|
 |
| 2009.
december 20. |
|
|
Együtt a szlovák nyelvtörvény
ellen
Elkezdődött a visszaszámlálás: 2010. január
elsejétől bűntettet követnek el a felvidéki magyarok, amennyiben
hivatalos környezetben használják anyanyelvüket, ugyanis
a 2009. szeptember elsején életbe lépett szlovák nyelvtörvény
ettől az időponttól teljes jogú jogszabállyá alakul. A pozsonyi
kormány 2009. december 16-án jóváhagyta a nyelvtörvény végrehajtási
utasításait is, amelynek célja, hogy egységesítse a jogszabály
értelmezését. A kulturális minisztérium, illetve más illetékes
szervek a jövőben ennek alapján fogják felügyelni a nyelvtörvény
betartását. Ez az utasításcsomag lesz a mérvadó a jogszabály
megsértésért kiszabható pénzbüntetés meghatározásánál is.
Tehát már csak napok kérdése, hogy a több
mint félmillió létszámú felvidéki magyar közösség tagjai
másodrangú állampolgárokká válnak hazájukban, ugyanis anyanyelvük
használata akár 5,000 eurós pénzbüntetést is vonhat maga
után. A szlovákiai magyar közéleti szereplők és érdekvédelmi
szervezetek a Hungarian Human Rights Foundationhoz
fordultak segítségért, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljunk
a nyelvtörvény visszavonása érdekében. A Szlovákiai
Magyarok Kerekasztala részletesen kielemezte
a nyelvtörvény végrehajtási elveit és megállapította,
"az államnyelvtörvény alapvető filozófiája elfogadhatatlan,
mivel az a nemzetállam koncepciójára épül egy olyan államban,
amely multikulturális és multietnikus".
Az egykori harcostársunkról elnevezett
Lantos Alapítvány - a HHRF közreműködésével
- kemény
hangú közleményben hívta fel a Tom Lantos szellemi öröksége
iránt fogékony kongresszusi képviselők figyelmét arra, hogy
a magyar nyelvet megpróbálják kiszorítani a közéletből.
Dennis Kucinich Ohio állambeli képviselő
pedig tájékoztató
levélben kérte Hillary Clinton amerikai
külügyminisztert, hogy járjon közbe a szlovák hatóságoknál
a megbélyegző nyelvtörvény hatályon kívül helyezéséért.
Benjamin
Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság
elnöke elsőként irányította rá a figyelmet a washingtoni
törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve
a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet
szerinte rendezni kell. A szenátor 2009. december 15-én
mondta el véleményét, amelynek szövegét másnap közölte
a kongresszusi közlöny. Cardin egyebek mellett arra
hívta fel a figyelmet a Capitoliumon: "számos tényező,
illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy
a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul
a magyar kisebbséghez".
Az Amerikai Magyar Koalíció
hagyományos december eleji Mikulásvacsorája alkalmával a
HHRF tájékoztatta a magyar szervezetek vezetőit a nyelvtörvény
elleni kampány részleteiről. Az ünnepi eseményt megelőző
fehér házi tájékoztatón pedig a magyar intézményvezetők
közösen jelezték az amerikai adminisztráció felé azt az
igényt, hogy az Egyesült Államok hatékonyan lépjen fel a
szlovákiai magyarok emberi jogainak védelmében.
A HHRF a korábbiakhoz hasonló nagyságrendű
kampányt bonyolít le annak érdekében, hogy felhívja az amerikai
és európai döntéshozók figyelmét a 2010. január elsején
életbe lépő szlovák nyelvtörvény diszkriminatív jellegére.
Ezért támogatóink segítségére most nagyobb szükségünk van
mint bármikor, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy hosszú
meggyőző munka előtt állunk. Bízunk benne, hogy a "lassú
víz partot mos" elvet követve sikerül meggyőznünk a
nemzetközi döntéshozókat és közvéleményt arról, hogy ítélje
el a szlovák nyelvtörvényt és kötelezze a pozsonyi hatóságokat,
hogy vonja vissza ezt az igazságtalan jogszabályt.
