|
LI. évfolyam 204. (14256) |
1999. szeptember 2., csütörtök |
Markó Béla a Marosvásárhelyi Rádióban
A törvényhozás, a kormány, és nem utolsósorban az RMDSZ napirenden lévô feladatairól, céljairól nyilatkozott Markó Béla szövetségi elnök a Marosvásárhelyi Rádió szerda délelôtti mûsorában. A kormány által nemrégiben hozott gazdasági intézkedések kapcsán a szövetség elnöke rendkívül fontos eredménynek nevezte azt, hogy az RMDSZ kezdeményezésére és határozott szorgalmazására sikerült elérni, hogy a jövedelemadó hatálya alól a kormány végül is kivette a mezôgazdasági jövedelmeket, valamint a nyugdíjakat. Az elôbbire vonatkozóan az elnök említést tett arról is, hogy az egyeztetések során sikerült a burgonya áruforgalmi adóját a felére, azaz 22%-ról 11% ra csökkenteni, amely megítélésében jelentôs elôrelépésként könyvelhetô el, különösen a székelyföldi burgonyatermesztôk számára.
A hamarosan megkezdôdô parlamenti ülésszak feladatait számba véve Markó kifejtette: az RMDSZ továbbra is kiemelt figyelemmel követi majd a gazdasági, illetve szociális kérdéseket, erre vonatkozóan pedig nagyon sok szempontból már megfelelô jogi keret áll rendelkezésre.
A koalíció soron következô legfontosabb teendôjeként az elnök ugyanakkor a tulajdonkérdést rendezô törvények mihamarabbi elfogadását jelölte meg, igen nagy mulasztásnak nevezve azt, hogy Romániában egy évtized alatt sem sikerült rendezni az elkobzott javak tulajdonosainak anyagi és morális kártérítését. A visszaszolgáltatás kérdése nemcsak ebbôl a szempontból fontos, hiszen számos gazdasági kérdésben sem lehet továbblépni mindaddig, amíg nem tisztázottak a tulajdonviszonyok – mutatott rá az elnök. "Most már beérett a helyzet; elkészültek a törvénytervezetek, illetve az elképzelések arról, hogy mit is kell tennünk, és ugyanakkor a képviselôház mindhárom lényeges törvénytervezetet, az állami gazdaságok privatizációjára vonatkozó törvényt, az államosított ingatlanok, illetve a mezôgazdasági földek visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt elfogadta már, most már csak az hiányzik, hogy a szenátus is döntsön a még elmaradt a kérdésekben" – mondta. A földtörvény kapcsán az elnök még kihangsúlyozta: a szövetség képviselôházi csoportja által kifejtett rendkívül hatékony munkának köszönhetô az, hogy a törvény munkálatai során sikerült egy jó, kedvezô kompromisszumot kialakítani a közbirtokossági erdôk visszaszolgáltatása tekintetében, amely ugyancsak a székelyföldi lakosság szempontjából fontos.
Az államosított ingatlanok kérdését érintve az elnök elsôsorban a törvénynek az egyházi ingatlanokra vonatkozó rendelkezésérôl beszélt. Elmondása szerint a törvény kidolgozása során a koalíciós partnerek nem kívánták bevonni az egyházi ingatlanok kérdését, így eredetileg a törvényben csupán egy utalás volt erre vonatkozóan, éspedig oly módon, hogy az illetô törvény nem érvényes az egyházi ingatlanokra. Ennek fényében az elnök az elmúlt hetek legfontosabb elôrelépésének tartja azt, hogy a szövetségnek sikerült ezt a cikkelyt megváltoztatni olyan irányban, hogy ez jelentôs garanciákat nyújt egy késôbbi szabályozáshoz. A módosított rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az elkobzott egyházi, illetve kisebbségi javak kérdését külön jogszabályok, tehát nemcsak törvények, hanem akár kormányrendeletek útján is rendezni lehet . "Ez a megoldás kétségtelenül nagyobb cselekvési szabadságot ad nekünk az elkövetkezô idôszakban. Másrészt pedig a rendelkezés második mondata az igazi garancia, mert kimondja, hogy az állam mindaddig, amíg ez a kérdés nem rendezôdik, nem adhatja el és a rendeltetésüket sem változtathatja meg. Ennek e kérdésnek a rendezése természetesen nem lesz könnyû. Lesznek még vitáink, lesznek még konfliktusaink, de sikerült a kérdést kilendítenünk a holtpontról" – szögezte le a szövetség elnöke.
Az RMDSZ cselekvési prioritásaira, az ôszi ülésszak legfontosabb feladataira vonatkozó kérdésre válaszolva a Markó elsôdleges célként említette a közigazgatási, valamint a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény képviselôházi, illetve szenátusi vitáját , de meglátásában ugyanilyen súllyal merülnek fel majd olyan, a romániai magyarság helyzetét érintô belsô problémák is, mint például az oktatási törvény alkalmazása is. "Ezzel kapcsolatban különbözô tanácskozásokon kell egyeztetnünk az álláspontjainkat. Már a héten a szakoktatás kérdésében folytatunk tanácskozást, ugyanakkor meg kell vizsgálnunk egy másik igen fontos kérdésben, a felsôoktatásban felmerülô lehetôségek megragadásának módozatait is. Meg kell néznünk, hogy a Babeº-Bolyai Tudományegyetemen belül hogyan tudjuk bôvíteni az oktatást, karokat, tanszékeket kell létrehozni, mi a teendô Marosvásárhelyen vagy más városokban. Ha az alkalmazásról beszélünk, ugyanakkor meg kell említenünk más jellegû feladatokat is, amelyeket meg kell oldanunk az elkövetkezôkben a minisztériumban dolgozó államtitkárunk segítségével: át kell tekintenünk azt, hogy mit jelent az a rendelkezés, hogy az iskolákban bizonyos dokumentumokat lehet anyanyelven szerkeszteni, de új tankönyvekre is szükség van, tehát azt kell mondanom, hogy munkánk lesz bôven…" – mondta a szövetségi elnök.
A föderalizmus, meg Erdély közigazgatási- pénzügyi autonómiájának sûrû emlegetésével elhíresült Sabin Ghermannál is kilóg a lóláb: az etnikai elfogulatlanságát bizonygatva azt találja mondani, hogy a ma "akármelyik faluban élô János" nem tehet arról, hogy Bem tábornok meggyilkolta Mihai Viteazult! — mi meg nem esett szegény Bem apóval, jó 300 évvel azelôtt, hogy 1849-ben elveszítette a segesvári csatát...
Mi más juthatna errôl eszembe, mint az, hogy '90-en márciusában bunkókkal felfegyverkezettek keresték bôszen a Bolyaiakat...
Azon már nincs amiért morfondírozni, hogy ha Sabin Gherman irodalom-, történelem- meg jogi diplomával a zsebében analfabéta az imádott Erdélye történelmébôl, miért biceg hasonló cipôben a 24 ore muresene naivája... — a butaság metamorfózisa legalább olyan bonyolult, mint a tudásé!
A baj persze el van vetve, mert az ilyen hozzávetôlegességekbôl táplálkoznak az önjelölt tudósok, s maholnap valamiféle nemzetvédô kiáltványban láthatjuk viszont Sabin Gherman és riportere baromságait! — esetleg felmentve a Mihai Viteazult tényleg meggyilkoltató Basta, olasz származású osztrák generálist...
Aztán, jókora lóláb, amint a marosvásárhelyi polgármester-választásra terelôdik a szó, mert azon sajnálkozik, hogy bár tudomása szerint egy-két százalékkal több román él itt, mint magyar, a románok összefogása hiányában rendre magyar polgármestert választanak... — a riportert ezúttal sem zavarta, hogy éppenséggel a magyarok vannak többségben három-négy percenttel Marosvásárhelyen!
Sok szerepet nem szánna nekünk S. G. az autonóm Erdélyben sem, mert az RMDSZ befolyását csekély 20 százalékra teszi... — különösmód, a politika lecsóját felkavaró "transzilvanista" módfelett kevés támpontot nyújt arra, hogy az általa elképzelt, a bukaresti központtól függetlenebb Erdélyben hogyan is alakulnának a többség-kisebbség relációi, a kultúra, az oktatás, a kétnyelvûség meg egyebek!
