Lakossági kölcsönkötvénnyel próbál 100 millió dollárhoz jutni a Román Elektromos Mûvek (CONEL), miután a külföldi tôkepiacokon eddig nem sikerült hitelt találni az idei télre szükséges fûtôanyag beszerzésére – jelentette a hét végén a gazdasági sajtó.

A CONEL már októberben megpróbált 100 millió dolláros külföldi kölcsönhöz jutni a Merill Lynch és a Citibank szervezésében, de a külföldi befektetôk csak 60 millió dollárt lettek volna hajlandók kockáztatni. A helyzeten nem javított az sem, hogy novemberben a kormány garanciát vállalt a 100 millió dolláros kölcsönre.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium most belföldön akar hasonló összegû kölcsönkötvényt kibocsátani lejben és devizában, román állampolgárok és jogi személyek számára. A minisztérium abban bízik, hogy ehhez a kölcsönhöz is kezességet vállal a kormány.

A Román Elektromos Mûveket meglehetôsen kockázatosnak tartják a külföldi befektetôk, mivel a társaságnak jövô februárban vissza kell vásárolnia az 1997-ben kibocsátott külföldi kötvényeit.

A CONEL bonyolult pénzügyi mûveletekkel is megpróbál szorult anyagi helyzetébôl kijutni. Az egyik ilyen kísérlet az, hogy az Alro Slatina alumíniumgyár igyekszik majdnem 70 millió dolláros küldöldi kölcsönt felvenni, és ha ez sikerül, a tervek szerint egy évre elôre kifizeti a várható villanyszámláját a villamos mûveknek.

Nicolae Staiculescu ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár bejelentette azt is, hogy az energiaszektor tervezett átszervezését jövô tavaszra halasztották. Ezt azzal magyarázta, hogy a tél küszöbén nem lenne célszerû ilyen átalakításba belekezdeni.

(MTI) – Katolikus érseki szentmisével emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre szombaton Lakitelken a népfôiskola vendégei.

Az egyház híveiért, az elnyomott magyarságért bátran kiálló gyulafehérvári püspök évtizedeket töltött háziôrizetben, börtönökben. Az emlékét idézô Vértanúink- hitvallóink sorozat keretében tervezett emlékkonferencia több rangos elôadója a hóakadályok miatt nem érkezett meg, ezért az eseményt egy késôbbi idôpontra halasztották.

Az emléknapra egybegyûlt vendégek Lezsák Sándor, a házigazda intézmény alapítójának, az Országgyûlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elnökének szervezésében, az egyház és iskola témakörében folytattak eszmecserét.

Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskemét katolikus egyházmegye iskolafenntartó érseke hangsúlyozta: a katolikus iskola nem csak oktatni, informálni, hanem transzformálni akar, Sík Sándort idézve hitre, tudásra, szép életre nevel.

A Román Nemzeti Bankban valutakosár bevezetését tanulmányozzák, mivel az utóbbi idôben a dollár szerepe 70 százalékról körül 50 százalékosra csökkent a román külkereskedelemben – írta pénteken a Ziarul Financiar gazdaségi lap.

A valutakosarat jövô év elején vezetnék be – tette hozzá a lap.

A valutakosárban a legnagyobb arányban a német márka szerepel majd 2002-ig, amikor is felváltja majd az éppen akkor készpénzben is megjelenô euró.

A dollárelszámolás idén már különösen sok veszteséget okozott a román exportôröknek az európai piacon, mert az év eleje óta a lej 59,66 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, de csak 42,65 százalékkal a márkához képest – idézte az újságot a Rompres hírügynökség.

Az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Unió befektetési bankja 273 millió euróval finanszírozza a román közlekedés fejlesztését – közölte a kormány Bukarestben.

