|
LI. évfolyam 221. (14273) |
1999. szeptember 22., szerda |
A kolozsvári magyar fôkonzul nyilatkozata
A kolozsvári polgármester legutóbbi akciója rávilágított arra is, hogy Romániában a Nagy- Románia Párton kivül szinte valamennyi politikai tényezô elhatárolódik az ilyen szélsôséges megnyilvánulásoktól — jelentette ki hétfôn Alföldi László, az új kolozsvári magyar fôkonzul az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A magyar diplomata megbízólevelének átadása után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a negatív szenzáció egyben elôtérbe állította a magyar-román kapcsolatok és a magyar-román megbékélés ügyét, s megmutatta, hogy ebben a kérdésben elég széles társadalmi konszenzus van Romániában is.
Az új fôkonzul elsô hivatali tevékenységei között említette bekapcsolódását a magyar- román történelmi megbékélésnek szentelt aradi emlékpark jogi, technikai feltételeit elôkészítô diplomáciai munkákba.
— Orbán Viktor miniszterelnök a tervek szerint október 6-án együtt fog koszorúzni Radu Vasile kormányfôvel, s bízom abban, hogy addigra Zala György hányatott sorsú Szabadság-szobra is az aradi minorita rendház falai közé kerül. Így megtörténhet a szakértôi vizsgálat, megkezdôdhet a szoborcsoport helyreállítása, s remélhetôleg a most kijelölendô emlékparkban méltóképpen helyezik el — mondta.
A távlati feladatokat illetôen a magyar fôkonzul hangsúlyozta, hogy elsôrendû fontossága van a magyar- román kapcsolatokban a konzuli hálózat bôvítésének. Errôl a két miniszterelnök legutóbbi marosvásárhelyi találkozóján elvi egyetértés született, s szó volt róla fôkonzuli pátensének átadásakor is.
— Jövô nyárra megnyílhat a csíkszeredai magyar fôkonzulátus. Ennek semmi akadálya nincs már, csak a technikai, anyagi feltételeket kell megteremteni. Magyar részrôl egy kormányhatározat szükséges, a román féltôl pedig szóbeli diplomáciai jegyzéket várunk a megerôsítésrôl — mondta Alföldi László.
Az új magyar kolozsvári fôkonzul hétfôn bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti elnöki hivatalában, ahol Markó Béla szövetségi elnök fogadta a magyar diplomatát.
A keddi Adevarul és a Cotidianul beszámolója szerint Gheorghe Funar sajtóértekezletén bejelentette: ha Alföldi László fôkonzul megkezdi tevékenységét, elrendeli, hogy a város kóbor kutyáit magyar nemzeti színûre, piros, fehér, zöldre fessék. Magyarázatul Funar hozzátette: "Magyarország fôkonzuljának négylábú honfitársai meg fogják ôt harapni és rábírják majd a város elhagyására".
A városban állítólag ötezerre tehetô a kóbor kutyák száma, s közülük Funar pár hónap alatt ötszázat akar befestetni.
Az Adevarul arról is beszámolt, hogy a polgármester levelet írt Radu Vasile kormányfônek, akivel telefonon is beszélt és állítólag "megegyezett vele Alföldi László konzuli kinevezésérôl". Funar a többi között arra kérte a kormányfôt, hogy ha a magyar hatóságok 48 órán belül nem rakatják vissza a román nemzeti zászlót a szegedi román konzulátus épületére, akkor a kölcsönösségi elv alapján a román hatóságok vetessék le a kolozsvári magyar konzulátus épületérôl a "Nagy- Magyarország felségjeleivel ellátott zászlót és cseréljék fel ezt a Magyar Köztársaság állami zászlajával, amin nincs címer".
A Ziua címû napilap viszont arról adott hírt, hogy a kolozsvári fellebbviteli bíróság ügyészsége elkészítette Funar városgazdálkodási törvénytelenségeinek egyik ügyében a vádiratot, amelynek alapján börtönbüntetésre ítélhetik a polgármestert. A Funar-provokációkról pedig ezt írta a lap: "Felelôtlenség figyelmen kívül hagyni megzavarodott kirohanásait. Elôbb vagy utóbb elôfordulhat, hogy egyenesen bûnnek bizonyul, ha szándékosan nem vesznek tudomást Funarról."
A rádió kedd déli híradójában arról számolt be, hogy Virgil Magureanu, a hírszerzés 1990-1997 közötti vezetôje, aki most az általa alapított Román Nemzeti Párt (PNR) ideiglenes elnöke sajtóértekezletén "pártja vezetôsége nevében felhívta a figyelmet az Alföldi Lászlóval, Magyarország új romániai konzuljával kapcsolatos kémkedési gyanúra, amit nagyobb figyelemmel kell kezelni. Az ügy önmagában nagyon súlyos és nem úgy kell hozzáállni, ahogy azt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tette".
Az osztrák OMV energia- és vegyipari konszern megvásárolta 50 millió schillingért a romániai AWA benzinkút-hálózatot, és ezzel belépett a romániai piacra — kijelentették be kedden Bécsben.
Az osztrák hírügynökségnek az ügyletet lebonyolító tanácsadó cég képviselôje elmondta: az AWA jelenleg négy benzinkutat üzemeltet Kolozsváron — amelyeknek átalakítását az OMV már meg is kezdte — s e kutak forgalma évi 45 millió schilling.
Az osztrák cég az AWA-t csak belépônek tekinti a román piacra, közepes távon 30-40 benzinkutat szándékozik üzemeltetni Romániában. A bôvítést benzinkutak vásárlása útján kívánja elérni az OMV és ennek megfelelôen már folytat is tárgyalásokat.
Az AWA-t egy nemzetközi beruházó csoport adta el, amely fôleg tévékészülékek és videókészülékek kereskedelmével foglalkozik, s a jövôben e fô ágazatára kívánja fordítani minden figyelmét.
Az OMV egyik fô stratégiai célja, hogy kiépítse jelenlétét a közép- és kelet-európai országokban, s e cél eléréséhez került egy lépéssel közelebb a romániai hálózat megvásárlásával.
1998 végén az OMV Ausztriában 566, külföldön 467 benzinkúttal rendelkezett: mennyiségi sorrendben Csehországban 99, Szlovéniában 93, Németországban 92, Magyarországon 82, Szlovákiában 54, Olaszországban 32 és Horvátországban 15 töltôállomást üzemeltet.
Az ENSZ koszovói különmegbízottjának vezetése és a nemzetközi békefenntartó erôk (KFOR) felügyelete alatt tevékenykedik majd a Koszovói Védelmi Hadtest — közölték Belgrádban, ahol kedden újabb részletek láttak napvilágot a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK) felváltó "polgári" szervezetrôl.
Az albán elnevezésének rövidítése alapján TMK-ként emlegetett új szervezet a szerbiai tartomány függetlenségéért tavaly márciustól idén júniusig kiterjedt fegyveres harcot vívott UCK átalakulásával jött létre. Az átalakulást a gerillahadsereg hétfô reggel bejelentett "hivatalos" lefegyverzését követôen rögzítette az a megállapodás, amelyet Bernard Kouchner ENSZ-különmegbízott és Hashim Thaqi, az UCK politikai vezetôje, valamint Agim Ceku, az UCK vezérkari fônöke és Michael Jackson KFOR-parancsnok írt alá hétfô este.
Az új szervezet összesen ötezer fôbôl áll (korábbi jelentések szerint ebbôl kétezer a tartalékos.) A TMK fôparancsnokává Agim Cekut nevezték ki, akinek Kouchner hétfôn este már át is adta a hivatalos megbízólevelet. A kulcskérdésnek tekintett fegyverzetet illetôen a felek megállapodása egyelôre nem világos, csak annyit tudni, hogy a TMK 200 oldalfegyverrel rendelkezik ôrzési és védelmi feladatok ellátására.
