Helyteleníti a iaşi-i római katolikus püspök, hogy "idegenek" a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával "viszályt szítanak" a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű. A moldvai egyházfő Tőkés László református püspök neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó megyei Szitás falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen, és a ministrálástól is eltiltotta a magyarórára járó gyermekeket.

Petru Gherghelhez intézett megkeresésében Tőkés úgy vélekedett: "minden igaz hitű keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent". A jászvásári püspök azonban leszögezi: egyházmegyéjében nincsenek csángómagyar gyülekezetek.

Tőkés László arra emlékeztette a iaşi-i megyés püspököt, hogy Románia maga is ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, melynek értelmében a csángómagyarok nyelvét mind kisebbségi, mind regionális minőségében teljes védelem illeti meg; ráadásul a magyar - a román nyelvvel egyenrangú módon - az egyesült Európa egyik hivatalos nyelve.

Válaszlevelében Petru Gherghel testvéreinek nevezi a magyarokat, és ama meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. "Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iaşi-i püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak vallotta magát a népszámlálások során" - állapítja meg a moldvai egyházfő.

A 2002-es népszámlálás szerint Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul.

Az idén mintegy 3500-3800 gyereket irattak be a szlovákiai magyar iskolák első osztályába. Két évtized óta ez a legalacsonyabb szám - jelentette ki Szigeti László, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi alelnöke a pozsonyi Pátria Rádiónak adott interjújában. Szigeti szerint ennek a helyzetnek több oka is van. Az egyik alapvető problémát a szlovákiai magyarság népesedési mutatójában lehet megtalálni. "Kevés gyerek születik, kitolódik a házasságkötések ideje és ezzel együtt a gyermekvállalás is. Ez mind rányomja a bélyegét a gyermekek születési számának alakulására" - mutatott rá a szakpolitikus. Kifejtette, hogy régiónként más és más a kép. Tavaly Komáromban például nagyon rossz volt a beiratkozási helyzet, viszont az idén az utóbbi tíz év legjobb eredménye mutatkozik. "Tehát sok mindentől függ a dolog, nemcsak a demográfiai évtől is, hanem attól is, hogyan tudják toborozni a beiratkozások során magyar iskolába a gyermekeket" - jegyezte meg Szigeti.

Nagy problémát jelent, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek mintegy 20 százaléka szlovák iskolába kerül. Ez jelentős mértékben a növekvő számú vegyes házasságok következménye, illetve hogy számos településen kisebbségbe kerülnek a magyarok, s megszűnik a helyi magyar iskola is. Kérdésre válaszolva - nem lenne-e itt az ideje elgondolkodni a hétvégi, vasárnapi iskolákon is -, Szigeti elmondta: A szórványban élők számára egyes helyeken az anyanyelvi oktatás megoldása érdekében a vasárnapi iskolai képzés már be is indult. Ilyen hétvégi magyar iskolák működnek Pozbán, Kétyen és Nagycétényben is. Nyilvánvaló, hogy ezt a megoldást a jövőben tovább kell majd fejleszteni - mutatott rá a politikus.

»» További információ a Parameter.sk honlapon olvasható.

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter megerősítette: a tárca tervei szerint a szlovákiai magyar diákok az új iskolai évtől kezdve csak az anyanyelvükre fordított szlovák történelemkönyvekből fognak tanulni. Eddig a szlovákiai magyar diákok olyan tankönyvből tanultak, amely ugyan a szlovák történelemkönyvön alapult, de azt kiegészítették nemzeti történelmük legfontosabb eseményeivel. "Ami a nemzeti kisebbségi tannyelvű iskolákat illeti - számukra ugyanaz az oktatási program érvényes, mint a többi szlovák iskola számára. Talán csak azzal az eltéréssel, hogy egy kis időbe fog telni, amíg a tankönyveket lefordítjuk. Az állami oktatási program minden iskolatípus számára egyforma, tehát a tankönyveknek is egyformáknak kell lenniük" - mondta Mikolaj a SITA hírügynökségnek. A miniszter, aki a kormányban a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) képviseli, a magyar kisebbségi gimnáziumok 1. és 2. osztálya számára készült, eddig használatos történelemkönyveket már korábban törölte a megrendelhető tankönyvek listájáról.

