|
LI. évfolyam 261. (14313) |
1999. november 8., hétfô |
Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Finnország határozottan támogatja, hogy jövôre kezdôdjenek meg a csatlakozási tárgyalások — jelentette ki a hét végén Andrei Pleºu külügyminiszter.
Pleºu Helsinkiben folytatott tárgyalásai után hazaérkezésekor úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió kész a tárgyalások megkezdésére, most Romániának kell pontosan teljesíteni a feltételeket.
— Ezt a vonatot csak saját hibánkból késhetjük le — szögezte le Andrei Pleºu.
Az Európai Bizottság a Romániáról készült országjelentés alapján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy az EU év végi csúcsértekezletén Bukarestet is kérjék fel a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ha Románia addig határozott lépéseket tesz a makrogazdasági stabilitás és az állami gondozásban lévô gyermekek helyzetének javítása érdekében.
A feltételek megfogalmazása után Günter Verheugen, a bizottság bôvítésért felelôs biztosa azt a javaslatot tette a román kormánynak, hogy az EU, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és más nemzetközi pénzintézetek képviselôibôl hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a gazdaság középtávra szóló stratégiai programját és ellenôrizné annak végrehajtását.
Bár a pártok többsége fenntartással, az ellenzék határozott elutasítással válaszolt a javaslatra, Radu Vasile miniszterelnök elviekben elfogadta azt.
Andrei Pleºu kitért arra is, hogy haladást sikerült elérnie a finn vendéglátókkal folytatott tárgyalásokon a Romániával szembeni EU- vízumkényszer megszüntetésének kérdésében.
— Az Európai Unió világosan látja, hogy Románia nem lehet egyidôben a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok között és a vízumkötelezett államok feketelistáján — jelentette ki.
A szenátusban hosszas cikkenkénti vita után befejezett földtörvény egészérôl szóló végsô szavazásra holnap kerül sor.
A régóta húzódó parlamenti vitában a képviselôház már elfogadta a törvénytervezet szövegét. A szenátus cikkenként jóváhagyott változata a legfontosabb pontokban azzal megegyezik: a volt tulajdonosoknak legfeljebb 50 hektár földet és 10 hektár erdôt szolgáltatnak vissza. Miután kisebb eltérések vannak, a szenátusi végsô szavazás után a két ház közötti egyeztetésre is szükség lesz.
A földtörvény az úgynevezett sarkalatos törvények közé tartozik, ezért elfogadásához a szenátusban 72 igen szavazatra lesz szükség. A koalíciónak a fokozatos lemorzsolódások miatt már csak 71 szenátora van, de bíznak abban, hogy a keddi szavazáson az egykori kormánypárti szenátorok jelentôs része az eddigi hagyományoknak megfelelôen a kormánytöbbséggel együtt voksol majd.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentôsnek tartja azt, hogy a magyar közösségek számára nagyon fontos közbirtokok esetében is az elôzetes megállapodásnak megfelelôen szavaztak a kormánypártok, így a közbirtokok továbbra is közös tulajdonban maradnak és társtulajdonosként legfeljebb 10 hektár földet kapnak vissza. Ugyancsak fontos a magyar közösség számára, hogy a törvény az egyházakra is gondolt, külön felsô határt szabott meg a különbözô egyházi intézmények esetében.
Mind forgalmában, mind programjában szombat volt a könyvvásár leggazdagabb napja. A Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Kriterion (Bukarest), a Mentor (Marosvásárhely), a Komp-Press (Kolozsvár), a Carthographia (Budapest) kiadók legújabb könyveit mutatták be a színház protokolltermében, ahol a kiadókkal együtt jórészt a szerzôk is megjelentek.
A Mentor Kiadó egyik "nyomdameleg" könyve Bölöni Domokos Bot és fapénz címû novelláskötete, amelyet Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat fôszerkesztô-helyettese mutatott be és ajánlott a protokolltermet megtöltô közönségnek.
Miféle történeteket tartogat az olvasónak Bölöni Domokos legújabb kötete? Olyan valósághû sztorikat, amelyeket a szerzô úgy általában nem tanulmányoz, hanem inkább hozzátapadnak — tartja Gálfalvi György, a szerzô írásmûvészetének jó ismerôje, ugyanis korai közléseitôl nyomon követi, olvassa, szerkeszti az elsôsorban novellistaként számon tartott Bölöni Domokos írásait. A szófûzéseirôl, asszociációiról könnyen felismerhetô szerzô ezúttal sem "utazik el" igen messze tartalmilag; itt marad a szülôföldjén, ahol virágzik az abszurd, élô a tragédia, a ballada, a groteszk.
Gálfalvi György mondta: — Minden írásában látom valahol hátul fölsejleni a feketét. A "pitoreszk" tájakban ott vannak valahol a szilvafák... És ott vannak a kitántorgott atyafiak, és a visszatérô atyafiak: hazajövetelük tragédiába fúl, mert nem lehet a "hervatag transzilván" tájra kétszer hazajönni. A folyton újrateremtôdô tragédiákat megélni csak iróniával, humorral lehet; van belôle elég és fanyar, és van hozzá némi szerzôi sugallat is: szembe lehet ugyan nézni a helyzettel, de csak mértékletesen az illúziókkal...