A megállapodás értelmében az UCK tagjai hétfô éjféltôl nem viselhetik a gerillahadsereg egyenruháját és jelvényeit. Az új szervezet majdani egyenruhájára a TMK jelvénye kerül fel, amely mindazonáltal hasonlít az UCK régi logójára.
Az új jelvény szintén vörös-fekete színû. A fô különbséget az jelenti, hogy egy fekete Koszovó-térkép váltotta fel az UCK jelvényében (és a mintául szolgáló albán nemzeti lobogón) szereplô fekete kétfejû sast. Az UCK albán neve (Ushtria Climintare e Khosoves) helyett pedig a TMK elnevezést festették az új jelvényre.
A védelmi szó az UCK sürgetésére került bele a polgári erô nevébe. Ez tükrözi az új szervezet pontosan nem körülhatárolt feladatait övezô bizonytalanságot. A szakadárok inkább katonai jellegû szervezetként, egy független Koszovó leendô hadseregének magjaként, a KFOR viszont inkább polgári védelmi erôként képzeli el a TMK-t.
Háromnapos hivatalos látogatásra hétfôn Bukarestbe érkezett V. Harald norvég király és felesége.
A norvég király személyében az 1989. decemberi fordulat óta elsô alkalommal tesz látogatást egy koronás uralkodó Romániában.
V. Harald hivatalos megbeszéléseket folytat Emil Constantinescu államfôvel, találkozik a szenátus és a képviselôház elnökével, román üzletemberekkel. Részt vesz a román-norvég biztonságpolitikai szeminárium megnyitásán.
A norvég királyi pár látogatást tesz Moldvában is, ahol egyebek között megtekinti a híres voroneti kolostort.
Az ENSZ New York-i székházában hétfôn megkezdôdött a Közgyûlés új, 54. ülésszakának október 2-ig tartó általános vitája.
Kofi Annan ENSZ-fôtitkár megnyitó beszéde után Luiz Felipe Lampreia brazil külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre, hogy aztán ôt az elkövetkezô két hét során az immár 188 tagállam legtöbbjének képviseletében valamelyik magas rangú illetékes - állam-, illetve kormányfô vagy külügyminiszter — kövesse, kifejtve hazája álláspontját a világpolitika idôszerû kérdéseirôl.
Bill Clinton amerikai elnök felszólalását keddre idôzítették, Martonyi János magyar külügyminiszter pénteken szólal fel. A hétfôi névsorban szerepel többek közt Thabo Mbeki dél-afrikai, Abdelaziz Buteflika algériai, Sam Nujoma namíbiai és Eduard Sevardnadze grúz államfô, Lionel Jospin francia miniszterelnök, Robin Cook brit külügyminiszter.
Az Egyesült Államok sajátos helyzetben van az idei közgyûlési ülésszak kezdetén. A világszervezettel szemben felhalmozott tagdíjhátraléka immár olyan összegre rúg, ami közgyûlési szavazati jogának elvesztésével fenyeget. A Clinton-kormányzat mindeddig hiába kérlelte a republikánus többségû kongresszust, hogy hagyja jóvá az elmaradások pótlását.
Washington új ENSZ-nagykövete, Richard Holbrooke is rendre hangoztatja, hogy a kormányzat ezeknek a függô ügyeknek a mielôbbi rendezésére törekszik. Az amerikai politikai közéletben azonban hagyományosan erôsek az ellenérzések az ENSZ-szel szemben, és a választási év küszöbén nem lesz könnyû legyûrni az adósságrendezéssel szembeni ellenállást. Olyan amerikai kormányzati nyilatkozatok is elhangzottak a közelmúltban — legutóbb a múlt pénteken, David Welch külügyi helyettes államtitkár szájából —, hogy az Egyesült Államok törekszik ENSZ- hozzájárulási kötelezettségeinek csökkentésére.
Jelenleg az Egyesült Államoknak 25 százalékkal kell hozzájárulnia a világszervezet általános költségvetéséhez, és valamivel több mint 30 százalékkal a békefenntartó tevékenységhez. Ez a kvóta a demokrata párti kormányzat szerint is túl magas, miközben általános washingtoni nézet, hogy az ENSZ költekezését az eddigieknél is jobban vissza kellene fogni.
Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke hétfôi szabadkai sajtóértekezletén visszautasította a VMSZ-t állítólagos határmódosítási szándéka kapcsán ért vádakat — jelentette a Beta belgrádi független hírügynökség.
Ispánovics István az MTI-nek nyilatkozva szintén aláhúzta: többször elmondták és Kasza József VMSZ-elnök is számtalanszor nyilatkozott arról, hogy nem látják megoldhatónak a határmódosítást.
— Továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy a magyarságot érintô gondokat valamilyen módon Jugoszláviában, Szerbiában és szûkebb hazánkban, a Vajdaságban kell megoldani. Határmódosításra nincs szükség. Az ezzel kapcsolatban — fôleg Magyarországon — elhangzó nyilatkozatok károsak a vajdasági magyarságra nézve, mert újabb feszültséget keltenek a magyarok és a többségi szerb nemzet között - hangsúlyozta.
A VMSZ alelnöke a szervezet új autonómiakoncepcióját és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakítását ért bírálatokra reagált a hétfôi sajtóértekezleten. Az elôbbinek fôként a területi autonómiával kapcsolatos részét érte kritika.
Ispánovics István számos példát említve a sajtóértekezleten azonban hangsúlyozta, hogy Európa több országában mûködik területi autonómia, a VMSZ ezért nem érti az elmúlt hetekben több (szerbiai) politikai szervezet részérôl elhangzott bírálatokat.
A szövetség nem érti az IMNT megalakítát ért kritikákat sem. Álláspontja szerint a tanács legitim szerv, amelynek megalakítását az autonómiakoncepció elôirányozza. — Benne van a dokumentumban, így várható volt, hogy elôbb- utóbb sor kerül megalakítására. A tanács tagjainak több mint 80 százaléka vállalta a részvételt, ezért a szervezet teljesen legitim módon mûködik — mondta Ispánovics István.
A svájci Holderbank Financiere Glarus AG cementipari csoport kedden bejelentette, hogy szándéklevelet írt alá a Lafare Romcim SA élesdi cementgyárának megvásárlásáról.
A magyar határhoz közeli, erdélyi gyár évente 450 ezer tonna cementet értékesít, és jól kiegészíti majd a Holderbank tordai telephelyének tevékenységét — írták a Holderbank közleményének szerzôi, de pénzügyi részleteket nem közöltek.
Négy napot tölt megyénkben Victor Ciorbea exkormányfô, aki jelenleg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból nemrég kivált Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) elnöke.
A látogatás során a volt miniszterelnök szerdán Segesvárra megy, ahol a SICERAM, illetve a DECO PLANT cégeket látogatja meg. Délután a középkori várban található Ciprian Porumbescu teremben találkozik a párt tagjaival és szimpatizánsaival.
Csütörtökön Marosvásárhely és Szászrégen között osztja meg a napját a pártelnök. Délelôtt sajtótájékoztatót tart a Continental Szálló Zöld termében, egy órakor a szászrégeni mûvelôdési otthonban tartanak találkozót a párttagokkal.
Pénteken délelôtt 11 órakor Marosvásárhelyen találkozik a volt politikai foglyok egyesületével, majd 15 órától a Kultúrpalota kistermében részt vesz az ANCD megyei konferenciáján. Ezt követôen sajtótájékoztatót tart. Szombaton pedig Dicsôszentmártonban folytatja találkozósorozatait.
