|
LI. évfolyam 271. (14323) |
1999. november 19., péntek |
Az EBESZ csúcsértekezletén kimondottan rövid, mindössze tízperces találkozót tartott Isztambulban csütörtökön Jacques Chirac francia államfô és Gerhard Schröder német kancellár Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki a megbeszélés után rögtön el is utazott a konferencia helyszínérôl.
A találkozó résztvevôi megállapodtak, hogy december 21-én hosszabb megbeszélést tartanak. Egy francia szóvivô szerint a találkozón Jelcin azt mondta, hogy azért utazik haza, mert a csecsenföldi ügyekkel akar foglalkozni. Az orosz szóvivô szerint viszont a távozásnak az az oka, hogy csütörtökön nem írják alá az európai biztonsági chartát.
Még a hármas találkozó elôtt Alekszandr Volosin, az orosz elnöki adminisztráció vezetôje az orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy "teljes mértékben elégedett" az EBESZ- csúcsértekezlet eddigi munkájával.
Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivô közölte, hogy az államfô Igor Ivanov külügyminisztert nevezte ki a küldöttség élére, és felhatalmazta arra, hogy aláírja a záróközleményt.
Bill Clinton amerikai elnöknek kettejük csütörtöki találkozóján sem sikerült rávennie Borisz Jelcin orosz elnököt arról, hogy Csecsenföldön az erô alkalmazását váltsa föl tárgyalásokkal.
Jelcin a jelentések szerint "barátságosan, mackós öleléssel" üdvözölte Bill Clintont az isztambuli Ciragan-palota folyosóján, mielôtt megkezdôdött volna az EBESZ-csúcshoz kapcsolódó találkozó, de akkor egyikük sem mondott semmit a sajtónak.
A mintegy 45 perces megbeszélés után Clinton a tudósítóknak kijelentette: Jelcin nagyon nyomatékos volt, akárcsak én. Személyesen nagyon jól kijövünk egymással, de ez nem tartott vissza bennünket az egyet nem értéstôl. Hozzátette: reméli, hogy a plenáris ülésen elmondott, visszafogott hangú felszólalása hatást fog gyakorolni a csecsenföldi orosz politikára, és azt is, hogy még az elutazása elôtt haladást érhetnek el a témában.
Orosz részrôl a találkozót "nyíltnak és becsületesnek" minôsítette Szergej Prihogyko, Jelcin tanácsadója. Mint közölte, nem csak a Csecsenföldrôl, hanem fegyverellenôrzési és más kérdésekrôl is szó volt.
A Balkán újjáépítésére tett ígéretek betartását sürgette Madeleine Albright az Európai Biztonsági és Együttmûködési értekezlet isztambuli csúcstalálkozója keretében csütörtökön tartott külügyminiszteri megbeszélésen.
Mire tavasszal a hó elolvad, készen kell lennünk a tervekkel, hogy a térség lakossága munkához láthasson – mondta Albright, és azt javasolta, hogy a jövô év elején tartsanak konferenciát a Balkán újjépítésével kapcsolatos pénzügyi kérdésekrôl.
Össze kell gyûjtenünk az alapokat, hogy az elképzelések valóra váljanak. Ezt észben tartva dolgozzunk mostantól februárig, amikor remélhetôleg összeül a térségnek szánt pénzeket felajánló értekezlet - mondta Albright.
A külügyminiszterek meghallgatták Bodo Hombach fôkoordinátor beszámolóját arról, hogy hogyan áll a Balkán újjáépítése, amelyet a balkáni stabilitási egyezményben határoztak el szeptemberben, Szarajevóban.
Az Európai Unió 5,5 milliárd euró támogatás folyósítását mérlegeli a Balkán nyugati részén fekvô országoknak. A segélybôl "Szerbia népe" is részesülhet, ha teljesülnek a nemzetközi közösség által szabott feltételek – közölte Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az isztambuli EBESZ-csúcson.
Prodi kifejtette, hogy az EU végrehajtó szerve átfogó akcióprogramot szeretne a Balkán egésze számára, s ennek részeként mintegy 5,5 milliárd euró (5,74 milliárd dollár) segély folyósítását mérlegeli Nyugat- Balkánnak a 2000-tôl 2006-ig terjedô idôszakban. A Romániában és Bulgáriában befektetni tervezett 6 milliárd euróval együtt ez majdnem 12 milliárd eurós programot jelent Délkelet-Európa számára – hangoztatta.
Prodi szerint az EU programja elsôsorban az úgynevezett stabilitási és társulási megállapodásokon alapulna, vagyis a támogatást igénybe vevô országok szerzôdéses viszonyba kerülnének az Európai Unióval és világosan megnyílna elôttük az esetleges uniós tagság távlata.
Tíz évvel az 1989. évi fordulat után a lakosság számára ma sem egyértelmû, hogy forradalom vagy államcsíny történt-e Romániában a decemberi események során – ez derül ki a legújabb közvéleménykutatás eredeményeibôl.
Az októberi felmérése szerint a megkérdezettek 41 százaléka azt gondolja, hogy 1989 decemberében forradalom volt Romániában. Harminchat százalékuk azon a véleményen van, hogy ami tíz évvel ezelôtt történt, az nem forradalom, hanem államcsíny volt, miközben az emberek négy százaléka valami "másnak" minôsítette az akkori eseményeket, százból tizenkilencen pedig nem válaszoltak a kérdésre. Ennek ellenére a megkérdezettek hatvankét százaléka úgy ítéli meg, hogy "a forradalom sikeres volt", s csak 27 százalékuk szerint végzôdött kudarccal.
A felmérés egyéb adataiból kiderült, hogy a megkérdezettek 40 százaléka szerint a tömegek éhezése és szegénysége miatt lázadtak fel akkor az emberek. 19 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik szerint "Ion Iliescu és az ô emberei" járultak hozzá Ceausescu megdöntéséhez, csak két százalék sorolta a fordulathoz hozzájáruló személyek közé Tôkés Lászlót, s csupán egy százalék látta fordulatokozó tényezônek a temesváriak lázadását.
A tíz évvel korábbi eseményeket befolyásoló külsô tényezôk közül százból huszonheten a Szovjetuniót, tizenegyen a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hárman pedig Magyarországot jelölték meg.
Sajátos kép tárul az érdeklôdô elé azokból az adatokból, amelyek a következô kérdésre adott válaszok megoszlását tükrözi: Ki ártott a legtöbbet az elmúlt száz évben Románia politikai vezetôi közül? Itt az elsô helyre Nicolae Ceausescu került 22 százalékkal, ôt követi Emil Constantinescu 18 százalékkal, a harmadik helyen áll Ion Iliescu 7 százalékkal, Ion Antonescu csak 2 százalékot kapott ebben a sorban.
Még megdöbbentôbb, hogy az országnak "legtöbb jót okozó" politikusok sorában is Ceausescu áll az elsô helyen ugyancsak 22 százalékkal, ôt követi Iliescu 9, I. Károly király 5, Antonescu és Gheorghiu-Dej 4-4, Emil Constantinescu 3, Iuliu Maniu 2, Petru Groza és Ionel Bratianu 1-1 százalékkal.
A tegnap délelôtt felkereste a prefektust Vas Stefan, a Maros megyei szakszervezeti szövetség elnöke és Abodi Gheorghe ügyvezetô elnök, akik az egészségügyi szakszervezetek által az ellátásban, a kórházi életben tapasztalt hiányosságokat fedték fel dr. Dorin Florea elôtt. E beszélgetés után a prefektus rögtönzött sajtótájékoztatót hívott össze, ahol az újságíróknak elmondta: hadat üzen a kórházaknak, és felfüggesztette tisztségébôl Pop Dumitru PUNR-s városi tanácsost.
