|
LI. évfolyam 275. (14327) |
1999. november 25., csütörtök |
Az utóbbi idôben egymást érik a különbözô szakszervezeti megmozdulások, követelve mindazt, ami jogos, néha azt is, ami nem. Érdeklôdéssel vártam tehát a Vegyi és Petrokémiai Szakszervezetek Országos Föderációjának Marosvásárhelyen zajló konferenciáját, arra számítva: a nem túl fényes vegyipar szakszervezetesei tiltakozó megmozdulásokra készülnek.
Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a napirendet átnézve, azt tapasztaltam, szó sincs semmiféle tiltakozó megmozdulásról. A háromnaposra tervezett "konferencia" elsô napján az ebéden és vacsorán kívül – ami természetesen elengedhetetlen – semmi említésre méltó nem történt. A tulajdonképpeni tanácskozás tegnap zajlott, ma pedig a mintegy negyven képviselô az Azomures vegyipari kombinátot tekinti meg, majd ezt követôen – bizonyára az ország égetô szociális problémáira való tekintettel – Recsára (Recea) látogatnak. (Hátha az égiek megsegítenek.) Mindezt délig, utána pedig újra ebéd és vacsora, ám ezúttal egyáltalán nem szerepel programpont a délutáni tervben. Számomra nem világos, hogy ha már semmi dolguk nem akad, miért maradnak péntek reggelig, de úgy tûnik, a szakszervezeteknek bôven van pénzük.
Ezek után azt gondolhatnánk, hogy a tanácskozáson legalább sûrítve szó kerül a legégetôbb problémákról, de nem: tevékenységi beszámolót tart majd az ügyvezetô tanács, a cenzorok bizottsága, a jelenlevôk továbbá a költségvetési elszámolást hallhatják és bemutatásra kerül a jövô évi költségvetési terv stb.
A jövô év stratégiája pedig részletesen taglalja a szakemberképzést, területi képviseletek megszervezését, tanácsadást, újságkiadást meg egyebeket, sehol egy szó követelésekrôl, elégedetlenségrôl...
Mi több, az elnökségben helyet foglalók némelyike még ezt a rövid tanácskozást is olyannyira unta, hogy kénytelen volt keresztrejtvény- fejtéssel tölteni az idôt. Azt már nem is minôsítem, hogy közben rágógumizott. Pedig sajnálhatja, hogy nem hallgatta végig figyelmesen Dorin Florea prefektus beszédét, amelyben biztosította a hallgatóságot, hogy számára elsôrendû az Azomures vegyipari kombinát kérdése. Az is érdeklôdésre tartott számot, hogy a kombinát igazgatója, Mihai Ogreanu szerint a vezetôség és a szakszervezet közötti együttmûködés példás. Ami a vezetôség számára tényleg megvalósítás, ám a szakszervezeteket nem azért találták ki, hogy jóba legyenek, bólogassanak.
Visszatérve a beszámolókra, sok mindent megtudhatunk belôlük. Például: továbbképzôkön vettek részt, tartják a kapcsolatot a külföldi hasonló szervezetekkel, szemináriumokat szerveznek stb.
Legyünk ôszinték, volt két, azaz kettô szakszervezeti megmozdulás, a sloboziai Amonilnál illetve a temesvári Gubannál. A szakszervezeti tagok száma meg érthetetlen módon egyre csökken. Pedig a föderáció milyen jól befészkelte magát az ALFA Kartell szárnyai melegébe.
Persze az is megtörténhet, hogy mi értesültünk rosszul, és a vegyiparban dolgozók tulajdonképpen elégedettek, kiváló munkakörülményekkel és természetesen kiemelkedô megvalósításokkal büszkélkedhetnek, nagyszerû jövô áll elôttük és így tovább. Ha így lenne, vegyék úgy, hogy nem szóltunk semmit. Ez mindenképp felemelô dolog szakszervezetinek lenni.
Olvasóink tudnak arról, hogy a május 20-án kilenc Maros megyei képviselô és szenátor aláírásával ellátott törvényjavaslatot a parlament november közepén sem tûzhette napirendre, mert a jelentés elkészítésével megbízott közigazgatási bizottság ilyen-olyan kifogással nem tett eleget feladatának.
Az ügyben Kerekes Károly RMDSZ-képviselô buzgólkodott a legtöbbet: többrendbéli írásos kérést nyújtott be a képviselôház állandó bürójához, hogy sürgesse a jelentés elészítését, és tûzze napirendre a törvényjavaslat vitáját. Végül hétfôn az állandó büró felkérte a bizottságot, és tegnap megszületett a jelentés. A Ion Cârstoiu elnök kézjegyével ellátott jelentésben egyetlen kifogás az, hogy a címben ne szerepeljen az "1989 decemberi forradalom", legyen csak Marosvásárhely mártírvárossá való nyilvánításáról szóló törvény. A törvényjavaslat vitájára és remélhetô elfogadására a képviselôház keddi tanácskozásán kerül sor.
Két hete, amióta vészesen lecsökkent a Maros vízhozama, a marosvécsi kórházotthonban krízishelyzet alakult ki. A Kemény-kastélyban, ahol jelenleg 330 fogyatékos beteget közel 300 alkalmazott ápol, nagyon kevés a víz, emiatt korlátozták a fogyasztását. A pánikhangulatot az is tetézi, hogy a hideg beálltával víz hiányában fûtést is csak "vékonyan", szigorú órarend betartásával szolgáltathatnak. A spórlásnak két következménye lehet: a tömeges megbetegedés és a vezetékek elfagyása.
– Eddig sohasem fordult elô a jelenlegihez hasonló fennakadás – jelezte Craciun Laura, a Hátrányos Helyzetû Felügyelôség hatáskörébe tartozó kórházotthon fôkönyvelôje. Az otthon épületeit a Marosból látják el vízzel. A folyó közelében kutakat alakítottak ki, ahonnan egy magasabb szinten található víztároló medencébe szivattyúzzák a vízet. Ebbôl a medencébôl biztosítják az épületegyüttes teljes ívózízszükségletét. Mivel az utóbbi idôben kevés csapadék hullott, a Maros vízhozama és szintje nagyon lecsökkent. Ennek természetes következménye, hogy a gyûjtôkutak vízszintje is csökkent.
Így a víztároló medencébe kevés vizet tudnak pumpálni. Mivel kevés a víz, nem folyamatos a kórházotthon ellátása. A személyzet kádakban, nagy ûrtartalmú edényekben tárolja a vizet, hogy ha netalán hirtelen elfogy a vezetékesvíz, a minimális mennyiséget biztosíthassák. Elképzelhetô, milyen katasztrofális állapot alakulhat ki, ha ez bekövetkezik, lévén, hogy ágyban fekvô, tehetetlen gyerekekre kell mosni, fôzni.
A kialakult helyzetrôl értesítették a megyei tanácsot. Ioan Toganel megyei tanácselnök a helyzet súlyosságára való tekintettel a megyei katasztrófa-elhárító bizottság hétfôi ülésén is ismertette a tényállást az Apele Române ÖV igazgatójával s a jelen lévô szakemberekkel. Munteanu Nicolae igazgató igéretet tett arra, hogy e hét folyamán kiszállnak a helyszínre, elvégzik a szükséges szakmai méréseket, tanulmányt készítenek, s megállapítják, körülbelül mekkora beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a Maros vízhozamának csökkenése miatti vízhiányt kiküszöböljék. Azaz, megoldást javasolnak arra, hogyan lehetne a gyûjtôkutak vízszintjét megemelni, s a szintet tartani még akkor is, ha a Marosban kevés a víz. A megyei tanács vezetôsége tegnapig még semmiféle jelentést nem kapott a szóban forgó szakembergárdáról. A tanács szakbizottsága már megvitatta a marosvécsi vészhelyzetet és amint kézhez kapja az elvégzendô vízszintszabályozó munkálatokhoz szükséges összegrôl szóló jelentést, ezt a megyei tanács elé terjeszti, hogy mielôbb orvosolják a krízist.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ideológiai megfontolások, hanem a nemzeti érdek alapján kíván jó kapcsolatokat tartani a mindenkori magyar kormánnyal. Ennek az elvnek nem mond ellent az, hogy az RMDSZ-en belüli ideológiák szerinti csoportosulások igyekeznek minél szorosabb együttmûködést kialakítani a doktrínájuk szerint hozzájuk legközelebb álló magyarországi párttal, pártokkal – hangsúlyozta kedden Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Markó teljesen természetesnek tartja azt, hogy a magyarországi fô kormánypárt, a Fidesz-MPP látogatásra hívta meg a hozzá közel álló RMDSZ platform, a Reform Tömörülés vezetôit.
– Azt viszont meglehetôsen megkérdôjelezhetônek tartom, hogy a pártmeghívás egybemosódott kormánytisztviselôk állásfoglalásával. A magyar Külügyminisztériumban tartottak közös sajtóértekezletet, és nem tudom, hogy a magyar Külügyminisztérium államtitkára a Fidesz egyik alelnökeként nyilatkozott, vagy a magyar kormány egyik képviselôjeként, amikor bizonyos kijelentéseket tett – mondta.
Markó Béla arra utalt, hogy a Duna Televízió Híradójának beszámolója szerint Németh Zsolt kijelentette: "A magyar kormány idônként kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis bizonyos esetekben közvetítôként kell fellépnie az RMDSZ- en belül szemben álló felek között."
– Nagyon remélem, hogy ezt a kijelentést nem tette meg az államtitkár úr. Ha mégis tett egy ilyen kijelentést, el kell mondanom: mi nem kértük az államtitkár urat, hogy közvetítôként lépjen fel. Nincs is kik között közvetíteni. Ha az RMDSZ-nek vannak belsô konfliktusai, véleménykülönbségei, azokat meg tudja oldani. Nem kértünk fel senkit közvetítônek, ahogy én sem ajánlottam fel közvetítôi szolgálataimat a magyarországi politikai pártok közötti véleménykülönbségek megoldására – szögezte le, hozzátéve, hogy ha ez a kijelentés nem hangzott el, "természetesen nincs szükség erre a pontosításra".