Továbbra is csúfot ûznek a földmûvesekbôl
A földtörvény alkalmazása óta örök probléma a vadkár. Országos és megyei szinten az amúgy sem könnyû helyzetben levô földmûvesek mindennapjait keserítik meg a vadak, veszik el kedvüket attól, hogy megdolgozzák a földet. Tavaly Maros megye 222 514 hektáros termôterületébôl közel 4 885 hektár maradt parlagon, mert a korábbi évek tapasztalata alapján nem volt érdemes megdolgozni azért, hogy a termést vaddisznók, medvék, szarvasok, ôzek tegyék tönkre. Az idei statisztikák pedig még hangsúlyozottabb károkat jeleznek.
A Régen környéki falvak 5289 hektáros földmûvelésre alkalmas területérôl 343 hektár kukoricában tettek 522 millió lejes kárt a vadállatok, Erdôszentgyörgy környékén 51 hektár kukorica, zab, burgonya és napraforgóültetvényben, Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza kerületében 630 hektár kukorica, burgonyaültetvényt és legelôt károsítottak a vaddisznók, a Nyárád és Küküllô menti falvakról nem is beszélve. Az ügyben elkeseredett levelek érkeznek évek óta szerkesztôségünkbe, s bármerre megyünk vidéken, ez az elsô és legfontosabb megoldatlan probléma, ami a beszélgetések során felmerül. A panaszokat az illetékesek is nagyon jól ismerik, ezért megmagyarázhatatlan, hogy a kedélyeket csillapító, a földmûves ember elkeseredését enyhítô, a helyzetet rendezô megoldások a mai napig sem születtek? Vagy talán mégsem így áll a helyzet, s a kárrendezés csak azon múlik, hogy a hatályos törvényeket, rendeleteket kellene az állampolgár érdekében értelmezni és alkalmazni?
A helyszín Nyárádmagyarós, de lehetne a Nyárádmente bármely települése, Szereda, Gálfalva vagy akár Szentháromság is, hisz ebben az övezetben 1176 hektár termôföld maradt parlagon ebben az évben. Aki panaszkodik: Kacsó Vencel Magyarós polgármestere.
— Azt mondják, hogy vadellenes vagyok, holott tudom, hogy az oktalan állat az élelmet keresi, és nem azt akarom, hogy kiirtsák a vadállományt. Egyszerûen csak azt szeretném elérni, ha kifizetnék a kárt azoknak, akiknek a megélhetése múlik ezen. 1997-ben 30 kárbecslési dossziét nyújtottunk be az erdészeti hivatalhoz, ’98-ban 48-at, az idén pedig már 50-et. Eredmény nélkül. Holott a tavaszon is óriási kárt tettek a burgonyaültetvényekben a vadállatok. Elmentem a törvényszékre is, ahol azt mondták, hogy a károsultaknak egyénileg kell pert indítaniok. De melyik tsz-nyugdíjasnak van annyi pénze, hogy például a 60.000 lejes kárért egymillió lej körüli összeget fizessen bélyegekre, ügyvédekre és minden egyébre, ami a pereskedéssel jár?
Tudom én jól, hogy a vadállomány állami tulajdonnak számít, hát akkor az, akinek nyeresége van a vadászatból, s nem is kevés, hisz 6000 márka (1500—10.000 márka között szerk. megj.) egy medve, térítsen meg valamit azoknak a földmûveseknek, akik a mezôgazdaságból élnek. Hogy csak annak a jövedelem nélküli özvegyasszonynak a példáját említsem, aki szántatta, tárcsáztatta, bevettette, kapálta és kapáltatta a földet, hogy legyen egy kis gabonája, s a 29 ár kukoricából egy szál növényt sem hagyott lábon a vaddisznó. Kérdem én, hogy mibôl fog megélni, állatot tartani a télen?
Szegény község ez, sok az öreg kisjövedelmû tsz-nyugdíjas, s bár nehezen, de egész nap dolgoznak, s akkor éjjel háljanak a földjük mellett? S akinek nyolc-tíz parcellája van, az melyiket ôrizze? És a medve ellen például mi tud tenni? Nemrégiben a tulajdonos jelenlétében mászott fel a szilvafára, s törte össze az ágakat, a gazda kutyáját pedig, amelyik megugatta, széttépte a vadállat — mondja Kacsó Vencel, s ahogy elindulunk a faluba, már azt sem tudjuk, hogy melyik gazdához térjünk be. Györfi Béla kutyával ôrizte a 14 ár kukoricást, s a másik oldalon csak belement a vaddisznó, s megmocskolta a termést. Tôkés Ferenc törökbúzájából szinte egy szál sem maradt, Tôkés Róza 50 ár kukoricájából sem.
Meddig mehet ez így?
A megoldásról elôször a Megyei Mezôgazdasági Igazgatóságon érdeklôdtünk. Náznán Jenô vezérigazgató szerint bizonyos övezetekben megbomlott az egyensúly a vadállomány létszáma és a környezet természetes eltartóképessége között. Ez okból keletkeznek olyan nagy mértékû vadkárok megyénkben a Nyárád, a Küküllô és a Maros völgyében fekvô településeken. — Az egyensúlyt kellene helyreállítani, kilôve azokat a vadakat, amelyek óriási károkat okoznak a mezôgazdaságnak. Amikor a megmûveletlen területeket leltároztuk föl, a 24 hektárból 2,4 százalék esetében az okot az évek óta ismétlôdô vadkárokban jelölték meg — mondotta az igazgató rendelkezésünkre bocsátva a bevezetôben idézett adatokat.
Eisler László osztályvezetôtôl a mezôgazdasági területeken keletkezett károk felmérésének és megtérítésének módozatáról érdeklôdtünk. Amint elmondta, a kármegállapítást a Pénzügyminisztérium, illetve a Mezôgazdasági Minisztérium 1990. évi 233-24-es közös rendelete alapján végzik. Az okok között jégesô, kora ôszi, téli vagy késô tavaszi fagy, vihar, földcsuszamlás, árvíz, pangó vizek, hosszan tartó nagy szárazság szerepel. Furcsa módon a vadkárról említés sem történik.
Megjelenik viszont a Vadászati alapról és a vadállomány oltalmazásáról szóló 1996. évi 103-as törvényben, amely szerint a vadállomány országos érdekû közvagyont képez (2.szak./2). A 3. szakasz szerint Románia vadászati alapja vadászterületeknek nevezett vadgazdálkodási egységekbôl áll, amelyeket a tulajdonostól függetlenül bármely kategóriájú földterületen hoznak létre, és megfelelôen elhatárolnak, hogy biztosítani lehessen keretükben a vadállomány minél nagyobb stabilitását. A vadászterületeket 30 százalékban az Országos Erdôgazdálkodási Egység alegységei, 68 százalékban a törvényesen létrehozott vadászszervezetek, két százalékban pedig a vadgazdasági profilú oktatási és tudományos kutatóegységek — mint vadászterület- ügykezelôk adminisztrálják. Teszik ezt az erdôgazdálkodás területén felelôs központi hatóság megbízásából, amely a vadászat területén a törvény által megfogalmazott következô fôbb feladatkörökkel rendelkezik: kidolgozza a Románia vadászati alapjára vonatkozó stratégiát (7/a),s többek között az ágazati minisztériumok képviselôivel együtt megállapítja a szükséges intézkedéseket a mezôgazdasági-erdészeti és vadgazdálkodási egyensúly megôrzésére és a vadállatok által, illetve a vadászattal a mezôgazdasági kultúrákban, a háziállatokban és a fajállatokban okozható károk megelôzésére"(7/i).
A törvény kimondja továbbá, hogy azok a jogi személyek, akikk valamely vadászterület ügykezelésbe vételére szerzôdést kötöttek, kötelesek teljesíteni a szerzôdésben a vadászterületekkel illetve a vadállománnyal való gazdálkodással kapcsolatban megállapított összes feladatokat. E feladatok egyike "biztosítani a vadak által vagy a vadászattal a mezôgazdasági kultúrákban, a háziállatokban illetve az erdôalapban okozható károk megelôzését, valamint vállalni a felelôsséget az okozott károkért, a javak tulajdonformájától függetlenül (13/e).