Mit tehet a szlovák nyelvtörvény
ellen?
Támogassa
a HHRF-et, hogy hatékonyan tudjon fellépni a szlovák
nyelvtörvény ellen!
-
Töltse
le honlapunkról azt az angol nyelvű ismertetőt,
amelyet támogatóink tájékoztatására készítettük. Terjessze
ismerősei, munkatársai körében. Látogasson el gyakran
honlapunkra a legújabb fejleményekért. Már most hívja
fel képviselője, szenátora figyelmét a kérdésre, ugyanis
hamarosan minden szavazatra szükségünk lesz.
-
A szlovák nyelvtörvény életbe léptetése
felkeltette a
nemzetközi sajtó figyelmét is. Napi és hetilapok
világszerte foglalkoznak a témával, ezért kézenfekvő
a lehetőség, hogy olvasói levélben fejtsük ki véleményünket
a felvidéki magyarok anyanyelv-használatát korlátozó
törvényről, és korrigáljuk az esetleges félretájékoztatást,
megerősítsük a hiteles beszámolókat. Tapasztalatból
tudjuk, hogy egy szerkesztő több száz levél hatására
hajlandó csak megváltoztatni lapja álláspontját egy
kérdésben. Épp ezért, sosem késő írni azoknak a lapoknak,
amelyek tudósítást, kommentárt jelentettek meg a szlovák
nyelvtörvényről.
-
Míg a felvidéki magyar testvéreink
számára panaszívet
bocsátunk rendelkezésre, ahol közvetlenül tájékoztathatják
alapítványunkat a környezetükben tapasztalt jogsértésekről,
addig a világ bármelyik pontján élő támogatónkat arra
biztatjuk, hogy adják
aláírásukat ahhoz a nyelvtörvény ellen tiltakozó
petícióhoz, amelyhez eddig több ezer olyan ember csatlakozott,
akiket aggaszt a felvidéki magyarság sorsa.
|
 |
Egy elegáns 2010-es határidőnaplóval
köszönjük meg azon nagylelkű támogatóink felajánlását,
akik még az év vége előtt $100-nál nagyobb egyszeri,
vagy $10-nál nagyobb rendszeres havi adománnyal segítik
Alapítványunk munkáját. Segítsen,
hogy segíthessünk!
|
 |
 |
Magyarországi támogatóink figyelmébe:
Kérjük, 2010-ben is ajánlja fel adója
1%-át alapítványunknak!
Amerikai támogatóink figyelmébe: Támogatását
egészében leírhatja az adóalapból, hiszen Alapítványunk
501(c)(3) besorolású szervezet. Az adományról igazolást
küldünk az Ön által megadott postacímre.
Adományát elküldheti hitelkártyájával a világ bármely
pontjáról.
|
 |
|
|
George Pataki szerint demokráciaellenes
a szlovák nyelvtörvény
 |
| Hámos László, George E. Pataki,
Szarka László |
"A Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény ellentétes a
demokrácia alapelvével, a kisebbségi jogok védelmével" -
jelentette ki 2009 október 12-én, a révkomáromi Selye János
Egyetemen tartott előadásában George E. Pataki,
New York állam volt kormányzója. Pataki a felvidéki egyetem
konferencia-központjában hangsúlyozta: az ember akkor érezheti
biztonságban magát egy államban, ha azon a nyelven beszélhet,
melyen a legjobban tud. "A nyelvtörvény engem megijeszt
... nincs a világon még egy olyan ország, mely azért büntet
embereket, mert az anyanyelvükön beszélnek" - tette
hozzá az amerikai politikus, aki egyetemi hallgatóknak tartott
előadást "Demokratikus jogállam a XXI. században"
címmel. Pataki elmondta, a nyelvtörvény jó eszköz lehet
azoknak, akik el akarnak nyomni egy kisebbséget. A politikus
rámutatott, a törvény Szlovákiára irányította Európa és
Amerika emberi jogi szervezeteinek figyelmét, és úgy vélte,
nyomást kell gyakorolni a pozsonyi kormányra a törvény megváltoztatása
érdekében.
