|
LI. évfolyam 224. (14276) |
1999. szeptember 25., szombat |
A román kormány támogatja a magyar-román történelmi megbékélésnek szentelt aradi emlékpark kialakítását és annak alapkövét Radu Vasile miniszterelnök Orbán Viktor magyar kormányfôvel közösen kivánja elhelyezni — közölte Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter.
Dávid Ibolya azt követôen nyilatkozott az MTI bukaresti tudósítójának, hogy csütörtökön este Temesváron találkozott Valeriu Stoica román igazságügyi miniszterrel.
— Október 6-án az aradi vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulóján a két miniszterelnök részt vesz a megemlékezésen és az azt követô alapkôletételen — hangsúlyozta Dávid Ibolya.
Elmondta, hogy román kollégája megerôsítette: az emlékparkot a vesztôhely közelében álló obeliszk környékén alakítják majd ki.
Van még néhány tisztázásra váró apróbb technikai részlet, ezekrôl a két miniszter pénteki kétoldalú megbeszélésein lesz majd szó.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke csütörtökön úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány aznapi ülésén elvi döntés született az aradi emlékpark létrehozásáról. Adriana Saftoiu kormányszóvivô nem tudta megerôsíteni ezt az értesülést.
A kérdésben Vlad Rosca, a helyi közigazgatás felügyeletéért felelôs államtitkár adott tájékoztatást.
Rosca egyebek között elmondta azt is, hogy az aradi prefektus számos kifogást emelt a kormány elképzeléseivel szemben.
A kolozsvári prefektus leváltása
A román kormány csütörtöki ülésén leváltották Alexandru Farcast, Kolozs megye prefektusát. A döntésrôl kiadott közlemény nem említette a leváltás okát.
A prefektus felmentése azt követôen történt, hogy a legjelentôsebb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) országos vezetése egy évre felfüggesztette Farcas párttagságát. Ezt a döntést a PNTCD Kolozs megyei szervezetében történtekkel, egyebek között a júliusi tisztújítás során elkövetett szabálytalanságokkal, választási csalással indokolták.
Alexandru Farcas az utóbbi napokban azzal került a közvélemény figyelmének központjába, hogy megakadályozta a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar magyarellenes provokációinak folytatását.
Funar a közelmúltban kinevezett új kolozsvári magyar fôkonzul ellen indított hadjáratot. Miután utasítására a múlt héten durva provokációt követtek el a városban lévô magyar diplomáciai képviselet ellen, Farcas jogkörénél fogva betiltotta Kolozsvárban azokat az utcai tüntetéseket, amelyeket a polgármester tervezett a magyar fôkonzul ellen.
Miután a kormány egyelôre nem intézkedett Farcas utódjának kinevezésérôl, a Kolozs megyei prefektúrát átmenetileg Buchwald Péter alprefektus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa irányítja.
Az Európai Unió 2002-ben kész lehet új tagok felvételére — jelentette ki a a bôvítésért felelôs EU-biztos.
Günter Verheugen szavait idézve a német üzleti körök irányadó lapja, a Handelsblatt pénteken azt írta, az unió 2002-ben készen állhat azon hat állam — Magyarország, Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia és Ciprus — befogadására, amelyekkel csaknem egy éve folynak már a csatlakozási tárgyalások. Az Agenda 2000-rel Brüsszel megteremtette a bôvítés pénzügyi feltételeit, az EU intézményi reformjai pedig a jövô év végén lezárulnak. Az új tagok felvételének harmadik feltétele a csatlakozási tárgyalásokon elérendô "kielégítô haladás" — tette hozzá Verheugen.
A német EU-biztos megerôsítette azt — a londoni Financial Times által szerdán megszellôztetett — értesülést, amely szerint nem kizárt, hogy a decemberi EU-csúcson további hat ország kap ajánlatot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ezek között szerepel Málta, Lettország, Litvánia, Szlovákia, valamint Románia és Bulgária. A két balkáni állam mellett "felsôbb politikai okok" szólnak: Brüsszel így kíván hozzájárulni Délkelet-Európa stabilitásának szavatolásához — mondta a Handelsblattnak Günter Verheugen.
Anthony van der Heijden, a magyarországi ING Barings bank nemrégiben kinevezett mûveleti igazgatója lesz a Ion Tiriac kereskedelmi bank (BCIT) új elnöke — közölte a pénteki román gazdasági sajtó.
A lapok a BCIT közleményét idézték, amely szerint a bank igazgatótanácsa tárgyalásokat folytat a bankárral arról, hogy ôt nevezik ki az igazgatótanács élére és a BCIT igazgatójává.
Anthony van der Heijden rövid magyarországi kitérô után tér vissza Romániába. 1994-tôl 1999 májusáig az ING Barings Romania tevékenységét irányította, majd májusban a csoport magyarországi bankjának mûveleti igazgatója lett.
A Ceausescu-rendszer bukása után a BCIT volt az elsô Romániában alapított magánbank. Többségi részvénytulajdonosa Ion Tiriac, aki külföldön dolgozó sikeres teniszedzôbôl lett az 1989 decemberi fordulat után az egyik legismertebb üzletember Romániában.
A BCIT alaptôkéje 414 milliárd lej, a tavalyi évet 5120 milliárd lej aktivummal zárta. Hitelkintlevôsége 1998 végén 2194 milliárd lej volt.
Emil Constantinescu népes küldöttség élén hétfôn Párizsba érkezik kétnapos tárgyalásokra. A francia külügyminisztérium közlése szerint a megbeszélések lényegében Románia európai uniós csatlakozási törekvéseirôl, a kétoldalú kapcsolatokról és a balkáni viszonyokról folynak majd.
A szóvivô jelezte: a helsinki EU-csúcs közeledtével Párizs meg kívánja erôsíteni álláspontját, miszerint valamennyi uniós tagságra jelentkezôvel meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat és síkra száll azért, hogy a vele hagyományosan szoros viszonyt ápoló országok — Románia, Bulgária és Litvánia — is ott legyenek a hivatalosan elismert tagjelöltek között.
Bukarest kapcsán a francia külügyminisztérium képviselôje külön kiemelte a "rendkívül sokoldalú és aktív" együttmûködésüket. Mint hangoztatta, "Franciaország régóta tartó és kiváltságos kapcsolatokat tart fenn Romániával, amit egyebek közt igen jól érzékeltet, hogy minden negyedik román polgár beszél franciául és hogy Franciaország az elsôszámú romániai külföldi befektetô".
A román elnököt Párizsba elkiséri a kormány több minisztere, valamint közéleti személyiségek, köztük Doian Cornea emberjogi harcos. A román delegáció a francia vezetôkkel folytatott tárgyalásain túl találkozik a francia gyáriparosok, a MEDEF vezetôivel és több francia befektetôvel is.
Vuk Draskovic szerb ellenzéki vezetô szerint létezik egy olyan dokumentum, amely a Vajdaság Magyarországhoz csatolását célozza.
Nyilatkozatában — annak pénteki belgrádi ismertertése szerint - Draskovic egy bizonyos "bécsi dokumentumról" tett említést, amelyet egy csütörtöki tanácskozáson alkottak meg az osztrák fôvárosban.
A Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnöke a boszniai Szerb Köztársaság fôvárosában, Banja Lukában mûködô Nezavisna helyi tévéállomás mûsorában csütörtökön este azt mondta, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hatalmon maradása esetén Szerbia nem csupán déli tartományát, Koszovót veszíti el, hanem Szerbia sem maradna fenn.
Draskovic ennek kapcsán említette meg az állítólagos csütörtöki bécsi tanácskozást. Nem közölte, hogy pontosan milyen megbeszélésrôl volt szó és kik voltak résztvevôi, de hangsúlyozta: saját szemével látta az iratot. Az SPO elnöke abszurdnak minôsítette a tervet, mondván hogy a Vajdaság lakosságának 85 százalékát szerbek alkotják.
A másik jelentôs ellenzéki csoportosulást jelentô Szövetség a változásokért (SZP) tömörülés felé tett oldalvágásként megjegyezte: az SZP egyik vezetôje korábban szintén a Vajdaság "elcsatolásának" szükségérôl beszélt, "csakhogy vonzó kijelentést tegyen".
"Az SZP ezen vezetôje nagy kárt okozott az ellenzéknek és nagy szolgálatot tett Milosevicnek, akinek nincs mit ajánlania a népnek. Kizárólag az ellenzék ilyen hibái folytán képes fennmaradni és azt mondani: nézzék, mit ajánl az ellenzék — mondta Draskovic, de nem mondta meg, hogy Milan Panic volt jugoszláv kormányfônek a Vajdaság ideiglenes jelleggel Magyarországhoz való csatolásáról tett kijelentésére gondol-e.
Az SZP-t és az SPO-t közismerten ellentétek osztják meg, a két csoport vezetôjét, Zoran Djindjicet és Draskovicot pedig személyes rivalizálás állítja szembe. Draskovic pártja nem vesz részt az SZP által meghirdetett szerbiai tüntetéssorozaton sem.
A Petrom román olajtársaság október elsején Békéscsabán helyezi üzembe elsô magyarországi töltôállomását — jelentették be pénteken Bukarestben.
Ion Popa, a Petrom vezérigazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a vállalat 2,5 millió dolláros beruházással egy csaknem három hektáros területen építette fel elsô magyarországi töltôállomását, amellyel együtt saját áruházat, vendéglôt, motelt és két automosót is avatnak.
A Petromnak ez a második magyarországi beruházása, mivel korábban Gyula mellett, a román határ közelében megvásárolt egy üzemanyag- lerakatot.
A román vállalat saját képviseletet mûködtet Magyarországon. "Célunk az, hogy értékesítési hálózatot építsünk ki magyar területen, ugyanúgy, ahogy a MOL Rt romániai leányvállalata egyre bôvûlô és a román piacon népszerûségnek örvendô saját értékesítési hálózatot hozott létre Románia területén" — mondta a vezérigazgató.
