2009. december 20.
Kérjük, küldje tovább ismerősének!

Együtt a szlovák nyelvtörvény ellen

Elkezdődött a visszaszámlálás: 2010. január elsejétől bűntettet követnek el a felvidéki magyarok, amennyiben hivatalos környezetben használják anyanyelvüket, ugyanis a 2009. szeptember elsején életbe lépett szlovák nyelvtörvény ettől az időponttól teljes jogú jogszabállyá alakul. A pozsonyi kormány 2009. december 16-án jóváhagyta a nyelvtörvény végrehajtási utasításait is, amelynek célja, hogy egységesítse a jogszabály értelmezését. A kulturális minisztérium, illetve más illetékes szervek a jövőben ennek alapján fogják felügyelni a nyelvtörvény betartását. Ez az utasításcsomag lesz a mérvadó a jogszabály megsértésért kiszabható pénzbüntetés meghatározásánál is.

Tehát már csak napok kérdése, hogy a több mint félmillió létszámú felvidéki magyar közösség tagjai másodrangú állampolgárokká válnak hazájukban, ugyanis anyanyelvük használata akár 5,000 eurós pénzbüntetést is vonhat maga után. A szlovákiai magyar közéleti szereplők és érdekvédelmi szervezetek a Hungarian Human Rights Foundationhoz fordultak segítségért, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljunk a nyelvtörvény visszavonása érdekében. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részletesen kielemezte a nyelvtörvény végrehajtási elveit és megállapította, "az államnyelvtörvény alapvető filozófiája elfogadhatatlan, mivel az a nemzetállam koncepciójára épül egy olyan államban, amely multikulturális és multietnikus".

Az egykori harcostársunkról elnevezett Lantos Alapítvány - a HHRF közreműködésével - kemény hangú közleményben hívta fel a Tom Lantos szellemi öröksége iránt fogékony kongresszusi képviselők figyelmét arra, hogy a magyar nyelvet megpróbálják kiszorítani a közéletből. Dennis Kucinich Ohio állambeli képviselő pedig tájékoztató levélben kérte Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, hogy járjon közbe a szlovák hatóságoknál a megbélyegző nyelvtörvény hatályon kívül helyezéséért.

Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke elsőként irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell. A szenátor 2009. december 15-én mondta el véleményét, amelynek szövegét másnap közölte a kongresszusi közlöny. Cardin egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet a Capitoliumon: "számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez".

Az Amerikai Magyar Koalíció hagyományos december eleji Mikulásvacsorája alkalmával a HHRF tájékoztatta a magyar szervezetek vezetőit a nyelvtörvény elleni kampány részleteiről. Az ünnepi eseményt megelőző fehér házi tájékoztatón pedig a magyar intézményvezetők közösen jelezték az amerikai adminisztráció felé azt az igényt, hogy az Egyesült Államok hatékonyan lépjen fel a szlovákiai magyarok emberi jogainak védelmében.

A HHRF a korábbiakhoz hasonló nagyságrendű kampányt bonyolít le annak érdekében, hogy felhívja az amerikai és európai döntéshozók figyelmét a 2010. január elsején életbe lépő szlovák nyelvtörvény diszkriminatív jellegére. Ezért támogatóink segítségére most nagyobb szükségünk van mint bármikor, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy hosszú meggyőző munka előtt állunk. Bízunk benne, hogy a "lassú víz partot mos" elvet követve sikerül meggyőznünk a nemzetközi döntéshozókat és közvéleményt arról, hogy ítélje el a szlovák nyelvtörvényt és kötelezze a pozsonyi hatóságokat, hogy vonja vissza ezt az igazságtalan jogszabályt.

Mit tehet a szlovák nyelvtörvény ellen?

Támogassa a HHRF-et, hogy hatékonyan tudjon fellépni a szlovák nyelvtörvény ellen!