Az előadás végén a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke,
Hámos László hívta fel az egyetemisták
figyelmét arra, hogy az alapítvány honlapján be
lehet jelenteni a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatos
tapasztalatokat.
»»
George Pataki véleményét a szlovák nyelvtörvényről megtudhatják
a Duna Televíziónak adott interjúból.

Az Európa Tanács a szlovákiai
kisebbségi nyelvek helyzetének javítását szorgalmazza
Az Európa Tanács (ET) azt javasolja
Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén
javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést,
valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. A jelentést
a strassbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta
el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek
a szövegét 2009 áprilisában öntötték végleges formába.
Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről
szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. A jelentés
a magyar, a német, a rutén, az ukrán, a roma, a cseh,
a bolgár, a horvát és a lengyel nyelv szlovákiai helyzetét
tekinti át.
»»
További információ a HHRF honlapján olvasható.

Remember 1989: James
Baker üzenetét vittük Temesvárra
|
| Hámos László átadja James Baker
üzenetét |
A '89-es romániai forradalom idején külügyminiszterként
szolgált James Baker személyes
hangú levelét vitte Hámos László, a
Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke december 14-én Temes-várra,
a forradalom 20. évfor-dulóján tartott megemlékezésre. Az
ünnepség alkalmából az amerikai elnök, Barack Obama
is levélben
üdvözölte Tőkés Lászlót, a román forradalom
kirobbantóját.
A temesvári emlékhét hivatalos megnyitóján a HHRF elnöke
szívhez szóló beszédben idézte fel a "forró"
decemberi napokhoz vezető eseményeket, a forradalom eufórikus
fogadtatását az amerikai magyar közösségben és a bátor
kiállásáért méltán elismert Tőkés László washingoni látogatását
1990. március 15-én, amikoris a Capitoleum rotundájában
kongresszusi képviselők és szenátorok százai fejezték
ki elismerésüket a rendszerváltó református lelkipásztornak.
"Így emlékszem tehát az 1989-es Temesvárra:
a vastag, hatalmas, komor és gyötrő hosszú kérdőjelek
sorára, amelyet Karácsonyra lezár az érzelmi felkiáltójel,
a felszabadulást jelentő győzelem" - mondta
el Hámos. Hozzátette: húsz évvel ezelőtt amerikai
és nyugati magyarok tízezrei sorsközösséget vállaltak,
aggódó szemeiket Temesvárra vetették, szívük dobogása
együtt lett hangos a bánsági városból eredő félelem és
ide áramló féltés miatt.
"Húsz évvel később a "Küzdelem és építés"
más eszközökkel ugyan, de szemmel láthatóan tovább folytatódik.
Azért jöttem ma Temesvárra, hogy megerősítsem: a távolból,
tiszta szívből és minden erőnkkel kitartunk mi is a "Küzdelem
és építés" mellett mindaddig, amíg az erdélyi magyarságnak
sikerül megvalósítania Temesvár valamennyi álmát, ígéretét!"
- zárta ünnepi beszédét a HHRF elnöke.
»»
Hámos László beszédének teljes szövege itt olvasható.

A szerb parlament elfogadta
a Vajdaság autonómiatörvényt
Felkavaró heves viták után hétfőn, 2009. november 30-án
a szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő
új alaptörvényt. A statútumot még múlt év októberében
hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly
szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek
(VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga
négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban
megkerülhetetlen politikai erő. A tartományi parlament
elnöke és több helyi miniszter is a soraiból kerül ki.
