Frunda György szenátor magánkezdeményezésre megpályázta az Európa Tanács által évente odaítélt Európai Nagydíjat Marosvásárhely számára 2000-re. A Népújság kérdésére elmondta, hogy mandátuma ugyan nem volt rá, de az ôszi parlamenti közgyûlés alkalmával alkalma adódott, hogy az Európa Tanács környezetvédelmi, helyhatósági és regionális együttmûködési bizottságának bemutassa Marosvásárhelyt. Elmondta, hogy ami 1990 márciusában történt, káros kihatással volt a város fejlôdésére.

Hozzátette, hazatérése után egyeztetett Fodor Imre polgármesterrel, aki örült a kezdeményezésnek. Arról is tájékoztatott, hogy egész Európában csupán nyolcvan város nyerte el a díjat, ami erkölcsi, politikai és nem utolsósorban anyagi elônyökkel is jár. Például, aki megnyeri a díjat, diplomát, érmet és zászlót is kap, s az ET lobogóját kitûzheti a polgármesteri hivatalra. Ennél fontosabb az, hogy a város bekerül az úgynevezett "európai családba", s az adott város anyagi támogatást kap az Európa Tanácstól, hogy felzárkózhasson a már felvett városokhoz, privilegizált kapcsolatokat építhet ki azokkal a városokkal, amelyek már elnyerték a díjat.

December 31-ig bárki megpályázhatja a nagydíjat. Frunda György máris elhozta a pályázati kérdôívet, amelyet, miután a polgármesteri hivatal kitöltötte, októberben visz Párizsba. Elmondta, hogy már tett néhány elôkészítô lépést. A környezetvédelmi, helyhatósági és regionális együttmûködési bizottság egy albizottságát meghívják Marosvásárhelyre. Bár sok pályázó van, a szenátor mégis úgy véli, hogy van esélye városunknak, tekintve, hogy évek óta itt zajlanak az Európa Napok rendezvényei, vagy olyan nemkormányzati szervezetek is mûködnek itt, mint az európai normákat követô és promováló Pro Európa Liga.

Rosapepe szerint: Románia a nagy lehetôségek országa

Románia a nagy lehetôségek országa — nyilatkozta Tulceán James Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete.

Két héttel ezelôtt az amerikai és a román kormány megállapodást írt alá, miszerint vámmentességet élveznek az amerikai gyapjúfonalból készített, az USA-ba exportált román konfekciós termékek. A kedvezményben csupán Románia és Macedónia részesült — domborította ki a nagykövet.

Clinton elnök és az amerikai kongresszus azon termékek listájának meghatározásán dolgozik, amelyre ezen kedvezményeket alkalmazzák. A kereskedelmi kedvezményeken kívül az amerikai elnök 700 millió dollárra tehetô intézkedés-csomagot javasolt a térségbeli gazdaságok támogatására. Az összeg fedezi a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott hiteleket, a beruházási alapokat és a térségbe irányuló amerikai exportok adókedvezményeit — mondotta James Rosapepe.

Az összjövedelmi adó bevezetése megköveteli a Pénzügyminisztérium új mûködési felépítésének kidolgozását — nyilatkozta Mihai Aristotel Ungureanu államtitkár. Ennek alapelveit a Pénzügyminisztérium által szervezett jövedelmi adó témakörû brassói szemináriumon megvitatták a közpénzügyi fôigazgatóságok vezetôségével. Egyszerû és rugalmas "organigramára" van szükségünk, hogy jobban koordinálhassuk a minisztérium és ennek alárendeltségében levô egységek közti kapcsolatot. Úgyszintén decentralizálni kell a költségvetési jövedelmek ellenôrzô és adminisztratív tevékenységét — mondotta Ungureanu. A szaktárca vezetôsége és a megyei közpénzügyi fôigazgatóságok vezetôsége közti találkozó elsô lépés az intézet személyzete számára az összjövedelmi adó 2000. január 1-jétôl való bevezetése céljából szervezett felkészítések sorozatából. A Pénzügyminisztérium rövid idôn belül beindítja az összjövedelmi adó elképzelés népszerûsítését — fûzte hozzá az államtitkár.

Budapestre látogat a képviselôház elnöke

Háromnapos hivatalos magyarországi látogatást tesz szerdától a képviselôház küldöttsége, amelyet Ion Diaconescu elnök vezet — tájékoztatta kedden az Országgyûlés sajtóirodája az MTI-t.

Ion Diaconescu, aki egyben a kormánykoalíció fô erejét adó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Áder János, a magyar Országgyûlés elnöke meghívásának tesz eleget.

A magyarországi választás óta ez az elsô találkozó a két törvényhozás elnöke között.

Az öttagú delegáció — amelynek tagja Kónya-Hamar Sándor, a Képviselôház RMDSZ-es titkára — Áder Jánoson kívül megbeszélést folytat Orbán Viktor kormányfôvel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a külügyi bizottság elnökével, Szent-Iványi Istvánnal.

Ion Diaconescu és kísérete találkozik a Román Kisebbségi Önkormányzat tagjaivel.

A sajtóiroda szerint a tárgyalásokon szó lesz arról, hogy a tervezett dél-erdélyi autópálya mellett szerepeljen az észak-erdélyi, Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó nyomvonal is.

Várhatóan napirendre kerül a megbeszéléseken a csíkszeredai konzulátus mûködési területének kiterjesztése.

Az európai értékekre épülô román külpolitikában fontos szerepe van a Magyarországgal fenntartott baráti kapcsolatoknak — jelentette ki kedden Ion Diaconescu, a magyarországi látogatása kapcsán nyilatkozott az MTI-nek. Útjának céljaként Diaconescu azt fogalmazta meg: a törvényhozás szintjén is fejleszteni, gazdagítani kivánják a közös európai és euroatlanti értékeket valló két szomszédos ország kapcsolatait.

— Románia euroatlanti és európai integrációs törekvéseinek sikere szempontjából kiemelkedô szerepe van a szomszédsági politikának, s ezen belül a PNTCD és maga a román kormány is különleges figyelmet szentel a román-magyar jó viszony ápolásának és megszilárdításának — hangsúlyozta.

Értékelése szerint a két ország kapcsolatai az utóbbi idôben kedvezôen alakultak. Az elmúlt években a román kormányok megértették, hogy a román-magyar kétoldalú viszonynak milyen kiemelkedô jelentôsége van Románia euroatlanti és európai integrációs törekvései, valamint az ország és a térség stabilitásának biztosítása, de még a szorosan vett belpolitikai célkitûzések megvalósítása szempontjából is.

Ez jut kifejezésre abban is, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja a kormánykoalíciónak, az RMDSZ miniszterei és államtitkárai ott vannak a kormányban — mondta.

A román képviselôház elnöke emlékeztetett arra, hogy a két ország kapcsolatait, Románián belül a többségi románság és a magyar nemzeti kisebbség viszonyát évtizedeken át sokszor nézeteltérések terhelték és nehezítették.

— A múlt terhes örökségének megszüntetése, az idôközben felgyülemlett kérdések — iskolák, egyetem, nyelvhasználat, egyházi ingatlanok — megoldása egy csapásra nem lehetséges. Kitartó és türelmes magatartásra, állandó és szívós, céltudatos munkára van szükség a két ország, a románok és a magyarok közötti tartós, a bizalomra épülô harmónikus viszony kialakításához. Ugyanúgy, ahogy a németek és franciák közötti viszonyban az évszázados viszálykodás helyébe mára példaértékûnek tekintett történelmi megbékélés és együttmûködés lépett — hangsúlyozta.

