|
LI. évfolyam 211. (14263) |
1999. szeptember 10., péntek |
Bukarestben csütörtökön délelôtt megkezdôdött a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tájékoztatási és médiacsoportjának "Diplomácia és újságírás — a meggyôzô hangok egyeztetett hatása" témájú konferenciája.
A tanácskozáson a KEK-országok külügyminisztériumi szóvivôi, sajtó- és tájékoztatási igazgatói vesznek részt.
A KEK tájékoztatási és médiacsoportjának — Ausztria melllett — Románia az egyik társelnöke.
Az éves infláció várhatóan 42 százalék lesz az év végén, a múlt év végi 40,6 százalék után — mondta a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isarescu csütörtökön.
Kormánykörökben az utóbi idôben némi bizakodás kapott lábra, hogy az inflációt az végére 40 százalék alá lehet szorítani. Isarescu azzal magyarázta a — javulás helyett — rosszabbodást, hogy év közben megszüntették az energia és egyes szolgáltatások ártámogatását.
A kormány az év elején 35 százalékos drágulást jósolt az év végéig. A bankelnök úgy vélte, hogy az augusztusi havi infláció adata kisebb lesz 1 százaléknál. Júliusban 1,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak júniushoz képest. Az év hátralévô részére 1,3 százalékos átlagos havi inflációt jósolt Isarescu.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvû egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.
— Ami a tervezett két milliárd forintot illeti, hangsúlyoznuk kell, hogy ilyen jelentôs összeget eddig még magyar kormány nem szánt az erdélyi egyetemi oktatásra. A szándéka az, hogy ezzel — és nyilván a késôbbi támogatásokkal is — segítsen a romániai magyar felsôoktatás talpraállításában és ezen belül egy önálló magyar egyetemi intézmény létrehozásában — mondta.
A szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy a tervezett támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták "Erdélyben is, de az az érzésem, hogy Magyarországon is". "Természetes, hogy ki-ki szeretné ezt a támogatást bizonyos irányba terelni. Kár lenne, ha ez a nagyon jelentôs támogatás a viszály magvát hintené el Erdélyben bizonyos értelmiségi, politikusi körökben, s én szeretnén ennek minden módon elejét venni" — szögezte le.
Az RMDSZ által kidolgozott pontos stratégiában vannak természetesen kérdôjelek is, mert nem minden múlik a szövetségen, például az erôsen szorgalmazott állami intézmény létrehozásának kérdésében — fejtette ki a szövetségi elnök.
Figyelembe véve a földrajzi helyzetet, a romániai magyar értelmiség eloszlását, a szociális kérdéseket és régióérdekeket, ez a stratégia több pilléren nyugszik. Ha Nyugatról tartunk Kelet fele, az elsô pillér természetesen Nagyvárad. "Itt nyilván elsôsorban arra kell támaszkodni, ami van, tehát a Sulyok István Fôiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására" — hangsúlyozta Markó Béla.
A következô és kiemelten legfontosabb pillér: Kolozsvár. Az elnök szerint Kolozsváron most az állami egyetemen belül létezô magyar anyanyelvû oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelô struktúrák — karok, tanszékek — létrehozása az elsôdleges.
— Kevesen tudják, hogy Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az elsô évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvû oktatás. Ez igen jelentôs alap, de nincs meg hozzá a megfelelô struktúra: tehát itt létre kell hozni az önálló döntési köröket, a karokat és a tagozatokat.
"Kolozsváron nyilvánvalóan az a kérdôjel, hogy emellett magán fôiskolai intézményre, egyetemre gondoljunk-e. Ezt a kérdést el kell dönteni, meg kell vitatni a kolozsvári egyetemi oktatókkal, akik nyilvánvalóan egyelôre azt támogatják, hogy a Babes-Bolyain hozzuk létre az önálló egységeket és az oktatás minôségét próbáljuk jelentôsen javítani" — mondta.
A következô jelentôs hely Marosvásárhely, ahol jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az orvostudományi és gyógyszerészeti intézetben és szinészképzés a színmûvészeti fôiskolán.
— Itt a teendô egyrészt az lenne, hogy az orvosképzésnek teremtsük meg a megfelelô struktúrákat az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására — hangsúlyozta Markó.
A városhoz közeli Nyárádszeredán távoktatással mûködik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelô szakember gárda. Ezt egészítené ki egy mûszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, mûszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" — tette hozzá az RMDSZ elnöke.
— Tovább haladva a Székelyföld belsejébe, gondolnunk kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, de amely tulajdonképpen egy szórt fôiskolai hálózatot jelentene — folytatta Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint erre a stratégiára több módon lehetne a tervezett magyarországi támogatást ráilleszteni. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkezô idôszakban. Itt a minôséget kellene támogatni."
Másrészt magánintézményben kell gondolkodni. Ma már Romániában a magánintézmények, alapítványi egyetemek, magánegyetemek is úgy mûködnek, hogy különbözô városokban vannak karaik. "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" — hangsúlyozta végül Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját.
Bitay Károly, kolozsvári magyar fôkonzul megbízatása lejár, ezért a külképviseletei vezetôk szokásos cseréje keretében utóda, Alföldi László szeptember közepén kiutazik állomáshelyére — közölte az MTI érdeklôdésére csütörtökön Horváth Gábor külügyi szóvivô.
Elmondta, hogy Bitay Károly 1997 júliusa — a külképviselet újraindítása — óta vezette a fôkonzulátust.
Alföldi László karrierdiplomata, 1984 és 1988 között beosztott konzulként dolgozott a kolozsvári fôkonzulátuson a külképviselet akkori bezárásáig.
1990-1996 között a bukaresti magyar nagykövetség elsô beosztottja volt.
— Alföldi László a magyar-román kapcsolatok kiváló ismerôje és szakértôje — hangsúlyozta a szóvivô.
Horváth Gábor elmondta, hogy a Külügyminisztérium vezetése az új fôkonzul irányítása alatt a fôkonzulátus tevékenységének bôvítését tervezi, elsôsorban a gazdasági és a kulturális kapcsolatok terén.
Hozzátette, hogy változatlanul fontos feladat marad a magyar állampolgárok konzuli ügyeinek kezelése, valamint a konzuli körzetben élô magyarság és Magyarország kapcsolatainak ápolása.
Szerdán, miután a Szövetség Romániáért Párt megyei vezetésével találkozott, Gheorghe Tinca, a Vacaroiu-kormány hadügyminisztere, az SZRP alelnöke sajtótájékoztatót tartott a Predeal vendéglôben. Elmondta, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint pártjuk a népszerûségi toplista harmadik helyére került, ami nemcsak öröm, de felelôsség is számukra. Ezért máris kampánystratégián dolgoznak, meg akarják erôsíteni helyi szervezeteiket, s újabbakat szeretnének létrehozni. Tudniillik lehetséges szavazótáboruk jelenleg kizárólag az értelmiségiek, illetve városlakók közül kerül ki, a választópolgárok zöme azonban vidéken él. Nagy hangsúlyt fektetnek az imázsépítésre, ezért járják oly gyakran az úgynevezett zónafelelôsök a számukra kijelölt területeket. Egy ilyen körút része volt a marosvásárhelyi látogatás is.
Kérdésekre adott válaszaiból megtudtuk, hogy a választásokat amolyan erôpróbának tekintik, ezért senkivel sem szövetkeznek. A választások után azonban már nem zárkóznak el akár egy koalíciós partnerségtôl sem, de csakis olyan formációkkal szövetkeznek, amely Nyugat felé tekint, a kapitalista piacgazdaság híve, és egy koherens reformot óhajt végrehajtani. Egyebként az SZRP a névre szóló szavazás, illetve az egykamarás parlament mellett szavaz, az úgynevezett algoritmust mindössze a miniszterek és államtitkárok szintjén tartja szükségesnek, a többi funkciót a kompetencia elve alapján osztaná le.
Silviu Moraru megyei elnök elmondta, hogy a megyében háromezer tagjuk van, 76 helységben van helyi szervezetük, és hogy az elkövetkezô idôszakban nagyobb hangsúlyt kap a falujárás és a vidékkel való kapcsolat megerôsítése.
Mivel Gheorghe Tinca Hargita megyébôl érkezett hozzánk, a sajtó képviselôinek egy részét nagyon érdekelte, vajon igaz-e a hír, miszerint a csíkszeredai kaszárnyákban a román sorkatonákat a magyar nyelv elsajátítására és kötelezô használatára kényszerítik. Az exhadügyminiszter nem is vette igazán komolyan a kérdést, s azt válaszolta, hogy nem kell magyarul tanítani a katonákat, hiszen több mint nyolcvan százalékban magyarok, de a Népújság kérdésére, hogy fordult-e hozzá valaki ilyenszerû panasszal, tagadó választ adott.
A közös román polgármesterjelölt- állítás problémája is terítékre került. Errôl az alelnök véleménye az volt, hogy pártja soha nem szövetkezne senkivel a magyarok vagy az RMDSZ ellenében, még akkor sem, ha emiatt esetleg nemzetárulónak bélyegeznék ôket. Nem úgy akarnak gyôzni, hogy a másikat akadályozzák, hanem a saját állásaikat akarják erôsíteni. Egyelôre azonban legfontosabb feladatnak a szervezet erôsítését, s a helyhatósági választásokra való felkészülést tekintik.