Az egészségügyi szakszervezetek képviselôi olyan számlákat juttattak el a prefektushoz, amelyekbôl kiderült, a kórház keretében mûködô gyógyszertár indokolatlanul sok gyógyszert ad ki. A fôispán egy 72 milliós számlát mutatott az újságíróknak, amin több olyan gyógyszer szerepelt, amelyekbôl – a betegség szerint – kevesebb is elég lett volna. Dr. Dorin Florea felkérte a szakszervezetek képviselôjét, hogy ne csak a fizetés növeléséért harcoljanak, hanem az ilyen és az ehhez hasonló esetekben is álljanak ki az alkalmazottak jogai mellett. Jobb menedzseléssel, odafigyeléssel másfele lehet irányítani azokat azt az összegeket, amelyek az említett módszerrel "eltûnnek". Orvosként hozzátette, amióta prefektus lett, szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a megyei kórházban és az orvosi egyetemen levô kollégái közül egyre többen a szakmai érdeklôdést, etikát felcserélik az anyagi érdekeltséggel. Olyan klikkek alakultak ki, amelyek a saját karrierjüket mindennél elôbbre helyezik. Példaként említette, hogy az orvosi kollégium fegyelmi bizottsága elôtt van Botianu Alexandru és Enasel Bogdan doktorok ügye, akik egy betegnek kiírt kezelés miatt összeverekedtek a kórházban. Hasonló dolgok tapasztalhatók az orvosi egyetemen is – hangsúlyozta a prefektus. Szerinte Pascu Ioan rektor olyan kollégákat és diákokat gyûjtött maga köré, akik mindenben támogatják. Ô meg nem törôdik semmivel, pedig az egyetemen minden tönkrement. Ilyen körülmények között ne csodálkozzunk, hogy egy ilyen híres orvosi egyetemi központból eltávoznak a jó szakorvosok – mondotta. Az ô közbenjárásának köszönhetôen rendbe tették a sebészetet, az intenzív osztályt, a sürgôsségi rohammentôszolgálatot, nemsokára 13 röntgen és egy tomográfgépet kap a kórház, de arra a következtetésre jutott, hogy nincs kinek... A prefektus kijelentette, rendet teremtene a kórházban, de sajnos a közigazgatási törvény nem teszi lehetôvé, hogy azonnal intézkedjen. A megyei kórházi tevékenység feljavításáért már tárgyalt Oseanu Virgil igazgatóval, akinek javasolta, hogy privatizálják a takarítást, a mosodát és az élelmezési részleget, mert, ha ezek a szolgáltatások magánkézbe kerülnek, megnô a felelôsség és kevesebb pénz vesztôdik el út közben. Egy bizottság létrehozását is szorgalmazza, amely megfigyeli a megyei kórház tevékenységét és az általuk megállapítottak szerint az illetékes szervekkel közösen döntik el, hogyan lehet a jelenlegi állapotokon javítani.
A prefektus ezután az újságírók kérdéseire is válaszolt, s így több más téma is felmerült. Megtudhattuk, hogy a közigazgatási törvény 42. cikkelye alapján felfüggesztette marosvásárhelyi tanácsosi minôségébôl Pop Dumitru PUNR-s tanácsost, aki a koronkai úton épített Premur benzintöltô állomásért perben áll a polgármesteri hivatallal. Ilyen körülmények között – a törvény elôírása szerint – nem lehet tanácsos. E döntést az elsô tanácsülésen közlik Pop Dumitruval.
Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban
A hétfôtôl bevezetett új közszállítási rend volt a polgármesteri hivatalban tegnap délben tartott sajtótájékoztató fô témaköre. Néhány hete civilizált közszállítást ígért az átszervezés nyomán Marosvásárhely lakosságának Crisan alpolgármester, ezzel szemben az utazóközönség káosszal kénytelen szembenézni. A megállóhelyeken félórákat kell az autóbuszokra várni, közben a maxi-taxik mellékútvonalakon, a városközpontot elkerülve közlekednek.
A sajtó ostromát Ignat Ionel, a polgármesteri hivatal községgazdálkodási igazgatója állta. Kifejtette, a temesvári Veltona cég által készített tanulmány, ami szerint átszervezték a közszállítást, alapjában jó. Hibák vannak – ismerte be az igazgató –, de ezeket a gondokat menet közben ki lehet küszöbölni. Nagyon lényeges tényezônek tartja az igazgató, hogy az új járatok kiszolgálására szerzôdéseket kötöttek a fuvarozókkal, és ezek alapján rendet lehet teremteni a vásárhelyi utasszállításban.
Az új forgalmi rendben máris történtek változások. Az egykori 3-as autóbuszjáratot felváltó maxi-taxik nem birkóznak meg az utasszámmal, ezért e járaton újra autóbuszok fognak közlekedni. Emellett pedig újraindítják a 16-os járatot is, amely a volt Ady negyedet köti össze a várossal. Ezek mellett több autóbuszra van szükség a 4-es és 17-es járatok kiszolgálására, ezt is néhány napon belül megoldják. Ekkor derült ki a sajtó kérdései nyomán, hogy a közszállítási vállalat azért nem tudja megfelelôen mûködtetni a járatokat, mert a közelmúltbeli személyzeti leépítések folytán nincs elegendô gépkocsivezetôje a cégnek.
Az utasszállítás átszervezésének alapjául szolgáló tanulmányt tanácsi határozat formájában április 29-én fogadta el a marosvásárhelyi tanács. Ettôl fogva a hétfôi átszervezésig csaknem hét hónap telt el, így logikus a kérdés, ennyi idô alatt nem lehetett elég sofôrt alkalmazni, hogy a járatokat kellô számú autóbusszal lehessen kiszolgálni? Válasz helyett az igazgató kioktatta az újságírókat, azt fejtegetve, hogy a sajtó támadó hangvételû állásfoglalása negatív hangulatot kelt a közvéleményben. Inkább a helyi média támogatását kérte, hogy a problémákat könnyebben meg lehessen oldani. Ekkor már csak "tájékoztató" jellegûnek titulálta a Veltona- tanulmányt, beismerve hogy számos hiányossága van, de ezeket néhány héten belül kiiktatják. Lapunkban számos alkalommal szóvá tettük, hogy a város közszállítását az utazóközönség érdekeinek megfelelôen kell megszervezni. Az illetékesek részérôl kijelentések szintjéig nincs is probléma, e tanulmány ügyében is többször hallhattuk, hogy ha ennek alapján szervezik a szállítást, az az utasok javára történik. Azonban, noha mintegy évvel ezelôtt kezdôdött a tanulmány készítése és újabb hónapok teltek el a tulajdonképpeni átszervezésig, az eredmény, legalábbis egyelôre, messze alulmúlja az utasok elvárásait.
A gázkútfúrás "hasznának" 20%- át továbbra is az állam vághatja zsbre
A marosvásárhelyi gázkútfúró vállalat, a Foraj Sonde Rt. mintegy 20%-ot kitevô részvénycsomagja került volna kalapács alá csütörtökön az Állami Vagyonalap székhelyén, ám a meghirdetett árverés érdeklôdôk hiányában elmaradt. A vállalat kontrollcsomagját, 51%-ot az alkalmazottak közössége birtokolja, ezért a meghirdetett tulajdonhányad csupán az esetleges részesedésre adott volna lehetôséget, de nem biztosította volna a vállalat ellenôrzését.