Káli Király István szervezô, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szerint a könyvvásáron a három nap alatt hozzávetôlegesen több mint 4 ezer ember fordult meg. A huszonkilenc stand mintegy négyezer címmel állt az olvasóközönség rendelkezésére, mint megtudtuk, az ifjúsági enciklopédiák és az oktatást kisegítô könyvek voltak kifejezetten keresettek. A vásár összforgalma meghaladja a 240 millió lejt. A standépítés a céh számláján 65 millió, meg az egyéb kiadások.
Király István sikeresnek véli az idei könyvvásárt, megemlíti, hogy a HTMH elnöke, Szabó Tibor is nagy elégedettséggel beszélt a vásár hangulatáról, de a vásár igazi fôszereplôi a marosvásárhelyi könyvbarátok voltak. Miként azt a Népújságnak Káli Király István elmondta, minden följogosítja a romániai magyar könyvkiadást, a RMKC-t arra, hogy a hagyománynak jó folytatása legyen, ezután is megrendezzék.
A Mentor Kiadó gondozásában, Gálfalvi György szerkesztésében jelent meg Markó Béla Olvassuk együtt címû versértelmezés-kötetének második, változatlan kiadása. A kötetet a könyvvásáron a kiadó igazgatójának bevezetôjét követôen a szerkesztô méltatta. "Lézerrel dolgozott" a versértelmezô- költô, mondotta Gálfalvi György. A gondolatok letisztultak, a értelmezés olvasmányos, hozzáférhetô, a szíve szerint válogatott versekhez úgy közelíti az olvasót, úgy tanít, hogy közben együtt gondolkodik vele, együtt- gondolkodásra készteti. A tíz évvel ezelôtti elsô kiadás után megjelenô kötet Ady, Babits, Vörösmarty, József Attila, Mihai Eminescu és még számos klasszikus verseinek értelmezését tartalmazza, "rossz korban válogatott jó versekét", melyekben a diktatúra elôl menekülô lélek megtalálhatta áhított szabadságérzetét.
"Az olvasmányok az igazi események az életben", csengett ki Borges gondolata, emiatt oly szomorú a tény, hogy eltávolodtunk az olvasás örömétôl. Túl kevéssé figyelünk az irodalomra, kevésbé törôdünk a kultúrával, az autentikus létezés legmélyebb formájával, ezért van szükség az ilyen könyvre, amely a hagyományos, mondhatni skolasztikus, kioktató verselemzés helyett inkább nevezhetô vallomásnak, a versrôl, az irodalomról való gondolkodásnak. Az élmény továbbadásának igénye, az alkotó ösztön halhatatlansága az, ami a mû megírására késztette a szerzôt. "Olvasni kell, jó, szép, fontos" — mondotta Markó Béla, hiszen a vers, az irodalom, a kultúra adja jelenlevôségünk igaz mértékét.
A szombat esti érdeklôdés jóval túlmutat minden afféle kifejezésen, ami "csak" telt házra utal, aligha látott a Palota mostanság a hétvéginél nagyobb tolongást. A fesztivál szombati közönségsikere minden várakozást fölülmúlt... Egyrészt, mert díjkiosztást hirdettek meg a szervezôk, másrészt, a leforgatott játékfilmek iránt sem lehetett közömbös a közönség. A szakma eltekintett minden afféle, kis nacionalista tablettákat adagoló sajtóértesülésektôl, miszerint az ALTER-NATIVE kis provinciális tömegôrület lenne, amelyet "nyilvánvalóan" és csakis magyar ifjúsági szervezet, esetünkben a marosvásárhelyi MADISZ rendezhet meg sorozatosan. Ez a fesztivál nyilvánvalóan nemzetközi rangra emelkedett — mondotta Márványi Emese, a fesztivál szóvívôje —, bizonyítja azt a zsûri összetétele, a világ minden tájáról jött nagyszámú benevezés.
Utólag "részletkérdésnek" is tekinthetô, de megtudtuk, hogy a miniszterelnök is üdvözölte (táviratban) a marosvásárhelyi filmes eseményt. A kulturális tárca sem anyagi támogatással, de még egy vezérigazgatói vagy mondjuk államtitkári képviselettel sem tisztelte meg a marosvásárhelyi eseményt. No comment volt egyébként a fesztivál témája is ... Talán nem lényeges, de elmondhatjuk, hogy a tömegben láttuk "zsúfolódni" Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi minisztert.
Nos, szombaton Tompa Gábor Kínai védelem címû filmjének levetítése után kis bejátszások közben díjakat osztottak a nagyterem színpadán. A legjobb hangsávnak a Radio Romania Canal ajánlott fel díjat. Nyertes lett a nagy-britanniai Mike Booth Szent felügyelô (The Saint Inspector) címû filmje. A legjobb régióbeli magyar filmesnek gyártási kapacitásra a Duna Televízió Schneider Tibort és Tárkányi Jánost találta: Igenis, Bram Stoker elvtárs címû filmjéért. A Duna Mûhely díját Durst György producer adta át. A DAKINO Alapítvány 2 millió lejes díját a jugoszláv Milos Radovic Az én hazám (My country) címû filmje kapta meg. A Román Nemzeti Filmintézet Díja: METE-ORB — Klingl Béla, Magyarország. A díjat Radu Gabrea író, filmrendezô, producer — jelenleg államtitkár — adta át. A fesztivál 1000 DM nagydíját a Maros megyei MADISZ ajánlotta fel. Nyertes film: LIFE, AUTUMN — Makat Magambetov és Sergei Loznitsa, orosz kisfilmesek alkotása.
