|
LI. évfolyam 70. (14123) |
1999. március 25. Csütörtök |
Azt követôen, hogy Belgrád kedden este "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet, Javier Solana NATO-fôtitkár szerdán a román kormányfônek küldött üzenetében "elfogadhatatlannak" minôsítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést — vált ismeretessé a külügyi szóvivô szerdai sajtóértekezletén.
A külügyminisztérium szokásos heti sajtótájékoztatóján Simona Mirela Miculescu szóvivô a NATO-fôtitkár üzenetérôl tett bejelentésének bevezetôjében számolt be arról, hogy kedden éjjel a jugoszláv külügyminisztériumba rendelték a Jugoszláviával szomszédos országok nagyköveteit, s felhívták a figyelmüket arra, hogy politikai és katonai következményei lehetnek egy "Jugoszlávia elleni NATO agressziónak".
A szóvivô ezt követôen tért rá Solana üzenetének részletes ismertetésére. Mint elmondta, Javier Solana NATO-fôtitkár szerdán üzenetet küldött Radu Vasile kormányfônek. Ebben Solana leszögezte, hogy a NATO elfogadhatatlannak tartaná, ha a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Románia területi egységét, politikai függetlenségét és az ország biztonságát fenyegetné. A fôtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetség fontosnak tartja Románia politikai és katonai biztonságát, mivel a NATO tagállamok biztonsága közvetlenül összefügg a partnerországok biztonságával.
A szóvivô a külügyminisztérium álláspontját a következôképpen fogalmazta meg: Románia aggodalommal figyeli a koszovói válság alakulását azt követôen, hogy nem sikerült elérni az ideiglenes megállapodás aláírását. Románia bízik abban, hogy az utolsó pillanatban a jugoszláv vezetés álláspontjában olyan változás történik, amely lehetôvé teszi a NATO katonai csapásának elkerülését.
A szóvivô hangsúlyozta: a koszovói konfliktus megoldásának módját illetôen Románia eddigi álláspontja változatlan, továbbra is érvényes az államfônek az a nyilatkozata, hogy amennyiben a párizsi tárgyalások kudarcba fulladnak, szükséges és törvényes a NATO beavatkozása.
Rendkívüli állapot Jugoszláviában
A jugoszláv kormány kedd este közvetlen háborús fenyegetettségre hivatkozva azonnali hatállyal kihirdette a rendkívüli állapotot.
Momir Bulatovic jugoszláv miniszterelnök a rendeletet az állami televízióban olvasta fel. Közölte, hogy "az intézkedést a közvetlen háborús veszély, az országot fenyegetô NATO-agresszió tette szükségessé.
Jugoszlávia a NATO fenyegetésének van kitéve, ami ellentmond a nemzetközi normáknak és közvetlen agressziós fenyegetést jelent egy szuverén állam ellen" — mondotta. A Jugoszlávia elleni NATO- támadás növekvô veszélyével dacolva a szerb parlament keddi rendkívüli ülésén elutasította a koszovói nemzetközi katonai erô (KFOR) tervét, a Jugoszláviával szembeni katonai fenyegetést és a NATO-katonák összevonását Jugoszlávia határai mentén.
Az ülésen Milan Milutinovic szerb elnök hangsúlyozta: a nemzetközi összekötô csoport autonómiatervezete a koszovói külföldi katonai jelenlétet és a fôként albánok lakta tartomány feletti szerb szuverenitás elvesztését jelentené Belgrád számára.
Az esti szavazáson a honatyák nagy többséggel (a jelenlévôk 191 "igen" szavazatot adtak le, tartózkodás és ellenszavazat nem volt, 8 képviselô pedig nem szavazott) utasították el a KFOR- t. Hasonló arányban szavazták meg azt is, hogy az (önálló belgrádi) autonómiatervezet (albán) aláírása után a parlament kész megvitatni a koszovói nemzetközi jelenlétet, az egyezmény végrehajtásának felügyeletére.
Bill Clinton amerikai elnök kedden bejelentette: a NATO egységes abban az elhatározásában, hogy kész katonai csapást mérni a szerb erôkre, amennyiben Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem teljesíti a Koszovóval kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi követeléseket. "Ha Milosevic nem hajlandó a békére, akkor mi készek vagyunk arra, hogy korlátozzuk hadviselô képességét" — fogalmazott Clinton.
Az elnök egy közalkalmazotti értekezleten beszélt, és hosszasan ecsetelte hallgatósága elôtt, miként befolyásolhatják az amerikaiak életét, helyzetét a távoli Koszovóban történô dolgok. Több törvényhozó jelezte ugyanis neki — mondta -, hogy ôk egyetértenek ugyan a Balkán tekintetében követett elnöki politikával, de választóik nem tudnák megtalálni Koszovót a térképen.
A határozott fellépés érvkészlete az volt, amit Clinton már számos más alkalommal is kifejtett: a koszovói ellenségeskedések átterjedhetnek a környezô országokra, megingathatják egész Európa stabilitását, márpedig Amerika megtanulta a második világháborús leckébôl, hogy Európa stabilitására ügyelnie kell.
"Megtettünk mindent a békés rendezés érdekében" — jelentette ki, utalva Richard Holbrooke kedden meghiúsult kísérletére is. Holbrooke szerinte azért nem járhatott sikerrel, mert Milosevic továbbra is tagadja saját felelôsségét a válságért, és a nemzetközi közösséget vádolja.
Az elnök hangsúlyozta, hogy nagyon ellenére van katonai erô alkalmazásának elrendelése, de "ha meg kell tenni, akkor meg fogom tenni".
A rámenôs tárgyalási stílusáról ismert Richard Holbrooke elôzô nap érkezett Belgrádba. Ugyanezen a napon délután tárgyalt a jugoszláv elnökkel Christopher Hill amerikai diplomata, Borisz Majorszkij orosz közvetítô és Wolfgang Petristch EU-megbízott. A hármas — mint Petritsch késôbb közölte — nem jutott dûlôre Miloseviccsel, aki semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó.
Holbrooke a Hyatt szállóban kedden kora este újságírókkal közölte: a találkozókon egyetlen kérdésben sem sikerült áttörést elérni.
A koszovói albánok által már a múlt héten elfogadott egyezmény belgrádi jóváhagyására ilyen módon csekély lehetôség mutatkozik. — Belgrádban ismerik telefonszámainkat — tette hozzá Holbrooke.
A Jugoszlávia elleni NATO-csapások megingatják a koszovói helyzetet, és súlyos károkat okoznak az orosz-amerikai kapcsolatoknak, az európai stabilitásnak — jelentette ki Jevgenyij Primakov orosz kormányfô, aki szerdán a kora reggeli órákban tért vissza Moszkvába.
Az orosz politikus különgépe alig néhány óra repülôútra volt Washingtontól, amikor Primakov — Jelcin elnökkel egyeztetve — a visszafordulás mellett döntött, tekintettel a várható NATO- csapásokra.
Oroszország elvei nem képezhetik alku tárgyát: egy dolog az IMF-fel folytatott hiteltárgyalások kérdése, s egészen más Koszovó problémája — szögezte le szerda reggeli moszkvai sajtónyilatkozatában Primakov, utalva arra, hogy Michel Camdessus- vel, az IMF ügyvezetôi igazgatójával moszkvai találkozóban állapodott meg telefonon.
Az orosz kormányfô újólag úgy foglalt állás, hogy az erôszak nem hozhat megoldást a koszvói válságra, hanem éppen az ellenkezô irányban hat majd.
Klaus-Peter Klaiber NATO-fôtitkárhelyettes szerdán a Deutsche Welle német rádióállomásnak nyilatkozva kijelentette, hogy várakozásai szerint már a szerdai nap folyamán, de legkésôbb szerda este megkezdôdnek a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásai.
Hozzátette, hogy az észak-atlanti szövetség egyelôre robotrepülôgépekkel igyekszik kárt okozni a jugoszláv fél légvédelmében.
