|
LI. évfolyam 233. (14285) |
1999. október 6., szerda |
Az RMDSZ elnöke szerint a kormánykoalíció pártjainak választási riadalmáról tanúskodik az aradi városi tanács hétfôi ülésének az a döntése, hogy a kormányhatározat ellenére nem engedi át az államnak a román-magyar megbékélés tervezett emlékparkjához szükséges területet.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kedden az MTI-nek nyilatkozva azt is kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy Radu Vasile nem megy el az aradi emlékülésre.
Az aradi városi tanácsnak a területátengedés elutasításáról szóló határozata egyes koalíciós pártok képviselôinek közremûködésével születhetett meg. Markó ezzel kapcsolatban elmondta: a 12-11-es szavazatarányról tud, arról azonban még nem, hogy mely pártok tanácsi képviselôi támogatták, illetve ellenezték a kormányhatározat elfogadását.
— Véleményem szerint választási riadalomban vannak a koalíciós pártok, és ez nem jó dolog. Erdélyben is meg vannak riadva attól, hogy el fogják veszíteni a jövô évi választásokat. Ez, sajnos, lehetséges, de nem a "magyar kérdés" miatt fogják elveszíteni, hanem a gazdasági és szociális problémák miatt. Ezért van az, hogy Aradon, ahol mindeddig példás volt az együttélés, most sikerült bizonyos feszültségeket kelteni. Remélem azonban, hogy elôbb- utóbb lecsillapodnak a kedélyek — mondta az RMDSZ szövetségi elnöke.
Radu Vasile aradi útjának lefújásáról Markó kijelentette: "Nem helyeslem (a távolmaradást), bár nem tudom pontosan, hogy melyek annak az igazi indítékok. Lehet, hogy vannak alapos okai: ha ezek orvosi-egészségügyi jellegûek lennének, akkor meg tudnám érteni, ha viszont nem ilyenek, akkor nem helyeslem (a lépést)."
Bukarestben Adriana Saftoiu kormányszóvivô kedden délelôtt jelentette be hivatalosan, hogy Radu Vasile kormányfô Valeriu Stoica államminisztert, az igazságügyi tárca vezetôjét bízta meg azzal, hogy szerdán Aradon képviselje a miniszterelnököt "a román-magyar megbékélési emlékpark alapkôletétele alkalmából tartandó ünnepségeken".
Keddi sajtóértekezletén Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) elnöke bejelentette: telefonbeszélgetést folytatott Radu Vasiléval az aradi román-magyar megbékélési park felavatásáról. "Az, hogy ebben a parkban el akarják helyezni az ezeréves Magyarországnak szentelt emlékmûvet, románellenes gesztus és nagyon súlyos politikai kérdés" — mondta a PDSR elnöke.
Mint tegnap sajtótájékoztatón bejelentette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este Aradra utazik, ahol megtekinti a helyi szakszervezeti mûvelôdési házban Varga Gábor Tábornokok címû drámáját a nagyváradi állami színház elôadásában.
A színházi elôadáson jelen lesz Dávid Ibolya igazságügyi és Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is.
A mai megemlékezésen a magyar kormányt az igazságügyi miniszterasszony képviseli.
Az elsôdleges vizsgálat szerint gyorsan, nem az útviszonyoknak megfelelôen vezette a gépkocsivezetô azt a román autóbuszt, amely kedden reggel Budapestrôl Szegedre tartva Csongrád megyében, a szatymazi elágazásnál megcsúszott és árokba borult — tudta meg az MTI munkatársa a Csongrád Megyei Rendôr-fôkapitányság ügyeletesétôl.
A nagy erôkkel kivonult rendôrök, tûzoltók és mentôsök utaslistát nem találtak, ezért csak késôbb sikerült pontosan megállapítani, hogy a buszon 20-an utaztak és gyermek nem volt köztük.
Zentay Attila, a szegedi mentôállomás vezetô fôorvosa az MTI-nek elmondta: egy középkorú férfi a helyszínen életét vesztette. Kilencen életveszélyes, illetve súlyos sérüléseket szenvedtek. Egy személy nem, kilenc pedig könnyebben sérült meg.
A súlyos és életveszélyes sérülteket a szegedi új klinikára és a 2-es kórházba szállították. A könnyebben sérülteket a városi rendelôintézetben látják el.
Doró Géza, a traumatológiai osztály fôorvosa arró tájékoztatta a távirati irodát, hogy a 2-es kórházban két személyt kell néhány napig megfigyelés alatt tartani többszörös csonttörés miatt.
Hat utas — azt követôen, hogy kisebb sérüléseiket ellátták - elhagyhatta a kórházat.
Az MTI Románia szegedi fôkonzulátusán úgy értesült, hogy Aradról és Nagyszebenbôl mikrobuszok indultak azokért az utasokért, akik további sürgôs orvosi ellátásra már nem szorulnak.
Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelô alelnöke üdvözli a kormánykoaalíció döntését, miszerint Szlovákia még ebben az évben aláírja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
Csáky — az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatában — biztató jelnek nevezte, hogy javaslata nyomán a szlovák kulturális tárca a charta vonatkozó dokumentumait elindította a tárcaközi egyeztetés útján.
A kormány alelnöke a Szlovákiában élô kisebbségi közösségek nyelvi jogainak bôvítését kínáló esélyt lát a charta elfogadásában. Egyszersmind azt reméli, hogy a kormánykoalíció tagjai a dokumentum parlamenti elfogadásakor korrektebb magatartást tanúsítanak majd annál, mint ami a kisebbségi nyelvek védelmérôl szóló törvény parlamenti folyamatában a részükrôl tapasztalható volt.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal az év további részében nem fizeti tovább az augusztus 25- én aláírt egyezményben magára vállalt összegeket a Distrigaz Nord Rt-nek. Ugyanis szeptember 23-án látott napvilágot a kormány idei 140-es számú sürgôsségi rendelete, amely eltörli többek között a hôenergiát szolgáltató vállalatoknak a Romgaz, a Conel, illetve a Petrom állami nagyvállalatok iránti, szeptember 30-áig jegyzett adósságait. Eme összegek mértékéig pedig a három állami mamutvállalat is mentesül költségvetési adósságaitól — tudtuk meg tegnap a polgármesteri hivatalban Gál Imolától, a hivatal pénzügyi-költségvetési igazgatóságának vezetôjétôl.
Az említett kormányrendelet az igazgatónô szerint vonatkozik mindazokra az összegekre, amelyekkel az energiaszolgáltatók, illetve szubvenciók formájában a polgármesteri hivatalok tartoznak a három állami nagyvállalatnak. Ez az intézkedés szorosan összefügg a három állami nagyvállalat költségvetésének módosításával. A sürgôsségi rendelet meghozatala a tegnap hallottak szerint nyílt titok volt már szeptember elejétôl, ezért nem fizették ki a szeptemberre megegyezett összegeket. A hivatalban szintén tudni vélik, hogy rövidesen napvilágot lát egy újabb rendelkezés, amelynek értelmében a helyhatóságokon keresztül a fûtési szezonban majd szociális segélyben részesítik a hátrányos anyagi helyzetû családokat, az 1997-ben bevezetett "távhô-kuponok" rendszeréhez hasonlóan, ugyanis a közeledô hideg évszakban a hôenergia-számlák a tavalyiakhoz képest jelentôsen megdrágulnak. Azonban pontos, hivatalos információk még nincsenek e tervvel kapcsolatban.
A hivatalban hallottak kapcsán kíváncsiak lettünk volna a Distrigaz Nord Rt. igazgatójának álláspontjára is, aki tegnap délben hivatali elfoglaltsága miatt nem volt elérhetô. Ugyanis meglehetôst furcsa, hogy bár szakberkekben már hetek óta tudni lehetett, hogy meghozzák ezt a kormányhatározatot, mégis hétfôn az említett vállalatvezetô az egész városra kiterjedô melegvíz-megvonással fenyegetôzött. Ugyanakkor arra is kíváncsiak lettünk volna, milyen elven zárták volna el a gázt a rendesen fizetô hôközpontoknál? A kérdésekre egy következô lapszámunkban visszatérünk.
Az egészségbiztosítási pénztárral való szerzôdéskötés, az új gyógyszerjegyzék valamint az orvosi kollégium október 15-16-i tisztújítása szerepelt a családorvosok tegnap délutáni közgyûlésének napirendjén is.
Az elsô téma körül már korántsem volt olyan paprikás a hangulat, mint a megelôzô összejöveteleken, s a szerzôdéskötéssel kapcsolatos tudnivalókat Juncan Delia doktornô ismertette kollégáival. Megerôsítette, ami a délelôtt folyamán a biztosító pénztár sajtótájékozatóján is elhangzott, hogy a szerzôdéskötés gyakorlati útmutatója, továbbá a szerzôdés szövege is törvényerôvel bír. Ahogy késôbb dr. Sántha Dóra az egyesület elnöke elmondta, ezeken az elôírásokon csak az országos szervezet segítségével negyedévenként lehet változtatni, s az idôközben összegyûlô kifogásokat a novemberi országos közgyûlésen vetik majd fel.