A pozsonyi Pravda című napilap szerint "szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter". Az új történelemkönyvek nem jelentenek mást, mint "megrendelésre készült" történelmet. Úgy látja: a mai helyzet nagyban hasonlít ahhoz, amilyen 1989 novembere előtt állt fenn, amikor a történelmet a párt és a kormány politikai megrendelésének szellemében tanították. "Meglehet, hogy néhány választónak mindez tetszeni fog. Az azonban nehezen hihető, hogy tetszene ez a tanítóknak, diákjaiknak és azok szüleinek. Az oktatásügyi reform ugyanis, azon kívül hogy elhamarkodott, túlságosan is magán viseli a Szlovák Nemzeti Párt jegyeit" - mutatott rá a Pravda.

»» További információ a Felvidék.Ma honlapon olvasható.

Elérhető a kisebbségi jogvédelem dokumentumtára

A több mint három évtizede kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó New York-i székhelyű HHRF négy részből álló -- videók, hanganyagok, fényképek, írott anyagok -- digitalizált dokumentumgyűjteményt tesz közzé.

A dokumentumtár 1976-tól betekintést nyújt a HHRF -- és elődje, a Committee for Human Rights in Rumania (CHRR) -- sokéves jogvédő és tájékoztató munkájába a magyar kisebbségek nemzetközi érdekvédelme terén. Számos egyedülálló dokumentum, szamizdat sajtókiadvány, fénykép, televízió- és rádiófelvétel válik ily módon közkinccsé digitalizált formában eddig kevéssé ismert eseményekről. A dokumentumtár része a Nemzeti Digitális Adattárnak.

»» Az érdekvédelmi dokumentumtárat a HHRF honlapján érhetik el.

33 évvel ezelőtt...

Alapítványunk - akkori nevén Committee for Human Rights in Romania (CHRR) - 33 évvel ezelőtt, 1976. május 8-án rendezte meg első rendezvényét, egy nagyszabású tüntetést a New York-i román ENS-misszió előtt. A New Yorkban és környékén élő magyarság az 1956-os magyar forradalom leverése elleni tüntetések óta nem gyűlt össze ilyen nagy számban. Az előkészületek februárban kezdődtek és több hónapon keresztül folytak, mialatt helyi közösségeket értesítettük a tervezett rendezvényről, önkénteseket toboroztunk és több száz plakátok festettünk meg. Egy nappal a tüntetés előtt, 1976. május 7-én szervezetünk egy majdnem teljes oldalas hirdetést jelentetett meg a New York Timesban, amelyben tételesen kielemeztük és elítéltük a Ceauşescu-diktatúra magyarellenes jellegét. Az eset pikantériájához tartózik, hogy a világhírű lap hajlandó volt a 8000 dolláros hirdetést hitelben leközölni; a másnap megjelent 2500 tüntető "összeadta" az összeget.

Szomorú apropója a 33 évvel ezelőtti eseményeknek, hogy alapítványunk egyik úttörő munkatársa, Bazsa Csaba épp a napokban hunyt el.

Megjelent a State Department 2008-as emberjogi jelentése

A State Department 2008-as emberjogi országjelentései több, kisebbségi magyar szempontból égető kérdéssel is foglalkoznak.

Románia
A Romániának szentelt fejezet két különálló bekezdésben is foglalkozik a csángók magyar identitástudatát gátló intézkedésekkel, ugyanis a Iasi-i Római Katolikus Püspökség lankadatlanul tiltja a magyar nyelvű misézést, és a román papok nem engedik bérmálkozni azokat a gyerekeket, akik magyar órára járnak. Ugyancsak megoldatlan kérdésként tárgyalja az országjelentés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassúságát.

Szlovákia
Malina Hedvig bántalmazása és a szlovák hatóságok által elszenvedett utólagos meghurcolás képezi a Szlovákiának szentelt fejezet egyik kritikusabb hangvételű bekezdését. Az ügy részletes ismertetése után a State Department jelentése megemlíti, hogy a bántalmazott magyar diáklány a strassbourgi Emberjogi Bíróságon is bepanaszolta a szlovák államot.

Szerbia
Szerbiában továbbra is ellenséges hangulat uralkodik a lakosság 30 százalékát kitevő nemzeti kisebbségekkel szemben - áll a szerbiai országjelentésben. A State Department szerint bár kisebb számban, mint a múltban, továbbra is előfordultak magyarellenes támadások és vandál cselekedetek a Vajdaságban.