|
LI. évfolyam 265. (14317) |
1999. november 12., péntek |
(MTI) — Az idén februárban létrehozott Magyar Állandó Értekezlet csütörtök délután Budapesten, a Béla király úti kormányvendégházban megkezdte kétnapos ülését.
A magyarországi parlamenti pártok képviseletében a Fidesz részérôl jelen van Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelô tárca nélküli miniszter és Simicskó István, az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke, míg a Független Kisgazdapártot Bánk Attila frakcióvezetô és Horváth Béla frakcióvezetô-helyettes képviseli.
A Magyar Demokrata Fórum részérôl jelen van Dávid Ibolya pártelnök, Kelemen András országgyûlési képviselô, valamint Csapody Miklós, az Országgyûlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának alelnöke.
A Magyar Szocialista Párt Molnár Gyulával és Tabajdi Csabával, a Szabad Demokraták Szövetsége Szent-Iványi Istvánnal és Törzsök Erikával, míg a Magyar Igazság és Élet Pártja Csurka István pártelnökkel és Bogdán Emillel képviselteti magát a legmagasabb szintû magyar-magyar csúcstalálkozón.
Szlovákiából Duray Miklós, a Magyar Koalíció Párt tiszteletbeli elnöke érkezett Budapestre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget pedig Markó Béla elnök, Tôkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezetô elnök képviseli.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részérôl jelen van Kovács Miklós elnök és Milován Sándor alelnök, a Vajdasági Magyarok Szövetségét Kasza József elnök, Józsa László alelnök, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot Ágoston András elnök és Csorba Béla alelnök képviseli.
A Horvátországi Magyarok Demokrata Közössége Pasza Árpád elnököt, és Jakab Sándor parlamenti képviselôt ültette tárgyalóasztalhoz.
Szlovéniából Tomka György elnök képviseli a Muravidéki Magyar Önkormányzatot, és jelen van Pozsonyec Mária parlamenti képviselô is.
Teljes tanácskozási joggal vesz részt a második Magyar Állandó Értekezleten Papp László, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke.
Az értekezlet résztvetôit üdvözölte Szent- Iványi István, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke és Tôkés László püspök.
Ezt követôen Duray Miklós és Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára tartotta meg vitaindító elôadását.
Rendôrök határmenti együttmûködése
(MTI) — A román rendôrök megtalálták és elôállították azt a két személyt, akikrôl feltételezhetô, hogy ôket szállította Makóról Romániába az eltûnt makói taxis — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendôr-fôkapitányság sajtóreferense.
A 63 éves Kurai Lászlónak november 4-ikén veszett nyoma. A rendôrség utolsó információi szerint román utasokkkal lépte át aznap kora reggel Nagylaknál a határt.
A megyei rendôr-fôkapitányság a határmenti együttmûködés keretében kérte a román rendôri szervek segítségét. Az onnan kapott információk szerint a két utas erôszakos úton jutott Kurai László gépkocsijához, amelyet szintén megtaláltak a rendôrök.
A taxis felkutatását továbbra is nagy erôkkel folytatják a két ország rendôrei.
Az MTI munkatársa úgy értesült, hogy a makói taxisok fekete szalagot kötöttek az autóik antennáira.
Tegnap Székely Sándor, a Manpel volt igazgatója többedmagával megjelent a prefektúrán. Mint tôle megtudtuk, feliratkozott hivatalos fogadásra, más módszerrel ugyanis nem sikerült már fél éve a kormány megbízottjával beszélnie, bár többször is kérte. Mindenek ellenére ma sem került sor a találkozásra, mivel Dorin Florea ma a Distrigaz, a FPS és a Bicapa képviselôivel tárgyalt, utána pedig Gyulafehérvárra kellett utaznia.
A prefektúrára érkezett "küldöttséget" így Ioan Iacob, Dorin Florea tanácsadója illetve a prefektúra szóvivôje fogadta és próbálta meg lebeszélni ôket a találkozóról, mondván: a Manpel elhúzódó konfliktusának mihamarabbi orvoslására vonatkozó kérésükkel hiába fordulnak a prefektushoz, mivel ebben legfennebb a belügyminisztérium segíthet. Miután Székely Sándor és társai továbbra is ragaszkodtak a prefektussal való személyes beszélgetéshez, ígéretet kaptak arra, hogy Dorin Florea ma idôt szakít erre.
Teljes mértékben újjáéled a Dacia Felix Bank — közölték újságírók és potenciális ügyfelek elôtt az évekig tetszhalott pénzintézet képviselôi. Eugenia Matis, a bank alelnöknôje elmondta, hogy az 1996-ban benyújtott és elfogadott jogi átszervezési tervezetnek kezdenek beérni a gyümölcsei, s a bank az év végéig ismét teljes körû szolgáltatásokkal állhat az ügyfelek rendelkezésére. A két legnagyobb hitelezô, a Román Nemzeti Bank és a CEC kivételével minden hitelezôt kielégítettek, s jelenleg elegendô készpénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy ismét megkezdhessék a hitelnyújtást.
A Dacia Felix Bank létezésének új szakaszába lépett. 1998 utolsó negyedévében izraeli–román vegyes tôkéjû társasággá vált, s kitûzte azokat a célokat, amelyeknek a megvalósítása most van folyamatban. E szerint az év végéig normalizálódik a bank mûködése, 2000-ben befektetési és kereskedelmi jellegû bankká válnak, 2002-ben a negatív alapok helyét pozitív alapok veszik át, 2003-tól osztalékokat fizetnek a részvényeseknek, s 2005-ig — aláírt megegyezés alapján — teljes mértékben kifizetik a fent említett két nagy hitelezônek az összességében 2000 milliárd lej fölötti tartozást.
Megtudhattuk az alelnöknô beszámolójából, hogy a bank alapjai pillanatnyilag 447 milliárd lejre rúgnak, amelyet nemzetközi hírû bankoknál helyeztek letétbe. Az idén 525 milliárd lejt sikerült a kintlevôségekbôl behajtani, ám vannak olyan kintlevôségek is, amelyeket valószínûleg soha nem sikerül majd visszaszerezni. A bank hamarosan megkezdi ismét a hitelnyújtást, ám gyökeresen megváltozott hitelpolitikával. Ingatlangaranciát csak a hitel 30%-áig fogadnak el, sokkal fontosabb egy mûködô üzleti terv bemutatása, amelynek megvalósítását a bank lépésrôl lépésre követi majd.
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy miként kerülhetô el a jövôben az, amiért a bank tulajdonképpen majdnem megszûnt, azaz a kétes politikai elkötelezettség? Matis alelnöknô garanciaként erre az izraeli tulajdonhányadot nevezte meg, amely egy folyamatban lévô tôkeemelés után mintegy 75%-ot fog kitenni.
A Dacia Felix Banknak jelenleg 23 kirendeltsége mûködik, köztük a marosvásárhelyi is, az 1848. út 49. szám alatt, ahol a magánszemélyeket is várják. Mint megtudtuk, a vásárhelyi kirendeltség az egyik legeredményesebb, a jövôben pedig minden egyes fiók saját költségvetésû profitorientált központként fog mûködni. Azaz csak akkor létezhet, ha képes eltartania önmagát.