A szerzôdéskötés érdekében egy aktacsomagot kell e hét végig benyújtaniok a családorvosoknak, amelynek tartalmaznia kell többek között a rendelô jegyzékszámát, az állami kincstárnál nyitott számlaszámot, a rendelô akkreditálását igazoló iratot, a kabinet típusát, a heti 35 órás munakidô beosztását, hogy kivel társult az orvos annak érdekében, hogy távolléte esetén helyettesítse éjszaka, hét végeken és hivatalos ünnepeken, a helyettesével kötött megegyezést, továbbá egy megszámozott, lepecsételt panaszfüzetet valamint a rendelô alaprajzát. A felsorolás kapcsán a legtöbb vitát a dosszié összeállítására adott rövid idô valamint a panaszfüzet szükségessége váltotta ki. A háborgókat a felsorokoztatott érvek sem igen gyôzték meg, egyrészt arról, hogy a szerzôdések visszamenôleg október 1-tôl érvényesek (ezért a sietség), s csak ezek megkötését követôen jelenhet meg az orvos kincstári számláján a rendelô mûködtetésére valamint a javadalmazásokra szolgáló pénz. Másrészt a családorvos attól kezdôdôen, hogy a biztosított célzottan fizet ezért az ellátásért, egészségügyi szolgáltatóvá válik, amit egyesek tekintélyvesztésnek ítéltek meg.
Elhangzott még, hogy a szerzôdést a pénztár azzal az elôírással egészítette ki, hogy megszabhatja a családorvosok számára, havonta milyen összegben írhatnak fel gyógyszereket (egy vényre 400.000 lej értékben), továbbá kijelentették, hogy a 80 oldalas új lista a meggyesfalvi negyedben székelô ANVICO cégnél megvásárolható.
Ami pedig a kollégiumi választásokat illeti, az egyesület elnöke arra kérte a kollégákat, hogy a listán levô 12 jelöltjük közül legalább tízre és csakis rájuk szavazzanak, hogy minél népesebb képviseletük legyen a kollégiumban. Elhangzott továbbá a felhívás, hogy minél többen menjenek el október 15-16-án szavazni, s hogy erre a célra a kollégium a vidéki központokból autóbuszt indít.
Sajtótájékoztató a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál
A sajtóval rendszeres kapcsolatot tartó egészségbiztosítási pénztár tegnap délelôtti tájékoztatójára elsôsorban a családorvosok részérôl elhangzott elégedetlenség és bírálatok adtak okot. Ezek tisztázására hívták össze az újságírókat, mert — ahogy a vezetôség képviselôinek vélekedésében elhangzott — a megalapozatlan kritikus észrevételek nem használnak a pénztár tekintélyének. A bírálat tárgyát képezô gyakorlati útmutató elôírásai pedig, amelyek a családorvosokkal kötendô szerzôdések alapját képezik, a törvény erejével bírnak, s ezen a pénztár csak a sajátos helyzetek figyelembe vétele esetén változtathat.
Amint Porutiu igazgató szavaiból kiderült, javában folynak már a szerzôdéskötések, most vannak soron az akkreditált gyógyszertárak, valamint a gyógyászati segédanyagokat gyártó és forgalmazó cégek. Elhangzott, hogy a megyében lévô 97 gyógyszertárból eddig 70-et akkreditáltak, amelyek eleget tesznek a mûködésrükre vonatkozó elôírásoknak. Ezekkel kötik tehát meg a szerzôdést az ártámogatott és az ingyenes gyógyszerek kibocsátására az új gyógyszerjegyzék alapján, amelyet közszemlére is tettek. Schiopu Alexandru alelnök véleménye szerint túl bonyolult ez a jegyzék, amelynek elfogadását hibás intézkedésnek nevezte, egyrészt mivel elmondása szerint nincs szükség annyi ártámogatott gyógyszerre, másrészt pedig azért, mivel a lista a "merkantilizmus" jegyében született.
A szerzôdéskötés további menetét az orvosigazgató taglalta, hangsúlyozván, hogy a feszültséget a törvényes elôírások hiányos ismerete okozta. A családorvosok nyugodtak lehetnek a javadalmazásukat illetôen, hisz a pénztárak által begyûjtött összegek 15 százalékát fordítják az alapellátásra, amire korábban nem volt példa. A családorvosoknak felfogást kell változtatniok, hisz ôk vannak a biztosítottért, s a rendelôjüket is ezentúl nekik kell fenntartaniok és adminisztrálniok. Ahhoz, hogy nagyobb bevételhez jussanak, támogatniok kell a pénztárat a biztosítási díjak begyûjtésében, hisz ez nekik is érdekük — mondotta az igazgató.
Azok, akik a pénztár hitelét, tekintélyét csorbító kijelentéseket tesznek, ezentúl a törvény elôtt kell feleljenek tetteikért — egészítette ki szavait a pénztár elnöke.
Elhangzott még, hogy más megyékbôl 27.000 beteget látták el megyénkben, s a rájuk költött összeget az országos pénztártól kell visszaigényelni.
A Népújság kérdésére, hogy miképpen alakult ki ez a konfliktus a családorvoskkal, továbbá, hogy közös megbeszélés során próbálták-e elsimítani a nézeteltéréseket, Porutiu doktor azt válaszolta, hogy a pszichózis oka a családorvosok alaptalan félelme, hogy nem fognak eleget keresni, s a kialakult helyzetet tisztázó megbeszélés nem maradt el.
Kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal a családorvosokkal, akik visszautasítják a szerzôdéskötést — a válasz úgy szólt, hogy végsô esetben versenyvizsgát hirdetnek meg az ilyenformán megüresedô helyekre, hisz fiatal végzôs orvosokból nincsen hiány.
A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a hét végén megkötendô szerzôdések visszamenôleg október elsejétôl érvényesek, tehát minden rendelôben ennek szellemében kell hogy ellássák a betegeket. Október 20-a körül pedig megkezdik a biztosítottaknak járó egészségügyi könyvecskék kibocsátását is.
Szentmise Boldogságos Szûz Mária tiszteletére, Kismartonban, 1769-72 között íródott. Kettôszázharminc esztendô múltán a marosvásárhelyi Vártemplomban a filharmónia zenekara és énekkara Szalman Lóránt beintésére ezzel nyitja a Silvestri-fesztivált. Kyrie. Hét ütem halk kórus-vonóskari lassú bevezetô után robban a tutti, hihetetlenül gyorsan teremtôdik a kapcsolat, a zenekar precíz, a kórus remekel. Dolce. A Christe eleison tenorszólójában Szilágyi Zsolt beteg hangszálát a nagyszerû technika és a belsô motiváció ereje puha, bensôséges hangzásra kényszeríti, s a kórus impulzív elôadásában nagyszerû fúgával zár. Glória. A Laudamus szopránszólója (Irina Sandulescu) fegyelmezett, kifejezô, de a felsô regiszter kissé fémesen cseng. A Domine szólónégyese egymást feltételezve, együtt, egészként érvényesül, melódiarajz, szín, dinamika lélegzik különválaszthatatlanul. Egyszerûen szép! A kórus fegyelmezett, pontos és kifejezô. Igényes! A Gratias fúgája zene-érzelmi folyamatában is ideális. Credo. Szilágyi Zsolt óriási erôfeszítéssel uralja szólamát, felejthetetlen lírai szépséggel feledteti a virtuozitás buktatóit, Ana Rusu (alt) társa a kifejezôkészség magas fokán, Mircea Moisa (basszus) kiegyenlített, de fénytelen, hangja nem nagy vivôerejû. Az Etmincarnatus tartalmi mélysége mindezekkel együtt érzelmileg telített, árnyalt, áradó dallamosságra átszellemült. Sanctus. Benedictus. Agnus. Nagyszerû zenekari játék igényes hangzásképpel, hibátlan intonációval éneklô kórus hangzásképével párosulva. A produkció stiláris egyensúlya nem billeg, kórus—zenekar—szólistanégyes részletszépségekben bôvelkedô, kidolgozott, érett, revelatív erejû elôadásban tálalta ezt a megindító szépségû Haydn- misét.
Zúgott a vastaps, a közönség ünnepelte az élményt és a hetven esztendôs karmestert. "Az utóbbi 40 évben Szalman Lóránt városunk zenei életének egyik legkiemelkedôbb egyénisége" — olvasható a mûsorfüzetben. "Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis."
Egy nappal a Kozma Mátyás-emlékhangverseny elôtt, ma este hét órától a Kultúrpalota nagytermében kolozsvári elôadómûvészeket lát vendégül a vásárhelyi filharmónia: a Transilvania Barokk Együttest. Tagjai — Nagy István, Majó Zoltán, Florin Cârlejan és Erich Türk — hangszerbemutatót tartanak.
A gazdag és változatos kamarahangverseny mûsorában "japán származású" fuvolán, oboán, fagotton és csembalón M. Marais, G. Ph. Tellmann, J.J. Quantz, valamint H.P. Türknek köszönhetôen preklasszikus és modern mûveket hallhatnak majd e mûfaj kedvelôi.
Ma van az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulója. Mi, marosvásárhelyiek minden évben a Székely vértanúk emlékmûvénél tartjuk a megemlékezést, azon a helyen, ahol az osztrák elnyomók 1854. március 10- én a szabadságharcot újjáéleszteni óhajtó marosvásárhelyi vértanúkat végezték ki.
1848 tavaszán az Európában végbemenô forradalmak lehetôséget teremtettek a társadalmi átalakulásokra.
Az 1848. februári franciaországi események után Németország és Itália a polgári átalakulás mellett napirendre tûzte a nemzeti egység, függetlenség kérdését is. Ez fogalmazódott meg a bécsi, prágai, milánói, velencei, a pest-budai, bukaresti, Iasi-i majd a krakkói, belgrádi és a szentpétervári társadalmi mozgalmakban is.
