|
LI. évfolyam 263. (14315) |
1999. november 10., szerda |
(MTI) — A közeljövôben Budapesten egyeztetnek a magyar kormány képviselôi az RMDSZ csúcsvezetôségével a romániai magyar egyetem mûködtetésének, illetve a költségvetésben elkülönített kétmilliárd forint felhasználásának konkrét formáiról — mondta kedden Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára az MTI- nek.
A politikus abból az alkalomból nyilatkozott, hogy csütörtökön és pénteken tartják Budapesten a magyar-magyar intézményes párbeszédet szolgáló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését.
— Hamarosan létrejön az a programiroda a Határon Túli Magyarok Hivatalában, amely a romániai magyar egyetem mûködésének kereteivel foglalkozik — közölte az államtitkár.
Németh Zsolt utalt arra, hogy a mostani romániai parlamenti ciklusban már nem jöhet létre a magyar állami egyetem Romániában, ezért a magyar büdzsébôl elkülönített összeget 2000-ben az egyházi hátterû romániai magyar alapítványi egyetem létrehozására fordítják.
Az államtitkár hangsúlyozta: szigorú metódus kialakítására van szükség a kétmilliárd forint felhasználására. A programiroda munkájában a romániai magyar történelmi egyházak mellett az RMDSZ is szerepet vállal majd. Mint mondta, a szakmai kérdéseket, az egyetem helyét, a kialakítandó intézmények profilját a romániai magyarságnak kell meghatároznia.
— Az elkövetkezô években mód nyílhat arra, hogy a magyar állami költségvetési támogatás továbbra is rendelkezésre álljon az egyetem létesítésének folyamatában — szögezte le Németh Zsolt.
A Magyar Állandó Értekezleten az államtitkár megfogalmazása szerint meghatározó kérdés lesz, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a magyar jogrendszerbe a határon túli magyarság magyarországi jogállását. A MÁÉRT szakbizottságai az ôsz folyamán körvonalazták azokat a területeket, ahol a magyar jogrendszerre vonatkozóan vizsgálódni kívánnak.
— Osztom azokat a nézeteket, amelyek szerint módosításra szorul a választójogi törvény, ennek keretében azonban elsôsorban a külföldön élô magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani - közölte Németh Zsolt.
Kitért arra, hogy a parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben, de a kormánypártok messzemenôen támogatják ezt az elsôsorban a nyugati magyarság részérôl megfogalmazódó igényt.
Németh Zsolt bízik abban, hogy a MÁÉRT-en résztvevô ellenzéki politikusok támogatni fogják a külföldön élô magyar állampolgárok szavazati jogának megadását.
Az értekezleten résztvevôk által elfogadásra kerülô nyilatkozatban az utóbbi hónapok pozitív és negatív eseményeirôl egyaránt szó esik majd.
A kedvezô fejlemények közé sorolta Németh Zsolt, hogy Romániában és Szlovákiában számos diszkriminatív intézkedés szûnt meg az ott élô magyar kisebbséggel szemben. Példamutatónak nevezte az ukrán és horvát szervekkel történt együttmûködést az árvízkérdésben, valamint az újjáépítésben.
E hét végén két olyan objektumot is átadnak Horvátországban, amelyet a magyar állam támogatásával sikerült újjáépíteni. A kopácsi templom, illetve a vörösmarti közösségi ház szombati átadásán a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Zlatko Matesa is jelen lesz.
A kedvezôtlen jelenségekrôl szólva Németh Zsolt a nacionalizmust említette elsô helyen.
— A történelmi démonokkal való küzdelem egyáltalán nem ért véget Közép- és Kelet-Európában, a nacionalizmus kísértete továbbra is jelen van — fogalmazott.
Álláspontja szerint ez Jugoszláviában érhetô tetten a legdrasztikusabban, ahol "a milosevic-i hatalom fennmaradása az állandó fenyegetettség érzését jelenti a vajdasági magyarság számára." Úgy vélte, fokozni kell a nemzetközi közösség erôfeszítéseit a szerbiai demokratikus fordulat érdekében.
Mint elhangzott, a vajdasági magyarság az utolsó etnikai közösség a volt Jugoszláviában, amelyik még nem volt a milosevic-i agresszió tárgya.
Az államtitkár az idei év fontos nemzetpolitikai fejleményének nevezte az egységes vajdasági autonómia-koncepció megszületését.
— Ez sajnos nem jelenti azt, hogy elültek volna a vajdasági magyarságon belüli mély ellentétek — tette hozzá.
A vajdasági autonómia megvalósulásának esélyét Németh Zsolt közlése szerint nem lehet különválasztani a jugoszláviai demokratizásálás folyamatától. Ezért — s ez a MÁÉRT-en hangsúlyosan kerül majd szóba — a vajdasági magyaroknak elsôsorban a szerb ellenzékkel kell megpróbálni megismertetni elképzeléseiket.
A nacionalizmus hôfoka Németh Zsolt szerint növekedôben van Romániában. Ezzel kapcsolatban utalt a kolozsvári fôkonzulátus elleni incidensekre, az aradi megemlékezésen történtekre, valamint a kézdivásárhelyi eljárásra.
— A romániai ellenzéki pártok megerôsödése és összekacsintása a szélsôséges nacionalista politikai erôkkel komoly figyelmeztetô jel számunkra — közölte az államtitkár.
Németh Zsolt elmondta: a magyar-román hivatalos kapcsolatok mindazonáltal kiegyensúlyozottak, s bízik abban, hogy megmarad a jelenlegi bukaresti kormánykoalíció, így a romániai magyarok kormányzati részvétele.
(MTI-Panoráma) — November 9-én volt 10 éve annak, hogy "leomlott" a berlini fal: ma már ismeretes, hogy ha nem is az esemény maga, de annak idôpontja voltaképpen egy "tévedésnek" köszönhetô.
A 10 évvel ezelôtti ôszön forradalmi helyzet alakult ki az NDK-ban. Miután november 4-én mintegy félmillió ember vett részt a ország történetének legnagyobb szabású, nem "felülrôl" elrendelt demonstrációján, külföldre utazási lehetôséget, szabad választásokat, többpártrendszert és sajtószabadságot követelve, a kommunista NSZEP vezérkarán pánik lett úrrá. Az alig három hete Honecker utódává választott Egon Krenz a Politikai Bizottság mérvadó tagjaival arra az elhatározásra jutott, hogy megoldást kell találni a tömegesen menekülôk problémájára: azóta, hogy október 20-iki hatállyal ismét lehetôvé vált az utazás Csehszlovákiába, már hatezer NDK-polgár gyûlt össze az NSZK prágai nagykövetségén.
A PB által megbízott belügyi korifeusok november 9- ére ki is dolgoztak egy tervezetet; ennek értelmében az NDK minden polgára jogosult utazási, illetve kivándorlási kérelmet beadni. A korábbi korlátozások (családi, rokoni kapcsolat, családegyesítés, különösen fontos vagy sürgôs családi esemény) megszûnnek. Krenz a KB- ülés ebédszünetében bemutatja a tervezetet a Politikai Bizottság tagjainak, akik áldásukat adják rá — azzal a kikötéssel, hogy a rendeletet csak 10- én, a pénteki lapokban tegyék közzé, lehetôséget adva a hatóságoknak, hogy felkészüljenek a várható rohamra.
Krenz átadja a tervezet egy példányát a KB tájékoztatásért felelôs titkárának, Günter Schabowskinak, aki 18 órakor megkezdi a KB-ülésrôl szóló tájékoztatót a kelet-berlini nemzetközi sajtóközpontban. A szeánsz már-már csöndes unalomba torkollik, amikor az olasz ANSA hírügynökség tudósítója, Riccardo Ehrman fölteszi a "keresztkérdést": miként akarja a kormány elejét venni annak, hogy NDK-polgárok tízezrei keressenek menedéket nyugatnémet képviseleteken?
Schabowski "lányos zavarában" elôkapja a Krenztôl kapott papírt, és közli: uraim, már meg kellett hogy kapják hírügynökségi forrásból azt a ma elfogadott rendeletet, amely az NDK minden állampolgárának lehetôvé teszi a kiutazást a határátkelô helyeken át. Mikortól? - kérdez tovább Ehrman, mire Schabowski: nos, tudtommal ez azonnali hatállyal érvényes... Az óra 18.53-at mutat.
A terem percek alatt kiürül, minden tudósító rohan telefonálni, telexezni (a fax akkor még ritkaság volt). Jellemzô adalék, hogy a keletnémet hírügynökség, amely már délután megkapta a szöveget, de azt csak 22 órakor szándékozott kiadni a másnapi lapok számára, 19.04-kor közreadja a történelmi horderejû rendeletet. Ezt beolvassa 19.30-kor kezdôdô elsô kiadásában az NDK televízió híradója, majd három órával késôbb a második kiadásban is elhangzik. (Ennyit ért a PB kikötése a 10-iki publikációról.)