»»
A teljes hír a HHRF honlapján olvasható

Vajdaság fővárosa, Újvidék ismét virágzásnak indulhat
Kárpátalján megszüntetik
a magyar oktatást?
Kárpátalja
megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium
megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi
iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják
el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű
oktatásra kell átállniuk. A kárpátaljai közoktatási hatóság
bejelentette, az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar
nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése "logikusan
következik" Ivan Vakarcsuk (képünkön)
oktatási miniszter 2008-ban kiadott 461. számú rendeletéből,
amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére
állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását.
Az MTI az ukrán oktatási minisztérium iskolai
tankönyvekkel foglalkozó intézetétől úgy értesült, hogy
a tárca - az államnyelv oktatásának hatékonyabbá tétele
érdekében - a 2010-2011-es tanévtől kezdődően valóban
nem finanszírozza az ukrajnai nemzetiségi - magyar, román,
orosz és lengyel - iskolák anyanyelvű tankönyvekkel való
ellátását. Jóllehet a kérdés, amely a kormány hatáskörébe
tartozik, még nincs teljesen lezárva. Ukrajnában 1800
orosz, 100-100 magyar és román, valamint négy lengyel
tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai
tankönyvkiadás 1945 óta van Kárpátalján.
»»
További információ a HHRF honlapcsaládhoz tartozó Kárpáti
Igaz Szóban olvasható.

HHRF a Beloit College-ban
Gyakornokunk,
Bóbis Zsolt (jobbról a második) 2009.
szeptember 14-én a Wisconsin állambeli Beloit College
"Alumni Career Panel on Human Rights" meghívott
panelistájaként megragadta az alkalmat arra, hogy bemutassa
Alapítványunkat az amerikai egyetem hallgatói számára
és beszéljen a határontúli magyarság aktuális problémáiról,
valamint a magyarországi kisebbségi helyzet néhány égető
kérdéséről. Zsolt, ahogyan a panel három másik résztvevője
is, a College egykori diákja: 2006-ban, az Eötvös Collegium
és a Beloit College ösztöndíj programjának keretein
belül volt az amerikai egyetem cserediákja.
A négy volt diákot egyébként az emberi jogok terén
végzett példamutató munkásságuk miatt kérte fel az egyetem
panelistának, hogy tanulmányaik és életútjuk ismertetésével,
a karrierjük során gyűjtött tapasztalataik megosztásával,
az egyetem jelenlegi, az emberi jogok iránt érdeklődő
hallgatói számára nyújtsanak útmutatást. A rendezvényen
a College diákjai és professzorai mellett részt vett
az egyetem elnöke, dékánja, valamint Stephen
N. Xenakis tábornok is. A Beloit College egyébként
egyike azon amerikai egyetemeknek, melyeken folyik a
magyar nyelv, kultúra és történelem oktatása.

Gyakornokváltás a
HHRF-csapatban!
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) örömmel jelenti,
hogy 2009 októberében új taggal bővült munkaközössége,
ugyanis Pillár Zsófia ekkor kezdte
meg New York-i irodánkban egy éves gyakornokságát. A
tekintélyes Hungarian
American Enterprise Scholarship Fund
(HAESF) ösztöndíját megnyerő Zsófi a rendelkezésre
álló több tucat szervezet közül a HHRF-et választotta
gyakornoksága színhelyéül, és váltja az időközben Magyarországra
hazatért Bobis Zsoltot.
