|
LI. évfolyam 223. (14275) |
1999. szeptember 24., péntek |
Az alaptörténetet már ismeri az olvasó: Csapó József RMDSZ-szenátor két ízben is az RMDSZ-frakció egyeztetett álláspontjától eltérô különvéleményt fogalmazott meg, és eszerint is szavazott — egyszer az oktatási törvény ellen, késôbb pedig a mezôgazdasági szakbizottságban. Ez utóbbiból visszahívták. Az ügynek — néhány, hivatalosnak tetszô véleményen kívül — egyéb következménye nem volt, noha a szervezet alapszabályzata világosan fogalmaz a frakciófegyelmet illetôen. Néhányan a szenátor védelmére keltek, sôt, a kolozsvári alsóvárosi RMDSZ- választmány(!) egyenesen az európai normákkal összhangban levônek, a nemzeti érdekek igazi védelmének minôsítette Csapó szenátor eljárását. Egy egész választmány szellemi teljesítményétôl sem telt a felismerésre, hogy áttetszô populizmusukkal botrányos dilemmát szültek: ha Csapó szenátor helyesen járt el, a többi honatya, aki az egyeztetett álláspontot képviselte, valójában elárulta a nemzet érdekeit! Az RMDSZ — mint a legutóbbi SZKT is tanúsítja — vonakodik tiszta vizet önteni a pohárba, és érvényesíteni az alapszabályzat elôírásait, ami komolytalanná tesz minden szónoklatot a felelôsségrôl. A történtek kapcsán több RMDSZ-honatyát nyugtalanítottunk kérdéseinkkel.
1. Létezik-e politika kompromisszum nélkül? Ha van, milyen, ha nincs, akkor el kell-e fogadnia az RMDSZ-listán megválasztott képviselônek/szenátornak az egyeztetés során közösen kialakított álláspontot vagy sem?
2. Miért nem mûködik az RMDSZ-ben a frakció- fegyelem? Ugyanis vehemensen vetik egyes parasztpárti vagy demokrata képviselôk szemére, hogy nem tartják be a koalíciós egyezségeket! Ha másoktól elvárjuk, hogy következetesek legyenek, hogyan kellene ennek mûködnie az RMDSZ-ben?
3. Miért ódzkodik az RMDSZ parlamenti csoportja az érdemi következtetések levonásától?
Szabó Károly szenátor: 1. Kurtán-furcsán lehetne válaszolni a kérdésre, amelyben tulajdonképpen két kérdés van. Az egyikre azt lehetne válaszolni, hogy nincs politika kompromisszum nélkül, a másikra pedig, hogy igen. De úgy gondolom, hogy nem egy ilyen válaszra kíváncsi. Az kétségtelen, hogy a politika eleve feltételezi, hogy különbözô érdekû játékosok vannak azon a pályán, mert ha nem, akkor diktatúráról beszélhetnénk. Bár még ott is vannak érdekek. Tehát, ha az RMDSZ vállalta a politikai eszközöket a romániai magyarság jogainak minél teljesebb érvényesítésére, akkor a politika és a parlamenti demokrácia játékszabályait be kell tartania. Ebbôl következik minden: hogy nem mi diktálunk. Játékszabályban is mi diktálnánk, ha többségben lennénk valamilyen fórumon. Ahol többségben vagyunk és többségi szavazással történnek a döntések, mi diktálunk. De egy parlamentben, ha egy bizonyos politikai alakulat, szervezet eredményt akar elérni, akkor keresnie kell azokat a partnereket, akikkel közös érdekeink is vannak, és akkor kezdôdhet az alkudozás.
Persze, mondhatja valaki, hogy nem szabad alkudozni az erdélyi magyarság jogait illetôen. Akkor fogjunk fegyvert és lôjünk szét mindenkit, aki valamivel is sérti ezeket az érdekeket. Ki az, aki ezt vállalja? Mindenesetre a magyarság nyolcvan éve, amióta kisebbségbe került különbözô országokban, egyikben sem folyamodott erôszakos eszközökhöz. Úgy gondolom, hogy az évezred vége semmi eredménnyel nem kecsegtet és nem is merül fel egy ilyen perspektíva. Tehát véleményem szerint még a forrófejûeknek sem fordul meg a forró fejükben, hogy ilyen eszközökhöz folyamodjunk. Márpedig ha elfogadjuk a játékszabályokat, alkalmazkodunk a demokrácia törvényeihez, akkor bizony mûködik is a kompromisszum. A kompromisszum azonban nem azonos a megalkuvással. Még akkor sem, ha bizonyos fordításokban ezt a szóhasználatot tartják jónak. A megalkuvás a rossz kompromisszum. Én úgy gondolom, hogy az RMDSZ esetében nem ez a helyzet. Persze, vannak bírálóink, akik azt mondják, hogy igen. Azok viszont még nem mutatták meg azokat az eszközöket, amelyekkel az elért kompromisszumoknál jobbakat tudtak volna elérni.
2. Ez sem igaz. Itt sem fehér a fehér és fekete a fekete. Hanem akkor, amikor döntés születik egy bizonyos kérdésben, amely valamiféle kötelezô magatartást ír elô, mint ebben az esetben, amelyrôl itt szó esett, akkor nyilván a lelkiismereti szabadság korlátozott, s a pártfegyelem érvényesül.
Az RMDSZ-ben a pártfegyelem egy nagyon enyhe változata mûködik. De ez nem változtat a tényen, hogy a kongresszus által alapszabályba rögzített elôírásokat mindenkinek kötelezô betartani. Fôleg ha azokat a döntéseket kétharmados többséggel hoztuk meg. Ha valaki nem teszi meg, neki kell eldöntenie, hogy tud-e vagy nem tud tovább együttmûködni azzal a szervezettel, amelyhez tulajdonképpen tartozik.
3. Véleményem szerint a képviselô a legkevésbé szabad ember. Tartania kell magát a közösen hozott döntésekhez, határozatokhoz, ugyanis egyetlen képviselô vagy szenátor sem a maga erejébôl jutott be a parlamentbe, hanem az RMDSZ hátán.
Az RMDSZ szenátusi frakciója levonta a megfelelô konzekvenciákat és visszahívta a mezôgazdasági szakbizottságban betöltött tisztségébôl Csapó József szenátort.
Nagy István képviselô: 1. Nem lehet úgy politizálni, hogy ne legyen kompromisszum. A kérdés az, hogy a kompromisszum miben van. És ezt a témát úgy gondolom, fölösleges tovább boncolni. A másik része, hogy egy listán megválasztott RMDSZ- képviselô, ha külön véleményt jelenít meg, ez hogyan bírálandó el. Számomra Csapó szenátor úr magatartása mindig egyértelmû volt. Idejében, kertelés nélkül kifejtette nézeteit, meglátásait, javaslatait. Meg vagyok lepôdve, hogy így közelítettük meg mindazt, ami Csapó szenátor úr körül történt. Én adott pillanatban javasoltam, hogy tárgyaljuk meg a csoportban. Ettôl elzárkóztak. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a romániai magyar politikai elit nem tudhat fehér és feketében politizálni. Az igaz, hogy az elmúlt kilenc évben iszapharcot vív a politikai küzdôtéren. De fölteszem a kérdést: lehet-e fehér/feketében politizálni? S azt mondom, hogy nem. Mert akkor semmi más eszközt nem alkalmaznánk, mint hogy azt mondjuk, nem, veletek nem tárgyalunk. Ezt meg lehetne tenni, és istenigazából szeretném, ha kipróbálnánk. A kérdésem ellenben az, hogy megtehetjük-e ezt azoknak az embereknek a nevében, akik a parlamentbe küldtek?
2. A frakciófegyelmet sem szabad olyan mereven venni. Egy bizonyos meglátás mind a két félre érvényes kell hogy legyen. Csapó szenátor úr minden egyes alkalommal idôben kinyilvánította a véleményét. Az ô problémája, hogy nem veti alá magát a többségi döntésnek. Bizonyára tudja, hogy még nincs egy egyértelmû szabály a képviselôházi csoport mûködésére.
3. Az alapszabályzatban valóban benne van a parlamenti frakciókra vonatkozó cikkely is, de ezt tovább kellett volna bôvíteni. A szabály szerint a képviselô alá kellett vesse magát a frakciófegyelemnek, ezt nem kommentálom. De a következôket akarom mondani. A tanügyi törvény sem biztosítja számunkra egyértelmûen azt a természetes jogunkat, hogy szüksége van a magyar oktatásra a romániai magyarságnak. Arról kell tárgyaljunk, hogy Csapó szenátor úr a maximumot akarja ennek a közösségnek. Én azt gondolom, hogy a jelenlegi képviselôk, akik megszavazták a tanügyi törvényt, a földek visszaadásáról szóló törvényt, tudják, hogy ez nem az, ami nekünk kell. De ez egy folyamat, és hinni kell abban, hogy ha ma nem, de talán holnap, hátha holnapután... Visszatérek arra, amit az elôbb mondtam. Az én meglátásom szerint, megpróbálnám azt a feketét is. De mondom, erre egy közvetlen megválasztás után kapott megbízatásként tudom csak ezt elképzelni.