  1. Töltse le honlapunkról azt az angol nyelvű ismertetőt, amelyet támogatóink tájékoztatására készítettük. Terjessze ismerősei, munkatársai körében. Látogasson el gyakran honlapunkra a legújabb fejleményekért. Már most hívja fel képviselője, szenátora figyelmét a kérdésre, ugyanis hamarosan minden szavazatra szükségünk lesz.
  2. A szlovák nyelvtörvény életbe léptetése felkeltette a nemzetközi sajtó figyelmét is. Napi és hetilapok világszerte foglalkoznak a témával, ezért kézenfekvő a lehetőség, hogy olvasói levélben fejtsük ki véleményünket a felvidéki magyarok anyanyelv-használatát korlátozó törvényről, és korrigáljuk az esetleges félretájékoztatást, megerősítsük a hiteles beszámolókat. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy szerkesztő több száz levél hatására hajlandó csak megváltoztatni lapja álláspontját egy kérdésben. Épp ezért, sosem késő írni azoknak a lapoknak, amelyek tudósítást, kommentárt jelentettek meg a szlovák nyelvtörvényről.
  3. Míg a felvidéki magyar testvéreink számára panaszívet bocsátunk rendelkezésre, ahol közvetlenül tájékoztathatják alapítványunkat a környezetükben tapasztalt jogsértésekről, addig a világ bármelyik pontján élő támogatónkat arra biztatjuk, hogy adják aláírásukat ahhoz a nyelvtörvény ellen tiltakozó petícióhoz, amelyhez eddig több ezer olyan ember csatlakozott, akiket aggaszt a felvidéki magyarság sorsa.

Egy elegáns 2010-es határidőnaplóval köszönjük meg azon nagylelkű támogatóink felajánlását, akik még az év vége előtt $100-nál nagyobb egyszeri, vagy $10-nál nagyobb rendszeres havi adománnyal segítik Alapítványunk munkáját. Segítsen, hogy segíthessünk!



Adománnyal támogatom a HHRF munkáját

Magyarországi támogatóink figyelmébe:
Kérjük, 2010-ben is ajánlja fel adója 1%-át alapítványunknak!

Amerikai támogatóink figyelmébe: Támogatását egészében leírhatja az adóalapból, hiszen Alapítványunk 501(c)(3) besorolású szervezet. Az adományról igazolást küldünk az Ön által megadott postacímre.
Adományát elküldheti hitelkártyájával a világ bármely pontjáról.

George Pataki szerint demokráciaellenes a szlovák nyelvtörvény

Hámos László, George E. Pataki, Szarka László
"A Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény ellentétes a demokrácia alapelvével, a kisebbségi jogok védelmével" - jelentette ki 2009 október 12-én, a révkomáromi Selye János Egyetemen tartott előadásában George E. Pataki, New York állam volt kormányzója. Pataki a felvidéki egyetem konferencia-központjában hangsúlyozta: az ember akkor érezheti biztonságban magát egy államban, ha azon a nyelven beszélhet, melyen a legjobban tud. "A nyelvtörvény engem megijeszt ... nincs a világon még egy olyan ország, mely azért büntet embereket, mert az anyanyelvükön beszélnek" - tette hozzá az amerikai politikus, aki egyetemi hallgatóknak tartott előadást "Demokratikus jogállam a XXI. században" címmel. Pataki elmondta, a nyelvtörvény jó eszköz lehet azoknak, akik el akarnak nyomni egy kisebbséget. A politikus rámutatott, a törvény Szlovákiára irányította Európa és Amerika emberi jogi szervezeteinek figyelmét, és úgy vélte, nyomást kell gyakorolni a pozsonyi kormányra a törvény megváltoztatása érdekében.

Az előadás végén a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, Hámos László hívta fel az egyetemisták figyelmét arra, hogy az alapítvány honlapján be lehet jelenteni a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat.

»» George Pataki véleményét a szlovák nyelvtörvényről megtudhatják a Duna Televíziónak adott interjúból.

Az Európa Tanács a szlovákiai kisebbségi nyelvek helyzetének javítását szorgalmazza

Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. A jelentést a strassbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét 2009 áprilisában öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. A jelentés a magyar, a német, a rutén, az ukrán, a roma, a cseh, a bolgár, a horvát és a lengyel nyelv szlovákiai helyzetét tekinti át.

»» További információ a HHRF honlapján olvasható.

Remember 1989: James Baker üzenetét vittük Temesvárra

Hámos László
Hámos László átadja James Baker üzenetét
A '89-es romániai forradalom idején külügyminiszterként szolgált James Baker személyes hangú levelét vitte Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke december 14-én Temes-várra, a forradalom 20. évfor-dulóján tartott megemlékezésre. Az ünnepség alkalmából az amerikai elnök, Barack Obama is levélben üdvözölte Tőkés Lászlót, a román forradalom kirobbantóját.