A 15. szakasz 1-es bekezdése szerint az erdôgazdálkodás területén felelôs központi közhatóságnak a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt szabályokat kell kidolgoznia a vadállomány által a mezôgazdasági, erdôgazdasági kultúrákban és a háziállatokban okozható károk megelôzésére. Ennek ellenére a 15. szakasz (2)-es bekezdése a kárt részben a földmûvesek nyakába varrja. "A vadak által okozott károkért a polgárjogi felelôsség a vadászterület ügykezelôjére hárul, a szigorúan védett vadfajok esetében pedig az erdôgazdálkodás területén felelôs központi hatóságra, amennyiben nem teljesítették a károk megelôzésében és korlátozásában rájuk háruló kötelezettségeket, és csakis akkor, ha a kárt szenvedett bírlalók igazolják, hogy az illetô területek ôrzése tekintetében eleget tettek a reájuk háruló kötelezettségeknek." "A kártérítéseket, a törvény feltételei között a kárt szenvedett személy által a kár bekövetkezésének idôpontjától számított háromnapos határidôn belül benyújtott kérésre, a következôk bizottság álapítja meg: a helyi közigazgatási hatóság képviselôje, a vadászterület ügyvezetôjének meghatalmazottja és a kárt szenvedett személy; a bizottság e célból ténymegállapítási jegyzôkönyvet készít (15/4)." Ha a vadászterület ügykezelôjének a meghatalmazottja 48 órás határidôn belül nem jelentkezik, a károkat a helyi közigazgatási hatóság kéviselôje is megállapíthatja, a kárt szenvedett személy és két tanú jelenlétében (14/5)."A vitás ügyek a bírói hatóságok által oldandók meg" — olvasható a 15. szakasz (6) bekezdésében. A vadállatok által illetve a vadászattal okozott károkat, valamint a kártérítések összegét a vadászati mûszaki szakértôknek kell szakvéleményezniük (15/(7).
A földterületek tulajdonosai (tehát a helyhatóságok például), akiknek területén vadászterületeket hoznak létre, jogosultak részesülni a vadászterületek ügykezelésbe vételéért a folyó évben fizetendô díj 25 százalékát kitevô összegben, amely összeget közvetlenül folyósítják a 100 hektárt meghaladó birtok esetében, és közvetve a helyi költségvetésen keresztül, a 100 hektárnál kisebb földterületek esetében.
A törvény 15. szakaszának második bekezdését, amely a földmûvesekre hárítja a vadkár bekövetkezése miatti felelôsséget, a törvény elfogadását követôen 28 szenátor kifogásolta és az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleményük szerint az említett törvénycikkely ellenkezik az Alkotmány 41. szakaszának és 135. szakaszának elôírásaival, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény 41. szakasza a tulajdonjog garantálását és oltalmazását illetôen nem írja elô, hogy a tulajdonhoz való jog csak akkor oltalmazott, ha a tulajdonos eleget tett azon kötelezettségének, hogy biztosítsa javainak ôrizetét. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az Alkotmány 135. szakszának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az állam oltalmazza a tulajdont, magába foglalja "a tulajdonjog tárgyát képezô javak megsemmisítésével vagy megrongálásával okozott károk megfelelô jóvátételét". A megkeresést a két parlamenti ház megalapozatlannak nyilvánította, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Jogtudományi Karának dékánja, akit felkértek a véleményalkotásra, szintén alkotmányosnak, de bírálhatónak ítélte meg, mivel ellentétben áll a mai joggyakorlattal és szaktudományi orientációkkal, amelyek arra irányulnak, hogy a polgárjogi felelôsséggel járó büntetések rendszerét alkotó szabályokat a kárt szenvedett javára értelmezzék, a vétkesség feltételezését a felelôs személy terhére vezetve be, illetve arra törekedve, hogy a felelôsséget a vétkességen kívüli objektív alapokra helyezve állapítsa meg".
Az Alkotmáybíróság végülis alkotmányosnak nyilvánította a kifogásolt törvénycikkelyt, azzal a megjegyzéssel, hogy a vétkesség megállapításakor fel kell mérni a tulajdonos tényleges lehetôségeit.
Hogy mi történik a valóságban, és hogyan járnak el a vadászterületek ügykezelôi, a kérdéssel a Megyei Erdôgazdálkodási Egységhez, a ROMSILVA-hoz fordultunk.
Puchian Calint, a vadászattal megbízott felügyelôt elôször is arról kérdeztük, hogy létezik-e, s ha igen, mibôl áll a megye vadászati alapjára, illetve a vadkanok megelôzésére vonatkozó stratégia, abból az állításból kiindulva, amely szerint túlságosan is elszaporodtak a vadállatok, ezért olyan gyakoriak a vadkárok.
Elmondása szerint a megyei erdôgazdálkodási hivatal a vadászterületek 30 százalékát adminisztrálja, az Erdôszentgyörgy környéki és Nyárád menti erdôk kivételével, fôleg a magasabban fekvô erdôségekben, ahol a felmérések szerint a vadállomány 800 vaddisznóból és 230 medvébôl, 1300 ôzbôl és szarvasból áll. A stratégiát illetôen annyit tudtunk meg, hogy figyelemmel kísérik a vadállomány alakulását és megállapítják a vadkilövések mértékét a vadászidényben, pontosítva, hogy a kilövési terv megvalósításában mennyi állat jut a belföldi és mennyi a külföldrôl érkezett vadászokra.
Az állományt a felügyelô nem tartja túl nagynak, viszont megjegyezte, hogy egy vaddisznó például igen nagy távolságokat képes megtenni, s így egy éjszaka több helyen is kárt okozhat. A vadkárok elsôsorban abban az idôszakban következnek be, amikor az állatok nem kapnak kellô mennyiségû táplálékot az erdôben.
Arra a véleményre, miszerint részben az erdészet hibás a vadkárokért, mivel a gabonára, kombinált takarmányra szoktatták a vadállatokat, hogy különösen a külföldi vadászok számára jól fejlett egyedeket neveljenek, a felügyelô azt nyilatkozta, hogy csak a túlélésük érdekében kapnak táplálékot a vadállatok, kukoricát a vaddisznók, szénát a szarvasok.
A vadkárokat illetôen megtudtuk, hogy az erdészeti felügyelôség ellen jelenleg két pert indítottak kártérítésért. A felügyelô véleménye szerint az erdészet közvetlenül nem tud fizetni a vadkárért, ezt csak bírósági úton lehet elérni, mert bírósági határozat hiányában nem tudják elkönyvelni a kártérítésre fizetendô összeget.
— Mi a feladata az erdôgazdálkodási hivatalnak a vadkárok megelôzése érdekében, és mit várnak el a földmûvelôktôl e téren? — kérdeztük a felügyelôt.
A volt erdészeti és a mezôgazdasági minisztériumok által kidolgozott kötelezettségek közül Puchianu Calin a következôket említette. A vadászterületek ügykezelôinek ott, ahol fennáll a vadkár lehetôsége, hajtóvadászatokat kell szervezniük, a vadak elijesztését szolgáló lövéseket leadni, ôrséget állítani. A mezôgazdasági területeket megdolgozó személyeknek pedig ôrizniük kell a termést, esetleg bekeríteni a területet, vagy zajt okozó szerkezeteket felszerelni a tábla körül.
Amikor a közvetlen kártérítés lehetôségét újra felvetettük, arra hivatkozva, hogy a vadgazdálkodásból, a külföldiek számára szervezett vadászatokból jelentôs bevétele van a hivatalnak, a felügyelô kitérô válasza szerint a vaddisznóhús, amelynek 2 márka kilója, nem kelendô, és általában többe kerül a szállítás és tárolás, mint amennyi pénzt hoz az értékesítés.
