|
LI. évfolyam 235. (14287) |
1999. október 8., péntek |
Kedden, október 5-én reggel még mindenki azt hitte, hogy a magyar és a román igazságügyminiszter is részt vesz a tizenhárom aradi vértanú emlékére szervezett rendezvényeken. Késôbb kiderült, hogy Valeriu Stoica mégsem jön el (nem is fáradtak megokolni, miért). Viszont eljött Dávid Ibolya, az RMDSZ Arad megyei elnöke szavai szerint "a mi Ibolykánk", és aktívan részt vett az eseményeken: a kedd esti színházi elôadáson, a szerda délelôtti szentmisén és a délutáni koszorúzáson is. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolta, és testvéri szeretettel köszöntötte a város polgárait, még "azokat is, akik megpróbálták megzavarni" az emlékezést. Miközben arra szólított fel, hogy "minden áldozat emlékére szóljanak a harangok és égjenek a gyertyák", a maréknyi, de annál zajosabb ellentüntetôk csoportja elôször Vadimot szólongatta, majd a "kurvát" akarták kikergetni az országból. A vásárhelyiek edzetteknek mondhatók ilyen szempontból, azonban az egész dolog kísértetiesen emlékeztetett az 1990 márciusában nálunk történtekhez. Éppúgy egy maréknyi hangoskodó ordibált, a rendfenntartó erôk éppúgy "elkülönítették" ôket az emlékezô magyaroktól, és — szomorúan kellett tapasztalnunk — a rendôrség éppúgy hagyta ôket "kibontakozni", sôt azt a pillanatot is elkaptuk, amikor egyenként segítettek nekik beszivárogni a magyarok közé. Nincs semmi új a Nap alatt!
A meglepetések embere Orbán Viktor magyar kormányfô. Miután a szervezôk, az Arad megyei RMDSZ és EMKE, illetve a sajtó egész nap tûkön ültek az izgalomtól, hogy jön-e vagy nem jön, meg hogy hány órakor érkezik, egyszercsak ott volt. A program szerint a színházi elôadást megelôzôen kellett volna megtekintenie a minoriták templomának udvarán levô szoborcsoportot, azonban este hétre, az elôadás kezdetére sem érkezett meg. Késôbb befutott az elôadásra, utána pedig az aradi szegénykonyhán szervezett fogadáson mûanyag pohárból volt kénytelen kóstolgatni a konyakot. Legalább láthatta, mit jelent a szegénység! Kisebbfajta incidens is történt, ugyanis a pohárköszöntôt magyarul mondta el, a román sajtó pedig követelte saját nyelvén is. Végül be kellett érniük azzal, hogy angol nyelven ismételte meg szavait.
Dávid Ibolya újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: két hely üresen maradt a színházban, a Radu Vasile kormányfô és a Valeriu Stoica igazságügyminiszter helye. Pedig ô "szívesen látta volna ôket Aradon". A szegénykonyhán rendezett fogadáson a miniszterasszony is részt vett, s éjfél utánig maradt. Orbán Viktor egy idô után hazament, a feleségét bízta meg, menjen el helyette másnap a misére. Közben pedig, amikor épp a minoriták temploma elôtt voltak, azt kérdezte a társaságában levô nagykövettôl: ez az a templom? Az igenlô válaszra pedig azt mondta, hogy akkor megnézzük, s máris indult, a testôre és a hivatalosságok alig tudtak lépést tartani vele, s annyi idejük maradt csupán, hogy gyorsan telefonáltak a szerzetesrendhez, nyissák ki a kaput. Történt mindez kedden este tíz óra tájt.
A szerdai ünnepi szentmisét három püspök és számos katolikus pap celebrálta, de szót kaptak a többi keresztény egyházak képviselôi is. A zsúfolásig telt templomban ott volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, az RMDSZ kormánytisztviselôi és a honatyák. A magyar kormányt Dávid Ibolya és a kerékpártúrával érkezô közlekedési miniszter, Katona Kálmán képviselte, részt vett Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Bálint-Pataki József fôtanácsos, Kósáné Szabó Magda, az MSZP képviselôje és sokan mások. A mise végén megköszönték a vendégeknek a részvételt. Külön üdvözölték más hivatalosságok mellett a magyar kormány, valamint a román kormány képviselôit, név szerint sorolva a jelenlevôket. A "névsorolvasásból" kiderült, hogy a román kormányban is csupa magyar miniszter és államtitkár van, egyetlen román nevû/ajkú kormányos sem tisztelte meg jelenlétével az ünnepséget. A mise végére befutott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, aki részt vett a koszorúzási ünnepségeken is. A szerda délelôtti program a magyar külügyminisztérium által szervezett fogadással zárult.
— mondta a koszorúzáson a román kormányt képviselô Gheorghe Neantiu prefektus. Románia és Magyarország közös sorsának építésérôl beszélve kiemelte, hogy a mai partnerség a jövô barátságát jelenti és a stabilitás garanciája lesz. Arról is szólt, hogy kölcsönösen tisztelnünk kell nemzeti hôseinket, idézte az alapszerzôdés erre vonatkozó cikkelyét, s hangsúlyozta, hogy nem szabad megtagadni más népek nemzeti identitását. Az emlékparkot a román—magyar megbékélés szimbólumának nevezte, miközben az ordítozó román nacionalista "hazafiak" nemzetárulónak kiáltották ki, s Vadimot hívták segítségül eme nagy bajban. Arra szólított fel, hogy hagyjanak fel a revansizmussal, Románia, a béke és a haladás érdekében, s kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos Magyarország ôszinte barátsága.
A koszorúzási ünnepség zuhogó esôben zajlott, s amint vége lett, a hangoskodók is kifáradtak, az esemény incidens nélkül ért véget.
Pénz és ingyenterápia a zavargóknak
Az ellenzéki pártok jól szervezett provokációja volt az a nacionalista tüntetéssorozat, amellyel szerdán megzavarni igyekeztek Aradon az október 6-i megemlékezéseket.
A román nyelvû aradi lapok csütörtökön azt hangsúlyozták, hogy a nacionalista tiltakozás spontán módon történt, mert "az aradiak nem tûrhették tovább, hogy Orbán Viktor, Dávid Ibolya, Radu Vasile és Valeriu Stoica manôverei megalázzák ôket saját otthonukban".
A spontán népi, nemzeti felháborodást emlegetô lapok beszámolójából az is kiderül azonban, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) ifjúsági szervezetei mozgatták azt a nem egészen 100 fôs csoportot, amely egész nap fel-alá vonult a városban, és a megemlékezés-sorozat minden színhelyén botrányt próbált okozni.
Az aradi Adevarul címû lap már keddi számában interjút közölt a PRM aradi parlamenti képviselôjével, aki elmondta: a Nagy-Románia Párt nem akar román-magyar megbékélési parkot Aradon. "Tudjuk, hogy október 6-án tömegek jönnek majd Magyarországról. Elmondhatom, legalább hatezer román is ott lesz Aradon" — jelentette be.
Az ígért többezres tömeg helyett csak mintegy száz tüntetô gyûlt össze szerda délelôtt a belvárosi minorita templomnál, ahol emlékezô szentmisével kezdôdött az ünnepségsorozat. A PRM és a PDSR ifjúsági szervezetei vezetôinek irányításával "Ki a magyarokkal az országból!" "Ki a barbárokkal!" "Mi, románok vagyunk itt az örök urak!" jelszavakat kiabáltak.
A délután kezdôdô központi ünnepségig a csoport a város fôutcáján vonult fel s alá, majd a városházától a PRM helyi szervezetének elnöke és alelnöke vezetésével indultak az aradi vár mellett lévô obeliszkhez.
A tüntetôk itt elôbb az emlékmûhöz vezetô utat akarták elállni. Ekkor tárgyalások kezdôdtek a kivezényelt rendfenntartó erôk irányítójával. Ezek után maguk a rendôrök vezették a csoportot az obeliszk közvetlen közelébe, majd amikor az a veszély fenyegetett, hogy "a népharag" a helyszínre érkezô magas rangú magyar politikusokat sem kíméli, a rendôrök az emlékmû mellett gyûrûbe zárták a hangoskodókat.
Bár a tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendôrség egyetlen helyszínen sem tett semmit a romániai magyarokat és a magyarországi politikusokat obszcén módon gyalázó "hazafiak" eltávolítására.