Sajtótájékoztató az RMDSZ megyei szervezeténél
Több kérdésben szólt az újságírókhoz Kincses Elôd, a megyei RMDSZ elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy szerdán a Területi Egyeztetô Tanács ülésén meghallgatták és elfogadták a megyei elnök jelentését a március 1. és november 1-je közötti tevékenységrôl. Áttekintették a megyei magyar nyelvû oktatás helyzetét, és határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy a soron következô TKT- (Területi Képviselôk Tanácsa) ülésen, amikor a szervezet alapszabályzatát módosítják, külön kitétel szól majd arról, hogy a TKT és a TET ezentúl együttes ülést tartson.
Beszámolt arról is, hogy a múlt héten tartottak tárgyalást Bukarestben a 2. körzeti bíróságon a Tôkés László által indított perben. A püspök az Associated Press munkatársát, Alison Muttlert perelte be rágalmazásért, mert az az Adevarulból átvett hír nyomán szekuritátés ügynöknek nevezte ôt. Döntés nem született, a tárgyalást december 10-ére napolták.
A megyei elnök közölte, hogy a városi tanács határozata nyomán hamarosan új székházba költözik a szervezet, a Braila utca 9. szám alá. A javításhoz azonban pénzre van szükség. Támogatást elsôként a Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata ajánlott a november 19-i, kimondottan erre a célra rendezendô elôadás bevételét.
A tavaszra várható helyhatósági választások kapcsán mondta el az elnök, hogy megyeszinten is létrejött egy kampánybizottság. Ennek elnöke Szente Ibolya, alelnöke Virág György, tagok: Kelemen Atilla, Dászkel László, Dósa Vilmos, Vass Levente és Ráduly Levente. A jelöltek kiválasztására, tudtuk meg, elôválasztásokat szándékoznak tartani.
A kérdésre, hogy igaz-e a híresztelés, miszerint személy szerint Kincses Elôdnek nem érdeke, hogy létrejöjjön a városi szervezet, kijelentette: az RMDSZ statútuma jogi szempontból sok kívánnivalót hagy maga után, mert csak a körzeti és területi szervezetekrôl szól. Ha városi szervezet alakul, akkor az összes bevétel az övé lenne, és a megyei szervezet anyagi és emberi támogatás nélkül maradna. Kincses szerint sehol sem mûködnek jól a városi szervezetek. Ô mindig azt mondta, hogy akkor támogatja a városi szevezetet, ha az a megyeit erôsíti. A statútum alapján azonban nem támasza lenne, hanem "kasztrálná" a megyei szervezetet, amiért aztán "politikai impotenciával" vádolnák ôket.
Azt is kijelentette: reméli, a november 26-ára meghirdetett TKT-ülést megtartják, mert szándékában áll egy kommünikét közreadni azokról az RMDSZ- tisztségviselôkrôl, akik nem hajlandók a szervezetet anyagilag támogatni. Ettôl azt reméli, hogy a szóban forgók majd megmagyarázzák a közvéleménynek, miért nem támogatják a megyei szervezetet. Pontos kimutatást készítenek, és a kötelezettség alól kibúvókat fegyelmi bizottság elé állítják.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal visszaköveteli a század elején, dr. Bernády György polgármestersége idején a város pénzén épített közigazgatási palotát, amelyben jelenleg a Prefektúra és a megyei tanács székel — derült ki a hivatal tegnap déli sajtótájékoztatóján.
Angela Rosca, a Köz- és Magánterület-fenntartó Igazgatóság vezetôje számolt be róla, hogy a Prefektúra jogi úton megtámadta a Marosvásárhely közvagyonáról augusztus folyamán készített leltárt. Az volt a kormányhivatal egyik kifogása, hogy a közvagyon felleltározását elrendelô törvény szerint minden közigazgatási intézmény saját tulajdonának könyvelheti el a székházát. Ennek szellemében a Bernády-féle városháza az itt székelô megyei tanács leltárán is megjelent, azonban a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is saját leltárán tüntette fel, hiszen az bizonyítható módon a város pénzébôl épült annak idején, ennél fogva nyilvánvalóan Marosvásárhely tulajdona. Az igazgatónô lapunk kérdésére elmondotta, hogy szintén az említett törvény szellemében a város leltárára vezethet minden olyan ingatlant, amelynek tulajdonjogát bizonyítani tudja, tehát lényegében nem szegték meg a törvényt. A kormányhivatal mégis az egykori városházának a város leltáráról való levételét kérte.
Az ügyben a helyi tanács is döntött tegnapi rendkívüli ülésén, de a vitás kérdésnek még távolról sincs vége. Ugyanis a közvagyonról készített leltárok vitás kérdéseit az érdekelt felek a kormány szakembereivel közösen tisztázzák, utána e leltárokról egy kormányhatározatot is készítenek, amely majd meghatározza a közigazgatási egységek közvagyonát. Ha ekkor sem ismerik el Marosvásárhely tulajdonjogát a kérdésben, az igazgatónô szerint a hivatal, akár törvényszéki úton, visszaköveteli tulajdonát. Mi több, nemcsak a régi városházát követeli vissza Marosvásárhely, hanem a Teleki Téka és a Kultúrpalota épületeit is, amelyek szintén a városéi, de megyei alárendeltségû intézmények ügykezelésébe tartoznak.
Tegnap délután rendkívüli ülést tartott a marosvásárhelyi tanács. Módosították a város közvagyonáról készített leltárt, de az idevágó határozattervezet ama szakaszát, amelynek értelmében a régi városházáról le kellett volna mondania a városnak, egyhangúlag leszavazta a testület. A tervezet vitája során valamennyi felszólaló tanácsos úgy vélekedett, a város nem engedhet a tulajdonából.
Újabb helyiséggel egészítették ki az eladásra kerülô kereskedelmi helyiségek jegyzékét, amire azért volt szükség, mivel most sikerült tisztázni a Bartók Béla utcai Salvia gyógyszertár jogi helyzetét, tehát ezt a helyiséget is eladják eddigi bérlôjének. Jóváhagyták a nem lakásrendeltetésû helyiségeket igénylô forradalmárok jegyzékét, majd kiegészítették az Energomur ÖV vezetôtanácsát, és megváltoztatták a távhôszolgáltató mûködési szabályzatát.
Öt problémát sürgôsségi eljárásban tárgyalt meg a testület. Az egyik tervezet a Marinescu utcai orr-fül-gége klinika melletti építkezés ügyében született. A Prefektúra beadványban hívta fel a hivatal figyelmét, miszerint törvénytelen telekcsere történt az illetô helyen. A tanács hosszas vita után, aminek során kérdôre vonták a hivatalt, miért nem járnak el szigorúan a törvénysértô építkezôkkel szemben, felhatalmazta a polgármestert, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, és rendelje el az építkezés azonnali leállítását.