A temesvári emlékhét hivatalos megnyitóján a HHRF elnöke szívhez szóló beszédben idézte fel a "forró" decemberi napokhoz vezető eseményeket, a forradalom eufórikus fogadtatását az amerikai magyar közösségben és a bátor kiállásáért méltán elismert Tőkés László washingoni látogatását 1990. március 15-én, amikoris a Capitoleum rotundájában kongresszusi képviselők és szenátorok százai fejezték ki elismerésüket a rendszerváltó református lelkipásztornak.

"Így emlékszem tehát az 1989-es Temesvárra: a vastag, hatalmas, komor és gyötrő hosszú kérdőjelek sorára, amelyet Karácsonyra lezár az érzelmi felkiáltójel, a felszabadulást jelentő győzelem" - mondta el Hámos. Hozzátette: húsz évvel ezelőtt amerikai és nyugati magyarok tízezrei sorsközösséget vállaltak, aggódó szemeiket Temesvárra vetették, szívük dobogása együtt lett hangos a bánsági városból eredő félelem és ide áramló féltés miatt.

"Húsz évvel később a "Küzdelem és építés" más eszközökkel ugyan, de szemmel láthatóan tovább folytatódik. Azért jöttem ma Temesvárra, hogy megerősítsem: a távolból, tiszta szívből és minden erőnkkel kitartunk mi is a "Küzdelem és építés" mellett mindaddig, amíg az erdélyi magyarságnak sikerül megvalósítania Temesvár valamennyi álmát, ígéretét!" - zárta ünnepi beszédét a HHRF elnöke.

»» Hámos László beszédének teljes szövege itt olvasható.

A szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiatörvényt

Felkavaró heves viták után hétfőn, 2009. november 30-án a szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. A tartományi parlament elnöke és több helyi miniszter is a soraiból kerül ki.

»» A teljes hír a HHRF honlapján olvasható

Újvidék főtér
Vajdaság fővárosa, Újvidék ismét virágzásnak indulhat

Kárpátalján megszüntetik a magyar oktatást?

Ivan VakarcsukKárpátalja megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk. A kárpátaljai közoktatási hatóság bejelentette, az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése "logikusan következik" Ivan Vakarcsuk (képünkön) oktatási miniszter 2008-ban kiadott 461. számú rendeletéből, amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását.

Az MTI az ukrán oktatási minisztérium iskolai tankönyvekkel foglalkozó intézetétől úgy értesült, hogy a tárca - az államnyelv oktatásának hatékonyabbá tétele érdekében - a 2010-2011-es tanévtől kezdődően valóban nem finanszírozza az ukrajnai nemzetiségi - magyar, román, orosz és lengyel - iskolák anyanyelvű tankönyvekkel való ellátását. Jóllehet a kérdés, amely a kormány hatáskörébe tartozik, még nincs teljesen lezárva. Ukrajnában 1800 orosz, 100-100 magyar és román, valamint négy lengyel tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai tankönyvkiadás 1945 óta van Kárpátalján.

»» További információ a HHRF honlapcsaládhoz tartozó Kárpáti Igaz Szóban olvasható.

HHRF a Beloit College-ban

Gyakornokunk, Bóbis Zsolt (jobbról a második) 2009. szeptember 14-én a Wisconsin állambeli Beloit College "Alumni Career Panel on Human Rights" meghívott panelistájaként megragadta az alkalmat arra, hogy bemutassa Alapítványunkat az amerikai egyetem hallgatói számára és beszéljen a határontúli magyarság aktuális problémáiról, valamint a magyarországi kisebbségi helyzet néhány égető kérdéséről. Zsolt, ahogyan a panel három másik résztvevője is, a College egykori diákja: 2006-ban, az Eötvös Collegium és a Beloit College ösztöndíj programjának keretein belül volt az amerikai egyetem cserediákja.

A négy volt diákot egyébként az emberi jogok terén végzett példamutató munkásságuk miatt kérte fel az egyetem panelistának, hogy tanulmányaik és életútjuk ismertetésével, a karrierjük során gyűjtött tapasztalataik megosztásával, az egyetem jelenlegi, az emberi jogok iránt érdeklődő hallgatói számára nyújtsanak útmutatást. A rendezvényen a College diákjai és professzorai mellett részt vett az egyetem elnöke, dékánja, valamint Stephen N. Xenakis tábornok is. A Beloit College egyébként egyike azon amerikai egyetemeknek, melyeken folyik a magyar nyelv, kultúra és történelem oktatása.