A hétvégén aláírt megállapodás szerint az EIB 210 millió eurós kölcsönt ad egy 134 kilométeres autóút építésére Bukarest és Fetesti között, illetve a Fetesti-Cernavoda autóút egy 17 kilométeres szakaszának felújítására. A munkákkal 2004-ig kell elkészülni, és a kölcsön futamideje 25 év.

Az EIB további 63 millió eurót kölcsönöz, húsz évre, a bukaresti villamosvonalak felújítására. Ez a munka 2005-ben fejezôdik be.

Az EIB 1991 óta hitelez Romániának, és azóta 1,5 milliárd eurónak megfelelô összeget kölcsönzött; ebbôl 400 milliót az idén.

Az EIB újabb hitelrôl is tárgyal a kormánnyal: a kölcsön a Tarom légitársaság flottájának korszerûsítését szolgálná – írta az AFP hírügynökség, összeg említése nélkül.

A Látó Irodalmi Színpada

Jött három magyar íróember Budapestrôl Marosvásárhelyre szombaton. Temesi Ferenc prózaíró messzirôl azonosítható szépen ôszülô bozontos hajáról, Dippold Pál minden dívatról lekésett, mint állította, így az Erdély- járásról is, a Duna tévében sem kérdezgetett írókat sorozatban, mint mondjuk Temesi, az erdélyi olvasónak meglehet, nem annyira ismerôs. Bágyoni Szabó István is áttelepedett régebben, de azelôtt megírta a Kések ideje címû regényét, volt Nagysármáson tanár, Tordán a Jósika Miklós Baráti Kör elnöke 1970 és 1976 között, úgyhogy volt neki is miért elhúznia nyugatabbra egy kicsit, de azelôtt az Utunk szerkesztôje, írt néhány kötet verset Kolozsváron.

Hármukat mutatta be Gálfalvi György, a Látó szombat esi Szépirodalmi Színpadának vendégeként. Ôk a Magyar Írók Egyesületének folyóirata, a Lyukas Órának a szerkesztôi, munkatársai, bár többen is vannak. Olvasom a fejléc alatt: Dobai Péter, Mészöly Dezsô, Gyurkovics Tibor, Varga Domokos, Kiss Dénes. Felelôs kiadó Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, akit várt bizony a Bernády Ház közönsége, csakhogy "objektív" okok miatt Budapesten maradt, úgyhogy kész könyvet dedikáltatni csak Bágyonival tudott az egykoron lemaradt olvasó, no meg Temesi Ferenc elé nyújthattuk a nagysikerû Por A-K, és a Por L-ZS címû kétkötetes regényét, aki a Fölöspéldány- csoporttal közös szereplésein a zene, a színház, a képzômûvészet, az irodalom egyesítésével kisérletezett. A Lyukas Órában Temesi most folytatásokban Babonáskönyvét közli, sikernek örvend, komoly szociológiai munka. Itt mondja el intelmeit a szerzô: Írjunk keveset és jót, mert a nagy rossz munkánknak a kofákon kivül senki hasznát nem veszi. Ezek a nagy munkát örömest veszik, mert több paprikát takarhatnak vele.

Errôl ennyit.

Egyébként a havonta megjelenô Lyukas Óra szépirodalmi folyóiratot kiadó Magyar Írók Egyesületének (a Magyar Írókamara) jogutódja) Sütô András is tagja.

Gyurkovics Tibor a Frankfurti Könyvvásáron a folyóirat német nyelvû különszámának bemutatóján mondotta: ... folyóiratunk címe: Lyukas Óra. Fölidézve ama boldog szabadságot, melyet az iskolában a lyukas óra jelentett, midôn a hivatalos tantárgy órája elmaradt, és jöhetett a "balhé". Mondjam azt: a szabadság balhéja? Természetesen nem minden írás bukfencezik vagy hahotázik, hiszen az akasztófahumortól a csöndes mosolyig, a fájdalmas iróniától a keserû fintorig sok minden belefér a játékba, még az a könnycsepp is, mely azt mondja: "hol zsarnokság van, ott zsarnokság van".