A berlini átkelôhelyek elôtt egyre többen gyûltek össze. 22 óra tájban már több ezren követelik a sorompók felnyitását, kilométer hosszú kocsisor várakozik a Bornholmer, az Invaliden- és a Chausseestrassén levô átkelônél. Az ideges határôr-parancsnokok azt az utasítást kapják fentrôl, hogy engedjék kiutazni "a leghangosabb, legerôszakosabb alakokat", az igazolványukban levô fénykép felsô harmadára pedig üssenek bélyegzôt — ezek nem térhetnek vissza az NDK-ba.
A módszer visszafelé sül el, mert a hangoskodók kiengedése láttán a csöndesebb keletnémetek is vérszemet kapnak, egyre zajosabban követelik a kilépés lehetôségét. A helyzet mind fenyegetôbbé válik: a határôröknek van ugyan kézifegyverük, de jól tudják, hogy több ezer emberrel szemben esélytelenek. Elsôként a Bornholmer Strassenél ad a parancsnok utasítást a sorompók felnyitására — példáját fél órán belül követi a többi hat átkelôhely parancsnoka. Éjfélre "ledôl" a berlini fal — a város örömmámorban úszik, a nyugat-berlini utcákon ismeretlen emberek omlanak egymás karjába, folyik a pezsgô és a sör, a berliniek sírnak és nevetnek egyszerre, miközben az éjszaka jelszavát ismételgetik: Wahnsinn! (Ôrület!). Hogy ez az éjszaka egyben a német egyesülés nyitányát jelentette, arra talán csak a legmerészebbek gondoltak közülük.
Basescu a repülôterek privatizációjáról
Privatizálni akarják az állami tulajdonban lévô repülôtereket, de a folyamat legkorábban 2001 után kezdôdhet meg — írta keddi számában a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A lap Traian Basescu közlekedési minisztert idézte, aki szerint európai és amerikai beruházók sürgetôen érdeklôdnek a két bukaresti repülôtér iránt. A temesvári és a konstancai repülôtérre a minisztérium már konkrét külföldi ajánlatokat is kapott.
Romániában ez a négy repülôtér van állami tulajdonban, a többi 13 vidéki repülôteret a helyi közigazgatásnak adták át.
Basescu elmondta, hogy Bukarest nemzetközi légikikötôjét, az Otopeni repülôteret a tervek szerint 2001 végéig teljesen felújítják. A felújítás most lépett második szakaszába, 56 millió euró értékû beruházással teljesen átalakítják az érkezési oldalt, korszerûsítik a repülésirányítási rendszert, rendbehozzák a repülôtérhez vezetô utakat, 200 szobás szállodát és bevásárló központot építenek.
A privatizáció ezt követôen kezdôdhet meg. A fôváros belföldi repületere, a Baneasa esetében késôbb várható a magánosítás. Ezt a repülôteret is korszerûsíteni fogják, de még az építési terveket sem hagyták jóvá, így a várható költségek sem ismeretesek.
A Tarom egyike annak a 64 állami nagyvállalatnak, amelyek magánosítását a Világbank PSAL programja keretében beruházási bankok, privatizációs ügynökségek bevonásával kivánják megvalósítani.
A közlekedési miniszter elmondta: a tervek szerint az állami tulajdonos eladja a Tarom légitársaság részvényeinek 51 százalékát. A Tarom átszervezése két évvel ezelôtt kezdôdött meg, és csak a privatizáció révén folytatható a tervezett fejlesztési és beruházási program. Basescu hangsúlyozta, hogy a Tarom a magánosítás ellenére megôrzi nemzeti légitársaság jellegét.
Egy keddi tudósítása szerint a Tarom nemzeti jellegét úgy ôrzik meg, hogy részvényeinek 30 százalékát megtartja a most 92,63 százalékban tulajdonos közlekedési minisztérium. A Tarom 51 százalékának eladásához a privatizációs tanácsadó december közepére választják ki a jelentkezô ABN Amro Securities (Romania) SA, a Deutsche Bank AG (London), valamint a CA IB, a Société Générale Corporate Finance Advisory Romania és a Crédit Commercial de France konzorciuma közül.
A Taromnak jelenleg 26 repülôgépe van. Jövô évtôl kezdve évi két Boeinggel egészül ki a most nyolctagú Boeing-flottája, 2002-ben pedig a cég két Airbus A310-esét két Airbus 330-200-asra cserélik. Az októberrel zárult 12 hónap alatt 16 százalékkal nôtt az utasszám, és az idán 10 százalékkal nagyobb bevétel várható, mint tavaly.
A szenátuson is túljutott a földtörvény
Kedden a szenátus 89 igen szavazattal 12 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta a mezôgazdasági és erdôterületek fölötti tulajdonjog visszaállításáról szóló törvényt.
Miután ez a jogszabály a sarkalatos törvények közé tartozik, elfogadásához a törvényhozás mindkét házában minôsített többségre volt szükség. Mivel a 143 tagú szenátusban a kormánypártok az éppen elégséges 72 szavazattal rendelkeznek, a keddi ülésen minden mozgósítható koalíciós szenátor — maga a miniszterelnök is — részt vett.
Szavazáskor kiderült, hogy igennel szavaztak a Jobboldali Szövetség (UFD), a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) és a Szövetség Romániáért (ApR) szenátorai, valamint néhány független szenátor is. Tartózkodtak a szavazástól a Nagy Románia Párt (PRM) szenátorai és a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) néhány szenátusi tagja. Bár a PDSR szenátusi csoportja testületi ellenszavazatot jelentett be, a végszavazáskor mégis csak 11 PDSR-szenátor élt vele. A tizenkettedik ellenszavazat Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátoré volt, bár a szavazás elôtt Markó Béla szövetségi elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását.
A régóta húzódó parlamenti vitában a képviselôház már elfogadta a törvénytervezet szövegét. A szenátusban jóváhagyott változat a legfontosabb pontokban azzal megegyezik: a volt tulajdonosoknak legfeljebb 50 hektár földet és 10 hektár erdôt szolgáltatnak vissza. Miután kisebb eltérések vannak, a szenátusi szavazás után a két ház közötti egyeztetésre is szükség van még.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentôsnek tartja azt, hogy a magyar közösségek számára nagyon fontos közbirtokok esetében is az elôzetes megállapodásnak megfelelôen szavaztak a kormánypártok, így a közbirtokok továbbra is közös tulajdonban maradnak, és társtulajdonosonként maximum 10 hektár földet kapnak vissza. Ugyancsak fontos a magyar közösség számára, hogy a törvény az egyházakra is gondolt, külön felsô határt szabott meg a különbözô egyházi intézmények esetében.
Csupán kétezer diák tüntetett a fôvárosban
A fôvárosban keddre meghirdetett tiltakozó diákakción a hideg szél és esô miatt mindössze 2000-en vettek részt a várt tízezer helyett.
Akárcsak a múlt héten, a diákok most is arra próbálták rávenni a járókelôket, hogy csatlakozzanak a menetoszlophoz. Ne bámuljatok a járdákról, mert éhenhaltok, skandáltak a tûntetôk. A bukaresti egyetem diákszövetségének elnöke, Luis Lazarus közölte, hogy a vidéki egyetemi központok is képviseltették magukat az akción.
Hétfô délutántól a vásárhelyi Diákliga és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség tagjai japán sztrájkot tartanak. Sipos Remus a helyi diákliga elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, a tiltakozó felvonulás megszervezésérôl sem mondtak le.
Többhetes vajúdás után tegnap, a szenátus is megszavazta a Lupu-törvény néven ismert földtörvényt. Hathetes vita után jutott el a testület a végsô szavazásig, nem kevés bonyodalom nyomán. A törvényrôl dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselôt, a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának alelnökét kérdeztük, aki elôterjesztôként a múltheti vita során Vasile Lupu, parasztpárti képviselôt helyettesítette.
Kelemen Atilla emlékeztetôül elmondta, hogy a törvénykezdeményezést öten írták alá a koalíciós pártok képviselôi közül, kivéve a Demokrata Pártot. Így nem is volt csoda, hogy a demokraták annyi akadályt állítottak elfogadása elé. A múlt héten Vasile Lupunak az Európa Tanácsba kellett mennie, ezért nevezte meg az RMDSZ- képviselôt, képviselje a törvényt a szenátusban.
Talán amiatt, hogy nem a szenátorokat irritáló Lupu jelent meg a szenátusban, talán egyéb okok miatt, pár nap alatt sikerült átvinni a törvényt.
— Melyek voltak a legérdekesebb, legvitatottabb cikkelyek?
— Nagy eredmény, hogy sikerült megtartani az 50 hektáros szántóterület-határt, illetve a 10 hektárt az erdôterületek esetében. Ekörül heves viták folytak, nemcsak az ellenzék, de a Demokrata Párt is tiltakozott több ízben. Ezenkívül benne maradtak a törvényben a szövetkezési rendszerek, az összes közbirtokossági formák. Azt mondhatom, hogy a törvény szinte változtatás nélkül úgy ment át a szenátuson, ahogy a képviselôház elfogadta. Nem sikerült kijátszani olyan cikkelyeket, amelyeket például az RMDSZ javasolt a közbirtokosságot illetôen. Nagyon fontos, hogy a mezôgazdaságot kiszolgáló épületek visszaadása szintén benne maradt a törvényben (32. cikkely). Ezt is majd félnapos vita után tudtuk elfogadtatni.