A díjkiosztást követôen levetítették Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten címû filmjét, amihez nyilvánvalóan csak a szakma legjobbjai fûzhetnek valamiféle kommentárt. A kisteremben a budapesti Filmmûvészeti Fôiskola Bolyai osztálya végzôseinek kisfilmjeibôl mutattak be jó néhányat. Miként azt a szervezôk elmondták, a tegnap még egyszer levetített nyertes rövidfilmeket elviszik romániai egyetemi központokba is. Az eladott mintegy 2 ezer jegy, a meghívások elfogadása, egyszóval a siker arra jogosítja fel a szervezôket, hogy ezután is, jövôben is megszervezzék az ALTER-NATIVE fesztivált. Remélhetôleg jobb lesz a fesztivál anyagi támogatottsága, ami az idén kissé silányra sikeredett technikai színvonalat emeli, s talán majd alaposabb lesz a szervezés. Már annyit tudnak a szervezôk: a filmes seregszemlének jövôben lesz internetes honlapja is. A fesztivál menetét, tanulságait "összefoglaló" interjút egyik késôbbi lapszámunkban közlünk.
Szombaton egész napos kerekasztal-megbeszélést szerveztek a szovátai Teleki Oktatási Központban egyház és iskola közötti kapcsolat témakörben. Részt vettek a Küküllô és Nyárádmente több helységének — Hármasfalu, Medgyes, Nyárádremete, Nyárádköszvényes, Sóvárad, Csíkfalva, Erdôszentgyörgy, Gyulakuta, Kibéd, Balavásár, Nyárádszereda, Atyha — Marosvásárhely, Szováta pedagógusai, valamint református és katolikus lelkészei. A meghívottak között volt Beder Tibor Hargita megye fôntanfelügyelôje, Csató Béla katolikus fôesperes, Székely András, református esperes, Fülöp G. Dénes lelkész és Burus Botond a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség fôtitkára.
A délelôtt folyamán beszámolók hangzottak el a történelmi egyházak és az iskola együttmûködésérôl. A a hozzászólók kritikus hangvétellel tárták a hallgatóság elé, ki hogyan látja az eddigi eredményeket, és miként valósítható meg, hogyan mélyíthetô el a két intézmény közötti tartalmasabb együttmûködés a felnövô generációk hasznára.
A kerekasztal-megbeszélés délutánra idôzitett programjában hosszabb távú terveket dolgoztak ki, amelyekhez a Teleki Oktatási Központ a koordinátor szerepét vállalta fel, éspedig azt, hogy miután a különbözô helységekbôl eljuttatják hozzájuk az egyházi-iskolai közös rendezvények programját és idôpontját, jövôre egész évi rendezvénynaptárt állítanak össze. Továbbá a TOK annak a kérésnek is eleget tesz, hogy idéntôl a Nyári Akadémia keretében vallástanárok számára is szervez továbbképzôt. Ezen kivül, szintén a TOK közremûködésével helytörténeti, egyháztörténeti, bibliaismereti tantárgyversenyek beindítását is támogatják — tájékoztatott Berki Anna, az oktatási központ tanácsadója.
Pénteken este hat órától a Maros megyei Képzômûvészek Egyesülete Unirea- Egyesülés termében újabb egyéni tárlattal jelentkezett Hadnagy Gabriella marosvásárhelyi festômûvész. Természeti táj, beszédes utcasor, hangulatos udvarbelsô, szelíd kromatikájú virágcsendélet, figurális munka fogadja a szemlélôt. Megannyi optimista sugallatú, akár a napszakot is érzékeltetô pasztellábrázolás. — Már jó ideje, hogy mint téma inspirál a falu. És meg kell hogy valljam, igaz az, amit Hamvas Béla állított ezzel kapcsolatban: "Amit az ember imaginációjába helyez, azzá alakul..."
Szóval, így történt ez velem is. Konkrét témához nyúlva, a Sóvidék címet adtam tárlatom anyagának. Ugyanis, e munkák ott születtek. A falu régi, szép házai elbûvöltek. Nem beszélve magáról a természeti tájról, melynek szerves részévé válik ez, ember teremtette település. Az nem lehet, hogy ennyi szépség ne ösztönözze alkotásra az embert. Ne ébresszen benne, s tán azokban is, akik ezt a kiállítást megnézik, tiszteletet a természet iránt — vallotta Hadnagy Gabriella. Aki, amint az egyesület elnökének, Tunaru úrnak szavaiból megtudhattuk — már l5 alkalommal lépett egyéni anyaggal a mûpártoló közönség elé, 22 éve tagjaként — alapító is! — az egysületnek, és aki az intézmény problémáinak az orvoslásában is szívvel-lélekkel tett mindig. Talán 60-nál is többször vett részt már — tehát az intézmény által eddigrendezett valamennyi — csoportos kiállításon is. Sôt, munkáit svédországi, németországi, magyarországi galériák anyagában is megtalálhatjuk. Az egyesület részérôl Vasile Muresan és Serban Tiberiu kollégákhoz méltó ôszinteséggel, tárgyilagossággal ajánlották az érdeklôdôknek a mûvésztárs alkotásait.
