|
LI. évfolyam 253. (14287) |
1999. október 29., péntek |
Románia legkorábban jövô januárban kapja meg a Nemzetközi Valutalap (IMF) készenléti hitelének második részletét — írta csütörtöki számában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
Az IMF igazgatótanácsa szerdai ülésén — a román vezetôk várakozása ellenére — nem döntött arról, hogy Románia milyen feltételekkel juthat hozzá a nyár végén jóváhagyott 475 millió dolláros készenléti hitel második részletéhez.
— A második részletet azután utaljuk át, hogy a valutaalap és a román kormány illetékesei tisztázzák a költségvetési kiadásokkal kapcsolatban felmerült új elemeket — közölte Ion Dragulin, az IMF romániai képviselôje.
A román vezetôk mostanáig abban bíztak, hogy a készenléti hitel újabb részletét Románia legkésôbb novemberben megkapja. Bukarest szerint az egyetlen vitatott kérdés az volt, hogy az IMF feltételként szabta küldöldi magánhitelek felvételét is, de ezt a követelést a Román Nemzeti Bank belföldi devizafelvásárlásokkkal lényegében teljesítette.
A katonák és rendôrök tervezett fizetésemelése, a Banca Agricola átszervezése, a mezôgazdasági termelôknek kilátásba helyezett támogatás módosította az eredeti költségvetési mutatókat, és az IMF most ezek miatt szeretné a készenléti hitelrôl kötött szándéklevél felülvizsgálatát — írta a Ziarul Financiar.
Radu Vasile miniszterelnök szerdán már bejelentette, hogy novemberre várják Bukarestbe az IMF tárgyalóküldöttségét.
— Az még nem okoz nehézséget, ha Románia januárban kapja meg a hitel második részletét. Elképzelhetô, hogy így az ország valutatartalékai nem érik majd el a tervezett 2 milliárd dollárt, hanem csak 1,7-1,8 milliárd dollárra nônek majd az év végéig — közölte Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke.
Petre Roman, a román szenátus elnöke úgy vélekedett, hogy az újabb részlet elhalasztása önmagában nem okoz gondot, de kellemetlen, hogy emiatt késhet a Világbankkal és az Európai Unióval tervezett programok véglegesítése.
Decebal Traian Remes pénzügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, hogy addig nem lehet összeállítani a jövô évi költségvetés tervezetét, amíg nem tisztázódnak a nemzetközi szervezetektôl és pénzintézetektôl várható összegek.
Az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a többségi elvû szavazásnak kell érvényre jutnia, mivel a jelenlegi, vétójogot is tartalmazó rendszer tulajdonképpen már 15 éve bénítja a tömörülés mûködését — jelentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke egy finn lapban csütörtökön megjelent interjújában.
Prodi azt szorgalmazza, hogy a többségi elv bevezetése legyen a döntéshozatal gerince, mivel csak ez jelenthet szilárd alapot a tervezett EU-bôvítéshez.
Az EU vezetô tisztségviselôje a Taloussanomat címû újságnak azt mondta, hogy minden egyes tagállamnak le kell mondania vétójogáról. Véleménye szerint ez a jog teljességgel ellehetetleníti a döntések kialakítását olyan szervezetben, ahol 15 döntéshozó van, és még súlyosabb lenne a helyzet akkor, ha húszan, esetleg harmincan lennének.
Prodi úgy vélekedett, hogy a vétólehetôséget még az EU- kiszélesítés elôtt meg kell szüntetni, és a minôsített többségi döntés elvét kell bevezetni — írja a Reuters.
Az EB-elnök a bôvítés idôpontjával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elsô kelet-európai államok már 2002-ben az EU tagjai lehetnek, néhány jelölt csatlakozása legalábbis addigra már lehetôvé válik.
Törökország jelöltségét iletôen Prodi azt mondta, hogy az EU kapui nyitottak Ankara elôtt, de csatlakozásáról csak akkor eshet majd szó, ha kézzelfogható lépéseket tesz az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok szavatolása terén.
Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségi értekezletet rendezett a Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
A Nagyváradhoz közeli Félixfürdôn október 25-e és 27-e között tartott értekezleten 13 ország egyházi vezetôi, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét, az egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeit, valamint azt, hogy milyen az egyházi és vallási kisebbségek helyzete az európai integráció és a globalizáció összefüggésében.
Az értekezletrôl kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevôk olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövôjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi".
— Olyan ország, amely kisebbségi, vallási és nemzeti közösségeit a többség nevében elnyomja, önazonosságuktól megfosztja, nem lehet tagja az egységes Európának — szögezte le a közlemény.
Az értekezlet résztvevôi aláhúzták, hogy egyházaik elkötelezett támogatói az integrációt elôsegítô kelet-európai demokratizálás folyamatának.
— Meggyôzôdésünk, hogy egyedül a demokrácia képes biztosítani a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és a pusztulásra ítélt kisebbségek fennmaradását. A demokrácia intézményei között kiemelt hely illeti meg a kisebbségi autonómiákat, amelyek egyben a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. Az autonómiának ki kell terjednie a hitbeli, kulturális és erkölcsi értékek egész területére, és szavatolnia kell a nemzeti és vallási kisebbségek belsô rendjének szervezôdését és gyakorlását — olvasható a közleményben.
A Mediafax jelentése szerint "külföldön felfogadott zsoldosokkal tanítja rendre a Piatra Neamt polgármestere a város renitens cigányait".
A hírügynökségi jelentés szerint a Piatra Neamt-i polgármesternek problémája támadt a város egyik kerületében élô romákkal. Az év elején lemondott tisztségérôl két romák lakta panelház lakóbizottsági elnöke, mivel a ház lakói megverték. A megüresedett helyre a város hiába hirdetett pályázatot, senki nem merte a feladatot elvállalni.
A város polgármesterének ekkor támadt az a mentôötlete, hogy a szomszédos Moldovai Köztársaságból "szakembereket" hozasson: az afganisztáni és a csecsen háborúkat megjárt két veteránt fogadott fel zsoldosnak.
— A feladat az volt, hogy érjék el: a környék legyen tiszta és elegáns, szünjenek meg a botrányok, a lakók fizessenek idôben a fûtésért, és hozzák helyre azt, amit megrongáltak. A két volt tiszt a hét elején állt munkába, és máris komoly eredményeket ért el - újságolta elégedetten Ion Rotaru polgármester.
— Nem kellett vernünk a cigányokat, vannak újabb módszereink is a meggyôzésre — nyilatkoztak szerényen, de szakmai büszkeséggel a zsoldosok a hírügynökségnek. Mint mondták, ez a munka sokkal könnyebb korábbi feladataiknál.
A zsoldosok "eddigi tevékenységének köszönhetôen a cigányok lakta panelházak környékén most nyugalom uralkodik, sôt az egyik házat a lakók már kiseperték, és az épület körül felhalmozódott szemetet is elhordták" — írta a Mediafax.