Új elemként jelentkezik, hogy azok a mezôgazdasági szakemberek, akiknek az állandó lakhelyük adott községben van, két hektárig kaphatnak egyszeri tételként földterületet, ami tíz év után az övék lesz, ha továbbra is az illetô helységben maradnak.
Kiesett az opcionális kártérítésrôl szóló, 39-es számú cikkely, mert felvetôdött a kérdés: mi történik akkor, ha valaki mind az 50 hektár földjéért kártérítést követel. Errôl még a két ház közötti egyeztetéskor fogunk beszélni. Nagy elôrelépésnek tartom, hogy sikerült befejezni a törvényt, s még a héten megejtjük az egyeztetést. Így november végéig megtörténhet a törvény kihirdetése. Gyakorlatilag 2000 elején a földet vissza lehet juttatni a tulajdonosoknak. S minden érintett megnyugtató jogi keretek között kezdheti el a gazdálkodást.
Ezerkilencszázharmincnyolc késô ôszén Hitler és Goebbels elérkezettnek látták az idôt, hogy leszámoljanak a fasiszta Németország elsô számú ellenségének nyilvánított zsidósággal. Németország nagyvárosait terrorizáló nemzetiszocialista félkatonai és SS- csoportok rohantak meg és gyújtottak föl 1938. november 9- én éjszaka mintegy 200 zsinagógát, több mint 7000 zsidó származású üzletembert ért durva agresszió. Köztereken nyilvános könyvégetést rendeztek meg a fasiszták, 91 személyt megöltek, legalább 30 ezer zsidót tartóztattak le és deportáltak koncentrációs táborokba. Mindezt 24 óra alatt, a hitlerista rémcselekményt Kristályéjszakaként — Kristallnacht — nevezi meg a történelem, ugyanis Németország-szerte a nagyvárosok utcáit a zsidó üzletek szétzúzott kirakatüvegei borították. Ezzel vette kezdetét a tömeges zsidóírtás, vagyis a holokauszt.
Tegnap a Pro Európa Liga a marosvásárhelyi Zsidó Közöséggel a XX. század egyik legsötétebb napjára emlékezett. Az Iskola utcai — ma restaurálás alatt álló, neves bécsi építész tervei alapján felépített 100 éves — zsinagógában Ausch Sándor, aki a második világháború idején munkaszolgálatot teljesített a keleti frontokon, a marosvásárhelyi zsidó közösség múltjáról beszélt a zsinagógában nagy számban megjelent diákságnak. A zsidók a XVII. században telepedtek meg Marosvásárhelyen, késôbb keletkezett két vallási csoportjuk, a Status Quo, valamint ortodox. A város gazdasági-kulturális életében mindig igen fontos szerep hárult a vásárhelyi zsidóságra, el egészen 1937-ig, amikor az egyre jobban dühöngô fasizmus szele Marosvásárhelyt is érintette, késôbb a zsidótörvények — numerus clausus —, aztán az 1944-es deportálás pecsételte meg végzetesen sorsukat. A téglagyárban gettósított, majd három szerelvénnyel Auschwitz felé indított marosvásárhelyi zsidók száma egy kassai állomási feljegyzés szerint 7500 személy, amelybôl 5943 nem tért vissza. A visszatértek között egyetlen gyermek sem volt, valahányan az SS krematóriumaiban végezték.
Grünn László — akit gyermekként deportáltak — megrázó történetekkel emlékezett vissza a hírhedt Mengele doktorral való találkozására, majd a dachaui munkatáborokra. Ott szabadították föl a nyugati szövetségesek.
A diákok, valamint a zsidó közösség tagjai a Nyár utcai zsidó temetôben az antiszemitizmus áldozataira emlékeztek, miközben a Pro Európa Liga székházában Szokoly Elek, Mircea Suhareanu és Haller István sajtótájékoztatót tartottak. A Liga közleményben hangsúlyozza: Románia az Európai Unióhoz való csatlakozás reményében hajlandó a kötelezô politikai kritériumoknak is megfelelni, vitathatatlanul vannak demokratikus elôrelépések, mindezt a Liga is üdvözli, ám vannak markáns, egyértelmûen konzervatív-nacionalista körök, amelyek az Európához való közeledés mindenre elszánt kerékkötôi. Mint ilyent, legújabb közleményében a Pro Európa Liga a kolozsvári polgármestert, Gheorghe Funart és szellemi holdudvarát nevezi meg, aki sorozatos magyarellenes provokációival rontja az ország külföldi megitélését, aki újabban a városi tanács segédletével szobrot kíván állítani a háborús bûnös Ion Antonescu marsallnak, ami a kolozsvári polgármester mélyen xenofób, szélsôséges és antiszemita voltát bizonyítja. A Pro Európa Liga tegnap — szimbolikusan november 9-én — kiadott közleményében felszólítja Kolozsvár municípiumi tanácsát, a prefektúrát, más kompetens szerveket, vizsgálja felül és hatálytalanítsa a városvezetés abbéli döntését, amellyel szobrot kiván emelni a háborús bûnösnek, azzal az antiszemita, xenofób körök további alkotmányellenes megnyilvánulásait bátorítja.
Mircea Suhareanu megjegyezte, nem tud arról, hogy akár a "nagy francia testvér" szobrot állított volna a fasiszta-kollaboráns Petain marsallnak. Vagy keletebbre térve Szokoly Elek Bartók Bélát idézte, aki azt mondta, hogy ne állítsanak neki szobrot, ne nevezzenek el utcát róla Magyarországon, vagy bárhol a világon, mindaddig amíg tereket és utcaneveket diktátorokról neveznek el.
A zsinagógában tegnap délután Sebestyén Spielmann Mihály történész tartott kimerítô elôadást a század eleji Németország zsidóságáról, a Kristályéjszakához vezetô vad idôszak náci politikájáról, a II. világháború kitörésének elôzményeirôl és a zsidóság sorsának késôbbi alakulásáról.
Bár az elôrejelzések szerint a következô napokban egyelôre nem fenyeget a zimankós idô beköszönte, a tél lassan, de biztosan közelít. A marosvásárhelyi utakat az elkövetkezô télen is a helyi Citadin Prest Rt. fogja karbantartani.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal hatszázmillió lejt különített el idén a város útjainak téli karbantartására. Eugen Crisan alpolgármestertôl azt is megtudtuk a hivatal múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy a legelônyösebb árajánlat mellett döntöttek, amikor a Citadin Rt.-re bízták a téli útkarbantartást. Három cég is jelentkezett a kiírásra.
November közepétôl március közepéig tartanak állandó szolgálatot tartaniuk az útkarbantartók. A Citadin Rt.-nek összesen tizenegy gépe van a téli munkákra. Ezekbôl két önürítôs tehergépkocsi az emelkedôk csúszósgátlóval való beszórására, két traktor vontatta szórógép pedig a sík utak szórására szolgál. Hóeltakarításra hét hóekés munkagépe van a cégnek. Székely Sándor, aligazgató tegnap mondotta el lapunknak, hogy a gépek felkészítését részben már elvégezték. A homokosládák kihordását is elkezdték, és folyamatosan van a sürgôsségi terv véglegesítése. Egy, a polgármesteri hivatal illetékeseivel közösen kidolgozott menetrend azt részletezi, hogy szükség esetén milyen sorrendben kell az utászoknak megtakarítaniuk az utcákat.
Az utóbbi évek egyik negatív téli tapasztalata volt, hogy míg az utcák takarítását több, de inkább kevesebb sikerrel megoldották ugyan az illetékesek, addig a járdákra és a gyalogosan közlekedôk testi épségére szinte senki nem fordított kellô figyelmet. A gyalogjárók letakarításáért az ott található ingatlanok lakói vagy használói felelôsek. Errôl helyi tanácsi határozat is van, csak éppen a betartásával nem törôdött senki. Az alpolgármester a tájékoztatón ígéretet tett: mostantól gyökeresen megváltozik a helyzet, mert a polgármesteri hivatal határozottabban érvényt szerez majd az idevágó tanácsi határozatnak.
Ha tehát hinni lehet az ígéreteknek, jöhet a tél, s nem okoz majd rajtaütésszerû meglepetést. Sem az utakon, sem a járdákon nem lesz amatôr jégpálya, hanem tiszta úttesten és gyalogjárón közlekedhetünk.
Megtisztelô számomra a lehetôség, hogy volt tanárom és nagyrabecsült kollégám, Bíró Gábor mûépítész újabb könyvét mutathatom be önöknek az V. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Az Erdélyi magyar népi építészet és hagyományainak továbbéltetése címû kötet — az Impress Kiadó új kötete — több szempontból is figyelemre méltó, fontos kiadvány.
Mindenekelôtt hagyományos: a jelentôsebb magyar építészek a XX. században behatóan tanulmányozták, munkáikban felhasználták a népi építészet formai, esztétikai leleményeit. A század elején Thoroczkai Wigand Ede, majd Kós Károly. A (A néprajzkutatókat nem is említve.) A mai magyar organikus építészet nagy mestereiig (mint Csete György, Ekler Dezsô, Makovecz Imre, vagy az erdélyi Zakariás Attila, dr. Murádin B. Katalin és többen mások) a népi építészet kánonjait vizsgálva találták meg a továbbvezetô utat.