Aron Vasile, a Foraj Sonde Rt. igazgatója elmondta, hogy az alkalmazottak közössége (PAS) érdeklôdött volna a meghirdetett tulajdonhányad iránt, de a megszabott, "aberráltan magas" kikiáltási ár miatt lemondtak a licitálásról. Mindazonáltal, amennyiben a késôbbiek folyamán alacsonyabb árat szab meg az ÁVA, lehetséges, hogy a felkínált 20%-ot megvásárolják. A gázkútfúrók egyébként nem tartoznak a szerencsés helyzetûek közé. A tavaly a vállalat 70 milliárd lejes forgalmat bonyolított, de veszteséggel zártak, míg az idén – mondta az igazgató – örvendenének, ha sikerülne a veszteséget ledolgozni. Súlyos teherként nehezedik a vállalatra az a 4,5 milliárdos adósság, amelyet az államkasszának kellene kifizetni a HÉA (TVA) és profitadó fejében, de amelyet az adósságlánc miatt a cég évek óta továbbgörget. Tudni kell ugyanis, hogy a Foraj Sonde Rt. szinte kizárólagos megrendelôje az Exprogaz Rt., amely az ismert okok – a nagy állami gázfogyasztók fizetésképtelensége – miatt nem tudja kiegyenlíteni teljes egészében a számláit. A fizetési lánc végén található Foraj Sonde ilyen körülmények között nincs irigylésre méltó helyzetben, tehát egyáltalán nem meglepô, hogy senki nem érdeklôdött az összességében 4,2 milliárd lejért felkínált részvénycsomagért.
Október elsején kezdte meg mûködését a marosvásárhelyi székhelyû Gyerekétkeztetési Alapítvány. A tegnap Körtvélyfáján tartott sajtótájékoztatón ismertették az alapítvány céljait és jövôbeni terveit. Ezt megelôzôen a helybeli óvoda gyerekei között édességeket osztottak szét.
– Megalakulása óta a rudeni-i (Ilfov megye) általános iskolát és óvodát, valamint a körtvélyfáji iskolát összesen 48 millió lejes adománnyal segítette az alapítvány – mutatott rá Moldovan Petru vezérigazgató. Elmondta, több iskolától érkezett kérés az alapítványhoz, azért esett a választásuk a rudeni-i tanintézményre , mert ott 12-15 fôs családok gyerekei tanulnak. Pillanatnyilag 45 óvodás gyerek tízórai étkeztetését biztosítja az alapítvány. Folyamatban van a chitilai iskola számára szervezett pénzgyûjtési akció is, melyre azért volt szükség, mivel a község kétezer iskolásának 40 százaléka munkanélküli szülôk gyereke. Az ország déli településeivel szemben az erdélyiek helyzete jóval rendezettebb.
Kedden 60.000 cégnek küldtek az országba levelet, melyben felkérik a tulajdonosokat, 50.000-tôl 500.000 lejig terjedô adománnyal járuljanak hozzá humanitárius jellegû tevékenységük kifejtéséhez. A tegnap az RTC Kft. válaszolt, segítségét ajánlva fel.
– Hat éve létezik Magyarországon a Gyerekétkeztetési Alapítvány. A budapesti iroda meglehetôsen kis létszámú apparátussal dolgozik, hat személyt foglalkoztat – mondta Specht József, a vásárhelyi kirendeltség és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Eddig 756 anyaországi iskola és óvoda kapott összesen 150 millió forint értékû támogatást, amibôl az illetô tanintézmények élelmet vásároltak a nehéz anyagi körülmények között élô családok gyerekei számára. Ma már 240.000 magyarországi vállalkozót tartanak nyilván adatbázisukban, akikkel interneten tartják a kapcsolatot. Specht József elmondta, az étkeztetési program feltételezi a napközi-rendszer létezését. Mint ismeretes, a nyugati oktatási rendszer felépítése magába foglalja a tanulóknak az iskolák és óvodák keretében való étkeztetését. Ennek hiánya miatt választották a délelôtti szünetben szendvics és savanyú tej kiosztását.
Fél éve jegyeztették a romániai fiókszervezetet, a jogi eljárások miatt mindössze egy hónapja kezdhette meg mûködését. Megtudtuk, a magyarországi Gyerekétkeztetési Alapítvány és a körtvélyfájai Barátság Alapítvány közötti együttmûködés következtében alakult az itteni szervezet, amelynek székhelye ugyan Körtvélyfája, ám irodája a megyeközponti Oituzului utca 2. szám alatt van. Az alapítvány tevékenysége nem kizárólag magyar jellegû, ezt támasztja alá az a tény, hogy elsô alkalommal a Bukarest melletti Rudeni és Chitila települések iskolás és óvodás gyerekeit segítették.
Az alapítvány hatévi tevékenysége során Németországban is indítottak fiókszervezetet, egy-két éven belül pedig Ukrajna és Moldova kapcsolódik be a hálózatba – összegzett Moldovan Petru.
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Mielôtt belebonyolódnánk az ünnepek és az ereklyék diplomáciai értelmezésébe, otthonról koboznak pöngése, egy másik, Ion Caramitru miniszter úrral kapcsolatos közlemény is tûnôdésre indít párizsi csöndességemben. Szomorúan értesültem arról, hogy anyagi nehézségek miatt Budapesten elmaradnak a bukaresti kulturális napok. Minthogy e történetnek több vonatkozásában is koronatanúja vagyok, szabad legyen elmondani az események elejét is. Mert a hír kedvezôtlen, a magyar—román kapcsolatok pedig fontosabbak annál, minthogy egy gazdasági okkal elintézôdjön és megszûnjön egy nemes kezdeményezés.
A miniszteri udvartartásból 1997 decemberében tudatták velem, hogy 1998 márciusában a bukaresti kulturális napok egyik fontos eseményeként a Bulandra társulata vendégszerepel a Nemzeti Színházban. Örömömnél az aggodalmam erôsebb volt, mert a világ egyik legjobb társulatának vendégszereplését elôkészíteni nem egy- két hónap, hanem egy esztendô szükséges. Nemcsak illembôl, hanem a feladatokból adódó sokféle kötelezettség okán is. A minisztérium illetékes osztálya semmit nem tudott az eseményrôl, ôket nem tájékoztatták, mondván: Magyar Bálint és Ion Caramitru miniszter úr állapodott meg errôl. Mivel jön a Bulandra? Nem tudták megmondani. Most kezdték a próbákat, valamilyen mai román szerzô bemutatójára készülnek, ennél többet a bukaresti magyar illetékesek se mondtak. De hát képek, plakátok szükségesek: a szinkrontolmácsoláshoz a darab lefordítása is sürgetô; a sajtóanyagok összeállítását sem tudjuk így elvégezni tisztességesen; lehetetlenül kevés az idô, érveltem. S kértem, hogy nyugodtan, s következô ôsszel méltó elôkészületek nyomán fogadjuk a Bulandrát. Talán költségeket kímélve javasoltam, a kiváló társulat népszerûségét azzal is erôsítjük, hogy ne csak Budapesten és szinte a szakmának játsszanak, hanem álljanak meg Szegeden és Kecskeméten is. Ahogy a korábbi vendégjáték alkalmával, a Leonce és Lénában Kecskeméten tapsolhattam Caramitru fanyar hercegének. Kafkai homály kísérte az elôkészületeket. Százezrekben mérhetô kiadást jelentett a Nemzetinek a Bulandra egy estéje is, de a színházi fôosztály széttárta kezét, ôket nem tájékoztatta Magyar Bálint, így nem segíthetnek. Aztán közölték, hogy április 3-án lesz az elôadás, a kulturális napok záróeseményeként, s Caramitru miniszter úr is Pestre látogat. Örvendtem neki azért is, hogy talán módunk lesz folytatni a két évvel korábban a Mesterek Pincéjében egész délutáni jókedvû beszélgetésünket, noha vendégrendezésének közös gondolata persze, e magas méltóság betöltésének idôszakára, felfüggesztendô.