Göncz Árpád köztársasági elnök — személyes megbecsülése jeleként — aranyérmet adományozott a 80 esztendôs Bandi Dezsô néprajztudósnak, eddigi életútja megbecsüléseként, a Székelyföldön élô magyarság azonosságtudatának és a magyar-román barátság ápolása érdekében kifejtett munkássága elismeréseként.
Életútjuk elismeréseként — ugyancsak személyes megbecsülése jeleként — adományozott aranyérmet a köztársasági elnök Bujdos László pedagógusnak, nyugalmazott igazgatónak, Mikus Gyula pszichológusnak, nyugalmazott igazgatónak és Szentléleky Tihamér mûvészettörténésznek.
A kitüntetéseket az államfô szerdán a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át — tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Sajtóiroda közleményben az MTI-t.
(MTI) — A Budapesti Rendôr-fôkapitányságnak az utóbbi idôben a whiskys néven elhíresült, csíki származású Ambrus Attila elfogása volt a legfontosabb feladata és ezt sikeresen végre is hajtotta — mondta Kökényesi Antal, Budapest rendôrfôkapitánya a rendôrség csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
Ambrus Attilát szerdán este fogta el a rendôrség a fôváros XIV. kerületében, egy lakóépületben. Kökényesi Antal bejelentette, hogy a legutóbbi, múlt hét hétfôi Üllôi úti OTP-rablásból származó több mint 43 millió forintot lényegében hiánytalanul megtaláltak abban a lakásban, ahol Ambrust elfogták.
A fôkapitány szólt arról is, hogy az elmúlt idôszakban biztosak voltak Ambrus elfogásában. Mint mondta: az utolsó napokban naponta átlagosan tucatnyi bejelentés érkezett.
Közölte, hogy a nyomozás során használt személyi, operatív és titkos információgyûjtési módszerek tanulságosak lehetnek késôbb, más ügyek nyomozásánál is.
Kökényesi Antal elismerôen szólt a román rendôrség részérôl tanúsított segítôkészségrôl is.
— Biztos vagyok benne, hogy ha ott bukkant volna fel Ambrus, elkapták volna — szögezte le a fôkapitány.
A rendôrség kihallgatta a whiskys-rablóként ismertté vált Ambrus Attilát csütörtök délután, az elhangzottakról azonban ügyvédje - titoktartási kötelezettsége miatt — nem árulhatott el részleteket az MTI-nek.
Magyar György tájékoztatása szerint védencével azt közölték, hogy mivel gyanúsítják.
Az ügyvéd arról sem beszélhetett, hogy Ambrus Attila ártatlannak vagy bûnösnek vallotta-e magát.
Csupán annyit közölt: Ambrus arra kérte a rendôröket, hogy ne engdjék be hozzá a média képviselôit, nem kíván semmiféle sajtónyilatkozatot tenni.
— Védencem jól van, teljesen egészséges és nincsen rajta semmiféle sérülés — mondta a jogi képviselô.
A rendôrség korábbi tájékoztatása szerint Ambrus Attila a múlt heti OTP-rablásnál megsérült az egyenruhásokkal vívott tûzpárbaj során.
Az ügyvéd közölte, hogy a whiskyst szigorú, ám korrekt ôrizet alatt, magánzárkában tarják fogva.
Az országos társaságok igazgatóinak jövedelme az ipari miniszter keresetének háromszorosát is elérheti.
Az iparban mûködô országos társaságok vezérigazgatóinak átlag havi jövedelme 8 és 21 millió lej között mozog, jóval az ipari és kereskedelmi tárca vezetô beosztású tisztségviselôinek havi bére fölött — derül ki a szaktárcától közölt adatokból.
A Romin Rt. vezérigazgatója 21,42 millió lejt keres havonta, háromszor többet, mint az ipari és kereskedelmi miniszter, akinek nettó havi bére nem haladja meg a 7,04 millió lejt.
A Romgaz Medias szállítási osztályának vezérigazgatója havi 17,82 millió lejt keres, a sókifejtô országos társaság vezérigazgatója pedig 16,3 milliót, míg az ipari államtitkárok és államtitkár-helyettesek nem keresnek többet 6,26, illetôleg 5,4 milliónál havonta.
A Petrom országos olajtársaság vezérigazgatójának nettó havi jövedelme elérheti a 15,2 millió lejt, a Conelé pedig 12,5 milliót.
Még a Romarmhoz tartozó társaságok vezérigazgatóinak havi jövedelme is meghaladja az ipari tárca osztályvezetôéét, az elôbbiek bére 8,27 millió és 10,36 millió között helyezkedik el.
Nincs visszajelzés a számlázási javaslatra
Tegnap többórás sajtóértekezlet színhelye volt a marosvásárhelyi Energomur Önálló Vállalkozás. A szolgáltatóegység vezetôi vázolták az idei beruházások, általános javítások, korszerûsítések és felújítások eddigi eredményeit, a központifûtés és melegvíz-ellátás szinten tartására, valamint tökéletesítésére tett erôfeszítéseket és a jövôre vonatkozó elképzeléseiket.
Mint kiderült, a fogyasztóknak még csak elenyészô hányada válaszolt a szórólapon hozzá intézett kérdésre, hogy egyetért-e az úgynevezett lineáris számlázás bevezetésére tett javaslattal, vagyis, hogy hónapról hónapra azonos összeggel járuljon hozzá a távhôszolgáltatási költségek fedezéséhez, egészen az év végi elszámolásig. Ez azt jelentené — mondta Socol Victor igazgató, hogy egy enyhe tél után a vállalat visszaadná, illetve leírná a többletként bevételezett pénzt, egy kemény tél lejártával pedig csak utólag kellene a fogyasztóknak törleszteniük adósságukat. Az egyéni vagy családi költségvetés egyenletes megterhelése szempontjából — szerintük — jó lenne ezt az elszámolási módszert alkalmazni.
Kérdésre válaszolva Socol mérnök úgy tájékoztatott, hogy még a 20-at sem éri el azoknak a száma, akik ez idáig kérték: iktassák ki ôket a központi- fûtési rendszerbôl. A kikapcsolásnak több indoka lehet. Az egyik a fizetésképtelenség, a másik az, hogy valaki a lakást, lakrészt fûtô kis kazánnal, illetve gázkonvektorokkal függetlenítette magát az Energomurtól, de az is elképzelhetô, hogy nem használják a helyiségeket. Minden ilyen esetben csak akkor megy bele a szolgáltató a kérés teljesítésébe, hogy ha elôzetesen a tömbházban levô szomszédok egyetértenek a kérdéses garzonlakás vagy apartman fûtôközeg és melegvíz- hálózatának leválasztásával.
A sajtóértekezleten ismertetett és vitatott kérdésekre visszatérünk.
Tegnap délben tartották a Demokrácia Kollégiuma VI. évfolyamának megnyitó ülését. A Kultúrpalota kistermében az idén végzett kollégisták és a frissen felvételizett gólyák gyûltek össze. A helyi hatóság képviselôi egységesen távolmaradtak az eseménytôl. Miután Kovács Gyöngyvér, a PEL program koordinátora köszöntötte az egybegyûlteket, Szokoly Elek, a Pro Európa Liga ügyvezetô igazgatója ismertette röviden a Liga tevékenységét, illetve legfontosabb programját, a Demokrácia Kollégiuma néven Smaranda Eneche társelnök által kezdeményezett tanfolyamot.
