|
LI. évfolyam 269. (14321) |
1999. november 17., szerda |
"A durva támadások a tanügyi reformot és Románia euroatlanti integrációját kívánják akadályozni"
Hetek óta "politikai téma" az alternatív történelemkönyvek, közülük különösen a Sigma kiadó által megjelentetett. Egész estét, éjszakát, illetve hetet betöltô tévéshow-kban, sajtótájékoztatókon, politikai diskurzusokban egyébrôl sem esik szó, csak errôl. Követelik az ügyben a tanügyminiszter leváltását, egy szenátor egyenesen börtönben akarja látni a tankönyveket felmérô bizottság elnökét, a "jó románok" kígyót-békát kiáltanak a "vétkesek" fejére. Nemrég pedig 64 aláírással ellátott egyszerû indítványt terjesztett a parlament elé az ellenzék. Az aláírók között hat demokrata párti képviselô is volt. Hétfôn az indítvány képviselôházi vitájának megkezdése elôtt azonban a demokraták a plénum elôtt visszavonták aláírásukat.
A vita keretében Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselô, a képviselôház tanügyi bizottságának alelnöke egyebek között kijelentette: figyelmesen tanulmányozta az indítvány szövegét, és meglepte a "szerzôk jóindulata". Ugyanis nem követelik sem a tankönyvek elégetését, sem a kiadók megbüntetését vagy bebörtönzését, megelégednek azzal, hogy a románok története programjának az újraértékelését, illetve új programok elkészítését kérik. Ugyanakkor felszólítják a kormányt és a tanügyminisztériumot, vonja vissza a Sigma kiadó által kiadott XII. osztályos történelemkönyv tankönyvként való használatának jogát.
Asztalos Ferenc szerint ezek az igények a politikai élet tragikomikus voltának tükörképei: a képviselôk egy része tíz évvel a forradalom után sem tud hozzászokni a demokráciákban szokásos pluralizmushoz. A dolgozatot, a szerzôket, de a tanügyminisztériumot is falhoz állítják, súlyos jelzôkkel illetik: hogy a tankönyvnek nincs tudományos alapja, nemzetellenes, bagatellizálja és marginalizálja a román történelem személyiségeit ésatöbbi. Ezek a jelzôk a 40-es — 50-es évekre emlékeztetnek, amikor "a proletár düh" leleplezte és elítélte "a nép ellenségeit", a "kémeket" és "az imperializmus ügynökeit".
A Sigma kiadó által kiadott tankönyv ellni durva támadásnak tulajdonképpen sokkal fontosabb célja van: az alternatív tankönyv elvének tagadása, a tanügyi reform s implicite Románia euroatlanti integrációjának a lefagyasztása, mondta a képviselô.
Miben is vétkesek a szerzôk és az oktatási minisztérium? — teszi fel a továbbiakban a kérdést. Komolyan vették a parlament által elfogadott tanügyi törvényt, a 123/3. cikkely elôírásait, mely szerint: "Az egyetem elôtti oktatásban alternatív tankönyvek használhatók. A tanügyi kádernek jogában áll, a minisztérium kritériumai alapján bizonyos tankönyvet javasolni a tanulóknak.
A képviselô a továbbiakban elmondta, hogy a tanügyi bizottság alelnökeként alkalma volt a parlament két szakbizottságának együttes ülésein részt venni, amelyeken ezt a kérdést vitatták meg. A viták során megismerhette a tankönyvre vonatkozó különbözô véleményeket, többek között Dinu Giurescu és Pompiliu Teodor akadémikusokét, Alexandru Barnea, Lucian Boia és Stelian Brezeanu egyetemi tanárokét. Ezek véleménye pedig szöges ellentétben áll az indítvány aláíróinak véleményével.
Az RMDSZ-frakció nevében jelentette ki, hogy az inkriminált tankönyvrôl szóló érdemi vita a szakemberek feladata, akik tudományos argumentumokkal és akadémiai vitahangulatban teszik ezt meg, semmiképp sem a parlamentben a politikusoknak kell megtenniük.
"Az Újtestamentumban Jézus Krisztus szavait is négy enavgélista, Máté, Márk, Lukács és János magyarázta. Ôk négyféleképpen értelmezték az Úr szavait. Elfogadjuk ezeket, vagy egyetlen "tankönyvbe" olvasztjuk bele? Engedtessék meg, hogy az egyes történelemkönyvek különbözô változatokban fogalmazódjanak meg. S mivel ezeket földi halandók készítették, a különbözô kiadások nyomán egyre jobbakká válnak, anélkül, hogy szerzôiket a pokolra küldenénk", idézte végül Asztalos Ferenc Dinu Giurescu akadémikusnak a tanügyi bizottságban elhangzott szavait.
Nem kell a nemzet történelmét ideologizálni
Garda Dezsô szintén az RMDSZ képviseletében szólt hozzá a témához. Kifejtette, hogy a kommunista éra tankönyvei tele voltak ideologizált szövegekkel, aminek vajmi kevés köze volt a történelmi igazsághoz. Negyven éven át egyetlen tankönyv plántálta bele a lelkekbe a marxista ideológiát, semmibe véve a reális dokumentumokat. Egyes tudósok komoly erôfeszítéseket tettek, hogy a történelmi valóság bár egy részét belopják a tankönyvekbe.
A '89-es változásokat követôen mindenki azt remélte, hogy a történelemkönyvek valóban a múlt megismerését fogják szolgálni, azonban a Mihai Manea, Adrian Pascu és Bogdan Theodorescu által írt XI.-es, valamint Mihai Manea és Bogdan Theodorescu XII.-es történelemkönyve keserû kiábrándulást okozott a tanároknak, diákoknak egyaránt. Ezek az úgynevezett történészek, anélkül, hogy tekintettel lettek volna a gyermekek felfogóképességére, szövegrészeket másoltak ki szó szerint a tanulmányokból, megtöltötték idézetekkel, olyannyira, hogy egy úgynevezett magyarázó tankönyvre volt szükség ahhoz, hogy a tanulók a fogalmakat megértsék. Érdekes módon azonban sem a tanárok, sem a diákok, sem a politikusok nem tiltakoztak ezek ellen a tankönyvek ellen.
Az utóbbi idôben jelentek meg nálunk is az alternatív tankönyvek. Az öt XII. osztályos alternatív történelemkönyv között volt a dr. Sorin Mitu egyetemi tanár koordinálása alatt az új történelemprogramoknak megfelelôen és az Európa Tanács 1283-as ajánlásának szellemében készített tankönyv. A tankönyv gerincét a mindennapi élet, a különbözô korok struktúrái és mentalitásai képezik, és kevésbé foglalkozik az eseményekkel és személyiségekkel. Ilyen tankönyveket használnak Nyugat-Európában.
Garda Dezsô szerint a nemzet történelmét nem kell ideologizálni. Ideje lenne véget vetni az alternatív történelemkönyvek ellen indított kampánynak, mert szégyen lenne a parlamentre nézve, ha korlátozni akarnák a tudósok és pedagógusok vélemény- és szólásszabadságát. Az indítvány elutasítását kérte.
A Petrom tegnaptól öt százalékkal drágította az üzemanyagokat. A pénzügyminisztérium nemrégi döntéséhez híven az üzemnyagok védôvámját a lej/euró párosítása föggvényében számítják ki. A lej euró-val szembeni alakulásától függôen havonta módosul az üzemanyagok ára.
Radu Vasile miniszterelnök azt tartja, hogy nem a kormány rendelte el az üzemanyag drágítását. Mi nem hozunk ilyen intézkedéseket. A benzin ára az infláció miatt nôtt — mondotta, szemmel láthatóan meglepetten a döntéstôl.
A Budapest Bank eladta romániai leánybankját, a Pater Bankot a görög Piraeus Banknak - errôl a Budapest Bank kedden tájékoztatta az MTI-t.
Az eladási szerzôdést már aláírták, az ügyletet a Bank of Greece és a Román Nemzeti Bank engedélyének megadását követôen zárják majd le.
A Budapest Bank erôforrásait a magyarországi pénzpiacra kívánja összpontosítani, ezért adta el romániai leányvállalatát. A magyarországi hitelintézet stratégiai tulajdonosa, a GE Capital a közelmúltban szerzett ellenôrzô részesedést a romániai Banc Post hitelintézetben.
A BB új stratégiájának megfelelôen az idén már értékesítette letétkezelési üzletágát és megvált a Budapest Pénztárszolgáltató Rt.- tôl is.
A Pater Bankot 99,9 százalékos részesedéssel alapította meg a BB, 12 milliárd lej alaptôkével, öt román magánszemély részvételével. A Pater jelenlegi jegyzett tôkéje 6,596 millió dollár. A romániai bank tavaly 228 ezer dollár nyereséget ért el, 1998 végén 24,7 millió dolláros mérlegfôösszeggel zárta az évet.
Ion Iliescu szenátor, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) elnöke, volt államfô elvetette a sulykot és rágalmazásra ragadtatta magát – olvasható a keddi lapokban.