Fôiskolai tanévnyitó Székelyudvarhelyen

A Székelyudvarhelyen mûködô magyar nyelvû nappali tagozatos és távoktatásos fôiskolák magját képezhetik egy majdani székelyföldi magyar egyetemnek — jelentette ki hétfôn Szász Jenô polgármester a városban idén indított Benedek Elek Tanítóképzô Fôiskola ünnepélyes tanévnyítóján.

Székelyudvarhelyen a tanítóképzô fôiskola mellett a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fôiskolájának kihelyezett tagozata mûködik. A kihelyezett tagozat az idén összesen 110 elsô és másodéves hallgatóval kezdte az évet, a pedagógusképzés 48 hallgatóval indult.

— Ha megvalósul a székelyföldi egyetem terve, az igazgatási központ helye Székelyudvarhelyt illeti meg a legjobban, ha lesznek is különbözô karok más székelyföldi városokban. Ezt leginkább a település több évszázados iskolavárosi múltja indokolja - hangsúlyozta Szász Jenô polgármester.

A magyar nyelvû egyetem ügye az elmúlt hónapokban vált vitakérdésbôl cselekvési programmá. Az elsô gyakorlati lépést a Királyhágó-melléki Református Egyházerület tette, amikor bejelentette, hogy az idei tanévet a nagyváradi Sulyok István Református Fôiskola Partiumi Keresztény Egyetem néven kívánja kezdeni. A közelmúltban a romániai magyar történelmi egyházak vezetôi fogadtak el szándéknyilatkozatot a kolozsvári székhelyû, egyházi hátterû magánegyetem felállítását szolgáló alapítvány létrehozásáról.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség — miután kínkeserves küzdelemmel elérte, hogy az új román oktatási törvény ne tiltsa a magyar nyelvû egyetem alapítását — átfogó stratégiát dolgozott ki a magyar nyelvû felsôfokú oktatási hálózat megteremtésére. Ennek központja Kolozsvár, élén magyar nyelvû állami egyetemmel, s részét képezik az alapítványi magánegyetemek.

Az egyetemalapítási szándékot jelentôs mértékben erôsítette a magyar kormánynak az a bejelentése, hogy a jövô évi költségvetésben 2 milliárd forintot kíván elkülöníteni az erdélyi magyar nyelvû felsôfokú oktatás talpraállításának segítésére.

Románia budapesti nagykövetsége ez év júniusában átadta a magyar hatóságoknak a Gozsdu Alapítvány ügyében kialakított hivatalos román álláspontot, ez azonban nem tartalmazott ingatlancserére vonatkozó javaslatokat — derül ki a diplomáciai képviseletnek hétfôn az MTI-hez eljuttatott közleményébôl.

A nagykövetség a Dimineata címû román napilapban hétfôn megjelent értesülésre reagált, amely szerint a magyarok azt a feltételt szabják az alapítvány budapesti ingatlanjainak visszaszolgáltatásához, hogy alapítsanak magyar nyelvû magánegyetemet Nagyváradon.

Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja szócsövének számító lap értesülését a budapesti román nagykövetre hivatkozva közölte. A diplomata, Ion Petre Gordos egy román hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a budapesti román nagykövetség már kapcsolatba lépett a magyar külügyminisztériummal a vitatott ingatlanok ügyében.

A Dimineata megfogalmazása szerint nyolc budapesti ingatlanról van szó, melyek értéke eléri az egymilliárd dollárt.

A nagykövet szerint Budapest VII. kerületének polgármestere egyetért azzal, hogy az ingatlanokat a Gozsdu Alapítvány visszakapja, "de egyelôre nincs még jogi alap az anyagi javak külföldi államnak történô visszaszolgáltatásához". A lap úgy tudja, hogy elhangzott az a javaslat: a nagyváradi polgármesteri hivatal adjon át a magyar kormánynak egy épületet, ahol magyar nyelvû magánegyetemet alapítanának, de ezt a javaslatot a román fél még nem fogadta el.

(MTI) — Wilhelm Molterer osztrák mezôgazdasági miniszter hétfô este az Európai Uniónál keresett jogorvoslatot a lipicai lovak ügyére, mivel Szlovénia hajthatatlan az Ausztriával keletkezett vitában.

A miniszter az EU mezôgazdasági minisztereinek tanácskozásán vetette fel az Ausztriának igencsak fájó ügyet: Szlovénia a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) igyekszik levédeni a "lipicai" elnevezést, hogy azt a jövôben kizárólag a szlovéniai Lipicán tenyésztett lovakra alkalmazhassák.

Molterer azzal érvelt, hogy az EU elôtt, hogy a lipicai fajtát genetikai sajátosságai jellemzik, nem pedig az, hogy hol tenyésztik. Lipicaiakat Magyarországon is tenyésztenek, nevezetesen Szilvásváradon, a Bükkben.

A lipicaiak a fô attrakció Ausztria egyik fontos turistacsalogatója, a Spanyol Lovasiskola programjában. A Lovasiskolát állítólag 1572-ben alapították, és azért "spanyol", mert akkor még spanyolországi paripáknak tanították be a mutatványokat. A mai 80 perces bemutatók színhelye VI. Károly (III. Károly magyar király) megbízásából épült a XVIII. század elején. A Trieszt melletti Lipicán a ménest Károly fôherceg alapította 1580-ban, ám ma a Spanyol Lovasiskola paripáit a Graz melleti Piber Nemzeti Méntelepen tenyésztik.

A Lovasiakola bemutatói csillagászati áron tekinthetôk meg - közel ezer schilling egy ülôhelyre szóló jegy, és még a lovak reggeli járatásának megtekintéséért is 150 schillinget kell leszurkolni. Mégis mindig zsúfolt a lovarda nézôtere, nem is szólva arról, milyen bevételeket hoznak a különféle emléktárgyak a polóktól a könyveken át a kristályból készült lovakig — érthetô, hogy Ausztria nem szívesen veszítené el a lipicai megnevezéshez való jogát.

Folytatódik az ellenôrzô körút

Mint ismeretes, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal, az állategészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi igazgatóság, a közegészségügyi igazgatóság és a rendôrség képviselôibôl áll az a bizottság, melynek feladata Marosvásárhelyen a közrend és a köztisztasági elôírások betartásának ellenôrzése. A múlt héten elindított tevékenység a tegnap folytatódott, ezúttal az északi városrészt, pontosabban az Eforie, Triumf üzletkomplexumok és a December 22. utca térségében levô gazdasági egységeket vették szemügyre.

Az öt csoportot alkotó szakemberek, felügyelôk közel hatórás körúton vizsgálták meg a hiányosságokat, s vonták felelôsségre az illetékes személyeket. A délután tartott kiértékelôn elhangzott, összesen 67 gazdasági egységet ellenôriztek, melynek során negyedszáz hiányosságot fedeztek fel. A kirótt büntetések összértéke közel 15 millió lej. Valóságos fertôhelynek bizonyult a December 22. utcai piac, ahol — annak ellenére, hogy mellékhelyiség létezik — az emberek az épület mellett, valamint a piac közepén található, kihasználatlan és betört ablakú csarnokban végzik el szükségüket. A piac tejtermék részlegén piszkos asztalokon kínálták az árusok a tejet és tejtermékeket. A felügyelôk 1 millió lejes pénzbüntetést, azzal a megjegyzéssel, hogy a piacigazgatóság és a polgármesteri hivatal kell megtegye a szükséges intézkedéseket a helyzet orvoslására. "A helyi önkormányzat nem tartja tiszteletben a város közterületeinek tisztántartására vonatkozó elôírásokat. Számos olyan helyet láttunk, ahonnan a Salubriserv napok óta nem szállította el a szemetet" — jelentették ki a felügyelôk a körút után. Az állategészségügyi rendôrség 16 egységet ellenôrzött, négyben találtak szabálytalanságokat. Kettô közülük húskészítményeket gyárt és forgalmaz, anélkül, hogy megfelelô engedéllyel rendelkezne. Elrendelték, hogy a Carmin Agro cég október 8-án zárja be kapuit, addig, amíg képes nem lesz a törvényes elôírásoknak megfelelôen mûködni. Bár az ellenôrzô bizottság körútjáról terjedelmesen tájékoztatott a helyi írott és beszélt sajtó, egyesek mit sem törôdnek azzal, hogy rendbe tegyék a "szémájukat".