Markó Béla nyomatékkal hangsúlyozta: az RMDSZ-en belüli platformok és a magyarországi pártok közvetlen kapcsolatait nem szabad ellentmondásban szemlélni azzal, hogy a romániai magyarság céljait, érdekeit, véleményét legitim szervezetként az RMDSZ hivatott kifejezni, akár a magyar politikai pártokról, akár a magyar kormányról van szó.
– Ha a mindenkori magyar kormány kivánna közvetlen kapcsolatot kiépíteni az RMDSZ-en belül valamelyik platformmal vagy csoportosulással; ha a magyar kormány, vagy annak bizonyos tisztségviselôi szándékoznának az RMDSZ-en belül rokonszenveket és ellenszenveket kifejezni, azt határozottan vissza kellene utasítanom. Ha ennek a látogatásnak volt egy pillanatra is ilyen félreérthetô jellege, vonatkozása, azt nem fogadhatom el, az RMDSZ belsô viszonyaiba való beavatkozásnak kell tekintenem – szögezte le, mivel – véleménye szerint – a Reform Tömörülés vezetôinek látogatása során bizonyos mozzanatokban egybemosódott, hogy pártkapcsolatokról, vagy a magyar kormány és az RMDSZ egyik platformjának kapcsolatáról van-e szó.
Ennek az elvnek az alapján Markó Béla nem értett egyet azzal, hogy Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a romániai magyar sajtóban magyarországi parlamenti pártokat bírált a Magyar Állandó Értekezleten kifejtett álláspontjuk miatt.
– A püspök úr az RMDSZ-en belül is többször megszegi azt az elemi kötelezettségét, hogy tiszteletbeli elnökként egyenlô távolságot kellene tartania mindenkitôl. Egyfajta erkölcsi intézményt kellene jelentenie az RMDSZ-ben, ennek megfelelôen megszólalnia, nem pedig valamely napi politikai kérdésben kellene használnia tiszteletbeli elnöki címét véleményének elmondására - mondta.
– Az elnök úr nagy tekintélyû személyisége az erdélyi magyarságnak, sajnos ezzel néha visszaélt, de továbbra is teljes tisztelettel gondolok az ô temesvári szerepére, különösen most, a 10. évforduló közeledtével (Markó az 1989 decemberi romániai forradalom évfordulójára emlékeztetett – a szerk.). Természetesen magánvéleményét fogalmazta meg, az RMDSZ nem kíván megosztó véleményt mondani a magyarországi politikai pártokról, hiszen mi azt kérjük: ôk se mondjanak ilyen véleményt az RMDSZ-rôl. Ha az a kérés, hogy a maga egészében fogadják el az RMDSZ-t, akkor ôk is elvárhatják, hogy az RMDSZ a maga egészében fogadja el a magyar politikai életet – hangsúlyozta.
Markó Béla végezetül leszögezte, hogy az RMDSZ alapjában véve elégedett a Fidesz által vezetett kormány magyarságpolitikájával és célkitûzéseivel, örül annak, hogy intézményesültek a magyar-magyar kapcsolatok.
"Mindettôl függetlenül a romániai magyarságot nem szabad belevonni magyarországi belpolitikai küzdelmekbe. Nagyon remélem, hogy amit mondtam, mindenki megérti Magyarországon, mert bízom a magyarországi politikusok és a jelenleg kormányon lévô pártok bölcsességében" – fejezte be nyilatkozatát az RMDSZ elnöke.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 273 millió euró (közel 300 millió dollár) értékû kölcsönrôl írt alá megállapodást a román hatóságokkal, és ezzel az országnak nyújtott összes kölcsönök mértéke a közlekedés szektorában elérte az egymilliárd eurót.
Az EIB keddi közleménye szerint a bank – amely az Európai Unió saját pénzintézete – 1990 óta már 10 milliárd eurónál többet helyezett ki a kelet-európai államokba, köztük Magyarországra. Romániának nyújtott kölcsönei elérték az 1,4 milliárd eurót. A most aláírt két kölcsön a közlekedés ágazatát érinti: 210 millió a Bukarest-Constanta közötti autópálya, 60 millió pedig a bukaresti villamoshálózat korszerûsítésének támogatására szolgál.
Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság ezzel egy idôben azt jelentette be, hogy az unió 100 millió eurós makrogazdasági segítséget nyújt Bulgáriának. A kedvezményes kölcsön a legfejlettebb országok huszonötös csoportjának segélyezési programjába illeszkedik, és célja, hogy megkönnyítse az EU-tagjelölt ország csatlakozási felkészülését.
Mind Bulgáriának, mind Romániának jó esélyei vannak arra, hogy az EU jövôre megindítsa velük a csatlakozási tárgyalásokat. A két állam ugyanakkor a jelenlegi tíz kelet-európai EU- tagjelölt közül várhatóan utolsóként válhat majd ténylegesen taggá az unióban, mert gazdasági lemaradásuk igen jelentôs.
Fegyverszállítási botrány árnyékolja be Radu Vasile román miniszterelnök csütörtökön kezdôdô hivatalos moszkvai látogatását.
A román közszolgálati rádió szerdán orosz hírforrásokra hivatkozva jelentette, hogy a seremetyevói repülôtéren a vámosok feltartóztattak egy román fegyverszállítmányt, mivel feltételezik: a hivatalosan Grúziába küldött fegyvereket valójában az orosz hadsereggel háborúban álló csecsen lázadóknak szánták.
A román védelmi minisztérium azonnal cáfolta, hogy bármiféle köze lenne a szállítmányhoz.
A miniszterelnök moszkvai látogatásáról kiadott bukaresti kormányközlemény azt hangsúlyozta, hogy Radu Vasile rendkívül népes küldöttség élén utazik az orosz fôvárosba: három miniszter és több államtitkár is helyett kapott a delegációban. A látogatás során kétoldalú pénzügyi, gazdasági, valamint oktatási és sportmegállapodásokat írnak alá. Az aláírandó gazdasági megállapodások között szerepel az orosz földgáz szállítására vonatkozó egyezmény. A Moszkvába utazó román küldöttséget elkíséri számos üzletember is, akik román-orosz gazdasági fórumon vesznek részt.
– Oroszországgal való viszonyában Románia abból indul ki, hogy az egyenlôségre, a cselekvô partnerségre és a kölcsönös elônyökre épülô új és pragmatikus kapcsolatokat kell kiépíteni – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a külügyi szóvivô.
Bucur Bogdan hangsúlyozta, hogy a román miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz kormányfô meghívására utazik Moszkvába. A mostani látogatás kiemelten gazdasági jellegû tárgyalásokra és megállapodásokra irányul.
Kérdésekre válaszolva a szóvivô kifejtette, hogy külpolitikai és biztonságpolitikai céljaitól, ezen belül európai és euroatlanti csatlakozási törekvéseitôl függetlenül "Románia hiteles partnere lehet Oroszországnak". Elmondta, hogy a két külügyminisztérium szeptemberi konzultációján az orosz fél egyértelmûen kifejezésre juttatta: "nem lesz elragadtatva Románia NATO-csatlakozásától, de elismeri Románia szuverén jogát arra, hogy megválassza azokat a struktúrákat, amelyekben részt kíván venni".
Ebben az összefüggésben kitért arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO- csatlakozásának "sem volt jelentôs hatása az Orosz Föderáció és a három ország közötti kapcsolatokra".
Az Európai Unió azt követôen is ragaszkodni fog a tagságára pályázó kelet-európai országok elé állított politikai és gazdasági feltételek teljesítéséhez, hogy újabb országokat von be a csatlakozási tárgyalások folyamatába – hangoztatta szerdán Brüsszelben José María Aznar Lopez spanyol kormányfô.
A miniszterelnök Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével találkozott. Megbeszélésükön kiemelt téma volt a bôvítés, illetve azok a reformok, amelyek hiányában az EU intézményrendszere még nem alkalmas arra, hogy húsz vagy annál több taggal mûködjön.
Aznar láthatólag kész tényként kezelte, hogy a tizenöt EU-tagország vezetôje két hét múlva Helsinkiben rendezendô értekezletén helybenhagyja Prodiék javaslatát, amely szerint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia után az unió megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával is. A következô évtizedben mindenképpen ki kell bôvíteni az Európai Uniót, szükség van arra, hogy a szervezet szélesebbé és nagyobb biztonságúvá váljon – vélekedett a spanyol miniszterelnök.
Rámutatott: az intézményes reformok arra szolgálnak, hogy ésszerû kereteket teremtsenek a keleti bôvítésnek, a bôvítés utáni mûködésnek. Nem szabad azonban, hogy a reformok kidolgozása akadályozza a szélesítés folyamatát.
Spanyolország azt szeretné, ha a reformok kialakítása során azokra a kérdésekre összpontosítanának, amelyeket a két évvel ezelôtt életbe lépett amszterdami szerzôdésben nem sikerült rendezni. Összesen három problémáról van szó: a vétójog további korlátozásáról, az Európai Bizottság személyi összetételérôl és annak újragondolásáról, melyik tagország szavazata milyen súllyal essék latba a fontos témákról tartott voksolásokon. Aznar itt a jelek szerint vitába szállt Prodiékkal, mert az Európai Bizottság szélesebb skálájú reformintézkedésekben gondolkodik.
A jelenlegi tervek szerint az EU jövôre kezdi és még abban az évben be is fejezi a tárgyalásokat a tagállamok között az említett reformokról. Ugyanakkorra vagy nem sokkal késôbb várható – a legderûlátóbb kelet-európai vélemények szerint – a legelöl járó kelet-európaiakkal folytatott csatlakozási tárgyalások befejezése is. Szinte kizárólag e két tárgyalássorozat, illetve az ezeket követô ratifikációs folyamat haladásától függ, mikor kerül sor az elsô kelet-európai állam csatlakozására.
