|
LI. évfolyam 239. (14291) |
1999. október 13., szerda |
"Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében"
A NATO eddigi bôvítésérôl hozott döntés olyan politikai döntés volt, amely nem stratégiai vagy biztonsági szempontokat vett figyelembe — jelentette ki Teodor Melescanu volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért (ApR) párt elnöke.
Melescanu a "Civilizáció és geopolitika a Kárpát-medencében" címmel rendezett bukaresti konferencián fejtette ki véleményét a NATO bôvítésérôl. A hétfôn kezdett kétnapos konferenciát a Román Akadémia, a hadsereg vezérkara és a határon túli románok hivatala szervezte.
A hadsereg központi klubjában tartott konferencián Melescanu arra hívta fel a figyelmet: Románia számára létfontosságú, hogy aktív szereplôje legyen az európai geopolitikai átrendezôdésnek, s ebben a folyamatban hatékonyan biztosítsa alapvetô nemezeti érdekeit.
— Románia nagyon is sokszor a geopolitikai manôverek és a nemzetközi politikai játékok áldozata volt — hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a NATO bôvítése is politikai döntés volt, az nem stratégiai, vagy biztonsági szempontok alapján született.
— A NATO azokat az országokat vette fel soraiba, amelyeknek a legkevésbé volt erre szükségük biztonsági megfontolások miatt. Geopolitikai szempontból európai szinten új választóvonal jött létre: az ideológiák által megosztott Európa helyett az eltérô mértékben garantált biztonságú régiókra osztott Európa alakult ki - szögezte le.
A jelenlegi határokon belül létezô román állam közvetlen jövôjét veszély fenyegeti — jelentette ki a konferencián Adrian Nastase, a legnagyobb ellenzéki párt elsô alelnöke.
Nastase a szemináriumon azt fejtegette, hogy "Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba, illetve az egész jugoszláv terület feldarabolása annak a nyomvonalnak a megteremtését jelenti, amelyet Samuel Huntington írt le a Civilizációk ütközése címû könyvében".
Az amerikai történész könyvében azt a véleményt fogalmazta meg, hogy Európa nyugati és keleti fele között ott húzódik a határ, ahol véget ér a nyugati kereszténység és megkezdôdik az ortodox kereszténység, illetve az iszlám. A román politikai szótárban Nastase pártja, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja honosította meg a román nemzetállamot fenyegetô Huntington-vonalként ezt az elméletet.
Nastase leszögezte, hogy Romániát azért nem vették fel a NATO-ba és azért halogatják felvételét, mert "az erdélyi probléma kirobbantásával" számolnak. (Samuel Huntington könyvében Erdélyt Európa nyugati feléhez sorolta.)
"Az erdélyi probléma kirobbantása nem lehetséges egy NATO-tagállamon belül", s szerinte éppen ezért "Románia határai csak akkor lesznek sérthetetlenek, ha az ország a NATO tagja lesz".
Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy ugyanez a magyarázata annak, miért tartják távol Romániát a Kaszpi-tengeri olajútvonaltól, holott a Kaszpi-tenger olaját román területen lehetne a legnyilvánvalóbb módon Nyugat-Európába juttatni. "Ahol katonai konfliktus lehetôségével számolnak, ott nincsenek befektetések" — fogalmazott Adrian Nastase.
Ion Caramitru mûvelôdési miniszter Románia jelöltje az UNESCO vezérigazgatói tisztére, Párizsba utazott, ahol ma kerül sor meghallgatására az UNESCO végreghajtó bizottságánál a tisztség betöltése végett. A tisztségre 11 jelölt pályázik. Az interjú 30 percet tart. Ebbôl tíz perc alatt a jelentkezônek ismertetnie kell (francia vagy angol nyelven) elképzelését az UNESCO fejlesztésérôl a XXI. században, a fennmaradó 20 perc alatt pedig a kérdésekre kell válaszolnia.
A végrehajtó tanácsot 58 ország reprezentánsai alkotják. A szabályzatnak megfelelôen a tanács javasolja az UNESCO általános értekezletének — erre novemberben kerül sor a 186 tagország képviselôinek részvételével — a jelölt nevét. A kinevezés titkos szavazással történik. Amennyiben az illetô személyt nem választják meg, a tanács egy másik jelöltet javasol 48 órán belül.
Az UNESCO vezérigazgatóját hatéves mandátumra választják meg és ez év november 15-én lép tisztségbe.
A közmunkaügyi és területrendezési miniszter, valamint a Solel Boneh International Group (SBI) között folyt tárgyalások nyomán a szaktárca 220 millió dolláros hitelt kap, melybôl év végéig be kell indítania a falvak vízhálózatának kiépítését — közli a közmunkaügyi és területrendezési minisztérium sajtóhivatala.
Tavaly a szaktárca nemzetközi versenytárgyalást szervezett a falufejlesztési program finanszírozására szánt 340 millió dollár értékû hitel elnyerése érdekében. E program a falusi utak kikövezését és a vízhálózat bevezetését célozza.
A versenytárgyalást két izraeli cég, az SBI és a Tahal, valamint két brit cég, a Milval és a Kier nyerte meg.
Az izraeli cégek 220 millió dolláros hitellel vesznek részt az akcióban.
Nicolae Noica szaktárcavezetô Izraelben tesz látogagást, ahol az SBI cég reprezentánsai ismertették vele a záloghitel izraeli változatát, a román miniszter pedig a romániai megoldást a lakásépítés ösztönzésére, amit a Lakásügynökség révén látnak megvalósíthatónak.
Ma újabb EU országelemzéseket tesznek közzé
A csatlakozási tárgyalási rend alapos megváltozását tükrözik majd valószínûleg azok az elemzések, amelyeket az Európai Bizottság ma hoz nyilvánosságra a tagjelölt államokról.
A testület évente készít mindenre kiterjedô politikai, gazdasági és társadalmi elemzést azokról az államokról, amelyek az Európai Unió tagjaivá kívánnak válni. Az EU tagállamainak vezetôi ennek nyomán határoznak arról — az eddigi rend szerint mindig decemberben -, hogy meghívnak-e újabb tagjelölteket a csatlakozási tárgyalásokra, vagy kivesznek-e államokat a már tárgyalók közül. Jelenleg Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával folytat tárgyalásokat az EU, meghívásra vár Málta, Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia. Törökországról is készítenek jelentést, bár Ankara ma még nem számít hivatalos tagjelöltnek.
A szerdán ismertetendô elemzésekrôl lényegében már tudni lehet, hogy csekélyebb mértékben lesz bíráló a tavalyiakhoz vagy a tavalyelôtti elsôkhöz képest. Politikailag ugyanis már-már eldöntöttnek vehetô, hogy az unió decemberben úgy határoz majd: minden, ma még második körös tagjelölttel megkezdi a tárgyalásokat, és a jelentések várhatóan ehhez illeszkednek. Érdekesebb lehet viszont a jelentésben, hogy melyik tagjelölttel mikor tervezi az unió a tárgyalások indítását. Egy idôben tizenkét állammal tárgyalni ugyanis számos vélemény szerint a megbeszélések hatásfokának csökkenéséhez, a tárgyalások idôbeni elhúzódásához vezethet.
Nem hivatalos vélekedések szerint az idén is arra lehet számítani, hogy a tagjelöltek közül Magyarország kapja a legkedvezôbb vélemények egyikét. Tavaly a magyar értékelés kevesebb kritikát tartalmazott, mint bármelyik más tagjelölté, ám többet, mint a tavalyelôtti elsô magyar országelemzés. A legfontosabb politikai bírálatok között a romák diszkriminációját és a korrupcióval szembeni fellépés elégtelenségét említette meg tavaly a bizottság. Kritika érte az uniós csatlakozásra való nemzeti felkészülési program végrehajtását is. A mostani értékelés azért is érdekes lehet, mert a bizottság elôször alkothatott átfogó képet a tavaly nyáron hivatalba lépett új magyar kormányzat tevékenységérôl
(MTI) — A dél-szerbiai Nis és Pirot városok után az Európai Unió várhatóan hamarosan Szabadkának, Újvidéknek és Kragujevacnak is segítséget küld - közölte Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.
A Beta belgrádi hírügynökség szerint Kasza József errôl az Európai Unió külügyminisztereinek és a kis létszámban megjelent szerbiai ellenzéki vezetôknek hétfôi luxembourgi tanácskozása után beszélt, amelyen az EU összesen 26,5 ezer tonna fûtôolaj kísérleti szállítását hagyta jóvá a két ellenzéki vezetésû város számára. Az érintett vajdasági magyar vezetôk közül a belgrádi sajtó elôzôleg csak Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét említette a luxembourgi megbeszélésre elutazott ellenzékiek között.