A volt államfô egy hét végi tanácskozáson mondott beszédében üzleteléssel, gyors és látványos meggazdagodással vádolta meg a jelenlegi hatalom minisztereit és parlamenti képviselôit.
Iliescu gyanúsítgatásai kemény választ váltottak ki a hatalom részérôl. Radu Vasile miniszterelnök a hétfôi kormányülésen minisztereire bízta, hogy rágalmazásért bepereljék Iliescut.
A Demokrata Párt szenátusi frakcióvezetôje az alaptalan vádaskodást visszautasítva nem zárta ki annak a lehetôségét sem, hogy felfüggesszék Iliescu mentelmi jogát. Traian Basescu, a Vasile-kabinet demokrata párti szállításügyi minisztere a kormánytagok közül elsônek kérte számon Iliescutól a bizonyítékokat. Crin Antonescu liberális párti ifjúsági és sportminiszter pedig azt vetette a volt államfô szemére, hogy máris a jövô évi választások esélyeit latolgató közvéleménykutatások eredményeinek mámorában úszik, és valójában a saját országlása idején általa takargatott valóságból indul ki.
Ezzel szemben Corina Cretu, a PDSR ügyvezetô titkára, a párt sajtóirodájának vezetôje azt állította, hogy megcsonkították és szándékosan félremagyarázták Iliescu szavait. A pártvezér nem általánosított, sôt a saját országlása idején elôfordult korrupcióra is utalt – magyarázta a szóvivô, aki szerint a jelenlegi hatalom képviselôi túlreagálták a PDSR elnökének kijelentéseit.
A Törökország kereskedelmi, kulturális és turisztikai központjának számító Isztambulba mintegy 6500 vendéget várnak az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) november 18- 19-én tartandó csúcsértekezletére.
A szervezet 55 tagállamából 54 vesz majd részt állam- illetve kormányfôi szinten a török vendéglátók által a XX. század utolsó nagy csúcsértekezletének minôsített tanácskozáson. Az európai országokat, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítô szervezet tagjai közül csak Jugoszlávia nem képviseltetheti magát, mivel a délszláv válság következményeként 1992. júliusában felfüggesztették tagságát.
Az illusztris vendégek listáján szerepel Kofi Annan ENSZ-fôtitkár, valamint Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök. Clinton és Jelcin a tervek szerint kétoldalú megbeszélést is tart, ezen a csecsen válságtól kezdve a fegyverzetkorlátozási megállapodásokon keresztül a mindkét országban esedékes választások kérdésein át számos témáról lesz szó. Az amerikai elnök már vasárnap éjjel megérkezett Törökországba, míg Borisz Jelcin hétfôn jelentette be, hogy személyesen ô vezeti az orosz delegációt.
A magyar küldöttség élén Orbán Viktor miniszterelnök áll, és a delegációnak tagja lesz Martonyi János külügyminiszter is. Orbán Viktor, akárcsak Martonyi, elôreláthatólag több kétoldalú megbeszélést folytat majd a csúcstalálkozó keretében.
Az emberi jogok megsértése miatt gyakran bírált Törökország - amely elkeseredetten igyekszik megváltoztatni a róla kialakult képet, miszerint pénzügyileg gyenge, politikailag bizonytalan és az Európai Unió tagságára áhítozó, ám e törekvésében folyamatosan elutasított ország – hosszú hónapok óta készül a csúcstalálkozóra.
Az Ázsiát és Európát elválasztó Boszporusz partján fekvô Isztambulban rendkívül szigorú intézkedéseket vezettek be, rendôrök egész hada felügyeli a csúcstalálkozó lebonyolítását és a résztvevôk biztonságát. A konferenciának és a vendégeket fogadó szállodáknak a tízmillió lakosú metropolisz európai felében fekvô három kerület (Sisli, Besiktas és Beyoglu) ad otthont. Itt 12 ezer rendôr, a város fennmaradó részében pedig további 13 ezer rendôr ôrködik a biztonságon, nem beszélve a borsos áron beszerzett rejtett kamerák rendszerérôl, illetve a készenlétbe helyezett 8 ezer rendôrrôl, akik szükség esetén szintén közbeléphetnek.
A zavartalan közlekedés érdekében a legfôbb útvonalakat elzárják a magánforgalom elôl, a három érintett kerület iskoláiban nem lesz tanítás, és a közintézményekben a mûködtetéshez szükséges minimális létszámú alkalmazott fog dolgozni. Erol Cakir, Isztambul kormányzója jó elôre megértést és türelmet kért a város lakóitól a várható kényelmetlenségekért, hangsúlyozva, hogy a csúcstalálkozó egyszerre jelent megtiszteltetést és komoly felelôsséget is a török félre nézve. "Ez jó alkalom arra, hogy Törökországot és Isztambult népszerûsítsük a világban" – mutatott rá Cakir.
A kurd nacionalizmus és az iszlám radikalizmus között ôrlôdô Törökország hatóságai olyan veszélyekkel szembesülnek, mint esetleges kurd merényletek, vagy baloldaliak és csecsen szimpatizánsok tüntetései. Isztambulban a múlt hét péntekén a szélsôbaloldal 23 hívét vették ôrizetbe, ôket azzal gyanúsítják, hogy merényletek végrehajtásával akarták meghiúsítani a csúcstalálkozót. Néhány nappal korábban az ország északnyugati részén fekvô Izmit városban tartóztattak le nyolc személyt hasonló feltételezés alapján.
Ott tornyosul a konferencia fölött egy esetleges földrengés veszélye is. Kevesebb mint három hónap leforgása alatt múlt pénteken a második nagy erejû, a Richter-skála szerint 7,2-es erôsségû földmozgás pusztított az országban. A török szeizmológusok egyetértenek abban, hogy további nagy földrengés várható, de idôpontját illetôen megoszlanak: néhány naptól 50 évig terjedô idôszakra jósolják. A két elképzelhetô helyszín egyike pedig a Márvány-tengerben, Isztambultól mindössze 25 kilométerre fekszik. Ennek ellenére az EBESZ illetékesei és a török fél is határozottan közölte, hogy a csúcstalálkozót megtartják.
A konferencia helyszíne egyébként a Boszporusz partján fekvô Ciragan palota lesz. A 300 méter hosszú épület története az 1800-as évek közepére húzódik vissza. Az Abdülmecid szultán (1839-1861) parancsa alapján kidolgozott terveket 1863-ban kezdték el átültetni a valóságba. A három év alatt felépült fényûzô palota költségei hatalmas lyukat ütöttek az amúgy is soványra apadt államkasszában. Itt tartották fogságban az 1876-ban mindössze három hónapig uralkodó V. Murad szultánt, egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig.
A palotát 1909-ben az oszmán birodalom parlamentje vette birtokba, de két hónappal késôbb egy tûzvészben megsemmisült az épület. Csak 1986-ban kezdték el helyreállítását, a munka 40 millió dolláros költséggel hat évig tartott. Az épület egyik korszerû szárnyában egy nagy luxusszállodát is felépítettek.
Egyelôre csak szándéknyilatkozat formájában létezik az az erdélyi alapítvány, amely az Erdélyben tervezett magyar nyelvû egyetem létrehozásához kétmillárd forint támogatást fog kapni a magyar kormánytól – derül ki abból a nyilatkozatból, melyet Mikó Lôrinc, a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkára adott az MTI bukaresti irodájának.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnap a Duna televízióban közölte, hogy a magyar állam által elkülönített kétmillárd forintos támogatást az erdélyi történelmi egyházak által létrehozott alapítvány fogja kapni.
– Még csak most készül az egyházi hátterû magyar nyelvû magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata - mondta Mikó Lôrinc.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetôi szeptember 15-én, bukaresti találkozójukon írtak alá szándéknyilatkozatot arról, hogy a romániai önálló magyar nyelvû felsôoktatás érdekében közös részvétellel alapítványt hoznak létre egy magánegyetem létrehozására.
Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, s ennek karai és részintézményei Erdély különbözô régióiban fognak mûködni.
Az alapítvány bejegyzésével a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát bízták meg. Mikó Lôrinc, a testület titkára elmondta: az alapító okiratnak egyelôre csak az elsô fogalmazványát készítette el Tôkés Elek, a romániai egyházügyi hivatal felügyelôje. A dokumentumot ezután kell még megbeszélni, véglegesíteni, illetôleg aláíratni az alapító egyházi vezetôkkel és csak ezt követôen történhet meg az alapítvány bejegyeztetése.
Mikó Lôrinc kiemelte, hogy az okiratban hangsúlyosan és pontosan meg kell határozni a felügyelet kérdését.
Tôkés László püspök egyházkerülete, a Királyhágó-melléki református egyházkerület kezdeményezésére már létrejött egy a Pro Universitate Partium Alapítvány, mely Nagyváradon a Sulyok István református fôiskola helyén idén ôsztôl útjára indította a Partiumi Kersztény Egyetemet.
