|
LI. évfolyam 257. (14309) |
1999. november 3., szerda |
Az idén várhatóan 45-47 százalék között lesz az éves infláció — közölte Eugen Radulescu, a Román Nemzeti Bank pénzpolitikai igazgatóságának vezetôje. Néhány héttel korábban Mugur Isarescu, a BNR kormányzója már arra figyelmeztetett, hogy nehéz lesz az idén 45 százalék alatt tartani az inflációt, míg a kormány gazdasági illetékesei optimistán úgy nyilatkoztak, hogy a pénzromlás aránya nem fogja meghaladni a 42 százalékot.
Az idei költségvetés — a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások követelményeit figyelembe véve — eredetileg azzal számolt, hogy az infláció 1999-ben 25 százalékos lesz. Ezt hamarosan módosították 35 százalékra, majd a nyár végén 42 százalékra.
1998-ban az éves infláció 40,6 százalék volt.
Radulescu véleménye szerint a legújabb elôrejelzés "önmagában még nem jelenti azt, hogy vége az országnak". Mint mondta, az infláció a gazdaság állapotát tükrözi.
— Az okot kizárólag Románián belül kell keresni, mivel az várható volt, hogy csak rendkivül korlátozott mértékben jut az idén külsô pénzforrásokhoz és az olajárak emelkedése sem ért senkit meglepetésként. A gondot a gazdasági reform viszonylagos lelassulása jelenti — hangsúlyozta.
A bankszember szerint az év hátralévô részében az infláció kismértékû gyorsulása várható. Jövôre, ha a költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 1-2 százalékát, tartható lesz az évi 25 százalékos infláció.
Árvák a polgármesteri hivatal elôtt
Az árvaházból kikerült, 18. életévüket betöltött fiatalok országos megmozdulást tartottak a tegnap. Munkahelyet és lakást kértek az államtól. Ehhez csatlakozott a vásárhelyi csoport is.
— Közel húsz vásárhelyi illetôségû árva fiatal igényeit képviseljük — nyilatkozta Vasile Costel, a csoport vezetôje. Délben még csak néhányan álldogálltak a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal elôtti parkban. Kartondobozokra és csomagolópapírokra színes filctollal írták elvárásaikat. Egy írógépet is kihoztak, bizonyítva, nem analfabéták. "Elsôsorban a polgármesteri hivataltól, a nemkormányzati szervezetektôl és a város lakosságától várjuk kilátástalan helyzetünk megoldását" — mondta Vasile, hozzátéve: az országos szintû tiltakozással azt is el szeretnék érni, hogy a Világbanktól a hátrányos helyzetben levô gyerekeknek kiutalt összeget ne az alapítványok és szervezetek használják fel, hanem azokat egyenesen az érintettekhez juttassák el. Vasile Costel meggyôzôdése szerint, a szóban forgó nem kis összeget kivétel nélkül haszontalan célokra fordítják. Elmondta, még két-három napig tartózkodnak a hivatal elôtt, megszakításokkal. Ezzel párhuzamosan Vásárhelyt féltucatnyi, árvaházban felnôtt fiatal képviseli Bukarestben, a Parlament épülete elôtti téren zajló megmozdulásokon. Vasile Costel vasárnap este a fôvárosba utazik, és a Baneasa repülôtér elôtt sztrájkol, egészen addig, míg — elmondása szerint — az Európai Unió vagy a Világbank egyik képviselôje hajlandó lesz vele tárgyalni.
Több mint négyezer marosvásárhelyi nyugdíjas döntött úgy, nem várja a postást, hanem személyi számlát nyit a CEC-nél, s akkor veszi fel a nyugdíját, amikor kedve tartja. Csakhogy a nyugdíjasok nem számoltak azzal, hogy nemcsak a postán, hanem a CEC-nél is késhet a nyugdíj, s itt sem mentesülnek a bosszúságtól. Mi az oka annak, hogy a folyószámla-tulajdonosok az esedékes nyugdíjért többször kell elmenjenek vagy a pénztár elôtt sort álljanak – kérdeztük Friciu Lucia Monicát, a CEC Maros megyei kirendeltségének igazgatóját.
Kezelési költség nélküli szolgáltatás
A nyugdíjaknak folyószámláról való kifizetését a takarék- és letéti pénztár egyelôre díjmentesen, kezelési költség nélkül végzi. Ebbôl a mûveletbôl semmi anyagi haszon nem származik. A nyugdíjasok folyószámlái csupán terhet jelentenek a pénzintézménynek, mert a nyugdíjasok nem értik meg, hogy csak akkor fizethetnek, amikor a pénz a pénzügyminisztériumból beérkezett s a számlákat feltöltötték. A nyár folyamán, kora ôsszel, amikor késve érkezett a pénz, szinte széttörték az ablakokat, ajtókat. Kinek hiányzik ez, pláne, ha haszon nem származik belôle? Ha valaki nem elégedett a CEC szolgáltatásával, számolja fel a számláját! - mondotta az igazgató.
Egy másik aspektus, hogy ha egy bizonyos számlán nem áll a pénz, akkor a CEC szempontjából nincs értelme "üzemeltetni" a számlát, márpedig a nyugdíjasok pénze keveset áll. Legtöbb esetben még aznap felveszik, ahogy megérkezett. Ha pár napig "állna" egy bizonyos összeg, akkor a CEC- nek is érdeke lenne minél több ügyfelet kiszolgálni, de így, profit nélkül, nem. Egy pénzintézménynek az az érdeke, hogy nagypénzû betétesek számára legyen vonzó, nem az, hogy sok kispénzû embert szolgáljon ki.
A meglehetôsen furcsa szemlélet szülheti a kérdést: ha változik az az elôírás, hogy a magánszemélyeknek kezelési költség nélkül kötelesek végezni a pénzkezelést, akkor sem lesz fontos a kliens és bármennyire is kevéske pénze? Mert akkor, feltehetôen azon versengenek majd a bankok, hogy minél több ügyfelet, s azok pénzét kaparinthassák meg.
Bár a szombaton az oktatásügyi minisztériumnál járt vásárhelyi diákligák képviselôi azzal az elhatározással tértek vissza, hogy péntekig japánsztrájkba lépnek, a tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem valamennyi hallgatója részt vett az elôadásokon és a kórházi gyakorlatokon. Az egyetem halljában, a kapusfülke mellett egy improvizált akasztófára függesztett egyetemista bábu emlékeztetett a megmozdulás mondanivalójára: a kormány, az OGYE és a díjak "kivégzik" a diákot.
Gergely István, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, nem csatlakoztak a jelenleg mindössze fôvárosi szinten zajló japánsztrájkhoz. A tegnap este az MMDSZ és a Vásárhelyi Diákliga székhelyén választmányi gyûlést tartottak, ahol az elnökök közölték a tagokkal Bukarestben a diákligák és a minisztérium képviselôi között szombaton sorra került találkozó eredményeit. Mint ismeretes, az egyetemisták követelték az ösztöndíjak 100 százalékkal való növelését, a bentlakási támogatások növelését az egy fôre esô 70.000 lejrôl 140.000 lejre, valamint a közszállítási jármûveken 50 százalékos kedvezményt. A minisztérium péntekig kért haladékot.
A diákligák vezetôi elhatározták, hogy követeléseiket megerôsítendô, ma (szerda) 12 és 14 óra között felfüggesztik a tanítást, a hallgatók pedig az OGYE udvarán gyülekeznek. Abban az esetben, ha a tanügyminisztérium péntekig nem teljesíti kéréseiket, november 8- tól, hétfôtôl általános sztrájkba lépnek az egyetemisták.