Másodsorban hagyománymegôrzô: a közreadott nagyszámú fénykép és a számomra különösen becses rajz és akvarell bizonyítja ezt. Dokumentálja a század utolsó harmadában még fellelhetô helyzetet (kár, hogy nem színes nyomatban).
Harmadsorban felszólítás: készítsük el a magunk "fotóalbumát", ne menjünk el úgy az épületek mellett, hogy nem vesszük észre a szemöldökgerenda angyalkáit, a csüngô eresz faragását, a homlokzat "arcát", és ne mulasszuk el a kép hátára felírni, hogy hol, mikor készült, kié a ház, ki építette, mikor, miért éppen így? Hány gazdát cserélt? Mit és miért módosítottak rajta?
A könyv második része — az alcímnek megfelelôen: "Hagyományainak továbbéltetése" — ugyancsak nagy mértékû, mivel vitaindító. Bíró Gábor bevallottan egyéni véleményt közöl egy olyan kérdésben, mely minden lelkiismeretes erdélyi építészt foglalkoztat: hogyan tovább?
A századforduló igen sikeres nagyjainak utánzása a szecessziótól Kós Károlyig nyilvánvalóan: anakronizmus lenne, nevén nevezve: hamisítás.
A modernizmus — hála istennek, lealkonyult, a maga sivárságával, falanszter jellegével együtt.
Az internacionalista építészet, legyen az posztmodern, dekonstruktivista vagy hitech — idegen testként éktelenkedik a kisközösségek épített környezetének szövetében.
Válasz nincs. Bíró Gábor igen helyesen jegyzi meg a faluházakról írt fejezetben, hogy jó tervet csak az egyedi helyzet pontos ismeretével, egy adott közösségnek, konkrét táji és épített környezetbe, a helyi anyaghasználat figyelembe vételével lehet készíteni.
A kötetnek még egy igen jelentôs haszna van: remélhetôen sokan fogják olvasni a nem szakmabeliek közül is, és így javíthat a rendkívül alacsony szinten álló építészeti (és általában a vizuális) közkultúrán.
Elhangzott 1999. november 4-én, a könyv bemutatóján
A dicsôszentmártoni Bicapa Rt. több mint száz alkalmazottja gyûlt össze a tegnap reggel a vállalat udvarán, majd tiltakozó felvonulást szerveztek. A célpontok a helybeli polgármesteri hivatal és a Romgaz székhelye volt. Dorin Florea prefektus a helyszínre érkezett, ahol a kombinát vezetôségével tárgyalt, hatékony megoldásokat keresve a konfliktus megoldására. A Bicapa munkásai azt nehezményezték, hogy a múlt héten a Romgaz megszüntette a gázszolgáltatást a Bicapának, mivel az több mint 100 milliárd lejjel tartozik neki. Mi több, az rt. alkalmazottai szakszervezeti vezetô nélkül maradtak, amikor néhány napja Ioan Bodis lemondott tisztségébôl. Virgil Danciu, a Bicapa igazgatója elmondta, senki nem értesítette a tiltakozó megmozdulásról.
Ugyancsak a tegnap Doru Opriscan, az Állami Vagyonalap vásárhelyi kirendeltségének elnöke Kolozsvárra utazott, ahol az ÁVA elnökével, Radu Sârbuval tanácskozott a Bicapa krízishelyzetének megoldási lehetôségeirôl.
Fûtés-, melegvíz-ellátás ügyben (3.)
A marosvásárhelyi távhôszolgáltató önálló vállalkozásnak, az Energomurnak nem szûnô gondja, hogy csak késedelmesen tudja behajtani a fogyasztások ellenértékét, s emiatt ô maga sem tud idôben elszámolni beszállítóival, elsôsorban azokkal, akiktôl a tüzelôanyagot, a villamos energiát és a hideg vezetékvizet kapja.
A tavasszal még reménykedtek, hogy egy-egy alkalommal 8-12 tulajdonosi, illetve lakótársulással tárgyalóasztalhoz ülve, s a megbeszéléseket ismételve szerzôdéses partnereiket rá tudják venni az elmúlt télen fölhalmozódott tartozások törlesztésére. Hiú ábrándnak bizonyult, hogy ilyen úton-módon alapvetôen orvosolható a kérdés. Amint a Gyár utcai székházban október 28-án tartott sajtóértekezleten kiderült, a késedelmi büntetésekkel együtt 8,7 milliárd lejjel adósodtak el az Energomurnak a fogyasztók, s ennek az összegnek döntô hányadát a lakosság 7,1 milliárdos tartozása teszi ki! A fennmaradó 1,6 milliárd lej legfôképpen a bölcsôdék, óvodák, napköziotthonok, iskolák és más költségvetései intézmények, valamint gazdasági egységek adósságterhe.
Most, hogy ismét beköszöntött a fagyos évszak, újabb kapaszkodót keres a távhôszolgáltató. Arra számít, hogy a polgármesteri hivatal közterület-gondozási igazgatósága olyanszerûen szünteti meg a büdzsébôl fenntartott egységeknek az Energomurral szembeni tartozását, mint ahogyan magasabb szinten a Romgaz és az állami költségvetés, illetve az állami büdzsé és az összes ebbôl finanszírozott vállalat és intézmény pénzügyi helyzetét kísérelik meg egyensúlyba hozni.
Szerintünk még korai lenne elôre inni a medve bôrére, addig, amíg az Energomurtól 19,6 milliárd lejt követel a gázszolgáltató és azzal fenyegetôzik, hogy amennyiben a kintlevôsége meghaladja a 30 milliárdot, beszünteti a tüzelôanyag- ellátást. Magánemberek szemében szédítôen nagy értékekrôl van itt szó, és a be nem avatottak nehezen tudják felfogni, miként lehetséges, hogy az államvezetés csak úgy elfelejt gondoskodni tavaly november óta 9,9, azaz csaknem 10 milliárdos restancia felszámolásáról. Ugyanis még a múlt fûtési idénytôl elmaradt 5,6 milliárd lej kiutalása a központi állami költségvetésbôl a hôenergia ártámogatására és 4,3 milliárd lej átutalása a megyei jogú város polgármesteri hivatala részérôl — azonos rendeltetéssel.
A 19,6 milliárdos Energomur-tartozás másik részét a szintén kilencmilliárd lejt meghaladó büntetés teszi ki, amit fizetési késedelem címén szeretnének behajtani tôle. A hôenergia-szolgáltató vállalat vezetôsége Socol Victor mérnök szerint mindent elkövet annak érdekében, hogy a helyi, a megyei és az országos közigazgatási hatóságok támogatásával rendezzek az elszámolási zûrzavart. Amennyiben viszont nem sikerül a költségvetéseket úgy átdolgozni és összehangolni, hogy az állami szervek és vállalatok egymással szembeni adósságai megszûnjenek, senki se várja el tôlük, hogy a valahonnan hiányzó csillagászati összegeket a saját zsebükbôl kitegyék valakik helyett — figyelmeztet az igazgatóság. És akkor mi lesz?
Az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek eladásáról tizenhét kereskedôvel kötött szerzôdést a polgármesteri hivatal. További hármat a napokban írnak alá — tudtuk meg tegnap a gazdasági és szociális tevékenységek igazgatóságának vezetôjétôl, Bakó Attilától. A szerzôdések összértéke 14,35 milliárd lej, melynek legalább a fele az év végéig befolyik a hivatal számlájára.
Marosvásárhelyen összesen 31, állami alapból épített üzlethelyiséget adnak el. Húszat a jelenlegi használóknak, a többit pedig a kérdéskört rendezô tavalyi 505. kormányhatározat elôírásai szerint nyilvános árverésen. E 11 helyiség között azonban vitás esetek is vannak, amelyeknek az ügyében a helyi tanácsnak kell döntenie. A testület holnapi, rendkívüli ülésén beszámolót terjesztenek elô, és döntenek a további eljárásról. Egyik problémás helyzet a Székely Vértanúk utcai postahivatalé. Ennek a megvásárlásáról a brassói postaigazgatóság még a tárgyalások kezdetén lemondott, ám idôközben megváltoztatták álláspontjukat és tárgyalni kezdtek a polgármesteri hivatallal. A területi postaigazgatóság most már megvásárolná az említett helyiséget, azonban az ügyet lassítja, hogy lényegi döntést csak az intézmény fôvárosi központjában hozhatnak. A posta intézményén belüli lassú ügyintézés mellett a helyiség kérdését tovább bonyolítja, hogy 2001 márciusának végéig érvényes bérleti szerzôdés vonatkozik rá.
Az árverésen eladásra kerülô helyiségek ügye még mintegy hónapot elhúzódik. A licitek alapját képezô feladatfüzet készen van, de a törvényes formaságok értelmében meg kell hirdetni az árveréseket, majd utána a résztvevôk rendelkezésére álló fellebbezési határidônek is el kell telnie, mielôtt aláírhatják a nyertesekkel a szerzôdéseket.