Negyvennegyedik gyakornokunk, Pillár Zsófia így nyilatkozott
a HHRF Hírlevél számára:

"Tanulmányaim során sokat foglalkoztam a toleranciával,
mint elméleti fogalommal. Nagyon sokat jelent számomra,
hogy az egyetemet befejezve egy non-profit emberjogi
szervezetnél végezhetek gyakorlati munkát, hiszen
az emberi jogok védelme a tolerancia érvényesítésének
legkézzelfoghatóbb eszköze. Úgy érzem, a Magyar Emberi
Jogok Alapítványt mozgató kreativitás, az itt felgyülemlett
tapasztalat és szakértelem rengeteget segít nekem
abban, hogy az eddig megszerzett tudásomat és élményeimet
továbbiakkal gyarapítsam. Arra törekszem, hogy az
új tanulási folyamat közben - és annak eredményeképpen
- maximálisan elősegítsem az Alapítvány céljainak
megvalósítását, és hogy hazatérve új megközelítésmóddal,
felkészültebben vehessek részt - egy kis csavarként
a hatalmas gépezetben - egy toleránsabb Magyarország
alakításában."
A HHRF 1984-ben tevékenysége hatékonyságának növelése,
valamint az Alapítvány fiatalon tartása érdekében hozta
létre gyakornoki programját, az Ellenpontok
című romániai szamizdat kiadvány egyik munkatársáról,
Kertész Attiláról elnevezett ösztöndíjalap
keretein belül. A program eddig összesen 43, a világ
különböző részéről érkező fiatalnak -1989 óta pedig
tizenhárom Kárpát-medencei kisebbségben élő magyarnak
-biztosított lehetőséget, hogy egy évig a HHRF New York-i
irodájában dolgozzon.
Köszönjük munkádat, Zsolt,
Isten hozott, Zsófi!

Magyarellenes
uszítás az ukrán állami televízióban
Ukrajna függetlenné válása óta a 2009 novemberében
fordult elő először, hogy az állami televízió egyes
csatornája nyíltan magyarellenes műsort sugározzon,
gyakorlatilag szeparatizmussal vádolva meg a kárpátaljai
magyarságot és Budapestet - írta november 26-i számában
a Beregszászon megjelenő Kárpátalja
című hetilap. A kiadvány szerint az Ukrajnára
leselkedő veszélyek: a magyar irány címmel
sugárzott adás általános felháborodást és értetlenséget
váltott ki a kárpátaljai magyarság körében. Az adásban
megszólalt a feltörekvőben lévő Szvoboda országos
nacionalista szervezet vezetője, aki felrótta a
kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak
Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta, a magyarokkal
ellentétben az ukrajnai románok, szlovákok és más
kisebbségek megértették, hogy nem célszerű emlékműveket
állítaniuk, mivel szerinte azok, akik emlékműveket
állítanak, azt jelzik, hogy ott vannak, s adandó
alkalommal az emlékjeleknél húzzák meg az új határt.
A műsor készítői a beregszászi magyar iskolákra
és a magyarországi oktatási-nevelési támogatásra
hivatkozva azt állították, hogy a városban magyarosítás
folyik. Szerintük a Beregszász központú nemzetiségi
járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest
által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk
esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a
terület Magyarországhoz csatolását.
Az adásban megszólaltatott ukrán politológusok
törvénybe ütközőnek nevezték a magyar nemzeti zászló,
a magyar helységnévtáblák, feliratok használatát
és a magyar himnusz éneklését az ukrajnai tömbmagyarság
településein. Szerintük Moszkva mellett Budapest
is támogatja a ruszin szeparatizmust Kárpátalján.
A műsorban röviden megszólaltatták Kovács
Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális
Szövetség (KMKSZ) elnökét és Brenzovics
Lászlót, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés)
elnökének helyettesét, a magyar szervezet alelnökét,
akik elmondták, hogy Ukrajnában a kisebbségek törvényesen
használhatják nemzeti jelképeiket és anyanyelvüket.
Ugyanezt hangsúlyozta az összeállításban Bársony
András kijevi magyar nagykövet is, az ukrajnai
magyarok anyanyelvű oktatása mellett érvelve.