Szerda délelôtt Fodor Imre polgármester fogadta a Salubriserv Rt. privatizálási versenytárgyalásán gyôztes cég, a Dél- Dunántúli Regionális Hulladékgyûjtô Kft. képviselôit, akik tájékozódási szándékkal keresték fel a polgármesteri hivatalt. A DDHG Kft. részérôl jelen volt Püspök László és Stier István, ôket elkísérte Karácsonyi-Erdei László, a Salubriserv igazgatója.
A vendégek ismertették elképzelésüket a megvásárolt vállalat jövôjét iletôen. Ezek szerint Marosvásárhelyen egyfajta mintagazdálkodást szeretnének meghonosítani, a város kiindulópontja lenne a regionális hulladékgyûjtésben érdekelt magyar befektetônek, amely több romániai – elsôsorban székelyföldi – városban is szeretné elvégezni a jövôben a köztisztasági feladatokat. Azt is elmondták, hogy amint megszületik a végleges szerzôdés az Állami Vagyonalappal, nagyon rövid idôn belül százmillió forintos nagyságrendû befektetést eszközölnek modern köztisztasági berendezésekbe, s azt is szeretnék, ha a városi tanács egyik ülésén gyakorlati bemutatóval egybekötve bemutathatnák hulladékgyûjtési és köztisztasági elképzeléseiket és módszereiket. Felvetôdött az a gondolat, hogy a DDHG Kft. érdekelt lehet a városi szeméttelep modernizálásában.
A nap mint nap kifejezést már sokszor megrótták az elmúlt század alatt. Kiváló nyelvészek okvetlen kerülendô hibának tartották, olyannak, amelyet valamire való író egyáltalán nem követ el. Szintén a vádlottak padjára került a nap nap mellett kifejezés is. Legtöbben a német Tag wie Tag tükörfordításának tekintették mindkettôt. Legújabban az 1961-ben megjelent értelmezô szótár szintén helyteleníti mindkét kifejezést. A nap nap mellett jó magyar megfelelôként a nap nap után-t és a mindennap-ot ajánlja, a nap mint nap helyett pedig ezt: naponként, nap nap után, napról napra. Mai felfogásunk szerint is jobb, ha kerüljük, már csak azért is, mivel napjainkban feltûnôen divatozó a nap mint nap sok ember nyelvhasználatában, egyre jobban kiszorítja felsorolt régi jó kifejezéseinket.
A nap mint nap kifejezés a mai magyar nyelvmûvelô szemlélet szerint napjainkban is kialakulhatott egy hosszabb szerkezet összevonásaként: az egyik napon éppúgy, mint a másik napon – egy(ik) nap (úgy), mint a más(ik) nap – nap mint nap. Ennek ellenére a köznyelv hagyományosabb, egyszerûbb és változatosabb megfelelôket kínál: naponként, naponta, minden (áldott) nap, napról napra (némi változást, fokozást éreztetve), nap nap után.
A naponként például azt jelenti, hogy hosszabb idôn át mindennap; napról napra megismételve. Pl. mindennap meglátogat; mindennap arra sétált; naponként arra sétált."(A hazáért) házadnépét és saját éltedet naponként és pillanatonként... fel kell szentelned." (Kölcsey); "Naponként látta a leányt anyjával... egy ütött-kopott batáron." (Herczeg Ferenc) Jelenti továbbá a naponként: egy-egy napon belül s számnévvel meghatározott alkalommal egynél több napon át ismételve: naponként háromszor étkezik. Ritkábban ugyan, fôleg fokozást jelentô szavak, kifejezések mellett a fokozás nyomósítására szolgál. Pl. "Így sirattad mindig, ha én mondtam néha: Nem válik belôle semmi, csak nagy léha... Most tehedt ablakba: húsa és kövére Szépen nô naponként anyja örömére." (Arany János)
A naponta az elôbbi meg a napról napra rokon értelmû megfelelôje. Íme néhány írói példa használatával kapcsolatban: "Szülôhelyem Szalonta Nem szült engem szalonba; Azért vágyom naponta Kunyhóba és vadonba." (Arany János); "(Ady emlékezete) Meghalt? Hát akkor miért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is?" (József Attila); "Nikotinmentes cigarettákat szív hosszú szipkából, hetvenet naponta." (Kosztolányi Dezsô)
A Distrigaz Nord részvénytársaság által meghirdetett szabály hasonló az áramszolgáltatóktól ismert elôíráshoz. Vagyis a fogyasztó ugyan megreklamálhatja a mérôkészülék gyanús mûködését, de vigyázzon, jól gondolja meg a dolgot, mert ezzel anyagi felelôsséget vállal magára.
A gázosok azzal ijesztgetnek, hogy ha a metrológiai vizsgálat eredménye szerint az óra nem mutat ki 1,5 százaléknál többet vagy kevesebbet, mint a mintamértékként használt mûszer, akkor az ellenôrzés költségeit a bejelentô nyakába varrják. Ez pedig a kisebb gázóráknál (6 m3-esig) 69.000, míg a nagyobbaknál 103.000 lejt jelent.
A szerzôdésben az is szerepel, hogy a fogyasztónak átlagosan 30 napra elegendô gáz ellenértékét kell letétbe helyeznie a vállalat pénztárába fizetési garanciaként. Ez az összeg nem kamatozik és a szerzôdés lejártával (miután az esetleges tartozásait levonták) visszakérhetô – olvashatjuk a kiadott nyomtatványban. Beszélgetôpartnerünknek, Sabin Pacuraru kereskedelmi igazgatónak fölvetettük a kérdést, hogy egységszinten milliárdos nagyságrendû az így begyûjtött pénz értéke és hogy az után bizony bárhol komoly letéti kamat járna. Nem beszélve arról, hogy mifelénk a lej állandó hígulása következtében a szerzôdés felbontása után senki sem kapja vissza az egykor befizetett pénzt reálértékben. Pacuraru mérnök nem lát – egyelôre – semmi esélyt arra, hogy kinek- kinek a kis garanciáját kamatozó értékként nyilvántartsák, követve a befizetés dátumát és az idôarányos összeggyarapodást. Ehhez véleménye szerint egy plusz apparátust kellene létrehozni, mûködtetni, s nem hiszi, hogy gazdasági-pénzügyi szempontbôl megérné nekik ezzel foglalkozni.
A díjfizetés kapcsán említett figyelmeztetésekre visszatérve megjegyeztük, hogy amíg a háztartási gázfogyasztókat – amennyiben pénz nélkül maradnak – könyörtelenül kikapcsolják a hálózatból, addig a nagyfogyasztókat bezzeg elnézôen kezelik.
– Már nem annyira elnézôen, mint régebb, velük szemben is egyre határozottabban és keményebben lépünk fel – mondta az igazgató. De amint konkrét példákra céloztunk – hiszen köztudott, hogy bár ipari üzemek, közszolgálati intézmények stb. tíz- és százmilliárd lejjel tartoznak szolgáltatóknak, ôket hagyják tobább élni –, interjúadónk rögtön a szociális problémát hozta elôtérbe. Vagyis azt az elvet, hogy egy termelôegység vagy nagyobb intézmény mûködésének megbénítása nem kívánt bonyodalmakat idézne elô a gazdasági és társadalmi életben. Végsô soron munkaképes emberek tömegét kényszerítené tétlenségre, megfosztva ôket a kereseti lehetôségtôl, amit el kell kerülnünk.
Ezzel a kör bezárult. A következtetés az, hogy hazai viszonylatban a nagy adósokat hagyni kell, csak halmozzák, görgessék tartozásaikat, mert ezzel a jelenséggel nem tud mit kezdeni az államvezetés. Kivételt képez a honpolgár, az egyes ember, akinek nem hitelez, lett légyen bármilyen szorult anyagi helyzetben. Neki nincs joga több hónapos vagy éppen éves haladékot, átütemezést, más könnyítést kérni a törlesztéshez.
A gázszolgáltatási szerzôdésben nem olvastunk olyasmit sem, hogy ha a vállalat hibájából megszakad a tüzelôanyag-ellátás, az köteles a legrövidebb idôn belül gyorsjavítókat küldeni a helyszínre. Ebbôl megértettük: ôk sem tudják-akarják elképzelni, hogy valakinek hátránya, baja, kára származhat a paraméterektôl való eltérésbôl vagy a szolgáltatás teljes megszakadásából. Mint ahogyan a Conel-Electricánál is hiába hivatkoztunk fejlettebb országok példájára, ahol eleve számolnak a feszültség- és frekvenciaváltozás vagy a meglepetésszerû áramszünet elôfordulásával és kötelezettségeket léptettek érvénybe arra vonatkozóan, hogy a fôvárosban, vidéki városokban és községekben hány percen, órán belül kell a hibaelhárítóknak cselekedniük. Mivelhogy nálunk még mindig nem elég erôs a fogyasztóvédelem.
Napi teendônk szálláshelyünkön azzal kezdôdött, hogy alaposan megreggeliztünk és többnyire valamelyik közeli polgármesteri hivatalba, vagy a helyhatóság hatáskörébe tartozó intézetbe utaztunk, ahol alapos, ôszinte, átlátható és könnyen érthetô tájékoztatást kaptunk a szemmel láthatóan olajozottan mûködô tevékenységrôl. Mielôtt errôl szólnék, szeretném tájékoztatni a kedves olvasót, miként azt szervezôink velünk is tették, melyek azok a lényeges tudnivalók Dániáról, amelyek szükségesek a további ismeretek befogadásához.
A lexikonokból bárki könnyedén megismerheti Dánia fontosabb helyrajzi, népességi, természeti adatait, sôt, történelmének rövid összefoglalóját is olvashatja. Házigazdáink fontosabbnak tartották azonban, hogy színes elôadásokkal hozzák közelebb a hallgatóhoz a modern Dánia kialakulásának folyamatát, természetesen nem mellôzve a legfontosabb tárgyi ismeretek közlését sem. A tanfolyam elsô felét éppen ezért egy ereje teljében levô, bár már 72 éves nyugalmazott egyetemi tanár vezette. Vagn Bindsein a nap minden percét velünk töltötte, az intézetben velünk étkezett és hálószobája is szomszédunkban volt, így az igen lényeges esti, kötetlen beszélgetéseken is folyamatosan és készségesen válaszolt kérdéseinkre. Igencsak nyitottnak és kíváncsinak bizonyult a mi véleményünk meghallgatására is.