Ezután Thomas Mesa, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének sajtóattaséja megtartotta úgymond az elsô kurzust Románia euro-atlanti integrációjának esélyei címmel. Hangsúlyozta, hogy az USA támogatja Románia NATO- felvételét, ugyanis saját biztonságának garanciáját Európa biztonságában látja. Ennek pedig Románia fontos része lehet. A madridi kudarc után, mondta, sokan joggal kérdezik, vajon tényleg támogatja-e Amerika Romániát? Erre a válasz csakis igen lehet, ezt az üzenetet tartalmazzák mind Clinton elnök, mind Albright külügyminiszter nyilatkozatai. Az integrációhoz azonban Romániának teljesítenie kell a feltételeket, mind gazdasági, mind politikai szempontból: a civil szféra hatékonysága, szabadpiac, politikai pluralizmus, tolerancia, kisebbségi jogok biztosítása stb.
A Demokrácia Kollégiuma 1998-1999-es évfolyama hallgatóinak gondolatait Gráncsa Orsolya és Florin Roman tolmácsolta. Végül Kovács Gyöngyvér bemutatta az új hallgatókat.
Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tegnapi heti sajtótájékoztatóján Ercsei Ferenc igazgató a polgármesteri hivatal szintjén létrehozott bizottság feladatköreirôl számolt be. Elmondta, a prefektúrai közrend- és tisztaságot ellenôrzô bizottságnak a vásárhelyi Kövesdomb és Tudor lakónegyedekben tett "látogatása" eredményeképpen hivatalszinten is alakult egy bizottság, melynek célja a közrend és tisztasági normák betartásának felügyelete, ellenôrzése. Határidônaplót is összeállítottak a különbözô igazgatóságok munkájának egybehangolása érdekében. Eszerint novemberig el kell takarítani a gépkocsivázakat a zöldövezetekrôl, november 7-ig pedig a Ciucas, az 1848-as út, az Ilie Pintilie, a Petru Dobra, a Parângului utcák közvilágítását kell rendbe tenni, s tovább folyik a "garázsakció" is. Makfalvi László, a községgazdálkodási osztály vezetôje elmondta: októberig 261 millió lej gyûlt össze a lakótársulásoktól az úgynevezett köztisztasági díjból. Ebbôl novemberben újabb 400 eurokukát vásárol a hivatal. Eddig 1726 kukát osztottak ki, számítások szerint további 9000-re lenne szükség. A beszerzést nagymértékben gátolja a lakosok fizetésképtelensége. Annak ellenére, hogy számítások szerint az év végéig 1 milliárd lejt kellett volna inkasszáljon a hivatal, ennek mindössze egynegyede gyûlt be.
Utcai szemétkosarakat is szándékozik vásárolni a polgármesteri hivatal. Az érdekeltek november 8-ig nyújthatják be ajánlataikat. Újdonságnak számít, hogy megjelennek a szelektív szemétgyûjtés kezdeményei. A jövô héten a Cutezantei utcában, a Diamant üzlet elôtti téren az Avram Iancu Szakközépiskola mûhelyében készült kukákat helyeznek el papír- és fémhulladékok számára. Az újítás a Remat, a nemkormányzati szervezetek és a polgármesteri hivatal között létrejött szerzôdés eredményeképpen történt. A kukákat a Remat üríti ki, a hulladékok értékesítésébôl befolyt összeget újabb konténerek készítésére, vásárlására fordítják. Egy ilyen kuka ára 3 millió lej.
November az ôszi nagytakarítás hónapja lesz. A szervezôk a vásárhelyi Salubriserv, a börtön és a polgármesteri hivatal. Az elítéltekbôl álló csoportok november elsô hetében a December 22. utcát és környékét, ill. és a Kornisa negyedet teszik rendbe. A tavaszi nagytakarítás 640 millió lejbe került, az ôszi költsége egymilliárdra ugrik.
Ciugudean Maria, a szociális osztály vezetôje a november 15-én beinduló idôs személyeket gondozó szolgáltatásról beszélt. Elmondta, kezdetben tíz idôs, rászorult személyt látna el a fôképpen önkéntesekbôl álló csoport és a két, a bournenauth-i önkormányzat által fizetett szociális gondozó. Az árvaházakból kikerülô, de a társadalomba beilleszkedni nem tudó fiatalok problémája is terítékre került. Ciugudean Maria egy speciális mûhely indítását szorgalmazza, ahol ezek a fiatalok felkészültségüknek megfelelô munkát vállalhatnak. A programot a megyei tanáccsal és a prefektúrával közösen indítanák.
A sajtótájékoztató utolsó pontja a kereskedelmi felületek bérbeadásának problémája volt. Eddig öt szerzôdést kötöttek meg, további hét sorsáról ma délelôtt döntenek.
Az úgynevezett diplomáciai kapcsolatok a családorvosok és az Egészségbiztosítási Pénztár között a következô kijelentéssel kezdôdött: "Tudja-e, Dóra, hogy ön az EBP elsô számú ellensége?"
A válasz ennek ellenére az volt, hogy legalább nehéz idôkben próbáljunk közös érdekeinkben összefogni. E közös érdekek nem utolsósorban az általunk ellátott betegek érdeke.
Ahhoz, hogy családorvosi alapszinten megfelelô módon lássuk el betegeinket, alapvetôen fontos, hogy köztünk és az EBP között harmonikus kapcsolat, ill. szerzôdés szülessen. Az együttmûködés olyan örömöt jelentene mindnyájunk számára, mint az egykori orvoszenekarban együtt muzsikálni.
A Hivatalos Közlönyben tényleg szeptember 17-én jelent meg a szerzôdés alkalmazására vonatkozó tervezet. A Maros megyére átdolgozott változat megvitatására azonban csak október 14-én került sor, az ANVICO CENTER termében tartott kerekasztal- beszélgetés keretén belül. Ezen a tárgyaláson holland és bukaresti meghívottak is részt vettek. Újságok és rádió egyaránt közölték az október 14-i esemény hamisítatlan idôpontját.
A tárgyalóasztalt szünetben elhagyták az EBP képviselôi.
A tárgyalás után született meg a családorvosok és a Biztosító Pénztár között kötendô szerzôdés függeléke, amelyet a szóban forgó szerzôdés 25. cikkelyének megfelelôen hatályos idôben iktattunk október 25-én az EBP titkárságán.
Nem elsô alkalom, hogy a családorvosok társaságával való együttmûködést elkerülik olyan személyek, akikkel együttmûködési megállapodást írtunk alá a június 17-i tárgyaláson.
Ezt bizonyítja az október 15-én a Népújságban közölt cikk is, amely az orvosi kollégium tisztújításáról szól.