Az Oktatásügyi Minisztérium átirata értelmében az 1999-2000-es tanév szeptember 1-jén kezdôdik. A tanítás október 22-ig tart. Az elsô vakáció október 23—október 31. között lesz. A tanítást november 1-jén folytatják december 17-ig. A téli vakáció december 18-án kezdôdik és január 9-ig tart. Január 10—január 28-a között tanítás. Az félév végi vakáció január 29-én kezdôdik és február 6-áig tart.
A második félév február 7-én veszi kezdetét és június 15-én ér véget. Ez idôszak alatt lesz egy kéthetes húsvéti vakáció. Ezt minden iskola az ott tanuló gyerekek felekezete függvényében idôzíti és adja ki a megyei tanfelügyelôség jóváhagyásával.
A nyári vakáció június 16-án kezdôdik és 2000. augusztus 31-ig tart.
A gazdasági pangás ellenére még mindig maradnak kiaknázatlan lehetôségek, még mindig vannak olyan külföldi partnerek, akik fantáziát látnak abban, hogy befektessenek Romániában, vagy hogy együttmûködést kezdeményezzenek itteni vállalatokkal. Persze az ideális az lenne, ha egy-egy ilyen kezdeményezés már nem számítana hírnek, de egyelôre minden együttmûködési lehetôség nagyon fontos lehet gyengélkedô gazdaságunknak. Ezért hisszük, hogy érdeklôdésre számíthat néhány tervbe vett kapcsolat ismertetése.
A hódmezôvásárhelyi Hódmas Kft. például nem képes kielégíteni megrendeléseit saját kapacitásával, ezért Pekárik János igazgató marosvásárhelyi fémmegmunkáló mûhelyekkel vette fel a kapcsolatot kihelyezett munkák elvégzése érdekében. Marosvásárhelyre azért esett a választása, mert a megyeszékhely testvérvárosi kapcsolatokat ápol Szegeddel, Hódmezôvásárhely megyeközpontjával. Elsôsorban lemezlakatosi munkákról volna szó, a késztermékeket a nyugati piacnak szánják. Az elsô idôszakban a merendelés tíz szakmunkás megélhetését biztosítaná.
Francia szállodaláncot üzemeltetô cég, az ACCOR érdekelt abban, hogy megfelelô színvonalú kínálattal hoteleket mûködtessen Romániában is, s a terveik között Marosvásárhely is szerepel. A város szállodái közül a Grand jöhetne számításba, amelyet a francia partner alaposan felújítana, versenyképes színvonalú üzletember-szállodává varázsolna. A megbeszélések egyelôre a tapogatózás szintjén tartanak.
Bebizonyosodott az is, hogy a kitartó minôségi munka meghozza a gyümölcsét, hisz megfelelô hírnévvel már nem a vállalatnak kell piac után néznie, a forgalmazók keresik fel a termelôt. A nemzetközileg is ismert és elismert Mobex-termékek forgalmazását egy budapesti cég szeretné felvállalni. Feltétele, hogy kizárólagosságot kapjon a magyar piacon, s ehhez bejáratott üzlethálózatot biztosítana Magyarország teljes területén. Mi tagadás, jól jönne egy gyümölcsözô üzlet a két ország kereskedelmi mérlegének javítása érdekében. Az elôzetes megbeszélések ebben az ügyben is megkezdôdtek. Az egyetlen akadály, hogy a Mobex már létezô kisebb orosházi forgalmazójával a kizárólagossági kitétel miatt a szerzôdést fel kellene mondani.
Mindezek kis lépések a gazdasági sakktáblán, de talán egy kicsit elmozdítanak a holtpontról. S ha a jelenleg folyó magánosításnak is beérik — néhány év múltán — a gyümölcse, akkor talán merészebb kezdeményezésekrôl is beszámolhatunk.
Tudósítottuk: évadkezdés elôtt áll a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A mûszak beindult az "alagsorban", a színész is visszatért, próbák ideje, beáll a deszkákra, a rendezô utasításaira hallgat, vár. Béres András társulatigazgató — úgy gondolom — kevés idôt tölt a nézôtéren, mással van elfoglalva.
— Évadkezdô ülésre meglehetôsen komor hangulattal érkezett. Legyen világos: túlzott derûre nincs oka, mint ahogy a társulatnak sem lehet?
— Nehéz helyzetben vannak a színházak, pénzügyi nehézségek miatt vannak kellemetlen tapasztalataink. S ezt legalább két területen érezzük nagyon. Mindenekelôtt a saját megélhetési lehetôségeinket érinti. Valójában az a helyzet, hogy a színészi fizetések rendkívül alacsonyak az idén, s nem tudtunk emelni. A másik gond, hogy mind kevesebb pénzünk van elôadások létrehozására, ez megint meglehetôsen lehangoló.
— Az ülésen bemutatta a társulat új tagjait, de ugyanakkor társulatkarcsúsítást is emlegetett. Lehet, hogy az utóbbi automatikusan megoldódik, hiszen vannak, akik elmennek a színháztól. Nem valamiféle bomlásról van szó?
— Nem mennek el. A legkisebb jelét sem észleltem ilyenszerû dolognak. Kik mentek el a színháztól? Azok, akik nyugdíjasok lettek: Mende Gaby a tavaly, Farkas Ibolya, Biluska Annamária, Zongor István, Csergôffy...
— Nagy Istvánnal kapcsolatosan nem lehet a többes számot használni. Ô a Gaga rádióhoz ment, aminek, gondolom alapvetôen pénzügyi, de lehet, hogy más természetû okai is vannak. Az ô választása. Azt szeretném, ha nem szakadnának meg köztünk teljesen a kapcsolatok.
— Hallottuk öntôl, hogy az országban elsôként keres a vásárhelyi színház szerzôi jogdíjakra valamiféle megoldást. Pontosan mire gondoltak?
— Túl sok hazai színház játszott zenés darabot, amelyeknek jogdíjuk van és szokás megvenni. A magyarországi fél több esetben nehezményezte, hogy az erdélyi színházak úgy használnak magyarországi szerzôktôl zenedarabokat, hogy a jogdíj-szerzôdést nem kötik meg. Erre utaltam, mert mi vagyunk a szerzôi jogiroda visszajelzései szerint az elsôk, akik úgy akarunk egy produkciót színre vinni, hogy megszerezzük a zeneszerzôtôl vagy utódjaitól a jogdíjra szóló engedélyt.
— Meghirdették az 1999-2000-es évad mûsortervét, összesen négy nagytermi bemutatót. Van benne sorrend szerint operett, színmû, vígjáték. Minden színházbajáró kategóriát "lefednek"?
— Én alapvetôen nem kommersz színházat, hanem mûvészszínházat akarok csinálni. Gondolom, ez is a feladata egy nemzeti színháznak. Egy vidéki nemzeti színháznak ellenben oda kell figyeljnie a közönségigényre is. A tervbe vett Shakespeare- elôadásunk nem a Shakespeare-tragédiák sorából van, hanem közönségsikerre mindenképpen számot tartó darabjai közül választottuk. Itt van a Fiatalság, bolondság, amely kifejezetten a közönségigények szerint tájékozódik. Véleményem szerint a Dürrenmattnak, akár a Wedekindnek is, lehet közönségsikere, feltétlenül rangos irodalmi szövegekrôl van szó.
— Van, aki azt tartja, hogy a színházak pénzügyi válságát úgy lehet egyértelmûen rendezni, ha a színház programját eltolják a kommersz színjátszás irányába...
— Nem így gondolom el a színház életét, nem akarom azt, hogy a marosvásárhelyi színházból kommersz színház legyen. Azt akarom, hogy a marosvásárhelyi színház maradjon meg mûvészszínháznak.
— Színházkarcsúsításról is szó volt érintôlegesen az elôbbiekben. Színészekrôl szóltunk, vonatkozik az egész struktúrára?