Feljegyzéseimet nézem: sûrû napot éltem 1998. április 3-án. Péntek volt, s elôzô napon felszültté vált a román kormány sorsa, így Caramitrué is. Délelôtt már szerelt a Bulandra mûszaki gárdája, hogy Vlad Zografi Péter vagy a Napfoltok címû drámáját elôkészítse az esti elôadásra, amikor érdeklôdtem Bukarestben és a pesti illetékeseknél: jön-e Caramitru, mert tiszteletjegy, protokoll, az elôadás elôtt elhangzó beszédekhez a technikai berendezések biztosítása feladatokat jelentett számunkra is. Nem tudtak semmi biztosat a román miniszter úr jövetelérôl. Arcpirító volt, amit a magyar miniszter kabinetfônöke mondott: Magyar Bálint csak akkor jön el az elôadásra, ha Caramitru is itt lesz. Ôt tehát igazában a Bulandra nem érdekli? Ô, aki valamennyi nyilatkozatában színházi illetékességének bizonygatását családi indíttatásával kezdi, nem kíváncsi e csodaszínházra? — döbbentem meg. De aztán az utolsó utazási eséllyel, a délutáni géppel mégiscsak megérkezett Caramitru. Így a közönséget csukott függöny fogadta, mert a két miniszter szólni kívánt. Ma is szégyekezem Magyar Bálint készületlenségén, két vagy három mondattal emlékeztetett a bukaresti magyar eseményekre, s hogy Romániában magyarok is élnek, csaknem Kádár János vásárhelyi színvonalán. S evvel be is fejezte. A színház videóján rögzítettük: a bukaresti együttes rendkívüli voltáról Magyar Bálintnak szava sem volt. Aztán Caramitru következett, s úgy szólt a közönséghez, ahogyan Magyar Bálintnak is illett volna beszélni: diplomatikusan, megnyerô eleganciával. Egy tûnékeny este, s másnap Caramitru és a Bulandra is hazaröppent. Ára: elsietett és iszonyú költekezés — mindkét oldalon — egy többnyire belterjes budapesti közönség tetszésére. Ha a Bulandra egy elôadását a televízió levetíti késô este, tehát méltatlan idôpontban is, több százezren s nem csak budapestiek látták volna. Nem túlzás, de ha a hatszáz budapesti nézôt, ha délelôtt Bukarestbe utaztatjuk s éjjel, elôadás után vissza, akkor is olcsóbb lett volna e korteskedés. Mert most már valljuk be a méltatlan sietség, az erôszakolt elôadás okát! Magyar Bálintot csak a diplomáciai és a szereplési kénytelenség hajszolta. A közelgô magyarországi választások miatt vált fontossá és sürgôssé a Bulandra vendégjátéka és a budapesti kulturális hét.
Mondandómat zárhatnám azzal, hogy a román—magyar kapcsolatok sosem süllyedhetnek választási korteshadjárat nívójára. Amint az erdélyi magyarság ügye tegnapi és mai magyarországi és romániai magyar frázisvitézek hitbizományába se engedhetô át. De annak a napnak még egy diplomáciai eseménye volt. Mert a Bulandra vendégszereplésének délelôttjén találkozót kért a bukaresti Nemzeti Színház mûvészeti vezetôje, aki már a következô, vagyis a most elmaradt, pesti esemény színházi plánumával állt elô. Nem egy nap, s nem egy elôadás. Három elôadás akár több napon át a budapesti Nemzeti minden színpadán! A vendégmûvészek és mûszakiak összlétszáma: száztíz. Elképed hallgattam lázas álmait, s nem tudtam eltántorítani mániákus elgondolásától. Aztán, szavát betartva, a részletes és változatlan mûsortervet és utazási programot is postázta Bukarestbôl.
Nincs pénz se itt se ott — látható volt ez már 1998-ban is.
Ne áltassuk magunkat: gigantomán szereplési mániák helyett csöndesen és szívósan és tehetôsségünk aránya szerint dolgozhatunk együtt. Ne Párizsban és ne Párizsnak és ne választásokra tetszelegjünk, hanem magunk közt intézzük dolgainkat. Szavatartóan. Gábrieli ártatlansággal — annyi után is.
Egyébiránt a Le Monde cikkéhez még annyit: Ion Caramitru, az egykori nagelschmidt nem outsider!
Színésznek és politikusnak is profi. Így azt is tudja bizonyára, hogy új elôadásban új szerepet kell tanulni...
Tegnap délre hirdette a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, a Vásárhelyi Diákliga és a Petru Maior Egyetem Diákszervezete a tiltakozó megmozdulását. Mint ismeretes, a diákok a magas bentlakási díjak, az alacsony ösztöndíjak ellen tiltakoznak, továbbá azt kérik, hogy a közszállítási eszközökön 50 százalékos kedvezménnyel utazhassanak.
– A törvény értelmében 72 órával a megmozdulás kezdete elôtt kell kérni a polgármesteri hivatal jóváhagyását. Ezt mulasztottuk el, s mindössze kedden nyújtottuk be az iratot a hivatalba. Emiatt nem tarthattuk meg csütörtökön délben a tiltakozást – nyilatkozta lapunknak Sipos Remus, a Vásárhelyi Diákliga elnöke. Elmondta, figyelmeztetés érkezett a rendôrség és a csendôrség részérôl, miszerint, abban az esetben, ha az egyetemisták engedély nélkül kivonulnak a utcára, minden eszközzel közbeléphetnek eloszlatásukra. Ezeket a kellemetlen incidenseket védte ki a diákliga azzal, hogy lefújta a tegnapi megmozdulást.
Mint ismeretes, Románia elnöksége szerdára, november 17-re hirdette a határidôt, amikor is érdemleges választ ad a diákok követeléseinek megoldására vonatkozóan. A múlt héten pénteken a Cotroceni palotában az ország 27 diákszervezetének képviselôit fogadta Emil Constantinescu államelnök és Marga Andrei oktatásügyi miniszter, megígérve, hogy szerdáig a Hivatalos Közlönyben határozat formájában közlik a diákokkal a kormány döntését. Ez nem történt meg, ezért az ország egyetemistái tovább folytatják tiltakozásukat. Kivételt képeznek a Diákliga (LS) tagszervezetei (ennek része a Vásárhelyen Baciu-szárnyként ismert liga), mivel korábban protokollt írtak alá a kormánnyal, s megelégedtek az elvárásaik részleges teljesítésével.
Sipos Remus tájékoztatása szerint a jövô héten is folytatják japán sztrájkjukat, s ahogy megszerzik az engedélyt, megtartják a felvonulást.
A fegyelmezetlenség és az arcátlanság tetôfoka volt, ami szombat este a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban történt a Prezent Lyceum Jelen nevet viselô fesztivál záróünnepségén. A botrány fôszereplôi a középiskolások voltak, ami nemcsak az ô, hanem tanáraik, a szervezôk, egész Marosvásárhely szégyene. Hogyan történhetett meg ilyesmi a város egyik legrangosabb mûvelôdési központjában? — tettük fel a kérdést az ünnepségen jelen levô tanároknak, igazgatóknak, illetve a szervezô polgármesteri hivatalnak.
Hihetetlen, hogy ennyire civilizálatlanul viselkedtek a középiskolások. Felháborító és megbotránkoztató — jelentette ki Losonczi Terezia, az Unirea líceum aligazgatója. Az elképzelhetôt is felülmúlta a diákok viselkedése, de a csúfos kudarcot mégis a szervezôk rovására írja. Szerinte, nem lett volna szabad beengedni a diákokat anélkül, hogy tudták volna, melyik líceum hanyadik sortól hányadikig foglal helyet. Ha ezt a beosztást a meghívókon feltünteti, akkor a tanárok, felügyelôk tudták volna fegyelmezni a diákjaikat. Mivel ez nem történt meg, a diákok számára idegen igazgatók, aligazgatók, tanárok autoritás hiányában eredménytelenül szóltak az ifjakra. Megdöbbentô, amire nem számítottunk — mondotta az aligazgató —, hogy egy rangos rendezvényen is "elszabadulhat a pokol". Nem gondoltak arra, hogy a fiatalokban nincs annyi önkontroll, hogy felügyelet nélkül betartsák a viselkedés elemi szabályait. Íme, itt a példa, ha a tanár nem áll a diákja mellett, akitôl valamelyest tart, akkor a Nemzeti Színházat utcasarki köpködôvé minôsítik vissza.
