Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A legutóbb készített közvélemény- kutatatás adatai szerint az erdélyi magyarság 85 százaléka támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, a szövetség támogatottsága 76%-os – jelentette be Markó Béla kedden, bukaresti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke bemutatta azt az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatást, melynek értelmében, a szövetség támogatottsága 76%-os az erdélyi magyarság körében, míg az MPP csupán a 12%-ot közelíti.

Markó Béla elmondta, az április 2–18. között készült felmérés választ keres a közösség prioritásaira, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának támogatottságára – ez utóbbival a megkérdezettek több mint 85%-a ért egyet –, míg a Koszovó függetlenségét támogató RMDSZ- álláspontot a megkérdezettek több mint 82%-a helyesli.

Leszögezte, ígéretéhez híven az RMDSZ továbbra is pozitív kampányt folytat, nem támad más pártokat és személyeket. Kifejtette, az RMDSZ- nek egyértelmû üzenete van és ajánlata az eddigi tevékenységérôl, mint ahogyan arról is, hogy mit szeretne még tenni a helyi közösségek érdekében.

A szövetségi elnök bejelentette, folytatódik az Erdély hagyományos régióiban zajló, a regionális együttmûködésrôl szóló konferenciasorozat: ezzel az RMDSZ fel kívánja hívni a közvélemény figyelmét a megyerendszer átszervezésének szükségességére, a régiók kulturális, szellemi és gazdasági összetartozására. A szórvány, a Székelyföld, majd Kalotaszeg és Szilágyság után ezen a hét végén az Érmellék a következô helyszín.

– Azt szeretnénk elérni, hogy az Európai Unión belül létrejöjjön egy minden tagállamra nézve kötelezô jogszabályrendszer, amely a kisebbségvédelmi normákat foglalja egybe – szögezte le Winkler Gyula EP-képviselô, aki féléves európai parlamenti tevékenységének értékelése kapcsán vett részt a keddi sajtóértekezleten. A képviselô elmondta, néhány nappal korábban részt vett az EP mellett mûködô Nemzeti Kisebbségi Intergroup és a Project on Ethnic Relations nemzetközi civil szervezet közös konferenciáján Brüsszelben, amely az Európai Unió nemzeti kisebbségeire vonatkozó EP-határozatot készítette elô.

A képviselô kiemelten ismertette a Brüsszelben körvonalazódó és az RMDSZ által is szorgalmazott "kategorizálást". Eszerint külön csoportként kell kezelni az ôshonos, államalkotó kisebbségeket – ôk a nemzeti kisebbségek –, amelyek kimutatható módon részt vettek az illetô tagállam kultúrájának, hagyományainak, történelmének alakításában. A roma kisebbség – amely valamennyi tagállamban sajátos szociális, gazdasági, társadalmi és kulturális gondokkal küzd – jelentené a második kategóriát. Továbbá külön kategóriába sorolnák a kimondottan gazdasági megfontolásból megtelepedett kivándorlókat, emigránsokat – mutatott rá Winkler Gyula. A folyamat elindítása azért is indokolt, mert léteznek áthidalandó akadályok, hiszen a nyugati államok nagy része idegenkedve és meg nem értéssel szemléli a nemzeti kisebbségek gondjait. A három csoportba való osztás megengedi, hogy a kisebbségi csoportok problémáit differenciáltan, de egyformán fontosként kezeljük – szögezte le.

Winkler Gyula elmondta, az EU jogrendszere idegenkedik a kisebbségi téma megjelenítésétôl, de véleménye szerint az EU további bôvítése rá fogja kényszeríteni a teljes intézményrendszert arra, hogy komolyan foglalkozzanak a kisebbségvédelmi kérdésekkel. – Amúgy már most nagy szükség volna erre, és pozitív példának tartom az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját – mondta a képviselô.

– Románia modernizálása érdekében növelni kell az európai uniós alapok hatékony felhasználását, ezt az RMDSZ egyik célkitûzése – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Elmondta, ennek a folyamatnak két eszköze van: a közigazgatási reform, illetve a regionális fejlesztési reform, mindehhez az Alkotmány módosítására is szükség van. Az EP-képviselô szerint elérkezett az ideje az Alkotmány módosítására vonatkozó társadalmi vita elkezdésére, az RMDSZ az elsô lépéseket meg is tette.

Winkler Gyula rámutatott, immár 40 éve, egy totalitárius, kommunista államban született a jelenlegi megyerendszer, amely ma már aktualitását vesztette. Ugyanakkor, a gazdasági-fejlesztési régiók nem versenyképesek, és képtelenek a 2013-ig Románia rendelkezésére álló 19 milliárd euró lehívására. A forrásfelhasználás célkitûzésének fontosságára Danuta Hübner regionális fejlesztési európai biztos is felhívta Winkler Gyula figyelmét, elmondása szerint két héttel ezelôtti találkozójukon Románia méltatást és figyelmeztetést is kapott e témában.

– Erdélyben az egymással rivalizáló erôk közötti új egység jöhet létre a következô idôszakban – mondta Orbán Viktor, miután kedden Budapesten megbeszélést folytatott Szász Jenôvel, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökével. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a Felvidék és a Délvidék példája is azt mutatja, a kárpát-medencei magyarság számára az együttmûködés és az összefogás hozza meg legnagyobb sikert.

Mint mondta, Erdélyben hosszú ideig "egyszólamú egység" volt, ami felbomlott, ugyanakkor a Magyar Polgári Párt (MPP)megalakulása az elsô fontos lépés az új egység felé vezetô úton.

Orbán Viktor történelmi jelentôségû dokumentumnak nevezte a Magyar Polgári Párt "Új lehetôség" címû keretprogramját, mert szerinte végre "egy magyarok közötti versenyfutásban" jelent meg néhány nemzeti szempontból fundamentális kérdés, amelynek sikerre vitele mindannyiunk közös érdeke.

Szász Jenô arról beszélt, hogy a Magyar Polgári Párt a szabadság, Székelyföld területi autonómiája, a nemzet, a család és a keresztény gondoskodás jegyében fogalmazta meg jövôképét.

Az RMDSZ-szel való együttmûködésre vonatkozó kérdésre Szász Jenô azt mondta: már januárban, az MPP elsôfokú bejegyzése után együttmûködési javaslatot fogalmaztak meg, amelyben kiemelt helye volt egy közös választási térképnek, hogy megállapítsák hol van helye a demokratikus versenynek és hol a felelôs együttmûködésnek.

A közelgô romániai a helyhatósági választás kapcsán elmondta, hogy az MPP Marosvásárhelyen valamint Bihar megyében, Kolos megyében és Szatmár megyében is bölcsen járt el, és az RMDSZ jelöltjével szemben nem állított más jelöltet. Szász Jenô úgy vélte, hogy bár az MPP a fiatalabb párt, ôk voltak a bölcsebbek.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: üdvözölik azt a politikát, amely úgy támaszt versenyt a magyarok között, hogy közben nem kockáztat magyarok befolyása alatt lévô pozíciót, hiszen fontos, hogy a versennyel ne veszítsen, hanem nyerjen az erdélyi magyarság.

Aktuális

A választási küzdelem hevületében születnek a tudomány és technika legragyogóbb ötletei.

Egy távoli megyében kéreg alatti vasúttal könnyítené a kommunikációt az egyik polgármesterjelölt.

Egy buzgómócsing akarnok minden szingli szavazónak garzonlakást kínál. És kettôs státust szavatol minden egyem-a-szíved szavazónak: a román mellé megkapnák a Langerhans-szigetek teljes jogú állampolgárságát.

De hallom, hogy alagutat fúrnának az atmoszférában, és nem fagy le a mellemben az ütô. Igaz, hogy ennek számos akadálya van ám. Hiszen a légtér már teljesen foglalt. Az emberiség volt oly botor, hogy mindenféle röpködô monstrumokkal népesítette be a Föld viszonylag tiszta burkát, amely aztán úgy elszínezôdött, mint akármelyik párt, ha bejut a parlamentbe.

Alagutat fúrnának az atmoszférában.

Érthetô a levegôsítés, ugyanis a vakondokok és a patkányok föllázadtak a fokozódó zaklatás miatt, márpedig minden mélybeli lénynek ugyanolyan joga az élettér, mint fecskének a cikázás a fényben.

Nálunk jövôt foghat a szépreményû futurológus. Átrendezzük egy kicsit a dolgokat. Röptereket Verne Gyula alatt. A folyókon nincs hajózás, villamosok és trolik furikázó terepe leend. A tengeren pedig nemzetközi ócskapiacot tartunk szombaton, vasárnap. Elônye: a bóvli nem marad az árusok nyakán, azonnal el lehet süllyeszteni. A levegôt metróvonalakkal népesítjük be. "Vigyázat, az ajtók záródnak. Mennyország megálló következik."

Gôzelmük jele, ígérik: a szívünk. Kívül dobog majd. Látni az ereket, a fáradt vér újjászületését, az új vér diadalát.

Erôs idegzetûeknek nyilvános infarktus élôben, illetve halóban: a Fôtérrôl.

Ha jelölt lennék, odaadnám az egész országot a választóknak. Holdbéli birtoklevéllel látnék el minden rászorulót. Hétvégi házat magunknak a Marson, a Vénusz dombjai között, a Neptunusz bájos gôzfelhôi alatt. Sôt mindenkit megajándékozok egy-egy Szaturnusz hûséggyûrûvel . Hogy a következô ciklusban is rám szavazzanak.

Új korszak köszönt a romániai emberiségre. Rabszolgatartás? Hûbériség? Jobbágykodás? Polgárosodás? Rohadt tôkés-földesúri rendszer? Multilaterális szocializmus?

Szocialista biliárdrendszer?

"Következik, hölgyeim és uraim: a Naprendszer. Légi metróval jártok telkeitekre. Nekem, szerény képviselôtöknek jó lesz az, amit itt, a Földön hagytatok: a völgyek, a folyók, az erdôk, a tavak, a vadak, a halak, a madarak. Ti menjetek, én maradok.