— Az egész struktúrára vonatkozik. A színházkarcsúsítás az egész személyzet foglalkoztatásának átgondolását jelenti, nem drasztikus csökkentésrôl van szó. Végül is át kell gondolni, hogy mindenkire szükség van-e ahhoz, hogy ez a színház jól tudjon mûködni. Ennek a vizsgálódásnak az eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy igenis, vannak olyan állások, amelyekrôl lemondhatunk, és nélkülük a színház még boldogan megél.
— Nem gondolja, hogy az évadmûsor meghirdetése és a szeptember 17-i bemutató közt túl rövid az idô?
— Lehetséges. De lehetséges az is, hogy a közönség reagálni tud ennyi idô alatt, hiszen a bérleteseink nagyobbára stabil közönség. A bemutatóval nem zárul le a bérletkötés lehetôsége. Nagyon fontos idei célunknak tartom, hogy egy kicsit jobban megtöltsük a színházat, s ezen felül, ha emelkedne valamelyest a bérletesek száma.
— Jegyez immár a marosvásárhelyi színházi krónika mikroévadot is. A tavalyinak lesz folytatása?
— Jó kezdeményezésnek bizonyult. A mikroévad nyomán kezdett el írni rólunk a bukaresti szaksajtó, és nôtt az érdeklôdés az elôadásaink iránt. Az volt a célom, hogy megszûnjön a hallgatás, hogy az, ami a színház körül történik, jelentsen valamit a színházi sajtónak. Eléggé sûrûn és nagy tekintélyû lapok írtak rólunk.
— Ha hirtelen összehasonlítanánk a marosvásárhelyi színházi életet azzal, ami Kolozsváron történik az utóbbi években, mi lenne a konklúzió?
— Ki kell használnunk a színházépítés terén azt, ami adott. Ha tetszik, ha nem, való igaz, hogy Kolozsváron nagyon erôs társulatot alakított ki Tompa Gábor. Ilyen-olyan szóbeszédek ellenére a fiatalság, az egyetemisták élénken érdeklôdnek a Tompa- vagy más elôadások iránt is. A lényeg az, hogy Tompa Gábornak sikerült a kilencvenes évek lehetôségeit úgy kihasználni, hogy kulturált, jó társulatot alakítson ki. Nem Tompa után, de végül is mindenki azzal kell próbálkozzon, hogy a kilencvenes évek életlehetôségei szempontjából próbáljon életképes társulatot építeni. Ez mindenképpen nagy kihívás...
— Egyelôre a vásárhelyi társulatnak sem kell szakmai- mûvészi hírnévért a szomszédba mennie, legalábbis a kisvárdai fesztiválon való szereplésbôl itélve.
— Társulatunk szakmai megítélése jó. Ezt nemcsak Kisvárdával kapcsolatosan lehet elmondani, hanem úgy általában érdekes lett a vásárhelyi társulat, nem kizárólag a fiatalok révén, hanem a társulat maga egészében. Hogyha belegondolunk, hogy Kisvárdán Szélyes Ferenc messzemenôen kiemelten kapott alakítási díjat, akkor azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak a fiataloknak nyílt és nyílik szakmai fejlôdésre, az érettségre bizonyítási alkalom.
Az elmúlt napokban az iskolakezdés tárgyi feltételei szerepeltek elsô helyen a híradásokbanEzúttal arra térnénk ki, hogy a nagyjából kimeszelt, s a lehetôségekhez mérten rendezett arculatú iskolákban milyen színvonalon folyik majd az oktatás. Van-e elegendô szakképzett pedagógus, kikristályosodtak-e az elképzelések az állítólagos reform, gyakorlatba ültetésére, milyen a tankönyveleátás, s van, lesz-e elegendô gyerek a mind tágasabbá váló vidéki iskolákban?
Nyárádgálfalva községben idén egy lej sem jutott a tanintézményekre. Igaz, az elmúlt évben ötmillió lejt költöttek a két nagy iskola tatarozására, s így ebben az évben önerôbôl tették, amit lehetett.
A községhez tartozó hét falu közül Berében már megszûnt az iskola, s kevés a gyermek a többi tanintézményben is. A gálfalvi általános iskolában 17-18 gyermek jár egy-egy osztályba, s Roman Alexandru, a központi iskola igazgatója szerint hasonló a létszám Szentháromságon is. Nyomáton 17 óvodaköteles gyerek van, s az osztatlan I-IV. osztályban 15-ös a létszám. Nagyadorjánban megszûnt az óvoda, mivel 4-re csökkent a gyermekek száma, az osztatlan elemi iskolába 12 kisdiák jár.
A szentlászlói unitárius templom szomszédságában levô egykori unitárius iskolában két osztály mûködik. A falu számára valódi nyereség, hogy Abrám Irén tanítónô férjével együtt helyben lakik, a tanítói lakásban. Amikor Szentlászlóra helyezték, csak egy osztálynyi gyerek volt, aztán megszaporodtak és két osztály létesült, az óvodában azonban már újra csökkent a létszám. Míg a késôbb épített osztályterem szép világos, az óvodának használt óriási helyiség, bár kimeszelték, úgy is barátságtalan. Ketté kellene választani a termet, már csak a fûtés érdekében is, s nagyobb ablakokat vágni, ezt közmunkával azok is elvégezhetnék, akiknek gyermekük óvodába jár, óvodába készül. Vagy talán lenne a faluban egy új, egészséges helyiség óvoda céljára? A meszelés költségeit a tanítónô által szervezett iskolai ünnepély bevételeibôl fedezték.
Amíg szakképzett óvónôkben, tanítókban általában nincsen hiány, Roman Alexandru beszámolójából az derül ki, hogy a szaktanárokat illetôen sokkal rosszabb a helyzet. A gálfalvi iskola felsô tagozatán a román, magyar, matematika és testnevelés katedrákon tanítanak szaktanárok, a biológia, fizika, kémia és francia nyelv oktatására azonban hiányoznak a megfelelô képzettségû tanárok. Szentháromságon pedig matematikát és magyart illetve helyettesítôként történelmet és földrajzot tanít szakképzett pedagógus. A helyettesítôk között is vannak, akikkel évek óta elégedett — hangsúlyozza az igazgató.
Gálfalván a lehetôségekhez mérten szépek az osztálytermek, bár víz nincsen, s a sportpályát is jó lenne leaszfaltozni, mert esôs idôben nem használható. Kisebb szépséghibák — hiányzó cserepek és csatornaszakasz — még akadnak, s kiküszöbölésükben a szülôk segítségére számítanak. A bútorzat felújítására viszont a tanfelügyelôségtôl várnak segítséget.
— Nem vagyunk felkészülve a korainak tûnô becsengetésre, és ezt az egész romániai oktatási rendszerre értem, hangsúlyozza Székely Benczédi Éva, a csíkfalvi iskola igazgatónôje. A központi iskolának mindössze 107 diákja van, a tanköteles gyermekek száma az egész községben is csak 184. Vadadon mindössze egy gyermek kezdi idén az elsô osztályt, s gondot okoz egész községszinten, hogy a kis létszámú (3,4 gyerek) osztályokban hogyan lehet csoportokat alakítani az idegen nyelv oktatása érdekében.
Szaktanárok dolgában jól állnak a csíkfalvi iskolában, a lenagyobb gondot azonban a tankönyvek, elsôsorban a választható tankönyvek hiánya jelenti. Elsô osztályos tankönyveket nem kaptak, hiányos a harmadikos csomag is, hetedik osztályban pedig várják az alternatív tankönyvek megjelenését.
— Miben változott az órarend, hogyan éltek e reform biztosította lehetôségekkel? — kérdeztük az igazgatónôt, aki elmondta, hogy az óraszám az V-VIII. osztályokban egy órával csökkent. Az úgynevezett ismeretelmélyítés érdekében VI.-ban a matematika, V-VIII.-ban a földrajzórák számát növelték. A mûszaki nevelés keretében mezôgazdasági ismereteket oktatnak ettôl a tanévtôl, számítógépek hiányában az informatikaoktatás, bár szakember van, csak álom marad. Öremmel tapasztaltuk viszont, hogy a nyárádszentmártoni iskolában, ahol I-IV. osztály mûködik, a testvértepülés, Bourgogne jóvoltából vizet vezetnek, angol vécét és központi fûtést szerelnek az iskolában. Ha elkészülnek a munkálatokkal, a megye legkorszerûbb vidéki iskolájaként említhetjük a szentmártonit, ahol az osztálytermeket leszámítva, még építôtelep fogadja az arra járót. A tervek szerint november végére adják át az új helyiségeket.