Ion Popa hangsúlyozta, hogy a román olajipari termékek minôsége megfelel ugyan a MOL-követelményeknek, de nincs szándékukban több száz kilométerrôl, a Prahova-völgyi román finomítókból szállítani saját termékeiket Magyarországra.
— A MOL Rt-vel kialakított együttmûködésünk keretében a magyar társaságtól származó termékeket forgalmazzuk majd Magyaországon, hiszen a MOL is román finomítóktól vásárolt üzemanyagot forgalmaz romániai hálózatában — mondta.
Ion Popa hozzátette, hogy a Petrom a Magyarországon tervezett értékesítési hálózathoz hasonlót kíván létrehozni a Moldovai Köztársaságban és Jugoszláviában is.
Emil Constantinescu államfô pénteken fogadta Ion Caramitru mûvelôdési minisztert, ez utóbbi kérésére.
A miniszter bejelentette lemondását, miután közölte ezt a kormányfôvel. Távozásának oka az, hogy a tárca a korrekció alkalmából nem kapta meg a mûködéséhez szükséges minimális összeget.
Az államfô elutasította a lemondást, és felkérte a minisztert, folytassa munkáját a mûvelôdési tárca élén, ahol a nehéz anyagi körülmények dacára kiváló eredményeket ért le. Egyúttal felkérte a miniszterelnököt, találja meg annak módját, hogy kiegészítse a kulturális- mûvészeti intézmények megfelelô mûködését biztosító összeget.
Vasile biztosította az elnököt, igyekezni fog a helyzetet rendezni.
Két témáról beszélt Kerekes Károly RMDSZ-képviselô pénteki sajtótájékoztatóján. Az elsô probléma arról szólt, hogy Lazar Ladariu egységpárti kollégája megtagadta tôle a replika jogát. Az ügy akkor kezdôdött, amikor Lazar Ladariu képviselô, a Cuvântul liber napilap fôszerkesztôje a parlamentben irredentizmussal vádolta meg Maroszentgyörgy polgármesterét, amiért úgymond, a hivatalra kitûzte a magyar zászlót. Csak azt felejtette el megemlíteni L. L., hogy milyen alkalomból került sor az eseményre. Erre a magyarellenes kirohanásra válaszolt ugyancsak a képviselôház mikrofonjától Kerekes Károly, aki megmagyarázta Erdélyért aggódó kollégájának, hogy semmi más nem történt, mindössze hivatalos magyar küldöttséget fogadott Marosszentgyörgy, és az udvariasság szabályainak tett eleget a vendéglátó polgármester.
Csakhogy a dolog ezzel nem zárult le. A replikára visszareplikázott az egységpárti képviselô, és nem akárhol, hanem a saját lapja hasábjain nevezte "a polgármester ügyvédjének" Kerekest, aki szerinte "anélkül, hogy feliratkozna, ráharap ( a témára sz. m.) és rohan" a mikrofonhoz replikázni. Ráadásul az RMDSZ- képviselô a szavait is elferdítve adta vissza. Amikor azonban Kerekes a replika jogán helyet kért a Cuvântul liberben, L. L. egyszerûen megtiltotta az írás közlését.
Ezzel pedig, amellett, hogy megakadályozta, hogy a román közvéleményt helyesen tájékoztassák az ügyrôl, súlyosan megsértette a sajtóetikát.Azért hívta össze a vásárhelyi sajtó képviselôit Kerekes, hogy a román közvélemény is tudomást szerezhessen a dolgok állásáról. Mindezek ellenére, tette hozzá, kollegiális viszonyban marad Ladariuval.
Egy másik dolog, amirôl szintén tájékoztatott, az, hogy saját kezdeményezésre törvénytervezetet dolgozott ki egy egyszemélyes intézmény, a falugondnok intézménye bevezetésére. Ennek feladata lenne, hogy az elszigetelt, elmaradott falvakban, ahol nincsenek állami intézmények, szolgáltatások, egy személyt választ a közösség, aki a polgármesterrel közösen segítené például gyógyszerrel ellátni az illetô helységet, egy mikrobusszal iskolába vinné a gyermekeket, és egyéb szolgáltatásokat biztosítana. A modellt a Magyarországon már mûködô példa szolgáltatta. Mint elmondta, ennek érdekében kapcsolatba lépett a magyar szociális minisztériummal, s ígéretet kapott, hogy ellátogathat néhány olyan magyarországi helységbe, ahol ez az intézmény már mûködik. A képviselô tervei szerint az intézményt az állam finanszírozná, a falugondnok fizetést kapna. Egyelôre azonban csak terv, Kerekes kíváncsi a parlament és a kormány reakciójára.
A RomTelecom vezetôi a napokban bejelentették: október 1- jétôl újra emelik a telefonhasználati díjakat. A legtöbb 10%-os drágítás a sokadik az eltelt egy év alatt, emiatt a Gazdasági Versenytanács vezetôje bejelentette, vizsgálatot indítanak a monopolhelyzetben levô társaság ellen. Az áremelés nem vonja maga után automatikusan a szolgáltatások skálájának bôvülését. Demény Árpád, a RomTelecom Maros megyei kirendeltségének mûszaki igazgatója maga is elismeri: az árak elérték a nyugati szintet, a társaság szolgáltatásai azonban még nem.
A görög OTE cég tavaly vásárolta meg a RomTelecom részvényeinek 51%-át, a másik 49% az állam tulajdonában maradt. Amikor az alkut megkötötték, úgy egyeztek meg, hogy a tulajdonosnak negyedévenként joga van a díjszabásait a lej dollárárfolyamához és az inflációhoz igazítani. — Ez azzal indokolható, hogy a különbözô berendezéseket és a kábeleket kizárólagosan külföldrôl vásárolják, s csak a belföldi munkadíjak esetében számolhatnak lejben — mondja Demény Árpád. — A béralapot nem növelik ebbôl a pénzbôl. Évente egy alku van, az alkalmazottak fizetését pedig lejben állapítják meg.
Az elôfizetôk azonban nem csak az egyre emelkedô díjszabásokra panaszkodnak, sokan kifogásolják a szolgáltatások minôségét is. A RomTelecom megyei kirendeltségének székhelyén mûködô közönségszolgálati irodában naponta fogadják az ügyfeleket. Havonta átlag 1.000 bejelentés érkezik (120 elôfizetôre jut 1 reklamáció), a panaszoknak pedig legalább 30%-a indokolt. Általában igyekeznek minél hamarabb orvosolni az ügyet, állítja az irodavezetô; fôként felülszámlázás esetében, amelyre olyankor van példa, ha az elôfizetô telefonkészüléke meghibásodik.
A közönségszolgálati irodával ellentétben, ahol különleges vizsga alapján válogatták ki a munkatársakat, a különbözô hivatalokban dolgozó kiszolgáló személyzettel még vannak gondok: az elôfizetôvel közvetlen kapcsolatban levô dolgozók nem minden esetben kezelik úgy a hozzájuk forduló embereket, ahogyan kellene. Ennek több oka van; a leggyakoribb szerintük az, hogy számlakiegyenlítés idején a stressz óriási, egy-egy személy kezén hihetetlen összegek mennek át egyetlen nap folyamán. Ez sem mentesít azonban senkit, ha indokolatlanul megsérti az ügyfelet: az illetlen beszédért büntetés jár.
Demény Árpád szerint a társaság szolgáltatásait illetôen a következô hónapokban várható némi javulás. A munkát teljesen számítógépesítik, így könnyebb lesz a dolgozóknak is, ugyanakkor más szolgáltatások bevezetését is lehetôvé teszik. A tudakozó egyébként már jó ideje informatizált, a keresôprogram révén akár két másodperc alatt meg lehet tudni valakinek a telefonszámát, ha az illetô nevét és címét helyesen mondjuk be. Gyakran megtörténik, hogy az elôfizetôk neve nincs helyesen bevezetve a társaság nyilvántartásába; ez azonban a havonta kiküldött számlán szembe tûnhet és kérvényezhetô, hogy változtassák meg. A nyilvántartóban elôforduló betûhibák esetén a tudakozó nem biztos, hogy meg tudja adni a kért számot, mégha az összes elôfizetôt nyilvántartják is. Ilyen esetben üresen hagyják a megkérdôjelezhetô betû helyét, ezzel viszont a keresés idôtartama megnô, mert a számítógép az összes hasonló nevet listázza.
A hálózati munkákat illetôen a mûszaki igazgató elmondta, hogy december végéig lezárul egy hároméves terv, 4.000 számmal kibôvül a marosvásárhelyi központ. Ezenkívül kb. 10.000 kérés vár még megoldásra és nagyon sokan igénylik azt, hogy telefonjukat átkössék a digitális központba. — Ennek az az elônye, hogy minôségi szempontból sokkal jobb feltételeket biztosít, ugyanakkor egy sor olyan szolgáltatást is lehetôvé tesz, amelyek az analóg központok esetében nem léteznek — fogalmaz Demény Árpád. — Például a jelszó bevezetése, amely ingyenes és amellyel megelôzhetô, hogy mások helyközi, nemzetközi vagy felüldíjazott beszélgetéseket folytassanak saját készülékünkrôl.
Segesváron is napirenden van egy 8.000 számos digitális központ átadása, ugyanakkor tervezik a szászrégeni, dicsôszentmártoni és marosludasi központok cseréjét és bôvítését is. Jövôre 50.000 új vonal létesítését javasolják Maros megyében, azonban egyelôre nem tudni, mennyit hagynak ebbôl jóvá. Minden a társaság bukaresti vezetésétôl függ.