Kasza József, aki Szabadka polgármestere is egyben, elmondta: a tanácskozáson tolmácsolták a szerbiai ellenzék ama véleményét, hogy nem csupán az ellenzéki vezetésû szerbiai városokon kell segíteni, a(z energiaellátási) gondok ugyanis minden települést egyformán sújtanak.
Kasza József élesen bírálta a vezetô szerb ellenzéki pártokat távolmaradásuk miatt. "Az ellenzék most is megmutatta, hogy nem képes a közös fellépésre, a különbségeken és nézeteltéréseken történô felülemelkedésre" — idézte a Beta a VMSZ elnökét.
A keddi belgrádi központi lapok részletesen beszámoltak a vezetô szerb ellenzéki pártok távolmaradásáról, miután az EU ultimátumaként értelmezték a zárónyilatkozat tervezetének ama kitételét, miszerint kötelezettséget vállalnának a háborús bûnökkel vádolt jugoszláviai vezetôk (például Slobodan Milosevic elnök) kiadására a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.
A Politika címû vezetô kormánypárti napilap ismertette a Tanjug jugoszláv hírügynökség kommentárját, amely a feudális vazallus szintjéhez hasonlította a Szövetség a változásokért (SZP) ellenzéki tömörülés európai megítélését. A kommentár úgy vélte, hogy a Nyugatnak csak a "piszkos munka" elvégzése végett van szüksége az SZP-re, komolyan azonban nem számít a tömörülésre.
Január elseje és július 31. között Románia villamosenergia-exportja elérte az 1.162,9 millió kWh-t ami több mint háromszoros növekedést jelent a múlt év idôszakához képest — közli az Országos Statisztikai Bizottság.
Az ország összvillamosenergia-tartaléka az év elsô hét hónapjában 29.577,3 millió kWh-t tett ki, melybôl 28.798,2 millió kWh itthon fejlesztett energia volt, 779,1 millió kWh pedig importból származott.
Az elemzett idôszakban azonban Románia villamosenergia- fejlesztése 1.727,8 millió kWh-val csökkent.
A fejlesztett villamos energia zöme, nevezetesen 67 százaléka ipari fogyasztásra ment. A lakosság a tartalékok alig 15,76 százalékát fogyasztotta el, a fennmaradó részt pedig a közvilágítás és az energiaelôállítási technológiai fogyasztás emésztette fel.
Míg tavalyhoz képest az ipari energiafogyasztás 11,3 százalékkkal csökkent, a lakosságnak 1,4 százalékkal több villamos energiát szállítottak.
A liberálisok helytelenítik azt a tényt, hogy a demokraták, az RTDP közremûködésével, kivizsgáló bizottságok felállítását indítványozta a szenátusban az ÁTA, a mûvelôdési tárca és a Romtelecom privatizációjának felülvizsgálására — hangzik Mircea Ionescu Quintus keddi közleménye. Véleménye szerint a DP a kormány ellenôrzô testületét kellett volna értesítse s ez operatívan lebonyolította volna az ellenôrzést. Ez lett volna az egész kabinet által támogatott természetes eljárás, hiszen egyetlen magas rangú tisztségviselô sem óhajtja azt, hogy gyanakvás célpontja legyen személy szerint vagy az intézmény, amit vezet — fogalmazott a liberális vezetô, hozzáfûzve: legalább annyit elvárt volna a DP-tôl, hogy konzultáljon a frakciókkal, mielôtt parlamenti bizottságokra bízzák a kivizsgálásokat.
A DP makacsul kitart a koalíciónak ártalmas magatartás mellett, és ugyanígy cselekszik, az RTDP segítségével, az alsóházban is. Megengedhetetlen a politikai ellenfelekkel társulni a koalíciós partnerek ellen. Ez árt a kormány tekintélyének és az ország stabilitásának — állítja Quintus.
A megyei szakszervezeti szövetség kérésére tegnap délben összeült a megyeháza kistermében az úgynevezett társadalmi párbeszéd bizottság, amely a szakszervezetek, a Prefektúra, a megyei tanács, illetve a megyei munkaügyi igazgatóság, illetve a helyi ÁVA- kirendeltség képviselôibôl alakult.
Vas Stefan elnök a szakszervezeti szövetség nevében mindenekelôtt az országot általánosan érintô nehézségeket tette szóvá, majd emelkedett hévvel osotorozta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt. Szerinte ugyanis — hangzott a merész kijelentés — semmit sem tesz a város polgárai érdekében. Az elnök bejelentette, hogy a város útjainak állapota miatt bírósági eljárást indítanak a polgármesteri hivatal ellen. Az utak állapota mellett a marosvásárhelyi közszállítás helyzetéért is a hivatalt okolták. A lapunkban már a megfelelô idôben részletesen ismertetett közszállítási tanulmány, és az ennek nyomán hozott helyi tanácsi határozat — amely a magánfuvarozók szerint teljesen a helyi közszállítási vállalat érdekeit szolgálja — a szakszervezetiek vélekedésében, a magánkezdeményezés törvényszegô visszaszorítása. Ezért kérték a helyzet felülvizsgálását. Burkhárdt Árpád alprefektus, a bizottság elnöke szerint megvizsgálják, hogyan léptette életbe a marosvásárhelyi tanács az idevágó határozatot.
Az ülésen a tanügyi szakszervezeteket képviselô Ioan Sacarea, a Spiru Haret szövetség megyei szervezetének elnöke vetette fel, hogy a vidéki tanácsok nem fizetik a vidékre ingázó pedagógusoknak az ezért járó pótlékot, amit pedig törvény szabályoz, és kérte a megyei hatóságokat változtassanak a helyzeten. rra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetiek információi szerint az ágazat dolgozóinak béralapja mindössze november közepéig elégséges, ezért ismét növekszik az elégedetlenség az alkalmazottak körében.
Tegyük az iméntiekhez: ha semmitmondással megoldhatók a gondok, akkor alkalmasint minél gyakrabban üléseztetni kell a társadalmi párbeszédrôl elnevezett bizottságot!
Egy hét alatt három öngyilkosság — joggal kapja fel a fejét az ember. Valamennyien a vonat elé vetették magukat, így kerestek menekvést. A 62 éves vásárhelyi illetôségû O. Elena a Grivica utca közelében lépett a vonat elé és szörnyethalt. Hasonló sorsot választott (október 5- én) a 76 éves Sz. Rozália, akinek esetérôl lapunkban is írtunk. Ugyanaznap a segesvári vasúti átkelôhelyen találták meg a 46 éves gyulakutai K. Sándor holttestét, fején érte halálos sérülés.
A három, más majdnem sorozat, s ha nem is ilyen sûrûn, de nagy gyakorisággal fordul elô az öngyilkosság. Természetesen, minden eset és helyzet más, alapvonásaiban azonban pszichológus álátal értelmezhetô általánosabb tartalmat hordoznak.
— Az öngyilkosság tulajdonképpen egy problémahelyzetre, krízisre adott reakció — fejtette ki dr. Albert-Lôrinc Enikô pszichológus, egyetemi adjunktus. — Öngyilkosságot az követ el, aki számára megszûnt minden lehetôség, elfogja a tehetetlenség érzése. Ezt pszichológiailag leszûkûlésnek nevezzük, hiszen az illetô úgy látja, hogy minden lehetôsége bezáródott. A belsô, pszichés jellegû beszûkülés sokkal súlyosabb, amit az egyén úgy éli meg, hogy egyetlen lehetôsége maradt: a halál. Az ilyen lelkiállapotba jutott embert lehangoltság, depresszió jellemzi, mindent rossznak ítél, mindent elutasít, semmi sem jelent értéket számára. Ezért a helyzetért egyértelmûen önmagát vádolja. Társas kapcsolatai szintén leépülnek, nem remél megértést, szeretetet senkitôl. Gyakran elôfordul, hogy még egy utolsó kulcsszemélybe veti bizalmát, de beszûkülése miatt ehhez sem tud kapcsolódni, és végsô elkeseredésében önmagát szünteti meg. Önmaga számára is elfogadhatatlanná válik, erôs öngyûlölet, önagresszió jellemzi, valamit önmagából szeretne megszüntetni, de ehelyett önmagát öli meg. Nem képes keserûségét külsô agresszióba fordítani, így önmagát pusztítja el.
Öngyilkosságot általában épelméjû emberek követnek el, akik emocionális szempontból szenvednek valamilyen zavart. Az öngyilkosság egy látható vagy láthatatlan folyamat eredménye, sorozatos sérülések, kudarcok eredménye, és rövidzárlatos cselekvésként kapcsolódhat késôbb valamilyen ürügyhöz.
Az öngyilkosság elôször a fantáziában jelentkezik, ennek van egy megszokott, minden emberre vonatkozó nem kóros arculata. Kórossá akkor válik, amikor a gondolat kényszerítô erejûvé válik, és nem tud szabadulni tôle.