Molnár Dénes grafikusmûvész méltató szavaiból pedig — aki egy lépéssel továbbment a gondolatban — ez lenne többek között megjegyzendô: Fontos, hogy a képzômûvészek tiszta ihletforrásért a folklórhoz forduljanak vissza. Néprajzi övezeteink értékeinek, szépségeinek felfedezése ugyanis erkölcsi kötelességük.
Az ábrázolásban objektív hozzáállású, színvilágában enyhén szürrealista festômûvész nem pusztán átmásolja a témában adott mûvészi értékeket. Végtelen érzékenységével, a hideg színek avatott kezelôjeként juttatja kifejezésre végtelen szülôföld- és természetszeretetét. Hadnagy Gabriella tehát ecsettel mesél. A mûvészi üzenet tolmácsoplásában pedig kezében a szín a szó! Hallgassunk hát... színeire! .
Az emlékoszlop leleplezése alkalmából szervezett rendezvény déli tizenkét órakor kezdôdött ünnepi istentisztelettel a református templomban, ahol Sütô István helybéli lelkipásztor hirdetett igét. Ezek után Samarghitan Aurel nyugalmazott ortodox esperes felszentelte az emlékoszlopot, amelyet a békesség, a román-magyar együttélés szimbólumának nevezett. A leleplezés mozzanata elôtt emlékezô beszédeket tartott Ercsei György, Marossárpatak polgármestere, Köblös András alpolgármester, a helyi Emlékmûbizottság elnöke, Gálfi Tibor, az RMDSZ marossárpataki szervezetének elnöke, Orbán Balázs, a helybeli kórházotthon fôkönyvelôje, Judea Ioan ezredes, a megyei tanács részérôl, Kincses Elôd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Kerekes Károly parlamenti képviselô, Suciu T. Vasile ezredes, a megyei veteránok egyesületének elnöke. Kincses Elôd hangsúlyozta: Az emlékmû a román-magyar megbékélés jelképe. Erre az erdélyi magyarságban nagy az akarat. A mai nap bizonyította, hogy elindultunk a megbékélés útján, hiszen megértük azt a napot, amikor román magas rangú tisztek állnak vigyázzba magyar katonáink emlékmûvénél. Vasile T. Suciu beszédében hangsúlyozta, hogy valóban példaértékû ennek az emlékmûnek a leleplezése, de fájlalta, hogy Maroskeresztúron nem sikerült egy ehhez hasonlót felavatni, mert a községi RMDSZ tanácsosaik ellene szavaztak, s nagyon reméli, hogy arra végül is sor kerül.
Befejezésül Ercsei György polgármester beszédébôl idézünk: "Az I.-II. világháborúban elesett hôseink emlékére állítottunk közös erôvel emlékmûvet, amely jelképezi az elôdeink iránti szeretetünket. Azt a szeretetet, amelyet szülô érez gyereke, a gyerek a szülôje iránt. Nem tudjuk, hogy önök, akik azért jöttek el, hogy valamely hozzátartozóik nevét leolvassák, mit éreznek. Azt hiszem, öröm és szomorúság keveredik bennünk. Szomorúak vagyunk, mert tudjuk, hogy hôseink értelmetlen halált haltak. De öröm is vegyül a szomorúságunkba, hiszen ezen naptól kezdve itt leróhatjuk kegyeletünket a két világháború áldozatai elôtt."
Az emlékmûavatás koszorúzással zárult.
A pénzügyi és befektetôi világban szokatlan eseményekre került sor pénteken és szombaton az Azomures háza táján. A szabályszerûen összehívott rendkívüli közgyûlésre az elsô meghirdetett napon, azaz pénteken nem gyûlt össze a részvényesek háromnegyede, amennyit a törvény elôír, így szombatra halasztódott. Ebben még semmi szokatlan nincs. Második alkalommal a törvény már csak a részvényesek felének jelenlétét írja elô.
Szombaton délelôtt nem is a jelenléttel volt a baj, hiszen némi késéssel ugyan, de megérkezett a Transworld Fertilizer Holding Rt. a maga 41,20%-ával, ott volt a Broadhurst Investment Limited küldötte 9,7%-kal és jelen volt az Állami Vagyonalap (17,55%) bukaresti küldötte is, ám ez utóbbinak nem érkezett meg a hivatalos akkreditálása. Ezt látva a Broadhurst, aki amúgy is ellenezte volna a napirendi pontokat, szinte gondolkozás nélkül elhagyta a termet. A Transworld Fertilizer Holding Rt. és a jelen levô néhány kisrészvényes összesen csak 41,3%-ot tett ki.
A rendkívüli közgyûlés elsôdleges célja az alaptôke emelése és az alapító okirat módosítása lett volna. Beleértve a vezetôség összetételének megváltoztatását is, ami a többségi részvényesnek kedvezett volna, s a Transworld Fertilizer Holding Rt. önmagában is képes lett volna a napirendi pontok elfogadására. Köztük az alaptôke emelését 165 milliárd lejjel, ami újra a részvényesek erôviszonyainak módosulásával járna a többségi részvényes javára. Az alapító okirat néhány cikkelyén módosítva lehetôvé vált volna, hogy az igazgatótanács elnöke külföldi állampolgár legyen stb. A vázolt eljárás közismert, és a többségi részvényesek gyakran alkalmazzák, de rendszerint elôzetes tárgyalások nyomán és nem rajtaütésszerûen. A Transworld Fertilizers valamit elmulasztott most, hiszen vagy az Állami Vagyonalappal vagy a Broadhurstel ki kellett volna elôzetesen egyeznie. Maga a tény, hogy az Állami Vagyonalap képviselôje akkreditálás nélkül is ideutazott, mutatja, hogy utolsó percig reménykedtek: a Transworld Fertilizers teljesíti feltételeiket, és cserébe ôk hivatalosan megjelennek a közgyûlésen. Az egyeztetés elmaradásának okáról azonban mindkét fél hallgat és így, legalábbis egyelôre is nem következtek be a kisrészvényesek számára egyértelmûen hátrányos változások sem.