Újra nagy vitát kavart az ASA sportegyesület támogatásának kérdése. A tanács elé terjesztett határozattervezetben azt javasolták, hogy a Hadsereg téri piacot utalják át egy évre a klub ügykezelésébe, hogy ebbôl oldják meg az egyesület anyagi problémáit. Azonban a tanácsosok nem értettek egyet a tervezettel. Molnár Gábor tanácsos szerint az ASA-nak nem piac kell, hanem pénz, és a sportklub a piac kezeléséhez szükséges szakértelemnek is híján van. Több felszólaló is megerôsítette ezt az álláspontot, miszerint a klubnak kell a támogatás, de a tanácsnak nem szabad elhamarkodott döntést hoznia. Az ellenpólust Eugen Crisan alpolgármester, az ASA vezetôtanácsának elnöke képviselte, aki úgy vélte, a testület elzárkózik az egyesület támogatásától. Felszólalt Vasile Maghiar ezredes, a klub vezetôje is, aki aláhúzta, hogy az ASA kétségbeejtô anyagi helyzetben van. Végül a testület elnapolta a döntést következô ülésére, de arról döntöttek, hogy a napokban százmillió lejt juttatnak a sportklubnak, az idénre megszavazott hatszázmilliós költségvetési támogatásból, amelynek eddig csak a felét fizette ki a hivatal.
Végül a tanács elvetette azt a határozattervezetet, amelynek nyomán a December 21 Egyesület székházat cserélt volna a Nemzeti Liberális Párt helyi szervezetével.
Zajlik az élet a román parlamentben. Alig egy hete, a képviselôház munkaügyi és társadalmi védelmi szakbizottságában két kormányrenedeletet vitattak meg a bizottság tagjai. Az egyik az 1999. évi 9-es számú sürgôsségi kormányrendelet volt, a másik az 1999. évi 105-ös számú kormányrendelet. Mindkettô kiegészíti az 1990. évi 118-as számú, a kommunista rendszer által politikai okokból üldözött személyek kárpótlásáról szóló törvényrendeletet.
A sürgôsségi kormányrendelet a politikai üldözötteknek nyújtandó járadékokat reaktualizálta, megnövelve ezek értékét, a 105. számú kormányrendelet pedig olyan értelemben egészíti ki a 118-as törvényrendeletet, hogy kárpótlást nyújt az 1940. szeptember 14. — 1944. augusztus 23. között hatalomra jutott politikai rendszer által nemzetiségi és faji okokból üldözött személyeknek.
A múlt héten a szakbizottsági ülésen ritkán tapasztalható feszültségek, indulatok, ellentmondó vélemények ütköztek. A hangadó pedig a vezetô kormánypárt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt volt. Még a szenátusi vita során bevitte a rendeletbe, hogy vessenek véget az újabb kérelmek elfogadásának, mert — érvelt — sok a visszaélés, ennek pedig gátat kell vetni. Kerekes Károly RMDSZ-képviselô, a bizottság tagja szerint azonban ez csak álok, valójában a 105. számú kormányrendelet alkalmazását akarják megakadályozni. Ennek igazolására az RMDSZ- képviselô elmondta, hogy már a korábbi szakbizottsági üléseken elvi vita alakult ki arról, hogy indokolt-e a 118-as törvényrendelet ily módon való kiegészítése. A Parasztpárt szerint nem indokolt, és nem kell belekeverni a zsidókat a dologba, mert úgymond ez sértené azok emlékét, akik a kommunista rendszer áldozatai voltak. Ugyanis, hangzik a parasztpárti logika, a kommunista rezsim idején a zsidók közül sokan magas pártfunkciókat töltöttek be, tagjai voltak a szekuritáténak és lehetôségük volt a bosszúra. A Parasztpárt azt akarta, hogy külön jogszabály foglalkozzék a zsidó kérdéssel. Ehhez már azt is hozzá kell tennünk, hogy köztudottan a Parasztpárt az egyik szorgalmazója Antonescu marsall rehabilitálásának, ami pedig szöges ellentétben áll azzal a kormányszándékkal, hogy Románia is aláírja azt az 1974-es nemzetközi egyezményt, amelynek értelmében a háborús bûnök elévülhetetlenek.
A legnagyobb ellenzéki párt, a PDSR kezdettôl fogva támogatta azt az RMDSZ-javaslatot, hogy ne szüntessék meg az újabb kérelmek beadásának lehetôségét, s indokoltnak tartotta a kérdést, mert, mint mondta, nem szabad különbséget tenni diktatúra és diktatúra között. Iliescu pártja kijelentette: Romániában nemcsak a kommunisták követtek el bûnöket, hanem a királyi, illetve az Antonescu-diktatúra is. Kerekes Károly szerint ez volt a forró pontja a vitának, amikor a képviselôk kölcsönösen egymást vádolták a történelmi bûnökért.
Az RMDSZ megtette a maga javaslatát, amelyet már a korábbi szakbizottsági üléseken is szóvá tett, s amely arra vonatkozik, hogy terjesszék ki a kárpótlási idôszakot 1945. március 6-ig, hiszen az 1944. augusztus 23-át követô idôszakban több magyarellenes atrocitás történt Észak- és Dél-Erdélyben, például a földvári, Tîrgu Jiu-i internálótáborokban. Nem szólva arról, hogy 1944 ôszén magyarellenes atrocitások sora történt pl. Szárazajtán. Ezeknek kevés túlélôje van, szinte szimbolikus a kárpótlás, a kérdés politikai szempontból fontosabb: igazságot kell tenni nemcsak a zsidók, hanem a magyarok ügyében is. A környezô országok már megkövették a zsidóságot, csak nálunk nem történt meg. Ez volt az elsô alkalom, amikor a nemzetközi zsidóság nyomására napirendre került a kérdés. Az RMDSZ-javaslatra ellenvetés nem történt, tudtuk meg Kerekes Károlytól. Mindössze a Demokrata Párt érdeklôdött afelôl, hogy vajon a magyar internáltak nem követtek-e el románellenes atrocitásokat, vagy, hogy Magyarországon van-e olyan törvény, amely a magyarországi, munkaszolgálatra elhurcolt románokat kárpótolja.
S hogy a Román Nemzeti Egységpárt se maradjon ki a buliból, nyomban benyújtotta a számlát: javasolta, hogy a második világháború idején az Észak-Erdélyben, Észak- Bukovinában vagy Besszarábiában meghurcolt románokat is kárpótolják.
Azt mindenki tudja (aki a törvényrendeletet elolvasta), hogy a 118-as törvényrendelet szerint azok, akiket fasiszta vagy román nemzetellenes megnyilvánulások miatt ítéltek el, nem részesülnek kárpótlásban. Errôl a kérdésrôl nem is alakult ki vita a múlt heti szakbizottsági ülésen, inkább arról vitatkoztak a honatyák: úgy kellene átalakítani a 105-ös kormányrendeletet, hogy még a címében se utaljon arra, hogy kiegészíti a 118-as törvényt. Még a Parasztpárt is hajlandó volt kompromisszumot kötni. Beleegyezett, hogy felszínre kerüljenek az Antonescu- diktatúra nemzetiségellenes megnyilvánulásai is, cserébe azonban azt kérte, hogy válasszák szét a két dolgot, ne mossák össze a 118-as törvényrendelettel. A kompromisszum nyomán háromtagú bizottság átdolgozza a 105-ös rendeletet, s önálló jogszabályként szabályozza majd mindazok kárpótlását, akiket 1938. február 10-tôl 1945. március 6-ig nemzetiségi vagy vallási okokból üldöztek.