Bemutatjuk a HHRF-honlapcsaládot
A HHRF 1994 óta fenntartott
honlapgyűjteménye a kisebbségi magyar közösségek,
érdekképviseleti szervezetek és sajtókiadványok
információs központja. Lehetővé teszi, hogy bárki,
bárhol is éljen a világban és olvas magyarul,
első kézből, szabadon és naprakészen tájékozódjon
a határon túli magyarság helyzetéről. A határon
túli magyar szervezetek, intézmények, egyházak
és sajtóorgánumok internetes jelenlétét ingyenes
tárhely biztosításával és szakmai asszisztenciával
segítjük elő. A honlapcsaládban több, mint 100
különböző website szerepel.
Krónika - az erdélyi magyarok
napilapja

"Nagy megtiszteltetés számunkra,
hogy a Krónika népszerűsítésében, a
világhálón való jobb megismertetésében
kiemelt partnerünknek tudhatjuk a HHRF-et.
A honlapunkon megjelenő tartalom köszönhetően
a HHRF honlapcsaládjához való tartozásnak
messzemenően több potenciális érdeklődőhöz
juthat el" - mondta el a HHRF
Hírlevélnek Marton-Bardocz
Sándor, a Krónika
lapigazgatója.
|
Olvasótáborának bővítését és a világ magyarsága
előtti nagyobb ismertséget várja a HHRF honlapcsaládhoz
való csatlakozástól a Krónika
című erdélyi magyar közéleti napilap. Az 1999
októberében alapított kolozsvári székhelyű újság
december 12-én lett honlapcsaládunk legújabb tagja.
A lap azzal a deklarált szándékkal foglalkoztat
Erdély-szerte tudósítókat, hogy átfogó és hiteles
képet nyújtson a romániai - különösen az erdélyi
- valóságról, történésekről, a lehető legmagasabb
szakmai szinten. Szombat kivételével hetente ötször,
naponta több mint tízezer példányban jelenik meg,
terjesztési területe elsősorban Erdély magyarlakta
vidékei. A lap legfontosabb része, mondhatni gerince
az Erdélyi tudósítások rovat, amely főleg a magyarlakta
vidékek lakóinak mindennapjait meghatározó eseményeket
dolgozza fel. A Krónika célja, hogy a lokális,
konkrét problémákat úgy dolgozza fel, hogy azokat
más a térségekben, országokban élő olvasók is
hasznosnak, érdekesnek találják.
A Krónika honlapja 2008 novemberében kapta
jelenlegi formáját, amelynek nagy újítása, hogy
a nyomtatásban megjelent újság tartalmán kívül
a nap folyamán folyamatosan frissülő hírportálként
működik. A honlap másik erőssége, hogy az erdélyi
településeken megrendezésre kerülő színházi
előadások, kiállítások, koncertek részletes
bemutatásán túl helyi vásárokról, tudományos
konferenciákról, előadásokról, könyvbemutatókról
is időben hírt kaphatnak az érdeklődők.
|
|
A
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights
Foundation - HHRF) 1976 óta nemzetközi erőket mozgósít
a Kárpát-medencei, kisebbségben élő hárommilliós magyarság
megsegítésére, támogatására és emberjogi helyzetének
javítására. A HHRF folyamatosan tájékoztatja az Egyesült
Államok kormányát, a fontosabb nemzetközi intézményeket
és szervezeteket, a sajtót és a közvéleményt. A New
York-i székhelyű HHRF Budapesten és Kolozsváron működtet
még irodákat. |
|
Hungarian
Human Rights Foundation
Magyar Emberi Jogok Alapítvány
www.hhrf.org
|
United
States
120 East 90th Street, Suite 5D
New York, NY 10128
tel: 1-212-289-5488
fax: 1-212-996-6268
e-mail: hamos@hhrf.org
|
Magyarország
1255 Budapest
pf. 66.
tel: +36-1-441-3297
fax: +36-1-441-3299
e-mail: jozsa@hhrf.org
|
Romania
str. Motilor 9.
400001 Cluj
tel: +40-742-490169
e-mail: mazs@hhrf.org
|
|
|
|
|
|