Fél évszázada alakult meg Marosvásárhelyen az Építôipari Szakmai Iskola, a mai Építészeti Iskolaközpont elôdjeként. Az ötven éve e tanintézet padjait elfoglaló elsô évfolyam öregdiákjai találkoztak szombaton délelôtt a mai líceum amfiteátrumában.
A találkozón jelen volt két oktató az egykori tantestületbôl. Radó Katalin, az iskola elsô aligazgatója, majd csaknem másfél évtizedig igazgatója volt. Barabás Ferenc oktatómester az elsô vasbetonszerelô osztály fônöke és mestere volt. Rajtuk kívül tízegynéhány öregdiák jelent meg a találkozón az egykori 121 közül, akiknek már több mint fele nincs az élôk sorában.
Az alapító évfolyam megjelent öregdiákjait a mostani végzôsök köszöntötték. Szikszai József vezette a találkozót, aki hajdanán diákként kezdte az elsô évfolyamban, majd 35 éven keresztül egykori iskolájában oktatott, a tanintézet fennállásának 50. évfordulója tiszteletére pedig Fészekrakók címmel emlékkötetet szerkesztett, amely a hónap folyamán sorra kerülô további emlékrendezvények idôpontjára kikerül a nyomdából. A kötetbôl idézte fel Radó Katalin portréját, akinek vezetése alatt az iskola diákjai nemcsak szakmát tanultak, hanem egyben fel is építették a ma álló iskolaközpontot, amelyben az idôk során több mint harmincezren szereztek képesítést.
A megjelent öregdiákok életútjukról számoltak be. Voltak, akik az itt tanult szakmát más mesterséggel cserélték fel az évek során, de számos egykori diák tért vissza az iskolába, szerzett magasabb képesítést, vagy oktatott új meg újabb nemzedékeket a szakmára. Mindahányan elismerôen szóltak Radó Katalinról, akinek úgyszólván gyermekévé vált ez az iskola. Ôt méltatta Gergely Erzsébet, a tanintézet jelenlegi aligazgatója is, egyszemélyben a nevelôt, a szakembert és a vezetôt. A találkozó zárásaként a megjelentek megtekintették a tanintézet dísztermét, majd közös emlékképet készítettek.
Jubilál lapunk sportmelléklete. A megye sportkedvelô közönségének régi óhaját teljesítve 1996. november 5-én, kedden négy teljes sportoldallal jelentkezett lapunk. "...mától kezdve a Népújság keddenként 16 oldalas; és ebbôl a 16 oldalból négy önálló sportmellékletet alkot, amit Ön, kedves Olvasó, most a kezében tart" — írta a fiatal szerkesztô, Farczádi Attila, aki egy szál magában, illetve a lap kitartó külmunkatársaitól érkezô hírekbôl, tudósításokból, krónikákból, eredményekbôl állította össze a Sport+4-et.
Érezhetôen megnôtt az újság olvasottsága; a pénteki mellett a keddi szám lett a legnépszerûbb. Egy év múlva már ilyen vélekedések láttak napvilágot: "Nagyon kevés ez a négy oldal, ahhoz viszonyítva, hogy milyen nagy az érdeklôdés Maros megyében a sport iránt." (Szántó János, az ISK labdarúgó-szakosztályának edzôje) "Szeretném, hogy hetente kétszer jelenjen meg, mert sok a sportesemény, és még több a sportkedvelô." (Sipos Árpád, a Matricon fociedzôje)
Volt olyan olvasónk, aki abban reménykedett, hogy a Sport+4 a megye magyar nyelvû sportlapjává növi ki magát. Nos, ez nem következett be, ellenben továbbra is érdekes, izgalmas oldalak álltak össze hétrôl hétre. A munkatársi gárda is szélesedett. Benedek István, Szántó Lóránt, Berekméri Edmond, Constantin Albu, Bocskay István, Rechita László, Incze Csaba, Gheorghe Botezan, Ioan Paus, Czimbalmos F. Attila, Simon Ferenc, Sipos Levente, Hajdó Szabolcs, Pataky Lehel Zsolt, Virág György Lajos, Gligor Róbert László, Kósa András, Szabó András, Farczádi Barna, Hecser László, Kádár Zoltán — olvasom a neveket. (Köztük az idôközben tragikusan elhunyt segesvári Máthé Andrásét is.)
Újabban a hétfôi megjelenés lehetôvé teszi, hogy a sportrajongók egy nappal korábban jussanak kedvenc olvasnivalójukhoz. Közben a szerkesztô lépett egyet, és népújságosból gagássá vált. (Sikert!) Utóda Bálint Zsombor. Farczinak megköszönjük a munkát, Zsombit pedig így köszöntjük: Jó lapot! Gyarapodjék a Sport+4 hírben, krónikában, adattárban, és gyarapodjék oldalakban is; nôje ki magát igazi sportfórummá. A munkatársakat pedig illesse tisztelet és köszönet áldozatos és hûséges tevékenységükért, amellyel megyénk sportját szolgálják.