Az obeliszknél a tüntetôk az érdeklôdôknek készségesen elmondták: egész napi fáradságukért 150 ezer lejt (valamivel több mint 2000 forintot) és ingyenpálinkát kaptak.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke csütörtökön elmondta az MTI-nek, hogy a kormányülésen felszólítják Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert: indítson vizsgálatot az engedély nélküli aradi tüntetések ügyében.
Az 1999. október 6-án radon történtekkel és az elôzô napok ehhez kapcsolódó eseményeivel kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következô állásfoglalást teszi közzé:
Úgy ítéljük meg, hogy ismételten a magyarellenes hangulatszítás jól bevált módszerével állunk szemben. Az Aradon kivégzett tábornokok esetében, a szoboregyüttes kapcsán egyes politikusok és újságírók szándékosan félrevezetik a román közvéleményt, eltorzítják az igazságot, és a történelemhamisító nacionalista-kommunista szemléletet éltetik tovább. A vitatott szobor az önkényuralom elleni mindenkori harc és a szabadság szimbóluma, amiért egyaránt küzdöttek a román és magyar negyvennyolcasok.
Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ô történelmük, múltjuk, hagyományaik, mûemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékmûveket vagy meg akarják akadályozni felállításukat, valójában a magyarok nyomait akarják kitörölni Erdélybôl.
Ez a szándék szöges ellentétben áll a kisebbségek jogával identitásuk megôrzéséhez, kifejezéséhez és fejlesztéséhez, amelyet Románia Alkotmánya szavatol.
Megerôsítjük korábbi állásfoglalásainkat, hogy a román—magyar barátság emlékparkjának létrehozása, a román és a magyar kormány megállapodása alapján, fontos állomása lehet a két nemzet történelmi megbékélésének, ösztönzôje a kölcsönös megértésnek, egymás értékei tiszteletének.
Sajnálatos, hogy miután a két nép közeledése érdekében egy fontos döntést meghoztak, a román kormányzati tényezôk és egyes koalíciós pártok vezetôi nem voltak következetesek saját döntésük kivitelezésében, nem a kezdeményezés jelentôségét pozitívan értékelô helyi és országos politikai és közéleti személységek véleményére alapoztak, hanem engedték azt a látszatot kialakulni, hogy meghátrálnak egy tudatosan és rosszindulatúan gerjesztett feszültség veszélye elôl, amely végül is, amint azt az október 6-án Aradon történtek is bizonyították, csupán egy kis létszámú csoport hangoskodásában nyilvánult meg.
Bízunk abban, hogy ezek a megnyilvánulások nem tudják megakadályozni a két ország és két nép közötti kapcsolatok további fejlôdését, ami kölcsönös érdeke Romániának és Magyarországnak is.
Ugyanakkor, bármennyire is jelentéktelen volt az Aradon összegyûlt néhány tucatnyi szélsôséges nacionalista zavarkeltési kísérlete, mégsem hunyhatunk szemet fölötte, hiszen a szándék egyértelmûen a két ország, illetve a román többség és a magyar kisebbség viszonyának megrontása volt, és hosszútávon azoknak a stratégiáját szolgálja, akik meg akarják gátolni Románia európai integrációját.
Véleményünk szerint a rendfenntartó erôknek nem lett volna szabad eltûrniük, hogy egy engedélyezetlen ellentüntetés alakuljon ki, és magyarellenes, xenofób jelszavak kiabálásával próbáljanak meggyalázni egy méltóságteljes emlékünnepséget. Nem csupán a jelenlevô megemlékezôket – köztük a tizenhárom szabadságharcos tábornok leszármazottait – sértették meg ezáltal, hanem az egész Romániában élô magyar közösséget.
Határozottan felszólítjuk a Belügyminisztériumot és az illetékes hatóságokat, hogy azonnal intézkedjenek a vétkesek felelôsségre vonásáért és megbüntetéséért.
1999. október 7.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke
A csütörtöki román napilapok terjedelmes tudósításokban számoltak be az elôzô nap Aradon történtekrôl.
Az Adevarul szerint az aradi tizenhármak kivégzésének 150. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés "a világ magyarságának találkozójává vált".
A lap riporterei szerint a Nagy-Románia Párt temesvári és kolozsvári ifjúsági szervezeteinek mintegy 20 tagja és a Vatra Româneasca néhány híve magyarellenes jelszavakat kiabálva a katolikus templom elôtt megpróbálta megzavarni a megemlékezést, de tiltakozásukat az aradiak egyáltalán nem támogatták. A tiltakozók bekiabálásokkal és füttykoncerttel próbálták megzavarni a 13 tábornok emlékét megörökítô obeliszknél lezajlott emlékünnepséget is. Az aradi történéseket a lap így összegezte: "A román—magyar feszültségeket szûráztató esô és a közös szegénység oltotta ki".
A Cotidianul az aradi megemlékezôk körében álló Orbán Viktort ábrázoló elsô oldalas színes fényképre "Az aradi szégyen" nagybetûs címet írta. A lap egész oldalas aradi beszámolója, amelyet a telefonáló Radu Vasile fényképe illusztrált, "A román kormány kompromittálta a román—magyar megbékélés gondolatát" cím alatt jelent meg.
Az Evenimentul Zilei "Arad — az ostrom alatt álló város" címmel számolt be "a hatalmas botrányt kiváltó magyar megemlékezésrôl", amelyet "a románok százainak tiltakozása" fogadott. "Az aradiak meggyôzôdése, hogy az emlékmû körüli egész felhajtás tulajdonképpen az életfeltételek romlását akarta leplezni. Abban a városban, ahol nem léteztek etnikumközi problémák, a tegnapi légkör az írországi Orániai Lovagrend tagjainak katolikusok lakta negyedeken át masírozó menetelését idézte" — vélte az Evenimentul Zilei.
A Curentul elsô oldalán színes fotót közölt az aradi utcán feleségével kézenfogva sétáló Orbán Viktor magyar kormányfôrôl. A képaláírás szerint "Miközben Radu Vasile a bukaresti kormánypalotát preferálta, a magyar kormányfô felkereste Aradot, és leckét adott nekünk diplomáciából".
A magyar és a román kormányfô tervbe vett aradi találkozója, az emlékpark alapkövének közös letétele jövôbe mutató jelképe lehetett volna annak, hogy a két szomszéd népet ezután több kapcsolja össze, mint amennyi elválasztja. Végül azonban ebbôl semmi sem lett — állapítja meg csütörtöki elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Matthias Rüb budapesti tudósító meglátása szerint a kormányfôk és román miniszterek távollétében "fél rendezvénnyé" lefokozott megemlékezés pontosan tükrözi a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állását: Budapest és Bukarest általában korrektül bánik egymással, ám azt nem lehet állítani, hogy a kétoldalú viszony terén elôrelépés mutatkozna.
Az aradi vár és a vértanúk sorsának ismertetése után a konzervatív német újság tudósítója rátér a 150. évfordulóval kapcsolatos megemlékezés elôkészítésére, amelynek során a román bal- és jobboldali nacionalisták heves támadást indítottak a bukaresti kormány ellen, az Erdélyben élô magyarok "irredentizmusával" riogatva a közvéleményt. "Hogy a reformok elmaradt sikerei és a változatlanul nehéz gazdasági és társadalmi helyzet miatt gyönge bukaresti kormány engedett a nyomásnak, és sem a miniszterelnök, sem pedig egyetlen miniszter nem utazott Aradra, az mindennél többet mond a román kormánykoalíció állapotáról. Már szóbeszéd tárgyát képezi a választások elôrehozása, amelyeken jó eséllyel indulna Iliescu volt államfô és szocialista pártja."
Az 1996 ôszi választások után, amikor a romániai magyar kisebbség pártja is belépett az új kormányba, úgy tûnt, hogy megnyílt Románia elôtt az út a reformok és Európa felé. Három évvel késôbb a lelkesedés helyét ismét a kiábrándulás foglalja el, miközben a román nacionalistáknak az alapjában véve mérsékelt RMDSZ-szel folytatott állandó veszekedései miatt a szomszédos Magyarországhoz fûzôdô kapcsolatok sem mozdulnak el a holtpontról - állapítja meg végezetül a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A képviselôk csütörtökön szakaszonként elfogadták az állampolgárok saját dossziéhoz való hozzáférését megengedô és a Szekuritáté politikai rendôrségi minôségét szentesítô törvénytervezet egyeztetô bizottsági jelentését.