Lazar Ladariu újabb tendenciózus ferdítése
Kedden ismét túltett önmagán magyarellenességben Lazar Ladariu képviselô, aki ezúttal azzal akart babérokat szerezni, hogy kijelenetette: "a Bécsi Diktátum 59-ik évfordulóján egyes magyar irredenták még mindig nem tudják, hogy Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely Romániában vagy a Kis- Magyarországnak nevezett Erdélyben van-e". Addig megy el a "szakszerû" magyarázatokban, hogy a MOL-kutakat is diverziós elemeknek titulálja. Innen pedig egy már paraszthajszálnyira van Fodor Imre és "Maroszvarsaihey", illetve "Koloszvar" stb. Majd elsírja, hogy (a magyar irredenták számára természetesen sz.m.) nem létezik Románia, és semmi, ami magyar, sem Szármiszegetúza, Tebea, Ördögkút, sem Gyulafehérvár, csupán "Szekelyfold". Ettôl az elmélkedéstôl jut el a TV-5 adón sugárzott "Az elárult testvér" címû filmig, amelyet összekapcsol Koszovóval, illetve a vajdasági magyarok autonómia-törekvésével. Majd egyenesen jut el 1990. március 20-ig, amikoris a képviselô szerint Cofar Mihailát "az európaiak botjai" tették nyomorékká. A képviselô ezek után tér rá a "lényegre", vagyis, hogy Marosszentgyörgy polgármestere, "Viszi Francisc" az 1995. évi 75-ös törvény elôírásait megszegve, kitûzte a magyar zászlót a polgármesteri hivatalra, s felhívja az illetékesek figyelmét annak veszélyére, hogy a magyarok megünneplik Szent István napját, illetve, hogy Hunyad megyében "a magyar Kossuth cigarettát reklámozó pannókat tettek ki", amivel, mondja L. L., "mélységesen megsértik Avram Iancut".
Az i-re a pontot azzal teszi fel, hogy kijelenti: "Ha a hatalom továbbra is szemet huny ezek fölött a sérelmek fölött, bármi rosszra fel lehetünk készülve, akár egy újabb 1940-re is".
Erre a felvetésre válaszolt Kerekes Károly RMDSZ- képvselô, aki kijelentette: Marosszentgyörgyön azért tûzték ki egyidejûleg a román és a magyar zászlót, mert egy hivatalos magyarországi, nevezetesen a zalaszentgyörgyi küldöttséget fogadták. Ezért indokolatlan a PUNR-s kolléga felháborodása. A házigazda, illetve a látogatók zászlóinak egyidejû kitûzése ilyen alkalmakkor a nemzetközi protokollumban gyakorlat, még a helyi közigazgatás szintjén is. Ilyenszerû látogatásokra periodikusan sort kerítenek a testvértelepülések.
— Ugyanakkor emlékeztetni szeretném felháborodott kollegámat — folytatta Kerekes Károly — hogy a román küldöttség magyarországi látogatása során nem csupán a román zászlót tûzték ki a zalaszentgyörgyi polgármesteri hivatalra, hanem a román himnuszt is eljátszották, s érdekes módon, ott senki sem sértôdött meg emiatt, és senki sem rohant tiltakozni a magyar parlamentbe. Mellékesen azt is el kell mondanom, hogy a marosszentgyörgyi helyi tanács nagyromániás vagy egységpárti tanácsosai sem tettek megjegyzést a polgármester diplomáciai gesztusára, mert bizonyára megértették: a kölcsönös tisztelet nem veszélyezteti az egységes nemzetállamot.
Így aztán a PUNR-s kolléga témafelvetése teljesen téves és tendenciózus, zárta szavait az RMDSZ képviselôje, majd hozzátette, hogy igazat kell adnia Marosszentgyörgy polgármesterének, aki keserûen mondta: "Meggyôzôdésem, hogy ha Amerika, Hollandia vagy bármely más ország zászlóját tûztük volna ki, nem kavart volna ekkora vihart". Ami, sajnos, így is van.
A villamosenergia ás a földgáz valószínûleg október elején bekövetkezô újbóli módosítása révén megszûnik a keresztezett ártámogatás — nyilatkozta a DP csütörtöki sajtóértekezletén Radu Berceanu ipari miniszter, a párt alelnöke.
A kWh lejben számított átlagára 3-4 százalékkal fog nôni, annak dacára, hogy a nemzeti pénznem mintegy 10,5 százalékkal devalválódott a dollárhoz viszonyítva a legutóbbi árkorrekció óta.
A drágítás után is az áram és a földgáz hazai ára egyike a legalacsonyabbaknak európai viszonylatban, tekintettel mind az ország gazdasági helyzetére, mind pedig a lakosság vásárlóerejére — mondotta a miniszter. Az ártámogatás kiiktatása után a tárca semmiképpen nem lép közbe többé az árak alakításában — fûzte hozzá.
A szállítási minisztérium elhatározta, hogy szeptember 7-10-e között kényszervégrehajtást eszközöl négy társaság esetében, amelyek több mint 10 milliárd lejjel tartoznak a közutak speciális alapjának.
A szaktárca szeptember 7-8-án az említett procedúrát alkalmazta a bukaresti Rocar Rt. és a câmpulungi ARO társaság esetében, amelyek több mint 25,07 milliárd lejjel, illetve 27,05 milliárd lejjel tartoznak a közutak speciális alapjának.
Szeptember 9-10-én kényszervégrehajtást eszközöl a bukaresti Romprim és a brassói Roman kereskedelmi társaságoknál, amelyek 10,9, illetve 15,36 milliárd lejjel adósok az említett alappal szemben.
Bonviván miniszterelnökünk — a nacionalista sajtó észrevétele szerint — többször is "aggodalommal szólt a vajdasági magyar kisebbség nyilatkozatairól"... — én inkább a hivatalban lévô, állítólag az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó miniszterelnök tájékozatlansága miatt aggódom!
Nem túlságosan persze, mert ez az aggodalom is csak annyit ér, mint az egyetem-ügyben tett nyilatkozatai! — megeshet, hogy holnap már nem fog egyáltalán aggódni, ha mondjuk egy kisebbségi biztossal akad össze aktuális téblábolása közepette.
Igazán aggódnivalója az RMDSZ-nek lenne amiatt, hogy olyan partnere(i) van, aki még a legkisebb fáradságot sem veszi, hogy Európának ezen a környékén fôbenjáró kérdésben tájékozódjon, mielôtt kinyitja a száját! — a miniszterelnök komolytalansága súlyosabb rizikófaktor, mint a tedd el, ne vedd elô pártvezérek handabandázása...
Javaslatom: fordítsák le románra a vajdasági magyarok körébôl eredô nyilatkozatokat, s küldjék meg Radu Vasilénak — akár gyógyírként aggodalmaira...
Mindez nem igazán feltûnô, hiszen jól tudjuk mi, hogy kivel lehet a sarkon túl is elmenni... — kimondottan feltûnô viszont, hogy szerb politikussal találkozva a leghalványabb aggodalom sem tört érzékeny lelkû miniszterelnökünkre amiatt, hogy az állítólag milliós létszámú szerbiai román kisebbségnek se iskolái, se templomai, se szervezetei nincsenek, hogy legyen ahol és akihez az esetleges autonómia-igényt megfogalmazzák!
Olvasom az elnöki sajtóiroda közlését, miszerint Emil Constantinescu levelet kapott Bill Clintontól, amiben utóbbi arról értesíti elôbbit, hogy mennyire örül annak, hogy a múltkoriban Szarajevóban viszontláthatta Emil Constantinescut, majd azzal zárja nem tudni milyen hosszú levelét: türelmetlenül várom az önnel és európai kollégáinkkal való szoros közremûködést". Hogy mit szól ehhez a közvetlenséghez Bill Clinton neje...
Októbertôl elkezdhetik a Dózsa György utca felújítását
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tegnap déli sajtótájékoztatóján a Dózsa György utca felújításával kapcsolatos fejleményekrôl tudhattunk meg részleteket.
Ismert, hosszú ideje húzódó, és ezalatt lapunkban is részletesen tálalt probléma ennek a fontos útvonalnak a felújítása. Tegnap Fákó Mihály, a hivatal illetékes osztályvezetôje számolt be arról, hogy még két évvel ezelôtt készült el a felújítás elôtanulmánya, majd végül tavaly októberre lett készen a kivitelezési terv.
Annak kapcsán került többször is szóba a tervezett munkálat, hogy a hivatal a szállítási minisztérium különleges útalapjából igényelt pénzt a munka megkezdésére, de az igényre tíz hónap alatt bár még választ sem adott a szakminisztérium. Mindezt úgy, hogy Fodor Imre polgármester idôközben Traian Basescu illetékes miniszternél, és marosvásárhelyi látogatása alkalmával Radu Vasile miniszterelnöknél is közbenjárt. A kérdés attól válik valóban érdekessé, hogy a szakminisztériumot az idevágó, 1996. évi 118. törvény kötelezi, hogy a bevételezett pénz 35%- át az illetékes helyhatóságnak ossza le. Magyarán, a szállítási minisztérium semmibe veszi a törvényt. Az a tény is beszédesen volt állapotainkról, hogy bár nem hivatalosan, de a miniszterelnök is ígéretet tesz a probléma megoldására, mégsem történik semmi...
Végül a megyei tanácsnak leosztott összegbôl utaltak át a városnak 1,6 milliárd lejt. Hosszas huzavona után, mivel ezt jóvá kellett hagynia a pénzügyminisztériumnak is. Hogy a megyébôl hány milliárd lej érkezett a minisztérium számlájára, az alap begyûjtésével megbízott takarékpénztár nem hozta nyilvánosságra. A megyei tanácstól átutalt pénz mellett a helyi költségvetésbôl 1 milliárd lejt különítettek el a munkára, így meghirdették a kivitelezô eldöntésére hivatott versenytárgyalást, amelynek nyomán öt feladatfüzetet vásároltak meg a hivataltól marosvásárhelyi, illetve csíkszeredai cégek.
Október elsô napján bontják fel a beérkezett ajánlatokat, és leghamarabb október közepén írhatják alá a kivitelezôvel a szerzôdést, ha az eredményeket nem óvják meg. Mint tegnap hallhattuk, a jelentkezô cégek szigorú feltételeknek kell megfeleljenek. Kizáró ok, ha a jelentkezô cégnek nincs megfelelô mûszaki felszereltsége, ha az utóbbi három évben üzleti forgalma nem éri el átlagosan a tízmilliárd lejt, vagy ha nem kivitelezett hasonló szintû munkálatokat, legalább 20 milliárd lejes értékben. Azonban mindeddig még egyetlen, nagyméretû felújítási munkákat végzô útjavító cég sem jelentkezett.