Szavazzatok rám, és meglesz az elsô légi metró!

Várok mindenkit a megnyitóra. Lesz szabad repülés, a semmibe!"

Telefonon keresett meg tegnap egy marosvásárhelyi polgár, hogy siessünk, mert botrány tört ki a Cuza Voda utcai napipiacon, ahol Borbély Lászlót, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét és kampánycsapatát állítólag kitámadták valakik. Mire a helyszínre értünk, a botrány elcsitult.

A Népújság kérdésére Borbély László elmondta, a polgármesteri hivataltól engedélyt kaptak, hogy 10-tôl 12-ig kampánytevékenységet folytassanak. Csakhogy egyszerûen nem volt hova kitenni az asztalt, mégis kitették, ezért meg akarták büntetni a köztérért felelôs hatóságok. Ekkor Borbély László a piac igazgatóját kérte, hagyja, hogy a Cuza Voda utcai bejárat mellett állítsa fel a kampányanyagokkal – szórólapok, golyóstollak, kitûzôk – telt asztalt. Az igazgató nem akart beleegyezni, kihívta a rendôrséget.

– Milyen következményei lehetnek ennek az incidensnek?

– Maximum annyi történhet, hogy büntetést kell fizetnünk. Nem tudja megtiltani senki egy jelöltnek, hogy a törvényes keretek között kampányoljon. Mi engedélyt kértünk és kaptunk a polgármesteri hivataltól, s az, hogy két méterrel errébb vagy arrább van az asztal, nem befolyásolja az engedélyt. Tehát tovább fogunk menni. Minden napra kértünk engedélyt. Ez olyan incidens volt, ami nem zavarja meg az embereket abban, hogy ide jöjjenek, beszélgessünk és elmagyarázzam nekik, mit szeretnék tenni Marosvásárhelyért.

– Jönnek az érdeklôdôk?

– Nagyon sokan. Ami meglepô, nagyon sok román ember is megállít. Például az elôbb beszéltem egy nyugdíjas ezredessel, aki azt mondta, hogy volt gyûlés, amelyen a polgármester és társai megengedhetetlen hangnemben beszéltek a magyarokról. Ô román emberként felállt és elmondta, hogy ezt nem szabad, mert itt románok és magyarok együtt élnek. Tehát, íme mind több és több román ember úgy gondolja, hogy az ilyen típusú megnyilvánulásoknak nincs mit keresniük egy ilyen városban, mint Marosvásárhely.

Tisztelt Florea úr!

Május 8-án az Antena 1 mûsorába hívták a polgármesterjelölteket. Én ott voltam, azonban Ön nem vette a fáradságot, hogy megjelenjen és becsületes televíziós vitát folytassunk. Nem tartotta fontosnak megjelenni ugyancsak május 8-án a Stii Tv-ben, ahol a metropolitán övezeteket vitattuk meg, de nem érdekelte Önt a hétfô esti, fiataloknak épített lakásokról szóló választási mûsor sem, így ismét nem tudtunk találkozni.

Én kitartóan várom a lehetôséget, hogy ütköztessük érveinket, és Ön eljön adásba, hogy elmondhassa, mit váltott be ígéreteibôl az elmúlt 8 évben. Éppen ezért ezúton tudatom Önnel, mely mûsorokban veszek részt, hogy megvitathassuk programjainkat a marosvásárhelyi televíziónézôk elôtt.

Május 15-én az Antena 1 a polgármesterjelölteket várja adásba, ahol remélem, találkozhatunk. Május 20-án a Stii TV-ben várom Önt a sportolási lehetôségekrôl szóló mûsorban. Május 22-én az Antena 1 adása lenne még egy lehetôség a vitára. Május 22-én pedig a TVR marosvásárhelyi stúdiójában folytathatnánk a lakosságot érintô gondok megvitatását. Ugyanígy a TTM is biztosít nekünk két alkalommal adásidôt, hogy a marosvásárhelyi polgármesterjelöltek bemutassák programjaikat.

Tisztelettel,

Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje

(MTI) Calin Popescu Tariceanu Rómába készül küldeni belügyminiszterét, és együttmûködést ajánl az olasz hatóságoknak a románok által elkövetett olaszországi bûncselekmények visszaszorítására, illetve a tisztességes román munkavállalók becsületének védelmére.

Mint ismeretes, Olaszországban az utóbbi idôben rossz hírük van a román bevándorlóknak. Az olasz közvéleményt felháborította néhány bûncselekmény, amelyet román állampolgárok követtek el.

Romániában azonban úgy látják: Olaszország túlzott szigorral, már-már idegengyûlöletbôl fakadó korlátozásokkal akarja útját állni általában a bevándorlók bûntetteinek. Rómában már jelezték: a határon ismét bevezetnék az ellenôrzést a Schengen-övezetbôl érkezôk számára. Az új olasz igazságügyi miniszter indítványát a következô napokban szeretné a kormány elé terjeszteni. Silvio Berlusconi miniszterelnök múlt héten hivatalba lépett jobbközép kormánya várhatóan az elsô rendeletek között fogja jóváhagyni e javaslatot.

Tariceanu attól tart, hogy ezek a rendeletek azokat a románokat is sújtják majd, akik becsületesen, a munkavállalói szabályok betartásával végzik dolgukat olasz földön. Az általánossá váló románellenes hangulatot Bukarestben igazságtalannak tartják, hangsúlyozva: tarthatatlan állapot, hogy román munkavállalók egymás között is féljenek anyanyelvükön megszólalni az olasz városokban.

A kormányfô ezért úgy döntött, hogy az örök városba küldi Cristian David belügyminisztert, aki megvitatná olasz partnereivel ezt a kérdést. A liberális miniszterelnök ugyanakkor kész együttmûködni az olasz hatóságokkal, ezért rendôrök és ügyészek egy csoportját is Itáliába fogja küldeni, hogy olasz kollégáikkal karöltve szorítsák vissza az ottani bûnözést.

A liberális Tariceanu összehívta minisztereit, akik elôtt leszögezte: az idegengyûlölô indulatok táplálása károsan befolyásolná a Románia és Olaszország közötti kétoldali kapcsolatokat, ez pedig senkinek sem áll érdekében.

A helyzet kialakulása miatt ugyanakkor magát az olasz felet hibáztatta, hangsúlyozva, hogy az utóbbi idôben elhanyagolta az olasz csizmán megtelepedett romániai roma közösségeket. Különösen azt nehezményezte, hogy az olasz hatóságok engedték a külvárosokban a sátortáborok felállítását, márpedig ezek Tariceanu szerint a bûnözés melegágyaivá váltak. Pozitív ellenpéldaként Németországot és Franciaországot említette, ahol – mint emlékeztetett – hatékonyan kezelték ezt a problémát anélkül, hogy politikai botrányt gerjesztettek volna.

Az amerikaiak 1992 óta a legborúlátóbbak, a hangulat demokrata gyôzelmet vetít elôre a novemberi elnökválasztáson – derült ki a The Washington Post/ABC News kedden közölt felmérésébôl. Az Egyesült Államok közvéleménye 15 év óta egyszer sem volt olyan lehangolt, ha a jövôrôl kérdezték, mint most, és a demokraták 1993 eleje óta a legnagyobb elônyre tettek szert a republikánusokkal szemben.

John McCain, a republikánus jelöltség várományosa mégis esélyesnek számít az elnökségre, pedig a válaszolók 80 százaléka szerint rossz irányban halad az ország, és egyre többen elégedetlenek a kormánypárttal. Úgy tûnik, hogy az arizonai szenátornak sikerült megúsznia azt a dühöt, amelyet pártjával és az elnökkel szemben sokan éreznek. George Bush népszerûségi mutatója az eddigi legalacsonyabb szinten, 31 százalékon megrekedt.

A közvélemény szerint a Demokrata Párt alkalmasabb az ország gondjainak kezelésére; a megkérdezettek 53 százaléka bízik abban, hogy a demokraták jobb munkát végeznének, a republikánusokkal kapcsolatban csak 32 százalék érez így.

Hillary Clintont továbbra is tapasztaltabb politikusnak tartják az amerikaiak, mint a demokrata elnökjelöltségért vele vetélkedô Barack Obamát. Az afro-amerikai szenátort viszont elsô ízben tartja a megkérdezettek többsége erôsebb kezû vezetônek. Bár 10 demokratából 6 úgy látja, hogy Obamának jobb esélyei lennének novemberben, a demokraták és demokrata érzelmû független választók közel kétharmada gondolja úgy, hogy Clintonnak egyelôre nem kell feladnia a küzdelmet.

Ha ma rendeznék meg az elnökválasztást, Obama 51-44 arányban gyôzne McCainnel szemben. A reménybeli republikánus jelöltet Clinton is lekörözné, 49-46 arányban. Obama és McCain viszonylatában a közvélemény 71-18 arányban az idôsebb republikánus politikust tartja tapasztaltabbnak az elnökségre, 46-42 arányban ôt látják erôsebb vezetônek is, de Obama vezet 59-29-re abban a tekintetben, hogy ô tenne többet a szükséges változtatások érdekében.

(MTI-Press) Tíz év alatt megkétszerezôdött a becslések szerint a forgalomban lévô hamis dollár- bankjegyek névértéke. Az amerikai pénzverde ezért a bankjegyek elôállítási technikájának állandó korszerûsítésére kényszerül. Az újonnan nyomtatott százdollárosok védelmére már olyan biztonságot erôsítô megoldásokat alkalmaznak, amelyek a világ minden táján változatlanul népszerû "zöldhasút" állításuk szerint hamisíthatatlanná teszik.