Egy rejtélyes, 13 tagú elektor (akikrôl nem lehet tudni, kit képviselnek és milyen módon választották meg ôket) jogot formál arra, hogy családorvosokat jelöljön a választásokra, másokat, mint akiket tényleges szakmai tekintélyükért és a közérdekért kifejtett munkájukért javasolt a családorvosok legitim szervezetének közgyûlése.
Kérem a Népújságot, szó szerint közölje a családorvos-társaság elnöke és alelnöke által aláírt hivatalos közleményt, beleértve a mellékelt jelöltek listáját is. Elnöki minôségben kérem mindazon családorvosokat, akik tagjai társaságunknak, hogy a 12 általunk jelölt családorvosra szavazzanak. Másként nem számíthatunk semmilyen együttmûködésre.
Dr. Sánta Dóra, a családorvosok megyei egyesületének elnöke
A Maros Megyei Családorvosok Egyesületének közleménye
Felhívjuk a Maros megyei család- és általános orvosok figyelmét (egyesületi tagokét és nem tagokét egyaránt) az orvosi kollégiumi választások rendkívüli fontosságára, melyek eredményétôl 450 család- és általános orvos szakmai sorsa is függ az elkövetkezô években. Ezt csak abban az esetben lehet kedvezôen befolyásolni, ha ez az alapvetô orvoskategória ebben a fontos szakmai testületben méltóképpen képes magát képviselni (számbelileg is, személyi összetétel szempontjából is). Ennek érdekében ismételten kérjük a kollégákat, hogy vegyenek részt a szavazáson október 29-én és 30-án a Megyei Kórház 1. számú amfiteátrumában, és szavazzanak az alábbi családorvos-jelöltekre (azaz azokra, akiket a családorvos-egyesület plenáris ülésein ismételten elemeztek és többséggel megszavaztak):
1. dr. Craciun Elen (Mvhely); 2. dr. Cotoara Eva (Dicsôszentmárton); 3. dr. Finna Judit (Mvhely); 4. dr. Florea Anca (Mezôcsávás); 5. dr. Gavronschi Victor (Segesvár); 6. dr. Gusan Nicolae (Szászrégen); 7. dr. Jucan Cornelia (Mvhely); 8. dr. Máthé Zsombor (Marosludas); 9. dr. Micu Ioan (Mvhely); 10. dr. Juncu Delia (Mvhely); 11. dr. Papp György (Nyárádszereda); 12. dr. Sánta Dóra (Mvhely).
Dr. Florea Anca alelnök
Bár november elsején lesz ötvenéves: ma is új, mondhatni fiatalos az Építészeti Iskolaközpont. Még vakáció van, mégis mesterek és tanulók csoportjai szorgoskodnak a kiállítóteremben, a bejárat elôtt... Csinosítják az iskolát, ünnepre készülnek. Az iskolában ma már az egykori diákok unokái közül is tanulnak néhányan, és az eltelt idô alatt az intézmény hírnevet szerzett, eredményeket mutatott fel, ezért elérkezett a számvetés ideje. Ugyanakkor itt van az ünneplés ideje is, hiszen ha csak arra a több mint 32000 diákra gondolunk, aki itt tanult az idôk során, láthatjuk, az iskola léte nem volt hiábavaló. Ezért november hatodikán elkezdôdik egy ünnepségsorozat, amely végül november utolsó hetében teljesedik ki. Most szombaton — újra elsôkként — az a 121 volt tanuló, akik az építészeti iskola hôskorában elsô évfolyamként, úttôröként és valódi építôkként 1949 és 1952 között az intézmény diákjai voltak, találkozik és ünnepel. Ez alkalomból egyikük, Szikszai József, aki késôbb tanárként még 1960 és 1995 között visszatért egykori alma materéhez, lelkes szervezôje az ünnepségnek is. Írása méltó beharangozója az eseménynek.
"Te kedves udvar, meghitt, régi termek,
Ma minden régi híved újra gyermek,
S köszönt, mint kisdiákok friss sora."
Marosvásárhely keleti részén, igen szép környezetben áll egy iskola. Gyakran csak úgy emlegetik, hogy "konstrukció", magyarán építészeti. Csalóka ez a megnevezés...
Aki belép az udvarra, s figyeli a 12 épülettömböt, akarva-akaratlanul fölteszi magának a kérdést: "Hány éves is lehet ez az impozáns iskola?" Nos, az Építészeti Szakiskola (Líceum) 1999. november elsején ötvenéves lesz!
Szeretnék elmondani sok mindent a fél évszázados Építészeti múltjáról, amit talán már csak én tudok, mert ismerem a tényeket, életem összefonódott a történelmével. Ott voltam 1950 márciusában az elsô téglát elhelyezô 121 nebuló között, és ott voltam 1980 novemberében is (immár mint tanár is aligazgató), amikor föltettük az utolsó épületre, a "kicsi" bentlakásra a hagyományos bokrétát. Nem történt semmiféle csoda. Csak..., csak közben elröpült harminc év. Harminc éven át dolgozott itt hangyaszorgalommal kicsi és nagy, diák és tanár, mester, mérnök. És iskolát alkotott, a szó legnemesebb értelmében.
Nem tudni már, ki és mikor adta elôször a kômûveseknek a "fecske" becenevet. Annyi azonban bizonyos, hogy az irónián túl jellemezô, találó a metafóra. Az építôk, a "fecskék" fészket raknak, legyen az lakóház, iskola vagy kórház, aztán tovább szállnak, ismeretlen tájakra. Hátramarad a "fészek", az épület, s tanúskodik, néha évszázadokon át, a névtelen fészekrakókról, a mindenkori kômíves kelemenekrôl.
Marosvásárhelyen a fiatal építészek önmaguknak raktak hajlékot, amikor ide vissza-visszarepülnek, teljes joggal mondják: ez a mi iskolánk! Novemberben ötven éve lesz az iskolaépítés kezdetének.
1949 novemberében a semmibôl indultunk "új világot" teremteni... Az akkori Népújság október 16-án hirdette elôször: "Ezennel tudomására hozzuk, hogy 1949. október 30-án felvételi vizsgát tartunk 120 bentlakó hely elfoglalására a folyó évben létesítendô szakiskola tanfolyamára a következô szakokkal: ács, kômûves, vasbetonszerelô. Az oktatás és az ellátás az internátusban ingyenes. Az oktatás magyar nyelvû lesz..."
A lakonikus közleményben prófétai gondolatok és eszmék kaptak megfogalmazást. Az Építôipari Szakmai Iskola a Munkácsy Mihály utca 17. sz. alatt (ma Bradului utca) nyílik meg, a Tisztviselô- telepen, az egykori Francia Iskola tornyos épületében. (Sajnos, éppen mi bontottuk le 1968-ban szigorú "felsôbb" utasításra: addig bentlakás mûködött benne.) Az elsô napokban mindenki kérdezte izgatottan, milyen is lesz az ingyenes oktatás? Szép, nemes és magasztosan emberi volt. De ma már a múlté...