— A környezet odafigyelése nem segíthet?
Az öngyilkosok általában megpróbálják tudatni környezetükkel, mire készülnek. Bármilyen jelzést komolyan kell venni, mert elsô megítélés alapján nem dönthetô el, hogy figyelmeztetésként, segítségkérésként, fenyegetésként, zsarolásként vagy pedig eltökélt szándékként hangoztatja. Ezekre a jelekre különösen a krízisállapotban levôknél kell felfigyelni, mert ilyenkor van szükség az életproblémák új típusú megoldására. Az az életérzés, amelyik a leginkább az élet ellen szól, a megoldatlanság és tehetetlenség érzése.
— Van-e öngyilkosságra hajlamosító körülmény?
Öngyilkosságra hajlamos személyek azok, akik egyéni szocializációjuk folyamán kora gyerekkori sérüléseket éltek át, szüleiktôl (leginkább az anyától) korán meg kellett válniuk, akik nem kapták meg a megfelelô gondoskodást, szükségleteik nem voltak megfelelô mértékben kielégítve. Ilyen okokból személyiségük egyensúlya nem kielégítô, frusztrációs és toleranciaszintjük csökkent, nem rendelkeznek megfelelô problémamegoldó készséggel sem. Ettôl eltekintve elôfordulnak olyan helyzetek is, amelyekben nem kimutatható a személyiség korai sérülése, ellenben az aktuális krízis olyan mély, hogy nem képes megküzdeni vele és rövidzárlatos módon elveti életét.
Bármilyen szempontból is közelítjük meg az öngyilkosság problematikáját, a szuicid nem más, mint a problémák elôli menekülés — összegzett dr. Albert-Lôrinc Enikô pszichológus.
A régi-új igazgató nyugati elvárásoknak megfelelô közszállítást ígér
Október 11-én tartották a Helyi Közszállítási Rt. vezérigazgatói állásának betöltésére kiírt versenyvizsgát. Ketten jelentkeztek, Chiorean Emil volt igazgató és Curtifan Petru, a Taximur volt igazgatója. Az elôbbi vizsgázott sikerrel.
— Luica Atena, az Állami Vagyonalap központi kirendeltségének, Cret Daniela, az ÁVA vásárhelyi kirendeltségének képviselôje és Grama Emil, a SIF Transilvania marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója alkotta a vizsgáztató bizottságot — nyilatkozta lapunknak tegnap Emil Chiorean. A pályázóknak legkevesebb 70 pontot kellett elérniük. Curtifan dossziéja nem tartalmazott négy szükséges iratot, köztük a priuszt. A múlt héten a Kolozsváron megtartott elôválogatón csak 52 pontot ért el, míg Chiorean 89-et. "Önmagammal kellett versengenem" — jelentette ki az igazgató.
— Milyen változások várhatóak a közszállításban a közeljövôben?
— A vizsgáztató bizottság elé terjesztett elképzelésem a közszállítás minôségi javításának négyévi programját tartalmazta. Még ebben az évben a géppark felújítását tervezzük. Jelenleg 115 autóbusza van a vállalatnak, ebbôl 77 mûködôképes. Az idén 36 jármû fôjavítását végeztük el. Közel félszáz autóbuszt kell folyamatosan lecserélnünk. Elsôsorban a "csuklós"-buszokat iktatjuk ki a forgalomból a Németországból a polgármesteri hivatal által vásárolandó 20 autóbusszal. A Mercedes és MAN-márkájú jármûvek kora nem haladja meg a 8 évet, s legtöbb 500.000 kilométert futottak. Egy autóbusz ára 30.000 márka, ennek 20 százalékát kell kifizetni, a fennmaradó összeg 5 év alatt részletekben törleszthetô.
— Négyéves mandátumom tervében szerepel a cég Motorola- adóvevô-készülékekkel való felszerelése. A megvalósíthatósági terv 200 millió lejbe, a felszerelés 2 milliárd lejbe kerül. A mûholdon keresztül való irányítás elônye, hogy a székhelyen felszerelt képernyôn egyszerre négy vonal közszállítása követhetô. Ezen kívül a rendszer révén jármûvek hét mûködési jellemzôje ellenôrizhetô, így meghibásodás esetén számottevôen gyorsabb lesz a hibaelhárítás. Az új diszpécserszolgálat lehetôvé teszi a rohammentôszolgálat helikopterének mûholdon való irányítását is. Nyugati elvárásoknak megfelelô szolgáltatást szándékozom nyújtani. Terveim között szerepel az automata jegyárusítás bevezetése, valamint hogy az autóbuszvezetôk egyenruhát kapnak. Annak ellenére, hogy az automata jegyárusítás a jelenlegi jegyárusok elbocsátását vonja maga után, a vállalatnál a jövô év folyamán nem lesz leépítés. Mi több, az 1999-es év végéig újabb fizetésemelést szándékozunk, elôreláthatóan 10 százalékkal nô az alkalmazottak bére.
— Számíthatunk-e újabb drágításra?
— Mivel az infláció 8,2 százalékos volt, november elsejétôl módosul a viteldíj. Egy utazás elôreláthatóan 2000 lejbe kerül.
— Többen észrevételezték, hogy a vonattal a megyeközpontba érkezô utasoknak nagy távot kell megtenniük a buszmegállóig. Lesz-e változás ezen a téren?
— Mint ismeretes, a közszállítási stratégiát a temesvári Veltona cég készítette. Ezt fogadt el a városi tanács, így az esetleges módosításokat csakis ôk végezhetik el. Értesítettem a polgármesteri hivatalt, amely beleegyezését adta, hogy az Imatex elôtti buszmegállót az Állomás térre, a park elé költöztessék.
A marosvásárhelyi Trébely utcai elhelyezési központban több tucat 0-3 év közötti árva gyereket gondoznak. Az állami támogatás mellett több alapítvány, s szervezet igyekszik emberségesebbé, kellemesebbé tenni az ittélôk életét. Nemrégiben a megyeszékhelyi Holt International szervezet és amerikai önkéntesek korszerûsítették és új berendezéssel látták el a központ két hálószobáját, a mellettük levô játszótermet, s a konyhát. Mint Elisabeta Buscutól, a szervezet vezetôjétôl megtudtuk a termek átalakítását hat amerikai önkéntes, — akik egyébbként az ehhez szükséges anyagi hátteret is biztosították — s a szervezet tagjai végzték el. Az amerikaiak ruhanemût és pelenkákat is hoztak a kisgyerekeknek, ugyankkor pár napot az árvákkal töltöttek.
Rendkívüli tanácsülés az üzlethelyiségek eladása
Az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek eladására rendezett közvetlen tárgyalásokon, mint arról már beszámoltunk, a marosvásárhelyi tanács 14 kereskedônek ajánlott szerzôdést, hétfôi határidôvel. Ezzel szemben tegnapig (keddig) négy céggel kötötték meg a szerzôdéseket. A derekukat végül is beadó cégek, az Infinit Kft., a Primula és a Salvator gyógyszertárak, valamint a Silvana Kft. A "játszmának" azonban korántsincs vége, hiszen holnap rendkívüli tanácsülésen kerül újra terítékre. A testületnek több kérdésben kell döntenie, így például a helyiségek korábban megszabott áráról. Ha megerôsítik eddigi elvi állásfoglalásukat, a szerzôdô kereskedôk kedvezményekben is részesülhetnek. Különösen az említett négy szerzôdô cég is azzal a feltétellel kötött egyezséget, hogy amennyiben a tanács döntésében jóváhagyja e kedvezményeket, az rájuk nézve is érvényes legyen. (Például a gyógyszertárak 20%-os árkedvezménye, amennyiben öt évig nem változtatnak az üzlet profilján.)
Mint Bakó Attilától, a polgármesteri hivatal gazdasági és szociális tevékenységek igazgatóságának vezetôjétôl megtudtuk, több kereskedô is lemondott az általa eddig bérelt helyiség megvételérôl. Így bizonyosnak látszik, hogy nyolc üzlethelyiségre nyilvános árverésen keresnek vevôt. Ezek a Louise Compex, a Romur, a Betcom, a Contex, a brassói területi postaigazgatóság, a marosvásárhelyi konzervgyár, és a Millon cégek által eddig használt helyiségek. A vásárlástól visszalépett kereskedôk mellett van még öt kereskedô, akik nem jelentek meg a hivatal által kijelölt szerzôdéskötési határidôig, ezek a Deilprod, a Total Comprest, a Vestimod, a Sim Ram, illetve a Cafe bar Mocca cégek.