Ma már úton-útfélen, buszon, különbözô gyûléseken, (sajnos) színházban és moziban is, zsebekben vagy táskákban rendszerint a legrosszabb pillanatban csörögnek a mobiltelefonok. Három szolgáltató cég kínálja "kedvezményeit" egymást túllicitálva. Lehetetlen nem észrevennünk. Közben a Romtelecom a maga piacán egyedül terpeszkedve idôrôl idôre "igazítja" árait a dollár napi árfolyamához. Ezért elôbb-utóbb számításokat kell végeznünk, kinek és milyen körülmények között elônyösebb a kábeles telefont vagy mobil telefont használni.
Mivel nem célom védôbeszédet írni egyik, vagy vádiratot írni a másik cég ellen, nem térek ki olyan nyilvánvaló dolgokra, mint a mobiltelefon- hálózat országos lefedettségének hiányosságai, vagy éppen ellenkezôleg, elônyei olyan falvakban, ahol a Romtelecom még nem szerelt automata központot. Nem taglalom a mobiltelefonok akkumulátorának lemerülési problémáit, mint ahogyan a különbözô a GSM (Dialog, Connex) típusú és NMT (Suntel) típusú rendszerek közötti különbségeket sem. Most kizárólag a költségek szempontjából hasonlítom össze ôket.
Mindjárt az elején érdemes a csatlakozás költségeit megvizsgálnunk. A Romtelecom az új bérlôtôl ezért a szolgáltatásért 580.000 lejt kér, függetlenül attól, hogy analóg vagy digitális központra csatlakozik-e. A mobiltelefon- szolgáltatók ma már nem számolnak fel csatlakozási díjat, mielôtt azonban döntenénk a "bunkófonok" mellett, tisztáznunk kell, hogy a készülékek ára jóval meghaladja a kábeles telefonokét, hiszen az elôbbiek még a feketepiacon is egy millió lej körül vannak, míg hagyományos telefonkészüléket már 2-300.000 lejért vásárolhatunk. Természetesen, aki nem elégszik meg a legegyszerûbb modellel, annak mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe.
Miután készüléket vásároltunk és a hálóra is csatlakoztunk, bérlettípust választunk. Nyilvánvalóan ez a legnehezebb, hiszen nehéz eldöntenünk, hogy melyik kategóriába tartozunk. Van, akinek — és ide általában a kispénzûek, nyugdíjasok stb. tartoznak — leginkább azért kell telefon, hogy elérhetô legyenek, ôk maguk azonban nem óhajt tárcsázni. Számukra a Romtelecom az ingyenes, impulzusok nélküli bérleti díjat ajánlja 39000 lejért. Ezzel szemben a mobiltelefon- szolgáltatók elôfizetés nélküli szolgáltatás-csomagokkal lépnek a piacra, ahol a kezdeti, viszonylag mérsékelt összeg kifizetése után, az ügyfél a bérleti díjnak megfelelô percdíjjal beszélhet. Az alábbi táblázatban azok a havonta fizetendô összegek szerepelnek, amelyet akkor fizetünk, ha egyáltalán nem beszélünk, ha havonta 30, 50, 100, 300 vagy 600 impulzust használunk el, illetve percet beszélgetünk. A különbözô cégek árazási rendszere miatt a számításaimban a Romtelecomnál külön szerepelnek a helyi beszélgetések (a megye határáig), míg ugyanezen címszó alatt a mobiltelefonoknál a rendszeren belüli beszélgetések értendôk. Hasonlóképpen a más rendszer alatt esetenként változó rendszerekrôl van szó, ahova a mobiltelefonok oszlopában a fix telefonra való tárcsázás is beleszámít, míg a kábeles telefonok esetében a távolsági beszélgetéseket is ide soroltam. Minden alkalommal feltételeztem, hogy az elfogyasztott impulzus, illetve lebeszélt percek ugyanolyan típusú hívásokat jelentenek. Ezért a kapott értékek egy maximális és egy minimális értéket jelölnek. A zárójelben levô számok azt a tulajdonképpen szinte lehetetlen helyzetet mutatják, amikor a beszélgetések kizárólag rendszerenként, esetenként bérlettípusonként változó csúcsórán kívüli idôpontokban történnek. Természetesen a várható számla értéke az általam leírttól némileg különbözhet, annak függvényében, hogy a különbözô típusú hívásokat milyen mértékben vegyítjük.
* az összeget a dollár 17.000 lejes megközelítô értékével számítottam** azaz 10 perc egy impulusNem szabad azonban elfeledkeznünk arról sem, hogy a Suntel, ahol az árak szinte mind magasabbak a többinél, azzal próbál ügyfeleket csalogatni, hogy félperces számlázási rendszere van, így a megkezdett fél percet kell csak kifizeni és ugye "sok kicsi — fel nem számolt fél perc — sokra megy". Máshol a számok beszélnek önmagukért. Látható, hogy a kezdeti komolyabb befektetés után már több olyan eset elképzelhetô amikor a mobiltelefon elônyösebb vagy erôsen megközelíti a Romtelecom árait. Az elsô és legmeglepôbb talán a "nemtárcsázó" esete, amikor a mobiltelefon- tulajdonos minimális befektetéssel fogadhat hónapokig hívásokat. Természetesen ez esetben figyelembe kell vennünk, hogy az elôfizetés nélkül vásárolt telefonok árai általában nem kedvezményesek, és így elérketik a 2 millió lejt is.
A nagyon keveset beszélôk is a 14-16 hónapig egy újratölthetô kártyát vásárolva, havi 12.200-20.200 lej kifizetése után elérhetôk. Késôbb ezen szolgáltatás "újratöltése" már 7 hónaponként csak 12$-ba kerül, azaz havonta mintegy 29.200 lejbe. Ráadásul a szolgáltatás néhány perc beszélgetést is magában foglal. Különösképpen azok a szülôk kedvelik, akik napi elfoglaltságuk miatt nem követhetik figyelemmel csemetéjüket, ám szeretnék, ha bármikor kapcsolatba tudnának vele lépni. A továbbiakban már csak azoknak éri meg mobiltelefont vásárolni, akiknek sokat kell mobiltelefonokat tárcsázni vagy más megyébe telefonálni.
Természetesen még nem tartunk ott, ahol az osztrákok, hogy minden harmadik 18 éven aluli fiatalnak/gyereknek van mobiltelefonja, a többiek pedig errôl álmodnak. Ám ami nagy öröm a gyereknek, az néha nagy bánat a szülôknek, különösen ha a kicsinyek hatalmas számlákat trécselnek össze. A szolgáltatók kifejezetten ennek a korosztálynak is ajánlanak "csomagokat": csekély havi díj, e-mail cím, internet-hozzáférés, néhány perc ingyenes beszélgetés stb. A becslések szerint már az osztrák gyerekek 35%-ának van maroktelefonja és további 15% hamarosan szándékszik beszerezni azt. A pszichológusok határozottan ellenzik, hogy a gyerekeknek telefonja legyen, mert arra neveli ôket, hogy megfontolatlanul bánjanak a pénzzel, de mára már a divat annyira kényszerítôvé vált, hogy a kirekesztés veszélyével fenyegeti a szerényebb anyagiakkal rendelkezôket. A fogyasztóvédôk azt ajánlják, hogy praktikum-kártyás mobilt kapjon a gyerek és felhívják a figyelmet, hogy ha mégis bejelentett telefont kap, akkor bizonyos számokat le lehet és kell tiltani. Bár az osztrák jog szerint már 14 év fölötti gyerek is köthet szerzôdést, a szolgáltatók nagyrésze 14-18 év közöttiekkel ha köt is szerzôdést, azt csak a szülôk írásos felhatalmazásának felmutatása után teszi, de akad olyan is, amelyik 18 év alattiaknak csak praktikum-kártyás mobiltelefont ad.
