Szerbiában élő 19 nemzeti közösség június 6-án választja meg az úgynevezett nemzeti tanácsokat, melyeken keresztül széleskörű autonómiát gyakorolhat. A választásban a lakosság tizennégy százaléka érintett, ugyanis a balkáni országban összesen 904 280 személy vallja magát valamely kisebbség tagjának, és ekként lehetőséget kap arra, hogy feliratkozzon a nemzeti közösségek listáira. A választói névjegyzék összeállításának első fázisa március 19-én ért véget, ameddig a jogosultaknak kevesebb, mint a fele vetette magát nyilvántartásba.

Ennek eredményeként a tizenkilenc kisebbség közül csak tizenhat választhat közvetlenül nemzeti tanácsot; három esetben - a horvátok, a macedónok és a szlovének -, ahol a közvetlen választáshoz szükséges minimális létszám nem gyűlt össze a listákon, elektori közgyűlésen választják meg az autonóm testületet. Azon nemzeti közösségek számára, ahol közvetlen választást fognak tartani, a választói listákra május 21-ig fel lehet még iratkozni.

Szerbia legnagyobb nemzeti kisebbsége a magyar közösség, melynek listája létszámban messze túlszárnyalja a többit - derült ki a szerb kisebbségi minisztérium adataiból. A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közvetlen megválasztásához legalább 117 320 ezer délvidéki magyar regisztrálására volt szükség. A szaktárca államtitkára szerint a március 19-i határidőig a magyar névjegyzékben 117 833 név szerepelt. Az MNT elsősorban a magyarság oktatási és kulturális életét érintő kérdésben bír döntéshozatali, több területen pedig véleményalkotási joggal a nemzeti tanácsokról szóló, tavaly augusztus 31-én elfogadott törvény értelmében.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában mintegy 290 ezres magyar közösség él, a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek a választói névjegyzék május 21-i lezárásáig folytatják kampányukat, hogy minél többen éljenek az önrendelkezést biztosító választói joggal.

Felkérjük a vajdasági rokonokkal, barátokkal rendelkező támogatóinkat, hogy figyelmeztessék őket a névjegyzékbe vétel fontosságára.

»» További információk a HHRF honlapján olvashatók.

Támogassa a HHRF-et, hogy támogathassuk a vajdasági autonómiatörekvéseket!

Kellemes meglepetés fogadja március 31-től a vajdasági Törökkanizsára érkező utazót: Magyarkanizsa irányából haladva a Tiszán átívelő hídról megpillanthatja a település immár kétnyelvű helységnévtábláját, ugyanis a Novi Kneževac alatt megjelent a Törökkanizsa megnevezés is.

A kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó szerb törvény már évekkel ezelőtt megteremtette a a magyar nyelv használatának jogi alapját a mindennapi életben, a községi és állami hivatalokban, a bíróságokon. Eszerint a legtöbb olyan községben, ahol a magyar kisebbség számaránya eléri vagy meghaladja a húsz százalékot, ki is helyezték a kétnyelvű táblákat. A kisebbségi nyelvtörvény hivatalos alkalmazásának a leghosszabb ideig Novi Kneževac "állt ellen". A korábbi szerb nacionalista többségű önkormányzati vezetés nem volt hajlandó elfogadni a Törökkanizsa megnevezést. A 2000-ben lejátszódott demokratikus változások pozitív hullámai csak közelmúltban, a két évvel ezelőtti helyhatósági választások alkalmával találtak befogadó közegre a Tisza-parti városkában. A VMSZ listája az "Összefogás Törökkanizsáért" jelmondattal jó eredményt ért el, a helyi magyarság legitim képviselethez jutott az önkormányzat szerveiben.