Az utódok okulására ki kell térnem néhány apróságra is. Ilyen a történelem: adatok halmaza, és mind magyarázatra vár.
1951-1995 között több mint 32.000 fiatal nyert nálunk képesítést nyolc különbözô oktatási szinten. Méltón hívtak bennünket az építôk csemetekertjének. Hol is élt és tanult ez a sokezer emberpalánta?
Volt a városban egy közismert hely, az úgynevezett Bürger-kert (ma itt áll az iskola), amelyet a Babes,Grigorescu és az Avram Iancu utca határol. 1950 márciusáig afféle népliget volt, díszfákkal, gyümölcsfákkal, sétányokkal. Az akkori államhatalom ezt szemelte ki az új iskolának. 1950 márciusában tehát megjelentek a Bürger-kertben a "honfoglalók", az újonnan létesített iskola elsô 120 tanulója. A hatalmas fák, virágok, madarak csöndjét, évszázados békéjét vidám gyermekzsivaj ûzte el. Mindössze kilenc hónap alatt elkészült a mai iskola elsô épülete, kilenc tanteremmel. Egész nyáron dolgoztunk megszakítás nélkül. Ott szorgoskodott mindenki: tanár, tanuló, mester, igazgató, alkalmazott. Földet ástunk, talicskáztunk, betonoztunk, kézrôl kézre, egyre feljebb adtuk a téglát, habarcsot, cserepet. Benke József igazgató állandóan a gyerekek között járt, s biztatgatta ôket. "A következô tanévet már az általunk épített iskolában kezdjük el."
Munkával telt el a nyári szünidô. Ma falaztam, holnap földet ástam, vagy maltert adtam a kômûves keze alá. Harmonikus munkamegosztás volt ez a javából. Szinte hihetetlen, már-már mesébe illô, mennyi homokot meg kavicsot termeltünk ki a Marosból, hogy ne legyen fennakadás a munkában. És az 1950/1951-es tanévet valóban az új épületben nyitottuk meg. A tanulók létszáma megduplázódott és létrejött a román tagozat is... A "történelem" egyenesen ívelt felfelé.
Valaki egyszer azt mondta: munkásiskola vagyunk. Tanúként és cselekvô és résztvevôként állítom, így igaz. A munkás szó tenniakarást, szorgoskodó teremtést jelent. Ami jelenleg itt látható, nagyrészt a mi "hozzájárulásunk" eredménye. Dolgoztunk kitartóan, és nem vártunk érte fizetséget. A megtakarított munkabérbôl anyagot vásároltunk. Minden lehetséges anyagot felhasználtunk az általunk lebontott épületekbôl, nem dobtunk félre egy fél téglát sem. Elvégeztünk mindenféle segéd- és szakmunkát, válogatás nélkül. Mindenki elfogadta, hogy rövidebb a nyári szünidô, váltásokban folytattuk az építést.
Történelme van az iskolának az ország történetében, a kerítéseken kívül is. Építettünk és újjáépítettünk a háború utáni romokon. Utat és járdát öntöttünk, kórházat és lakónegyedet teremtettünk. Falura mentünk, ha kellett, istállót raktunk fel, majd begyûjtöttük ôsszel a termést. Felejthetetlen volt az árvizek után a pici házak tatarozása, lakhatóvá tétele a rászorulók hálás tekintete alatt...
Minden történelem már, emberek sorsához fûzôdik. Harminc év tanulóiról kellene rengeteg dolgot elmondani: hol vannak, hogyan raknak"fészket" önmaguknak, mit is gondolnak ma az Alma-materrôl.
Várom az ötvenéves találkozót. Méhes György regényére gondolok, amely 1952-ben jelent meg Verôfény címmel. Hôsei az elsô nemzedék tanulói, akik akkor bontogatták szárnyaikat, s a négy és fél évtized alatt bizony megöregedtek. Vajon eljön-e a találkozóra az Okos Bandikó, Kicsi, Lovász, Sandri, Árva, Gergely, Milotai és a többiek?
Ünnepelj, iskolám! Sugározd sokáig azt a nemes szellemiséget, amelynek lényege a munka, alkotás, építés!
Részlet Szikszai József- Páll Géza Fészekrakók címû emlékkönyvébôl, amelyben a építészeti iskola történetét elevenítik meg.
Október 26-28-a között a Mezôménesi Egészségügyi Központ kezdeményezéseként egészségvédelemmel, betegségmegelôzéssel kapcsolatos szemináriumot tartottak Marosvásárhelyen Vigyázzunk a szívünkre! átfogó, képletes címmel. A rendezvény megnyitóján, amelyet a megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara székházában tartottak, elhangzott, hogy romániai viszonylatban az elhalálozottak 62%-a szív-érrendszeri bántalmak áldozata. Mintegy 90.000 esetben a betegséget meg lehetne elôzni. A szív-érrendszeri betegségben elhunyt férfiakat illetôen a negyedik helyen, a nôk esetében viszont az elsô helyen állunk Európában. Dr. Leonard Azamfirei aneszteziológus, aki a megelôzô gyógyászatban doktorált, a Mezôménesi Betegségmegelôzô Központ egészségügyi szolgáltatásait irányító dr. Sorin Morosan, valamint dr. Nicolae Dan elôadásai rendkívül hasznos, érdekes és célszerû, vetített képes szemléltetô anyag felhasználásával, olykor lélegzetszegô adatokat ismertettek olyan betegségekrôl, azok jelentkezésékrôl, tüneteirôl, elôrehaladásáról, akuttá válásáról, illetve megelôzésérôl, melyek hosszú távon a szív megbetegedését okozzák. Hallottunk az érelmeszesedésrôl mint folyamatról, arról, hogy miként nyilvánul meg a betegség, annak kockázati tényezôirôl, a szövôdményekrôl, továbbá a vér koleszterinszintjének növekedésérôl, a túlsúlyról, a különbözô krónikus betegségek szerepérôl, a stresszrôl, az alkoholfogyasztásról, a dohányzásról, a koffein káros hatásáról.
Szerdán reggel laboratóriumi vizsgálatokat és különbözô méréseket is végeztek a Mezôménesi Egészségügyi Központ Nicolae Filimon (volt Iskola) utcai rendelôjében az igénylôknek. 28-án este 6 órától, a kamara épületében elôadás formájában szóltak a szívinfarktus különbözô kockázati tényezôirôl, értékelték a laborvizsgálatok eredményeit, elbeszélgettek az ezt igénylôkkel, ismertettek az érelmeszesedéssel kapcsolatos, néhány könnyû, kézenfekvô kezelési módot, elhangzottak a kíméletes életmóddal, vitellel kapcsolatos tanácsok is, továbbá a megelôzés lehetôségei. A rendezvény kerekasztallal zárult.