Az ellenôrzés a napokban folytatódik.

Hétfôn és tegnap a Transaldea taxiscég alkalmazottainak mintegy fele önkéntesen vért adott a marosvásárhelyi vérközpontban, a vasárnap este életveszélyesen megsebesített munkatársuk megsegítésére.

Mint lapunk is beszámolt róla, a 44 éves B. V.-t vasárnap 23 óra után utasa késsel támadta meg. Nyakán és hasán ejtett súlyos sebeket a tettes, akinek sikerült ugyan kereket oldania, de a sofôrnô segélyhívására a helyszínre sietô kollégák egyike látta a támadót. Tegnap a vérközpontban egy — lapunknak név nélkül nyilatkozó — gépkocsivezetô tudni vélte, hogy a tettes mintegy 28-30 éves, magas, barna, nagy bajuszt viselô férfi volt, akit képes volna felismerni az illetô — tette hozzá a gépkocsivezetô, aki szerint a taxisok mindent megtesznek, hogy kézrekerítsék a támadót.

Elvétve eddig is voltak kisebb összeszólalkozások néhány agresszív ügyféllel, de ilyen súlyos támadásokra, mint amilyenek az utóbbi idôben történtek, még nem volt példa. Ezek is azt bizonyítják, hogy a taxisok védelmével senki nem törôdik — vélekedett a névtelen nyilatkozó, akinek álláspontját több, helyszínen tartózkodó kollégája is osztotta.

Az utóbbi idôszakban ez már a harmadik súlyos, erôszakos támadás volt a Transaldea cég Tico taxijain dolgozó vezetônôk ellen. A taxisok szerint nincs összefüggés a három eset tettesei között, de az tény, hogy több tényezô is egybevág, mindhárom támadás esetében. A rendôrség mindeddig még nem hozott nyilvánosságra részleteket az ügyben indított vizsgálat margóján.

Helyi szakszervezeti összefogás

"A szakszervezetekbe való tömörüléshez való jog az emberi jogok fontos része.

Igazán demokratikus szakszervezeti mozgalom nem alakulhat ki csak akkor, ha az alapvetô emberi jogokat tiszteletben tartják.

A szakszervezeti mozgalom csak az összetartásra, szolidaritásra építhet." — áll a tegnap, sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozott kiáltványszerû közleményben, amelynek aláírója hat marosvásárhelyi szakszervezet.

Az Utak és hidak Rt. utász szakszervezete, az Ilefor Rt., az Electromures Rt., a Maros tejgyár, Ape-Mures Rt., valamint a SUT Rt. szabad szakszervezetei nem kevesebbre vállalkoztak, mint az alapvetô szakszervezeti jogok védelme és a mozgalom megerôsítése, illetve a társadalmi párbeszéd elôsegítése. Ezért helyi szakszervezeti közösséget hoztak létre, amelynek mûködési szabályzata ugyan van, de jogi személyisége nincs és nyitott bármely szakszervezet befogadására, amely a fenti elveket magáénak vallja és harcolni is hajlandó értük. Kiadott közleményükben kötelezik magukat az állandó összetartó tevékenységre a szakszervezeti tagok érdekében a patronátusokkal és a hivatalos szervekkel szemben.

A hangzatos szavakon túl egyszerûen annyi történt, hogy hat szakszervezet összefogott saját tagjainak érdekében, tekintettel arra, hogy a felsorolt érdekvédelmi szervezetek mind tagjai az országos szakszervezeti tömörülések és föderációk valamelyikének, ám ezek nem tudtak a helyi gondok orvoslásában elég hatékony segítséget nyújtani. Terveiknek és folyamatosan módosuló mûködési szabályzatuknak megfelelôen annyiszor találkoznának, ahányszor csak szükséges, de legalább havonta egyszer. A szakszervezeti közösség elônye fôként abban áll, hogy egy olyan jogászokból, közgazdászokból és más tapasztalt szakemberekbôl álló csapattal rendelkezik, amely adott esetben eredményesen tud tárgyalni. Ezenkívül a hat szakszervezetnek közös szóvivôje lesz, aki a valamely kérdésben éppen érintett részvénytársaságtól függetlenül kialakított egységes és határozott álláspontjukat tudja majd ismertetni. További erôsségnek számít — hangzott el a közleményt bemutató sajtótájékoztatón —, hogy mivel a jogi személyiség nélküli közösséghez való tartozás nem jár tagdíjfizetéssel, ennek nem lesz vagyona, így az általa képviselt hatalommal nem jár együtt a pénz. Hasonlóképpen vezetô funkciók sem lesznek, hiszen minden ülésen más és más szakszervezet elnöke fog elnökölni sorban. A hat szakszervezeti képviselô, aki már három hónapja tervezi ezt az összefogást, azt szeretné, ha egy európai színvonalnak megfelelô érdekvédelmi tömörülést sikerülne létrehozniuk. A sajtótájékoztatón egymás szavába vágva mondták el, hogy készek a harcra a társadalmi igazságtevés érdekében. A tömörülés létrehozására pedig azért volt égetô szükség — magyarázták —, mert mára a szakszervezeteknek és az ôket egyesítô föderációknak egyre kevesebb a hitele. A korábbi kísérletek azt is megmutatták, hogy szükség esetén a különbözô föderációk nem tudtak elég gyorsan és egységesen fellépni. Az elmúlt három hónap munkájának gyümölcseként megírt protokollumot most aláírók azonban közelebb lesznek a felmerülô gondok gyökeréhez és ezért több esélyük van a megoldások megtalálására. Az említett hat szakszervezetnek összesen 26000 tagja van, de szükség esetén ennél sokkal többen támogatnák munkájukat, mondják a szakszervezeti elnökök, akik közül nem egy az országos föderációk végrehajtó bizottságának is tagja.

A közlemény ismertetése során többször is elhangzott, hogy a protokollum aláírását követôen egy közös programot dolgoznak ki, hiszen megoldásra váró gond szép számmal van és hamarosan sor kerül az együttes harcra is. Természetesen a tervek szerénységérôl nem tudósíthatunk — mint mondták az európai unió szakszervezeti közössége is így kezdte —, ám szándékaik komolyságáról, elhivatottságukról, hozzáértésükrôl csak eredményeik láttán alkothatunk képet.

A lelkészértekezlet egyfajta módszertani kör, megbeszélés: a küküllôi egyházmegye a nyárádmentiekkel együtt 59 gyülekezetet számlál, a lelkészek száma pedig 57. Nos, negyedévenkénti találkozóikon tulajdonképpen tapasztalatcsere zajlik, szeptember 23-án például Sóvárad pompás kis temploma adott otthont a találkozónak. "Ezen 1736 – 66-ban épült templom megköttetett és kívül-belül újíttatott Isten segedelmével 1902-ben, biró J. Mózes megyebírósága alatt" – olvasom a hátsó karzat feliratát. Árpád-kori templomot alakítottak át belsejében a reformátusok annak idején, ezt boltíves bejárata, hajójának keleti helyzete is mutatja. A templom és az iskola itt valóban egy: hiszen a kántori lak meg az iskolaépület maga közvetlenül a templom szomszédságában áll, szemben velük pedig a tágas parókia. Ráadásul rektor uram egy személyben kántor is, és szépen szól az orgonája.

