03.11.27.
Gáti István
hozzászólás

Közép-Európai Kulturális Intézet - 2003 november 26.

Ferenczi Sándor és a pszichoanalízis Magyarországon

Úristen, milyen gazdagok vagyunk!! Hiába kerestem Ferenczi Sándor nevét a hatvanas évekből származó lexikonomban. Nincs benne. (Az előadás alatt azért erről is kiderült egy s más... Többek között, hogy a pszichoanalízist a kommunisták értéktelennek, a nácik meg életidegennek tartották.)

Ahogy elnézegettem a KEKI szépszámú közönségét, rá kellett jönnöm, nem vagyok egyedül a tudatlanságommal. Nem csupán Ferenczi-szakértőkből állt a nézősereg...

Ferenczi 1873-ban született Miskolcon. Valódi K.u.K. család volt az övé. Édesapja Lengyelországból származott, édesanyja Bécsből. Édesapja részt vett a Szabadságharcban is. Családjuk alapított egy olyan könyvesboltot, ami sokkal több volt, mint egyszerű üzlet. A kultúrális élet szinterévé vált Miskolcon.

Nem jellemezhető a kapcsulatuk Siegmund Freuddal a szokványos „mester és tanítványa” kifejezéssel. Más volt az, inkább barátság. Ez a felhőtlen viszony a húszas évek közepéig tartott. Ezután Ferenczi a saját útját kezdte járni.

Maga köré gyűjtött sok értelmiségit; orvosokat, pszichológusokat, pedagógusokat, művészeket. Valami ilyesmit szeretett volna Freud mindig is megvalósítani, de neki nem sikerült.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt jött létre a tanszék, melyet ő vezetett. A következő hasonló intézményre 1944-ig kellett várni. (És New York-ig kellett volna elmenni, hogy meglátogathassa az ember.)

Ferenczi Sándor Neumann Jánosra is hatással volt, ugyanis Neumann - a modern komputer feltalálója (ezúton is köszönetet mondunk neki itt az interneten...!) - az emberi agy vizsgálatával szeretett volna közelebb kerülni célja megvalósításához. Érdekes, hogy neurológusi minőségében adott tanácsokat neki Ferenczi.

Terapeutaként Ferenczi Sándor először mindent önmagán próbált ki.

A Kálid Artúr által felolvasott szövegrészletek idézték fel alakját. Kosztolányi, Karinthy, Ignotus, no és Márai mondataiból egy valóban rendkívüli személyiség bontakozott ki. Toleráns, liberális, szelid és kiváncsi ember volt.

Rájött arra, hogy nem a valóság, hanem a fantázia betegíti meg az ember pszichéjét. Osztrák mestere ezt nem így látta...

Freud életrajzírója, Johns, nem tudván elviselni, hogy megelőzi a nagy elődöt a ranglistán, megpróbálta kissé elrajzolni Ferenczi élettörténetét. (Például azt terjeszette, hogy élete végén elmebeteg lett.) És ez olyan jól sikerült neki, hogy egészen a hatvanas évekig nagy csönd volt Ferenczi körül.

1933-ban halt meg vérszegénységben. Fél évvel azelőtt, hogy ennek az ellenszerét felfedezték...

Micsoda koponyákat adott a világnak ez a Kárpát-medence!



A szerző felvételein: Nagy András moderátor, Mészáros Judit, a Ferenczi Sándor Egyesület elnöke, Faludy Judit művészettörténész, Kálid Artúr szinművész (fent).
Az archív fotón: Ferenczi Sándor.

Linkek a témához: Ferenczi Sándor Egyesület | Thalassa folyóirat