Utolsó kérdésünkre, hogy fizetik-e a földterületek tulajdonosainak a bérleti díjból törvény szerint járó 25 százalékot, amely lehetôvé tenné a polgármesteri hivataloknak a kártérítést, a felügyelô azt válaszolta, hogy mindez a tulajdonjogok tisztázatlansága miatt nagyon bonyolult, s a vadászterületek bérletbe adására vonatkozó versenytárgyalásokat is 60 nappal elhalasztották, holott a szerzôdéseket szeptember 15- ig kellett volna megkötni.
A vadászterületek másik részét (a 103-as törvény értelmében a 68 százalékát) adminisztráló Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület ügykezelésébe négy övezetre osztva, 360.000 hektár vadászterület tartozik. Ezeket az ott mûködô vadászcsoportok gondozzák.
Muica Pompei Emil, a vadászegyesület végrehajtó igazgatója szerint az egyesület kötelezettségei közé tartozik, hogy a környezetvédelmi minisztérium által meghatározott mennyiségû vadat évente kilôjék, s ha ez a szám 400, akkor nem szabad ennél többet elejteni. Még akkor sem, ha a szóban forgó állatok tetemes károkat okoznak. A megadott kvótából 30 százalékot értékesíthetnek a külföldieknek, a többi a vadászcsoportokat illeti.
A vadkárokat illetôen elôször is elmondta, hogy a törvény megjelenését követôen a szakminisztériumnak ki kellett volna dolgoznia azokat a gyakorlati útmutatókat, amelyek a vadkár elleni védekezés feltételeit pontosítják, erre azonban a mai napig sem került sor.
A kártérítésre vonatkozóan az ügyvezetô igazgató kifejtette, hogy a védett állatok (medve, farkas) által okozott kárt a Vízügyi, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztériumnak kellene megtérítenie, ami még soha nem történt meg. A többi vad által okozott kárért a vadászterületek ügykezelôi felelnek, természetesen csak akkor, ha a föld mûvelôje beatartotta az elôírt védekezési feltételeket — hangsúlyozta az ügyvezetô igazgató. Majd sorolta is, hogy melyek ezek. Amikor azt kérdezzük, hogy a hajtóvadászatokon és a meghatározott számú vad kilövésén kívül mit tett a vadászegyesület a károk kiküszöbölésére, azzal érvel, hogy a 360.000 hektár erdôt nem lehet bekeríteni. Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy ilyenformán nem kérhetô a földmûvelôktôl sem, hogy általában több helyen levô valamennyi parcelláikat bekerítsék. Summa summárum, a kérdésre, hogy fizetett-e valaha kártérítést az egyesület, azt a választ kapjuk, hogy nem, mivel egyetlen termelônek, vagy a legjobban szervezett mezôgazdasági társaságoknak sem sikerült bebizonyítaniok, hogy mindent megtettek a vadkár elkerülése érdekében. A megoldást az ügyvezetô igazgató abban látja, hogy a helyi közösségek szintjén a polgármesterek feladata a mezôgazdasági területek védelmének a megszervezése, s az általuk megbízott ôrnek kell értesíteni az egyesületet, hogy közbelépjenek, ahol arra szükség van. Elég sovány vigasz, ha arra gondolunk, hogy a törvény tételesen is elôírja: "A mezôgazdasági kultúrákban, az erdei növényzetben vagy az esetnek megfelelôen, a háziállatokban kárt okozó vaddisznókat és rókákat a törvényes vadászati idôszakon kívül is lehet lesbôl vadászni, az erdôgazdálkodás területén felelôs központi hatóság engedélyével"(29/1).
És mindezek után felmerül a kérdés, hogy mit tehet az egyszerû földmûves, ha a legújabb törvények sem védik az érdekeit, holott, ha a vad közvagyon, s ebbôl az államnak, a vadászterületeket ügykezelô egységeknek és társaságoknak tetemes haszna van, akkor a kárt ennek a haszonnak egy részébôl, illetve a vadászterületekért fizetett bérleti díjból fedezni lehetne, ahogy minden civilizált országban megtörténik. Magyarországon például a vadásztársaságok a szakember által készített kárfelmérést követôen megegyezés alapján térítik a kárt vagy annak egy részét, s csak akkor mennek perre a felek, ha nem tudnak megegyezni. Ehhez azonban mindkét fél jóindulatára szükség van, hisz a 103-as törvény szerint is csak a vitás ügyekben kell bírósághoz fordulni. A károsultaknak pedig hivatkozniuk kell és lehet az Alkotmánybíróság megjegyzésére, miszerint a vétkesség megállapításakor fel kell mérni a tulajdonos tényleges lehetôségeit. Egyébként ügyvéd jelenlétében mind az erdészet, mind a vadásztársaság egyezséget köthet a károsulttal, amelynek alapján téríteni lehet a kárt. Azt elvárni azonban, hogy mezôgazdasági területét, szántóját, szôlôsét, gyümülcsösét mindenki bekerítse, holott a civilizált országokban érvényes gyakorlat szerint éppen ellenkezôleg, az erdôgazdaságok köré vonnan kerítést, azt jelenti, hogy a törvényalkotók és a törvény alkalmazói, a jelenlegi kormány is csúfot ûz ezzel a ma Romániában annyi minden által sújtott társadalmi réteggel, amelynek állítólagos támogatása ilyenformán csak üres szólam marad.
A múlt héten a prefektúrán alakult meg az a bizottság, amelynek feladata a közrend és a köztisztasági elôírások betartásának ellenôrzése, illetve a mulasztást elkövetôk büntetése. A megyei fogyasztóvédelmi hivatal, az állategészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi igazgatóság, a közegészségügyi igazgatóság, a municípiumi gazdasági rendôrség képviselôi vettek részt a tegnap szervezett ellenôrzésen. Meghívást kapott a sajtó is.
Csaknem egyórás szervezkedés, csoportokra tagolódás elôzte meg a terepmunkát. Akkor derült ki, a polgárôrök és a polgármesteri hivatal egy képviselôt sem küldött. A múlt heti tanácskozáson részt vevô újságíróknak pedig tudomásul kellett venniük, hogy végül is nem a köztereken eldobott, illetve az idôben el nem szállított szemétért vonják felelôsségre az illetékeseket, hanem elsôsorban a gazdasági egységeket ellenôrzik — azt, hogy rendelkeznek- e érvényes mûködési engedéllyel, egészségügyi illetve környezetvédelmi láttamozással. Vagyis, a nagy horderejûnek hirdetett akció rutinellenôrzéssé törpült. Tegyük hozzá, a "titokban" szervezett, sajtóban nem közölt razzia híre illetékes körökben valahogyan mégiscsak elterjedt, hiszen elôzô este a Cuza Voda utcai napipiacon tömlôvel mosták az aszfaltot. Rossz volt a füles, a szakemberek a tegnap a nagyállomás és a közegészségügyi igazgatóság székhelye közötti területet ellenôrizték.