Egy szakmai mondás szerint a legképzettebb és legjobban keresô nyomdász az, aki a hamis bankókat nyomja. Manapság azonban közülük is csak az, aki mestere a számítástechnikának és korszerû berendezéssel, nagy felbontású szkennerrel, kiváló printerrel is rendelkezik. Mivel ilyenek a bûnesetek tanúsága szerint világszerte mind többen vannak, s mert tény az is, hogy a legnagyobb számban hamisított bankó az amerikai százdolláros, az Egyesült Államok Pénzverde és Nyomda Irodája (US BEP) rövidesen új technológiával gyártatja majd a százasokat. A biztonsági védelem lényegérôl számolt be Larry Felix igazgató, s arról a meggyôzôdésérôl, hogy az új bankók "utángyártásával" a legfelkészültebb hamisítók sem fognak boldogulni.

A jelenleg forgalomban lévônek tartott és 75 millió dollár értékûre becsült hamis dollárok háromnegyedét a 100-asok teszik ki. A legutóbbi tíz évben a hamisítók által "forgalmazott" dollárok értéke kétszeresére nôtt, tavaly már 65 milliót tett ki. Másik összehasonlításban: 1990-ben még a hamisított dollárok csak egy százalékát gyártották számítógéppel-nyomtatóval, tavaly viszont már több mint a felét. Ez is mutatja, hogy mekkorát fejlôdött a számítógépes hamisítási technika. Az egyik menô hamisító, Art Williams az elmúlt évtizedben egy képleolvasóval és egy nagy teljesítményû nyomtatóval tízmilliónyi százast hamisított, amíg le nem bukott. (Tetteiért hét évnyi börtönnel "jutalmazta" a bíróság).

Az újonnan kibocsátott százdollárosok védelmére például az egyes feliratok betûit olyan pirinyóra kicsinyítik, amelynek lemásolása meghaladja a legmodernebb házi berendezések képességét. Ezen túlmenôen a szövegeket belenyomtatják vízjelekbe, képekbe is, ami tovább nehezíti a lemásolásukat. A néhány milliméter széles biztonsági csíkokat 650 ezer (!) parányi üvegdombocska alkotja majd. Ha azokat fény éri és a bankót mozgatják, a csík látszólag oldalra mozdul majd. A vízjelek nagyobbak és részletesebbek lesznek, azokat más biztonsági jelekbe is belekombinálják. A papírba a nagyon vékony szénszálakhoz hasonló és tükrözô csíkokat is beledolgoznak, ezért infrafénnyel megvilágítás esetén a vízjel is megvilágosodik.

Az új százasok nyomtatásakor metamerikus festéket, tintát használnak. Az ezzel a vegyi anyaggal (azonos számú atomok többvegyértékû gyökökkel való homológ kapcsolódásakor keletkezik) készített jelek napfényben nem láthatók. Ám ellenôrzéskor a megvilágító fény hullámhosszának változtatásakor – és nem, mint eddig, a fény megvilágítási irányának, beesési szögének módosításától – majd felfénylenek. Ehhez hullámhosz-módosító LED-eket, vagy lámpákat is készítenek.

Átlagban mintegy 20 százalékkal nôttek a fûtésszámlák az elmúlt télen, ami Marosvásárhelyt a távhôszolgáltatás ára szempontjából a "középmezônybe" juttatta. Az Energomur további korszerûsítéseket tervez, mind a kazánházaknál, mind a vezetékhálózaton, ami a távhôszolgáltatás minôségének javulását eredményezi. Az elmúlt fûtésszezon problémáiról, az Energomur terveirôl Bauer Andrea vezérigazgatóval beszélgettünk.

– Hogyan értékeli a 2007–2008-as fûtési szezont, milyen problémák, lakossági panaszok merültek fel a távhôszolgáltatással kapcsolatosan?

– Az elmúlt szezonban 27.000 lakást fûtöttünk, és ezekkel különösebb problémák nem adódtak. Voltak kisebb nehézségeink, például akkor, amikor a fûtésszezon megkezdése után az Aquaserv leállította a vízmûveket – emiatt nekünk is adódtak gondjaink a távhôszolgáltatás biztosításával, és az újraindítási munkálataink bizonyára kellemetlenségeket okoztak a fogyasztóknak. Mégis azt mondhatom, annak ellenére, hogy ez a tél hidegebb volt, mint a korábbiak, kevesebb problémát okozott. Nehézségekrôl inkább gazdasági szempontból beszélhetnénk. Az üzemanyag ára – a mi esetünkben a földgázé – emelkedett, még a fûtésszezon közben is, ami nehézséget okoz a gázszámláink ritmikus kifizetésében. Nincsenek nagy elmaradásaink a gázszolgáltatónak, de egy félhavi késedelem, ami megközelítôleg 50 milliárd régi lej, felgyûlt.

– Nôttek vagy csökkentek a közköltségek, és minek tudható be a változás?

– A lakossági számlák valamivel magasabbak voltak, mint az elôzô télen, aminek két oka van: egyrészt az, hogy ez a tél hidegebb volt, több hôre volt szükség ahhoz, hogy a lakásokban a megfelelô hômérsékletet elérjük, másrészt október 1-jétôl 154 lejrôl 164 lejre nôtt a hôenergia gigakalóriájának ára. Azokban a városrészekben azonban, ahol tavaly elvégeztük a felújításokat, és fôleg ott, ahol a tömbházon belül is voltak korszerûsítések, a számlák nem növekedtek azzal a közel 20 százalékkal, amit a termelésnövekedés föltétlenül indokolt volna. Országos viszonylatban, ha Marosvásárhelyt azokkal a városokkal vetjük össze, ahol hasonló méretû távhôrendszerek mûködnek, nekünk kevesebb az adósságunk a gázszolgáltatónak, mint másoknak, a bankkölcsöneinket pedig határidôre fizetjük. Az árak esetében a középmezônyben vagyunk: vannak nálunk olcsóbb városok is, ahol a közköltségek kisebbek, és vannak drágább városok is, mint például Temesvár, de ott az élet is általában drágább. Az árak ott nagyok még, ahol más, költségesebb üzemanyagot használnak fûtésre, nem a földgázt.

– A tavalyi nagyszabású beruházások hozták-e a várt eredményt?

– Határozottan igen. Tavaly nemcsak a termelési, hanem az elosztási oldalon is sikerült befektetéseket végeznünk, azaz nemcsak a kazánházakban hanem a hálózaton is. Ez nagyon sokat segített, gazdasági szempontból elônyös volt, mert a felújított kazánházakban kevesebb gázt kellett elégetni ugyanannak a hômennyiségnek az elôállítására, tehát a fajlagos fogyasztások csökkentek. Ott, ahol a hálózati felújításokkal elértünk a tömbház bejáratáig, már érzôdött, hogy a szolgáltatás jobb minôségû: hamarabb felmelegedtek a fûtôtestek, hamarabb eljut a meleg víz a fogyasztóhoz. Ott, ahol a vízszintes elosztást bevezették a lakók, még jobb a helyzet. Éveken keresztül, 2005-ig nem sok fejlesztés történt a rendszeren, általában csak a nagyon szükséges beruházásokat végeztük el. Az elmúlt években egyébként kevesebb pénz állt a rendelkezésünkre, most más a helyzet: van egy stratégia, amit az önkormányzat jóváhagyott, van egy prioritáslistánk és van pénz is, ha nem is elegendô mindenre. Elkezdtük a Tudor lakónegyedben a korszerûsítést, ahol a legsûrûbben lakott övezetek vannak, és ahol aránylag újak a kazánházak, de a ’80–90-es években használt anyagok gyenge minôsége miatt javításra volt szükség. Folytattuk a Kövesdombon, ahol sok lakás kapcsolódik a rendszerre, itt mind a négy kazánház felújítása folyamatban van, és a hálózati munkák is elkezdôdtek. Következik az 1989. Dec. 22 (volt November 7) lakónegyed. Ezek mind a központi költségvetésbôl származó beruházások, amihez hozzáadódnak az önkormányzat pénzébôl végzett befektetések a Meggyesfalvi lakónegyedben, az Állomás téren, a Szabadság utcában, amelyek a melegvíz-ellátás javítását célozzák. Megfigyeltük ugyanis, hogy a legtöbben arra panaszkodnak, hogy hosszú ideig kell folyatni a csapot, amíg a meleg víz elér a fogyasztóhoz.

– Térjünk vissza kissé a panaszokhoz…

– A lakók amiatt is elégedetlenek, hogy a vonalvégeken a fûtés gyenge, a vezetékeken összegyûlt lerakódások miatt. A tömbházak régiek, szükség van a belsô vezetékcserére. Aztán vannak panaszok a költségmegosztók miatt is. Volt néhány olyan lakrész, ahol kifejezettten nagyon sokat fizettek a lakók a fûtésért. Ennek okát a költségmegosztók alapján való leosztási módban látjuk, és általában amiatt, hogy míg sok lakó szinte végig lezárva vagy nagyon kicsit megengedve tartotta a fûtôtesteket, mások, akik fázósabbak, megengedték a csapot és nagyon nagy rész jutott rájuk az egészbôl. Az is elôfordult, hogy 100 egységbôl 75 egység egyetlen lakóra jutott. Ami nyilván nagyon felviszi a számlát. Ez kereskedelmi hiba, a lakótársulások legtöbbje sajnos nem veszi figyelembe azt a mûszaki tanulmányt, amit elkészítünk, és ôk maguk sem végeznek egy számítást, hogy mennyi a közös rész. Mert mindenképpen vannak közös részek, mindenkinek az ajtaján például kiszalad a hô a lépcsôházba, ott vannak az alagsori vezetékek, ezek is közösek, de a saroképületek minden fala hôt veszít, ahol az épület nincs leszigetelve. A legjobb esetben is 20 százalék közös részt kellene számolni. Amelyik lakásnak például csak egy külsô fala van, egyébként körül van véve szomszédokkal, 17 fok van benne akkor is, ha egyáltalán nem fûtik. A szomszédok "adják" a meleget, függetlenül attól, hogy mivel fûtenek: kiskazánnal, távfûtéssel, konvektorral.