Visszatérve a megkötött szerzôdésekre, mint ismeretes, egy régebbi tanácsi határozat szerint a gyógyszertárakat mûködtetô cégek 20%-os árkedvezményben részesülnek, amennyiben vállalják, hogy öt évig nem változtatják meg a megvásárolt helyiség rendeltetését
A tanács esetleges, a kereskedôkre nézve kedvezô döntése természetesen megváltoztathatja az imént vázolt helyzetet. Az igazgató azt is elmondta, hogy a hivatal továbbra is kész tárgyalni az eddig nem jelentkezett cégekkel. A helyiségek árának csökkenését jelentô döntés elômozdíthatja az eddig pereskedô cégekkel folytatandó tárgyalásokat. Emlékeztetôül: az üzlethelyiségek árát sokalló hét vállalkozó végeredményben bírósági úton érte el a tanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését. Azonban ezek az ítéletek szigorúan csak a határozat végrehajtását odázták el, a kereskedôk nem indítottak további pereket, amikben a határozat törvényességét kérdôjelezték volna meg. Ez részükrôl várakozó álláspontot sejtet, amirôl egy rájuk nézve pozitív határozat kimozdíthatná ügyüket a holtpontról. Ezek mellett még rövid ideig tolódik annak a hat helyiségnek az ügye, amelyeket a felmerült kifogások nyomán újraértékelnek.
Ha nem lesz engedmény, várhatóan hosszú és költséges perek kezdôdnek hét céggel, a vásártól elálló cégek boltjait pedig elárverezik, ahol a kifogásolt magas árak lesznek a licitek indulóárai. Tehát a "lapot" most a tanács osztja. És nagyon fontos, hogy hogyan, hiszen ne feledjük, hogy a boltok eladásából számított pénznek már pontos rendeltetése van az idei költségvetésben.
Sajtótájékoztatót tartott tegnap délelôtt az ALTER- NATIVE 7 Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál szervezôstábja: Ungvári Zrínyi Imre, András Gabriella, Kósa András László, Tatár Béla, Gáspárik Attila színmûvész, a fesztivál alapító tagja, és Márványi Emese, az ALTER-NATIVE 7 sajtóreferense.
A marosvásárhelyi MADISZ szervezésében immár hetedik alkalommal sorra kerülô kiemelkedô mûvészeti esemény november 3-án kezdôdik.
A nemzetközi filmes seregszemle vezérszólama, amihez megjegyzésül Ungvári Zrínyi Imre elmondta: — jelentésében a képre való összpontosítást célozza, de a filmkészítés szabadságát korlátozni nem kívánja. A fesztivál lehetôséget ad jó filmes megmérettetésre a kor hangulatával és színes szociológiai kinálatával, választ keres bizonyos kérdésekre, és alkalmat kínál a XX. század végi képi ábrázolás felé tolódott kommunikáció elmélyítésére.
Gáspárik Attila a benevezésrôl, a szaktekintélyek által vitathatatlanul legrangosabbnak tekintett filmes fesztiválra érkezô személyiségekrôl tájékoztatta a sajtót. Így most már nyilvánosságot is kaphat a nemzetközi zsûri névsora: Bukarestbôl érkezik Radu Gabrea filmrendezô, Florin Mihailescu, a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskola rektora, Dinu Tanase operatôr-rendezô, Budapestrôl Simó Sándor filmrendezô, a Hunnia filmgyár igazgatója, Enyedi Ildikó rendezô, és Jean Kidawa-Blonski lengyel filmrendezô. Márkás nevek, de más filmes személyiségeket is fesztiválra várnak, köztük a neves Lucian Pintiliét, akinek két filmje is bemutatásra kerül.
A fesztiválon mintegy 40-50 elôzsûrizett rövidfilmet mutatnak be a napi kétórás versenyprogram során, míg a kiegészítô mûsorban összesen 10-12 játékfilmet vetítenek. Elhozzák az ALTER-NATIVE 7 fôvédnöke, Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten címû, Oscar-díjra pályázó filmjét.
Tatár Béla, a fesztivál ügyvezetô elnöke elmondta, hogy a fesztivál költségvetése mintegy 300- 350 millió lejre rúg. Az ALTER-NATIVE fôtámogatói közt tudják az EMKE-t, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, az Illyés Közalapítványt, a Magyar Mozgókép Alapítványt, és másokat, ám a nemzetközi, s mint az ország egyik legrangosabb fesztiválját a román kulturális minisztérium ezidáig egy fityinggel sem támogatta. Ide vonatkoztatható-e a fesztivál témája? Inkább ne siessük el, november 3-ig még jónéhányszor fordul a posta...
Évek, évtizedek óta hallom, legutóbb október 4-én a rádió pártmûsorából, a tv-adásából is, hogy a 150 évvel ezelôtti magyar szabadságharcban részt vevô tizenhárom aradi vértanú tábornok és Bem tábornok gonosztevôk (criminali), mert felégettek 200 vagy még annál is több román falut, és megöltek, megölettek 40.000 románt, annak következményeként, hogy Avram Iancu csapataival az osztrákok oldalára állt, hogy a magyarokat leverjék és így elôsegítsék önállóságuk kivívását.
Tekintettel arra, hogy október eleje minden évben vádaskodás, gyûlöletszítás lehetôségét kínálja, nyilvánosan tisztázni kellene az igazság és valóság érdekében, korabeli hiteles dokumentumok alapján a számadatokat.
Történészeinkre hárul az a feladat, hogy a román és magyar tömegek tudomására adják a valós adatokat, melyek a korabeli statisztikákban, irattárakban, könyvtárakban megtalálhatók. Ezeknek a két nép számára fontos statisztikai adatoknak az ismerete eloszlatná a kételyeket, és véget vetne a mindegyre felújuló vádaskodásnak. Ha jól tudom ugyanis, az osztrák és magyar nyilvántartások, statisztikák a fenti számok egytizedérôl tesznek említést.
A magyar nép történelmének — az évszázadok során — sok dicsôséges korszaka, eseményekben, cselekvésekben gazdag múltja van, de a kudarcok, vereségek, veszteségek száma sem lebecsülendô.
Egyikrôl is, másikról is írtak már eleget történészek, politikusok, írók, politológusok, sôt államférfiak és laikus polgárok is, de a történéseknek még mindig van olyan vetülete, amelyrôl nem lehet eleget beszélni, amibôl ne lehetne újabb tanulságokat leszûrni.
Mivel a napokban a magyar szabadságharc 1849-ben történt bukásának, a gyásznak, a tragédiának egyik eseményére emlékeztünk, az aradi 13 kivégzésére, legyen szabad pár mondatban emlékezni a történtek rendkívüliségére.
Arra, hogy a szabadságért, magáért a népért, emberségért, igazságért, egyenjogúságért való küzdelemnek, ha ideig- óráig útját is állják, a szellem ereje, az érzelem szabadsága áthatol rajta és kitermeli a maga csodálatos gyöngyszemét, az öntudat- önvédelem várát. A szabadság, igazság, testvériség eszméje annyira hat a becsületes ember érzelmi világára, hogy érette akár — vérségét félretéve is — halálba menni is kész. Mert mi másnak tulajdonítható az, hogy: Aulich Lajos osztrák, volt császári tiszt, Damjanich János szerb, Knezich Károly horvát, Lahner György osztrák, volt császári tiszt, Leiningen Westerburg Károly német, volt császári tiszt, Pöltenbert Ernô osztrák, volt császári tiszt, Schweidel József osztrák, volt császári tiszt, a magyar szabadságharc oldalára álltak és annak császári-cári összefogással történt leverése után vállalták a bitófát, illetve a golyó általi halált? Ezek lennének a gonosztevôk?
Az aradi vértanúk emléke kötelez arra, hogy tisztázást nyerjen a románokkal szemben tanúsított magatartásuk, véghezvitt cselekedetük.
Harcot folytatunk ma is nyelvünkért, iskoláinkért, egyházainkért, hitünkért, emberi, kollektív jogainkért, egyszóval megmaradásunkért abban a közösségban, azon a területen, amelybe beleszülettünk Isten és felmenô szüleink akaratából. Beleszülettünk abba a kultúrába, alkotóképességbe és készségbe, melynek nyomait a Kárpát- medencében lépten-nyomon megtaláljuk, minden különös erôfeszítés nélkül.
Ma és itt is vannak olyan meggyôzôdéses hôsei a többségiek részérôl, ha még kevesen is, akik a megmaradásunkért, szabadságunkért folytatott harcunkat pártolják, és ha nem is életüket áldozzák, de hangjukat hallatják jogaink érdekében, amiért vállaniuk kell a többségiek támadását, elítélését. Hôseink között lesznek nyilvántartva, miként az aradiak, mert 1848—1849 szelleme örökéletû, miként a szabadság, mely Istentôl kapott ajándéka minden embernek,. aki megszületik e világon.