A központi iskolának a tetôzetét kellene sürgôsen megjavítani, de nincs rá pénz, s támogatókat sem találtak ennek a nagy kiadásnak a szponzorálására.
Ilyen gondokkal és kisebb-nagyobb örömökkel kezdték tehát tegnap az új tanévet a Nyárádmentén, ahol a sok problémából a legnagyobb mégiscsak az, hogy a tanulói létszám szaporodása miatt évrôl évre mind tágasabbakká válnak az iskolák.
A marosvásárhelyi Kántor-, Tanítóképzô Intézetben szeptember l-je és 10-e között tart a feliratkozás azok számára, akik az Erdélyi Református Egyházkerület ezen ökumenikus oktatási egységében szeretnének tanulni. A fôiskolára, mindennemû megszorítás nélkül jelentkezhet református, római katolikus, unitárius és evangélikus felekezetû fiatal. Tanulmányaik végeztén, az abszolvensek általános iskolai tanítókként, illetve gyülekezeti kántorokként léphetnek majd e szép, tartalmas közösségszolgálatba.
Az l999-2000-es tanévben 25 hely vár betöltésre. A felvételi vizsgák szeptember l3-án kezdôdnek. Ami a beiratkozást illeti: az intézet titkárságán (Bernády-tér 3.) kitöltendô típuskérvény, önéletrajz, a református, untárius és evangélikus jelöltek esetében ajánlólevél a lelkésztôl és a konfirmációi igazolás, a római katolikusok esetében pedig a lelkész ajánlóleveléhez a bérmálásról szóló igazolást kell csatolni. Eredetiben és másolatban szükséges az érettségi bizonyítvány illetve a születési anyakönyvi kivonat is, az egészségügyi lap, melyet a körzeti, vagy a községi orovosi rendelô állít ki. A beiratkozási díj: 150.000 lej.
A vizsgát megelôzôen, az alkalmassági próbákon orvosi és pszichikai ellenôrzésre kerül sor, és a jelöltek zenei képességének felmérésére. Ennek alapjául az V-VII. osztályos zenei tankönyv anyaga szolgál (egy-egy egyházi ének és népdal eléneklése, illetve ritmusérzékük számbavétele). Ezt követôen aztán bibliaismeretbôl, általános egyházi tájékozottságból tesznek tanúbizonyságot, egy-egy egyházi beszélgetés alkalmával. A vizsgázó által választott vallásos vagy más tárgyú vers elmondása által, ill. egy-egy szaktanárral folytatott kötetlen beszélgetésen követik majd nyomon a jelöltek beszéd- és kifejezôkészségét.
Ami pedig a vizsgázandók fizikai képességét jelezheti, a fiúknak l000 m-es síkon 4,25 percet kell futniuk, a lányok pedig a rájuk váró 800 m-t 4,25 perc alatt kell hogy megtegyék. Végül egy-egy szabadon választott vagy a vizsgán kapott téma, szöveg megrajzolása, azaz másolása eredményeként mérik fel a jelölt kézügyességét valamint szín- és formaérzékét. E képességvizsgák kizáró jellegûek.
Akik sikerrel jutottak túl a különbözô alkalmassági próbákon, magyar nyelv és irodalomból és román nyelv és irodalomból kell írásbelizniük (IX-XII. osztályos tananyag, valamint a IX-X.-es algebra illetve a IX-X.-es mértan anyagából). A jelzett tantárgyak írásbelijének tematikáját az idei érettségi vizsga programja alapján állítják össze. A felvételi vizsga eredményébe beleszámítják majd az érettségi vizsga általánosát is. A bejutáskor a jelentkezôknek tantárgyanként legalább a 6-os osztályzatot kell elérniük.
A század elején Bernády György polgármester által építtetett marosvásárhelyi Kultúrpalota fölött is nehéz idôk járnak. Ez derült ki a megyei tanács állandó bizottságának keddi ülésen. A testület külön foglalkozott az intézmény helyzetével.
Naste Vasile, igazgató beszámolójából kitûnt, hogy tavaly az épület fenntartására és karbantartására 814 millió lejt költöttek. Az idén, a lej rohamos értéktelenedése ellenére, csupán 928 millióra szabták a költségvetést. Tavaly az adminisztráció 172 millió lej saját bevételt könyvelhetett el, míg az idén ez a tétel közel 240 millió lej. A megyei tanács költségvetésébôl tavaly 640 milliót, míg 1999-ben majdnem 690 milliót kapnak. A tavalyi és idei bevételek és kiadások szám szerinti értéke között nem nagy az eltérés. Szembeötlô viszont, hogy a 19 alkalmazottnak tavalyra kifizetett bére 225 millió lej, idénre már 486 milliót tesz ki. Tehát a bérek több mint kétszeresére emelkedtek. Ezzel ellentétben a fôjavításokra tavaly elköltött 406 millió lejjel szemben erre a célra ebben az évben 200 milliót fordíthatnak.
Jelenleg a Mûvészeti Múzeum termeiben a tavaly megkezdett javítások folynak. Ez a munkálat 495 millió lejt emészt fel. Az alkalmazottak folyamatosan végzik a karbantartási munkálatokat. A legnagyobb gond, hogy elöregedett az épület hôközpontja, s szinte naponta szorul javításra. Az igazgató kérte, hogy a megyei tanács tartsa szem elôtt ezt, s a közeljövôben a hôközpont, valamint az egész vezetékrendszer cseréjére is áldozzanak.
A Kultúrpalotában zajló rangos mûvelôdési rendezvények megkövetelnék, hogy a mûszaki felszerelés korszerûsítését. Ezt már a 1996. évi 21-es tanácsi határozat szavatolta, de a kis- és nagyterem elavult hangosító és világosító berendezésének kicserélése az egyre szûkösebb anyagi keret miatt nem volt kivitelezhetô. Így napolták el a biztonsági okokból feltétlenül szükséges villámhárító felszerelését is.
Sok terv hangzott el még az ülésen, például, hogy az alagsorban kávéházat létesítsenek, hogy ezzel egyidôben a elôcsarnokban be kellene szüntetni a dohányzást és a szeszes italok fogyasztását. A tervek megvalósulása viszont, attól függ, hogy a megyei tanács mennyi pénzt szentel erre a célra.
Számos olvasónkat érdekli a vicc, a tréfa meg az élc eredete, jelentése és általában mindennapi használata. Induljunk ki az elsôbôl! Vicc szavunkat a németbôl kölcsönöztük. Elsôsorban rövid, nevettetô, csattanós eset, történet elmondását, elbeszélését jelenti. Ilyen használatát tükrözik az olyan jelzôs kapcsolatok, mint a disznó vicc, trágár vicc, pajzán vicc, pikáns vicc, skót vicc, szakállas vicc, szellemes vicc stb.
Gyakran használjuk a tréfa elsôdleges értelmében ilyen kifejezésekben: viccbôl, vicc nélkül, azaz komolyan; viccet csinál valakibôl, valamibôl, más szóval: kifigurázza, nevetségessé teszi, nem veszi komolyan. További jelentései: különös, meglepô, váratlan dolog, esemény, fordulat. Pl. Most jön a vicc!; valaminek ügyességét kívánó megoldási, végrehajtási módja; fortély, fogás, mesterség, lényeg. Pl. Ez is vicc?; Nem nagy vicc!; Ez a vicc benne!; Jó vicc! Fölényes tagadásként vagy elutasításként fordulnak elô az utóbb említettek.