Ez egy folyamat. Hátha holnap, hátha holnapután... én is türelmetlen vagyok. Felteszem a kérdést, van nekünk más kiutunk azzal a hét százalékkal, amivel rendelkezünk? Olyan szépen hangzik, hogy mérlegnyelv, meg ide szavazunk, oda szavazunk. Ám mit érhetünk el hét százalékkal? A politikai hatalom az, hogy én döntök. Ôk sokan vannak, mi kevesen. Van más megoldás? Lehet errôl tárgyalni.
Bárányi Ferenc képviselô: 1. Nos, hát régi kérdés, hogy a politikában elfogadjuk-e a kompromisszumot. Tulajdonképpen nagyon röviden tudok erre válaszolni: a politika a kompromisszumok mûvészete. Az az igazán jó politikus, aki kompromisszumokat tud kötni. Senki, a világkerekség egyetlen emberfia sem hordozója és birtokosa az abszolút tudásnak. Tehát bárki állíthat olyant, amit más nem fog teljes egészében elfogadni, abból valamit elvesz, vagy valamit hozzáad. Tekintettel arra, hogy az emberek egy közösségben, társadalomban élnek, mindenkinek számít a véleménye, és ha számít, akkor azt tekintetbe kell venni.
Nem feledhetjük, hogy az RMDSZ nem párt, hanem érdekképviseleti szövetség. Itt több különbözô politikai vonulat, több ideológia van együtt. Romániában a különbözô ideológiai csoportosulások különbözô pártokba tömörülnek. Nekünk, magyaroknak nincsenek különbözô pártjaink, csak az RMDSZ van. De ennek keretén belül, függetlenül attól, hogy valaki baloldali vagy pedig jobboldali, az RMDSZ alapszabályzata I. cikkelyének 3. sora az a jelszó, ami mindenkinek a homlokára föl van írva: a romániai magyarság érdekképviseleti szövetsége. Mindent ezen a szemüvegen keresztül kell nézni. Én egy olyan szemüveget hordok, amin mindig azt nézem, hogy ha esik az esô, ha fúj a szél, ha földrengés van Törökországban, az nekünk, romániai magyaroknak jó-e vagy rossz. Nem a világmagyarság, és nem a magyarországi magyarság szemüvegén keresztül nézem, hanem a romániai magyarságén. Tehát az, aki bármilyen ideológia hordozója, bármely csoportosulásnak a tagja, ezt respektálja, ezenkívül azt tehet, amit akar. De aki ez ellen tesz, annak nincs mit keresnie az RMDSZ- ben. Ismétlem, a politika a kompromisszumok mûvészete, én személyesen hajlandó vagyok kompromisszumot kötni mindenkivel olyasmiben, ami a romániai magyarság érdekeit szolgálja.
2. Határozottan nem merném állítani, hogy nem mûködik a frakciófegyelem, mert mûködik. Bár politikailag más-más beállítottságú, és más-más vérmérsékletû, tapasztalatú képviselôkbôl áll a két frakció, azért, amikor szavazásra kerül a sor, a többi párt azt mondja, hogy irigylésre méltóan egységesen szavazunk. Három esetben fordult elô, hogy Csapó József, aki kikéri magának, hogyha nem szólítják doktornak is egyúttal, másként szavazott. Véleményem szerint ez nem volt helyes, mert a szenátusi frakciónak az érdekei ellen történt ez a szavazás. Ugyanakkor az egyén szabadságát is meg kell adni. Csapó József doktornak, ha ô másként akarja. Lehet, hogy a következô választásokon rá fog jönni, hogy ezzel a frakcióval ô nem tud dolgozni, s nem jelölteti magát. Azt hiszem, jól teszi.
3. A frakciók levonták a megfelelô következtetéseket, azt mondják, nem volt ez akkora kár, hogy annyira komolyan kellene foglalkozni vele. Más pártokban is van mindig egy-két ellenszavazás, egy- két okoskodó, aki kilóg a sorból. Van a Demokrata Pártban egy-két jóltáplált asszonyság, aki mindig a jobboldali nacionalistákkal szavaz, mert ilyen az ô lelki beállítottságuk, mi ezt nem szeretjük. Ezek ellen a Demokrata Párt még nem tett eddig semmit, mi eddig nem büntettük azt, aki másképp szavazott, amikor az egész frakció egyféleképpen voksolt. Csapó Józsefet nem büntette meg a frakció. Véleményem szerint, ha így folytatja Csapó József, és a jövôben is többször másként szavaz, megelégelik, és kérni fogják a felelôsségre vonását.
Szilágyi Zsolt képviselô: 1. Azt hiszem, hogy a politika a kínálkozó esélyek maximális hatásfokon konkrétu-mokra való váltásának a folyamata kell legyen. A politika akkor hatékony, hogyha a kínálkozó esélyeket a lehetô legna-gyobb sikerrel váltja át gyakorlati eredményekre. Ebbôl a szempontból nyilván van kompromisszum, politika kompromisszum nélkül nem képzelhetô el. Ugyanakkor szem elôtt kell tartani mindig azt, hogy a lehetô legnagyobb eredményt érjük el.
A kérdés második fele tulajdonképpen arra a vitára vonatkozik, amely az erdélyi magyar közéletben kialakult, vagyis hogy az RMDSZ, a romániai magyarság politikai érdekképviselete milyen modellt kell kövessen: a politikai pártosodás irányába kell elmozduljon, ahol egy szigorú, hierarchikusan szervezett fegyelemmel rendelkezô formációról van szó, vagy pedig egy olyan érdekképviselet felé kellene tartsunk, amely tiszteletben tartja, mi több hasznosítja a szövetségen belül létezô sokszínûséget és politikai pluralizmust.
Nem vagyok szakértô, ugyanis a szenátusi esetre vonatkozik a kérdés, lehet, hogy nincs elég információm, de úgy tudom, hogy a koalíciónak nem volt egy kikristályosodott, közös álláspontja, illetve túl késôn alakult ki ez az álláspont, ami rendkívül sajnálatos, mert úgy tûnik, hogy a Parasztpárt és a Demokrata Párt közötti érdekellentét olyan konfliktussá fajult, amely gyakorlatilag az RMDSZ-be is begyûrûzött.
2. Nyilván nem képzelhetô el egységes fellépés valamilyen típusú frakciófegyelem nélkül. A legutóbbi kongresszus azt is megszavazta, hogy a kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozatok minden tagra kötelezôek. Ez volt, ha jól értettem az egyik ok, amiért Csapó szenátort a szenátusi frakció visszahívta a mezôgazdasági szakbizottságból. Személyes élményemet szeretném elmesélni. Csapó szenátor úr visszahívása után találkoztam Vasile Lupu képviselôvel, aki arra kért bennünket, hogy Csapó úr menjen vissza a bizottságba, ugyanis nélküle az erdôk visszaadására vonatkozó szakasz nehezen fog átmenni úgy, ahogy azt a restitutio szabályai megkövetelik. Tehát azt, hogy az RMDSZ szenátusi frakciója így döntött, nem kívánom kommentálni. Tény azonban, hogy én elképzelhetônek tartok egy olyan RMDSZ-politikát, amely hatékonyan, és nem gyengeségének, hanem erôsségeként használja ki a szövetségen belül létezô véleménykülönbségeket.
3. A következtetéseket a két frakció azért nem vonta le, mert nem tudja eldönteni azt a dilemmát, amit az elején említettem, hogy az RMDSZ egy pártfegyelemmel rendelkezô politikai érdekképviselet kell legyen, vagy egy olyan szövetség, amely integrálja, és magában foglalva hasznosítja a politikai pluralizmust. Ez különben a demokráciának az egyik alapelve is. Én azt hiszem, hogy az RMDSZ, ha hû akar maradni önmagához, illetve az 1993-as brassói kongresszuson megszavazott önkormányzati modellhez, akkor olyan megoldásokat kell keresnie, amelyek a véleménykülönbségek és az alternatívák képviselôit nem taszítják ki a szövetségbôl, hanem sikeresen integrálják. Ha nem fogja tudni ezt a dilemmát feloldani, akkor olyan konfliktusok elé nézünk, amelyek gyakorlatilag az RMDSZ politikai homogenizációját fogják eredményezni. Ami annyit jelent, hogy az erdélyi magyarság egy része valószínûleg úgy fogja érezni, hogy az RMDSZ nem képviseli érdekeit teljes mértékben. Személy szerint azon vagyok, hogy ezt a helyzetet elkerüljük.