Bölöni Domokos
Ha azt közöljük lapunk olvasóival, hogy nincs elég pénz a sportra, valószínûleg semmi újat nem mondunk. Mindenki tudja, hogy a végtelenbe nyúló átmenet nem kedvez semmiféle olyan tevékenységnek, amelynek nem a szigorú túlélés a célja, hanem valami egyebet, valami emberit is hoz a hétköznapokba. Megszoktuk, hogy nincs pénz. Tehetetlenül szemléltük jó néhányan, hogy egyre fogynak a szakosztályok, hogy napról napra egyre kevesebben vállalják a szélmalomharcot a nincstelenséggel, hogy nagy hagyományokkal rendelkezô sportágak egyeszerûen eltûnnek a kínálatból. Néhány éve nem mûködik a hatalmas befektetéssel elkészült mûjégpálya, most pedig komoly gondokkal küszködik a marosvásárhelyi sport egykori büszkesége, a Sportcsarnok is.
A ligeti Sportcsarnok egyedi architektúrájával, kivételes minôségû padlóburkolatával a bezárás peremére sodródott! Tavalyig a létesítmény a Mureïul sportklub kezelésében volt, amely amúgy is filléres gondokkal küszködött, így szinte tíz évig gyakorlatilag semmiféle felújítást nem végeztek a romló állagú épületen. Amikor a megyei sporthivatal vette át a csarnok adminisztrálását, némileg javult a helyzet, ám rózsás továbbra sem lett. A felgyülemlett problémákat a rendelkezésre álló alapból csak tünetileg lehetett kezelni, az igazi restaurálás még várat magára. Így például kijavították a pálya fölött a tetôt, hogy mérkôzés alatt ne csorogjon a víz a sportolók nyakába, ám a nézôtéren még mindig elôfordulhat ilyen baleset. Elsô sürgôsségként új kazánházat építtettek, amely feltétlenül szükséges volt, hogy lehessen meleg vízet biztosítani a sportolóknak, s ez is merítette a kiutalt alapokat. A terem fûtéséhez a rozsdaette fûtôtestek cseréjét is el kellene végezni, erre azonban már nem érkezett meg a minisztériumból megígért pénz.
A csodával határos, hogy a csarnok mostanig egyáltalán mûködni tudott. A pénzhiányban szenvedô sportegyesületek ingyen használhatják a termet, ez nem jelent a hivatal számára jövedelemforrást. Némi pénzre különféle rendezvényekkel, koncertekkel tesznek szert, ami azonban a fenntartáshoz épp csak elegendô. Így állhat elô az a helyzet, hogy Bidiga Tiberiu, a sportigazgatóság igazgatója közölte lapunkkal, hogy amennyiben nem sikerül a fûtôtestek cseréjét megoldani, télire lakat kerül a csarnok ajtajára, a város divíziós együttesei kénytelenek lesznek más helyszínen játszani itthoni mérkôzéseiket!
Mi azért még reménykedünk, hogy nem lesz így, s télen sem leszünk kénytelenek nélkülözni a szombat délelôtti nagy sportcsatákat. S ha megoldódik a fûtés, talán egyszer a jó öreg eredményjelzô tábla cseréjére is sor kerül, amelynek meghibásodott órája már jó ideje bosszúságot okoz sportolóknak, játékvezetôknek, nézôknek egyaránt.
Szurkoló
Teke
A marosvásárhelyi Elektromaros tekepályája adott otthont az ifjúsági (fiúk és lányok) tekebajnokság északi csoportja egyéni és páros küzdelmeinek. A versenyt mindkét nemben a marosvásárhelyi tekézôk uralták, akik valamennyi versenyszámot megnyertek, s ezzel esélyesként vesznek részt majd a döntôn. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a vásárhelyi teke az élvonalba tartozik, s ez Seres Sándor és Martina Lajos edzôk munkáját dicséri. Az Elektromaros nôi csapatának világkupa-gyôzelme után folytatódik, tehát a vásárhelyi teke sikersorozata. Íme az ifjúsági verseny eredményei próbánként. A legjobbak Vajdahunyadon küzdhetnek november 26-28. között az országos bajnoki címért.
Páros: 1. Carmen Sopterean (466) - Balogh Erika (394) (Elektromaros) 860 fa. 2. Camelia Pisaltu - Maria Cârstea (Metrom Brassó) 840 fa. 3. Ramona Popa - Loredana Cerbu (Rapid Brassó) 832 fa.
Egyéni: 1. Carmen Sopterean 881 fa. 2. Balogh Erika 865 fa. 3. Maria Cârstea 853 fa.
Páros: 1. Luigi Martina - Orosz István (Elektromaros) 1799 fa. 2. Csóka Paul -Daniel Logofatu (Vajdahunyadi Siderurgica) 1746 fa. 3. Dragos Stinghe - Adrian Caenar (Rulmentul Brassó) 1738 fa.
Egyéni: 1. Luigi Martina 1822 fa. 2. Orosz István 1781 fa. 3. Marius Codarcea (Jiul Petrilla) 1778 fa. 4. Merza Róbert (Unio Szatmárnémeti) 1779 fa. 5. Bogdan Prodan (Siderurgica) 1772 fa. 6. Benke Zoltán (Elektromaros) 1734 fa...8. Kirizsán Albert (Elektromaros) 1712 fa.