Gyakornokváltás a HHRF-csapatban!

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) örömmel jelenti, hogy 2009 októberében új taggal bővült munkaközössége, ugyanis Pillár Zsófia ekkor kezdte meg New York-i irodánkban egy éves gyakornokságát. A tekintélyes Hungarian American Enterprise Scholarship Fund (HAESF) ösztöndíját megnyerő Zsófi a rendelkezésre álló több tucat szervezet közül a HHRF-et választotta gyakornoksága színhelyéül, és váltja az időközben Magyarországra hazatért Bobis Zsoltot.

Negyvennegyedik gyakornokunk, Pillár Zsófia így nyilatkozott a HHRF Hírlevél számára:

Pillár Zsófia

"Tanulmányaim során sokat foglalkoztam a toleranciával, mint elméleti fogalommal. Nagyon sokat jelent számomra, hogy az egyetemet befejezve egy non-profit emberjogi szervezetnél végezhetek gyakorlati munkát, hiszen az emberi jogok védelme a tolerancia érvényesítésének legkézzelfoghatóbb eszköze. Úgy érzem, a Magyar Emberi Jogok Alapítványt mozgató kreativitás, az itt felgyülemlett tapasztalat és szakértelem rengeteget segít nekem abban, hogy az eddig megszerzett tudásomat és élményeimet továbbiakkal gyarapítsam. Arra törekszem, hogy az új tanulási folyamat közben - és annak eredményeképpen - maximálisan elősegítsem az Alapítvány céljainak megvalósítását, és hogy hazatérve új megközelítésmóddal, felkészültebben vehessek részt - egy kis csavarként a hatalmas gépezetben - egy toleránsabb Magyarország alakításában."

A HHRF 1984-ben tevékenysége hatékonyságának növelése, valamint az Alapítvány fiatalon tartása érdekében hozta létre gyakornoki programját, az Ellenpontok című romániai szamizdat kiadvány egyik munkatársáról, Kertész Attiláról elnevezett ösztöndíjalap keretein belül. A program eddig összesen 43, a világ különböző részéről érkező fiatalnak -1989 óta pedig tizenhárom Kárpát-medencei kisebbségben élő magyarnak -biztosított lehetőséget, hogy egy évig a HHRF New York-i irodájában dolgozzon.

Köszönjük munkádat, Zsolt,
Isten hozott, Zsófi!

Magyarellenes uszítás az ukrán állami televízióban

Ukrajna függetlenné válása óta a 2009 novemberében fordult elő először, hogy az állami televízió egyes csatornája nyíltan magyarellenes műsort sugározzon, gyakorlatilag szeparatizmussal vádolva meg a kárpátaljai magyarságot és Budapestet - írta november 26-i számában a Beregszászon megjelenő Kárpátalja című hetilap. A kiadvány szerint az Ukrajnára leselkedő veszélyek: a magyar irány címmel sugárzott adás általános felháborodást és értetlenséget váltott ki a kárpátaljai magyarság körében. Az adásban megszólalt a feltörekvőben lévő Szvoboda országos nacionalista szervezet vezetője, aki felrótta a kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak Ukrajna területén. Mint hangsúlyozta, a magyarokkal ellentétben az ukrajnai románok, szlovákok és más kisebbségek megértették, hogy nem célszerű emlékműveket állítaniuk, mivel szerinte azok, akik emlékműveket állítanak, azt jelzik, hogy ott vannak, s adandó alkalommal az emlékjeleknél húzzák meg az új határt. A műsor készítői a beregszászi magyar iskolákra és a magyarországi oktatási-nevelési támogatásra hivatkozva azt állították, hogy a városban magyarosítás folyik. Szerintük a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz csatolását.

Az adásban megszólaltatott ukrán politológusok törvénybe ütközőnek nevezték a magyar nemzeti zászló, a magyar helységnévtáblák, feliratok használatát és a magyar himnusz éneklését az ukrajnai tömbmagyarság településein. Szerintük Moszkva mellett Budapest is támogatja a ruszin szeparatizmust Kárpátalján.