Verestóy Attila szenátor: 1. Erre azt hiszem, hogy a mérvadó iskolai anyagot a hadiakadémiákon tanítják. Természetesen van, de az az erôfölény érvényesítése. A mi dolgainkra térve, felelôtlenség olyan gondolatokkal játszani, hogy a különféle érdekellentétek és érdekütközések között az RMDSZ például Romániában rá tudja kényszeríteni a saját akaratát másokra. Az megint csak felelôtlenség, oktondiság azt hinni, hogy az ország minden csoportjának, minden politikai szervezôdésének az érdeke csodálatosan egybeesik az RMDSZ érdekeivel, és nem kell más, mint egy díszmenetben együtt gyalogolni a nagy demokratikus összefogás jegyében. Ilyen nincs. Aki ezt hiszi, az vagy nem itt él, vagy pedig igyekszik elfelejteni, hogyan él és mi történik körülötte. Ezért én következetesen azt hangoztatom, hogy a kompromisszumkészség a politikai eredményességnek az egyik hasznos ismérve. A kompromisszumról azt felejtik el azok, akik a "mindent vagy semmit" alapján próbálnak megfogalmazni véleményt, vagy kiállni a porondra, hogy ez nem lemondást jelent. A kompromisszum nem azt jelenti, hogy az érdekeim egy részét feladom, hanem azt, hogy az érdekeim egy részét érvényesítem és megpróbálom a gyakorlatban a közösség vagy azok javára fordítani, akik érdekében ezt a politikai csatát megvívják vagy az egyezséget megkötik. Tízéves kisebbségi politizálásunk során láttuk, hogy a kompromisszum nem adódik önmagában. A köznapi élet hôsévé avanzsálhat valaki, ha csak azt mondja, amit érez, csakhogy politizálni nem szívvel, hanem józan ésszel kell, ami megfontolt elemzések és tárgyalások sorozatával valósítható meg.
Visszatérve a mához, legyen az a tanügyi törvény vagy éppen a földtörvény ügye, hiszen itt alakult ki egy eléggé látványos, de különben szerintem teljesen tartalmat nélkülözô konfliktus a RMDSZ szenátusi csoportján belül. A csoport tagjai és egy tagja között. A mi elemzésünk szerint a megteremtett egyezség veszélybe kerülhet amennyiben nem mutatjuk fel a belsô egységet, a cselekvést. Amennyiben nem fogadjuk el, hogy a véleménykülönbségek addig léteznek, amíg a döntést meg nem hozza a csoport. Azután a cselekvés egységére van szükség két okból is. Az egyik, hogy önmagunk érdekét érvényesítendô nem engedhetjük meg, hogy ne legyen egységes álláspontunk valamilyen kérdés kifele való megjelenítésében. A másik pedig az, hogy a politikai partnereink pontosan erre az egységre számítanak. Nem igaz az, hogy a romániai magyarság nem ezt tartaná szem elôtt, amikor az érdekképviseleti szövetség az RMDSZ programját megvalósítandó, arra hivatott embereket küld a parlamentbe. Az, aki azt hiszi, hogy a romániai magyarság ôt személy szerint bízta meg különleges feladatok megoldásával, téved, vagy pedig nem ismeri a legutóbbi választások eredményét. Amikor egy képviselô megpróbálta ezt végigjátszani, csúfosan elbukott, még akkor is, ha igen magas szintrôl talált támogatóra. Egy képviselônek, aki az RMDSZ csapatával jutott be, vállalnia kell azt, hogy nem tudja mindig érvényesíteni a saját szempontjait. Azt is el kell fogadni, hogy mégiscsak volt egy kollektív bölcsesség a kongresszus azon döntésében, hogy a kétharmados többséggel hozott döntés végrehajtásában mindenkinek ki kell vennie a részét. Mindenkinek be kell tartania a döntést.
2. Az RMDSZ-ben mûködik a frakciófegyelem, kivételek ugyan vannak, de nem ezek jellemzik az RMDSZ politizálását. Megnyugtató, hogy ezt a partnereink meg is értették, bár még mindig úgy érzem, nem méltányos, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amikor az a vád illethet bennünket, hogy nekünk is van olyan parlamenti képviselônk vagy szenátorunk, aki a koalíciós egyezségek ellenére az ellenzékkel szavaz. Azt sehol sem tartják nyilván, hogy a még jobb változat reményében utasította el valaki a törvényt, vagy pedig azért, mint akikhez csatlakozott, hogy lehetôleg még ennyit se oldana meg a vitás kérdésben. Ezért nemcsak hogy elítélendô, hanem veszélyes egy ilyen magatartás, és a veszélyen túl még egy csapdát is rejt magában: az ilyen elôre eltervezett tévelygés esetén az áll fenn, hogy az RMDSZ a kompromisszum kialakítása során újabb engedményre kényszerül pontosan azért, mert a cselekvési egység felmutathatósága hiányzik.
3. Ez nem így van, hiszen a következtetést a szenátusi frakció levonta, és az RMDSZ kongresszusi döntése érvényesítésének érdekében megtette a megfelelô lépést , hogy egy olyan szakbizottságból, ahol annyi kényes kérdés felmerül, azt a kollégánkat, aki jegyzôkönyvbe vett bizonylat szerint bejelentette, hogy szavazatával nem támogatja az elért kompromisszumot, visszahívta a szakbizottságban betöltött tisztségébôl.
Három napot tölt megyénkben Victor Ciorbea ex- kormányfô, aki tegnap délelôtt a sajtó képviselôivel is találkozott. A találkozón jelen volt Eugen Crisan, Briscan Lucia, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) megyei kezdeményezô csoportjának több tagja is.
Victor Ciorbea mindenekelôtt a Transilvania Jurnalban megjelent hírt cáfolta, amely a pártja és a Nagy- Románia Párt közötti lehetséges együttmûködést említette. Kijelentette: sohasem kerülhet a barikád másik oldalára. Soha nem fog együttmûködni a sovén-nacionalista erôkkel, és soha nem fogja használni az ilyen formációk nacionalista demagógiára alapozó fegyvertárát.
Háborút üzenek a korrupciónak és a szervezett bûnözésnek, jelentette ki, és hozzátette, hogy ezt az ügyet sikerre vinni csak akkor lehet, ha véget vetnek a politikai diszkriminációnak, ezt azonban olyanok tehetik meg, akik semmiféle gyanús ügyletekbe nem keveredtek.
Kérdésekre adott válaszokból megtudtuk, hogy a lemondását megelôzô és az azt követô három hónapban, a Demokratikus Konvenció, az Elnöki Hivatal, illetve volt pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) megtiltotta számára a védekezést, illetve azt, hogy a korrupciós ügyekrôl beszéljen. Ugyanis ô szólt ezekrôl már 1998 júniusában, de ezt párttársai elferdítették, agyonhallgatták. Ugyanez történt Szatmáron, illetve az idén februárban is. Véleménye szerint a Parasztpárt nem képes, de nem is akarja megoldani ezeket a problémákat, tudniillik a maffiák és a politika összefogott a konc elosztásáért. A tavaly júniusi tanácskozáson 30 oldalas elemzést olvasott fel errôl, aminek nem lett semmi visszhangja. Ezért tartotta szükségesnek a Kereszténydemokrata Nemzeti Unió megalakítását.
Az államfô által is meghirdetett korrupció elleni harc a fent említetteken kívül azért is fulladt kudarcba, mondta, mert az illetékes szervek hatáskörébôl olyanokhoz utalták át, amelyeket ukmukfukk hoztak létre országos szinten. Ráadásul a megyékben, az ilyen hirtelen létrehozott bizottságok élére a megyei tanácsok elnökeit nevezték ki, akik nagy része az ellenzék soraiból kerül ki, és érdekeltségük folytán nem is igyekeztek a korrupciós ügyletekre fényt deríteni. Miniszterelnöksége idején mintegy 10-15 dossziét állítottak össze, amelyek mind a mai napig az országos rendôrparancsnokság fiókjaiban porosodnak, senki sem kezdeményezett eljárást az ügyben, senkit nem állítottak törvény elé. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy ha ezeket a dossziékat a megfelelô módon kezelik, az embereknek az állami intézményekbe vetett, amúgy megrendült bizalma visszatért volna. Csakhogy, állapította meg, a maga halk hangú, de határozott stílusában, hiányzik a politikai akarat.