(Lapzártáig nem érkezett megerôsítés a légicsapások megkezdésérôl)
Hosszas huzavona után a képviselôház mezôgazdasági szakbizottsága napirendre tûzte a 169. számú, a mezôgazdasági területek visszaadásáról szóló törvény második részét. Miért volt ez a huzavona? — kérdeztük Kelemen Atilla képviselôt, a bizottság alelnökét.
— Minden, jelenleg kormányon levô, de nem kormányon levô pártnak is választási ígérete volt az, hogy rendezik a 18-as földtörvény által nem kis mértékben összekuszált földügyeket. A dolog immár harmadik éve húzódik, s többek között azért nem oldódott meg, mert a kormánypártokon belül is éles ellentétek voltak, részben a földtulajdon visszajuttatásának mennyiségérôl, részben milyenségérôl is. A Demokrata Párt kezdettôl nem akart beleegyezni az 50 hektár szántóterület, illetve a 30 hektár erdô visszajuttatásába.
A most letett törvénytervezet kompromisszum eredménye volt, hiszen én magam és az RMDSZ frakció kezdettôl feleslegesnek láttuk, hogy egy úgynevezett igénybejelentô törvény szülessen, ami csak felkavarta az indulatokat. Ennek több határideje volt, tologattuk a papírokat, viszont az igények bejelentése még inkább összekavarta a helyzetet országszerte.
— Mirôl szólt az igénybejelentés törvénye?
—Tulajdonképpen nem volt más, mint hogy a polgármesteri hivatalok bevették az igénylôktôl a kérvényeket, ami olyan furcsa helyzeteket eredményezett, hogy például a 42-bôl 30 megyében több földet igényeltek a megye összterületénél. Tehát valami hiba történt. Kétszeresen is komolytalannak érzem ennek a törvénynek az alkalmazását, illetve az igények bejelentését. Nagyon sok olyan földterületre jelentettek be igényt, amirôl a család is nagyon jól tudta, hogy valamilyen módon, akár zsebszerzôdésekkel, de már eladták a volt tulajdonosok. Most pedig kéri a volt tulajdonos is, és az is, akinek eladták. Sokan kaptak földet az 1948-49-es földosztáskor, azzal 1962-ig belépett a téeszbe, s azt a földet most az is kéri, akitôl annak idején elvették, és az is, aki bevitte a téeszbe.
— Kinek/kiknek a hibája az ilyenszerû helyzetek kialakulása?
— Részben az igénylôk, részben a polgármesteri hivatalok komolytalansága az oka, akik válogatás nélkül vettek be minden kérést. A helyzetet még tovább bonyolította, hogy a Demokrata Párt mindenképpen az állami gazdaságok megtartására törekszik, Trita Fanita, a szenátus mezôgazdasági szakbizottságának DP-s elnöke be is terjesztett egy ilyen irányú törvényt. Ez egymillió-kétszázezer hektáron próbálja fenntartani az úgynevezett állami gazdaságokat. Semmiképpen nem értjük, hogy jutott el a szenátor ekkora földterülethez, hiszen az úgynevezett királyi domíniumok, melyek az állami földterületek egyik alapját képezhetik, 500 ezer hektár körül mozognak. Az úgynevezett lecsapolásokból származó területek talán még 250-300 ezer hektárt tehetnének ehhez. Tehát maximum 800 ezer hektár jöhet szóba, de semmiképpen egymillió-kétszázezer. Az csak tovább bonyolította a helyzetet, hogy amikor a 169-es számú törvénynek a második részét a koalíció benyújtotta, a Parasztpárt megtagadta az aláírását.
— Vagyis számítottak arra, hogy kemény vita lesz.
— A felfokozott hangulat miatt, amit Vasile Lupu parlamenti alelnök, a törvény egyik kezdeményezôje sarkos és éles nyilatkozataival "elôkészített", a mezôgazdasági szakbizottságban egy tût sem lehetett leejteni. Ott volt Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter, Romica Tomescu erdôgazdálkodási miniszter, a mezôgazdasági akadémia képviselôje, különbözô szakértôk, és rengeteg sajtós. Már az alapvitában éles ellentétek fogalmazódtak meg. Váratlan fordulatot hozott, hogy a PDSR egyezségre jutott a Parasztpárttal és abban a formában hajlandó megszavazni a törvényt, ami a mi elképzelésünk is: 50 hektár szántóterületet, 30 hektár erdôt adnak vissza.
Az erdôterületekrôl külön vita folyik, mert hiába jelent meg már egy éve az erdészeti minisztérium rendelete, amely megtiltotta a tarvágásokat azokon a területeken, ahol a fakitermelés az esetleg visszaadandó területeket érinti majd. Sajnos, a rendelet dacára, nagyon sok helyen azokat az erdôket vágták az elmúlt esztendôkben, amelyeket visszaigényeltek. Ebben mi is hallattuk hangunkat, és többször is közbenjártunk az erdészeti miniszternél, hogy ezeket a vágásokat leállítsák.
— Nem lesz könnyû rendezni, amit a 18-as törvénnyel elrontottak. Ha nem tévedek, máris többszázezerre rúg a törvény alkalmazása nyomán beindított perek száma.
— A törvény megpróbálja majd rendezni a 18-as törvény által teremtett helyzetet. Éppen Lupu képvielô úr statisztikája szerint e pillanatban körülbelül egymillió per zajlik e törvény alkalmazása miatt. Remélem, hogy most letisztul a helyzet. Azt azonban már most le kell szögezni, hogy a tulajdonbizonylatokat, amelyeket a 18-as törvény értelmében jogosan adtak ki, nem változtaja meg a most készülô törvény sem. Tehát, aki jogosan kapott földet, annak a föld a tulajdonában marad. Az azon felüli igényeket a tartalékokból egészítik ki.
— Honnan tartalékföldek, mikor éppen ön mondta, hogy 30 megyében többet kértek, mint amennyi földterület van? Ráadásul, ha mondjuk egy öttagú család ötször 50 hektárt igényel, mi történik?
— Nagyon komoly munkát kell végezzenek a megyei földosztó bizottságok. Minden kérést alaposan elemezni kell, hogy ne legyenek ilyen átfedések. Tudni kell, hogy nem örökösönként fognak 50 hektárt kapni, hanem örökhagyónként, mindegy, hány örökös van. Azon osztozkodnak az örökösök.
Egyelôre még csak az általános vitáknál tartunk, de a cikkelyenkénti vitákban az RMDSZ-nek újabb nehéz harcot kell majd megvívna, hiszen a csíki közbirtokossági erdôkre, illetve magánjavakra is vonatkozik a törvény. Abban megegyezni látszik a bizottság, hogy a közbirtokossági erdôket, a csíki magánjavakat, illetve a határôrségek erdeit a törvény értelmében akkor adják vissza, mikor ezek a közösségek törvényesen újraalakulnak, a közbirtokosságot újra bejegyeztetik. Most, hogy a PDSR is felsorakozott a törvény mellé és hajlandó megszavazni, a Demokrata Párt minden tiltakozása ellenére a törvény át fog menni. Viszont, ha mi szeptemberig nem tudjuk ezeket a földeket megint kiosztani, újabb esztendôt veszítünk, hiszen a mezôgazdasági év nem január elsején, hanem szeptemberben kezdôdik.
Rendellenességek a kenyérárusításban
Március hónapban a Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal a kenyér és kenyértermékek szállítását, tárolását és kezelését ellenôrizte — tájékoztatna a szerkesztôségünkhöz eljutatott közleményükben. A felügyelôk jelentésébôl kiderül, hogy a marosvásárhelyi Izis Impex Kft. és a jeddi Eva Abc Comimpex Kft. nem megfelelô körülmények között szállítja a kenyeret. Az ellenôrzések során megállapították, hogy a megyeszékhelyi Tudor Com. Kft., az Extra Rt.-hez tartozó Unic, a marosvásárhelyi Cristalex Kft., a Fortuna Rt.-hez tartozó Dacia valamint a Frig Theimer Impex Kft. üzletekben nem az érvényben levô egészségügyi normáknak megfelelôen kezelték és tárolták a kenyeret. A fent említett helyiségekben ugyanaz az eladónô kínálja a kenyeret és veszi át a pénzt, kínálja a süteményeket, déligyümölcsöket, vagy zöldséget.