A páros verseny elsô hat helyezettje, illetve az egyéni elsô 12 helyezettje bejutott az országos döntôbe. Sok sikert a marosvásárhelyi tekézôknek a fináléban.
Múlt hét elején botrány kavarta fel a román fociválogatott körüli kedélyeket. Elmérgesedtek az ellentétek Victor Piturca szövetségi kapitány, és a válogatottban szereplô nagynevû "idegenlégiósok" között. A nyilatkozatháborúval kezdôdô konfliktusban végül is a tréner kijelentései miatt megsértôdött játékosok nyertek csatát, ugyanis a kapitányt csütörtök este menesztették posztjáról.
A világért sem mondanám, hogy Piturca lett volna a legjobb edzô a válogatott kispadján. Igaz, hogy a csapat az ô vezetésével jutott ki a jövô évi Eb-re, azonban a válogatottat inkább a tehetetlenségi erô sodorta magával, mintsem a tréner zsenije. De ez most már mellékes. A kvalifikációval az edzô teljesítette elsô megbízatását, és még alig száradt meg a tinta meghosszabbított szerzôdésén, amelyet azért bontottak fel, mert a válogatott sztárjairól kijelentette, nem pótolhatatlan játékosok a keretben.
Ebbôl a szempontból az edzônek igaza van. Elôször is, sehol nincsenek pótolhatatlan emberek, pláne nem egy futballcsapatban. Vannak tehetséges, vagy kevésbé tehetséges játékosok, akikbôl össze lehet válogatni egy csapatot, az edzô pedig azért van, hogy elképzeléseire alapozva a lehetô legjobb teljesítményt csikarja ki az adott keretbôl. A válogatott gerincét képezô labdarúgók pedig rég elhagyták már az ifjúkort. A nemzeti hôsnek kikiáltott Hagi, akit a legjobban sértettek az edzô nyilatkozatai, az utolsó szezonját tölti a pályákon, tehát legkésôbb az Eb után szögre akasztja cipôit. És nem ô az egyetlen a válogatottban, aki rég túllépett már a harmadik ikszen, ami a focivilágban az öregkor határköve.
Szóval tény, hogy friss erô kell a válogatottba, mert ellentétes esetben még legtöbb egy-két évig hozhatják a mai "öregek" az eredményeket. Ha ennyi idôn belül a mindenkori szövetségi kapitány nem bûvészkedik össze egy kiforrott, összeszokott csapatot, akkor a válogatott rövidesen lejtôre indul, ahonnan a visszaút nem lesz egyszerû, mert egy jó csapatot nem máról holnapra lehet kialakítani, ennek idô kell. A most menesztett kapitány pedig, úgy tûnt, tudatában van e dolgoknak, hiszen elég sok itthon szereplô, fiatal játékosnak adott esélyt, néha több, néha kevesebb sikerrel, de a lényeg inkább az, hogy elkezdte a keret megújítását.
Marad a kérdés, hogy az új szövetségi kapitány hogyan folytatja a csapat fiatalítását? Egyelôre még az sem ismert, kinek lehet ezt a kérdést feltenni, mert az új edzô személye még találgatások tárgya. Mircea Lucescuról és Jenei Imrérôl beszélnek legtöbbet a "verebek". Ám bárki is lesz a válogatott új trénere, ha logikusan gondolkodik, folytatnia kell az újítási folyamatot. Még akkor is, ha ezzel megsérti az aktuális sztárokat, és ezért felmondanak neki.
Benedek István
Coidum mester visszatért
Két fontos jellemzôje volt a szombati mérkôzésnek: az elsô Stefan Coidum fôedzônek való kinevezése, miután tavasszal már jó helyezést ért el a csapattal. Segédei Cristi Chebutiu és Cristi Pusztai. Így tér vissza a kapuba Chebutiu, akit a román kupabeli stei-i vereség után, Babuti edzôvel való összeszólalkozása következtében függesztettek fel. A másik jellemzô, amelyrôl szólni kell, a "galeri" sztrájkja, amiért a szurkolók biztatása nélkül zajlott a találkozó. A szurkolók azt kifogásolták, ahogy az ASA-meccs után bántak velük a csendôrök, ugyanis a Vásárhelyrôl hozott két csendôrszakasz és a hozzájuk csatlakozott rendôrök voltak oly "intelligensek", hogy a vásárhelyi 50 szurkoló fiatalt a mérkôzés végén ne a hozzájuk közel esô kapun keresztül vezessék a buszukhoz, hanem áthozták ôket a pálya azon oldalára, ahol az elkeseredett, de nem verekedôs hangulatban lévô dicsôi szurkolók voltak találhatók. Szó szót követett, egy fadarab repült a csendôrök közé, s azok vezényszóra gumibotjaikkal megkergették a védtelen dicsôi közönséget. A vezetôség semmit sem tett az azt követô megtorlások ellen, sokan úgy érezték, elárulták ôket.
