|
LI. évfolyam 230. (14282) |
1999. október 2., szombat |
Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezelésébôl a mûvelôdési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet.
Az állami tulajdonban lévô földterület igazgatási jogát a rendelet értelmében a Hivatalos Közlönyben történt megjelenést követô hét napon belül át kell adni.
A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét ôrzô obeliszk környékén jelölte ki a leendô megbékélési emlékpark helyét.
Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban kerül ismét felállítására az 1925-ben lebontott Szabadságemlékmû. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lôszerraktárában ôrizték.
A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Az átadásról szóló jegyzôkönyvet a tervek szerint csütörtökön kellett volna aláírni, de ezt az aradi várparancsnok egyéb elfoglaltságaira hivatkozva péntekre halasztotta.
Pénteken aláírták Aradon a hadsereg raktárában ôrzött Szabadságemlékmû darabjainak kiadásáról szóló jegyzôkönyvet.
A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyôrség parancsnoka és Csergô Ervin, az aradi minorita rend házfônöke írta alá. Jelen volt Matekovics Mihály, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei szervezetének mûvelôdési és egyházügyi elnöke.
A jegyzôkönyv tisztázta az aradi vár lôszerraktárában ôrzött emlékmûdarabok elszállításának technikai részleteit. Az elszállításról a minorita rend gondoskodik, annak költségeit ô állja.
Tekintettel arra, hogy Aradon az ellenzéki pártok és a nacionalista szervezetek a lakosságot tüntetésre szólították fel az emlékmû darabjainak kiadatása ellen, a két fél megállapodott abban, hogy az elszállítás pontos idôpontját nem jelentik be.
Az MTI helyszíni információ szerint egyelôre hatástalan maradt a nacionalista felhívás: nyoma sincs az aradi vár körül a tiltakozó élôláncnak, s a Nyugdíjasok Pártja — mely ugyan a tiltakozók között szerepelt — péntek reggelre a nyugdíjasok napi megélhetési gondjai miatt szervezett kisebb tüntetést az aradi városháza elôtt.
— A Határon Túli Magyarok Hivatala közleményben fejtette ki álláspontját a Project on Ethnic Relations (PER) kezdeményezésére 1999. szeptember 25-én aláírt nyilatkozattal kapcsolatban:
A HTMH üdvözli a szerb és a magyar pártok között, a Jugoszlávia, Szerbia és Vajdaság területén élô etnikai közösségek helyzetének rendezését célul tûzô demokratikus párbeszéd megindulását.
Az etnikai kérdés minden fél számára elfogadható módon történô rendezése Jugoszlávia demokratizálódásának egyik alapfeltétele, a jogállamiság és a decentralizáció kialakulását elôsegítô lépés.
Az elôremutató kisebbségi önkormányzati modellek kialakítása hatékony eszköze lehet a Vajdaságban élô nemzeti közösségek identitás megôrzésének. A HTMH ebbôl a szempontból példamutatónak tartja a vajdasági magyarság által a közelmúltban kidolgozott hárompilléres autonómia-modellt és reméli, hogy a szerbiai demokratikus erôk a PER-konferencián elfogadott nyilatkozatban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása során évényesíteni fogják az autonómia megjelölt formáit.
Magyarország nem tervezi, hogy európai uniós csatlakozásáig vízumkényszert vezet be Ukrajnával szemben — jelentette ki pénteki, budapesti sajtóértekezletén Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára.
A politikus a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Kovács Miklóssal, valamint a szervezet elnökségének tagjaival folytatott megbeszélést hivatalában.
— Fontos lenne, hogy a magyar-ukrán tolonc-, valamint az új vízummentességi egyezmények aláírására minél hamarabb sor kerüljön, hiszen csak tavaly 12 ezer esetben történt illegális bevándorlási kísérlet a két ország határán — mondta a politikai államtitkár.
Kovács Miklós reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszületik a határon túl élô magyarok jogállását szabályozni hivatott törvény Magyarországon.
— A KMKSZ semleges az októberi ukrajnai elnökválasztás kérdésében — mondta egy kérdésre válaszolva a szervezet elnöke. Azt is közölte, hogy a választás utáni ukrajnai politkai konstellációtól függ, felavathatják-e 2000. júniusában a vereckei emlékmûvet.
Teoctist pátriárka, a Román Ortodox Egyház vezetôje csak 2001-ben tud eleget tenni II. János Pál pápa meghívásának — közölték patriarkátusi források.
II. János Pál idén májusban Bukarestben tett látogatása során hívta meg a Vatikánba Teoctist pátriárkát. Akkor a román ortodox egyház részérôl azt jelezték, hogy a viszontlátogatásra már jövôre sor kerülhet.
Teoctist pátriárka 2000-ben, a kereszténység Nagy Jubileumának évében annyira elfoglalt lesz a jubileumi események miatt, hogy legkorábban csak 2001-ben keresheti fel a Vatikánt — indokolták a halasztás okát Bukarestben.
Az idézett források nem zárták ki annak lehetôségét, hogy a két egyházfô jövôre Jeruzsálemben találkozhat.
A katolikus egyházfô bukaresti útját jórészt az tette lehetôvé, hogy a román ortodox és a román görögkatolikus egyház megegyezett abban, hogy a görögkatolikus egyháztól elvett és az ortodoxoknak adott ingatlanok, templomok miatti vitájukat párbeszéddel igyekeznek rendezni. Az elmúlt hónapokban azonban a két egyház között ismét komoly feszültségek támadtak, mivel az ortodoxok szerint a görögkatolikusok "politikai- vallási kampányba kezdtek" ellenük.
Egy sajtótájékoztató — két téma
Tegnap az RMDSZ megyei szervezetének székhelyén sajtótájékoztatót tartottak. Dr. Kincses Elôd elnök két témát tárt a mass-media képviselôi elé. Egyik az 1989-es decemberi események ügyészségi vizsgálatának folytatása, másik a csereháti ügyben történt változások.
Kincses Elôd elmondta, felhívással fordultak a Keresztény-demokrata Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt elnökeihez, arra kérve ôket, támogassák az RMDSZ-t azon kezdeményezésében, hogy együttesen kérjék a marosvásárhelyi katonai ügyészséget a tíz évvel ezelôtti eseményekért felelôs személyek felelôsségre vonása érdekében indított kivizsgálás folytatására. A felhívás azt követôen született, hogy a forradalomban elesettek hozzátartozói átiratot küldtek a koalíciós pártok megyei szervezeteihez, arra kérve azokat, hogy járjanak közbe a bûnügyi kivizsgálás elômozdítása, valamint erkölcsi és anyagi kártérítés jóváhagyása érdekében. A liberálisok négysoros átirattal válaszoltak: "...az igazság kiderítése a koalíciós pártok állandó törekvése, de a kivizsgálás lezárása az illetékes szervek feladata".
— Személyes véleményem, ha tíz év alatt a vásárhelyi katonai ügyészség fôügyésze nem volt képes megoldani az ügyet, követnie kell brassói kollégája példáját. Egyszóval, követelem a fôügyész lemondását — fogalmazta meg Kincses Elôd.
A sajtótájékoztató második pontja a csereháti ügyben történt változások ismertetése volt. Az RMDSZ megyei elnöke — és immár a felperes székelyudvarhelyi tanács ügyvédje — elmondta, a bukaresi Legfelsô Ítélôtábla az idei szeptember 29-én hozott ítéletével helyt adott a székelyudvarhelyi tanács felülvizsgálati kérelmének, és hatályon kívül helyezte a Maros Megyei Törvényszék és a Marosvásárhelyi Táblabíróság határozatait, valamint az egész ügyet újratárgyalásra visszaküldte a megyei törvényszéknek.
Mint ismeretes, a per tárgyát a székelyudvarhelyi tanács és az építtetô Aris Industrie közötti csereháti területátruházási koncessziós szerzôdés, valamint az Aris Industrie és a Szeplôtlen Szívek Kongregációja apácarend közötti ingatlan-ajándékozási szerzôdés semmisségének a megállapítása képezi. A székelyudvarhelyi tanács kereseti kérelemmel fordult az Aris Rt. építtetô és a Szeplôtlen Szívek Kongregációja apácarend ellen, és kérte annak a megállapítását, hogy a 19.700 négyzetméter terület koncesszióba adására vonatkozó szerzôdés semmis, valamint, hogy az idôközben felépített épületnek a továbbajándékozása szintén semmis. Az ajándékozási szerzôdéssel kapcsolatban az ügyvéd hangsúlyozta, hogy telekkönyvön kívüli tulajdont Erdélyben (ahol telekkönyv létezik) nem lehet törvényesen ajándékozni, így az sem véletlen, hogy egy bukaresti közjegyzô szerkesztette meg a szerzôdést, aki azzal védekezhet, hogy nem ismerte a telekkönyvi törvényt. "Erdélyben biztosan nem kaptak volna olyan közjegyzôt, aki egy ilyen szerzôdést megszerkeszt, mert állásával fizetett volna" — ismertette Kincses Elôd.
Ezen felül az udvarhelyi tanács kérte az eredeti helyzet visszaállítását. Akkor a szabálytalan felbélyegzés kifogását fogalmazta meg a két alperes. Ennek a kifogásnak helyet adott a Maros Megyei Törvényszék, és azon a címen, hogy nincs felbélyegezve értéke szerint kereslet, elutasította a felperes kérését. Az elsô két kereseti kérelmet fix összeggel kellett bélyegezni, a bélyegilleték lerovása megtörtént, csak az érték utáni felbélyegzés nem (480.114.482 lej). Ezzel kapcsolatban egy panasszal is élt az udvarhelyi tanács, ám ezt a panaszt, ahelyett, hogy átküldte volna az illetékes pénzügyi igazgatóságnak, a megyei törvényszék, elutasította. Kincses Elôd a fellebbezésen elôadta, hogy a három kereseti kérelembôl kettô fel van bélyegezve, ebben az esetben pedig a bíróságnak kötelessége lett volna érdemben letárgyalni az elsô két kereseti kérelmet, és csak a fel nem bélyegzett kereseti kérelmet kellett volna elutasítania. Az ügyvéd a fel nem bélyegzett kereseti kérelem esetén történt eljárást sem tartotta helyesnek, mivel a bélyegilletéket, amennyiben a kirovását vitatja a peres fél, a bíróságnak nincs hatásköre megszabni, hanem az illetékes pénzügyi szervhez kell fordulnia, ami azonban nem történt meg.