A műsorban röviden megszólaltatták Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét és Brenzovics Lászlót, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnökének helyettesét, a magyar szervezet alelnökét, akik elmondták, hogy Ukrajnában a kisebbségek törvényesen használhatják nemzeti jelképeiket és anyanyelvüket. Ugyanezt hangsúlyozta az összeállításban Bársony András kijevi magyar nagykövet is, az ukrajnai magyarok anyanyelvű oktatása mellett érvelve.

Bemutatjuk a HHRF-honlapcsaládot

A HHRF 1994 óta fenntartott honlapgyűjteménye a kisebbségi magyar közösségek, érdekképviseleti szervezetek és sajtókiadványok információs központja. Lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol is éljen a világban és olvas magyarul, első kézből, szabadon és naprakészen tájékozódjon a határon túli magyarság helyzetéről. A határon túli magyar szervezetek, intézmények, egyházak és sajtóorgánumok internetes jelenlétét ingyenes tárhely biztosításával és szakmai asszisztenciával segítjük elő. A honlapcsaládban több, mint 100 különböző website szerepel.

Krónika - az erdélyi magyarok napilapja

Krónika

"Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Krónika népszerűsítésében, a világhálón való jobb megismertetésében kiemelt partnerünknek tudhatjuk a HHRF-et. A honlapunkon megjelenő tartalom köszönhetően a HHRF honlapcsaládjához való tartozásnak messzemenően több potenciális érdeklődőhöz juthat el" - mondta el a HHRF Hírlevélnek Marton-Bardocz Sándor, a Krónika lapigazgatója.

Olvasótáborának bővítését és a világ magyarsága előtti nagyobb ismertséget várja a HHRF honlapcsaládhoz való csatlakozástól a Krónika című erdélyi magyar közéleti napilap. Az 1999 októberében alapított kolozsvári székhelyű újság december 12-én lett honlapcsaládunk legújabb tagja. A lap azzal a deklarált szándékkal foglalkoztat Erdély-szerte tudósítókat, hogy átfogó és hiteles képet nyújtson a romániai - különösen az erdélyi - valóságról, történésekről, a lehető legmagasabb szakmai szinten. Szombat kivételével hetente ötször, naponta több mint tízezer példányban jelenik meg, terjesztési területe elsősorban Erdély magyarlakta vidékei. A lap legfontosabb része, mondhatni gerince az Erdélyi tudósítások rovat, amely főleg a magyarlakta vidékek lakóinak mindennapjait meghatározó eseményeket dolgozza fel. A Krónika célja, hogy a lokális, konkrét problémákat úgy dolgozza fel, hogy azokat más a térségekben, országokban élő olvasók is hasznosnak, érdekesnek találják.

A Krónika honlapja 2008 novemberében kapta jelenlegi formáját, amelynek nagy újítása, hogy a nyomtatásban megjelent újság tartalmán kívül a nap folyamán folyamatosan frissülő hírportálként működik. A honlap másik erőssége, hogy az erdélyi településeken megrendezésre kerülő színházi előadások, kiállítások, koncertek részletes bemutatásán túl helyi vásárokról, tudományos konferenciákról, előadásokról, könyvbemutatókról is időben hírt kaphatnak az érdeklődők.

 


A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) 1976 óta nemzetközi erőket mozgósít a Kárpát-medencei, kisebbségben élő hárommilliós magyarság megsegítésére, támogatására és emberjogi helyzetének javítására. A HHRF folyamatosan tájékoztatja az Egyesült Államok kormányát, a fontosabb nemzetközi intézményeket és szervezeteket, a sajtót és a közvéleményt. A New York-i székhelyű HHRF Budapesten és Kolozsváron működtet még irodákat.

Hungarian Human Rights Foundation
Magyar Emberi Jogok Alapítvány
www.hhrf.org
United States
120 East 90th Street, Suite 5D
New York, NY 10128
tel: 1-212-289-5488
fax: 1-212-996-6268
e-mail: hamos@hhrf.org
Magyarország
1255 Budapest
pf. 66.
tel: +36-1-441-3297
fax: +36-1-441-3299
e-mail: jozsa@hhrf.org
Romania
str. Motilor 9.
400001 Cluj
tel: +40-742-490169

e-mail: mazs@hhrf.org