"Az 1970-es évek elején kezdtem el gyûjteni népi építészeti emlékeink fényképeit, felméréseit és a róluk készült rajzokat, vázlatokat. Tettem ezt azért, hogy forrásanyagot gyûjtsek a magam és építész kollégáim részére, Ugyanis a második világháború utáni tömeges lakásépítést, az akkori társadalmi rend csak típustervek alkalmazásával volt képes megoldani, ami mindenütt jellegtelen, unalmas városképet alakított ki. Így felmerült az a társadalmi igény, hogy az épületeink ezek után már legyenek helyi jellegûek, illeszkedjenek be a tájba és építészeti környezetükbe." Ezt mondja bevezetôjében a szerzô, aki röpke tizennégy hónap után — akkor jelent meg Középkori templomok címû nagysikerû munkája — most újabb kötettel jelentkezik az Impress gondozásában. Kinek szól a könyv? Mindenkinek. A kötet fejezetei meggyôznek errôl: A népi építészetrôl általában, Tájegységeink emlékei, Hogyan éltessük tovább építészeti hagyományainkat?, A faluturizmusról, A faluház építésének indítékai és elérhetô megvalósításai, Kísérletek és tervek, Új templomok építése, Néhány erdélyi középkori templom, Új városi lakások, családi házak, Új típusú terasz-udvaros lakások. Különösen a fiatalok, különösen a faluépítôk és a városgazdák, fôképp a XXI. század távlatában gondolkodó emberek hasznosíthatják Biró Gábor tudását; akik fontosnak tartják kultúránk, építészeti értékeink megôrzését, azok korszerû beépítését a harmadik évezredre megújuló Erdély falu- és városképébe. A könyv értékét növeli igen gazdag rajz- és képanyaga.
Biró Gábor Erdélyi magyar népi építészet és hagyományainak továbbéltetése címû kötetét az V. Nemzetközi Könyvvásáron mutatja be csütörtökön, 15 órakor a Nemzeti Színház protokolltermében Keresztes Géza mûépítész.
Petru Varodi fogja irányítani az ASA labdarúgócsapatát az idény utolsó négy fordulójában, ôt másodedzôként Kanyaró Attila segíti majd. A döntést tegnap délben hozta a klub vezetô testülete.
A kiadott sajtónyilatkozat szerint, a testület elemezvén az utóbbi idôben, elsôsorban hazai pályán elért gyengébb eredményeket, úgy döntött, hogy elfogadja George Ciorceri vezetôedzô lemondását. A megüresedett posztra ideiglenesen — az ôszi idény végéig — Petru Varodit nevezték ki. Segédedzôként Kanyaró Attilát jelölték meg, míg Eugen Voda a kapusok felkészítésével fog foglalkozni. A szezon végén — írja a nyilatkozat — rendkívüli közgyûlésen vitatják meg a klub eddigi tevékenységét, és döntenek a végleges kinevezésekrôl, a csapat célkitûzésének esetleges módosításáról, a szükséges változtatásokról.
A döntést viszonylag rövid idô, kevesebb mint egy óra alatt hozta meg a vezetôtanács, végleges határozat azonban — mint látható — nem született. Petru Varodi lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy reméli, ez a maradék négy forduló elegendô lesz, hogy rendbe jöjjenek a dolgok a csapat házatáján, s folytathatja a munkát az ideiglenes megbízás lejárta után is. Még korai feladni a küzdelmet, ami a felsôbb osztályba jutást illeti — vélte az újdonsült vezetôedzô —, hisz még nagyon hosszú a bajnokság, még semmi sincs veszve. Kanyaró Attila, aki a segédedzôi teendôket látja majd el, hozzátette, hogy nem elsô alkalommal dolgoznak Varodival együtt, nagyon jó barátok, s reméli közös munkájuknak meg lesz a gyümölcse. Abban mindketten egyetértettek, hogy most elsôdlegesen az ôszi idényben játszandó négy fordulóra összpontosítanak, s ha majd a közgyûlés véglegesen megerôsíti ôket a posztjukon, akkor lehet nagyobb távlatokban gondolkodni. Ehhez azonban — mondta Petru Varodi — szükség lenne a keret megerôsítésére is.
13 napos rendezvénysorozattal ünnepli a vásárhelyi diákház az intézmény fennállásának három évtizedes évfordulóját. A rendezvény programjáról a tegnap tartott sajtótájékoztatón számolt be Urzica Vasile igazgató.
Elmondta, pénzhiány miatt nem tarthatták meg a májusra tervezett Országos Szatíra és Humor Diákfesztivált. Az elsô alkalommal megrendezett, november 5- 7-e között sorra kerülô fesztivál célja az igényes és jó minôségû diákhumor felélesztése. Ezzel a fesztivállal indul a diákház fennállása 30. évfordulójának dedikált ünnepség. Három szakon lesznek megmérettetések: alkotás, karikatúra és elôadás. Eddig hét egyetemi központ válaszolt a meghívásra. Az igazgató elmondta, ugyanezen idôszakban (november 5-7.) más városokban is folynak diákrendezvények. Bukarestben az Országos Sporttánc Vetélkedôn az Apolló-klub két táncospárja lép fel, de a vásárhelyi diákház képviselteti magát a Pitesti-en sorra kerülô ruha- és divattervezési vetélkedôn is.
A humorfesztivál pénteken, november 5-én, 19 órakor kezdôdik az Ifjúsági Ház termében, szombaton 11 órakor ugyanott karikatúra- kiállítás nyílik, 12 órától neves román írókkal találkozhatnak az érdeklôdôk, 19 órakor díjazás és gálaest lesz. A rendezvénysorozat a 30 éves fennállás megünneplésével folytatódik, s a közel kéthetes rendezvény november 19-én rendkívüli elôadással zárul.
— Az akkori tanügyminisztérium rendelete alapján 1969. november elsején alakult a vásárhelyi diákház, vagyis az orvosi egyetem mellett mûködô egyetemisták klubja diákházzá változott. A '80-as években egy lépésre volt a feloszlatástól, személyzetleépítésre volt szükség, az autóbuszt is elvesztettük. Azóta sincs jármûvünk. 1996. november 1-ig a fôtéri Apolló-házban mûködött a diákház, azóta a Grigorescu utca 19. szám alatti épület a székházunk — tájékoztatott az igazgató, hozzátéve, jelenleg 13 diákház létezik az országban. Komoly anyagi gondokkal küszködnek, az állami támogatás mindössze a fizetések 80 százalékára elegendô. A fennmaradó részt, valamint a soros költségeket a szervezett tanfolyamok bevételeibôl fedezik. "Kritikus idôszak a mûvelôdés számára" — jellemezte a jelenlegi helyzetet Urzica Vasile. Büszkén újságolta, számos, ma már híres mûvész, parlamenti képviselô vagy elismert tanár a diákház tagja volt évtizedekkel ezelôtt.
A november 5-19-e közötti ünnepség 100 millió lejbe kerül, ebbôl harmincat az oktatásügyi minisztériumtól kaptak, a többi támogatásokból jött össze.
11.00 Arhipelag Kiadó, Marosvásárhely: Dumitru Muresan: Lira meditativa (versek); bemutatja Cornel Moraru, Iulian Boldea – Protokollterem
12.00 Kriterion Kiadó, Bukarest: Paul Drumaru: Transland (Poetii mei maghiari) Magyar költôk román versfordításai; bemutatja H. Szabó Gyula, közremûködik Ioan Ritiu színmûvész – Protokollterem
15.00 Impress Kiadó, Marosvásárhely: Bíró Gábor: Erdélyi magyar népi építészet – Protokollterem
16.00 Komp-Press Kiadó, Kolozsvár: Heim András: Építem a rendet, Siebenburgen Magie einer Kulturlandschaft, Alternatives for Romania; A köteteket bemutatják: Kántor Lajos, Hajdú Farkas-Zoltán, Balázs Imre József – Protokollterem
16.00 Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda: Sütô András dedikálja Ion Creanga meséinek magyar fordítását – Pallas-Akadémia Kiadó standja
17.00 Kalota Kiadó, Kolozsvár: Mesepalack címû sorozat; bemutatja Demény Péter – Protokollterem
17.30 A szegedi Mozaik Oktatási Stúdió bemutatkozása – Elôcsarnok
Csökkenô külkereskedelmi deficit
A külkereskedelem deficitje az idei év elsô nyolc hónapjában 1,14 milliárd dollárt tett ki, szemben a tavalyi év hasonló idôszakában kialakult csaknem két milliárd dolláros hiánnyal — ez derült ki a statisztikai hivatal most közzétett adataiból.
A kereskedelmi mérleg javulása teljes egészében a behozatal erôteljes visszafogásának volt köszönhetô, mivel folytatódott a román kivitel visszaesése is. Az említett idôszakban az export értéke 5,31 milliárd dollárt, az importté pedig 6,45 milliárd dollárt tett ki, ami 3,2 százalékos, illetve 13,9 százalékos csökkenést jelent.
Miközben a nacionalista újságok és egyes politikai erôk kitartóan azt szorgalmazzák, hogy Románia számára káros volt a csatlakozás a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA), a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi mérleg éppen ebben a viszonylatban javult a leglátványosabban: míg a román behozatal 18 százalékkal lett kisebb, a CEFTA- országokba irányuló román kivitel 28,7 százalékkal nôtt.