Az utcát teljesen felújítják, új alapozást kap, a majdani koptatóréteg aszfaltbetonból készül. A mai járdákat is új, elôre gyártott elemekbôl kialakított gyalogjáró váltja fel. Az úttesten menetirányonként két-két forgalmi sávot alakítanak ki, ezeket középen majd másfél méter széles zöld sáv választja el. A városból kivezetô oldalon aszfaltozott, kétirányú kerékpársáv húzódik majd, az átelleni oldalon pedig, az úttest szélén parkolóhelyek lesznek. A jelenlegi autóbuszmegállókat a korszerû követelményeknek megfelelôen alakítják át.
A munkát várhatóan három év alatt fejezik be. A teljes értéknek az idén ráfordított pénz csak a töredéke. A lapunk kérdésére kapott válasz szerint jövôre ismét a speciális útalapból igényelnek pénzt a munka további folytatására, de hogy az ideihez hasonló huzavonát elkerüljék, a helyi költségvetésbôl is különítenek el rá pénzt.
Szó esett még az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek eladásáról. A közvetlen tárgyalás útján eladásra kerülô helyiségek jelenlegi használóival egy, napokra és órákra leosztott program alapján tárgyalnak. Szerdán az Extra Rt. és a Posta helyi kirendeltségének helyiségei voltak a tárgyalások központjában. Az Extrával megegyeztek a Rózsák tere 39-41. szám alatti üzlethelyiség és a Stefan cel Mare utca 37. szám alatti helyiség eladásáról, míg a Posta képviselôi nem jelentek meg, így a vállalat Székely Vértanúk 10-12. szám alatti helyiségét árverésen fogják eladni. Tegnap a Romur Rt., a Sedcom Librarii Rt., a Primula gyógyszertár, és a Deilprod Kft. képviselôivel tárgyaltak.
Bár már elkezdték az eladásokat, több vállalkozó pert indított a hivatal ellen, az árakat megszabó 125. számú helyi tanácsi határozat törvényességét vonva kétségbe. Azonban a hivatal álláspontja szerint, mivel a kormányhivatal törvényesnek minôsítette az illetô tanácsi határozatot, az eladásokat célzó tárgyalásokat nem szakítják félbe.
Marosvásárhelyen hamarosan új rádióadó kezdi meg mûködését: a magyarul és románul is sugárzó Rádió Gaga. Ügyvezetô igazgatója Szakács Géza, fôszerkesztôje Nagy István. A tulajdonosok szerint a rádió a híd szerepét tölti majd be a marosvásárhelyi magyarok és románok, illetve Magyarország és Románia között, tekintettel arra, hogy az anyastúdió Miskolcon van. De lényegében kik a tulajdonosok? Hiszen Marosvásárhelyen nagyon sok szóbeszéd járja ezzel kapcsolatosan; a legtöbb Frunda György szenátor nevét említi, s nem is beszél másról, csak a Frunda-rádióról. Ezzel kapcsolatosan Szakács Gézától kértünk felvilágosítást.
— Valóban ez az egyik legégetôbb és érdeklôdésre leginkább számot tartó kérdés, hogy a Frunda rádiója lesz ez vagy sem. A Rádió Gaga magán kereskedelmi rádióadó, beindulásáig már elkezdôdött a visszaszámlálás: reméljük, hogy október közepére megszólalunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindmáig ez az egyetlen teljesen helyi érdekeltségû magán rádióadó, amely napi 24 órás mûsort fog sugározni, 12 órát magyar és 12-t román nyelven. Gyakorlatilag ebben a rádióban lesz a legtöbb magyar nyelvû mûsor Marosvásárhelyen. S amikor helyi érdekeltséget mondok, arra gondolok, hogy nem hálózatban mûködünk, nem máshonnan hozzuk vagy vesszük át a mûsor nagy részét, ahogy ez másoknál történik. Ez a kft. más romániai városokban nem üzemeltet rádióadókat. Az elsô itt, Marosvásárhelyen indul be, minden itt készül, a stáb ízig-vérig vásárhelyi. Visszatérve a szenátor úrra, tudni kell, hogy Frunda György a céget (az Alamo Impex 97 Kft.-t), amelynek fô tevékenysége a magán kereskedelmi rádióadó mûködtetése, indulásától, tehát 1997 nyarától jogászi minôségében képviselte az Audiovizuális Tanács (AVT) által meghirdetett frekvenciapályázaton. Az AVT számára Frunda György személyisége és egyénisége erkölcsi garanciát jelentett, s azt kérték a szenátortól, hogy ez egy olyan rádióadó legyen, amely semmilyen fajta szélsôséges szemléletnek nem biztosít teret, sôt azt határozottan elutasítja. Ekkor hangzott el az a javaslat is, hogy ennek mintegy szavatolásaként Frunda György lépjen be részvényesként is a cégbe. Hangsúlyozom: a pályázat elbírálásának napján Frunda György nem volt résztulajdonos. A frekvencia elnyerése után közel fél évvel, amikor tisztázódott a tulajdonosi struktúra, a pénzügyi és a szakmai befektetôk leültek megtárgyalni a rádióadó beindítását, kidolgozni a költségvetést és megbeszélni a munkaütemtervet, akkor egyeztek bele abba, hogy a szenátor úr is belépjen részvényesként. Jelen pillanatban a Rádió Gagát mûködtetô kft. 90%-ban külföldi tulajdonú, 10%-ban pedig a Frunda Györgyé. A szenátor tehát kisebbségi részvényes.
— Többen attól tartanak, hogy Frunda szenátor jelenléte azt jelenti majd, hogy az ô szempontjait, esetleg az RMDSZ nézeteit fogják népszerûsíteni a rádió mûsoraiban.
— Lassan két éve dolgozunk együtt, én gazdasági tanácsadóként, ô jogi szakértôként, és eleddig egyetlen alkalommal sem utalt arra, hogy a Rádió Gagát akár a saját, akár az RMDSZ politikai szócsövének akarná használni. A többségi tulajdonosok elvárása is az, hogy ez egy politika- és pártérdekektôl mentes, üzleti alapokon szervezett és a helyi hallgatóság igényeit kielégítô rádióadó legyen.
— Ettôl függetlenül nem lehet eltekinteni attól, hogy Romániában jövôre választások lesznek, ami azt jelenti, hogy tér szükségeltetik majd a politikai reklámoknak.
— Így van. Egy magán kereskedelmi rádióadó a reklám- és hirdetési bevételeibôl kell hogy megéljen, kampány idején pedig teret és adásidôt biztosíthatunk a politikai pártoknak, ügyelve arra, hogy szélsôséges nézetek ne hangozhassanak el. Mivel jövôben háromszintû választás lesz Romániában, úgy gondolom, jókor dobbantunk.
— Milyen stádiumban van a stúdió felszerelése?
— Sajnos, a munkálatok eredeti ütemtervéhez képest két- háromhetes késésben vagyunk. Ugyanakkor a jóváhagyások és engedélyek megszerzése is megkésett egy kicsit, a nyári szabadságok miatt. Emiatt nem tudunk szeptember végén indulni, ugyanis az AVT is szeptember 7-én ült össze elôször a nyári szünet után, a mûködési engedélyünket pedig gyakorlatilag ôk kell hogy kibocsássák, több mint 14 másik jóváhagyás és engedély beszerzése után és azok alapján. Elképzeléseink szerint a stúdiótechnikát szeptember végére beszereljük, s addig az adóállomás is készen lesz. A szerelési munkálatokkal párhuzamosan lassan másfél hónapja elkezdtük a kiválasztott személyzet felkészítését a rádiós munkára, a leendô munkatársak képzésével, felkészítésével folyamatosan foglalkozunk. Augusztus folyamán egyhetes felkészítôn voltunk Miskolcon.
— Milyen körzetben lesz fogható a Rádió Gaga?
— A Rádió Gaga a 88 megahertz frekvencián, ultrarövid hullámhosszon lesz hallgatható, elsôsorban Marosvásárhelyen és közvetlen környékén. A besugárzott területet még nem tudjuk egészen pontosan behatárolni, de az adó erôsségét figyelembe véve a város egész területén és vélhetôen a környezô falvakban, kb. 5-10 kilométeres körzetben foghatók majd adásaink. Szándékaink között szerepel egy erôsebb rádióadó jóváhagyatása, hogy mûsoraink Marosludastól Szovátáig hallhatóak legyenek. Ez attól függ, hogy Bukarestben a Rádiókommunikációs Felügyelôség jóváhagyja-e a kérésünket.
— Lévén, hogy a Rádió Gaga adásidejének felét magyar nyelvû mûsorok töltik ki, mennyiben jelent majd ez konkurenciát a területi rádióstúdiónak, amelyrôl tudjuk, hogy közszolgálati és a középhullámon mûködik?
— Így is lehetne fogalmazni, de mi nem akarjuk kiszorítani a Marosvásárhelyi Rádiót. Ma már nem titok, hogy a lakosság szélesebb rétegeiben megfogalmazódott az igény egy más jellegû rádiómûsor iránt; a fiatalabb nemzedékbôl sokan szeretik a magyarországi kereskedelmi rádióadók mûsorait, gondolok itt a Danubiusra, a Sláger Rádióra vagy a Calypsóra. Egy ilyen jellegû és hangzású mûsort szeretnénk elindítani, elsôsorban a 18-50 év közötti korosztályok számára. Színvonalas zenét szeretnénk sugározni, jól átgondolt és megszerkesztett program alapján. Egyébként úgy állítottuk össze a mûsorstruktúránkat, hogy azokban az órákban, amikor a területi stúdió nem sugároz magyar nyelvû adást, a Rádió Gaga szólaljon meg magyar nyelven. Ily módon Marosvásárhely lakosságának alkalma lesz egész nap magyar nyelvû adást hallgatni.