– Milyen nagyságrendû a lakosság tartozása?

– A fogyasztóknak összesen 42 milliárd régi lejnyi tartozásuk van, ami közel egy fél hónapos gázszámlánk, téli idôszakban. Vannak azonban olyan lakók, akiknek több mint 365 napos tartozásuk van, nyilván ôket már perbe fogtuk. Ha 90 napnál régebbi adósság gyûlt fel, már perbe fogjuk a lakótársulást. Sajnos, az is megtörtént, hogy a lakótársulás-vezetô vagy a pénztáros egyszerûen lelépett a lakók pénzével, például Meggyesfaván. A jogi személyek általában idôre fizetnek, kevés az adós cég, esetenként a közintézményeknek van hátralékuk, jelenleg 7-8 milliárd régi lej.

– Milyen fejlesztések, átalakítások lesznek a nyári felkészülés során? Mivel ígér többet, jobbat a következô idényre az Energomur?

– A nyáron folytatjuk a beruházásokat a Tudor negyedben, itt hálózati feljavítások lesznek. A Köves-dombon kazánház- és hálózat- felújítást tervezünk. Ott, ahol a vezetékhálózatot korszerûsítjük, az emberek türelmét kérjük, hiszen lesznek nehézségek a szolgáltatásban, lesz sár, mocsok. Próbáljuk betartatni a polgármesteri hivatal szabályzatát. Továbbá a volt November 7 negyedben végzünk felújításokat, az Egyesülés negyedben hálózati cserét kell eszközöljünk, önkormányzati és saját forrásokból. A Bodor Péter lakónegyedben a kazánházat idén teljesen felújítjuk, és a tömbházakban is dolgozunk.

– Hol tartanak a teljes rendszer felújításával? Milyen arányban készültek el a tervezett beruházásokkal?

– Azt mondhatjuk, hogy a termelési rész, azaz a kazánházak korszerûsítésével 50 százalékban készen vagyunk, a hálózati munkáknál ez az arány sajnos csak 10 százalék, ezzel sietnünk kell. És legalább ilyen fontos lenne a lakossági rész is, az épületben levô vezetékhálózat cseréje. A tavaly 20 tömbház kért ilyen felújítást, idén 50. Erre tegnap tartottuk meg a versenytárgyalást. Nem olcsó a beruházás, de a fogyasztó lakásának ajtajáig visszük a vezetéket, és ez nem kerül nekik semmibe. A saját lakásában mindenki természetesen saját költségén kell módosítsa a szerelést, ami változó: 16 millió régi lejtôl 40-ig terjedhet, a körülményektôl és az igényektôl függôen. Egy négyemeletes tömbházban az Energomur a rá esô részt mintegy 10 nap alatt végzi el. A vízszintes rendszer elônye: az utolsó emeletig felmegy a recirkuláció is, az ajtótól a vízcsapig kell a vizet kiengedni, akár egy kiskazánnál, a mérômûszerek pedig kint vannak a folyosón. És nem utolsósorban: egyéni szerzôdést tudunk kötni a fogyasztókkal. Költségelosztó nem kell az átalakított szerelésû lakásokba, és a tömbház bejáratásnál levô fôóra is kiiktatódik, ha az összes lakó elvégzi az átalakítást. Biztos vagyok benne, ha a lakók azt látják, hogy kevesebb a közköltség, egyre többen választják ezt a fûtésrendszert. Ehhez nincs szükség egy tömbházon belül arra, hogy a lakók mindenike beleegyezzen, de tudni kell, hogy a hazai törvénykezés határidôt szab arra, hogy válasszanak a lakók: milyen fûtési rendszert szeretnének. 2009 végéig ezt el kell dönteni. Sok szerelôcég van a piacon, nem kis pénzbe kerülnek az átalakítások, de meg lehet csinálni, hiszen elônye az, hogy egyrészt csökken a lakossági költség, másrészt energiatakarékossági szempontokból is lényeges. A vízszintes elosztás minden új tömbház építésénél szempont, hiszen az új fûtésre vonatkozó jogszabályok elôírják, hogy Romániában minden szolgáltatás külön mérhetô legyen.

Kommentár

Mint már lapunkban említettük, múlt heti ülésén a marosvásárhelyi önkormányzat elhalasztotta a kutyatartási szabályzat megvitatását és elfogadását. Bár az ülésen elhangzott szóbeli indoklás szerint a halasztást a túlzsúfolt napirenddel és az esetleges indulatoktól való ódzkodással magyarázták, a szabályzat tervezetének olvastán inkább az a következtetés, hogy a tanácstestület nem akart állást foglalni egy olyan kérdésben, aminek népszerûtlen vonatkozásai is vannak. Ez a választási kampány viszonylatában ésszerû politikai döntés, de a közérdek képviseletének megközelítésébôl már mulasztás.

A tervezetbôl kiindulva a kutyatartási szabályzat senkinek nem tett volna lényegileg rosszat, tulajdonképpen ez a kutyákra valamilyen formában vonatkozó eddigi tanácsi határozatok és az idevágó törvénykezés elôírásainak összefoglalása. Olyan konkrét hozadékokkal, amelyeket voltaképpen kulturáltabb környezetben nem is lenne indokolt szabályozni, például azt, hogy az ebet közterületen sétáltató gazda köteles az állat ürülékét eltakarítani. Ez a világ számtalan helyén elementáris szabály, nálunk a kutyasétáltatásra elôszeretettel használt térségek láttán viszont eléggé népszerûtlen elôírás lenne. A szabályzat továbbá megtiltaná kutyák tartását a közintézmények ingatlanjaiban, a kereskedelmi célzattal történô tenyésztést a tömbházakban. Korlátozná az állatok mozgását a közös használatú ingatlanokban, elôírva azt, hogy tömbházban kötelezô módon a közvetlen szomszédok beleegyezése és a lakók többségének a hozzájárulása lenne szükséges a kutyatartáshoz, és megszabva azt is, hogy az ingatlan közös használatú részein az állat csak felügyelet alatt tartózkodhat. Ezek a szabályok sem biztos, hogy sok rajongót szereznének a jelöltként ismét versenybe bocsátkozó képviselôknek, az viszont tény, hogy adófizetôi mivoltukban az állatbarátok egyenrangúak a négylábúakat kevésbé kedvelô lakótársaikkal.

De hozhatnánk példának azokat az elôírásokat is, melyek szerint az állatot a gazda köteles méltó módon eltartani, gondoskodnia a szállásáról, élelmezésérôl és egészségügyi ellátásáról, és tilos elcsapnia. Ez, összevetve a szabályzat arra vonatkozó részével, hogy a kölyköket azonosítani kell tetoválás vagy a tulajdonos adatainak a nyakörvön való elhelyezése útján, és azzal is, hogy a gazda elejét kell vegye annak, hogy az állat elszökhessen, távlatilag a kóborkutya-ügy megoldásának a kiindulópontját is jelenthetné. Így a kóbor ebek táborát ezentúl nemigen szaporíthatnák kicsapott vagy elcsatangolt állatok, persze akkor, ha az elôírások betartását nyomon is követnék az illetékesek.

És pont a szabályok betartásához érve lehet arra a következtetésre jutni, hogy logikusan nehéz érvet találni a halasztásra. Ugyanis a határozat az elfogadása útján még nem emelkedik azonnal törvényerôre, hanem egyszer a kormányhivatal törvényességi jóváhagyását kell megkapnia, csak azután lehet végrehajtani. Ez is idôbe telik, másrészt amíg minden illetékes konkrét feladatkört kap a kérdésben, az sem zajlik le egyik napról a másikra, tehát ha most elfogadta volna a tanács ezt a szabályzatot, annak még aligha lettek volna konkrét gyakorlati hozadékai az önkormányzati választásig olyan mértékben, hogy azt kampányban eredményesen fel lehessen használni valaki ellen. Hacsak nem azzal kampányolt volna valaki, hogy végérvényesen megoldotta volna az ebkérdést a városban ezzel a szabályzattal. Nem oldotta volna meg, mert minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belôle. Civilizáltság tekintetében nyerhetett volna legalább elméletileg valamit ebbôl a város, csakhogy az nem annyira látványos ügy, mint például a kóbor kutyák kérdése kapcsán felmerülô botrányokkor állatvédô vagy ellentétes szerepben tetszelegni. Így nem érte meg a vitát a dolog, el lehetett hagyni a következô testületre. Azon viszont a választónak érdemes elgondolkodnia, hogy azért küld-e képviselôket a tanácsba, hogy a népszerûségi indexüket ápolják-e, vagy pedig azért, hogy szürke hétköznapi dolgokkal a városlakók mindennapjait próbálják meg jobbá tenni.

A napokban adják át a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola új épületszárnyát, amelyet világbanki támogatással építettek. Pontosabban: a költségek 80 százalékát finanszírozta a Világbank, a többit a polgármesteri hivatal vállalta magára. A támogatás "indulásból" 150.000 euró volt, de menet közben kétszer ki kellett egészíteni az összeget.

Az új épületrészben négy osztályterem, az igazgatóság, a titkárság, a mosdók és a kazánház kapott helyet. A tavaly júliusban megkezdett munkálatokat az Izorep Kft. kivitelezte és az egyéves határidô elôtt fejezte be. Fülöp Barna aligazgató elmondta, hogy a munkások jelenleg a régi szárnyban dolgoznak, ugyanis ott is kicserélik a fûtési rendszert. A polgármesteri hivataltól több ízben kérték, hogy utaljanak ki pénzt a régi épületszárny tetôzetének javítására, mert egyes részeken beesik az esô. Továbbá szükség lenne a falak külsô és belsô javítására, festésére, új, hô- és hangszigetelô ablakok beszerelésére, fôleg a Dózsa György utca felôli részen, mert az utca felôli osztálytermekben szinte lehetetlen órát tartani a gépkocsik zajától, tülkölésétôl. Az udvar, a sportpálya aszfaltburkolatát is fel kellene javítani, mert az építkezések során nagyon megrongálódott. Az iskola vezetôsége a felvetésekre Farcasan Rodica beruházási osztályvezetôtôl azt a választ kapta, hogy ma kiszállnak a helyszínre és megvizsgálják a helyzetet.