Az állomás felé, félúton, a Mocca bárból bûz és zaj áramlik ki. Ajánljuk, nézzünk be. Visszafelé — hangzik a fogyasztóvédelmi hivatal képviselôjének válasza. Nem egészen száz méterrel tovább, az útkeresztezôdésen túl, a park zöldjébôl hatalmas szeméthalom vonja magára a figyelmet. A naiv szemlélô is azonnal észreveszi, hogy nem ad-hoc kupacról, hanem rendszeresen arra a helyre gyûjtött hulladékról van szó. A szakbizottság szemrebbenés nélkül folytatja útját. Az elsô megálló az UNIC Rt.-hez tartozó Mariana kávézó. Konstatálják, hogy a szemetes kosárban a tegnapi cigarettacsikk és -hamutermés található, hogy a mellékhelyiségben nincs WC- papír, hogy egyes poharak nem a legtisztábbak. Egy másik csoport a Carne Mures Rt.-t látogatja meg. Becleanu Paul ügyvezetô igazgató elmondja, 40 szolgáltató egység mûködik náluk, további három céggel bérleti szerzôdést kötöttek. A felügyelôk mûködési és egyéb engedélyeket kérnek. Azt azonban egyik szakember sem veszi észre, hogy a élelmiszereket raktározó és forgalmazó egység udvarán kóbor kutyák sétálnak. Az állomás elôtti téren épült játéktermek és kocsmák környékén sem érdektelen szétnézni. Az eladók, pincérek vállvonogatva szabadkoznak: a fônök nincs benn, valamennyi irat nála van. A környezetvédelmi igazgatóság felügyelôje elmondja, milliókkal büntethetne, de ahhoz iratokra van szüksége. Ami, ugye, nincs. Nem gond, telefonálnak a tulajnak, az majd behozza. Természetesen csak azok, akik otthon vannak. Mert az egyik kocsma gazdája épít, magyarázza a pincérlány. Valamennyi bódé mögött eurokuka. Nem egészen két lépéssel tovább, a zöld füvön, banánhéj, üres pufizacskó, papír. Közterület, a polgármesteri hivatal, pontosabban a Salubriserv felel tisztán tartásáért — magyarázza a felügyelô. És ezzel továbbmennek.
A körút során az is kiderül, hogy ezek a helyiségek a vasúti igazgatósághoz tartoznak, ezen intézménynek pedig külön közegészségügyi igazgatósága van. Így a bizottsághoz tartozó felügyelô nem bírságolhat a hiányosságokért.
Az ellenôrzés eredményeit a délutáni megbeszélésen értékelték ki.
Negyven gazdasági egységet ellenôrzött, melynek során 9 pénzbírságot rótt ki a négy csapat — hangzott el az összesítésen, melyen a sajtó képviselôi arról is tudomást szereztek, hogy a délelôtt folyamán csatlakozott az ellenôrzôkhöz a polgármesteri hivatal képviselôje. A kiértékelôn a polgárôrség két alkalmazottja is megjelent, elmondásuk szerint ôket senki nem értesítette a tevékenységrôl, azért maradtak távol.
A fogyasztóvédelmi hivatal, a közegészségügyi igazgatóság és a rendôrség képviselôibôl álló csoport 12 egységet ellenôrzött, 4 büntetést rótt ki. Az Agrim Prodas Kft.-nél 26 kiló lejárt szavatosságú húst, és több liter üdítôt találtak mindössze. A Dora Lia Kft.- nél 4,5 kiló párizsi, 42 darab Kinder-tojás, valamint 7 ananászkompót forgalmazását tiltották le. Az elkobzott áruk összértéke 1,8 millió lej. A felügyelôk jelenlétében kellett az alkalmazottaknak az egységeket kiseperni, illetve az ellenôrzés során tették ki az utcai pultokra a cégjelzéseket.
A fogyasztóvédelmi hivatal, a közegészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi igazgatóság és a polgármesteri hivatal képviselôibôl álló csoport 8 egységet "látogatott" meg. Az akció csütörtökön fejezôdik be, addig kaptak haladékot a tulajdonosok felmutatni a mûködési engedélyt. Az akció során 4 kiló lejárt szavatossági idejû csokoládét vontak vissza a forgalomból, valamint két pénzbírságot róttak ki a higiéniai normák mellôzése miatt.
A harmadik csoport — melyet a környezetvédelmi igazgatóság, a gazdasági rendôrség és a közegészségügyi igazgatóság felügyelôi alkottak — 17 egységet ellenôrzött és négy, egyenként 50.000 lejes büntetést rótt ki a higiéniai-egészségügyi normák megszegése miatt. Négy gazdasági egység tulajdonosának a rendôrségen kell jelentkeznie, tisztázni, van-e mûködési engedélye a szerencsejáték-gépek üzemeltetésére, másik négy cég vezetôjét pedig a közegészségügyi igazgatóságon várják. A Carne Mures Rt. albérlôjét, a Pepsi Cola céget 150.000 lejjel büntették, a higiéniai normák be nem tartása miatt. Megállapították, hogy a szeméttel teli zöldövezetek a vasúti igazgatósághoz tartoznak, az felel tisztántartásukért. "Hatékonyabbak lehettünk volna, ha a Salubriserv is bekapcsolódik tevékenységünkbe, hiszen ôk léphetnek közbe, ha a közterületekrôl nincs elszállítva a hulladék" — hangzott el a kiértékelôn. Azt azonban senki nem kezdeményezte, hogy a legközelebbi ellenôrzésa meghívják a szemételszállító vállalat képviselôit is.
Egy gyógyszertárat és egy állatpatikát is ellenôriztek, büntetéseket nem róttak ki, csak az elôbbi fertôtlenítését, meszelését rendelték el.
Az akció a napokban folytatódik.
• A kollégiumi választásokra készülnek
Az Egészségbiztosítási Pénztár illetve a családorvosok között megkötendô keretszerzôdés gyakorlati útmutatójának megjelenése a kérdôjeleket és a bizonytalanságokat növeli az általános orvosok körében — derült ki azon a közgyûlésen, amelyet egyesületük szervezésében megyénk családorvosai tartottak tegnap délben a marosvásárhelyi Stúdió-teremben.
Dr. Sántha Dóra, az egyesület elnöke vezette összejövetel elsô napirendi pontjaként a megyei Orvosi Kollégium tisztújításával kapcsolatos kérdések megbeszélése szerepelt. Mint ismeretes, a kollégium vezetôségének és tagságának újraválasztását október 15-16-án tartják a megyei kórház 1-es számú elôadótermében. Az orvosi tevékenységet ellenôrzô testület jelenlegi 19 rendes tagja között nincs, a hat póttag között pedig mindössze négy álatalános orvos van. Ezt az arányt szeretné megváltoztatni az egyesület, amely arra kérte minden tagját, hogy jelenjenek meg a választásokon, s szavazatukat adják arra a 11 családorvos kollégára, akiket korábban jelöltek, hogy számarányuknak megfelelôen 10 képviselôjôk legyen az újraválasztott testületben.
Az ülés napirendjén a továbbiakban a keretszerzôdés megkötésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Mivel a módszertani útmutató több pontjával nem értenek egyet a családorvosok, véleményüket a megyei pénztár révén az országos pénztárnak továbbítják.
A közgyûlés a rendezvényt támogató Pfeizer illetve Lilly cégek gyógyszerbemutatójával ért véget.
Egy héttel ezelôtt került a felszínre a felvételünkön látható — feltételezhetôen — mamutagyardarab. A fosszíliát a község Marosvásárhely felôli bejáratánál, a ún. Kisnyáras dûlôben találták meg a Contrascom Benta cég által kitermelt homokbányában. A csontdarabokat Bartha Mihály, Panit polgármestere átadta a megyei múzeumnak. A polgármester elmondta, hogy korábban is találtak kisebb csontdarabokat, de azoknak nem tulajdonítottak különösebb jelentôséget. Angela Saplacan geológus szerint negyedkori kb. 10.000 éves lehet a maradvány. Ez a felfedezés azért is különös, mert megyénkben kevés kôzetmaradvány — lelôhely van. A homokos talaj pedig kedvezôen megôrizheti, konzerválja a betemetett tárgyakat, így van esély arra, hogy több csontot is feltárjanak. A szakember a héten felkeresi majd a lelôhelyet, és amennyiben a feltételezések beigazolódnak, a polgármesteri hivatal a területet a kutatók rendelkezésre bocsátja.
Náznán Jenô, a Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója hétfôn a mezôgazdasági dolgozók, mezôgazdasági társasok és magángazdák nevében levelet küldött Ioan Muresan mezôgazdasági miniszternek, amelyben ezek végsô elkeseredését, s a gazdaság e fontos ágazatának katasztrofális helyzetét vázolta.