— nyilatkozta Láday Zoltán, a Bolyai Farkas Líceum tanára. Ha a polgármesteri hivatal szervez valamit, akkor elejét veszi a bonyodalmaknak. Számozott meghívókat kellett volna küldjenek a líceumoknak, s akkor a tanárok felelôsségre vonhatták volna diákjaikat. Kezdés elôtt mindenki "benyomult", nem lehetett tudni, ki diák és ki nem!
A magyar nemzetiségûeket nagyon felháborította, hogy amikor magyarul szólaltak meg, a többiek fütyülni kezdtek! Pedig a rendezvény eredeti célja a különbözô tanintézmények egymáshoz való közeledése volt! S nem az, hogy együtt cigizzenek, dobálózzanak, ordítozzanak! Ilyet nem lehet!
Be kell vallanunk, mi, pedagógusok is felelôsek vagyunk — mondotta Frânceanu Florina, a Mûvészeti Líceum igazgatója. A fiatalokat az agresszivitás jellemzi, ezért hibásak vagyunk. Líceumunk diákja a zongorán kísérô tanárnôvel együtt — a lézerlámpa és a bekiabálások miatt — le kellett volnuljanak a színpadról, a többi mûvészetis diák felháborodására. Sajnos, a fiatalokat nem úgy nevelték, hogy tudják: még az erdôben is viselkedni kell. Hát még a Nemzeti Színházban! Majd hozzáfûzte: a történtek ôszintén elszomorították, s arra figyelmeztetnek, hiba csúszott az ifjú nemzedék nevelésébe. Sem a család, sem az iskola nem tett eleget azért, hogy a felnövekvô generációba a tudás mellett a viselkedés szabályait is belesulykolja. A pedagógusok feladata, hogy azt, ami még menthetô, megmentsék, s az ifjúság viselkedésmódján változtassanak. Ez hosszadalmas és idôigényes munka. Diákkal, szülôvel többszöri megbeszélések sorozata vezethet oda, hogy a viselkedészavarokkal küzdô, amúgy jó szellemi képességû diákoknál egy-két év alatt eredményt érjenek el. Az ifjak frusztráltak, nagyon fiatalon egy sor csalódás éri ôket. Gondjaikkal nem foglalkoznak eleget. A személyiségformáláshoz jó példát kell mutatni, amire felnézhetnek. Sajnos, egyre kevesebb a jó példa, mert a felnôttek is — a mindennapi csalódottságból adódóan — idegesek, s feszültség nyomja rá bélyegét a fiatalságra. Ez a feszültség ellenôrzés, felügyelet hiányában fel is szabadul, úgy, mint szombaton. A mai fiatalságra mégsem jellemzô a szombat esti viselkedési mód, többségük tud és akar is tisztességesen viselkedni. Az igazgatónô meggyôzôdése, a fiatalok éppen olyan hajlamosak a jóra is, mint a rosszra, csak irányítani kell ôket.
Szombat este hat személy állt a bejáratnál, akiket azért állítottak oda, hogy a tanulókat ellenôrzôkönyv alapján engedjék be. Csakhogy ezeket nem vitték magukkal. S ráadásul lekezelték az ellenôröket — mondta dr. Ciugudean Marina szervezô, a polgármesteri hivatal ifjúsági ügyekért is felelôs igazgatóságának vezetôje. A rendôrség beavatkozását kellett kérni, akkora káosz lett a bejáratnál. A tanárok, igazgatók vádjai hallatán, beismerte, hibáztak azzal, hogy nem számozott meghívókat küldtek, de nem számítottak arra, hogy ilyen sokan mennek el, és ilyen civilizálatlanul viselkednek. Azt viszont elvárták volna, hogy minden líceum csoportja szervezetten, tanárok kíséretében, felügyelettel jelenjen meg.
Függetlenül attól, hogy ki vonható felelôsségre az incidensért, amelyen szervezési hibák sorozata is közrejátszott, s a megbolydult tömeg viselkedését nem lehetett civilizált mederbe terelni, mi, marosvásárhelyi polgárok, akiknek középiskolás, elemista vagy csak óvodás gyermekei vannak, elgondolkodhatunk azon, hogyan találjuk meg a nevelés helyes útját. A szombat esti példa azt igazolja, hogy a középiskolások csak akkor tudnak viselkedni, ha a tanárok rendôrként állnak mellettük, ami annak következménye, hogy szülôk és tanárok elsiklottak a lényeg, az emberré nevelés mellett.
Sznob a média, ha valami "nagyobb horderejû" esemény történik kies tájainkon, hát azonnal elpártol a kisebb közösségektôl, hagy csapot- papot, és hanyatt-homlok rohan a szenzációra, még akkor is, ha csupán holmi néptánctalálkozóról van szó. A filmesek jól tudják, mire "harap" az MTV-2 meg a Duna TV; egyúttal azonban ki is tolnak magukkal, hiszen a képes világban is az "erôsebb kutya..." elve érvényesül, vagyis a befutott fiúk tudósításait látjuk majd másfélpercre zanzásítva.
A Mezôség kapujában még ôrzi magát néhány település, miközben "beljebb" már fuldokol a megritkult magyarság a holttenger nyelvi idegenségében. Ezért kell különös figyelemmel követni minden jóravaló kezdeményezést, amely a hagyományápolással, a nyelvi, az etnikai identitás megôrzésével kapcsolatos. Fintorgó "értelmiségiek" ismerik a kecsua szokásvilágot és akár hosszú órákon át képesek vitázni is róla; miközben a fatornyos falujukat, melybôl atyáik és anyáik származnak, "nemesen" utálják.
Visszaigazolásra van szükség — a sajtó részérôl is. Sôt innen különösképpen. Az olyan embereknek, mint a mezôbándi Böjthe Zoltán, aki lakodalomnyi népség "ellátását" vállalja magára számos társával, a lelkésszel, a tanítókkal, tanárokkal, a bándi lakosokkal, vállalkozókkal együtt. Nem riad vissza, mikor a sok-sok autó befordul az iskola udvarára, olyan emberi közösséget tud a háta mögött, amely nem hagyja cserben. Ezért "hajt", lót-fut, beszerez, készíti elô a "hátteret", miközben szôleje sem termett, betonkaróit s a kevéske termést ellopkodták, utolsónak kellett kivetnie a földbôl. Nem terem nemes bor Bándon. De terem nemes lélek, meleg szívû
társaság, hírére sokat adó magyar nép.
Mezôbánd, november, ködös szombat. A tánc, az ének, a vigasság napja. A beérett remény vigassága, a várt jövô jele: hogy innen nem fog kitántorogni sem "Magyarba", sem "Nyugatra" a fiatalság. Minden romlás és rontás és mostoha körülmény ellenére.
Oda kellene figyelni az ilyen közösségekre, anyagilag is megtámogatni ôket jövôépítô vállalkozásaikban.
A marosvásárhelyi Csereerdô felé vezetô Május 1., Kishegyszôlô utcában található hétvégi házak tulajdonosai sorozatos fosztogatások áldozatai. Mindent, ami fogható, ellopnak. S ez nemcsak most van így, hanem évek óta, annyi különbséggel, hogy most gyakoribbak a betörések. Eddig csak a mozdítható tárgyakat vitték, most az ajtókat, ablakokat is.
A jelenségre Fazakas Antal hívta fel a figyelmünket, akinek a 10. szám alatt található a telke. Eddig függönyöket, szônyegeket, ágynemût, abroszokat, háztartási cikkeket, edényeket, barkács- és kerti szerszámokat, ajtót-ablakot loptak el tôle. Bodoni Sándortól pedig deszkát, kályhát, bútort, s a ház ablakát vitték el. Egy másik szomszédtól 30 nyúlnak, tyukoknak kelt lába. A kárvallottak tudják, hogy a tetteseket a közelben levô Hidegvölgy lakói között kell keresni, amit a rendôrséggel is közöltek. A lopásokról tudomást szereztek, de semmit sem tesznek ezek megakadályozásáért. Az utcáért felelôs rendôr vállvonogatva áll tovább, s a tulajdonosok maradnak a kárral és bosszúsággal.