A gyülekezet a templom elôtt fogadja a vendégeket. Sóváradon sosem volt még ennyi pap. Új templomkaput avat Székely András balavásári lelkész, küküllôi esperes. Erôs cserefából szépen kifaragva állja az idôt. Készítôi: Józsa András és Tóth József. Józsa Andrásról azt mondja Tatár Tibor helybeli lelkész, az értekezlet házigazdája, hogy ez a most 83 éves ember, "amióta kijött az orosz fogságból, egyfolytában presbiter." Szép beszédû asszony köszöni meg munkájukat, és csokrot nyújt át az idôs székelynek.

A rendezvényre pedagógusok is eljöttek, ott jegyzetel Magyarosi Erzsébet, az erdôszentgyörgyi középiskola igazgatója, úgy is, mint a szentgyörgyi iskolaszék tagja, aki a maga során beszámol majd tapasztalatairól igazgató kartársainak. Ugyanis a nap választott témája az ifjúság, a vallásoktatás helyzete, az egyház és az iskola kapcsolata.

A hívek az istentisztelet keretében Décse Ferenc bözödi lelkész igehirdetését és igemagyarázatát hallgatják meg. A három kis karzaton fürtösen csüngnek az iskolások. Számukra is emlékezetes lehet ez a nap.

Sándor Attila értekezleti elnök igen nyílt eszmeiségû fiatal ember, született szervezô, Kiss Dénessel együtt. A fiatal lelkészek jelenléte mutatja, hogy itt is munkál a korszellem, mûködik a Semper reformanda bölcs eszméje. Az elsô meghívott Jenei Tamás kolozsvári egyházkerületi katekétikai elôadó. A Heidelbergi Káté konfirmációi felhasználhatóságáról értekezve beutazza gondolatban az egész reformációt, hiszen ennek a hitdokumentumnak igencsak izgalmas története mintegy tükre a vallásnak is, amelynek eszmeiségét magába sûríti. A XVI. századi irodalom egyik remekmûve, korának legmodernebb írásmûve, mondja az elôadó. — Szövege tömör, hangneme bensôséges, meggyôzô erejû kérdezése és érvelése sugalmazza a hitvallás személyességének az erejét. A Káté 1563-ban már három kiadást ért meg. 1564-ben Erdélyben is ismerik és használják, tizennégy évvel késôbb pedig magyar nyelven is hozzáférhetôvé válik, 1646-tól a református egyház elfogadott hitvallása.

Ami egészen maivá teszi a témát, az a hitoktatás — korszerû nevelés

problémaköre. A konfirmáció, az ifjak megerôsítése hitükben, a legkritikusabb életkorban, a kamaszkorban történik. A lelkésznek minden lélektani és pedagógiai tudását teszi próbára, és szüksége van az összes nevelô tényezôk összehangolt hatására, ha ellensúlyozni kívánja mindazt a kárözönt, amely gyermekeinket, unokáinkat ebben az eltájolt világban éri. A média nem nevel hitre; a manipulatív tömegkommunikáció romboló hatása a legeldugottabb településeken is megmutatkozik. Miközben nemzedékek tájolódnak el, a felelôsök – az iskola és az egyház – jobbára egymásra mutogatnak, és tehetetlenül szemlélik a lélek és a test rombolását.

Jenei Tamás összefoglalásában az alábbi "hiányok" okozzák a legtöbb galibát az ezredvégen: a világkép hiánya, a példakép hiánya, az élni tudás mintáinak a hiánya, a keresztyén életmodell hiánya, az igaz és tiszta embertársi kapcsolatok hiánya. – Úgy érzem – mondotta az elôadó –, hogy teljes lelki-szellemi fásultság vett erôt az ifjúságon.

Ezt az az adat is alátámasztani látszik, hogy egyházkerületi szinten az ifjak 13 százaléka nem konfirmál. Megtörtént az is, hogy egy patinás iskolában az osztály testületileg tagadta meg a vallásoktatást.

Berki Anna a szovátai Teleki Oktatási Központ irányítója, francia—magyar szakos tanár, tíz éve foglalkozik a határon túli magyar oktatással, jó rálátása van tehát a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és az erdélyi anyanyelvi oktatás helyzetére, ismeri a gondokat, a küzdelmet. Errôl számolt be röviden. A fennmaradás kulcsa az értelmiség "kitermelése" és az oktatás intézményrendszerének megteremtése, kiépítése. Ez utóbbi nem sikerült, csak részeredmények vannak. (Pontos és adatgazdag dolgozatát szívesen látnók lapunk hasábjain is.)

Beder Tibor, Hargita megye fôtanfelügyelôje örömmel tett eleget a meghívásnak. (Sajnos, Maros megyének nincs Beder Tibora…) – A templomban én most az iskoláról beszélek. Önök holnap az iskolában beszélnek a templomról – mondta a bevezetôben, és huszonegy oldalas tanulmányban összefoglalt mondandóját, ezt a tömör esszét két szóban fókuszolta mottóként: "Atyai örökség". A pontos, gazdaságos, frappáns és szellemes, néhol csípôs iróniával fûszerezett elôadás négy részben taglalja a romániai magyar oktatás helyzetét: a földrajzi- történelmi színtér, az oktatás múltja, jelene és jövôje vonatkozásaiban. A tanügyi törvény szentesíti az esélyegyenlôtlenségeket: a földrajzot, történelmet nem tanulhatják anyanyelvükön gyermekeink, felekezeti iskolákat nem létesíthetünk, önálló egyetemünk nem lehet. Ez a "vívmány" távol áll annak a félmillió aláírónak az óhajától, aki teljes emberi jogokat kért a Kárpát-medence Alaszkájában. Nyolcvankilenc után Románia 16 megyéjében és Bukarestben tizenötezer pedagógus oktat közel negyedmillió gyermeket magyarul. Ez a szám nem arra "szolgál", hogy port hintsen ilyen-olyan EU-hivatalnokok szemébe, hanem hogy jogainkat hitelesítse. – Az anyanyelv nem képezheti alku tárgyát. Ezért nem értek egyet a tanügyi törvénnyel – mondta Beder Tibor. A magyartanulás, a hitoktatás helyzetét értékelve érdekes és mindenki által megszívlelendô véleményt fogalmazott meg: itt van ugye, a "rejtett túlterhelés". Ha a gyermek magyarul is "kell" hogy tanuljon, az plusz feladat a számára. Mert mi a bevett (rossz) úzus manapság? Az, hogy a tanár (a hit-tanár is!), ahelyett, hogy játszva megtanítaná a kijelölt tananyagrészt az órán, a foglalkozásokon – még külön otthoni, házi feladatokkal terheli meg ôket! Ki kell dolgozni annak a módszertanát, hogy a gyermeket ne terheljük odahaza ilyen-olyan "házi" feladatokkal, hogy jól érezze magát gyermekünk az anyanyelvben. Ehhez viszont ki kell "termelôdnie" annak a pedagógus-nemzedéknek, amely startból az újat választja, és ahhoz az utat is tudja. Magyarán: kiváló pedagógusokra volna égetô szükség.

Az igazi "új világ" 2006 –7-tôl kezdôdik, azzal az új pedagógus nemzedékkel, amely – az óvodától az egyetemig – már a szabadságban élt és nevelkedett.

Minden magyar hazája a Kárpát-medence, és minden székelyé a Székelyföld. Új küldetéstudatunk kialakításában és megerôsítésében fontos szerepet játszik a református egyház. Az a 469 anyaegyház, a 134 leányegyház, a 383 szórványgyülekezet, melyekhez mintegy hatszázezer lélek tartozik öröklött hite s bizodalma szerint. Ez is atyáink öröksége. Az ember életének célja a szabadság. Mi a szabadság érvényesülésének vagyunk élô templomai. A haza megtalálása az ezredfordulón legalább olyan nehéz, mint hajdanában volt ôseinknek a honfoglalás.