Kincses Elôd véleménye szerint az ügy újratárgyalásának elrendelése biztató jel, hiszen "egy olyan jogi megoldás született, amelynek valamennyi olyan államban születnie kell, amely jogállammá szeretne válni". Elhangzott, a per csak akkor ér véget, ha az udvarhelyi tanács kifizeti az Arisnak az épület ellenértékét (66 milliárd lej). Elôreláthatóan szerint az elsô tárgyalásra a Maros Megyei Törvényszéken január-februárban kerül sor.
A tegnapi lapszámunkban már említett zárt ajtós mozzanatot leszámítva még számos fontos kérdésben született döntés a marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén.
Egy most elfogadott határozat szerint a marosvásárhelyi tanács jóváhagyta egy versenytárgyalás megszervezését abból a célból, hogy a Szabadság és a Gát utcák sarkán található 9.960 négyzetméteres, városi tulajdonban levô telket koncesszióba adják a tudvalevôleg ott már régen mûködô autópiac kiterjesztésére és megfelelô felszerelésére. Szintén piaci témakörben maradva, arról is döntöttek, hogy ugyancsak versenytárgyalás útján adják koncesszióba a Cuza Voda utcai napipiacot. Ismert, hogy nemrégiben az ASA sportklub jelezte ama igényét, hogy mûködtethesse ezt a piacot, így növelve jövedelmét. A tervezet viszont a piacigazgatóság és az ott mûködô szakszervezet heves tiltakozását váltotta ki. Érdekes módon, a tanácsosok dossziéiba befûzött tiltakozó jegyzéket valamiféle cenzorlélek "kifelejtette" a sajtónak adott iratcsomókból, de a tiltakozók felszólaltak a tanács elôtt. Elmondták, hogy a Cuza utcai piac forgalma jelenti a piacigazgatóság teljes bevételének az egyharmadát, és koncesszióba adása legalább harminc embert fosztana meg az állásától. Emellett sérelmezték azt is, hogy az ügyet a piacigazgatóság teljes mellôzésével bonyolították eddig le. Ez érvek ellenére a döntés változatlan maradt.
Elfogadták még a polgármesteri hivatal kezelésében található, nem lakásrendeltetésû bérbe adott helyiségek bérleti szerzôdéseinek meghosszabbításáról szóló határozatot, kiegészítették a helyiségre pályázó nemkormányzati szervezetek jegyzékét, és kiosztottak néhány szabad helyiséget, elfogadták az állatkertben építendô vízimadárház elôtanulmányát.
Szóltunk már arról, hogy a külföldi kiutazások feletti vita volt az ülés sava-borsa. A kiszállásokkal kapcsolatban beszámolót is terjesztettek a tanács elé, valamint volt egy beszámoló az Orbán Dezsô alpolgármester vezetésével augusztusban Kecskeméten járt küldöttség útjáról is. Sürgôsségi úton terjesztették a tanács elé a másodlagos vízórák ügyét szabályozó új határozatot, amelyet rövid vita után elfogadott a testület, és amelyre egy következô lapszámunkban részletesen visszatérünk.
Remes (Rémes!) — keresve sem találhattak volna jobbat. Úgy értve, pénzügyminisztert. Persze, pénzt ô sem tud teremteni (gyártani tudna, de a Valutaalap nanázása miatt csak suttyomban mûködik a bankóprés), ám legalább illik a neve az intézményhez.
Szó ami szó, Décsi (tudnak a Decebalra jobb becézést?) nincs irigylésre méltó helyzetben. A pesti fenegyerekek már Bokros Lajost is hornostól (avagy Horn Gyulát bokrostól?) akarták kiirtani, amikor "hírhedt" csomagját az asztalra tette. Abban a csomagban sem volt sok minden, ám a mi fôfináncunk alig- batyujában kotorászhat akár Hajdú Gábor, akár Caramitru, mert amit ott találnak, azt mind hazavihetik. Ion Caramitru meg is mondta: ô bizony hazaviszi a játékszereit az összes omladozó mûemlékkel együtt. Majd lesz újra színész. Aztán — némi elnöki segédlettel — rájött, hogy aligha lesz pénz a színházakra, s mégiscsak jól jön továbbra is az a kis miniszteri zsebpénz.
Hajdú Gábor viszont már meg sem mukkant, amikor egy szeptemberi reggelen némi aprópénzzel kevesebbet talált az egészségügy tarisznyájában. Dehogy! Nincs hangszálgyulladás-járvány (miért kell mindjárt rosszra gondolni?), csupán tudja, hogy fölösleges tolvajt kiáltania, hisz Duduék most mással vannak elfoglalva. Nem! Nem az aranycipôs Dudu, hanem a másik. A bányászverô. Ionescu. Most ôk is számolnak. Egy, kettô, három, négy — figyelmeztetô lövés. Ennyi rászámolás után — állítják — még Rémes is elszaladhat. Zervudakisz minden ígéretével együtt.
Rémes Décsi pedig el is szalad. És számol. Ez nem nehéz, mert a matematikában kitalálták már a negatív számokat is. Egy kis mínusz ide, egy nagyobb mínusz oda — kár hogy nem lehet a mínuszokat összeszorozni, mert akkor Románia lenne a világ leggazdagabb állama. (Van egy álmom: Schröder kancellárt Constantinescu elnök vállon veregeti: csak így tovább pajtások, majd segítünk, ha fagy...)
Noica miniszter is számol, az ô hûséges hadsegédjével, Borbély Lászlóval együtt. Természetesen mínuszba. Lakásépítési program, vidékfejlesztési program, majd lesz jövôre is. Úgy értve, költségvetés. Program? Majd ha hozzánk vág valaki valamit Európából. Jesszusom, csak azt ne, amire a miniszterek a költségvetés módosításakor gondoltak!
Marga tanügyminiszter jól viselkedett, ezért kapott némi aprópénzt. Meg egy diáksztrájkot. Hogy aszongya: matematika nyet! Igazuk is van nebulóknak: minek számolni tudni, ha már úgy sincs mit.
A honvédelmis Babiuc is kapott valamit. Mert hatásos érvei vannak: uraim, a NATO! Annak nem kellünk, ha rongyos a gatyánk! Legalább a parádézó angyalbôr legyen snájdig. Egyénként is a tiszt urak megtagadták a kevésnek tartott fizetés felvételét. Meg hogy a nagy tiszteletnek örvendô katonai karriernek letûnôben van az ázsiója. Veszélyes ez egy bizonytalan világban...
Egyébként Románia költségvetése is olyan, mint a futball. Tudják: a futball olyan játék, amelyet 22 játékos játszik egy téglalap alakú pályán, s a végén a németek nyernek. Romániában ez így néz ki: 23 millió játékos van, s a végén mindenki veszít. A többi stimmel...
A '89 decemberi rendszerváltás óta, pár hónap híján éppen egy évtized telt el. A kerek évfordulóig a tervek szerint Marosvásárhelyen átadják azt az Egyesülés negyedi tömbházat, amelynek alapja 1989 decemberében már készen volt. Ez a tömbház lesz az elsô, amelyet az új rendszerben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal építtetett fel.
A hivatalban a múlt héten sajtótájékoztatón számoltak be róla, hogy a háztömb építését tavaly kezdték el, központi költségvetési pénzbôl, az 1993 évi 19-es kormányhatározat alapján, amely a fiatal házasoknak építendô lakásokról rendelkezett. Összesen negyven lakás lesz a tömbben, 30 háromszobás és 10 egyszobás lakrész. Öt-öt három, illetve egyszobás lakást elkülönítenek azok számára, akik jelenleg a központbeli aluljáró építése miatt lebontandó, köznéven Bem bem-házként ismert épületben laknak. A többi harmincra elôszerzôdést kötöttek a leendô lakókkal. A Baraganului utcai épület hatemeletes lesz, két lépcsôházzal. Pillanatnyilag az építmény tartószerkezete 95%-ban készen van, pontosabban az I. lépcsôház fölött már a födémszerkezet készül, a II. lépcsôháznál az utolsó emeletet falazzák. A negyedik emeletig már levakolták a falakat, és e szintek elektromos hálózatát is befejezték.
A kivitelezô Comirinvest Kft.-vel tavaly júniusban kötött egyezség alapján az épület szerzôdött értéke 5,82 milliárd lej. Ez az érték az akkori árakat tükrözi, mire átadják az épületet, ennek ára meghaladja a nyolcmilliárd lejt. A beruházás költségeinek emelkedésében az is szerepet játszik, hogy a Pénzügyminisztérium tavalyi, 553-as számú rendelete szerint a munkálatok elszámolásánál nem a statisztikai hivatal által közzétett inflációs együtthatót veszik figyelembe, hanem a felhasznált anyagok reális beszerzési árát. Ennélfogva az itt épülô lakások valós árát pillanatnyilag még csak találgatni lehet.
Az Egyesülés negyedi lakótömb építésén kívül a tervek szerint rövidesen nekifognak három másik tömbház építésének — tudtuk meg a napokban Csomor Lászlótól, a polgármesteri hivatal építkezési, beruházási és városfejlesztési osztályának vezetôjétôl.
A Pandurilor utca 48. szám alatti telken hatemeletes, 28 lakrészes tömbházat építenek, amelynek a kivitelezési tervét október 15-éig kell hogy megkapja a polgármesteri hivatal. Tizennégy két, illetve ugyanennyi háromszobás szociális lakást fognak ebben kialakítani. A kivitelezést november közepén kezdenék meg, ugyanis a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium még régebben ígéretet tett, miszerint ha idén elkezdik a munkát, egymilliárd lejes keretet folyósít a városnak. Hogy az ígéretbôl lesz-e valami konkrétum is, azt egyelôre a hivatalban nem tudják. A minisztériummal érdemben csak a tenderfüzet birtokában lehet tárgyalni a pénzrôl, de ezt is a kivitelezési terv után lehet összeállítani. Tudott dolog viszont, hogy a központi költségvetés-kiigazításkor, amely inkább költségvetés-kurtítás volt, a közmunkaügyi minisztérium kereteit is leszûkítették... Annyi bizonyos, hogy a kivitelezésre a versenytárgyalást mihamarabb megszervezik, és a tízmilliárd lejt jóval meghaladó értékû épület átadását 2001-re tervezik.