A következô esztendôre esedékes munkálatokról tehát még nem sokat lehet tudni, azt viszont a hírügynökségek már most nyilvánosságra hozták, hogy 2000. január 1- jétôl újabb díjszabás- módosítás várható. Ez legalábbis furcsállható, ha a valutaárfolyam és az infláció számlájára írják a drágítást, hiszen teljes bizonyossággal nem igazán lehet megmondani, mekkora pénzhígulásra számíthatunk az elkövetkezô három hónap alatt. Az elôfizetôk már most számigálnak és összehasonlítanak: a mobiltelefon-társaságok ajánlatai egyre kecsegtetôbbek, maholnap olcsóbb alapkategóriában üzemeltetni egy hordozható telefont, mint megtartani a régit. A lépésre egyelôre még nem sokan szánták el magukat, de a kérdés, hogy meddig hagyják még visszaélni monopolhelyzetével a RomTelecomot, már nem sokáig marad megválaszolatlan. Ha ugyanis nem lépnek azok, akiknek lépni kellene, a piacon kialakult versenyhelyzet vezet majd oda, hogy a társaság tulajdonosai is felismerjék: valamit tenniük kell az elôfizetôk megtartásáért. Könnyen megtörténhet, hogy nem sokan pártolnak el a RomTelecomtól az elkövetkezô idôszakban; de abban a pillanatban, ahogy megjelenik az azonos kategóriájú konkurencia és felszabadul az ún. fix telefonok piaca, valószínûleg többen átpártolnak azokhoz, akik több kedvezményt nyújtanak.
Azért tartott sajtótájékoztatót Tiberiu Sbârcea, a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei szervezetének elsô alelnöke és Stefan Somesan, a szervezet titkára, hogy elmondhassák, hogyan készülnek a párt október 9-én tartandó országos konferenciájára. Egész sor fôosztályt hoztak létre a párt keretén belül, és szeptember közepe óta, nap mint nap összeülnek ezek, illetve az illetékes fôosztályonak megfelelô szakemberek, hogy kidolgozzák a pártnak az illetô szakosztály tevékenységére vonatkozó startégiáját. Ezenkívül megtudtuk, hogy megalakítják a természetvédôk országos fórumát, ebben az ügyben együttmûködési szerzôdést írnak alá az ökológusok pártjával. Emellett ugyanilyen protokollumot készülnek aláírni a Romák Pártjával is.
Elmondták, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a nôk, illetve a fiatalok promoválására, és ezt a feladatot nagyon komolyan veszik, ugyanis maga Ion Iliescu figyelmeztette párttársait erre a hiányosságra. Stefan Somesan a tanügy nehézségeirôl beszélt, és kijelentette: a PDSR tiltakozik a bérek késése miatt, és hogy a költségvetés kiigazítása nem a polgárok dolga, hanem a kormányzat feladata. Tiberiu Sbârcea pedig a mezôgazdaság siralmas állapotáról szólva azt hangsúlyozta, hogy nagyon nagy gondok lesznek jövôre.
A Népújság kérdésére, hogy, ha már ilyen komoly, felkészült gárdával, illetve alternatív megoldásokkal is rendelkeznek, miért nem tesznek valamit a helyzeten javítandó, azt válaszolták, hogy ellenzékben nem kívánnak semmit tenni, kivárják a választásokat.
Az esetleges szövetségekrôl is szó esett, a lehetséges szövetségesek között a Demokrata Pártot is megemlítették. S tették ezt annak ellenére, hogy pillanattal korábban azt nyilatkozták, hogy azokkal, akik a szakadék szélére vitték az országot, soha nem fognak koalíciózni.
Népújság: A Demokrata Párt is azok között volt, akik önök szerint tönkretették az országot. Ennek ellenére megbíznak bennük, és hajlandók szövetkezni velük?
T. Sbârcea: Erre a kérdésre csak a megfelelô pillanatban tudunk majd választ adni. Ez a párt belsô politikai problémája, azt pedig egyelôre nem kiabáljuk el.
Az oly sokat emlegetett közös polgármesterjelölt dolgában sem voltak biztosak, mert mondták ugyan, hogy már tárgyaltak az egységpártiakkal és a liberálisokkal, és természetesen nem az RMDSZ ellenében fontolták az egységes jelöltállítást, de — sóhajtották —, ki tudja, lesz-e belôle valami. Szerintük egy független, minden párttól egyenlô távolságra levô személyre van szükség.
Néhány napja sokadalom ostromolja a Transilvania Pénzügyi Befektetési Társaság (SIF) marosvásárhelyi fiókjának székhelyét. Grama Emil igazgatótól érdeklôdtünk a jelenség okáról, aki elmondta, hogy a közeljövôben az értékpapírpiacon forgalmazható tulajdonjegyek adásvételéhez szükséges titkos kódszám megszerzése a sorállók célja. Az ezzel kapcsolatos procedurális kérdésekrôl a napokban sajtótájékoztatót tartanak, s az ott elhangzottakról lapunkból is értesülhetnek. Amit tudni érdemes egyelôre az, hogy nem ajánlatos a tulajdonjegyeket az elsô napokban eladni, hisz a túlkínálat miatt valószínûleg alacsony áron lehet majd csak ezt megtenni. Ilyen értelemben a kódszámért való sorbanállás is fölösleges, hisz ezt elég közvetlenül a tranzakció elôtt megtudni.
Milyen a világ! Tíz éve még cukorért, tejért, kenyérért álltunk sorba, ma kódszámokért. Informatizálódó világunkban ezen sem lehet csodálkozni. Az azonban feltûnô, hogy a sorban álló emberek többsége idôs, nem éppen anyagi jólétrôl tanúskodik a külsejük. Az a kategória, amelyik megszokta, hogy ha most valaki valamiért pénzt ad, azt azonnal el kell fogadni, mert késôbb ki tudja...? Nekik aztán lehet magyarázni, hogy fölösleges sietniük.
Prefektusi fenyítés a polgármesterek felé
A kormány kérésére az elmúlt napokban felmérés készült arról, hogy a települések megyeszinten hogyan állnak a birtoklevelek kiosztásával. Az eredmény több mint lesújtó: eleddig a mezôgazdasági termôföldre jogosultaknak 56%-a kapta csak kézbe a tulajdonjogát igazoló papírját.
Pora Zamfira, a prefektúra igazgatója a települések polgármestereinek részvételével megtartott tegnapi találkozón elmondta: az eddigi ütem alapján leghamarabb 10 év múlva fejezhetnék be a munkát. — Ez természetesen elfogadhatatlan — fogalmazott Pora. — Már mostanáig el kellett volna érnünk a 80%-ot, de a kiosztás üteme hallatlan lassú, az elmúlt évihez képest a növekedés mindössze 4%-os. Éppen ezért 2000. május 1-jéig konkrét ütemterv kidolgozását kérjük, amelyben pontosan rögzítik a határidôket és azt is, hogy kinek mi a feladata.
Ez utóbbi valóban sürgetô lenne, hiszen nyilvánvaló, hogy a birtoklevelek kiosztása az esetek többségében objektív akadályokba ütközik. A feltételeket kell tehát biztosítani, gyorsítani a peres eljárásokat, s akkor aligha lesz polgármester, aki pusztán nemtörôdömségbôl halogatja a tulajdonviszonylatok kiállításait. A megalapozatlan fenyegetôzésnek aligha van foganatja.
A prefektúra ugyanakkor esetleges eljárás kezdeményezését is kilátásba helyezte abban az esetben, ha a dolgok nem változnak számottevôen, szándékos mulasztás, nemtörôdömség esetén pedig akár büntetôjogi felelôsségre vonásra sor kerülhet. Büntetésekre volt már példa a közelmúltban, de ezek nem minden esetben jártak kedvezô eredménnyel: volt ahol felgyorsult a munka, de volt olyan hely is, ahol semmilyen változást nem hozott. Az ülésen jelen levô Dorin Florea prefektus határozottabb hangot ütött meg és arra figyelmeztetett, hogy a hamarosan esedékes új közigazgatási törvény kibôvíti nem csak a polgármesteri hivatalok, hanem a prefektúra hatáskörét is. — Nem félek majd a hivatalukból való felmentésüket kezdeményezni, mi több, örömmel teszem majd meg — mondta Florea, majd hozzátette: egyelôre határozottan a rendôrség demilitarizálása ellen van, mert fél attól, hogy mi lesz, ha a vidéki rendôrôrsök "nemtudom" polgármesterek keze alá kerülnek.
A prefektus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a leromlott területekrôl pontos kimutatást kellene készíteni minden községi önkormányzatnak, hiszen ezeket a Romsilva közremûködése révén világbanki hitelbôl újraerdôsítenék. — Nem értem, miért ódzkodnak egyesek attól, hogy azokat a területeket, amelyeket amúgy sem használnak, a szakigazgatás ügykezelésébe adják! A Romsilva egységei hamarosan amúgy is a polgármesteri hivatalok fennhatósága alá kerülnek, mitôl félnek hát? — kérdezte Florea.
Kétnapos tanácskozásnak ad otthont a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácsterme. A Maros megyei nemkormányzati szervezetek fórumát a Pro Európa Liga, az Outward Bound, a Fókusz Öko Központ, az Alpha Transilvania Alapítvány és a Rhododendron szervezte, immár második alkalommal.
— Országos szinten több mint 27.000 nemkormányzati szervezetet (NKSZ) tartanak nyilván. A megyénkben bejegyzett 400 szervezet közül száz mûködik. Ezek kaptak meghívást, s közülük nyolcvanan jelentek meg — emelte ki köszöntô beszédében Lupsa Alexandru, az Alpha Transilvania Alapítvány elnöke. "Marosvásárhely példaértékû a helyhatóságok és a nemkormányzati szervezetek együttmûködését illetôen" — mutatott rá Fodor Imre polgármester Haller István, a Pro Európa Liga emberjogvédelmi irodájának vezetôje a január elsejétôl érvénybe lépô globális adótörvény elônyeit ismertette. Ennek értelmében a polgár adója 1 százalékát annak a nemkormányzati szervezetnek ajánlja fel, amelyet érdemlegesnek tart a támogatásra. Haller szerint a törvény arra ösztönzi a szervezeteket, hogy tevékenységükkel pozitív képet alakítsanak ki önmagukról.