Víz nélkül címû cikkünkhöz, amelyben a Szamos utca 11. szám alatt lakó tizenegy tagú Turdean család elkeserítô helyzetét írtuk meg, az Aquaserv közli, mi a teendô abban az esetben, ha valaki igényli az ivóvízhálózatra való csatolást.
A magánház tulajdonosoknak kérvényezniük kell a marosvásárhelyi Aquaservnél a víz bevezetését, amelynek teljes költségeit a kérelmezô állja. Abban az esetben, ha a lakók bérlôk, a tulajdonos, vagy ha ez nem rendelkezik pénzzel, akkor a bérlôk állják a beruházás költségeit. A víz bevezetéséhez a tulajdonos beleegyezésére is szükség van. Mint a cikkben jeleztük jelen esetben, sem a tulajdonos Locativ, sem a bérlô nem rendelkezik kellô anyagi alappal, így marad az egyetlen járható út, hogy a lakók a Békási vagy Szamos utcai kutaktól hordják a vizet. Ehhez az igénylônek kérést kell benyújtania az Aquaservhez, melynek alapján a két fél szerzôdést ír alá. A szerzôdés leszögezi, hogy a fogyasztó, vagy fogyasztók kötelesek kifizetni az utcakútnál elhasznált vízmennyiséget.
Orbán Balázs A székelyföld leírásában megemlíti, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem idejében a vásárhelyiek fele unitárius hitre tért. Ebben az idôben a Teleki könyvtárral szemben a Fazekas, ma Borsos Tamás utca sarkán is volt egy "díszes templomuk és gymnáziumuk". Ezeket Mihály vajda, illetve Basta generális zsoldosai feldúlták.
Ezt követô idôszakban az erôszakos hittérítések miatt az unitárius felekezet majdnem eltûnt. Másfél évszázad múltán, az ezernyolcszázas évek derekától az unitáriusok száma fokozatosan növekedett, a "legnagyobb székely" 160 unitárius lélekrôl tesz említést. Ugyancsak ô írja, hogy a "Fazekas utcai nagy telek két utcára nézô szögletén emelkedik azon csinos imaház, melyet 1869-ben a hívek buzgalma pár hónap alatt épített fel". Ez az épület ma is létezik, de hetven éve nem imaház. A neogótikus unitárius templom 1929-1930-ben tizenegy hónap alatt épült fel. A meghitt templom már rég kicsinek bizonyul Marosvásárhely több mint 4000 unitáriusa számára. Ezért szükséges egy új templom építése, melynek alapkôletétele vasárnap délben fél egy órakor lesz a kövesdombi Csukás utcában.
Az erôdtemplomra emlékeztetô épületegyüttes 400 férôhelyes templomból, tanácsterembôl, irodákból, belsô udvarból áll majd.
Nagy László esperes és Szabó László gondnok bízik abban, hogy az unitáriusok és más felekezetûek hozzájárulásával az felekezeti létesítményük vonzó kulturális központtá növi ki magát.
Idén is Szent Erzsébet-napi gyûjtésre kérte fel a katolikus hiveket dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek. Immár hagyománnyá vált, hogy az egyházmegye Szent Erzsébet (november 19.) napja utáni vasárnapon célirányos adakozást szervez. Tavaly a mozgássérültek, idén pedig a szellemi fogyatékosok megsegítésére gondoltok, s a perselyezés teljes összegét erre fordítják. A felhívás minden jóakaratú emberhez szól, aki áldozhat e nemes célra.
Székely Pétert, a körzeti Caritas egyházi segélyszervezet irodájának vezetôjét kérdeztük, hogyan bonyolítják le a gyûjtést, s ennek befejeztével hogyan oldják meg a segélyek szétosztását. Az itteni irodavezetô, akárcsak a többi hasonló szervezet irányítója úgy értékeli, legjobb, ha a hívek pénzbeli adománnyal segítenek, mert ennek sokkal könnyebb a kezelése. Maros megyében összesen 41 plébánia szervez gyûjtést. Az élelmiszer- vagy ruhaadományokat is szívesen fogadják, ám ennek kezelése Marosvásárhelyen nehézségekbe ütközik, mivel a marosvásárhelyi Caritas-szervezetnek még csak épülôfélben vannak a helyiségei, s jelenleg nincs mód a raktározásra. A többi plébánia, ahol megoldott a raktározás, s a híveknek, vagy más felekezetû adakozók felajánlanak élelmiszert vagy ruhanemût, ott minden további nélkül elfogadják azokat.
A katolikus egyháznak a felebaráti, embertársi szeretet jegyében meghírdetett gyûjtési akciója egyben felmérés is, mert valamennyi plébániának közölnie kell, hány értelmi fogyatékos személyt tartanak nyilván. Lévén, hogy eddig csak hozzávetôleges statisztika volt errôl, a katolikus egyház most pontos adatokra számít éppen a jövôbeni segélyezések megkönnyítése miatt. Székely Péter szerint, a Caritas-segélyszervezet, jóllehet a katolikus egyház mûködteti, más felekezetûek megsegítését is felvállalja. Nem csak most, hanem minden hónap elsô szombatján a plébániákra élelem- és ruhaadományokat várnak.
A vasárnapi perselyezés bevételét a központi Caritas-szervezethez juttatják el, majd innen a szellemi fogyatékosok számának függvényében küldik vissza a plébániákra.
Jó néhány éve már, hogy a marosvásárhelyi filharmónia zenekarát hagyományszerûen fellépô vendégegyüttesként várják és fogadják szeretettel Németország néhány városában Franz Lamprecht karmester jóvoltából, illetve erkölcsi támogatásának köszönhetôen. Bár nem csak! A közelmúltban tehát újabb ottani hangversenykörútjáról érkezett haza együttesünk. Szereplésükrôl, a turné során velük tartó Muresan Gheorghéval, az intézet adminisztratív igazgatójával beszélgettünk a hét végén.
– Helyénvaló hagyományteremtésrôl beszélni, mert l99l óta Düsseldorfban, Wuppertalban és Hildenben évente 4-5 kis évadot is szervezünk. Kezdetben egy- két alkalommal csupán, ám ahogy telt az idô, és a hallgatóság egyre jobban megismerhette zenekarunk, ének- és hangszerszólistáink mûvészi képességeit, a meghívások száma gyarapodott. Mára már arról is meggyôzôdhetett a zenekedvelô német publikum, hogy mi is épp annyira pontosaknak és megbízhatóaknak bizonyulunk, mint bármely ottani együttes. Igaz, tanultunk tôlük!
— Az is bebizonyosodott hát, hogy az eltelt csaknem tíz esztendô alatt nemcsak arról volt szó, hogy Lamprecht úr — aki l990 óta filharmóniánk mûvészeti tanácsának tagja, és Pro Urbe díjasunk is — számíthat ránk! Hogy karmester- zenekar jótékonyan szokott össze, hanem arról is, hogy rászolgáltunk az irántunk tanúsított emberi- szakmai bizalomra egyaránt. Legutóbb is azért, hogy három hangversenyt tarthassunk, 1800 km-t tettünk meg megállás-megszállás nélkül. Turné után, pihenés helyett visszaút, reggel próba itthon...