A képviselôk által elfogadott megfogalmazásban a jelen törvény hatálya alá lépnek az RHSZ, a KHSZ, a Köztársasági Ôrezred, valamint a Rendkívüli Távközlési Szolgálat igazgatói és ezek helyettesei.
Nem ellenôrizhetôk a belügyi hírszerzô szolgálat alkalmazottai, leszámítva az adminisztratív feladatköröket ellátó civil személyzetet. A képviselôk teljes mértékben helyeselték a szenátus és az egyeztetô bizottság javaslatát, miszerint a diplomáciai és konzulátusi személyzetre is kiterjeszthetôk legyenek a törvény rendelkezései, leszámítva a mûszaki vagy adminisztratív személyzetet.
Elutasították a Mezôgazdasági indítványt
A szenátorok csütörtökön 52 szavazattal 30 ellenében és 3 tartozkodással elutasították a mezôgazdaság helyzetérôl 47 szenátor által benyújtott indítványt.
A szavazóberendezés meghibásodása miatt a szenátorok kézemeléssel adták szavazatukat, és nem titkos szavazattal, ahogy ezt az RTDP javasolta.
Adrian Nastase, az RTDP elsô alelnöke csütörtöki sajtóértekezletén közölte annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amit a párt megrendelésére a Metro Media Transilvania végzett szeptember 10. és 20-a között.
Arra a kérdésre, melyik pártban vagy politikai szövetségben bízik, a megkérdezettek 26 százaléka a RTDP-t, 17 százalék a konvenciót, 11 az SZR-t, 5 az NRP-t és 6 százakék a DP-t nevezte meg.
A legmegbízhatóbb politikai személyiség Ion Iliescu (22 százalék); utána következik Teodor Melescanu 15, Emil Constantinescu 10, Theodor Stolojan 6, Corneliu Vadim Tudor 5 és Petre Roman 4 százalékkal. A legkisebb bizalmat Emil Constantinescu élvezi (25 százalék); következik Ion Iliescu 13, Vadim 12, Diaconescu 7, Markó Béla 6 és Roman 3 százalékkal.
A megkérdezettek 34 százaléka látná szívesen Iliescut az államfôi tisztségben, 21 százalék Melescanut, 17 százalék Constantinescut, 7 százalék Vadimot és 5-5 százalék Romant és Stolojant választaná.
A legrokonszenvesebb politikus Melescanu 13 százalékkal. Következik Iliescu 12, Stolojan 6, Constantinescu és Vadim 5-5, Roman 4 százalékkal.
A parlamenti választásokon 37 százalék voksolna az RTDP-re, 22 százalék a konvencióra, 16 az SZR-re, 8 a DP-re, 7 az NRP-re, 5 az RMDSZ-re és 3 százalék más pártokra.
Jörg Haider, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetôje szerdán óva intett az Európai Unió gyors keleti kibôvítésétôl.
Az ausztriai munkahelyeket féltve "nemet" mond arra, hogy mostanában végrehajtsák a keleti kibôvítést — jelentette ki Haider a strasbourgi Európa Parlamentben.
A politikus, akinek pártja a második legerôsebb politikai erôként került ki a vasárnapi ausztriai parlamenti választásokból, legkevesebb 10 éves átmeneti idôszakot követelt a közép- és kelet- európai országok EU-csatlakozásához. Vitatta ugyanakkor, hogy valaha is a keleti kibôvítés megvétózását kérte volna.
Az FPÖ elnöke újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy csak spontán, politikai megbeszélésekre érkezett Strasbourgba. Nem volt hajlandó elárulni azonban, hogy kikkel akar találkozni — írta a DPA.
Tegnap ismét kompromisszummal zárult a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a Distrigaz Nord Rt., az Energomur, illetve a polgármesteri hivatal és a megyei tanács vezetôi közti találkozó, ahol az említettek a gázszolgáltató hétfôi ultimátuma kapcsán az adósságok helyzetét vitatták meg. Tehát meleg víz továbbra is lesz, azonban szigorú feltételek mellett.
Petris Tiberiu, a gázmûvek igazgatója, mint várható is volt, az augusztusban kötött egyezmény be nem tartását sérelmezte. Az Energomur és a polgármesteri hivatal az egyezményben augusztusra rögzített összegeket fizette ki, szeptemberre az igazgató szerint a polgármesteri hivatal semmit, az Energomur pedig a folyó számla értékénél is kevesebbet törlesztett.
A polgármesteri hivatalra háruló összegeket a lapunkban már többször is említett 140. számú sürgôsségi kormányrendelet tisztázza. Toganel Ioan megyei tanácselnök szerint az intézménynél már elô is készítették a következô ülésen beterjesztendô határozattervezetet, miszerint 9,981 milliárd lejt utalnak át a város számlájára az ártámogatások fejében. A hónap végéig tehát a Distrigaz megkapja a tízmilliárd lejt, amivel kiegyenlítôdnek szeptember végéig a költségvetési adósságok.
A további ártámogatások kérdése is szóba került a tanácskozáson. A megyei tanács elnöke és Socol Victor, az Energomur vezérigazgatója egyaránt tudni vélte, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül egy új kormányhatározat, amely által a kisjövedelmû családokat segítenék a hôenergia-költségek ártámogatásával. Pontosabban, a jövedelmi szinttôl függôen havi 1-2-3 százezer lejes támogatásról lenne szó, amit a helyi költségvetésbôl állnának, tehát ezt a támogatást a polgármesteri hivatalon keresztül kapnák az arra jogosultak. Socol igazgató szerint legalább 1800 marosvásárhelyi családot érintene ez a támogatás, becslései szerint mintegy 3,5 milliárd lejes, havonkénti tételben. Ugyanakkor azt is elmondotta, indítványozták, hogy a támogatás összegét emeljék magasabbra, tekintettel arra, hogy a hôenergia-költségek jelentôsen emelkednek. Ezenkívül pedig az államkassza továbbra is szubvenciót nyújtana a hôenergia árára, vagyis a Gcal-ánkénti, a lakosság számára országos szinten megállapított egységár, és az ennél magasabb elôállítási ár közötti különbséget továbbra is az állam fizetné.
A polgármesteri hivatalnak van költségvetési kerete a további ártámogatásra, azonban a gond ott van, hogy a kormányhatározat már hetek óta közszájon forog, de konkrétat még senki nem tud róla. Ugyanígy továbbra is kérdéses, mi lesz a helyzet az Energomur adósságait terhelô tízmilliárd lejes késedelmi kamattal. A megyei tanácselnök szerint rövidesen várható, hogy eltörlik ezt a tételt. Arra hivatkozott, hogy a kormány a hôenergiával kapcsolatos országos gondok láttán komoly lépéseket kíván tenni ebben a problémakörben. Erre vall az új szociális ártámogatási rendszer, és ugyancsak ide vágna a késedelmi kamatokat eltörlô intézkedés is.
Az Energomur adósságait taglalva, a probléma lényege továbbra is az, hogy a lakosság nem fizet. Részben az új támogatási formában látták a jelenlevôk a megoldást, részben pedig az Energomurnak a rosszul fizetôkkel szemben alkalmazott megszorításaiban. Elôbbi tényezô a fizetni képteleneknek jelentene segítséget, utóbbi pedig kezd eredményekre vezetni a fizetni nem akarókkal szemben. Jelenleg a vásárhelyi lakótömbök, illetve lépcsôházak egytizedében szünetel a melegvíz-szolgáltatás, az egykori Ady negyedben és Nyárádtôn például sehol sincs meleg víz. Mindemellett Socol Victor szerint át kellene alakítani a régi lakótársulásokat ingatlanonkénti tulajdonosi társulásokká, és meg kellene szigorítani az ezeknél végzett ellenôrzéseket. Ami az átalakítást illetné, erre már elhatározás többször is volt, azonban a lendület mindig elakadt a jelenlegi társulási elnökök ellenállásán, akik az igazgató szerint szintén jelentôs problémákat okoznak. Azokban a városokban, ahol ezt az áttérést megoldották, nincsenek ehhez hasonló problémák, mint amivel Marosvásárhelynek is szembesülnie kell.