— Mit fed a Rádió Gaga elnevezés? Egyáltalán honnan ered?
— A népszerû Queen együttes egyik legismertebb slágere adta az ötletet a tulajdonosoknak. A gagáról, mint fogalom annyit, hogy a hatvanas években Nyugat- Európában felnôtt egy olyan nemzedék, amelyet többnyire a rádióadók neveltek fel, hiszen a nôk munkát vállaltak és nagyon sok családnak nem volt lehetôsége megfizetni a dadákat, hamen a bekapcsolt rádióra bízták a dada szerepét. Angolul ezt egyszerûen csak gagának nevezték. Azt szeretnénk, hogy a Rádió Gaga az újat jelentse és az ezredvég egyedi marosvásárhelyi vállalkozása legyen.
Szerda délután a prefektúrára érkezett ôexcellenciája, Yoshiaki Koyama, Japán bukaresti nagykövete. A marosvásárhelyi Japán Kulturális Napok csúcsrendezvényeként számon tartott szerda esti rendkívüli hangversenyt megelôzôen, amint az már természetes, csésze teára volt hivatalos a japán diplomata és felesége. A megyeszintû protokolláris kereteket kielégítô rövid idô alatt a vendégfogadók: Burkhárdt Árpád alispán, Ioan Toganel megyei tanácselnök, Virág György és Fratean Petru alelnökök, Eugen Crisan alpolgármester, Vasile Cazan, a filharmónia igazgatója, valamennyien köszönettel vették a japán kormány rendkívüli gesztusát, hiszen a közel 500 ezer dollár értékû hangszeradomány a román—japán kulturális, továbbá a két ország többrendû kapcsolatait is hivatott mélyíteni. Nem vitás, a marosvásárhelyi filharmónia önerejébôl, de még megyei vagy éppen minisztériumi támogatással is aligha jutott volna hozzá a jelen gazdasági körülmények között a japán kormány által adományozott igen drága, minôségi hangszerekhez.
Ha a nagykövet rendkívüli hangversenyre érkezett, az alpolgármester alkalomhoz illônek tartotta beszámolójában megemlíteni a Kultúrpalota építésének idejét és építtetôjét, s városvizitre hívta a nagykövetet és feleségét, Mayo Nishiike kulturális attasét.
Annak ellenére, hogy a nagykövet diplomáciai pályafutásának 41. állomása Bukarest, széleskörû kulturális tájékozottságáról gyôzte meg vendégfogadóit, nagy szakmai presztízsnek örvendô mûvészeti intézményként értékelve a marosvásárhelyi filharmóniát, ahol Shinya Ozaki állandó karmesternek is köszönhetôen egyre több japán alkotó, fôleg zenemûvész megfordul mostanában. A szerda esti rendkívüli hangverseny elôtt a filharmónia zenekarának valamint kórusának elôadásában elhangzott Románia és Japán állami himnusza, amely egyben emlékeztetett arra, hogy negyven évvel ezelôtt megtörtént a két ország között a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele. Ezt kiemelve szólt a közönséghez s nagyszámú honfitársához, a hangszerek hivatalos átadásának szimbólumaként tekintve az egyébként nagysikerû, telt házas rendkívüli hangversenyt. Ioan Toganel a város, a megye nevében köszönte meg a japán kormány, a bukaresti japán nagykövetség és a dolgok alakulásában meghatározó szerepet vállaló Shinya Ozaki karmesternek a rendkívüli ajándékot.
A vásárhelyi szimfonikusok hangversenyét ugyancsak ô vezényelte, a shakuhachi nevû fúvós hangszeren Teruisha Fukuda hozott számunkra mindenképpen egzotikus, ám annál gyönyörûbb távol- keleti, megkockáztatnám: japán népi muzsikát feldolgozó darabot, amely a jelen levô zeneszerzô, Masao Endo "Szélfújta ormok" címmel megirt szimfonikus zenéje, shakuhachira és zenekarra. S. Rachmanikov II. zongoraversenyén közremûködött Toru Kimura zongoramûvész.
Tegnap délben fogadással egybekötött sajtótájékoztatót tartott a japán nagykövet, jelen volt a megye adminisztratív, kulturális vezetôsége. A mûvelôdési minisztériumot Marcela Stoica képviselte, Ion Caramitru kulturális miniszter üdvözletét tolmácsolta. A kulturális kapcsolatokon kívül nyilvánvalóan a gazdasági kérdés, a két ország kereskedelmi- gazdasági kapcsolata, ilyenszerû perspektívája is érdekelte a sajtót. A nagykövet elmondta, hogy pillanatnyilag a világhírû Yamaha érdeklôdik a román piaclehetôségek iránt, de japán részrôl ez idáig nem volt direkt befektetô. A posztkommunista országok közül Lengyelország, Magyarország és Csehország azok, amelyekkel már a kereskedelmi lehetôségek tárgyalásos folyamatán túl vannak, komoly japán befektetôk jelentkeztek. Egyelôre a japán tôkebefektetôk tekintetében kelet-európai viszonylatban Magyarország vezet. A nagykövet azt is elmondta, hogy Romániában is vannak kezdeményezések, ha lesz eredmény, akkor vállalkozó honfitársai majd csak országunkban is befektetnek — fûzte hozzá sajtótájékoztatóján Yoshiaki Koyama nagykövet.
Új szelek fújdogálnak a Manpel Rt.-nél, a napokban a gyár személyzeti osztálya nem elbocsátási papirokat állított ki, hanem új munkaerônek a toborzásával foglalkozott. Ágoston Margit igazgatónô ezzel kapcsolatban elmondta, hogy reményeik szerint ez a sikeres szezon eredménye, egyben egy folyamat kezdete. A régi bôrgyárban levô kabátrészleg személyzetének bôvítésére azért került sor, mert a német ügyfél, látva a pontos és minôségi munkát, növelte megrendeléseit. Ma már a rendeléseik meghaladják a jelenlegi munkakapacitást, s mivel ezt a szakmát nem lehet egy nap alatt megtanulni, így próbaidôs szerzôdéssel, a beiskolázás szándékával alkalmaznak munkásokat. A felvételkor nem szempont az, hogy a jelentkezô dolgozott-e a Manpelnél korábban vagy sem, annyi számít csak, hogy képes legyen megtanulni a kabátvarrást. Az új csapat a következô szezonban, tehát jövô tavasszal kezdi el az exporttermelést, addig a belföldi piac ellátásával fognak foglalkozni.
További jó hírnek számít, hogy az olasz Benetton cég is visszajött, és megrendelésekre lehet számítani tôlük is. Mindez ez még korántsem jelenti azt, hogy minden nehézségen túl van a Manpel Rt. Az igazgatónô adatai alapján elmondható, hogy a kesztyûgyártás majdnem negyedére csökkent a korábbi ahhoz képest, s már az is eredménynek számít, hogy ezt az idôszakot hitel nélkül sikerült átvészelni. Sikerült meghazudtolni azokat a híreszteléseket, amelyek arról szóltak, hogy a Manpel Rt.-t felszámolják. Az elmúlt idôszakban a közel 30 milliárd lejes adósságból 4 milliárdot törlesztett a társaság, ugyanakkor a szállítók is megkapták elmaradt pénzeik mintegy harmadát. A bérek kifizetésével napirenden vannak, úgyhogy minden jel arra vall megkezdôdött a vállalat stabilizációja. Ez magába foglalja a kesztyûvarró részleg újraszervezését is. Ágoston Margit arra számít, hogy a közeljövôben bevezetik a világon mindenhol bevált módszert, miszerint az év négy hónapjában szünetel majd a termelés. Emellett azonban, ha minden jól megy, növekedni fognak a fizetések, és ha nem is érik el a kívánt szinetet, mégiscsak lesz érzékelhetô javulás. Beszélgetésünk végén az igazgatónô így összegzett:
— Elkezdôdött egy folyamat, és ha minden így megy tovább, akkor jövôre már túl leszünk egy nagyon nehéz éven és egyben a krízis idôszakot is hátunk mögött tudhatjuk majd. Mindenképpen azt kell mondanom, hogy elégedettséggel tölt el az elmúlt idôszak,
és úgy érzem, hogy ezért köszönettel tartozom az egész munkaközösségnek, amely kiállt mellettem.
Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotómûvész Kányádi Sándortól kölcsönözte tárlatának címét:"vannak vidékek gyönyörû / tájak ahol a keresû / számban ízessé édesül" — idézzük a vers elsô sorait. Bálint Zsigmond 1991 óta kereken harminc alkalommal állíthatta ki mûveit egyéni tárlatokon, Szovátától San Franciscóig, Nyárádszeredától Calgaryig. Újabb bemutatkozásán, szeptember 15-én délután hat órakor a Pestszentimrei Közösségi Házban (1188 Budapest, Vasút u. 48.), Selmetzi Kovács Attila, a budapesti Néprajzi Múzeum fôtanácsosa mond megnyitóbeszédet, méltatja az erdélyi fotográfus munkásságát. A kiállítás október 20-ig tekinthetô meg.
Regionális szeméttelepet terveznek Nyárádtôre
Az európai fölzárkózás egyik követelménye a környezetkímélô hulladékgazdálkodás meghonosítása. A környezetvédelmi törvény szerint megyénkben egyik szeméttelep se felel meg e normáknak. Emiatt már 1992- tôl több tanács rendezni próbálta ezt a hiányosságot, azonban a legtöbb elképzelés pénzhiány miatt csak a tervezôasztalig jutott el.
A megyei tanács szakemberei is megoldásokat kerestek. Így kerültek kapcsolatba a németországi Geiger és Schuster cég képviselôivel, akiknek a tervét a tegnap délelôtt, a prefektúra nagytermében mutatták be, környezetvédelmi szakemberek jelenlétében, a megye több polgármesterének, tanácsosának.