Elôadásából megtudtuk, hogy Dánia egyike a legrégebbi európai királyságoknak. Nem fárasztott az uralkodó családok, az uralkodók neveinek felsorolásával, figyelmünket inkább az elmúlt 150 év eseményeire igyekezett irányítani. Annál is inkább, mivel az idén június 5-én ünnepelték Dánia Alkotmányának 150. évfordulóját. A múlt század közepén ugyanis Dániában is lezajlott a forradalom (a tanár úr szerint körülbelül fél órára volt szükség ahhoz, hogy az akkor uralkodó VII. Frigyes megígérje a tüntetô tömegnek: megvizsgálja a demokrácia és bizonyos szabadságjogok kiszélesítésére tett javaslataikat és ha elfogadhatónak találja azokat, aláírja). Alig 14 hónap után, 1849. június ötödikén kihirdették Dánia Alkotmányát, így azóta az ország államformája: alkotmányos monarchia. Másfélszáz év alatt alig módosítottak az Alkotmányon: 1915-ben bevezették minden állampolgár egyenlô szavazati jogát, anyagi helyzetétôl függetlenül és ugyanakkor ezt a jogot az addig kizárt nôk is megkapták (a tanár úr szerint akkor kezdôdtek a bajok...). 1957-ben megszüntették a kétkamarás parlament felsôházát és megadták a nôági örökösödési jogot. Ennyi!
A történeti áttekintéshez még szükségesnek tartom hozzátenni, hogy jelenleg II. Margit Dánia uralkodója, a Glücksburg-ház tagja, sorszáma utalás arra, hogy 1387. és 1412. között I. Margit uralkodott, aki az úgynevezett Kalmar-i Szerzôdés révén egyesítette (Dánia fennhatósága alá vonta) az országot Svédországgal (és az akkor oda tartozó Finnországgal) valamint Norvégiával (és az akkor ehhez tartozó Izlanddal). Elgondolkoztató lehet számunkra, oly sok százados beidegzôdéssel terhelt, megáldott-megvert közép- európai számára az alig több mint ötmillió lakosú, de igencsak zaklatott történelmet magáénak tudó Dánia mai virágzása, a kisebbségi komplexus teljes hiánya és a derûs mindennapok sorjázása ebben a skandináv országban. Miközben nincsenek elragadtatva önnön teljesítményüktôl, de nem is marcangolják magukat (egymást!) az óhatatlan kudarcok miatt.
Fenti elmélkedésem talán nem szorul magyarázatra, de álljon itt még egy fontos esemény leírása, amely talán nem olyan széles körben ismert. Dánia II. világháborús szerepérôl van szó, amellyel kapcsolatban a mai napig tapasztalható némi szégyenérzet ebben az országban. Nem mond mindez ellent fennebbi állításomnak, hiszen ha a tanár úr nem említi, nem is szerzünk tudomást errôl az érzésrôl, bár kétségtelen, hogy ehhez nem is lett volna elegendô a két hét. Arra utalok, hogy Dániát lerohanta a hitleri Németország 1940-ben. Akkor viszont már hét éve folyamatban volt az a gazdasági-társadalmi fellendülés, amely 1933- tól kezdôdôen elindította Dániát a jóléti államok irányába. Az ország vezetése, élén a parlamenttel és X. Keresztély királlyal, úgy látta helyesnek, ha a 80 milliós Németország fellépését nem tudja erôszakkal megakadályozni, de nem is óhajt együttmûködni azzal, mindössze elfogadja a történelmi helyzetet. Úgy ítélték meg, hogy nincs szükség ötmillió hôsi halottra, de majdan annál nagyobb szükség lesz a keserves munkával megépített utakra, hidakra, iskolákra és kórházakra. Nem is bombázták Dániát a háború során, uralkodója naponta kilovagolt a koppenhágai palotából, hogy mindenki láthassa: létezik még Dánia. Volt ellenállási mozgalom, voltak szabotázsok, amelyek nehezítették a német hadigépezet dolgát, de egészében véve a dánok (a tanár úr szerint) nem büszkék világháborús szereplésükre. A mi régiónkban viszont úgyis túl sokan dicsekszenek vélt sikerekkel, így aztán az egyetemes kiegyensúlyozása a világtörténelemnek nem szenved csorbát. Csupán a történelmi hûség és a mindenkori igazság, de kicsire nem adunk!
Vissza kell kanyarodnunk a sokat emlegetett 1933-as évre, mivel elôadónk szerint Hitler hatalomra jutása meghatározta Dánia jövôjét is. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor Dánia elhatározta: nem a fegyverkezésre, hanem az alépítmény (infrastruktúra) megteremtésére és korszerûsítésére fordítja az ország gazdasági erejét. És a lakosság tömeges képzésére. Gondoljuk el, abban az idôben a dán lakosság 1%-a rendelkezett egyetemi végzettséggel, alig 9%- a valamivel több mint elemi iskolai végzettséggel és 90%-a maximum elemi végzettséggel! Az infláció nyargalt, a munkanélküliség a 35%-ot is meghaladta, az ipar szinte nem létezett, mert a lakosság döntô többsége mezôgazdaságból és állattenyésztésbôl, halászatból tengôdött.
A parlamentben megszületett a határozat és azt következetesen végre is hajtották: a munkanélküliek nem segélyt fognak kapni, hanem fizetést az utak-hidak, középületek munkatelepein, amelyeket magas kamatra felvett, de államilag garantált külföldi hitelekkel fognak finanszírozni. Az oktatási rendszert alaposan megerôsítették a gyakorlati képzés, a mindennapi életben hasznosítható tudnivalókra való koncentrálással, az iparban csúcstechnológiát behozó vállalkozókat rendkívüli adókedvezményekkel csábították. Tagadhatatlan, elôadónk elismerte tételesen, hogy a második világháború utáni Marsall-segély, az elôzôleg magas kamatra vállalt hitelek egy részének elengedése és más történelmi tényezôk is segítettek az országnak, de attól a tény nem tagadható: ma Dánia lakosságának összetétele egészen más képet nyújt, mint alig hét évtized elôtt. Az elitnek és gazdagnak mondott felsô réteg 15%-ot tesz ki, ennyi dánnak van egyetemi végzettsége és több világnyelven beszélnek, ugyancsak 15%-ra tehetô a társadalom alsóbb rétege, ottani fogalmak szerint ôk szegények, de legkevesebb elemi iskolai végzettségûek, 70%-ot pedig a középosztályba sorolnak. Természetesen ilyen körülmények között bármely politikai alakulat úgyszólván nem is célozza meg a kétszer 15%- ot, hiszen azokkal az arányokkal nem lehet választásokat nyerni. Egyenes következménye mindennek, hogy nagyon hosszú ideje a szociáldemokrata párt és a liberális párt váltogatja egymást a hatalom csúcsán, igen ritkán szólnak bele a vezetésbe a konzervatívnak nevezett pártok. Jellemzô azonban ebbôl a szempontból a következô helyzet: míg a harmincas években a lakosság mintegy 25%-a volt formálisan is tagja valamely politikai alakulatnak, ez az arány ma csupán 4%! És képzelje el a kedves olvasó, hogy ez nem politikai csömört vagy érdektelenséget takar, hanem azt sugallja, hogy aki politikával óhajt foglalkozni, tegye azt hozzáértô módon, mondjuk hivatásszerûen, mi, a választók majd el tudjuk dönteni, kire adjuk a voksunkat, megôrizve azt a szabadságunkat, hogy amennyiben négy éve például a szociáldemokratákra szavaztam, most esetleg a konzervatívokat tartom jobbnak. És teszi mindezt olyan példátlanul magas szavazati részvétellel, hogy az minden érdektelenséget elutasít: a legutóbbi helyhatósági választásokon a részvételi arány 70%-os, a parlamentieken 85%-os (!) volt 1997-ben. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy ezek után ott senkinek nem jut eszébe legitimitásról meg egyéb huncutságokról cikkezni, állást foglalni, kinyilatkozni stb.
(Folytatjuk)
Ezt a mondatot nem címnek szántam, amikor azonban véget ért beszélgetésünk, feltûztem a cikk élére. Gub Jenô tanárember, emellett "szakíró és újságíró" (ahogyan Mosonmagyaróváron hirdette róla a plakát, bizonyára a szovátai Sóôr címû idôszakos lapra utalva). Cikkeit megyénk magyar nyelvû sajtóorgánumai közlik évek óta, hétvégi oldalaink ismert és elismert szerzôje. Most arról tájékoztat, hogy november 14–18. között Mosonmagyaróváron vendégeskedett. Még a nyáron vállalta fel egy magyaróvári csoport kalauzolását itthon; és annyira megkedvelték Gub Jenô tanár urat, hogy kocsit küldtek érte: vitte–hozta, ô pedig nagy-nagy szeretettel beszélt rólunk, népünkrôl, az erdélyi magyarok életérôl. Mosonmagyaróváron nem volt hasonló példa: a Polghári Kör és az iskolák meghívására Erdélyrôl, a Sóvidékrôl tartott elôadásokat. A Haller János Szakképzô Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola félezer diákja és tanára hallgatta meg A Sóvidék kincse és névadója címû elôadást november 14-én. Két nap múlva a város mûvelôdési központja, a Fehér Ló Közösségi Ház adott otthont egy másik elôadásának (A Székelyföld jeles személyiségei Mikes Kelementôl Kányádi Sándorig). Ezen a kétórás elôadáson kétszázan vettek részt. A rendezôk elmondták: ritkán volt ilyen sikere elôadónak Mosonmagyaróváron.
– És ez még nem minden – mondja a Tanár úr. – Mert november 17-én a Kossuth Lajos Gimnáziumban Szováta és környéke címû elôadásomat hallgatták meg az érdeklôdôk.
Gub Jenô megírta többek között az Erdô–mezô állatai a Sóvidéken, és az Erdô–mezô növényei a Sóvidéken címû könyveket, nemsokára megjelenik a FIRTOS Közmûvelôdési Egyesület gondozásában a Sóvidéki etnozoológia címû kötet. A szerzô mellett a debreceni Alföld Nyomda kapja érte a köszönetet.