A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy Magyarország immár Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Az elsô nyolc hónapi adatok alapján a román exportból Magyarország 3 százalékkal részesedik, s ezzel az országok rangsorában a 8. helyen áll, míg a román import 4 százaléka származik Magyarországról, ami a rangsorban a 6. helyet jelenti.
Románia elsô számú kereskedelmi partnere ma Olaszország, amely vezeti az országok rangsorát mind az export (24,3 százalék), mind az import (20,4 százalék) területén.
Csáky Pál a szlovákiai magyar oktatásról
(MTI) A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szakmai javaslata szerint 2000 ôszétôl magyar pedagógiai kart kell kialakítani Nyitrán vagy Révkomáromban.
Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelô alelnöke hétfôn este az MTI pozsonyi tudósítójának elmondta: hétfôn levelet írt Milan Ftácnik oktatási miniszternek, melyhez mellékelte az MKP szakmai javaslatát. A javaslatot a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakértôi készítették.
A dokumentum rögzíti, hogy a szlovákiai magyar pedagógusképzésben elôállt áldatlan állapot felszámolását célzó elgondolások szerint a magyar kart a Nyitrai Egyetem égisze alatt lenne a legkézenfekvôbb létrehozni, lehetôleg nyitrai vagy révkomáromi (Komárno) székhellyel.
Csáky az MTI-nek jelezte: a kar létrehozását célzó további szakmai és szervezési lépések megtételére Szigeti Lászlót, a szlovák oktatásai tárca államtitkárát kérte fel. A tervezet a Magyar Koalíció Pártja egyértelmûen támogatja — hangsúlyozta Csáky Pál, aki az elképzelést ismertetendô a közeli napokban sajtótájékoztatót tervez.
Kedden hivatalosan szolgálatba lépett a koszovói többnemzetiségû rendôrség elsô egysége, amely a szerbiai tartományba vezényelt ENSZ- rendôrök felügyelete alatt végzi majd tevékenységét.
A 173 fôs egység tagjai közül 90 személy a tartományi székhelyen, Pristinában lépett szolgálatba, a többiek más településeken járôröznek a nemzetközi rendôrség munkatársaival.
Az újdonsült rendôrök az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) által az észak-koszovói Vucitrnban felállított rendôrakadémia hallgatói közül elsôként, október 16-án fejezték be hathetes kiképzésüket.
A tartomány etnikai összetételét is tükrözve a csoport tagjai alapvetôen albán nemzetiségûek: a hallgatóknak tizedét tették ki csupán a kisebbségek képviselôi, a szerbek aránya pedig mindössze 4 százalékot. A hallgatók 79 százaléka katonai vagy rendôri múlttal rendelkezik, s 48 százalékuk korábban a szeptember végén leszerelt szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg soraiban harcolt.
Az EBESZ a nyáron hirdette meg a rendôri állásokat. A közel 20 ezer jelentkezôbôl 400 fôt választottak ki, ám közülük csak 173-an végezték el a kurzust. Az európai szervezet másfél év alatt mintegy 3 ezer rendôrt kíván kiképezni a többnemzetiségû rendôrség számára.
A szerbiai tartományban jelenleg 2005 ENSZ-rendôr tartózkodik, ám a nemzetközi közösség ezt kevesli. A rendôrök fokozatosan veszik át a rendfenntartási feladatokat a közel ötvenezres nemzetközi békeerôtôl (KFOR). Ez utóbbi közel öthónapos tevékenysége alatt csökkent a szerbellenes erôszakos cselekmények gyakorisága, ám az etnikai indíttatású erôszak nem szûnt meg. Vasárnap este az egyik legismertebb koszovói szerb vezetôt, Momcilo Trajkovicot lôtték meg vélhetôen albán támadók.
(MTI) — Ausztria szívesen venné, ha Csehország az eddigieknél egyértelmûbben elhatárolódna a benesi dekrétumoktól — jelentette ki Klas Daublebsky Ausztria új prágai nagykövete abban az interjúban, amelyet a Tyden címû cseh liberális politikai hetilap legújabb száma közölt.
A nagykövet leszögezte: Milos Zeman cseh kormányfô márciusi kijelentése, miszerint a dekrétumok "kihunytak", kétségkívül pozitív lépés. "Ennek ellenére szívesen vennénk, ha a Cseh Köztársaság az Európai Unióba való belépése elôtt ezektôl a dekrétumoktól egyértelmûbben elhatárolódna, például a cseh parlament határozatával."
A diplomata rámutatott arra, hogy a benesi dekrétumok bírált részei nem felelnek meg az európai normáknak, s Ausztriában, de nem csak ott, jogtalanságnak tekintik ezeket. "Bár az osztrák kormány nem kötötte ki feltételként, hogy csak akkor fogja jóváhagyni a Cseh Köztársaság csatlakozását az Európai Unióhoz, ha érvényteleníti a benesi dekrétumokat, üdvözölnénk, ha a cseh kormány és a parlament is egyértelmûbben, mint eddig, erkölcstelennek, illetve jogtalannak minôsítené ezeket" — nyilatkozott Daublebsky.
Wolfgang Egerter, a németországi Szudétanémet Szövetség egyik vezetô politikusa a Právo címû baloldali prágai lap hétfôi számában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Csehországnak "erkölcsi okokból" foglalkoznia kell majd a benesi dekrétumok kérdésének megoldásával.
"Az Európai Parlament határozata 24 kérdést tartalmaz, amelyek egyike a benesi dekrétumokat érinti. Bár nem tudom elképzelni, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége ezt a kérdést kulcskérdésként kezelné, mégis úgy vélem, hogy a Cseh Köztársaságnak erkölcsi okok miatt kell majd megoldania ezt a problémát" — nyilatkozta Egerter.
Szerinte "a cseh parlamentnek, vagy a Legfelsôbb Bíróságnak nyilatkozatban kellene kinyilvánítania a dekrétumok érvénytelenségét, elsôsorban azok jellege miatt, amely a kollektív bûnösségen alapul".
A II. világháború befejezése után Eduard Benes csehszlovák államfô dekrétumai alapján a német és a magyar kisebbséget háborús bûnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgári jogaitól és vagyonától, s több mint hárommillió németet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését az hiúsította meg, hogy a potsdami nagyhatalmi konferencia ezt a tervet végül is nem hagyta jóvá.
(MTI) — A montenegrói kormány kedden úgy döntött, hogy a jugoszláv dinárral párhuzamos fizetôeszközként bevezeti a német márkát.
A kisebbik jugoszláv tagköztársaság nyugatbarát kormányának döntése értelmében a podgoricai jegybank átvesz bizonyos feladatokat a jugoszláv jegybanktól. A márka és a dinár árfolyamát naponta határozzák meg. A hivatalos jugoszláv jegybanki árfolyamon egy márka 6 dinárt ér, noha a feketepiacon jelenleg 16-17 dinárt kérnek érte.
A kabinet határozott az alapvetô élelmiszerek, az elektromos áram és az olajszármazékok legmagasabb áráról is. Montenegróban ezentúl német márkában is fel kell tüntetni az árakat. Korábbi jelentések szerint a béreket, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat szintén márkában folyósítják majd.
A montenegrói kormány kényszerlépésnek minôsítette az intézkedést, amellyel a kisebbik jugoszláv köztársaság gazdaságát kívánják megvédeni a szerbiai folyamatoktól. A nagyobbik tagköztársaságban az elmúlt két- három hónapban nagy áremelkedés volt, és sokat esett a dinár feketepiaci árfolyama.
Jovan Zebic jugoszláv kormányfôhelyettes a Blic címû belgrádi napilapban kedden megjelent nyilatkozatában még azt közölte, hogy a szövetségi kormány nem kapott hivatalos értesítést a montenegrói kettôs valutarendszer bevezetésérôl. Zebic szerint a jugoszláv kormány ezért nem készített "védelmi terveket" sem. A politikus nem tud arról, hogy a jugoszláv jegybank készített-e ilyen terveket. Korábbi belgrádi sajtójelentések részben a montenegrói áruszállítások akadályozását említették lehetséges ellenlépésként.
A párhuzamos valuta bevezetése a nagyobb montenegrói önállóság, illetve a köztársaság esetleges függetlensége felé mutató lépés. Podgoricai közlés szerint az intézkedés az önálló montenegrói valuta bevezetésének elôkészítését szolgálja.