A napokban 55. évét betöltô Radnóti-vers címe kísért lefektemben-felkeltemben, mióta a sajtópréri bô választékában tallózva majd mindenütt választottaim-választottjaink gyakori és meggyôzôdésük szerint nem alaptalan sirámait olvasom. Politikai koloratúrától függetlenül mindnyájan azt nehezményezik, hazácskánk bár bokros, de mandátumról mandátumra odázható problémái miatt, jól megérdemelt szabadságuk letelte elôtt, be kellett vonulniuk a Tisztelt Házba, közismert vegetálásukat folytatatandó.
A döbbenetes, a lélek mélyérôl fakadó, álcázatlan sorokat olvasván, tüstént a helyzetben képzeltem magam. Szabadon választott szakmám jóvoltából és a pályán eltöltött évek tapasztalatából jól tudom, hogy a vakációnak (bármilyen legyen is az) milyen óriási jelentôsége van a szellem és a test regenerálódása szempontjából, mennyire fontos az, hogy a már megvívott csaták sérüléseit, az elkövetkezendôk elkerülhetetlensége miatt, idôben kikúráljuk. Míg reformoktól terhes oktatási rendszerünkben ésszerû eszközökkel, pisszenés nélkül sikerült a szükséges lábadozási idôszakot egy kerek hónappal megkurtítanunk — a karantént 90 napról 60-ra leredukálva —, parlamentereink hét összeborulással megfejelt pluszösszeröffenése alaposan megkavarta a bioritmusokat. Minket az elhanyagolt budik, kimeszeletlen osztálytermek, szegényesen felszerelt laboratóriumok, málló vakolatú, omladozó iskolaépületek, csúszó, de inkább mászó fizetések sem tudtak annyira indiszponálni, hogy a nyakunkba szakadt fölös heteket átlébecoljuk, a már lefektetett alapok újraátrágására fordítva minden percet, képviselôink, szenátoraink ezalatt hozzászólásaikban, megnyilvánulásaikban csak saját magukat ismételgették. Immár több mint hathetes munkálkodásuknak még sehol semmi nyoma, a szekér egyre mélyebbre süllyed a kátyúban, az elállamosított vagyonok (földek, erdôk, ingatlanok) visszaszolgáltatásáig még megszámlálhatatlan éjszakát kell átaludnunk, a miniszteri felelôsség megállapításáig, minden tárcavezetô Csáki szalmáját gondozza, a köztisztviselôk státusára vonatkozó szabályozásokat Margaret Mitchell szelei lebegtetik, a költségvetés kiigazítását zajosan váró turkácsok szájába csöpögtetve folydogál a párizsi zöld, a gázkamrákban konzerválásra vagy ki tudja, mire? beterelt sportolók fásultan majszolják az anyu kente zsíros kenyeret.
A "kegyelmesek" csak be-benéznek az ország házába, ha idejük engedi. Ha nincsenek éppen rejtett kampánykörúton a provinciába, ha nem éppen a hazát képviselik hivatalosan valamilyen küldöttségben, avagy szentimentálisan, egyik- másik mûtüdôn tartott labdarúgócsapat sleppjében. Aki hûségesen aláírja a jelenléti naplót (kondika), az vagy tisztet újít a frakción, a szakbizottságon belül, vagy a doktrínafürdôben függetlenné mossa magát, esetleg kvórumot ás alá a pipatóriumban. Elvégre a jó mynkához idô kell. Idô meg van bôven. Nem hajt a tatár, esetleg idônként a NVA meg a Világbank. De ôket is ki lehet ciglizni. Egy-két cselt bárki bevesz, aztán majd csatársort váltunk. A mérkôzés sokkmentes. Sokan túl vannak az elsô hárman (1900, 1992, 1996), és eszük ágában sincs, hogy bedobják a törülközôt. Evés közben jön meg az étvágy, és minél nagyobb a velôscsont, annál jobban gyûl a nyál a szájban. A jövôre is gondolni kell, a családra is gondolni kell. Mert az is van otthon, szép számú. Tehát 2000-re kell koncentrálni, az újabb megmérettetés évére. És a koncentrálás csak akkor eredményes, ha azt idôben elkezdik.
Saját nevelésû, magunkfajta, magunk akarta képviselônk nyilatkozta megnyugtatásunkra, a minap: "Azt a választóknak is tudniuk kell, hogy az utolsó év nem igazán a törvényhozás éve... Ez nem különleges helyzet, hiszen a legtöbb parlamentben az történik, hogy a választásokat megelôzô idôben nem igazán lehet törvényhozással foglalkozni." Gondolom, ehhez az eszmefuttatáshoz, ehhez az általánosan bevett gyakorlathoz nem illik semmilyen indulatú kommentár. Csak az marad tisztázatlan, hogy az idézett "legtöbb parlament" kényére bízott országok szénája hogyan áll. Sárba taposva, mint a miénk?
Olvasom a Népújságban, hogy nemsokára új községek alakulnak megyénkben. Az is közismert, hogy nagy az óhaj az új megyék létesítésére, illetve régiek visszaállítására. Ha majd megvalósulnak ezek a tervek, bizonyára sokan a demokrácia újabb fényes gyôzelmének tekintik majd. Félô, hogy csalódniuk kell. Attól, hogy az országban 4-5 megyével több lesz, megyénként pedig néhány községgel, attól a közigazgatás még nem lesz hatékonyabb. Nálunk az alapokkal, a pénz elosztásával és a hatáskörökkel van baj. Magyarán a helyi szervek hatásköre és anyagi lehetôségei igencsak korlátozottak. A helyi önállóságot — autonómiát ha úgy tetszik — kellene növelni falvak, községek, városok, megyék szintjén egyaránt.
Tudom, hogy manapság nem szeretik — legalább is a hivatalosságok — az anyaországi példákra való hivatkozást, de gondolom, egy magyar nyelvû lapban, magyar olvasók számára mégis megtehetem. Elôször is több pénz fordul vissza a helyi önkormányzatokhoz, természetesen a befizetett adók és egyéb jövedelmek arányában. Ennélfogva a helyi vezetésnek érdeke, hogy minél több vállalkozó, kereskedô, gazdálkodó éljen a helységben, következésképpen támogatja is ezek mûködését. Az elöregedett kistelepülések központilag kapnak egy minimális támogatást. Ugyancsak központilag különítenek el összegeket különbözô pályázatokra, amit aszerint ítélnek oda, ki tudja hasznosabban elkölteni azokat. Természetesen, a pályázatok megvalósítását szigorúan ellenôrzik. Csak két példát említenék: 1. 450 lelkes kis falu, néhány év alatt újjá varázsolták az omladozó mûemlék templomot, egy régi gépszínbôl mûvelôdési otthont és múzeumot csináltak, jól felszerelt sportpályát és egyesületet hoztak létre, renoválták a klubot, könyvtárt, polgármesteri hivatalt. Mindezt pályázati és helyi pénzekbôl és természetesen sok-sok közmunkával. 2. Nagyobb falu, ugyanabban a térségben, szép magánházak és porták, de elhanyagolt templom, szinte romos mûvelôdési ház. Mindkét eset modell lehet arra, hogyan kell, illetve hogyan nem szabad gazdálkodni. Egy Békés megyei nagyközség polgármestere mondta a minap, hogy szerinte jövôt építeni csak egészséges és képzett fiatal generációval lehet, ezért náluk a két legfontosabb terület az egészségügy és az oktatás. Ott, ahol van megfelelô vezetés, sokat meg lehet valósítani. Máshol marad a siránkozás, de a lakosságnak érdeke, hogy a legjobb embereket válassza meg vezetônek. Még valamit: odaát több falunak van egy jegyzôsége, de minden falunak külön polgármestere, és ami még fontosabb, külön költségvetése.
Hogy nálunk a külön polgármester intézménye (nem függetlenített, de javadalmazott) mennyire megvalósítható, azon lehet vitatkozni, de hogy a jelenlegi felállás tovább fokozza a kis települések lemaradását, az tény. Mert van ugye egy községközpont, amelynek általában egymagában több tanácsosa van, mint a hozzá tartozó falvaknak együttesen, így mindent megszavaztat, amit akar. A demokrácia tiszteletben tartásával, ugyebár. Elôször is minden helységnek megfelelô számú képviselôje kellene legyen a községi tanácsban. Csak úgy mellesleg: konkrét eset, hogy van olyan falu, amelynek nincs képviselôje, pedig lélekszám szerint megilletné egy hely, a másik falunak két képviselô helyett egy van ugyanabban a községben. És ezt választások idején a helyi RMDSZ sakkozta ki ilyen szépen. (Mindkettô magyar többségû falu.) Ahhoz, hogy méltányosságról csak beszélni is lehessen a költségvetést, tehát a pénzt helységekre lebontva kell elosztani. Aki tud gazdálkodni, éljen meg, aki nem, az vegetáljon. Persze ehhez törvényi keret kellene.