A bevezetôben már említett kompromisszum végül is úgy valósult meg, hogy a gázszolgáltatók indítványára egyezményt kötöttek, amely szerint áprilisig az adósságok nem haladhatják meg az augusztusi szintet. Akkor 30 milliárd volt a tartozás, és amely pillanatban az összeg meghaladja ezt az értéket, a gázmûvek elzárja a csapokat. Tehát áprilisig a változó jogi körülményekre, valamint a küszöbön álló téli szezonra való tekintettel, amikor a számlák az eddiginél jóval vastagabbak lesznek, mintegy haladékot, de nem egérutat kaptak az adósok. A helyzet továbbra is kényes marad, ugyanis az adósságok szintje még mindig magas, és emellett az Energomur téli gázszámlái várhatóan jóval meghaladják a havi tízmilliárd lejt.
Kis- és középvállalkozók fóruma
Ezzel a témával szervez nemzetközi regionális konferencenciát az Erdélyi Vállalkozók Fóruma (TBF) a szlovákiai INTEGRA Alapítvánnyal közösen. A kis- és középvállalkozóknak szóló rendezvényen az üzletvezetés és tanácsadás területén dolgozó neves kül- és belföldi szakemberek tartanak elôadásokat illetve vezetnek csoportmegbeszéléseket a kis- és középvállalkozók kapcsolatából a partnerekkel és az ügyfelekkel, az üzletcsalás alapvetô értékeibôl, a vagyon, a személyzet, a termék, a vezetô és a reklám minôségérôl, magyar—román vegyes vállalatok létrehozásának lehetôségeirôl...
Mindezt a TBT és a Marosvásárhelyen mûködô Forrás Alapítvány jól szervezett közös sajtótájékoztatóján jelentették be tegnap a helyi médiák képviselôinek.
Olyan egyesült államokbeli, angliai, magyarországi és romániai meghívottakról van szó, akik a nemzetközi üzleti életben szerzett tapsztalataik mellett járatosak a kelet-európai térség problematikájában is — hangsúlyozta Bakó Szilárd a szervezôk nevében.
Kettôs célt szeretnének elérni, a minôségi követelmények mellett az üzleti élet terén elengedhetetlen becsületesség, tisztességes partneri viszony szükségességére helyezve a hangsúlyt — mondotta Pásztor Ferenc, a TBT ügyvezetô igazgatója. A kis- és középvállalkozókat valóban támogató törvényes feltételek híján a korrupció eluralkodásának körülményei között ezt a célt szolgálja a konferenciát szervezô TBT is, amely több mint 300 erdélyi és az ország más övezetében mûködô kis- és közepes vállalkozásnak nyújtott segítséget az elmúlt évek során.
Részben ennek anyagi vetületeit vállalta fel az 1995-ben létrehozott Forrás Alapítvány, amely külföldi támogatóinak jóvoltából kölcsönökkel támogatja a kis- és középvállalkozókat — hangsúlyozta Kálmán Csaba az alapítvány ügyvezetô igazgatója.
A tanácskozáson való részvétel érdekében a szervezôk közel 500 vállalkozót szólítottak meg, s ebbôl körülbelül száznak a jelenlétére számítanak, de ezen túlmenôen szívesen fogadnak minden érdeklôdôt, akihez a meghívás nem jutott el.
A konferenciát október 15-16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartják.
A napokban a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban tovább folytatódtak az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek eladását célzó tárgyalások. A helyi tanács múlt heti ülésén felhatalmazták a határozattal kinevezett tárgyalóbizottságot, hogy tovább folytassa munkáját — tudtuk meg Bakó Attilától, a gazdasági és társadalmi tevékenységek igazgatóságának vezetôjétôl.
14 kereskedônek, akiknek az ügyében már az elsô tárgyalássorozat alatt tisztázták a részleteket, szerzôdést ajánlott a bizottság. Ezek a cégek legkésôbb hétfôig kell hogy pontosan jelezzék szerzôdéskötési szándékaikat, ellenkezô esetben az általuk használt üzlethelyiségekre nyilvános árverésen keresnek vevôt.
Hét üzlethelyiség ügyében még egy- két hétig kitolódik a folyamat. Ezek azok az esetek, amelyeknél az üzlethelyiségek felmérésébôl keletkezett nézeteltérés. Az igazgató szerint az eltérések abból eredtek, hogy a felmérô cég szakértôi a kereskedôk által használt felületeket mérték fel, azonban a vásárolni szándékozó bérlôk lemondtak egyes, eddig általuk raktárnak használt pincék megvételérôl, részben vagy akár teljesen is. Emellett pedig az ingatlanokban más lakókkal közösen használt felületek, például lépcsôházak, vagy hasonlók is problémát okoztak. Itt olyan felületekrôl van szó, amelyek nélkül az illetô üzlethelyiségeket nem lehet gyakorlatilag használni, és ezek egy része ezért a kereskedôket illeti, de ôk vonakodnak e felületek megvásárlásától.
Szintén tolódik annak a hat cégnek az esete, amelyek jogi úton érték el a helyiségek eladási folyamatát megindító tanácsi határozat felfüggesztését. Az ítéletek csak a határozat felfüggesztését rendelték el, a pereskedôk egyéb vádat nem emeltek jogi úton a hivatal ellen. Ezért az illetékesek most a konkrét pereket várják, a hat vállalkozóval jogi úton folyik majd tovább a vita.
(Befejezô rész)
Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvû oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Váratlanul- e? Tudtam, hogy ôsz lesz s majd fûteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog. Emlék is kínozhat, anyám elzokogja, hogy a zab és a tengeri kiégett. Magában ô csak ezt siratja, aztán indul, karján a szakajtó. S ahogy belép a pitvarba, utána lágyan muzsikál az ajtó.
Persze-persze, ezek nem személyes emlékeim. Ezek az emlékek meg-megszólítanak: Egy-két szóvá merevedik az emlék, az ész s az értelem. Jaj, istenem, kitôl kérdezzem hirtelen, mi lesz velem?
Hát tôlük, holtukban is izzó lelkiismereteinktôl. Akik kérdeznek, és felelnek is, de ezek a válaszok csak újabb és újabb kérdésekre valók: ébren tartani a lelket. Kóstoltad-e a rögök ízét: kóstoltad-e a föld búzáját, kóstoltad-e hegyoldalunk borát? Tested velejébôl is ez terem majd, húsod rostjaiból is ez terem majd.
Itt a kenyere és a bora ismét. Harapj bele és kortyolgasd vitézül, kóstold meg hát jövendô életedet.
Ha van jövendôd, ha lesz életed még. Ha nem csap be a mennyei brigádos. Ha nem csalódtál máris, hallván: amennyi szénát tudsz kaszád nyomán hagyni a végigvitt rendben, a jövôbôl jogos osztalékod annyi. Ha eléggé konok vagy, hogy azt, ami rád tartozik, amíg megvillanhat éle a kaszádnak – ne engedd át másnak. Ha meg tudod ôrizni magad a tavaszi szélnek, nem feleded a nyárádmelléki gróf szózatát: hogy mit ér a cifra szolgaság? condrában is szebb a szabadság; a paszománt rabság címere; keserû a szolga kenyere – és tudod úgy is szeretni földed, ha röge már szinte nem a tiéd: és nemcsak a többi városokat és falvakat, Kolozsvár ódon házait és ifjú szíveit, Brassót a Cenk süvegére nyomott erdôbokrétával, Segesvárt, ezt a kastély ablakából völgybe alátekingetô királylányt. Nemcsak Vásárhelyt s benne a széles korzót (ja, hol van az már!), nemcsak városokat és falvakat, nemcsak a nyájas Marosvölgyet s a Küküllôk kopár-agyagos dombszegélyeit, fenyôdárdákkal ôrzött Olthercegnôt, keservesen sóhajtozó Rikát, hermelinvállú Szebent, Fogarast, nemcsak ezt az áldott s vert, nyomorú kicsi földet, már nemcsak Erdélyt…
Igen, a kulcsszó, az életszervezô – ez: szeretem.
Lásd meg, mennyire szép a világ, gyönyörû a világ és nincs, ó, nincs hiba benne.
Valahogyan forróbb itt a szülôföld szerelme, szabadabb a szívnek dobbanása: a gyönyörrel félelem határos, s nagyszerûbb a lélek gondolása.
Mint mikor pompás magyarok, templomból jövet mennek át nemcsak a Kalota folyón, hanem minden hídon, és átvonul benned is a templomi népség áhítata, a verôfényes ôszben is még: biztosság, nyár, szépség és nyugalom.