Félévi szövetkezeti kiértékelô
A teljesítmény-mutatókat figyelembe véve, Kolozs és Hargita megye a megtisztelô III. helyet foglalja el a szövetkezeti hálózatban, derült ki a gazdasági és pénzügyi helyzetüket összegezô elsô félévi mérlegbôl. A kiértékelésre a múlt hónap közepén a szovátai Hefaitos szövetkezeti üdülôházban tartott tanácsadó bizottságok negyedévi gyûlésén került sor.
Teodor Dragan, a szövetkezetek országos egyesületének alelnöke, szerint: az általános gazdasági helyzet nem jelenthet viszonyítási alapot a szövetkezetek számára. Bár igaz, hogy szinte minden mutató felülmúlja az országos átlagot, saját korábbi eredményeikhez és egymáshoz mérten sok megyei kirendeltség elmarasztalható. Ennek fényében az elsô félév teljesítménye minimálisnak mondható — állapította meg. A helyben topogás legfôképpen a nem megfelelô menedzsmentnek, információhiánynak, pénzügyi fegyelmezetlenségnek, a saját érdekek elôtérbe helyezésének, a raktári készletek felhalmozódásának illetve a különbözô fizetési kötelezettségek hátralékos törlesztésének tudható be. Ehhez adódik, hogy még mindig elfogadott gyakorlat: konkrét megrendelés nélkül legyártják a termékeket, amiket aztán úgy adnak át a forgalmazóknak, hogy csak eladás után fizetnek, jelentôs mértékben növelve ezáltal a szövetkezetek kinnlevôségeit. Következésképen a szállítás és a termékek kifizetése között eltelt idô áltagosan 50,2 nap.
1999 elsô félévében a végtermékek összértéke meghaladta a 356,2 milliárd lejt, a kinnlevôségek pedig a 369 milliárdot. A teljes forgótôkéhez (ami 890 milliárd lej) viszonyítva az elôbbi értékek aránytalanul magasak, és nem csoda, ha a szövetkezetek állandó készpénzhiánnyal küszködnek.
A teljes rendszert bizonyos fokú lomhaság jellemzi: a teljes tôke 2,33-szor fordult csak meg, ugyanakkor a gáz, villany, nyersanyagok stb. állandóan növekvô árával szemben a szolgáltatások ára sokkal lassabban emelkedik.
Mindent egybevetve a több mint ezer szövetkezetbôl 153 veszteséges, 57 közülük saját mûködési alapszabályzatukban elôírtaknak sem felel meg.
Megyékre lebontva a szövetkezeti tevékenység értékelését, látható, hogy Maros megye az eredmények javulását segítette elô. A sereghajtók közt Konstanca, Olt, Hunyad, Suceava megye szerepel termékelôállítás szempontjából, szolgáltatások terén Mehedinti, Szilágy és Szeben megyék is csatlakoznak és különösen rossz eredményeket ért el Kovászna megye az export terén. Általánosságban elmondható, hogy kevés a beruházás, de — mint azt Dragan Teodor értékelte — hihetetlen, hogy Arad vagy Giurgiu megyékben a beruházás 0,00 lej lenne, inkább arról van szó, hogy a jelentések nem teljesek és nem pontosak. A beszámoló során a 100-170%-os növekedések ismertetése mellett melepetésként hatott, hogy a belföldi piacra való termelésben Maros megye az elôzô év korábbi idôszakához képest 369%-os növekedést regisztrált. Erre a szokatlanul nagy számra a korábbi év igen alacsony teljesítménye a magyarázat, és jelenleg az utolsók közül e téren megyénk az elsôk közé került.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a bruttó profit alapján öt Maros megyei szövetkezet került az elsô 50 közé. Az elsô helyen a brassói Comix, a másodikon a Nagybányai Moda Lux, a harmadikon a kolozsvári Arta Jucariei negyedik helyen levô aradi Artex áll, majd aa 900 alkalmazottat számláló Maros Textila következik 2,1 milliárdos profittal. 23. helyezett az Erdôszentgyörgyi Târnava 318 alkalmazottal és 1,2 milliárdos profittal, 36. a marosludasi Unirea 189 alkalmazottal, közvetlenül utána következik, 37. helyen a régeni Progresul: 746 milliós profittal és 215 alkalmazottal míg a 46. a nyárádszeredai Nirajul 298 alkalmazottal és 590 millió lejes profittal.
A 153 veszteséges szövetkezet közül csak kettô Maros megyei, ám azok is csak 1999 elsô félévében könyveltek el veszteségeket, ami lehet, hogy csak pillanatnyi egyensúlyvesztés és nem hosszabb távú folyamatok következménye. A segesvári Sinco 319 millió lej veszteséggel zárta a félévet és ennél jóval kevesebb: 36 millió lej veszteséggel a nyárádszeredai Bichis szövetkezet.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a korábban ismertetett adatok csak azokra a szövetkezetekre érvényesek, amelyek akik leadták a jelentést. Feltételezhetô azonban, hogy egyes nagy veszteségekkel mûködô szövetkezetek nem közöltek adatokat az egyesülettel.
A szövetkezetek egyesületének végrehajtó bizottsága, miután a tanácsadó bizottságok megvitatták a javaslatokat, a veszteséges egységek helyzetét tekinti át, s próbál változtatni a mai állapotokon, az átszervezésen, összevonáson át a felszámolásig. Elsôsorban arra van szükség hogy a helyi szervezetek egyenként megvizsgálják a veszteséges egységeket és feltárják az elégtelen mûködés okait.
Az 1990 utáni mintegy kétéves rohamos romlás után a tehát úgy tûnik, szövetkezetek lassan visszatornásszák magukat a rendszerváltás elôtti színvonalra, sôt egyes megyékben (például nálunk) már képesek tovább lépni. Ebben lehetne impulzus számukra, ha a gazdaságpolitika hatékonyabb támogatást nyújtana.
A legdivatosabb foglalkozás az eredeti szocializmus után kialakult eredeti piacgazdaságban.
Az érintett munkás, értelmiségi, diák, a régi munkahelye megszûnt, váltani akar, vagy még el sem kezdte az életet, elsô lépésként fölkeresi a munkaügyi hivatalt, hirdetéseket ad föl, és böngész, telefonálgat. Útravalóul közömbösen, olykor rejtélyesen kezébe nyomják a "Viitorul pentru fiecare" ingyen szaklap valamely számát, melyet kimondottan eme célra nyomtatnak a fôvárosban.
Nos, ha a laikus olvasó végighabzsolja az oldalakat, mint a siker biztos elixírét, drámaian és férfias önkritikával kénytelen bevallani, micsoda egy bunkó marha volt eleddig! Lenyomott néhány hónapot, öt, tíz, huszonévet egy helyen anélkül, hogy ôt vagy bárkit érdekelt volna: szereti-e, neki való-e ami végez, ô balga mennyire örvendett a szakiskola, az egyetem elvégzése után, vidékrôl bejôvô-e, mikor fölvették arra a fránya gépre, kopott íróasztalhoz, s hogy siratta, mily rosszul esett a búcsú pillanata. Oda se neki, lesz még bor és lágy kenyér, gyôzködnek lendületesen az anonim sorok. Eddig kérvényt, reklamációt is alig írt, s íme a lapban futószalagon gyártják a leveleket, önéletrajzot, folyamodványokat, hogy nyilatkozzon szándékairól, a setétbôl törjön napvilágra utat magának. Hogyan nézzen, beszéljen, milyen színûre fesse a száját, haját, sportosan, illetve kosztümben jelenjen-e meg és bízzon magában meg a képességeiben, lám a sok sikeres, boldog ember portréja, vegyen róluk példát, vállalkozzon csak bátran, kitartás. Közben szerveznek neki ingyen át- és továbbképzô tanfolyamokat, ha elôre keres magának munkahelyet, mert a szaktárca eleve tudja, hogy az a két-három hónapos gyorstalpalás legfönnebb a statisztikájukhoz elegendô, jobbára gyakorlott munkaerôket alkalmaznak. És szerveznek állásbörzét, hadd ismerkedjen, közeledjen egymáshoz munkaadó és vállaló. Kevés kivétellel mind rosszul fizetett, nemszeretem ajánlatok feketén vagy polgári szerzôdéssel. Akár otthon is lehet maradni, ha futja mibôl és bevárni a beteg, illetve kornyugdíjazást. A Világbankból késik az átutalás, s az üres államkassza nem ösztönzi a kezdôk és munkanélküliek foglalkoztatását.