A Papiu és a Negoiului utcák keresztezôdésében négyemeletes, manzárdos tömbház építését tervezik negyvenhat lakással, melyekbôl 24 két, 22 háromszobás lakrész lesz. Ennek a munkálatnak is október közepére készül el a kivitelezési terve, és szintén még az idén kezdenék el a munkálatokat. A Locativ Rt. saját alapjaiból szándékozza a két lépcsôház közül az egyiknek az építését pénzelni, tehát a polgármesteri hivatal és a lakásvállalat közös versenytárgyaláson kell hogy kiválassza a kivitelezôt, akinek 2001 végéig kellene a tervek szerint átadnia a több mint húszmilliárd lejes értékre becsült épületet. Ezeket a lakásokat is fiatal házasoknak, és segélyezett személyeknek szánják.
A Pandurilor utca 52. szám alatt egy 44 lakrészes, tízemeletes toronyház építését tervezik. A lakások fele két-, másik fele háromszobás lesz. A polgármesteri hivatal vezetôségének pénteki döntése szerint ennek a tömbháznak a kivitelezését felajánlják a nemrégiben létrehozott Országos Lakásügynökségnek (ANL). Az ügynökség ugyan elôzetesen telket kért a polgármesteri hivataltól, ahol tömbházat építhetnének fel, de az osztályvezetô szerint a város ezzel lépéselônybe juttathatná ennek az építkezésnek az ügyét, hiszen október közepén kész kivitelezési tervet nyújthatnak át az ügynökségnek, amelynek már csak az építtetést kellene megoldania.
Fogytán a türelmük a Bankcoop-betéteseknek, mert a május 14-én beállt pénzügyi zárlat után a bank a kamatoknak is csak töredékét fizetik vissza. A kizárólag magántôkével mûködô pénzintézet pénztárainál csütörtökön például azok álltak sorba, akiket június 29- én ütemeztek a betétekért járó kamatok kifizetésére. Soare Daniela, a Bankcoop marosvásárhelyi fiókegységének igazgatója elmondta, hogy pénzhiány miatt a kamatokat is csak olyan ütemben és arányban tudják folyósítani, ahogy a bank adósai törlesztik a felvett hiteleket. Mivel az adósok fizetôképtelenek, s a bank által jelzálog alá helyezett javak árveréseken nem kelnek el, a pénzbehajtás nehézkes. Nincs vevô a pénzügyi intézmény által árverezett lakásokra, a mezôgazdasági gépekre, traktorokra, telkekre, még akkor sem, ha ezeket az eredetileg megállapított értékük alatt adják el, lévén, hogy a vásárlóerô rohamos csökkenése miatt idôközben csökkent a tömbházlakások ára is.
A bank tulajdonosai október 14-ére a fôvárosba hívták össze a részvényesek közgyûlését — mondotta az igazgatónô —, s ekkor döntik el, milyen úton-módon állítják helyre a pénzügyi egyensúlyt. A kispénzû nyugdíjasok, munkanélküliek, szociális segélybôl élôk, akik kevéske megtakarított pénzüket a Bankcoop-nál helyezték el, várhatják, hogy egyszer majd sorra kerülnek, s nemcsak a kamat egy részét, hanem a betéteket is visszakapják.
A vásárhelyi diákliga szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében arról értesít, hogy szeptember 22-26-a között Konstancán tartották a Diákligák Országos Tanácsát. A napirendi pontok között a belsô rendszabályozás, valamint az országban mûködô kirendeltségek helyzetének kiértékelése szerepelt.
Az ötnapos tanácskozás során arra a következtetésre jutottak, hogy a romániai egyetemisták körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik az életszínvonalat és továbbtanulási lehetôségeket illetôen. A helyzet orvoslása érdekében a diákliga elhatározta, a közeljövôben konkrét megoldási javaslatokat nyújt be a Kormánynak. Abban az esetben pedig, ha ezeket nem elemzik megfelelôképpen, a diákliga országos szintû tiltakozó megmozdulásokat szervez.
Ezzel párhuzamosan a vásárhelyi diákliga erélyesen tiltakozik az egyetemi bentlakások magas bérleti díja, valamint a mosoda és étterem bezárása ellen, mely által a diákok a legminimálisabb higiéniai és étkezési lehetôségek nélkül maradtak. A diákliga joggal teszi fel a kérdést: milyen érdekek húzódnak meg ezen intézkedés mögött? Hiszen a mosodát állandó jelleggel igénybe vették, s a kantin sem maradt üresen a napraszóló bérlet- rendszer bevezetése után.
A liga vezetôsége aggodalmát fejezte ki azért, hogy a kifogásolt intézkedés eredményeképpen a bentlakások környéke valóságos "puskaporos hordóvá" vált. A liga biztosítja a lakosságot arról, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerüljék a diákok ellenôrízhetetlen megnyilvánulásait, és törvényes tiltakozásokat szervezzenek. Ennek érdekében tartják szombaton 12 órakor a diákok mûvelôdési házában azt a találkozót, melyre a diákliga az egyetem vezetôségét is meghívta.
A kormány kérésére országszerte felmérések készültek a birtoklevelek kiosztásáról megyénkben a helyzet lehangoló: szeptember közepéig a termôföldek tulajdonjogát igazoló birtokleveleknek mindössze 56,15%-át (68.562) állították ki, ebbôl pedig közel ezret még nem adtak át.
Az erdôk esetében sem jobb a helyzet. Összesen 16.584 birtoklevelet kell kiállítani, de eddig csak kicsivel jutottak túl az ötezren.
A prefektúra összeállításából a többi között az is kitûnik, miért ennyire lassú ütemû a munka. A felhozott indokok azonban esetenként megkérdôjelezhetôek. Elsô helyen említik például azt, hogy Maros megyében 97 község és 484 falu van. A szakemberek szerint ugyanakkor nehéz fellelni a visszaigényelt területeket, sok tulajdonos ugyanis nem jelöli be egészen pontosan a föld helyét. Gondok vannak azzal is, hogy bár kimérnek egy bizonyos földterületet, elôfordul, hogy a tulajdonos nincs megelégedve az eredménnyel, s mások területét elfoglalva hivatkozik arra, hogy neki más föld járt volna. Sok településen elôfordul ugyanakkor, hogy a tulajdonosok nemtörôdömsége miatt nem halad a munka, egyszerûen nem érdeklôdnek a birtoklevelek felôl. Vannak olyan helységek is, ahol hiányoznak a megfelelô léptékkel (1:2.000, 1:5.000) elkészített topográfiai helyzetrajzok és 57 községben ideig- óráig nélkülözni kellett a topográfus szakembert, mivel nincs annyi szakvégzett személy, hogy mindenütt betöltsék az üres állást. Nagyon nagy gond, hogy az 1991. évi 18-as számú törvény rendelkezéseinek alkalmazására kijelölt személyek fizetése nagyon alacsony, az utóbbi két- három évben a megyei OCAOTA-t több mint harminc topográfus hagyta el sokkal jobban fizetô állások miatt.
Gond tehát van elég, hasonlóképpen magyarázat is. Az egyik legnagyobb baj viszont azzal van, amit utolsó pontként említ az összesítés: a helyi bizottságok és esetenként a polgármesterek hozzáállásával. A munka felgyorsításában nagyon nagy elônyt jelentene az is, ha a topográfusok munkáját jobban megfizetnék. Kérték ugyanakkor az OCAOTA személyzetének bôvítését, harminc topográfus alkalmazásával, ugyanakkor azt is javasolták, hogy a honvédelmi minisztérium hozzon ötven szakembert Maros megyébe a szükséges felszereléssel.
Az Aquaserv értesítette ugyan a "fogyasztóit", hogy szeptember 10. és október 10. között lezárják a forgalmat a Hídvég utcában az itt végzett munkálatok miatt, de a szeptember 9-én lapunkban is megjelent hirdetés nem jutott el mindazokhoz, akik személygépkocsival, autóbusszal vagy egyéb gépjármûvel ezen az útszakaszon utaznak, egyrészt mert elkerülte a figyelmüket, másrészt, mert ha egy ilyen fontos út lezárását tervezik és meg is teszik, akkor az útügynek, a polgármesteri hivatal illetékes irodájának, vagy a szállító vállalatoknak kötelességük lenne úgy értesíteni az utazó közönséget, amelynek pénzén tulajdonképpen élnek, hogy senkinek a bizalmával, a türelmével, s fôleg idejével ne éljenek vissza.
Múlt szombat délelôtt a Cuza Voda utcai buszmegállóban órák hosszat álltak az emberek. Jóllehet a rendszeresen ingázók hiányoztak a várakozók táborából, mert ôk tudták, hogy a a javítási munkálatok miatt elterelték a forgalmat, s a buszok nem Hídvég fele, hanem a Szabadság utcán, az új Maros-hídon közlekednek. Az alkalmi utasoknak, akik ritkábban, csak hétvégén szánják rá magukat, hogy a közszállítási eszközöket igénybe véve közelítsék meg a Mezôséget, nem volt tudomásuk arról, hogy mi is történik. Mert egyetlen tábla, felirat nem figyelmeztetett arra: ne álljanak jóemberek, mert a buszok nem erre járnak! Így hát a várakozó tömeg halkan suhanó limuzinokat, fullasztó kipufogógázt árasztó tehergépkocsikat bámulva, csak állt.
Felelôsség senkit sem terhel?!
A távolsági buszokat üzemeltetô cég tud-e az esetrôl? Ilyen esetben miért nem intézkedtek, hogy a szó szoros értelmében ne csapják be az utasokat? — tettük fel a kérdést Cerghizan Valernek, az autóbuszállomás fônökének.