Mikó Lôrinc hangsúlyozta, hogy teljes az egyetértés a romániai magyar történelmi egyházak vezetôi és azok között, akik a Partiumi Keresztény Egyetemmel foglalkoznak. "Annál is inkább, mivel a Partiumi egyetem is integrálódni fog az öt romániai magyar történelmi egyház által létrehozandó magyar nyelvû magánegyetembe" — mondta.
Románia hétfô éjféltôl ismét szállít áramot a Moldovai Köztársaságnak – közölte Radu Vasile kormányfô.
A miniszterelnök szerint a szállítások felújítása olyan politikai döntés volt, amellyel Bukarest a moldovai lakosság iránti jószándékát kívánta bizonyítani.
Román részrôl a múlt héten, a moldovai kormány bukása után jelentették be, hogy azonnal leállítják az áramszállításokat, mivel Moldova már 16 millió dollárral tartozik a román áramért. Az áramszállítást pénteken felfüggesztették.
Keddi értesülések szerint Petru Lucinschi moldovai államfô levélben kérte Radu Vasilétôl az áramszállítások felújítását. Lucinschi arról biztosította a kormányfôt, hogy a moldovai kormányváltás semmilyen formában nem érinti majd a két ország közötti jó kapcsolatokat.
Bukarestben kedden bejelentették, hogy ismét román küldöttség utazik Chisinauba, ahol folytatják a tárgyalásokat arról, hogy az áramadósság fejében Románia megkapja a Tirex moldovai állami olajtársaság részvényeinek többségét.
A tegnapra hirdetett magánosítási versenytárgyalás után is
Meghiúsult a segesvári Nicovala Rt. újabb magánosítási kísérlete. A vállalat privatizációs árverését tegnapra hirdették meg, de jelentkezô híján a többségi tulajdon továbbra is a Állami Vagyonalap kezében marad. A privatizációs metodológia elôírásai alapján az árverést ismét meghirdetik, abban reménykedve, hogy ezúttal kerül vásárló az áruba bocsátott részvénycsomagra.
A Nicovala tulajdonjogát július folyamán már egyszer megpróbálták elárverezni, ám akkor sem került jelentkezô a vásárra. Ezután következett a "privatizáció meggyorsítását" elôíró jogszabályok életbe ültetése, ami a kitûzött céllal ellentétben még legkevesebb három hónapot késleltette a folyamatot.
A Nicovala részérôl Blaga Viorel mûszaki igazgató ismertette a vállalat álláspontját. Ezek szerint a vállalatban türelmetlenül várják azt a magánbefektetôt, aki megvásárolná a többségi részvénycsomagot, hisz tisztában vannak azzal, hogy csak ily módon lehet fejlesztésben gondolkodni. Felmerült annak a lehetôsége is, hogy az alkalmazottak közössége (PAS) vásárolhatná meg a vállalatot, ám a pénzügyi feltételeket oly magas szintre állították, hogy azokat ez a viszonylag kisszámû közösség nem tudja teljesíteni. Cáfolta az igazgató azt az értesülést, mely szerint a Nicovala környezetvédelmi problémát jelentene, és ez lenne az érdektelenség egyik oka. Kifejezte meggyôzôdését, hogy van érdeklôdés a vállalat iránt, csupán a bonyolult privatizációs metodológia miatt a befektetô kivár, hogy minél olcsóbban juthasson a részvények birtokába (értsd: egy újabb magánosítási fordulóban alacsonyabb kikiáltási árat szabnak meg).
Hangulatos, estig tartó gulyáspartival dobbantott a megye turisztikai életében a nemrég megalakult egyesület, a Perpetuum mobile (Örökmozgó). Reggel több mint 60-an gyülekeztek a marosvásárhelyi Somostetôn, hogy benevezhessenek a Germán Zoltán veterán tájfutó által szervezett versenyre. A sportolóknak 3 km-es szakaszon 7 ellenôrzô pontott kellett megtalálniuk. A rendezvényre eljöttek a Kelemen Turistakör, az Outward Bound, a Pro Biciclo Urbo, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Ursus Spelaeos képviselôi, valamint a Fókusz ajánlásával a 3-as számú általános iskola egy osztálya. A hideg, ködös idô ellenére a turisták kitartóan ôrizték a tábortüzet, ahol két 50 literes üstben bográcsgulyást fôztek. Délelôtt a helyszínre tévedt Fodor Imre polgármester is, köszöntöttek a jelen levôket, majd jó példával járva elöl, elment kirándulni a Németkalap felé. A tájfutó versenyen elsôkként célba érôket kupával, oklevéllel és trikókkal jutalmazták a szervezôk. Közben a színpad környékén íjászversenyt is rendeztek. Amikor már csak az üst alján maradt némi gulyás, visszatért a polgármester is és a tábortûz mellett dalolva estig maradt a kirándulókkal.
Az örökmozgósok legközelebb szerdán este 7 órakor a faipari líceumban üléseznek, ahol megbeszélik a hétvégi kirándulás programját. A tervek szerint szombaton a Kelemen-havasokban, az Istenszékére szerveznek túrát. Várják az érdeklôdôk jelentkezését.
Idôszaktól függôen változik a tetszetôs kínálat: ma hagymakoszorú, holnap esetleg szeder, málna, mogyoró, gomba, vagy ha egyik sem, hát — lábtörlô és habkô. Néha eltûnôdöm, ki adja ki a parancsszót, hogy az ákosfalvi kisvasút átkelôjén, a balavásári kaptatón vagy a széles nyomtávú, Küküllô menti vasút és az európai rangú mûút keresztezôdésénél a többnyire roma alkalmi árusok mintegy varázsütésre cseréljék az árukínálatot. Szinte hallom: "Ma hagyma, holnap mogyoró"; és csak ámulok, hogy kezdetleges szervezôdésük mennyire hatékony.
Adót természetesen nem fizetnek, mûködési és egyéb engedélyeket sem tudnak felmutatni. Hivatalosan nem is léteznek. Ôk maguk — talán tudtlanságból, talán hanyagságból — nem jelentkeznek érte, így aztán nincs utánajárás, és ami még ennél is fontosabb, nincs adófizetés. A hatóság meg ilyen apróságokra nem ér rá. Vagy csak olykor.
A vevôk a dolog természetébôl fakadóan a mûúton — minden bizonnyal nem a vásárlás céljával — közlekedô gépkocsik utasaiból kerülnek ki. Feltételezhetô, hogy szép számban, hiszen ha nem volna haszon, árus sem volna.
Nyilvánvalóan, ami az egyszerû útszéli árusnak haszon, az még nem elég nagy tétel a hatóságnak, így e gyakorlat él. Azt már nem merem hozzátenni, hogy virulna is. Ámbár egyesek már hosszabb idôszakra rendezkednek be. Elôször csak hevenyészett állványok jelentek meg, késôbb már kisebb fabódék, és nem hiszem, hogy sokáig kell várnunk, amíg a stabilabb építmények is feltûnnek.
Mire a helyzet tarthatatlanná válik, és a hivatal észbe kap, már csak erôszakkal és az ezzel járó közbotránnyal lehet a problémát kezelni.
Jó esetben egy idô után útszéli árusaink is kénytelen-kelletlen kiváltják a szükséges engedélyeket, de minden bizonnyal a végsô, mindenki számára kielégítô rendezésre évekig várhatunk.
Persze, a Hivatal idejébôl kitelik.
Többéves orvosi gyakorlat és kutatómunka eredményeként született meg dr. Herman László radiológus fôorvosnak az a szakkönyve, amelyet hétfô este mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban. A test ultrahang, izotóp, CT és MR- vizsgálata címû kötet az orvosi imagisztika — diagnosztikai képalkotás — módszereit foglalja össze. A tanulmányt alkotó hat fejezet bizonyára felkelti az orvostanhallgatók, családorvosok és szakorvosok figyelmét, annál is inkább, mivel magyar nyelven eddig hazai szerzô tollából nem olvashattak az ultrahang- diagnosztikáról, a nukleáris diagnosztika alapjairól, a komputertomográfiáról (CT), a nukleáris mágnesrezonanciáról (NMR) vagy a lágyrésztechnikákról. A szerzô gazdag képanyaggal, több mint négyszáz ábrával mutatja be a leggyakoribb kórképek jellegzetes megjelenési formáit. Az ultrahang-diagnosztika, komputertomográfia és mágnesrezonancia elterjedt klinikai alkalmazásának idôszakában a kötet számot tarthat radiológusok, belgyógyászok, sebészek, neurológusok, családorvosok figyelmére — vallja a szerzô, akinek kiadványával fô célja a hazai magyar orvosképzés elôsegítése.
Dr. Herman László munkásságát dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár méltatta. A szépirodalmi mûvek örök életûek — mondotta —, ami nem érvényes a jó szakkönyvekre, mert ezeket az újabb tudományos felfedezések egy idô után elévültté teszik. A jó szakkönyveknek megvan a maguk ideje, ami könyv esetében remélhetôleg legalább tíz évig tart. Dr. Buruian Mircea egyetemi tanár szerint Herman doktor tanulmánya a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem hírnevét gazdagítja.