A németországi vállalkozók egy regionális szeméttelep létesítését ajánlották föl. Földtani elemzések alapján esett a választás három helyszín (Jedd, Koronka, Nyárádtô) közül Nyárádtôre. A telepet a község szintjénél 50 méterrel magasabban lévô 7,7 hektár eróziós területen képeznék ki. A számítások szerint az összberuházás mintegy 12 millió német márkába kerülne. Elsô lépésként a tervezett 4 cellából csak egyet építene meg a Geiger, míg a Schuster cég vállalná a szállítást. Elméletileg ez úgy mûködne, hogy az érintett településen az eddigi hulladékkezelô vállalatok tovább folytatnák a tevékenységet, azzal a különbséggel, hogy nem szemétdombra hordanák a szállítmányt, hanem egy ún. tranzitáló helyre. Itt külön e célra kialakított betonfelületen 35 - 40 tonnás konténerekben helyezik el a szemetet, majd innen viszik tovább a regionális központba. A folyamatról számítógépes nyilvántartás készül, így pontosan lemérhetô a begyûjtött mennyiség.
Amint Doru Dunca, a tanács területrendezési igazgatóságának vezetôje elmondta, ezt a megoldást azért karolta fel a tanács, mert megfelel az európai szabványoknak, és a német fél szavatolja a beruházandó összeg megtérítését. Ezenkívül e tervvel lehet majd pályázni az Európai Unió környezetvédelmi fejlesztésre szánt ISPA programján (országosan 200-260 millió ECU-ról van szó), így a megvalósításhoz szükséges pénz is egyszerûbben beszerezhetô. Gazdasági érvként az is elhangzott, hogy a helyi tanácsok a létesülô cég részvényesei is lehetnek, ami még inkább érdekeltté tenné az érintetteket a rendszer zökkenômentes mûködtetésében. Ahhoz, hogy a tervet megvalósítsák, jövô keddig a tanácsoknak dönteniük kell, hogy igénylik-e a szolgáltatást vagy sem. Az elôzetes számítások szerint leginkább Marosvásárhelyre számítanak a beruházók, hiszen ez a régió legnagyobb " hulladéktermelôje".
Amikor a tervet bemutató igazgató hangsúlyozta a megyeszékhely szerepét, szót kért Makkfalvi László, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakembere, aki elmondta, hogy a helyi tanács korábban már elfogadott egy határozatot, amely engedélyezteti egy amerikai cégnek a beruházását egy szemétfeldolgozó üzem létesítésére, így a vásárhelyiek nem érdekeltek a német tervben.
A megyei tanács és a hivatal álláspontját képviselôk rövid szócsatáját Calin Botez, a környezetvédelmi felügyelôség inspektora zárta le, aki elmondta: tekintettel arra, hogy e tervajánlat Marosvásárhely nélkül nem ér semmit, ne tegyenek elhamarkodott kijelentést a polgármesteri hivatal szakemberei. A gyárat lehet üzemeltetni, de emellett még mindig szükség van egy tárolóra, hiszen a hulladék nagy részét nem lehet feldolgozni.
Szeptember 15-én városunkban lesz a tervet kezdeményezô németországi cég képviselôje, addig azonban szeretnék tudni konkrétan, kit érdekel e vállalkozás. Felkérték a tanácskozáson részt vett települések polgármestereit, tanácsosait, hogy jövô keddig írásban közöljék a megyei tanáccsal véleményüket e tervrôl.
Tegnap délelôtt újabb sajtótájékoztatóra hívta meg a médiák képviselôit a vidrátszegi röptér vezetôsége. Mint kiderült, a kezdeményezôknek komoly gondot okoz annak a folyó év júniusában elfogadott 520-as kormányhatározatnak a gyakorlatba ültetése, amelyik kimondta, hogy nemzetközi jelleget kap Marosvásárhely légikikötôje.
A találkozó alkalmával Runcan Petru Stefan fôigazgató beszámolt több külföldi útján szerzett tapasztalatáról, melyek szerint komoly érdeklôdés mutatkozik a közvetlen és rendszeres légijáratok megindítása, a repülôtér fejlesztésébe való bekapcsolódás, valamint a gazdasági, turisztikai, illetve más vonatkozású együttmûködés iránt.
Baceanu Toni aligazgató ezt követôen vázolta: hol és hogyan próbálkoztak továbblépni a kormánydöntés hatályba lépését követôen, mert úgy hitték, hogy az lehetôvé teszi a nemzetközi kooperáció elindítását, de sajnos, három hónap elteltével sem mondhatják el, miszerint beindult volna a várt folyamat.
Marioara Hang aligazgató arról beszélt, hogy októberben Helsinkiben a turizmus témájával tartanak nemzetközi szemináriumot, amely kiváló alkalom arra, hogy hazánk, Erdély, régiónk és megyénk felé csalogassuk a skandináv országok lakóit, akik vajmi keveset tudnak rólunk.
Végül Barbulescu Gheorghe aligazgató a tervezett szabad gazdasági övezet problematikáját taglalta, ismételten fölemlítve, hogy ha azt megvalósítanánk, mintegy 10.000 munkahely jönne létre a külföldi tôkével eszközölt beruházásokra kijelölt, olyan elkülönített területen, amely ugyan a repülôtér szomszédságában lenne, de attól jogi, ügyviteli, pénzügyi stb. szempontból teljesen függetlenül mûködne ott minden létesítmény.
A sajtóértekezleten elhangzottakra visszatérünk.
Csütörtökön délben a Kereskedelmi és Iparkamara ismét megszervezte a legjobb gazdasági eredményekkel büszkélkedô vállalatok díjazását. A megyében tevékenykedô cégek 1998-as toplistáját cégkategóriánként (kis-, közepes, nagy- és nagyon nagy vállalatok), illetve tevékenységi területenként rangsorolták különbözô gazdasági mutatók figyelembe vételével, mint az éves forgalom, bruttó profit, termelékenység stb.
Tizennégy tevékenységi területen osztottak ki okleveleket, s külön díjazták az export területén legjobb eredményeket elérô vállalatokat.
A díjak ünnepélyes átadására a somostetôi vendéglôben került sor, ahová minden díjazottat meghívtak. Köszöntôbeszédében a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gheorghe Nan hangsúlyozta, hogy bár az egész gazdaság válságban van, Maros megyében ez — a többi megyékhez viszonyítva — kevésbé érzékelhetô, annak ellenére, hogy 1998-ban az elôzô évhez képest 12%-kal csökkent a termelés. Dorin Florea prefektus kiemelte, hogy a vállalkozók egyre jobban szervezett körülmények között fejthetik ki tevékenységüket, s hozzátette, hogy a 12%-os csökkenés pozitívumként értékelhetô, ha azt vesszük figyelembe, hogy legalább nem termeltünk eladhatatlan készleteket, mint tették azt például a brassói nagyvállalatokban. Egyébként — mondta Florea prefektus joggal —, nekünk nem más megyéhez kell mérnünk magunkat, hanem önmagunkhoz, s önmagunk legjobb teljesítményét kell felülmúlnunk.
A díjak átadása után ünnepi ebéd következett. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a díjazott cégek között a Népújságot kiadó Impress Kft. is szerepel, amely a sajtó területén, a kisvállalatok kategóriájában az 1. helyet érdemelte ki.
Arról nem esett szó, hogy mit jelentett a Maros megyei cégek számára a folyó esztendô minden eddigi, s még ezután várható tehertételeivel.
A marosvásárhelyi kardiológia jeles képviselôinek — Radu Deac professzor, Benedek Imre fôorvos, Georgescu Constantin professzor, Suciu Ciprian, Hintea Teodora — lehetôségük volt részt venni az augusztus 28- szeptember 1. között Barcelonában tartott XXI. Európai Kardiológiai Kongresszuson.
Ez a kongresszus az európai szívspecialisták legnevesebb találkozója, s mint minden évben, idén is nagy népszerûségnek örvendett, több mint 20.000- résztvevôje volt. Ugyanakkor gyógyszert és orvosi felszerelést gyártó neves cégek is elküldték képviselôiket.
Örömmel számolunk be a marosvásárhelyi kardiológia eredményérôl: a több mint 8.000 bemutatott dolgozatból, a Benedek Imre, a megyei kórház Kardiológiai osztályának vezetôje által irányított csapat dolgozatát választották ki, amely a vérkeringés kórtanának új módszertanáról szól, több év munkájának eredménye, tanulmányként jegyezték be. Az új eljárásról neves európai központok képviselôi, a viták vezetôi szóltak elismeréssel.
A kongresszus tanulságos volt a részt vevô orvosoknak, akik megismerhették szívgyógyászat terén alkalmazott legújabb gyógymódokat, kórmegállapításokat, valamint a legkorszerûbb orvosi felszereléseket.
Egyre gyakrabban sétálok végig mostanság a Pál utcán. Megengedhetem magamnak, anélkül, hogy a szülôvárosomban állítólag létezô, szigorúan igényes és messzemenôen körültekintô utcanévmegállapító és kijelölô bizottság vizeit zavarnám. Megtehetem, anélkül, hogy betájolás végett a polgármesteri hivatal sovány bevételébôl pénzelt utcanévtáblákat kellene utcasarkokon le- és felvernem. Hisz a Pál utca és annak fiai elevenen élnek nosztalgiára mindig hajló emlékezetünkben, a mindnyájunkéban, akik az önazonosságunkban, nyelvünkben megtartó grund védelmében, kisebb vagy nagyobb hangerôvel megpróbáljuk hallatni szavunkat. A Molnár Ferenc által megörökített történet és annak magyar nyelvterületen halhatatlanná vált hôsei, szerteágazó cselekményszálai könnyen átültethetôk kisebbségi létünk szimbólumrendszerébe, anélkül, hogy fantáziánkon erôszakot kellene elkövetnünk.
