Bezvany Eric , a Liber-ALL kreatív menedzsere cáfol és nyilatkozik [2003.03.26]

A Schlesinger-project

     Újra nevetséges vádakkal illették kiadónkat. Holmi önjelölt vagy felbérelt (?) szakártó kísérelt meg színeinkben öngólt rúgni. Vetélytársaink ily módon álcázott ezen igyekezete hiábavaló. Fölöslegesen igyekeznek elbizonytalanítani szerzőnket, vajon megfelelő és biztos helyre fordult-e kéziratával, vajon miből készülnek majd a tartópillérek, s egyáltalán elbírják-e sodró horderejű életműfolyamát.
     Még ennél is igaztalanabb a felmerülő gyanú, vajon avatott kezekbe került-e a mű?! Holott munkatársaink közismerten ponton áron emelnek hídfőállásokat, ráadásul az átjárhatóság kedvéért a hiányzó részeket grátisz összerakják. Ha rosszakaróink hagyják, hogy a még el nem kezdett munkánkat nyugodtan befejezhessük, akkor bárki meggyőződhet arról, sem egyik, sem a másik oldalon nem szedünk majd hídpénzt.
  
   Sokszor elmondtuk, s most megismételjük, nem kerül semmibe átmenni az Ungon. Végre ott, ahol eddig szó nem eshetett hajóvonták találkozásáról, sőt egyenesen tiltották, először láthatják ingyen ebből a szögből folyónk zavarosát. Még a Schlesinger építette ungvári gyalogjáró híd szűkös büdzséje is elbújhat készülő projectünk finanszírozási manőverei mellett, pedig az előbbi alkotásnak is csodájára jártak, mert a toprongyos kultúrmérnök alig néhány zsák cementből, ám ezzel szemben óriási adag szellemből emelte az utókor elégedettségére. Korabeli szemtanúk szerint Schlesinger – a mi hídemberünk – saját magát mintázta meg ebben a meglehetősen egyedi néhány méterben. Ahogyan építményéből kispórolták a betont, az ő megjelenése is hagyott némi kívánni valót maga után. A mester cipőjében drót meredezett az unalmas fűző helyett, a nadrágját pedig a szentlélek, no meg egy foszladozó madzag tartotta. Mégis meggyőzte a hídavatáson az egész várost, hogy ne higgyenek a szemüknek, a látszat ellenére elbírná ez a zseniális szerkezet akár a tankokat is. Ugyanezzel az irigylésre méltó bizalommal merít felkészült tímünk a kifogyhatatlan helyi hagyományokból. Minek prezentálására a két hídfőn ezentúl egy-egy suszterbódét működtetünk, ahol azon törésében ragasztják vissza derék Csoszogik a hídközben megsérült cipősarkakat. És biztosíthatunk mindenkit, a bevételből semmit sem igénylünk vissza. Ellenben megkérjük támogatóinkat, minél nagyobb számban meneteljenek át a hídon, mert áruljuk el végre a titkot: kiadónk a szakmában először cipőkopogásból készül finanszírozni Pompéry Judit életműsorozatát. Ezért aki teheti, hozzon magával plusz egy főt, és együttes erővel menjenek át legalább kétszer, nem, ha lehetséges, háromszor – akkor legalább mindenki a túlsó parton marad. Köszönjük.

Bezvany Eric
a kiadó kreatív menedzsere