A könyvbemutatót a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészeinek, a Színmûvészeti Egyetem hallgatóinak és a mûvészeti líceum diákjainak mûvészi mûsora követte.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követô erdélyi megtorlások sorába tartozik nyolc érendrédi (Szatmár megye) lakos meghurcolása is. Közöttük mezôfelei (Maros megye) születésû nagyapám, Ábrám Sámuel. Nemrég hivatalosan is rehabilitálta ôket Románia Legfelsôbb Bírósága, és november 6-án a hozzátartozók és a faluközösség kálváriájuk negyvenéves évfordulója alkalmából márványtáblát helyeztek el az érendrédi református templom elôcsarnokába.
A közvélemény eddig kevesett tudott róluk.
1959. november 3-án éjjel az állambiztonság emberei egyszerre tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az akkori tartományi központ, Nagybánya szekuritátéján kínozták és vallatták ôket, ezalatt családtagjaik semmit sem tudtak hollétükrôl és a vád tárgyáról.
Az összeállított perirat alapján államellenes szervezkedés, az államhatalom megdöntésére irányuló fegyveres felkelés tervezése vádjával a katonai ügyész halálbüntetést kért a fôvádlottra, Bújdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Az érendrédiek pere ugyanabba a vádpontba tartozott, mint a két évvel azelôtt letárgyalt érmihályfalviaké, ami két ártatlan ember kivégzésével végzôdött. Két különbséggel: az érmihályfalviakat a fegyveres felkelés szervezése mellett öttagú "ellenkormány" létrehozásával is vádolták, az ítéletet pedig zárt tárgyaláson hozták meg.
Szerencsére a Nagybányán lezajló nyílt tárgyalás kedvezô fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret- furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenôrzést tartottak Varga József üzletvezetônél, és sikkasztás miatt három évet kapott.
A Kolozsvári Katonai Bíróság 1960. szeptember 3- án hozta meg 872-es számú ítéletét az érendrédi vádlottak ügyében. Államellenes szervezkedés, illetve a feljelentési kötelezettség elmulasztása vádjával Bújdosó Géza állatorvost (58 éves) 15 évi kényszermunkára, Kovács Lajos zootechnikust (28 éves) 10 évi nehéz börtönre, Szaleczki Miklós nyugdíjas kántortanítót (75 éves) 7 évi nehéz börtönre, Ábrám Sámuel gazdatisztet (52 éves) 5 évi elzárásra, Avasán Gyula körorvost (32 éves) 4 évi elzárásra, Fischer Lajos tanítót (38 éves) 4 évi elzárásra, Kiss Miklós gazdálkodót (37 éves) 3 évi elzárásra, Truczkai Sándor kovácsot (50 éves) 3 évi elzárásra ítélték. Kiegészítô büntetés a vádlottak teljes vagyonelkobzása.
Ezután az ártatlanul elítélt érendrédiek – sokadmagukkal együtt – Szatmárnémeti és Szamosújvár börtönei után a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára kerültek. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza.
A hozzátartozók kérésére, kétéves utánajárást követôen, a Legfelsôbb Bíróság 1998. május 25-i 28-as számú határozatában helyt adott a legfelsôbb ügyész elôterjesztésének az érendrédi meghurcoltak ellen hozott ítélet megsemmisítésére. Rehabilitálásukkal, az emléküket idézô márványtábla leleplezésével a hozzátartozók és a község lakossága erkölcsi kötelességüknek tettek eleget.
Jó lenne, ha ezt a példát még sokan követnék…
Közel tíz éve, 1989. november 20-án 20 állam – közöttük Románia is – aláírta az ENSZ gyermekek jogaira vonatkozó egyezményét. Azóta az 54 cikkelyt tartalmazó egyezményhez 191 állam csatlakozott. Tegnap délelôtt a megyeszékhelyi elhelyezési központban a "Mentsétek meg a gyermekeket" szervezet Maros megyei fiókegysége sajtótájékoztatot tartott, melynek központi támája az egyezmény aláírása óta eltelt tíz év teljesítményei s kudarcai a gyermekek jogai témakörben volt. Ana Chirtes elnöknô kijelentette: az egyezmény elôírásainak még 60 százlékát sem teljesítik az államok, s Románia sem. Indoklásai: nagyon sok gyerek embertelen körülmények között él, szülei, fenntartói nem tudják biztosítani nekik a betevô falatot sem, s az állami támogatás elenyészô, a szellemi, testi fogyatékos, vagy AIDS-es gyerekek nevelése, ellátása hiányos, nagyon sok gyereket dolgozni, kéregetni küldenek, tavalyi és idéni felmérések szerint Románia nagyobb városaiban közel 2500 gyerek él az utcán – Marosvásárhelyen 40-50 ilyen kiskorú van –, a kiskorú személyek szexuális bántalmazása gyakoribbá vált – míg 1995-ben 579 esetrôl számolnak be a statisztikai adatok, 1998-ban immár 738-ra nôtt a szexuálisan molesztált gyerekek száma, a szegénységgel párhuzamosan emelkedett a kiskorú bûnözés is: 1997-ben a 361.062 bûntettbôl 33.159- et 18 éven aluli személy követett el, s közel nyolc százalékuk immár visszaesô bûnözôként felelt a törvény elôtt. Az országszerte felmerült problémák egy részével megyénk is küzd. Szükség lenne a többgyermekes családok támogatására, a roma családokra való fokozottabb odafigyelésre, az elhelyezési központok személyzetének továbbképzésére, szakszemélyzettel való ellátására. Felvilágosító órákat, találkozókat kellene szervezni a gyerekeknek, hogy megismerhessék s követelhessék jogaikat.
Domby Károly, a megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság igazgatója év végi, tevékenységösszegzô beszámolójából megtudhattuk: idén 120, intézményben nevelkedô gyermeket helyeztek el pótmamáknál, s jelenleg is folyamatban van egy 20 pótmama kiképzését magába foglaló program. Ugyanakkor támogatták a sokgyerekes, nehéz helyzetben élô családokat, s igyekeztek mindent megtenni az elhelyezési központokban élôk életkörülményeinek javítására.
A találkozón az is elhangzott, hogy a felsorolt hiányosságok ellenére megyénk az elsôk között van országszinten a gyermekek jogainak betartásában, az árva, elhagyott gyermekek ellátásában. S ezután még fokozottabb figyelmet szentelnek a problémának, hangzott a jelen levô illetékesek – gyermekjogvédô igazgatóság, megyei tanács, alapítványok, nemkormányzati szervezetek képviselôinek – ígérete.
Sarkunkban az idô. Sôt, néha már a sarkon. Ôsz, lom(b)talanítás. Régi folyóiratokat lapozol, mérlegelnél: eldobd-e, vagy még maradjanak. A limlomtár sajtótermékekkel és idôszaki kiadványokkal telve, ha valamit kihúzol a rakásból, rád omlik az egész.
Lent az utcán söprik az avart. És persze arról folyik a beszéd, hogy hiába. Mert alig szedik össze s szállítja el a kocsi, máris kezdhetik újra. Mibôl telik egy ilyen csenevész városi fának annyi levélre? Egyik folyóiraton felakad a szemed. "A romániai munkásosztály, a Mozgalom, Augusztus 23-a hozta magával városok peremérôl, gyárak udvaráról, zendülô falvak sikátoraiból." Mit, az egész izét. Lenin fiatalkori fényképe, utána egyik, még élô író(tok) szövecse. Az utolsó mondat: "Lenin hagyatékának nemcsak lényege, de varázsa is abban rejlik, hogy még halálára emlékezvén is az élet szeretetét idézzük." Hüpp, be szép.
A lap váratlanul nyílik az 55. oldalra. Egy próza kellôs közepébe. Ott szunnyad a boríték, miatta nyílt oda. Neked címezték. Kíváncsian szemléled, megütközéssel gondolsz egykori önmagadra. Hát volt neked lelked? Fel sem nyitottad, holott a vak is látja: nôi kéz írta.
"Úszó kisvonatnak tûnt a három gumicsónak. Minden fülkéjében két ember ült, az utolsóban pedig Bozsoki egymaga. Ô volt a kormányos. Ha lódítani kellett a krokodil farkán, kiáltottak neki: – Pofozd helyre a farát, Lóri!"
Ezt látod az 55. oldalon, de képtelen vagy egykori prózát szenvedni. Talán mégis a borítékot. Jaj, bontsd már ki, te bolond!
Na végre. Esne le az állad. Egy levél. Egy árva levél. Egy árva juharlevél. Száraz. És semmi más. Cetli vagy illatos levélke, szerelmes vallomás. Pici ajak rúzsnyoma a kiszáradt felületen. (De hát az olyan... kurvás volna, nem? Az ilyen nôket megveted.)
Mielôtt kidobnád, a fény felé tartod. Ha már az irodalmat nem, legalább a lapit. Világítsd át, barátom.
Hah, döbbenet. Tûszúrással (szerelmi Braille) vallott neked az a lány. "Te iubesc." Olvasható, igen, igen, szemedbe szúrnak a betûk.