Vegyük mindjárt az alaphelyzetet: egy relatív homogén fogantatású, anyanyelvû, érdekû közösség életteréért küzd a századvég szövevényes dzsungelében. Érdekvédelmi szervezetet álmod meg és hoz létre céljának elérése érdekében. Boka János és csapata létezik, a hierarchia úgymond demokratikus módon kialakult, a taktika és stratégia, ha állandó korrigálásokra szorul is, de adott, a kapitányok, fôhadnagyok, hadnagyok neve közismert, munkálkodnak, nyüzsögnek, felszínen vannak. És tanácskoznak, irigylésre meéltó rendszerességgel, minden szinten. Nem ritkán eredménnyel. Egymást követik a nyilatkozatok, állásfoglalások, helyzetelemzések, értékelések, és mindegyiknek van alapja, magja. Nyakra-fôre készülnek az alapszabályzatok, aprólékosak, rigurózusak, a Weisz által, nagy körültekintéssel alapított gittegylet tagjait is mardoshatná a sárga irigység tanulmányozásuk közben. Ámuldozhatnak és ámuldoznak is a füvészkertiek és a labdaterületünkre áhítozó más kertek (pártok) alatt gyülekezô ellenfeleink. A rágásra szánt gitt nem szárad el. Ha átkeresztelve is, van Csónakosunk, Cselénk, Kolnaynk, Barabásunk, és tisztázatlan intenciójú, ingatag Gerébek is elôfordulnak sorainkban. És mindenki ismeri a helyét, majdnem betéve tudja szerepét, értékelendô alapossággal. Ami aggasztó, az a Nemecsekek hiánya, az ügyért "befürödni" is képes, aktív kisembereké. A közlegényeké, akik nélkül nem létezik ütôképes hadsereg. Barátom, harcostársaim és vezérem, Kincses Elôd elnök úr joggal sopánkodik minap a sajtóban emiatt. Állóháborúban, de élet-halálra vívott csaták (önkormányzati és törvényhozási választások) elôestéjén egyaránt döntô fontosságú a hadsereg morális, akarati egysége. Az egész nagy ármádiáé. Az eligazítások, a harcba dobott, kombatív állomány szintjén kell lefolyanak. A legénység — újonci vagy obsitosi státusától függetlenül — pontosan kell ismerje feladatát. Ezt a legénységet össze kell trombitálni, ki kell képezni. Szakaszonként, századonként, zászlóaljanként. Sajátos szervezési rendünkre lefordítva: körzetenként, kerületenként. Fel kellene leltározni az állományt, szembenézni mindenkivel, az utolsó emberig. Tartalommal megtölteni, egy elôzô elnökválasztási kampányban a köztudatba már bedobott fogalmat, a nemzetiségi katasztert. Az akció levezetése persze nem a vezérkar dolga, ez az alacsonyabb sarzsik feladata. De a szabatosan, félreérthetetlenül megfogalmazott parancsnak mindenképpen a felsôbb régiókból kell jönnie. A tisztesek majd elkészíttetik és kiosztják a homokbombákat, kitûzik a zászlókat a farakásokon.
Egyszóval nemecsekesíteni kell. Minél elôbb, annál jobb. Ezúttal "a vörösingesek" offenzívája minden eddiginél kegyetlenebb lesz. Rafináltabb. Erôsen fenik a fogukat a grundunkra. S ha beveszik a Pál utcát, másnapra strada Sf. Paul lesz. És félô, hogy akkor ifjú karpaszományosaink egy része a Pálpuszta útját választja. De az már a nyugati határainkon túl lévô település.
Luzitán altatódal a Steaua stadionban * Szinte-szinte kikaptunk * Maradt még a pozsonyi mázliból * Ott vagyunk Európa legjobb 16 csapata között!
Kényszerûen, de "kiegyeztek" a csoport éllovasai szerdán Bukarestben. Tapogatózó játék, gyors próbálkozások, sok apró belemenés, félpercenként szól a bíró sípja, a ritmus minduntalan megszakad, ezzel el is szürkül a mérkôzés. Mégis, az ellenfél hibázására játszva, jönnek helyzetek, lehetôségek. Amikor az elsô félidô 37. percében Hagi fejérôl-nyakáról úgy pattan le a labda, hogy Viorel Moldovan meglepetésében szétvetett lábbal "fogadja" — voltaképpen beengedi —, Baia semmit sem lát belôle, csak mikor már a gólvonalon belül kötött ki; a bárd nélküli (-atlan) közönség, mely a portugál himnuszt éppúgy túlkürtölte, mint annak idején a magyart, örömmámorban úszott; én pedig azt gondoltam: úgy lesz, mint egy nappal elôbb, az utánpótlás (egyben olimpiai) válogatottak találkozóján —; ott is vezetett a román csapat Pancu tizenegyesével, és aztán fokozatosan teret, pályát vesztett, a lassan, de biztosan építkezô vendégek pedig Sabrosa és Delfim révén vezetéshez jutottak. Az ólomcipôt akkor sem vetették le, mikor Sergiu Radu egyenlített. Mert addigra már nagyjából elfogyott az üzemanyag, negyven másodperc után már fordult a kocka, és megint: Delfim — Kirita hibázását kihasználva — beállította a végeredményt — 2:3.
A "nagyok" mégsem hagyták magukat behúzni, pozsonyi mázlijukból futotta még, Hagi brillírozott itt is, ott is, csakhamar kiderült azonban, hogy a szép nevû Humberto Manuel de Jesús Coelho mester tanítványai igencsak kemény fickók, nem osztanak kártyát a sárgáknak, eltökélt szándékuk, hogy minden kis hibát azonnal megtorolva biztosítsák maguknak az EURO-t, hiszen országuk éppen egyik pályázója a 2004-es nagy megmérettetésnek. Rokonszenves volt számomra, hogy Kelet-Timor lakosságának katasztrófájára emlékeztetve — az egykori portugál gyarmat keresztény lakosságát halomra gyilkolják a muzulmán milícia bandái — fekete szalaggal jelentek meg a luzitánok. (A közönség — alpári társaság! — bagózott rá. Felmérhetô a társadalmi feszültség halmozódása abban, ahogyan "reagálnak" a bukarestiek a gyepen történtekre. Ha történetesen kikapnak Hagiék, akkor egyetlen hatalmas harsogással követelték volna a szövetségi kapitány lemondását: De-mi-si-a!, így viszont lovag Piturca mennybe néz.)
Több román helyzet volt, mint portugál, de azokat szerre derûsen elpuskázták. Hagi villanásai a balszélen mindig tûzveszélyesek voltak, de az az egy- két ember, aki feljött fejelni, Viorel Moldovan, Adrian Ilie kevésnek bizonyult a masszív védôk gyûrûjében. Ennek ellenésre többször került pl. A. Ilie szembe a kapussal, Baia azonban mindannyiszor derekasan hárított. Figo mellett ô a mérkôzás legjobbja. Haginak is volt helyzete, de a sors csak egy gólt írt neki erre a napra.
Figo gólja könnyed volt, elegáns, mintha csak edzésen gyakorolna. A sorfal miatt Stelea semmit sem látott, behódolt a találatnak.
És itt vagyunk a román csapat legnagyobb bajánál: a rendkívül sok és fölösleges szabálytalakodásnál. Még az idegenlégiósok sem tudják, hogyan kell profi módra linkelni a pályán, ezért van a sok sárga lap (Hagi, D. Munteanu, Filipescu, Dan Petrescu, Nanu, Adrian Ilie. Ez utóbbi, a durci, cammogásáért részesült Hartmut Strampe füttylovag "kegyében", amikor taktikai húzásból lehívták.)
Nem volt tehát "kegyetlen küzdelem", ahogy a tévében társkommentározó Lucescu maestro jósolta; a luzik és újlatin testvéreik árgus szemekkel figyelve-fogva egymást, "kiegyeztek" végül a döntetlenben. A portugáloknak ez jó, mert október elején a magyarokkal otthonukban tûzijáték keretében szórakozhatnak egy utolsót, a románok meg Liechtensteinnak bevarrják a tizenkettôt, nincs "gyôzelmi komplexusuk", mint Bicskei mester fiainak, akik viszont az azerieket rontották le egy nagy hármassal — ex-szovjet irányba nem áll a szorongás?; ez aztán már annyit ér hungár valutába konvertálva, mint holt lovon a patkó.
Mindent összedobva: szeretném hallani majd a román himnuszt is, lisszaboni vagy portói stadionban. Egye fene, akár úgy, hogy Magellán utódai szintén sípolnak, dobolnak és nádihegedülnek, a mikrofon viszont közel hozza a mi canary-boy tímünk kórusát, a srácok (masser Stoica szpíker jó tanácsát megfogadva) szívre tapasztott tenyérrel biztatják egymást lelkesen: "Ébredj, román"!
Nem dôlnek be a luzitán bölcsôdalnak.
A barbár ellenfél persze udvariasan hallgat, s a végén mindenki kezet fog mindenkivel.
Utóirat. A szünet idejére, és aztán meccs végén ismét, átkapcsoltam az Eurosportra, az olasz—dán viadalra. És elmondhattam: mégsem hajtom álomra szegény fejemet úgy, hogy pergô iramú, kitûnô mérkôzést, jó focit ne láttam volna. Szakadó esôben a dánok alaposan megtáncoltatták az azzurikat, három-kettô arányban gyôztek.
Nem mesélem el, mit álmodtam.
A képzésprogram orvosi kabinetek gazdasági vezetéséhez, irányításához szükséges ismereteket biztosítja marketing, menedzsment, jog, informatika és gazdasági tervezés területeken. A képzésprogram országos viszonylatban elsôként kerül megszervezésre az AMÔBA oktatási cég és a marosvásárhelyi DIACONIA ECUMENICA Alapítvány által.
Célorientált, hangsúlyozottan gyakorlatias jellegû. A kurzus másfél hónapos idôtartama alatt a résztvevôk elkészíthetik a kabinet gazdasági tervét 2-3 éves viszonylatban.
A tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevôk számára a svájci Neuchateli Gazdasági Egyetem által elismert oklevelet biztosítunk.
Érdeklôdni lehet a 065/164-940-es telefonon.