A fent említett kihágásokért a felügyelôk 4.075.000 lej büntetést róttak ki, s az ellenôrzéseket folytatják.
Közleményében a hivatal felhívja a kenyeret és liszttermékeket forgalmazó kereskedelmi egységek figyelmét, hogy megfelelô helyet rendezzenek be a kenyér tárolására, hogy a termék ne veszítsen minôségébôl. Ugyanakkor ne engedélyezzék, hogy ugyanaz a személy árusítsa a kenyeret s vegye el a pénzt, hiszen a kézen levô baktériumok átkerülhetnek a kenyérre. A fogyasztóvédô hivataltól kapott átirat értelmében, ha a kereskedelmi egységek nem tartják be a követelményeket, a felügyelôség a Közegészségügyi Felügyelôséghez fordul, hogy vonják vissza a higiénás szabályok ellen vétô egységek engedélyét.
A Színház Világnapja a színész szép ünnepe, de a közönségé is. Így hát ünnepeljünk együtt. A Marosvásárhelyi Rádió március 27-én, szombaton délután 16 és 18 óra között a "láthatatlan színpadra" hívja a színészeket, és a rádió 3-as stúdiójába a közönséget. Ígérjük, hogy felejthetetlen színházi élményben lesz részük.
Mûsorfüzet helyett: részletek Shakespeare Hamlet, Szentivánéji álom; Csehov Hattyúdal, Sirály; Szigligeti Ede Liliomfi; Bulgakov A képmutatók cselszövése (Moliere) darabokból, illetve Tompa Miklós Székely körvasút címû naplójából. Közremûködnek Györffy András, Fodor Piroska, Kárp György, Kilyén László, Nagy István, Somodi Hajnal és Szélyes Ferenc színmûvészek.
Akik nem tudnak eljönni a rádióstúdió székhelyére — 1918. December 1. út 109. szám, Marosvásárhely —, azok március 27-én, 16 és 18 óra között a rádiókészülékek elôtt foglaljanak helyet, mert a "láthatatlan színpadról" a mûsor kiválóan hallható.
Különleges, érdekes elôadást ígér Nagy István és a szerkesztô,
1. A közleményt sem a Manpel Rt., sem ennek Vezetôtanácsa, de a dolgozók sem mondhatják magukénak, a következô meggondolásból:
— az Iparkamara 1999. március 19-én kiadott 5067-es bizonylata értelmében, Székely úr és az úgynevezett Vezetôtanács tagjai egyaránt fel vannak funkciójukból függesztve!
— vállalatunk dolgozói és részvényesei mély felháborodásukat és elégedetlenségüket fejezik ki ezúton is az ellen az eljárás ellen, ahogyan megpróbálják felhasználni ôket a vállalattól idegen érdekek fenntartásában.
2. Az a kijelentés, miszerint "Ágoston Margit az Rt. vezérigazgatójának tekinti magát, minden törvényes alap nélkül", arra késztet, hogy megkérdezzük: ön milyen minôségben bitorolta a vezérigazgatói beosztást két hosszú éven át, olyan körülmények között, hogy nem vett tudomást többszörös felfüggesztési határozatokról, annak ellenére, hogy ezek végleges és visszavonhatatlan jelleggel is bírtak. Ön milyen minôségben pazarolta el a részvényesek pénzét?
3. Ami a "bölcsességet" és a "civilizált párbeszédet" illeti, járjon elöl jó példával és várja meg az illetékes szervek ítéletét! Elvégre ugyanabban az országban élünk és ugyanazok a törvények kellene vezéreljék cselekedeteinket.
4. Az általános válság, amelyben ma a Manpel Rt. található, már régebb megkezdôdött. Ennek hatásai ismertek és érezhetôek mindannyiunk részére. Abban a megvilágosításban, hogy a vezetés hatékonyságát, mint olyant, a gazdasági és pénzügyi mutatók tükrében kell megítélnünk, nem érzi-e magát Székely úr HIBÁSnak emiatt a nagyméretû katasztrófáért? Itt csak a vállalat eladósodási fokáról teszünk említést! 1999. január 26-án 63 milliárd lejre rúgott a Manpel Rt. tartozása partnereivel és az állammal szemben, amely tartozás a valutaárfolyam megugrása miatt csak nôtt azóta.
5. Székely úr! Milyen AGA határozatokról beszél? Azokról, amelyeket felfüggesztettek már, vagy amelyeket semmisnek nyilvánítottak a törvény emberei? Vagy arra a vezetôtanácsra utal, amelyet törvénytelen közgyûléseken választottak? Ebben a pillanatban nem létezik egy törvényves határozat sem, amit az ön által szervezett közgyûléseken hoztak! A Manpel Rt. utolsó, törvényes vezetôsége, amit önök ugyan megkérdôjeleznek, a menedzsercsapat volt, melynek teljes jogú vezetôjeként Ágoston Margit van bejegyezve.
6. A válságállapot "egyhítése" céljával ön figyelmezteti mindazon fizikai és jogi személyeket, akikkel a vállalat kapcsolatban áll, hogy óvakodjanak tôlünk! Köszönjük messzemenô jóindulatát! Nem veszi észre, hogy logikájából kilóg a lóláb?
7. A bélyegzô törvénytelen birtoklása miatt, valamint az ön tevékenységét illetô más kihágások miatt több bûnügyi panaszt helyeztünk el az illetékes szerveknél.
Végül még megkérdezzük: miért akar tûz-víz a Manpel Rt. vezetôjeként visszatérni?
Hogy zavartalanul folytathassa majd a vállalatunk kárára és a TAM Rt. javára üzleti ténykedéseit, ugyanis ez utóbbinál ön az egyik fôrészvényes? Vagy olyan "kifizetôdô" kereskedelmi üzleteket akar továbbra is lebonyolítani, mint legutoljára a Proxima Rt.-vel, minek következtében a Manpel- részvényesek 4 milliárd lejjel károsultak, ugyanakkor 1999. január 26-án még nem voltak kifizetve az alkalmazottak 1998-as novemberi és decemberi bérei.
A "bölcsesség" jegyében talán nem ártana elgondolkodni a fentieken.
A Manpel Rt. alkalmazottjainak és részvényeseinek egy csoportja
Tegnap a fôvárosban és a megyeközpontokban tiltakozó nagygyûléseket szervezett a négy országos szakszervezeti szövetség (Fratia RSZSZOSZ, RDSZSZ, OSZT, Alfa Kartell). Marosvásárhelyen több tucat teher és személygépkocsi, valamint mintegy kétszázötven fôs tömeg gyûlt össze a Prefektúra székháza elôtt.
A szakszervezeti szövetségek helyi vezetôi szóltak a jelenlévôkhöz: Vas Stefan, a gépkocsivezetôk szakszervezetének, valamint a Fratia RSZSZOSZ megyei szervezetének elnöke, Ioan Sacarea, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet megyei elnöke, Rusu Sabin, az RDSZSZ helyi elnöke, Sima Zaharie, az OSZT megyei vezetôje, Abodi Gheorghe, a Fratia megyei szervezetének végrehajtó elnöke, Mátyás János, a Matricon szakszervezetének vezetôje. A szónokok valamennyien a szakszervezetiek felháborodásának adtak hangot, ami a kormány, és általában a politikai szféra ellen irányul, amelyek, a felszólalók szerint, képtelenek az ország vezetésére. A különbözô szövetségekbe tömörült érdekvédelmiek közös követelései és megmozdulása a szakszervezeti mozgalom érettségének a jele — hangsúlyozták a felszólalók.