Merengsz, ki szerethetett téged így. Jó volna, ha eszedbe jutna. De semmi, semmi. Tandori, az igen. "Tôled távolabb-e? / Hozzád közelebb-e? / Tôled se, hozzád se. / Távol se, közel se."
Nosztalgia nélkül bocsátod a szerelmes juharlevelet a mélybe, közlevél társai közé.
"A harmadik évtizedét nemrég elkezdô Igaz Szó a naptárral és az Idôvel folytatott, kettôs versenyét szeretné 'megnyerni' az 1974-es esztendôben, hogy a felszabadulás 30. évfordulóját és a XI. Pártkongresszust emlékezetes írások egész sorával, idejében köszönthesse."
A folyóirat – marad. Tárcatémának, mindenkorra.
Pedig milyen jó lett volna így zárni ezt az írást: "És aztán vadul szeretkeztünk Rodicával az egyetemi otthon vendégszobájában. Addig öleltük egymást és zuhanyoztunk is nagyokat, amíg kora hajnalban ki nem rakott a kapus, további tizenöt lejt követelve."
Marosvásárhelyen naponta 150 telekkönyvi kivonatot bocsátanak ki, évente ez a szám 40.000-re emelkedik. A beadott kérések száma naponta 85, évente átlagosan 20.000 körül alakul. Olyan szolgáltatásról van szó tehát, amit nagyon sokan igénybe vesznek. Hogy ez milyen körülmények között történt a földtörvény megjelenését követô idôszakban, hogy az ott dolgozók milyen körülmények között végezték munkájukat, jobb arról nem is beszélni
– Nagy öröm, hogy ezt megértük, jobb már nem is lehet – nyugtázta a pénteki rendezvény alkalmával Demeter Magdolna telekkönyvezetô a marosvásárhelyi bíróság mellett mûködô hivatalban azokat a változásokat, amelyek révén az ország legkorszerûbb telekkönyvi hivatalává vált a marosvásárhelyi. Természetesen ez igen nagy erôfeszítést jelentett az alkalmazottak számára is, hisz az elmúlt hetekben éjt nappá téve dolgoztak, hogy feliratos kartondobozokba rendezzék a dokumentumokat.
Ezek mellett minden irodát, valamint a nyilvántartót is számítógéppel láttak el (hét gép, amely közül egy szerver, amelyek rendszerbe kötve mûködnek, s amelyekbe fokozatosan bevezetik az egész megye telekkönyi adatait). Ez nagyon hosszú folyamat, akár 10 évig is eltarthat – vélekedik Demeter Magdolna, hisz Marosvásárhelyen 90.000, megyei szinten pedig közel félmillió telekköny ôrzi az ingatlanok helyzetét.
A gyorsaság, a nagyobb pontosság, az áttekinthetôség mellett, hisz ezentúl nyomtatott formában kap kivonatot a kérelmezô, megoldódik a tömbházlakások helyzete is, a tulajdonosok számára ugyanis egyéni telekkönyvet állítanak ki, a részarányokat is feltüntetve.
A hivatalban hat telekkönyvi bíró dolgozik, egy közülük a hivatalvezetô, a dokumentumokat öt telekkönyvvezetô kezeli, munkájukat egy jegyzô irányítja, szintén jegyzô tartja a kapcsolatot a közönséggel és az irattárban két irattáros szolgálja ki a kérelmezôket.
A kérvényt a folyosón levô nyilvántartónál kell beadni, ahol a jegyzô mellett egy bíró teljesít szolgálatot hétközben 8-13, pénteken 8-10 óra között. A kérvényeket a közönségtôl 8-9 óra között, az ügyvédektôl és közjegyzôktôl 10-12 óra között veszik be, a kivonatokat 13-14 óra között bocsátják ki. A három telekkönyvi irodában két-két telekkönyvvezetô és két-két bíró teljesít szolgálatot.
A telekkönyveket az irattárban tanulmányozhatják az érdeklôdôk a szolgálatos irattáros felügyelete mellett. Ugyancsak itt található meg a tulajdonosok betûrend szerinti jegyzéke is. Az irattárban elôzetes kérés alapján történô programálás alapján tanulmányozhatók a térképek, és készítenek azokról másolatot is.
A nyilvántartóból a három irodába kerülnek a kérvények, ahol kikeresik a telekkönyvet, és megszerkesztik a végzést. Ez másnap reggel a megbízott bíró elé kerül, aki helyt ad vagy indokolt esetben elutasítja a kérést. A munkanap végén a bíró határozata visszakerül a telekkönyvvezetôhöz, aki – ha szükséges – a módosításokat bevezeti a telekkönyvbe — majd elkészül a nyomtatott kivonat. A kérésekre általában egy héten belül bocsátják ki a dukumentumot, bonyolultabb esetekben ez elhúzódhat tíz napig is. Az egyszerû kivonatot még aznap és legtöbb három napon belül megkapja a kérelmezô.
A hivatal irányítójának irodáját a közjegyzôi kamara adományaiból szerelték fel, a számítógépek közül hármat a vidéki bíróságoktól vettek kölcsön, s a korszerûsítés érdekében sokat tett mind Micu Rodica, a bíróság mind pedig Ciuca Andrea, a megyei törvényszék elnöke, akik a korszerûsítés révén esztétikus formában készült komplexebb iratokat, nagyobb pontosságot, s a számítógépes program fokozatos tökéletesítésével és a személyzet továbbképzésével gyorsabb kiszolgálást ígérnek.
Közel tízmilliárd lejt ér a város szemete
Valamivel több mint 9,5 milliárd lejért kelt el Marosvásárhely szemétszállító és köztisztasági vállalata, a Salubriserv Rt. Az Állami Vagyonalap székhelyén tegnap megejtett nyilvános árverésen a pécsi székhelyû Dél-Dunántúli Regionális Hulladékkezelô Kft. (DDHG Kft.) ígérte a legtöbbet a felkínált részvénycsomagért. A pécsi cég legkitartóbb ellenfele a segesvári Schuster Ecosal Kft. volt.
A kikiáltási árnak közel háromszorosát kénytelen kifizetni a magyarországi befektetô Marosvásárhely hulladékáért. A licit feladatfüzetét öt cég vásárolta meg, ám csupán hárman jelentkeztek a versenytárgyaláson is. A már említett két cég mellett Michael Schuster magánszemély is jelen volt, de ô már a kezdô értéknél visszalépett, s a nyilvánvalóan közös érdekeltségû segesvári céget támogatta. A részvényenkénti 88.600 lejes kikiáltási árról gyorsan haladt az árverés a 221.500 lejes részvényenkénti árig, amelynél a Schuster Ecosal feladta a küzdelmet.
A DDHG Kft.-t képviselô Stier István lapunk érdeklôdésére elmondta, hogy hosszú távban gondolkodó cég a vásárló, amely több romániai városra kiterjedô szemétszállító és köztisztasági céget kíván mûködtetni, Marosvásárhely az elsô ebben a sorban. Azt is megtudhattuk, hogy modern, európai szintû szolgáltatásra törekednek, ám a cégmegbízott sajnálatát is kifejezte, hogy ily drágán voltak kénytelenek megvásárolni a vállalatot, hisz – mint mondta – ennek az összegnek egy részét szívesebben fordították volna új berendezésekre. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor lesz igazán színvonalas szolgáltatásban a város lakóinak része, Stier István nagyon rövid idôn belüli minôségi ugrást helyezett kilátásba, de hozzátette, hogy a technológiai fejlôdés velejárója a személyzet csökkentése is.
Külön említésre méltó tény az, amit a versenytárgyalást levezetô Doru Mihai Opriscan, az ÁVA igazgatója a licit megkezdése elôtt ismertetett a résztvevôkkel: a Salubriserv jelenlegi területe és két épület jogi vita tárgyát képezi, azok egykori tulajdonosainak örökösei visszakövetelik a tulajdonjogot. A bíróság ítéletének függvényében ez további bonyodalmakat okozhat Marosvásárhely köztisztaságában.
Gyûlés- és bálteremmé változott az egyetemi étkezde
A tavasszal hozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetôsége az egyetemi étkezde mûködésének felfüggesztésére vonatkozó döntést. Ennek értelmében az 1999/2000-es tanévtôl bezárta kapuit a kantin.
Jude Zaharie gazdasági igazgató elmondta, az intézkedés hét hónapos felmérés eredményeképpen született. Az összegzés szerint januárban naponta 148 asztalt terítettek, februárban 161- et, márciusban 89, áprilisban 72, májusban 101, júniusban 112, míg júliusban 63 diák étkezett a kantinban. Megtudtuk, az étkezde befogadóképessége 1500 személy, ennek alig 7 százalékát használták ki. Mi több, a téli tartalékra megvásárolt 15 tonna burgonyából 8 tonnát kénytelenek voltak eladni, ellenkezô esetben a raktárban romlott volna meg. Egyszóval, veszteségessé vált a menza fenntartása és mûködtetése.