Az olasz eredetû tréfa jelentése a vicc mellett elsôsorban: jókedvbôl fakadó, nevettetô célú viselkedés, cselekedet, tett vagy mondás, gyakran valakinek a rovására. Pl. ártatlan tréfa, durva tréfa, éretlen tréfa, farsangi tréfa, ízetlen tréfa, ócska tréfa, otromba tréfa, rossz tréfa; tréfából; tréfa nélkül: komolyan; félre a tréfát vagy a tréfával; elment a kedve a tréfától; ennek már a fele sem tréfa: ezt komolyan kell venni; tréfára veszi a dolgot: annak tekinti, nem sértôdik meg, jó képet vág hozzá. Ehhez a jelentéshez kapcsolódnak az ilyen összetételek: tréfabeszéd, tréfadolog, tréfacsináló, tréfamester stb.
Élc szavunk a nyelvújítás korában jött létre. A három szó közt a legritkább. Szellemes, humoros megjegyzés, tréfás mondás, gyakran csipkelôdô, gúnyos vagy csúfondáros, személyes éllel. Pl. csípôs, szikrázó, találó élc; élceket farag valakire. Általában azonban a vicc választékos-irodalmi megfelelôje. Ismerünk csintalan élcet, léha élcet, pajkos élcet, sikamlós élcet. Elmésség, szellemesség, humor jelentésben már elavult. Az élclap is régies a vicclap mellett.
E három fônév stiláris használati értékét tükrözik származékaik is: vicces, viccel, viccelôdik; tréfás, tréfál, tréfálkozik; élces, élcelôdik.
Spontán sztrájk az Üvegházaknál
Augusztus 24-én, kedden spontán sztrájk tört ki az Üvegházaknál. Az elégedetlenséget az okozta, hogy az alkalmazottak nem kapták meg idejében a fizetésüket. A munkások két óra hiábavaló vita után újra munkához láttak. Rájöttek: mégiscsak jobb, ha dolgoznak és nem hagyják tönkremenni a termést.
Gainaru Emil agrármérnök, az Üvegházak igazgatója ezzel fogadott:
— Én nem tehetek csodákat. Annak ellenére, hogy az idéni árvizek súlyosan érintették egységünket, mintegy 10 hektáron tönkrement a paradicsomtermés, összesen 3 milliárd lej kárunk keletkezett, az idén mégsem panaszkodhatunk. 200 hektáron különbözô zöldségmagvakat, míg az üvegházakban 24 hektáron exportra uborkát termesztettünk. A magokat mezôgazdasági egységekkel szerzôdtettük le, az uborkamennyiségre is biztos megrendelésünk van. A gond az, hogy a magok esetében a begyûjtéstôl az értékesítésig nagyon hosszú a folyamat. A pénzügyi zárlat miatt senki sem fizet elôre, így munkánk gyümölcsét csak két hónap múlva láthajuk. Az osztrák Pinto cég, ahova az uborkát szállítjuk, megelôlegezte a szállítmányt, így tôle se kapunk egyelôre pénzt. A sztrájk valóban egy olyan idôszakban robbant ki, amikor pénzhiánnyal küzdünk. Az embereket is meg lehet érteni, hiszen következik az iskola, nemsokára több közköltséget, gázt, villanyt kell fizetni. Összesen 387 alkalmazottunk van. A napszámosokon kívül ezeknek a munkásoknak 500 millió a havi béralapja. Ezenkívül még elô kell teremteni a pénzt a villamos energia, a gázra, illetve a gázolajra és a benzinre, mert enélkül nem üzemelhet az egység. Hozzánk tartozik még a 120 hektáros kísérleti állomás, személyzetével együtt. Róluk is nekünk kell gondoskodnunk. A tavalyig vajúdtuk a bankkölcsön törlesztését, az idén még van 100 millió lej tartozásunk a radnóti hôerômûnek. Ezen terhek mellett tehát csak abból gazdálkodhatunk, amit bevételezünk. Az uborka árát sem emelhetjük, mert ha túl drága, akkor nem tudjuk eladni. Üllô és kalapács között vagyunk.
Egy júliusban elfogadott kormányhatározat jóváhagyta az Üvegházak kereskedelmi társasággá való átalakulását. Mi ennek alapján megtartjuk a 24 hektáros, üvegházzal fedett területet. Megválunk a szántóföldtôl, amelyet amúgyis visszaszolgáltatnak majd a földtulajdont igénylôknek. Emellett továbbra is üzemeltetjük a kis kapacitású konzervgyárunkat. Ebbôl megélhetünk majd.
Calbor Maria szakszervezeti vezetô is elmondta: valójában nincs mit tenni, hiszen az idén elég szép termés volt, munka is van, de a bevételhez képest nagyok a termelési költségek. Tulajdonképpen az elszámolással késtek és az igazgató megígérte, hogy amennyiben pénz érkezik a céghez, azonnal kifizeti a munkásokat.
A helyi tanács döntött úgy, hogy évente, szeptember elsô hétvégéjén Radnóti Napokat szerveznek. Az idén, anyagi okokból, szerényebb lesz, mint az elôzô kettô.
Amint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, már két hónappal ezelôtt megkezdôdtek az elôkészületek. 13 tagú szervezôbizottság alakult, amelynek tagjai gondoskodtak mindenrôl. Sajnos a legeredménytelenebbeknek a támogatókat keresôk bizonyultak, mert a 13 millió lejes költségvetésû ünnepnapokra mindössze 4 milliót tudtak elôteremteni. Precup Liviu, a kultúrház igazgatója elmondta: a programot úgy állították össze, hogy az megfeleljen a gyerektôl az idôsekig mindenkinek. Elsôsorban a helybéliek részvételére számítottak mind a sport, mind az irodalmi, illetve a szórakoztató mozzanatokban. Ha az idôjárás kedvez, akkor az elôzô évekhez hasonlóan szombaton inkább sport- találkozókat tartanak, illetve három radnóti származású szerzô ajánlja kötetét, míg vasárnap a kultúrotthon elôtti szabadtéri színpadon tartanak elôadást. Az est fénypontja a tombolahúzás. Eddig majdnem ezer jegyet adtak el. A fônyeremény egymillió lej, emellett értékes tárgyakat, használati cikkeket is kisorsolnak. A kultúrotthon kistermében két helybéli mûvész, Ioan Cândea karikaturista, illetve Vig Attila fényképész alkotásait állítják ki. Az elôbbi az ünnepséggel kapcsolatos tusrajzokat, míg az utóbbi a városról készített felvételeit teszi közszemlére. Az ilyenkor szokásos kitüntetések, elismerések sem maradnak el. A Cornel Calugaru által szerkesztett idôszakos kiadvány, a Mures lap díjazza munkatársait és a város személyiségeit. A polgármesteri hivatal ezúttal is nyilvános elismerését fejezi ki és pénzjutalomban részesíti a XI. osztályos Tegla Cosmint és tanárnôjét, Motorga Dorinát. A diák megnyerte a nemzetközi biológiai tantárgyversenyt. A Piros Alma vendéglôben megrendezett hivatalos díszebéden, ahova helyi és megyei jelességeket várnak, átadják a Város Barátai címet azoknak, akik az elôzô évekbeli rendezvényt is támogatták anyagilag, illetve a városért tettek érdemlegest.
Furman Marcel polgármester elmondta, hogy az idén, ha szerényebben is, de igyekeznek színvonalas rendezvényt tartani. Az embereknek szükségük van ünnepekre, hogy kilépjenek a mindennapok egyhangúságából. A tavaly több mint 2000-en vettek részt a Radnóti Napokon, az idén még többre számítanak. A sporttal, az ifjúsági vetélkedôkkel elsôsorban a fiatalokat szeretnénk közelíteni a városhoz. A díszebédnek is nagy jelentôséget tulajdonítok. Azt szeretnénk, ha megyénkbôl minden képviselô eljönne, attól függetlenül, hogy a kormánykoalíció vagy az ellenzék tagja. Így akarunk alkalmat keríteni arra, hogy tanácsosaink oldottabb hangulatban találkozzanak a képviselôkkel, keressenek együttmûködési lehetôséget a város érdekében. Felajánlottuk a magyaroknak, állítsanak össze és mutassanak be külön mûsort, bizanyítani azt, hogy e kisvárosban nincsenek etnikai alapú nézeteltérések.