A felelet igencsak meglepô volt. Azért nem tettek semmit, mert nem tudtak arról, hogy elterelték a forgalmat. Mert ôket sem az Aquaserv, sem az útügy, senki nem értesítette. Egyszerûen nem tartották érdemesnek, hogy tájékoztassák ôket. Így a buszmegállókban nem tudták idôben kifüggeszteni az új menetirányt, de mint mondotta, utólag megtették.
A Helyi Közszállítási Vállalat — amely a 13-as és 15-ös autóbuszvonalakat mûködteti — üzemviteli ügyosztályának vezetôje, Bercea Ioan a fejleményekkel kapcsolatban azzal érvelt, hogy a rádióadókban közölték, többet nem tehetnek. De arra nem adott választ, hogy miért nem írták ki a Bolgárok terén, a Cuza Voda utcai megállóban, hogy változott a menet! S különben nem látják értelmét, mert úgy is tudja a nép, hogy elterelték a forgalmat!
Vajon?
Újabb megbeszélést hívott össze tegnap délelôttre a vidrátszegi repülôtér, a megyei tanács, valamint a kereskedelmi, mezôgazdasági és iparkamara, azzal a szándékkal, hogy elôkészítse a helsinki román nagykövetség, valamint a stockholmi román turizmusfejlesztési iroda által október 18-ára megszervezett idegenforgalmi témájú szemináriumon való részvételünket.
A találkozó során ismertették a kezdeményezôknek azt a nem titkolt tervét, hogy felújítsák a légi összeköttetést Finnországgal, mi több, a Bukarest—Marosvásárhely—Helsinki légijárat gépeivel más skandináv államokból is ide csalogassanak turistákat, üzletembereket és más kategóriájú, minél vastagabb pénztárcájú utasokat.
Ennek egyik technikai feltétele máris biztosított, mondta Runcan Petru Stefan, a röptér fôigazgatója, megjegyezve, hogy a nyugati országokból kitiltott BAC 1-11-es helyett a TAROM most már csendes, kényelmes és biztonságos ATR 42-es utasgépet állítana be erre a vonalra. De elképzelhetô az is, hogy olyan célállomások felé, amelyek nem konveniálnak a román állami légitársaságnak, magáncégek indítsanak repülôket.
Reisz Erzsébet, a Trans-tur utazási iroda igazgatója örömmel üdvözölte az ötletet, kiemelve, hogy egy ilyen légi összeköttetés létrejötte esetén minden alkalommal 4 napot takaríthatnának meg a turisták utaztatása során Finnország és Románia között.
A résztvevôknek (így a sajtó képviselôinek is) a rendezôk felajánlották, hogy csatlakozhatnak a helsinki szemináriumra induló csoporthoz, amely megyeszékhelyünkrôl az Intertours autóbuszával jut el Budapestre, onnan pedig valószínûleg 235 dollár ellenében repül tovább a MALÉV-vel. A programajánlatok és reklámanyagok elôkészítésére 10 napot adtak a benevezô cégeknek. (A)
Világnapi rendezvények az állatkertben
Október 3-én ünneplik az állatok világnapját. Ennek tiszteletére holnap és hétfôn a marosvásárhelyi állatkertben rendezvényeket tartanak, több nemkormányzati szervezet részvételével, amelyekre ingyenes a belépés — tudtuk meg dr. Bereczky Boldizsártól, az állatkert igazgatójától a polgármesteri hivatalban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Holnap délelôtt 11 órától a majomházban levô amfiteátrumban nyitják meg a rendezvényt, melynek meghívottai az Assisi állatvédô egyesület, a Milvus csoport és a Rhododendron környezetvédelmi szervezet. Rajzversenyt is szerveznek, amelynek díjazását hétfôn tartják, a második nap meghívottja Kalabér László.
A tájékoztató keretében megtudhattuk még, hogy az állatkert a jelen gazdasági körülményekhez képest jó anyagi támogatásban részesül, ami komoly és látványos fejlôdést tesz lehetôvé. A vásárhelyi létesítmény ugyan csak a második legnagyobb az országban, viszont az egyetlen Romániából, amelyet az európai szakfórumok is figyelemre méltatnak. Az anyagi keretbôl volt lehetôség korszerû hûtôkamrát kialakítani, beszereztek egy platós kisteherkocsit, ami az ellátásban játszik szerepet, javításokat végeztek a bejárat melletti adminisztratív épületen, a madárháznál, és a négy család használatában álló szolgálati lakáson. Idén kezdik el a vízimadárház építését, amelynek áprilisban felbecsült költsége 1,224 milliárd lej. Mindezek mellett a 71 fajból összetevôdô állatállomány téli élelem- szükségletének 80%-át is beszerezték már, fôként gyümölcsöt, zöldséget, egyéb takarmányt.
A közeljövôben érdekes újdonság is várható az állatkertnél, amely egyike a város látogatóit leginkább vonzó látnivalóknak. Meghonosítani tervezik azt a Nyugat- Európában elterjedt és sikeres gyakorlatot, miszerint az állatkedvelôk majd "örökbe" fogadhatják kedvencüket, részt vehetnek az illetô állat gondozásában és táplálásában. Emellett hobbiállatokat is fogadnak adományozóktól. Új állatok beszerzésére az idén 24 millió lejt kaptak, amibôl fôleg itthon honos, szaporodóképes fajokat szereznek be. Ebbôl hosszabb távon csereállat-egyedeket remélnek. Külföldi kertektôl nehéz állatokat beszerezni, mivel szigorúak az idevágó európai normák, tehát különlegesebb fajokra egyelôre csak adományból tudnak szert tenni.
115 éve, 1884-ben hunyt el HANS MAKART osztrák festô, dekorátor, az 1870-80-as években ô diktálta Bécsben a divatot. Festményei történelmi és mitológiai jeleneteket ábrázolnak. (1840-ben született. )
95 éve, 1904-ben született CHARLES J. PEDERSEN amerikai kémikus. A ciklikus poliéterek szintézisének vizsgálatában végzett úttörô munkásságáért Nobel-díjat kapott. (1989-ben halt meg.)
330 éve, 1669-ben hunyt el REMBRANDT (ered. R. Harmensz van Rijn) holland festô, rézmetszô, grafikus. Az európai mûvészet meghatározó jelentôségû mestere, legnagyobb rézmetszôje volt. érdeklôdésének középpontjában az emberábrázolás állt. (1606-ban született.)
185 éve, 1814-ben született JEAN-FRANCOIS MILLET francia festô. Képeit erôteljes plaszticitás, pátosz, realizmus jellemzi. Híresek paraszti témájú festményei. (1875-ben halt meg.)
155 éve, 1844-ben született TÓTH EDE író, költô, színész. A népéletet idillizáltan ábrázoló népszínmûveket írt. (1876-ban halt meg.)
200 éve született VINZENZ PRIESSNITZ osztrák természetgyógyász. Ô kezdte alkalmazni a hideg vizes borogatást lázas és gyulladásos betegségekben a láz és a gyulladás csökkentésére. Módszere az egész világon elterjedt. (1871-ben hunyt el.)
120 éve, 1879-ben született JOHN ERSKINE amerikai író, költô, kritikus, szólóénekes. Legismertebb regényei szatirikusan, anakronisztikusan elevenítik fel a történelem híres legendáit. A New-York-i Filharmónia szólistája is volt. (1951-ben halt meg.)
120 éve, 1879-ben született FRANCIS PEYTON ROUS amerikai virológus, rákkutató. A madarak vírusos daganatának felfedezéséért és a rákkutatás terén végzett munkásságáért kapott Nobel-díjat. (1970-ben hunyt el.)
150 éve, 1849-ben végezték ki Aradon a TIZENHÁROM VÉRTANÚ TÁBORNOKOT és Pesten gr. BATTHÁNYI LAJOST, az elsô független magyar kormány miniszterelnökét.
85 éve, 1914-ben született KURUCZ D. ISTVÁN Kossuth- díjas festômûvész. Az alföldi tájat és lakóinak életét ábrázolja dekoratív életképein és tájképein.
645 éve, 1354-ben halt meg COLA DI RIENZO itáliai politikus, humanista. 1347-ben néptribunná választották, s ókori mintára akarta újjászervezni Rómát. Fellázadtak ellene, elüldözték, majd VI. Ince pápa Avignonból ismét Rómába küldte. Az ellene kirobbant felkelés során megölték. (1313-ban született.)
530 éve, 1469-ben hunyt el FRA FILIPPO LIPPI itáliai festô. Karmelita szerzetes, a firenzei kora quattrocento nagy hatású mestere volt. Képeit lírai hangvétel, rendkívüli festôisség, a mindennapi élet realista ábrázolása jellemzi. (1406-ban született.)
165 éve, 1834-ben hunyt el FRANCOIS ADRIEN BOIELDIEU francia zeneszerzô. Korának sikeres operaszerzôje, a vígopera mestere volt. (1775-ben született.)
125 éve, 1874-ben született gr. BETHLEN ISTVÁN politikus. 1921-31 között Magyarország miniszterelnöke volt, nevéhez fûzôdik a háború utáni Magyarország gazdasági konszolidációja. Lemondása után is jelentôs politikai szerepe volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták, internálták, s ott halt meg 1946-ban.
295 éve, 1704-ben született SEGNER JÁNOS ANDRÁS magyarországi származású német fizikus, matematikus, orvos. Jelentôsek hidrodinamikai felfedezései, az általa feltalált Segner-kerék a vízturbina ôse. (1777-ben halt meg.)
120 éve, 1879-ben született MAX THEODOR FELIX VON LAUE Nobel- díjas német fizikus. Felfedezte a Röntgen-sugarak kristályokon létrejövô diffrakcióját. (1960-ban hunyt el.)
90 éve, 1909-ben született HORVÁTH ISTVÁN költô, író. A népköltészeti hagyományokat megôrzô lírája fokozatosan vált egyetemes emberi tartalmak kifejezôjévé. (1977- ben halt meg.)