Laura Ardelean, a Pro Európa Liga képviselôje a nemkormányzati szervezetek és a sajtó viszonyáról értekezett. Az 1996 december — 1997 január között készített felmérések szerint a megkérdezettek 56 százaléka úgy ítélte meg, hogy a nemkormányzati szervezetek a honpolgárok megsegítése érdekében létrejött csoport. Az 1998-ban a központi sajtóban közölt felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem tudta, mit jelent az NKSZ, 35 százalékának jó vagy nagyon jó, 8 %- ának rossz vagy nagyon rossz véleménye volt azokról. Ugyanezen felmérés szerint 31 százaléknak nem volt véleménye arról, hogy bízik-e vagy sem a nemkormányzati szervezetekben, 50 %-uk nem, és mindössze csak 19 bízik ezekben a szervezetekben. A Marosvásárhelyen végzett felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadának fogalma sincs arról, hogy mit jelent a nemkormányzati szervezet kifejezés. Laura Ardelean elmondta, több megkérdezett a nemkormányzati és a kormányzatellenes terminusokat tévesztette össze, de a többiek sem tudtak pontos választ adni. A megyeközpont lakosai nem egy esetben a nemkormányzati szervezetek képviselôit olyan személyekként jelölték meg, akik külföldrôl személyautókat hoznak, illetve szervezetüket pénzmosásra használják. A felszólaló a megyei lapokban megjelent felmérés eredményeit is ismertette: júniusban a 24 ore muresene címû újságban közölt anyagok 3 százaléka, a Cuvântul liberben megjelent írások pedig 4,86 százaléka foglalkozott a nem kormányzati szerevzetek tevékenységével. A Népújságot nem elemezték.
A késô délutánba nyúló tanácskozás napirendi pontjai között a nemkormányzati szervezetek és a helyi közigazgatás közötti együttmûködés is szerepelt. Elhangzott, hogy ezek közös terveket futtatnak és közös tevékenységeket szerveznek (Szív Napok, Európa Napok, Marosvásárhelyi Napok, Gyermekváros stb.), illetve a polgármesteri hivatal tudományos ülésszakok, kiállítások, mûvelôdési és sportrendezvények szervezését támogatja. Ugyanakkor a hivatal tervei között szerepel minél több tevékenység anyagi támogatása a jövô évben is.
A fórum ma a különbözô alapítványok és szervezetek nagy terveinek bemutatásával, megvitatásával és elfogadásával folytatódik.
Kerelôszentpál, Makfalva, Görgényszentimre és Mezôbánd, illetve Búzásbesenyô, Kibéd, Görgényüvegcsûr és Mezômadaras települések képviselôi vettek részt tegnap azon a tanácskozáson, amelyet a megyei tanács és a prefektúra szervezett. A megbeszélésen részt vett Virág György, a megyei tanács alelnöke, Kelemen Atilla és Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselôk.
A találkozó célja: megvitatni azt a lehetôséget, hogy a szóban forgó községekrôl leváljanak az említett falvak. Jóllehet az RMDSZ három éve van kormányon, s ígéretet kapott arra, hogy egyes települések kérésének eleget téve, intézôdik ezek státusának ügye. Mint Kelemen Atilla képviselô elmondta, az ígéretnek azért nem tettek eleget, mert a kormány mindeddig csak hitegetett, arra hivatkozva, hogy az általános területrendezés és -felosztás során, minden egyes község kérdését felülbírálják. A szóban forgó négy falura, illetve leendô községre külön törvénytervezetet kell összeállítani, amelyhez komoly indoklást kell csatolni. Ennek tartalmaznia kell a község történetét, a gazdasági, társadalmi és kulturális életére vonatkozó adatokat, amelybôl kiderüljön, hogy a falu eleget tesz a községgé válás feltételeinek, például annak, hogy lakossága meghaladja az 1500 fôt, rendelkezik középületekkel, nevezetesen a helyi tanácsnak és polgármesteri hivatalnak helyet adó épülettel. S ami a legfontosabb, hogy a falu életképes, "meg tud állni a saját lábán".
Kerekes Károly képviselô a kérdéssel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a kormány negatívan véleményezi az önálló községek létrehozását, a parlamentben tucatszámra jellennek meg a törvénytervezetek. A kormány azért ad kedvezôtlen választ a kérésekre, mert a majdani globális rendezésre és a referendumra hivatkozik. A referendumtörvény azonban még nem jelent meg. Ennek ellenére — mondotta a képviselô — a parlamentben átcsúszik egy-egy törvénytervezet. Így a parlamenti képviselôk mindent megtesznek azért, hogy az említett falvak mindegyikének — Kibédnek, Mezômadarasnak, Görgényüvegcsûrnek és Besenyônek — külön olyan törvénytervezetet készítenek elô, s úgy "lobbizzanak" az ügy mellett, hogy elérjék céljukat.
Virág György, a megyei tanács alelnöke elmondta a jelenlevôknek, hogy eddig a megyében 57 település kérte a különválást, illetve ritkábban az összecsatolást. Ehhez a helyi tanácsok jóváhagyása is jó pontnak számít, ám ha ez nincs meg, akkor is kérhetik a leválást.
A vitában szót kértek a jelen levô polgármesterek, így Ilyés József, Kerelôszentpál polgármestere, aki elmondta, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy Búzásbesenyô külön község legyen. Ugyanezen a véleményen volt Kutasi Zoltán, Makfalva polgármestere is, aki Kibéd leválását szorgalmazza. Gond lehet azonban Görgényüvegcsûrrel, mert a görgényszentimrei tanács, amelyben csak két RMDSZ-tanácsos van, nem biztos, hogy beleegyezik. A mezôbándi alpolgármester, Bartha Domokos azt vetette fel, hogy ha Madaras leválik a községrôl, akkor megbomlik a község etnikai egyensúlya. Erre a jelenlevôk pl. Szombat Mihály tanácsos s a képviselôk is, egyértelmûen helytelenítették ezt az álláspontot. Mert nem lehet egy teljesen magyar nemzetiségûek által lakott falut csak azért hátrányos helyzetben hagyni, a sárba süllyeszteni, hogy Bánd községben megtartsák az etnikai egyensúlyt!
A leválni készülô, rengeteg gonddal küzdô falvak képviselôi az önálló státustól várják e települések fellendülését. Kezdeményezésük sikerre vitele sok tényezôtôl függ, de próbálkozni kell.
Mezôgazdasági értékjegyek kiosztásáról döntöttek a napokban Bukarestben, amelyre az igényt a jövô héten kell mindenkinek bejelentenie. A földmûveléssel foglalkozó személyek gázolaj vásárlására fordíthatják a támogatás formában érkezô pénzértéket.
Az értékjegyek kiállítása azért vált szükségszerûvé, mert a gázolaj színezésére vonatkozó elképzelésekbôl végül is nem lett semmi. A megyei mezôgazdasági igazgatósághoz tegnapelôtt leküldött körlevélbôl kiderül: értékjegyet igényelhetnek mindazok, akik mezôgazdasági termékek elôállításával foglalkoznak, nevezetesen legalább fél hektárt megmûvelô magánszemélyek, az 1991. évi 36-os számú törvény alapján szervezôdött társaságok vagy egyesületek, továbbá a volt állami mezôgazdasági vállalatok, mezôgazdasággal foglalkozó kft-k, országos mezôgazdasági társaságok, területeket haszonbérbe vett személyek (ha ezt a polgármesteri hivatalban is bejegyeztették), kutatóállomások, mezôgazdasági jellegû tanügyi intézmények és olyan magán- vagy jogi személyek, akik különbözô nagyságú területeket vettek koncesszióba mezôgazdasági termékek elôállítása céljával. Az értékjegyeket ôszi szalmásgabona-vetésre vagy ôszi mélyszántásra lehet felhasználni.
A mezôgazdasági értékjegyek egy hektárra számítva 100.000 lejt érnek, a munkálatok értékének kb. 30-40%-át lehet belôle kifizetni. Megyeszinten 120.000 körül van az arra jogosultak száma. Az érdeklôdôk a szeptember 27-e és október 1-je közötti idôszakban, tehát hétfôtôl péntekig iratkozhatnak fel a listára, amelyeket községszinten állítanak össze a helyi mezôgazdasági központokban dolgozó szakfelügyelôk, akik egyébként további információkkal is szolgálnak. Október 1-jén a névjegyzéket lezárják, utána senkit nem írnak fel.
Az Agrom-Ro Egyesület a tegnap a meggyesfalvi Agroind mezôgazdasági részvénytársaság a meggyesfalvi parcelláin mutatta be munka közben az általuk feljánlott gépeket, mezôgazdasági felszereléseket. Olvasóink tájékoztatása érdekében: az Agrom-Ro svájci—román egyesület, 1997. február 17-én alakult Marosvásárhelyen és április 16-án nyert jogi személyiséget. Szándéka: - a gépesítési technikák népszerûsítése, a családi és magángazdaságok korszerûsítése révén hatékonyan részt venni a hazai mezôgazdaság fejlesztésében. A mezôgazdasági gépek és felszerelések gazdaságok közötti együttmûködés keretében való kihasználását támogatja, ennek érdekében hozzájárul azok kedvezményes beszerzéséhez. Elméleti és gyakorlati képzést vállal a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett alap- (szakképesítô) és továbbképzô tanfolyamok szervezésével. A képzés szerves része a mezôgazdasági gépek és járulékos felszerelések karbantartása és javítása.
Az Agrom-Ro az idei évre elôprogramot dolgozott ki: a mezôgépek és felszerelések gyakorlati kihasználására mezei bemutatókat szervez Maros megye és a szomszédos megyék 19 helységében; 3x3 hetes elméleti és gyakorlati szaktanfolyamokat indítanak a marosvásárhelyi képzési központban; a mûszaki felügyeletet (szerviz szolgáltatás) és cserealkatrész-utánpótlást egy mozgómûhely látja el; a gépek karbantartására, javítására az egyesület saját mûhelyei állnak rendelkezésre.