Keddi lapszámunkban közöltük a hírt, miszerint ma (csütörtök) reggel 9 órától a vásárhelyi December 21. Egyesület elnöke és két tagja éhségsztrájkba kezd. Ezzel szándékoznak tiltakozni a képviselôház közömbössége iránt, mivel az többéves halogatás után sem hozott határozatot a Marosvásárhely mártírvárossá nyilvánítására vonatkozó törvénytervezet ügyében.
A tegnap délután tartott sajtótájékoztatón Ilcu Vasile Francisc, a December 21. Egyesület elnöke elmondta, lemondanak tiltakozó akciójukról. Ennek oka, hogy a Parlament Közigazgatási Bizottsága tegnap délben véget ért ülésén terítékre került Marosvásárhely és Resita mártírvárossá való nyilvánításának ügye, melyet a képviselôház állandó bürója elé terjesztettek. Ez utóbbi a jövô héten elemzi, és elôreláthatóan rövid idôn belül Románia Parlamentjének nagygyûlése döntést hoz az ügyben. "Abban az esetben, ha a mártírvárossá való nyilvánítás ellen szavaznak, megtagadjuk a forradalmárigazolványok átvételét, illetve újravesszük tiltakozó akciónkat" – jelentette ki Ilcu.
November 22-én, hétfôn a bukaresti Legfelsôbb Bíróságon jogerôs döntés született a hadréviek ügyében. A döntésig három halasztás történt, legutóbb a szabadlábon védekezô vádlottak ügyvédjének távolmaradása miatt.
Mint ismeretes, a marosvásárhelyi táblabíróságon január 15-én került sor a hadréviek ügyében elrendelt döntéshozatalra. Stoica Florin, a bírósági tanács elnöke megerôsítette a rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt Bucur Pavelre kirótt 5 éves börtönbüntetést; ugyanazon bûntett elkövetéséért Bucur Petrut 6 év szabadságvesztésre, a hamis tanúzásra való felbújtásért további 1 év börtönbüntetésre ítélte; a rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával Gall Nicolaet, Bucur Vasile Dorelt és Precup Severius Ioant 6 év börtönbüntetésre ítélte, valamint 3 évre eltiltotta egyes jogok gyakorlásától. A táblabíróság megszüntette a Bucur Vasile (Tulai) elleni bûnügyi eljárást, mivel a javak rongálásával és csendháborítással vádolt férfi autóbalesetben múlt év december 11-én elhunyt. A rongálássaé vádolt szabadlábon levô Budeanu Vasilét, Furdui Simiont, Bucur Iuliut és Vescan Olimpiut a vásárhelyi táblabíróság felmentette.
A börtönbüntetésre ítélt vádlottak az ítélethozatalt követôen fellebbeztek, ügyükben a hét elején a Legfelsôbb Bíróság hozott jogerôs döntést. Ennek értelmében Bucur Pavelt, Bucur Vasile Dorelt és Precup Severius Ioant egyenként 5 év börtönbüntetésre ítélte, Gall Nicolaét és Bucur Petrut pedig felmentette, így azok elhagyhatják a vásárhelyi börtönt.
A jogerôs bírósági döntés után a megyei törvényszéken folytatódik a károsultak által az erkölcsi és anyagi kártérítés érdekében indított polgári per.
1990 zûrzavaros történései közepette fogalmazódott meg néhány marosvásárhelyi értelmiségiben, hogy csakis biztos gazdasági háttérrel lehet nyugodt kisebbségi létet elképzelni. S mivel annak idején, a bizonytalan átmenetben a még csak alig ébredezô állami bankok távolról sem tudtak minôségi szolgáltatásokat biztosítani, megszületett az ötlet: bankot kell alapítani, amely a szárnyaikat bontogató – elsôsorban erdélyi magyar – magánbefektetôket üzleti alapon segítheti. Naivnak bizonyult az ötlet, hogy mindez saját erôforrásból menni fog, hamarosan kiderült, hogy csakis külföldi segítséggel képzelhetô el bank alapítása, s hamarosan, a Budapest Bank 99,9%-os részesedésével, létre is jött a Pater Bank.
Ekkor már senki sem beszélt az erdélyi magyar befektetôk segítésérôl. Csupán arról volt szó, hogy minôségi szolgáltatásokat nyújtó pénzintézetre van szükség. A Pater pedig, kis bankként az utóbb egyre erôsödô bankpiaci konkurenciában, megállta a helyét. A közvélemény elôtt a Pater Bank a "mi bankunk" maradt, még akkor is, ha ezt üzletpolitikájában, stratégiájában nem tûzték ki célul.
Aztán következett a magyar magánosítás, a Budapest Bank az amerikai General Electric Capital tulajdonába került. A Pater életében ez nem hozott látványos változtatásokat, továbbra is a "mi bankunk" maradt, hisz az amerikai tulajdonosok tulajdonjoga a Budapest Bankon keresztül érvényesült. Alapvetô változást aztán az idei év novembere hozott. Idôközben a General Electric Capital többségi tulajdont szerzett a romániai Banc Postban, ami azt is jelentette, hogy az alig két kirendeltséggel (Bukarest és Marsovásárhely) mûködô kis Pater Bank fölöslegessé vált számára. Az amerikaiak jobbnak látták hát eladni a pénzintézetet. A vásárló a görög Piraeus bank, Görögország egyik legerôsebb pénzintézete, mindenképpen a legerôsebb magánbank a mediterrán államban, amely az Alfa Credit, a Piraeus és további két kisebb bank fúziójából jött létre. A Piraeusnak jelenleg külföldön Frankfurtban, Londonban, New Yorkban, Tiranában van kirendeltsége, Szófiában képviselete. Hazájában elsôsorban lízingcégek és befektetési alapok adminisztrálásában jár az élen.
A "mi bankunk" története tehát itt véget is ér, ám a Pater Bank talán most indul el egy alapos fejlôdés útján. Az elmúlt napokban Emanuel Odobescu, a bank ideiglenes igazgatója felkereste a mraosvásárhelyi kirendeltséget, hogy tájékoztatást adjon az új tulajdonos szándékairól. Ezeket a kirendeltség részérôl Sprencz Zsolt ismertette lapunkkal. Az értesülések szerint alaposan felgyorsul a Pater Bank fejlôdési üteme. A görög banknak célja a tevékenység fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, amelyek mind a magánszemélyek, mind a vállalatok igényeit megpróbálják kielégíteni. Csupán a román és a görög nemzeti bankok – hamarosan esedékes – rábólintására várnak, hogy érdemben elkezdhessék a munkát. Ami a marosvásárhelyi kirendeltséget illeti, már most biztosra vehetô, hogy saját kasszafelületet kapnak, tehát ezentúl a készpénzzel való mûveleteket is helyben végezhetik. Fejlesztik a bank infrastruktúráját, új számítógépekkel, egyéb szükséges berendezésekkel látják el ôket. A vezetôség célja a személyzet teljesítményének ösztönzése, egy egészséges versenyszellem kialakítása.
A sors keserû iróniája, hogy a megvásárlást bejelentô közlemény elôtt egy nappal tették közhírré a helyi lapok: elhunyt Kazacsai Ödön. Akár szimbolikusnak is felfogható a tény, hisz Kazacsai Ödön volt a bank létrehozásának elsô és leglelkesebb szorgalmazója, sôt maga a Pater név is az ô ötlete volt. Kazacsai Ödönnel együtt "a mi bankunk" is megszûnt létezni. Elégtétel azonban, hogy életképes intézmény került görög tulajdonba, amely – tuljdonképpen – erôs támasza lehet a magánbefektetôknek, köztük az erdélyi magyar magánbefektetôknek is.
Mint már jeleztük, a központi sajtó által fölröppentett hír, miszerint a kormány az új nyugdíjtörvény megjelenése elôtt olyan intézkedést hoz, amely lehetôvé teszi a korhatár elôtti nyugdíjazást megalapozatlan. Elterjesztették a teljes munkaidôvel rendelkezô nôk munkanéköliként 47, a férfiak 52 éves korukban kérhetnék nyugdíjaztatásukat. A hírt cáfolta Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselôje, a parlament Munka és Szociális Bizottságának tagja. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy törvénymódosítási javaslatot terjesztett elô, amely a munkanélküliek korhatár elôtti nyugdíjazására vonatkozó 2/1995-ös, törvény megváltoztatására irányul. A törvénytervezetet a kKépviselôház elfogadta. Ezt követi a szenátusi vita.
— Mi tette indokolttá a törvénymódosítási javaslatot?
— Szerte a világban csak társadalomvédelmi meggondolásból hoznak olyan intézkedést, hogy a súlyos helyzetben lévô társadalmi kategóriák korkedvezményes nyugdíjazásban részesüljenek. Ilyen kategória például a nyugdíjazáshoz közel álló munkanélküliek kategóriája. 1995-ben az RMDSZ kezdeményezésére született meg a 2-es számú törvény. Ennek alapján nyugállományba vonulhatnak azok a munkanélküli személyek, akik teljes szolgálati idôvel — férfiak 30, nôk 25 évvel — rendelkeznek, ha a férfiak betöltötték az 55., a nôk az 50. életévüket és lejárt számukra a 27 hónapi munkanélküli, illetve szociális segély folyósítása. A 27 hónap várakozási idôt szeretnénk e törvénnyel lecsökkenteni.
— Kevesen tudják, hogy az RMDSZ 1995-ben azt javasolta, hogy a várakozási idô ne 27, hanem csak 9 hónap legyen. Négy év elteltével Ön ismét ezzel a javaslattal állt elô, amit a keddi cikkelyenkénti szavazáson el is fogadtak. Jövô héten kerül sor a végleges szavazásra.