A vezérigazgató arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy amennyiben nem javítanak a jelenlegi állapotokon, a mezôgazdászok a tiltakozás drasztikus formájához, például az útelzáráshoz kénytelenek folyamodni.
A tiltakozó levél részletesen taglalja, hogy Maros megyében — akárcsak az ország többi megyéjében — tarthatatlan már a helyzet. A traktor- és a mezôgéppark csupán 15-20 százaléka üzemképes, a gazdák nem rendelkeznek kellô tôkével ezek karbantartására. Továbbá a 40 ezer hektárnyi szántóterületnek pénzhiány miatt csupán 40 százalékán sikerült elvégezni az ôszi szántást, mert a beígért 3600 lejes, vörösre színezett gázolaj valamint a speciális útadómentes, azaz a Basescu-adó mentes gázolaj csak ígéretek és kormányhatározatok szintjén létezik. A mezôgépészek egyetlen lehetôsége, hogy a töltôállomásokon 6000 lej körüli áron szerezzék be az üzemanyagot, ami sok gazda számára hozzáférhetetlen ár.
A tiltakozásban hangot kap az a tény, hogy nehézkes, egy sor megkötés által nehezített — például megszabott hitelplafon — a bankokkal való együttmûködés, s hogy kedvezményes hitelek nélkül lehetetlen a mezôgazdasági termelés jövôbeni folytatása.
A Ioan Muresan miniszterhez címzett tiltakozás egyben felszólítás is, amelyben a vezérigazgató nyomatékosan kéri, hogy a kormány hamarosan tárgyaljon annak érdekében, hogy a minisztersége ideje alatt hozott, a Muresan-programot képezô kormányrendeleteket oldják fel, s ezzel vessenek véget a mezôgazdaságban uralkodó lehetetlen helyzetnek.
Kíváncsi gyermekek lestek be a rég nem használt mezôbándi kultúrotthon ajtaján, figyelve, miként szerelik össze a paravánt a marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport tagjai. Majd türelmesen várják, hogy megteljen a terem, s elkezdôdjéj az Erdei iskola címet viselô elôadás. A bábjátékra közel 130 helybéli kisiskolás és óvodás jött el, közülük soknak nem volt még része hasonló élményben. Csodálkozó felkiáltások, szülôkhöz, tanítókhoz intézett kérdések hangzottak el: ezek az állatok hogy tudnak beszélni? Miért integetnek úgy? A félórás mûsor rövidnek bizonyult, de kárpótlásként a bábokat közelrôl megtekinthették, kézbevehették.
Bartha Júlia vezetôtôl megtudtuk, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrális Egyesület keretében tevékenykedô Habakuk bábcsoport — az Erdélyi Közmûvelôdési Egyesület által nyújtott anyagi támogatásból — a mezôbándi fellépés elôtt a nyárádszeredai és gernyeszegi kisiskolásoknak is tartott elôadást.
— Mindkét helyre meghívás alapján jutottunk el, s mindenhol nagy szeretettel és örömmel fogadtak. Nyárádszeredában, az elôadás nyomán megfogalmazódott az óhaj saját bábcsoport alakítására és mûkôdtetésére. Reméljük, ezt a helybéli oktatóknak sikerül megvalósítaniuk. Meghívást kaptunk a megyeszékhelyi kisegítô iskolába is, lehetôségeinkhez mérten ott is fellépünk — tájékoztatott Bartha Júlia, akitôl azt is megtudtuk, hogy jelenleg a Habakuk név alatt egy II- VI. osztályosokból valamint egy tanítóképzés lányokból álló csoport bábozik.
A mezôbándi Bartha Mária tanítónô a bábelôadást követô szeretetvendégségen elmesélte, hogy pár éve a helybéli tanítónôk is mûködtettek egy bábcsoportot. Az adományokból kapott mesefigurákkal több rövid elôadást tartottak a bándi és környékbeli iskolákban. Sajnos a támogatás és az érdektelenség miatt abbahagyták a bábozást.
Hátha lesz valahol újra foganatja!
Joachim Welt — Eckstein-Kovács Péter találkozó
Szeptember 22. és 25. között Romániába látogat Joachim Welt, a német szövetségi kormány kelet-európai németekért felelôs ügyosztályának vezetôje, Susanne Kastner asszony, a román—német barátsági parlamenti csoport elnöke, Markus Mecket, a Bundestag tagja, továbbá a szövetségi belügyminisztérium küldöttsége, közölte hétfôn a bukaresti német nagykövetség. A vendégek Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Klaus Fabritiusszal, a kisebbségvédelmi ügyosztály államtitkárával, és Alexandru Herlea integrációs miniszterrel folytatnak megbeszéléseket.
Az oktatási minisztériumtól érkezett közlemény szerint az 1999-2000-es tanévben az állami felsôoktatásban egy nappali tagozatos diák havi 140 ezer lejes ösztöndíjra jogosult. Az egyetemek ösztöndíjalapját úgy számítják ki, hogy beszorozzák az említett összeget az államilag támogatott nappali tagozatos diákok számával. A nyert összeg szerint mindegyik egyetem elrendelheti az érdembeli, a tanulmányi vagy a szociális ösztöndíjak részarányát. A múlt tanévben az ösztöndíj 120 ezer lej volt.
Az ellátás biztonságát jelentené
A Kaszpi-tenger medencéjébôl származó kôolajat elvezetô több szállítási útirány konkurenciát biztosítana, és Európa kôolajellátásának biztonságát jelentené, nyilatkozta Victor Cheibas moldovai ipari és kereskedelmi miniszter a Bukarestben tartott energetikai tanácskozáson. Az olajvezetékek nem elegendôk a szállítás biztosításához, a szállítási útvonalak a vasutat is felölelik. Ebben a tekintetben Moldova Köztársaság azzal az elônnyel rendelkezik, hogy vasútjai megfelelnek mind az európai, mind az orosz követelményeknek.
A közép-európai idô szerint kedden délelôtt közölt hivatalos adatok alapján legkevesebb 1123 személy vesztette életét a tajvani földrengésben. A sebesültek száma 3507. A romok között feltehetôen még mindig 1335 ember van. A rengés epicentruma a sziget közepén lévô Nantounál, a turisták kedvelt kirándulóhelyétôl, a Szun Mun-tótól tizenkét és fél kilométerre nyugatra volt. A földrengés ereje tajvani mérés szerint a Richter- skálán 7,3-as, a franciaországi Strasbourg szeizmológiai intézete szerint viszont 8,1-es erôsségû volt. A nagy erejû földmozgást mintegy ezer utórengés követte, és az egyik elérte a 6,8-as értéket.
A Kulturális Örökség Napjai Magyarországon
Az Európa Tanács védnökségével évrôl évre megrendezett Kulturális Örökség Napjai Magyarországon idei eseményein — szombaton és vasárnap — számos mûemlék és védelem alatt nem álló épület nyitja meg kapuját a nagyközönség elôtt. Az idei rendezvénysorozaton az ipar, az agráripar és a közlekedés épületeit, valamint az azokhoz tartozó ipartörténeti emlékeket tekinthetik meg az érdeklôdôk. A témaválasztással a rendezôk a régi és az új ipari építészet sajátos esztétikai értékeire és a használaton kívüli épületek veszélyeztetettségére kívánják felhívni a társadalom figyalmét, olvasható a magyar Országos Mûemléki Hivatal sajtóközleményében. A rendezvény fôvédnöke Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere.
Andorai Péter nyerte el a franciaországi Arcachonban tartott Nemzetközi Nôi Rendezôi Filmfesztiválon a legjobb férfiszereplônek járó Arany Hullám díjat Enyedi Enikô Simon mágus címû filmjében nyújtott alakításáért. A nôi rendezôk elsô alkalommal megtartott filmfesztiváljának fôdíját egyébként az elsôfilmes brit Lynne Ramsey nyerte el Ratcacher címû alkotásával, s a legjobb nôi alakításért a spanyol Iciar Bollain (Flores de otro mundo) fôszereplôje kapta. Az arcachoni fesztivál zsûrijének elnökasszonya Macha Meril volt, s a szavazó tagok között volt például Maria Schneider (Utolsó tangó Párizsban), Clémentine Célarie, Florence Thomassin, valamint Helma Sanders Brahms német rendezônô.