Átkunk lehet a meggyôzôdésen alapuló hit hiánya. Nem elég az erô a hithez, annak megszerzéséhez – nagyobb erô s különb állhatatosság kell a hit megtartásához. És a hitélethez.

A lelkészértekezleten Székely Ferenc beszélt a népi vallásosság megnyilvánulásairól a reformátusok körében, vadasdi és mezôségi (pusztakamarási) tapasztalataira, gyûjtéseire alapozva. Azzal, hogy a falu népe visszakapta jogos tulajdonát, meghittebb, emberközelibb viszonyba került az anyafölddel – s egyben közelebb került Istenhez is, emelte ki Székely Ferenc.

Egy tôle hallott mondás szerint a (répa)magot csak olyan mélyre kell elvetni, hogy hallja a harangszót.

Magvetôk, szülôk és pedagógusok; lelkészek: szóljon a harang.

Mezôgazdasági termékek seregszemléje

A marosvásárhelyi Adrian Art reklám-, és rendezvényszervezô-ügynökség a tegnap sajtótájékoztatót tartott a megyeközpontbeli Leo vendéglôben. Adrian Dumitrescu, a nevezett cég vezérigazgatója bevezetôként elmondta, hogy az ötlet kivitelezését Moldovan Vasile, marketingigazgatóval közösen tervezték. A diktatúra idején a termés napon értékesíthették terményeiket a termesztôk. Tíz éve senki sem gondolt arra, hogy ôsszel a (fôleg a városi) lakosság a téli eltevésekkel, beszerzéssel foglalkozik. Ezen meggondolás alapján az Adrian Art, a marosszentkirályi polgármesteri hivatal segítségével nagyszabású piacot próbál biztosítani Marosszentkirályon a termesztôknek és vásárlóknak. A három hónappal ezelôtt elkezdett szervezési munkájuk eredménye 60 megyebeli céggel kötött részvételi szerzôdés. A vásártermetkiállítási felületet a marosszentkirályi állatpiacon építik ki, mintegy három hektáron, s a részt vevô cégeknek a kereskedelmi felületeket a jelenlegi törvényes rendelkezések alapján biztosítják. A Népújság arra volt kíváncsi, hogy a szervezôk kapcsolatba léptek-e a megyei mezôgazdasági és élelemezésügyi igazgatósággal? Vintilescu Sorin mûszaki igazgató arról tájékoztatott, hogy nagyon jó viszonyban vannak. Tôlük kértek ajánlatot a termesztôket illetôen.

Népújság: — A magáncégek akkor fognak hozzá rendezvény szervezéséhez, ha némi jövedelmre is számítanak...

Adrian Dumitrescu vezérigazgató: — Távol álltunk a mezôgazdaságtól. Most tudtuk meg, mi is történik a gazdaság ezen ágazatában. A magas költségek miatt a kiadás és bevétel aránya: nulla-nulla. Ha majd 2002-ben is megszervezzük a mezôgazdasági termények marossszentkirályi seregszemléjét, akkor számíthatunk jövedelmre.

Számos cikket, tanulmányt írtak már az iskolai nevelés válságáról, arról, hogy az iskola csak oktat, de a nevelést elhanyagolja. A sok elméleti munka gyakorlati tanácsot nem adott. Most végre napvilágot látott egy olyan nevelési — önnevelési munkafüzet, amit a tanulók kezébe lehet adni, s ami hatékonyan segíti az osztályfônökök és a szülôk nevelô munkáját. Kelet- Európában elôször történik kísérlet arra, hogy a családi nevelést és a szürke osztályfônöki órákat korszerû tartalommal és olyan játékos módszerekkel gazdagítsák, amelyek lehetôvé teszik a helyes viselkedés begyakorlását, az erkölcsi értékek megismerését és megértését.

A kamaszodó gyermek kíváncsiságának, szerteágazó érdeklôdésének megfelelôen feldolgozott témák, játékos tesztek, gondolkodtató problémahelyzetek és dramatikus játékok módszerével nyújtanak ismereteket és cselekvési modellt. A demokráciáról, a vizsgák elôtti félelem és szorongás leküzdésérôl, a mûveltség megszerzésének módjairól egyaránt tájékozódhat a serdülô. A füzetben példát találunk a szabadidô eltöltésének lehetôségeirôl, a harmonikus családi életrôl és a legjobb, leghatékonyabb tanulási módszerekrôl is. Számos gyakorlat segíti az iskola- és pályaválasztást, az önértékelést, az önnevelést.

Az új tanügyi törvényt, az UNESCO ajánlásait figyelembe vevô nevelési segédeszköz lehetôvé teszi az osztályfônököknek, hogy a nevelés minden ágában következetes és jól tervezett munkát végezzenek. A szülôknek alkalmat nyújt arra, hogy tájékozódjanak gyermekük neveltségi szintjérôl.

A Nevelési-önnevelési munkafüzet a Corvin Kiadó (tel. 054/231-758) gondozásában, a Szemfüles munkafüzetek sorozatban jelent meg.

Állásbörze — harmadszor

Közel ötszáz üres munkahelyet kínált a tegnap nyílt állásbörzén jelenlevô egytucat kereskedelmi társaság. Inkább kereskedelmi, biztosítási és reklámügynököt, készruhaipari munkást kerestek, de kômûvesre, asztalosra, pékre, eladóra, cukrászra, gépkocsivezetôre, piackutatási mérnökre is szükségük volt. A börze helyszínét: a megyeszékhelyi szakszervezetek házának 38-as termét tegnap délelôtt pár száz érdeklôdô kereste fel. Többnyire középkorú férfiak, s fiatalok tárgyaltak a cégek képviselôivel, de 35-40 éves nôk is nézegették a bejárathoz kifüggeszetett munkahely-jegyzéket.

A megyei munakerôelosztó és átképzési ügynökség által szervezett háromnapos rendezvényre, mint Craciun Ion felügyelô elmondta 18 kereskedelmi társaság jelezte részvételi szándékát, ugyanakkor bejelentkezés nélkül is érkeztek munkaerô alkalmazásában érdekelt cégek. — Véleményünk szerint az állásbörzére mind a cégeknek, mind a munkanéküli személyeknek — jelenleg az ügynökség nyilvántartása szerint Marosvásárhelyen közel 12 ezer állás nélküli személy van — szükségük van, s reménykedünk, mindkét félnek eredményes lesz — nyilatkozta a felügyelô, aki azt is elmondta, hogy a három nap alatt közvélemény-kutatást rendeznek mind a cégek, mind a munkanélküliek körében felmérve a rendezvény eredményességét. A felügyelô arról is beszámolt, hogy az ügynökség egyik képviselôje a helyszínen vagy a székház 4-es irodájában a munkanélkülieknek szervezendô ingyenes továbbképzô tanfolyamokról is tájékoztatja az érdekelteket.

A varrónôket alkalmazó Petrosa kft. vezetôje, Szabó Katalin hasznosnak tartja a börzét, véleménye szerint a három nap alatt megtalálja a megfelelô munkaerôt.

— Ma közel tíz személlyel tárgyaltam már, közülük négyen a mezôzáhi gyermekotthon volt lakói, akik már ma délután eljönnek megtekinteni a mûhelyt, megismerkedni az olasz megrendelô által igényelt feladattal — mondotta.

Voiniceanu Nicolae a Nederlanden életbiztosító társaság helyi menedzsere nem ennyire optimista. Mint elmondta, cége csak egyetemet végzett személyeket alkalmaz biztosítási ügynökként, így a délelôtt folyamán csupán öt személlyel tárgyalt komolyan, míg 40 személyre lenne szükségük. Mindenképpen figyelemreméltó a rendezvény — vélekedett.