Az aligazgató többször próbált közbenjárni az iskola ügyében, hiszen tavaly még festésre sem kaptak egy lejt sem, s mindig azt válaszolták, hogy a hátrányos helyzetû települések részesülnek támogatásban. Valóban, sok kis településen az iskolák sokkal jobb állapotban vannak, mint Marosvásárhely szívében.

Arra a kérdésünkre, hogy az iskolaavatás kapcsán sort kerítenek-e a Bernády György által épített iskola névadására, az aligazgató nem tudott válaszolni.

Egy komótosan baktató csiga egy lejtôhöz érve ôrült vágtába kezd, majd egy fának ütközve európai uniós csillagok alatt hever. Ez a lélegzetvételnyi jelenet – Hegyeli Hunor Csigafutama – nyerte el az idei Nagyon Rövid Filmek Nemzetközi Filmfesztiválján felvonuló hazai alkotások elsô díját animáció kategóriában. A legjobb második Laura Raduta Love marks címû mûve lett, dicséretben pedig Fórizs Attila és Miklós Albert Loránd Countdown, illetve Octavian Anton Falling down címû animációja részesült. A fikciófilmek közül Tudor Botezatu és Rofilco közös alkotása, a Budai Beer 2 vitte el a pálmát, a második díjat Ionut Turda kapta 74-es oldal (Page 7) címû mûvéért, Dionisis Christofilogiannist Eros és Christina Chirila Domesticit címû filmjeit pedig dicsérettel jutalmazták. A Frankofon Hálózat különdíját Andreea Bogdan és Rares Kovestoi közös munkájának – a The self portrait of Andreea Bogdan címû rövidfilmnek – ítélte oda a zsûri.

A külföldi animációk közül egy angol alkotás – Simon Tofield Cat man do-ja – bizonyult a legjobbnak, eredetiségéért a francia Clement Martin Naitre címû munkáját díjazták, a nagydíj pedig az egyesült államokbeli Jonathan Browningot illette, a munkanélküliség jelenségét felvillantó The job címû rövidfilmért.

A 35 hazai és 51 külföldi alkotást magában foglaló versenyprogram hét végi vetítéseire alig tizenöt-húsz fôs közönség jött el. Valószínûleg pár évre még szükség van ahhoz, hogy a marosvásárhelyi mozirajongók rákapjanak az új mûfaj ízére, és élvezni tudják a három percet meg nem haladható minitörténeteket.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata május 15-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Stúdió Színházban adja elô Kiss Csaba Világtalanok címû tragikomédiáját, Kövesdy István rendezésében. Egy jegy ára felnôtteknek 10 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 7 lej. A jegyek a Stúdió Színház jegyirodájában az elôadás elôtt egy órával kaphatók, illetve a 0265-260-362-es telefonszámon és a studio.jegyek@yahoo.com e-mail címen foglalhatók.

Két vendégjátékkal lép a marosvásárhelyi közönség elé a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A Csurulya Csongor által színpadra állított Yerma címû elôadást május 15-én, csütörtökön 16 és 19 órától mutatják be a Nemzeti Színház színpadán kialakított stúdiótérben. Slawomir Mrozek Szerenád címû egyrészes játékát Patkó Éva rendezésében május 16-án, pénteken 19.30 órától játsszák a Nemzeti Színház Kistermében.

Derûvel, nyári verôfénnyel mutatta szebbik arcát Marosludas az ünnep délutánján. Elôtte misén, istentiszteleten imádkoztak az emberek, délutánra szép sorban vonultak a magyar és román viseletbe öltözött fiatalok a város mûvelôdési hajlékától, a Maroson túli híd irányából a régebbi városmag felé, ahol aztán a folyó partján egy helybeli vállalkozó, Domokos András kínált teraszt, azaz szabadtéri (fedett) színpadot és vendégmarasztaló asztalokat, eledelt és italt a támogatókból, szülôkbôl-rokonokból, ismerôsökbôl, érdeklôdôkbôl álló népes közönségnek. Tóth Sándor az elmúlt húsz év során a városka egyik emblematikus személyiségévé nôtte ki magát. Katolikus hitoktatói státusát nem adta fel, közönség- és mûvelôdésszervezô, táncegyüttes- alapító, a település köztiszteletben álló emberévé vált, akinek hallgatnak szavára, sosem csapja be a közösséget. Erénye a becsület és a tisztesség. Rutinnal vezeti a mûsort magyarul és románul, otthonosan mozog az ifjak között, villáminterjút készít, irányítja a bemutatkozást, gyors "kapcsolással" hidalja át a pillanatnyi zavarokat. Igaz: a köréje szervezôdô pedagógusi, szülôi, támogatói, szakembergárda nélkül semmire sem jutna. Ôk képezik a Tóth Sándorhoz hasonló szív- lélek-emberek lüktetô-dobogó "hátországát". Az anyaországi testvéregyüttesekkel felváltva vállalják a vendég és vendéglátó szerepét, Százhalombattától Marcaliig, Marcalitól Sopronig, Erdélybôl Magyarországra és vissza. Barátságok, életre szóló kötések pecsételik meg az együttlétet a helybeli Hajdina, a kisebb Pohánka, a román ifjak Koszorúja (Margarit), a holtmarosi, vajdaszentiványi és a Forrás, a Pendelyes, a Lippentôs, megannyi ékesen beszélô nevû együttes gyermek- és ifjúkorú táncosai között. Jó volt hallani az irányítók, szakemberek vallomásait, a kedves szeretetnyilatkozatokat, az alpolgármesteri köszöntôt, a hamisítatlan népi muzsikát, vendégek és vendéglátók nagy tudású, már- már virtuóz zenészeinek, a Moldován Istvánok, Horváth Elekek, Horváth Mihályok és társaik teljesítményét.

(Élet és halál egy kézen jár. A találkozó elôtt jó másfél órával tort tartottak ugyanott, egy elhunyt asszony emlékére, magyarok, románok, rokonok, barátok, ismerôsök, vegyesen. Láttam olyanokat, nyilván nem közeli hozzátartozók lehettek, akik nem mentek haza: a helyükön maradva nézték végig a tánc-, zene- és énekparádét a ludasi Maros-parton. Feketében, de fehér lélekkel tapsoltak kedvenceiknek.)

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont május 9–11. között a magyar tannyelvû középiskolák III. országos tantárgyvetélkedôjének, amelyen az elsô és a második helyezett által kapott oklevél, amit a Tanügyminisztérium bocsát ki, egyenértékû az országos tantárgyversenyeken szerzett diplomákkal.

Hogy mégis miért volt szükség a magyar tannyelvû középiskolák országos tantárgyvetélkedôjére? A magyarázat egyszerû: mivel az országos olimpián egy-egy tantárgyból egy-egy diák juthat tovább, elôfordult, hogy az azonos eredményt elérô magyar illetve román anyanyelvû diák közül az utóbbi jutott tovább az országos szakaszra nyilatkozta Horváth Gabriella igazgató helyettes.

A múlt héten megrendezett vetélkedô legjobbjait szombaton díjazták a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, ünnepélyes keretek között. Oklevelet és pénz- illetve könyvjutalmat vehettek át a nyertesek, a társadalomtudományok esetében az üzleti terv kategóriában az elsô három helyezettet versenyvizsga nélkül veszi fel a Sapientia Tudományegyetem. Bálint István igazgató és Horváth Gabriella igazgatóhelyettes köszöntötte a díjazottakat, a verseny résztvevôit, az ôket felkészítô tanárokat, a zsûri tagjait. Növény- és állatbiológiából a "Nyárádi Erasmus Gyula" elsô díjat Bíró Beáta, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum diákja vette át, a sejtbiológia kategóriában Harmati Petra, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanulója lett a legjobb. A földrajzvetélkedôt Teleki Sámuelrôl nezvezték el, a legjobb eredményt általános földrajz kategóriában Szima Szabolcs, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum tanulója érte el, humán földrajzból az elsô helyezettt Csegzi Alpár, a Bolyai líceum diákja lett. A "Kalkulusz" informatikavetélkedôn a programozás kategóriában a bolyais Szabó Bence vitte el az elsô díjat, az alkalmzott informatikában a szintén bolyais Gáspár Barna érte el a legmagasabb pontszámot. A társadalomtudományok esetében az "üzleti tervek" között kellett válogasson a zsûri, 13 csapat nevezett be. Az elsô díjat a Bolyai líceum tanulói, a Huszár Orsolya-Szabó Beáta-Újvári Szeréna trió nyerte el. A díjak mellé pénzjutalom is járt: az elsô helyezettnek 100, a másodiknak 75, míg a harmadiknak 50 lej, amit kiegészítettek a B&B gyógyszertár valamint a Sapientia által felajánlott könyv- és pénzjutalmak.

Horváth Gabriella lapunknak elmondta, ha igény van rá, jövôre kibôvíthetik a tanárgyak számát, például a kémiával, a társadalomtudományok egyéb területével, történelemmel.

A vasárnapi szimfonikus hangversenyt a versenymû rövid fejlôdéstörténeteként is elkönyvelhettük. Ízelítôt nyújtott a mûfaj sajátosságaiból, Vivalditól, a korai Haydn, az érett Mozart és Weber reprezentatív alkotásain át, egészen a 19. század véget képviselô Saint-Saëns-ig. Szólót a Mûvészeti Líceum tanulói játszottak. A különbözô hangszerek arányosan képviselték az iskola tanszakait.