1999. október 23-án, szombaton tartotta alakuló gyülését a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ). Az egybegyûlt középiskolások, felfigyelve a Romániai Magyar Középiskolások szövetségének (MAKOSZ) többéves rossz ügyvitelére, és az azt követô, a romániai magyar ifjúsági szférától érkezô negatív visszajelzésekre, szükségszerûnek tartották, hogy létrehozzanak a romániai magyar középiskolásoknak egy új, strukturálisan más alapokra helyezett kulturális és érdekképviseleti szervet. A kezdeményezés fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy az induló szervezetet támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA), valamint az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Vulkán Nimród is. A támogatókon kívül több közéleti személyiség is üdvözletét küldte, akik bölcsességre és óvatosságra intették az egybegyülteket.
A gyûlésen jelen voltak a szatmári Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzô, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzô, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum, valamint a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak a képviselôi.
Az elsô alakuló gyûlésnek célja az RMKSZ alapdokumentumainak (alapszabályzat, program, cselekvési prioritások) a megfogalmazása, valamint az elkövetkezendôkben együttmûködni akaró diákok ismerkedése volt. A konstruktivítás érdekében kötetlen beszélgetés formájában mutatták be a küldöttek diákszervezetük eddigi mûködését és fogalmazták meg azon elképzeléseiket, hogy mit is várnak az új szervezettôl. Itt fogalmazódott meg, hogy a szervezet rövid távon programszervezéssel és a diáktanácsok részérôl érkezô programtervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni.
Ugyanakkor programot szeretnénk kidolgozni a magyar szakiskolák felölelésére és diáktanácsaik szervezett keretekbe való illesztésére. Szövetségünk támogat minden olyan kulturális és szabadidô- programot, amelynek célcsoportja a romániai magyar középiskolás diákság. A programtervezetek benyújtására való felhívás széles körben publikálva lesz, de addig is érdeklôdni az rmksz@usa.net e-mail címen lehet.
Az elkövetkezendô 2 hónapon belül az alapítók egy nagyméretû kongresszus megszervezését fogják véghez vinni, ahova elvárnak minden középiskolás diáktanácsot, diákszervezetet.
Az RMKSZ munkájába minden középiskolai diáktanács, diákszervezet, diák- és tanárcsoportosulás belekapcsolódhat, amennyiben visszajelzést küld a fent megadott e-mail címre.
Halottak napjára piros és fehér krizantémot, színes szalmavirágot kínálnak a piacokon, szegfût, gerberát a virágüzletekben. A Cuza Voda utcai napipiacon egy tô babakrizantém 15 ezer lej, a csokrok árai 10-25 ezer között változnak, egy kisebb csokor szalmavirágért 5 ezer lejt, ugyanazon virágból font koszorúért 10.000-30.000 lejt kérnek. A nagy krizantém szála 10-12 ezer lej, míg a cserepes virágokat 25-45 ezer lejért árulják. A virágüzletekben az árak hasonlóak, míg a szegfû szálát 4500-5000 lejért, a gerberáért 8.500-9000 lejért adják. A polgármesteri hivatalhoz tartozó Virágkertészet Bolyai utcai üzletében (A Petôfi téri üzelt felújítás miatt zárva van ) a cserepes krizantém 25 ezer lej, míg szálja 3-4 ezer lej.
A gyertyák ára is változó, a virágüzletekben a kisebbeket 1500-3000 lejért, a közepeseket 8-10 ezerért, a nagyokat 15-25 ezerért kínálják. Utcai árusoktól 500-600 lejért vékony szálú gyertyát lehet beszerezni.
Halottak napján Marosvásárhelyen a református temetô ravatalozójában 17 órától Dávid Lajos, a Mezôségi Református Egyházmegye esperese hirdet igét, a katolikus temetôben 16 órától Csató Béla római katolikus fôesperes tart szentmisét. A Jeddi úti temetôben hétfôn délután misét tartanak.
Utolsónak hagyták a városi tanácsosok a csütörtöki tanácsülésen a legizgalmasabbnak ígérkezô napirendi pontot, amely az utóbbi két évben oly sok vitát kavart utcanév- változtatási ügyben terjesztett elô határozattervezetet. Miután a többi 19 napirendi pontban viszonylag könnyen, nagyobb viták nélkül túljutottak, az utcanevek ügyében is sikerült meglepô gyorsasággal egyetértésre jutni. Úgy tûnik, a tanácsosok belefáradtak a meddô vitákba, ezért Bem tábornok neve helyett, amelyet annyira nem szeret az ellentábor, Csegzi Sándor RMDSZ-tanácsos Széchenyi István nevét javasolta áthidaló megoldásként. Mint mondta, Széchenyi olyan személyiség, aki rendkívül fontos a magyarok számára, s mivel nem volt katona, más sem fogalmazhat meg kifogást személye ellen. Miután a javaslatot Molnár Gábor tanácsos támogatta, s Popa Eugen tanácsos szintén egyetértésének adott hangot, a módosítást — mármint Bem tábornok nevének Széchenyi István nevével való helyettesítését — a városi tanács egyhangúlag (!) elfogadta.
Ennek a fogas kérdésnek a tisztázódása után az alábbi utcanavekre bólintott rá a városi tanács. Három új utca Adrian Hidos, Ilie Munteanu és Bodoni Sándor 1989 decemberi mártírok nevét viseli majd. Az alábbi utcanevek pedig megváltoznak: a CFR utca Pajkó Károly, a Partizanilor Hegyi Lajos, az Elba utca Tamás Ernô, szintén decemberi mártírok nevét veszi fel. A Grivita Rosie utcából Liviu Rebreanu utca lesz, az Ilie Pintilie utcát — az elfogadott kompromisszum után — Széchenyi István utcának hívják majd. Most szavazták meg a tanácsosok a Csorgó utca nevének megváltoztatását is Erou Petre Popescu nevére, bár az utcatáblát — véglegesen érvényes döntés híján is — felavatta már Dorin Florea prefektus. A Lupeni utca Márton Áron püspök nevét viseli majd, míg a Brigadierilor utca Colegiului utcává válik. A Fabricilor utca az itt székelô Aquaserv és Energomur székházait tervezô Kós Károly nevét kapja, amely remélhetôleg helyesen szerepel majd az ucatáblán, s nem úgy, ahogy a határozatban szerepel Koósként (két o-val!?). Ugyancsak elfogadta a tanács, hogy a Iuliu Maniu, a Cuza Voda és a Bolgárok utca közötti teret Nicolae Balcescu parknak nevezzék, tekintve, hogy ide szeretnék költöztetni a román forradalmár szobrát. A határozat azonban — ki kell hangsúlyoznunk — nem végleges, csupán javaslatot képez, amit a megyei tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Természetesen a tanácsülésen nem csupán az utcanevek kerültek terítékre. Rendkívüli jelentôségû a költségvetés módosításának kérdése, amelyet vita nélkül elfogadtak a tanácsosok, s amelynek részleteire még visszatérünk. Elhangzott, hogy az idén valószínûleg újabb módosításra is szükség lesz, hisz bizonyos részletek még tisztázatlanok, s ígéret hangzott el Fodor Imre polgármester részérôl, hogy rövidesen elkészül a 2000. év költségvetési tervezete is.