A kolozsváriak elleni mérkôzésre kb. 1500 nézô volt kíváncsi, szép ôszi idôben, nagyon jó pályán. A Chimica négy forduló óta nem szerzett pontot, így edzôje kikötötte, hogy csak gyôzelem esetén foglalkozik a továbbiakban a csapattal. Már az elsô percek után világos volt, hogy ki az úr a pályán. A Chimica támadásait az újonc Muresan és Pusztai vezették fel. Muresan lövését már a 4. percben a jobb felsô sarokból tenyerelte ki Mârne. A 8. percben Pusztai a kapufát találta el. A vendégek a 17. percben jutottak el elôször az ellenfél 16-osának széléig. A 30. percben Pusztait megakadályozzák, hogy leforduljon, s a jogos büntetôt Ungureanu értékesítette: 1-0. A vendégek Popescu fejesével válaszoltak, majd újabb Muresan-akció következett, de Pusztai csak súrolta fejével a labdát. Az elsô félidô utolsó percében Cucerzan vette át a labdát, a kapu felé gurítását Mârne elnézi és késôn vetôdik: 2-0. Szerencsés gól volt.
A második félidôben folytatódnak a Chimica támadásai, de az U is többet próbálkozik. Pusztai, majd Ungureanu hagy ki helyzeteket. A 74. percben Balan hagyja ki a mérkôzés legnagyobb helyzetét. Tíz méterrôl a hosszú sarok mellé gurít. A hazaiak megérzik a veszélyt, s hamarosan megszületik a 3. gól. Muresan fejez be egy hosszabb támadást egy fejessel: 3-0. Az eredmény láttán kitámadnak a vendégek, de a védôk és Chebutiu kapus a helyükön vannak. Az idei legnagyobb arányú gyôzelmét éri el ezzel a Chimica.
A galaci Tudorel Balmus jól vezette a mérkôzést. A két csapat a következô felállításban játszott:
Chimica: Chebutiu — Cucerzan, Maier, Florea, Andrei C-tin — Muresan, Andrei Ionut (83. p. Oláh), Ungureanu, Tudose — Curticapean, Pusztai.
U Kolozsvár: Mârne — Lazar, Sarmasan, Morar, Veltan — Socaciu (73. p. Pauna), Dascalescu, L. Mihai, M. Popescu — Târnoveanu, Balan.
Incze Csaba
Továbbra is veretlen az idei UEFA-kupa sorozatban a Steaua, amelynek sikerült kapott gól nélkül megúsznia a londoni kiruccanást. A hazai bajnokságban bukdácsoló együttes egyedüli román csapatként folytatja európai útját.
A magyarok utolsó képviselôje, az MTK Hungária az ellenfél Budapesten elért találata miatt búcsúzni kényszerült. Az Athénban védekezésre berendezkedett csapat büntetôbôl kapott góllal maradt alul az AEK-kel szemben. Henk ten Cate, a kék-fehérek vezetôedzôje csak ennyit mondott errôl: felfoghatatlan számára a francia játékvezetô ténykedése.
A forduló eredményei (zárójelben az elsô mérkôzés eredménye): AEK Athén — MTK Budapest 1-0 (1-2); Monaco — Widzew Lodz 2-0 (1-1); Bologna — Anderlecht 3-0 (1-2); Wolfsburg — Roda Kerkrade 1-0 (0-0); Roma — IFK Göteborg 1-0 (2-0); Legia Varsó — Udinese 1-1 (0-1); Viking Stavanger — Werder Bréma 2-2 (0-0); Montpellier — La Coruna 0-2 (1-3); Helsingborg — Parma 0-3 (0-1); Grashoppers — Slavia Prága 1-0 (1-3); Benfica — PAOK Szaloniki 1-2 (2-1); Celtic Glasgow — Olimpique Lyon 0-1 (0-1); Amica Wronki — Atletico Madrid 1-4 (0-1); Nantes — Inter Pozsony 4-0 (3-0); Newcastle United — FC Zürich 3- 1 (2-1); Vitesse Arnhem — Lens 1-1 (1-4); West Ham — Steaua 0-0 (0-2); Ajax — Hapoel Haifa 0-1 (3-0); Kaiserslautern — Tottenham 2-0 (0-1); Juventus — Levszki Szófia 1-1 (3-1); Lokomotiv Moszkva — Leeds United 0-3 (1-4); Panathinaikosz — Grazer AK 1-0 (1-2); Celta Vigo — Arisz Szaloniki 2-0 (2-2); Real Mallorca — FK Teplice 3-0 (2-1).
A kiemelt csapatok továbbjutottak. Hozzájuk csatlakoznak a harmadik fordulóban a bajnokok ligája csoportjainak a harmadik helyezettjei.
Csúfos vereség Tr. Severinben
Az ASA gyôzelmi reményekkel utazott a Duna-partra, ám váratlanul nagyarányú vereség után volt kénytelen hazatérni, s nem csupán három gólt inkasszáltak az újonnan kinevezett Petru Varodi tanítványai, hanem egy piros és öt sárga lapot is kiosztott nekik Dudu Georgescu bukaresti játékvezetô. A csapat a második félidô elejéig jól játszott, aztán következett Lup kiállítása, amely felborította az egyensúlyt. Hamarosan, a 67. percben Axinte megszerezte a vendéglátók elsô gólját, s a hitevesztett vásárhelyi védelem újabb gólokat kapott a 70. (ismét Axinte) valamint a 81. (Cepoi) percekben.
Varodi edzô elmondta, hogy nem szokása foglalkozni a játékvezetéssel, de ezen a mérkôzésen a bíró ténykedése enyhén szólva kívánnivalót hagyott maga után. Lup kiállításával pedig végül ô döntötte el a mérkôzés végeredményét a hazaiak javára.
Copyright © Népújság - 1999