A 37 éves, 13 évig lakatosként dolgozó hölgy tehetetlenül tárja szét kezét, s nemet mond, mikor arról érdeklôdünk sikerült-e munkahelyet találnia. Bevallása szeirnt két éve munkanélküli, megpróbált varrónôkként dolgozni, de nem bírta. Bár megpróbálja ma és holnap is nem hiszi, hogy megfelelô munkahelyet találna. Kérdésünkre, hogy milyen állásra gondolt, vállát vonva mondta: nem tudja.

Több líceumot végzett fiatal elégedetten távozott, hiszen már elsô nap sikerült kereskedelmi vagy reklámügynökként elhelyezkedniük.

Az állásbörze ma 9 órakor folytatódik, s az érdekeltek csütörtökön 9-14 óra között is betérhetnek a marosvásárhelyi szakszervezek háza 38-as termében tartott rendezvényre.

• október 15-én szavaznak az orvosok

• titkos kampányt készítettek elô?

• orvosi mûhibák, kollégák közötti viszályok

• mire költik a pénzt?

Bár romániai viszonylatban a mai napig sem érezhetô eléggé az orvosi kollégiumok, kamarák tevékenysége, enélkül az európai országokban elképzelhetetlen az egészségügyi rendszer mûködése. Az 1995. évi 74-es törvény alapján 1997-ben létrejött szakmai és nemkormányzati szervezetnek, az Orvosi Kollégiumnak kell Romániában is felvállalnia a társadalmi felelôsséget az orvosi szolgáltatások minôségéért, valamint az orvosok munkakörülményeiért, az elvégezett munka javadalmazásáért.

A törvény megjelenését követôen a Kollégium feladatkörébe került át az orvosi tevékenység gyakorlásának engedélyezése az erre a célra meghirdetett vizsga alapján, továbbá az orvosi rendelôk akkreditálása is. Az orvosok méltóságának és tekintélyének megôrzése, jogaik és érdekeik gyakorlásának biztosítása, a tudományos tevékenység támogatása, a képzések és továbbképzések megszervezése, az orvosi szolgáltatások minôségének garantálása mellett szakmai jogszolgálati szervként is mûködik. Nem véletlenül idéztük fel a fenti feladatköröket, amelyek a kollégium tevékenységének fontosságát jelzik, hisz a kezdeti kétéves mandátum lejárta után október 15-én tisztújítást tartanak mind a megyei kollégiumok, mind pedig az országos közgyûlés szintjén. Hogy miért nem történik mindez nagyobb sajtónyilvánosság mellett, hiszen kijelölték már a választási bizottságot, s csak a jelöltállítás szeptember 30-án lejár, erre szerettünk volna választ kapni a megyei kollégium elnökétôl. Munteanu Ioan sebészprofesszor azonban bokros teendôire hivatkozva elutasított, s csak a jövô hétre ígérte a tájékoztatást. A titokzatosság okát, amely sokak szerint fontos kérdésekben a kollégium egéz tevékenységét is jellemezte, sokféleképpen magyarázzák.

A kollégium mûködtetésérôl, a közelgô választásokról végül is a testület alelnöke, dr. Florea Constantin fôorvos nyilatkozott.

Mint elmondta, javában folynak az elôkészületek, s dr. Sita Ioannal az élen megalakult a kilenctagú választási bizottság a kollégium azon tagjaiból, akik nem kívánják jelöltetni magukat a következô mandátumra. A testületben olyan orvosokra lesz szükség, akik nem sajnálják az idôt erre a tevékenységre — vélekedett Florea doktor, aki a választások megszervezését illetôen abban látja az egyetlen problémát, hogy, bár a kórházigazgatókkal megbeszélték, nem fordítottak kellô figyelmet a kampány népszerûsítésére. Október 15-én az 1780 kollégiumi tagnak kell megválasztania azt a 19 tagból és 9 póttagból álló testületet, továbbá 16 rendes és 7 póttagot az országos közgyûlésbe, akik az orvostársadalom érdekeit fogják védeni és képviselni.

Hadd tegyük hozzá a fôorvos által mondottakhoz azt, amirôl a testület titkárságán értesültünk: a jelöltállítás során mindenki annyi jelöltnek írhatja alá a listáját, ahány tagú a megyei illetve az országos testület. A választási bizottság tagjai október elseje után kezdik el a terepre járást, hogy a választásokon való részvételre ösztönözzék a tagokat, mivel a tagság háromnegyedének a szavatára van szükség. E célból a vidéki központokból megszervezik a szavazni akarók beutaztatását is a megyeközpontba.

— Az orvosok akkreditálását megelôzôen keveset hallottunk a Kollégium tevékenységérôl. Ellenérzést keltett viszont a dicsôszentmártoni nôgyógyász fôorvos ügyében hozott felemás döntés, amit a fôvárosi szakemberek megcáfoltak... — érdeklôdtünk Florea fôorvostól.

— A testület bürója havonta ült össze, hogy a folyó ügyeket megoldja. A vitás kérdéseket a szakbizottság tárgyalta. Ami a dicsôi esetet illeti, amelynek során sajnálatos módon meghalt mind az anya, mind a magzat, az orvosi mûhiba megállapítása nagyon komoly kérdés, s e téren alapos kivizsgálás történt. Az ügyben ilyenformán az önkormányzat is felelôssé tehetô, hogy nem biztosít megfelelô körülményeket a szakorvosok letelepedésére.

— Ha egyáltalán, van kinek biztosítani...

— Milyen természetû egyéb vitás kérdések kerültek a kollégium elé?

— Általában a kollégák közötti viszályokról van szó, mint például a Boteanu doktor esete, akit annak ellenére neveztek ki professzornak, hogy elmarasztaló, s ezt az igazságügyi szervek által is megerôsített döntés született ellene. Ezek szerint a MOGYE-n nem veszik figyelembe a kollégium határozatait.

— Egyes tagok arról panaszkodtak, hogy nem kaptak meghívást a kollégium üléseire. Ez hogyan történhetett?

— Mindenkit meghívnak, a titkárnô nagyon pontosan és felelôsen végzi a munkáját, csak sokan, fôleg az egyetemi tanárok, hosszabb ideig távol vannak, vagy egyéb teendôikre hivatkozva nem jelentek meg, ezért hangsúlyoztam, hogy olyan orvosokra van szükség, akik nem sajnálják az idôt.

— Nem titok, hogy az orvosok akkreditálása során nem kis összeg gyûlt össze a kollégium kasszájában. Mire használták fel ezt a pénzt?

— Harminc százalékát az Országos Tanácsnak kellett továbbítanunk, a többibôl készül az új székház a volt Horizont utcai napköziben, ahol egy internetes számítóközpontot is kialakítunk a gyors tájékozódás érdekében. A viszályok kivizsgálása is pénzbe kerül, a választások megszervezése, az autóbuszok biztosítása úgyszintén. Továbbá következik az orvosi rendelôk akkreditálása, amelynek során minden eseteben a szakbizottság tagjainak ki kell szállniok a helyszínre.

A Florea fôorvos által elmondottak szerint az akkreditálások terén — hogy egyéb feladatokról ne is beszéljünk — lesz tehát bôven teendôje az új testületnek. A választás sikere pedig azon múlik, hogy a megye közel kétezer orvosa közül hányan mennek el szavazni október 15-én, hogy olyan testület kezébe kerüljön a döntés felelôssége, amelyik minden vonatkozásban tükrözi a megyei orvostársadalom összetételét.