Nos, ha az ily sokoldalúan kiképzett, önvédelmi és bevetési praktikákkal bôven fölvértezett, mindenre elszánt vállalkozó, mert egy rendes, tartós munka megszerzése fölér egy vállalkozással, nekivág hódító csatájának, hamarosan kiderül, a dolog nem éppen így mûködik. Hasznos és eredményes egy közös ismerôs, jó barát, régi kollégák bemutatása, aki közvetít, illetve hajlandó betanítani, s akkor a még dolgozók irigylésre méltó társasága befogad. Ilyen egyszerû.
A közeljövôben háromtagú francia küldöttség érkezik Marosvásárhelyre. A meghívást tartalmazó levelet Ioan Toganel megyei tanácselnök és dr. Raed Arafat, a vásárhelyi rohammentôszolgálat vezetôje csütörtökön küldte el, azzal a kéréssel, a látogatás idôpontját a vendégek szögezzék le.
Ioan Toganel lapunknak nyilatkozva elmondta, június 28-a és július elseje között Franciaországban tartózkodott, ahol alkalma volt megtekinteni a Versailles- tartományt ellátó sürgôsségi szolgálatot. Megtekintette a segélyhívásokat felvevô központot, betekintést nyerhetett a sürgôsségi szolgálat felépítésébe, valamint a szolgálat tevékenységének megszervezésébe és mûködésébe. A látogatás alkalmával a helyi önkormányzat képviselôi telefonon tárgyaltak Arafat doktorral, melynek eredményeképpen megegyezés született dr. Yves Lambert, a versaillesi sürgôsségi szolgálat vezetôje, Nicolas About, Montigny polgármestere és Arafat doktor között. Eszerint francia mintára és segítséggel Marosvásárhelyen sürgôsségi mentôszolgálatot hoznak létre. Telefonon megtárgyalták a két város mentôszolgálata közötti együttmûködési lehetôségeket. Leszögezték, cseretanulmány-utakat szerveznek, amelyeken a szolgálatban késôbb dolgozó személyek szakirányú képzésben részesülhetnek. A franciák megígérték, hogy a sürgôsségi orvosi ellátáshoz szükséges felszerelést és gyógyszereket adományoznak a vásárhelyi SMURD-nak.
— Tíz nappal ezelôtt About polgármester részérôl levél érkezett, amelyben a terv véghezvitelét sürgeti. A szükséges intézkedések megtételérôl tárgyaltunk Arafattal csütörtökön, s levélben hívtuk meg dr. Yves Lambertet, Pascal FourniÔs fôasszisztenst és Nicolas About polgármestert — összegzett a megyei tanács elnöke.
A háborús veteránok, háborús rokkantak, politikai elítéltek valamint a forradalmárok a 49/1991, a 44/1994, a 118/1990 és a 42/1990-es törvények értelmében ingyenes gyógyszerellátásban kellene hogy részesüljenek. Az ingyenes gyógyszereket eddig állami költségvetésbôl a Közegészséügyi Igazgatóság finanszírozta. Miután beindult az egészségbiztosítási pénztár, s az államkassza is egyre szegényebb lett, az Igazgatóság nem fedezi a gyógyszerek költségeit, a pénztár viszont bár havonta átutalják a kasszába az említett társadalmi rétegek számára a 7 százaléknyi hozzájárulástazzal érvel, hogy az állam vállalta fel az ingyenes gyógyszerek biztosítását, s hogy a pénztárnak nincs jogi alapja arra, hogy e kategóriának elszámolja az ingyenes recepteket, függetlenül attól, hogy megkapják-e vagy sem a 7 százalékos hozzájárulást. A pénztár az idei 312-es sürgôsségi kormányhatározat módosítására vár, amelyben pontosítják majd, hogy ki téríteni az fogja ingyenes receptre felírt gyóyzerek árát. Addig is, a betegek ártámogatott gyógyszerek felírását kérjék.
A megyében körülbelül 12 ezer politikai elítélt, 4 ezer veterán valamint 500 háborús rokkant és hadiözvegy él.
Olvasónk Marosvásárhely sok gyógyszertárát végigjárta, sehol nem adták ki az öt fiola, ingyenesen felírt Miacalcicot. Ez a mennyiség fele annak, amire szüksége lenne, s ennyihez juthat hozzá sem adják. Egy fiola ára több mint 90 ezer lej, a hatszázvalahány ezer lejes nyugdíjból pedig nem futja. Így a megaláztatásnak ennek a válfajával is szembe kell nézni. Pedig politikai elítéltként két és fél évet húzott le a Duna csatornánál — Capul Midiánál és Cernavodán — az ötvenes évek elején. Csoda, hogy életben maradt. A "törvénycsinálók" elfelejtették, hogy árpakásán éltek, s naponta 175 talicska kô elhordása volt a norma. Volt olyan nap, hogy hét-nyolc elgyengült, félholt vagy már halott embert dobtak be a vízbe. Aki szólni mert, kapott a szeges léccel — mesélte elkeseredetten a nyolcvanadik évében járó panaszos, aki megkért, ne említsük a nevét, mert a Dunánál megtanulta, aki szól, pórul jár. Mégis elmondta, odajutott, hogy a telefont sem használja, csak ha ôt hívják, lassan a vizet sem tudja fizetni, egyes orvosok pedig azzal rázzák le, hogy "maga már élt eleget".
A Kossuth Lajos (hivatalosan: Calarasilor) utcában van egy ultramodern épület. Csupa acél és üveg, csak hollywoodi filmekben látott átlátszó falú felvonó siklik az oldalán. Azaz hogy csak siklana, hisz pillanatnyilag ott árválkodik a földszinten. Az ajtó zárva, az ablakok úgyszintén. Sehol semmi mozgás. A homlokzaton még ott hivalkodik egy már nem létezô bank cégjele. Alatta pedig egy mûemlék: a tehetetlen és tehetségtelen gazdaságmenedzselés mûemléke.
Lám, ilyen gazdagok vagyunk! Cégek, intézmények tucatjai küszködnek székhelygondokkal, mi meg azt is megengedhetjük magunknak, hogy egy több milliárd lej értékû — a legmodernebb infrastruktúrával rendelkezô — épületet parlagon hevertessünk. Persze, az egykori Bancorex székháznak új tulajdonosa van, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), amelynek szíve joga eldönteni, hogy mit kezd a tulajdonával. Emil Negovan, a bank Maros megyei kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy ideiglenesen szeretnék birtokba venni a szeptember közepe óta lakatra zárt épületet, addig, amíg a Rózsák téri székházuknak modern bankhoz illô külsôt tudnak adni. Ugyancsak igényt tart rá a pénzügyi igazgatóság is, amely azon a címen, hogy az egykori Bancorex adósságait a Pénzügyminisztérium kezeli, — szintén ideiglenesen — beköltözne az épületbe, míg a hosszú évek óta készülgetô Gyôzelem téri székházát átveheti. Ha már helyben vagyunk, akkor pedig a megyei tanács is bekerül a képbe, amely a Rózsák téri BCR- székházat szeretné a nagy kavarodásban megszerezni. Ugyanakkor vannak olyan pénzintézetek is, amelyek kemény pénzeket áldoznának a BCR fölöslegessé váló tulajdonáért, akár a Kossuth utcai, akár a Rózsák téri székházról volna szó. A döntés azonban nem a helybéliek kezében van. Régóta tudjuk, hogy minden fontos kérdésben Bukarestben döntenek. Negovan igazgatótól megtudtuk, hogy nem szívesen mondanának le a fôtéri székhelyrôl, hisz kereskedelmi szempontból annak a legjobb a fekvése, ám ha megtartják, azt mindenképpen restaurálni kell. Ha pedig mégis le kell mondaniuk róla, azt semmiképpen sem egy másik bank javára tennék, másik banknak csakis a régi Bancorexet adnák el. Bukarestben azonban — szokás szerint — már másfél hónapja halasztgatják a döntést az ügyben.
Megszokhattuk már, hogy a Dâmbovita mentén a döntéseket nem az ésszerûség, hanem a nagyobb protekcióval rendelkezô kérelmezô érdeke diktálja. Azt azonban tudjuk, hogy van egy modern épület, amely — közvetett módon legalább is — Marosvásárhely lakosaié, akik nem parlagon heverô, lelakatolt ajtajú, használat híján szükségszerûen romló állagú épületeket szeretnének látni a város szívében.