Egy másik fontos határozat új székházat juttatott a megyei RMDSZ-szervezetnek, a Megyei Kórház által kiürített Braila utca 9. szám alatti ingatlanban. Az Apolló-épületben üresen maradó helyiségeket a Lórántffy Zsuzsanna Nôegylet, a Maros Mûvészegyüttes és a Romániai Magyar Kisgazdapárt veheti birtokba, utóbbi kettô a református egyháznak visszajuttatott Forradalom utca 8. szám alatti épületbôl költözik ide. Az Apolló-épületet egyébként hamarosan felújítani szándékoznak, a tanácsülésen elsô lépésként elfogadták a munkálatok mûszaki-gazdasági mutatóit.
Egyéb napirendi pontok során beszámolókat vettek tudomásul a tanácsosok a Chisinauban, Güzelcamliban, Bournemouth-ban, Hollandiában járt küldöttségek részérôl, valamint a 2000. évet köszöntô ünnepségsorozat elôkészületeirôl. Módosították a polgármesteri hivatal személyzeti struktúráját, hogy az képes legyen a helyi adók kérdéskörét önállóan kezelni, s szabályzat készült, amely adókedvezmények nyújtását teszi majd lehetôvé 2000-tôl, olyan adónemek esetében, amelyek a városi tanács hatáskörébe tartoznak, természetesen a törvények tiszteletben tartásával. Elfogadták a Marosvásárhely — múlt és jelen címû, a millenniumot köszöntô kötet költségvetését, a decemberi ünnepségek költségvetését, a zöldövezetek karbantartására vonatkozó szabályzatot, a Scena Kulturális Alapítvánnyal való együttmûködési tervezetet, a Grand és a Continental szállodák parkolóinak átadását az illetô szállodáknak mûködtetés céljából.
Végül egy szintén fontos határozat született, amely azon elveket fekteti le, amelyeket a városközpont architekturális egységének védelmében kívánatos követni, s az építészeti fegyelem szükségességét foglalja keretbe.
A legfontosabb határozatok részleteire lapunkban még visszatérünk.
Létszámhiány miatt felfüggesztett ülés
A képviselôház plénumán csütörtökön elkezdték az erdôket érintô kihágásokra és ezek büntetésére vonatkozó törvénytervezet vitáját. A törvény a magán- és állami tulajdont képezô erdôalap, illetve önálló erdôs növényzet oltalmazását és megôrzését hivatott biztosítani, a gazdasági társadalmi, illetve ökológiai károk ellen. Annak ellenére, hogy a névsorolvasáskor 230 képviselô mondott jelent, a tervezet szakaszonkénti elfogadásakor már csak 80-an maradtak a teremben. Létszámhiány miatt így a tervezet vitáját jövô hétre halasztották.
Nem döntöttek Mihály király meghívásáról
A parlament szerdai ülésén nem született döntés néhány honatya arra vonatkozó kérését illetôen, hogy engedélyezzék Mihály király felszólalását a parlament december elsejére tervezett díszülésén. A döntés elhalasztását azzal indokolták a bürótagok, hogy még nem ismeretes, hol szervezik meg a nemzeti ünnepségeket. A két kamara vezetôsége elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a kormánynak továbbítania kell a parlamenthez az ünnepség pontos programját.
A költségvetés és a Nemzetközi Valutaalap
A pénzügyminisztérium nem dolgozta ki még a jövô évi költségvetést, mert nem ismeri a bankrendszer átszervezésének költségeit, másrészt Románia még választ vár Nemzetközi Valutaalaptól a külföldi finanszírozás kérdésében — nyilatkozta Traian Decebal Remes pénzügyminiszter. Az Alappal való tárgyalásokban partnerviszony áll fenn, és döntésük alapján fogjuk tudni, mi a teendônk — szögezte le Remes. A költségvetés kidolgozását azonban mégsem lehet a végtelenségig húzni, mondta, abbéli meggyôzôdésének adva hangot, hogy a kormány nem fogja 2000-re halasztani ennek ismertetését.
Az 1998 júliusa és decembere közti idôszakra szóló differenciák folyósítására a tantestület számára a tárca alapokat különített el máshova szánt összegébôl, lévén, hogy ez nem szerepelt az állami költségvetésben — nyilatkozta a pénzügyminiszter. A tanároknak csupán egy része kapott törvényes béremelést a tavaly júliusi-szeptemberi idôszakra, a többiek differenciáltan részesültek december 1-tôl, de olyan kritériumok vagy programok nélkül, amelyek fizetési szinteket vagy idôhatárokat jelöltek volna meg. Az oktatási minisztérium saját döntése vagy a rossz elosztás következtében egyes megyékbe vagy térségekbe nem jutott pénz — állítja a pénzügyminiszter. Úgyszintén tisztázatlan, mi alapján nyújtja a tárca az 5 és 80 százalék között mozgó elszigeteltségi pótlékot, a település elszigeteltségi fokától függôen. Remes szerint itt sem világos az elképzelés.
A csíkszeredai Regionális Képzési Központ ma egynapos szakmai szemináriumot szervez "A vidék esélyei: a település- és vidékfejlesztési képzés, szaktanácsadás megalapozásának kérdései" címmel. Az elôadás helyszíne a csíkszeredai városháza tanácsterme, és a Csíki Székely Múzeum Bástyaterme. A szeminárium vendégelôadói: dr. Kulcsár László professzor és dr. Obádovics Csilla (GATE), dr. Vincze Mária (Kolozsvár). Az elôadások témái: az Európai Unió vidékfejlesztési politikája, a romániai vidékfejlesztés helyzete, a kistérségi társulások alakulása. A szeminárium keretében szakkönyv-kiállításra is sor kerül.
A Vatikáni Rádió szerkesztôi a pápánál
A Vatikáni Rádió magyar tagozatának munkatársai szerdán találkoztak II. János Pál pápával. A rádió negyvenhárom szekciójának egyike a magyar tagozat, amely most ünnepli fennállása ötvenedik évfordulóját. Ez alkalomból a Szentatya a szerdai általános kihallgatáson magyar nyelven mondott köszönetet a tagozat munkatársainak. Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a szekció felelôs szerkesztôje, Ipacs Katalin, Vertse Márta, Szônyi Zsuzsa és Bukva Árpád (jezsuita teológus) a kihallgatás végén személyesen is találkozott a katolikus egyházfôvel.
A délszláv háborús bûnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán éles bírálattal illette Horvátországot és Szerbiát, amiért nem hajlandók együttmûködni a nemzetek feletti bírói fórummal. A Hollandiában székelô törvényszék egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget: terjesszék ki e két államra gyakorolt nyomásukat annak érdekében, hogy kiadják a feltételezett háborús bûnösöket.
Az Európai Parlament újraválasztotta az ombudsmant
Ismét a finn Jacob Södermant választotta négy évre polgári jogi biztossá az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A képviselôtestületen belül mûködô európai jogi biztos feladata, hogy megoldást találjon az EU-tagországok állampolgárainak olyan panaszaira, amelyek az EU intézményeivel szemben merülnek fel, és más jogi fórumokon nem orvosolhatók. A funkciót az EU maastrichti szerzôdésével hozták létre, ez 1995 óta létezik. Az elmúlt négy évben a biztoshoz összesen több mint ötezer panasz jutott el, ezek közül jelentôs részt tesznek ki a korrupciós jellegû beadványok.