A szerzôk jó hangulatban olvastak fel írásaikból marosvásárhelyi irodalmi estjükön.

A Látó Színpadán december 4-én a tízéves Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztôségét láthatja a közönség.

Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gólyabálja

Ha egy hangverseny, de még a filmfesztivál sem tudja zsúfolásig megtölteni a Kultúrpalotát, hát a MOGYE ötödéves általános orvos-, fogász- és gyógyszerész szakosainak, az MMDSZ segítségével, sikerült, pedig a beléptidíj meghaladta a szokásos jegyárakat. Fiatalok, és nem csak, foglalták el az ülôhelyeket, sôt a kakasülôn is az álló-, illetve a színpad elôtt a földön a helyeket, egyszóval mozdulni sem lehetett a tömegtôl.

A közel ötórás produkció nem okozott csalódást: voltak vidám és igazán humoros jelenetek, vetélkedôk a gólyáknak, a tanároknak, tánc és ami a legfontosabb: nevetés. A gólyák öt, egyenként háromfôs csapatban indultak harcra, de a Csontfalók végül legyôzték a Parazitákat, Méhpempôt, a Háát…igent és az Amalgámot. A tanárok vetélkedôje során, amely a MOGYE gólyabáljain újdonságnak számít, a Klinikum csapata megérdemelten elôzte meg a Preklinikum, a Gyógyszerészet és a Fogászat csapatát. A versenyzôk táncokat, tüneteket, országokat kellett felismerjenek, memóriájukat kellett igénybe vegyék, varrtak és szituációs játékokban vettek részt, általános mûveltségükrôl tettek tanúbizonyságot. A lelkes közönség meg kedvére nevetett és tapsolt. Végül a díjkiosztó ünnepségen már együtt énekelték a Gaudeamust. A végeredmény pedig beszél önmagáért. A mikrofonok mûködtek, a szereplôk nem sültek bele a szövegbe, nem voltak az amatôr elôadásokra jellemzô sutaságok. A nyertesek díjakat és virágokat kaptak (mindenkinek jutott) stb. A profi elôadásszervezôk is tanulhatnának tôlük. Az elôadást követetôen mintegy másfél ezer résztvevôvel, reggelig állt a buli, a szervezôk pedig még csak ezután fognak majd a végsô elszámoláshoz.

Véget ért az ünnepségsorozat

13 napos rendezvénysorozattal ünnepelte a vásárhelyi diákház fennállásának három évtizedes évfordulóját. A rendkívül gazdag és változatos program az elsô alkalommal megszervezett Országos Szatíra és Humor Diákfesztivállal kezdôdött. Napirenden voltak a diákház életében jelentôs eseményeket, éveket felelevenítô kerekasztal-beszélgetések. Ezzel párhuzamosan kiállítások nyíltak, illetve a diákház valamikori hallgatói és tagjai tudományos ülésszakokat szerveztek fényképészet, turisztika, zene, humor, színjátszás, tánc, ruhatervezés és egyéb témával.

– Mindvégig viseljétek szíveteken a diákház sorsát, hogy a következô generációnak is legyen egy olyan helye, ahol igényes és jó minôségû képzésben részesülhet – szólította fel a hallgatóságot a pénteki gálaesten a fôszervezô, Urzica Vasile tanár, a vásárhelyi diákház igazgatója.

– Az egyén életének legszebb idôszaka a diákévek, még akkor is, ha az buktatókkal és nehézségekkel teli – jellemezte az egyetemisták jelenlegi helyzetét Crisan Eugen alpolgármester. Hajdú Károly, a diákház volt igazgatója magyarul és románul szólt az egybegyûltekhez: "Az életet kultúra, zene, mûvészetek nélkül is le lehet élni, de nem érdemes. Világunk tele gyûlölködéssel, ám nekünk hinnünk kell a hit, a remény és a szeretet összefogó erejében." Aztán sorra olvasta fel az "alapkövet" letevôk és a diákházban a három évtized alatt tevékenykedett, ma már híres közéleti személyek, írók, parlamenti képviselôk, orvosok nevét. Bercea Victor, a kolozsvári diákház igazgatója többek között elmondta, hogy jelenleg az országban 13 diákház mûködik, jövôben Vásárhelyen szervezik meg a modern tánc-fesztivált.