– Igaz, erkölcsi, szakmai siker, elégtétel is származik áldozatos munkánkból. Hisz több mint 10.000 fônyi hallgatóság elôtt éjszaka koncertezni nem mindennapi dolog! A mûsorunkról? Annyit talán, hogy általában a vendéglátóktól kapunk erre ajánlatot, melyet, ha lehetôségeink megengedik, tiszteletben is tartunk. Bár volt arra is példa, hogy együtt beszéltük meg a programot. Mûfajgazdag, változatos mûsorunkban most nemzeti romantikus és modern — Verdi, Schubert, Saint-Saens és Mendelssohn — valamint klasszikus szerzôk — Haydn és Mozart alkotásaiból válogattunk, gyászmisében, versenymûben, nyitányban, fúvós divertimentóban, concertóban illetve szimfóniában gondolkodva. November 6-án Wuppertalban, a tanácsháza gyönyörûen felújított termében Verdi Rekviemét szólaltattuk meg a kolozsvári filharmónia nagyszerû kórusa közremûködésével, kiegészítendô a wuppertáli l00-l20 tagú kórust. Hetedikén, Düsseldorfban, ottani szokás szerint de. ll órától a kb. l600-2000 fôt befogadó Tonhalle teremben is telt házzal koncerteztünk. Illetve, ezt megelôzôen három fúvósunk — Székely István és Makkai István klarinét, Danut Ioan Docolin fagott — a Lamprecht úr által tehetséges fiatal muzsikusok ösztönzésére szervezett ún. Junge Elit-hangversenysorozatban lépett közönség elé. Elôhangversenynek nevezik e sorozatot, melynek során, miközben a közönség megérkezik, ki-ki elfogyaszt egy-egy kávét-teát, megkeresi helyét a hatalmas teremben, eleve zenét hallgatva készülhet fel lelkileg is az elkövetkezendô hangversenyre. Fúvósaink Mozart 3. Divertimentóját adták elô, és sikerük megérdemelt volt. A nagy koncerten aztán Mendelssohn Hebridák c. nyitánya, Haydn C- dúr gordonkaversenye, Saint-Saens 3. h-moll hegedûversenye valamint Schubert 6. C-dúr szimfóniája hangzott el. szolgált meglepetésére. Mindenki a rendkívül tehetséges, fiatal orosz hegedûmûvész, Irina Koscharskij szereplése. Hildenben aztán ismét a Verdi- gyászmisét játssztuk. És újabb helyi szokás. A hangverseny szünetében a közönség pezsgôt fogyaszt. Másrészt, ha tetszik számára mindaz, amit a hangversenydobogón hall, ezt nemcsak tapssal, lábdobogással is kifejezheti. "Dobogtak" hát értünk is, nekünk is. És reméljük, teszik még a jövôben is.
— Ebbôl érthetjük azt, hogy ismét "kifele áll" a filharmónia szekere rúdja...?
– Szilveszteri hangverseny-sorozatra utazunk december végén Németországba. De errôl, ha közelebb majd az indulás.
Az állami mezôgazdasági vállalatok privatizálására vonatkozó törvényt nem sürgôsségi rendelettel, hanem normális parlamenti procedúrával fogadják el – nyilatkozta Ion Diaconescu parasztpárti elnök. Mint ismeretes, Vasile miniszterelnök megakadályozta a sürgôsségi rendelet közlését a Hivatalos Közlönyben, ami heves vitát váltott ki a kormányfô és Ion Muresan mezôgazdasági miniszter, a törvény kezdeményezôje között.
Alternatív tankönyvek a végzôsöknek 2002- ben
A 2002-2003-as tanévben vezetik be az alternatív tankönyveket a XII. osztályos tanulók számára. Az idén a IX. osztályos tanulók kaptak alternatív tankönyveket, a jövô évben a X. osztályosokon a sor. Mint ismeretes, történelembôl már az idén megszülettek az alternatív tankönyvek.
"Ebdemográfiai" bomba Bukarestben
18 millió kóbor eb özönli el a fôváros utcáit 2006-ra, ha nem történnek sürgôsen megelôzô intézkedések – figyelmeztetett a bukaresti polgármesteri hivatal állatvédelmi osztályának vezetôje. A hivatali részleg jelentése szerint drámaian elszaporodhatnak a kóbor kutyák Bukarestben és környékén, s 2006-ra szinte mindennaposak lesznek, hogy megtámadják az akkor már 3 milliós lélekszámú város lakosait. 1996-ban 100-150 ezer kóbor eb volt Bukarestben, jelenleg már 300 ezerre tehetô a számuk. Ha a kutyaszaporulat üteme nem változik, akkor egyfajta "ebdemográfiai" robbanás történhet a fôvárosban.
Magyarok rehabilitálásáért Kárpátalján
Az 1944 novemberében a bevonuló szovjet csapatok által ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak ukrajnai rehabilitálását kérte kedden az ukrán parlamentben a kárpátaljai magyar képviselô. Napirend elôtt elhangzott felszólalásában Kovács Miklós hangsúlyozta: az ötvenöt éve elhurcolt több tízezer kárpátaljai magyar 18 és 50 év közötti civil volt, akik harci cselekményekben nem vettek részt, s közülük csak minden harmadik tért haza testben és lélekben megnyomorítva. Kovács kiemelte: kezdeményezni fogja, hogy az Ukrán Legfelsôbb Tanács törvényben rehabilitálja az 1944 ôszén elhurcolt áldozatokat és nyilvánítsa semmisnek a magyar nemzetiséget kollektív bûnösnek és ellenségnek kikiáltó egykori határozatot, s ehhez az emberiesség és a jog nevében kérte a képviselôtársak támogatását.
A nemzetközi közösség tagjai szerdán összesen egymilliárd dollár értékben tettek felajánlásokat a koszovói újjáépítésre. Brüsszeli találkozójukon az adományozó országok ezzel biztosították a szükséges összeget az újjáépítés jövô decemberig tartó szakaszához. Bernard Kouchner, a koszovói ENSZ- közigazgatás vezetôje úgy fogalmazott, hogy ezzel a konferencia jelentôsen hozzájárult a koszovói béke, stabilitás és demokrácia megteremtéséhez.
Kettôs állampolgárság a külföldi lengyeleknek
Az ukrajnai, fehéroroszországi, csehországi és szlovákiai lengyeleknek ezentúl könnyebb lesz hozzájutniuk a lengyel állampolgársághoz. A szejm csütörtökön elfogadta azt a törvényt, mely felhatalmazza az államfôt a kettôs állampolgárságról az egykori Csehszlovákiával és Szovjetunióval, illetve Mongóliával a hatvanas-hetvenes években kötött egyezmények felmondására. Ezek ugyanis lehetetlenné tették a kettôs állampolgárság intézményének alkalmazását Lengyelország és az említett országok, illetve azok utódállamai között. Radoslaw Sikorski külügyminiszter-helyettes szerdán a szejmben elmondta, hogy a fenti egyezmények felmondása után az Ukrajnában vagy Fehéroroszországban élô lengyeleknek nem kell kikérniük országuk hatóságainak engedélyét a lengyel állampolgárság megszerzéséhez (jelenleg még ez a helyzet), kizárólag a megfelelô lengyel törvények lesznek számukra irányadóak.
A kôolaj meredek áremelkedése megtorpant Ázsiában csütörtökön, de az árak a szerdán elért csúcsok közelében maradtak. A Brent könnyûolajfajta januárra szerdán 1,5 százalékkal drágulva kilencéves csúcsot, hordónként 25,09 dollárt is elért Londonban, majd 24,92 dolláron zárt, a West Texas Intermadiate könnyûolaj decemberre pedig 3,5 százalékkal 26,60 dollárra emelkedett New Yorkban. Londonban utoljára 1990. októberében, Irak kuvaiti inváziója után voltak enneél magasabb árak. Csütörtökön az utolsó szingapúri jegyzésekben a Brent változatlan maradt, az amerikai könnyûolaj a Nymex elektronikus jegyzésében pedig 26,35 dollárra enyhült. Kereskedôk a következô hetekben további áremelkedésre számítanak a tél miatt, és az ismétlôdô OPEC-nyilatkozatok miatt, hogy az exportôrszervezet jövô március után is visszafogja a termelést, az idén márciusban egy évre elhatározott mértékben.