A tegnapi gépbemutatón jelen volt Jörg Will, az Agrom-Ro svájci elnöke, aki egyébként az Európai Mezôgazdasági Kongresszus egyik svájci képviselôje, civilben pedig farmer, valamint Brendus Ede mérnök, az Agrom-Ro hazai végrehajtó igazgatója. Az általuk hozott mezôgazdasági gépek közül a jelen lévô mezôgazdasági társulások, magángazdák, egyes állami mezôgazdasági cégek képviselôinek, a mezôgazdasági igazgatóság szakembereinek figyelme a kézzel irányított önjáró kerti gépsorra irányult. Ez gyakorlatilag egy 350 cm3-es motor, amely többféle mezôgazdasági felszereléssel képes mûködni, mint: kaszagép, takarmányforgató és begyûjtô, kapagép stb. A kis motor fogyasztása takarmány kaszálása esetén (1,8 m széles vágóasztallal) alig két liter benzin. A jelenlévôk számára újdonságnak számított a kétbarázdás forgóeke, amely egy irányban 70 cm szélességben forgatja a talajt 22 cm mélységben. És ami valóban meglepetésként érte a gépbemutató résztvevôit, a forgóborona volt, amely a vetôszántást követô percekben felaprította a rögöket és elegyengette a talaj felszínét.
A Népújság kérdésére — Ha az öné lenne ez a föld, ön most mit tenne? — Jörg Will így válaszolt: Altalajlazító géppel mennék végig a parcellán 40-45 cm mélységben, mert, farmerként mondom, nem láttam életemben ilyen letaposott, tömített talajt. Aztán bevetném repcével, vagy bármi más fûvel, tehát "zöld" vegyszerrel, ami feljavítaná a talaj humusztartalmát. Miként? Hagynám, hogy a repce, egy- két hónapon át bújjon ki a földbôl, ha ez novemberig megtörténne, beszántanám, ha nem, akkor majd tavasszal. Svájcban mi így javítjuk fel a talajokat. A svájci mezôgazdasági területek hasonlítanak sok szempontból az erdélyiekhez. Érdemes tapasztalatainkat kicserélni, erre keressük a lehetôségeket.
Tanévkezdés elôtt az egyetemi bentlakások háza táján
Hétfôn, szeptember 27-én újabb egyetemi tanév veszi kezdetét. Benépesednek az elôadótermek, laboratóriumok. De véget ér a diákotthonok nyári csendje, nyugalma is: bentlakók költöznek néhány éves, ideiglenes lakhelyükre. Milyen körülményekre számíthatnak? Változott-e a múlt évek nem túl fényes helyzete? — ennek néztünk utána a napokban.
— Egy lejt sem kaptunk az idén a bentlakások javítására. Két szobafestôt foglalkoztatunk, és saját erôbôl meszeltük ki a 2-es otthon mellékhelyiségeit és konyháját, jelenleg még folyik a 3-as számú épület festése. Reméljük, még az idén sikerül kimeszelnünk az egyes bentlakást is — tájékoztatott Jude Zaharie az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gazdasági igazgatója. Mint elmondta, a rovartirtást a múlt hét végén végezték el. Két évvel ezelôtt javították meg a 3-as és az 5-ös bentlakásokat, ahol a szobákat is kifestették. A legrégebbi épület, az 1-es, 1958-ban épült. Jó állapotban van, azonban tele szerelési hibákkal. Az 1998-as nyári szünidô alatt a 2-es és 4-es számú bentlakások tetôszerkezetét komoly javításoknak vetették alá, újra kellett szigeteltetni azokat. A tavaly új hôközpontot szereltek fel, két kazánnal, ezzel fûtik a hármas, négyes és ötös számú bentlakásokat. Az 1-es és 2-es internátusban saját hôközpont mûködik.
— Napok múlva kezdôdik az új tanév. Tudnak-e minden azt igénylô egyetemistának bentlakást biztosítani?
— A Grigorescu komplexum öt épülettümbje 1510 diák elszállásolására alkalmas. Az idéntôl a 336 férôhelyes 4-es számút átadtuk a Petru Maior Egyetemnek, ahova a mûszakis diákok és a Színmûvészeti Egyetem hallgatói lesznek elszállásolva. A MOGYE diákjai számára 1170 ágy marad. Ez távolról sem elég. A pillanatnyilag benyújtott kérések közül százat nem tudunk teljesíteni. Közülük ötvenen "gólyák", ugyanannyian II.-VI. éves hallgatók. Hogy mégse maradjanak fedél nélkül, a megyeszékhelyi középiskoláktól kérünk és kapunk helyeket. Az építészeti, faipari és kereskedelmi líceumok bentlakásaiban 100-120 diák elszállásolása lehetséges. A tavaly mondtuk vissza a 3-as számú szakközépiskola diákotthonával való együttmûködést, a diákok nem voltak hajlandók a 16 ágyas szobákban lakni, ezen felül az otthon távol van az egyetemtôl. Természetesen, sokan választják a kényelmesebb, de költségesebb albérletet. Nem egy olyan esetrôl van tudomásunk, amikor a tehetôs szülôk csemetéi foggal-körömmel küzdöttek a bentlakásbeli szobáért, majd, néhány hét múlva, a nagyobb komfortú albérletbe költöztek. Újdonságnak számít, hogy az idén szobákat tartottunk fenn az elsôévesek számára, így próbáltuk kiküszöbölni az elôzô években megtörtént kellemetlen eseteket, amikor a felsôbb évesek valósággal elüldözték a szobájukba "betolakodó" új lakótársakat. Tapasztalataink szerint október végére derül ki, melyik szobában maradt még üres hely. Többször megtörtént, hogy a négyágyas szobában gyakorlatilag csak ketten laktak, a másik két személy pedig kintlakó, csak mérlegesen szerepelt a bentlakásban. Az ilyen esetek kiszûrése után, az egyetemre való bejutási általános sorrendjében — de figyelembe véve a szülôk anyagi helyzetét, valamint azt, hogy forradalmi áldozatok utódjai-e — jutnak internátushoz a "gólyák".
— A tavaly több alkalommal is nézeteltérés alakult ki az egyetem vezetôsége és a diákok között, az étkezési jegyek megvásárlására való kötelezés miatt. Idén mi a helyzet?
— A napokban dôl el, hogy egyáltalán tovább mûködik-e az étkezde. Felmérést készítettünk arra nézve, hogy valóban szükség van-e erre a szolgáltatásra. Az összegzés szerint januárban naponta 148 asztalt terítettek, februárban 161-et, márciusban 89, áprilisban 72, májusban 101, júniusban 112, míg júliusban 63 diák étkezett a kantinban. Ezzel szemben másfélezer bentlakónk volt. Elôrelátások szerint a tavalyi 9500 lejes ebédért az idén 16.000-17.000 lejt kell fizetni. Tegyük hozzá, a bukaresti egyetemi étkezdében egy ebéd 40.000 lejbe kerül. Az idei tanévtôl komoly intézkedéseket teszünk a rendellenességek kiküszöbölésére. A kantinról lemondó diákok zöldséget, rezsót, hûtôszekrényt tartanak a szobákban, ami azonban szabályzatellenes. A múlt héten a közegészségügyi igazgatóság szakemberei ellenôrzést végeztek, melynek során megállapították, hogy a villamosenergia- hálózat nem bírja meg a túlterhelést, és tévé, hûtô illetve melegítô használatával tûz keletkezhet a szobákban.
— Évrôl évre egyre több a szobák bérleti díja. Mit kapnak ezért a diákok?
— Az árakat a szenátus dönti el, idén valószínûleg 200.000-270.000 lejbe kerül az ágy, a szoba komfortjának függvényében. Az átlag 340 férôhelyes bentlakásokban 22 szoba van egy emeleten, amelyhez — ugyancsak szintenként — 12 kagyló, 8 zuhanyozó és 6-8 vécé tartozik. A legdrágább a családosok által használt 1-es, ahol a szobában kagyló is van. Ezt követi az 5-ös, ahol a felsôéves diáklányok laknak, s kétszobánként egy vécé és egy zuhanyozó van. A kettes kollégium szobáit is kagylóval láttuk el. A villamosenergia-, víz- és gázfogyasztás ellenértékét is magába foglaló bérleti díjhoz adódik a két részletben kifizethetô garanciapénz, amely az idén 100.000 lej lesz. Ebbôl próbáljuk a folyó költségeket, apróbb javítások ellenértékét egyenlíteni. A diákok önszántukból mondtak le a tavalyi garanciapénz fel nem használt összegérôl, mintegy 96 millió lejrôl, azt ajánlva, vásároljunk gázórát. Azonban ennek felszerelése 400 millióba kerül. Szándékunkban áll melegvíz-órát szerelni valamennyi bentlakás épületébe. Ugyanis egy felmérésünk azt mutatja, míg a fiúk havonta átlagban egy köbméter vizet használnak, ez a lányoknál, illetve családosoknál 6 köbméter.
— Értesüléseink szerint néhány hónapja szüntette be mûködését a mosoda. Mi volt az oka, és mennyiben befolyásolja a bentlakók mindennapjait?
— Április óta állítottuk le a mosodát, a túl nagy költségek miatt. Mindössze az öt alkalmazott fizetése havonta 7 és fél millió lejbe került, míg egy hónapban mindössze 200-300 ágynemût mostak. A bevétel távolról sem fedezte a kiadásokat. Elhatároztuk, a diákok ágynemûit különbözô mosodákban tisztíttatjuk, a költségeket a hallgató fizeti. A szobákban levô szônyegeket még nem mosattuk ki, valószínûleg nem is tesszük meg, mert sehol nem írja, hogy a bentlakási helyiségeket szônyeggel kell felszerelni. Ha pedig valamelyik bérlô szônyeget szeretne, mosassa ki önmaga!