Iratkozni lehet 1999. szept. 13-17-e között 9-tôl 13 óráig.
Régi kirándulások jutnak eszembe. Az ötvenes, hatvanas években nem volt olyan nyár, hogy ne töltöttünk volna egy-két hetet a Szent Anna- tónál. Én elôször 1949-ben jártam ott, a fekete üszkök igen szomorú látványt nyújtottak. A tó körüli erdôség fele porig égett. Úgy állították meg a tüzet, hogy egy csík fát kivágtak. A jószemû kiránduló most is láthatja, hogy a tó egyik fele bükkös, ez a régi erdô, és a másik fele ültetett fenyô. Az itt eltöltött nyarak, sátorozások, tutajépítés, (horgásztuk a törpeharcsákat, amit a ’900-as évek legelején telepítettek be), felejthetetlen élmények maradtak. Egyik fô eledelünk a gulyásleves volt. A receptet még édesanyáméktól tanultam. Most utánaolvastam több szakácskönyvben, a gulyásleves nem egyezik egyikben sem azzal, amit én szoktam készíteni.
Gulyásleves Kolozsvári-módra, sok személyre
Hozzávalók: 1/2 kg borjú- vagy növendékhús, 1/2 kg disznóhús, esetleg a bárány is igen finom, vegyesen, 15 dkg szalonna, 2-3 fej hagyma, 3-4 murok, 2 petrezselyem, 1/2 kg krumpli, 2 tojás, liszt, 2 dl bor, 1 kk. bors, 1 mk. kömény, 1 ek. porpaprika, só.
Elkészítés: A szalonnát apró kockára vágva a bográcsba szórjuk és fehérre pirítjuk. A húsokat kockára vágva beletesszük és jól átpörköljük. A bort ráöntjük és puhára pároljuk, zsírjára sütjük. A hagymát kockára vágva rászorjuk, a murkot, petrezselymet karikára vágva szintén rászorjuk és a hússal kissé pirítjuk, majd a köménymagot és a borsszemeket meg a paprikát is beletesszük. Azután felöntjük vízzel a kívánt mennyiségig. Mikor a zöldség is félig puha, a krumplit kockára vágva belekeverjük. A lisztbôl, tojásból csipetketésztát gyúrunk, és a fövô gulyásba csipegetjük. Kóstolás után sózzuk és máris lehet a csajkákba, tálakba tálalni, aki igényli, tehet bele csípôs paprikát is. Egészségükre!
Kolozsvári Puskás Sándor
Üljünk le egy bármilyen típusú székre. Ha kényelmes és megtámasztja a nyakunkat és a fejünket is, az sokkal jobb. De megtanulhatjuk a gyors ellazítást akár egy irodai széken ülve is. Hagyjuk a karjainkat magunk mellett lógva. A lábainkat ne tegyük keresztbe. Ha egyenesen ülünk, a lábunk fejét a külsô oldalán pihentessük úgy, hogy mindkét talpunk egymással szembekerüljön. Tartsuk a fejünket kényelmesen egyensúlyban, és nézzünk egyenesen elôre. Ez a testhelyzet a minimálisra csökkenti a vállizmok feszülését. A hátunk legyen egyenes.
Most pedig feszítsük meg a következô izomcsoportokat!
— Szorítsuk ökölbe a kezünket.
— Hajlítsuk be a karunkat, és próbáljuk meg csuklónkkal elérni a vállunkat.
— Szorosan húzzuk fel a vállunkat.
— Lélegezzünk be annyi levegôt, hogy a mellkasunk a lehetô legjobban kitáguljon.
— Ha van mögöttünk támaszték, feszítsük neki a fejünk hátsó részét.
— Szorosan zárjuk be a szemünket.
— Ráncoljuk össze a szemöldökünket.
— A nyelvünk hegyét erôsen nyomjuk a szájpadlásunkhoz.
— Szorítsuk össze az ajkunkat.
— Szorítsuk össze a farpofákat.
Tartsuk ezt a pozíciót, valamennyi izomcsoportot egyszerre megfeszítve, amíg lassan ötig számolunk. Ezután ernyedjünk el, és amilyen gyorsan csak lehet, lazítsuk el az összes izmunkat. Eközben figyeljük meg a megfeszített és az ellazított állapotot közötti különbséget. Légzésünk legyen sekély és egyenletes ritmusú. Összpontosítunk a kulcsszóra: "lazíts", minden egyes, az orrunkon keresztül történô kilégzéskor. A szemünkkel rebbenés nélkül nézzünk elôre egy pontra. Fogainkat és szánkat hagyjuk egy kicsit szétnyílni. Simítsuk ki a homlokunkat. Hagyjuk a nyelvünket a szájüreg aljára esni. Tartsuk a karunkat a törzsünk mellett lógva. Hagyjuk a hasizmunkat és a vállunkat megereszkedni.
Vágjál le egy tincset hajadból, varrd a szeretett férfi alsónemûjébe, és az soha nem néz majd másra — okították dédanyáink nagyszüleinket, akik majd lányaiknak adták tovább a "módszert". Hogyan sikerült nekik a tanítás gyakorlati oldalát véghez vinni, örök rejtély az elektronikus korszakban felnôtt jelenkor számára. De hogy sokan folyamodnak mágiához, babonához, többé- kevésbé ártatlan fondorlatokhoz azért, hogy magukhoz láncolják a hôn óhajtott személyt, esetleg belelássanak a jövôbe, bizonyítják a kártyavetôk, jövendômondók, tenyérjósok lapokban, tévében megjelenô hirdetései.
A minap a város egyik virágboltjának kirakatában apró üvegecskékre lettem figyelmes. Tetejükön babos rongydarab. Bennük ismeretlen eredetû füvek, növények, virágok, magok. Címkájükön a rendeltetésük: férfiasságot serkentô fû, szerelemre serkentô fû, öregedés elleni fû, hajnövesztô fû, bölcsességre serkentô fû, igazmondásra serkentô fû. Az elsô kettôbôl már vásároltak, világosít fel az elárusítólány. Hát igen, a szerelem és a férfiasság bárki számára meghatározó lehet. Az öregedés vagy a hajhullás elkerülése, esetleg az igazmondás és bölcsesség csak másodlagos gond. Hogy milyen hatással lehetnek a füvek fogyasztóikra, elképzelhetô. Már csak azért is, mert nem egyben paszulyszemet és papagájeledelt láttam.
(nagy a.)
A Világbank a 175,6 millió dollár értékû kölcsön meghosszabbítására törekszik
A Világbank jelenleg elemzi a 175,6 millió dollár értékû kölcsön meghosszabbításának lehetôségét, amelyet a román olajszektor rehabilitálására hivatott projektre szentelnek — nyilatkozta a Rompresnek Dan Petrescu, a VB-küldetés romániai szóvivôje. A hitel 1994. augusztus 24-én lépett hatályba, és öt évre szól. A kölcsönbôl ez idáig 71,6 millió dollárt folyósítottak — jegyezte meg Petrescu. A projekt célkitûzései között szerepel az olajszektorban történô magánberuházások, az intézményes kapacitás konszolidálásának és a megfelelô törvényes keret megvalósításának elômozdítása. A terv összköltsége 345,6 millió dollárra rúg, amelybôl 175,5 milliót a Világbank, míg 51,2 millió dollárt az európai beruházási bank folyósított.
Nincs bizonyíték Milosevic svájci bankszámláira
Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek bankszámlái lennének Svájcban — jelentette be szerdán a berni kormány. Május 28-án a svájci szövetségi rendôrség letartóztatási parancsot adott ki Milosevics és négy másik, emberiség elleni és háborús bûncselekményekkel vádolt szerb vezetô ellen. Június 23-án — a hágai Nemzetközi Törvényszék kérésére — Svájc közölte, hogy kész befagyasztani Milosevic és a négy másik személy bankbetéteit, ilyen betétek létezésérôl azonban egyelôre nem tudnak a hatóságok. A zárolási intézkedést késôbb, július 16-án kiterjesztették több mint 300 jugoszláv magánszemély és vállalat esetleges számláira is — írja az AFP.
Granic a jugoszláviai horvát kisebbségrôl
A jugoszláviai kisebbségi közösségekkel — különösen a magyarral — kialakított együttmûködés fontosságára hívta fel a jugoszláviai horvát szervezetek figyelmét a horvát külügyminiszter — adta hírül kedden a zágrábi külügyminisztérium. Mate Granic miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kedden Zágrábban fogadta a jugoszláviai horvátok szervezeteinek képviselôit. Hangsúlyozta elôttük, hogy a kormány alkotmányos kötelessége a törôdés a határokon kívül élô horvátokkal, és kiemelte, hogy Zágráb kisebbségvédelmi megállapodást szeretne kötni Belgráddal. Granic egyebek között egységre és jobb szervezettségre szólította fel a jugoszláviai horvát szervezeteket érdekeik és horvát azonosságtudatuk védelme érdekében, kiemelve, hogy abban számíthatnak a zágrábi kormány támogatására. A horvát külügyminiszter szerint a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében olyan mechanizmusok teremtôdnek meg, amelyek a Jugoszláviában élô horvátok számára is erôsíthetik jogaik védelmét.
Csökkent a munkanélküliség az eurozónában
Az EU-beli eurozónában július végén 13,2 millió munaknélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliség 10,2 százalékra csökkent az elôzô hó végi 10,3 százalékról. Tavaly július végén átlagosan 10,9 százalékos munkanélküliséget mértek az eurozónát alkotó tizenegy országban — emlékeztetett a friss adatot közölve az EU statisztikai hivatala hétfôn. Az EU tizenöt tagállamában átlagosan 9,3 százalékos volt a munkanélküliség július végén, az elôzô hó végi 9,4 százalék után. Tavaly júliusban 10,9 százalékos volt az átlagos munkanélüliség az EU egészében. Idén júliusban a legkisebb munkanélküliséget Luxemburgban, Ausztriában és Portugáliában jegyezték föl, 2,8 százalékkal, 4,3 százalékkal és 4,5 százalékkal. Továbbra is Spanyolországban a legnagyobb a munkanélküliség, 15,9 százalékkal, de tavaly júliusban ott még az aktív lakosság 18,8 százalékának nem volt állása.