Itt a szolgáltatók elzárkóznak az ilyen szerzôdéskötésektôl és ebben a lakásszerzôdés bemutatásának kötelezettsége nagy segítségükre van. Jelenleg még az is ritkaságszámba megy, hogy a szülô írásos beleegyezését adja a vásárhoz. Mindenesetre nálunk jelenleg még nem ez a központi probléma.
A Romtelecomnak azt kell meggondolnia, emeli-e árait vagy sem, mivel egyre többen mondanak le a telefonról. Közülük sokaknak a mindennapi kenyérre sem futja, másoknak, bár van pénzük elônyösebb mobiltelefont vásárolni.
Meghalunk, szeretünk, és születünk
Dr. Balázs Lajos december 22-én tölti a hatvanat. A néprajzkutató tanár életmûve Csíkszentdomokoshoz kapcsolódik. Elkészült a falu háromkötetes szokásmonográfiája. Az elsô kötet, Az én elsô tisztességes napom (Kriterion, Bukarest, 1994) a párválasztással és a lakodalommal, az esküvôi szokásokkal foglalkozik. A második, a Menj ki én lelkem a testbôl (Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 1995): "székely halottaskönyv", a köztudatba és a szakirodalomba bizonyára ezzel a "mûfaji meghatározással" vonul be — mondta a kiadó fôszerkesztôje, Kozma Mária írónô a kötet bemutatóján. Ezzel a könyvével a Pallas Akadémia Kiadó régiótörténeti pályázatának elsô díját nyerte el a szerzô. A szokásmonográfia harmadik kötetét (Szeretet fogott el a gyermek iránt) is a Pallas adta ki. A hármas mûvet az egyetemeken is haszonnal, ha úgy tetszik, tankönyvként forgathatják a hallgatók.
Dr. Balázs Lajos 1999. november 5-én találkozott marosvásárhelyi olvasóival, a nemzetközi könyvvásár keretében tartott bemutatón. Itt rögzítettük vallomását munkásságáról, emberi, tudósi hitvallásáról.
"Én szidom az onokáimat is, hogy utáljátok magatokat?! Mert nem lett gyermekjük. Utáljátok magatokat? — kérdeztem. Nem akarjátok, hogy a tük formátokra szüljetek embert a világra?! Hogy lássátok magatokat benne?! Ezt mondtam én az onokáimnak. Én, amikor megszültem a gyermekeimet, melléjem tette a bábasszony, s láttam azt a szent mosolyukot. Soha életembe olyan boldog nem voltam, mint akkor." (Idézet a könyvbôl)
— Az emberi élet fordulóinak szentelt munkáim sorában elkészült a hiányzó, a születés szokásvilágát feltáró monográfia: Szeretet fogott el a gyermek iránt. Tudatosan mondtam, hogy a hiányzó, és nem azt, hogy a harmadik, hiszen idestova huszonnyolc esztendôs kutatói munkám után tudom és látom, hogy milyen nehéz, sôt egyenesen lehetetlen sorrendet állítani az emberi élet három nagy szükségletében, illetve az átmeneteiben: nem lehet eldönteni, hogy a születéssel kezdôdik-e az életünk, vagy a halállal. És aztán a születéssel folytatódik. Tehát egy átmenetrôl van szó, ezen a szakma azt érti, hogy valamibôl, egy társadalmi besoroltságból átmegyünk egy másikba, születésünk által a társadalmi nemlétbôl a társadalmi létbe, a házasság révén a leány- és a legénytársadalomból a házasemberek társadalmába; és a halálon keresztül, a halál által pedig a társadalmi létbôl a társadalmi nemlétbe. Tehát mindig lezárul valami, és mindig elkezdôdik valami más, valami új az életünkben.
Ezek számomra és az én szempontomból társadalmi, mûvelôdéstörténeti jelentôségû átmenetelek, de nemcsak: hiszen ezeket az átmeneteleket lélektanilag is megéljük, minden átmenetelt pszichikai állapottal is lereagálunk. A közösség szerkezete mindig megbomlik, hiszen amikor egy új gyermek besír a családba, miatta sok mindent át kell szervezni; két fiatal kiválik két családból és egy új családot alapít: újra megbomlik valami; és hogyha eltávozik valaki közülünk, szintén megbomlik, elsôsorban az a családi környezet, a családi sejt. A szokássornak, rítussornak az a szerepe, hogy ezeket a megbomlásokat kezelje, ne hagyja, ne engedje, hogy konfliktussá alakuljanak át, és a békét, a kisközösségi békét mindig helyreállítsa.
A Szeretet fogott el a gyermek iránt címû kötetemben választ kerestem elsôsorban arra, hogy egy közösség hogyan hangolja, hogyan biztatja nemzô- és szülési kedvét annak az emberpárnak, amelyik biológiailag megérett, társadalmilag pedig megérte — és innen az elsô kötetemnek a címe — az ô tisztességes napját. Azt, hogy a közösség hogyan közli ezekkel a fiatalokkal, hogy az, ami mostanig társadalmilag, a társadalmi normák, a közösségi normák által tiltott volt, nevezetesen a nemi élet, az mostantól közösségileg elvárt viselkedési forma és viselkedési modell. Ezzel azt is szeretném érzékeltetni, hogy egy adott kultúrában és kultúrán belül a nemzés nem kimondottan intim ügy, az társadalmi- közösségi meghatározottságú. Választ kerestem arra is, hogy mi történik a magzattal mentális-lélektani- társadalmi-kulturális síkon; hogyan éli meg, hogyan viseli el pszichésen az úgynevezett áldott állapotot az asszony, a nô, a leány; mit jelent a gyermek a családban és a közösség számában is. Számában és szemében. Létezik-e a paraszti közösségekben családtervezés? Meg szeretném mondani, hogy egyfajta elôítéletet is szétoszlatok, ne mondjam azt, hogy lerombolok, hiszen ugye azt tartják a parasztemberrôl, hogy annyi gyermeket csinál, amennyit akar; ez nem igaz. Egyébként is adatunk van arra, hogy már a honfoglaló magyarság ismerte a születésszabályozást. Móricz Zsigmond az Életem regényében pedig azon csodálkozik, hogy harminc nemzedéken át "mennyire tökéletesen szabályozva van Csécsén a szaporodás is". Nemcsak az — de az is.