A minapi közvélemény-kutatás eredményeit elemezve kijelentette: pártja nem is szerepelt a számításba vett politikai alakulatok listáján. Reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi hatalomból kiábrándult emberekben lesz annyi bölcsesség, hogy a jövô évi szavazáskor ne a PDSR-re vagy a nacionalistákra szavazzanak. Elmondta, hogy saját pártja lehetne az alternatíva a gondok orvoslására, csakhogy egyszerûen nem akarják bejegyezni. Légbôl kapott indokokkal halogatják a hivatalos bejegyzést, mint például, hogy "nem elég világos a pártalakítás akarata". Azonban nagyon határozott volt abban a kijelentésében, miszerint nem hagyja annyiban a dolgot, és ha kell, elmegy egészen az Európai Bíróságig. Írásban nyújtott be panaszt az Európa Tanácshoz és más nemzetközi szervezethez. Ugyancsak kérdésre válaszolt, amikor azt elemezte, ki kit segített jobban: a Demokratikus Konvenció (DK) Victor Ciorbeát, vagy fordítva. Annyit határozottan állított, hogy amikor fôpolgármesternek jelölték, a DK népszerûsége alig volt 9 százalék szemben az Ilie Nastase 86 százalékával, de a sok-sok kampányolás után mégis ôrá szavaztak a bukarestiek. Tehát hathatósan hozzájárult a DK népszerûségi kvótája növeléséhez. Ezért nincs is semmiféle komplexusa. Ô nem adósa senkinek, nem zsarolható, sohasem helyezte elôtérbe a személyes érdekeket a közérdek rovására. Miniszterelnöksége idején 22 fejlesztési programot indított el, s ha '97 végén nem történik meg a palotaforradalom, akkor mára Románia Magyarországéhoz, vagy Csehországéhoz hasonló gazdasággal rendelkezne, és tényleg látható lenne az az oly sokat emlegetett fény az alagút végén.
A szakszervezeti mozgalomról az a véleménye, hogy túlságosan nagy megértést tanúsítanak a hatalom iránt, kivéve a bányászmegmozdulásokat, amelyeket a hatalom egy része provokációjának nevezett. Határozottan állította, hogy a hatalom gúnyt ûzött a szakszervezetekbôl is. Az általa létrehozott intézmények ma már nem mûködnek, teljesen megszüntették az állami támogatásokat a szociális élet minden területén, így jöhetett létre a kevés dúsgazdag és a létminimum szélén nyomorgó tömegek közötti óriási szakadék. Összehasonlításként említette a 600 ezer lejes átlagnyugdíjt, illetve a Conel vezérigazgatójának havi 190 millió lejes fizetését. Vagy az Ovidiu Grecea, a miniszterelnöki hivatal ellenôrzô testülete elnökének az arroganciáját, aki a tévében jelentette ki, hogy nem igaz a híresztelés a 89 milliós havi bérérôl, mert "csak" 69 millióról van szó, de azt elfelejtette említeni, hogy ehhez jön még hozzá az államtitkári fizetése, és egyéb javadalmazások.
Népújság: Említette, hogy önök egy modern kereszténydemokráciát kívánnak megteremteni. Mit jelent a modern kereszténydemokrácia fogalma?
Victor Ciorbea: A KDNSZ olyan párt, amelynek van igazi kereszténydemokrata doktrínája. A KDNPP-nek tíz év alatt sem sikerült egy ilyent kidolgozni. Az európai kereszténydemokrácia elveit követjük. Programunk és statútumunk az Európai Néppárt és az Európai Kereszténydemokrata Unió programjában is szereplô 15 alapelvre épül, kezdve a felelôsségtôl el egészen az egyéni kompetencia, illetve moralitás alapján való promoválásáig. Szervezési szempontból a teljes decentralizáció elvét követjük. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megszabaduljunk a zsarolható emberektôl.
A fôvárosi végzôs diákok tiltakozása tegnap begyûrûzött Marosvásárhelyre is. Megyeközpontunk több középiskoláját képviselve, a déli órákban körülbelül száz tanuló tiltakozott a Megyei Tanfelügyelôségen a közoktatási törvény azon elôírása ellen, amely valamennyi reál szakos tanuló számára kötelezôvé teszi az érettségin a matematikavizsgát. A diákok kérése az, hogy a matematika válaszható tantárgyként szerepeljen. A kapott válasz szerint ennek eldöntése a parlament és nem a tanfelügyelôség hatáskörébe tartozik, s a diákokat arra kérték, hogy fogalmazzák meg írásban a kérésüket, s azt ma reggel egy küldöttség adja le Todea Alexandru fôtanfelügyelô-helyettesnél, hogy a beadványt az illetékeseknek továbbítsák.
Az ellenzékben lévô Szociális Demokrácia Romániai Pártja és annak vezetôje, Ion Iliescu volt államfô szerepelne a legjobban, ha most tartanának parlamenti és elnökválasztásokat — derül ki a legutóbbi közvélemény-kutatási adatokból.
A Közvélemény és Piackutató Központ felmérésének csütörtökön közzétett eredményei azt mutatják, hogy az elnökválasztáson Ion Iliescu a szavazatok 40 százalékát szerezné meg, míg Emil Constantinescu hivatalban lévô elnöknek csak a voksok 17 százaléka jutna.
A törvényhozási választáson a PDSR szintén 40 százalékot kapna, a jelenlegi kormánykoalíció fô erejének számító Román Demokrata Konvenció (CDR) pedig csak 21 százalékot szerezne meg.
A baloldali ellenzék és Ion Iliescu az év elején tört az elsô helyre a választói preferenciákat mérô közvélemény-kutatásokban. A PDSR és a volt elnök népszerûségi mutatója azóta töretlen, míg Emil Constantinescu és a CDR egyre rosszabbul szerepel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a mostani felmérés szerint változatlanul számíthat hagyományos szavazótáborára: a voksok 7 százalékát kapná.
A csütörtökön közzétett adatok azt mutatják, hogy az év közben tapasztalt zuhanásszerû visszaesés után ismét növekszik a szélsôségesen nacionalista Nagy- Románia Pártnak és elnökének: Corneliu Vadim Tudornak a népszerûségi mutatója. Az év elején, az ország nyugalmát felkavaró bányászjárás után végzett felmérések 5 százalékot adtak a pártnak, most a párt és a pártelnök egyaránt 9 százalékra számíthat.
A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezettek mindössze 25 százaléka menne el biztosan szavazni, 43 százalékuk pedig csak "valószínûleg". Biztosan nem szavazna 8 százalék, feltehetôleg nem venne részt a szavazásban 13 százalék. A fennmaradó 11 százalék erre a kérdésre nem tudott, vagy nem kívánt válaszolni.
Az újabb magyar-román jogászfórum megnyitására csütörtökön Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter.
A két tárca együttmûködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerûsíteni az eljárást, célszerû idôpontban befejezni a polgári ügyeket.
Dávid Ibolya találkozik és kétoldalú megbeszélést folytat Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is.
A magyar miniszter asszony az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában nagy örömét fejezte ki, hogy érvénybe lépett a román kormánynak az a rendelete, amelynek alapján kiadják az aradi minorita rendháznak az aradi Szabadság emlékmû eddig katonai raktárban ôrzött darabjait.
Dávid Ibolya rendkívül fontosnak nevezte, hogy a román Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet azt is kimondta: a szobor darabjait a rendelet életbe lépését követô tíz napon belül át kell adni a rendháznak.
Az elmúlt ötven évben még csak beszélni sem volt ildomos a határon túli magyarokról, tíz éve beszélni lehet ugyan, ám sokan egyfajta szegény rokonként, sajnálkozva említik a szomszédos országban élô honfitársakat - fejtette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egy fórumon szerdán a Médiahajón.
Elmondta, hogy most végre az anyaország felismeri: egyfajta kitörési lehetôséget rejtenek a határon kívüli egykori magyar területek, ahová érdemes befektetni, üzleti kapcsolatokat teremteni. Örvendetes, hogy a magyar kormány a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatást az idén 50 százalékkal megemelte, s így ez az összeg eléri a 3 milliárd forintot.
Marosi Barna, a Duna TV alelnöke arról beszélt, hogy a Duna TV és az utódállamok magyarsága között sok a hasonlóság. Többször megkongatták felettük a vészharangot, a televízió mégis még ma is mûködik, s létezik, él, cselekszik a magyarság.
Duray Miklós a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke elmondta: most az évtizedeken keresztül lerombolt értékek helyreállítása a fô feladat. Spielmann Mihály Marosvásárhelyrôl úgy vélte: meg kell gyorsítani a polgárosodási folyamatot, új óvodák, kórházak építésére van szükség. Matuska Márton Újvidékrôl arról szólt, hogy világos program, célkitûzés kell a kint élô magyarok helyzetének erôsítéséhez.
Az ENSZ-közgyûlés 54. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Martonyi János magyar külügyminiszter szerdán találkozott román partnerével, Andrei Plesuval — közölte Horváth Gábor külügyi szóvivô.
Martonyi és Plesu megelégedéssel nyugtázta, hogy a délkelet-európai stabilitási egyezmény megvalósítása immár konkrét területeken is lendületet nyer. A két ország közös érdeke, hogy elôsegítse a délkelet-európai stabilitási folyamat céljainak elérését, eredményes kibontakozását.
A felek megállapodtak abban, hogy Magyarország és Románia szorosan együtt fog mûködni az egyes számú, vagyis a demokráciával és az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó "munkaasztal" tevékenységét illetôen. E munkaasztalnak — ahol Magyarország 2000 elsô, Románia pedig az év második felében látja el a társelnöki tisztet — fontos szerepe lehet Jugoszlávia demokratizálásának elôsegítésében.