-Az akkori parlament ragaszkodott a 27 hónapos várakozási idôhöz, a 9 hónapi munkanélküliségi és 18 hónapi szociális segély folyósításához. Ami akkor nem sikerült, most úgy látszik, megvalósul, ugyanis a Képviselôház elfogadta azt a törvénymódosítást, amit én terjesztettem elô, éspedig: a munkanélküliek 9 hónap után korkedvezményes nyugdíjazásban részesülhetnek. A másik két feltétel marad: a teljes szolgálati idô, nôknél a korhatár 50, férfiaknál 55 év.
Az így nyugdíjazott személyek csökkentett nyugdíjat kapnak, természetesen addig, amíg betöltik a nyugdíjazási korhatárt. A csökkentett nyugdíj kiszámításánál — az új törvény szerint — figyelembe veszik, ha valakinek több szolgálati ideje van, mint a törvény által elôírt szolgálati idô. Például, ha valaki 35 évig dolgozott, a nyugdíjcsökkentés kisebb méretû, mint azon személy esetében, akinek csak 30 ledolgozott éve van.
— Meddig lesz érvényben a módosított törvény?
— Korlátozott ideig, az új nyugdíjtörvény hatályba lépéséig, valószínûleg jövô év végéig lesz érvényben.
Ma 10 órától kétórás tiltakozó gyûlést helyeztek kilátásba a Prefektúra székháza elôtt a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa Kartell, illetve a Fratia RSZSZOSZ helyi szervezetei. A demonstráción többszáz résztvevôre számítanak a szervezôk.
Tegnap a tiltakozás hátterét képezô követelésekrôl tartottak sajtótájékoztatót, több helyi szakszervezeti vezetô részvételével. Ma a négy érdekképviseleti tömörülés közös határozata nyomán valamennyi megyében hasonló megmozdulásokat szerveznek. A szakszervezetek oly mértékû bérindexelést követelnek, amely egyenlítse ki a tavaly szeptembertôl idén novemberig terjedô idôszakban bekövetkezett pénzromlást. Továbbá az energia, az alaptermékek és szolgáltatások árának befagyasztását, a korrupció felszámolását, a privatizációs folyamat átláthatóbbá tételét, és a kormánnyal tavasszal kötött egyezmény teljes körû betartását követelik. Amennyiben a kormány nem indít be gyors tárgyalási és megoldási folyamatot a követelések teljesítésére, a szakszervezetek végpontként a kormány lemondását követelik. A mai megmozdulásokat követôen a december 2-12. közötti idôszakban a négy szövetség közös demonstrációt szervez a fôvárosban, amelynek pontos idôpontját még nem egyeztették.
Rusu Sabin, az RDSZSZ helyi vezetôje elmondotta, a mai demonstráció ideje alatt a szakszervezeti vezetôk találkozót kezdeményeznek a prefektussal, akinek a kormányhoz való továbbítás végett átnyújtják a követelések jegyzékét. A fentiekbôl helyi szinten természetesen egyik revendikációt sem lehet teljesíteni, de ezek mellett helyi jellegû problémaként a prefektúrán mûködô társadalmi párbeszéd- bizottság problémáját is felvetik. Ez Rusu Sabin szerint hatástalanul mûködik, amit azzal támasztott alá, hogy a testület márciusi ülésén kérték a kereskedelmi társaságok kollektív munkaszerzôdéseinek felülvizsgálatát, amit máig sem végeztek el, holott a szakszervezeti vezetô szerint számos cégnél megszegik az idevágó törvénykezést.
A szakszervezetiek a legnagyobb problémák egyikének a társadalmi párbeszéd hiányát látják. A hatalom és a politikai szféra gyakorlatilag nem vesz tudomást a munkavállalók érdekképviseletérôl, nem hajlandó érdemlegesen tárgyalni a szakszervezetekkel — hallhattuk. Mindemellett a patronátus szabályozására máig sem alkottak törvényt. Ez oda vezet, hogy a munkáltatóknak nincs komoly érdekképviseleti szervezete, holott egy rendben mûködô társadalomban a szakszervezeteknek a munkáltatókkal kellene elsôsorban tárgyalniuk. Ezzel szemben a szakszervezetek követeléseinek egy része gazdasági természetû, amelyekért tulajdonképpen a patronátusnak kellene kiállnia.
Sokévi tapasztalatom, hogy a gyermekeknek a betegségekkel szembeni ellenállóképessége nagyon alacsony. Hamar megbetegszenek, és a gyógyulás lassú, elhúzódó, a kezelés abbahagyása után pedig gyakori a visszaesés. Ha rákérdezünk az anyukákra, megtudjuk, hogy ezeknek a gyerekeknek a zöme mesterségesen volt táplálva életük elsô hónapjaiban. A vizsgálat során pedig kiderül, hogy vérszegények, D-vitamin hiányban szenvednek, annak ellenére, hogy a szülôk igyekeznek biztosítani számukra mindent, amit csak lehet.
E tapasztalatok birtokában gyermekgyógyászként egyre jobban meggyôzôdöm arról, hogy az elsô életév milyen kihatással van az ember késôbbi életére.
Nem ismételhetjük elégszer, hogy mennyire fontos a csecsemô anyatejes táplálása. Az anyatej megvédi a csecsemôt bizonyos fertôzô betegségektôl és allergiás reakcióktól, mindig rendelkezésünkre áll, tiszta, megfelelô hômérsékletû, jól emészthetô és jól táplál. A szoptatás pedig különleges kötôdést és meghitt közelséget is jelent anya és gyermeke között, ami igen fontos az érzelmi intelligencia kialakulásában. Ennek ellenére a kismamák nagyon könnyen lemondanak az anyatejes táplálásról, s ezt a teljes értékû biológiai élelmet, amelynek igen fontos szerepe van a vérszegénység és a D- vitaminhiány megelôzésében – felcserélik az úgynevezett humanizált tápszerekkel, amelyek hatására a csecsemôk egy idô elteltével visszautasítják a tejet minden formában.
Tudva azt, hogy a kezeletlen vashiányos vérszegénység az elsô életévben kihatással van az intelligenciára, fontos a megelôzés, és a megfelelô idôben történô kezelés. Vashiány esetén a vörös vérsejt nem tud elég oxigént szállítani, és így az agy hypoxiás (a szövetek oxigénszegénysége) állapotba kerül, az idegsejtek funkciója károsodik, és ez kihatással van a memóriára és az egész szervezetre. Nagyon sok tanár panaszkodik, hogy a diákok nem figyelnek, alusznak el órán, nem tudnak koncentrálni. Ennek az oka a vérszegénység lehet, amikor az agy nem kap elég oxigént, vagy a B-vitamin hiány. Abban az esetben, ha a gyermek tanulmányi elômenetele mem kielégítô, érdemes néhány alapvetô analízist elvégeztetni: vérkép, vizelet-, koproparazitológiai és garatváladék-vizsgálat (az epeféreg- fertôzés is okozhat fáradékonyságot, álmatlanságot, el egészen az epilepsziás rohamokig).
A D-vitamin hiány megelôzésével és megfelelô idôben való kezelésével meg lehet elôzni a felnôttkori csontritkulást. A megelôzést azonban már magzatkorban el kell kezdeni, csecsemôkorban fontos szerepe van az anyatejes táplálásnak, amit a D-vitamin megfelelô adagolásával kell kiegészíteni, s egyéves kortól 16 éves korig minden októbertôl árprilisig ajánlatos D 3 vitamindrazsét adni. 25 éves korig a csontképzôdés van túlsúlyban, s ezt még fokozni lehet a helyes táplálkozással, az egészséges testápolással, napozással, levegôn való tartózkodással, rendszeres testedzéssel.
A mindennpi tápláléknak nemcsak kalóriát kell biztosítania, hanem megfelelô mennyiségû és minôségû vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket (cink, szelén), esszenciális zsírsavakat és aminosavakat is kell tartalmaznia. Ezek az esszenciális tápanyagok biztosítják a sejtmembrán épségét, ami alapja annak, hogy szervezetünk egészséges maradjon. Ha a sejtfal ép, a különbözô toxikus anyagok nem tudnak behatolni a sejt belsejébe, és így a sejt nem károsodik. Ez az alapja az ortomolekuláris medicinának.
A külsô környezet nagyfokú szennyezôdése miatt ezt nagyon nehéz megvalósítani, és éppen ezért az esszenciális tápanyagokat kívülrôl kell pótolni naponta, mert ellenkezô esetben a sejtfal károsodik, és kialakul a civilizációs betegségek valamelyike (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, daganatos elváltozások, allergiák, bôrbántalmak, degeneratív betegségek...).
Ahogy akkreditálják ôket, a fogorvosok megköthetik a szerzôdést a biztosítási pénztárakkal, ami azt jelenti, hogy a fogorvosi szolgáltatások egy részét, teljes mértékben vagy 40-60 százalékban megtéríti a pénztár.
A teljes mértékben térített költségek közé tartozik az évi egyszeri ellenôrzés, az onkológiai ellenôrzés, a sürgôsségi beavatkozás állcsonttörés esetén, a fogak ideiglenes rögzítése baleset után, a foghúzást követô vérzés elállítása, a foghús körülmetszése a bölcsességfog körül, a hemofiliás betegek valamint a fogyatékos személyek szuvas fogának eltávolítása, a gyökércsatorna megnyitása heveny gyulladáskor.
A 40-60 százalékban térített szolgáltatások közé tartozik a szuvas fogak amalgámmal illetve kompozitanyaggal való betömése valamint a foghúzás. A többi szolgáltatások díját – koronák, hidak, mûfogsor és egyéb mûveletek – a páciensnek kell fizetnie.
A gyerekek számára 16 éves korig minden fogorvosi szolgáltatást térít a biztosító.
Aki részesülni akar a biztosítópénztár által nyújtott térítésbôl, annak fogorvost kell választania. Azok a fogorvosok pedig, akik szerzôdést akarnak kötni, be kell hogy nyújtsák a paciensekrôl készített listát. Az elôírások egyelôre nem szabják meg, hogy hány személynek kell a listán szerepelnie.