Választ kerestem arra, hogy hány gyermek kívánatos a családban. Meg kell mondanom, hogy ebben a kérdésben nem demográfiai kalkulációk, klisék motiválják a gyermekszülés ideológiáját Csíkszentdomokoson. Hanem valami más, ami szintén klisészerûen hathat, de sokkal pragmatikusabb ideológia, mondom én; ha úgy tetszik, van annyira nemzetben gondolkodó, mint a szakembereké, mint az íróké, mint a demográfusoké, vagy éppen az egyház embereié. Ez pedig így hangzik: "Egy gyermek kell az apának, egy gyermek az anyának, egy a hazának, és egy a halálnak." Nyomban meg kell mondanom, hogy ez nem négy gyermeket jelent, legalábbis Szentdomokoson nem annyit jelent, hanem egy alapvetô társadalmi- demográfiai szükséglet kielégítését ahhoz, hogy egy közösség mûködôképes legyen. Ennek a szükségletnek a minôségét pedig a természetes szelekció, a családi és a társadalmi elrázódás, mozgás révén lehetett és kellett biztosítani. Illetve hagyni kellett, hogy ezek a rejtett mechanizmusok mûködjenek — minden külsô bevatkozás nélkül. Ezért született Szenmtdomokoson öt-hét-kilenc-tizenkét gyermek is. A könyv hátlapján van egy fénykép, számomra az egyik legkedvesebb és az egyik legszebb, hiszen mint a Bartók által feldolgozott balladában, a Szarvasokká vált fiúkban, éppen kilenc szál legény áll a küldetésüknek eleget tevô apóka és anyóka mögött, ez több, mint csak megszülni kilenc gyermeket: ez kilenc szájat jelent több éven keresztül, kilenc pár csizmát, kilenc pár gatyát, kabátot, harisnyát, sapkát és így tovább, és nem is egyszer. Szentgyörgyi Albert professzor egyik mondata jut eszembe, ô azt mondta: foglalkoztassatok minél több fiatalt, ahhoz, hogy felfedezzetek egy jó agyat. Analogikusan ezt én a születésre is értem. Tehát hogy egy közösség minôségileg is mûködôképes legyen, ahhoz gyermeket kell szülni. Picit lehet, hogy paposan hangzik, de a kutatásaim valósága alapján mondom — én megkockáztatom azt az észrevételemet vagy meglátásomat, hogy a népmesékben a három gyermek nem a hármas szám jegyében, nem annak bûvöletében születik, hanem azért is, hogy a családnak különleges küldetésére, szükségletére mindig legyen egy vállalkozó; legyen egy, aki elmenjen, legyen egy, aki a családot meghaladó ügyeket felvállalja és képviselje.
(Folytatjuk)
November 5-7-e között, Sárospatakon, a helybeli Református Kollégium Gimnáziuma hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Református Iskolák Nemzetközi Kórustalálkozóját. Mintegy 26-27 kórus, több mint ezer diák részvételével. Erdélybôl Kolozsvárról, Nagykôrösrôl, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyrôl, Székelyudvarhelyrôl, valamint Marosvásárhelyrôl érkeztek meghívottak. Tôlünk a Református Kántor- Tanítóképzô Intézet vegyes kara, valamint a Nagy István Vegyes Kar, Birtalan József illetve Kovács András vezényletével hangversenyezett. E háromnapos dalos eseményrôl hazatérve, érdeklôdéssel kerestük fel otthonában Birtalan Józsefet, annyi dalos gyerek örökifjú Jóska bácsiját.
— Örvendtünk, hogy városunkat két énekegyüttes is képviselhette! Másrészt annak, hogy a fôiskola kamarakórusa is jelen volt- így nevezzük a "tegnapi" Cantemus egyenes utódját, jogutódját, hiszen a szoprán és althangú kóristáik 90%-a még a leánykarból való. A szívvel-lélekkel énekeltek, énekelnek mindig. Egy félreesô tanyán éppúgy, mint Párizsban, Debrecenben, Budapesten. Hivatástudattal, szerettel. Épp emiatt szomorított el annyira az, hogy miután e lapban megjelent az a kérdôjellel ellátott cikk a Cantemusról, egyházunk vezetôsége mintha nem is vette volna ezt jónéven...Mondván, hogy az nem szûnhet meg. Bármennyire is fáj, ki kell mondanunk: A Cantemus megszûnt! És mert szándékomban állt a fôiskolán kamarakórust létesíteni, hát belevágtunk.
— Ha jól tudom, ebbe a szerencsés véletlen is bejátszott.
— Igen. Mert amikor szeptember közepén a fôiskola igazgatója közölte velem, hogy a fôiskolát meghívták a Sárospatakon rendezendô kórustalálkozóra, tudtam, mit kell tennünk. A II-III. éves növendékek mellé 8-lo negyedéves nevét is jegyeztük, hisz zeneileg fejlettebbek fiatalabb társaiknál, tudnak és szeretnek is énekelni..., A vegyes kar számára ez volt az elsô, rangos találkozóra szóló meghívás. Számomra is meglepetést jelentett, mennyire megállták helyüket a fiatalok. Különben, ösztönözni kell a kórustagokat. Célt tûzni eléjük. Mindig egy-egy újabb, valamivel magasabb szint elérésére ösztönözni ôket.
— Szinte minden egyházzenei mûfajt szerepeltettünk. Nyitószámként egy szép polifónikus Hassler- mû, egy négyszólamra írt zsoltárfeldolgozás, egy könnyed hangvételû, Draskóczi László által finn dallamra komponált mû, végül az orgonakísérettel elôadott, saját szerzeményem hangzott el, melyet a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tiszteletére írtam Csiha Kálmán püspök úr Téged dicsér a zengô zsoltár címû versére. Vastapsot is kaptunk. Egyébként, a gálamûsort is mi nyitottuk meg ezzel a kórusmûvel.
— Gratulálunk hát a kántorképzó fôiskola kamarakórusának, egy kérdéssel toldva meg: mikor hallgathatják meg a vásárhelyiek is a kórus sárospataki mûsorát?
— Kezdeném a választ azzal, hogy a jövôre nézve szakmai célunk egyöntetûen, egyszínûen szólalni meg, sokat adni a hangképzésre, a helyes frazírozásra, mert a Cantemus számunkra, a mérce. Ami pedig az itthoni hangversenyünket illeti, a vasárnap délelôtti vártemplomi istentiszteleten ezzel szolgálunk majd.
Labdarúgás B-osztály, 17. forduló. Szombaton Marosvásárhelyen 11 órától a helybéli ASA a craiovai Electro Bere csapatát fogadja a ligeti stadionban. A dicsôszentmártoni Chimica Nagyváradon játszik az FC Bihor otthonában.
D-osztály, 17. forduló. Pénteken, az ifjúságiak 12, a felnôttek 14 órától: Nyárádszeredai Nyárád — Marosludas; Elektromaros — Marosvécs; Scorillo Marosszentanna — Cetatea ASA Segesvár; Szovátai Fások — Gaz Metan. Szombaton, az ifjúságiak 9, a felnôttek 11 órától: Gernyeszeg — Havad-Erdôszentgyörgy; Mezôrücs — Nyárádtô; Sóvárad — FC Radnót.
Megyei bajnokság, 11. forduló: Északi csoport, szombaton 14 órától: Petele — Holtmaros (Körtvélyfáján); Szászrégeni Maviprod — Lövér; Sáromberke — Körtvélyfája. Vasárnap 12 órától: Görgénysóakna — Szászrégeni Testvériség. Déli csoport, szombaton 14 órától: Szentgerice — Mezôgerebenes; Nagyernye — Phoenix Nyárádszerea; Galambod — Mezôzáh (Marosvásárhelyen a Matricon pályán). Vasárnap, 11 órától: Segesvári Küküllô — Nagysármás (a Matricon pályán).