Ami pedig a megyék új területi felosztását illeti: remélem, az RMDSZ-nek erre vonatkozóan vannak konkrét tervei. Csak azért nehogy kellemetlen meglepetések érjenek ellenfeleink és szövetségeink részérôl egyaránt. Láttam például évekkel ezelôtt a Nemzeti Parasztpárt egyik ilyen tervezetét, amely szerint Borszék és környéke, Neamt megyéhez tartozna. Ilyen tervezet bizonyára van még egy jónéhány. Ha érdekképviseleti szervezetünk nem készül fel idejében és kellô alapossággal a közigazgatási átszervezésre (amit megint reformnak fognak csúfolni), ismét mi leszünk a viccbeli nyuszi: akkor is kapunk, ha nincs kalap a fejünkön, akkor is, ha van.
A helyi autonómia a kis településeknél kezdôdik, és így megy felfele a nagyobb közigazgatási egységekig, megyékig, régiókig. És ez akkor is így van, ha a kolozsvári nyilatkozattervezet hallatán sokan hisztériás rohamot kapnak. Helyi önállóság nélkül nincs demokrácia, legfeljebb annak a paródiája, és piacgazdaság sincs, esetleg valami keverék állami-piaci-fekete gazdaság, aminek még nevet sem lehet adni.
Ui. Kerekes képviselô úr ötletét a falugondnok intézményérôl jónak tartom. Helyi szinten kell keresni a megoldásokat legalább arra, ami megoldható.
1990-ben a balavásári körzetben összesen 213 hektár szôlôaterületet jegyeztek, ma csupán 38 hektár (!) termôszôlô területet tartanak nyílván, java része kelementelki magángazdáké, 2 hektár pedig az egyház tulajdona. Miként magyarázható, hogy miközben a környezô falvakban a fordulat utáni években drasztikusan csökkentek vagy éppen eltûntek a szôlôsök, Kelementelkén megôrizték azokat? — kérdeztük Balogh Gyula szôlôtermesztôt, borászt, a helyi Arany Kalász Mezôgazdasági Társulás elnökét.
— A csombordi szôlészeti iskola technikusi diplomájával kezdtem pályafutásomat a zágori volt állami mezôgazdasági vállalatnál. Dolgoztam a borvállalat dicsôi pincéiben, aztán 1972- ben Kelementelkére jöttem, azóta itt élek és azóta termesztek szôlôt. A faluban ma összesen 35 hektár szôlô van ebbôl hét hektáron gépesített mûvelésre alkalmas. Határainkban nincs direkttermô, csak nemes fajták, mint a fehér leányka, szürkebarát, muskotály, sauvignon, olasz rizling. A gazdák legkevesebb 5, legtöbb 45 ár területen foglalkoznak a szôlôtermesztéssel.
Az 1991. évi 18-as földtörvény alkalmazása nyomán a szôlôterületeket is átvették a hirtelen földtulajdonossá vált gazdák. Amikor megalakítottuk az Arany Kalász Mezôgazdasági Társast, a tagok csak szántóföldjeikkel léphettek be, a szôlôvel nem. Az évek során azonban egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a településen lakók zöme idôs ember, nincs elegendô tôkéjük sem, gépeik a szôlô mûveléséhez. Javasoltam a vezetôtanácsnak, hogy a szôlôterületeken szolgáltatásképpen végezzük el fôleg a növényvédelmi munkálatokat. Elfogadták a javaslatomat, s ma már a gazdákkal közösen készítjük elô a permetlevet, társulás jármûveivel szállítjuk ki a földekre, aholo a gazdák maguk szórják ki. Esetenként a társulás szakemberei, fôleg idôsek számára növényápolási munkálatokat végeznek, mert például a rossz, hibás metszés 2-3 éves terméskiesést is okozhat.
— Miként alakultak Kelementelkén a terméshozamok?
— A kilencven utáni hét évben a termések jók voltak: 5-6000 kg hektáronként. A csúcsterméseket, 8000 kg-ot egy hektárról, 1997-ben szedtük le. Az utóbbi két évben a mostoha idôjárás és szôlôbetegségek elterjedése miatt azonban csökkent a hozam. Idén itt, Kelementelkén az átlagos hektárhozam 1500-2000 kg volt.
— Hogyan értékesítik a szôlôt, a bort?
— A gazdák zöme saját fogyasztásra termeszt szôlôt, s készít bort. Egykor a román borok kijutottak külföldre. Ma itthon nem tudok egy valódi borpiacról. Magyarországon például a pinceszövetkezetek közremûködésével történik a bor forgalmazása. Mi is gondolkodtunk azon, hogy meg kellene alakítani mifelénk a Kis-Küküllô menti pinceszövetkezetet, de ez egyelôre csak tervezgetés.
— Az ön által készített borok kapósak hiszen több borversenyrôl tért haza díjakkal.
— Balavásáron három borversenyen vettem részt 1997-ben 1998-ban és az idén. Az elsô alkalommal a sauvignon borom lett aranyérmes, a múlt évben a fehér leánykával nagydíjat nyertem, idén pedig a szürkebaráttal lettem elsô helyezett. A tavaly Enyeden a sauvignont aranyérmesnek minôsítették, és ugyancsak a múlt évben szervezett pécsi borversenyrôl ezüstérmes oklevéllel térhettem haza.
Új fôszakok a Scuola Transsylvanica programban
Két új fôszakkal gazdagodott a Scuola Transsylvanica Program. Az ifjúsági lapszerkesztô, valamint gazdasági lapszerkesztô fôszakra az írott sajtó, pontosabban szaksajtó iránt érdeklôdôk jelentkezését várják. A kétéves idôtartamú képzés során a hallgatóknak módjukban áll elsajátitani a szakma szinte összes megtanítható és megtanulható fortélyát. Ami teljesen rendhagyó, hogy a végzett lapszerkesztôk a profiljuknak megfelelô munkahelyhez jutnak.
Tekintettel arra, hogy a képzési terv kiegészítésére csak most kerülhetett sor, a beiratkozási határidô mindkét fôszak esetében 1999. október 31., déli 12,00 óra. Jelentkezési cím: Scuola Transsylvanica Program, Nagyvárad, Tudor Vladimirescu utca 62/a. szám, titkárság. Postacim: STP, 3700 Oradea 1, c.p.294, telefon: 059/137596.
A Nemzetközi E. Th. Kocher Alapítvány és a St. Balasius Alapítvány közös szervezésében orvostovábbképzôre, szakmai beszélgetésre hívja a szíves érdeklôdöket. Rendezvényünk Szovátán, a Teleki Oktatási Központ elôadótermében lesz 1999. október 16- án, szombaton.
A program reggel 9 órakor kezdôdik és a következô elôadásokra kerül sor:
1. Prof. dr. Kenéz József — Neuroradiológia
2. Dr. Barsi Péter — NMR — Epilepszia
3. Dr. Fedorcsák Imre címzetes egyetemi tanár — A gamma-kés, agyi keringési vizsgálatok
Az elhangzó elôadások egyaránt szólnak családorvosoknak, szakorvosoknak és orvostanhallgatóknak.
A rendezvényen való részvétel ingyenes. A részvételrôl a szervezôk, ha erre igény van, elismervényt állítanak ki.
Kérésre, fizetés ellenében szállást és ellátást biztosítunk (aki ezen segítségünket igényli, kérjük, hogy legkésôbb október 10-ig jelentkezzen) Bôvebb információk az alábbi címen kaphatók:
St. Balázs Alapítvány, 4300 Marosvásárhely, Aleea Constructorilor 3/10. Tel/Fax: +40-65- 212833. e-mail: blasius@netsoft.ro. Az iroda nyitvatartási ideje: hétfôn és csütörtökön 18-20 óráig
Köszönettel, Dr. Szatmári Mária, Dr. Domjánschitz László
Új könyvesbolt Marosvásárhelyen
Szantálillat, örökmécses fatörzsbôl készült ülô alkalmatosságok és egy "darab Hargita" fogadja azokat a könyvbarátokat, akik belépnek a marosvásárhelyi Enescu utca 2. szám (Kultúrpalota mellett) nyílt Gaudeamus könyvesboltba. A kicsi helyiségben ízlésesen elrendezett polcokon szépirodalmat, szakkönyveket,lexikonokat, festészeti albumokat, gyerekeknek illusztrált könyveket helyeztek el. Bô választékkal jelen van a bukaresti Teora Kiadó is. E részlegen az informatikusok, idegen nyelveket kedvelôk, üzletemberek, építészek találhatnak maguknak olvasnivalót.