Érdemoklevelet nyújtottak át a felszólalóknak, valamint a diákház valamikori tagjainak. A következôkben könnyû- és népzeneelôadók léptek fel a Mihai Eminescu mûvelôdési ház elôadótermében. Nagy sikert aratott az Inginer 2000 humorcsoportja, a Maris táncegyüttes, az Estudiantina manökencsoport, a Putin Styl csoport, de felléptek Kolozsvár, Szeben, Fehéregyháza, Ploiesti és Brassó diákházainak képviselôi is.

Marosvásárhelyen tegnap új unitárius templom alapkövét helyezték el

A marosvásárhelyi unitárius egyházközség a XX. század végén mivel fejezheti ki leginkább Istenbe vetett hitét, mint azzal, hogy templomépítésbe kezd – mondotta tegnap dr. Szabó Árpád püspök a város második unitárius templomának alapkôletétele elôtt. Az évezred utolsó századát, amely az anyagi és szellemi rombolás korszaka volt, nem lehet méltóbban elbúcsúztatni annál, hogy Istennek új hajlékot, gyermekeinknek lelki otthont teremtünk. Amikor a Csukás utcai tömbházakat építették, melyek árnyékában már ki is öntötték a templom alapját, senki sem gondolt arra, hogy az Úrnak is építeni kell, hogy neki is helye van az emberek életében. S a vörös terror évtizedeinek mulasztását a mai generációnak kell pótolni, amely Istenben vetett hittel vallja, aki hisz, nem menekül a megpróbáltatások elôl, hanem vállalja a küzdelmet és építkezik.

A tegnap délben szép ôszi napsütésben Szabó László, az egyházközség gondnoka népes hallgatóság elôtt olvasta fel az "idôkapszulába" helyezett, az utókornak szánt szöveget. Erre felrótták mindazt, amit a következô generációknak tudniuk kell a templomépítés elôzményeirôl, a telekválasztásról, a talajtani vizsgálatokról, a tervezésrôl, a beruházás értékérôl. Az erôdtemplomra emlékeztetô épületegyüttes Beyer Gábor és Fall Zsuzsanna tervei alapján épül fel. A terv statikai részét Barla Attila és Benke István kivitelezte. A beruházás – a jelenlegi lej-dollár árfolyammal számolva – 3 milliárd lej.

Az unitáriusok szerint e létesítmény nemcsak a felekezeti, hanem a kulturális élet központjává növi majd ki magát.

Az alalpkôletételnél jelen volt Nagy László lelkész, Fodor Imre polgármester, Burkhárdt Árpád alispán. Szavalt Kilyén Ilka.

Színészházaspárok az RMDSZ-ért

Pénteken közel éjfélhez ment haza a közönség, mondhatni maratoni elôadássá "sikeredett" az RMDSZ megyei szervezete új székházának felújításának támogatására rendezett jótéknysági elôadás. Idôben legalábbis túlontúl hosszúra nyúlt, ugyanis az este 7 órai kezdô gong utáni kétrészesben jócskán elüldögélhetett a közönség tova fél tizenkettôig. Mindenesetre telt ház elôtt játszott a színészgárda, nézôtéren volt az úgynevezett vásárhelyi kulturális és politikai elit, hozzájuk közel halkabbra fogva a szót, kérdés: mennyien nyúltak a zsebükbe kiadósan? Hiszen mondva volt az elôadás kezdetén: az új székház teljes rendbetétele legalább 220 millió lejre rúg. A Tompa Miklós Társulat tagjai megtették a magukét, volt, aki többet nyújtott a kelleténél is..., színre léptek hát az egyszer-kétszer családosodott mûvészeink, hiszen az volt a mûsorvezetô Nagy István idôs és középkorú kollégái felé röpített alapkérdése, hogy ki hányszor nôsült és vált, ki hányszor és hol... No ugyan. Szórakoztatóipar ide, szórakoztatóipar oda, kár, hogy nem jutott egyéb is eszébe az idôkozben rádiós mûfajba is átruccant, tehetségét máskor jobban kamatoztató színmûvésznek.