"Egy szegény nô, Isten látja…/ Nincs a földön egy barátja" – jutnak eszembe Vörösmarty sorai, miközben egy irkát lapozok, egy iskolás füzetet, amelyben viszont nem gyermeki ákombákomok, nem unokák zsengéi, hanem egy 1937-ben született falusi asszony irományai húzódnak meg csendesen; egy életfájdalmú anya feljegyzései második világáról. Mert Zsigmond Erzsébetnek minden bizonnyal három életet rendelt a Fennvaló, és a háromból a legrosszabb az elsô volt, az, amelyet szülôfalujában élt le valaha, s amelyrôl könyve is szól, a Sirató címû. Ezt Keszeg Vilmos rendezte sajtó alá és a Kriza János Néprajzi Társaság adta ki a Magyar Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium támogatásával, 1995-ben. Mostoha gyermekkor, garázda férj – ezzel verte meg az Isten, ki tudja, melyik felmenôje vétkeiért, hiszen hetedíziglen büntet az Úr; és mintha mindez nem lett volna elég, elvette sanyarú életének egyetlen örömét is, Magdi leányát, fiatalsága legszebb virágában. Az elsô élete csak kínt és nyomorúságot, csak bánatot és keserûséget hozott, az örömbôl csak körömfeketényit, az anya könnyes boldogságát, amikor egy kicsit elgyönyörködhet méhének gyümölcsében.
"Magdikám, a világítás estéjén, november 1-jén délután 4 órakor ismét kimentem a temetôbe, már másodszor azon a napon; megelevenedett a temetô, annyi ember volt, sokkal töb, mint a halott, a sok-sok virág és gyertya, égett a temetô".
"Drága szépem, te porhadsz fiatalon, még egy ránc sem volt az arcodon, és én itt marom magam egyfolytában, hogy hogy’ lehet ilyen szörnyûséget elviselni. Jaj, édesanyámé."
Elsô életének lezáró részében a fájdalmas anya minden alkalmat felhasznál, hogy leánya sírjánál lehessen, neki a feltámadás is gyász, a pünkösd is a bánat napja, és az a karácsony is. "…mert én nem kértem semmi mást ettôl a nyomorult élettôl, csak a gyermekemet tartsa meg a számomra, hogy örvendjek, amikor reanézek. Eljött a legkegyetlenebb Karácsony, 1988, amikor csokrot kötöttem fehér szekfûbôl, és olyan nehéz volt a bánat súlya alatt, hogy rogytam össze, és vittem a csokrot és a gyertyát a temetôbe, a szeretet ünnepére! Ott ünnepeltem a havon ülve a sírod mellett, és nem tudtam imádkozni, csak az volt a vágyam, hogy fagyjak oda, és keservesen sírtam addig, amíg koromsötét lett, és elégtek a gyertyák, és minden háznál kigyúltak a lámpák."
Azóta a meggyötört lélek jajkiáltása halkabbá vált, a szaggatás némileg elcsitult; ha megmegnyugodni egyelôre nem tud is még Isten különös rendelésében, aki azt bünteti, kit szeret.
De az az élet valahogy mégis lezárult, akkor is, ha fájdalmas felhangjai irka-visszhang képében vissza- visszatérnek, motívumai fel-feltünedeznek egyik-másik gondolatában, verses vagy prózai beszédében a temetôt ma is szorgalmasan járó anyának. Azt hinné az ember, hogy ez már valami patologikus jelenség, hiszen a hívô ember: imádkozik és megtisztul és bele kell törôdnie sorsába, ez hiténak a szakítópróbája; ha a bánatból építünk külön oltárt, az már- már bálványimádás, a fájdalom aranyborjújának is lehet áldozni, de akkor már elrugaszkodtunk a jézusi tanítástól, és alig van közünk a kereszténységhez. Mert annak lényege a megváltás és a halál utáni örök élet, a feltámadás, Jézus áldozatával, aki által Isten szereti ezt a világot.
Az idegen faluba szakadt asszony második életét éli. (A harmadikról most csak annyit, hogy az kettôs lészen: egyrészt az emléke itt a földön, az emberekben és – miért ne: irkáinak hatása olvasóira; másrészt a várakozás odaát a feltámadásra és a feltámadás utáni létdimenzió maga.) Erdély ma is erôsen konzervatív tája a glóbusznak. Az idegen faluba szakadt ember idegen marad haláláig, és maradváinak is talán csak harmadik nemzedéke érezheti magát teljesen otthon, jelentheti ki majd, például, hogy "A mi családunk nem innem származik ugyan, de mi már…" stb. E sorok írója csaknem húsz éven át élt egy nagyközségben, de "elvegyülni" nem tudott, mert mindig "kivált" , sajátos jellegû foglalkozása okán; értelmiségi "státusa" – idegensége, jövevénysége – nem engedte beolvadni. Hiába a barátságok, a komaságok, a társasági élet; be kellett látnia: megveretett, nem fogadják be. A felismerés percétôl kezdve már nem is törekedett rá, és ettôl valahogy könnyebbé vált a hátra levô néhány esztendô, amit még oda jelölt ki számára a sors; már nem zavarta annyira, hogy a falu fôútját a falusi argó így becézi: Kezitcsókolom utca (ott ugyanis olyan feleségek laknak, akiket ajánlatos kezétcsókolommal üdvözölni), illetve (s eleinte ez fájt a leginkább, holott neki magának sem háza, sem telke nem volt azon): Jöttmentek utcája.
Persze ebben benne volt a rezsim hivatalnokainak, a nadrágosoknak, az "elvtársaknak" kimért népi bélyeg, a nyelv kegyetlen billoga is; és ott minden jövevény valamiféle ellenségnek számított, vagy legalábbis olybá vették. Aki nem hajt hasznot az iparosnak, mert nem produkál, és nem is vásárol. (A pedagógust sajnálkozva bár, de ma is lenézik, megvetik.)
Zsigmond Erzsi Ákosfalván húzta meg magát. Idegenségét ott sem oldja fel semmi. Pedig egyetlen alkalmat sem mulaszt el megköszönni, hogy nem bántják, hogy megtûrik. "Én nem itt születtem, ide / vándoroltam, / Ákosfalva népét szívembe fogadtam; / nem bántott senki, mert idegen vagyok, / s mivel békén hagynak, én ittmaradok" – olvasom verses irkájában, melynek "belsô elôzéklapjára" ezt írta: "Istenem, segíts meg."
Második élete az ákosfalvi élet, vagyis az emlékezés, a csend, a lassú csoda, amikor a lélek tûnôdve szemléli, hogyan heged a seb a szíven. Az a korszak, amikor már szoktatjuk szívünket a végsô csendhez. Az imádkozás benne van a lélegzésben, a pihenés is lelki ünnep, a gondolat a hétköznapok áhítata, de a béke sosem teljes, belesajdul a lezárt számadások egyik-másik tételének kételye, az újraszámolás és - számítás ismétlôdôen téves végeredménye, a fel-felmerülô kétely lúgja, az idônkénti felriadás (bûntudat a megnyugvás miatt): Ó, Istenem, mit ragasszak erre a nagy sebre"!
Hangyák és fecskék, októberi ibolyák és szorgos méhecskék példázatai, az irodalom ôsködébôl visszaköszönô archetipikus témák, melyeket néha botorul elönt a megduzzadt Nyárád, majd a hagyakozás, a kialudt tûz melletti didergés: "Most már búcsúzkodom / üres az életem, / csak az emlék maradt / s a megfáradt, bús szívem".
És a lapozgató egyszercsak felkapja a fejét. Felfedezi Ida nénit. Ha ez a füzet nincsen, Ida nénit sosem ismeri meg a világ. A "Jótett helyébe jót várj!" szólamát gyakran emlegetjük, de tegyük csak szívünkre a kezünket: ki hisz igazán benne. És az Olvasó most beigazolódni látja.
"Volt egy asszony, öreg volt már, / meg is hajlott a földnek. / Én amikor ide jöttem, / még senkit se ismertem. // Egyszer jön és hoz szatyrában / egy bóbitás szép csirkét, / azt mondja, hogy nekem hozta, / legyen hozzá szerencsém. // Ida néni, hát mért hozta? / Én ezt meg nem érdemlem; / de ha élek, megpróbálom / viszonozni másmiben. // Nagyon jólesett az nékem, / nem éppen az értéke – / a jó szívnek s szeretetnek / égig ható kegyelme. // Drága kedves Ida nének / ma van a temetése."
"Ákosfalva, 1955. április 16-án."