A szakszervezetiek küldöttségét fogadta dr. Dorin Florea prefektus. A küldöttség ismertette a négy konföderáció közös követeléseit. Tehát a szakszervezetiek a miniszteri, közhivatalnoki és cégvezetôi felelôsséget szavatoló törvények megalkotását követelik. A munkajogi törvénykezés több jogszabályának módosítását szorgalmazzák, az állami költségvetés megváltoztatását olyan módon, hogy megfeleljen az érvényes jogrendnek, és tegye lehetôvé a bérek indexelését. Az ÁVA tevékenységének szabályozásában követelik a magánosítás és a cégek ügykezelésének szétválasztását, a gyors privatizációt és az alap feloszlatását, az adózási alap kiszélesítését és az adók csökkentését, az állami ellenôrzés alatt álló szolgáltatások és termékek árának felülvizsgálatát, a gazdaság hatásos fejlesztési stratégiájának kidolgozását és a pénzügyi blokád feloldását. Az RDSZSZ helyi elnöke a szakszervezet és a patronátus együttmûködését szorgalmazta, a feketemunka visszaszorításának érdekében. Ha a követelések nem nyernek megoldást, a konföderációk április 19-én figyelmeztetô, április 26-ától pedig általános sztrájk kirobbantását tervezik.
A prefektus a megyében érzékelhetô, kézzelfogható gondok megoldásában ígért segítséget. A követelések legtöbbje meghaladja hatáskörét, de például az ÁVA helyi kirendeltségérôl hangoztatta, hogy ez a tervek szerint ebben az esztendôben eladja a hatáskörébe tartozó társaságok részvénycsomagjait, így kimeríti tevékenységét. A megyei adminisztratív bizottság tegnap a munkakonfliktusokról is tárgyalt, és elhatározták, hogy intézkednek a kereskedelmi társaságok állam iránti adósságának rendezése érdekében. A feketemunka jelensége ellen is fellépnek a tervek szerint. A felek továbbá abban egyeztek meg, hogy március utolsó napján összehívják a társadalmi párbeszéd bizottságát.
A marosvásárhelyi Biokertész csoport a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székházában vasárnap fogadta a magyarországi Biokultúra Egyesület (a magyar Biogazdálkodók, Környezetkímélôk és Egészségvédôk Egyesülete) elnökét, Frühwald Ferencet, dr. Roszik Péter alelnököt (a Biokontrol Hungária KHT vezetôje), dr. Solti Gábort, az egyesület ügyvezetô igazgatóját. Kíséretükben volt a kolozsvári dr. Tótfalussy Veress Éva, a Babes-Bolyai egyetem biokémiatanára. A marosvásárhelyi Biokertész csoport a nevezett egyesület tiszteletbeli tagja, ahogy a vendégek nevezik, külhoni helyi csoport.
A tanácskozáson megyénkbeli biogazdálkodók mutatkoztak be, többek között Samu Pál tanár a régeni biokertészeket képviselte, Csepán Sándor, Kátai Sándor a radnótiakat, dr. Szabó Sándor, a Radnóti Zöldségtermesztô és Kísérleti Állomás kutatója pedig ezúttal magán-biotermesztôként mutatkozott be. A Székelyudvarhelyrôl és Sepsiillyefalváról meghivottak ismeretlen okok miatt nem jelentek meg a találkozón. A megyénkbeli biogazdálkodók bemutatkozása után Boros Csaba, a Biokertész csoport vezetôje a vendégek elôtt összefoglalta az 1993-as megalakulásuk utáni fontosabb eredményeiket, mint: a csoport tagjainak létszáma évrôl évre növekedik; a megyénkbeli biogazdálkodók az elôzô években csak családjaik számára termeltek, az utóbbi három évben kiléptek a picra, az elsô alkalmat a Marosvásárhelyi-napok várbeli megrendezése adta; a múlt évben a municípiumbeli Cuza Voda utcai napipiacon biosarkot hoztak létre, ahol saját termékeiket értékesítik; felmérést készítettek, ami szerint Marosvásárhely lakosságának 1%-a igényli a biotermékeket; jelen idôszakban Csiszár Melinda, a csoport tagja készíti a Biokertész csoport mûködési alapszabályzatát, amelynek alapján a csoportot jogi személyiséggé nyilvánítják; (magyarán a Biokertész csoport különválik az RMGE-tôl, eddig a tagdíjak 50%-át átadták az RMGE-nek; Boros Csaba a vendégek elôtt nem hallgatta el a gondokat sem: az utóbbi évek bizonyítják, hogy megyénkbe fôleg német és magyar biokereskedôk próbálnak behatolni, céljuk potom áron felvásárolni a nyersanyagot, ezzel szemben a csoport célja az elôállított termékek helybeni feldolgozása, ebben kért segítséget az egyesület vezetôitôl, továbbá kérte, hogy az egyesület valamilyen formában nyújtson segítséget a szakemberképzésben (jelenleg nincs szakképzett biogazdálkodó, aki akár elôadásokat is tarthatna), és ami hatalmas probléma: Romániában nincs megoldva a biotermék- minôsítés.
A Biokultúra Egyesület vezetôi, miután megismerték nagyvonalakban a biokertészkedôk életét, és meghallgatták Boros Csaba beszámolóját, egyenként szóltak a jelenlévôkhöz. Frühwald Ferenc elnök: A biotermesztôk ma már jónéhány tekintélyes országban árutermelési szinten dolgoznak. A nemzetközi kihívások, elvárások menete, alakulása kívánja meg a valós információk terjesztését, amelyeknek a mi területünkön súlya, jelentôsége van. Ezért vagyunk mi ma itt Marosvásárhelyen. Önök itt elkezdtek egy gazdálkodási formát, ma már azon gondolkodnak, hogy miként minôsíthetik termékeiket. Ez már önmagában minôségi ugrás. Családnak vagy piacra termelni? Emlékezzenek, elsôdleges céljuk az volt, hogy a család tagjait, fôleg a gyerekeket olyan termékekkel lássák el, amit az egészséges életmód megkövetel, vagy amely éppen gyógyít. Nos, ma már ha nem minden gazdálkodó terméke jut el a piacra, az nem baj. Ha a szomszéd is kap, akár ingyen a biotermékbôl, ez is piac. Hallottam itt különbözô összehasonlításokat. Ez nem helyénvaló. A bioterméket nem szabad kiemelni az adott gazdasági környezetbôl. Nekünk meg kell küzdenünk elsôsorban saját környezetünkkel. Nálunk, Magyarországon létezik egy bioklub, annak tagjai a mai napig is a hagyományos élelmiszerekbôl vásárolnak, pedig biósoknak nevezik magukat. Ennek ellenére, higgyjék el, azon az úton járunk, amely irányba a világ halad, függetlenül attól, hogy mit mond a helybéli polgármester, vagy a kormány. Magyarországon például ezelôtt néhány évvel 5000 hektáron biogazdálkodtunk, ma már 30000 hektárról kerül le a minôsített biotermék, amelynek 95%-a(!) exportirányú.
Dr. Roszik Péter alelnök: — Az én dolgom a szakmai munkák irányítása, a biotermékek minôsítésérôl tudni kell, hogy adott egy feltételrendszer, amely elôírásainek eleget kell tennie a biogazdálkodónak. Ha az általunk végzett ellenôrzés során minden rendben, akkor a termesztô kap egy elismervényt, ami a minôsítést jelenti. Azon majd gondolkodunk, hogy miképpen segíthetnénk önöket ebbôl a szempontból. Meglehet, hogy az itt elôállított terméket majd ráírjuk a mi jogosítványunkra, hogy a termék kijuthasson külföldre.
Dr. Solti Gábor ügyvezetô igazgató: — Egyesületünknek 46 helyi csoport a tagja, idén Magyarországon 13 biotanfolyamot fejeztünk be, ezelôtt két évvel ötöt. Az elnök úrnak igaza van, jó irányba haladunk. Nagyon kérem a biocsoportok vezetôit, hogy az általunk kiadott Hírlevélben rendre mutatkozzanak be, az elnökséghez pedig juttassák el, milyen szaknyagokra van szükségük, milyen tanfolyamok megszervezését igénylik, azért, hogy tudjuk felmérni, gyakorlatilag mire is van szükségük. Jó, ha tudják, hogy mi minden csoportból egy tagot vagy a vezetôt meghívhatjuk az általunk szervezett biotalálkozókra, útjának, étkezésének, szállásának költségeit az egyesület fedezi. A támogatásokat pedig pályázati rendszerben fogjuk megoldani.