Marosvásárhelyen tegnap délután tartották meg a színházi fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A rendezvény házigazdája az egyik szervezô, a helybeli Nemzeti Színház volt, mint ahogy további jónéhány bemutató, vendégjáték helyszíne is lesz az október 7-i zárásig. Az elôcsarnok után a Nemzeti nagyterme, kisterme várja az érdeklôdôket a rendezvénysorozat eseményeire. Premierek a társszervezô Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban is vannak, és lesz látnivaló a Színmûvészeti Egyetem székhelyén is.
A fesztiválvendégek, köztük a vásárhelyi kezdeményezést felkaroló londoni Royal Court Színház, amely a dramaturgiai mûhelymunkák irányítását vállalta fel, a meghívott társulatok, szakmabeliek és a színházbarátok pénteken három premiert is láthattak. Ezek a vendéglátóknak köszönhetôek. Este 7-tôl a kisteremben Radu Macrinici Ping Body címû darabja, 22 órától a nagyteremben a Macbeth került színpadra, éjfélkor pedig az Ariel újonnan felavatott Underground termében Gavril Cadariu SSS (Social Sound System) címû produkciója tanúsította, milyen "nagyüzemmé" válhatnak Thália hajlékai egyazon napon.
Ma délután 6 órakor a Nemzeti Színház kistermében a budapesti Szkéné Színház mutatkozik be Regôs János vezetésével, aki Piroska — családi hisztériák címû saját színmûvét rendezte meg. Az elôadást vasárnap 18 órától megismétlik.
Szintén ma este fél 8-tól a nagyteremben a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház lép fel. 7 órakor Dana Voicu adja elô a Pinceszínházban Teodora Herghelegiu Szállj a paradicsom felé címû darabját.
Vasárnap a Szatmárnémeti Északi Színház elôadása, George Astalos Robespierre-je Cristian Ioan rendezésében tart számot érdeklôdésre, és éjjel fél 12-tôl az Arielnél Horatiu Mihaiu produkciója, a Viszlát, XX. század! Ez ugyancsak bemutató.
Évnyitó a Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetemen
Tegnap délután a megyeszékhelyi Kultúrpalota adott otthont a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Ókologiai Egyetem évnyitójának. A nagytermet zsúfolásig megtöltô egyetemistákat és tanárokat dr. Viorel Beju, rektor egyetemi tanár köszöntötte, s ugyancsak ô tájékoztatta az egybegyûlteket arról is, hogy jelenleg a magánegyetem négy karára, posztliceális osztályaiba közel 3000-en járnak. A jelenlevôket üdvözölte Zaira Murgu, a Dimitrie Cantemir Alapítvány elnöke, a iasi-i egyetem rektora is, majd Murgu Bogdan Alexandrutól, a megyeszékhelyi egyetem prorektorától megtudhatták az egybegyûltek, hogy hamarosan kész lesz a Tudor lakótelepi Fortuna üzletközpont közelében építendô egyetemi campus elsô három épülete. Ugyancsak ô mondta el, hogy jelenleg az egyetem száz, internetre kötött számítógéppel, és 15 ezer könyvet tartalmazó könyvtárral rendelkezik. A karok dékánjainak kissé hosszúra nyúlt köszöntô, bemutatkozó szavai után az elsôéves hallgatóknak tájékoztató órát tartottak. Az egyetemen az elôadások hétfôn kezdôdnek, az órarendet ma függesztik ki.
Egy tanácskozás végkicsengése:
Öt vásárhelyi taxiscég tulajdonosai, valamint a megyei és városi rendôrfelügyelôség vezetôsége vett részt a tegnap azon a tanácskozáson, melynek célja a biztonságosabb taxizás megteremtésének lehetôsége volt. Meghívást kapott a sajtó is.
Mint ismeretes, az utóbbi idôben egyre gyakoribbá váltak a taxisofôrök ellen irányuló bûncselekmények. Nem egészen két hónap leforgása alatt két nôt erôszakoltak meg, másik kettôt késsel, illetve csavarhúzóval sebesítettek meg. De nem ritka az olyan eset sem, amikor a napi keresetüktôl fosztják meg a gépkocsivezetôket. A közel kétórás tanácskozás során megfogalmazódott: éjszakai mûszakra ne engedjenek nôi vezetôket, hiszen valamennyi támadás a gyengébb nem képviselôi ellen irányult, illetve a taxisok ne vállaljanak hosszabb fuvart és kerüljék a falvakba, kivilágítatlan utcákba való beutazást. Sok bajtól óvhatja meg magát a sofôr, ha nem tart magánál nagy pénzösszeget, vagy nem számolja a bankókat látható helyen. Ugyanakkor a bénító spray használatát nem tiltja a törvény. A vásárhelyi Fittich cég képviselôje a riasztóberendezéseket mutatta be, azt bárki megvásárolhatja. Szó esett a biztonsági öv taxisok általi használatának visszavonásáról. A cégvezetôk szerint, abban az esetben, ha a transaldeás lány nem használta volna az övet, megmenekül a szurkálótól. A közeljövôben újabb találkozóra kerül sor, melyen a rendôrség szakemberei a megelôzési módozatokat ismertetik a sofôrökkel.
A munkanélküliség augusztusban
Augusztus végén a munkanélküliség 10,9 százalékos volt, ami enyhe csökkenést mutat a júliusi 11,3 százalékkal szemben; az augusztusi nettó átlagbér 1, 624 millió lej volt, vagyis 1,3 százalékkal nagyobb, mint egy hónappal korábban; a kereskedelmi mérleg deficitje júliusban 64,3 millió dollár volt, azaz 83 százalékkal kisebb, mint az elmúlt év azonos idôszakában (367 millió). A júliusban exportált áru értéke elérte a 758 millió dollárt, vagyis 5,6 százalékkal nôtt júniushoz képest; az import értéke júniusban 822 millió dollár volt, ami 8,5 százalékos csökkenést jelent júniushoz viszonyítva és 26 százalékos csökkenést a múlt év júniusához képest.
Az országos statisztikai bizottság jelentése szerint augusztusban az ipari termelés 1,7 százalékkal nôtt júliushoz viszonyítva. A múlt év azonos idôszakához képest azonban a termelés 8,2 százalékkal alacsonyabb. Az év elsô 8 hónapjában leszállított ipari termékek értéke elérte a 138.947 milliárd lejt, amiból 38.561 milliárd az exportált áru értéke. Ezt csaknem teljes egészében a feldolgozó ipar szolgáltatta. Az elfekvô készlet 19 ezer milliárdra volt tehetô, ami némi csökkenést jelent júliushoz viszonyítva (júliusban 39, augusztusban pedig 35,7 százalékot jelentett). Az ipari egységek forgalma 4,8 százalékkal zuhant tavalyhoz képest.
Csütörtökön a kormány felhatalmazta a külkereskedelmi hiteleket garantáló tárcaközi bizottságot, hogy százszázalékosan garantáljon egy 23,5 millió dolláros külföldi, a belga General Bank által nyújtott hitelt a gyalogsági fegyverzet korszerûsítésére és változatossá tételére a NATO- követelményekkel összhangban. A projekt részét képezi az ország legfelsôbb védelmi tanácsa által jóváhagyott programnak.
Törvénytervezet a börtönbüntetésekrôl
Csütörtöki ülésén a kormány elfogadta a szabadságvesztéssel járó büntetések és elôzetes intézkedések végrehajtásáról szóló törvénytervezetet. Valeriu Stoica szerint erre nagy szükség volt, mivel a büntetés végrehajtását egy kommunista rendszerbeli törvény szabályozta. Hozzáfûzte, hogy valójában a modernizáció megtörtént, de ezidáig hiányzott a törvény, amely radikálisan módosítani fogja a fegyházrendszert.
Megújult szenátusi szakbizottságok
A csütörtöki szenátusi plénumon kijelölték a szakbizottságok új összetételét, azt követôen, hogy az RNEP elveszítette a parlamenti frakció minôségét. Így a privatizációs bizottság élére Oliviu Ghermant nevezték ki, akit a munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságtól helyeztek át. Helyét e bizottságban Petre Ninosu RTDP-szenátor vette át. A visszaéléseket kivizsgáló bizottság elnöki tisztségét Ion Predescu RTDP- szenátor vette át. A közigazgatási bizottság alelnöki tisztségébe Nicolae Patru NRP-szenátort nevezték ki. A mezôgazdasági bizottságot illetôen a szenátus elhatározta a 11 tag 15-re való növelését. A négy új tag: Petru Juravlea és Marin Nicolai (KDNPP), Dinu Secrieru (NLP), Teodor Huca (DP).
Sorozatban menesztik az ügyészeket
Miután szerdán a craiovai ügyészek vezetôit "szórakozásaikról" készült kompromittáló videofelvétel miatt Valeriu Stoica felmentette állásukból, csütörtökön a brassói Nicolae Vasilescunak is távoznia kellett, a brassói fellebbviteli bíróság fôügyészi posztjáról. Az igazságügyminiszter indoklásában arra hivatkozott, hogy az említett intézmény nem lépett megfelelôképpen a múlt heti maffiabandák összetûzései körüli botrányban.
Szobrot állítanak Pécsett Batthyány Lajosnak
Szobrot állítanak Pécsett gróf Batthyány Lajosnak — errôl csütörtöki ülésén döntött a városi önkormányzat közgyûlése. Az elsô felelôs magyar kormány miniszterelnökének Palotás József szobrászmûvész alkotta emlékmûvét október hatodikán, az aradi vértenúk emléknapján avatják fel. A mellszobor a tér névadójának, Kossuth Lajosnak már ott álló egész alakos emlékmûvével együtt annak a szoborgalériának a része lesz majd, melyet az 1848-as elsô magyar kormány tagjainak emlékére hoznak létre az Aradi Vértanúk Alapítvány kezdeményezésére.