A bentlakások környékén csend. A szobákban csak elvétve találunk diákokat, elmaradt vizsgáikat teszik le. G.M., az általános orvosi kar IV. éves hallgatója két éve a 4-es otthon lakója. Véleménye szerint a mellékhelyiségek és a konyha tisztasága semmit sem változott, a hat zuhanyozóból mindössze négy mûködik. Az is bosszantó, hogy mindössze a földszint és az elsô emelet lakói jutnak meleg vízhez, az alasony nyomás miatt a felsôbb emeletekre nem megy fel. A melegítéssel sincsenek megelégedve. Van ugyan fûtés, de nem elégséges. A konyhában levô két gázégô távolról sem elég az emeleten lakó közel száz lánynak. "A kantin drága, rossz, sokszor a tanrend miatt nem jut idônk étkezni. Ezért inkább fôzünk, de nagy a tumultus a konyhában" — mondja a lány.
K.E. (V. év, ÁOK) az 5-ös internátus lakója. Véleménye szerint ez az egyik legjobb otthon. A közös, tusolóval és WC-vel ellátott hallból két szoba nyílik, ezekben külön- külön kagyló van. Így ezek tisztán tartása is könnyebb, felelôsségteljesebb. Az elsô emeleten lakó lánytól tudtuk meg, hogy a IV. emeletet bérlôk rendszeresen járnak hozzájuk zuhanyozni. Annak ellenére, hogy minden emeleten konyha van, mindössze a II. és a IV. emeleten mûködik a gázégô.
A bentlakásokban tett körutunk során mi is meggyôzôdtünk arról, hogy javításra, korszerûsítésre még szükség van. Talán a következô években újabb változások történnek, jó irányban. Addig is a meglévô körülmények között kezdôdik az újabb tanév.
Megkezdôdött a kukorica és cukorrépa betakarítása
A hét elején a mezôgazdasági termelôk, fôleg a Mezôségen, nekifogtak a kukorica betakarításának. Idén megyénkben összesen 51000 hektáron vetettek a szemes gabonából az állami érdekeltségû cégek, mezôgazdasági társulások, magángazdák. A még "jól menô" mezôgazdasági társulások, Agromec-egységek, mezôgazdasági vállalkozók kombájn segítségével gyûjtik be a termést. A magángazdák, akik alig néhány ár területen termesztették a tengerit, a hagyományos módon, kézzel tördelik le a csöveket a szárakról. A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság
szakembereinek felmérése szerint a nagyüzemi termesztôk esetében az átlagos minôsített szemhozam 2800 kilogramm hektáronként. Az alacsony hozam oka a tavaszi és nyári esôzések, az árvizek és a jégverések. A múlt évhez viszonyítva, idén kisebb területen termett kukorica, ám a terméshozam, mégis valamivel magasabb. Érdeklôdésünkre, hogy milyen lehetôségek adottak az értékesítésre, Timar Liviu, az igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint a megyében három potenciális felvásárlóra lehet számítani: a radnóti, ludasi (magánfarm) és gernyeszegi sertéstenyésztô farmokra, de ide sorolhatók a szeszgyártók is. A kukorica kilogrammonkénti áráról a vezérigazgató-helyettes nem nyilatkozott, azt alkú alapján határozzák meg.
A kukorica begyûjtésével párhuzamosan a radnóti cukorrépatermesztôk is megkezdték az ipari növény gépesített betakarítását. Ez évben a felbecsült hektárhozam 26000 kilogramm. Biztató jelnek tekinthetô, hogy az ôszi árpa vetését elôkészítô munkálatok zöme befejezéshez közeledik, így október 1- jén az erre szánt területeken megkezdôdhet a vetés a tervezett 8100 hektáron.
Hátrányosan érinti a termelôket, hogy a mezôgazdaságot érintô (útadómentes gázolaj, a gabona téli raktározásának állami támogatása stb.) kormányrendeletek jóváhagyását politikai okok miatt elodázzák a honatyák, és az is megmagyarázhatatlan, hogy miért hiánycikk a gázolaj) a Peco üzemanyagtöltô állomásoknál a mezôgazdasági kampány idején, akár 6300 lejes literenkénti áron is?
Hétfôn nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsôéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképzô kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson.
Hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az elôadásokat, a jövô héten dôl el, elôzetesként erre a számra a magyar diákszövetség segítségével abból következtethetünk, hogy ki milyen nyelven felvételizett.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint az idén bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendôben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Nos, az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az elôadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-bôl 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-bôl 26 (26%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizetô hallgatókat, s így alukul ki majd a végleges arány, amit ki kell egészítenünk azzal, hogy a felvételire jelentkezôk számát tekintve magas volt a magyarul felvételizô tanulók bejutási aránya. Hasonlóképpen a bejutási általános is 8,64 az általános orvosi, 8,66 a fogorvosi, 8,84 a gyógyszerészeti karon és 5,16 a fogtechnikumban. Mivel közismert, hogy a nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma, dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszortól, az általános orvosi kar helyettes dékánjától arra kértünk választ, hogy hogyan tudják pótolni az így kialakult tanárhiányt. Mint a dékánhelyettes elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása valóban nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. Vannak tehát problémás területek, ilyen például az immunológia, ahol a Módy professzor nyugdíjazásával kialakult ûrt nehéz pótolni.
A kérdésre, hogy mi lesz a továbbiakban, hisz a nyugdíjazások tovább folytatódnak az elkövetkezô években is, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. Természetesen azt az ûrt, ami az egyetem elsorvasztására tett kísérlet miatt keletkezett a magyar oktatók utánpótlását illetôen, s bizonyos katedrákon szándékosan a mai napig sem pótoltak, nehéz lesz betölteni. A nehézségek ellenére hétfôn reggel megkezdôdik az egyetemi év, amelyhez mind a hallgatóknak, mind a diákoknak sok sikert kívánunk.
Dramafest '99. A szóösszetétel tökéletes, nagyrészt elvonatkoztatni sincs miért: dráma feszt... Hiszen aligha akad ma sajtótájékoztató, ahol ne a szegénység lenne az elsô napirendi pont. Lerágott csont, ugyan megunhatná már a hatalom. Az a réteg, amelyet úgy nagy általánosságban politikusoknak neveznek. Akik elôszeretettel s pompás elôkelôséggel csillognak rendezvények fénypontjában, anélkül, hogy piszkafát is mozdítottak volna. De hát ôk a fontosak... És érthetô, ha idônként a kultúrember kifakad...
A kultúrminiszter jelezte: minisztériumától a rendezvény nem várhat semmit. A DRAMAFEST október 1. és 7-e között márpedig megtartatik. Alina Nelega-Cadariu fesztiváligazgató elmondta, hogy legfôbb szponzornak a civil társadalom tekinthetô, magáncégek, tehetôs polgárok adakoztak, de lényegesen besegített az Egy Nyílt Társadalomért Alapítvány, más civil szervezetek.
A fesztivál a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata Shakespeare Macbeth- bemutatójával kezdôdik — szerencsés egybeesés egyrészt —, majd négyszakaszos programmal tölt ki egy hetet. Hazai fellépô lesz a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház, a szatmári Északi Színház román tagozata, a marosvásárhelyi Nemzeti Tompa Miklós Társulata. Külföldrôl a Szófiai Kisszínház, az Isztambuli Állami Színház, a budapesti Bárka Színház, a Szkéné Színház szintén a magyar fôvárosból, közremûködik Nagy- Britanniából a Royal Court, Szentpétervárról a Baltic Színház. A harmadik szakasz a dramaturgia mûhelyében zajlik, míg a negyedik szakasz a rádió-dráma mûfaját járja körül bel- és külföldi szaktekintélyek elôadásaival. Az elôadások a Kis- és a nagyteremben folynak. Ugyanakkor a színmûvészeti fôiskola Stúdió termében a fôiskolások játszanak.
A budapesti Bárka Színház október 4-én, este fél 8-kor áll színpadra a nagyteremben, míg a Szkéné Színház október másodikán este 6 órakor a Kisteremben vendégszerepel.
A jegyeket a szokásos áron szerezheti be a közönség, semmi rendkívüli áremelést nem eszközölt a színházvezetôség. A pontos, valamennyi programot feltüntetô füzet a színházban beszerezhetô.
290 éve, 1709-ben hunyt el BOTTYÁN JÁNOS (Vak Bottyán) kuruc generális. A török elleni felszabadító háborúban tûnt ki (fél szemét is elvesztette). 1704-ben II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt, s a szabadságharc legkiválóbb vezére lett. (1640 körül született).
150 éve, 1849-ben született IVAN PETROVICS PAVLOV orosz fiziológus. Kutatási területe a vérkeringés és a felsôbb idegtevékenység volt. Kidolgozta a feltételes reflexek elméletét. (1936-ban hunyt el.)
110 éve, 1889-ben született MARTIN HEIDEGGER német filozófus. A lét problémája állt gondolkodásának középpontjában, az esztétika kérdéseit is ebbôl a szempontból tárgyalta. (1976-ban halt meg.)
90 éve, 1909-ben hunyt el THALY KÁLMÁN történetíró, költô, politikus. A Magyar Tört. Társulat Századok c. folyóiratának elsô szerkesztôje. Mûveiben idealizált képet festett a kuruckorról. Álkuruc verseket is írt. (1839-ben született.)
610 éve, 1389-ben született COSIMO MEDICI firenzei bankár. 1434-tôl a firenzei köztársaság feje volt. Udvara az itáliai humanizmus egyik középpontja volt. Platonista akadémiát alapított, bôkezûen támogatta a mûvészeteket és a tudományokat. (1464-ben halt meg.)
90 éve, 1909-ben született AMERIGO TOT (Tóth Imre), magyar származású olasz szobrász. Gazdag formavilág, mozgalmasság, nonfiguratív formálás jellemzi mûveit. (1984-ben hunyt el.)