A gyönyörrel határos félelem is; jaj, csak pillanatnyi az állandóság.
Mert itt mindig lesett ránk valami.
Az erdô között sanda kém sunnyog – a könyörtelen szél fut egy-egy lopott falevéllel.
Lehet-é az ôszben is rügybontás a célod? Nem félsz ama lapos síktól, amelyre kiérsz, és attól kezdve aztán már nem remélsz? Nem féled-é betelô sorsodat…
Meddig tart eufóriád? Egy gömböc legyen a magas ég, és mi a gömböcben töltelék, haha. A hajnali depresszióig?
Ja: búk, bánatok, távozzatok? Csak úgy, l’art pour l’art alapon? Ha hallik a víg muzsika, én is majd eljárom: a vígságtól, múlatságtól magam el nem zárom; kicsiny az én károm!?…
Hát csak tessék, tessék, búk, bánatok, hess, hess! Ökör-ikra, rák-faggyú, lónak bôgése, a szép fehér vak bolhának nagy prüsszentése, az embernek tetûbôrbôl csinált kesztyûje, vajki meleg, ha a tûzhöz ülhetsz ôvéle.
És így tovább. Égett borban a fokhagymát olajjal össze, szúnyog háját velejével összeszerezve, prücsök talpát, kígyó máját hátra nem vetve, prücsök tenyerét kecskebakkal összeszerezve!
Papiros talpú, cipellôs szájú, hajja, hop hajda!
A versírás is elmebaj. Ah, rendes ember elve, hajh, bocsánatosképp lesz ilyen – közelien és messzien beszámíthatók csak alig ezek a rímelô palik.
Holott ezeknek a paliknak köszönhetôen nem bolondultunk meg még mi magunk.
Bizony, az ember gondja-sorsát alig tanácsos bízni borzsák, nôcsábász, s ég tudja, milyen pofákra közel-messzien.
Idegek kötéltáncosi, elôállt a mentôkocsi, mert rendes ember elve, hajh: a versírás is elmebaj.
Vers, vers, ne hagyj el. Csak most maradj meg. Maradj, maradj itt. Voltál te nékem kamasz-dicsôség, szívdobogtató, vad kokain, mitôl megbandzsult részeg pupillám. De légy ma minden, élet helyett élet, mert már a téli holdfény inog a háztetôkön, szél dudorász az utcacsatornán s úgy összeszûkül a világ köröttem, úgy fintorognak rám a viszolygó tárgyak, mint hajdan csecsemôkoromban, amikor a sötétbe hagytak, rémek között s kimentek a szobából.
Kimegy a huszadik század a házból.
Itt vagyunk az új évezred ismeretlen rémei között.
Mibe kapaszkodjunk, ha nem szerelmeinkbe? Búcsúzkodás szaka, gyönyörû ôsz, bennem fájdalmat fájdalomra szôsz. Riadt sikoltozás a ködben: útjavesztett vadlúdcsapat fölöttem. S a dérütött mezôn, melyet maholnap örökre elhagyok, kikericsek születnek-haldokolnak, baljós lila csillagzatok: hányattatást, hajótörést mutatnak a szárnyas és a szárnyanincs utasnak…
Kéklô ezüstben ring felém a távol – s bár túlfelôl csodát kínál a part, tudom, csak ide vágyom vissza majd vándormadár lelkemmel, a halálból!
Jó, elhull a virág, eliramlik az élet. Könnyek és bûntudat. Liliomról pergô harmat, hulló vízgyöngy hattyú tollán.
Szerelmes hattyúnk, szép emlékezetünk. Romló memóriánk sajgó szépítgetései. Hogy a jómúltkor fel kellett kelnem mindenesti koporsómból, és a konyhában kellett sétálnom pizsamában, mert nem jutott eszembe…
Az a szó. A fáma. Apáczairól álmodtam; hogy én írom róla a verset, Róla, akinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére. S vitatkozom éppen filosz komával, mert én még hallottam György Dénestôl veretesen szavalva, és ô úgy ejtette a nevet: Álettá ván der Máát. Filosz: süki, nem érti, hogy ez így muzsikál. S mondom is, mert imádom ezt a sztorit, hogy Aletta van der Maet nevét susogta (tudniillik Apáczai), mikor a béke bús szemét lefogta. S mikor a hálátlan világ temette, Aletta búja jajgatott felette, míg dörgô fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája.
Amikor ehhez a két sorhoz jutok, valóban vadlúd vagyok, vadludakkal vándorolok.
De nem akar megvilágosodni az emlékezetem: mi is az a szó? Nem képedzik meg lelkem képernyôjén. A fenébe! Dühöngök. Hát ez nálam is a "változás kora". A… mi is? És már nem azon gyötrôdöm, ami még elôbb kínzott, hanem hogy: klimax. Nem jut eszembe a szó: klimax.
Akkor viszont rámdörög a vers következô része. Gyámoltalan nô – szól a régi fáma – urát keresve, sírba ment utána…
És boldogan surranok vissza az ágyba, mert ez is meg lett végre heurékázva. A paplan alatt viszont már fogalmam sincs, hogy ez az egész izé mirôl s miért volt fontos; mit akartam vele.
Ja. (Ez már fél nyolc körül keletkezik, ez az AHÁ-pillanat.) Szergej Jeszenyin kapcsán. Hogyhogy? Mit keres Jeszenyin Áprilynál?
Khm, kérem, nyugodjanak meg. Költôi látogatás. A költôk keresztül-kasul barangolják a világot. Lám, Dante még a pokolba is lemerészkedett. Jeszenyin sírjához elmennek a fiatalok és idôsek, elmennek a szerelmesek és a szerelmi csalódottak, sírkövéhez vágják az utolsó üveg vodkát, szeretkeznek vagy elvágják az ereiket; és a verseit szavalják. Kéklô esték azt suttogják rólad: álom voltál, elhaló zene. De tudom – aki formálta vállad, fénylô titkoknak volt mestere.
Rab Zsuzsa nemcsak ezt a gyönyörû verset fordította le a költôtôl, és természetesen nemcsak Jeszenyint fordított. Számomra azonban ezzel a verssel vonul be az örökkévalóságba. A Bokraink közt… konzseniális magyarításával. Bokraink közt már az ôsz barangol, kóró lett a fényes laboda. Zizegô, szép zabkéve-hajadról nem álmodom többé már soha.
Hát ennyi marad meg belôlünk, a szerelmünkbôl. Ama közönségesbôl, melyet csak a költôi kép tud ismét fölizzítani, és hát ez is már inkább sajnos, "mérhetô", megy föl a pumpa, mint Vörösmarty Fóti dalában a…mi is? Ja.
A borban a gyöngy. Mit mondjak: jól teszi.
Nem is tudom, kire emlékezzem. Én a búcsúzó századot helyezem a képbe hirtelen. Mert bármilyen volt is, a mi korunk volt ez, a mi szeretônk, húgunk, kedvesünk, sôt anyánk. Vérfertôzéses század volt, vérzivataros, öldöklô, rút, utálatos, mint a lepra meg a pestis.
Vajon túléli ezt a századot? – írta egyik önarcképe alá Páll Lajos, aki a Duna-csatornát élte túl valahogy. Erre senkinek sem lehet ma még valós válasza. Jósoljuk magunknak a huszonegyediket, maradváinknak a harmadik évezredet.
Szemed magvai kihulltak régen, neved, a törékeny, messze szállt. Gyûrött sálam ôrzi már csak híven fehér kezed hársméz-illatát. Amikor a háztetôn a hajnal macskamódra, lustán lépeget, emlegetnek tûnôdô szavakkal vízimanók, dúdoló szelek.
Vízimanók, szellôk: ha mégsem sikerülne, ha nem mennénk át az ôszi szivárvány alatt, hát emlékezzetek meg mirólunk is: sokat akartunk, keveset bírtunk, sokat markoltunk (ezer évet, haj), keveset fogtunk; kiment a házunk az ablakunkon.