— Ezt a könyvesboltot ezotérikus szempontok alapján rendeztük be, amellyel szeretnénk a természeti környezet nyugalmát sugallni, meditatív hangulatot teremteni. Látogatóink tanulmányozhatják a könyveket még akkor is, ha nem tudják megvásárolni. Tudjuk, hogy ma már luxuscikk lett a könyv. A televízió is egyre jobban elvonja a figyelmet, az érdeklôdést a könyvekrôl, ezt érezzük mi is az üzletben. Ezért gondoltunk arra, hogy különösebb, otthonosabb könyvesboltban fogadjuk vásárlóinkat. A kolozsvári egységünkben asztalokat, székeket is elhelyeztünk, ahol forgatni lehet a könyveket, állandó klienseinknek teát is felszolgálunk. A helyiség mérete miatt erre nem lesz lehetôség Marosvásárhelyen, de mindenképpen azt tervezzük, hogy könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat rendezzünk. Kányádi Sándor már megigérte, hogy eljön Marosvásárhelyre. Elsôsorban a gyerekeket és a fiatalokat akarjuk a könyvek bûvöletébe vonni. Megrendelésre bármilyen kötetet beszerzünk és a kolozsvári tapasztalatokra alapozva nemsokára Marosvásárhelyen is bevezetjük a részletvásárlási lehetôséget — mondja Magyari Eszter, a kolozsvári Gaudemaus könyvesbolt vezetôje, aki a marosvásárhelyi üzlet elsô lépéseit jött egyengetni.
Berde Mária, Dsida Jenô, Szilágyi Domokos, Tamási Áron, Sütô András könyvei pillantanak rám szép köntösben. Nagy bátorság ma szépirodalmat kínálni, a kommersz ponyvairodalommal szemben — mondja beszélgetôtársam —,de a mi célunk elsôsorban az, hogy a könyvek által egy kicsit szebbé tegyük világunkat, s ha úgy tetszik, akkor azt is szeretnénk, hogy ezáltal egy kicsit európaibbá váljunk.
Ha nem is rendelkezik Brassó, Nagyszeben, vagy a közelebbi Segesvár patinájával, Marosvásárhely — évszázados múltjával — szintén szívesen felkeresett turisztikai célpont. A turisztikai látványosságok pedig olyan árut képeznek, amelyet jó kereskedô módjára el kell tudni adni, tetszik, nem tetszik, kiváló mûemlékek heverhetnek parlagon, ha nem ismeri senki ôket, nem kapnak megfelelô hírverést.
Marosvásárhely látványosságait, azokat a helyeket, amelyeket egy kül- vagy belföldi turistának érdemes bemutatni, történetüket elmesélni, még egészen a közelmúltig is csak néhány beavatott ismerte, szinte semmiféle színvonalas, jó értelemben vett turisztikai reklámanyag nem állt rendelkezésre, illetve ami volt — az 1989 elôtt megjelent kiadványok —, tudatosan hamisította meg a város történelmét. Ezért igazán hiánypótló kiadványt jelentett a közelmúltban a polgármesteri hivatal által készíttetett, színes képekkel ellátott, kétszer két nyelvû (román—magyar, illetve angol- német) album, amelynek azonban nagy hátránya a viszonylag borsos ára, melyet nem csak a belföldi turisták nem tudnak megfizetni, de a külföldiek részérôl is bizonyos vonakodás mutatkozik, ha a 8-9 dolláros árról hallanak. Elôfordulhat, hogy valaki csak egy-két napot tartózkodik Marosvásárhelyen, s úgy érzi, drága szuvenír ez a kiadvány. Szükség van tehát egy olyan összehajtogatható, zsebben elférô, turistáknak szóló brosúrára is, amely dióhéjban közli azokat a legfontosabb információkat, amelyek egy városunkat rövid idôre felkeresô turistának fontosak, figyelemfelkeltôek lehetnek. Egy ilyen kiadványnak tartalmaznia kell egy vázlatos térképet a város központjáról, bemutathatja a legfontosabb mûemlékeket, a város rövid történelmét, eligazíthat a vendéglátóipar kínálatában.
Nos, ilyen jellegû kiadvány megjelentetésére készül a polgármesteri hivatal. A zsebkendônyi, leporellószerû kiadvány a tervek szerint három nyelven (román, magyar, angol) jelenne meg, s a szándék szerint kivitelezése tetszetôs, ám ára a minimális lenne. Létezik egy olyan elképzelés is, hogy a brosúrát ingyen bocsássák a turisták rendelkezésére, de csak akkor, ha erre megfelelô pénzügyi forrást találnak, hisz a saját költségvetésbôl erre nem tudnak pénzt biztosítani. Ha pénzért is árusítják, ára akkor sem haladhatja meg az 5000 lejt, s ez már elég alacsony ahhoz, hogy bárki megvásárolhassa.
A Romániánál jóval magasabb színvonalú turisztikai szolgáltatásokat nyújtó államokban (nagyon sok ország a szó szoros értelmében ebbôl él) már tudják azt, amit mi itt csak sejtegetünk: nem elég a látnivaló, az igazi turistacsalogatás olyan látszólag apró dolgokból tevôdik össze, mint amilyen például ez a készülô kis füzetecske is. Persze ez a kiadvány az üdvösséghez még távolról sem elég, ennél sokkal több — olyan dolgok is, amik meghaladják a helyi hatóságok szintjét — kellene. Valahol azonban el kell kezdeni.
Andrei Marga oktatási miniszter rendelete értelmében bizottság fogja kiértékelni évente a fôtanfelügyelôket. A miniszter által kinevezett öttagú bizottság pontozni fogja a fôtanfelügyelôk aktivitását. Ez utóbbiakat megerôsítik tisztségükben, ha 100 és 86 pont között kapnak; amennyiben a pontok száma 85 és 70 között mozog, a tanfelügyelôt megerôsítik tisztségében, de terv alapján javítania kell tevékenységét; aki 70 és 61 pont között kap, 3-6 hónapon belül újabb kiértékelésnek vetik alá; a 61-nél kevesebb pontszámot kapó tanfelügyelôt felmentik risztségébôl. A kiértékelés a menedzseri és tanfelügyelôi tevékenységet, a büdzsé helyes kidolgozását, a belsô pénzügyi ellenôrzést, a közösségi és szociális partneri kapcsolatokat, a tárca által megkövetelt más tevékenységet tart szem elôtt.
Nemsokára befejezik a napraforgótermés begyûjtését. Az október hetedikéig elért termés 1,2 millió tonnát összegez. A mezôgazdasági és élelmezési tárca becslései szerint idénre 1,4 millió tonnás termés volt várható. A napraforgóval bevetett 1,044 millió hektárnyi terület 95 százalékáról, illetve 991169 hektárról begyûjtötték a termést. A magánágazatban értek el legnagyobb termést, nevezetesen 905.080 tonnát, szemben az állami földekrôl begyûjtött 339.434 tonnával. Hozzávetôleg 1,06 millió tonna napraforgót el is raktároztak már, 181 ezer tonna maradt csupán a termelôknél.
Szegény közösségeknek szánt tervek
A Román Szociális Fejlesztési Alap versenyt hirdetett a szegény faluközösségek fejlesztési projektjeinek finanszírozására. A verseny elsô fordulója most fejezôdött be. Különös figyelmet szenteltek a finanszírozási kéréseket benyújtó közösségek szegénységi állapotának, valamint a kérvényezôk projektlevezetô képességének ellenôrzésére. A Szociális Fejlesztési Alap új módszert vezetett be a tervek értékelésébe, nevezetesen a helyszíni vizsgálatot. Az elsô fordulón 84, a rurális kisinfrastruktúrára (községi utak, vízellátás, hídjavítás stb.) vonatkozó projektet terjesztettek elô 16 megyébôl. Ezekbôl 64-et helyszínen értékeltek, és jóváhagyták 26 finanszírozását. Három jövedelemhozó célzatú tervet terjesztettek elô, ebbôl kettôt jóváhagytak, a 21 szociális szolgáltatási program közül pedig tízet helyszínen értékeltek és négyet elfogadtak. Az elfogadott 32 terv költségvetése 1,6 millió dollárra rúg. A pénzösszegeket a "nyertesek" részletben kapják meg, miután az Alap személyzete ellenôrizte az elôzô részlet felhasználásának korrektségét. Az elsô részlet az összfinanszírozás 15 százalékát teszi ki.
A "liberális" katolikusok változást követelnek
Liberális katolikusok egy nemzetközi csoportja nyílt levélben kérte II. János Pál pápától, hogy hajtson végre merész változtatásokat az egyház életében. Az Európai Katolikusok Fóruma elnevezésû szervezet képviselôi hétoldalas levelüket egy poszter méretû borítékba csomagolva hétfôn adták a meglepett vatikáni svájci gárdistáknak, miután a közelben sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy szerintük a katolikus egyház milyen reformokra szorul. Az "ellenzéki" katolikusok vázolták azt, hogy milyen embert látnának szívesen a jelenlegi pápa utódjaként, de jelöltjük személyét nem fedik fel, mert azzal pápává választása esélyét rontanák. A pápának írt levelet a csoport 120 tagja fogalmazta meg a Róma közelében rendezett "alternatív szinódusukon", amellyel az európai püspökök jelenleg Vatikánban folyó gyûlését kívánják ellensúlyozni. Írásukban egyebek között sérelmezik, hogy a hívôknek nincs beleszólásuk abba, hogy egyházmegyéjükben kit nevezzenek ki püspöknek. Kifogásolják, hogy a katolikus nôk nem folyamodhatnak a fogamzásgátláshoz, és nem lehetnek lelkipásztorok. Idejétmúltnak tartják a papi nôtlenség intézményét is.