A magyar külügyminiszter rövid tájékoztatást adott a jugoszláviai ellenzéki önkormányzati vezetôkkel, polgármesterekkel október elején Szegeden tartandó konferencia elôkészületeirôl.
Martonyi és Plesu egyetértett abban, hogy a nemzetközi közösségnek új, alkotó szellemû gondolatokkal is elô kell segítenie a stabilitási folyamatot. E téren — mint megállapították — a szegedi konferencia, az ott létrehozni kívánt széleskörû testvérvárosi kapcsolatok rendszere, a munkaasztalok tevékenysége, valamint majd az európai uniós szankciók körültekintô enyhítése segítheti a jugoszláviai demokratizálódás folyamatát.
A két miniszter egyetértett a Duna hajózhatóvá tételének kérdésében, vagyis abban, hogy Jugoszláviának nemzetközi kötelezettsége a folyómeder (nemzetközi közösség általi) megtisztításának lehetôvé tétele, valamint hogy a hidak újjáépítésérôl az ismert politikai feltételek teljesülésésig a nemzetközi közösség nem hajlandó tárgyalni.
A Martonyi-Plesu találkozón a kétoldalú viszony kérdéseit érintve a magyar külügyminiszter köszönetét fejezte ki a román kormány következetes és egyértelmû fellépéséért az új kolozsvári magyar fôkonzul ellen Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által indított abszurd és megalapozatlan rágalomhadjárattal kapcsolatban — mondta Horváth Gábor. Martonyi megerôsítette, hogy az új kolozsvári fôkonzul a két ország együttmûködésének szélesítéséért fog tevékenykedni.
A Prefektúra 1999. szeptember 20-i keltezésû 246-os számú rendeletével felújították a kormányhivatal mellett mûködô úgynevezett Közigazgatási Bizottságot. Ennek elnöke Dorin Florea prefektus, tagjai a következôk: Ioan Toganel, a Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Matei Dumitru fôtanfelügyelô, Ileana Panturu, a Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója, Cornel Moraru, a Mûvelôdési Felügyelôség fôfelügyelôje, Morent Ilona, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Igazgatóság igazgatója, Farcas Reghina, a Munkaerôelosztó és Foglalkoztatási Ügynökség igazgatója, Isaila Ioan, a Munkavédelmi Felügyelôség fôfelügyelôje, Suciu Dorin, a Hátrányos Helyzetûek Felügyelôségének fôfelügyelôje, Cotoara Vasile ezredes, a Megyei Rendôrfelügyelôség parancsnoka, Bonteanu Marius Stelian alezredes, a megyei Csendôrparancsnokság parancsnoka, Musat Stoica ezredes, a Katonai Központ parancsnoka, Micu Liviu ezredes, a Horea Tûzoltócsoport parancsnoka, Jinga Sandu alezredes, a Polgári Védelmi Felügyelôség parancsnoka, Grosu Lucian alezredes, a Gazdasági Mozgósító és Terepelôkészítô Hivatal osztályvezetôje, Gheorghe Daniluc, a Közpénzügyi Igazgatóság és Pénzügyi Ellenôrzô Igazgatóság vezérigazgatója, Opriscan Doru, az Állami Vagyonalap Maros Megyei fiókjának igazgatója, Bidiga Tiberiu, az Ifjúsági és Sportigazgatóság igazgatója, Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Rusu Ioan, az Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója, Rata Luca, a Mezôgazdasági Kataszteri és Mezôgazdasági Területrendezési Hivatal igazgatója, Pârvu Aurel, a Megyei Kataszteri, Geodéziai és Térképészeti Hivatal vezérigazgatója, Stefanescu Danut, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Barbulescu Ioana, a Statisztikai Igazgatóság igazgatója, Diana Paul, az építészeti, Közmunkaügyi, Városrendészeti és Területrendezési Felügyelôség felügyelôje, Maierean Viorel, a Megyei Metrológiai Iroda igazgatója, Leah Emilia, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója, Serban Elvira, a Román Közúti Hatóság megyei fiókjának igazgatója, Deleanu Zaharie, a Versenyhivatal megyei igazgatója, Dogaru Ioan Anton, az Országos Erdôgazdálkodási Igazgatóság megyei igazgatója, Muntean Nicolae, az Apele Române, a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Echim Ioan, a Romtelecom Rt., a Maros Megyei Távközlési Igazgatóság igazgatója, Antonie Mihail, a Distrigaz Nord Rt. marosvásárhelyi vezérigazgatója, Oroianu Gheorghe, a Román Posta Megyei Ellenôrzô Felügyelôségének felügyelôje, Macarie Alexandru, a Conel Electrica Rt. marosvásárhelyi alegységének igazgatója, Ispas Gheorghe, az Országos Híd- és Útügyi Igazgatóság marosvásárhelyi egységének igazgatója, Cîmpean Romulus, a Talajjavítási Önálló Vállalkozás megyei igazgatója.
A rendelet leszögezi, hogy a bizottság ülésein meghívottként részt vehetnek a megye településeinek polgármesterei és mások, akiknek jelenlétét fontosnak tartják.
Mint már beszámoltunk róla, a kereskedôkkel folytatott közvetlen tárgyalásokkal lezárult az állami alapokból épített kereskedelmi helyiségek eladási folyamatának elsô lépése. A tárgyalások kivonatát a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján Bakó Attila, a gazdasági és társadalmi tevékenységek igazgatóságának vezetôje ismertette.
Huszonhét kereskedôvel tárgyalt a tanácsi határozat alapján létrehozott tárgyalóbizottság. Ezek egyike, a posta helyi kirendeltsége visszalépett, és le is mondott a Székely Vértanúk utcában általa használt helyiség megvásárlásáról. A többi kereskedô megjelent a tárgyalásokon, köztük az a hat cég is, amelyek bírósági úton érték el a helyiségek eladását szabályozó 125. számú idei tanácsi határozat végrehajtásának rájuk nézve érvényes felfüggesztését. E cégek is nyitottak a további tárgyalásokra.
A tárgyalások alatt a cégek legtöbbje, tizenhét kereskedô, az üzlethelyiségek felmérési eredménye ellen emelt kifogást, érveik szerint a felmérés nem egyezik a boltok valós felületével. További 13 cég azt kifogásolta, hogy szerintük az általuk használt helyiségekben elvégzett befektetések értékét az eladási árba rosszul foglalták bele, tizennégyen kérték a fizetési feltételek módosítását. Kilenc kereskedô az eladási árak csökkentését javasolta, hét cég pedig az árakra kivetett, kereskedelmi övezettôl függôen alkalmazott ún. zóna-koefficiens ellen emelt kifogást, amely a központi üzletek esetében a felmért alapár 120%-a. Ezek csak a legtöbb vitát kiváltó problémák, amelyek egyben a pereskedést kiváltó okok is az elôbbiekben említett hat cég esetében. A kérdéseket összesítették, és már meg is kezdôdtek a helyi tanács szakbizottságainak ülései, ahol megvitatják a felmerült problémákat, majd határozattervezetet terjesztenek a tanács plénuma elé, amelyben a testületnek állást kell foglalnia a felszínre került problémákkal kapcsolatban. Tehát a tanácson múlik, lesz-e hosszabbra nyúló jogi vita az ügybôl. Ha ugyanis a testület talál egy mindkét felet kielégítô megoldást, akkor elmarad a további pereskedés, amely elhúzná az eladási folyamatot. Ez azért jelentene problémát, mert az üzlethelyiségekbôl származó bevételt beszámították az idei helyi költségvetés jövedelmeibe. Márpedig ha még a pereskedô cégek is tárgyaltak a hivatallal, az azt jelenti, hogy komoly vételi szándékaik vannak.
Ha elkerülik a további pereket, akkor a tanács jövô héten esedékes ülésén várható határozatát október 5-én már a szerzôdéskötések követnék, a feltételeket elfogadott kereskedôkkel. Akikkel nem egyeznek ki, az azok által használt helyiségeket nyilvános árverésre bocsátják, és a tervek szerint december 15-éig folyna be a város kasszájába a helyiségek eladásából számított mintegy 30 milliárd lej.
A Pénzügyminisztérium — a Hivatalos Közlönyben megjelent — külön rendeletben szabályozza azokat a kötelezettségeket, amelyek a területi képviseleteire, a pénzügyi igazgatóságokra hárulnak az adófizetôknek nyújtandó segítséget illetôen. Ha már elveszik a pénzünket, legalább abban kötelesek segíteni, hogy szakszerûen fizethessünk! A rendelet mindenképpen figyelemre méltó, hisz a pénzügyi szervek számára kötelezettségeket ír elô az adóalanyokkal szemben, akik ezentúl nem csupán fejôstehénként kezelendôk, akit ráadásul kupán is lehet vágni, ha nem tejel jól.