75 éve, 1924-ben született MARCELLO MASTROIANNI olasz fimszínész. A modern filmmûvészet sugárzó intellektusú, drámában, szatírában, realista és abszurd alkotásokban egyaránt kiváló színész.
65 éve, 1934-ben született BRIGITTE BARDOT francia filmszínésznô. Az ötvenes-hatvanas évek nôideálja volt. Pályája csúcsán vonult vissza a filmezéstôl.
15 éve, 1984-ben hunyt el CS. SZABÓ LÁSZLÓ író, esszéista, kritikus. A Nyugat c. folyóirat kiemelkedô esszéírója volt. 1948-tól Olaszországban, majd Angliában élt. Verseiben, elbeszéléseiben, színmûveiben, esszéiben a klasszikus polgári eszméket hirdette. (1905-ben született.)
50 éve, 1949-ben született SÜTÔ ISTVÁN költô. Versei és írásai az Igaz Szóban és az Ifjúmunkásban jelentek meg. Tragikus körülmények között halt meg 1987-ben.
140 éve, 1859-ben született BENEDEK ELEK író, újságíró, a magyar gyermekirodalom jelentôs alakja (a gyermekek Elek Apója). Népmese-feldolgozásokat, verseket, ifjúsági regényeket, színdarabokat stb. írt. Irodalmi értékû, színvonalas gyermek- és ifjúsági lapok alapítója és szerkesztôje volt. (1929-ben hunyt el.)
75 éve, 1924-ben született TRUMAN CAPOTE amerikai író. A dokumentumregény új hullámának elindítója volt, regényeiben az emberi személyiség torzulásait kutatta. (1984-ben halt meg.)
70 éve, 1924-ben született RÁKOSY GERGELY író, mûfordító. Írásaiban a társadalom normális értékeinek torzulásait bírálta a szatíra eszközeivel.
315 éve, 1684-ben hunyt el PIERRE CORNEILLE francia drámaíró, a klasszikus francia tragédia megteremtôje. Korai mûvei barokk stílusú drámák. Tragédiáinak jellemzô jegyei: a kötelesség és a szenvedély harca, a becsület és a hírnév magasztalása. (1606-ban született.)
100 éve, 1899-ben született BÁRDOS LAJOS zeneszerzô, karnagy, zenetudós. Kiváló kórusmûvek szerzôje, zeneelméleti kutatásai úttörôek. Megszervezte az Éneklô Ifjúság kórusmozgalmat, szerkesztôje volt a Magyar Kórus c. folyóiratnak. (1986-ban hunyt el.)
100 éve, 1899-ben hunyt el ANTON C. BACALBASA román író, publicista. Karcolataiban, novelláiban a kor jellegzetes alakjait, fôként a hadsereg zsarnok tisztjeit ábrázolta. (1865-ben született.)
80 éve, 1919-ben született JAMES McGILL BUCHANAN Nobel- díjas amerikai közgazdász. A politikai szféra és a gazdaságpolitika összefonódását tárta fel, rámutatott az állami túlköltekezés törvényszerûségére.
(Folytatás 23-i lapszámunkból)
Az Európai Únió a költségvetésének mintegy felét agrártámogatásokra fordítja. Ez a szektor is zsugorodik, hiszen korszerû módszerekkel könnyebben állítható elô ugyanaz a termékmennyiség, sôt több is; kevesebb farmerre van tehát szükség. Erdélyben nincs nagy jövôje a sok embert foglalkoztató gazdaságnak, az még elképzelhetô talán, hogy egy nagyobb család belevág, és aztán lassan terjeszkedni kezd. Valami hasonlót láttam is már. G.M. gondolkozott hasonlóan, azt mondta: minek újracsinálni a kollektívet (ezzel az újfajta társulásokra célzott), inkább maradjon családi
tulajdonban a föld, közös pénzen vegyünk gépeket, és mûveljük meg együtt. Ez az elején be is vált, a felbomló gépállomásoktól viszonylag olcsón jutottak hozzá a még mûködôképes traktorokhoz, de már aratócséplôt külföldrôl kellett hozniuk. Mégsem terhelte meg a gazdaságát, sok búza termett az elsô évben, és akkor még el is lehetett adni, aztán már nem kellett az államnak, és G.M. kibérelte a volt községi malmot (melyet a tulajdonos örökösei hasztalan perelnek évek óra már), de csakhamar rá kellett döbbennie: a lisztet is csak elpazarolja tulajdonképpen. Ekkor lépett szövetségre H.F. úrral, gyermekkori játszópajtásával, aki Németországban él, itthon tanító volt, de odaát vállalkozásba fogott, a tiszta hasznot pedig hajlandó visszahozni s befektetni. Így állt össsze a kép: megtermelik a búzát, megôrli a malmuk, és megsütik kenyérnek a pékségben. Csakhogy ez a lánc bármikor elszakadhat, és akkor megbukik a vállalkozás. Például a törvény visszaadja a malmot. Például elveri a jég a búzát. (Egy részét el is verte már.) Vagy az lesz, amire még ôk, az apák sem számítottak, soha. A szász társnak ugyanis van egy okos fia, Hanzi, és az összebarátkozott a G.M. fiával, Bélával, kivitte a mûvelt Nyugatra, együtt csavarogták be Európát, aztán kitalálták, hogy mostmár ôk maguk is összetársulnak, viszont egyáltalán nem érdekli ôket a mezôgazdaság, köszönik, azt jobban át tudják látni, hogy nemsokára összeomlik, amit az apák építettek, ilyen labilis országban, mint Románia, egy jelszóra kell csak hallgatni: Vedd a pénzed, és fuss!
A két fiú a fában lát fantáziát. Béla kitûnôen farag, Hanzi elindított egy vállalkozást, és persze vittek embereket innen, ácsokat és kapufaragókat vegyesen. Olyan házakat, boronaházakat, kapukat készítenek, hogy csodájukra jár a világ. De itthon az apa lelkében egy világ omlott össze, vállalkozását egyelôre nincs, aki továbbvinné, jönnek az idegenek "társnak", ezek nemsokára bekebelezik a kis céget; és kész.
No, a nagyobbik hal felfalja a kisebbiket. Kivéve, ha piranha.
Tudomásul kellene vennünk idehaza is végre: a mezôgazdaságból élôk elöregszenek, el is öregedtek már. A meglévô fél-rudimentáris módszerrel nem lehet korszerû gazdaságot mûködtetni. Korszerû mezôgazdaságban a foglalkoztatottak néhány százaléka képes az ország szükségletét megtermelni mezôgazdasági termékekbôl, és emellett jelentôs exportárualap is képzôdik. Ide is be kell törnie óhatatlanul a legkorszerûbb technikának, és ha ennek megnyílik az útja (kedvezô törvénykeret, támogatás, különbözô elônyök, kedvezmények, elônyös vámszabályozás, stb.), akkor teret nyer ismét a koncentráció. A mezôgazdasgi termelés, az ágazatban dolgozók száma, az export aránya a GDP- n belül csökkenô folyamat. De nem a betegség jele – olvasom egy tanulmányban. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások elôretörése gazdaságilag és társadalmilag igencsak kívánatos jelenség.
Az erdélyi gazdálkodó tragédiája, hogy fel kell ismernie: ismét a széllel szemben áll, és visszahull rá a permet.
G.M is elkezdte felvásárolni a "pangó földeket", de ehhez szabad pénze nincs, hitelhez folyamodik, és ha mennei fog, ô lesz a környék új földesura. Tegyem hozzá: Hanzival együtt, aki csendestárs, de mihelyt a román törvény lehetôvé teszi, hogy nem román állampolgárnak is földtulajdona legyen, a "birtok" háromnegyede máris a németé. G.M. szerint még ez is jobb, mint ha máramarosi egyének vásárolgatják fel potomért az együgyû s árak dolgában rettenetesen tájékozatlan öregektôl a fél határt. Aztán a többit. Mert ezek csak elsô fecskék, jönnek utánuk a befektetôk, akik már egy politikai erô céljait hajtják végre, és ahol ilyen a törekvés, ott nem számít a pénz, arra mindig el tud különíteni a mindenkori román állam, akár tetszik ez a nyugatnak, akár nem.
Nyílt titok, hogy itt a románság honfoglalásának kiteljesítése folyik. Nagyrománia nemcsak akkor lesz "kerek-egész", amikor "visszatér" Moldova meg Besszarábia, hanem akkor, amikor teljes mértékben uralni fogja az erdélyi földet: azt a még mindig jelentôs területet, amely a magyar nemzetiségû emberek birtokában van. Ebben a felállításban nincs helye annak, hogy az egyházak (vagy, uram bocsá’, az egykori földbirtokosok, azok utódai) visszakapják föld- és épületvagyonukat. A mégis itt-ott "kiharcolt", deklarált engedmények csupán gesztusok a Nyugat, Európa felé, mert valójában itt kemény harc folyik az igazi és végleges román honfoglalásért. Ez lesz a román Endlösung: mikor ennek a földnek minden szegelyuka román kézbe kerül. A szélsôséges pártok ezért acsarkodnak úgy, ôket a hatalom meg az ellenzéke sem szeretheti igazán, hiszen túlkiabálják az ügyet, dobbal akarnak verebet fogni; holott bölcsen, csendben kell véghezvinni, a politika felkínálta sunyi módszerekkel, pompás alattomossággal. Másképp szólva: csöndben fel kell vásárolni mindent.
Meg kell venni a hegyeket és az erdôket is. Ha lehet, székelyestül.
Mire itt is érvényesülni fog például az EU- konform agrárstratégia, abból az erdélyi magyarság már nem eszik.
A faluban több a hétköznap, mint az ünnep. Amit a faluról a médiumok, az írott és az elektronikus sajtó (az újságok meg a tévé) publikálnak, az inkább az ünnepi arculatot mutogatja. Illetve azokat a baleseteket, tragédiákat, amelyek részint természetesek (mert bárhol elôfordulhatnak), részint éppen abból a sajátságosan reménytelen helyzetbôl következnek, amely ma az erdélyi (magyar és nem csak magyar) falura jellemzô.