1848. március 15-én a "márciusi ifjak" Pesten kihirdették a 12 pontot, a forradalom programját. Március 17-én már megalakult az elsô felelôs magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével, melynek tagjai között volt Deák Ferenc, Eötvös József, Széchenyi István és Kossuth Lajos.
A forradalom vidékre is átterjedt. Nálunk 1848. március 25-én a Bodor-kút elôtt tartott tömeggyûlésen csatlakozott Marosvásárhely népe egyemberként a forradalomhoz, a szabadság, egyenlôség, tetsvériség! jelszava egy táborba tömörítette a város lakosságát — de ez volt a jellemzô a többi helységekre is. Késôbb sikerült Bécsnek elérni azt, hogy Magyarország népei más-más úton próbálják kivívott szabadságukat megvédeni...
1848. szeptemberétôl kezdve a császáriak támadásba lendültek a magyar forradalom ellen. Megkezdôdött a szabadságharc. A honvédség szembeszállt a túlerôvel Pákozdnál (szeptember 2.), Swechatnál (október 30.), amit további sikerek követtek. A megnyert csaták a jól képzett tábornokok, tisztek irányításának, a lelkes, félelmet nem ismerô honvédek helytállásának tulajdoníthatók.
Kiemelkedô szerepet töltött be Háromszék népe a szabadságharcban, akik az 1848. október 16-i agyagfalvi székely népgyûlés után az önvédelmi harcokban vitathatatlan érdemeket szereztek.
1848. november végén Kossuth a lengyel származású Bem Józsefet kinevezte az erdélyi csapatok fôparancsnokának; aki a császáriak seregeit Gálfalvánál, Nagyszebennél, Piskinél legyôzte, csupán Vízaknánál szenvedett vereséget.
E sikerek ellenére 1848 végén a honvédseregek visszavonulásra kényszerültek, de 1849 áprilisában megkezdték a sikeres tavaszi hadjáratukat. Görgey, Damjanich, Perczel, Klapka seregei sorra aratták gyôzelmeiket. Bem tábornoknak 1849. március 20-ra sikerült egész Erdélyt felszabadítania. Ma már világosan látjuk, hogy ez volt a kedvezô alkalom arra, hogy a magyar, román és más forradalmi erôk összefogjanak és gyôzelemre vigyék a forradalom ügyét. Sajnos, az események megelôzték a nagy horderejû politikai elképzeléseket. Az osztrákok — látva a forradalmi sereg sikereit — a cári csapatokat hívták be a forradalom leverésére. Annak ellenére, hogy a Tömösi-szorosban (június 18.), a kökösi hídnál (július 2.), a Nyerges-tetôn és Segesvárnál (július 31.), a forradalmi hadsereg hôsiesen ellenállt a többszörös cári haderôvel, a temesvári csatában (augusztus 9.) eldôlt a szabadságharc sorsa, ami arra késztette Görgey tábornokot, hogy a magyar sereg Világosnál 1849. augusztus 13-án a cári csapatok elôtt letegye a fegyvert.
A szabadságharc alig fejezôdött be, megkezdôdött a kegyetlen megtorlás Haynau, a magyarországi osztrák fôparancsnok részérôl. Többszáz tisztet és polgári személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra.
1849. október 6-án az aradi vár sáncában kivégezték a magyar forradalom 13 tábornokát, akik között a magyarokon kívül szerb, horvát, német és osztrák nemzetiségû is volt.
A kivégzést követô idôkben (Bach-korszak) ezt a vesztôhelyet nem látogathatta senki, így a sírokat belepte a gyom. Csak 18 év után engedélyezte a hatalom az elsô megemlékezést (1867).
1881 augusztusában állították fel a jelenlegi gránit emlékoszlopot, amit ünnepélyes körülmények között október 6-án lepleztek le.
Elsô oldalán a következô felirat olvasható:
A másik három oldalán a vértanúk nevét olvashatjuk a kivégzés sorrendjében: Kiss Ernô, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József, illetve Pöltenberg Ernô, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagy Sándor József, gróf Leiningen Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsei Károly.
A talapzaton ez áll: "Az aradi tizenhárom vértanú kivégeztetésének megörökítésére emeltetett 1881. október hatodikán."
A ma Aradon rendezendô megemlékezésen Valeriu Stoica államminiszter, igazságügyi miniszter fogja képviselni Radu Vasile miniszterelnököt — közölte az MTI-vel a kormányfô sajtóhivatala.
Az MTI információi szerint a miniszterelnök egyéb elfoglaltságai miatt nem tud Aradra utazni.
Korábbi elképzelések szerint október 6-án — az aradi tizenhárom vértanú tábornok kivégzésének 150. évfordulóján — Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök közösen helyezte volna el a városban tervezett magyar—román barátsági park alapkövét.
Közben az aradi városi tanács hétfôi rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy nem fogadja el azt a kormányhatározatot, amely az Aradon tervezett román—magyar barátság parkjául szolgáló terület kijelölésérôl rendelkezett.
A tanács rendkívül viharos ülésén tizenkét "nem" szavazattal tizenegy "igen" ellenében hozta meg döntését. Az elutasítást elôsegítette az, hogy a kormánykoalícióban részt vevô Demokrata Párt városi tanácsosai a román—magyar megbékélés gondolatát elutasító ellenzéki pártokkal szavaztak együtt, a Liberális Párt tanácsosai pedig nem vettek részt az ülésen.
A kormány szeptember 28-án hozott határozatot arról, hogy az aradi vesztôhely közelében a vértanú tábornokok emlékét ôrzô obeliszk körül létesítik a parkot. A határozat szerint a 3700 négyzetméteres terület állami tulajdonban van, az aradi városi tanácsnak a kezelési jogot kell átadnia a mûvelôdési minisztériumnak.
A városi tanács ülésén viszont az ellenzék azzal érvelt, hogy a szóban forgó telek tulajdoni lapján egy 1909-ben kelt magyar nyelvû bejegyzés olvasható, mely kimondja, hogy a telek az aradi városi közösség tulajdona.
Ezt követôen idén október elsején egy új bejegyzés már a román államot jelölte meg tulajdonosnak, a mûvelôdési minisztériumot pedig kezelônek. A telekrôl szóló kormányhatározat tehát akkor született, amikor a terület még a városé volt, így a kormány döntése jogszerûtlen — hangzott az indoklás az aradi városi tanács ülésén.
Ismét október 6-át írunk. Ismét Aradra gondolunk és a magyar forradalmi hadseregnek arra a tizenkét tábornokára, akik oly férfias méltósággal vállalták a halált. Emberi tartásuk, búcsúszavaik hazaszeretetrôl, tisztességrôl, becsületrôl, halált megvetô elszántságról tesznek tanúbizonyságot.
Ezekre a forradalmárokra emlékezünk tehát október hatodikán. Ezen hôs tábornokoknak állított emléket az a szoborcsoport, amelyet Zala György készített 1890-ben, és amelyet az esztendô október hatodikán állítottak fel Aradon, az új színház mögötti piactéren.
A magas szobortalapzatból kiemelt oszlopon Hungária alakja áll. Az alatta lévô mellékalakok közül az Áldozatkészség nyújtja felé diadémját. Másik alak a Harckészség atlétája, de ott van a Haldokló Harcos és az ôt átfogó nôalak. Az allegorikus kompozíció talapzatának közepén a tizenhárom vértanú bronzba öntött dombormûvû arcképét helyezték el.
Így állt Arad piacán a szoborkompozíció 1919-ig, amikor a román hadsereg bevonulása után R. Veliciu prefektus kiadta a parancsot a szoborcsoport lebontására, mert "miután Arad város Romániához tartozik, e szobroknak itt helye nincs". Így aztán a szobrokat lebontották a húszas évek közepén és a régi lovarda területén helyezték el. A talapzatokat a régi víztorony udvarára vitték. Ott is maradt a hatvanas évekig, amikor az aradi vár valamelyik kazamatájába szállították, és "csak a hadügyminiszter személyes engedélyével" voltak láthatók, vagyis az egyszerû földi halandó számára sehogy.
Aztán jött az 1989-es fordulat, a nagy eufória, román—magyar összeborulás, 1990-ben a Nemzeti Megmentési Front Nyilatkozata, az elsô március 15. Ugyancsak 1990-ben alakult egy bizottság olyan kompetens személyekbôl, akiknek tiszte lett volna visszaállítani eredeti helyére és formájában a szoborcsoportot.
Csakhogy, a nagy demokrácia mindössze egy-két hónapig tartott. 1990 február 8-án megalakult a Vatra Româneasca, március 19-én már Marosvásárhelyre hozták a Görgény- völgyi románokat, hogy "rendet csináljanak" a városban, ahol a "magyarok gyilkolják a románokat". S ettôl kezdve mindmáig évrôl évre ugyanazon forgatókönyv alapján készült "jelenetek" ismétlôdnek. Minden esztendô március 15-e táján akcióba lépnek a szélsôséges pártok és a nacionalista szervezetek, és dühödt magyarellenes kampányt indítanak el. Ehhez járul hozzá a román nyelvû sajtó nagy része, s kórusban csaholják, hogy "veszélyben Erdély", hogy az irredenták föderalizálni akarják az országot ésatöbbi ésatöbbi. Ugyanilyen hangnemben és stílusban ismétlôdik meg mindez minden év októberében.
Pedig azóta megszületett egy román—magyar alapszerzôdés, az 1996-os választások nyomán hatalomra került demokratikus kormány a csillagokat ígérte a nemzetiségi jogok biztosítása terén. Az aradi szoborcsoport helyreállítása ügyében pedig Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyminiszter is tárgyalt. A nyáron pedig Orbán Viktor és Radu Vasile Marosvásárhelyen nyilatkozott a sajtónyilvánosság elôtt úgy, hogy ez év október hatodikán ott lesznek Aradon a történelmi emlékpark felavatásánál, amelyben természetesn ott kellett volna lennie a visszaállított forradalmi emlékmûnek is.