Dr. Tótfalussy Veress Éva bemutatta a kolozsvári biogazdálkodók csoportját, amely 1991-ben elsôként alakult Erdélyben. Elmondta azt is, hogy Funar városában még nem sikerült hivatalosan megjelenniük a piacon, de egymás között cserélgetik áruikat és fôleg tapasztalataikat. Szólt az Ifjú Gazdák Egyesületérôl (IGE) is, amely az RMGE keretében alakult meg Kolozsváron . Minden olyan ifjú tagja lehet az egyesületnek, aki a jövôben gazdálkodással akar foglalkozni. Meglepô módon sok egyetemista iratkozott be.
Végezetül megjegyezzük, hogy dr. Tótfalussy Veress Éva majdnem 30 éve foglalkozik környezetvédelemmel, a Környezetvédelem és mezôgazdaság címû könyve, amely 1976-ban jelent meg közel 300 szakcikket közölt a gyógynövénytermesztésrôl és azok hasznosításáról. A biomozgalommal 1983 után került kapcsolatba. A Kertészet, szôlészet folyóiratból más külföldi sajtóból dokumentálódott, majd 1991-ben felvette a kapcsolatot a Biokultúra Egyesülettel, és azóta kapcsolataik évrôl évre bôvülnek.
Miközben tegnap délelôtt Livia Plaks a szeminárium témavázlatát ismertette, kérdéssel tapintott a lényegre: hogyan tanítsunk történelmet a Balkánon "preparálás" nélkül, lehetôleg európai szemlélettel? Nos, ez volt (kellett volna legyen) a PER-kerekasztal lényegi mondandója, ezen belül természetesen a hazai liceumi történelemoktatás, s azzal járó tankönyv-koncepciója. És mint felvetés, a környezô országok nyelvének és kultúrájának tanítása "bokréta" volt a kalapon.
Súlyos pillanatoknak tanúja a Balkán — mondotta Karl Siebentritt, Washington bukaresti követségének titkára, nyilván a koszovói válságra reflektálva a konklúzióval: hová, mibe sodor népeket az etnikai intolerancia. Az amerikai szerint a balkáni politikai és gazdasági válságokért a kommunista rendszerekre hárul a felelôsség, ám valahogy elmulasztotta szólni a nagyhatalmak ebbéli asszisztenciájáról...
Paul Philippi neves erdélyi német történész úgy véli, hogy vannak ugyan pozitív jelzések, amelyek a romániai történelemoktatás minôségi és tartalmi változásainak szükségességére apellálnak, ám a szuperlatívuszok és az egyoldalú heroizálások még mindig túlsúlyban vannak, úgy, ahogy az a csizmadia diktátornak és "akadémikussá okosodott" asszonyának tetszett. A történelmi — nemzetiségeket is valamelyest érintô — tankönyvírásra vonatkozó személyes emlékeit mondva el, megjegyezte például, hogy tanúja volt, hogy Mihai Viteazul havasalföldi vajdát mint történelmi figurát nem a legfényesebb glóriában ábrázoló kézirat miként került a süllyesztôbe "nagy" történészek révén. Vagy egy másik jellemzô okoskodás: Nagyszebenben (!) nem röstellték megkérdezni tôle "szakavatott tudálékosok", hogy a szászok az elsô világégés elôtt vagy után kerültek az erdélyi földre? Errôl ennyit. Tisztelni kell más népek történelmét, tudomásul venni és elismerni történelmi nagyjaik érdemeit — fûzte eszmefuttatásához a szebeni történész. Példaként Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet említette, aki korában európai értékeket teremtett Erdélyben, modellértékû nemzetiségi vallási toleranciát. A történelmi elfogultság "márványpéldájaként" említette azt a közelmúltra visszanyúló betelepítô gyakorlatot, miszerint nincs olyan erdélyi város, ahol ne lenne szobor állítva olyan történelmi személyeknek, akiknek ahhoz a városhoz éppen semmi közük nem volt...
A szemináriumra Bukarestbôl érkezett Dinu Giurescu egyetemi tanár — s ha jól értettem, akadémikus —, aki dogmatikus szemlélettel okítgatta a hallgatót. Szerinte az 1980-as kiadású történelemkönyvek sok pozitív elemet tartalmaznak, jelen vannak a nemzetiségek, sôt a történelmi Magyarország térképe is benne van, ugyan nincs kifogása — mondotta — a nemzetiségek történelmére vonatkozólag, csakhogy — és most figyelem! — úgy kell megírni az együttélés erdélyi történetét, hogy abból a románok ki ne maradjanak! Mindezt mondja egy történelemírásban — így vagy úgy — megôszült, idôs történész.
A szemináriumon részt vevô Demény Lajos történésztôl kérdeztük: az ókonzervatív szemléletmód egy évtized után sem fakult semmit. Ennek ellenére érdemes-e még optimizmusról beszélni, ami a romániai történelemtudomány szemléletváltását illeti?
— Ami itt elhangzott ma is, ilyen esetekben optimista vagyok, de pesszimista is. Tudniillik sokat láttam már, sok ilyen kezdeményezésünk volt. Éppen akkor, amikor mi Pesten ültünk, román és magyar értelmiségiek, hogy keressük a kiutat, akkor Vásárhelyen megrendezték azt, amit megrendeztek. Minden a politikától függ, mert a történelemtudomány, a történelemoktatás annyira politikai tudomány, annyira politikai kérdés a román politikai köztudatban, hogy ez nehezen fog menni, legalábbis hosszú idônek kell eltelnie ahhoz, hogy ez a rendszer elfogadja, a történelemoktatás nem az azonnali politikai céloknak kell a szolgálatában álljon. Mégis azt mondom inkább: pesszimista vagyok. De ennek ellenére üdvözlöm a PER kezdeményezését.
— Akkor mit tegyen az erdélyi-romániai magyarság, ami a történelemoktatást illeti?
— Bizonyos fokig mi is hibásak vagyunk, olyan értelemben, hogy lehet már egy külön magyarságtörténetet saját magunknak összeállítani. Kilenc éve várjuk, de örvendek, hogy látok most egy kész anyagot.
— Hogy nem veszik számba, az más kérdés...
— Idôvel el lehet fogadtatni a többséggel is.Akkor, amikor történészeinknek, történelemtanárainknak nagy része másféleképpen fog gondolkozni.
Fényképezni ma már gyakorlatilag mindent lehet, a legparányibb részecskéktôl kezdve a világûr hatalmas alakzataiig, a legsötétebb belsô terektôl a legizzóbb ragyogásokig, a legtarkább színkavalkádtól a fekete-fehér közti átmenet minden árnyalatáig. A színházi fotózás a fényképezésnek egy sajátságos válfaját jelenti, melyre az általános szabályok mellett sajátságos törvényszerûségek is érvényesek. A színpad fényviszonyai különleges effektusokat teremtenek, a maszkok, a jelmezek, a díszletek megannyi látványelemet kínálnak, míg a színpadi helyzetek dinamikája, az érzelmileg telített jelenetek és nem utolsósorban a színmûvészek egyénisége feszültséggel, a vissza nem hozható pillanat benyomásával gazdagítják a színházi fotót, ami esetenként mûalkotássá is átminôsülhet.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban az elszálló pillanat megragadásával, a színpadi fények és árnyak képi összehangolásával, a mûvészegyéniségek arcélének megörökítésével immár néhány évada Bartha László fotográfus mûvész foglalkozik. Az évek során munkái láthatóak voltak a reklámkirakatokban, a helyi sajtó oldalain és a külföldi szaklapok hasábjain egyaránt. Ugyanakkor tetemes mennyiségû, változatos elôhívási módszerekkel, montázstechnikával kivitelezett anyag gyûlt fel a színház fotóstúdiójában, ami bemutatásra kívánkozik. Ez adta egy kiállítás ötletét és megvalósítási tervét.
Bartha László színházi fotóinak tárlata a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában lesz. A kiállítás megnyitója a Színházi Világnak alkalmával szombaton, 1999. március 27-én este 7 órától rendezett Színészbál mûsorrendjébe illeszkedik.