Falusi bajnokság, 9. forduló, I. csoport: Vasárnap 14 órától: Mezôrücs — Marostelek; Bala — Mezôfele; Mezôszentmárton — Mezôkirályfava; Mezôszabad — Marosszentgyörgy; Gernyeszegi Európa FC — Sárpatak; Mezômajos — Uzdiszentpéter. III. csoport: Vasárnap 14 órától: Cikmántor — Lukafalva; Kibéd — Backamadaras; Jedd — Koronka; Nyárádszentbenedek — Gyulakuta; Harasztkerék — Somosd.
Kosárlabda. A férfi A-osztályos kosárlabda- bajnokságban, pénteken, azaz ma délután 17 órától a Sportcsarnokban: Herlitz-Mobex Marosvásárhely — CSU Petrom Nagyszeben. Szombaton 11 órától, ugyancsak a Sportcsarnokban, a B-osztályos férfi kosárlabda-bajnokságban: Herlitz-Mobex II — Nagyváradi Egyetem.
Kézilabda. A férfi A-osztályos bajnokság 10. fordulójában, szombaton a Sportcsarnokban 9 órától: Marosvásárhelyi ASA — Nagybányai Phoenix. Vasárnap a Sportcsarnokban 12 órától ifjúsági I. kategóriás fiúmérkôzésen: ISK Marosvásárhely — ISK Arad.
Röplabda. A nôi B-osztályos bajnokságban, szombaton a Sportcsarnokban 13 órától: CSU Gaz Marosvásárhely — Politehnica Temesvár. A férfi B-osztályos bajnokságban 14,30 órától: ASA Gaz Marosvásárhely — Minerul Vaskohsziklás. Vasárnap az Építészeti Líceum termében 12 órától ifjúsági I. kategóriás lány mérkôzésen: ISK Marosvásárhely — ISK II Nagybánya.
Az inflációra kitûzött cél nem teljesült
Az infláció rátája októberben 4,2 százalékos volt szeptemberhez viszonyítva, az év elsô tíz havának viszonylatában pedig 44,7 százalékot tett ki. Az élelmiszertermékek 3,4 százalékkal drágultak októberben és 32,4 százalékkal a múlt év októberéhez képest. A nem élelmiszer termékek átlag 3,6 százalékkal drágultak, illetve 54 százalékkal a múlt októberhez viszonyítva. A leginkább a szolgáltatások ára emelkedett a múlt év októberéhez képest, pontosabban 95,9 százalékkal.
A védelmi minisztérium cáfolata
Stan Petrescu ezredes, a katonai titkosszolgálat helyettes parancsnoka magánvéleményét fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy Magyarország igényt formál Erdélyre — közölte a védelmi minisztérium szóvivôje. Stan Petrescu ezredes a Transilvania Jurnal címû lapnak adott interjújában jelentette ki, hogy Magyarország igényt formál Erdélyre. A lap keddi számának címoldalán közölte figyelmeztetésként ezt a kijelentést, majd szerdán adta közzé a teljes interjút. Ez az állítás nem egyezik sem a román védelmi minisztérium, sem az ezredes által képviselt igazgatóság hivatalos álláspontjával — szögezte le az MTI kérdésére Cristinel Ghiga ôrnagy. A szóvivô felhívta a figyelmet arra, hogy a Transilvania Jurnal rövidített formában adta közzé az eredeti interjú szövegét, s összefüggéseibôl kiragadva tálalta az idézett kijelentést.
2108 holttestet hantoltak ki eddig Koszovóban
A jugoszláviai háborús bûntettekkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszék szerdán bejelentette: szakemberei eddig 2108 holttestet hantoltak ki a Koszovóban lévô tömegsírokból és bûncselekmények helyszínérôl. Carla del Ponte, a törvényszék fôügyésze egy az ENSZ BT számára készített, de Hágában ismertetett jelentése arról számol be, hogy a szerb agresszió áldozatainak száma ennél jóval nagyobb lehet. A szakértôk 529 tömegsírról kaptak bejelentést, és eddig csak egyharmadukat vizsgálhatták meg. A sírhelyeken 4266 holttestet jeleztek, amelyek közül 2108-at hantoltak ki eddig a törvényszék megbízottai. Számos helyen képtelenség megállapítani a halottak pontos számát, mert lépések történtek a bizonyítékok eltüntetésére. Sok holttestet elégettek — mondta Carla del Ponte.
November végéig válthatók be a régi ötezer forintosok
A forgalomból bevont régi típusú ötezer forintos bankjegyek legkésôbb november 30-án válthatók át törvényes fizetôeszközre — tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az MTI-t szerdán, közleményben. A régi bankjegyeket november 15-ig a postahivatalokban is ki lehet cserélni új ötezresre, ám azt követôen már csak a Magyar Nemzeti Bank pénztárai váltják át a bankókat. Az MNB pénztárai november 30-án 8- tól 13 óráig tartanak nyitva. A jegybank július 23- án, pénteken jelentette be, hogy a következô hétfôtôl bevonja a forgalomból a régi ötezreseket. A gyors döntést azzal indokolták, hogy ugrásszerûen megnôtt a nagyon jó minôségû hamisítványok száma.
Számos helyen ünnepélyes külsôségek közt ülték meg Oroszországban Mihail Kalasnyikov születésnapját. A fegyverfeltaláló szerdán lett 80 éves. Szülôvárosának, az uráli Izsevszknek fôterén felállították virágokkal keretezett életnagyságú portréját, a város fegyvergyára épületének homlokzatát pedig felnagyított "Kalasnyikov" díszítette. Moszkvai templomokban imádkoztak érte, és kiállítást nyitottak meg "Egy legendás élet állomásai" címmel. Borisz Jelcin elnök táviratban köszöntötte az ünnepeltet — jelentette az ITAR-TASZSZ. A világ legelterjedtebb lôfegyverének feltalálója 1947-ben géppisztolyával elnyerte a szovjet fegyverkonstruktôrök vetélkedôjét. A rákövetkezô években az AK-47 jelzésû "kalasnyikov" — egyszerû konstrukciója, megbízhatósága és szilárdsága miatt — az egyik "legkedveltebb" fegyver lett. Az izsevszki fegyvergyár becslése szerint eddig világszerte kereken 75 millió "kalasnyikovot" gyártottak — beleértve a módosított kivitelezésûeket is. Eredeti vagy módosított formájában a "kalasnyikov" napjainkban ötvenöt államban a fegyveres erôk szabvány felszereléséhez tartozik. Hat államban annyira "népszerû", hogy a hivatalos címerbe is bekerült.
A parlamenti helyek egyharmada nôknek Indiában
Az indiai szövetségi kormány döntést hozott arról szerdán, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely szerint az alsóházban és az egyes államok helyi törvényhozó testületeiben nôknek kellene fenntartani a helyek egyharmadát. Mint a kormány egyik szóvivôje közölte, egy korábbi, elhalt javaslatot élesztenek most fel. Tavasszal — a parlamenti választások elôtt — került a képviselôk elé hasonló elgondolás, de akkor egyes politikai pártok fenntartásai miatt a kormány feladta a szándékát.
Ki legyen a playmate Romániában?