Kabaréjelenet, népballada, vers, mûdal és sanzon, színmûrészlet és nótacsokor szerepelt mûsoron, amelyet Kincses Elemér rendezett. Felléptek: Szélyes Ferenc és Szélyes Andrea, Csergôffy László és Szabó Mária, Ötvös Marika és Koszorús Kálmán, Mózes Erzsébet és Ferenczy István, Nagy István és Fodor Piroska, Kilyén Ilka és Ioan Ritiu, Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd mûvészházaspárok, Illyés Kinga, Balázs Éva és Kilyén László színmûvészek pedig szólóban.

Tudósításunk írása idején kaptuk a hírt, hogy a jótékonysági rendezvény belépôjegyeibôl 12,5 millió lej volt a bevétel. Az adományokról a megyei RMDSZ vezetôsége késôbb ad tájékoztatást. Ebbôl az összegbôl nem lesz még székházfelújítás, de a dologban érdekelteknek talán eszükbe jut, hogy a tanács által kiutalt székházat elsôsorban a tulajdonos kötelessége rendbe tenni. Nem lenne példa nélküli.

201, VI-VIII. osztályos tanuló vett részt az immár negyedik alkalommal megszervezett Vályi Gyula Emlékversenyen, amelyneka vásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola adott otthont, november 19- 21.-e között. A verseny mellett a programban Marosvásárhely kultúrtörténeti nevezetességeinek és tudós személyiségeinek megismerése, mûvelôdéstörténeti kerekasztal, szakmai tapasztalatcsere, valamint népdal- és tánctanulás szerepelt. A résztvevôk megismerhették a Vásárhelyen született és Kolozsváron elhunyt kiváló magyar matematikus, Vályi Gyula (1855-1913) életpályáját, valamint meglátogatták a Faipari Iskolaközpont mûhelyét is.

– A matematika tulajdonképpen egy más megnevezése az együvé tartozásnak – mutatott rá Dáné Károly, a megyei tanfelügyelôség szakfelügyelôje a tegnap tartott kiértékelôn. Kifejtette, minden résztvevô nyertes, hiszen tapasztalatot és barátokat szerezhettek. "Érdemes kitartóan, becsülettel dolgozni" – zárta felszólalását.

Sebestyén Júlia tanárnô, a marosvásárhelyi gimnáziumi matematikatanárok Vályi Gyula Társaságának társelnöke elmondta, idén volt a legnépesebb román részvétel, közel 30 román fiatal iratkozott fel a vetélkedôre. Ugyanakkor, míg eddig tíz vendégváros tanulóit fogadták, idén 15 helységbe küldtek meghívót, közülük kettô képviselôi (Gyimesbükk és Déva) hiányoztak.

Különdíjban részesült Király Zoltán (Lugos), Balázs Attila (Marosvásárhely) és Lefkovits Szidónia (Vásárhely). Elsô helyezettek lettek: VI. osztály – Puskás Attila (Marosvásárhely, 78 pontot ért el a lehetséges 100- ból), VII. o. – Szatmári Balázs (Szatmár, 100 pont), VIII. o. – Darvas Tamás (Barót, 83 p.). A nyerteseket emléklappal és könyvcsomaggal jutalmazták, s valamennyi résztvevôt emléklappal ajándékoztak meg.