A szerzôdés megkötése elsôsorban a mostanáig költségvetési alkalmazottakként dolgozó fogorvosok érdeke, hiszen ôk január 1- tôl már nem kapnak javadalmazást. A fogtechnikusoknak privatizálniok kell, aki pedig a járóbetegrendelô intézetek laboratóriumaiban dolgoznak, azok helyzetének a rendezésérôl most folynak a tárgyalások. Egy biztos, a rendelôintézeteknek január elsejéig kell eldönteniôk, hogy a jövô évtôl milyen formában fognak mûködni. Az iskolai fogorvosi rendelôk maradnak az állami hálózatban, s az elkövetkezôkben döntik el, hogy melyik minisztérium finanszírozza majd a tevékenységüket.
A biztosítási pénztár havi bevételének 4,25 százalékát költheti a fogorvosi szolgáltatások térítésére, s ha ez nem elegendô, akkor a fogorvosok várakozási listára kerülnek – tájékoztatott dr. Csíki Zsuzsánna, a megyei pénztár vezérigazgató helyettese.
A családorvosok számára szervez tanácskozást a marosvásárhelyi székhelyû LiberAcupunct Alapítvány. A szimpóziumot, amelynek helyszíne a Színmûvészeti Akadémia Studió terme, december 4-én 10 órától tartják.
A programról dr. Szalkay Márta családorvos, az alapítvány elnöke tájékoztatott. Az egykori marosvásárhelyi, és általában a családorvoslás történetébe nyújt betekintést elôadásának Spielmann Mihály történész. A tanácskozás meghívott vendége dr. Szász István lányfalui családorvos, aki tíz év tapasztalatainak az összegzésére vállalkozik.
– Mi most a kezdetén vagyunk annak a folyamatnak, ami Magyarországon tíz évvel ezelôtt elkezdôdött. A célunk e tanácskozás megszervezésével az, hogy ne a saját kárunkon tanuljunk, s próbáljuk átvenni másoktól azokat a tapasztalatokat, amelyek a családorvosi gyakorlat alapját képezik. Hogyan kell a munkát megszervezni, hogyan lehet a pénzzel gazdálkodni, milyen buktatókat ajánlatos elkerülni, ezekrôl a kérdésekrôl Szász doktor Szebenben is sikeres elôadást tartott. Mivel ô maga is vásárhelyi származású, s itt végezte az egyetemet, szívesen vállalkozott a tapasztalatcserére.
Az elôadásokat megbeszélés majd koktél követi, a részvételi díj 75.000 lej, amit készpénzben , illetve az alapítvány folyószámlájára lehet befizetni a Pater Hitelbank Rt. marosvásárhelyi kirendeltségének 2511027012571- es számlájára. Aki részt akar venni a tanácskozáson, azokat arra kérik, hogy jelezzék szándékukat a 065/215469-es telefonszámon.
Az egészségünk megôrzése szempontjából hasznos, értékes kenyér az ún. teljes kiôrlésû lisztbôl készül. Ez a liszt tartalmazza a búzaszem csírarészét és benne van többrétegû héja is, vagyis a korpa.
Nézzük meg, mi is az a csíra és miért olyan fontos jelenléte a kenyérben? Minden élôlény, a növények is, gondoskodnak leendô utódaikról. Elraktároznak számukra bizonyos tápanyagokat, amelyek biztosítják és mekönnyítik az új élet létrejöttét és elsô lépéseit. Ezért minden tojás, pete vagy csíra nagyon sok, fontos tápanyagot tartalmaz. Az utód élete szempontjából a leglényegesebbeket. Ezt a célt szolgálja a búzacsíra is.
A búzacsíra tartalmaz jódot, ami elengedhetetlenül fontos a pajzsmirigy mûködéséhez. Tartalmaz kalciumot, ami a csont anyagcseréjéhez kell. Tartalmaz káliumot, ami a szervezet sav-, lúgegyensúlyában játszik szerepet. Tartalmaz vasat, mint tudjuk ez a vérszegénység ellenszere. De van benne magnézium is, ami a szív- és vázizmok zavartalan mûködését biztosítja. Érelmeszesedést gátló, koleszterinszint- csökkentô anyagok is vannak benne, ezek a telítetlen zsírsavak. Tartalmaz A-vitamint, ami a bôr, a nyálkahártyák és a szem normális mûködéséhez szükséges. De olyan vélemények is vannak, melyek daganatmegelôzô, vagy éppen gyógyító hatást is tulajdonítanak neki, vagyis az A-vitaminnak. Tartalmaz E-vitamint is. Ezt erôs antioxidáns hatása miatt öregedést gátló vitaminnak is nevezik.
Ugye elképesztô, hogy mi minden hasznos és jó dolog van abban a pici kis csírában? Ilyen hihetetlenül gazdag útravalóval látta el a Teremtô a búzaszemet, mi pedig, balga, okoskodó emberek kicivilizáljuk belôle a lényeget.
A csíra után vegyük szemügyre a korpát is. A korpa fôleg a B-vitamin csoport tagjait tartalmazza. Sok vitamin tartozik ebbe a csoportba, ezek közül egyeseket a számuk szerint ismerünk pl. B1, B6, B12, míg másokat inkább kémiai elnevezésük alapján, pl. nikotinsav, folsav, pántoténsav. Hatásmechanizmusuk szerint a B-vitamin csoport tagjai, fôleg a szénhidrát az anyagcserében vagyis a cukrok feldolgozásában és az idegsejtek életmûködésében játszanak fontos szerepet.
Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségû édesség fogyasztása esetén sokkal több B-vitaminra van szüksége a szervezetnek, mint általában. Ilyenkor, a sok cukor feldolgozásához elfogy a rendelkezésre álló B-vitamin-készlet és viszonylagos hiány alakul ki. Ezt a B-vitamin-hiányt megsínylik az idegsejtek, ami nagyfokú idegességben, ingerültségben, feszültségérzésben nyilvánul meg. Ne csodálkozzunk tehát, ha az édességgel teletömött gyerek nyugtalan, nehezen kezelhetô. De mindez ránk, felnôttekre is érvényes.
Am ezzel még mindig nem értünk végére a barna kenyér dicséretének. A korpa ugyanis anyaga szerint cellulóz, amit az emberi szervezet nem képes lebontani, ezért mechanikus hatása is érvényesül. Vagyis, mialatt végigutazik a tápcsatornán, szájunktól a végbélnyílásig, jótékonyan masszírozza a belek nyálkahártyáját, magával sodorva minden káros lerakódást. Ugyanakkor fokozott mozgásra serkenti a beleket, ami megkönnyíti a salakanyagok kiürülését. Rendkívül fontos mechanizmus ez, mert így a már kiválasztott végtermékek nem kerülnek vissza a keringésbe és nem nehezítik a máj amúgy sem könnyû munkáját.
Amerikai és német szakemberek véleménye szerint, ha megfelelô mennyiségû gabonanemût, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk naponta, vagyis gondoskodunk rendszeres cellulóz- és rostanyag bevitelrôl, akkor kb. felére csökkenthetjük a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Ez azért nagyon fontos, mert napjainkban a daganatos betegségeknek ez a fajtája, sajnos, igen-igen gyakori.
Mindezek mellett külalakunk szempontjából is elônyös a barna kenyér, mert kisebb kalóriatartalma miatt nem veszélyezteti a testsúlyunkat.
Befejezésül, hadd emlékeztessek arra, hogy étkezési szokásaink csak szokások, tehát változtathatók. Biztatásul Váci Mihály ismert sorait idézem: "... nem elég a jóra vágyni,
de tenni, tenni kell!"
Javaslat a vízumkötelezettség felszámolására
Az EB javasolta az Európa Tanácsnak és Parlamentnek, hogy törölje Romániát és Bulgáriát azon államok listájáról, amelyeknek állampolgárai vízumkötelesek, ha az EU tagországaiba akarnak utazni. A Románia-EU vegyes parlamenti bizottság kedden ajánlást fogadott el, amelyben kéri az unió tagállamait, támogassák e kérést.
Román hajót foglaltak le Bulgáriában
A bulgáriai Vidin kikötôben lefoglaltak egy román hajót, amelynek tulajdonosától a kikötôi hatóságok évek óta 24 ezer dollár adósságot kérnek számon. Az Agnita nevû vontatóhajó lefoglalását november 10-én rendelték el. A tulajdonos, a Giurgiu Nav társaság tiltakozott a bolgár közlekedési minisztériumnál a "kalózkodás" miatt, és a román külügyminisztérium segítségét kérte. Vidin kikötôjének vezetése még 1997-ben perelte be a társaságot, mivel annak Carpati nevû hajója adós maradt 24 ezer dollár kikötôi illeték megfizetésével. A román tulajdonos azzal védekezett, hogy a hajót egy bolgár társaságnak adta bérbe, és a bérleti szerzôdés értelmében minden költséget, beleértve a kikötôi illetéket, annak kellett volna állnia. Míg a bolgár kikötô és a társaság vitázott, a Carpati 1997 decemberének egyik éjszakáján csendesen kiosont a kikötôbôl. A kikötôi hatóságok most a társaság egyik vétlen hajójának lefoglalásával próbálnak nagyobb nyomatékot adni érveiknek.
Andruta Ceausescu, az 1989 decemberében kivégzett diktátor testvére a rá kiszabott ítélet megsemmisítését kéri. A jelenleg 75 éves Andruta Ceausescu a legfôbb ügyészhez eljuttatott kérelmében azzal érvelt, hogy ô az egyetlen személy Romániában, aki népirtás miatt börtönben van. A diktátor testvére tábornoki rangban a Securitate tiszti iskolájának parancsnoka volt. 1989 decemberében parancsot adott arra, hogy nyissanak tüzet a bukaresti Egyetem téren tüntetôkre, és ô maga pisztolyával háromszor az ottani egyik metrólejáróba lôtt. A román legfelsôbb bíróság jogerôsen 15 évi börtönbüntetésre ítélte népirtás vádjával.
Anyaországi és határon túli püspökök találkozója
A millenniumi közös ünneplésrôl tanácskoznak a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai határon túli magyar püspökökkel azon a kétnapos konferencián, amely kedden nyílt meg Dobogókôn. Tájékoztatása szerint a Magyarországi Katolikus Egyház részérôl a püspöki kar teljes létszámban jelen van a találkozón. A külföldi résztvevôk Jugoszláviából, a Délvidékrôl, Romániából és Kárpátaljáról érkeztek.