11 megyeközponti líceum iratkozott fel az e héten zajló, Prezent Lyceum Jelen elnevezésû fesztiválra. A szervezô a vásárhelyi polgármesteri hivatal, a megyei tanfelügyelôség és a Víkend sportegyesület.
Ciugudean Marina, a hivatal szociális osztályának vezetôje elmondta, két síkon zajlik a november 13-ig tartó rendezvénysorozat: kerekasztal-beszélgetések a középiskolai oktatásról, mûvelôdési programok, versenyek, valamint sportvetélkedôk. A rendezvény a tegnap délután a Nemzeti Színház kistermében kezdôdôtt, ahol Kozsik József Múlt és jövô a jelenben címmel tartott elôadást. A programban a következôk szerepelnek: szerdán 16 órakor a polgármesteri hivatal 45-ös termében társadalmi-kulturális tervek bemutatása, 19.30 órakor a Nemzeti Színház kistermében a Mûvészeti Líceum szimfonikus hangversenye; csütörtökön 14.30 órakor a közegészségügyi felügyelôség egészségügyi nevelési központjában (Bartók Béla u. 1. szám) a kábítószer veszélyeire, valamint a fogamzásgátlás elônyeire és hátrányaira hívják fel az érdeklôdôk figyelmét, 18.30 órakor a Nemzeti Színház kistermében a középiskolások ingyen tekinthetik meg a román tagozat elôadását. Szombaton délelôtt 10 órakor a várban az Outward Bound által szervezett ügyességi versenyre nyolctagú csoportokat várnak, míg ugyancsak 10 órától a Nemzeti Színház kistermében kerekasztal- beszélgetés lesz A mi generációnk esélyei címmel, amelyre vásárhelyi parlamenti képviselôket és politikusokat hívtak meg. 17 órától a színház nagytermében a Tompa Miklós Társulat Elektra címû elôadását díjmentesen tekinthetik meg a középiskolások.
Ezzel párhuzamosan tartják a Prezent Lyceum Jelen Kupa elnevezésû sportvetélkedôket. Kézilabdában a Vegyipari Líceumban szerdán a lányok, csütörtökön és pénteken a fiúk versenyére kerül sor. Ugyanott szerdán labdarúgó- küzdelmek lesznek. Kosárlabdában a lányok az Avram Iancu líceum termében játszanak csütörtökön, míg a fiúk az Elektromaros líceum termében pénteken mérik össze tehetségüket. Szombaton rendezik meg az asztalitenisz- tornát, fiúk és lányok számára, a Vegyipari Líceumban.
Szombaton 20.30 órakor a gálaesten a részt vevô líceumok (Bolyai, Papiu, Unirea, mezôgazdasági, kereskedelmi, vegyipari, építészeti, Avram Iancu, Sincai, mûvészeti és Elektromaros) kéttagú csapatai mérik össze tudásukat, majd a sportvetélkedôk nyerteseinek díjazása után az idei gólyabálok királynôi közül választják meg a legszebbet.
A Brassói Vasútigazgatóságtól a marosvásárhelyi menetjegyirodához küldött távirat szerint november végéig meghosszabbították a bizonyos személyszállító vonatok közlekedésében már korábban bevezetett intézkedések hatályát.
Így a Temesvár—Galac gyorsvonat a bánsági nagyvárostól csak Csicsóig jár. A Marosvásárhelyrôl 4.21-kor induló (4018-as) személyvonat utasai Dédán csak olyan csatlakozást kapnak, amelyikkel Gyergyószentmiklósig juthatnak el és nem Csíkszeredáig, ahogyan az a menetrendben szerepel. Hasonlóképpen ennek a szerelvénynek a párja (4005- ös személyvonat) nem a csicsói állomásból indul ki 11.23-kor, mint azt hinnénk, hanem Gyergyószentmiklósról 12.55-kor. Végül szólunk arról is, hogy az 1972/1973-as rapid, amelynek a menetrendkönyv alapján 11.48-kor kellene elhagynia a csíkcsicsói pályaudvart, egy órával késôbb gördül ki az állomásból. A továbbiakban pedig nem biztos, hogy minden közbensô megállóhelyre és megyeszékhelyünkre is 60 perc különbözettel érkezik. Gyakorlatilag megtörtént már, hogy a mozdonyvezetô Vásárhelyig 40 percet ledolgozott a késésbôl, de olyan is volt, hogy 20 perccel megtoldotta az eredeti egyórás hátrányát.
Összegezve a fentieket, azt tanácsoljuk az utasoknak, hogy mindig érdeklôdjenek az állomásokon, illetve a tudakozóktól azoknak a vonatoknak a járásáról, amelyek a kiadott menetrendtôl eltérôen közlekednek. A változások oka továbbra is az, hogy lassan haladnak az árvizek és talajcsuszamlások miatti rongálódások helyreállításával a Hargita megyei Lóvész, Ajnád, Csíkszentmihály, Csíkmadaras és Csíkszentdomokos övezetében. A hidak, a töltések, a vasúti pálya megerôsítése — ha az idôjárás nem szól közbe — a télen folytatódik. Decemberre vonatkozóan újabb értesítés várható a brassói igazgatóságtól.
Szombaton, november 13-án ismét találkoznak a hagyományôrzô együttesek és elôadók a nagyközség kis színpadán. — A mezôbándi Komlód néptánccsoport ezúton hív meg mindenkit, aki a népdalt, a néptáncot és a népzenét kedveli — olvassuk a meghívóban. — Ôsi kultúránk folklórkincsét szívesen mutatjuk meg egymásnak, tanulni is szeretnénk és találkozni meg egymásra találni. A találkozó, melynek támogatója az EMKE Maros megyei szervezete és a falu magyar lakossága, a következô terv szerint zajlik: kilenc óráig érkeznek meg a részt vevô csoportok, a bejelentkezés, a mûsorbeosztás tízre készül el, és ekkor népviseleti parádé, felvonulás következik a középiskolától a református templomig. Istentisztelet után, 11 órakor kezdôdik a színpadi mûsor, az együttesek és elôadók fellépése, délután pedig közös tánc lesz. A szervezôk 17 órától megbeszélésre várják a szakirányítókat az általános iskolába.
Jelentkezés Böjthe Zoltánnál, a Komlód Együttes irányítójánál az alábbi címen: 4344 Mezôbánd, Mesterek utcája 7/A, vagy pedig a (004—065) 428225-ös telefonszámon.
Az idei Bernády Napok záróünnepségén mutatta be a városépítô polgármesterrôl szóló újabb kötetet* Gálfalvi György. 1992-ben hozták létre a dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítványt, az RMDSZ kezdeményezésére. 1993-ban látott napvilágot a Bernády György városa címû kiadvány. 1995-ben felavatták az alapítvány kultúrközpontját, mára ez a város magyarságának legalább olyan frekventált helye, mint a Bernády építette Közmûvelôdési Ház, azaz a Kultúrpalota; a közönség Bernády Ház néven emlegeti; azóta több tízezren fordultak meg benne, rendezvényei sûrûn váltják egymást. Az 1998-ban rendezett Bernády Napok keretében avatták fel Bernády György Tükörterem elôtti szobrát, Hunyadi László alkotását; a Városháza dísztermében pedig emlékülést tartottak. Az ott elhangzott méltatásokat, dolgozatokat és néhány korabeli dokumentumot szerkesztette kötetté Nagy Miklós Kund, gazdag képanyaggal kiegészítve. A kötet könnyen áttekinthetô, haszonnal forgatható, jelentôsége túlnô az alkalmon, amely létrehívta. Mindjárt az elején, Borbély László kuratóriumi elnök bevezetôje (Bernády György városa) és Nagy Miklós Kund szoboravató szövege (Igazság tétetett) után A polgármester öröksége fejezetcím vezeti be a tudományos ülésszak szövegeit: "Épült dr. Bernády György polgármestersége idején" (Keresztes Gyula); Dr. Bernády György – primar al orasului, Bernády György, a polgármester – tartalmi összefoglaló magyarul – (Fisus Dan mûépítész); Dr. Bernády György és a református egyház (Dr. Ágoston Albert); Un protector al artelor si culturii – A kultúra és a mûvészetek támogatója – tartalmi összefoglaló magyarul – (Cornel Moraru); Hagyomány és sajátosság Marosvásárhely század eleji építészetében (Keserû Katalin); Marosvásárhely Kultúrpalotája (Gellér Katalin); Ahogy én ismertem (Sipos Lajos); A képtáralapító, képgyûjtô városatya (Simon Endre); A Palota könyvtára (Mészáros József). A Bernády emlékkiállítás kapcsán a Bernády György létesítményei cím után következik Gaál Kornélia eligazító szövege ("Jót és nemzetit teremteni"). A Kortársak, utódok fejezet az akkori emlékesten elhangzott beszédeket, méltatásokat tartalmazza: Köszönjük a példamutatást (Fodor Imre); Melyik Bernádyra emlékezünk? (Marosi Barna); Bernády György pályája 1919 – 1920-ban, Vázlat (Sebestyén Mihály). A Levelek, üzenetek címû részben Ady Endre 1915-ös Nyugat-beli írásának néhány sorát, Móricz Zsigmond, Krenner Miklós (Spectator), Makkai Sándor, Kós Károly, P. Gulácsy Irén Bernádyhoz intézett leveleit, valamint Makkai Sándornak özv. Bernády Györgyné Kelemen Margithoz írt, 1938. október 25-én Debrecenbôl keltezett részvétnyilvánítását olvashatjuk. Ebbôl idézünk: "Bernády György nagy elme és nagy szív volt, nemzetének bölcs és odaadó irányítója, hûséges szolgája, egyházának hívô gyermeke és áldozatos munkása. Hogy mi volt Ô családjának, arról nem is kell szólanom."