A Szilágy megyei RMDSZ után újabb két megyei szervezet támogatja Markó Béla elnökjelöltségét a májusi kongresszuson. A Nagybánya központú területi RMDSZ választmánya március 19-i ülésén döntött errôl, s mint fogalmaznak, "a szervezet egységének megôrzése érdekében" javasolják Markó Béla jelölését.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete március 20- án, Bethlenben tartott választmányi ülésén határozott hasonlóképpen.
(bölöni)
Március 31-én a veszprémi egyetem aulájában Barabás László nyitja meg Bálint Zsigmond fotókiállítását. Barabás László Könyvét (Forog az esztendô kereke) dr. Laczkovits Emôke veszprémi néprajztudós ismerteti a közönséggel.
A Víz Nemzetközi Napja alkalmából a marosvásárhelyi Aquaserv fogalmazásversenyt rendezett kisiskolások számára, amelynek témája természetesen a víz volt. Az Aquaservnek azonban ennél jóval többet kell tennie az elkövetkezôkben azért, hogy elnyerje (vagy visszanyerje) a fogyasztók bizalmát. Elsôsorban a minôségét kell javítaniuk, hisz e téren sok a panasz. Daraban Ottó igazgatóval múlt héten beszélgettünk az egyedáruság terveirôl.
— A program, amelynek a fogalmazásverseny is része volt, az Aquaserv és a holland környezetvédelmi minisztérium közvetlen kapcsolata révén indult be, s ennek keretében komoly beruházásokat végzünk a cég területén. Úgy hiszem, egy év múlva bemutathatjuk kiállítási és nevelési központunkat, amelyet azzal a céllal hozunk létre, hogy komoly kapcsolat létesüljön köztünk, valamint a marosvásárhelyi és a környékbeli lakók között. Ennek eredményeként mindenki úgy végezné feladatát, hogy közben kímélje környezetét, tekintettel legyen rá. Szeretnénk mindenkiben tudatosítani, hogy a víz, amit naponta fogyasztunk, sokkal jobb lehetne, ha a nyersvíz jobb minôségû lenne. Marosfô, tehát a Maros forrásvidéke csupán 188 km-re van tôlünk, mindössze két megyén jön át a víz és mégis olyan szennyezett, amikor Marosvásárhelyre ér, hogy csak óriási erôfeszítések árán tudjuk elôállítani azt, amit ma a fogyasztóinknak ajánlunk. Távol áll tôlünk azt állítani, hogy elégedettek vagyunk az általunk elôállított ivóvízzel, vegyszeres beavatkozásaink sokszor csak részleges eredményt hoznak, a nagy mennyiségû klór vagy alumínium-szulfát, amellyel a vizet kezeljük, végül is mindenkinek terheli az egészségét. Azt szeretnénk, hogy a nyersvíz sokkal jobb minôségben érjen ide Marosvásárhelyre, s ehhez nem kellene nagyon sok, csak hogy kicsit jobban odafigyeljünk rá, tudatosodjon mindannyiunkban, hogy az évezredek folyamán az ember és környezete mindig egyensúlyban volt, s ez az egyensúly most, az utolsó évszázad második felében felborult.
— Ahhoz, hogy a marosvásárhelyi vízüzem jobb vizet kapjon, a Marosfô és a megyeszékhely között érintett települések lakossága is nagyobb felelôsséggel kellene viszonyuljon a kérdéshez. Van-e párbeszéd az Aquaserv és a szóban forgó helységek közüzemei, vezetôi között, illetôleg partnerek-e az említettek a minôség javításában?
— Intézményes kapcsolatunk nincs, de vannak olyan szervek, amelyek az elkövetkezô idôszakban nagyobb figyelmet fordítanak majd erre. Nekünk valóban partnerekre van szükségünk, hiszen csak két város van "fölöttünk", Szászrégen és Maroshévíz, s ha ebben a két városban a szennyvíz tisztítás jobb, a lakosság hozzáállása a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tekintetében pedig más lenne, a mi eredményeink is javulnának. Még nem említettem a gernyeszegi disznóhizlaldát, de feltétlenül szót kell ejteni errôl is, hiszen nagyon szennyezi a Maros vizét. Az elkövetkezôkben sokkal nyitottabbak, kommunikatívabbak leszünk, elmondjuk a gondokat, elmondjuk a hibákat, hogy azokra mindannyian tudjunk odafigyelni, s közös erôfeszítéssel talán közelebb kerüljünk a megoldáshoz.
— Ez a viselkedésváltozás, amit említett, ránk, vásárhelyi lakosokra is kellene hogy vonatkozzék, hiszen tudjuk, hogy a Maros vizének minôsége városunk alatt sem olyan sokszor, amilyennek a szabvány szerint lennie kellene.
— Mi Marosvásárhely összes szennyvizét tisztítjuk; elég sokba kerül, és jó, ha mindenki tudja, hogy ennek a költségeit közösen fizetjük. Ezek a költségek csökkenhetnének, illetve jobb vizet tudnánk visszajuttatni a Marosba, ha a fogyasztók nagyobb figyelemmel kísérnék azt, hogyan cselekszenek, mit öntenek bele a csatornarendszerbe (például az égett olajat nem), aztán ott vannak a gazdasági egységek, amelyek munkatechnológiai változtatásokra kellene hogy rászánják magukat. Sok gond van, nehézfémek jutnak be, de valahogy ki kell azokat küszöbölni. Ezért indult be a Pacsirta-program is, amely a tanfelügyelôség, a Fókusz Öko Központ, az Oázis Alapítvány és a holland környezetvédelmi minisztérium együttmûködésének eredménye. Célja a gyerekek nevelése, képzése által kommunikálni, közvetíteni a felnôttekhez, mentalitás-áltoztatást elérni, hogy mindannyian másként figyeljünk arra, ami a környezetünkben zajlik és nagyobb felelôsséggel cselekedjünk, ne romboljuk környezetünket.
— Nem fél-e attól, hogy az emberek nagy része esetleg vállvonogatva viszonyul a problémafelvetéshez?
— Függetlenül attól, kik és hányan vonogatják a vállukat, ez a dolog mindannyiunkat érint: egészségünkben, anyagi árban és egyáltalán, minden tekintetben. Attól a perctôl kezdve, amikor ez tudatosodik bennünk és környezetünkben, hiszem, hogy a vállvonogatók száma lényegesen csökkenni fog.
— Természetesen; hisz ez csak egy kezdet. Mint említettem, a klubhelyiségben kialakítunk egy új kiállítási és nevelési központot, amelyet jövôre szeretnénk felavatni, és amely révén komoly kapcsolatot szeretnénk létesíteni a marosvásárhelyi lakossággal. Elsôsorban az óvodásokat, iskolásokat és egyetemistákat, tehát az ifjúságot szólítjuk meg, de mindenkire szükségünk van ahhoz, hogy a vízkérdést egyszer s mindenkorra megoldjuk.
A matematikatanárok által javasolt feladatok megoldása nyomán elért eredmények alapján az ország minden részét képviselô 120 diák tudását jónak minôsítem — nyilatkozta Sebestyén Júlia szaktanár, a március 19-21. között tartott Vályi Gyula-emlékverseny fôszervezôje. A vetélkedôre érkezett VI-VIII. osztályos baróti, csíkszeredai, dévai, gyimesbükki, kézdivásárhelyi, kolozsvári, nagyenyedi, szatmárnémeti, nyárádszeredai, sármási és sáromberki diákokat és tanáraikat az építészeti líceum bentlakásában szállásolták el, míg a megbeszéléseket, a versenyt és a kiértékelést a 7-es Számú Általános Iskolában tartották. A vendégdiákok mellett a megmérettetésben részt vettek a marosvásárhelyi Vályi Gyula kör tagjai is.
A versenyen a következô eredmények születtek: VI. osztály, elérhetô pontszám 38, összemérte tudását 45 tanuló. I díj Miklós Gábor, Csíkszereda (37 pont), II. hely Korodi Gál Andor Marosvásárhely és Szélles Ádám Csíkszereda, mindketten 34 pontot értek el, míg harmadik helyre 33 ponttal a szatmárnémeti Szathmári Balázs került. Dicséretben részesült Albert Sándor és Hidegh Borbála, Marosvásárhelyrôl. Ugyanakkor különdíjat kapott az V. osztályos Kiss Gellért Zsolt, akit eredményei nyomán 20.-nak minôsítettek. VII. osztály, elérhetô pontszám 30, versenyzett 34 tanuló. I. díj Simon Anna, Nagyenyed (26 pont), öt követte a baróti Darvas Tamás és a csíkszeredai Fazakas Réka (25 ), a harmadik díjas pedig a szatmárnémeti Kádár Bernadett lett. Dicsérô oklevelet kapott Ravasz Erzsébet (Marosvásárhely), Kacsó Attila (Nyárádszereda), Lefkovits Szidónia (Marosvásárhely) és Ranoiu Aranka (Nagyenyed). A megmérettetésen 41 VIII.-os tanuló vett részt, az elérhetô pontszám 80 volt. Elsô díjas a marosvásárhelyi Vita Szabolcs (63), második helyezett Szabó Zoltán Kézdivásárhelyrôl (62), míg harmadik díjas a csíkszeredai Oláh Gál Boróka (57,50) lett. Az utolsó dicsérô okleveleket Vajda István (Barót) és Szilágyi Márta (Kolozsvár) vehette át.
Az elôbbi évekhez képest, amikor három óra állt a diákok rendelkezésére, idén két óra alatt kellett megoldaniuk a feladatokat — tájékoztatott Dáné Károly tanfelügyelô. Az vizsgaidô csökkentésére azért volt szükség, mert a bevezetett képességi vizsgán is két órát biztosítanak a feldatok megoldására. A szakfelügyelô véleménye szerint a diákok általános tudásszintjét nem lehet reálisan lemérni az elért eredmények nyomán, hiszen a vetélkedôre mindig a legjobb tanulók jönnek. Ugyanakkor hangsúlyozta a hasonló vetélkedôk fontosságát, hiszen a megoldandó feladatok nem rutinjellegûek, az összefüggések megtalálására ösztönzik a diákokat, s ezáltal fejlesztik tudásukat.
A hasznos ismeretfelmérô rendezvényt a Bopanum Kft., a Prima Kft., a Multiplan Electronics, a Textila Mures, az Indelco Kft., a Sandexag, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a Veress család, valamint a Vályi Gyula kör tevékenységein részt vevô tanulók szülei támogatták.
Ülésezett a Megyei Adminisztratív Bizottság
Morent Ilona, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatót terjesztett elô a tavalyi, illetve év eleji munkakonfliktusokról, valamint a gazdasági egységek társadalombiztosítási alapba való hozzájárulásáról, illetve az adósságok kényszerbehajtásáról.
Megyei szinten a társadalombiztosítási (tb) alapba 435 milliárd lejt, a pótnyugdíjalapba 53 milliárd lejt fizettek be. A kiadás viszont jóval nagyobb volt: az állami nyugdíjakra 657 milliárd lejt, míg betegsegélyre 48 milliárd lejt fizettek ki. Továbbra is nagy gond a mezôgazdasági nyugdíjak biztosítása, mert az igazgatóság kb. 25 milliárdot bevételezett a mezôgazdasági egységektôl, míg 59,5 milliárdot fizetett ki mezôgazdasági nyugdíjakra. A 251 milliárd lejes hiányt a Munkaügyi Minisztériumnak kellett fedeznie.
A költségvetési hiány oka, amellett hogy nagyon lecsökkent a tb-járulékot fizetôk száma, hogy sokan váltak munkanélkülivé, nyugdíjassá és betegnyugdíjassá. Tavaly év végi adatok szerint Maros megyében 1 dolgozóra 1,3 nyugdíjas jutott. Jelenleg ez az arány még jobban eltolódott. Egy másik rendellenesség az, hogy egy sor tényezô következményeként a nyugdíjkorhatár is nagyon lecsökkent. A Munka és Szociális Védelmi Igazgatóság óriási erôfeszítéseket tesz, hogy behajtsa az adósságokat, de sajnos, gyakran akadályokba ütközik
A beszámolóban szó esett a tavalyi, illetve az idei év munkakonfliktusairól is. A vezérigazgató statisztikája 15 kollektív munkakonfliktust tart számon, amelybôl hetet az egészségügyben dolgozók robbantottak ki a megye különbözô kórházaiban.
Emilia Huza, a prefektúra igazgatója az ombudsman, hogy a Nép Ügyvédjének mint intézménynek a szerepérôl beszélt: az állampolgárok jogait védje a hatóságok túlkapsaival szemben. E kérdésnél Dorin Florea prefektus megjegyezte, hogy az intézménynek nemcsak a fôvárosban kellene mûködnie, hanem minden megyeközpontban, mivel így az intézmény nem funkcionális, azaz nem hozzáférhetô a jogsértettek számára. Sôt, a kiszálláson tapasztaltak szerint — mondta a prefektus —, minden községben elkelne az ombudsman!
A Közegészségügyi Igazgatóság beszámolóját dr.Panturu Ileana igazgató terjesztette elô. A megyei útügytôl Vetean Emil, az országutak felügyelôségétôl Ispas Gheorghe igazgató számolt be az útjavítások nehézségérôl, pontosabban arról, hogy a költségvetés által biztosított pénzösszegek annyira jelentéktelenek, mint egy rákos betegnek az antinevralgic!
Az új biztonsági vezetô neve: Farkas Géza
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rendeletben a jugoszláv vezérkar biztonsági osztályának vezetôjévé nevezte ki Farkas Géza altábornagyot, közölte kedden az elnök katonai hivatala. A szûkszavú rendelet szerint a vezérkar biztonsági osztályának addigi vezetôjét, Aleksander Dimitrijevic vezérezredest Pavle Bulatovic szövetségi védelmi miniszter helyettesévé nevezte ki az elnök. Dimitrijevic az új beosztásban védelempolitikai kérdésekért felel majd.
Csaknem öt kilogramm, körülbelül 45 forint értékû kokaint találtak két román állampolgárnál a vámosok a Ferihegyi repülôtéren, kedden késô délután. A két személy Párizsból Bogotán keresztül érkezett Budapestre. Viselkedésük és az útvonal bizarrsága keltette fel a vámôrök gyanúját, ezért aztán tüzetesen átvizsgálták csomagjaikat. Ekkor bukkantak rá a likôrösüvegre, melybe 4.600 gramm kokain volt betöltve. A két személyt a lefoglalt kábszerrel együtt átadták a rendôrségnek.
A kovásztalan kenyér ünnepe, a pészách alkalmából, magyar és héber nyelven, fonetikus írással megjelent a zsidóság egyiptomi kivonulását elbeszélô Hagada. A kötetet kedden Budapesten, a Mazsihisz (Magyar Zsidók Hitszövetsége) székházának dísztermében mutatták be. Fröhlich Róbert, a Budapesti Rabbiság fôrabbija, a kötet szerkesztôje elmondta: a zsidó nép legnagyobb élménye volt az Ex=dus, az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulás. A zsidóság minden évben a pészách ünnepén emlékezik meg a történelmi eseményrôl. Az elsô két estén rituális lakomát ülnek, melynek során többek között elbeszélik a megszabadulás történetét. A Hagada, mely ezer példányban látott napvilágot, ezeknek az esteknek a kézikönyve a szétszóratásban élô zsidóság számára.
Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt keddtôl tagja lett a Nyugat-európai Uniónak (NYEU). Az Európai Unió majdani védelmi szárnyának szánt NYEU állandó tanácsa azután döntött a státusváltozásról, hogy a három állam csatlakozott a NATO-hoz. Társult tagsággal rendelkeznek azok az európai államok, amelyek a NATO-ban tagok, de az EU-ban nem: ezek száma a három közép-európai országgal hatra emelkedett, eddig csak Izland, Norvégia és Törökország tartozott ide.
március 19-én Székelykeresztúron. Istentiszteletet tartottak a református templomban, majd a Molnár István Múzeumban folytatódott a megemlékezés, elôadók voltak: Maksay Ágnes, aki az utolsó riportot készítette az íróról és Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója. Meghívottként vett részt Wass Endre, az író Németországban élô fia.