Igen ám, de — tán csak a "hagyományôrzés" végett — ahogy közeledett október, úgy erôsödtek fel ismét a nacionalista hangok. Az aradi ellenzéki pártok és a nacionalista erôk egyenesen közös magyarellenes uszítóhadjáratba fogtak, s felhívással fordultak a város lakóihoz, hogy tiltakozó akciókkal akadályozzák meg a Szabadságszobor darabjainak kivitelét az aradi vár katonai raktárából. Élôláncot, tiltakozó nagygyûlést és egyebeket emlegettek az ellenzéki "hazafik".
Sajnos, nem elszigetelt esetrôl van szó. Ez folyik immár tizedik esztendeje Aradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen. Magas szinten nagyon jól mûködik az áldemokrácia, folyik a mosolydiplomácia: kétoldalú szerzôdés születik Ion Iliescu és Horn Gyula aláírásával megpecsételve. Kormányfôk és igazságügyminiszterek paroláznak, barátkoznak a fehér asztal mellett. Egymást érik a védelmi miniszterek nyilatkozatai, miszerint a két ország katonai kapcsolatai a lehetô legjobbak, és így tovább.
Csakhogy közben évtizede tart és burjánzik a sovén nacionalizmus, a magyarellenes uszítás, a másság iránti gyûlölet. Szinte sportszerûen ûzi ezt a Nagy-Románia és a Nemzeti Egységpárt mellett az alapszerzôdést aláíró Ion Iliescu pártja, de ugyanezt teszi a román sajtó egy része is. Úgyhogy ezek után nekünk ne beszéljen senki nagy történelmi megbékélésekrôl, barátságról, csodálatos együttmûködésrôl. Pestiesen szólva, tele van a hócipônk mind a bukaresti, mind a budapesti mosolygó kézrázásokkal, vállveregetô parolázásokkal. Ideje lenne a dolgok mélyére tekinteni, s úgy rendezni a dolgokat, hogy a legmagasabb szintû miniszterelnöki vagy államfôi mosolyoknak tartalmuk is legyen, ne a nagy semmit takarják mint egy üres maszk.
Vámosgálfalva református magyar népe 1999. október 3-án emlékezett meg 1849. október 6- áról, amikor Bécs elnyomó kancellárja, Metternich és magyargyûlölô tábornoka, Haynau az aradi várbörtöntôl nem messze, kegyetlen módon kivégeztette az 1848-as szabadságharc tábornokait.
Istentisztelet után a gyülekezet kivonult a templomtérre, ahol Mezei Jenô nyugalmazott tanár bevezetôt mondott, majd a helybéli lelkipásztor imája következett. Vásárhelyi Ferenc, az RMDSZ helybéli szervezetének elnöke méltatta a 13 vértanú nagyságát és áldozatát, szenvedéseit. Ezután a vámosgálfalvi ifjak, az IKE tagjai olvastak fel a vértanúk leveleibôl és naplójegyzeteibôl, majd Balogh Elemér helybéli RMDSZ- alelnök 1867-rôl, a kiegyezésrôl, Deák Ferencrôl és Erzsébet királyné magyarok iránti szeretetérôl beszélt.
Az ünnepély végén a résztvevôk megkoszorúzták a vértanúk emlékére állított templom elôtti emlékmûvet.
VÉCSEY KÁROLY honvédtábornok (született: 1807, Pest) Császári tisztként ôrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848. október 12-én honvéd ezredes és a bácskai hadtest parancsnoka, december 26-tól tábornok, 1849-ben nagyváradi várparancsnok lett. 1849. április 25-tôl az Aradot ostromló sereg vezére, a várat július 1-jén foglalta el. A világosi fegyver- letétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21- én ô is a fegyvert a cári csapatok elôtt.
LÁZÁR VILMOS honvéd ezredes (született:1815., Nagybecskerek) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849. február 1-jétôl ôrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban, Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban Sátoraljaújhelyen jelentek meg.
KNÉZICH KÁROLY honvédtábornok (született: 1808., Velike-Gajovac) Tiszt volt a császári hadseregben. 1848-ban már századosként Damjanich parancsnoksága alatt részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a fôseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok-ezredesi rangot kapott. A tápióbicskei csatában Knézich csapata foglalta el a Tápió hídját. Budavár ostrománál a 3. hadtest parancsnoka volt, a peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felsô-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.
TÖRÖK IGNÁC honvédtábornok (született: 1795. június 23., Gödöllô) Az 1848-49. évi szabadságharc alatt Komárom erôdítési munkáit irányította, s 1849. március 10-ig ô volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erôdítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká.
SCHWEIDEL JÓZSEF honvédtábornok (született: 1796., Zombor) Császári tiszt volt, ôrnagy a Sándor- huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsbôl hazavezette. Már 1848. október 5- én tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A bukás után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Negyedmagával lôtték agyon az aradi sáncokban.
DESSEWFFY ARISZTID honvédtábornok (született: 1802.07., Csákány) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetôrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849 februárjában Kompoltnál szétverte Colloredo seregét, és jelentôs része volt a sikeres tarcali csatában is. 1849. Június 1-jén tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. Az osztrák vérbíróság kötél általi halálra ítélte, amit kegyelem útján fôbelövésre változtattak.
NAGYSÁNDOR J¼ZSEF honvédtábornok (született: 1804. október 7., Nagyvárad) 1823-tól a császári hadseregben teljesített szolgálatot, 1844- ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állott, ôrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetôrséghez. Október 31-tôl ezredes, 1849 januárjában Kiss Ernô altábornagy oldalán részt vett Pancsova megtámadásában, majd Damjanich Duna-Tisza közi III. hadtestében az egyik lovasdandár parancsnokaként kitûnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elô. A tokaji átkelés után a dél felé vonuló sereg oldalát fedezte, ekkor ütközött meg Debrecen mellett a hatszoros túlerôben lévô cári sereggel, amelytôl vereséget szenvedett. Nagyváradon ismét csatlakozott Görgeyhez; augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey parancsa ebben megakadályozta. Ezután tisztjeivel Lugosnál Bemhez akart csatlakozni, de ekkor jelent meg a Görgey diktátorságáról szóló proklamáció, tehát követte a fôvezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.
LAHNER GYÖRGY honvédtábornok (született: 1795. október 22., Necpál) Volt császári tiszt, majd 1848- ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési fôfelügyelô lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetôje, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. február 6-án tábornokká nevezték ki.
PÖLTENBERG ERNÔ (POELTENBERG) honvédtábornok (született: 1813., Bécs) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. 1848. október 27-én honvéd ôrnagy, decemberben alezredes. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában a VII. hadtest parancsnoka, ezredes, június 2-án tábornok lett. Részt vett a komáromi csatákban és a váci ütközetben.
Görgey bizalmasaként ô közvetített a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokban a fegyverletételrôl.
KISS ERNÔ honvédtábornok (született: 1799.06.13., Temesvár) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12- én tábornokká és a bánsági sereg fôparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22- én altábornagy, 1849. január 9-én országos fôhadiparancsnok lett.
AULICH LAJOS honvédtábornok (született: 1792., Pozsony) Császári tiszt volt, a Sándor-gyalogezred alezredese, 1848- ban honvéd ezredes, 1849. február 16-tól tábornok. Mint hadosztály-parancsnok részt vett a felvidéki hadjáratokban, majd a tavaszi hadjárat során sikeresen harcolt az isaszegi csatában és Buda ostrománál. Görgey híve volt, 1849. július 14-tôl augusztus 11-ig ô volt az ország utolsó hadügyminisztere.
LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY, német származású honvédtábornok (született: 1819. április 11., Ilbenstadt/Hessen) Császári tiszt volt, majd az 1848-as szabadságharc idején a honvéd seregben Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Részt vett a délvidéki harcokban, 1849 márciusában ezredes és dandárparancsnok, július 1-jén pedig tábornok lett. Kiváló katona volt, minden csatában kitûnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit késôbb kiadták.
DAMJANICH JÁNOS honvédtábornok (született: 1804. december 8., Stása) Szerb határôrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. 1849. január 16-tól a bánsági hadtest parancsnoka. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során: a szolnoki, hatvani, tápióbicskei, isaszegi, váci és nagysallói ütközetek gyôzelme elsôsorban nevéhez és vörössipkásai bátorságához fûzôdött. Gyôzelmeihez katonai tudása és személyes bátorsága is nagyban hozzájárult. Görgey felhívására Világos után letette a fegyvert a cári csapatok elôtt.
"Széles, lépcsôzetes talapzaton colossális Hungaria, a talapzat négy oldalán négy allegóriai alak. A két lépcsôs talapzat alsó részét a tizenhárom tábornok érem-relief arcképe díszíti" — Így írta le az aradi vértanúk emlékének szentelt szoborcsoportot Varga Ottó tanár az Aradi vértanúk albumában, 1892-ben. A máig jelképes erejû emlékmû felállítását az 1867. évi kiegyezés után határozták el.
Az Aradon megjelenô Alföld címû folyóiratban 1867. június 15-én jelent meg a felhívás Tiszti Lajos szerkesztô tollából: "Állíttassék emlékszobor a tizenhárom kiszenvedett vértanúnak!" Ezt az országos adakozás követte. A meghirdetett pályázatra tizennégy emlékmûterv érkezett. Az 1878. decemberi eredményhirdetésen az elsô díjat Huszár Adolf, a kor divatos szobrásza nyerte el. Némi változtatást elôírva, a megbízást is megkapta a szobor elkészítésére.