Szívünk sebeit ti kötözzétek be sejtelmes susogással, sámánidôkbôl szivárgó é(r)des ráolvasással. Hogy mikor elérkezik a Fény, és kezdôdhet a Világfa nagy szürete, s megszólalnak bizonyos harsonák, puttonyunkat megtöltve illatozásra nyíló rózsákkal nyargalhassunk áldott pünkösdünknek gyönyörû idejében, a szép szagú mezôt széllyel járva, harmatos lélekkel, hogy ímé, megújul a föld mitôlünk, fene homályából az ég végképpen kitisztul, minden teremtett lény megindul Istenben, és jó mulatság, férfimunka lesz megint tudni az egyetemesség örök értékeit, érezni a vérünkben is lüktetô kozmoszt, a végest és a végtelent, a befoghatót és az elérhetetlent, a kegyet és az irgalmat, a szívet és a szerelmet, a teremtés, a megtartás és a megmaradás fényes biztonságát. A léten túli élet sakramentumát.
Hadd álmodozzunk róluk! Már. Megint.
(A szövegben viszonylag szabadon idéztem vagy felhasználtam, parafrazáltam Ady Endre, Áprily Lajos, Bözödi György, Csokonai Vitéz Mihály, Dsida Jenô, Gyulai Pál, Horváth István, Szergej Jeszenyin, Jékely Zoltán, József Attila, Kosztolányi Dezsô, Petôfi Sándor, Sinka István, Szentimrei Jenô, Szentiváni Mihály, Szilágyi Domokos és esetleg más költôk verseit.)
Október 9-én, szombaton 10 órai kezdettel tartják Kibéden az elsô sóvidéki Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene és népviseleti találkozót. Szóltunk már lapunkban az EMKE Maros megyei szervezetének abbéli törekvésérôl, amely a folklórtalálkozókat stílusvidékenként rendezné és rendszeresítené, annak lehetôségével, hogy minden stílusvidék valamennyi hagyományôrzô együttese, csoportja, szólistája népdallal, tánccal, sajátos viselettel mutatkozhasson be, hiszen van rá példa, hogy a közvetlen szomszéd falu értéket alkotó stílusjegyeirôl sincs tudomás, azt legfeljebb felületesen kezelik.
A kibédi rendezôk Korond, Atyha, Pálpataka, Alsósófalva, Felsôsófalva, Parajd, Szováta, Sóvárad, Siklód, Küsmöd, Szolokma, Etéd, Makfalva, Hármasfalu, Erdôszentgyörgy hagyományôrzô csoportjait várják szombaton a helyi kultúrotthonba.
A program szerint megtartják a hagyományos felvonulást, azt ökumenikus istentisztelet követi, déli 12 óra után kerül sor a részt vevô csoportok, együttesek, zenekarok és énekesek fellépésére. Estefelé táncház, majd áll a bál.
A marosvásárhelyi AAGES Kft. (Asociatia de Aplicare a Generatoarelor Statice; Álló Generátorok Bevezetését Szorgalmazó Egyesület) és az Öntô Szakemberek Romániai Mûszaki Egyesülete (ATTR) közös szervezésében szakmai találkozóra került sor csütörtökön a Continental Szálloda zöld termében. A rendezvényen mintegy 80-100 öntô szakember vett részt az ország minden részérôl.
A bevezetôben Iulian Ripoïan bukaresti professzor ismertette a szimpózium témáját. Az indukciós fémolvasztó kemencék — szólt a témaválasztás indoklásában — egyre inkább kiszorítják a klasszikus öntôkemencéket, s azért illik velük pont ebben a városban foglalkozni, mert az AAGES úttörô munkát végzett ezen modern berendezések bevezetésének terén. Ezek után Fodor Imre polgármester emelkedett szólásra, két nyelven üdvözölve a jelenlévôket. Örömének adott hangot, hogy Marosvásárhely ilyen fontos találkozónak biztosít otthont, s reményét fejezte ki, hogy az itt összegyûlt szakemberek munkájuk révén hozzájárulnak majd Románia gazdasági lemaradásának ledolgozásához. Molnár Gábornak, az AAGES igazgatójának köszöntô szavai után megkezdôdhetett a tulajdonképpeni szakmai megbeszélés.
A program elsô részében Ripoïan professzor az öntödékben alkalmazott fémolvasztó kemencék fejlôdésérôl, a világban a szakterületen tapasztalható tendenciákról beszélt. Ehhez késôbb szervesen kapcsolódott az AAGES szakembereinek bemutatója. Molnár Gábor igazgató elôször az AAGES által gyártott indukciós kemencék fejlôdési szakaszairól beszélt, majd a legújabb megoldások bemutatása, a már üzembe helyezett kemencék mûködésérôl készült videofilm vetítése következett. A szimpózium végén a részvevôk kötetlen eszmecserén vehettek részt.
A nagyközönség számára talán a marosvásárhelyi magáncégnek a bemutatkozáskor elmondott rövid története tarthat számot érdeklôdésre. Az AAGES-t 1990-ben hozta létre a bukaresti ICPE kutatóintézet marosvásárhelyi fiókjának néhány szakembere. Az elsô termékek tirisztorral ellátott álló generátorok voltak, amelyek az elavult rotációs generátorokat voltak hivatottak helyettesíteni. Innen maradt meg a cég neve, noha mára már sokkal szélesebb termékskálával rendelkeznek a felületi edzés, a hegesztôtechnika, meleg fémmegmunkálás, öntödék stb. terén. Technológiai berendezéseket újítanak fel, illetve újakat terveznek és gyártanak, eddig 70 berendezést adtak át 38kW-os összteljesítménnyel. A cég forgalma az 1991-es 20 ezer dollárról 1997-re 1 millió dollárra nôtt, az eredeti 5 alkalmazotthoz képest ma 60 személy dolgozik a cégnél. Az AAGES kliensei közé a román ipar legreprezentatívabb képviselôi tartoznak, s 1999-tôl kezdôdôen külföldi megrendelôk is jelentkeztek.
A szimpóziumot különbözô öntödei kiegészítô és segédtermékeket (hôálló bélésanyagok, adalékanyagok stb.) gyártó, illetve forgalmazó cégek rövid bemutatkozása tette teljessé.
A tegnap nyílt meg elsô alkalommal
A Népújság szeptember 29-én tájékoztatta olvasóit, hogy a marosvásárhelyi Adrian Art reklám-, és rendezvényszervezô ügynökség a marosszentkirályi polgármesteri hivatal közremûkôdésével, október 7-10-e között megszervezi a maroszentkirályi Ôszi Vásárt (Festivalul Recoltelor). Adrian Dumitrescu, a cég vezérigazgatója akkor kijelentette, azért fogtak a négynapos rendezvény megszervezésébe, mert a fordulat utáni tíz évben — ideértve a helyi, a marosvásárhelyi és a megyei vezetést is — sem gondolt arra, hogy ebben az idôszakban a városi és vidéki lakosság a téli eltevésekkel foglalkozik. A nevezett cég a gabona, és gyümölcstermesztôk, állattenyésztôk, a mezôgazdaságból származó termények, termékek feldolgozói és a vásárlók érdekeit tartva szem elôtt szervezte meg a mezôgazdasági termények seregszemléjét.
A tegnap délelôttre várt hivatalos megnyitó elmaradt. Odaérkezésünkkor — tíz órakor — alig néhány kereskedelmi sátort sikerült összeállítaniuk az érdekelt cégeknek a fehérre meszelt kövekkel behatárolt területeken. A standhelyek kijelölése sem volt problémamentes. Az Apcom Select marosvásárhelyi vendéglátóipari Rt. igazgatója, Chindea Emil elmondta, hogy három vendéglátóipari és egy cukrásztermékeket értékesítô sátorral jelent meg a helyszínen. A számukra kijelölt területet elfoglalta egy másik cég képviselôje. A sátrak felszerelése után — közben tisztázták a helyek kijelölését — sajnos mindét cégnek költözködnie kellett, jó néhány méterrel odébb. Ez a mûvelet többször megismétlôdött a déli órákig. A mezôzáhi Piscicola Rt. halat szállító tartálykocsija délelôtt fél tizenegykor ért a helyszínre, a szervezôk alig találtak helyet számára. A kis sátrak tömkelegében felfedeztük a marosvásárhelyi Ács József méhész ízléssel berendezett standját. A vállalkozó feleségének ötlete nyomán, a méztermékek mellett, különbözô szaklapokból fénymásolt, mézzel kapcsolatos tudnivalókat is kínált. Dél felé aztán megjelent a Zamur Rt., amely a cukor kilogrammját 8000 lejért ajánlotta nagy tételben. Moldovan Vasiletôl, az Adrian Art marketing igazgatójától érdeklôdtünk, hogy az általuk megtervezett vásár elsô napján miért botladozott a szervezés?