A Múzsák tisztelgése c. fejezetben Szentimrei Jenô Erdélyi tudósításának részletét találjuk (megjelent a budapesti Kelet Népében, 1938 decemberében), Reményik Sándor – Sütô András: A városépítôhöz címmel közölt versének szövegét és Csíky Boldizsár erre komponált mûvének kottáját, majd Lázáry René Sándor Novum Forum Siculorum címû szatirikus poémáját (közzéteszi Kovács András Ferenc).
A könyvet a képek, korabeli dokumentumok gazdag anyaga díszíti, zárja. (Akik nem juthattak hozzá a bemutatón, megvásárolhatják a Bernády Házban.)
Bernády György emlékezete, Impress Kiadó Marosvásárhely, 1999, szerkesztô Nagy Miklós Kund, borító Vincze László, a felvételeket Barabás Zsolt, Pálosi Ferenc és Vajda György készítette. A kötet gazdája a Bernády
György Alapítvány, megjelent az alapítvány, az RMDSZ és az EMKE anyagi támogatásával.
A témán rágódnak a fogyasztók milliói. A nyilvánosság fórumai ijesztô képekkel (fagyhalál) riogatják a lakosságot. Mi van ezek mögött?
A gyorsuló infláció, illetve a lej vásárlóerejének csökkenése. Az adatok összevetéséhez nem szükséges különleges közgazdasági képzettség. A háztartások naponta elvégzik a számításokat, és szigorú takarékossággal próbálják kiegyensúlyozni pénzügyi helyzetüket.
Az egyszemélyes háztartásom bizonylatai elôttem vannak. Összeszedtem az utolsó 21 hónap (1998. jan. — 1999. szept.) erre vonatkozó adatait. Jövedelmemet (nyugdíjam) és kiadásaimat számlák, nyugták tucatjai rögzítették. Kiinduláshoz egynéhány számsor címéül ezt írtam: A jövedelmem és az állandó kiadások alakulása 1998. jan. — 1999. szept. — egy hónapra lebontva, ezer lejben.
Mutatószám 1998. I. 1998. XI. 1999. I. 1999. IX.
A változás mutatója 1 1,33 1,75 2
Az állandó költségek 145 213 594 580
A változás mutatói 1 1,46 4,09 4
Az állandó költségek %-os részaránya 25 28 60 51
A költségek növekedésének listavezetôi
A változás mutatója 1 1,48 2,56 4,4
A változás mutatója 1 1,35 6,44 3,77
A változás mutatója 1 1,68 2,68 3,12
A számsorok (bár egyediek) elfogadhatóan tükrözik a lakosság egy részének gondját, vagyis a jövedelmek vásárlóerejének gyengülését.
A nyugdíjam a vizsgált idôszakban kétszeresére, míg az állandó kiadások (rezsi) négyszeresére emelkedtek. A felsorolt három tétel mellett a kiadások listáján szerepel még a villany-, a víz-, a tévé- és rádió-, ház- és autóadó, szemételhordás. Ezek a kiadások a vizsgált idôszak elején a jövedelmem 25%-át, míg 21 hónappal késôbb már annak felét (580.000) foglalták le. Megdöbbentô szám, ami csak egy ostromlott város életkörülményei közt képzelhetô el. A felsorolt költségeket egytôl egyig monopolszervezeteknek fizetem. Amerikában már a század elején kidolgozták a monopóliumokat korlátozó törvényeket. A piacgazdaságnak ez természetes velejárója, hiszen az egész nem tud védekezni a közszolgáltatók árpolitikája ellen. Az államnak kötelessége, hogy megvédje a lakosságot ettôl a sarctól. Jól meggondoltam, mielôtt leírtam ezt a szót, mert ez már nem is monopolár, hanem büntetés, sarc. Büntetnek, mert olyan házakban lakunk, ahol van víz, villany, gáz, telefon, és ezeket mértékkel, de használjuk is. Nézegetjük a számlákat és töprengünk a kiadások csökkentésének módozatain. Az én nemzedékem a háború alatt és után szerzett némi tapasztalatot a takarékosságban. A gáz- és a villany-monopóliumok számláin leolvasható az elfogyasztott mennyiség, és csak akkor büntetnek, ha nem voltam takarékos. Itt legalább tudom, mirôl van szó. Ezek a szervezetek a mértékletesség polgári erényének formálását is magukra vállalták. Jelentôs megtakarítást tudok elérni az autómmal. Könnyen ki lehet számolni a megtakarítást, ha nem furikázok havonta 500 km-t (a mai benzinár mellett kb. 350.000 lej). Ha elég fegyelmezett lennék, akkor ehhez hasonló eredményeket érhetnék el a víz-, villany-, gázköltségek körül is. Van itt ész, kérem. No, de a telefon. Azt nem lehet kijátszani. Itt van elôttem a számlájuk, melyet úgy borítékolnak, mintha díszvacsorára hívnának. Nézegetem már évek óta, de ezt a papírgaluskát nem tudom megemészteni. Az elôfizetô elolvashatja a bevezetô mûszókat (linie TF principala, chirie terminal, aparataj TF, service). Itt van ez a szerény szerkentyû, rá se nézek, de ez nekem úgyis 105.000 lejbe kerül. Az a készülék, melyet a társaság méltóztatott adni ezelôtt 25-30 évvel, már régen lerobbant, ami most néha csörög, az már az én szerzeményem. Akkor miért kell nekem ezért havonta bérleti díjat fizetnem? Amióta elkezdtem spórolni, azóta a számlámon egy új szó figyelmeztet (reconstituiri avans): újra vétkeztem. Ezt sem értem, de a telefontársaság kommunikációs rendszere nem az elôfizetôkkel való kapcsolatra épült.
De lépjünk tovább, mert ezek a nagy cégek úgysem figyelnek ránk. El vannak foglalva magukkal, biztonságuk, jövedelmük megôrzésével. Akkor kérdezzük meg, hogyan számolják ôk a hatékonyságot. Minden szatócs tudta: a bevételbôl kivonta a kiadásokat, az eredmény a haszon. Azt hiszem, ezek a nagyok nem a kivonást, hanem az összeadást alkalmazzák. A költségekre rátesznek egy summát, az a profit, a fogyasztó annyit fizet, amennyit a monopoltársaság nem szégyell kiszabni. Gondolom, nem sokat bíbelôdnek a költség elemzésével; a rendszer hatásfoka, a karbantartási költségek, a személyzet létszáma, képzettsége, fizetése, teljesítménye, ügyviteli költségek, mind olyan ügyek, melyek meg vannak oldva, táblázatokba, grafikonokba foglalva. Miután mindezeket rendben találták, nem aggasztja ôket a piacgazdasággal járó verseny. "Versenyezzen a földmûves, a kisiparos, a kereskedô, a piaci árus, ôket talán érdekli a krumpli, tojás, cipô, mosószer piaci ára, de mi ilyen bûzös dologba nem keveredünk." Kár, hogy a gazdaságtörténet adatait (vasút) nem olvasgatják. Pedig tanulságos. Mi lesz, ha a mobiltelefon kevesebbe kerül, mint a hálózati rendszer? Nem ártana erre felkészülni. Egy országnyi piac áll rendelkezésükre, de ezt sem tudják megtartani. A telefontársaság privatizációjából eddig kinek volt haszna?
A kisvállalkozók tapasztalják a pénzügyi- könyvvelési elôírások szigorúságát. Ezek versenyhelyzetben is próbálnak eleget tenni az állammal szembeni kötelezettségüknek. A monopóliumokat sem a törvény, sem a társadalmi kötelezettség nem érdekli. Azt is sokan tudják, hogy bizonyos szolgáltatásoknál (villany, gáz, víz, telefon) a lakosság részesedése 20%-ra tehetô. A legnagyobb fogyasztók ugyanakkor a legnagyobb adósok. A monopóliumok el vannak adósodva egymásnak. Ezek után kérdezhetjük: miért kell mi, egyéni fogyasztók a nagy cégek veszteségeit fedezzük? A körforgás végsô címzettje a fogyasztó. A fizetôképesség ilyenszerû csökkenése nem csak nekünk fájdalmas (mi kerül a fogyasztói kosárba?). A piac szûkül, a gazdasági torta kisebbedik. A képletes torta maradék felén kell osztozkodjon a többi gazdasági szereplô.