Idôközben azonban kiderült, hogy kevés pénz gyûlt össze. A szoborbizottság ekkor a köztisztviselôkhöz fordult: áldozzanak 1, azzaz egy forintot a nemes célra. A kiküldött 26.339 csekkbôl 8.888 fizetés nélkül érkezett vissza. A többi csekken az egy-egy forintokat némiképp túlfizetve 21.119 forint 96 krajcár gyûlt össze.
Huszár részletes tanulmányokat készített, megformálta az emlékmû makettjét is. (Ezt ma is ôrzik az Aradi Ereklyemúzeumban.) A nagyszabású mûvet azonban nem fejezhette be, mert 1885 januárjában meghalt. A félbemaradt szobor folytatásával a fiatal Zala Györgyöt bízták meg. (Ô a századforduló legismertebb emlékszobrásza, a Millenniumi emlékmû, az Andrássy-lovasszobor, a szegedi Deák szobor és számos köztéri emlékmû és síremlék alkotója.) Az aradi szoborbizottság korlátlan szabadsággal ruházta fel Zalát, aki elôdjének munkáját a saját felfogása szerint merészebbé, lendületesebbé, impozánsabbá is tette.
A központi nôalak, Hungaria — a gyôzelem, a szabadság jelképeként — magasra emeli tölgy- és babérkoszorút tartó jobbkezét. Baljával a Szent Istvánét mintázó kardra támaszkodik. Fején Mátyás híres fekete seregének sisakját viseli, ezt pedig Szent Margit koronája ékesíti. A sisak alól két oldalt egy-egy magyaros hajfonat omlik alá. Testét sodrott páncéling és gazdagon hímzett lovagruha borítja, lábán lovagsarkantyút visel. Ruházatát a bal karjáról lecsüngô pajzs egészíti ki. "Az alak minden ízében magyar, és úgy kifejezés, mint plasztikai nyugalom tekintetében egyik legszebb alkotása a fiatal mûvésznek" — írta róla a kortárs Szana Tamás.
A Szabadság-Hungária fôalakját négy allegórikus alak veszi körül a talapzaton. Az Ébredô szabadság nôalakja, kezén széttépett láncokkal, a föléje hajló Geniusra tekint, aki széttörve a bilincset, kezébe adta a kardot. A Harckészség megtestesítôje duzzadó erejû ifjú (Huszár tervében hajlottabb korú férfi lett volna) fején sisakkal, jobb kezében szeges buzogányt markol, baljával, mintha tûrtôztetné magát, leszorítja azt. E mellékalak kompozíciójáért Zalát 1887-ben állami aranyéremmel jutalmazták. Az Áldozatkészség — kecses, magyaros hajfonadékot viselô nôalak — fejérôl levéve diadémját, a haza oltárára teszi azt. A Haldokló harcos két alakos kompozíció. A nô tekintetével az eget keresi, karjával fölemeli a leroskadni készülô harcost. A férfi zászlót szorít a szívéhez, amelyen ez a felirat olvasható: "Ha isten velünk, ki ellenünk!"
A talapzat alsó részén kapott helyet a tizenhárom dombormû-portré, a tizenhárom aradi vértanú tábornok arcképe.
A szoboralakokat Turbain Károly és fiai, budapesti mû- és ércöntôk öntötték bronzba, a márványtalapzat pedig a Szépmûvészeti Múzeumot is építô Schickedanz Albert mûépítész munkája.
A szoborcsoport hét esztendô alatt készült el. Az emlékmû, annak ellenére, hogy az elesetteknek, a kivégzetteknek, a vértanúknak állít emléket, a fôalak kezébe adott, a gyôzteseknek kijáró babérkoszorúval a dicsôség glóriáját fonja a szabadságharcosok feje köré.
Az ünnepélyes szoborleleplezésre 1890. október 6- án került sor az aradi Színház téren, mely ezt követôen a Szabadság tér nevet kapta. Évtizedekig itt, e szoborcsoportnál emlékeztek meg az aradi tizenhármakról, a szabadságharcról. Itt helyezték el az emlékezés koszorúit. Az emlékmûvet minden idôben friss virág díszítette.
Az idôk változtával a szobor sorsa is megpecsételôdött. Trianon után Arad román fennhatóság alá került, s az emlékmûvet 1925-ben lebontották. Szerencsére akkor még nem volt "divat" a szobrok beolvasztása. Így Zala ezen alkotása elkerülte a megsemmisítést. A fôalakokat a talapzatról leemelve elvitték a térrôl.
A hányatott sorsú aradi emlékmû 3. rész Az 1950-es évektôl az aradi erôdben, máig zárt, katonai területen található a Szabadság figurája és a négy allegória szobra. Mint tudni lehet, jó állapotban és teljességében. Ezt néhány Aradon élô magyartól hallottuk. A közelmúltban a magyar kormánydelegációval Aradon járt mûtörténészek azonban nem nézhették meg a szobrokat. Láthatták viszont — és nemcsak ôk, hanem még a magyar múzeumlátogatók is — 1992-ben Szegeden, illetve Makón a tizenhárom vértanú reliefjét. Ezek a dombormûvek az Aradi Ereklyemúzeum anyagából összeállított vendégkiállításon szerepeltek a dél-magyarországi múzeumokban. A vértanúk portréi jó állapotban vészelték át az elmúlt évtizedeket.
Legelôbb a kilencvenes évek elején merült fel halvány realitással a szobor újra felállításának igénye. Az RMDSZ többször is kezdeményezte ezt, s az idén a két állam miniszterelnökének találkozóján is téma volt a Szabadság szobor felállítása.
A legújabb fejlemények szerint a minorita rend aradi kolostorában a szoborcsoport. Ez ha nem is a legideálisabb helyszín, de jelentôs lépés, hiszen így, kikerülve a katonai területrôl, hozzáférhetôvé válik a mûalkotás. Úgy tudjuk, hogy a kolostor udvarában, a templom falánál csak ideiglenesen helyezik el a szoboralakokat. A végsô helyszín az Aradon tervezett Nemzetek Emlékparkjában lehetne. Ehhez azonban még restaurálni kell a szobrokat, meg kell építeni a talapzatot, és természetesen létrehozni a méltó emlékparkot.
Az utóbbi idôben egyre több személyautót keresnek hiába reggelente tulajdonosaik. Éjszaka Marosvásárhelyen akár 3-4 jármûvet is ellopnak, hogy aztán késôbb alkatrészek formájában, vagy az összetört, elhagyatott vázt találják meg a rendôrök. Másoknak pedig örökre nyoma vész.
A péntekrôl szombatra virradó éjszaka azonosítatlan személyek lopták el a vásárhelyi Pandúrok sétányon az ott parkoló 1976-os gyártmányú 1300-as Daciát. Hétfôn este az egyik backamadarasi gazdaság csûrjében szedték szét az eltulajdonított jármûvet, amikor a rendôrség "bekopogott" hozzájuk. Megállapították, hogy a kocsi rendszáma hamis. Nemsokára elôkerült a rendszámtábla valódi tulajdonosa, aki elmondta, néhány nappal korábban itt javíttatta meg személyautóját, azóta hiába keresi a táblácskát. Az ügyben indított nyomozás folyamatban van.
Egy 3-3,5 kilós újszülött lány holttestére találtak a tegnap délelôtt. Délelôtt 10 óra körül a Ion Buteanu 5. szám elôtti 4 köbméteres szeméttárolóból vitték el a hulladékot a Salubriserv alkalmazottai. Ezt használták ki a guberálók, hogy megbolygassák a szemetet. Egyik roma személy lelt rá a zacskóra, amelyben a kis holttest volt. Varga Tibor, a szemételhordási osztály vezetôje elmondta, a kislány nyakán véres csík volt látható, valószínûleg dróttal vagy zsinórral fojtották meg közvetlenül a szülés után. Még rajta volt a köldökzsinór. A holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, megállapítani, élve született-e.
Idén ez a harmadik csecsemô, amelyet a kukában halva találtak a szemételszállítók.
Groteszk, természetellenes testhelyzetben a sínek közé kuporodott elmetszett nyakú test, valamivel tovább a megskalpolt fej, jobbra tôle a kiloccsant agy. A test két felén, mintegy három méter távolságra, két barna félcipô. Az egyik talpfán protézis. A töltés mellett kék színû rafianecc. Ez a látvány fogadta a vásárhelyi Maros-híd mellett, az Elektromaros Rt. épülete mögött húzódó sínek mentén elhaladót. A 76 éves Sz. Rozália vetett véget életének tegnap délelôtt, amikor a 279—900-as kilométerkônél a vonat elé vetette magát.
A kisállomás felôl érkezô tehervonat irányítója mondta el, az idôs nô a síneken ült, s amikor meglátta a közeledô szerelvényt, felállt, a földre tette a neccet, keresztet vetett, és a vonat elé állt. Lehetetlen volt fékezni. A helyszínre kiszálló vasúti rendôrség és a megyei rendôrfelügyelôség kriminalisztikai szakértôje a neccben egy fekete kendôt, fekete kézitáskát, törött szemüveget, megsárgult lapú személyazonossági igazolványt, valamint magas vérnyomás elleni gyógyszer dobozát találta. Mellettük egy összehajtogatott brosúra, Vigasz a depressziósok számára címmel. Az Arany János utcai lakás ajtajában az elhunyt fia fogadott. Elmondta, édesanyja az utóbbi idôben összefüggéstelenül beszélt, látszott rajta, valami baj van vele. Reggel 9 órakor ment el otthonról, de nem közölte, hová. Azt gondolta, most is a közelben lakó barátnôjéhez indul.