– Havonta 60 millió lejbe került a MOGYE-nak a kantin fenntartása – nyilatkozta lapunknak dr. Seres-Sturm Lajos prorektor. – Az egyetem vezetôsége továbbra is azon az elven van, hogy meg kell tartani a létesítmény közétkeztetési jellegét, és továbbra is a diákok használhassák. Egy legtöbb 15.000 lejes ebédet szeretnénk biztosítani a diákoknak, erre azonban komoly pénzalapokra lenne szükség. Március óta nem fizetjük a tanárok óradíját, ezt az összeget a kantin mûködtetésére fordítottuk. Nem tudtunk befektetni, korszerûsíteni, mindössze a kiadásokat egyenlítettük. Próbálkoztunk vállalkozó keresésével, aki felvállalná ezeket a költségeket, de ugyanakkor megôrizné az étterem jelleget. Mindössze egy egyház jelentkezett, egyházi célokra igényelte a termet. Abban az esetben, ha az egyetemisták és a kormány között a napokban folyó egyezkedés eredményeképpen a minisztérium vállalja az étterem fenntartását, újra megnyitjuk. Addig is a diákszervezetek díjmentesen használhatják gyûlések, rendezvények tartására.
Gergely István, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke elmondta, az MMDSZ és a Vásárhelyi Diákliga kérésének tett eleget a MOGYE vezetôsége, amikor rendelkezésükre bocsátotta a kihasználatlanul álló épületet. Hét közben különbözô összejöveteleket tartanak, hétvégén gólyabálnak, diákbuliknak, mulatságoknak ad otthont a terem. Itt szervezik meg november utolsó hétvégéjén az MMDSZ-olimpiát is. Az egyetemisták pedig szerzôdéses alapon különbözô középiskolai és vállalati éttermekben jutnak hozzá az elônyösebb árú ebédhez.
Vidám rajzfilmfigurákkal díszített falak, ablakok, kellemes, természetes anyagokból készült berendezés fogadja a november elején megnyílt oktató- nevelôközpontba (marosvásárhely, Caraiman utca 7. szám) betérôket. A Phoenix Alapítvány létesítményében jelenleg napköziotthon mûködik, magyar és román csoporttal. Egyelôre mindkét csoportban vannak betöltetlen helyek. A szakképzett óvónôk mellett asszisztensnô, pszichológus és dada áll a kisgyerekek rendelkezésére, akiket reggelente mikrobusszal szállítanak a központba, ahol délután 5-6 óráig tanulhatnak, játszhatnak. Az iskolára való felkészítés mellett a gyerekeknek számítógépkezelést, idegen nyelvet tanítanak, kérésre karaté- illetve moderntánc-órákat is tartanak. Reggelit, ebédet és uzsonnát biztosítanak nekik.
– A nevelôközpont célja: az elfoglalt szülôk gyerekeinek szakszerû nevelést, megfelelô játékteret s kikapcsolódást nyújtani. Nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi oktatásra, a játékra, a közösségi szellem kialakítására, s úgy érezzük, sikerült megteremtenünk azokat a körülményeket, amelyek közt a kisgyerek otthon érezheti magát. Az óvoda a vakáció alatt is nyitva van, s a kérések függvényében az estéket s a hétvégeket is itt tölthetik a gyerekek. Január elsejétôl bôvítjük szolgáltatásainkat, az I-IV. osztályos diákok délutáni felkészítését is szeretnénk megoldani. A kisdiákokat mikrobusszal szállítanánk a központba, itt ebédelhetnek, s szakképzett tanítónô segítségével készíthetik el házi feladataikat – tájékoztatott Dora Macean igazgatónô (telefonszám: 092-489-781), aki azt is elmondta, hogy egy óvodás gyerek neveléséért, ellátásáért a szülôk havonta 940.000 lejt kell hogy fizessenek.
...jön a kéményseprô" — csengenek vissza fülemben az elemista korombeli gyerekdal sorai, amíg a hûvös novemberi reggelen az Energomur ÖV felé ballagok. S ahogy visszaemlékszem, annak idején valóban jött is...
Zolyomi Béla mintegy 13 éve dolgozik ebben a szakmában. Mi is kell hozzá?
— Elôször is, hogy az ember szeresse. Aztán, hogy ne szégyellje a munkaruhát. Na, meg ne legyen tériszonya, ne szédüljön — sorolja kapásból.
— Elég nagy, hiszen a November 7 negyedtôl a Cuza Voda utcáig hozzávetôlegesen 4 000 kémény tartozik az övezethez. És negyvenhét kazánház.
— Hogyan tudja kiseperni, vagy csak egyszerûen ellenôrizni ezeket egy évben és hányszor?
— Valamikor még negyedévenként, most meg, hogy így megfogytunk, ôsszel és tavasszal kell(ene). De van, amikor csak egyszer tudom lejárni az egész övezetet egy esztendôben.
— Mi történt a szakmabeliekkel?
— Mintegy két esztendeje privatizáltak.
— Olyan jól megy ebben a mesterségben?
— Na, nem éppen... Hiszen, csak kéményseprésbôl nem lehetne megélni. De, akik magánipart váltottak ki, azok általában egy más szakmával (pl. szobafestéssel) párosították. S így esetleg ki tudnak jönni... De tudni kell azt is, hogy felelôsségteli szakma a miénk. A gázvállalat dolgozói egy-egy munkánál kérik az igazolást arról, hogy a kémények rendben vannak. Mert addig nem dolgozhatnak.
— Hol érhetô el gyorsan? Hiszen, ha ilyenfajta bajunk támad, nem várhatunk napokat. Még órákat is ritkán.
— Az Energomur titkárságára kell betelefonálni a 216-532-es számra. S onnan majd értesítenek.
— Mi a tarifa az ellenôrzésre, s mennyi, ha sürgôs esetben hívják? Ki állapítja meg?
— Egy kémény takarításáért 25 200 lejt kell fizetni.
— A tûzoltóság tûzvédelmi ellenôrzéseket tart és elrendeli a kéményseprést. Hogyan történik?
— Ilyen problémám még nem volt. Szerintem szintén a vállalatot kell értesíteni...
— Mint minden szakmának, ennek is, gondolom, megvannak a problémái. Például...?
— Nagyon sok a csókafészek a kéményekben. Tehát, elôször ki kell pucolni ezeket, aztán egy kis tükörrel ellenôrzöm, hogy tiszta munkát végeztem-e a seprôvel. Megvan-e a szüksséges huzat? A legnagyobb problémát sokszor az jelenti, hogy a kémények ajtaja be van falazva. Ilyenkor újat kell vágni, vágatni. Mert a tûzzel nem lehet játszani! Régi, de nagyon igaz mondás...
Brezeanu Vasile mérnök, az Energomur ÖV részlegfelelôse, amint elmondotta, nagyon meg van elégedve a Zolyomi Béla munkájával. Hiszen, mióta ô az egyetlen kéményseprô a vállalatnál, nem érkezett semmi panasz erre a szolgáltatásra.
Mondhatni, könnyû dolga van a rádióhallgatónak, tévénézônek, mert naponta mûsorok tömkelegében ízlése szerint válogathat, és csak felkészültségén, mûveltségén és kulturáltságán múlik, hogy mely mûsorok mellett köt ki. Nem így a mûsorkészítô rádió- és televízióstúdiók, mûsorszolgáltató kábeltársaságok, melyek kénytelenek vállalni önmagukat: ez a kínálatunk, ezt nyújtjuk Önnek, kedves elôfizetô, és mindent megteszünk annak érdekében.
Így tesz a Romsat Cable TV and Radio marosvásárhelyi kábeltelevíziós hálózat is, amely mûszaki fejlesztés ürügyén — ami nagyon is helyénvaló törekvés — valamint új mûsorok beiktatásának kecsegtetô ígéretével újra drágít és karcsúsítja is önmagát. A Romsat elôfizetôjeként csak annyit mondhatok, hogy engem már el nem szédítenek kecsegtetô mûsorajánlatukkal, mert a CNN és a BBC World mûsorait csak délelôtt közvetítik, délután és este — amikor én is nézhetném — már nem. Ugyanis ezeket a híradásokat egész nap, megszakítás nélkül kellene közvetítenie.
Egy komoly cég mûsorpolitikája kialakítását nem bízza teljes mértékben a tömegkultúrát fogyasztó átlagpolgárra. Mert ha az amerikai átlagpolgárnak elég a rágógumi, a Coca-Cola és a country zene, akkor magától adott a kérdés: mi kell a szokásos cirkuszon és kenyéren kívül a romániai — marosvásárhelyi — átlagpolgárnak? Nos, a környezetünkben lévô embereken naponta megfigyelhetjük a képernyôrôl és egyes rádióadásokból áradó "magas kultúra" hatását.
Elvárom, hogy a Romsat és a Portal kábelhálózatok a jelenlegi díjszabás mellett megkezdjék a mûholdas rádiómûsorok, valamint a hazai közszolgálati rádiók adásainak közvetítését is. Ugyanis többfogásos ebéd helyett jelenleg csak levest kapunk, de ez is túl drága!