A pénzügyi igazgatóságok, a városokban, községekben mûködô osztályok és irodák metodológia osztályai és irodái kötelesek segítséget nyújtani azt ezt igénylô adóalanyoknak az alábbi témakörökben: a pénzügyi regisztrálásra, a regisztrációs iratcsomó tartalmára, a benyújtás határidejére, a kérdôív kitöltésére, a kifizetések határidejére, illetve az ezek túllépése esetén felszámítandó késedelmi kamatok mértékére, a kifizetés módozataira, a különféle kompenzálási lehetôségekre, a követelések elavulására, általában minden pénzügyi vonatkozású törvényes elôírásra vonatkozó kérdésekben. Amennyiben a megfogalmazódott kérdések meghaladják az illetô struktúrák jogkörét, akkor sem intézhetik el ezt egy vállrándítással, hanem kötelesek ezeket a kérdéseket összegyûjteni, és a kompetens felsôbb szervekhez küldeni, amelyek közvetlenül a kérdezônek küldik meg a választ.
A bürokrácia útvesztôiben rengetegszer botlunk olyan hivatalnokokba, akik félvállról kezelik az ügyfeleket, kiskakasnak képzelik magukat a saját kis szemétdombjukon. Ilyen esetben mindig jó ismerni azokat a törvényes elôírásokat — hisz oly kevés van ilyen! —, amelyek az állampolgárok védelmére születtek, ezen hivatalnokocskák ellen. Az ismertetett minisztériumi rendelet 1999. július 21-én kelt, és a 792-es számot viseli. Megjelent az 1999. szeptember 7-i, 435-ös számú Hivatlos Közlönyben. Adott esetben erre lehet hivatkozni.
Csütörtökön érkezett haza Maros megye küldöttsége a 3. Európai Város- és Régiófejlesztôk Biennáléjáról, amelyet a németországi, Ruhr-vidéki Herne városában rendeztek, szeptember 14-19. között.
A biennálét öt részlegben szervezik: nagyvárosi régiók, változó nagyvárosi régiók, fejlôdésben lévô régiók, változás alatt álló régiók és rurális jellegû régiók. Maros megyét Brassó mellett választották ki a szervezôk a részvételre Románia 41 megyéje közül, a bemutatott pályázati anyagok alapján. Végül Brassó visszalépett, így Romániát egyedül Maros megye képviselte, a változás alatt álló régiók részlegében.
Megyénk pályázatának középpontjában a közelmúltban nemzetközi státust szerzett marosvásárhelyi repülôtér állt, amely köré a tervezô szakemberek gazdasági infrastruktúrát szándékoznak kiépíteni. Ezzel magyarázható az is, hogy a delegációban fontos helyet foglalt el Petru Stefan Runcan, a repülôtér igazgatója, aki a sajtónak is beszámolt a tapasztaltakról. A megyei tanács részérôl Emil Albu igazgató, Monica Dohotaru osztályvezetô állították össze a bemutatkozás anyagát. Részt vett még Gáll Barna tanácsos Segesvár képviseletében, Emil Chiorean, a megyeszékhelyi közszállítási vállalat igazgatója, Nicolae Muntean, a vízügyi felügyelôség igazgatója.
A rendezvényen 17 ország 38 régiója mutatkozott be. Megyénk dán, német, olasz, szlovén, lengyel, svéd és orosz régiófejlesztési tervekkel konkurált. A tét nem csekély, hisz a nyertesnek kikiáltott régió komoly anyagi támogatásban részesül tervei megvalósításához. A résztvevôk elmondása szerint Maros megye bemutatkozását élénk érdeklôdés és szimpátia övezte. Poszterekkel és brosúrákkal bemutatkozott a megye gazdasága, potenciálja, a repülôtér fejlesztésében rejlô lehetôségek, s nem utolsósorban helyet kapott az elôadásban a Drakula legendája által ihletett szórakozóközpont terve is.
Hogy kié a nyertes terv, az a zsûri döntésén múlik, s csupán egy-két hónap múlva derül ki. Ám ha nem is leszünk a nyertesek között, mégis sokat tanultunk a látottakból — mondta Stefan Runcan, Gáll Barna és Emil Albu. Elsôsorban a házigazdák tapasztalata volt figyelemre méltó, akik a Zsil völgyéhez hasonló, lerobbant iparvidékbôl varázsoltak a Ruhr völgyében turisztikai paradicsomot, amely eredeti megoldásokkal létesített ökológiai csodát a szennyezett környezetbôl.
Még ennél is fontosabb eredmény az európai alapokhoz való hozzájutás felkínált lehetôsége. Tervek vannak — mondták küldötteink —, ám nincs pénz a kivitelezésre. A meglepô válasz a nyugati szakemberek részérôl az volt, hogy erre a célra léteznek alapok, ám Romániából senki sem igényli ôket. Ekkor született az ötlet, mellyel német és brit szakemberek felajánlkoztak, hogy segítenek összeállítani azt a bonyolult iratrengeteget, amely egy ilyen támogatáshoz feltétlenül szükséges, ôk még az idén ellátogatnak megyénkbe. Addig is felvilágosító irodalmat, CD-ket nyújtottak át, amely a támogatási lehetôségeket és feltételeket tartalmazza. Ha már Maros megye volt az egész országból az a kiválasztott, amely részt vehetett ezen a rendezvényen (a válogatást külföldi szakemberek végezték), ez azt is jelenti, hogy ötletek léteznek helyi szinten. Most már csak arra várunk, hogy azok, akik erre jogosultak, éljenek is a felkínált lehetôséggel.
A Seprôdi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szervez a marosvásárhelyi Színmûvészeti Intézet Stúdió termében szeptember 18-án, szombaton délelôtt 11, délután pedig 18 órai kezdettel. A Fesztivál védnökei Daróczi Bárdos Tamás zeneszerzô, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Szalman Lóránt karmester, a Seprôdi János Kórusszövetség tiszteletbeli elnöke. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István nôi kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli, vezényel Dárdai Árpád (Sopron).
Szeptember 18-án közöltük, hogy idôlegesen felfüggesztették az ártámogatott gyógyszerek kibocsátását, miután az Egészségügyi Minisztérium augusztus 17-én jóváhagyta az új ártámogatott gyógyszerek listáját anélkül, hogy emellé árlistát is csatolt volna. Idôközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy átiratot küldött, amelynek értelmében október elsejéig a patikák a régi árlista szerint kötelesek kiadni az ártámogatott gyógyszereket — közölte Csomóss Benedek, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alelnöke.
Antonie Valeria gyógyszerésznô, a Magángyógyszerészek Ligájának alelnöke ehhez annyit fûzött hozzá, hogy keddtôl valóban kibocsátják az ártámogatott gyógyszereket, de a pénztár nem számol el olyan júliusi és augusztusi vényeken szereplô gyógyszereket, amelyeket magánorvosok, illetve nyugdíjas orvosok írtak fel, s akiket még nem akkreditált a bizottság. De az orvosok akkreditálása most van folyamatban, s eddig csupán kb. 370 családorvos kapta meg a státust. A szakorvosokat ezután bírálja el a bizottság, de ôk ennek ellenére felírhatnak ártámogatott gyógyszert. A gyógyszerésznô ezt az ellentmondásos állapotot nehezményezte, mert ezzel ôk kerültek lehetetlen helyzetbe. Ugyanis minden recept olvasatakor nem tanulmányozhatják az orvosok listáját, hogy ki akkreditált orvos és ki nem.
És adok nektek szívem szerint való pásztorokat,
és legeltetnek tudománnyal és értelemmel.
Ezt a bibliai mondást a csernátoniak ugyancsak megtapasztalhatták, hiszen Bod Pétertôl kezdve a századok folyamán több jeles pásztora volt a közösségnek, akik nemcsak tudományt és értelmet legeltettek, de összegyûjtötték a már-már elkallódó maradékokat is.
Alsócsernáton Felsô-Háromszéknek abban a tájegységében van, ahol a népélet, néphagyományok, népmûvészet a maga romlatlan pompájában tündökölt még a századelôn és a modern technika is csak késôn éreztette hatását. A 30-as 40-es években azonban már kezd eltûnni az ôsi életforma, s akkor egy szív-lélek fiatalember kerül ide tanítónak és kezdi összeszedni, megmenteni a népi kultúra még fellelhetô tárgyi bizonyítékait.
Gazdag ez a helység, ami történelmét, a faluközösség életét meghatározó események, kialakult szokások, hagyományokat illeti. Ôsrégi település, hisz "a múzeumkertben, néhány ásónyom után, hetedik századi tûzhelybe botlik a szerszám". Alsócsernáton már a XVII. században nagyközségnek számított. Egy összeírás szerint 1680-ban ötezer lakos volt. A múlt század közepétôl erôsen polgárosodó község, ezek után nem meglepô, hogy több nemesi udvarháza is van (volt), köztük a már említett, otthont adó Cseh és a múzeum épülete a Domokos Gyula-féle udvarház. Mindkettô 1831-ben épült a Felsô- Háromszéket pusztító nagy földrengés után (a múzeum alapjait képezô pince 1680-ból való).