Vincze Balázs XII.-es (tanára Kovács Éva) Vivaldi D-dúr fuvolaversenyének gyönyörû Siciliano tételével és a zárótétel vibráló tavasz zenéjével bûvölte el a közönséget.

Ana Docolin IX.-es fagottjátékát hallgatva (tanára Dan Docolin), megértettük, hogy miért kedvelte Vivaldi olyan nagyon ezt a nehéz fúvós hangszert. (36 fagottversenyt komponált).

Szántó Loránd XII.-es Haydn – kora híres hegedûvirtuózának, Tomasininek írott – nehéz C-dúr versenymûvét, Oltean Mihai XI.-es Saint- Saëns h-moll hegedûversenyének zárótételét játszotta. Mindketten Mariana Negrut tanárnônek köszönhetik kellemes, sima hegedûhangjukat.

Weber f-moll klarinétversenyét két elôadásban hallhattuk: ki-ki eldönthette, hogy a X.-es Valentin Bunea könnyed futamai (tanára Calin Calugaru), vagy a XI.- es Iszlai Renáta szilaj ritmikussága (tanára Makkai István) nyerte meg jobban a tetszését.

Bálint Réka XI. osztályos zongorista mértéktartó, pátoszmentes elôadását tartalmas zongorahangja emelte föl Mozart drámai c-moll versenymûvének méltóságához (tanára Szônyi Márta).

A legnagyobb sikert Kecskés Ávéd Csilla IX.-es csellista aratta, Saint-Saëns gordonkaversenyének szenvedélyes elôadásával. Az ifj. Kozma Péter irányításával tanuló Csilla már számos országos versenyen és hangversenyen feltûnt, korát meghazudtoló tehnikájával és zenei érettségével. Több mint reménység.

A filharmónia zenekara látható (hallható!) odaadással és ráfigyeléssel kísérte az ifjú szólistákat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a zenekar vezetését Szônyi Zoltán zongoramûvész, a Mûvészeti Líceum zenekarának karmestere vállalta. Nagy zenei biztonsága, muzikalitása, pedagógiai tapasztalata minden helyzetben segíti és fölemeli a pályakezdô muzsikusokat.

Jó koncert volt.

Lehetett volna igazi ünnep, ha az iskola tanárai, növendékei és ezek szülei zsúfolásig töltötték volna a nagytermet …

A Bolyai Napokat idén is gazdag és változatos programot kínáltak az ôsi skóla diákjainak. A rangos rendezvények sorában találjuk Staar Gyula, a Tudomány világa címû magyarországi folyóirat fôszerkesztôjét, aki a líceum dísztermében tartott elôadást.

Érdekes volt egy olyan ember elôadásában hallani a Bolyairól, aki az általa vezetett folyóirat hasábjain közölt cikkek révén "jutott közel" az iskola történetéhez és szellemiségéhez. A tavaly novemberi számot ismertette, s azon bolyais diákok nevét sorolta fel, akik az évek során díjnyertes tudományos dolgozatokat közöltek a lapban. A tudományos dolgozatokat többnyire Máthé Márta és Szász Ágota tanárnô irányításával írták meg a diákok A tudományos munkában kifejtett eredményekért Máthé Márta tanárnôt a Rotary-klub díjával, Szász Ágotát Metropolis-díjjal tüntették ki. A díjakat a Magyar Akadémián nyújtották át.

Staar Gyula ismertette a lap történetét, amely 1869-ben jött létre, Európa elsô átfogó tudományos folyóirataként, abban az idôben, amikor Magyarország lakossága 16 millió volt, s ennek csupán 31 százaléka írástudó. Alapítója Szily Kálmán volt. A jelenlegi fôszerkesztô elmondta, hogy az olvasók körében végzett felmérés szerint a középiskolás diákok által írt pályamunkák igen nagy népszerûségnek örvendenek, ami büszkeséggel tölti el. 1991-2007 között 874 pályázó küldött be tudományos munkát, s 429 oldalnyit közöltek is.

A fôszerkesztô elôadását követôen kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen részt vett a már említett két tanárnô, dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató, több díjnyertes volt és jelenlegi diák. A tanárnôk elmondták, hogy minden pályamunka mögött rengeteg munka van, de megéri, hiszen a diákok saját maguknak és az iskolának szereznek hírnevet a tudományos világban. Végül is a diákok teszik híressé az iskolát.

A kormány a 2006. június 28-i, 852-es számú határozatával hagyta jóvá a tejkvóta kiosztására vonatkozó módszertant. A 2007. április 1 – 2008. március 31. közötti idôszakban minden tejtermelô, aki – természetes vagy jogi személy – tejet termelt, csak egyéni feldolgozói vagy közvetlen értékesítési kvóta alapján értékesíthette a tejet és a tejtermékeket.

Az elsô kvótaév zárulta után Galatean Elena mérnök, a brassói Tejkvótát Adminisztráló Fôosztály (DACL) Maros megyei kirendeltségének vezetôje az elsô kvótaévben tapasztaltakról és a tejtermelôk teendôirôl tájékoztatta szerkesztôségünket.

Megyénkben 8500 feldolgozói kvótatulajdonos kérte, hogy más felvásárlónál értékesítsék a tejet, 2700-an kérték a feldolgozói vagy közvetlen értékesítési kvóta idôleges vagy állandó átalakítását, továbbá 98-an örököltek tejkvótát.

A kirendeltség vezetôje felhívja a feldolgozói kvótával rendelkezôk figyelmét, hogy a felvásárló által összesített adatokat, amelyeket a tejtermelôkhöz és a DACL-hez is eljuttatnak a kvótaév folyamán, ôrizzék meg legkevesebb három évig. A közvetlen értékesítési kvótával rendelkezô tulajdonosoknak kötelességük nyilvántartani az értékesített tejmennyiséget a farmerregiszterben. A 8460 közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezônek – akár igényelték, akár vásárolták, vagy feldolgozói kvótából alakíttatták át, esetleg örökölték – a postán hozzájuk elküldött íveket ki kell tölteniük és le kell adniuk Marosvásárhelyen, a Bodoni utca 76. szám alatti székházban május 15-ig. Az adatokat – mennyit adtak el piacon, mennyit értékesítettek a házaknál, szomszédoknál – a farmerregiszterbôl át kell másolják a típusnyilatkozatba. Akikhez a posta valamilyen okból nem juttatta el az íveket, útbaigazításért mielôbb jelentkezzenek a Bodoni út 76. szám alatti székházban vagy hívják a 0265-266-223-as telefonszámot. Azok a tejtermelôk is be kell adják a nyilatkozatot, akik csak saját használatra termeltek tejet, hogy elkerüljék a bírságolást. Ezek a személyek saját felelôsségükre aláírt nyilatkozatot kell beadjanak, hogy nem igényelnek közvetlen értékesítési kvótát. Akik nem adják be az íveket, vagy abba nem írták be az eladott tejmennyiséget, elveszítik kvótájukat, amelyet áthelyeznek az országos tartalékalapba. A szerzôdéssel bérbe adott kvóták esetén a kvótaév lezártával az újra a bérbe adó tulajdonába kerül.

Kilyén Attila

Közismert, hogy a tej a tápanya-gok tárháza, tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen fehérjét, zsírt, szénhidrátot, ásványi anyagokat, vitaminokat. A kecsketej értékesebb a tehéntejnél, mert könnyebben emészthetô, a fehérje biológiai értéke kedvezôbb, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, a tejfehérjére érzékenyek is fogyaszthatják. Romániában a jelenleg kapható kecsketejtermékek fôleg importból származnak, fogyasztói áruk magas, a mennyiség szezonálisan változik.

Románia a kecskeállomány szempontjából az EU-ban Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország után az ötödik helyen van 600.000-es állományával. Ezzel szemben a hazai kecsketejtermékek még nem jutottak ki a külföldi piacokra. Romániában a kecsketenyésztés nem annyira szervezett, mint a szarvasmarha-tenyésztés. A Caprirom, a Kecsketenyésztôk Országos Egyesülete néhány évvel a fordulat után jött létre. Azóta még nem sikerült létrehozni, illetve befejezni a számítógépes adatbázist, a fülszámos nyilvántartást. De a feldolgozás terén is nagyok a hiányosságok. Az országban egy feldolgozó (Kogalniceanun) mûködik, másik kettô csak elôkészíti a tejet feldolgozásra. Szervezetlen a kecsketejtermékek értékesítése, de sok a tennivaló a fajtafeljavításban is. Emellett az ország EU-s csatlakozása új lehetôségeket nyitott a kecsketenyésztôk elôtt. Sikerül-e majd a kihívásoknak eleget tenni, hogy a termékek kijussanak külföldre is? Ezekrôl a kérdésekrôl beszélgettünk Birtok Györggyel, a Bekecs-hegyi juh- és kecsketenyésztôk megyénkbeli egyesületének elnökével. Elmondta, hogy a múlt hét végi juh- és kecskebemutatónak is egyik célja volt az állomány felmérése egyfelôl, másfelôl ismertetni a gazdákkal a legfontosabb teendôket. Kijelentette: – Alapvetô célunk az állomány feljavítása a hazainál nemesebb fajtákkal. Örvendetes, hogy megyénkben, ha lassan is, de növekedik azoknak a kecsketartóknak a száma, akik az elôdeikkel szemben nem a juhnyájban, hanem külön tartják az állományt. Kezdenek kecskefarmok kialakulni, 100-150-300 állattal. A gazdálkodók közül többen kezdik megérteni, hogy a tenyésztés csak akkor lesz jövedelmezô, ha legkevesebb 50 juhot vagy 25 kecskét tartanak. Az értékesítésrôl még el kell mondanunk, hogy a kecsketejtermelésrôl még nincs nyilvántartásunk. Sok még a tennivalónk, egyebek között tervezzük, hogy egyesületünk a Caprirom tagjává váljon, mert így lehetôségünk nyílik pályázatok benyújtására különbözô támogatási programok keretében. A tenyésztôk sokat veszítenek, mert a kecsketej és -termékek iránt nagy a kereslet, aránylag alacsony tenyésztési költségekkel jelentôs jövedelmet valósíthatnának meg, de ehhez szükség van arra, hogy a saját munkánkat megszervezzük és az állam is hathatósabban támogassa a kecsketenyésztést. Régebb az a mondás járta, hogy a kecske a szegény ember tehene; ma más járja: a kecsketej a tejek királynôje, a pénz benne rejlik – mondotta Birtok György.