— Mi annak idején számos céggel kötöttünk részvételi szerzôdést. Ötven mezôgazdasági, ipari, magán és állami cég jelentkezését várjuk. Jalomita megyébôl a szôlôtermesztôk jönnek, valószínûleg késnek, nemrég érkezett meg a Carne Mures, a Vinexim, cégek, amelyek sajnos csak déli tizenkét órakor kezdtek a kereskedelmi sátrak felállításához. Azt még elmondhatom, hogy terveink szerint a szentkirályi Ôszi Vásár vasárnap este zárul az üzletemberek báljával.
A tegnap reggel a barompiac — amely a szántóföldek felé szorult a fôbejárattól — teljes egészében üzemelt. Egy fogatért (gumikerékkel felszerelt szekér, szép igáslóval) 25 millió lejt kért a tulaj. Továbbá: hathetes sertés 90.000 lej, egy másfél éves bikát 2,2 millió lejért vásároltak meg, a héthetes bórjúért 1.200 000 lejt kértek.
A szervezôk által beígért zöldség, gyümölcs — a szôlôt kivéve — hiányzott a tegnap a Szentkirályon szervezett nagyszabású piacról.
... olyan a közönség, parafrazálom a közmondást, miután Haydn Búcsú- szimfóniájának majdnem tökéletes koreográfiájához sikerült asszisztálnom szerda este a Palota hangversenytermének... nézôterén. Néhány fanatikus mazochista maradt még ugyan és természetesen a Transilvania Barokk Együttes is végig kitartott. A japán eredetû csemballó bejátszásra vár még, de Erich Türk kiváló muzsikus, és nagyon reméljük, hogy lesz még alkalmunk hallani, hallgatni ôt ezen a hangszeren játszani. Nagy István, Majó Zoltán és Florin Cârlejan is, gondolom, többre érdemes muzsikusok egyenként. És lehet, hogy ez az együttes sikeresen kapcsolt már össze élményt ismeretátadással magabiztos elôadásban, hiszen ezt a fajta muzsikát csak így érdemes "muzsikálni", mert a régizene ugyan régi, de zene a javából! Hát ez nem jött össze. Legalábbis ezen az estén nem. Lehet, azért, mert bekeretezett hirdetés közölte a nagyérdemûvel, hogy a megszólaló hangszerek mindegyike japán szerzemény, holott csak a csembaló volt az, s ezért az együttes tagjai igyekeztek saját hangszereiket távol-keletiesen fújni. Lehet, hogy koncert elôtt látták-hallották az aradi híreket, s ez okozta az indiszpozíciót, s azt a fantasztikusan hamis összjátékot, ami azt a szólást igazolja, hogy egy fúvósnál csak kettô hamisabb. Lehet. Azaz nem lehet.
Az idei nemzetközi Silvestri-emlékfesztivál záróhangversenyén vendégmûvészként Alpaslan Ertüngealp Törökországból, valamint Gabriel Croitoru hazai hegedûs lép közönség elé. A karmester a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett zenetanári oklevelet, ám mára már karmester, ugyanis karmester szakon folytatta ugyanott tanulmányait. Pát év múltán pedig Jurij Szimonov mesterkurzusain vett részt.
Gabriel Croitoruról tán csak annyit, hogy a számunkra ismerôs hegedûmûvész a bukaresti zeneakadémia egykori növendékeként, szinte valamennyi hegedûversennyel "tarsolyában", számos nemzetközi verseny díjazottja és pillanatnyilag a Ploiesti-i Filharmónia hangszerszólistája.
Nos, találkozásukat és együttmûködésüket Zoltán Aladár Korondi táncmuzsika c. darabjának, J. Brahms D-dúr hegedûversenyének, valamint Beethoven III. Esz-dúr szimfóniájának elôadásában kamatoztathatják.
A szovátai RMDSZ és a Bernády Közmûvelôdési Egylet szerdán este ünnepi megemlékezést tartott a református egyházközség imatermében.
A tizenhárom aradi vértanú tábornok kivégzésének 150. évfordulóján szép számú érdeklôdô jelent meg, akik elsônek Kálmán Anna-Mária elôadásában Juhász Gyula Vérmezô címû versét hallgatták meg.
Ezután köszöntötte a jelenlevôket Mester Zoltán, a BKE elnöke, elmondván, hogy október 6. viszonyíthatatlan, "abszolút" gyász, a szabadságharc, a nemzeti tragédia mélypontja, melyhez foghatót nem tart számon a magyar történelem, nem érez a hétköznapi tudat. Ekkor egypercnyi csenddel, felállva adóztak a mártírok emlékének. Ezután Józsa András tanártól hallgathattunk meg egy rendkívül jól dokumentált elôadást. Ünnepi ekôadóként történelmi visszatekintése során aprólékos és mégis átfogó, nagy idôszakot elemzô kör- és korképet kaptunk a magyar szabadságharc utolsó fejezeteirôl, az ARADI TIZENHÁROMRÓL. Kitért a vértanú tábornokok életrajzára, neveik helyes leírására, kiejtésére. Elôadásában a Zala György-szobor történetét is meghallgathattuk, napjainkig...
Az elôadás közben Gellért Sándor Óriási erô a lelkünkben címû versét és Damjanich János Imáját mondta el Mester Zoltán, majd Kálmán Anna-Máriával két levelet olvasott fel a Lázár Vilmos-i levelezésbôl. Végül Fülöp Ildikó és Mester Zoltán Ábrányi Kornél, illetve Farkas Árpád (Damjanich köpenye) versét mondta el, utolsó — meglepetésként hatóan — Vass Berta helybeli idôs asszony elénekelte az aradi vértanúkról szóló balladát, nagy sikerrel.
Október 12-én Szarajevóban fogják ünnepelni azt a világra jövô csecsemôt, akivel hatmilliárdra nô a Föld lakossága. Douglas Coffman, az ENSZ szarajevói képviseletének vezetôje megerôsítette, hogy a jövô hét elején a boszniai fôvárosba várják Kofi Annan ENSZ- fôtitkárt, aki 12-én a szarajevói szülôotthonban részt vesz azon az ünnepségen, amelyen az egyik újszülöttet jelképesen a Föld 6.000.000.000. lakójának nyilvánítják. A daytoni békemegállapodások 1995-ös aláírása óta elôször látogat az ENSZ fôtitkára Szarajevóba, ahol a legmagasabb rangú vezetôkkel és a nemzetközi közösség képviselôivel találkozik, majd Koszovóba utazik tovább.
A NATO hét európai országban összesen 200 atombombát tart raktáron — jelentette a belga hírügynökség egy helyi orvosszervezetre hivatkozva. Az Atomháború-ellenes Orvosok Nemzetközi Szövetsége (IPPNW) nevû Nobel-békedíjas szervezet belga csoportját nemrég magas rangú NATO-illetékesek fogadták. Tôlük tudták meg, hogy a szövetség 200 B-61-es bombát tart hét európai tagországban, jelenleg készültségi állapoton kívül. Az illetékesek arra is utaltak, hogy rövidesen tovább csökken a bombák száma. Megerôsítték továbbá, hogy a NATO egyelôre nem kívánja feladni a nukleáris fegyverek elsôkénti alkalmazásának lehetôségeit.
Újabb holttestek a roncsok között
Legkorábban szombaton tudják a hatóságok pontosan megállapítani, hány halálos áldozata van a kedd reggeli londoni vasúti szerencsétlenségnek. A Scotland Yard csütörtöki tájékoztatása szerint a rendôrség 70 személyrôl bizonyosan tudja, hogy az Intercity gyorsvonaton utazott, és nem került elô a szerencsétlenség után. Eddig csak 31 holttestet találtak meg a roncsok között, mert a mentôalakulatok még nem fértek hozzá a felismerhetetlenségig kiégett elsô osztályú vasúti kocsihoz, ahol a megmenekült szemtanúk elmondása szerint több mint 50-en rekedhettek benn, amikor a kocsi lángba borult. A halálos áldozatok száma azonban jóval megasabb lehet, mert további száz személy hozzátartozói jelezték, hogy az illetôk a két szerelvény valamelyikén utazhattak és a szerencsétlenség óta nem tértek haza. A vasúti szerencsétlenség kormányvizsgálatával megbízott Lord Cullen bírónak péntekre kell letennie az elsô jelentést az évszázad egyik legsúlyosabb vasúti katasztrófájának feltételzett okairól.