A fiatal tanító elôször csak a község múltját kutatja, adatokat gyûjt, részt vesz a környék régészeti ásatásaiban. Az iparosodás elterjedésével a csernátoni házakban mind jobban elterjednek, teret kapnak a gyári termékek, s ezek kiszorítják a régi, kézmûipari tárgyakat. Csodálatos festett bútordarabok, kelengyeládák, ágyak, székek, falitékák kerülnek a színekbe, padlásokra vagy éppen a szemétre. A készruhák, fonalak, szövetek és vásznak feleslegessé teszik a tetszetôs faragott-festett "csörgôs" guzsalyokat, motollákat, szövôszékeket.
A fiatal tanító – a késôbbi múzeumalapító – id. Haszmann Pál volt. 1902. május 20-án született Komandóban . 1921-ben elvégezte a tanítóképzôt, majd 32 évesen kerül Csernátonba, alapít családot és lesz otthona a Cseh-kúria élete végéig és sok száz gyermek útraindításával s a tájmúzeum megalapításával felzárkózzon Csernáton neves "pásztorai": Bod Péter, Végh Antal és Csernátony Cseh Lajos mellé.
Örömmel olvastam Haszmannék meghívóját a múzeum fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. Van annak már jó húsz éve, hogy elôször jártam Csernátonban, mikor még nagyon eleven volt a férj és édesapa elvesztése fölötti fájdalom. Közös szenvedélyünk, a fafaragás hamar összehozott, volt közös témánk, s miután kicsit körülnéztünk az udvaron, hívtak – mennénk el elôször a temetôbe – fejfanézni. Mondanom sem kell, milyen izgalomba hozott, amit ott láttam. Akkor még nem jártam a székelyföldi híres, faragott fejfás temetôkben, itt viszont szinte gyûjteménye volt ezeknek, mert a sírjelek készítésekor Haszmannék (vagy az általuk vezetett faragóiskola tagjai) felhasználták a még fellelhetô motívumokat.
A Domokos-udvarház magas kôfala, várkapunak is beillô bejárata és az évszázados fák lenyûgözô hatással van a látogatóra. Lépten-nyomon akad bôven látnivaló, tele velük a nagyudvar: kis és nagy, új és régi faragott kapuk, fába vésett székely emberportrék, régi malom, sarokereszes parasztház 1760-ból; a parknak beillô udvar egyik sarkában kapott helyet a kis szimbolikus temetô – a legjellegzetesebb székelyföldi fejfák gyûjteménye. A hátsó udvar van a mezôgazdasági gépek gyûjteménye, köztük is külön érdekesség a század eleji gôzgép.
Amit id. Haszmann Pál gyûjtött össze több mint ötven év alatt és folytatták fiai mind a mai napig, annak nagy része a kilencszobás kúriában kapott helyet. A szélrózsa minden tájáról érkezô régiség itt adott találkozót az utókornak, számuk meghaladta a tizenháromezret, kezdve a római cserépedényektôl a népi kerámiáig, bútorok, bélyeg és ásványkollekciók. Az egyik szoba berendezése olyan élethû, hogy akár be is lehetne költözni. Nem hiányoznak a régi pénzek, a helyi családok címergyûjteménye, vadásztrófeák, gyászjelentô-kollekciók. Ha ehhez hozzáadjuk az alapító által gyûjtött mondákat, legendákat, a falut sújtó veszedelmek, betörések, háborúk, éhínség és döghalálról szóló feljegyzéseket – a múzeum anyaga még sokkal gazdagabb.
A gyûjtés nagy részét befejezték, eljutottak a megye és környék legtöbb helységébe. A Székely Nemzeti Múzeum szakembereinek segítségével elvégezték a besorolást, rendezését és sor kerülhetett az anyagok feldolgozására, ám ezzel a közlendôk is megszaporodtak, s szinte családi vállalkozásban kihozták a Csernátoni Füzetek címû idôszakos kiadványt. A múzeumban kiállításokat is szerveztek, gondolok itt elsôsorban a rokon Cseh Gusztáv grafikusmûvész híres, az erdélyi fôemberekrôl készült sorozatára, ami ugyancsak kedvezô fogadtatásban részesült.
A szervezôk kínálta program méltó az ünnepléshez, fôhajtás az Alapító elôtt és ösztönzés fiainak a felbecsülhetetlen értékûgyûjtemény megôrzésében és gyarapításában.
Három erôs utórengést észleltek szerdán Tajvanon, ahol a megtalált halálos áldozatok száma már túllépte a kétezret. A legerôsebb 6,8-as rengés helyi idô szerint szerda reggel volt, egy 6,1-es fél órával késôbb, egy 6-os pedig este. Az új rengések több helyen földcsuszamlást okoztak, és megrongálták Tajvan egyik legnagyobb víztározóját — jelentette az AP. Az országos katasztrófaközpont által az áldozatokról kiadott legújabb hivatalos jelentés 2003 megtalált holttestrôl és 4400 sebesültrôl számol be, s még mindig 2600-an vannak — valószínûleg már holtan — a romok alatt. Százezer ember fedél nélkül maradt.
Szerdán ünnepélyesen átadták az Európai Labdarúgó-szövetség Nyonban, a Genfi- tó partján felépült székházát. A szövetség több mint 100 munkatársa október 4- tôl dolgozik majd az új négyemeletes üvegépületben, amelyet a francia Patrick Berger tervezett. A 37,5 millió dollárba került székházban található az a 150 férôhelyes elôadóterem, ahol az UEFA az európai kupasorsolásokat és a végrehajtó bizottság üléseit fogja tartani. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elsôszámú vezetôje és Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság spanyol elnöke.
A Pénzügyminisztérium székházában szerdán román—amerikai kormányegyezményt írtak alá, amelynek értelmében Románia 14 millió dolláros térítésmentes kölcsönt kap az USA-tól. Az összeget az állami gondozásban levô gyermekek rehabilitációs programjára fordítják.
Szerdára virradólag szlovák katonai vonat lépett be Kürtösnél az országba — közölték a kürtösi vámhivatal forrásai. Minthogy a szerelvény kocsijai le voltak pecsételve, nem végeztek semmilyen vámellenôrzést. Az ilyen alkalmakkor szüséges formalitások után a vonat elindult Giurgiu felé, ahonnan majd átlép Bulgária területére, a szomszéd országból pedig Koszovóba. Giurgiuig a vonatot román katonák fogják kísérni. Mint ismeretes, a parlament két kamarája jóváhagyta két szlovák katonai szerelvény áthaladását az ország területén útban Koszovó felé.
A Nemzeti Emlékhely felépítésérôl
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyet fel kell építeni: az egész magyar nemzetnek szüksége van ugyanis arra a helyre, ahol vissza lehet idézni Szent István, Hunyadi Mátyás, s a késôbbi korok történetét — jelentette ki Hámori József magyar kultuszminiszter szerdán Székesfehérvárott, a megyeházán tartott sajtótájékoztatón. A Szent István által alapított bazilika romjai ( a koronával együtt) nemzeti örökségünk legfontosabb részének számítanak, éppen ezért az emlékhely kialakítása többet jelent egy romkert rendbehozatalánál — mutatott rá, hozzáfûzve: a tárca mindent megtesz, hogy az emlékhely 2001 augusztusára elkészüljön: a költségvetéstervezet jövôre 190 millió forintot irányoz elô erre a célra.
Martonyi János magyar külügyminiszter védnökségével kétnapos nemzetközi konferenciát tartanak szeptember 29-30-án Budapesten a határ menti régiók fejlesztése jegyében. A rendezvény szervezôje a Kárpátok Alapítvány valamint a Kelet-Nyugat Intézet. A szeminárium célja alkalmat teremteni döntéshozók, kormányzati és nem kományzati szervezetek, valamint szakértôk számára, hogy elemezzék és kidolgozzák politikai-stratégiai ajánlásaikat a határ menti térségek fejlesztésére Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásból fakadó elvárásokra. A tanácskozáson Martonyi János külügyminiszter mond köszöntôbeszédet, elôadást tart Erhard Busek volt szlovák kancellár, a Délkelet-európai Együttmûködési Kezdeményezés koordinátora, Csáky Pál, a szlovák kormány elnökhelyettese, valamint az Európai Bizottság képviseletében Laurent van Depoele.
Ha Szlovákiában az elmúlt hét végén parlamenti választásokat tartottak volna, akkor a szavazatok 33 százalékának megszerzésével a Vladimir Meciar háromszoros exkormányfô vezette ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom lett volna az elsô. A 987 embert megkérdezô FOCUS ügynökség felmérése szerint a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció 19,7, a Demokratikus baloldal Pártja 13,3, a Magyar Koalíció Pártja 10,6, az (ellenzéki) Szlovák Nemzeti Párt 8,6, a negyedik kormánykoalíciós erô, a Polgári Egyetértés Pártja pedig 6,4 százalékot ért volna el.