Tévedett: Sz. Rozália többet nem tér haza.
Szôke, fiúsra nyírt hajú lány feküdt a nagyállomás másodosztályú várótermének egyik padján. Kócos fejét egy papírhulladékokkal teli nejlonzacskóra hajtotta, aludt, néha nyögött. A lányra a tegnapi ellenôrzô körút alkalmával találtak rá.
Kérésünkre a vasúti rendôrség értesítette a mentôket. A vásárhelyi mentôállomás jármûve 6 perc alatt ért a helyszínre. A kábult lányt a megyei kórház elsôsegélynyújtó helyére szállították, ahol ütés okozta többszörös hastájéki sérülést állapítottak meg. Ugyanakkor a fiatalkorú combjain több véraláfutást figyeltek meg. Sérülései miatt azonnal a kórház sebészeti osztályára utalták be. Megtudtuk, a 16 éves lány nyárádszeredai illetôségû, szülei zavarták el otthonról, s szeptember 12-e óta "lakik" a nagyállomás várótermében. Azóta beutalták ugyan a kiskorúak intézetébe, de onnan hamarosan megszökött, s visszatért az állomásra. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, a tegnap reggel 7 órakor az állomás elôtti parkban huszonéves fiúk társaságában látták az állomás alkalmazottai.
Ottjártunkkor Ludas napsütéses, ôszi hangulatban élte mindennapjait. Itt is ugyanolyan megoldásra váró kéréseket "dob fel" az élet, mint más településeken. A jelelegi gondokat Ovidiu Dancu alpolgármester osztotta meg velünk.
Akárcsak a megye több más városában, a nyár folyamán elôzetes értesítés nélkül lezárták a meleg vizet a lakótelepeken. A Distrigaz Nord nem volt hajlandó gázt szolgáltatni a SECOM-nak, amely a meleg vizet és fûtést biztosítja Ludas lakótelepein. A SECOM pedig a lakótársulások adósságaira hivatkozott. A beállt pénzügyi zárlatot a lakók 1.054.386.000 lejes adóssága, illetve a SECOM 997.833.000 lejes tartozása okozta. A vírusos agyhártya- és a kötôhártyagyulladás- járvány beálltakor a két cég, illetve a lakótársulások egyezséget kötöttek, melynek értelmében átütemezik a társulások adósságait. Júniusban 100, júliusban és augusztusban 150 millió lejt kellett volna megadniuk. Ezt az "ütemet" a lakók nem tudták betartani. Hogy mi lesz a télen, nem tudni. A gázszolgáltató ismét a gáz elzárásával fenyeget, ami a melegvíz- szolgáltatás beszüntetését jelenti, de télen — az alpolgármester véleménye szerint — a felhalmozódott adósság ellenére sem lehet fûtetlen lakásban hagyni a tömbházlakókat.
A pártok székházai körüli vita nagy port kavart a helyi tanácsban. Hosszú, több mint három hónapot tartó huzavona után, s miután a prefektúrán megtámadták a tanácsi döntést, végül négy pártnak sikerült székházat kiutalni. Így a június 24-i 42-es számú tanácsi határozat értelmében a PUNR a Köztársaság 30., az RMDSZ a Köztársaság 31., a Nemzeti Liberális Párt a Köztársaság 22. szám alatt, a PDSR az 1918. December 1. úton jut helyiséghez.
A többi párt kérését a lehetôségek függvényében oldják majd meg.
A nyár folyamán a város régi központjában szinte lépésben kellett közlekedniük a jármûveknek. Mostanra javítottak a helyzeten. Az alpolgármester elmondta, hogy az útjavításra kiírt versenytárgyalást a MOVA Kft. nyerte meg, s a cég végzi az útjavítási munkálatokat a városban. Az utcai aszfaltburkolat javítására 655 millió lejt fordítottak, a kijavított felület 6200 négyzetmétert tesz ki. Az említett cég az elvégzett munkálatokért 18 hónapos garanciát vállalt. Jelenleg az elôirányzott munkák 70 százalékánál tartanak. A mûutak rendbetétele után következnek a köves utak, de ehhez inkább a város polgárainak segítségére és a polgármesteri hivatal saját alkalmazottaira támaszkodnak.
Nagy beruházásokra nem számíthat a város. A szegényes költségvetés ellenére mégis nekikezdtek a hetipiac modernizálásának, továbbá a napipiacon egy élelmiszer-ellenôrzô pontot létesítenek. A nyári nagy hozamú esôzések jelentôs károkat okoztak a város határában, ezért a hivatal költségén a környezô lejtôkön kiásatják a vízelvezetô sáncokat, továbbá egy gyûjtôcsatornát létesítenek az egyik legelôn.
Mi a hosszú élet titka? — tettük fel a kérdést Cucuveanu Dumitrunak, aki október 14-én tölti századik életévét. A válasz, bár közhelynek tûnik, nem az. A titok a nyugalomban rejlik — mondta. Bármilyen megpróbáltatásokat is tartogasson a sors, ôrizzék meg nyugalmukat — mondotta. A legfontosabb a lelki egyensúly, a többi mind mellékes.
De hogyan is élt és él egy marosludasi százesztendôs? Dobrudzsai, jómodú családból származik. Konstancán két péksége volt. Lakását, épületeit, sütödéit, mindent elvettek tôle, feleségétôl a kommunisták. Elena szüleitôl 160 hektár földet tulajdonítottak el. A szó szoros értelmében az utcára kerültek. Nem volt mit tenni, vették a batyut, s szerencsét próbáltak Moldvában, de végül lányukkal együtt itt telepedtek meg. Két gyerekük, egy unokájuk van. Volt idôszak, amikor betegeskedett. 1980 után öt hólyagmûtéten esett át.
Jelenleg kellemes családi környezetben, tiszta levegôjû, világos szobában, szép, rendezett udvarral körülvett emeletes házban éli életét. Családja szeretettel és gondoskodással veszi körül.
A veje mesélte: gondolkodása fiatalos, a történések apró részleteire is emlékszik. Bár mostanában többet alszik, étkezés után mindig sétál. Nem fogyaszt alkoholt, nem cigarettázik, de Coca-Colát minden nap iszik. Pedig megszólították, hogy a koffeines, szénsavas üdítô nem tesz jót neki. Erre azt felelte, minden jót tesz, ami jólesik, s amit mértékkel használnak.
Az idôsek nemzetközi napja alkalmából szervezett ünnepségen a városi nyugdíjas szervezet pénteken a mûvelôdési házban kitüntette a város száz esztendôt megért polgárát.
A kisfiút öt hónapos korában fektették be elôször a marosvásárhelyi "erdô alatti" gyerekkórházba. November másodikától december 23-ig nyolcor esett tüdôgyulladásba. 1990 májusában kiderült, hogy HIV-fertôzött. Azóta szülei megtörten, a kórral küzdve viselik gondját. A kisfiúval minden hónapban a fertôzô klinikán kell jelentkezniük, de volt úgy, hogy hetente kellett megtenni a Marosludas—Marosvásárhely közötti utat. Az utazgatásra pedig nemigen telik. Az édesanya 550 ezer lej betegápolói fizetést kap a hátrányos helyzetûek felügyelôségétôl, azt is késve, szeptember végén kapta meg a júniusi járandóságát. Az édesapa munkanélküli, a nagyobbik testvér alkalmi munkát vállal magánvállalkozónál, aki keveset fizet. A kétségbeesés, az anyagi gondok életük velejárója. Legújabban egy kormányhatározat értelmében megvonták a gyereknek azt a jogát is, hogy vasúton, autóbuszon ingyenesen közlekedjék, s nem jár többet az ingyenes telefonhasználat. Jóllehet a gyógyszereket ingyen kapja, be kell utazni értük a megyeközpontba, ehhez pénz kell. Naponta három Crixivant, egy Stocrint és három Silimarint szed be, utóbbit azért ,mert krónikus hepatitist kapott.
A kisfiú szervezete legyengült. Iskolába jár, de jelenlegi állapotának megôrzésére vitamindús, tápláló élelmiszerekre lenne szüksége. A szülôk jövedelmébôl pedig nem futja. Az édesanya könnybe lábadt szemmel meséli tízéves kálváriájukat és gyötrödésüket.
Az édesanya azt szeretné elérni, hogy legalább a gyógyszerekért ne kelljen Marosvásárhelyre utazniuk, ezt oldanák meg úgy, hogy helyben jussanak hozzá. Ha semmiféle anyagi támogatást, törôdést nem kapnak, legalább annyit segítsenek, hogy a gyógyszereket eljuttassák a városi kórházhoz, vagy a gyógyszertárba.
A reggeli vizit folyt, amikor beléptünk a városi kórház sebészeti osztályára. Ennek végeztével dr. Takács Tibor altatóorvos, majd dr. Maior Ioan igazgató fôorvos tájékoztatott arról, hogy idén tavasztól a marosludasi kórház sebészeti osztálya, amely a város lakosságát és környékét, kb. 60 ezer beteget lát el, egy modern laparoszkóp tulajdonosának mondhatja magát. Ennek a sebészeti mûszernek a segítségével úgy végzik az endoszkópiás hasüregi mûtéteket, hogy nem vágják át a hasfalat, s így a betegnek mûtét után nem kell elszenvednie a hagyományos operációk utáni fájdalmakat. Hogyan jutott a mezôségi kisváros e készülékhez, kérdeztük dr. Maior Ioan igazgató fôorvost?