Látogatható Krisztus keresztelôhelye
Az ezredfordulós elôkészületek jegyében Izrael megnyitotta és naponta látogathatóvá nyilvánította azt a helyet, ahol a hagyomány szerint Jézust megkeresztelték – jelentette szerdán az AP jeruzsálemi katonai hírforrásra hivatkozva. A Jordán folyó nyugati partján fekvô Kaszr el-Jahud egy izraeli katonai övezetben található, s korábban csak különleges alkalmakkor, évente legfeljebb néhányszor nyitották meg zarándokok elôtt. Az egyik lehetséges magyarázat szerint Izrael azért tette immár a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetôvé a szent helyet, mert az Izraellel szomszédos Jordánia is elôállt a maga Jézus- keresztelôhelyével a Jordán folyó keleti partján – nem titkolva, hogy a felfedezéstôl a jordániai idegenforgalom nagyarányú fellendülését reméli.
Májgyulladás-járvány Oroszországban
Egyetlen falu 102 lakosát, köztük 55 gyermeket szállítottak két nap alatt kórházba vírusos májgyulladás miatt az orosz Távol-Keleten. Szakértôk szerint valószínûleg fertôzött víz fogyasztása okozta a súlyos betegség fellépését Csugujevkában. Az ITAR- TASZSZ csütörtöki jelentése szerint a helyi hatóságok haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket: átvizsgálták és fertôtlenítették a járványgóc és a környezô települések vízvezeték-hálózatát, kivizsgálták a körzet több mint 3800 lakosát, állandó orvosi ellenôrzés alá vonták a gyermekintézményeket.
Magyar tudománypolitika – határok nélkül
A Duna Televízió vasárnap esti mûsorában a nemrég megnyílt budapesti Domus Hungarica szerepérôl, jelentôségérôl beszélgetnek, továbbá az anyaországi és külföldi magyar tudományos élet jelenérôl, illetve jövôképérôl. Választ keresnek arra is, hogy lehet-e, és miként lehet politikamentes az egyetemes magyar tudományos élet? Ezen kérdésekre válaszolnak a Heti Hírmondó vendégei: Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szarka László történész és Egyed Emese költô, egyetemi tanár (Kolozsvár). A mûsorban tudományos életképek láthatók a Vajdaságból és Kárpátaljáról, megtudhatjuk, milyen a magyar tudományos élet Ausztráliában és a tervek szerint megszólaltatják a Kaliforniában élô Harsányi János Nobel-díjas közgazdász professzort. Szerkesztô-mûsorvezetô: Banner Géza.
Radu Berceanu Marosvásárhelyen
Megyeszékhelyünkre látogat Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter, aki a Haller-házban (Azomures épülete) részt vesz a gázvállalatok országos szakszervezeti szövetségének tanácskozásán. A miniszter találkozik a Demokrata Párt helyi vezetôivel, valamint a helyhatósági képviselôkkel. Alexandru Petru Fratean, a megyei tanács alelnöke a fûtés miatt felmerült gondokat veti fel a miniszternek.
Elemzik a vidékfejlesztési projekteket
Lezárult a vidékfejlesztésre irányuló európai program. SAPARD-segélyt 42 község polgármesteri hivatala igényelt, ezenkívül közel 150 terv érkezett be magángazdáktól, mezôgazdasági társulásoktól különbözô farmfejlesztési, gépparkbôvítési és más hasonló jellegû tervek támogatására. A projekteket egy bizottság bírálja el, majd közli az illetékesekkel a jóváhagyott összeget.
A kolozsvári tv magyar adása ma 14.30-kor mûsorra tûzi az Igenis, Bram Stoker elvtárs c. filmet. Schneider Tibor alkotása, amely a VII. marosvásárhelyi Alter Native rövidfilm-fesztivál nagydíját nyerte el, a Drakula- mítosz és a Borgói-hágó közötti kapcsolatot boncolgatja. A paródiából megtudhatjuk, hogyan épülhetett fel a Ceausescu-korszakban egy Drakula-kastély.
December 2-3-án Lyonban tanácskozást tartanak az EU- régió keleti országainak képviselôi. E regionális szervezetnek tagja Románia is, a rendezvényen 25 megyébôl mintegy 80-an képviselik majd az országot. Megyénkbôl Virág György és Alexandru Petre Fratean alelnökök, valamint Gâlea Valer és Muji Stefan megyei tanácsosok utaznak el Franciaországba.
A polgári védelem tûzszerészei tájékoztattak, hogy az utóbbi idôben gyakran kerülnek elô a földbôl elsô, de fôként második világháborús lövedékek. Többnyire a Maros s a Görgény völgyében bukkannak fel, hiszen ott voltak leginkább harcok. E hónapban Gernyeszegen egy gránátot, Petelében pedig egy 152 mm-es lövedéket találtak. A cukorrépa- begyûjtéskor is gránát, tüzérségi akna, világháborús bomba került felszínre. Legutóbb a tûzszerészeket Koronkán az útszélesítést végzô munkások hívták ki, akik tüzérségi aknát találtak árokásáskor. Ezt a jövô héten semlegesítik. Továbbra is óvatosságra, elôvigyázatosságra intik a lakosságot az építési munkák alkalmával.
Szerdán Mátyás Endre, Szováta polgármestere a Hargita megyei Siklódon találkozott a helybéli elöljárokkal és a szomszéd megye urbanisztikai szakembereivel. A siklódiak szeretnének a Szováta központú sóvidéki mikrorégióhoz csatlakozni, ezért azt akarnák, hogy a két település közötti erdei utat a két megye járhatóvá tegye. A tanácskozók megegyeztek, hogy egy mûszaki terv alapján mindkét helység polgármestere a megyei tanácshoz fordul, hogy a jövô évi költségvetésbe beruházásként foglalják be ezt a munkálatot is. A tegnap Szovátán tartózkodó Rosca Maftei polgárvédelmi tábornok, aki tagja a PHARE-programokat elbíráló bizottságnak megígérte, hogy megfelelô terv alapján támogatni fogja a kezdeményezést.
Ruhanemû, játék, írószer- és könyvszállítmánnyal érkezett egy francia csoport, a Blois–Segesvár baráti társaság képviselôi a Nagy-Küküllô menti városba. A könyveket az Agráripari Líceum könyvtárának adják át, ahol a városban a francia nyelvet tanulmányozó diákok bármelyike hozzáférhet. Az árvaházbeli gyerekek számára két borjas tehenet hoztak a központ lakóit támogató vendégek, Bernadette Combe, Jose Caynela és társaik.
Soli Deo Gloria Marosszentgyörgyön
November 21-én, vasárnap a 11 órától kezdôdô mise után a marosszentgyörgyi római katolikus templomban a helyi Soli Deo Gloria ökumenikus kórus tart elôadást.
A november 11. és 17. között Marosvásárhely térségében begyûjtött minták alapján a környezetvédelmi szakemberek megállapították, hogy tiszta volt a levegô. Továbbra is szennyez a kombinát és a marosvásárhelyi szennyvíztisztító állomás. Marosvásárhely alatt egy esetben az ammónium-ion értéke 0,765 mg/l-rel, míg Csapón hét esetben 1,4 mg/l értékkel haladta meg a megengedett mennyiséget.
A Küküllô menti municípium himnusza
Megszületett Segesvár himnusza. A szövegét Ana Munteanu-Draghici költô írta, zenéjét pedig Gratiela Dudas, az Ezüst gitár folkzene-verseny és a temesvári mûvészeti-zenei találkozó kitüntetettje szerezte.
A Marosszentgyörgyi Általános Iskola Szôcs Kálmán Irodalmi Köre ma 13 órai kezdettel népballada-mûsort mutat be Gyöngyharmat címmel. Meghívott vendégek Kozsik Ildikó és Kozsik József színmûvészek. Körvezetô: Moldovan Irén tanárnô.
Copyright © Népújság - 1999