Ez van

Egy liberális szenátortól tudom, hogy a kenyérrel mit akarnak tenni. Vitaminizálják. (Leírni a szót könnyebb, kiejteni nehezebb, mert az idegen igét alig tûri a magyar nyelv, ezért további használatát mellôzöm.) A politika megállapította, hogy ha már kenyeret enni jó, akkor nem ártana még holmi vitaminokkal feljavítani. Persze, van ennek más oka is. Sokkal fontosabb és megszívlelendôbb. Ma sok kenyeret eszünk, talán többet, mint amennyit kellene. És fôleg a szegény ember. Mert nincs más választása, a kenyeret megveszi; csak erre elég a pénze. Vízzel és kenyérrel élnek sokan, mást nemigen tehetnek, ha finom eledelre nem telik. Esetleg nagyon ritkán. Nehezen elviselhetô példáját láthattuk a tévében is nemrégiben, amikor megtudhattuk, hogy mivel etetik a szegényháznak inkább nevezhetô árvaházakban a családjukból kiesett sérült gyermekeket. De a jogszabályalkotók nem rájuk gondolnak, amikor törvénybe foglalnák, hogy miféle vitamin kellene még a kenyérbe. Az az igazság, ôket már régen leírta a társadalom, csak a külföldi segélyszervezetek pirulnak bele néha, amikor megjelennek, és kisöprik a szerencsétlen páriák mellôl a nyomort, hogy aztán sok-sok hanyagsággal, nemtörôdömséggel legyen hová visszasüllyedni.

A kenyér most értünk kerül a politika asztalára. Állítólag. Az indok érthetô, még akkor is, ha célzata megmosolyogható. Ha a változtatást csak a közállapotokra akarják fogni. A hétköznapi ember lenne jogosult, hogy jobb, táplálóbb kenyéren éljen. Eddig rendben. Egy csipetnyi ásványi anyagot, nyomelemet, meg némi multivitamint beledagasztanának a kelesztett tésztába, hogy ne csak az legyen benne, ami eddig volt. Édesanyánk hajdani krumplis kenyere, amely a kemencében olyan finom és ropogós dúcot eresztett, messze elvész az emlékek ködében. Más íze van és lesz ma a kenyérnek, hogy érezze magát jóllakottnak az is, aki mást nem ehet, mert a tisztességes élelem számára megfizethetetlen. Cinikusan hangzik, nemde? Hogy a politika már a kenyérsütésbe is belekontárkodik. Új receptet diktál majd a törvény. Csak azért, hogy érezzük: törôdnek velünk és azzal is, hogy milyen legyen a mindennapi kenyerünk. Csak éppen abban tévednek, hogy akinek kevés a pénze, annak a kenyér minôsége a fontos. Neki megfelel az olcsóbb is, a fekete, csak vehessen belôle eleget.

Jut eszembe, mi már megértük, hogy feketekávénkat addig dúsították csicseriborsóval, hogy teljesen elveszett belôle a lényeg, ettünk szalámit szójával kitömve és kenyeret adagolva, jegyre. Akkor erre azt mondták, hogy ésszerûen kell táplálkozni, és nem azt, hogy muszáj éhezni. Azóta a helyzet változott, csak éppen az eluralkodó szegénységgel nem sikerül valamit kezdeni. Minden bizonnyal a vitaminos kenyérrel sem. Hogy ez lehetne a megoldás, nehéz elhinni.

Egyhetes megemlékezés vette kezdetét a tegnap a megyeszékhelyen. A szervezôk — a prefektúra, a megyei tanács, valamint a Hôsök Kultusza Egyesület Maros megyei kirendeltsége — rendezvényeikkel a román nemzet hôsei és mártírjai elôtt tisztelegnek.

Tegnap a vásárhelyi Kultúrpalota kistermében a Hôsök Kultusza Egyesület tanácsának gyûlését a Gyôzelem téri ortodox katedrálisnál tartott megemlékezô istentisztelet követte. Délben a prefektúra elôtt Marosvásárhely felszabadulásának 55. évfordulójára szentelt megemlékezés után a Román Katona Emlékmûvénél helyezték el a kegyelet koszorúit a prefektúra, a megyei tanács, a rendôrség, csendôrség, a polgárôrség, a December 21. Egyesület, a Háborús Veteránok Egyesület, a Hôsök Kultusza Egyesület, az Avram Iancu Szervezet, valamint különbözô politikai pártok képviselôi. Az ünnepély következô állomását a volt Csorgó utca képezte, ahol — annak ellenére, hogy a megyei tanács illetékes szakbizottságának vezteôje törvényes úton megtámadta az utca nevének megváltoztatására vonatkozó határozatot, tehát igazságügyi eljárás indult az ügyben, Dorin Florea prefektus leplezte a Hôs Petre Popescu hadnagy utca névtáblát. Jelen volt a névadó hadnagy özvegye és 10 éves korában árván maradt lánya. Ezután a Hôsök temetôjében virágokat és koszorúkat helyeztek el, délután pedig a Kultúrpalota halljában emlékkiállítás nyílt. A tegnapi megemlékezés a nagyteremben megemlékezô tudományos ülésszakkal és elôadással zárult.

Szomorú elsôség

Az Erste Bank adatai szerint Románia bruttó belsô terméke (GDP) az idén 3 százalékkal csökken, miután a tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A közép-kelet-európai országok közül a GDP leginkább Romániában csökkent. Utána következik Oroszország és Ukrajna (2,5 százalékkal), a Cseh Köztársaság (1,2 százalékkal), Horvátország (1 százalékkal). A térségbeli államok közül a GDP az alábbiak esetében növekszik: Magyarország (3,9 százalék), Lengyelország (3,5 százalék), Szlovénia (2,7), Szlovákia (1,5 százalék). Az Erste Bank a jövô évben valamennyi közép-kelet-európai állam részére gazdasági növekedést jósol, amely 0,5 és 4,5 százalék között ingadozik. Ami az inflációt illeti, ez Romániában az idén 45, míg jövôben 20 százalékos lesz. A külföldi beruházások fejezetében Románia — az utóbbi kilenc évben felhalmozott 4 milliárd dollárral — viszonylag szerény helyet foglal el Lengyelország (32,2 milliárd) és Magyarország 19,2 milliárd) után.

Mézes hangulatkeltés

Kategorikusan cáfolta hétfôn Wild János, a magyar Méhészeti Terméktanács elnöke azt a román sajtóban, valamint a Magyar Hírlapban megjelent hírt, miszerint a magyar méhészek rontani kívánnák a román mézkivitel esélyeit Németországba. A romániai újsághír azt állította: a magyar méhészek levelet írtak Németországba, s ebben állítólag figyelmeztették a németeket arra, hogy a román méz esetleg agyhártyagyulladást terjesztô vírusokat tartalmaz. Ezt a híresztelést a terméktanács elnöke visszautasította és képtelenségnek nevezte. Ezenkívül orvosi véleményt idézve közölte, hogy a méz a szóban forgó kórt nem terjesztheti. Úgy vélekedett, hogy ezek az állítások nemcsak hogy minden alapot nélkülöznek, hanem a magyarok elleni hangulatkeltést szolgálják.

Vesztegetéssel próbálkozott

Egy körözött román férfi akarta megvesztegetni az ôt igazoltató rendôröket Budapesten — tájékoztatott közleményben a Készenléti Rendôrség. A román állampolgárt a magyar fôvárosban, a XIII. kerület Kárpát utca 39. szám elôtt igazoltatta a Készenléti Rendôrség három járôre. A férfiról az iratai alapján kiderült, hogy körözik. Ekkor arra kérte a rendôröket, hogy tekintsenek el az intézkedéstôl, s az egyik rendôr ingének zsebébe 5000 forintot csúsztatott, áll a közleményben. A férfival közölték, hogy a "vesztegetés bûntettét valósította meg". Ezután elôállították a XIII. kerületi kapitányságon, ahol eljárás indult ellene.