Tovább nem is kérdezek, mert a címzettek az állam gazdasági irányító szervezetei lennének.
Tegnap délelôtt Szovátán, a postaépület és orvosi rendelô szomszédságában letették az elsô unitárius templom alapkövét. A kisszámú jelenlevôhöz, a polgármesteri hivatal képviselôihez Lázár Levente unitárius lelkész szólt: Meg vagyok gyôzôdve, hogy az emberek építenek egy templomot a lelkük mélyén, ahol találkoznak saját hitük Istenével. Ugyanakkor a láthatatlan templom mellett szükségük, szükségünk van egy kézzel fogható lelki otthonra, templomra, ahol öszegyûlhetünk, együtt lehetünk — mondotta, majd arról is beszámolt, hogy jelenleg Szovátán 165 unitárius él, istentiszteletet kéthetenként tartanak a helyi református templomban. Az építkezést a hívek adományaiból kezdték meg, s reményeik szerint az amerikai U. U. Marin-i (Kalifornia) testvérgyülekezet is támogatni fogja terveiket. A szovátai polgármesteri hivataltól kapott területre, a 100 férôhelyes templom mellé lelkészi lakást s gyógyszállót is szeretnének építeni. Az alapkôletételt eredetileg november 15-re tervezték, s az idôjárási viszonyok miatt hozták elôbbre.
A jelképes alapkô mellé a leányegyházközség gondnokai egy palackot helyeztek, amelyben a következô szöveg állt: Szovátai unitárius templom alapkôletétel — Dávid Ferenc egyházalapítónk és elsô püspökünk halála évfordulójának (420.) alkalmával Lázár Levente unitárius lelkész, Orbán Pál, Fazakas János egyházközségi gondok, Gothárd Domokos, dr. Bartha András, Berei Sámuel, Lokodi György, Vass Mihály, Németh Balázs, Kuti László keblitanácsosok idejében.
Eseménydús gazdag hétvégét zárt a megyei rendôrfelügyelôség. Lopások elkövetôit, csendháborítókat, hajtási jogosítvány nélkül vezetôket, valamint mérgezô anyagokat tároló személyeket vettek ôrizetbe.
2008 kiló arzén-trioxidot tároltak a dicsôszentmártoni Gabimex Kft. székhelyén. A toxikus anyag tartását a büntetô törvénykönyv 312-es szakasza tiltja. A törvény elôírásainak megsértéséért a kft. két igazgatóját, az 53 éves M. Emanoilt és az 52 éves M. Ioant (mindketten vásárhelyi lakosok) mérgezô anyagok tárolása bûntettéért vonták felelôsségre. A két férfi szabadlábon védekezhet az ellenük felhozott vádakkal szemben.
Minôsített lopás alapos gyanújával indítottak eljárást a 26 éves vásárhelyi illetôségû K. Csaba Zsolt ellen, aki a november 5-rôl 6-ra virradó éjszaka Mezôsályon egy lakásból 3 millió lej értékû javakat tulajdonított el.
A szászrégeni rendôrség azonosította a 17 éves helybeli Cs. Vilhemet, aki 1000 kiló cukorrépát vitt el a település melletti mezôrôl. Az okozott kár 2 millió lej.
Közerkölcs elleni vétség és testi sértés vádjával vette ôrizetbe a nyárádszeredai rendôrôrs a P. testvérpárost, akik néhány nappal korábban botrányt robbantottak ki a helybeli étteremben, melynek hevében megkéselték a lokál tulajdonosát. A 36 éves P. Jenô és a 24 éves P. József visszaesô bûnözôk, jelenleg elôzetes letartóztatásban várják ügycsomójuk lezárását.
Hajtási jogosítvány nélkül vezette saját tulajdonú, 4-MS-4464 forgalmi rendszámú személygépkocsiját a 19 éves vásárhelyi K. János, s nekiment négy jármûnek, megrongálva azokat. A rendôrök két jogsértést írhatnak rovására: jogosítvány nélküli vezetés közúton és rongálás.
Hétfôn kattant a bilincs a 26 éves nyárádmagyarósi illetôségû Sz. Csaba visszaesô bûnözô csuklóján. Terhére az október 29-rôl 30-ra virradó éjszaka történt jármûlopás róható. A rendôrségi értesítés szerint a fiatalember a szóban forgó éjszaka a megyeközponti 1848 úton parkoló MS-04-HFI rendszámú személygépkocsit lopta el. Egy nappal késôbb szülôfaluja egyik lakását fosztotta ki, s a lopott jármûvet az eltulajdonított javak elszállítására használta.
Degeratu tábornok a katonák bérének növelését szorgalmazza
Constantin Degeratu tábornok, a fôvezérkar fônöke hétfô sajtóértekezletén kijelentette, hogy a katonák bérének szakaszos növelése, amirôl a sajtóból értesült, nem egyezik a törvény elôírásaival, amely kimondja, hogy a béremelésre december 1-jétôl kerül sor. Nem esedékes szakaszokban emelni a béreket, mivel a jelenlegi költségvetésben biztosítottak az alapok a decemberi emelésre, a jövô esztendôben pedig 710 millió dollár lejegyenértéke van a költségvetésben elôirányozva. Következésképpen nem lehet a büdzsé megterhelésérôl beszélni, annál is inkább, hogy a bérek növekedése az állomány csökkentésének eredménye — mondotta, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt két évben 18 ezer katonát menesztettek a hadseregbôl. Én hiszek a törvények tiszteletben tartásának szükségességében — fogalmazott Degeratu.
Az Otopeni repülôtér korszerûsítésének második szakasza
A szállítási minisztérium 57 millió dollár hitelt szerzôdött le az otopeni repülôtér modernizálásának második szakaszára — nyilatkozta Traian Basescu szállítási miniszter. Az elsô szakasz 1998-ban ért véget és 100 millió dollár beruházást igényelt. Az otopeni repülôtér magánosítására a második szakasz befejezése után, vagyis 2001-ben kerül sor, olyképp, hogy a hitelek törlesztése magán rendezésben és nem az állam által történik — mutatott rá Traian Basescu.
A "román nemzet megmentését" tûzte zászlajára a Román Élet Pártja (PVR), amelynek bejegyzését a napokban kezdeményezte alapítója. Az új párt alapítója Pavel Corut, aki 1989 végéig a katonai elhárításban dolgozott. A fordulat után "politikai fantasztikus regényeivel" és szélsôségesen nacionalista, magyarellenes cikksorozataival tûnt fel, majd a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) égisze alatt politizált, amíg annak vezetôje Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere volt. A pártalapító szándéka szerint a PVR a "közép- és szegénysorú rétegekre támaszkodva akarja megmenteni a román nemzetet". Mint mondta, a PVR-nek "a római légiók modelljétôl ihletett egyszerû és hatékony" struktúrája már mûködik is az ország mind negyven megyéjében és Bukarestben. Saját jelölteket kivánnak állítani minden területi-közigazgatási egységben, és bíznak abban, hogy elérik az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jövô évi választásokon.
Osztrák reformátusok a homoszexuális párok esketésérôl
Az Helvéciai Hitvallású Osztrák Evangélikus — azaz a református — egyház hétfôn, bregenzi zsinata elsô napján úgy döntött, hogy lehetôvé teszi az azonos nemû párok esketéssel egyenlô megáldását. Az errôl szóló határozat címe: egyházjogi irányelvek olyan partneri kapcsolatok megáldásáról, amelyeket anyakönyvvezetô elôtt nem kötöttek meg. A határozatot a zsinat résztvevôi több órás vita után, egyhangúlag hozták meg. Külön kitétel állapítja meg, hogy a nyilvános istentiszteleten adható áldás "értékét tekintve megfelel az egyházi esketésnek". Mindezt a zsinat ajánlásként terjeszti az egyházközségek elé, s a lelkészeknek és lelkésznôknek jogukban áll lelkiismereti okokból elutasítani az ilyen áldásra vonatkozó igényt — jelentette az osztrák hírügynökség.
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet jövô heti isztambuli csúcstalálkozója után megindulhat az olvadás a NATO és Oroszország viszonyában — jelentette ki egy NATO-diplomata. — Az orosz vezetôk ráébredtek arra, hogy nem hozta meg a várt hatást a NATO-val folytatott együttmûködés befagyasztása — vélte hétfôn egy koppenhágai konferencián Alexander Vershbow, az Egyesült Államok állandó NATO- képviselôje. "Remélem, hogy az EBESZ isztambuli csúcstalálkozója után Oroszország hajlandó lesz lapozni egyet a szövetséghez fûzôdô viszonyában, miként arra Igor Ivanov külügyminiszter célzott" — mondta az amerikai diplomata az "Oroszország — Tíz év után" elnevezésû konferencián, amelyet a dán külügyminisztérium és a dán külügyi intézet (DUPI) szervezett. Az EBESZ november 18-19- én tartja csúcstalálkozóját a Boszporusz- parti török nagyvárosban.