Szépen fejlôdnek a sziámi ikrek
A szerdai kontrollvizsgálat szerint egészségesek és szépen fejlôdnek a szegedi gyermekklinikán tavaly szétválasztott romániai sziámi ikrek - tájékoztatta a sajtót Füzesi Kristóf egyetemi tanár, a gyermeksebészeti osztály, egyszersmind a mûtétet végzô orvoscsoport vezetôje. A kisperegi csecsemôket, Melindát és Izabellát tavaly szeptember 16-ikán, három hónapos korukban operálták szét. A babák a mellkasukon és a hasukon összenôve jöttek a világra. A nem mindennapi mûtét kiválóan sikerült. A szegedi orvosok folyamatosan figyelemmel kísérik a kislányokat, akik legutóbb tavasszal voltak ellenôrzésen Szegeden. A nagyobb súllyal született Melinda már lépeget. A komolyabb beavatkozáson átesett Izabella mozgáskészségének fejlôdése kissé lassúbb, vele többet kell foglalkozniuk a szülôknek. Izabella mellkasának fedésekor idegen anyagot kellett használni, ô így lassabban gyógyul. A babák és szüleik Szegedre szállításáról a hódmezôvásárhelyi Johannita Segítô Szolgálat gondoskodik. Emellett folyamatosan gyûjtik az adományokat a családnak.
EU — rekordtöbblet az eurozónában
Az eurozóna országainak összesített havi folyómérlegtöbblete a legangyobb volt júliusban az év során, de még így is elmaradt ugyane tizenegy ország tavaly júliusi összes többletétôl. Az Európai Központi Bank szerdai közleménye szerint a tizenegy ország összesített folyómérlegtöbblete 8,2 milliárd euró volt júliusban, a júniusi 5,1 milliárdos többlet után, de elmaradt a tavaly júliusi, 12,3 milliárd eurónak megfelelô összegtôl. A növekedést a külkereskedelem lassította. Az eurozóna júliusi kereskedelmének többlete 13,3 milliárd euró volt júloiusban, a tavaly júliusi, 15,3 milliárd eurónak megfelelô összeg helyett.
Héttagú küldöttség képviseli megyénket Dániában, a szeptember 25. és október 9. között sorra kerülô önkormányzati szakmai programon. A pályázaton meghirdetett utat a kecskeméti önkormányzat nyerte, és a dán külügyminisztérium Demokrácia Alapítványa támogatja. A héttagú csoporthoz — melyet Virág György, a megyei tanács alelnöke, Varó Levente, Mezôbodon, Kocsis Albert, Magyaró, Vízi József, Marosszentgyörgy, Oprea Ironim, Dános, Vasu Ioan, Rücs és Burian Ioan, Marosoroszfalu polgármestere alkot — Kecskeméten a helyi önkormányzat nyolc képviselôje csatlakozik. A kéthetes programban szó esik az önkormányzatoknak a demokráciában betöltött szerepérôl, valamint a különbözô tartományok meglátogatása mellett elôadásokat tartanak Dánia történetérôl, életszínvonaláról, családmodelljeirôl stb.
Bostoni fotós képei Marosvásárhelyen
Kálmán Béla felvételeibôl mutat be válogatást a marosvásárhelyi Fotóklub a Várgalériában. Az Amerikában élô, világjáró fotómûvész hat évtizedes pályája során sokszáz kiállításon vett részt, és megkapta a FIAP legmagasabb, Master fokozatát. Színes, látványos munkáiból félszáznyit láthat a helybeli közönség. Mûvészetét a ma délután 6 órakor nyíló tárlaton Nagy Miklós Kund és Bálind Zsigmond, a Fotóklub elnöke méltatja.
Emelték a Sanlacta-termékek árát
Hétfôtôl 8-10 százalékkal drágábban vehetjük a Sanlacta-termékeket. Az 1,8 százalékos zsírtartalmú tejért 3800 lejt, a szánáért 2500 lejt, az 500 grammos savanyú tejért 3800, a 300 grammosért 2800 lejt kell fizetnünk. Az áremelés a sajtokra, s egyéb termékekre is érvényes. A Maros Tejfeldolgozó Rt. marketingosztályán arról tájékoztattak, hogy október 1-jétôl 15 százalékkal drágulnak a társaság termékei. A bekövetkezô áremelést az alapanyag és az energia díjának növekedésével magyarázták.
Október elseje az idôsek nemzetközi napja. Ennek alkalmából a marosludasi nyugdíjasok szakszervezete ünnepséget tart. Október 1-jén, 14.30 órakor a mûvelôdési otthonban Kiss Ibolya festészeti kiállítása nyílik, 15 órakor a város legidôsebb lakóját, a 100 éves Cucuveanu Dumitrut, valamint a 94 éves Kertész Gergely háborús veteránt köszöntik. Délután 4 órakor a Maros Mûvészegyüttes mutatja be mûsorát.
Zarándoklat Csíkszentdomokosra
Az elôzô évek hagyományához híven, az Erdélyi Hit és Fény mozgalom idén is megszervezi zarándokútját. Szeptember 25-én a csoportok Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyrôl, Kolozsvárról, Déváról, Türkösrôl, Marosvásárhelyrôl, Ditróból, Marosszentgyörgyrôl, Nagyváradról Csíkszentdomokosra, Márton Áron szülôfalujába zarándokolnak.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1954-ben végzett volt hallgatóinak találkozóját tartják szeptember 25-én, szombaton. A reggel 9 órakor kezdôdô rendezvénynek az egyetem díszterme ad otthont.
A Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Polgári Szövetsége kirándulást szervez Magyarországra október 4-6-a között. Útvonal: Marosvásárhely — Arad — Makó — Szeged — Ópusztaszer — Hódmezôvásárhely — Mezôhegyes — Battonya — Arad. A kirándulás harmadik napján a csoport részt vesz a 13 aradi vértanú emlékére szervezett ünnepségen. Bôvebb felvilágosítás a 121-606-os telefonszámon, Muzsnay Levente alelnöknél.
Ezzel az elnevezéssel szervezte meg szórakoztató mûsorát a Sopterean Alapítvány. Ma este 7 órától a megyeszékhelyi Nyári kertben lép fel a Trei Sud-Est és a Capuccino együttes, valamint Laly, a komikus. Jegyek a Nyári kertnél válthatók.
Hálózati munkák miatt hétfôn, szeptember 27-én, 8 és 16 óra között szünetel a villanyáram-szolgáltatás Marosvásárhelyen a Szabadi utcában (a 104. és 152. számok között, és a Benefalvi út és a 133. házszám közötti szakaszon), valamint a Szentanna utcában (1-10 és 1A-23. számok között).
A Hahota színtársulat Margaret Mayo: Itt a baba, hol a baba? címû kétfelvonásos vígjátékával szombaton, szeptember 25-én este 7 órakor Ditróban, míg vasárnap ugyancsak 19 órától Gyergyószentmiklósban szerepel.
A követési távolság be nem tartása miatt ütötte el MS-03-HSB forgalmi rendszámú személygépkocsijával az 54 éves szovátai illetôségû M. Ioan az elôtte kerékpárral haladó 30 éves makfalvi K. Józsefet. Szerdán este a Makfalván áthaladó 13/A országúton történt balesetben a biciklis súlyosan megsérült.
Letartóztatott országos körözöttek
Hamisítás bûntette miatt adtak ki január 27- én országos körözési parancsot a 26 éves szászrégeni illetôségû V. Eugen Marcel nevére. Lopás vádjával ítélték el 1998. szeptemberében a 25 éves faragói B. Zaharie Nicolaét, akit azóta hiába keresett a rendôrség. Mindkét bûnelkövetô kezén a napokban kattant a bilincs.
A marosvásárhelyi környezetvédelmi kirendeltség által a szeptember 16-22-e közötti idôszakban végzett mérések azt bizonyítják, az Azomures Rt. és a városi szennyvíztisztító tovább szennyezi a Maros vizét. A felügyelôk Csapónál ammónium-, nitrát- és nitrit-ion határérték- túllépést észleltek a felszíni vizek minôségét illetô ellenôrzéseik során.
45 millió lejt fordít az ákosfalvi tanács a községközponti mûvelôdési otthon tetôzetének javítására, valamint a belsô meszelésre. Elôbbit a székelyvajai Namon Kft., utóbbit a helybeli Zugron Kft. végzi.
Néhány napja fogtak hozzá Szövérden azon betonhíd építéséhez, ami a valamikori faépítményt fogja helyettesíteni. Ezen intézkedésre azért volt szükség, mivel a régi híd szerkezete nem bírta meg a kombájnokat és 16 tonnás jármûveket, de a gyakori árvizek is megrongálták.
Copyright © Népújság - 1999