Ezúttal szeretnék minden helybéli lakost és az innen elszármazottakat is meghívni, hogy vegyenek részt a szeptember 4. és 5. között megtartandó 3. Radnóti Napokon.
Tulajdonképpen azzal a kérdéssel kerestük meg Viorel Cazan rendôrôrnagyot, hogy mit tanácsol annak, aki túladott az autóján, de az új tulajdonos halogatja a kocsi átírását. Az illetô nemcsak attól tart, hogy továbbra is tôle akarják majd behajtani a gépjármûadót, de azt is el tudja képzelni, hogy ha a kocsi kárt, balesetet okoz, akkor ôt keresik meg a hatóság részérôl az ügy tisztázása végett.
A megyei rendôrfelügyelôség közlekedési osztályának helyettes vezetôje, mielôtt konkrétan válaszolt volna a kérdésre, szükségesnek tartotta elmondani, hogy mindenkit arra int: ne higgyen a vevô ígéretének, miszerint néhány napon-héten belül a nevére íratja a megvásárolt kocsit. Nagyon sokan megjárták a jóhiszemûségük miatt, és bizony utólag már nem mindig tud a rendôrség segíteni a mulasztás pótlásában. Ha a póruljárt ember biztosan tudja, hol van a kocsija, akkor még reménykedhet. Amennyiben közli, hogy példának okáért Hargita megyébe került az autója, úgy az ottani rendôrséget értesíti a Maros megyei felügyelôség és megkéri, hogy vegyék elô az új tulajdonost, kötelezzék az átírás elvégzésére, majd értesítsék errôl az itteni hatóságot — amelytôl viszont a kocsi volt tulajdonosa is tájékoztatást kaphat az ügy intézésérôl. Számos esetben viszont az történik, hogy a kéz alatt vásárolt autót újból és újból továbbadják, s az addig "költözik" megyérôl megyére, amíg nyoma vész, esetleg el is lopják, kiviszik külföldre, minek következtében a rendôrség nem vállalja a keresését.
Igen gyakori az is, hogy naiv emberekre a forgalomba beírhatatlan jármûveket sóznak rá — hallottuk interjúadónktól. Ezért tanácsolja, hogy még mielôtt üzletet kötnénk, vigyük el az adásvétel tárgyát képezô "valamit" a Gépjármûlajstromozási Hivatal (RAR=Registrul Auto Român) marosvásárhelyi — Szabadság utcai — kirendeltségéhez. Ott ellenôrzik az országos számítógépes nyilvántartáshoz szükséges adatokat, valamint a jármû tényleges mûszaki állapotát s így a vevô tiszta képet kap arról, hogy mire adja ki a pénzét: a közúti forgalomban használható kocsit, traktort, motorkerékpárt, avagy csak gondot és bajt okozó relikviát. A megvizsgálás során sok minden kiderülhet, kezdve attól, hogy eltüntették, kicserélték, meghamisították az eredeti gyártási számokat, el egészen addig, hogy azzal a gépjármûvel egyetlen irányban tanácsos közlekedni: a rozsdatemetô felé.
Viorel Cazan ôrnagy felhívja olvasóink figyelmét egy új rendelkezésre is. Arról van szó, hogy régebb, ha valaki eladta a kocsiját, az átíráshoz kötelezôvé tették a számtáblák leadását annál a rendôrségi szervnél, amelyik azokat kibocsátotta. Az új tulajdonos pedig piros feliratú számokat kapott arra az idôre, amíg a nevére íratja az autót. A rendôrségi nyilvántartásból való törlés és újbóli beíratás között legfönnebb 30 nap telhetett el, mely után vissza kellett adni a vörös számos-betûs táblákat. Sokan azonban nem tudtak ebbe a határidôbe beilleszkedni, s további 30 napra érvényes ideiglenes számot kértek egyik vagy másik megyei rendôrfelügyelôségtôl. Most ennek a gyakorlatnak lejárt az ideje, ezután csak egyszer lehet ilyen rendszámot igényelni, és hatályának meghosszabbítása lehetetlen. S hogy senki se kerüljön kellemetlen helyzetbe, a rendôrtiszt azt tanácsolja, elôbb tegyük-tétessük rendbe technikai szempontból a jármûvet, s csak akkor kérjünk "piros számtáblákat", amikor úgy érezzük, hogy a szállítóeszköz minden tekintetben megfelel a követelményeknek, át-, illetve, beírható. Amennyiben mégis kifutnánk a 30 napos terminusból és ideiglenes rendszám nélkül maradnánk, úgy nem marad más megoldás, mint bevontatni vagy utánfutón beszállíttatni a jármûvet a RAR-hoz — mint számtábla nélkül nem közlekedhetünk.
Amint azt az osztályvezetô-helyettestôl megtudtuk, a RAR minden régi forgalmi engedéllyel rendelkezô jármû részére, amelyikkel nála jelentkeznek és megfelel a követelményeknek, törzskönyvet állít ki, ami alapvetô dokumentum a rendôrségi végleges nyilvántartásba vételnél. Ha a jármû Romániában már be volt írva a forgalomba, akkor a törzskönyv megfelelô rovatába be kell legyen jegyezve, hogy az elôzô tulajdonos töröltette a hatósági nyilvántartásból.
Beszélgetôpartnerünknek felidéztünk egy olyan esetet, amikor egy segesvári autótulajdonos majdnem elájult a Borsos Tamás utcai váróteremben (a kánikulai hôségben uralkodó levegôtlenség következtében és a többórás áldogálás miatt), hogy az ablakhoz érve végül is megtudja, miszerint egy pecsét hiánya miatt vissza kell mennie a Küküllô-parti városba. Az történt ugyanis, hogy a jármû beírásához szükséges formanyomtatványt (Fisa de înmatriculare a vehiculului) nem mutatta be az illetô az ottani adóhivatalnál. Tudniillik senki sem tájékoztatta ôt arról, hogy az E betûvel jelzett kockába egy láttamozásnak kell kerülnie.
Az ôrnagy elnézést kért a történtekért, majd arra kért minden érdekelt személyt, hogy átírás elôtt figyelmesen tanulmányozza a Lagislatia rutiera '99 címû (kék fedôlapos) brosúra megfelelô részét. E konkrét esetben a 85. oldaltól kezdôdô szöveget érdemes elolvasni, de a 60. oldal alján, a 86-os pontnál, majd a 63. oldalon található 94. szakasz keretében is fontos tudnivalókat találunk a fentiekben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatosan.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy mit tehet az, akit vásárlója félrevezette, azt a választ kaptuk, hogy perelje be, a bróság majd eldönti, kinek volt-van igaza.
Szombaton, szeptember 4-én 9 és 17 óra között a vásárhelyi várban országos kutyakiállításra kerül sor. A szervezô Országos Ebtenyésztô Egyesület Maros megyei kirendeltsége a rendezvény elôkészítésekor segítôtársra talált a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban. Az idei kiállítás szervezésérôl, céljáról kérdeztük Kelemen Atillát, a megyei egyesület elnökét.
— Mint ismeretes, kétévenkénti váltakozással szervezünk országos illetve nemzetközi rangú kiállítást. Annak ellenére, hogy idén is számítunk nemzetközi részvételre, a rendezvény csak országos jellegû lesz. A tavalyi kutyakiállítás sikere után várható, hogy az országos egyesület novemberi közgyûlésén jóváhagyja Marosvásárhely állandó nemzetközi bemutató rendezési jogát. Ilyen jogosítványa egyelôre három városnak van: Temesvárnak, Aradnak és Bukarestnek, és melléjük zárkózik fel nemsokára Vásárhely.
— Milyen újdonságra számíthatnak az érdeklôdôk?