Palesztinokat bocsátottak szabadon
Izrael a vasárnap aláírt békemegállapodással összhangban csütörtökön megkezdte a bebörtönzött palesztinok szabadon bocsátását. A Reuters jelentése szerint foglyokkal teli négy autóbusz hagyta el napfelkelte után a sikmai börtönt. Mint izraeli tisztségviselôk elmondták, 200 palesztint engedtek szabadon. A Jordán folyó nyugati partvidékén és a Gáza-övezetben lévô katonai ellenôrzô pontokhoz vitték ôket, ahol családjaikkal találkozhattak. Az izraeli rádió szerint a csütörtökön szabadon bocsátott palesztinok közül 150-en palesztinokat öltek meg, 17-en izraelieket sebesítettek meg könnyebben, a többiek pedig egyéb törvénysértéseket követtek el. A legújabb megállapodás értelmében Izrael összesen 350 bebörtönzött palesztint bocsát szabadon. További 150 személy a tervek szerint október 8-án nyeri vissza szabadságát. A izraeli hadsereg bejelentette, hogy csütörtöktôl — egy nappal a zsidó újév elôtt — lezárják az izraeli területeket a palesztinok elôtt.
Társadalmi felelôsségükre figyelmeztette a sajtó munkatársait a Társadalmi Kommunikáció Világnapja alkalmából közzétett üzenetében a római katolikus egyház feje. A tömegtájékoztatási eszközök ma rendkívül nagy befolyással bírnak — mutatott rá II. János Pál. — Mind az egyház, mind pedig a sajtó képes értelmet adni az emberek életének, s ez az értelem végsô soron Isten keresését jelenti — hangzik a pápa által a Német Katolikus Püspöki Konferenciának küldött üzenet, amelyet szerdán tettek közzé Bonnban. II. János Pál rámutat: az információáramlás felgyorsulása, az informatika fejlôdése fenyegetést, de egyben ígéretes lehetôséget is jelent. Az igazság egyházi kultúrája megakadályozhatja, hogy a média információs kultúrája tények halmazában merüljön ki. Másfelôl pedig a sajtó segítheti az egyházat az evangélium mindennapi hirdetésében és abban, hogy figyelemmel kísérje az ismeretek, az emberi tudás gyarapodását.
Moszkvának lehetôsége van új nemzedékû, több robbanótöltet célba juttatására alkalmas rakéták kifejlesztésére, amelyeket semmiféle rakétaelhárító rendszer nem lesz képes leküzdeni. Ezt Roman Popkovics, az orosz törvényhozás alsóháza védelmi bizottságának elnöke jelentette ki szerdán az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek, annak kapcsán, hogy véleménye szerint "az Egyesült Államok gyakorlatilag már kilépett az 1972-es ABM- szerzôdésbôl". Az új amerikai rekétaelhárító rendszer kiépítésére válaszul Oroszországnak "teljesen új támadófegyvert kell kifejlesztenie" — szögezte le. Az orosz tábornok szerint ez az új fegyver nem a Topol-M interkontinentális ballisztikus rakéta.
8,8 százalékos munkanélküliségi ráta
A megyei munkaerôelosztó és fejlesztési ügynökség 24.163 munkanélkülit tart számon, amelybôl csupán 18.927 személy részesül munkanélküli segélyben. Jóllehet a munkanélküliségi ráta a júliusi 9,6 százalékról augusztusban 8,8 százalékra csökkent, továbbra is voltak elbocsátások. Így a Metalotechnicában kb. 300 embernek bontották fel a munkaszerzôdését, s a megyei híd- és útjavító vállalat 98 alkalmazottjától vált meg.
A megyei munkaerôpiacon legkeresettebbek a textilipari szakemberek. Ebben az iparágban jelenleg 130 munkást tudnának alkalmazni. Felvesznek még biztosítási és reklámügynököket, bárosokat, pékeket és szakácsokat, menedzsment-tanácsadót, bôrvarrókat, ácsokat és csempézôt. A munkahelyajánlatokat a megyei munkaerôelosztó és fejlesztési ügynökség székházában függesztették ki.
Tizenöt-húsz személyt foglalkoztatnának
Két jelentôsebb befektetôt sikerült a közelmúltban meggyôzni arról, hogy Nagyernyén ruházzák be pénzüket, így hamarosan egy fafeldolgozó és egy háztartási gépek javításával foglalkozó mûhely kezdi meg mûködését, mondotta Jánosi Ferenc polgármester. Ezen a két helyen a tervek szerint kb. tizenöt- húsz új munkahely létesülne, ahová munkanélkülieket alkalmaznának. Hasonlóképpen elbocsátottak foglalkoztatására van kilátás a közeljövôben a szomszédos Sáromberkén is, ahol egy varroda és kötöde létesülne. Amellett, hogy új munkahelyeket teremtenének, ezek a kisvállalatok helyben is adóznak majd, ami a község számára igencsak hasznos.
Székesen is elkezdôdne a gázhálózat kiépítése
A Nagyernye községhez tartozó településeken szinte mindenütt kiépült már a gázhálózat, csak Székesen nem. Itt is elkészültek az elôdokumentációval, már csak a kivitelezési tervet kellene láttamoznia a helyben alakult "gázbizottságnak". A gond azzal van, hogy a gáz bevezetését igénylô több mint húsz család, akik eddig állták is a szükségeseket, nem tud egyformán tovább fizetni, és így gondok merülhetnének fel a munkálatok finanszírozásában. A nagyernyei tanács ezért úgy határozott a legutóbbi ülésen, hogy a költségvetés kiegészítésébôl származó összegbôl egy részt a székesiek javára fordít, hogy a láttamozás megszerzése után a mukálatok még az idén elkezdôdhessenek.
A Környezetvédelmi Kirendeltség a szept. 2-8-a között a levegô minôségénél a megszabott határértékhez viszonyítva nem észlelt határértéktúllépést. Viszont a Maros vize Marosvásárhely alatt és Maroscsapónál ammónium-, illetve ammónium- és nitrát-ionnal volt szennyezett, amelynek forrása a marosvásárhelyi Azomures Rt. és a városi szennyzvíztisztító állomás.
A bonyhai református egyházközség szervezésében szeptember 12-én délután fél négytôl kórustalálkozóra, zászlóavató ünnepségre kerül sor. Fellép a sepsibodoki vegyes kar, a szászcsávási kórus, a marosvásárhelyi Szabadi úti kórus, a dicsôszentmártoni Sípos Domokos kórus és a bonyhai református vegyes kar.
A Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Polgári Szövetsége kirándulást szervez Magyarországra október 4-6 között. Útvonal: Marosvásárhely-Arad-Makó- Szeged-Ópusztaszer- Hódmezôvásárhely-Mezôhegyes- Battonya-Arad. A kirándulás harmadik napján a csoport részt vesz a 13 aradi vértanú emlékére szervezett ünnepségen. Az érdeklôdôknek a 218-274, 165-040 és a 121-606-os telefonszámokon nyújtanak bôvebb felvilágosítást.
Ki mit tud? vetélkedôt szervez V-VIII. osztályosok számára a dicsôszentmártoni Magyar Ifjak Szövetsége és a Ébresztô havilap, amelyre szeptember 11-én 15 órától kerül sor a Magyar Házban. A versenyben lesz általános mûveltségi próba, szépségverseny, majd ezt követôen tartják a Dicsôszentmártoni Gimnazisták Szövetségének alakuló ülését.
A Connex szeptember 18-19-e között Brassóban megszervezi a Bajnokok tornáját. Ezt megelôzôen a bajnokok karavánja körbejárja az erdélyi városokat is. A marosvásárhelyi Gyôzelem térre szeptember 12- én 13 órára érkeznek. Azok, akik fel szeretnének iratkozni a Connex által rendezett versenyekre, ez alkalommal megtehetik. A nyerteseket értékes tárgyakkal jutalmazzák.
Ma este 9 órakor a Compact együttes a marosvásrhelyi várban koncertezik. Ezt megelôzôen a Compact Alapítvány, a Takarék és Letéti Pénztár, valamint a Roton 13 órakor a Continental Szállóban beszámolnak a Compact országos koncertkörútjáról, amelyre a Compact 100% lemez bemutatása ad alkalmat.
Szeptember 10-én, szombaton este szüreti bált szerveznek a szentgericei fiatalok. A csôszlegények és -lányok a környékbeli fiatalok jelenlétére számítanak.
A Marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Egyesülete kirándulást szerve szeptember 17-én Marosvásárhely—Bucsin—Gyilkos tó—Maroshévíz—Marosvásárhely útvonalon. Indulás reggel 7 órakor a Bolyai utca 36. szám elôl. Érdeklôdni a 162-651-es telefonszámon lehet.
A mátészalkai Szatmár Múzeum Erdélyi barátaink címmel szeptember 13-án összejövetelt szervez, ahol Szôllôsi Lajos képzômûvész szobrát és grafikáit mutatja be.
Az üzemanyagdárgulást követôen egyes szállítási cégek drágították a viteldíjat. A Mondo taxi továbbra is a régi árat alkalmazza, azaz kilométerenként 2200 lejt, míg az indulásért 4000 lejt kér az utastól.
A marosvásárhelyi Fokusz Öko központ: Ne dobja el, komposztálja! címmel kampányt hirdet a szerves anyagok komposztálására. Az érdeklôdôket gyakorlati bemutatóra várják szeptember 11-én, szombaton 11 órától, a marosvásárhelyi vár gazdasági épületében, ahol dr. Márkus István bemutatja a szerves trágya készítésének módszerét és elôadást tart ennek környezetkímélô voltáról.
Copyright © Népújság - 1999