Balogh István, Marosvásárhely
Felgyorsult életünk hétköznapjai árnyékot vetnek a körülöttünk zajló társadalmi és politikai élet irányításában elöljárók tevékenységére. És a miénkre is. Közömbösségünk megalapozott, a sorozatos csalódások miatt fokozódik kiábrándultságunk, fôleg akkor, amikor személyes gondjaink, törvény biztosította jogaink folytán sem intézôdhetnek a felelôs személyek közömbössége miatt. Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell, nem elég akarni, tenni kell! Ahhoz, hogy hétköznapi életünkben némi kis változás állhasson be, föl kell számolnunk közömbösségünket a közös ügyeink érdekében. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az elmúlt idôszakban az élet lemondások sorozatát kényszerítette ki belôlünk. Az anyagi nehézségek, a vezetôinkbôl való kiábrándultság, a lejáratási kampányok, az olcsó ígéretek elkedvetlenítettek és bizalmatlanná tettek érdekképviseletünk iránt is. Meggyôzôdésünk, hogy rövid idôn belül sok változásra nem számíthatunk. Ezért merjünk felelôsségre vonni! A jövôben, a múlt hibából tanulva, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását!
Szávuj Zsigmond, Nyárádszereda
"Értjük, hogy sokan szidalmaznak és mi felôlünk különbet magyaráznak, az Úr legyen ítélô bíró mi köztünk és a mi vádlóink között. Reméljük pedig, hogy a hívek megértvén a vallásunknak igazságát, jobb ítéletet tesznek mi felôlünk." (Dávid Ferenc 1567 — Rövid magyarázat)
A mohácsi vész csataordításai elhalasztottak Kolozsvárra is. Akkor hatéves lehetett. Szászul és magyarul egyformán imádkozott. Késôbb látható helyre, a kolozsvári piactéren lévô kerek kôre állott, onnan prédikált wittenbergi reménységgel. 420 éve a börtöncella falán megérett-e az idô az imádságodra és szabadhitû szolgáló szeretetedre? "Szárnyad van lelkem, meg ne tagadd magad..." a champeli lángok el nem némíthatnak. Egy az Isten.
Sándor Szilárd unitárius lelkész
A Fogyasztóvédô Hivatal mûködésérôl szóló beszámoló cikkük kapcsán írom le panaszom.
Évek óta vásárolom a iasi-i Antibiotice Rt. gyógyszergyár termékét, a Nidoflor nevû krémet. Heti egy tubusra van szükségem. S valahányszor kézbe veszem, mérgelôdöm, ugyanis a körülbelül 22 ml ûrtartalmú tubusba csak 15 grammot töltenek. A tubus egynegyede üresen marad. Gyakorlatilag négy tubus tartalma beleférne háromba. Ez azt jelenti, hogy a negyedik tubust tulajdonképpen üresen vásárolom. Jelzem, ez a jobbik eset, mert három-négy évvel ezelôtt a tubusok még ennyire sem voltak megtöltve. Az Önök tanácsára írtam a gyárnak, s azóta majdnem 15 grammot töltenek a tubusba.
Gondolom, a hasonló helyzetben levô sorstársaknak országszerte nem mindegy, hogy évi pár ezer vagy pár tízezer üres tubust vesznek meg.
Tolvaly Albert, Marosvásárhely
Ôszintén szólva, kissé fáradtan s bosszúsan, mert késtek a színpad berendezésével, ácsorogtunk a zajos, türelmetlen gyereksereggel tele elôcsarnokban. Így hát rossz hangulatban ültünk be november 8-án, hétfôn délben a Nemzeti Színház nagytermébe. Fáradtságunk, bosszúságunk pillanatok alatt elpárolgott, hiszen ilyen remek elôadásra legmerészebb álmainkban sem számítottunk.
A székelyudvarhelyi társulat olyan elôadást produkált, amely pici tanítványaink soha nem láttak, s valljuk be, mi sem sokszor!
Nem részletezem a szereposztást, mindenki a maximumot nyújtotta. Jólesett néznikis tanítványaink tágranyílt, csodálkozó szemét, a reakciót. A látvány teljesen elvarázsolta ôket, de minket, pedagógusokat is. OLyan remek volt a játék, a rendezés, a díszletek, ötletes minden rész kidolgozása. Szinte mi is együtt búsultunk, örültünk a szereplôkkel. Nem volt semmi túljátszás, fölösleges gesztus, céltalan ide-oda rohangálás. Minden és mindenki a helyén volt és játszott.
Szívbôl gratulálunk, és máskor is visszavárunk, székelyudvarhelyiek!
Toma Irma, 15-ös Számú Általános Iskola
Nemrég olvastam a sajtóban, hogyan nyúzza a telefontársaság az elôfizetôket. Minthogy az alábbi cselt még nem olvastam, leírom.
Szeptemberi telefonszámlámon ez állt: havi elôfizetésem 71 ezer lej. Az 1944-es törvény alapján mint háborús veterán ezt az elôfizetési díjat eddig nem fizettem, s ezenkívül is járt még száz ingyenes impulzus. Az októberi számlámon egész más jelent meg: elôleg 34 ezer lej, elôfizetés 39 ezer lej — amit nem kell hogy kifizessek —, de az elsô havi 5 ezer lejes különbség fizetendô. Az ingyenes impulzusok eltûntek. Tehát egyik hónapról a másikra hivatalból eltörölték az ingyenes impulzusokat. Úgy hallottam, a nemlátók 400 ingyenes impulzusából is "elvettek" 200-at.
Erre jön a szokásos magyarázat: a "rémes" és a még rémesebb urak mindent a dollár árfolyama után számítanak. Érdekes, nemrég azt olvastam, hogy Ausztriában szinte havonta csökkennek a telefondíjak. Talán ott nem ismerik a dollárt, vagy nem csak egy "banda" van a piacon?
A teljes igazságnak két oldala van. Nálunk csak akkor figyelik a dollár árfolyamát, amikor tôlünk vesznek el, de amikor adnak, akkor már nem. Most figyeljük csak a második oldalt. Például a Román Nemzeti Bank október 29-i dollárárfolyama szerint — 16.843 lej —, havi 58 dollár nyugdíjamban "dúskálok", egyetemi végzettség, 34 év elismert régiség után. "Szerencsétlen" németországi barátom, akit hasonló helyzetbôl nyugdíjaztak, az én nyugdíjam 25-szörösébôl "tengôdik".
A dolognak, persze, haszna is van. Ha akarom, ha nem, diétázom. Ez meghosszabbítja az életet. Hiába várják, hogy "eltávozzam". A fiatalok ellenben futnak innen. Arrafelé. Én, ha akarnék, sem tudnék. Gátolnának beteg lábaim, s lapos zsebem. Gondolataim közepette hat rám egy Németországban élô erdélyi szász papnak az országos német lapban kb. két éve olvasott megállapítása: korábban be voltunk zárva, most ki vagyunk zárva.
Erôss István, Marosvásárhely
Ion Caramitru mûvelôdési miniszter örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy a mûvelôdési tárca 215 milliárd lejt kapott, s eltökélt szándéka elkölteni az összeget az év végéig. A parasztpárt hétfôi sajtóértekezletén közölte, hogyan osztotta fel az összeget. A legnagyobb részt (32,5 százalék) a kulturális tevékenység kapja; a múzeumok 30, a színházak 27,1, a minisztérium központi apparátusa pedig 10 százalékot kap. A tárca költségvetését most pótolták ki, lévén, hogy a büdzsé korrekciójakor nem kapott semmit, bár 200 milliárdot kért.
Nemzetközi segély a mezôgazdaságnak
Az ASAL-kölcsön második részletén túlmenôen a Világbank további 250 millió dollárral szándékszik hitelezni a román mezôgazdaságot — nyilatkozta Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter. Hozzáfûzte, hogy a volt ámv-k privatizációjának mielôbbi megkezdése nemzetközi pénzsegélyt jelent Románia számára. A VB által ígért 250 millió dollár falufejlesztési programok finanszírozását szolgálná. Múlt heti washingtoni látogatása folyamán Muresan az amerikai földmûvelésügyi miniszterrel is találkozott, aki 45 millió dollárt ígért a román mezôgazdaságnak. Úgyszintén segélyt ígért az USA fejlesztési ügynöksége. Muresan szerint az amerikai fél beruházásokat is kilátásba helyezett, amennyiben a reform dinamikusnak bizonyul e téren.
Az egyetem elôtti oktatásbeli szakszervezetek vezetôi hétfôn nyílt levelet intéztek az államfôhöz, a miniszterelnökhöz és a képviselôházi elnökhöz, s ebben mielôbbi találkozót indítványoznak azon megoldások felkutatására, amelyek elejét vennék az általános sztrájk kirobbantásának az oktatásban. — Ha kezdeményezésünket ez alkalommal sem követik azonnal alkalmazható megoldások, biztosítjuk önöket, hogy a több mint 400 ezer alkalmazott általános sztrájkja elkerülhetetlen lesz — áll a levél végén.