Kôrös-víz Sarkadnak — Romániából
A jövô év májusától a magyarországi Sarkad a romániai Cséffáról kaphat vizet városgazdálkodási vízigényeinek fedezésére. Román bejelentés szerint ez év novemberében szerzôdést írnak alá, melynek értelmében a határ menti Cséffán a Sebes- Kôrösbôl felfogott folyóvizet Sarkadon ipari és öntözési célokra használják majd. Sarkadnak évente május és szeptember között 2,5 millió köbméternyi többlet ipari vízre van szüksége. Egy román illetékes szerint a körvonalazódó kétoldalú együttmûködés évente legalább százezer dolláros hasznot hozhatna az ügyletben érdekelt román vállalatnak.
Olívakoszorú lesz Athén emblémája
Olívakoszorú lesz a 2004-es athéni nyári olimpia emblémája. A szervezôk ezzel is szeretnék szimbolizálni, hogy a játékok visszatértek a gyökerekhez, ugyanis az ókori olimpia gyôztesei is ezt kaptak. Az olívakoszorús lógót, amelynek kék háttere van, 690 pályázat közül választották ki a görög szervezôk. Az athéniak szerint ez az embléma jól reprezentálja a várost, a békét, az élet körforgását, az eget, valamint a görög tengervidéket.
A tokaimurai uránfeldolgozó üzemben péntek reggel, helyi idô szerint negyed hétkor leállt a láncreakció, amely meg csütörtökön indult be. Ezt a Jiji japán hírügynökség közölte a kormány nukleáris biztonsági bizottságának egyik tagjára hivatkozva. Ibaraki kormányzóság egyik vezetô tisztviselôje megerôsítette, hogy a baleset helyszínének közelében nullára esett vissza a sugárzásmérzô készülékek mutatója, ami arra utal, hogy az ellenôrizetlen láncreakció leállt. A legfrissebb adatok szerint 24 ember szenvedett sugárfertôzést a balesetben. Közülük két férfi állapota kritikus, egy harmadiké pedig súlyos — jelentette az AFP. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Bécsben bejelentette, hogy a hozzá befutott elsô információk alapján a nukleáris balesetek súlyosságát osztályozó hétfokozatú skálán 2-3-as szintûre értékelik a japán balesetet.
Mexikóban immár 15-re emelkedett a csütörtöki földrengés ismertté vált halálos áldozatainak száma. Félô azonban, hogy számuk tovább növekszik, mert többen súlyos sérülésekkel fekszenek kórházban. Az ország középsô és déli részét megrázó földrengés a nyílt végû Richter-skála szerint 7,4-es erôsségû volt. Epicentruma Oaxaca szövetségi állam csendes-óceáni partvidékén, Puerto Escondido várostól 15 kilométerre északra, Mexikóvárostól pedig 440 kilométerre délkeletre volt. Az epicentrum körüli 900 kilométeres sugarú körben mindenhol észlelték a földrengést. A helyi idô szerint fél 12-kor bekövetkezett földrengés még a természeti katasztrófához hozzászokott mexikóiakat is megrémítette, mivel szokatlanul hosszú ideig, egy perc tíz másodpercig mozgott alattuk a föld. Emiatt több százan idegsokkot kaptak, és kórházba kellett ôket szállítani.
Ajánlatok a Dózsa György utca felújítására
Tegnap délben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban felbontották a Dózsa György utca felújítására kiírt versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat. A tenderre hat cég jelentkezett, ezekbôl kettô megyénkbeli, másik négy az országból való. Az ajánlatokat elbíráló bizottság az országútügyi igazgatóság, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a polgármesteri hivatal és a municípiumi tanács képviselôibôl áll. Mint ismeretes, idén 2,6 milliárd lejt fordítanak a hároméves lefolyásúra tervezett munkálatra, amelynek összértéke tavalyi becslés szerint 18 milliárd lej. A kivitelezôvel kötendô szerzôdést leghamarabb a hónap közepén írhatják alá.
Többe kerülnek a postai szolgáltatások
Hétfôtôl emelkednek a postai szolgáltatások díjszabásai — tudtuk meg tegnap a megyei postahivatal marketingosztályától. Tehát jövô héttôl egy 20 g súlyú levelet 1500 lejért kézbesítenek belföldre, külföldre pedig 7950 lejért. Egy belföldre feladott ajánlott levélért még 1600 lejt kell fizetni. Egy képes levelezôlap belföldi kézbesítési díja 900 lejre emelkedik, ugyanezt külföldi címzettnek 5100 lejért kézbesítik. Csomagokat ezentúl 500 lejért vesznek át, és kg-onként 900 lejért kézbesítenek.
Tegnap kezdték meg a nyugdíjasoknak az ez év utolsó évnegyedésre járó kedvezményes autóbuszjegyek kibocsátását a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Rózsák teri szociális irodájában. A jegyeket a hónap végéig lehet kivenni hétfôtôl szombatig naponta 8-15, szerdától péntekig pedig naponta 13-18 óra között is.
Tegnaptól mintegy 8%-kal emelkedtek a vasúti személyszállítási díjak, tudtuk meg a marosvásárhelyi menetjegyirodától. Az új árakkal ezentúl 8000 lejbe kerül egy vonatjegy Marosvásárhelytôl Szászrégenig. Kolozsvárig az "egyszerû" gyorsvonat 34.000 lejért visz el, a ritkábban megálló "rapid" járatra pedig 54.500 lejbe kerül egy menetjegy. A fôvárosig 80.000 lejt kérnek egy "sima" gyorsvonatjegyért, a gyorsabbik szállítási változat ára már 132.400 lej, de aki hálókocsiban óhajtja megtenni az utat, annak 318.500 lejt kell fizetnie. Egy Marosvásárhely — Budapest menetjegy 523.500 lejbe került a tegnap, de ez utóbbi ár változó, mivel a hely árát az új EU- pénzeszköz, az euro árához igazítják. Az ismertetett árakat másodosztályon alkalmazzák.
Az aradi vértanúkra emlékeznek
Az EMKE és az RMDSZ marosludasi szervezete emlékünnepséget szervez az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vértanú tábornokainak tiszteletére. Október 6-án, szerdán 15 órától megkoszorúzzák a magyar honvédek sírját a helybéli református temetôben, majd 16 órától emlékmûsort tartanak a római katolikus plébánia tanácstermében.
Könyvbemutató Nyárádszeredában
Vasárnap a délelôtti istentiszteletet követôen mutatkozik be legújabb kötetével Lôrincz György székelyudvarhelyi író. A szerzôrôl és könyvérôl Bölöni Domokos beszél. Babits - verset mond Barabás József. A bemutató színhelye a helybéli református templom melletti Bocskai-terem.
A kolozsvári és a marosvásárhelyi diákszövetség közös szervezésében, október 7-én, csütörtökön délután 5 órakor, az OGYE 3-as számú bentlakásának földszinti tanulótermében "parlamenti vita" bemutató lesz. Meghívottak a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem filozófia tanszékének hallgatói. A téma: az etikának korlátoznia kell a kutatást. A diákok a génsebészet kérdéskörét elemzik e parlamenti vitában.
300 éves harangláb Magyarsároson
A magyarsárosi unitárius egyházközség október 2-án ünnepli a harangláb építésének háromszázadik évfordulóját. Az ünnepi alkalomra a faluba várják dr. Szabó Árpád fôtisztelendô püspököt, aki a 11 órától kezdôdô istentiszteleten hirdet igét. Az istentiszteletet történelmi ismertetô és ünnepi mûsor követi, majd leleplezik a haranglábra elhelyezett emléktáblát.
A marosvásárhelyi Royal utazási irodától kapott közlés szerint a Marosvásárhely — Kecskemét közötti útvonalon egy menettérti utazási jegy ára 250.000 lej, egy út 175.000 lejbe kerül. A Marosvásárhely — Tatabánya közötti útvonalon egy menettérti jegy 300.000, egy út ára pedig 225.000 lej.
A marosvásárhelyi Mûvészeti Iskola október 4-7. között felvételi vizsgát szervez zene, képzômûvészet, koreográfia és színjátszás szakokon. Részletesebben érdeklôdni lehet az iskola Rózsák tere 5. szám alatti székhelyén a titkárságon, vagy a 136-970-es telefonszámon.
A megyei játékvezetôi testület intenzív játékvezetô-képzô tanfolyamot szervez október 5. és december 7. között. Jelentkezhetnek 16-25 év közötti, magasságukkal arányos testsúlyú, jó fizikai megjelenésû fiatalok, a megyei labdarúgó egyesület marosvásárhelyi, Grivita Rosie utca 31-33. szám alatti székhelyén, naponta 8-12 óra között, illetve kedden 8-17 óráig, vagy a 165-809, 169-032 telefonszámokon.
A marosvásárhelyi ASA labdarúgócsapata a B divíziós bajnokság ma sorra kerülô 10. fordulójában az aradi UTA ellen lép pályára ennek otthonában. A múlt heti itthoni vereség után a katonacsapatnak égetô szüksége van egy jó eredményre, ellenkezô esetben leszakadnak az élmezônybôl. A megye másik B ligás csapata, a dicsôszentmártoni Chimica a szatmárnémeti Olimpia otthonába látogat.
Kálmán Béla kiállításán a marosvásárhelyi Várgalériában egy kis fotótörténettel is szembesülünk. Nem a képek olyan közismertek, hogy a szakírók, szakmabeliek mindegyre hivatkoznának rájuk, bár megkérdôjelezhetetlen értékek hordozói, fotós múltunkat inkább az idézi, hogy a bostoni mûvész a fotográfia olyan nagy egyéniségeivel volt közeli kapcsolatban, mint a száz éve született Brassai, az öt évvel idôsebb André Kertész vagy a valamivel fiatalabb Kepes György, s ezek a markáns alkotók sok mindenben hatottak mûvészi hitvallására, látásmódjára, egész tevékenységére. Hatvanéves pályája, válogatott felvételei jól tükrözik mindezt: a jeles elôdökre jellemzô alkotói igényességet, az újító, kísérletezô kedvet, a társmûvészetekhez való ragaszkodást, a fény és árnyék egymásra hatásának sokrétû kiaknázását. Persze, amúgy Kálmán Béla-módra, hiszen mint korábbi vásárhelyi tárlatán is megállapíthattuk, vendégünk, a helybeli fotósok támogató barátja egyéni hangú, öntörvényû alkotó.