(kilyén)

Magánnyugdíjak

A héten 14-re csökkent a kötelezô magánnyugdíjalapok száma, miután az eddig piacon lévô 18 biztosítóból hétfôn már a negyedik jelentette be visszalépését a Magánnyug-díjrendszert Felügyelô Bizottságnál (CSSPP). A felügyelet közlése szerint további visszalépések sem zárhatók ki, a piacról visszavonult biztosítók ügyfeleit egyenlô módon osztják szét a megmaradt biztosítók között.

Mint már korábban írtunk róla, a kötelezô magánnyugdíjrendszernek eddig 4,15 millió ügyfele van, azonban a biztosítottak túlnyomó része az öt piacvezetôt választotta. Azt már a rendszer útnak indításakor tudni lehetett, hogy a kevés ügyfelet vonzó biztosítóknak nincs sok esélyük sem a nyereséges mûködésre, sem arra, hogy a kliensek befizetései után az ügyfeleknek is nyereséget termeljenek, emellett pedig a magánnyugdíjalapokat szabályozó törvény is elôírja, hogy a kötelezô alapoknak három év leforgása alatt legkevesebb 50 ezer ügyfelük kell legyen. Az ügyféltoborzási kampány, majd az alapot nem választott ügyfelek tetszôleges szétosztása után a kötelezô magánnyugdíjpiac sereghajtói közelébe sem értek az 50 ezres kliensszámnak. Négy biztosító még az ügyfelek társadalombiztosítási járulékrészei folyósításának megkezdése elôtt kilépett a piacról, tehát ezek a társaságok még nem kezelték az ügyfeleik után az állami nyugdíjalapból átutalt pénzt.

Idôközben a CSSPP kidolgozta a valamely biztosító visszavonulása esetén követendô eljárást is. Eszerint a visszavonuló biztosítónak értesítenie kell ügyfeleit döntésérôl, majd az alap nélkül maradt biztosítottakat a CSSPP tetszôlegesen osztja el a piacon maradt nyugdíjalapok között. Ez után a felosztás után 90 napig az érintett ügyfelek szabadon választhatnak maguknak más nyugdíjalapot, anélkül, hogy ezért bármilyen átigazolási illetéket kellene fizetniük.

Az eddig visszalépett négy nyugdíjalapnak összesen 4854 ügyfele volt, 0,1%-os piaci részesedéssel rendelkeztek. A visszavonulási hullám érdekessége, hogy negyedikként hétfôn az az Alfa nyugdíjalap dobta be a törülközôt, amely szakszervezeti közbenjárásra került a piacra. Mint ismert, tavaly ôsszel az ügyféltoborzási kampány kezdetén a szakszervezetek, elsôsorban az Alfa Kartell számos kivetnivalót találtak a kötelezô magánnyugdíjalapokra vonatkozó törvénykezésben. A rendszer kilátásba helyezett szakszervezeti bojkottja elmaradt, miután a nyugdíjalapok közt megjelent az Alfa. Ebben üzletrésze volt az említett szakszervezeti szövetségnek, és az UGIR 1903 munkáltatói szövetségnek is a fôrészvényes francia biztosító mellett, amely a gallok egyik piacvezetô társasága a szakterületen. Az alap ellen az ügyféltoborzás során tisztességtelen konkurencia gyanújával vizsgálódtak is, hangzatosabb következmények nélkül, de a szakszervezeti és munkáltatói hátszél mellett sem gyôztek meg többet 1127 ügyfélnél.

(benedek)

Csak felelôs költségvetési politikával és felelôs költségvetés- végrehajtással lehet azokat a gazdasági feltételeket megteremteni, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek Romániában – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselôje Déván tartott sajtótájékoztatóján. A kormánynak be kell tartania a szükséges feltételeket az euró 2014-es bevezetéséhez, nem szabad hagynia, hogy a választási kampányok vagy a szakszervezetek nyomása negatívan befolyásolják a feltételek teljesítését.

Ami a költségvetés tervszerû végrehajtását illeti, ebben a kormánynak van a legnagyobb szerepe, hiszen szem elôtt kell tartania, hogy az állami szférában dolgozók bére nem haladja meg a munka termelékenységét a reálgazdaságban.

Winkler Gyula a sajtótájékoztatón elmondta: "Az euró bevezetése önmagában nem lehet cél. Romániának akkor kell csatlakoznia az euróövezethez, amikor ehhez megteremtôdnek a makrogazdasági feltételek. Ugyanakkor az is igaz, hogy az euró bevezetésének az elhalasztása azt jelenti, hogy az országban késôbb következik egy egész sor kedvezô gazdasági folyamat. Ezért értékelem úgy, hogy 2014 egy olyan idôpont, amelynek betartása célszerû lenne az ország gazdasági fejlôdésének szempontjából".

Az euró bevezetése más uniós országokban egyértelmûen sikertörténetnek bizonyult. Az Európai Központi Bank tevékenysége minden politikai befolyástól mentes kell legyen a továbbiakban is – mutatott rá Winkler, aki az Európai Parlament Külkereskedelmi Bizottságának tagja.

A Hivatalos Közlöny 2007. október 31-i 738. számában jelent meg a kormány törvényerejû sürgôsségi rendelete, amely azonnali hatállyal szabályozza a kereskedelmi szerzôdésekbôl eredô esedékes kifizetések teljesítésének kötelezettségét. Ez a törvény az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerzôdésben vállalt kötelezettség eredménye. A törvény értelmezése szerint kereskedelmi szerzôdésnek számít minden vállalkozások közötti vagy a román állam, illetve valamelyik európai uniós állam helyi vagy központi hatóságával kötött megállapodás, amelynek alapján javak leszállítása vagy szolgáltatások elvégzése nyomán fizetési kötelezettség keletkezett. Elôírásai vonatkoznak minden valós, a szerzôdésekbôl eredô fizetési kötelezettségre, kivéve a vállalkozók és a fogyasztók közötti szerzôdésekbôl és a fizetésképtelenségi eljárásokból eredô adósságokat.

A törvény elôírja, hogy késedelmi kamatot kell fizetniük mindazoknak, akik a kereskedelmi szerzôdésben foglalt fizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget ennek esedékessége lejártáig. Ha vállalkozások és hatóságok közötti szerzôdésrôl van szó, az adós késedelmi kamat fizetésére köteles minden elôzetes felszólítás nélkül. Ha a szerzôdésben rögzítették a kifizetés esedékességét, akkor az ennek lejárta utáni elsô naptól kezdve, ha ilyen dátum nincs feltüntetve, akkor a késedelmi kamat kifizetésének kötelezettsége az adóshoz küldött számla vételezésétôl számított 30 nap után keletkezik; ha a számla eljuttatásának vagy a fizetési kötelezettségre való felszólításnak a dátuma nem állapítható meg, akkor az áru illetve szolgáltatás átvételétôl számított 30 nap után kell késedelmi kamatot fizetni..

A szerzôdô felek közös megegyezés alapján állapíthatják meg a késedelmi kamatláb nagyságát. Ha erre nem került sor, akkor a Nemzeti Bank által megállapított alapkamat (dobânda de referinta) kamatlábának nagyságát kell számításba venni, éspedig minden félévben a félév elsô napjára kihirdetett kamatláb értékét.

Ha az így kiszámított késedelmi kamat kifizetésére nem kerül sor, a kárt szenvedett fél bírósághoz fordulhat követelésének érvényesítéséért. A törvényben részletesen elôírt bírósági eljárás nem tarthat az igénylés beadási idôpontjától számított 30 napnál hosszabb ideig. A bíróság a késedelmi kamat kifizetésének kötelezettségérôl – az igénylés jogosultságának kivizsgálása után – jogerôs végrehajtási határozatot hoz.

Mellau György

A mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a 2008. évi 247-es számú rendeletével – amelyet a Hivatalos Közlöny idei 355-ös számában közöltek – jóváhagyta a szôlôültetvények újjászervezésére, újratelepítésre vonatkozó támogatások alkalmazási feltételeit, ami a 2008/2009 – 2013/2014-es telepítési kampányok ideje alatt érvényes.

A szôlôtermesztés fejlesztésére támogatás igényelhetô EU-s alapokból a következô munkálatokra:
– ugyanazon területen áttérés – újratelepítéssel – más, nagyobb hozamú fajták termesztésére (jóváhagyott fajták); – a parcellák újjászervezése illetve átköltöztetése olyan területre, ahol kedvezôbbek az éghajlati és pedológiai (talajtani) viszonyok; a támrendszer kicserélése, új felszerelése. Megjegyzendô, hogy a támogatásokat csak azok igényelhetik, akik be vannak jegyezve a szôlôültetvények nyilvántartásába (Registrul plantatiilor viticole).

A szôlôtermesztôk a támogatások igénylésekor minden munkálatra le kell adjanak egy egyéni tervet a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon. A tervet legkevesebb 0,50 hektáros területre kell elkészíteni, egy parcella legkisebb mérete 0,10 ha lehet. A természetes és jogi személyek jogosultak a támogatások igénylésére. A 2008-2009-es kampányra a kérések és tervek leadásának határideje 2008. június 10., a következô évekre március 1 – június 10-e közötti idôszak.

A kifizetések a munkálatok befejezésérôl szóló nyilatkozat és az ellenôrzô szakemberek által elkészített átvételi jegyzôkönyv leadása után történnek.