Balázs Béla Attila

A medgyesi magyar közösség elleni nyílt támadásnak, etnikai konfliktusnak ítélte meg a Szeben megyei RMDSZ azt a húsvét hétfői incidenst, melynek során román fiatalok súlyosan bántalmazták a helyi magyar diáktanács és a Magyar Demokrata Ifjak Szövetségének több tagját. "Két magyar fiatalembert úgy összevertek, hogy a sürgősségre kellett őket szállítani" - tájékoztatta az Új Magyar Szó című bukaresti napilapot Balázs Béla Attila megyei RMDSZ-elnök, aki a szervezet nevében feljelentést is tett a rendőrségen. Elmondta, a magyar fiatalok húsvéti összejövetelt tartottak a helybéli magyarok közösségi házában. "Zenés, süteményes, üdítős találkozó volt, huszonöt-harminc fiatal részvételével." Szórakozásukat este nyolc körül megszakította két román fiú, akik addig több társukkal italoztak a szomszéd kertben. "Azzal állítottak be, hogy ők is mulatni szeretnének" - mesélte az incidens körülményeit az RMDSZ-elnök.

A magyar fiatalok megpróbálták kitessékelni őket arra hivatkozva, hogy az épületben privát rendezvény zajlik. "Bozgorozás (bozgor = hazátlan - szerk. megj.), anyázás volt a válasz. Amikor pedig a magyar fiúk hívták a rendőrséget is, a verőlegények ütlegelni kezdték őket." Ezt követően érkezett meg négy társuk, akik csatlakoztak a verekedéshez - tájékoztatott Balázs Béla Attila. Mint elmondta, az összejövetelen részt vevő kiskorúaknak úgy sikerült megúszni az ütlegeket, hogy a szervezők az emeletre menekítették őket. "A rendőrség csak 25 perc után jelent meg a helyszínen, kisvártatva megérkeztek a csendőrök és a polgárőrök is. De akkor már késő volt, mert már csak az összetört bútorokat és sebesült magyar fiatalokat találták a helyszínen" - jelentette ki Balázs, aki úgy tudja: az incidensben részt vevő román fiatalok többsége nem medgyesi.

»» További információk a HHRF honlapján.
»» A Duna Televízió helyszíni beszámolója itt tekinthető meg.

II. Rákóczi Ferenc Főiskola

Az ukrán oktatási minisztérium március 25-i keltezésű rendelete értelmében az ukrajnai iskolák végzősei az oktatás nyelvén tehetik le az emelt szintű érettségi vizsgákat, amelyeknek feladatait több kisebbségi nyelvre, köztük magyarra is lefordítják.

Ján Mikolaj

"Úgy tűnik, hogy a szlovák nyelvtudás - különösen a magyar tannyelvű iskolákban - nem jó" - jelentette ki Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter azután, hogy a pozsonyi kormány javaslatot fogadott el az államnyelv oktatási színvonalának javításáról a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ennek alapján fogják szúrópróbaszerűen ellenőrizni a szlovák nyelvtudást a kisebbségi iskolákban. Mikolaj azt várja, hogy az állami tanfelügyelőség az ellenőrzések eredménye alapján ajánlásokat dolgozzon ki a helyzet javítására. Ennek alapján aztán az állam módosítaná a tanterveket.

Arról, hogy növelik-e a szlovákórák számát azokban az iskolákban, ahol a diákok tudásszintje nem lesz megfelelő, a miniszter nem kívánt nyilatkozni. "Meglátjuk, mit mond a tanfelügyelőség, de néhány műszaki tantárgy szlovák nyelvű tanítására bizonyára szükség lenne" - jegyezte meg. Személyesen nem akarja javasolni a szlovák nyelvórák számának növelését a magyar tannyelvű iskolákban, a tárca ugyanakkor május végéig kiegészítő továbbképző programokat készít elő azon pedagógusok számára, akik a magyar iskolákban szlovákot tanítanak. "Az állami tanfelügyelőség jelentése azt mutatja, hogy a szlovák nyelvtudás szintje alig haladja meg az 50 százalékot, ez figyelmeztető eredmény, ezért a tanfelügyelőségnek foglalkoznia kell a témával" - magyarázta a miniszter, aki szerint a magyar diákok szlovák nyelvtudása évről évre romlik. Mikolaj azt állította: nem tart attól, hogy lépése következtében romlana a szlovák-magyar viszony. "Miért, mert nem ismerik az államnyelvet? Ellenkezőleg, azt hiszem, hogy ez megerősíti kapcsolatainkat" - szögezte le.

Kisebbségi magyar ügyek a State Department
emberjogi országjelentéseiben

Az Európa Tanács felszólította Szlovákiát, hogy vizsgálja felül a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt