|
LI. évfolyam 74. (14127) |
1999. március 30. kedd |
Hat napja tartanak a hadmûveletek
Az utóbbi két napban kevesebb ellenállási erôfeszítést tapasztaltak a jugoszláv erôk részérôl a NATO-támadással szemben, mint elôzôleg — jelentette ki hétfôi brüsszel sajtótájékoztatóján a NATO monsi fôhadiszállásának szóvivôje, David Wilby tábornok.
A szövetség erôi Javier Solana fôtitkár szombaton adott újabb megbízatásának megfelelôen immár nem pusztán légvédelmi, híradós és utánpótlási célpontokat támadnak, hanem szerb fegyveres egységeket is — mutatott rá Wilby. A legjelentôsebb eredmények közül kiemelte egy központi helyzetû légvédelmi radar elpusztítását, egy pristinai szerb fôhadiszállás lerombolását és a koszovói egységek utánpótlásában okozott károkat. NATO-oldalról vasárnap délutántól nem volt veszteség.
Wilby, valamint a brüsszeli NATO-központ szóvivôje, Jamie Shea újabb szomorú adatokat közöltek a koszovói etnikai tisztogatásról és a szerbek tevékenységérôl. A menekültek számát szerintük óránként 4 ezerre lehet tenni. Tíz falut immár teljesen lakatlanná tettek Koszovóban, és súlyos tisztogatás folyik a fôvárosban, Pristinában is.
A határok mentén kialakult helyzet szintén riasztó. A szerbek sokszor márkaezreket követelnek a külföldre távozni akaró menekültektôl, és sokaknak elveszik az iratait. A NATO szerint Milosevic azért is kényszeríti a határokon túlra tömegesen az albánokat, hogy azokon keresztül megbontsa a szomszédos államok szilárdságát.
A NATO brüsszeli központjából hétfôn azt közölték, hogy vasárnap több koszovói albán vezetôt, köztük Fehmi Aganit, a franciaországi Koszovó-béketárgyalások albán küldöttségének tagját végezték ki Koszovóban.
David Wilby NATO-szóvivô sajtóértekezletén azt közölte, hogy megbízható források közölték: négy másik kiemelkedô koszovói albán személyiséget szintén kivégeztek a szerbek vasárnap. Köztük van Baton Haxhiu, a Koha Ditore címû fô albán napilap fôszerkesztôje.
A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai eddig 50 milliárd dolláros veszteséget okoztak Belgrádnak — közölte Milovan Zivkovic, a Jugoszláv Statisztikai Hivatal igazgatója a Politika címû belgrádi lap hétfôi jelentése szerint.
A közvetlen és a közvetett veszteségek katasztrófális hatással lesznek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra — mutatott rá az AFP szerint a statisztikai hivatal igazgatója.
Zivkovic kifejtette véleményét, amely szerint Belgrádnak a NATO-csapások végeztével háborús kártérítést kellene követelnie az "agresszor országoktól", mindenekelôtt az Egyesült Államoktól, Nagy- Britanniától, Németországtól és Franciaországtól.
Jevgenyij Primakov orosz kormányfô ma közép- európai idô szerint reggel 8 órakor indulna Moszkvából Belgrádba az elôzetes tervek szerint.
Borisz Jelcin orosz elnök utasította Igor Szergejev védelmi és Igor Ivanov külügyminisztert, hogy kísérjék el keddi belgrádi útjára Jevgenyij Primakov kormányfôt.
Moszkva korábban határozottan úgy foglalt állást, hogy a béketárgyalásokra immár csak akkor nyílik lehetôség, ha a NATO beszünteti a légi csapásokat. Valószínûleg errôl egyeztet most az orosz diplomácia, hiszen Primakov belgrádi látogatása nem nagyon hozhatna eredményt légiriadók és bombázások közepette. Az orosz kormányfô vezette küldöttség viszont Slobodan Miloseviccsel folytatna közvetlen tárgyalásokat, ha szünetelnének a légi csapások, s akár egy köztes megállapodás is lehetôséget teremtene a NATO fegyveres akciójának lezárásához.
A román törvényhozás két háza ma együttes ülésen vitatja meg a koszovói válságot, s az ülésen hivatalos nyilatkozatot fogadnak majd el - jelentették be hétfôn Bukarestben. A külügyminisztérium ugyancsak hétfôn közölte, hogy elhalasztják Andrei Plesu külügyminiszter tervbe vett kínai és koreai látogatását.
A képviselôház és a szenátus házbizottsága hétfôi ülésén döntött a koszovói válság miatti együttes ülésrôl. A parlamenti pártok eddigi álláspontja alapján igen heves vita várható, mivel az ellenzéki pártok teljes határozottsággal elutasítják a NATO fellépését és ugyanilyen határozottsággal bírálják a kormányt az észak-atlanti szövetség támogatása miatt.
A kormánykoalíció pártjai között már nem ilyen erôs az egység. A Demokrata Párt vezetôje, Petre Roman, a szenátus elnökeként is azt hangoztatta, hogy "amikor Románia határain konfliktus veszélye alakul ki, azt békés eszközökkel kell megoldani".
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a képviselôház elnöke ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "bár sajnálatos, úgy tûnik, a koszovói válságra csak az a megoldás létezik, amelyet a NATO választott".
A PNTCD hétfôn egyébként elsô alkalommal fogalmazta meg nyilvánosan, hogy Slobodan Milosevic rezsimje nemcsak az albán nemzeti kisebbséggel, hanem a Jugoszláviában élô valamennyi nemzeti kisebbséggel — köztük a románokkal — szemben is intoleráns.
"Romániának erkölcsi kötelessége az, hogy kimondja az igazságot és legfôbb támasza legyen a román nemzeti kisebbségnek" - hangsúlyozta hétfôn Remus Opris, a PNTCD szóvivôje.
— A Milosevic-féle rezsim üldözte a román nemzeti kisebbséget is, s ez a hátrányos megkülönböztetés annál is tûrhetetlenebb, mert a Jugoszláviában élô románok nem akartak sem területi elszakadást, sem etnikai alapon megvalósuló autonómiát nem kértek — tette hozzá.
Remus Opris parasztpárti szóvivô hétfôi sajtóértekezletén kijelentette, hogy pártja ellenzi egy ideiglenes miniszterelnök kinevezését arra az idôszakra, amíg Radu Vasile a kórházban van.
Rámutatott, hogy a kormányfô egészségi állapota jó és remélhetôleg hamarosan visszaáll munkakörébe.
A fô az, hogy Radu Vasile visszakerüljön a kormány élére, hogy legitimálja a tárgyalások folytatását a Világbankkal, az NVA-val és a szakszervezetekkel. Nem célszerû ideiglenes kormányfôt kinevezni — húzta alá Opris.
Egyszersmind kidomborította, pártja nem óhajtja, hogy a kormányfô váratlan megbetegedését egyes politikai erôk arra használják ki, hogy megváltoztassák a miniszterelnök politikai hovatartozását.
Ion Diaconescu hozzáfûzte, hogy amennyiben Radu Vasile egészségi okokból kénytelen lesz lemondani megbizatásáról, a parasztpárt számára nem gond új kormányfôt találni. — Erre viszont még nem gondoltunk, mivel Radu Vasile egészségi állapota meglehetôsen jó, amikor kormányt alakítasz, nem szokás közölni a tartalékokat, mint a foci esetében. A gond nem a tartalék felfedezése, hanem az, hogy majd kit választunk a sok pályázó közül — összegezte Diaconescu.
Opris bejelentette, hogy a kormányfô egészségi állapotától függetlenül, a kormány április 15-én felelôsséget vállal a privatizációs törvények egyikéért.
A jobboldali erôk szövetsége (JESZ) a román társadalomnak erkölcsi megújhodást, kapitalizmust és nemzeti méltóságot javasol — jegyzi meg a szövetség elsô rendkívüli kongresszusa végén elfogadott határozat.
Románia megmentése csakis a jobboldal hagyományos értékrendjére épülô nemzeti mozgalmakból fakadhat, annál is inkább, hogy a jobboldal építette meg a modern Romániát és ugyancsak a jobboldal építheti újra azt, amit a baloldal megsemmisített — vélekedett a JESZ.
A határozat szerint a JESZ érvényes és életképes projekt, azok találkozóhelye, akik a jobboldali koncepciókat táplálják.
A felhívásban a JESZ az állampolgárokat jobboldali politikára buzdítja.
Romániának új politikai osztályra van szüksége, s a románoknak joguk és minden okuk megvan arra, hogy részt vegyenek a politikában — vélekednek a JESZ-vezetôk és tagok.
A politika nem privilégium, hanem egy jog, s a JESZ célja az állampolgárok elégedetlenségeit politikai revindikációkká, akciókká, magatartásokká alakítani — hangzik a határozatban.
Az alapszabály szerint a párt elnökségét két társelnök biztosítja, az állandó büró pedig kilenc tagból, nevezetesen a társelnökból és két alelnökbôl áll. A rendkívüli kongresszuson Varujan Vosganiant és Adrian Iorgulescut választották elnökké.
Az államfôvel tartott tanácskozásait követôen Radu Vasile miniszterelnök Valeriu Stoica államminisztert, az igazságügyi tárca vezetôjét nevezte ki helyettesítôjének a március 27. és április 2. közötti idôszakra — jelentette be szombaton Adriana Saftoiu kormányszóvivô.
A fenti döntést a kormány mûködésére és megszervezésére vonatkozó 1990. évi 37-es törvény értelmében vették, és a miniszterelnök megbetegedése indokolja.
A kormányszóvivô pontosítása szerint mindössze feladatkör-átutalás történt, Vasile kormányfô nem nevezett ki ideiglenes miniszterelnököt.
Amennyiben egészségi állapota továbbra is megakadályozza miniszterelnöki feladatköre ellátásában, április másodika után Vasile kormányfô Victor Babiuc államminiszterre, a védelmi tárca vezetôjére bízza a kabinet tevékenységének összehangolását. A hatályos törvények értelmében a kormányfô hiányzása alatt az államminiszterek felváltva vezetik a kabinet tevékenységét.
Az iskolai, valamint a közkönyvtárak segítésének, illetôleg a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház támogatásának ügye is napirenden szerepelt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetôivel folytatott eszmecserén — közölte újságírókkal Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, aki a szövetség vezetôivel elsô ízben folytatott zártkörû megbeszélését követôen tájékoztatta a sajtó képviselôit.
Kovács Miklós, a tíz éve alakult KMKSZ elnöke elmondta: a kárpátaljai magyarság megmaradásában, kultúrája ápolásában és lehetôségek szerinti fejlesztésében kulcsfontosságú az anyaország pénzügyi, szakmai és erkölcsi támogatása. A Határon Túli Magyar Színházi Estek keretében a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház március 31-éig vendégszerepel a magyar fôvárosban.
— A tárca segíteni kívánja a magyar, illetôleg részben magyar nyelvû iskolák bibliotékáit — közölte a kultuszminiszter annak kapcsán, hogy a KMKSZ vezetôi a tárgyaláson jelezték: az ukrajnai iskolai szak-, valamint közmûvelôdési könyvtárak állománygyarapítása katasztrófális helyzetbe jutott.
— A kultusztárca a számítótépes park megalapozását is támogatni kívánja — tette hozzá Hámori József.
A beregszászi teátrum — amely szakmai megítélés szerint az egyik legjobb magyar nyelvû színház — mûködési költségeihez szintén szeretne támogatást adni az anyaország. A segítségnyújtás egyrészt az Illyés Gyula Közalapítványon keresztül valósulna meg, másrészt a magyarországi pályázatokon való részvételre buzdítják az intézmény irányítóit.
Hámori József elmondta: az együttes megfelelô színházépülethez juttatása az elengedhetetlenül szükséges feladatok közé tartozik. Véleménye szerint ennek megoldásában a két országnak közösen kell munkálkodnia, hiszen kölcsönös érdek a kulturális kapcsolatok ápolása és erôsítése.
A kárpátaljai kulturális élet képviselôi szóltak egy "legalább félprofi" folklór együttes megalakításának igényérôl. A magyar miniszter erre reflektálva tudatta, hogy az ukrán kulturális miniszterrel a közeljövôben folytatandó tárgyalásokon áttekintik ennek megvalósítási lehetôségeit is.
Hámori József kitért arra is, hogy meghívást kapott a nagyszôlôsi Bartók-szobor május eleji avatóünnepségére, amelyen reményei szerint megbeszéléseket folytat majd Ukrajna kulturális vezetôivel.
Körülbelül egy hónappal ezelôtt, a Demokrata Párt megyei elnöke, Alexandru Fratean bejelentette, hogy az állandó büró határozata értelmében menesztették alelnöki funkciójából Viorel Bubaut, és megfosztották párttagságától is. Akkor nem volt hajlandó többet mondani a megyei elnök, a maga során a menesztett alelnök nem kommentálta az ügyet.
Utóbb kiderült, hogy V. Bubau a megyei etikai bizottságnál fellebbezett az állandó büró határozata ellen, amelyet az elutasított. Ennek ellenére Bubau továbbra is alelnöknek és a párt tagjának tekintette magát.
A múlt hét elején, a párt megyei szervezetének állandó bürója kommünikében közölte a közvéleménnyel, hogy döntés született, egyrészt arról, hogy az etikai bizottság elutasította a Viorel Bubau által beterjesztett fellebbezést, másrészt pedig felhívást intézett a tagsághoz, miszerint a Bubau és az ôt támogató szárny által március 26-ra összehívott megyei koordináló tanácsülés alapszabályzat-ellenes, és felkérte a tagságot, ne vegyenek részt ezen a nem statutáris tanácskozáson. Végül pedig április 24-re ôk hívták össze a szerintük törvényes és jogos megyei koordináló tanácsot.
Erre reagált Viorel Bubau, és egy nappal az általa és elvbarátai által összehívott megyei koordináló tanácsülés elôtt, sajtótájékoztatón kijelentette: a szociáldemokrácia szabályait éppen azok szegik meg, akik nem ismerik el, hogy a Demokrata Párt megyei szervezetének koordináló tanácsát az alapszabályzatnak megfelelôen hívták össze. "Az én lelkiismeretem tiszta, vállalkozásaimmal soha nem sértettem meg a törvényeket. Sohasem kértem senkitôl semmit, sôt nemrégiben még én voltam a szervezet elsô számú finanszírozója. Sok új tagot szerveztem be a pártba, ráadásul a marosszentannai szervezet egyike a "legmenôbbeknek" a megyében. (Sz.m. V. B. a marosszentannai szervezet elnöke, és a község polgármestere). Nem pályáztam sem parlamenti bársonyszékre, sem vezetô funkcióra. Nem értem, mégis mivel zavartam a vizet." A sajtótájékoztatót azért hívta össze, hogy cáfolja a megyei állandó büró közleményét, részletesen elmagyarázva az alapszabályzat erre vonatkozó elôírásait.
Ezután újabb pengeváltás következett. Alexandru Fratean szerint "Bubau annyira szolgálta a párt érdekeit, mint Adrian Severin." Azzal vádolta, hogy többször is megszegte az alapszabályzatot, s nem reagált a figyelmeztetésekre sem. Tevékenységét elemezte az országos állandó büró és ezután döntött a kizárásáról. Kifejezte reményét, hogy az országos etikai bizottság is visszautasítja a Viorel Bubau fellebbezését, aki ehhez a szervhez fordult, miután megyei szinten nem kapott jogorvoslást.
Viorel Bubau nem nyilatkozott arról, hogy esetleg egy párhuzamos szervezetet szándékozna létrehozni. "Minden ellenem elkövetett disznóság ellenére, hû maradok Petre Romanhoz". Véleménye szerint minden baj onnan ered, hogy szembeszegült azokkal, akik megszegték az alapszabályzat elôírásait, és egyéni vagy csoportérdekeket képviselnek.
Pénteken, az állandó büró tiltakozása, és mindenfajta felhívása ellenére, a DP Bubau-féle szárnya összegyûlt az Ifjúsági moziban és hosszas vita után határozatokat hozott. Javasolták, vonják meg Ileana Filipescu képviselôtôl a politikai támogatást. Ezt a javaslatot továbbítják az országos állandó büróhoz. Ugyanakkor "leváltották" megyei alelnöki tisztségébôl is. Ugyanakkor elhatározták, hogy menesztik Melania Frateant (Al. Fratean felesége — sz.m.) a sajtókapcsolatokkal megbízott titkári funkcióból. Mivel " nem jelent erkölcsi garanciákat" Socol Victort is "léváltották" a közigazgatási problémákkal foglalkozó alelnöki tisztségbôl. Végül Viorel Bubaut "visszahelyezték" alelnöki jogaiba.
A pénteki tanácskozást követôen Viorel Bubau úgy nyilatkozott, hogy Alexandru Fratean elnök az Ileana Filipescu, mi több, a saját felesége piszkos játékának az eszköze. De reméli, hogy észhez tér és hajlandó lesz tárgyalóasztalhoz ülni. Ebben az esetben szívvel.- lélekkel támogatják, egyetlen feltételük, hogy teljes egészében hajtsák végre a pénteki rendkívüli tanácskozás határozatait.
Fratean továbbra is kitartott amellett a véleménye mellett, hogy a pénteki ülés alapszabályzat-ellenes volt mind a meghívás módját, mind a jelenlévôk számát tekintve. Szerinte sok résztvevônek nem is volt már meg a megyei koordináló tanácsbeli tagsága, mivel az állandó büró elôzôleg már megfosztotta tsztségüktôl. Véleménye szerint nem áll fenn a széthullás veszélye, a párt a régi struktúráknak megfelelôen fog tovább mûködni.
Epilógusról még korántsem beszélhetünk. Várjuk az újabb fejleményeket. Ha addig nem történik semmi, április 24-én újabb határozatokról vehetünk tudomást, ezúttal a Fratean-Filipescu szárny részérôl.
Kerekes Károly parlamenti képviselô az új nyugdíjtörvényrôl
A rendszerváltás után bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesés rányomta bélyegét a nyugdíjas társadalomra is. Jóllehet a gazdasági- társadalmi élet terén egy sor változás következett be, a nyugdíjtörvény maradt a régi. Az 1977-es 3-as számú nyugdíjtörvényt idôrôl idôre egy-egy törvénnyel módosították ugyan, de ezek a részleges módosítások meg sem közelítették a nyugdíjasok jogos elvárásait az új gazdasági- társadalmi helyzetben nem bizonyultak méltányosnak. Így hát alkalmazásuk egy sor feszültséget, elégedetlenséget szült. Sôt a nyugdíjkiigazítások is csak fokozták a méltánytalanságokat.
Az új nyugdíjtörvényt elfogadta a parlament alsóháza, s következik a szenátusbeli vita. A törvényt — amely tulajdonképpen a társadalombiztosítási törvény része — jelenlegi formájában Kerekes Károly RMDSZ- képviselô, a képviselôház munka- és szociálisvédelmi bizottságának tagja ismerteti.
— Milyen szempontokat tartott szem elôtt a törvényhozó, amikor a sokat halogatott új nyugdíjtörvényt kidolgozta, azért, hogy az állam pénzügyi lehetôségei és a kiszámított nyugdíjak, illetve romló életszínvonal között egyensúlyt teremtsen?
— Az új nyugdíjrendszer bevezetésére régóta szükség volt, mert a múlt rendszerbôl átörökölt már nem funkcionális. A jelenlegi rendszer nem tartható sokáig. Azért, mert idôközben szembe kellett néznünk a munkanélküliséggel, s ennek következményeként a munkanélküliek nem fizetnek társadalombiztosítási (tb) járulékot, sôt, ôk is a társadalom eltartottjai lettek. Továbbá egyre több a betegnyugdíjas, a fiatal nyugdíjas, elharapózott a feketemunka, egyre kevesebb a társadalombiztosítási alap költségvetésbôl történô állami kiegészítése. Következésképpen leszegényedett a tb-alap, s ez lassan fizetésképtelenséghez vezet. Dehát abból a perselybôl, amelybe nem tesznek, nincs, amit kivenni! A törvénynek az a célja, hogy a pénzhiánnyal küzdô nyugdíjrendszert egy anyagilag erôsebb rendszerrel váltsa fel. Ennek egyik módja az lenne, ha a tb- járulék kulcsot emelnék, de a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkáltatók és a munkavállalók ezt nem bírnák meg. Így marad az a lehetôség, hogy a tb-járulékot minél többen fizessék, s ezt kötelezôvé tegyék mindenki számára az állami és magánszektorban, még a földmûveseknek is. Az adott gazdasági helyzetben, éppen a tb-járulék fizetés szempontjából, meg kell hosszabbítani a nyugdíjkorhatárt.
— Ez az a kérdés, ami legjobban foglalkoztatja a nyugdíjazás elôtt álló személyeket. Hogyan alakul a nyugdíjkorhatár?
— Európa-szerte Romániában a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, s ez a helyzet gazdasági megfontolásokból nem tartható tovább. A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 62 évrôl 65 évre, míg a nôk esetében 57 évrôl 60 évre emelkedik. A korhatár emelése folyamatosan fog történni, mégpedig úgy, hogy a hatályba lépést követô elsô évben nem emelkedik a korhatár, marad a 62, illetve 57 év. Az ezt követô I.-III. évben félévenként egy hónapot, majd az ezt követô idôszakban , egészen 2013-ig négyhónaponként egy-egy hónapot emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ha a számításokat elvégezzük, akkor a nyugdíjkorhatár emelkedése a tervezett szintet 13 év alatt éri el. A törvény hatályba lépése után, ami várhatóan 2000. január elsején fog bekövetkezni, megszûnik a kérésre történô nyugdíjazás nôk esetében 55, férfiak esetében 60 év betöltésekor. De a törvény által elôírt teljes járulékfizetési idôvel rendelkezô személyek esetében — nôknél 25 év, férfiaknál 30 év —, kérhetô korkedvezményes nyugdíjaztatás.
— A nyugdíjkorhatár emelkedésének következménye, hogy a ledolgozott szolgálati idô is változik.
— Ez az új törvény — a régivel ellentétben — a járulékfizetési évekrôl, s nem a ledolgozott szolgálati évekrôl beszél. Férfiak esetében a kötelezô járulékfizetési idô 35 év, míg a nôk esetében 30 év. A törvény hatályba lépését követô elsô évben marad a 30, illetve 25 év tb-járulék fizetési idô. 2001-tôl 2003-ig félévenként emelkedik egy-egy hónapot, 2004-tôl 2013-ig négyhavonta emelkedik egy-egy hónapot. Azért, hogy a nyugdíjak közötti nagy eltéréseket a jövôben kiküszöböljék, a fizetés nagyságától függetlenül a befizetés maximális értéke nem lehet nagyobb, mint az átlagbér két és félszerese.
— Tavalyig 25% tb-járulékot, idén már 30%-ot fizet a munkáltató minden dolgozóért. Hogyan fog alakulni a tb-járulék fizetés?
— A tb-járulék 2/3-át a munkáltató, míg 1/3-át a dolgozó fogja fizetni. Tehát a munkáltatónak könnyítést, míg a dolgozónak terhet jelent az 1/3 tb-járulék fizetése. De az új törvény azt is elôírja, hogy a tb- járulék százalékát évente határozzák meg a gazdasági helyzetnek megfelelôen.
— Egy másik új elem , hogy a kizárólag fôállásban civil szerzôdéssel dolgozók, illetve a munkáltatóik tb-járulékot fizetnek majd.
— A fôállásban civil szerzôdéssel és nem munkaszerzôdéssel dolgozók tb- járulék befizetése kötelezô lesz. Ez az én javaslatomra történik így. Mégpedig: a civil szerzôdéssel dolgozó személyek is ugyanúgy, mint a munkaszerzôdéssel dolgozók a tb-járulék csupán egyharmadát fizetik majd. A többi a munkáltatóra hárul.
— Amikor az új nyugdíjtörvényrôl tárgyalnak, akkor kihangsúlyozzák, hogy ez tulajdonképpen az állami nyugdíjakra vonatkozó törvény.
— Valóban az, hiszen ezzel a rendszerrel párhuzamosan még két kiegészítô rendszer is fog mûködni, amelybôl egy kötelezô, állami tôkésített rendszer, amelynek adminisztrálása magánkézben lesz,egy pedig fakultatív, amely magánbiztosításon alapul. Az állami nyugdíjrendszernek az a célja, hogy egy alapnyugdíjat biztosítson. A másik kettô pedig lehetôség arra, hogy a nyugdíjasok többletnyugdíjra tegyenek szert.
— Tudvalevôleg eddig nyugdíjkorhatár- csökkentést élveztek azok, akik II-es, illetve I-es munkacsoportban, azaz nehezebb körülmények között dolgoztak.
— A munkacsoportok helyett az új nyugdíjtörvény megszokott, különleges, illetve speciális körülmények között dolgozó kategóriákra osztja a dolgozókat. A speciális kategóriákat a törvény határozza meg, míg a különleges kategóriákat a munkáltató és a szakszervezetek közös megegyezése alapján a Munkavédelmi Felügyelôség hagyja jóvá.
Az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban felmerülô kérdéseket tovább folytatjuk.
Újabb RMDSZ-szervezetek támogatják Markó Bélát
A múlt héten tájékoztattuk olvasóinkat, hogy Markó Béla szövetségi elnököt Beszterce-Naszód, Szilágy, Szatmár megye, és a nagybányai RMDSZ-szervezet is javasolta a májusban megtartandó kongresszusra elnökjelöltnek. Szombaton újabb területi szervezetek tartottak tisztújító közgyûlést, illetve jelölôgyûlést. Az RMDSZ Arad megyei, háromszéki, valamint udvarhelyszéki szervezete a szövetség elnöki tisztségének betöltésére Markó Béla szenátort jelölte. Ugyancsak Markó Béla a Romániai Magyar Kisgazdapárt jelöltje. Ugyanakkor a Kolozsváron megtartott gyûlésen Kincses Elôdöt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének nemrégiben megválasztott elnökét jelölték.
Az alapszabályzat elôírásai szerint a szövetségi elnökjelöltek legalább egy hónappal (legkésôbb április 15-ig) a választás idôpontja (kongresszus) elôtt benyújtják a szabályzat-felügyelô bizottsághoz nyilatkozatukat a jelöltség elfogadásáról, valamint támogatóik listáját. A támogatói listán legalább két SZKT-ban képviselettel rendelkezô szervezetnek /melybôl egyik kötelezôen területi szervezet kell hogy legyen/ vagy ezer egyéni támogató aláírásának kell szerepelnie.
Közben a kongresszusi küldöttek kiválasztása is zajlik. Ahol ké testületû választmány mûködik, kötelezôen a Területi Képviselôk Tanácsa és a Területi Egyeztetô Tanács együttes ülése jelöli a küldötteket. A határidô maholnap lejár, mert az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa 1999. február 20-21-i ülésének határozata szerint a küldöttek kiválasztásának 1999. április 5- ig véget kell érnie. Ezután jön az óvások ideje, majd a küldöttlisták véglegessé válása.
Magyar—román kereskedelmi tárgyalások
A jelen pillanatban nyitott probléma, megoldandó kérdés nincs a kétoldalú magyar-román kereskedelmi kapcsolatokban, mivel sikerült egyezségre jutni a magyar piacra szállított román acél ügyében — jelentette ki Bukarestben Balás Péter, a magyar gazdasági minisztérium helyettese államtitkára.
Balás Péter a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok helyzetérôl folytatott konzultációkat román partnereivel. Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a két kormány közti mostani jó kapcsolatoknak megfelelôen kölcsönös az a szándék, hogy ne legyenek feszültségek a kétoldalú kereskedelemben.
Román részrôl megerôsítették, hogy a magyar búza és a magyar liszt esetében lekerült a napirendrôl a CEFTA-kedvezmények megvonása. Balás Péter ezt nagyon kedvezônek minôsítette. A román kormányra ugyanakkor továbbra is erôs nyomás nehezedik annak érdekében, hogy a sertéshús és a baromfitermékek esetében hozzon piacvédelmi intézkedéseket. A magyar fél azt kérte, hogy az ilyen intézkedések meghozatala elôtt konzultáljanak, próbáljának kölcsönösen elfogadható megállapodást találni.
A konzultáció hasznát mutatja, hogy több hónapi tárgyalás után sikerült megegyezni a magyar piacra irányuló román acélszállítások ügyében. A román szállítások dinamikus növekedése, a piaczavaró árak miatt a Magyar Acélipari Egyesülés már tavaly ôsszel kezdeményezte piacvédelmi intézkedések bevezetését.
— Megállapodtunk, hogy mindkét részrôl kölcsönösen figyeljük a forgalmat, és román részrôl megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a piaczavarás megszünjön Magyarországon. A korábbi dinamikus növekedést visszafogják, tehát nem lesz szükség magyar korlátozó intézkedés bevezetésére — mondta Balás Péter.
A magyar helyettes államtitkár kiemelte, hogy a fô hangsúly a kétoldalú forgalom fejlesztésén van. A két ország között dinamikusan nôtt a forgalom, de román részrôl szóvátették, hogy különösen a magyar export növekedése volt erôteljes, tovább nôtt Magyarország kereskedelmi többlete.
— Egyetértettünk, hogy célszerû változtatni, de nem a magyar export visszafogásával, hanem a román export növelésével. Támogatunk minden olyan román erôfeszítést, amely a kereskedelem fejlesztését szolgálja. Április végén sor kerül a kétoldalú gazdasági vegyesbizottság ülésére a két miniszter, Chikán Attila és Radu Berceanu vezetésével, ahol szintén ez lesz az egyik legfontosabb kérdés — hangsúlyozta a magyar helyettes államtitkár.
Az ígéretek nem segítenek a betegeken!
Miután múlt héten a Magángyógyszerészek Ligája úgy döntött, hogy beszünteti az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátását, tegnaptól a tiltakozás utolsó lehetséges módját is "bevetette", mégpedig azt, hogy bezárja a patikákat. Antonie Valeria gyógyszerésznô, a liga alenöke tájékoztatott, hogy tegnap 4 órát tartották zárva a marosvásárhelyi gyógyszertárak javarészét, mégpedig 12 és 16 óra között. Egyes gyógyszertárak, pl. a Rubifarm az egyezséget megszegve 13 órakor is kiszolgálta a betegeket. Ez idô alatt a fôvárosban ismét ülésezett az Országos Egészségügyi Pénztár vezetôsége arról, hogy törleszti-e vagy sem a magángyógyszerészeknél felgyülemlett adósságokat. Mint már írtunk róla, az adósságok óriásiak, s a gyógyszerészek kasszája teljesen kiürült, ami oda vezetett, hogy nem tudják pótolni a gyógyszerkészletet. A felelôsséget, azaz a tartozások kifizetését a pénzügyminisztérium az egészségügyi minisztériumra, az pedig az egészségügyi pénztárra hárította. A pénztár országos elnöke ismételten ígéretet tett arra, hogy március 20-ig fizet. Ezt viszont nem tette meg, s újabb határidôt szabott március 31-i dátummal.
A gyógyszerészek hitegetéssel élnek egyik hétrôl a másikra, s mint a liga alelnöke mondta, a jelek arra mutatnak, hogy ez alkalommal is csak az ígérettel maradnak. A betegeket viszont ígéretekkel nem lehet meggyógyítani. Arra a kérdésre, hogyan alakul a nyitva tartás a következô napokban, a liga vezetôsége még nem tudott választ adni.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság szervezésében kétnapos konferenciára került sor a hét végén a Bolyai Farkas líceumban
"Számokt 99" címmel. A megbeszéléseken és a gyakorlati internet-bemutatón, mivel a téma az iskola és az internet kapcsolata volt, fôként informatikát tanító tanárok vettek részt. Az elôadások két kérdéskör köré csoportosultak: a RoEduNet program bemutatása és annak mûködtetése álta felvetett gondok megbeszélése, illetve a magyarországi Sulinet program bemutatása. Ez utóbbi igen hasznosnak bizonyult, hiszen a nálunk még csak most épülô iskolahálózatnak hasonló akadályokat kell leküzdenie mint az évekkel ezelôtt megalakult Sulinetnek.
Még ennél is nagyobb érdeklôdésre tartott számot a RoEduNet program bemutatása. Az 1993-ban elindított program mára már országos hálózatot tudhat maga mögött: a bukaresti fô csomópont mellett öt regionális központtal (Craiova, Iasi, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár), amelyek mindegyikéhez több megye csatlakozik. Marosvásárhelyhez tartozik tehát Brassó, Hargita, Kovászna és Szeben megye. A tervek szerint a hálózat alegységeivé válnak a fontosabb egyetemi központok, könyvtárak, majd egy késôbbi fázisban az iskolák is. Persze tervezni ugyancsak könnyû, ám amikor a megvalósításra kerül a sor, akkor derül ki, hogy hiába fizetnék ki a Romtelecomnak a megfelelô összeget, az nem tud megfelelô, magas színvonalú telefonvonalakat biztosítani. Ezért lázas egyeztetések folynak a távközlési és az oktatási minisztérium között, hogy ha meg is valósul az a terv, hogy a több ezer iskola rácsatlakozzon a hálóra, akkor annak a telefontársaság tudjon eléggé gyors és hatékony összeköttetést biztosítani.
A jelenlevôk tucatnyi javaslatot fogalmaztak meg a viták során, amelyek közül talán a legfontosabbak a szakirányú képzésre vonatkoztak. Eszerint szükség van rendszergazdák illetve szaktanárok képzésére is, de emellett a nem informatikát tanító pedagógusok oktatása is igen fontos, hogy miután a számítógép iránti gátlásaik feloldódtak, hasznosítani tudják az internet és az iskolaháló elônyeit.
Az EMT által szervezett "Számokt 99" hasznosságához tehát nem fér kétség, felmérte a megvalósításokat, a lehetôségeket, terveket szôtt, illetve megfogalmazta a további feladatokat, amelyek megoldásra várnak.
Az egyre hosszabbra nyúló gazdasági átmenet idôszakában mind gyakoribbá válnak az elbocsátások. A munkahelyek piacán a kereslet mindinkább meghaladja a kínálatot, azaz kevesebb az állás, mint az álláskeresô, és az állásoknak csak kis hányada jár jó keresettel együtt.
Ilyen körülmények között egy alternatíva a munkakeresôknek a külföldi munkavállalás. Ez a múlt rendszerben is létezett. Az utóbbi években ez az ágazat a kétes vállalkozók révén szerzett negatív hírnevet. Ám azok a cégek is hallatnak magukról, amelyek komoly feltételek között, tisztességes és jól fizetett munkára keresnek jelentkezôket. Nemrégiben egy ilyen új cég indult Marosvásárhelyen. A Babe's Intermed iroda társvállalkozóival, Harsányi Zsolttal és Kun Lászlóval a cég Surianu utcai székhelyén (telefonszám 120930) beszélgettünk. Eközben tudhattuk meg, hogy egy brassói cég helyi képviselôi, amelynek 17 képviselete van az országban, és az utóbbi években több ezer külföldi állást töltött be romániai munkavállalókkal.
Jelenleg például Franciaországba keresnek felsôfokú végzettségû informatikusokat, Angliába kórházi ápolónôket, Törökországba, Kuvaitba és Szaúd- Arábiába gáz és kôolajvezeték- építésekben jártas szakembereket, vagy az Északi-tengeren mûködô olajkutakra közép, és felsôfokú végzettségû munkaerôt. Egy-két hónapon belül a cégnek saját szálon futó ajánlatai is várhatóak gyerek-felvigyázói állásokra, a nyugat-európai országokban. Az ajánlatok néhány havonként változnak.
A munkahelyeket szerzôdés alapján lehet elfoglalni, ezeknek legalább kétéves az idôtartamuk. A feltételek és körülmények munkáltatónként változnak, de általában mindahány ajánlat valamilyen kedvezményt is biztosít a munkavállalónak, például útiköltséget fedeznek, vagy térítésmentes elszállásolást, étkeztetést nyújtanak. A kereseti lehetôségek havi bruttó 1400 - 5000 dollár között váltakoznak.
A szerzôdésekkel kapcsolatos ügyintézés három hónaptól egy évig terjed. Ez nem csak annak tudható be, hogy vízumra van szükség a nyugati államokba. A jelentkezôket komolyan megszûrik, mert jócskán voltak az utóbbi években visszás dolgokat elkövetôk. Büntetett elôéletûek számára például eleve kizárt a kijutás. A munkavállaló csak teljesen rendben levô papírokkal, biztosítással utazhat ki, egyszóval minden a törvényes formaságok szerint zajlik.
Elsô egyéni kiállítását nyitotta meg a Bolyai téri unitárius egyház tanácstermében Both Gyula nyugalmazott szövômester. A népmûvészeti tárlat anyaga Küküllô menti, Nyárád menti és disznajói varrottasokból, kisírásosokból, abaposztóra, lenvászonra varrt kézimunkákból, fafaragásokból és népi festett bútorokból áll. Az amatôr mûvész tíz évvel ezelôtt kezdett el e téren tevékenykedni, s négy éve vesz részt a Csernátonban évente megszervezettt nemzetközi alkotótáborban. Az itt készült munkák képezik a kiállítás anyagát. Jelenleg Both Gyula népmûvészeti táborokat szervez fiataloknak, legutóbb a Görgényüvegcsûrön tartott táborban 42 fiatal sajátíthatta el az értékes népi fafaragási hagyományokat.
Egy hasznos kezdeményezés Nyárádkarácsonfalván
Nyárádkarácsonfalva községben hamarosan megkezdik a szervezett sáncásást — tájékoztatott Ferenczi György polgármester. Szerkesztôségünkben elmondta, hogy az általa vezetett község területén az elmúlt negyven évben nagyon elhanyagolták a sáncok kitisztítását, hiányoznak a levezetô árkok is, emiatt nagyobb esôzések után a termôföldek nagyrésze hosszabb idôre víz alá kerül. A helyzet javítására a helyi tanácsosok határozatot hoztak, miszerint a község területén mezôgazdasági földdel vagy házzal (akár nyaralóval is) rendelkezô személyek szervezetten, a tanács által meghatározott helyen sáncot fognak ásni, vagy kifizetik a mások által elvégzett ilyen rendeltetésû munkát.
Az év elejétôl érvényes lépô határozat értelmében egy hektár föld után 11 méter szabvány méretû (1 méter mély, a felszínen 1,20 méter, míg az aljén 50 centiméter széles) sánc kiásására kötelesek a lakosok. Tavalyi árajánlat szerint egy méter sánc kiásása 6.600 lejbe kerül. A községhez tartozó 3200 hektár területre esô sáncok kiásására a tervek szerint 3 év szükséges. Azok a személyek, akiknek földterületük nincs, csak lakóházuk, 3 méter sánc esik.
A falugyûlésen feldolgozott határozatot mindenkivel ismertették, a község vezetôi nyitottak voltak változtatások, újabb megoldások elfogadására is, de a jelenlevôk egyetértettek a határozattal. Február 1-ig kellett jelentkezniük azoknak a személyeknek, akik a sáncásást vállalták, a községben több kis csoport választotta a munkát. Az érintettek másik része március végéig köteles kifizetni a rájuk esô sáncásás meghatározott árát. Akik nem fizetnek, hátrálékba kerülnek, s a tanács bírósághoz is fordulhat a pénz behajtásáért.
A helyi tanácsosok tavaly a mezei utak karbantartásához szükséges pénz összegyûjtési módjáról is szavaztak. A tavaly év közepétôl érvényes döntés szerint a mezôgazdasági gépek tulajdonosainak évi díjat kell fizetni az úthasználatért. Egy nagy traktorért 500 ezer, egy kisebbért 350 ezer, míg egy lóért 25 ezer lej díjat köteles leróni a tulajdonos. Tavaly csak a helyi társas tagjaiés a volt kollektív gazdaság egykori állományainak tulajdonosai nem törlesztették kötelezettségeiket. A tavalyi év második felében így is 4 millió lej gyûlt össze, amit tervek szerint a községközpont és a Hagymásbodon közötti útszakasz javítására fordítanak.
Jelenleg a helyi tanács a község tulajdonában levô legelôk elosztásával foglalkozik. A használati díjak — évente egy szarvasmarhára 50 liter tej ára, egy juhra 1 kilogramm sajt ára, míg a növendékeknél, illetve bárányoknál az összegek fele — megszavazása után a tanácsosok döntöttek a legelôkre elosztott állatok számáról is. Mint Ferenczi György elmondta, a helybéli gazdák nehezen tudják elfogadni, hogy közösen, s teljes mértékben kell kihasználni a legelôket, s nem lehet a meghatározottnál kevesebb állatot legeltetni a területeken. A legeltetési díjakat a legelôk karbantartására, a bokrok nyírására használják.
Hét év szakszerû munka eredményeként elkészült az erdélyi szász hagyaték leltára. Az esemény kapcsán kétnapos tudományos ülésszakra került sor, amelyrôl már korábbi lapszámainkban írtunk.
Az ülésszak vendégei közül néhányan a rövid, rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszoltak.
— Alapvetô fontosságú, csodálatra méltó, páratlan és rendkívüli — nyilatkozott elismerôen Ion Caramitru mûvelôdési miniszter, majd hozzátette:
— Gyakorlatilag rendet teremt egy hatalmas információhalmazban, és létrehoz egy olyan felbecsülhetetlen értékû adatbázist, amelynek nem csak Románia, hanem az egész világ hasznát veheti. A leltár külön érdeme, hogy részletes adatokat szolgáltat az infrastruktúráról, építkezési módról, festésrôl és sok minden egyébrôl. Ez a dokumentáció bizonyára segíteni fogja például Segesvárt, hogy felkerüljön az Unesco listájára, a többi értékes mûemlékkel rendelkezô objektum közé.
Romániából még néhány észak- bukovinai kolostor iratcsomói is várakoznak az Unescónál, de Segesvár a legesélyesebb. Ha Ion Caramitrut, jelölését követôen a közeljövôben esedékes Unesco tisztújításon meg is választják a szervezet elnökévé, az "Erdély gyöngyének" nevezett város esélyei még nagyobbak lesznek.
— Valóban elméleti lehetôség van megválasztásomra, de ez egy választási harc, amelyre nem személyes ambícióim biztatnak, hanem az ország érdekei kívánják meg — pontosított Ion Caramitru, aki miniszteri minôségében még elmondta:
— A Mûvelôdési Minisztérium tavaly 5 milliárd lejes támogatást nyújtott Maros megyének. Ebbôl két mûemlék restaurálását lehetett elkezdeni. Remélem, hogy idén a szûkös keretek ellenére is kerül annyi pénz, hogy legalább az egyiket befejezzük. Ezenkívül a minisztérium védnöksége alá tartozó Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által kért költségvetési összeg több mint felét sikerül elôteremteni. Igaz, hogy a pénz hiánya múlt hét végén megszakította a román társulat munkáját, de hétfôtôl már újrakezdôdtek a próbák.
A Mûemlékvédelmi törvényrôl szólva eredményként értékelte, hogy számos, szükséges minisztériumi ellenjegyzés megvan már, köztük Pénzügyi Minisztériumé, ami nehezen kapható meg.
— Pillanatnyilag a törvény az utolsó, az igazságügyi minisztérium ellenjegyzésére vár, ami után már csak a törvényeket láttamozó bizottság kedvezô elbírálása szükséges és máris a kormány elé lehet terjeszteni. Amint ott megszavazták, úgy gondoljuk, hogy a szenátus kulturális bizottsága elé terjesztjük és abban reménykedünk, hogy a jelenleg a képviselôházban levô Ingó Közjavak Törvényével párhuzamosan gyorsított eljárással sikerül keresztülvinnünk — mondotta.
A kimerítô adatbázis készítése és létrejötte arra késztette a magyar mûvelôdési minisztériumot és román társát, hogy elôkészítsen a mûemlékvédelmi együttmûködésre vonatkozó megállapodást:
— Ebben kiemelt helyet foglal el az inventarizációs együttmûködés, reméljük, hogy államtitkáraink
hamarosan aláírják. Már le is zártunk egy kísérleti évet, amely alatt 19 erdôvidéki településrôl ugyanezzel a módszerrel ugyanilyen részletességgel készítettünk felmérést, a német szervezôk segítségével. Terveink szerint mindkét fél költségvetési forrásokból, egyenlô mértékben támogatná a munkálatokat, de hangsúlyozom, hogy nem ettôl tesszük függôvé a leltározás elkezdését.
Mindenképpen a román kultusztárca részérôl megvan a jóindulat az anyagi támogatásra és ez biztató, magyar részrôl pedig 5-10 millió forint már most el van különítve, nem beszélve a megpályázható európai uniós alapokról — mondta el a Népújság kérdésére Dr. Entz Géza a Magyar Mûemlékvédelmi Igazgatóság elnöke.
A szász falvak felmérését vezetô, segesvári születésû, Dr. Christoph Machat, a Szász Kulturális Bizottság elnöke a sváb falvakról készítendô felmérésre vonatkozóan kijelentette:
— Én a szatmár környéki és bánsági svábok nevében nem indítványozhatok ilyen programot. Ez az ô dolguk, sajnos tudomásom szerint még nem történt ilyen jellegû kezdeményezés, viszont bármilyen, hasonló program elindulása után, fel tudjuk ajánlani a már létezô szaktudásunkat és a felszerelést a szoftverrel együtt.
Látható, hogy szükség és igény is van a leltárkészítésre. Elkészülésének a feltéle tehát az idô, az elegendô számú szakember és fôként a megfelelô mennyiségû pénz.
Pénteken délelôtt a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem díszterme alig tudta befogadni azt a népes közönséget, amely a félszáz éves gyógyszerészeti kar jubileumi ünnepségén vett részt. A 125 éves erdélyi magyar nyelvû gyógyszerészképzés utolsó 50 évének színhelye ugyanis Marosvásárhely. Bár ez az idôszak rövidnek tûnik egy felsôoktatási intézmény életében, az elmúlt fél évszázad kétszeri újrakezdést jelentett. A korábbi évek története úgyszintén.
Erdélyben 1872-ben Kolozsvárt indult magyar nyelvû gyógyszerészképzés, ami a történelmi körülmények hatására 1919-ben szûnt meg, majd 1940-tôl ’44 ôszéig az I. Ferenc József Egyetem keretében folytatódott, 1944-tôl Kolozsvári Magyar Egyetem néven mûködött 1945 júniusáig. Ekkor a Szebenbôl Kolozsvárra visszatérô román nyelvû tanintézmény foglalta el helyét, s az 1945-ben újraalakított magyar tannyelvû egyetem orvosi kara kénytelen volt Marosvásárhelyre költözni. Itt jött létre 1948-ban az önálló gyógyszerészeti fakultás, Hankó Zoltán, Eperjessy Anna, Kiss Árpád, Mártonfi László és Jablonkay István alapító tanárok irányításával. A felszámolására irányuló törekvések a ’60-as évek elején a kétnyelvûség bevezetésével kezdôdtek, hogy aztán a kommunista rendszer kimondja a végsô ítéletet, ami a ’89-es változásokkal érvényét vesztette, és megint újra kellett kezdeni mindent. Ezért fontosabb ez a jubileum annál, mint amit idôben a fél évszázad jelent.
Jó itt együtt lenni, érezni azt a szellemi erôt, ami ebben a teremben összpontosul, annál is inkább, mivel az egyetem figyelemmel kíséri végzettjeinek pályáját, akik gyakorló gyógyszerészekként, tudósokként, üzletemberekként mind itthon, mind külföldön megállták helyüket — mondotta nyitóbeszédében dr.Tôkés Béla egyetemi tanár, a kar dékánja. A fél évszázad elegendô idô ahhoz, hogy egy kar identitása kikristályosodjék — vélekedett dr. Pascu Ion professzor, a MOGYE rektora, aki a kétnyelvûség bevezetését mindkét fél számára egyedi és nagyon kedvezô kísérletnek nevezte. A következôkben a különbözô egyetemi központok gyógyszerészeti fakultásainak dékánjai mondották el üzenetüket, illetve küldték el azt megbizottjaik révén. Valamennyien a jó kapcsolat fontosságát, a tudományos szellemben folytatott együttmûködés eredményeit, illetve esetenként a marosvásárhelyi neves tanároktól kapott indíttatás fontosságát hangsúlyozták.
A továbbiakaban a kar három jeles professzora idézte a múltat, sajátos színeit, mozzanatait felvillantva, jelen és jövôbeli tanulságait megfogalmazva. Kockáztatni kell, el kell fogadni a kihívásokat, hisz nem lehet elveszíteni a versenyt, amelyen el sem indultunk — vonta le a tanulságokat Tôkés Béla dékán. Dr. Csedô Károly egyetemi tanár, aki az 1949-es elsô, Marosvásárhelyen felvételizett évfolyamon kezdte meg tanulmányait, a karon végzett tudományos tevékenységrôl való beszámoló mellett az önkéntes munkával létrehozott botanikus kertrôl beszélt, és az 1951-ben kiadott diáklapból idézett ma már mulatságos részleteket. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár meleg és közvetlen hangú, a diákélet színeit, ízeit felelevenítô visszatekintôje mellett a szakma jövôjén elmélkedett, azon, hogy lesz-e szükség gyógyszerészekre, hogy mit jelent a gyógyszerész felelôssége. Szóvá tette, hogy a jelenlegi körülmények között kevesen vállalják azt az áldozatot, hogy oktatóik nyomdokaiba lépjenek. Megemlékezett ugyanakkor azokról a gyógyszerészekrôl, — dr. Bitay Mihály, dr. Horváth Tibor, Elekes Imre, Delia Suciu — akik a hallgatók gyakorlati gyógyszertári képzésében kimagasló szereppel vettek részt.
Popovici Adriana professzorasszony számokat idézett: az eltelt 50 év alatt közel másfélezer gyógyszerészt képeztek Marosvásárhelyen, ma 17 tantárgyat 34 címzetes egyetemi tanár oktat, közülük négyen professzori, 11-en elôadótanári ranggal rendelkeznek. A kar oktatói közül hárman lettek akadémikusok, és dr Rácz Gábor egyetemi tanárt az egyetem díszdoktorává avatták. A fakultáson 52 rezidens gyógyszerész tanul és 26 gyógyszerész szerezte meg a doktorátusi címet.
A kar nyugalmazott meghívottjai közül Goina Teodor professzor idézte meghatódottan a múltat, majd a hosszan megtapsolt egykori dékán, Ádám Lajos professzor emlékezett az egyetemalapító nagy elôdre, Hankó Zoltán tanárra. Rácz Gábor professzor valamint az elsô Marosvásárhelyen végzett évfolyam nevében Rácz Kotilla Erzsébet professzor levelét Rogosca Maria eladótanár olvasta fel.
Az ünnepség végén jubileumi aranydiplomával jutalmazták az egyetem volt és mai rektorait, a kar dékánjait és nyugalmazott oktatóit. A diákházban tartott elôadással és a jóhangulatú gyógyszerészbállal végzôdô ünnepség egyetlen szépséghibája az volt, hogy a MOGYE dísztermében minôsíthetetlenül rossz a hangosítás, s ezért a közönség nagy része nem hallotta a színvonalas és hangulatos hozzászólások zömét. Annyi neves orvos és gyógyszerész végzettje van az egyetemnek, ha mindenki csak egy kevés támogatással járulna hozzá, egy új, korszerû hangosító berendezés beszerzésével a díszteremben tartandó rendezvények hallhatóvá válnának a közönség számára is.
Vadon nônek, szépek, sérülékenyek... Filmes metaforaként is képesek hatni az érzelmekre. Ebben biztosan mindenki egyetért, aki ma este 8 óra 5 perckor a Duna Tévében megnézi Tölgyesi Ágnes Pipacsok címû megrázó, mégis derûs, fertôzô életszeretetet sugárzó dokumentumfilmjét. A Dunatáj Alapítvány mûhelyének alkotása a februári magyar filmszemle megosztott elsô díjával büszkélkedhet a maga kategóriájában. Nem láttam a többi versenyfilmet, nincs összehasonlítási alapom, de a három ikertestvér kislány és zaklatott családjuk története témaválasztásban, humánus értékeiben, érzelmi töltetében és operatôri megoldásaiban is telitalálat, szakmai elismerésre érdemes.
Az ikrekbôl az egyik bájos, melegszívû, mosolygós kislány mozgássérült, a másik vak, intézetben élnek, családjukhoz ritkán látogathatnak, mégis optimisták, boldogoknak és életerôseknek tûnnek. A távoli faluban alkoholista apjuk éveken át egyedül küszködött a sok gyerek eltartásán, édesanyjuk elhagyta a családot. A most is csak 17 éves nôvérük szinte emberfeletti erôfeszítéssel anyaként gondoskodott róluk. Ô is áldozat, össze is roppant a teher alatt, de képes volt lábra állni, mindent megtenni a kicsikért. Belôle is árad a szeretet, az, ami annyi emberbôl elbujdosott valamerre manapság.
Szomorú a film? Az is. A könnyebben sírók talán meg is könnyezik. De mindenképpen optimizmust, lelkierôt meríthetünk belôle. Ne szalasszák el egy krimiért vagy az éppen soros szappanoperáért.
— Az életet csak az ismeri igazán, aki tud annak mélységeirôl is (Stefan Zweig). Az élet lényeges változásai mindig krízishelyzetben születnek. Meg kell ismernünk a gyötrôdést, meg kell tanulnunk vágyódni az újra, a jobbra. Nincs ijesztôbb a késznél. Azok a személyek, akik készen vannak, az egészséges keresés helyett tompává, befelefordulóvá válnak, válságba kerülnek. Elfelejtik, mellôzik az értékeket, s fôleg a mértéket. Képtelenek megtalálni az új érték és mértékrendszert, mely értelmet ad életünknek, segít elôre lépni. Nem egész, egészséges személyként viselkednek, hanem lelki sérültekként nyilvánulnak meg. Depressziósak, agresszívak lesznek, s megkísérelhetik az öngyilkosságot is — vélekedett Debrecenyi Károly református lelkész, klinikai lelkigondozó, aki az elmúlt héten több elôadást tartott Marosvásárhelyen a lelki betegségek megelôzésérôl, a sérült emberek kezelésérôl.
Véleménye szerint életünkben több olyan szakasz van, amikor törés következhet be, a lelki egyensúly felborulhat, s az egész megsérülhet. Az elsô a csecsemôkor, amikor a kisgyerek találkozik a világgal, s elsô tapasztalatai mély nyomot hagynak életében. Majd következik a hároméves korig tartó önállósodás vagy visszahúzódás, és az óvodáskor, amely a legalkalmasabb a kisgyerekek kezdeményezôképességének kifejlesztésére. Iskoláskorban alakul ki az alkotókészség, ugyanakkor a kisebbrendûség érzése is. Ha a fent említett szakaszok közül valamelyikben a fejlôdô egyént kellemetlen benyomások érik, rossz tapasztalatokkal gyarapodik, további lelki fejlôdése veszélyben van. Az elôadó szerint nincsenek tökéletes, csak jó édesanyák, akik szeretetükkel és odafigyelésükkel továbbsegítik gyerekeiket. Közmondás szerint a szülôknek is csak az elsô 15 év nehéz, s ennél csak a serdülônek nehezebb. Azok a személyek, akik fiatal felnôttkorukban (21-25 év) nem tudják önmaguk számára meghatározni férfiúi illetve nôi mivoltukat, házastársi/szülôi feladataikat, nem találják meg/fel önmagukat, sérülékenyek, befelefordulók lesznek, s válságba kerülnek. Életünkben fordulót jelenthet az érett felnôttkor (25-45) is, amikor beleeshetünk az önzô anyagiasság vagy a külön utak kísértésébe, amikor nem az lesz a fontos, hogy mit tudok adni, hanem, hogy mit kaphatok, s az újat, a szépet a házastársak nem egymásban, hanem egy harmadik személyben keresik. Válságot élhetünk át a felnôttkor késôi szakaszában (45-55 év) is, amikor a klimaxot kapuzárásnak tekintjük, generációs feszültségekkel kell szembenéznünk, s gyermekek nélkül maradunk. Az azután következô öregedés az az idôpont, amikor a világ kissé odább húzódik, de ez nemcsak nagyobb magányt, hanem nagyobb szabadságot is jelenthet.
Életünk mélypontjain tôlünk és a körülöttünk élôk hozáállásától függ, hogy a válságból a depresszióba, az önpusztítás kísértésébe, vagy a megújulásra, az új életcél megtalálására jutunk. Az a fontos, hogy merjünk segítséget kérni hozzátartozóinktól, barátainktól, akár az idegenektôl is. Közösen könnyebb megtalálni az új megoldást, könnyebb továbblépni. Valahányszor a mellettünk levô embernek szüksége van segítségre, ne feledjük, hogy csak mértéktelen szeretettel, s odafigyeléssel segíthetünk "keresni", s hogy bármikor nekünk is szükségünk lehet egy kinyújtott kézre, egy baráti beszélgetésre — tanácsolta az elôadó, aki ideje nagy részét a budapesti daganatos betegek között tölti, velük beszélget, nekik segít életük utolsó percéig vigaszt, reménységet találni.
Székelykaput avattak a Baranya megyei Patakpoklosiban. A falu lakói ezzel is jelezni kívánják, hogy a székely népmûvészet e reprezentatív alkotása számukra is jelkép és érték. Errôl Pajzs József, a helység polgármestere avatóbeszédében a következôket mondotta: "A kapu mögött testvérek élnek, itt dolgoznak, játszanak, dalolnak és mosolyognak. Aki ide belép, az egy kedves családba csöppen, itt van védelem, itt van segítség, itt növekszik a jó, terjed a szép, kivirul a barátság."
A Gernyeszeg—Patakpoklosi testvérfalui kapcsolat keretében megyénkbôl is jelen volt egy küldöttség. Balázs Péter, Gernyeszeg polgármestere az ünnepi köszöntôjében hangsúlyozta: "Örömmel tölt el, hogy itt lehetünk veletek, együtt ünnepeljük március 15-ét, és együtt avatjuk fel ezt a székelykaput, amelyet az anyaországi magyarok is sajátjuknak tekintenek."
Ez a találkozás azonban több volt mint egy közös ünneplés. A testvérfalui kapcsolatok kiszélesítése volt a látogatás másik célja. Ezért volt jelen a küldöttségben Lukácsi Szilamér erdôcsinádi lelkész, Ercsei György, Marossárpatak polgármestere, Zima Ferenc vállalkó és tanácsos Sáromberkérôl, ezenkívül vállalkozók és tanácsosok Gernyeszegrôl és Körtvélyfájáról: Sipos Attila alpolgármester, Berekméri Gyula, Berekméri István, Balogh József, Incze Jenô, Rusz Mihály, Szabó Gyula, Szabó József.
A küldöttség tagjai meglátogatták azokat a helységeket, amelyekkel testvérfalui kapcsolatokat akarnak létesíteni, elbeszélgettek azok vezetôivel, közös istentiszteleten vettek részt, melyen az igét Lukácsi Szilamér lelkipásztor hirdette. Egybehangzó vélemény volt az, hogy bár nagyon fontos a barátság és összetartozás érzésének ápolása, ez önmagában még nem elég. Ki kell alakítani egy gazdasági, mûvelôdési, oktatási kapcsolatrendszert is. Ezek a testvértelepülési kapcsolatok elsôsorban gazdasági együttmûködések során válhatnak gyümölcsözôvé. (Nem véletlen, hogy több vállalkozó volt jelen mindkét oldalról.) Ugyanakkor kölcsönösen tanulhatunk is egymástól. Ha az egyesült Európa felé igyekszünk, akkor nagy jövôje van ezen kapcsolatoknak. Ha országunk lemaradozik ezen az úton, akkor nekünk még inkább szükségünk van ezekre a kapcsolatokra.
Szováta és Balavásár között súlyosan megrongálódott az országút. Az ok prózai: több mint harminc évvel ezelôtt építették, új aszfaltszônyeget pedig azóta csak néhol terítettek le.
Makfalván és környékén a legrosszabb a helyzet: aszfalt tulajdonképpen már nincs is, gödör gödör hátán, az út szélén pedig figyelmeztetô tábla, miszerint a megengedett felsô sebességhatár 10 km/h. Ezt a sebességet figyelmeztetés nélkül sem lépi át senki; mindenki gondol autója "egészségére".
Szabó László, a gépészeti részlegért felelôs mûhelyvezetô mérnök úgy tudja, hogy a Országutak Igazgatóságának brassói területi fôosztálya a Conas nevû céget bízta meg a javítások elvégzésével. Az idôjárás függvényében határoznak a munkakezdés idôpontjáról, erre elvileg tegnap lehetôség volt. Az elôzetes tervek szerint a megye Parajd felôli bejáratánál kezdik a kátyúzást, onnan haladnak befele.
Illetékes vélemény szerint erre számítani lehetett, hiszen évrôl évre ismétlôdô jelenség, hogy tönkremennek az utak, amennyiben nem kerül új aszfaltszônyeg a régi helyére. Így történt idén a megyében szinte mindenütt, beleértve a városok és falvak útjait is. Komoly anyagi tartalékok hiányában szinte sehol nem futja fôjavításra, s még abban az esetben, ha kikerül a teljes felújításra szánt összeg, sem biztos, hogy néhány év múlva nem lesz szükség újabb foltozásokra. Pillanatnyilag mindenütt gondok vannak, sokfele van javítanivaló. Szabó László szerint Déda "fölött" sem igen rózsás a helyzet.
Ami tény: Ispas Gheorghe, az Országutak Igazgatósága marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje tegnap Brassóban tárgyalt idôszerû problémákról. A napirendre remélhetôen bekerült a szovátai út problémája is.
Az idôszerû mezôgazdasági munkálatok egyike a cukorrépa vetése. Megyénkben hagyománya van a cukorrépa-termesztésnek, nagyon sok gazdálkodó kisebb-nagyobb parcellákon termeszti ezt az ipari növényt, ezért úgy véltük, érdemes a termesztéssel kapcsolatos szakismeretekrôl beszélni. A kérdésekre Neacsu Ioan, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal mérnöke válaszol.
— Milyen területen érdemes cukorrépát termeszteni?
— A legtermékenyebb talajokon, összetételük szerint, nem lazák és nem kötöttek.Lehetôleg minél közelebb legyenek az átvevô-központokhoz. Jó elôvetemény (szalmás gabonák) után érdemes földbe húzni a magot. Jó, ha megjegyzik a gazdák: ne végezzünk cukorrépavetést olyan növények után, amelyek szelektív gyomirtókkal voltak kezelve.
— Nagyon sokan érdeklôdtek a mûtrágyák használata felôl.
— Nitrogéntartalmú mûtrágyákat lehet használni szakaszosan, az összmennyiség 2/3-át vetés elôtt, 1/3-át vetés után, június közepéig, amikor a növénynek 6-7 kifejlett levele van. A foszfor- és káliumtartalmú mûtrágyákat ôsszel alkalmazzák. A legmegfelelôbb mûtrágyázást komplex mûtrágyával végzik, amelyben N-bôl 15%, P-bôl 15%, K-ból 15% hatóanyag van.
— Hogyan készítjük elô a magágyat?
— Tavasszal a 30 cm-es ôszi mélyszántást tárcsázással egyenlítjük el. A talaj gyomtalanítását és fellazítását kombinátorral végezzük. A talajmunkálatokat 3-4 cm mélységig ajánlatos végezni és vetés elôtt gyûrûs hengerrel lenyomtatjuk.
A vetés elôtti vegyszerezés elôsegíti 40- 50%-ban a kultúra tisztántartását 40-50 napig — az elsô szakaszban. A következô gyomirtók használatát ajánlom: DUAL 500 EC — 2,5 l/ha; PIRAMIN FL — 3 l/ha. A gyomirtókat a talajlazítóval (kombinátor) beledolgozzák az elôkészített magágyba.
A vetést idejében végezzük, nem túl korán, de nem nagyon késôn. A magágy elkészítése és a vetés között nem lehet nagyobb idôköz, mint 3-4 nap. A talaj hômérséklete minimum 5 C fokos legyen. A vetés mélysége 2-4 cm, a sorok közötti távolság 45 cm, míg a magok közötti távolság a sorban 15- 18 cm. A vetôgép óránkénti sebessége vetés közben 4 km. A következô feltételek között nem szükséges a növény ritkítása: ha a vetéshez 90% csíraképességgel rendelkezô magot használunk; ha a vetéshez drazsé-vetômagot használunk; ha a soron lévô távolság nem kisebb 15-18 cm-nél, vetés elôtt gyomirtott talajon; ha a vetés jól elkészített és elegyengetett magágyban történik; ha a vetést egy jól beállított és jól mûködô vetôgéppel végezzük.
Szerda volt és március 17-e, mikor a román gazdaságot megrengette a lej árfolyamának a zuhanása. Majd megmondják az okosok, hogy mennyivel, de addig is pánik van a gazdasági szereplôk körében és ez így is marad. Engem nem a hivatalosok és a különbözô prokátorok "elmélkedései" érdekelnek, hanem az az egyszerû tény, hogy az ország 1999 évi költségvetésénél a különbözô számításokat olyan alapon végezték, mely szerint egy USA dollár 11.400 lejt ér. Alig telt el az évbôl 76 nap, a dollár hivatalos keresztárfolyama már 15.150 lej lett. Aggodalmaimból semmit sem von le, ha ez a szám 290-nel kevesebb, mint ahogy mondják.
A román gazdaság csôdjének ezt a változatát éppen elegen magyarázzák, sôt megmagyarázzák.
Van, aki úgy véli, hogy ez azért van, mert Románia egyszerre nagy összeget fizetett ki dollárban, a törlesztendô adósság és kamat fejében. Ez igaz is. De azt is tudni kell, hogy ezt, illetve ennek hatását ki lehet számítani és az ellenlépéseket idejében ki lehet dolgozni.
Egy másik vélemény szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya emelte meg ilyen durván a dollár lejhez viszonyított árfolyamát. Ebben is van igazság. A román külkereskedelmi mérleg évek óta deficittel zár és a lej kárára befolyásolja a valutaárfolyamot. De még ez sem az igazi ok, mert ennek a hatása is elôre kiszámítható, nem rejt magában semmiféle meglepetést.
A meglepetés egészen máshonnan jön, mégpedig a gazdaság ama részébôl, amit sem a központi bank, sem a pénzügyminisztérium nem képes felügyelni. Ez pedig nem más, mint a feketegazdaság és az ennek kedvezô korrupció. Téves az a hiedelem, hogy csak nálunk van feketegazdaság. Nincs a világnak olyan országa, amely meg tudná magát ettôl védeni. A különbség annyi, hogy máshol felbecsülhetô, kiszámítható ennek a gazdaságnak a nagysága, mégpedig a saját nemzeti pénzének a forgalmából. Nálunk viszont a feketegazdaság idegen pénznem, a dollár- (és a márka) forgalmon alapszik. Ezért van az, hogy a szakemberek különbözô nagyságrendû feketegazdaságot becsülnek meg.
Hallottam olyan véleményt, hogy a helyzet orvoslása végett a lakossági dollárbetétek kamatát meg kell emelni. Szerintem ez nem sokat érô megoldás. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy mekkora az a valutamennyiség, ami a lakosságnál van — és nem forog —, viszonyítva a feketegazdaságban használthoz. Ez utóbbi helyrôl közvetlen úton kivonni a valutát nem lehet. Ennek egyetlen módja van: a feketegazdaság sürgôs és erélyes szûkítése.
Ehhez a szûkítéshez viszont a korrupció szûkítése is feltétel. Korántsincs szándékomban azt állítani, hogy másfele nincs korrupció. Ott is van korrupció, ahol jól mûködik a piacgazdaság. Csak ott a piaci konkurencia felügyeli a szereplôk ügyleteit, a hatalom megoszlása fékezi a korrupciót. Nálunk viszont a korrupció elleni harcot a lázas semmittevés jellemzi, és amíg ez így van, addig a feketegazdaságnak lesz pártfogója.
Visszatérve a valutaforgalomhoz, érdemes egy mindenki által ismert képet felidézni. A városban két futballcsapatra elegendô engedély nélküli utcai pénzbeváltó mûködik. Az ezek által lebonyolított valutaforgalom messze kívül van a felügyeleti szervek látókörén. Pedig van ilyen szerv bôségesen, mind a pénzügy-, mind a belügyminisztérium keretében. Mégis mûködnek, sôt, valamelyik nap magamban azt is megmosolyogtam, hogy köszönô viszonyban is vannak. Míg ezek a "fiúk" aktívak, addig a lakosságnál levô dollár elsôsorban nem a bankok vagy az ellenôrzött pénzváltók felé fog áramlani, hanem a feketegazdaság felé.
Alapvetô megoldást a piacgazdaság, a privatizáció jelentene. Sajnos, ez már nagyon unalmas téma. Itt esetleg annyit, hogy potentáltak szeretnek dicsekedni azzal, hogy mennyiért adtak el egy stratégiailag is fontos vállalatot. Én jobban szeretném, ha azzal dicsekednének, hogy kinek adták el. Egy multinacionális vállalat mint vásárló sokkal több elônyt jelent az országnak, mint egy másik, valamilyen technológiát vagy know-how-ot meghonosító vállalat. Nem érdektelen tudni azt is, hogy európai betagolódásunk nem az állam elnökétôl vagy külügyminiszterétôl függ, hanem elsôsorban a multinacionális vállalatoktól, illetve azok érdekkörétôl.
Unalmas arról a gazdasági gyógyírról is beszélni, amit a belpolitika vagy a stabil jogrend jelentene. Ezt is ismeri mindenki.
Amit a lakosság a március közepén lezajlott gazdasági pánik utórezgéseként várhat, az a monetáris politkában beálló változás. Nevezetesen az, hogy a központi banknak csökkentenie kell a betéti kamatlábat. Sajnos, a mindenkori kormányok és velük együtt minden hatalmi szerv a nemzetközi pénzintézetektôl és Isarescu úréktól várja a mentôövet, valamint a megoldást.
Karba tett kézzel pedig csak sült galambot lehet remélni.
Aki a múltba tekint, a jövôbe lát, tartja a szólás. Minden közösségnek ismernie kell történelmi múltját, éppen az okos jövôtervezés érdekében. Makfalva népe büszke lehet történelmi múltjára, hiszen Orbán Balázs szerint a vidék szellemi központja volt évszázadokon át. Gyakran vállalta az úttörô szerepet az oktatási intézményteremtés útján.
Idén 155 éves a makfalvi óvoda, megyénk elsô óvodája, melyet 1844-ben alapítottak, és azóta folyamatosan mûködik. A közel négyszáz éves makfalvi oktatás történetének (az elsô iskola 1610 táján létesült) utolsó 160 esztendeje elválaszthatatlan báró Wesselényi Miklós szellemétôl, aki a nép felemelésének egyik lehetséges eszközét éppen az oktatás fejlôdésében látta. Ezért is kértük, hogy iskolánk felvehesse a Wesselényi Általános Iskola nevet. Balítéletek (1831) címû könyvében a nevelésrôl így írt:
"Hazafit s polgárt, s csak ezt kell minden emberbôl nevelni: mert aki ezzé nem válik, el van annak rendeltetése vétve... Legfôbb s legnemesebb célja s rendeltetése tehát az embernek az lévén, hogy hasznos polgárrá, s munkás és hív hazafivá váljék: ennek kell a nevelésben annak legelsô kezdetétôl fogva alapját megvetni.
Kicsiny a makk, mely elvettetik, de benne vagynak gyönge csírájában a bizonyra kifejlendô hatalmas tölgy minden ágai, levelei. Gyönge a csemete, melyet gondos kézzel ültetünk: de minthogy ültetjük, jó földbe tesszük, ápolgatjuk, hasznos, erôs gyümölcstermô fává nô. Nem lehet gyönge jövésekbôl egy már hûs árnyékot adó lugast csinálni: de arzzcá kell a még vékony s kevés leveleket nevelô vesszôket hajtani; ilyen irányt adva kell azokat gondosan nevelni: mert ha vadon felnônek, nem fognak hajlani, ha erôlteted, eltörnek... Ha a gyermek szívében s érzésében is a jó hazafivá válás magva nem vettetik, elhûl, elvadul annak míveletlen földje, s az elkésett vetés ki nem kél, vagy meg nem érik. Éppen az élet elsô tavasza bír azon élesztô zsengével, mely a természetre oly szükséges... Az élet nyara érlelésre van... Jaj annak, ki az ôsz eljöttével veszi észre, hogy a hazafiság hasznos magva földébe nem vettetett... az öregség tele fagylal s nem érlel."
Mindezekbôl kitetszik, hogy a nagy reformer milyen fontosnak tartotta a nevelés zsenge korban való megkezdését.
A kisdedóvó (gyermekkert) ôsei Hollandiában, a XVIII. században keletkeztek, s játékiskolák nevet viseltek. Magyarországon Pestalozzi és az angol Wilderspin hatása alatt Bruswick Terézia grófnô 1828-ban Budán létesítette az elsô kisdedóvó intézetet, amelyet ô "angyalkert"-nek nevezett. 1836-ban alakult meg az Országos Kisdedóvó Egyesület, melynek tevékenysége során vidéken is sorra alakultak az óvodák. Európában elôször, Franciaországot és Svájcot is megelôzve, az 1891-ben elfogadott törvény szabályozta a kisdedóvók tevékenységét.
Büszkék lehetünk arra, hogy az elsô óvoda megalakulása után alig 16 évvel már falunkban is megalakult és fenn is maradt e hasznos oktatási intézmény, melyrôl Orbán Balázs így ír A Székelyföld leírása címû mûvében:
"A mi Marosszék nevelésügyét illeti, e téren nagyon sok a teendô, van ugyan a reformátusoknak Marosvásárhelyen egy virágzó fôtanodájuk jogi tanfolyammal, ugyanott van a katholikusoknak is egy gimnáziumuk Makfalván pedig a Wesselényi-féle elemi iskola, Nyárád-Szeredán egy keletkezôben levô másik, de mindez még nem felel meg a 100.000 meghaladó lakosság szellemi szükségleteinek...", majd ezt olvashatjuk: "... ez iskolával egy kisdedóvoda is van egybekötve, egyedüli, mely az 1844-ben Marosszéken alapított három kisdedóvodából életben maradt. Ezen kisdedóvók 1844-ben a székgyûlésen alapultak. Makfalván, Mezô- bándon és Mezô-madarason, alapul szolgált az akkor gyûlt 400 Fr és a szék havasain a fájizási és legeltetési díjak megkettôzése, melybôl hovatovább több kisdedóvók lettek volna alapítandók. Fájdalom, hogy a meglevôk is megbuktak, a mezô-bándi kocsmává alakult át, a madarasi csendôr tanyává, s csakis a makfalvi áll még fenn."
A makfalvi Wesselényi Kollégium mellett mûködô óvoda elsô "óvónénijét", pedagógusát Kusztos Andrásnak hívták és Zsibón szerezte képesítését. Lelkiismeretes, eredményes munkája során egyre több falusi kisgyermek nyert felkészítést a nagy kalandra, az iskolára. Áldott legyen emlékezete!
Ma óvodánkban 45 gyermekkel két szakképzett óvonô foglalkozik igen eredményesen. Bátran állíthatjuk, hogy intézményünk ma egyike a legjobban felszerelt falusi óvodáknak. Hála ezért, na nem, az 1989-es fordulat utáni oktatásügyi politikának, sokkal inkább a jól mûködô testvérkapcsolatnak. Falunk ugyanis hathatós támogatást kapott és kap folyamatosan a hollandiai goesi református testvérgyûlekezettôl. Így szép bútorzat, rengeteg játék, jó pedagógiai érzékkel párosuló gondoskodás teszi széppé, barátságossá a környezetet a kicsik számára. A kinti játékfeltételek még jobbításra szorulnak, melyet helyi és szülôi támogatással szándékozunk megoldani.
Visszapillantva a múltba, számbavéve a jelent, büszkék lehetünk az évfordulón. Ha elfogadjuk Bolyai gondolatát, miszerint "minden közösség annyit ér, amennyi értéket teremt", úgy Makfalva példamutatóan felvállalta évszázadokon át a szellemi értékek, intézmények teremtésének gyönyörûségesen nehéz feladatát. Így válhatott a vidék szellemi központjává. De ez a múlt egyszersmint kötelez! Méltónak lenni a nagy elôdökhöz, a XXI. századra nevelvén gyermekeinket. Egyáltalán nem könnyûnek ígérkezô feladat. A gyermekeink iránt érzett szeretet, az anyanyelvû oktatás iránt érzett felelôsség bizonyára átsegítenek majd a nehézségeken. Mindennapjainkban eligazítanak Sütô András sorai, az élô lelkiismeret gondolatai:
"Mit csináltál a rád bízott tálentumokkal? Nincs más számonkérés: csak gyermekeink tekintetében: Ahány szóra váró gyermek, a jövônek megannyi lámpása a meglódult idôben."
Fülöp Irén tanár, a Makfalvi Általános Iskola igazgatója
Igen, így van ez, "Rossz helyen születtünk, és rossz idôben", mondta Hobo, és mondják elég gyakran velem egykorúak. Nem tudom, ki a hibás ezért, talán a gólya számította el az idôpontot és a helyet, vagy a szülôk nem voltak jósnál, hogy megfontolják a dolgokat. Huszonegy éves lány vagyok. Végelkeseredésemben és végkiábrándultságomban folyamodom e cikk megírásához. Hála Istennek egészséges vagyok, és nem szorulnék szociális segélyre, ha a társadalom helyet és lehetôséget adna a velem egykorúak számára. Leérettségiztem a kolozsvári református kollégiumban, és büszke vagyok rá. Majd elmentem külföldre. A kíváncsiság vitt el nyugatra. Volt alkalmam megismerkedni velem egykorú németországi fiatalokkal, akiknek távol sem az a gondjuk, ami nekünk. Ôk már kb. 16 évesen számítógépes teszten választják ki a nekik megfelelô pályát, s tanáraik segítségével meg is valósítják álmaikat, továbbá biztosak abban, hogy pár év múlva azok lesznek, akik lenni akarnak. Az ô gondjuk a divat, a luxus, a nagy kirándulások. A francia fiatalok esetében is így áll a dolog. Elméláztam a francia fiatalok lá