Negyven felvétel fér el a két teremben, teljes spektrumot adni próbálkozásairól ez kevés, de azért ínyenceknek is megfelelô ízelítô. A negyvenes évek elejérôl is van ritka pillanata, amikor fiatal fotósként a színházzal jegyezte el magát, késôbbi világutazásait is megörökíti több egzotikus tájképe, kedvenc témája, a virágok szépsége is kellô reprezentativitást kap a tárlaton, és a legmodernebb korok hozta elektronikus "játékok" hatására is rábukkanhatunk a kiállításon. Ennek ellenére egységes az anyag, a látvány és gondolat, a hétköznapi és a rendkívüli a klasszikusokra jellemzô egyszerûséggel, tökéletes technikai kivitelezésben jelenik meg. Kálmán Béla nem véletlenül nyerte el a Fotómûvészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) besorolásának legmagasabb, Master fokozatát.
Akárcsak elôbb említett nagynevû fotós barátai, ô is komolyan vonzódik a festészethez. Van olyan színes felvétele, amely akvarellnek, pasztellkompozíciónak is beillene, másokon korszerûbb megközelítések sugallják, hogy Andy Warholék törekvései is ihletôként befolyásolják. Virágportréi, melyekbôl könyvet is megjelentetett, ugyanúgy lenyûgözik a nézôt, mint nyugalmat, harmóniát, végtelenséget árasztó szépséges tájai, mozgalmas metropolis-szekvenciái.
Jártában-keltében a földgolyón megannyi rendhagyó vagy jellegzetes jelenetet, életképet is megörökíthetett, egy következô kiállításon ezekbôl is örömmel látnánk válogatást, hiszen egy olyan különleges szemû, adottságú fotómûvész, akinek valamikor a színházi berkek visszatükrözése volt a fô foglalatossága, a végtelen világszínpadon is számtalan látványelemet, megismételhetetlen pillanatot felfedezhetett.
N.M.K.
Az idei év talán legkülönlegesebb mûvelôdési eseménye a Japán Kultúra Hete volt Marosvásárhelyen, a helyi állami filharmónia jóvoltából. E zenemûvészeti intézmény igazgatója, Vasile Cazan szerint nemcsak mint közmûvelôdési esemény volt számunkra fontos a Japán Hét, hanem mindazért, amire válaszként megrendezôdött városunkban. Arra az 500.000 dollár értékû hangszeradományra gondolunk, amelyet a japán államtól kapott a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. Az egy hétig tartó rendezvényt a hála és a köszönet jelének szántuk — mondotta az igazgató.
Megkezdôdött hát az új évad, melyben október 4-8.-a között a IX. Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál hangversenyeire várjuk a hallgatóságot — kezdi elôzetesét Vasile Cazan —, majd így folytatja: annak ellenére, hogy anyagilag nem állunk túl jól, igyekeztünk érdekes és értékes mûsort összeállítani.
Két igen jelentôs koncertre számíthatunk, és sikeres kamarahangversenyekre is. Mivel az idén ünnepeljük Szalman Mester 70. születésnapját, ezért nagyon ragaszkodtam ahhoz, hogy az elsô vokálszimfónikus-koncertet a fesztiválon ô vezényelje. Írtam is a mûsorfüzetbe rövid méltatást Szalman Lórántról, melyben mind a filharmonikusok, mind a közönség, mind pedig a magam nevében megköszönöm mindazt, amit a város zenei életéért tett, hangsúlyozva, hogy ennek a mûfajnak ô valóban a mestere.
A nyitókoncerten, október 4-én, a Vártemplomban tehát, este 7 órától hangzik el J. Haydn Cecília Miséje. Közremûködik Irina Sandulescu szoprán, Szilágyi Zsolt tenor, Mircea Moisa basszus, Ana Rusu alt. Haydnnek ez a darabja Marosvásárhelyen sosem hangzott el eddig, s talán az országban is kevésszer. A Mester régi vágya ezt megszólaltatni. Franz Lamprechtnek köszönhetôen sikerült megszereznünk a kottát.
És ha már a születésnapnál tartunk, városunknak két másik zenei személyiségérôl is megemlékezünk. Sajnos, korán távoztak közülünk. Zoltán Aladárra és Kozma Mátyásra gondolunk. Mindketten 70 évesek lennének. Kozma Mátyással nem csak orgonát tanultam, hanem nagyon jó barátok is voltunk. Mindig is értékeltem tudását, hozzáállását, komolyságát szakmai szempontból, ám emberi tulajdonságait is. Özvegyével, Jászberényi Emesével, emlékhangversenyt, matinét szervezünk október 7- én, du. 5 órától a Kultúrpalota nagytermében. Mûsorán Kozma Mátyás- mûvek. Hangszeren elôadja Kovács Zsuzsanna, Soós Orsolya, Balla Zsuzsanna – zongorán, Kozma Éva – hegedûn, Molnár Tünde és Dávid István orgonán. Közremûködik Borsos Edit és Marton Irén szoprán. Reméljük, hogy a közönség méltányolni fogja az emlékhangversenyt.
A zárókoncert kezdô darabja, mely pénteken, október 8-án este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében hangzik el, Zoltán Aladár Korondi táncok címû szerzeménye, melyet már az ôsbemutatón nagy szeretettel fogadott a közönség. A mostani hangversenyen török karmester a vendégünk: Alpaslan Ertüngealp, valamint Gabriel Croitoru hegedûmûvész. Hallani fogunk még egy-egy Brahms-, illetve Beethoven-mûvet is.
Október 5-én 7 órától remek kamaraestre várjuk a hallgatóságot. Liszt Ferencnek, az általa négykezesre átírt Les Preludes címû szimfonikus költeményét, valamint Beethoven IX. Szimfóniájának szintén általa, két zongorára átírt változatát Ránki Dezsô és felesége Klukon Edit – zongoramûvész (Magyarország) adja elô.
— Úgy tudjuk, hogy a hangversenysorozatnak ún. "avató" jellege is lesz.
— Igen. Megszólal majd néhány olyan hangszer, amelyet a japán államtól kaptunk. Fuvolán, oboán, fagotton és csembalón hangzanak el preklasszikus és modern mûvek: M. Marais, G. Ph. Telemann. J.J. Quantz, valamint H.P. Türk szerzeményeibôl. Közremûködik Nagy István, Majó Zoltán, Florin Cârlejan, és Erich Türk. Október 6-án este 7 órától tehát a nagyteremben játszik a Transilvania Barokk Együttes, Kolozsvárról.
Október 7-én este 7 órától, a Tükörteremben Ion Ivan Roncea hárfamûvész mûsorára kerül sor. Elsô alkalommal szólal meg az új hárfánk is. Elôadásában — többek között — Ion Caian H. Purcell-, G.F. Handell-, Cl. Debussy-darab.
Szeretnénk, ha e nemzetközi fesztivál idei koncertsorozatát is érdeklôdéssel fogadnák a zenekedvelôk!
Járay Fekete Katalin
írja Kosztolányi Dezsô feleségéhez, Ilonához, Ilona c. versében. Úgy hozta a sors, hogy megismerhettem azt az embert, kinek családja rejtegette Kosztolányi Dezsônét a zsidó üldöztetések elôl, és aki maga is tanúja volt ennek az idôszaknak.
A marosvásárhelyi Csipkés Zoltán diáktársa és jó ideig szobatársa volt apámnak a Bolyai egyetem jogi karán. Bár útjaik elváltak, a kapcsolat azóta is fennmaradt. Zoltán minden évben ellátogat hozzánk, örökké friss memóriával idézi fel az egyetemi éveket, de eddig soha nem került szóba egy, talán irodalomtörténeti értékkel is rendelkezô téma, mely Kosztolányi Dezsôné bújtatására vonatkozik.
A történet a következô: 1944 nyarán Zoltán szülei úgy döntöttek, hogy a közelgô front elôl elmenekülnek Marosvásárhelyrôl. Ebben közrejátszott az is, hogy az édesanyja terhes volt Zoltán öccsével. Nem tudhatták, hogy Vásárhely aránylag könnyen megússza a front átvonulását, míg Budapest véres ütközetek színhelye lesz.
A Bródy Sándor utca 4. szám alá költöztek, Zoltán édesanyjának testvéreihez. Az anya betársult a húga által abban az épületben mûködtetett leányinternátusba. Az egyre erôsödô zsidóüldöztetések idején Zoltán apja és annak sógora, Ôsze András szobrászmûvész, itt rejtettek el több mint 40 üldözött zsidót, közöttük Kosztolányi Dezsônét és fiát, Ádámot, megmentve ezáltal ôket a biztos haláltól.
Kosztolányi Dezsôné a háború után írt egy könyvet (Tüzes cipôkben, Budapest, 1948, Káldor György Könyvkiadó), melyben az üldöztetés éveit írja le, név szerint említve Zoltán családját.
Csipkés Zoltán, bár csak ötéves volt az események idején, pontosan emlékszik a történtekre és a személyekre, legjobban Ilona nénire és fiára, Ádámra. Elmondott egy olyan történetet, amikor apja bement egy látszólag üres szobába, valamit mondott, mire a gardróbszekrénybôl kijött "egy bácsi". Volt egy "cselédjük", aki gyakran emlegette, hogy valahol van egy gyermeke, Imi. (Ôt valószínûleg mások rejtegették). Késôbb tudta meg apjától, hogy ez a "cseléd" egy gazdag zsidó család tagja volt. Ödön bácsira, az újságíróra is emlékszik, aki állandóan az internátus halljában ült, újságot olvasva. Fogalma sem volt az akkori gyereknek, hogy ezen zsidó emberek bújtatása miatt mind édesapja, mind annak sógora, Ôsze András is halálos veszedelemben forogtak.
Szülei és a maga módján Zoltán is nagyon jó barátok lettek Ilonával és fiával. Együtt élték át az ostromot, együtt rettegtek, amikor a robbanó bombák és a szomszédban lehulló téglák zaját hallgatták.
1945 tavaszán a Csipkés család elhatározta, hogy visszaköltözik Marosvásárhelyre. Kosztolányi Dezsôné kikísérte ôket az utca sarkáig, és amint integetett, még utánakiáltotta Zoltánnak: néha gondolj Ilona nénire!