A falu ünnepre készül, mondjuk, írjuk. Közben a falunak egy kis, aktív részérôl beszélünk, gyakran akaratlanul vagy öntudatlanul. Nem vesszük észre vagy nem akarjuk észrevenni, hogy azok a fiatalok, akiket úgy megdicsérünk (mert mûsort tanultak be, mert szüreti bált szerveztek, stb.) voltaképpen lázadók; szembefordulnak a tunya valósággal, nem fogadják el már a konvenciókat, s ha azok továbbra is kerékötôkként "viselkednek", akkor bizony továbbállnak. Nincs ma olyan fiatal, aki ne akarna elkerülni a faluból. Ez természetes. Az új generáció a szabadabb, kötetlenebb, konvertálhatóbb hivatásokat választja, ahol csak teheti. (S ha itt nem teheti, akkor elmegy.) A fiatalok nem a családi farmban, a kapitalista kolhozban, a neokollektívában látják jövôjüket, hanem a dinamikus, koncentrált vállalkozásokban, a versenyszférában.
A Felvég és Alvég kasztrendszerébôl ma már senki sem kér. Egyébként nevetséges és tragikus, sírnom és nevetnem is kell, ha elgondolom: ez a nemzedék az EU állampolgára lesz – mert az lesz, ha józanul megy elôre itt a világ –, új eszmerendszer jegyében készül erre, és ezt az új eszmerendszert követi. Hol marad abban hely annak, amit most nosztalgiázva vagy ravaszul kiszámított céllal itt felidézek hajdani szüretekrôl, nyomorúságos és dicsô múltunkból, mely azonban az emlékezet képernyôjén átszínesedik és valami vonzó romantikával is átszövôdve csábít talán "haza" ismét, legalább a temetô kapujáig?!
Utassy József versével vigasztalódom. Dehogy vigasztalódom. Kikapcsolom egy kicsit magamból a világot. Ragyogjon a bordal, ez a vers címe. "Józanul? / Ebben a részeg csillaglugasban? / Amikor majdnem rámcsöppen a Hold? / Voltam én is valaha józan, / rá sem tudtam nézni a borra: / én bolond! // Józanul? / Nézzétek: hiszen inog a paplak! / Hold veri félre az egek nagyharangját! / Két szemem ilyenkor iker templomablak, / idegrendszeremen orgonál az Isten: / zaklat. // Józanul? / Ebben az illuminált univerzumban? / Hol csûrdöngölôt ropnak a csillagok? / És fergetegest jár a Föld a Holddal? / No nem, barátaim, amíg én itt vagyok: csak ontsa Noé vesszeje a szôlôt, / s ragyogjon a bordal!"
(Folytatjuk)
Nemzetközi közlekedési konferencia Szegeden
Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak nem másolni, hanem alkalmazni kell a nyugat- európai országok közlekedéspolitikáját, s az uniós színvonalnak megfelelô fejlesztésekhez külsô és belsô forrásokat is fel kell használni — errôl a Román Közlekedési Minisztérium államtitkára beszélt a Szegeden csütörtökön kezdôdött nemzetközi közlekedési konferencián. Adrian Gheorghe Marinescu Románia közlekedési politikájáról és az ottani tranzitutak fejlesztési programjáról tájékoztatta a tanácskozás résztvevôit. Beszélt a tagjelölt országok azonos gondjáról, a szûk finanszírozási lehetôségekrôl, valamint az integrációs és regionális együttmûködés fontosságáról. Elmondta, hogy Romániában az uniós tagságra való készülés jegyében folynak a közlekedési és az ehhez kapcsolódó fejlesztések. A közúthálózat korszerûsítésének programja a második szakaszához ért. Az elsô ütemben csaknem ezer kilométer közutat újítottak fel, s elindították a második ütemet, amely 690 kilométeres útszakasz rekonstrukcióját irányozza elô.
A zöldhatáron keresztül hajtott át autóval vasárnap Szlovákiába négy román állampolgárságú evangélikus lelkész, valamint német sofôrjük. Amint azt Krisán Attila ezredes, a magyar határôrség szóvivôje elmondta, az öt férfi, akik vasárnap legálisan érkeztek Romániából Magyarországra, a korlátozott nyitva tartású tornanádaskai határállomáson szeretett volna Szlovákiába jutni, azonban az ottani határôrök közölték velük, hogy az átkelôhelyen csak a két ország állampolgárai közlekedhetnek. Az átlépésre az aggteleki nemzetközi határállomáson nyílt volna lehetôség, azonban a lelkészek nem autóztak el odáig, hanem inkább áthajtottak a zöldhatáron. A határsértôket a szlovák határôrök tartóztatták fel, és eljárást indítottak ellenük.
Ökumenikus filmszemle Budapesten
A Fórum Film Alapítvány rendezésében nemzetközi ökumenikus filmszemlét tartanak október 1. és 15. között Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megrendezendô esemény fôvédnöke Semjén Zsolt, egyházi ügyekért felelôs helyettes államtitkár. A szemle fórumot kíván teremteni a Magyarországon és a nagyvilágban készült azon mûvészileg értékes és vallási témájú alkotásoknak, amelyek alapvetôen a türelem, az egymás nézeteinek elfogadása, valamint megértése jegyében születtek. Az alkotások tematikája a történelmi egyházakhoz kapcsolódik.
Bûnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés bûntettének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást L. János hivatásos útlevélkezelô és két civil társa ellen a gyôri katonai ügyészség. Váradi Gyula ezredes, ügyészségvezetô csütörtökön elmondta: a határôr — aki a bucsui átkelônél teljesített szolgálatot — összejátszott két civil embercsempésszel: P. Szabolcssal és L. Tamással. Amikor lebuktak, akkor a civilek éppen három román állampolgárt szándékoztak Ausztriába szállítani. Az átkelésnél a vámosnak tûnt fel, hogy nem értenek magyarul a magyar útlevéllel rendelkezô utasok. Az ellenôrzéskor derült ki, hogy útlevelük hamis. Mindhárom gyanusítottat elôzetes letartóztatásba helyezték.
Kassán csütörtökön befejezôdött a visegrádi országok regionális televízióinak kétnapos konferenciája. A fórum magyar résztvevôje, Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió elnöke a szlovák rádió magyar adásának nyilatkozva jelezte: a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel közszolgálati televíziók az elképzelések szerint Kárpátia néven közös regionális magazint szeretnének indítani, és közös filmtervrôl szóló elképzelések is kibontakozóban vannak. A Kárpátia címû magazin négy országból álló szerkesztôgárdája október végén Szegeden egyezteti a konkrét elképzeléseket, ezért Szabó László Zsolt — mint mondta — nagyon bízik abban, hogy egy hónappal késôbb mûsorba kerülhet a magazin elsô száma. A Kárpátia kezdetben havonta, késôbb nagyobb gyakorisággal lesz látható a négy országban.
Engedély nélkül foglalkoztatott húsz külföldi feketemunkást állított elô a rendôrség Szabolcs- Szatmár-Bereg megye egy-egy ipari üzemébôl, illetve mezôgazdasági vállalkozásától. A kisvárdai kapitányság és a megyei munkaügyi központ szerdán közösen ellenôrizte az észak-szabolcsi körzet munkáltatóit, s Dombrádon, az egyik könnyûipari üzemben tizenöt feketén alkalmazott ukrán és egy román állampolgárt találtak. Volt közöttük olyan személy, aki már három hónapja dolgozott, de akadt olyan is, akit még csak egy hete alkalmaztak. Az ukránokat egyéves idôtartamra, a románt két évre szólóan utasították ki az országból.
Októbertôl már nem lesz forgalomban a forint váltópénze, a fillér, miután utolsóként az 50 fillérest is kivonja a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank. A forgalomban lévô mintegy 300 millió darab 50 filléres érme készpénzforgalomban betöltött szerepe az utóbbi években jelentôsen csökkent. A jegybank tapasztalatai szerint tehát ezt a címletet a forgalom nem igényli, mivel a készpénzes fizetéseknél általában forintra kerekítenek. A fillér azonban mint elszámolási egység fennmarad, nincs szükség törvénymódosításra. Ennek alapján tehát a forint továbbra is 100 fillérre osztható, és a kerekítésnél a matematikai szabályokat kell figyelembe venni. A forgalomból szeptember 30-án vonják ki az 50 filléreseket, de még további hat hónapig lehet az MNB, a posták és a pénzintézetek pénztáraiban átváltani.
Peter Cosgrove, a kelet-timori nemzetközi erô (Interfet) parancsnoka csütörtökön Diliben leleplezte azokat a "borzalmas cselekményeket", amelyeket az indonézbarát milíciák vittek véghez a szigeten. Az ausztrál tábornok szorgalmazta ENSZ- vizsgálóbiztosok helyszínre küldését. Az AFP szerint az Interfet-katonák szeme elé több helyütt iszonyatos képek tárulnak, sejteni engedve, milyen vad rémuralmat gyakoroltak az indonéz katonaság által támogatott milíciák heteken át, miután a kelet-timoriak túlnyomó része a függetlenségre voksolt. Szemtanúk szerint nyolc holttestet halásztak ki egy kútból annak a háznak a hátsó udvarában, amelyet feltehetôleg kínvallató központként használtak. A függetlenségpárti Manuel Carrascalo házát a milicisták már áprilisban is megrohamozták, és lemészároltak tucatnyi odamenekült embert.
Tajvan csütörtökön udvariasan visszautasította azt a pekingi felajánlást, hogy Kína földrengéskutatókat, orvosokat és ápolónôket küld a katasztrófa sújtotta országba. "Méltányoljuk szívbôl jövô aggodalmukat. Ha a jövôben szükséget szenvedünk, igénybe vesszük majd szakvéleményüket" — olvasható a tajvani félhivatalos közvetítô testület levelében. Csan Csi-hung