Ida néni még tudott valamit. Nem kell agyonokoskodnom a dolgot a szentistváni gondolattal a soknemzetiségû állam felfokozott erejérôl. (Annak a lényege amúgyis merôben politikai: legyen minél több idegen rokonod, mert azok mind szövetségeseid is egyben.) Ida néni tudta, hogy ha idegen telepszik meg a faluban, akkor annak bizalmat kell elôlegeznünk. Jóhiszemûségünk próbája, hogy tisztességes emberként tekintünk rá. A bizalom kézzelfogható bizonyítéka az ajándék, a segítségnyújtás, az "induló tôke" elôlege. A bóbitás csirkét nem azért vitte, hotgy Erzsi rögtön kitekerje a nyakát, és paprikást rittyentsen belôle, hanem hogy jércévé, majd tojó tyúkká cseperedve megalapozza vele udvarának majorságát, hogy "kiépítse a baromfiak rendjét". Kacagság ez, és mégis rettenetesen komoly. Mert manapság csak akkor fogadják szerettetel az idegent, ha legalább pap vagy papnô az "ideiglenesen letelepedô" – bóbitás csirkét akkor sem biztos, hogy visznek az udvarára.
Ida néninek ezzel a versikével köszönte meg jószívûségét Zsigmond Erzsi. A temetése napján máris a feltámadás bizonyosságát és az örök élet bizalmát elôlegezte neki.
Októberi ibolya az ilyen asszonyok szíve: a fagyhalál tudatával tárulkozik ki, és engedi, hogy szerénységében gyönyörködjünk.
Mit tud, miben bizonyos az ilyen lélek? Mibôl jön égre szóló magabiztossága? Abból, ami nélkül megbomlana az eszünk, a hittôl. Ennek tényét Zsigmond Irma – az árvízrôl szóló példázatát zárva, mintegy "mellékesen odavetve", de már-már aranyjánosi veretességgel – így önti rigmusba:
"Ha az Isten fia minket nem szeretne, / még vizet sem adna, s végleg elveszejtne!"
A minimális bruttó bér növelését javasolták
Az országos indexelési bizottság javasolta a kormánynak, hogy november 1-jétôl 450 ezerrôl 700 ezerre emelje a minimális bruttó bért. A tiszta növekedés a szeptemberi nettó átlagkereset 40 százalékával lenne egyenlô. A minimális bruttó alapbér nem módosítaná az alapbéreket, a pótlékokat, jutalmakat és más létezô bérjogokat, csupán azokban az esetekben, ahol az alapbér 700 ezer lej alatt van.
A télen a fûtés- és melegvíz költsége 250 ezer lej és egymillió lej között lesz
Melegvízre és fûtésre a lakosság a télen 250 ezer lej (garzonlakás) és egymillió lej (garzonlakás) és egymillió lej (négy szobás lakás) között fizet – közölte a hôenergiát elosztó önálló ügyvitelû egység. A kétszobás lakás esetében a hôenergia 450 ezer lejbe, míg három szobásnál 600.000–700.000 lejbe kerül – nyilatkozta a Rompresnek Virgil Ramba, az egység fôtitkára. A hátrányos helyzetûeknek a polgármesteri hivatalok és a helyi tanácsok pótszubvenciókat folyosítanak, a havi jövedelmek függvényében.
A beruházási vízumrendszer megszigorítása elriasztja a turistákat
Dan Matei Agathon RTDP-képviselô, a Vacaroiu kormány egykori turisztikai minisztere szerint a beruházási vízumrendszer megszigorítása "halálos csapást mér arra, ami a turizmusból még megmaradt". A kormány a jövô évtôl kezdve szigorítani kívánja a vízumok megszerzését. Más szavakkal ezeket csakis hazánk külföldi nagykövetségei és konzuli hivatalai fogják megadni, a kérelmezôk ezekhez kell folyamodjanak, ha Romániába óhajtanak utazni. Agyonbonyolódnak ilyenképpen a formalitások, hazánk vonzereje képtelen lesz túltenni rajtuk – állítja Agathon.
Bill Clinton amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezetô kedden az oslói városházán lerótta kegyeletét a négy évvel ezelôtt meggyilkolt Jichák Rabin izraeli miniszterelnök emléke elôtt. A Reuters jelentése szerint a közel-keleti csúcstalálkozóval összekötött megemlékezésen több száz magas rangú vendég vett részt. Az emlékezôk között az elsô sorban, Arafat és Barak oldalán ott volt a meggyilkolt miniszterelnök özvegye, Lea Rabin is. A Nobel-békedíjas Jichák Rabin életét 1995. november 4-én egy zsidó szélsôséges fegyvere oltotta ki.
A Vasari-kép csütörtöktôl látható
Giorgio Vasari "A kánai mennyegzô" címû festménye, amelyet a kanadai állam a napokban adott vissza Magyarországnak, a tervek szerint csütörtöktôl már megtekinhetô a budapesti Szépmûvészeti Múzeum elôcsarnokában - közölte Mojzer Miklós a közgyûjteményi intézmény fôigazgatója az MTI érdeklôdésére kedden. A remekmû Esterházy Miklós herceg gyûjteményének része volt, amely valaha megalapozta a Szépmûvészeti Múzeumot. Az 1560-as évek elején készített, felbecsülhetetlen értékû mûalkotást Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt héti hivatalos látogatásakor kapta vissza a kanadai államtól, s hétfôn adta át a Szépmûvészeti Múzeum fôigazgatójának. Mojzer Miklós elmondta: a Vasari-festmény karácsonyig ingyenesen tekinthetô meg a múzeumban.
Tiltakoznak az erdôgazdálkodási szakszervezetek
Az erdôgazdálkodási dolgozók Consilva szövetsége arra kéri a honatyákat, kezeljék messzemenô gondoskodással az erdôk visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. A szakszervezetieknek az a véleménye, hogy az erdôket csakis természetes személyeknek kell visszaszolgáltatni 10 hektárig menôen, mert csakis így lehet kielégíteni a visszaígényléseknek a legalább 95 százalékát. A jogi személyek tekintetében külön törvény kellene szabályozza a visszajuttatást, esetenként megállapítva a tulajdon vagy használati jogot. A túlzott írtások okozta ökológiai katasztrófa megelôzése végett az erdôk önálló ügyvitelû egysége kellene gondozza az erdôalapot a visszaadástól kezdve legalább tíz évig, a tulajdonosnak pénzt vagy évi faanyag kinovatot juttata, az erdôs felület nagyságától függôen.
Nemzetközi jogászok kerestetnek Koszovóba
Kudarcot vallott az igazságszolgáltatási rendszer újjáépítésére tett kísérlet és ezért külföldi jogászokra van szükség Koszovóban — jelentette ki Pristinában az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) koszovói missziójának vezetôje. Több százra tehetô a tárgyalásra váró peres ügyek száma Koszovóban. Még egyetlen peres ügy sem került bíróság elé Koszovóban azóta, hogy júniusban az ENSZ vette át a közigazgatás irányítását a jugoszláv hatóságoktól — mondta Daan Everts. Az EBESZ misszióvezetôje a bírák hiányával, az alacsony fizetésekkel, a hiányzó bírósági infrastruktúrával és a jogbizonytalansággal magyarázta azt, hogy nem sikerült újjáépíteni a romokból az igazságszolgáltatást Koszovóban. Az EBESZ 10-20 külföldi jogász szerzôdtetését fogja javasolni a koszovói bíróságok beindításához és felügyeletéhez — idézte a misszióvezetôt a Reuters.
Az egyiptomi gép 217 áldozatot követelô lezuhanásának helyszíne közelében tartózkodó hajók rádiósai hétfôn gyenge jelzést érzékeltek, ami arra utal, hogy a vasárnap kora hajnalban szerencsétlenül járt Boeing 767-es "fekete doboza" épségben van, és valahol a közelben fekszik a tengerfenéken. A Massachusetts államhoz tartozó Nantucket üdülôszigettôl csaknem száz kilométerre bekövetkezett katasztrófa okáról remélhetôleg információkkal rendelkezô mûszaki berendezést azonban nem lesz könnyû megtalálni a 80-90 méteres víz mélyén. Kedden a rossz idô, az óránként mintegy 70 kilométeres szél és erôs hullámverés nehezítette a keresést. A kutatók nagyobb roncsdarabra bukkantak, de annak kiemelése és partra juttatása csak különleges darukkal lehetséges.