— A Storz márkájú laparoszkóphoz két svájci alapítvány jóvoltából jutottunk hozzá. Az egyik az Organisation Vallais Roumaine, a másik meg a Rotary Club. A mûszer körülbelül 50 ezer német márkába került, amelyet adományokból gyûjtöttek össze. Büszkék vagyunk erre az orvosi mûszerre, mivel kevés kisváros mondhatja el magáról, hogy sebészeti osztálya, akárcsak az egyetemi központoké, ilyen korszerûen felszerelt. Tudni kell, hogy az elôbb említett alapítvány már 4-5 éve segíti a kórházat. Ennek köszönhetôen az ô segítségükkel jutottunk egy echográf, azaz egy ultrahang-készülék birtokába, amelynek nagy hasznát veszik az orvosok, de fôleg a betegek.
— Milyen sebészeti beavatkozásokat végeznek a kórházban? Hány mûtétet hajtottak végre eddig laparoszkópiás módszerrel, s hogyan viszonyulnak a betegek hozzá?
— A ludasi kórházban átlagban napi két operációt hajtunk végre, de van úgy, hogy sürgôsségi esetben három-négy mûtétünk is van. Elsôsegélykor kisebb traumatológiai beavatkozásokat hajtunk végre, de fôleg hasüregi mûtéteket végzünk. Laparoszkóppal eddig kb. 20 operációt sikerrel láttunk el. Ezek hasüregi mûtétek voltak. Legtöbb az epén végzett operáció. A betegek kedvezôen fogadják a a mûtésnek e formáját, mert hamarább felgyógyulnak, a sebésznek pedig pozitív a hozzáállása, lévén, hogy képernyô segítségével követheti, mi történik a beteg hasüregében.
— A közelmúltban angolok keresték fel a marosludasi kórház sebészeti osztályát. Mi volt látogatásuk célja?
— Szeptember folyamán a nagy-britanniai Thorne-ból kerestek fel bennünket az ottani Lions Club részérôl. Tudni kell, hogy ez a szervezet is humanitárius célokat szolgál. Hozzánk is segítô szándékkal érkeztek. A Sheffield melletti településrôl tízen jöttek a városba és egy fürdôszobát teljesen felszereltek a legmodernebb tartozékokkal. Még csak a padlócsempét kell lerakni. Az említett szervezet segélyadományként kötszert, fertôtlenítôszert, egészségügyi felszereléseket is hozott a kórháznak. Egy hónap múlva egy német alapítvány tagjait várjuk, akik az általunk kért antibiotikumokat és kötszereket hozzák el.
Román busz balesete Csongrád megyében
Az MTI értesülése szerint kedden reggel Szatymaznál (Csongrád megye) felborult egy román autóbusz. A baleset következtében három személy életét vesztette.
Román önkormányzat Magyarországon
Kreszta Trajánt választotta elnökévé az újonnan megalakult Magyarországi Románok Országos Önkormányzata. A szervezet tájékoztatása szerint az önkormányzatban az alelnöki feladatokat Tanászi János, Grósz György és Gulyás György látja el. A román kisebbségi testület tagjai szombaton vették át megbízólevelüket a Parlamentben.
Nemzetközi minôsítés az elsô magyar kiadónak
A Dinasztia Kiadó hétfôn, a magyar kiadók közül elsôként megkapta az MSZ EN ISO 9002 minôségbiztosítási tanúsítványt. A svájci Digart Ltd. képviselôje Pokorni Zoltán oktatási miniszter jelenlétében a kiadóban nyújtotta át a könyves vállalkozás vezetôjének az említett dokumentumot. Ez tanúsítja, hogy a kiadó könyveinek elôállítási folyamata "az írástól kezdve az olvasóhoz jutásig" megfelel a nemzetközi szabványnak.
Holnaptól várhatóan ismét megjelenik a Magyar Szó, mivel az egyetlen vajdasági magyar nyelvû napilap szerkesztôsége felfüggeszti az újság gazdasági önállósága érdekében másfél hónapja kezdett sztrájkot. Az év eleji munkabeszüntetések után az újvidéki állami Fórum holdinghoz tartozó lap augusztus 23-án lépett ismét sztrájkba, fôként az újság gazdasági önállóságát és a közel féléves bérhátralék kifizetését követelve. A Fórum igazgató bizottsága hétfôi kétperces ülésén hagyta jóvá a Magyar Szó gazdasági önállóságára vonatkozó tervet, ily módon a lap önálló folyószámlával rendelkezô korlátolt felelôsségû társasággá alakulhat át a holdingon belül, vagyis megmaradna az újság és a holding alapítójának is számító vajdasági tartományi parlament tulajdonában. A tervhez még szükség van a parlament jóváhagyására. Az elmaradt bérek rendezésére azonban nem sikerült egyelôre megoldást találniuk.
Ausztriában véget ér az eddigi kellemes vénasszonyok nyara: hétfôn fordult az idôjárás, napos idô helyett esôs hideg fogadta a munkába indulókat Bécsben, és az Alpokban leesett az elsô, 20 centiméternyi új hó. Innsbruck környékén a havas úton megcsúszott egy kisbusz, és 50 méteres mélységbe zuhant. Három ember életét vesztette. Tirolban és Vorarlbergben több helyütt már hóláncot kellett tenni az autók kerekeire. A csapadék következtében fôleg Karintiában több országutat elöntött a víz, illetve a sár.
Vallási vezetôk világtalálkozója
Az ENSZ és a CNN amerikai hírtelevízió megkezdte az elôkészületeket a világ vallási vezetôinek elsô világtalálkozójához. A titoktartás közepette folyó elôkészületekrôl az ITAR-TASZSZ meg nem nevezett brit forrásoktól értesült. A kongresszust a jövô év augusztusában tartanák New Yorkban, közvetlenül az ENSZ Közgyûlés ülésszaka elôtt. Már a közeljövôben elküldik a meghívókat több mint ezer vallási vezetônek, a többi között II. János Pál pápának, vagy II. Alekszijnak, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának. A találkozón várhatóan a zsidó, a protestáns, az iszlám és más vallások vezetôi is részt vesznek.
Újabb iskolai lövöldözés Amerikában
Az egyesült államokbeli Philadelphia egyik középiskolájában egy diák hétfôn lôfegyverrel megsebesítette az egyik igazgatóhelyettest és az egyik tanárt. A John Bertram High Schoolban a délelôtti szünetben a zsúfolt folyosón adta le a lövéseket a 17 éves fiú. Ezután megpróbált elmenekülni, de az épület közelében elfogták. Szemtanúk szerint az igazgatóhelyettes két verekedô fiút akart szétválasztani, amikor a lövések eldördültek. Az igazgatóhelyettes a lábán sebesült meg, a sérülés nem életveszélyes. A másik pedagógus állapotáról egyelôre nincs hír. Az Egyesült Államokban az idei szeptemberi tanévkezdéskor a legtöbb iskolában erôsen megszigorították a biztonsági intézkedéseket, miután a korábbi hónapokban több véres lövöldözés volt amerikai tanintézetekben, számos halálos áldozattal.
Újabb földmozgás Törökországban
Közepes, a középpontjában a Richter-skála szerinti 5,2-es erôsségû földrendgés rázta meg kedden hajnalban Törökország népszerû délnyugati üdülôövezetét Marmaris város térségében. Az elsô jelentések szerint halottak nincsenek, a sebesültek száma viszont eléri a 30-at. A legtöbben akkor sebesültek meg, amikor ijedtségükben kiugrottak a lakóépületek emeleteirôl.
A tajvani földrengést követôen túlélôk után kutató mentôk hétfôn megtalálták 14 hegymászó és autóbuszvezetôjük holttestét. A hegymászókat, akik a földrengés idején autóbusszal utaztak egy hegyi úton, élve temette maga alá egy leomló hegyoldal. A szeptember 21-én történt és a Richter-skála szerint 7,6-os erôsségû rengés az ország középsô, négyezer méter magas, csúcsokkal tûzdelt hegyes tájain több helyütt földcsuszamlásokat idézett elô. A földrengésben országszerte 2.274 ember halt meg, és több mint 8 ezer megsebesült.
Közepes erôsségû — a Richter- skálán 5,2-es nagyságrendû — földrengés rázta meg vasárnap éjjel Irán északnyugaton fekvô Adebil tartományát. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség hétfôi jelentése szerint egyelôre nincsenek áldozatokról vagy anyagi károkról tudósító jelentések. Iránban, amely egy földrengésektôl sûrûn sújtott térségben fekszik, legutóbb a múlt héten mozdult meg a föld az ország déli vidékén. Az 5,1-es rengés következtében 14 személy sérült meg. Hasonló nagyságrendû földrengések rázták meg Spanyolország Katalónia tartományát és Franciaország déli térségét. Sem emberi áldozatokról sem jelentôs anyagi kárról nem érkeztek tudósítások.
Franciaországban leállnak a vonatok
Az év fordulóján egész Franciaországban leállnak a vonatok húsz percre, nehogy — minden felkészülés ellenére — a számítógépek a 2000. évre való átállása közben bármi baj legyen. Így december 31-én 23 óra 55 perctôl január 1-jén 0 óra 15 percig nem közlekednek a vonatok, csatlakozva több más európai vasúttársasághoz, amely az átállás idejére ugyancsak leállítja a vonatokat, biztonsági megfontolásból. A kiesett forgalomért az SNCF azzal kárpótolja az utasokat, hogy december 31-én 0 órától január 1-jén 12 óráig az egész országban bármelyik vonalon, akármilyen távolságra 100 frankos egyforma áron lehet menetjegyet váltani oda-vissza.