A következô összegek igényelhetôk: – tervezés, terület-elôkészítés, ültetés és támkarók elhelyezése – minôsített oltott szôlô esetében 8000 euró/hektár, a szabványosított fajtáknál 7250 euró/ha; oszlopos támrendszer létrehozása – 4150 euró hektáronként; a támrendszer korszerûsítése – 4375 euró hektáronként.

Bôvebb felvilágosítás a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon a 20-as szobában (Giurgiu Luminita mérnök), vagy a 262-270-es telefonszámon kérhetô.

Oliviu Petru mérnök, az Állami Szôlészeti-Borászati Ellenôrzô
Felügyelôség felügyelôje

I. A kalászos gabonákat károsító levél-, és kalászbetegségek – szeptoriás betegség, szárrozsda, hópenész a búzánál és tritikálénál, a helmon-tosporiumos levélfoltosság, lisztharmat az árpánál – megelôzése érdekében két vegyszeres kezelést ajánlatos elvégezni a következôképpen:

A) Elsô kezelés – a szár nyúlása és a tokosodás közötti idôszakban végezhetô a következô termékek egyikével: BUMPER 250 EC – árpa és búza – 0,5 l/ha; BUMPER SUPER 490 EC – árpa és búza – 0,8 l/ha; ARTEA 330 EC – árpa és búza – 0,4 l/ha; STRATEGO 250 EC – árpa és búza – 1 l/ha; TANGO SUPER – árpa és búza – 0,75 l/ha; ALLEGRO – árpa 1 l/ha, búza 0,75 l/ha; TILT 250 CE – búza – 0,5 l/ha; MYSTIC 250 EC – árpa és búza – 0,5 l/ha; TOPSIN 70 WDG – árpa és búza – 1 kg/ha.

B) Második kezelés – a kalászbaszökés és a magok tej-viaszérési szakaszában ajánlott a következô vegyszerek egyikét használni: TANGO SUPER – árpa és búza – 0,75 l/ha; GRANIT 20 SC – árpa és búza – 1 l/ha; ALERT – árpa és búza – 0,8 l/ha; CARAMBA 60 SL – árpa, búza – 1,2 l/ha; BRIO – árpa és búza – 0,7 l/ha; MYSTIC 250 EC – árpa és búza – 0,5 l/ha; MYSTIC PRO – árpa és búza – 1,25 l/ha; PROCLO 450 EC – árpa és búza – 1 l/ha;

II. A búza- és tritikálé-parcellákon a gabonapoloska (Eurygaster spp.), a vetésfehérítô bogár (Lema melanopa) lárvái mennyiségileg és minôségileg is károsíthatják a termést. Hatékony szerek: RELDAN 40 EC – 1,5 l/ha; REGENT 200 SC – 0,075 – 0,09 l/ha; SINORATOX PLUS – 1,8 l/ha; CALYPSO 480 SC – 0,1 l/ha; SUPERSECT 10 EC – 0,2 l/ha; CIPERTRIN 10 EC – 0,1 l/ha; DECIS 2,5 EC – 0,3 l/ha; FASTAC 10 EC – 0,1 l/ha; FASTER 10 CE – 0,1 l/ha; FURY 10 EC – 0,1 l/ha; SUMI APHA -DG 5 CE – 0,4 l/ha; VALIANT 25 EC – 80 ml/ha; VANTEX 60 CS – 80 ml/ha.

A kezelések párhuzamosan végezhetôk a levél- és kalászbetegségek elleni kezelésekkel, az összeférhetôségi teszt elvégzése után. A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô!

Dr. Marian Pogacian mérnök,
a Megyei Növényvédelmi Egység igazgatója

Elérkeztünk a közlekedési törvénynek ahhoz a részéhez, amelyben a 6 büntetôponttal sújtható szabálysértések vannak felsorolva. Most nem kutatjuk annak okát, hogy más országbeli jogszabályoktól eltérôen Romániában miért esett a választás épp ezekre a kihágásokra. Ismerôs az a mondás, hogy a törvényt alkalmazni kell és nem kommentálni. Tehát helyesebben tesszük, ha kibúvók keresése helyett tiszteletben tartjuk az alábbi figyelmeztetéseket.

Eszerint maximális pontszerzési lehetôség áll fenn, amennyiben valaki nem engedi meg a forgalmi rendôrnek, hogy ellenôrizze a jármû technikai állapotát vagy a jármûnek az úttestrôl való levezetését és rögzítését, hogy ne használhassák addig, amíg a helyzete tisztázódik.

A lehetô legtöbb (egy alkalommal beszerezhetô) hibapontot jegyezhetik be a nevünk után a hatóságnál olyan esetben is, amikor nem vesszük komolyan a vasúti ôrök szabályszerû jelzéseit a szintbeli átjáróknál.

Hat ponttal "gazdagíthat" a közlekedési rendôr, amennyiben bizonyítani tudja, hogy 41-50 kilométer/órával túlléptük adott útszakaszon a jármûkategória számára megengedett felsô sebesség-határértéket.

Ami a rendszámtáblák lopkodása óta lehetséges kockázatként jelentkezik: ha a jármûrôl hiányzik az egyik (egy) bejegyzési vagy beírási tábla, szó nélkül el kell fogadnunk a szankciót. Ezzel kapcsolatosan emlékeztetünk a rendôrség ajánlására, hogy a divatos, mutatós mûanyag keretes megoldás helyett illetve annak kiegészítéseként célszerû csavarokkal (is) rögzíteni a rendszámtáblát.

Jóllehet a tengerpart felé 12 hónap alatt egyetlen méterrel sem hosszabbították meg a Nap autópályáját, Pitesti és a fôváros között állandó "reha- bilitációs" munkateleppé vált a sztráda és Észak-Erdélyben a tervezett gyorsforgalmi út még csak a legendák szintjén létezik, kötelességünk tudni a jogszabálynak egy bizonyos elôírásáról. Könnyû megjegyezni: autópályán tilos a két forgalmi irányt elválasztó területen közlekedni és várakozni. Ezt a rendelkezést a félreértések elkerülése végett a törvényhozó egy másik mondattal is megtoldotta, mely szerint autópályán közlekedôk kizárólag a megfelelôen jelzett és kiépített helyeken várakoztathatják (parkolhatják) jármûveiket.

(ajtay)

Az Egészségügyi Minisztérium ajánlása szerint a kötelezô oltások idôpontja a következô:

– a megszületés elsô 24 órájában: B típusú hepatitis ellen (a szülészeten elvégzik);

– 4-7 napos korban: tuberkulózis megelôzése (szülészeten);

– 2 hónapos korban: B típusú hepatitis, tetanusz, diftéria és szamárköhögés ellen, trivalens oralis élô poliomyelitis vírus vakcina – Sabin-cseppek (családorvos);

– 4 hónapos korban: tetanusz, diftéria és szamárköhögés megelôzése végett, trivalens oralis élô poliomyelitis vírus vakcina – Sabin-cseppek (családorvos);

– 6 hónapos korban: B típusú hepatitis, tetanusz, diftéria és szamárköhögés ellen, Sabin- cseppek (családorvos);

– 12 hónapos korban: Sabin-cseppek, tetanusz, diftéria és szamárköhögés ellen (családorvos);

– 12-15 hónapos korban: rubeola, mumpsz elleni védôoltás (családorvos);

– 30-35 hónapos korban: tetanusz, diftéria és szamárköhögés ellen (családorvos);

– 7 éves korban (iskolakezdéskor): tetanusz és diftéria, rubeola elleni oltás (iskolai kampány);

– 9 éves korban (III. osztályos): Sabin-cseppek gyermekbénulás megelôzésére (iskolai kampány);

– 14 éves korban (VIII. osztály): tetanusz és diftéria, rubeola elleni védôoltás (iskolai kampány);

– 18 éves korban (XII. osztály): B típusú hepatitis elleni védôoltás (iskolai kampány);

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, tel. 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, tel. 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között nyit a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026).

• Vasárnaponként 10-18 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36. szám, tel. 264- 206), 9-20 óra között a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), 9-19 óra között a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), 8-22 óra között a Farmaplanet Real (Real épületében, tel. 255-433), 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848. út 71. szám, tel. 251-680), 9-14 óra között a City Pharm (Brassó utca 16. szám, tel. 230-652), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848. út 15. szám, tel. 231-233), 8- 14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel. 261-357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) gyógyszertárak nyitnak. 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622), 9-14 óra között a Dona 1. (Rózsák tere 53. szám, tel. 250- 418), 9-14 óra között a Dona 2. (1918. December 1. út 80. szám, tel. 266-107), 9-14 óra között a Dona 3. (1918. December 1. út 186. szám, tel. 254-233) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Vasárnaponként 8-12 óra között a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499), 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth utca 45. szám, tel. 771- 831) ügyeletes.

• Május 17-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig az Aloe (Octavian Goga utca 11. szám, tel. 771-826) ügyeletes.

Szászrégen:

• Vasárnaponként 8-14 óra között az Elena (Só u. 41. szám, tel. 512-550), 9-13 óra között a Farma Liv (Egyesülés u. 17. szám, tel. 511-018), 8-13 óra között a Geum (Só u. 21. szám, tel. 511-028), 8-13 óra között a Medifarm (Petru Maior u. 5. szám, tel. 520-771), 8-20 óra között a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298) tart nyitva.

• Május 17-én, szombaton 20 és vasárnap reggel 8 óra között a Central (Mihai Viteazu utca 11. szám, telefon 511-936), míg vasárnap 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Dios (Mihai Viteazu utca 90. szám, tel. 525-754) ügyeletes.

Marosludas:

• Vasárnaponként 9-13 óra között az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412- 666), 8-12 óra között a Mimoza (Köztársaság u. 38. szám, tel. 411-473), 9-13 óra között a Dragos&Sanda (Jövô u. 17. szám, tel. 412-097), 8-20 óra között a Panax (1918. December 1. u. 15. szám, tel. 414-604) nyit.

• Május 17-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-i