Komárom-Esztergom megyében szerda éjjel intenzíven esett a hó, magassága helyenként meghaladta az 50 centimétert, és az erôs szél miatt a megye fô útjai csak nehezen, sok helyen csak egy nyomon járhatóak. A havazás és a hófúvások a MÁV egész hálózatán megnehezítik a vonatok közlekedését, a legrosszabb helyzet a Dunántúlon alakult ki. Gyakoriak a késések. A keddrôl szerdára virradó éjjel erôsen romlott a közlekedési helyzet Pest megyében. Több alsóbbrendû út járhatatlanná vált, és ezeket az utakat a hatóságok lezárták. Több gépkocsi akadt el a havas úton Pilisvörösvár és Csobánka között kedden este. A Kunszentmiklós és Tas közötti úton tíz személyautó és egy autóbusz csúszott egymásba, majd az árokba.
Hózuhatag bénította meg Varsót
A kiadós havazás egy héten belül már másodszor bénította meg a lengyel fôvárost. Az autóbuszok helyenként két és fél órás késéssel érkeztek a célállomásra, a fôútvonalakon több kilométeres dugók keletkeztek, amelyekbe a hóekék is beszorultak. A kialakult helyzetbôl egyedül a taxik húztak hasznot, irántuk viszont akkora volt a kereslet, hogy szerencsésnek mondhatta magát, aki tudott fogni egyet. A lengyel fôváros meredekebb részein (szerencsére nem sok van belôlük) és a hidakon csigatempóban haladt a gépkocsiáradat. A síkos utakon a személyautók is csak üggyel-bajjal jutottak elôre, a buszközlekedés pedig teljesen csôdött mondott.
Jósika Miklós emléktábláját avatták fel kedden este Brüsszelben. A múlt századi magyar író, akadémikus 1850 és 1864 között élt Brüsszel akkoriban élettôl pezsgô Sint-Joost- ten-Node városrészében. Feleségével, Podmaniczky Júliával birtokolták azt az épületet, amely ma az említett kerület közösségi központjának ad otthont. Tíz regényt írt abban az idôszakban. Jósikáék brüsszeli emléktábláját a belga fôvárosban és környezetében zajló Magyarország- bemutató gazdái, az Europalia Alapítvány és az Alpok-Kárpátok Alapítvány állíttatta. Az avatóünnepség számos szónoka közül többen is kitértek annak jelentôségére, hogy az avatásra éppen a több száz kulturális rendezvénybôl álló magyar Europalia idején kerül sor.
Egy mexikói asszony szerdán hatos ikreknek adott életet az észak-mexikói Monterrey városban. A 29 éves anya és újszülöttei egyaránt jól érzik magukat. A négy kisfiú és két kislány mindegyike 1,3 kilogrammnál nagyobb súllyal született. Az édesanya, Sonia Myrtala Nunez májusban tudta meg, hogy hat magzatot hord a szíve alatt. Az EFE jelentése szerint az esetnek külön érdekessége, hogy három évvel ezelôtt ugyanebben a városban – Nuevo León szövetségi állam székhelyén, Monterreyben – szintén életképes hatos ikrek jöttek a világra. Az 1996. július 26-án született hatos ikrek már óvodába járnak.
Megnyitották a szentföldi kegyhelyeket
Izraelben, Kelet-Jeruzsálemben és a palesztin területeken szerdán ismét megnyitották kapuikat a keresztény templomok – jelentette be a latin patriarkátus szóvivôje. A szentföldi keresztény felekezetek vezetôi hétfôn rendelték el a kegyhelyek bezárását, így tiltakozva a názáreti muzulmán mecset felépítése ellen. A latin patriarkátus egy neve elhallgatását kérô tisztségviselôje az AFP-nek nyilatkozva elmondta: szerdától ismét minden keresztény kegyhely nyitva áll a zarándokok és a turisták elôtt egy következô rendelkezésig. A tisztviselô ugyanakkor nem zárta ki annak lehetôségét, hogy az egyházak rövidesen újabb tiltakozó lépéseket tesznek.
750 millió dolláros felajánlás
A Bill Gates és felesége által létrehozott alapítvány az elkövetkezô öt évben 750 millió dollárral járul hozzá a fejlôdô országok gyermekei között pusztító halálos betegségek elleni küzdelemhez – jelentette be Trevor Neilson, az alapítvány szóvivôje Seattle-ben. A Reuters jelentése szerint ez a legnagyobb összeg, amelyet a Microsoft szoftveróriás alapítója által létrehozott alapítvány valaha is felajánlott. A következô hat-nyolc hónapban a pénzbôl a Gyermekoltási Világalap (Global Fund for Children s Vaccines) megkezdi a tüdôvész, a gyermekbénulás, a tetanusz, a hepatitisz B vírus és a kanyaró elleni védôoltások beszerzését és szétosztását.
Amerika felszólíttotta az olajexportôröket
Az Egyesült Államok szerdán termelés fokozására szólította fel az olajexportôr országokat, miután Irak minden jel szerint leállította az olajszállítást. William Ramsey, az Egyesült Államok képviselôje a Nemzetközi Energiaügynökségben (IEA) úgy nyilatkozott, hogy "szükség van az iraki termelés pótlására". Tiltakozásul az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki határozata ellen, amely a szokásos hat hónap helyett csak két hétre hosszabbította meg az olajért élelmiszert programot, Irak nem újította meg olajszállítási szerzôdéseit, mikor a legutóbbi hat hónapos idôszak a hét elején lejárt. Ezzel napi 2,3 millió hordó nyersolaj tûnhet el a világpiacról.
A beruházási lehetôségeket feltárni, valamint a magyarországi beruházókat Vásárhelyre hozni a célja annak a háromnapos konferenciának, amelyre a megyeközpont elöljárósága is meghívást kapott. December 1-3-a között Kecskeméten tartják a Gazdasági együttmûködés és a Romániába való beruházás elnevezésû konferenciát. A polgármesteri hivatalt öttagú küldöttség képviseli. Jelen lesznek az Állami Vagyonalap vásárhelyi kirendeltségének szakemberei, valamint Petru Ioan Coros, Románia budapesti nagykövete.
Prefektúrai felülvizsgálat Nyárádszeredában
A nyárádszeredai tanácsosok által hozott határozatokat, s azok életbe ültetését vizsgálta felül kedden a helyszínen a prefektúra ellenôrzô bizottsága. Burkhárdt Árpád alprefektus ma vesz részt a szeredai tanács soros ülésén, ahol a bizottság által levont következtetéseket vitatják meg, valamint meghozzák a szükséges intézkedéseket.
Csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba – jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az iratokat arról az ügyrôl, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.
A középiskolai diákképviseletrôl
Iskolaigazgatók, pedagógusok, középiskolások és volt diákvezetôl vesznek részt a ma délután fél hatkor a MADISZ marosvásárhelyi székhelyén (Dózsa György u. 9., 80-as terem) sorra kerülô beszélgetésen, ahol arra próbálnak választ keresni, sikerül-e valamit elérni a diákszervezeteknek az érdekképviselet terén.
Lejár az engedélycsere határideje
December 1-ig valamennyi állategészségügyi engedélyt ki kell cserélni, tájékoztatott Stanciulescu Liviu, az állategészségügyi rendôrség vezetôje. Elmondta, azok az állati eredetû termékeket gyártó, értékesítô, illetve forgalmazó egységek, amelyek a fent említett idôpontig nem szerzik be az új típusú engedélyeket, mulasztásukért a tevékenység felfüggesztésével fizetnek. Az engedélyezési díjakat Románia Kormánya 1999. április 13-i 42-es számú rendelete szabályozza.
Marosvásárhelyen a Székely Színpad
November 18-án tartotta elsô bemutatóját a gyergyószentmiklósi Székely Színpad. A hivatásos magánszínházként mûködô társulat a hét végén a marosvásárhelyi közönségnek is bemutatkozik. Pénteken és szombaton este 8 órától az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban adja elô Mrozek Emigránsok címû színmûvét. A kétszereplôs darabban Mészáros Zoltánt és Gáll Tibort láthatjuk, elôbbi 1996-ban lépett utoljára színpadra városunkban. A rendezést és a dramaturgi munkát is magára vállalta. Díszlet- és jelmeztervezô Burján Emil. A mûfajilag életképként meghatározott produkció idôtartama 90 perc.
A Magyar Köztársaság külügyminisztériuma és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága kitüntette a Kovászna megyei Gelencén készült, az Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére Ószandecen állított székelykapu megvalósítóit. A kitüntetéseket november 27- én, szombaton este 7 órakor a vásárhelyi Kultúrpalota nagytermében, a Ránk bízták... címû ünnepi rendezvényen osztják ki.
Ez évi, IRIS 2000 elnevezésû országos turnéját tartja az Iris együttes, amely november 11. és december 11-e között egy tucat romániai városban koncertezik. Pénteken 22 órakor a vásárhelyi Cuba Libre diszkóban lépnek fel. Jegyek a helyszínen válthatók.
Múlt pénteki sikeres elôadása után november 26., 27-én ismét közönség elé lép Fülöp Erzsébet színmûvésznô. Este 7 órától a vásárhelyi Kebab gyorsétkezdében ismétli meg Momo címû egyéni elôadómûsorát. Az est Ajar Elôttem az élet címû regénye alapján készült.
November 26-án ünnepli 75. születésnapját dr. Berdj Asgian akadémikus, a vásárhelyi Népi Egyetem rektora. Ennek tiszteletére ma 18 órakor az intézmény vezetôsége köszönti az idén a londoni Királyi Orvosi Akadémia tagjává választott orvost, a Nemzetközi Ideggyógyászati Szövetség tagját.
Holnap délután 2 órakor a marosvásárhelyi unitárius templom tanácstermében (Bolyaiak tere 13. szám), valamint ugyanaznap este 7 órakor a nyárádsz