Valósággal tolongtak Romániában a hölgyek, hogy levethessék ruháikat és a Playboy címlapjára — vagy legalább a magazin belsejébe — kerülhessenek. A selejtezôn a szebbik nem nem kevesebb, mint 70 képviselôje jelent meg. A legtöbb hölgy a hírnév, a nagyvilágibb, vagy legalábbis jobb élet és a pénz reményében igyekszik lencsevégre kapatni magát. Romániában 82 amerikai dollárnak felel meg az átlagkereset, s a "playmate- ségért" rivalizáló nôk között nem csak helyi versenyeken diadalmaskodó szépségkirálynôk, fotómodellek, hanem könyvelôk, piaci "ruhakofák" és más "civil" foglalkozásúak is akadnak. A rostálás módját ugyanakkor sokan megalázónak tartották. Meda Mates, egy 18 éves "helyi" szépségkirálynô, aki a válogatásért 650 kilométert vonatozott éjjel — méghozzá alvás nélkül, nehogy elfeküdje frizuráját —, felháborodott azon, hogy a zsûri mindössze labdarúgó barátjáról faggatta. A válogatás szervezôi sikeresnek minôsítik a rostát. "Tíz jelentkezôbôl is lehet playmate" — közölte elégedetten a Playboy embere.
Picasso-festményért 49,5 millió dollár
Picassó-képért aukción valaha adott második legmagasabb áron, 49,5 millió dollárért kelt el szerdán New Yorkban a Sotheby,s árverésén a mûvész Ülô nô kertben címû kubista festménye, Dora Maar nevû kedvesérôl készült portréja. Az összegbôl négy és félmillió az aukciós ház jutaléka. A vevô kiléte nem ismert, telefonon keresztül licitált. Az ár alig marad el attól az 51,65 millió dollártól, amelyet egy japán befektetô adott ki 1989-ben a Pierrette esküvôje címû festményért. Kedden szintén New Yorkban a Christie,s árverési cégnél 45,1 milliót fizettek egy másik Picassóért. Az Ülô nô kertben (Femme assise dans un jardin) 1938-ban készült. Eleanor és Daniel Saidenberg, a Saidenberg Galéria tulajdonosainak gyûjteményébôl származik. Picasso ügynöke, Daniel Henry Kahnweiler megbízásából Amerikában 1955-tôl kezdôdôen ôk képviselték a mûvészt — írta a Reuters.
A tegnap Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke Gyulafehárváron megbeszélésen vett részt a közép-erdélyi megyéket felölelô 7. régió megyei tanácselnökeivel. Jelen volt a közmunkaügyi és területrendezési miniszter Noica Constantin. A tanácskozáson arról döntöttek, hogy melyik régionális fejlesztési terv megvalósítását támogatja majd a minisztérium. Megyénk több infrastrukturális beruházásra kért pénzt, amelyek között szerepel a mezôségi ivóvízhálózat kiépítése is.
Szeminárium a kataszteri és az ingatlan- nyilvántartásról
Ma 9.30-tól a megyei törvényszéken szemináriumot tartanak a kataszteri és ingatlankezelési nyilvántartásról, amelyen az országból több magisztrátus vesz részt. Jelen lesz Flavius Baias igazságügyi államtitkár is. A szeminárium gyakorlati bemutatóval kezdôdik a kataszteri hivatalban, majd a résztvevôk szakmai eszmecserét folytatnak a Continental szálloda fehér termében.
Kereszt szentelés – közös temetô
A helyi tanács beleegyezése nélkül, a polgármester rendeletére Maroskeresztúr polgármesteri hivatala elé a múlt hónapban a második világháborúban elesetteknek állítottak keresztet. A október 28-i soros ülésen se jutottak dûlôre a tanácsosok, ennek ellenére szombaton délelôtt felszentelik az emlékmûvet. Ezenkívül a tanácsosok a katolikus egyház kérésének eleget téve elhatározták, hogy közös községi temetôt létesítenek, ahova a katolikusok és protestánssok közös kápolnát is építenének.
Négyen neveztek be a nyárádszeredai kultúrházigazgatói állásra kiírt versenyvizsgára, amelyet november 18-án tartjanak. A vizsgázókat általános mûveltségi és szakmai ismeretekbôl tesztelik. Kizáró jellegû kikötés: a leendô igazgatónak állandó nyárádszeredai lakhelye kell hogy legyen. Az állás bérezését a helyi tanács költségvetésébôl biztosítják.
A 88.4 rövidhullámon sugárzó rádióadó, a Mix FM november 14-én este 6-tól elôadás keretében megválasztja a Mix FM szépségkirálynôjét.
Ma délután 4 órakor az RMGE marosvásárhelyi székházában (Laposnya utca) kerekasztal-megbeszélést tartanak, amelyen részt vesz a Baranya megyei Szent Lôrinc agrárkamara 8 tagja is. A találkozó célja együttmûködési lehetôségek konkrétizálása, a kapcsolatok elmélyítése a két szervezet között.
A marosvásárhelyi Pro Cardia szívbetegek egyesülete kosaras bált szervez november 12-én, pénteken a fedett uszoda melletti teremben. A tagok és családtagok részvételére számítanak a szervezôk.
Újra tanácskozik az ellenôrzô bizottság
Pénteken 9 órától a prefektúra kistermében a közrendet és tisztaságot ellenôrzô bizottság ülésezik. E megbeszélésen összevetik a kisállomás környékén végzett ellenôrzések eredményeit és kijelölik a következô teendôket.
A ludasi tanács rendkívüli ülést tartott, ahol döntöttek a költségvetés- kiegészítésbôl származó pénzösszegek elosztásáról. 260 millió lejt beruházásként a Maros bal partján levô negyed lefolyóhálózatának a kiépítésére fordítanak, 700 millió lejt a hôenergia árának kompenzálására, 121 millióból fizetik az állatorvosokat, 178-at a növényvédelmi hivatalnak utalnak át. Ezenkívül tervbe vették 570 négyzetméter parkoló kiépítését a Hóvirág utcában és sikerült leönteni 1200 négyzetméter betont a piactéren.
A napokban hozzáfognak Szovátán a parlagon maradt földek erdôsítéséhez. Elôször a Kápolnadomb csupaszon maradt oldalára ültetnek ki fákat az erózió megfékezése végett.
Pécsiek Gyulakután és Nyárádszeredában
A Hahota színtársulat meghívására a Kabarék Királya, Nóti-est címmel tart elôadást a Pécsi Színikör november 14-én, 5 órakor Gulakután és este 8 órakor Nyárádszeredában. Mindkét helyen az elôadást a kultúrotthonban tartják. Jegyek elôadás elôtt a helyszínen.
A radnóti polgármesteri hivatal tetôzetének javítására 400 millió lejt költöttek a költségvetésbôl. A vállalkozó, a marosvásárhelyi Leda Kft. november 25-ig be kell hogy fejezze a munkálatot, ugyanakkor rendbe teszik a hivatal fûtôberendezését is.
November 4. és 10. között a marosvásárhelyi környezetvédô kirendeltség jelentése szerint a levegô nem volt szennyezett. A kombinát és a szennyvíztelep továbbra is ammónium- és nitrát-ionnal szennyezi a vizet.
A megyei Munkaelosztó és Fogalkoztatási Ügynökség tegnapi kimutatása szerint 216 állást kínáltak a különbözô cégek. A legnagyobb kereslet varrónôk, szabók, menedzseri szaktanácsadók iránt volt. Átlagban 5-5 szakmunkást kerestek a vállalkozók.
Copyright © Népújság - 1999