— Marosvásárhelynek meg kell tartania azt a színvonalat, amivel a két év alatt megszoktatta a kutyakedvelô közönséget, kiállítókat és tenyésztôket. Ez ma már tradíció. Ha továbbra is az eddigi igényességgel szervezik a versenyeket, akkor az újdonsághajhászás átalakul egy civilizált, hozzáértô közönség elôtt zajló bemutatóvá. Igaz, a mai megmérettetéseken soha nem lehet tudni, hogy milyen új fajták jelennek meg. A romániai kiállítások egyik jellegzetessége, hogy aránylag kis egyedszám ellenére rendkívül változatos fajtapalettát vonultatnak fel: a 200 kiállított kutya közel száz fajtából tevôdik össze. Az utóbbi idôben nagyon sok érdekesség jelent meg az országban, aminek megvannak a pozitív és negatív vonásai. Sajnos, az úgynevezett újdonságvadászok néha csak azért, hogy új fajtát mutathassanak be, nem mindig a legjobb minôségû kutyát viszik a zsûri elé.
— Idén is több országból lesznek kiállítók, Magyarország, Csehország, Németország, Franciaország és természetesen a hazai tenyésztôk képviseltetik magukat. Megközelítôleg kétszáz kutya látható majd. Kiemelném Lokodi Zsolt alelnök, valamint Csibi Károly, Vântu Cristian, Toma Romulus, Constantinescu Cristian, Muica Petru és Berekméri Zsolt egyesületi tagok segítségét a szervezésben. Tegyük hozzá, hogy eddig Kolozsvárral közösen szerveztük a kiállítást. Szombaton Vásárhelyen lesz az országos szintû vetélkedô, vasárnap Kolozsváron a nemzetközi jellegû rendezvény. A két egyesület közös nyeresége érdekében a tavaly ezt népszerûsítettük, ám az idén a kolozsvári szervezôk nem tették meg ugyanezt a vásárhelyiekkel szemben, vagyis nem ismertették a kiállításunkat. Ezért gondoltunk arra, hogy jövôre távol maradjunk a közös rendezéstôl.
A bírói kört is határon túli részvétellel állítottuk össze. Beleegyezését adta Szabó Sándor, a Magyar Bírói Tanács tagja és a debreceni szervezet elnöke, Korozs András, az egri szervezet elnöke, valamint több ismert romániai bíró. Az egynapos rendezvény ideje alatt fajta- és osztálygyôztes címeket osztunk ki.
— Értesüléseink szerint nemrég Németországban nemzetközi kiállításon vett részt. Milyen élményekkel tért haza?
— Két hete érkeztem haza Donauschwingenbôl, a Für—temberg-kastélyban tartott Európa- agárshowról, ahol két nap alatt a tízes fajtacsoportból közel ezer agarat mutattak be, 17 országból. A hét bíró közül egyedül képviseltem a volt szocialista országokat. Ott- tartózkodásom alatt meggyôzôdtem arról, hogy a kutyássport egyre magasabb rangúvá és ezzel egyidôben egyre pénzigényesebbé válik, ezért szervezéskor komoly szponzorokra van szükség. Ezt a szerepet játszotta a Für—temberg fôherceg. Jó lenne, ha lassan mi is kijutnánk hasonló rendezvényekre, akár kiállítói minôségben is. Mert az ilyen kiállítások valós nyeresége a születendô kapcsolatok, ami kétségtelenül a tenyésztés javára szolgál.
Napok kérdése, hogy Romániában megkezdi mûködését a vásárhelyi székhelyû Gyerekétkeztetési Alapítvány. A szervezet tevékenységének céljáról Specht Józsefet, az alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük.
— Hat éve létezik Magyarországon a Gyerekétkeztetési Alapítvány. A budapesti iroda meglehetôsen kis létszámú apparátussal dolgozik, hat személyt foglalkoztat — tájékoztatott az elnök. Eddig 756 anyaországi iskola és óvoda kapott összesen 150 millió forint értékû támogatást, amibôl az illetô tanintézmények élelmet vásároltak a nehéz anyagi körülmények között élô családok gyerekei számára. Ma már 240.000 magyarországi vállalkozót tartanak nyilván adatbázisukban, akikkel interneten tartják a kapcsolatot. Az alapítvány statútuma szerint az adományok 20 százalékából a mûködési költségeket fedezik, a fennmaradó összeget az élelmezésre fordítják. Specht József elmondta, az étkeztetési program feltételezi a napközi- rendszer létezését. Mint ismeretes, a nyugati oktatási rendszer felépítése magában foglalja a tanulóknak az iskolák és óvodák keretében való étkeztetését. Ennek hiánya miatt valószínûleg nem lesz zökkenômentes a romániai hálózat kialakítása.
Fél éve jegyeztették a romániai fiókszervezetet, elnöke Moldovan Petru. A szervezet székhelye egyelôre az Argesului utcában van, de tervezik a saját ingatlan szerzését tervezik. Az alapítvány tevékenysége nem kizárólag magyar jellegû, ezt támasztja alá, hogy elsô alkalommal a Bukarest melletti Chitila település iskolájának juttatnak támogatást. A budapesti szervezet által juttatott 30 millió lejes alapot a bankban helyezik el, ehhez bárki hozzátehet, a kamatokból pedig vállalkozóknak folyósítják az élelem ellenértékét. Az elképzelések szerint a tanintézmények kérik a tanulók megsegítését, és ezen kérések mérlegelése után irányítja az alapítvány a szükséges élelmet az iskolák, óvodák felé.
Az alapítvány hatévi tevékenysége során Németországban is indítottak fiókszervezetet, egy-két éven belül pedig Ukrajna és Moldova kapcsolódik a halózatba — összegzett Specht József.
A számvevôszék nem végez megelôzô ellenôrzést
A kormány rendkívüli ülésén rendeletet hagytak jóvá a megelôzô pénzügyi ellenôrzésrôl. A szabályozó rendelkezés értelmében a megelôzô ellenôrzés a pénzügyminisztériumra hárul. Ugyanezen az ülésen sürgôsségi rendeletet hagytak jóvá a turisták védelmezésére. A dokumentum a turisták jogaira, valamint a szállítás, elszállásolás, ellátás, a balneoklimatikus kezelések árainak osztályozási kritériumaira utal. A turisztikai szolgáltatásokat az országos turisztikai ügynökség és a fogyasztókat védelmezô hivatal ellenôrzi.
Dr. Vofkori László Széchenyi-díjas
Dr. Vofkori László székelyudvarhelyi tanárt Széchenyi-díjjal tüntette ki a Székelyföld útikönyve címû kétkötetes munkájáért a Széchenyi Társaság. A díjat szeptember 21-én adják át a "legnagyobb magyar" születésnapi évfordulóján.
Dombegyház és Kisvarjas között szeptember 5- én, vasárnap reggel nyolctól este nyolcig nyitva lesz az ideiglenes román-magyar határátkelô. Az egynapi határnyitásra a nagyiratosi búcsú miatt kerül sor, hogy az országhatár két oldalán élô, ünneplô rokonság szabadon közlekedhessen. Az aradi Kisvarjas és a Békés- Csanád Dombegyház között legutóbb Szent István napján, a dombegyháziak templombúcsúja alkalmából volt nyitva az ideiglenes határállomás. Legközelebb a halottak napján, november 1-jén teszik lehetôvé a két falu közötti közlekedést, nyilatkozta Gyarmati Jánosné, Dombegyház polgármestere. A határátkelôt csak a magyar és a román állampolgárok használhatják.
Újra Brüsszelben az orosz katonai képviselô
Kedden Brüsszelbe érkezett Viktor Zavarvin orosz katonai NATO- képviselô, aki öt hónapja nem járt a szövetség székhelyén. Zavarzin a koszovói NATO- beavatkozás kezdetét követôen utazott vissza Moszkvába, kormányának tiltakozásául a szövetségi akció ellen. Zavarzin akkor már másfél éve Oroszország katonai képviselôje volt Brüsszelben. A képviselô június közepén Koszovóban tûnt fel: ô vezette azt az orosz különítményt, amely a nemzetközi közösséget meglepve a nemzetközi haderô elôtt érkezett a koszovói tartományi székhelyre és megzavarta a csapatáttelepítési folyamatot. Zavarzin a belga hírügynökség tudomása szerint azért érkezett a NATO-ba, hogy elôkészítse a szövetség és Oroszország hétfôn sorra kerülô katonai találkozóját.