75 éves a Collegium Hungaricum
Az egykori bécsi Testôrpalotában, az igazságügy-minisztérium mai épületében ünnepelték meg a múlt hét végén a Collegium Hungaricum fennállásának 75. évfordulóját. A gárda ideje óta változatlanul hagyott és éppen frissen felújított díszteremben Prôhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára az egybegyûltekhez szólva elmondta: januártól újra megkezdi munkáját a Magyar Történeti Intézet, amely már a Collegium Hungaricum megalakulása elôtt mûködött, de a hatvanas évek óta nem tevékenykedett.
"Soros György hihetetlen története"
"Soros György, a milliárdos, spekuláns és mecénás hihetetlen története" címmel jelent meg a francia könyvpiacon egy részletes portré, amely felvázolja a magyar származású pénzember karrierjét, a tôzsdei manôverekkel szerzett kolosszális összegek sorsát, s azt is, hogy az idô múlásával Soros miként alakult át filantróp befektetôvé Közép- és Kelet- Európában. A szerzô, Anne-Marie Rocco, a Le Monde napilap újságírója végigköveti Soros életútját, kiemelten foglalkozva az 1992-es idôszakkal, amikor a pénzember "felrobbantotta az Angol Bankot és egymilliárd dollárt nyert "e legális bankrablással". Mint a szerzô hangoztatja, a most 69 éves Soros György 2 milliárd dollárt fordított a több mint 30 országban, fôként Közép- Kelet-Európában, a volt szovjet tömb országaiban létrehozott alapítványaira, és mindez nem elhanyagolható tényezôjévé vált a térség rendszerváltása óta eltelt 10 esztendô fejleményeinek. De – emlékeztet fôszereplôje nyilatkozataira – e filantrópiának is vége szakad egyszer, s a Soros Alapítvány is csak 2010- ig él.
Olajpiac az OPEC döntése elôtt
Elképzelhetô, hogy az OPEC nem hosszabbítja meg a tagországok termelésének korlátozásáról szóló és jövô év márciusáig érvényes döntését. Errôl a kôolajexportáló szervezetének fôtitkára, Rilwanu Lukman beszélt vasárnapi nyilatkozatában. Az OPEC képviselôi a hét végén egyebek között a szervezet hosszabb távú stratégiájáról folytattak eszmecserét. Vannak országok — például Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek –, melyek szeretnék a termelés korlátozását a márciusi határidô után is fenntartani. Állítólag több más tagország támogatását is bírják ebben.
Románia budapesti nagykövetségének tanácsosa lesz a pécsi székhelyû Magyar-Román Baráti Társaság (MRBT) által alapított "A Barátságért – Pentru Prietenie" elnevezésû civil kitüntetés viselésére jogosult elsô román állampolgár. Andrei Hateganu követségi tanácsosnak a két ország civil társadalma közti kapcsolatok építésében kifejtett eredményes munkája és a társaságnak nyújtott sokéves baráti – elsôsorban diplomáciai jellegû – segítsége elismeréséül ítélték oda a kitüntetést — tájékoztatta az MTI-t Iglói Zoltán, az MRBT elnöke. A kitüntetéssel járó érmet és oklevelet a szervezet elnöke november 18-án, csütörtökön, a budapesti román nagykövetségen adja át ünnepélyesen a diplomatának a külképviselet munkatársai és az MRBT vezetôi jelenlétében.
Az Amnesty International hétfôn Párizsban levélkampányra hívta fel az állampolgárokat világszerte, hogy ily módon tiltakozzanak az egyes kormányoknál a gyermekek jogainak konkrét megsértései ellen. A megannyi tragikus ázsiai és afrikai eset felsorolása után a szervezet közleményében azt állította, hogy "Romániában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon fiatalok váltak rasszista támadások áldozatává". Az Amnesty International felülbélyegzett, az eseteket felsoroló leveleket ad el világszerte, hogy azokat a polgárok elküldjék az érintett kormányoknak e héttôl kezdve. A kampányt plakátokkal, iskolai bemutatókkal is kísérik a közlés szerint.
A megyei polgári védelmi felügyelôség szakemberei a hét folyamán a megye községközpontjait keresik fel. Azt ellenôrzik, hogy a vidéki polgármesteri hivatalok milyen felkészültséggel rendelkeznek az esetleges természeti csapások vagy légitámadások következményeinek elhárítására.
Mától két napig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vendége Tankred Dorst német dráma- és prózaíró. Az ô tiszteletére ma 16 órától a színház kistermében Radu Macrinci Ping body címû darabját adják elô, majd 18 órától a színház elôcsarnokában a vendég Merlin sau tara pustie címû kötetét mutatják be. Este fél kilenctôl a kisteremben Andreea Valean Eu, când vreau sa fluier, fluier címû darabját adják elô. Holnap 11 órától, szintén a kisteremben Tankred Dorst Fernando Krapp mi-a scris aceasta scrisoare címû darabját adják elô.
A Marosvásárhelyi Rádió Szerda délelôtti terefere címû mûsorának ma Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester a meghívottja. A mûsorban a városgazdálkodás és a téli fûtés idôszerû problémáiról, valamint testvérvárosi kapcsolatokról esik szó. A témákkal kapcsolatban a hallgatók kérdéseit az adás ideje alatt a 120-244-es telefonszámon várják. Mûsorszerkesztô Toth Béla.
Idén 29. alkalommal szerveznek nemzetközi episztolaversenyt, Köszönetként írom e levelet címmel. Országunkban a Román Posta Rt. Országos Társaság és az Oktatási Minisztérium a gyerekek fantáziáját és íráskészségét fejleszteni szándékozó verseny társszervezôi. A versenyen legtöbb 15 éves gyerekek vehetnek részt, a levelek terjedelme ötszáztól ezer szóig változhat, és fel kell tüntetni rajtuk a gyerek nevét és az iskola címét. A leveleket a megyei postahivatal marketingosztályára kell beküldeni (Marosvásárhely, Forradalom utca 2A. szám) legkésôbb december 13-áig.
Az angliai cambridge-i Nemzetközi Biográfiai Központ életmûvének elismeréseként a 2000-2001-es Év Nemzetközi Emberévé nyilvánította Zeno Ghitulescu marosvásárhelyi költôt. A napokban átadott értesítésbôl kiderül, hogy az IBC igazgatótanácsa több mint 50 év óta évi több tízezer jelölt életrajzát vizsgálja át a legkülönbözôbb szakterületekrôl, kiválasztva az általuk elismerésre méltó személyiségeket.
Csittszentivánon a Mûvészegyüttes
A Maros Mûvészegyüttes vasárnap, november 21- én este hét órától a csittszentiváni mûvelôdési otthonban mutatja be Sodrásban címû kétrészes táncjátékát. Az elôadás koreográfusai Varga János és Könczei Árpád. Énekel Zsombori Róbert és Bôr Hunyadi Csilla. Zenekarvezetô Moldován Horváth István.
A Conel marosvásárhelyi fiókegységétôl kapott értesítés szerint hálózati munkák miatt ma 9-12 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a következô utcákban: a Remeteszeg (Remetea) utcának az Agricultorilor utcától a Beséig terjedô szakaszán, a Gurghiului, az Inului, a Lucernei, a Trifoiului, a Cotitura de jos, a Pomilor, a Ceangailor, a Sîntanei, a Viorelelor utcákban, valamint a Szabadi útnak a Benefalvi utcától Marosbárdosig terjedô szakaszán.
Változás a hangverseny mûsorában
A Marosvásárhelyi Filharmóniától kapott közlés szerint a pénteki, november 19-i hangverseny keretében Beethoven 3. számú zongorakoncertje helyett Mozart két zongorára írt koncertmûvét adják elô. Szólisták: ifj. Csíky Boldizsár és a német Andreas Henkel. A program további része változatlan.
A napokban kezdték el az erdôszentgyörgyi líceum sporttermének mennyezetét javítani. A leromlott tetôszerkezet javítására hosszú idô után talált pénzt a helyi tanács, a munkát egy versenytárgyalás nyomán 120 millió lejért egy helyi vállalkozó végzi. A javítást december elejére fejezik be.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház közlése szerint Shakespeare Macbeth címû színmûvének vasárnapra, november 21-ére hirdetett elôadása betegség miatt elmarad.
Ákosfalva községi útjainak kövezését kezdték el a napokban. A szerzôdés értelmében a marosvásárhelyi SUT Rt. százmillió lej értékben szállít a község kilenc falujába Marosugráról kitermelt követ. Falunként 8 teherautónyi követ szórnak az utakra, a legrosszabb állapotban a Göcs – Szövérd, Nyárádszentbenedek – Harasztkerék és a Cserefalva – Kisgörgény – Székelycsóka közötti útszakaszok vannak. A munkálatokat egy hónapon belül befejezik.
Mûvelôdési otthonokat javítanak
Holnap tartják a maroslekencei és marosdégi mûvelôdési otthonok mennyezetének javítására kiírt versenytárgyalást. A két épület rendbetételére a radnóti városi tanács 70 millió lejt különített el. A pályázatra három cég nyújtott be árajánlatot, ezekbôl választják ki holnap a majdani kivitelezôt.
Copyright © Népújság - 1999