Jelcin és Schröder telefonbeszélgetése
Borisz Jelcin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár hétfô este telefonbeszélgetést folytatott arról, hogy országaik miként mûködhetnek együtt a terrorizmus elleni harcban. Mind az orosz, mind a német kormány konkrét terveket kíván kidolgozni e baj leküzdésére, jelentette az Interfax a Kremlre hivatkozva. A beszélgetés indítéka az volt, hogy Oroszországban sorozatban pokolgépes merényleteket hajtottak végre, amelyek következtében életét vesztette több mint 300 ember.
Magyar karmester nemzetközi sikere
Hamar Zsolt, a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar állandó karmestere nyerte el az Antonio Pedrotti Nemzetközi Karmesterverseny elsô díját. Az olaszországi Trentóban a múlt pénteken véget ért versenyen Hamar Zsolt 40 fôs nemzetközi mezônyben diadalmaskodott, és az elsô helyezés mellett a Pedrotti Alapítvány különdíját és elnyerte.
Mérsékelt erejû földrengés történt tegnap hajnalban Törökország nyugati részén. A földmozgást Isztambulban is érezni lehetett, ahol sok lakos pánikszerûen az utcákra menekült, újabb, nagy földrengéstôl tartva. Az AP hírügynökség szerint az 5-ös erôsségû rengés nem tartozott az augusztus 17-i, több mint 15 ezer ember halálát okozó földrengés utórezgései közé.
Ülésezik a Megyei Adminisztratív Tanács
Dorin Florea prefektus ma 9 órára hívta össze a Megyei Adminisztratív Bizottságot. Ez alkalommal Matei Dumitru fôtanfelügyelô ismerteti az 1998-1999-es tanév eredményeit és elôterjeszti az 1999-2000-es tanévkezdéskor felmerülô gondokat. Cornel Moraru, a Megyei Mûvelôdési Felügyelôség fôfelügyelôje a megye mûemlékeinek lajstromáról, illetve ezek állagáról tart beszámolót. Grosu Lucian, a Rekviráló Bizottság alezredese az állami tartalékok helyzetérôl, míg Emilia Leah, a Fogyasztóvédô Hivatal vezetôje az élelmiszerpiacok állapotáról tart tájékoztatót.
Egy mûszaki és az audiovizuális tanács engedélyére van még szükség ahhoz, hogy a Radió Gaga kereskedelmi rádióadó megkezdhesse mûsorainak sugárzását, amely elôreláthatóan október 15. körül fog bekövetkezni. A fôtér és a Kossuth utca keresztezôdésénél lévô lábasházban — amely a katolikus plébánia tulajdona — elkészült a látvány-, azaz kirakatstúdió. Az utcáról is látható rádiós mûhelyt ultramodern digitális mûszaki berendezésekkel látták el. A mûsorok sugárzását megelôzôen a marosvásárhelyi sportcsarnokban a Rádió Gaga meglepetéskoncertet szervez — tájékoztatott Szakács Géza ügyvezetô igazgató.
A meggyesfalvi AGROIND Rt. és a Pioneer cég ma 10 órakor együtt szervezi meg a kukorica napját. A délelôtt 10 órakor kezdôdô rendezvényen a cég képviselôi bemutatják a Pioneer vetômagvakat, s a termesztéssel járó technológiákat. A jelenlevôkkel a gazdák osztják meg tapasztalataikat e fajta termesztésével kapcsolatban. A tanácskozást követôen az AGROIND-nek a vegyi kombinát elôtti kísérleti parcelláit látogatják meg.
Nemkormányzati Szervezetek Fóruma
A Pro Europa Liga, az Alpha Transilvana Alapítvány, a Fokusz Öko Központ, az Outward Bound és a Rhododendron Öko Klub szeptember 24-25. között második alkalommal szervezi meg a Nemkormányzati Szervezetek Megyei Fórumát, amelyre a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében kerül sor. Jelentkezi lehet a Pro Európa Ligánál. Tel. 065/217.584.
A segesvári Siltex vállalattól — miután már 100 személyt idén leépítettek — 112 dolgozót bocsátottak el, közölte a Maros Megyei Munkaerôelosztó és -fejlesztési Ügynökség. Az elbocsátott személyek részesülnek az 1999. évi 98-as számú kormányhatározat által biztosított végkielégítésben.
Csupán az 1616 rokkant gyereknek járó segélyek folyósításával áll napirenden a Hátrányos Helyzetûek Felügyelôsége. A 3539 hátrányos helyzetû személynek e hónap folyamán fizették ki a júniusi segélyeket, amely megyei szinten 608.893.685 lejt tesz ki. A rokkant személyeket ápolók júliusi fizetését a napokban folyósítják majd.
A jeles amerikai fotómûvész, a FIAP Master fokozat birtokosa, aki hatvan éve kötelezte el magát e népszerû mûvészet mellett, ismét elküldte felvételei egy részét Marosvásárhelyre. A válogatás, amely a világ számos különleges tájára vezeti el a nézôket, péntektôl a Vár Fotógalériában látható. Tájak, virágok, arcok, életképek, hagyományos és kísérleti technikák jegyében fogant fotók tanúsítják a szeptember 24-én délután 6 órakor megnyíló tárlaton Kálmán Béla, a világhírû fényképészek, Brassai, Anré, Kertész, Kepes György barátja mûvészi erényeit.
Október 10-14. között vesz részt a Lipcsében megrendezett alternatív színházi fesztiválon a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház a Horatiu Mihaiu rendezte Steps címû darabbal. A színház román társulata hasonló meghívást kapott Bulgáriába és Macedóniába is, de mivel az idôpontok fedik egymást, a meghívásoknak nem tudnak eleget tenni.
A biokertész csoport szôlôvel és borkultúrával foglalkozó kerekasztal- beszélgetés sorozatának soron levô témája a szôlô ültetése. A rendezvényre szeptember 23-án, csütörtökön délután 4 órakor kerül sor az RMGE Laposnya utcai székházában.
A magyarsárosi unitárius egyházközség október 2-án, szombaton ünnepli a harangláb építésének 300. évfordulóját. Az ünnepi alkalomra a faluba várják dr. Szabó Árpád fôtisztelendô püspököt, aki a 11 órai istentisztelet keretében hirdet igét. Az istentiszteletet történelmi ismertetô és ünnepi mûsor, majd a haranglábra elhelyezett emléktábla leleplezése követi.
Sóvidéki Gyöngykoszorú-találkozó Kibéden
Október 9-én, szombaton, 10 órai kezdettel tartják Kibéden az elsô sóvidéki Gyöngykoszorú néptánc, népdal, népzene és népviseleti találkozót. A stílusvidék összes hagyományôrzô együttesét, csoportját, szólistáját és a szórakozni vágyó érdeklôdôket népi vigalomra várják. Érdeklôdni Barabási Attila-Csabánál — Kibéd, Fô út 588. szám —, vagy Szilveszter Lászlónál — tel. 065/577.574 — lehet.
Tízhetes védikusjóga-kurzus indul szeptember 23- án 17 órától a 9-es számú Sportiskolában. A kurzus gyakorlati és elméleti ismeretek elsajátítását teszi lehetôvé. A résztvevôk minden alkalommal írott kurzusanyagot is kézhez kapnak, melyek hiteles védikus forrásokból származnak. Erkölcsi és életviteli tanácsokat is bemutatnak, amelyek minden jógagyakorlat alapját képezik.
Copyright © Népújság - 1999