Az iráni közoktatási minisztérium közölte, hogy a most következô tanévtôl a Korán tanulmányozását az általános iskolák elôkészítô foglalkozásain is kötelezôvé teszik, jelentette be a teheráni rádió. Iránban eddig a Korán az általános iskolák harmadik osztályától szerepelt a tantervben. Az intézkedés nyomán mintegy kétmillió iráni kisgyermek fog az iszlám szent könyvének tanulmányozásába szeptember 22- tôl, amikor kezdetét veszi az új tanév. A döntés illeszkedik az iráni vezetésnek ahhoz az elképzeléséhez, hogy az iszlám tanokkal már a legifjabb nemzedék is minél elôbb megismerkedjen, mutat rá a jelentésben az AFP.
Momir Talic tábornok, a boszniai szerbek hadseregének vezérkari fônöke, aki kedden jelent meg elôször a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök kivizsgálásával megbízott hágai nemzetközi törvényszék elôtt, ártatlannak vallotta magát a terhére rótt emberiségellenes bûnök elkövetésében. A boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb rangú katonai vezetôjét múlt szerdán, Bécsben tartóztatták le. Talic egy EBESZ-szemnárium meghívottjaként érkezett az osztrák fôvárosba, ahol a törvényszék márciusban született titkos vádemelése alapján vették ôrizetbe és szállították Hágába.
Reszkethetnek az amerkai bûnözôk, háborognak az adatvédelmi jogok szószólói. Ugyanis az amerikai szövetségi kormányzat olyan mûszaki elôírásokat tett kötelezôvé a mobiltelefonok gyártóinak és a hálózatok fenntartóinak, amelyek révén a rendôrség nem csupán lehallgatni tudja a gyanús személyek mobilon folytatott beszélgetéseit, hanem azt is képes nagy pontossággal megállapítani, földrajzilag hol volt a beszélgetés idején a mobiltelefon, illetve az azt markában tartó személy.
Szabadon engedték kedden túszaikat azok az iráni emberrablók, akik augusztus 14-én elhurcoltak az Irán délkeleti részén fekvô Kerman városának egyik szállodájából négy európait és egy iráni állampolgárt. A hivatalos IRNA hírügynökség jólértesült forrásra hivatkozva jelentette a hírt, minden részlet közlése nélkül. Így egyelôre nem tudható, milyen állapotban vannak a kiszabadult túszok, és azt sem, hogy teljesült-e az emberrablók követelése. Iráni lapok korábbi jelentései szerint a bûnözôk, egy kábítószer- kereskedô banda tagjai, egyik bebörtönzött társuk szabadon bocsátását követelték a hatóságoktól túszaik elengedése fejében. Az emberrablás szenvedô alanyaivá vált európaiak közül hárman spanyol állampolgárok, a negyedik olasz.
A megyei munkaerôelosztó és fejlesztési ügynökség adatai szerint augusztusban 2837 személlyel csökkent a nyilvántartásokban szereplô munkanélküliek száma. 24.163 személyt összesít a legutóbbi jegyzék, ebbôl 18.927-en részesülnek munkanélküli segélyben vagy szociális támogatásban. Az állástalanok legtöbbje, 12.889 személy munkás, a leginkább érintett korosztály pedig a 30-40 éveseké — derül ki az ügynökség adataiból.
Tegnap délelôtt a Prefektúrán tanácskoztak a kormányhivatal, a megyei kereskedelmi kamara és az UGIR 1903 patronátusi szervezet képviselôi. A találkozón megtárgyalt kezdeményezés szerint október elején több, gazdaságilag fejlett állam romániai nagyköveteit hívnák meg a megyébe, azzal a céllal, hogy az itteni beruházási lehetôségeket tárják fel az erôs gazdaságokkal rendelkezô államokat képviselô diplomaták elôtt — tájékoztatott Ioan Iacob, a kormányhivatal szóvivôje. Hogy mely államok képviselôit hívnák meg, arra még nem derült fény, a kezdeményezôk hétfôn tovább tárgyalnak az ügyrôl.
Az augusztusi részletet törlesztették
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, illetve az Energomur ÖV határidôn belül törlesztette a Distrigaz Nord Rt.-nek a múlt héten aláírt, az adósságok felosztásáról kelt egyezmény szerint augusztusban fizetendô összegeket. A protokollum 3 milliárd lej kifizetését irányozta elô a múlt hónapra, aminek felét a polgármesteri hivatal, felét pedig az Energomur törlesztette. A megegyezés szerint e hónapban 6,5 milliárdot kell a gázszolgáltatóknak kifizetni, amibôl 3,5 milliárdot a polgármesteri hivatal, hármat pedig az Energomur áll, mindeközben pedig a szolgáltatónak a folyó számlákat is fizetnie kell.
A napokban záruló pót-kisérettségin a jelentkezôk 84,84%-a vizsgázott sikeresen — tudtuk meg tegnap Dónáth Árpád megyei fôtanfelügyelô- helyettestôl. 702 tanuló iratkozott be a pót- kisérettségire, hétszázan jelentek meg a vizsgákon, és 571 diák vizsgázott sikerrel. A 129 elmarasztalt vizsgázóból 23-an óvták meg az eredményeket, és ezekbôl négy fellebbezésnek helyt adtak a vizsgáztatók.
Az Epson, az IBM, a Toshiba, a Bestpower, a HP és a Compaq termékei láthatók azon a számítástechnikai és irodafelszerelési termékkiállításon, amelyet ma délelôtt nyitnak meg a marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában. A rendezvény elsô napján a meghívottak számára rendeznek gyakorlati termékbemutatókat a neves cégek képviselôi. Az Electro Orizont szervezte kiállítást a közönség holnap 10-18, illetve szombaton 10-14 óra között tekintheti meg.
Kedden tartotta legutóbbi ülését az erdôszentgyörgyi tanács, amely egyik határozatával a községközpontbeli Hosszú (Lunga) utcát Petôfi Sándorról nevezte el, a forradalmár költô halálának 150. évfordulójára való tekintettel. Az ülésen emellett még elfogadták a község közvagyonáról készített leltárt, valamint a közmûszolgáltatásokat itt is ellátó szovátai közüzem munkájáról készített beszámolót hallgatták meg.
A Maros Mûvészegyüttes magyar tagozata újraindítja a marosvásárhelyi Napsugár gyerek néptáncegyüttes utánpótlás- csoportját, 8-12 éves gyerekek számára. A csoport oktatói Füzesi Albert és Domokos Zsuzsanna. Jelentkezni lehet minden kedden és csütörtökön 18 órától.
Szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76. szoba) ma délután 3 órától jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Elôadások mûholdas közvetítéssel
Mark Finley, az It is written amerikai televíziós adó igazgatója Reménység a 2000. év nemzedékének címmel tart elôadásokat szeptember 4-20-a között, amelyeket mûholdas közvetítéssel egész Európa nyomon követhet. A hétfô kivételével naponta este hét órától közvetített elôadásokat Marosvásárhelyen a Predeal utca 120. szám, illetve a Calarasilor utca 55. szám alatti adventista imaházakban lehet megtekinteni. Megnyitó szombaton este hét órától.
A tanintézetek fenntartására a radnóti polgármesteri hivatal az idén 1,35 milliárd lejt fordított költségvetésébôl. A pénzbôl jutott a szükséges karbantartási és fertôtlenítési munkálatok elvégzésére. Az elôzô években sikerült már a városban és a hozzá tartozó környezô falvakban levô iskoláknál a nagyobb munkákat elvégezni, idén a szentgyörgyi iskolát javították alaposabban. Az energetikai líceum saját alapjából is használt fel pénzt a karbantartási munkákra, melyek során idén a bentlakás épületében javítottak. A polgármester tájékoztatása szerint a radnóti és az ide tartozó falvakbeli iskolák diákjai rendbetett épületekben kezdhetik meg a tanévet.
Copyright © Népújság - 1999