Román embercsempészeket fogtak el

Az utóbbi napokban több embercsempészt is sikerült elfogniuk a vasi határôröknak, közölte a Szombathelyi Határôr-igazgatóság. Öt román állampolgárt kísérelt meg átcsempészni az osztrák—magyar határon egy román embercsempész. A határôr járôr szeptember 23-án Vasszentmihály térségében igazoltatta egy kisbusz vezetôjét és utasait, s az ellenôrzés során kiderült, hogy a román állampolgárok nem rendelkeznek megfelelô iratokkal. Kihallgatásuk során késôbb elmondták, hogy a jármûvet vezetô társuknak fejenként többszáz márkát fizettek azért, hogy a zöldhatáron keresztül juttassa át ôket Ausztriába.

Hamis márkamilliók a Vajdaságban

Hamis német márka bankjegyeket találtak a Vajdaságban, méghozzá több milliós értékben. A pénzhamisítási ügyben négy embert már ôrizetbe vettek. A 15400 darab 100 és 500 márkás bankókat Szabadkán, egy magánházban fedezte fel a rendôrség. A négy ôrizetbe vett személyt azzal gyanúsítják, hogy ôk nyomták a hamis pénzt. Az esetrôl beszámoló AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a német márkát párhuzamos fizetôeszközként használják Jugoszláviában az erôsen meggyengült dinár mellett, amely folyamatosan veszít értékébôl a német valutához képest.

Nyugodtan lehet aludni a vonaton

Ezentúl nem kell tartaniuk a célállomás elszalasztásától ama japánok millióinak, akik rendszeresen alszanak a vonaton. Nemrég ugyanis új ébresztô berendezést szereltek fel a vasúti kocsikban. Ezt az utasnak elegendô a fülére helyeznie ahhoz, hogy a szerkezet a kívánt idôponttól ötpercenként ébresztgesse, közölte a gyártó cég, a Sun-Star Stationery. A vasúti ébresztôt miniképernyô segítségével tíz órával elôre be lehet állítani. A japán vonatok nap mint nap zsúfolva vannak utasokkal, akik a padokon ülve (de sokan állva is, kezükkel a kapaszkodóban) átalusszák az utazást, s néha a megérkezést is, olvasható a DPA jelentésében.

A költségvetés kiegészítésrôl tárgyalnak

A költségvetés kiegészítése, illetôleg a pénz elosztásában szem elôtt tartott legfontosabb szempontokról lesz szó a többi között azon a telekonferencián, amelyet ma délelôtt 10 órai kezdettel tartanak meg Radu Vasile miniszterelnök, a megyék prefektusai, az áramszolgáltató Conel és a gázszolgáltató Romgaz, valamint a hôenergia- szolgáltató társaságok képviselôinek a részvételével. Ioan Iacob, a prefektus tanácsadója lapunk érdeklôdésére elmondta: a megbeszélésen szó lesz a megyék rendelkezésére álló üzemanyagkészlet helyzetérôl is, ugyanis azt szeretnék, hogy a télen ne legyenek gondok a fûtés biztosításával.

Holland—magyar ifjúsági szervezet

A nemrégiben Hollandiában járt húsz dicsôszentmártoni fiatal úgy döntött, Holma néven holland-magyar ifjúsági szervezetet hoz létre, amely szeretetszolgálatként mûködne, idôs és rászoruló embereket segítene. Az egyesület szeptemberben megalakult, az elnökségbe Veress Ádámot, Fazekas Emesét és Molnár Attilát választották be. A szervezet soron következô ülését október 1-jén, pénteken este 7 órai kezdettel tartják a református egyház helybeli diakóniai központjában, az összejövetelükre pedig minden érdeklôdôt elvárnak.

Ismét személyiségfejlesztô tréning

Az elmúlt évtôl eltérôen a Személyiségfejlesztô Tréning 9 (SZET 9) idén már három városban, három különbözô líceumban zajlik: Marosvásárhely mellett Nagyváradon és Zilahon is. Ennek keretében kilencedik osztályos diákokat képeznek arra, hogy meg tudják fogalmazni és valósítani céljaikat, kezelni tudják kapcsolataikat, ugyanakkor megtanítja ôket arra is, hogyan lehet tevékenyen bekapcsolódni egy önkormányzati csoport vagy szervezet munkájába. A tréning részvevôi lehetôséget kapnak arra, hogy csoportban dolgozzanak, ifjúsági tevékenységben vegyenek részt, valamint hogy kommunikációs és etikett ismereteket szerezzenek. A SZET 9-et az Impulzus Ifjúsági Csoport szervezi, jelentkezni lehet október 8-ig Farkas András országos koordinátornál, a 092-603-731-es telefonszámon, vagy Gál Tamás helyi fôszervezônél, a 065/147-631-es telefonszámon.

Néprajzi tanfolyam

A marosvásárhelyi Népi Egyetemen október 2- tól indul a magyar néprajzi tanfolyam elsô és második évfolyama. Az elôadásokat szombatonként tartják fél 11 és fél 3 óra között. A hallatók a négy hónapig tartó tanulmányok után állami oklevelet kapnak. Jelentkezni a Rózsák tere 57. szám alatti székházban, tel. 219-247.

Az elsô gólyabál

Az Al. Papiu Ilarian nemzeti kollégium magyar tagozata szervezi Marosvásárhelyen az elsô gólyabált ezen az ôszön. A kilencedikesek legszebbjét nyolc versenyzô közül választják ki, mind a nyolcan elôválogatáson vettek részt és így jutottak a döntôbe. A gólyabált október 6- án, szerdán délután 5 órai kezdettel rendezik meg az Ifjúsági Ház nagytermében, ezt követôen pedig buli lesz a Cuba Libre Music Pub-ban. Jegyek az iskola 70-es számú termében kaphatók, egy belépô ára 12.000 lej.

A XVIII. Mircea Buhlea-emlékverseny

Pénzügyi gondok miatt a meghívót kapott Focsani-i Iskolás Sportklub, a Bukaresti Steaua és a Galaci ISK Sportlíceum csapata nem tudott részt venni a hét végén Marosvásárhelyen 18. alkalommal megrendezett Mircea Buhlea-emlékversenyen, de a sporttalálkozóra így is több mint 250 atléta nevezett Nagykárolyból, Kolozsvárról, Medgyesrôl, Székelyudvarhelyrôl, Petrozsénybôl és Maros megyébôl. A vásárhelyiek legjobb eredményeit az ifjúsági korcsoportban versenyzô Soós Zsigmond (I. hely), Ioan Dascal (III.), Ovidiu Matei (IV.), Romana Tulbure (II.) és Adela Covaci (III.), valamint a gyerek korosztályban nevezett Antonius Suciu (I.), Emilian Velcherean (II.) és Darius Pop (III.) érték el.

Fonottasok készítésére tanítanak

Szentdemeteri és kendi fiatalok bekapcsolódásával fonottasok készítésére tanítják azokat a görgényüvegcsûri asszonyokat és fiatal lányokat, akiket érdekel ez a munka. A fonottasok kukoricaháncsból való készítésének mesterségét az országos Családok és Nagycsaládok Egyesületének mûvelôdési és szakmai képzôköre szervezésében sajátíthatják el az érdeklôdôk, az elsô három találkozóra a szükséges anyagokat és kellékeket az irányítók biztosítják. A képzés október 1-jén, pénteken délután 4 órakor kezdôdik el, és másnap délelôtt, valamint délután folytatódik.

A Remény és bátorság egyesület ülése

A marosvásárhelyi Remény és bátorság egyesület október 2-án, szombaton délelôtt 10 órai kezdettel tartja soron következô ülését. A találkozóra a Bartók Béla 1. szám alatti épületben kerül sor.