1962-ben, mikor Zoltánnak sikerült eljutnia Budapestre, elsô dolga az volt, hogy felkeresse Kosztolányi Ilonát. Szellemileg teljesen friss, magas korához képest is szép öregasszonyt talált. Hosszasan elbeszélgettek közös emlékeikrôl, és búcsúzóul megajándékozta barátunkat egy általa dedikált Kosztolányi-kötettel, ami a család legbecsesebb emléke.
Ôsze András késôbb Brazíliában, majd az Államokban telepedett le. Amikor a Kosztolányi- centenárium volt (1985), még élt, és ô készítette el — állami megbízásból — a Kerepesi temetôben levô Kosztolányi-emlékmûvet.
Csipkés Zoltán legjobb tudomása szerint sem édesapja, sem pedig Ôsze András nem dicsekedtek soha azzal, amit a háború idején tettek. A történteknek két életben levô tanúja van: a könyvben Erzsike néven szereplô egyik nagynéni, és a hatvanéves Zoltán.
A következôkben lássuk, hogyan írja le Kosztolányi Dezsôné a témába vágó részeket:
"... Andráséknál vagyunk és Erzsikééknél, fiam barátainál, itt, a Sándor utcában (a mai Bródy Sándor utca — N. Cs.), a Múzeum mellett, és itt is maradunk. Nem is tudtam, hogy a fiamnak ennyi barátja van, elôttem jóval zárkózottabbnak mutatkozik... András Krisztus- szakállal körített fiatal aszkéta fejét, Erzsike rajongó és egyben békés, olaszos madonna- arcát, kissé tébolyultan alázatos, nagy barna szemét lehetetlen meghatottság nélkül nézni. Az az érzésem, hogy mellettük nem érhet baj bennünket, pedig ha ide egy razzia betévedne, fele sem maradna abból a vagy negyven emberbôl, akik itt összezsúfolódtunk...
... András és Erzsike fiatal házasok, a legeslegkisebb szobába húzódtak meg, a régebbi, grófi lakók nyilván éléskamrának használták ezt a helyiséget.
András szobrászmûvész, Erzsike a fôiskolás leányinternátust vezette...
... vannak erdélyi menekültek, Ödön bácsi, a szóvicceket gyártó, süket és csaknem néma nagyváradi újságíró, Eszti és Rózsika, Erzsike két húga, Ilonka, a nénje, férjével, két kis fiával s a harmadikkal várandósan, egy tanár és még ki tudja, ki mindenki, egy-egy hátsó szobában, ahonnan talán sose jön elénk...
... Erzsike, András, a lányok, Ödön bácsi, az ügyvédék mind-mind leköltöztek a pincébe. Ilonka (Csipkés Zoltán édesanyja — N. Cs.), hetedik hónapjában van, ô soha föl se jön, csak ott érzi magát biztonságban, neki most az a magzat parancsolja ezt, amelyik meg akar születni...
...megszûnt a munka is. András kezébe se veszi a vésôt; senki nem tanul, nem is tanít, nem zongorázik és nem énekel. Iván sakkozik Zolival (Cs. Zoli édesapja — N. Cs.), Erzsike sógorával, az Erdélybôl menekült bíróval s olykor Ödön bácsit ugratja...
... A hidakat felrobbantották a németek. Az irtózatos detonációtól a hall ablakai is mind betörtek, beljebb húzódtunk, egy kis udvari szobába. A Kálvin téren, Múzeum körúton egymás után három nagy bérház is kigyulladt, éjjel-nappal lángolnak, parázslanak az ablakok nyílásain keresztül, romboló, gyermekes lény-részünk játékos örömére. A ház két hölgye, a japánbarackképû s az idôsebb boldogan újságolja, hogy jön a német felmentô sereg.
Az ötéves Zoltika elébem áll, rám veti nagy, sugárzó szemét és komolykodva mondja:
— Tudja, én ezt már nem bírom idegekkel."
A ma hatvanéves Zoltika kibírta idegekkel, és mint marosvásárhelyi jogtanácsos ment nyugdíjba. Gondolom, érdemes tudni, hogy Kosztolányi Dezsô özvegyét és múzsáját, valamint gyermekét, Kosztolányi Ádámot egy erdélyi család mentette meg a majdnem biztos pusztulástól.
*Megjelent a kolozsvári Szabadság 1999. szeptember 18-i (218- as) számában
Námó Csaba
ALTER-NATIVE 7
"Mondja kedves nézônk, néhanapján elgondolkodik-e azon, milyen is a világ? Igen? Jaj, ne tegye! Élje az életét! Élje a mindennapokat! Legyen vidám és boldog! Nem az? Erôltesse meg magát, ne törôdjön semmivel. Nézze, az emberen kívül minden állat tudja: legfontosabb az életben, élvezni azt. No, ez a mi filmünk egy kicsit hozzásegíti. És nagyon sajnáljuk: többet fog kapni, mint amire számít. Letisztult. Elôrelátó. Felhasználóbarát." — írja Ajánlását legutóbbi filmjéhez — Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten — a neves magyar filmrendezô, Jancsó Miklós. Ezen el lehet gondolkozni, s persze, ha alkalom adódik, a filmet meg is lehet nézni. A filmrôl Bölcs István a 168 Órában közöl így értelmezést: "... Fordított cirkusz ez, egy ellen-Karinthy. Amely nem arról szól, hogy a fiatalember felmászik a kupolába, és elôveszi a hegedût, és eljátssza a melódiát — hanem arról, hogy egy nagy mûvész leereszkedik a kupolából, leteszi a szárazfát, és eljátssza az Ezt nektek! címû darabot kézzel- lábbal. Aztán mulassatok!"
Jancsó Miklós most éppen filmet forgat valahol a Bakonyban, ha hazamegy Pestre, akkor tud bôvebben egyeztetni vele Gáspárik Attila. Elvileg le van szögezve: Jancsó Miklós lesz az idei marosvásárhelyi ALTER-NATIVE 7 Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál fôvédnöke. És itt még megállhatunk egy szuszra s beülhetünk emlékeink mozijába, még mindig megéri a méregdrága perceket. Volt a Szegénylegények, volt a Fényes szelek, ha jól emlékszem a Sirokkó, aztán csönd, és hosszú szünet. Kétévenkénti útlevéllel hazajövet csak suttogni volt ajánlatos valamit az árokszélen. Egyet s mást, mondjuk a Magyar rapszódiáról. Résen voltak a gondolatlesôk. Nos ha minden igaz, lesz szerencsénk Jancsó Miklóst látni Marosvásárhelyen rövidesen.
A fesztivál presztizsét ismételten megerôsíti a magas nemzetközi benevezési szám, de errôl majd többet az elôzsûrizés után. A szervezés központi irodája hol lenne, ha nem a marosvásárhelyi Madisz székhelyén. Telik az idô, forrósodnak a vonalak. Egyelôre minden lehetséges pénzforrásra koncentrál a szervezôstáb, hiszen nem keltünk már megdöbbenést azzal, ha azt mondjuk, hogy a kultúrára sosem volt elég, de most egyáltalán nincs pénz. A fesztivál — nemzetközi jellegénél fogva — meglehetôsen jó reklámhordozó lehet, ha figyel(né)nek a cégmenedzserek.
Ami a fesztivál struktúráját illeti, nem lesz különösebb változás az elôbbi fesztiválok felépítéséhez képest, nos itt minôségibb mûszaki megoldásra máris van kilátás, hiszen a Tudományos, technikai és innovációs ügynökség, személyesen Lányi Zsolt mûszaki támogatást ígért a szervezôknek.
Az elôzsûri összeállt: Bakács Tibor Settenkedô, újságíró, filmkritikus, a Budapesten megjelenô Élet és Irodalom hetilap Mûbírálat rovatának szerkesztôje, Durst György producer, a budapesti Duna Mûhely vezetôje, Gáspárik Attila színmûvész, az ALTER-NATIVE alapító, valamint a szervezôstáb tagja, Mráz Ferenc operatôr, a bukaresti Újságíró Fôiskola tanára, a szervezôstáb tagja, és Vivi Dragan Vasile, mintegy 35 játékfilm operatôre, a bukaresti Színház- és Filmmûvészeti Akadémia tanára.
Gáspárik Attila elmondta, hogy a marosvásárhelyi fesztiválra Budapestrôl minden valószínûséggel leutazik Enyedi Ildikó filmrendezô és férje, Wilhelm Droste mûfordító, a nagy frankfurti nemzetközi könyvvásáron is részt vevô Kovács András Ferenc költô német fordítója. Ami pedig a lehozandó játékfilmeket illeti, országos bemutató keretében a fesztiválon vetítik le Romániában elôször Tompa Gábor Kínai védelem címû, Csiki László forgatókönyve alapján készült filmjét, ismerôs tájakkal, ismerôs színészekkel, s ha úgy sikerül, itt lesz a fôszereplô, Maja Morgenstein.
Egyelôre ennyit az ALTER-NATIVEhoz közelítô menetrendrôl, de lapunkban majd még talál tájékoztatást az olvasó.
Lokodi Imre
A Kurier címû bécsi lap cikket közölt arról, hogy Magyarország lesz az 51. Frankfurti Könyvvásár díszvendége. Anita Pollak cikkének címe: "A külföldi siker gyanús".
A szerzô megszólaltatta Dalos György írót, a magyar részvétel kurátorát. Feladata nem egyszerû — írta Pollak -, mert a több éve tartó felkészülés során többnyire viszályok voltak.
"Még mindig vannak veszekedések, de az ideológiai színezetû viszály a jelek szerint elmúlt" — mondta Dalos megkönnyebbülten.
A cikk írója rámutat: "A kormányváltás után az új Kulturális Örökség Minisztériuma megváltoztatta a meghívott írók listáját, mert Magyarország nemzetközileg ismert szerzôi, mint Konrád György, Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter kozmopolita-urbánusoknak számítanak és mindannyiukat a liberális táborhoz tartozónak tartják. Ellensúlyként az