Csütörtökön veszi át megbízatását
Lord Robertson csütörtök délelôtt kezdi meg fôtitkári teendôit az észak-atlanti szervezet brüsszeli központjában, jelentette be hétfôn a NATO. A közlemény szerint Lord Robertson elsô munkanapján találkozik a NATO tizenkilenc tagállamának nagyköveteivel, valamint a szervezet legfôbb katonai és civil hivatali testületeinek vezetôivel. A volt brit védelmi miniszter Javier Solanat követi a NATO-fôtitkári székében.
Szeptemberben 3,2 százalékos havi inflációt mértek Romániában az augusztusi 1,2 százalék után, közölte a statisztikai hivatal. Az éves infláció szeptemberben 50,2 százalékra nôtt az egy hónappal korábban feljegyzett 49,5 százalékról. December és szeptember között 38,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Romániában; az átlagos havi infláció 3,7 százalék volt a vizsgált idôszakban. A kormány elôrejelzésében 43 százalékos év végi infláció szerepel 1999-re, de elemzôk szerint a valós szám közelebb lesz a 45 százalékhoz, írta a Reuters. A tavaly év végi infláció 40,6 százalék volt.
A román labdarúgás legfôbb feladatainak megoldását a "valódi futballban" érintett személyekre kell bízni, vagyis el kell venni azokat a megalkuvóktól, nyilatkozta Ilie Nastase, az 1970-es évek teniszcsillaga. A sportember szerint az "érinthetetlen" játékosok, mint például a török Galatasaray két sztárja, Gheorghe Hagi és Gheorghe Popescu, karrerjük befejezése után magas pozíciót érdemelnek. A román labdarúgás évek óta, de egyelôre különösebb eredmény nélkül, küzd az általánossá vált korrupció ellen. A megvesztegetések elsôsorban a bajnokságok végén kerülnek elôtérbe, amikor gyakran a pénz dönti el az európai kupaszereplést érdemlô helyezések vagy a kiesések sorsát. A Reuters beszámolója szerint szeptemberben Radu Vasile miniszterelnök is felemelte szavát a "sötét megállapodások" ellen. Nastase már játékosként sem tartozott a visszafogott személyek közé, véleményét mindig élesen, néha a szükségesnél is szókimondóbban fogalmazta meg. Idén a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) elnökválasztásán is, valószínûleg a sportágat bíráló véleménye miatt, elbukott.
A cigány oktatás minôségének javításáért
A tanügyminisztérium országszerte cigány tanfelügyelôket nevezett ki a megyei tanfelügyelôségeken, akiknek az a feladatuk, hogy a roma gyerekek iskoláztatásában és a számukra szervezett oktatás minôségében elôrehaladást érjenek el. Ezzel a témával a Project on Ethnic Relations (PER, Project az etnikumközi kapcsolatokért) kétnapos tudományos ülésszakot szervez Marosvásárhelyen, a tanügyminisztérium és a Romani Criss egyesület javaslatára. A rendezvény részvevôi — a kinevezett cigány tanfelügyelôk és az ország azon megyéinek a fôtanfelügyelôi vagy helyetteseik, amelyeknek a hatáskörébe esik a kisebbségi oktatás — elsôsorban azt próbálják feltérképezni, hogy melyek a cigány gyerekek oktatásában létezô legnagyobb gondok, ugyanakkor meghatározzák a cigány tanfelügyelôk feladatkörét is. A tudományos ülésszak szerdán reggel 9 órakor kezdôdik a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea utca 6. szám).
Elkezdték a szerzôdések aláírását
Tegnap délután elkezdôdött a megyei Egészségbiztosítási Pénztár és az akkreditált magángyógyszertárak közötti szerzôdések aláírása. Dr. Mihai Porutiu, a pénztár vezérigazgatója szerint a megye 97 gyógyszertárával kötött szerzôdések révén egy sor eddig tisztázatlan kérdés oldódik meg az ingyenes, illetve ártámogatott gyógyszerek kibocsátásával kapcsolatosan.
Gabriel Liiceanu Marosvásárhelyen
A Humanitas Kiadó könyvkiállítást tart október 14-én, csütörtökön délután 4 órai kezdettel a marosvásárhelyi Romulus Guga üzletben. Délután 5 órakor, szintén a kiadó szervezésében, a Nemzeti Színház elôcsarnokában Gabriel Liiceanu találkozik az olvasókkal.
Az immunhiányos tünetegyüttes (AIDS) megbetegedést okozó HIV-vírusos fertôzésrôl tart elôadást dr. Carmen Chiriac, a marosvásárhelyi Fertôzô Betegségek Klinikájának orvosa. A rendezvény szervezôi a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Népiegyetem, az elôadást a Népiegyetem székhelyén, a Rózsák tere 57. szám alatt, az elsô emeleti nagyteremben tartják meg október 14-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel.
Újra mûködnek az utcai világítótestek Jedden
Október 1-jétôl újra világítanak az utcai lámpák a Marosvásárhely melletti Jedden. A közvilágítást júliustól szüntették meg azért, hogy az amúgyis szûkös helyi költségvetést ne terheljék a villanyszámlára fizetendô összegekkel is. Nagy Márton polgármester elmondta: az azóta eltelt három hónap alatt 45 millió lejt spóroltak meg, de a település lakóinak kérésére a tanács úgy döntött, újra kéri az áramszolgáltató Coneltôl, kapcsolja vissza a villanyt. Ez október 1-jén megtörtént. A polgármesteri hivatal ugyanakkor 4 millió lejre vásárolt égôket azért, hogy ott, ahol hiányzik vagy elromlott, pótolni tudják a hiányt.
Hat megyei érem a nemlátók atlétika- bajnokságán
Két aranyérmet, három ezüstöt és egy bronzot nyertek a Maros megyei Nemlátók Egyesületének képviselôi a Kolozsváron nemrégiben megrendezett országos atlétika-bajnokság döntôjében. A legjobb eredményt Victoria Todea érte el, aki elsô lett diszkoszvetésben és súlylökésben és második gerelyvetésben. Kiemelkedôen szerepelt ugyanakkor Calin Alin Marian és Daniel Calugar is, elôbbi második lett 100 méteres síkfutásban és harmadik távolugrásban, utóbbi második helyezett súlylökésben. A fent említett sportolók elôfelkészítésével Maria David és Mihai Moraru egyesületi elnök foglalkozott.
Szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda) ma délután 3 órai kezdettel jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint azokat az iratokat, amelyek alapján valamely ügyben a szakember tanácsát kérik.
A közrendet és a tisztaságot ellenôrzik
Tíznapos haladékot kaptak azok, akiknek a portáján rendetlenséget, szemetet talált a kb. két hete alakult jeddi köztisztasági bizottság; ennek lejárta után akár meg is büntethetik azokat, akik nem tesznek a község rendbetétele érdekében. A bizottság, amelynek orvosok, állatorvosok, a rendôrség képviselôi, az iskolaigazgatók és az alpolgármester tagja, végigjárta a községhez tartozó hat települést és ahol rendellenességet talált, felszólította az illetôket, hogy tegyenek rendet, ugyanakkor megvizsgálta az élelmiszeripari egységeket is. A bizottság vizsgálódásának eredményei máris megmutatkoztak. A helyi önkormányzat vezetôi szerint a cél nem az, hogy bárkit is megbüntessenek, hanem hogy rendet teremtsenek a községben, de kirívó esetben a bizottság bírságolhat is.
Puskás János, Árgyó Nóra, Nagy Dónáth és Ádám Andrea voltak a gyôztesei annak az aktív sakkversenynek, amelyet az október 9-10-i idôszakban rendezett meg Marosvásárhelyen a helybeli Iskolás Sportklub és Sportlíceum és amelyen az Ôszi-kupáért mérkôztek a részvevôk. A versenyen négy kategóriában lehetett nevezni, így nyertest hirdettek a férfi, nôi, fiú és lány mezônyben is. Az ötven sakkozó hét (a felnôttek), illetve kilenc (a gyerekek) fordulóban, harmincperces mérkôzéseken mérte össze tudását. A legfiatalabb versenyzônek járó díjat Farcas Ionut (5 éves) és Szabó Marietta (6) kapta.
Copyright © Népújság - 1999