A képviselôház jogi bizottsága úgy döntött, hogy Románia volt elnökei az épp tisztségben levô elnök havi jövedelmének 75 százalékával egyenlô juttatásban, vezetôvel ellátott gépkocsiban, az ôrezred által biztosított védelemben részesüljenek. Mindezen jogokat az RTDP indítványának elfogadása révén nyújtják. A képviselôk azonban elutasították Ion Iliescunak azt a kérését, hogy a volt elnök kapjon egy munkaszobát is, ahol folytathatja és ápolhatja diplomáciai kapcsolatait. Vágül egy kompromisszumos szöveg született, amelynek értelmében a volt elnökök az állami protokollalapból munkaszoba rendeltetésû helyiségben fognak részesülni. A törvénytervezet nem vonatkozik a lemondatott vagy az olyan elnökökre akiknek tettei a büntetô törvénykönyvbe ütköznek.
Nemzetközi Levéltári Konferencia Budapesten
A Nemzetközi Levéltári Tanács (CIA) legfontosabb fóruma, a Nemzetközi Levéltári Konferencia szerdától Magyarországon tartja 34. ülését. A háromnapos tanácskozáson a több mint 70 országból érkezô 180 küldött a levéltári állományvédelemrôl cserél eszmét. A konferenciának 1963 óta második alkalommal ad otthont Magyarország. A tanácskozáshoz adatvédelmi kiállítás is kapcsolódik, amelyet a Centrális Galériában rendeztek be.
Ma délután 5 órától a Bukaresti Autószalin keretében Romániában elsô alkalommal kerül sor olyan — egyébként szabadtéri — rockhangversenyre, amelynek fô kezdeményezôje az amerikai Harley-Davidson motorkerékpárokat hazánkban és Moldova Köztársaságban forgalmazó cég. A Harley-Davidson Roadhouse Band együttes fellépését tulajdonképpen ketten szervezik meg: a Harley-Davidson Romania és a Tebodin-Consultans&Engineers.
A két Bolyai Békéscsabán és Erdélyben
Németh László A két Bolya címû drámáját ma mutatja be a Békés Megyei Jókai Színház, majd november másodika és hatodika között erdélyi körúton, Bolyai János és Bolyai Farkas mûködésének helyszínén is elôadja a darabot. A viharsarki társulat — amelyy a Szent István-i államalapítás ezredik évfordulójára játssza Németh László mûvét — november 2-án Kolozsvárt, 3-án Marosvásárhelyt, 4-én Székelyudvarhelyt, 6-án pedig Nagyváradon adja elô A két Bolyait. A lángeszû magyar matematikusok drámáját ábrázoló mûvet Konter László igazgató-fôrendezô viszi színre.
EME-vándorgyûlés Marosvásárhelyen
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya okóber 8-9. között tartja ötödik vándorgyûlését Marosvásárhelyen. A helyi fiókegyesület által szervezett ülésszak témája: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Erdélyben — elôzményei, lefolyása és következményei. Az elôadások pénteken 10 órakor kezdôdnek a megyeszékhelyi Kultúrpalota kistermében. A péntek délután 15 órakor és szombaton 9 órakor kezdôdô elôadások színhelye a Bolyai Farkas Líceum amfiteátruma és gyûlésterme. Az ülésszakon bukaresti, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, szászrégeni, dicsôszentmártoni és marosvásárhelyi elôadók ismertetik a forradalomra és szabadságharcra vonatkozó történelmi, irodalomelméleti, egyháztörténeti és néprajzi kutatásaik eredményeit.
Új buszjegyárak a távolsági jármûveken
Tegnaptól a távolsági autóbuszokon közlekedô utasok megemelt áron vásárolhatják a jegyeket. Mint a jegypénztárnál tájékoztattak Ákosfalváig a jegy ára 9.000 lej, Balavásárig, Dózsa Györgyig, Bándig 12.000 lej, Nyárádszeredáig 13 ezer lej, Dicsôszentmártonig 17 ezer, Segesvárig 22 ezer lej, Szovátáig 24 ezer lej, míg Székelyudvarhelyig 30 ezer lej.
Dicsôszentmárton tömbházlakásainak több mint felében szeptember 8-tól nincs melegvíz- szolgáltatás. A közüzemnek 1 milliárd 400 millió lej adossága van a Romgazzal szemben, az összeg a lakosság tartozását és az elmaradás miatt felgyûlt büntetést jelenti. Mint Ani Vasile, a közüzem igazgatója tájékoztatott az melegvíz-szolgáltatás megvonása után a lakosságtól csak 25 millió lej gyûlt be, így a Romgaz nem hajlandó megindítani a gázszolgáltatást a hôközpontokban. Az egyetlen megoldást a központi költségvetésbôl leosztandó ártámogatás jelenti. Ani Vasile arról is beszámolt hogy a hét elejétôl ismét van villanyáram a közüzem székhelyén, de a Conellel szembeni tartozás még mindig közel 400 millió lej, s ha a jövô hét elejéig nem törlesztik az elmaradás nagyrészét, ismét áramfejlesztôre szorulnak majd.
témával az Erdélyi Református Egyházkerület egynapos konferenciát tart a marosvásárhelyi vártemplomban október 9-én, 9,45 órás kezdettel. Elôadók: Dr. Erdélyi Géza, szlovákiai református püspök, Gerard Dijkgraaf, Jan Mulder (Hollandia), D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Dr. Deme Tamás (Pécs). A szervezôk lelkipásztorok, tanárok és nevelôk érdeklôdésére számítanak, s szívesen várnak mindenkit, akit e téma foglalkoztat.
Szerdán reggel 5 órakor, az mezômadarasi élettársánál alvó Anton Danutot a 29 éves Rostas Petru egy késsel többször megszúrta. A súlyos sebekbe a 25 éves áldozat belehalt. A tettes, aki féltékenységbôl követte el a gyilkosságot elhagyta a tett helyszínét, de a rendôrség alkalmazottai még aznap azonosították és letartóztatták — olvashatjuk a rendôrség sajtóirodájától kapott hivatalos értesítôbôl.
Ma kilenc órától a megyeháza kistermében összeül a hivatal ellenôrzô bizottsága, s kiértékeli a héten végzett kiszállások, vizsgálatok eredményeit.
Nyárádmenti táncok tanításával kezdôdik hétfôn, október 11-én, este 7 órakor a táncház. Helyszín: a Maros együttes zenekari próbaterme. Szervezô: a Folk Center Alapítvány.
A dicsôszentmártoni Népszínház szombaton Magyarózdon szerepel Ray Coney A miniszter félrelép címû bohózatával. Ezt a mûvet vasárnap Szászcsáváson is bemutatják. Az elôadások kezdete 20 óra. A marosvásárhelyiek 19-én láthatják majd e darabot.
Tegnap délig 15 bortermelô és -forgalmazó személy és cég jelezte részvételi szándékát a vámosgálfalvi nemzetközi borversenyre — tájékoztatott Varga József polgármester, aki a programot is ismertette: 10 órától egy svájci mezôgazdasági társaság tart gépbemutatót, 16 órától kezdôdik a tulajdonképpeni verseny, melynek eredményeit a szakemberekbôl álló zsûri tagjai 19 órakor ismertetik. A rendezvényre bejelentkeztek a csepeli önkormányzat és német ifjúsági csoport tagjai is.
Az RMDSZ szászrégeni szervezete október 16-án, szombaton 19 órától szüreti bált szervez a 2-es számú líceum éttermében. Jegyek elôvételben, a helyek függvényében az RMDSZ székházában, a Mihai Viteazul utca 5. szám alatt kaphatók.
A Marosvásárhely térségébôl szeptember 30 — október 6. között begyûjtött 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintából nem észleletek határérték-túllépést — tájékoztat a Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltségtôl kapott közelmény, amibôl arról is értesülünk, hogy a Maros három ellenôrzô szelvényébôl gyûjtött 21 vízminta szerint Marosvásárhely felett az ammónium-ion 2 esetben túllépte a megengedett mértéket, Csapónál az ammónium-ion 7 esetben, a nitrát-ion 6 esetben, míg a nitrit-ion 7 esetben lépte át a megengedett határértéket. A közlemény szerint a Csapónál észlelt túllépéseket a marosvásárhelyi Azomures Rt. és a városi szennyvíztisztítók okozták.
Copyright © Népújság - 1999