Tévésorozat a 2000. év problémájáról
A 2000. év évszámkezelési problémájáról október 11-étôl kilenc részbôl álló sorozatot láthatnak az MTV1 és az MTV2 nézôi — jelentette be Mózes Imre, a 2000. év számítástechnikai problémáival foglalkozó évszámkezelési kormánybiztos hétfôn Budapesten. Elmondta: a sorozat bemutatja az ezredváltással kapcsolatos számítástechnikai problémákat, az ezek elhárítására tett intézkedéseket, illetve tájékoztatja az állampolgárokat ezek eredményeirôl. A sorozat 15,5 millió forintba kerül. Az elsô rész október 11-én, hétfôn lesz látható az MTV1 mûsorában, a hétfônkénti adások ismétlésére pedig az MTV2 mûsorán kerül sor.
Bogárszarv-csempész Battonyánál
Százegy pár szarvasbogár-csáprágót igyekezett csütörtökön Magyarországra csempészni egy román állampolgár. A védett bogár trófeáját a battonyai vámosok átadták a Körös-Maros Nemzeti Parknak. A vizsgálat során nem derült ki, mi volt a csempész célja, mindenesetre a csempészakció százegy védett szarvasbogár vesztét okozta.
Az utolsó évharmadban a megyei tanács hatáskörébe tartozó intézmények és a községek összesen 37,3 milliárd lejt használhatnak fel a költségvetés- kiegészítésnek köszönhetôen. A megyei tanács illetékes szakosztálya 9,3 milliárd lejt a tanácshoz tartozó (10 közmûvelôdési, 6 gyerekgondozó, megyei utak, repülôtér stb.) intézmények fenntartására szánnak, míg 28 milliárd lej a községek kiadásait fedezi. Ez utóbbiból 16 milliárdot a közköltségekre (közvilágítás, tanügy, kultúra, társadalomvédelem stb.) fordítanak, míg 6,6 milliárd lejt a helyi tanácsok hatáskörébe került állategészségügyi rendelôkre, 8,1 milliárdot a megye szociális intézményeire, 900 milliót pedig elvégzett, de ki nem fizetett beruházási munkálatokra költenek. Így törlesztik például a fehéregyházi Petôfi- múzeum javítási és a Teleki Téka hôközpontja a rehabilitációs munkálatainak a költségeit is.
A megyei tanács a prefektúrával közösen egy olyan kormányrendelet kibocsátását kezdeményezte, amely lehetôvé teszi, hogy az árvíz és a földcsuszamlások sújtotta települések pénzbeni támogatásban részesüljenek. Összesen 37 milliárd lejt kértek a Maros megyeiek, ebbôl 35-öt a községi és a megyei utak javítására költenének, míg 2,2 milliárd lejt a különbözô — érintett — szociális és kulturális létesítmények renoválására fordítanák. A határozattervezetet több miniszternek és legvégül a miniszterelnöknek is alá kell írnia, s majd csak ezután utalhatják ki a pénzt a kormány különleges alapjából.
A Transylvanian Business Forum a szlovákiai INTEGRA Alapítvánnyal közösen október 15. és 16. között a marosvásárhelyi Kultúrpalotában fórumot szervez erdélyi üzletembereknek. A szemináriumon részt vesznek amerikai, kanadai, angliai, magyarországi és hazai szakemberek. Az elôadások elsôsorban a minôségrôl és az integritásról szólnak. E témával, és a fórummal kapcsolatosan a szervezôk október 7-én, csütörtökön 12 órától sajtótájékoztatót tartanak a marosvásárhelyi Forrás Alapítvány Ifjúság utca 2 szám alatti székhelyén.
A nagyváradi színtársulat vendégszereplése
Varga Gábor Tábornokok címû történelmi drámájával keresi fel Marosvásárhelyt a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Az 1849. október 6-i aradi eseményeket, mártírokat megidézô színmûvet Meleg Vilmos állította színpadra. Az október 11-én, hétfôn délután 5 és este 8 órakor kezdôdô vendégjátékon a rendezô mellett Medgyesfalvy Sándor, Dobos Imre, ifj. Kovács Levente, Hajdu Géza és Giacomello Roberto lép közönség elé a helybeli Nemzeti Színházban.
A macedón nagykövet látogatása
Október 13-én Marosvásárhelyre látogat Blagoj Zaszov, Macedónia bukaresti nagykövete, akit Fodor Imre polgármester is fogad hivatalában. A megyei és városi hivatalosságokkal való találkozója után a nagykövet felkeresi a Mobext Rt.-t.
Több hónapos utánjárásnak köszönhetôen sikerül a gázt bevezetni Szovátán a szaklíceumba, illetve az általános iskolába, egy napközi otthonba és egy óvodába, valamint a szakadáti általános iskolába. Az engedélyekre és a munkálatokra a tanács mintegy 340 millió lejt költött saját költségvetésébôl. Hátra van még a kivitelezés, de remélik, hogy a tél beállta elôtt már benn lesz a gáz az említett tanintézetek épületeiben.
EME-vándorgyûlés Marosvásárhelyen
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya október 8-9. között tartja ötödik vándorgyûlését Marosvásárhelyen. Az ülésszakot a helyi fiókegyesület szervezi, témája: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben — elôzményei, lefolyása és következményei. Az elôadások megnyitója október 8-án 10 órakor lesz a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. Az aznap délután 15 órakor és az október 9-én 9 órakor kezdôdô elôadások színhelye a Bolyai líceum amfiteátruma és ülésterme. Az ülésszakon bukaresti, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, szászrégeni, dicsôszentmártoni és marosvásárhelyi elôadók ismertetik a forradalomra és szabadságharcra vonatkozó történelmi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti és néprajzi kutatásaik eredményeit.
A dicsôszentmártoni Népszínház szombaton Magyarózdon szerepel Ray Coney A miniszter félrelép címû bohózatával. Ezt a mûvet vasárnap Szászcsáváson is bemutatják. Az elôadások 20 órakor kezdôdnek. A marosvásárhelyiek 19-én láthatják e darabot.
Szöllôsi Lajos szobrai Mátészalkán
A Szatmári Múzeum és a Mátészalkai Mûvészbarát Egyesület Erdélybôl jött barátaink címmel szervezett rendezvénysorozat keretében a mátészalkai szatmári múzeumban, a marosvásárhelyi Szöllôsi Lajos szobrász- és grafikusmûvész tárlatának ad otthont.
Tovább tart a Tiszta levegôt kampány
A marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet értesíti a lakosságot, hogy tovább folytatja a Tiszta levegôt Marosvásárhelynek kampányát, amire aláírásokat gyûjt. Az érdeklôdôk a szervezet Bartók Béla utca 1. szám alatti székhelyén írhatják alá a kérdôíveket. A szervezet felvilágosítást is nyújt vállalkozóknak a kötelezô környezetvédelmi engedélyeztetésrôl.
A marosvásárhelyi December 21. Szervezet értesíti Az 1989-es forradalom mártírjai címen október 16- án megrendezendô tanácskozásra szakdolgozatokat készítôket, hogy írásaikat legkésôbb október 10-ig juttassák el a szervezôkhöz, hogy ennek alapján tudják összeállítani a programot. Ezután már nem fogadnak el jelentkezôket.
Ma 14 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnokban kezdôdik az A-osztályos férfi kosárlabda-bajnokság harmadik turnéja. A szombatig tartó küzdelemsorozatban nyolc csapat vesz részt, amelyek naponta négy mérkôzést játszanak. A marosvásárhelyi Herlitz-Mobex 17.30-tól a bukaresti Sportul Studentesc együttesével mérkôzik.
Október 9-én 17 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében karatedo- bemutatót szervez a Román Budo Liga és a bukaresti japán nagykövetség. Meghívott nagymesterek: Toru Arakawa, a japán karatedo-föderáció igazgatója, (8 danos wado ryu mester), továbbá, Seiji Nishimura (wado ryu, 6 dan), Mitsuhiko Yabe (shito ryu, 6 dan), Tomio Imamura (shotokan ryu, 8 dan), Kazuaki Matsumoto (goju ryu, 5 dan). A belépés díjtalan.
Annak ellenáre, hogy a kecskeméti testvérváros ingyenes standot bíztosított volna marosvásárhelyi cégeknek, senki nem érdeklôdött az október 8- án kecskeméten megszervezendô VI. Hírös Bau 99 építészeti, lakásberendezési kiállítás iránt, ahol így az erdélyieket — szégyenteljesen — nem képviseli senki.
Október 3-án éjjel Bánd községben Hoza Petru 24 éves helybéli lakost a Moara cu noroc nevû bár elôtt megtámadta két ismeretlen, elvettek tôle egy aranyékszert valamint 1 millió lejt. A rendôrségnek a napokban sikerült azonosítani a tetteseket, a 16 éves bándi György Leventét és a 19 éves marosvásárhelyi Job Paulo dos Santost, akiket ôrizetbe vettek.
A szászrégeni rendôrség munkatársai az alsóidecsi 65 éves Petca Ioannál két, saját készítésû 16 mm-es puskát, lôport és golyót találtak. Az illegális fegyvertartás miatt bûnügyi eljárást indítottak ellene.
Copyright © Népújság - 1999