Gyorsított ütemben folytatódott kedden az India keleti partjainál pénteken végigsöpört, pusztító erejû forgószél áldozatainak megsegítése. A természeti csapás halálos áldozatainak száma egyes becslések szerint akár a tízezret is elérheti Orisza szövetségi államban. A forgószél az állam lakosságának 40 százalékát (12 millió ember) érintette, mintegy ötmillió lakhelyet rongált meg és milliókat tett hajléktalanná — mondta Jaganát Patnájk oriszai pénzügyminiszter. A hadsereg helikoptereken juttatja el a segélycsomagokat Orisza állam Bengál-öböl partjainál fekvô körzeteibe, ahol a ciklon keltette tengerár 15 kilométer mélyen árasztotta el a szárazföldet. Egyes területeken a lakosság napok óta nem jut élelemhez, sem ivóvízhez, az emberek a folyó vizével oltják szomjukat, fokozva ezzel a járványok kitörésének esélyét. A vasúti összeköttetés mielôbbi helyreállításán több ezer katona dolgozik megszakítás nélkül.
Október 4-étôl a Pénzügyminisztérium, 90 napos visszavásárlási határidôvel újabb kincstárjegyet bocsátott ki, amelyek november 1 és 5-e között is beszerezhetôek. Az évi kamat továbbra is 55 százalékos és adómentes. A kincstárjegyeket 2000 január 30-án, 31-én, illetve február 1-jén, 2-án, 3-án lehet beváltani.
November 4-én, 12 órától a megyei tanács állandó bizottságának ülésén felülvizsgálják a 112/1995-ös, államosított lakásokra vonatkozó törvény értelmében összeállított okiratokat. Továbbá szó lesz a községek informatizálásáról, a Marosvásárhely központjában létesítendô aluljáró közhasznú létesítménnyé nyilvánításáról. A tanácsosok beszámolót hallgatnak meg Ioan Toganel elnök szeptember 21 és október 5. között az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Virág György alelnök Dániában tett látogatásáról, valamint az európai városok és városrendészek szeptemberben megtartott németországi tanácskozásáról.
Az Európai Únió által meghírdetett SAPAR elnevezésû falufejlesztési program keretében 170 tervet nyújtottak be a mezôgazdasági igazgatósághoz. A gazdák farmok, üvegházak, hús-és tejfeldolgozó üzemek létesítésére, mezôgazdasági gépek vásárlására kértek anyagi támogatást az Európai Uniótól. A tervküldés határideje: november 11-e, 16 óra.
Külföldi vendégek Szászrégenben
A múlt héten egy teherautónyi ajándékkal érkeztek Szászrégenben a hollandiai testvértelepülés Vianen küldöttei. A külföldiek tanfelszerelést, kórházi berendezést és névre szóló csomagokat hoztak régeni iskoláknak, a gernyeszegi kórházba, a maroshévízi kolostorba és a szászrégeni kórházba. Vasárnap a luxemburgi grossbussiak keresték fel a régeni öregek házát, ahol az 5000 márkás támogatásuknak köszönhetôen különálló kazánházat és fûtôberendezést szerelhettek fel. Ma a szintén testvérváros Nagykôrösrôl érkezik küldöttség Régenbe. A vendégek a polgármesteri hivatalon kívül, iskolákat is felkeresnek, mert remélhetôleg az oktatási területen sikerül konkrét együttmûködési lehetôséget találniuk majd a feleknek.
Tapasztalatcserén a polgármester
Hétfôn Fodor Imre marosvásárhely polgármestere a községgazdálkodási igazgatóság vezetôjével, a környezetvédelmi szakreferenssel és két tanácsossal együtt Münchenbe utaztak, ahol a vendéglátók több alternatív hulladékgazdálkodási technológiát mutatnak be. A tájékozódás után dönti el a hivatal, hogy társul-e a megyei tanács által is támogatott regionális hulladéktárolót létesítô és mûködtetô céghez, vagy a németországban látottak alapján önállóan oldják meg a város szemétkezelését.
Ma 10 órakor a kereskedelmi kamara székhelyén a kamara vezetôségével és több cég tulajdonossal találkozik Viet van Boosbek a Nederland Management Corporation Programme önkéntes tanácsadója, aki cégeknek díjmentes tanácsadást és partnerkapcsolat létesítését, üzletközvetítést vállal az Európai Unió országaiban.
November 4-én csütörtökön 9 - 12 óra között nem lesz villany Marosszentgyörgyön az Akácfa,a Hársfa,a Szöllôs, a Mocsár,a Szûk, utcákban, valamint a Tófalvi úton a Malom utca és a Csejdi út közötti szakaszán.
Megemlékezés a Magyar Tudomány Napja alkalmából
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya ma délután 6 órától, a Magyar Tudomány Napja alkalmából 18 órai kezdettel emlékülést szerveznek az unitárius egyházközség tanácstermében. A rendezvényen dr. Feszt György professzor a szakosztály tudományos tevékenységérôl, dr. Péter Mihály professzor a szakosztályt alapító dr. Hôgyes Endre életmûvérôl tart elôadást.
Kerekes Károly parlamenti képviselô korábban meghírdetett jogi tanácsadóját a segesvári RMDSZ székházában déli 12 óratól tartja.
Újra itthon a Maros Mûvészegyüttes
Sodrásban címû kétrészes zenés táncjátékával november 9-én kedden este 7 órakor lép a marosvásárhelyi közönség elé a Maros Mûvészegyüttes a Kultúrpalota nagytermében. A mûsor koreográfusai Varga János és Könczei Árpád. Zenekarvezetô Moldován Horváth István.
A Hahota Színtársulat meghívására a Pécsi Színkör november 11-én, csütörtök este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében, november 12-én pénteken este 7 órákor Csíkszeredában, november 13-án szombaton este 7 órakor Gyergyószentmiklóson, november 14-én vasárnap du. 5 órakor Gyulakután, este 8 órakor Nyárádszeredában vendégszerepel a Kabarék Királya: Nóti-Est címû mûsorával. A marosvásárhelyi elôadásra jegyek a Kultúrpalóta jegypénztáránál válthatók.
A marosvásárhelyi Maros Mûvészegyüttes versenyvizsgát tart egy táncos fiúnak, a magyar tagozatra való felvétele érdekében. Részvételi feltételek: életkor 17-24 év, magasság legalább 175 cm., érettségi oklevél, vagy folyamatban levô középiskolai tanulmányok, 3 éves régiség egy mûkedvelô tánccsoportban. A versenyvizsgát november 17-én, 10 órakor tartják az együttes Forradalom utca 8. szám alatti székházában. Beiratkozni az együttes titkárságán, a vizsga idôpontjáig lehet. Bôvebb felvilágosítást naponta 8-14 óra között, a 065-212-708-as telefonszámon, az együttes titkárságán nyújtanak.
Az RMDSZ nyárádszeredai szervezete november 4-én, 19 órától a helyi kultúrotthonban civil fórumot szervez. A találkozó fô témái az RMDSZ évi munkatervének a bemutatója, a 10. éves évforduló megünneplése. A találkozó után a Kriterion Könyvkiadó könyvvásárt szervez, majd este 8 órától a fórumon résztvevôknek dr. Gyôrfi Sándor a környezetkímélô mezôgazdálkodásról és vidékfejlesztésrôl tart elôadást.
A marosvásárhelyi gázszolgáltató vállalatnak több Maros megyei cég és közüzem is adósa. A nyilvántartásuk szerint a marosvásárhelyi Energomur 19, a segesvári Stimet 4,5, a Siceram 3,7, a régeni Metalurgica 3,5, a közüzem 2,2, a marosvásárhelyi téglagyár 1,9 milliárd lejjel tartozik. Egyelôre a gázvállalat nem szándékszik elzárni a csapot, mert azoknál a cégeknél, ahol megrendeléssel bizonyították, hogy érkezik a számlájukra pénz, amibôl törlesztik adósságaikat, újraosztották a tartozást, míg a közüzemek várhatóan a kormánytól kapott támogatásból fizetik ki a gázszámlát.
A tegnaptól Koronkán a központtól a fôút fele 430 méter hosszú és 5 méter széles útszakaszt betonoznak. A beruházás több mint 1 milliárd lejbe kerül. A munkadíjat, mintegy 70 millió lejt a helyi tanács, míg az építôanyagot támogatásként a Romgaz biztosítja. Az építteté, a SUT Rt. vezetôinek az igérete szerint 30 nap alatt befejezik a munkálatot.
Copyright © Népújság - 1999