Ma és holnap, mintegy 60-70 cég részvételével zajlik a VI. fémfeldolgozóipari tudományos ülésszak. A szervezôk, a Román Fémforgalmazók Egyesülete, a Comat Muressel együtt, a prefektúra, a megyei tanács és a mezôgazdasági, kereskedelmi és iparkamara képviselôit hívták meg, ugyanakkor számítanak az ipari és kereskedelem minisztériumból egy államtitkár jelenlétére is. A résztvevôk gyártók, forgalmazók és felhasználók, a fémforgalmazás bel- és külkereskedelmi vontakozásairól, az iparágra vonatkozó törvénykezésrôl fognak értekezni.
Bukarestbe hívták a diákligák vezetôit
A marosvásárhelyi OGYE-n mûködô két román diákliga egyike tegnap reggelre sztrájkot hirdetett, amin nagyon kevés egyetemista vett részt. A másik diákliga elnöke, Sipos Remus, az MMDSZ (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség) alelnöke, Kis Loránd, valamint a Petru Maior egyetem diákligájának képviselôje, Constantin Condoiu ma a fôvárosba utaznak, ahol szombaton 10 órától az ország más egyetemi városaiból érkezô képviselôkkel együtt a tanügyminisztérium képviselôivel folytatnak tárgyalásokat. Követeléseik: a tandíjak eltörlése, a bentlakásban levô helyek számának növelése, a volt KISZ vagyonának visszaadása. Amennyiben a követeléseket nem teljesítik a marosvásárhelyi egyetemisták is csatlakoznak az országos szintû tiltakozásokhoz — tájékoztattak az MMDSZ-tôl.
Magyarországi vendégek a Látó Irodalmi Színpadán
Ma délután 6 órakor a Kultúrpalota kistermében a Látó Irodalmi Színpadán a pécsi Jelenkor címû szépirodalmi folyóirat szerkesztôi és munkatársai találkozhatnak az erdélyi olvasókkal. Ágoston Zoltán, a Jelenkor új fôszerkesztôje mellett fellép Bertók László, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre és Márton László, valamint a rangos irodalmi lap "hazai" szerzôi: Bogdán László, Fekete Vince, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Lövétei Lázár László. A belépés díjtalan.
November elsejétôl megyénkben is beindul a vállalkozókat segítô hitelprogram, amit a Letéti és Takarékpénztár a Román—Német Hitelalappal közösen szervez — tájékoztat a pénztártól kapott közlemény. Bôvebb felvilágosítást a megyei pénztár székházában, az 1918. December 1 út 1. szám alatt, vagy a 169-270-es telefonszámon nyújtanak.
A Conel marosvásárhelyi fiókegysége értesíti a lakosságot, hogy szombaton 8-11 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Cuza-Voda utca 14-24., 33-79. számai között, a Szabadság utca 2-31., 1-33. számok között, a Govora, Patak utcákban, a Városháza utca 1-3/A. számai alatt, míg 8-15 óra között a Városháza 3/B számai alatt, a Tineretului utca 3-5., 2-4-6. szám alatt nem lesz ivóvíz. Hétfôn, november elsején 9-12 óra között szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Dózsa György utca 38-54., 19-84. számai alatt, a Vörös Grivica utca 31/A,B,C,D, 35-37/A,B,C számok alatt, míg 9-13 óra között a Codrului, Posada, Cornesti, Garofitei, Alunis utcákban.
A pécsi Színikör (Magyarország) a Kabarék királya—Nóti-est címû mûsorában a Körmenet, Cég arája, Pampák királya, Sakk-matt jeleneteibôl tart elôadást november 17-én, csütörtökön, 19 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében. A színikört a Hahota Színtársulat hívta meg megyeszékhelyünkre. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos szervezete november 6-7-én a Torda melletti Várfalván vásárral egybekötött ôszi termény-, termékvásárt szervez. Kiállítókat várnak mezôgazdasági termékekkel (zöldség, gyümölcs), élelmiszeripari termékekkel (sajt, vaj, pékáru, bor, méz), valamint népmûvészeti tárgyakkal (gyékény, kukoricaháncs, faragás, kerámia). Jelentkezni az RMGE Laposnya utca 23. szám alatti székházában lehet naponta 9-16 óra között, valamint a 168-125-ös telefon- és faxszámon.
Marosszentgyörgyi rendezvények
A Rózsafüzér királynôjét, a Szûzanyát egy tucat Mária-verssel és énekkel köszönti ma délután a hat órai szentmisén a marosszentgyörgyi Kolping család, ill. a helyi énekkarok. Szombaton délután 3 órától Hit és Fény-találkozó lesz a helyi plébánián. A találkozóra várják a marosvásárhelyi és szentgyörgyi tagokat, valamint az érdeklôdôket.
Október 31-november 4-e között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház elôcsarnokában, naponta 15-18 óra között tekinthetô meg az a kiállítás, melyet Egészséget az életnek! címmel rendez az Egészség és Mértékletesség Egyesület, valamint a Mezôménesi Egészségügyi Központ. A látogatók kérhetik, hogy megmérjék vérnyomásukat, stresszoldó masszírozást is igényelhetnek, a számukra optimális testsúllyal kapcsolatos tudnivalókat is megismerhetik, megállapíthatják szervezetük, testük biológiai korát, továbbá különbözô, az egészséges életmódra vonatkozó információkhoz juthatnak szakemberek közremûködésével. Az említett idôszakban, naponta 15 és 18 óra között egészségvédelemmel, betegségmegelôzéssel, természetes gyógymódokkal foglalkozó elôadásokra várják az érdeklôdôket Marosvásárhelyen a Calarasilor utca 55. szám alatt.
címmel Szvámí Bhakti K. Tírtha, a budapesti Vaisnava Akadémia tanára, a Kagylókürt folyóirat szerkesztôje tart védikus filozófiai elôadást ma 18 órától a marosvásárhelyi Népi Egyetemen (Rózsák tere 57. szám, I. emelet). A helyszínen folyóiratok, könyvek, füstölôk vásárolhatók.
November 7-tôl hatnapos kirándulást szervez a marosvásárhelyi kisgazdák szövetsége. Útvonal: Marosvásárhely—Medgyes—Nagyszeben—R. Vâlcea—Craiova—Caracal—Vidin—Szófia—Plovdi v—Edirne—Rodostó—Trója—Isztambul. Részvételi díj: 2.250.000 lej. Jelentkezni lehet Muzsnai Leventénél, a 065/121.606-os telefonszámon, vagy Zoltán Istvánnál, a 094-836.299-en. A más erdélyi helységekbôl jelentkezôk útközben csatlakozhatnak a csoporthoz.
Copyright © Népújság - 1999