Pro Cultura Hungarica díj Metz Józsefnek
Kiemelkedô oktatói és kultúrtörténészi munkásságáért Pro Cultura Hungarica kitüntetés adományozott a magyar kormány Metz József nagybányai tanárnak, újságírónak. A kitüntetést hétfôn Nagybányán Alföldi László, Magyarország kolozsvári fôkonzulja adta át Metz Józsefnek, aki ebben a hónapban tölti be 85. születésnapját.
Sztrájkol az UNESCO személyzete
Meghatározatlan idôre általános sztrájkot kezdett hétfô Párizsban az UNESCO személyzete, immár másodszor az ôsz folyamán. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az UNESCO új fôigazgatójának megválasztása elôtt elkezdett munkabeszüntetésükkel "az elmúlt évek rossz igazgatása, a megannyi diszkriminatív intézkedés ellen" tiltakoznak, és elutasítják a távozó fôigazgató - Fédérico Mayor — által javasolt egyezségcsomagot, mivel elfogadhatatlannak tartják. Az általános munkabeszüntetés jelentôsen hátráltatja az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének most folyó közgyûlését, melyen 188 tagállam képviselôi vesznek részt.
A hitbuzgó török egyetemista lányok új divatot teremtettek az állam és ezen belül az oktatás világi jellege felett ôrködôk éberségének kijátszására: mivel fejkendôvel tilos belépni a felsôoktatási intézmények területére, sokan kalapot is tesznek a fejükre addig, amíg elhaladnak a bejárati ellenôrzô pontok mellett. Példaképük Merve Kavakci parlamenti képviselônô. Az iszlámbarát Erény (Fazilet) Pártjának 31 éves politikusnôje május elején nagy botrányt váltott ki azzal, hogy fejkendôben jelent meg az új parlament alakuló ülésén. A minap esküvôjén az egyetemi hallgatónôknek ihletet adó fejkendô-kalap kreációt viselte. Törökországban a fejkendôt jelképnek, az állam és az egyház elválasztását tagadó politikai iszlám melletti kiállás jelének tekintik, és ezért tiltják a viselését közintézményekben.
A fekete doboz felhozásának kísérlete
Az amerikai haditengerészet kutató-mentô hajóinak személyzete hétfôn, helyi idô szerint a késô esti órákig még nem tudta felszínre hozni az Atlanti-óceán fenekérôl az egyiptomi légitársaság október 31-én szerencsétlenül járt gépének repülési adatait tartalmazó "fekete dobozt", illetve a gép nagyobb roncsdarabjait. A katasztrófában, aminek a kiváltó okát egyelôre nem ismerik, 217-en vesztették életüket. A haditengerészet emberei — akik már érzékelték a "fekete doboz" által kibocsátott rádiójeleket, tehát a mûszer hozzávetôleges helyét meg tudták határozni — különleges robotberendezést juttattak a szerencsétlenség helyszínén mintegy 80-90 méteres vízmélységbe. Egyelôre azonban ez "tengerfenékjáró" nem találta meg a "fekete dobozt".
A hónap elején 21 488 munkanélkülit tartottak nyílván a megyében, munkanélküliségi segélyt azonban csak 17.866 személy kap. 3.622 személy semmiféle anyagi juttatásban nem részesül. Október folyamán 223 alkalmazottat bocsátottak el a szovátai fafeldolgozó vállalattól, 75-öt a radnóti Angroindustrialtól, 40-et a marosludasi len- és kenderfeldolgozó üzemtôl, 40-et a marosvásárhelyi Manpeltôl, 14-et a Romtelecomtól, 40- et a segesvári Stimet üveggyárból és 69-et a Simat selyemszövödétôl. Végkielégítésben a radnóti és marosludasi ebocsátottak részesültek.
Vásárhelyi csendôrök Brassóban
Kedd éjszaka a Marosvásárhelyi Területi Csendôrparancsnokság 200 alkalmazott csendôrét rendelték Brassóba a Roman Rt.-nél kirobbant konfliktus továbbterjedésének megakadályozására.
Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke az Universal Aid for Children szervezet meghívására az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása alkalmával találkozott a floridai Coral Springs polgármesterével, akivel együttmûködési egyezményt írt alá. A polgármester, a gyermekjogvédelmi igazgatóság, akiket a tanácselnök hivatalos látogatásra hívott, karácsonyra ruha- és élelmiszersegély-gyûjtést szerveznek a Maros megyei árva gyerekek számára.
Az Oktatásügyi Minisztérium speciális alapjából kiutalták azt a kétmilliárd lejnyi összeget, amely a Maros megyei tanárok plusz óráiért jár, s amelyet az októberi elszámolással együtt kell kifizetni — jelezte Donáth Adél, a tanfelügyelôség fôkönyvelôje.
Segédanyagokat, fali táblákat, térképeket, szemléltetô eszközöket tartalmazó taneszköztár mûködtetését kezdi el a szovátai Teleki Oktatási Központ. A taneszközöket kisebb, gyengébb felszereltségû falusi iskoláknak szánják. A leltárt tartalmazó katalógus alapján kölcsönözhetnek taneszközt a pedagógusok — tájékoztatott Berki Anna, a TOK tanácsadója.
Berekméri A. Róbert gyermekeknek írt verseskönyvét a gernyeszegi és a körtvélyfáji iskolában mutatja be ma délelôtt a szerkesztô, Bölöni Domokos. Az Impress Kiadó újdonságairól Petelei István igazgató beszél a hallgatóságnak.
Szászrégeni olvasóival találkozik Kuszálik Péter. A lapunkban megjelent A sarokasztalnál címû rovatával népszerûvé vált publicista november 12-én, pénteken délután 5 órakor mutatkozik be, tart felolvasást a szászrégeni városi könyvtárban.
Gyulakután és Nyárádszeredában a Pécsi Színikör
A Hahota Színtársulat meghívására a Pécsi Színikör vasárnap délután 5 órától Gyulakután és este 8 órától Nyárádszeredában vendégszeredpel Nóti-est címû mûsorával. Jegyek a mûvelôdési otthonok pénztárainál válthatók.
November 11-én, csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünk — Dózsa György utca 9. szám szám, II. emelet, 76-os szoba — jogi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az iratokat arról az ügyrôl, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.
Csaknem egy hétig tartózkodott Szovátán a magyarországi testvértelepülés, Csopak küldöttsége, amelyet Toth Gyula alpolgármester vezetett. A csopakiak és a szovátai polgármesteri hivatal képviselôi az együttmûködés további lehetôségeirôl tárgyaltak. A látogatás ideje alatt kispályás labdarúgó-bajnokságra is sor került, amelyen 5 csapat vett részt. A szovátaiakat december végére Csopakra hívták, ahol közösen emlékeznek meg a ’89-es forradalom 10. évfordulójáról.
A hét végén három ízben szerepel a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorán a tavalyi évad nagysikerû elôadása, Jean Giraudoux Elektra címû tragédiája. Az elôadás, melynek rendezôje Anca Bradu, kivívta a Kisvárdai Fesztivál zsûrijének elismerését is. A címszereplô Kovács Ágnes-Anna, valamint Szélyes Ferenc színmûvészek egyéni alakítási díjat kaptak. Az elôadás november 12-én, pénteken este 7, 13-án, szombaton délután 5 és 14-én, vasárnap este 7 órától tekinthetô meg. A szombat délutáni elôadásra az 1998/99-es évad Kántorné bérlete érvényes.
A marosvásárhelyi Diákház megalakulásának 30. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében vasárnap este a Színmûvészeti Egyetem Stúdió-termében a intézet negyedéves hallgatói Somerset Maugham: Szent láng címû darabját mutatják be. Rendezô: Lohinszky Loránd érdemes mûvész. Elôadás elôtt találkozóra hívják a Kovács Levente vezette magyar nyelvû színjátszókör volt tagjait.
Az Országos Felhalmozási Alap — FNA — negyedévi, november 5-i sorshúzásán a következô nyilvántartási könyvek tulajdonosai nyertek egy-egy millió lejt: 26.701.000021, 26.701.000045, 26.701.000046, 26.701.000051, 26.701.000059, 26.701.000070, 26.701.000096, 26.701.000168, 26.701.000212, 26.701.000259, 26.701,000299, 26.701.000343.
Újabb értékjegyek vásárolhatók
A pénzügyminisztérium által október 4- én kibocsátott értékjegyek árusítása november 8-12-e között folytatódik. Ezeket a kincstárjegyeket 2000. február 6-10. között lehet majd visszaváltani. A kincstárjegyek kamata változatlan, évi 55 százalék, és adómentes.
Hétfôn este nyolc óra körül tûz ütött ki a marosszentkirályi Új utca 48. szám alatti raktárban. A Kakucs Ferenc tulajdonát képezô épület tetôzete, plafonja s a falak egy része elégett. A tüzet felügyelet nélkül hagyott, túlhevült kályha okozta.
Csütörtökön délelôtt 11 órakor a tanfelügyelôség klubtermében találkozóra kerül sor a Vision 2000 nevet viselô csoport és a sajtó képviselôi között. A tanácskozás témája a szexuális és egészségügyi nevelés bevezetése a középfokú tanintézményekben. A programot Maros, Szeben és Mehedinti megyében ültetik életbe.
Copyright © Népújság - 1999