Történelemkönyv a magyarságról
A kolozsvári Stúdium Kiadó gondozásában megjelent a Romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai címû tankönyv a VI—VII. osztály számára. A könyvet Vincze Zoltán és Vincze László írta, tartalmi szempontból Csetri Elek, nyelvileg Péntek János ellenôrizte, felelôs szerkesztôje Tôkés Elek. Romániában elôször lát nyomdafestéket olyan tankönyv, amely nemzetünk történetét az ôskortól tárgyalja napjainkig.
Bush volt amerikai elnök egyik beszédéért részvényopciót fogadott el pénz helyett. Az üzlet bevált, egy év alatt a 80 ezer dolláros befektetés 14,4 millió dollárt fialt. A The Wall Street Journal szerint ez volt minden idôk legjobban megfizetett elôadása. George Bush a Global Crossing amerikai távközlési vállalat két társelnökének felkérésére tartotta a nevezetes elôadást Japánban. A vállalat frissen alakult, helyzete ingatagnak tûnt, a tôzsdén sem jegyezték, és íme, megtörtént a csoda. Aranyat ért a volt elnök beszéde.
Sztálin dédunokája filmet forgat nagyapjáról, aki egy náci koncentrációs táborban halt meg. Sztálin fia, Jakov Dzsugasvili a szovjet légierônél szolgált tábornoki rangban, amikor a németek foglyul ejtették. Berlin többször is fogyolycserét ajánlott Sztálinnak, a diktátor visszautasította a javaslatokat. Nem váltotta ki a fiát. A dédunoka feltárta, hogy maradt archív felvétel Jakovról a náci fogságban, és reméli, a szalagok tulajdonosai megengedik, hogy azokat beépítse filmjébe.
A kereskedelmi nyilvántartó hivatal összesített adatai szerint 1990-tôl folyó év január 31-gyel bezárólag a hazai gazdaságban 5,23 milliárd dollárnyi külföldi tôkét fektettek be, adja hírül a Mediafax. Ebbôl közvetlen befektetés 3,75 milliárd dollár. az Állami Vagyonalap közvetítésével megkötött privatizálási szerzôdésekbôl 1,48 milliárd dollár volt a bevétel. A vizsgált idôszakban 64.247 külföldi tôkével mûködô társaságot jegyeztek be, amibôl 102 a magánosítás eredményeként jött létre.
A kormány a brassói tehergépkocsigyár számára jóváhagyta a Román Fejlesztési Bank által folyósított 100 milliárd lejes hitel szavatolását. A kölcsönt öt év alatt kell törleszteni. Az elsô év türelmi idô. Ugyanakkor körvonalazódik a Roman Rt. és a budapesti Ikarus együttmûködése. Egyelôre az Ikarus egy részleget bérel Brassóban, ahol 35 munkás dolgozik. De állítólag a Roman Rt. részvényeinek 51 százalékát kívánja megvásárolni a magyarországi buszgyár.
Az idei költségvetési törvény az elsô évnegyedre 25.000, a másodikra 50.000, a harmadikra 75.000, a negyedikre 100.000 ingyenes ebédjegyet irányoz elô. Az idén a közalkalmazottaknak nem jár ez a juttatás. Nem kaphatnak ebédjegyet a veszteséges vállalatok alkalmazottai, illetve olyan vállalatok, melyek adósak az állami vagy helyi költségvetésnek. A törvény szerint a kormány szeptember 30-ig kell a parlamentnek elemzést beterjesszen az elsô hat hónap költségvetési megvalósításairól. A kérdés csak az, hogy most, amikor már lassan lejár az elsô negyedév, mi lett a január-február- márciusra elôírányzott 25 ezer ebédjeggyel?
Április elsejétôl a ROMTELECOM Rt. 26,2 százalékkal emeli szolgáltatásai díját. Az intézkedést a hálózatfejlesztés és a privatizálási folyamat befejezésének szükségessége, valamint a dollár árfolyamának emelkedése indokolja. Megváltozik a helyi és a külföldi beszélgetésekre felszámolt napszakaszonkénti díj. Az Internet-használat ösztönzésére, az elôzôhöz viszonyítva 23 és 7 óra között 60 százalékkal csökkentik a tarifot.
Március 26-án, pénteken este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szászrégenben vendégszerepel Molnár Ferenc: Játék a kastélyban címû vígjátékával. Jegyek a mûvelôdési ház jegypénztárában válthatók.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudámányos Társaság március 26-27-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumban megszervezi a Számokt elnevésû konferenciáját, amelynek témája: hogyan hasznosítható az Internet az iskolákban? Ennek keretében bemutatják az Oktatási Minisztérium ROEDUNET programját. Eléadást tartanak a Roedunet iroda vezetôi és a magyar közoktatási minisztárium munkatársai. A tanácskozás keretében sor kerül Internet gyakorlati bemutatóra is. A konferencia megnyitója szombaton délelôtt 10 órakor a Bolyai líceum dísztermében lesz.
Ülésezik a városi tanács Segesváron
Ma délelôtt a segesvári polgármesteri hivatalban ülésezik a helyi tanács. A városatyák megtárgyalják a helyi költségvetés leosztását, megvizsgálják a köztisztasági vállalat és a közüzemek együttmûködését, döntenek bizonyos területek bérbeadásáról, egyes helyiségek szociális lakásokká alakításáról, valamint helyi adók és illetékek módosításáról.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt megyei szervezete március 27-én, szombaton 10 órára összehívja tagságát a Forradalom utca 8. szám alatti székhelyére. Ugyanott az Enyed melletti facsemete-kertbôl származó gyümölcsfákat és zöldségmagvakat lehet vásárolni, naponta 8 - 12 óra között.
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége karbantartási és hálózatfejlesztási munkálatok miatt szünetelteti az áramszolgáltatást: Marosvásárhelyen, ma 9-14 óra között a Borsos Tamás, Csorgó (Sipotului), Krizantém és Líceum; március 26-án, szintén 9-14 óra között az alacsonyfeszültségi hálózati munkálatok miatt a Remeteszeg (az Új és Gyümölcsfa-Pomilor utcák közötti szakaszon), a Görgény, a Len, a Lucerna, a Lóhere és a Gyümölcsfa utcákban. Március 25-én, 26-án, 29-én és 30-án 8-16 óra között Várhegyen (a falu összes utcájában) nem lesz villanyáram.
Március 26-án, szombaton délután 4 órától a nyárádszeredai kultúrotthonban zöldség- és virágmag- börzét szervez a budapesti Kertészeti Egyetem kihelyezett kara. Az érdeklôdôk a vásárlási lehetôség mellett a helyszínen értékes tanácsokat is kaphatnak a jelen levô kül- és belföldi szakemberektôl.
Egy Radnóton élô, de e községbôl elszármazott és hazatérni szándékozó magánvállalkozó azzal a kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz, engedélyezze, hogy a település egyik területen haltenyészetet létesítsen. A helyi tanács 40 ár területet adna bérbe, amelyben az üzletember egy mesterséges tavat hozna létre. Jelenleg folyamatban vannak a munkálatok beindításához szükséges okiratok beszerzése, a kivitelezési terv elkészítése.
A megyei tanács vezetôsége a hét elején Mezôkirályfalván találkozott a vendéglátó község, valamint Beresztelke, Kozmatelke, Tekeújfalu, Faragó és Bala elöljáróival. A beszélgetések kapcsán szó esett arról, hogy hozzáfogtak Balában a gázbevezetéshez, de elfogyott a pénz. Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok kérték a megyei tanácsot, hogy támogassák a megyei és a mezôgazdasági területeken levô utak karbantartását is. Elhangzott, hogy a Mezôség e térségében az idén a szántóföldek 40 százaléka parlagon marad. A királyfalviak igényelnének autóbuszjáratot Szászrégen felé is, mivel legtöbbjük oda jár ügyintézni, de nincs, aki felvállalja a szállítást.
Zichy-Horváth Egyesület a község fellendítéséért
Nemsokára hivatalosan is mûködhet a vajdaszentiványi Zichy-Horváth Egyesület, amelyet néhány faluszeretô, lelkes ember hozott létre azért, hogy ily módon fellendítsék a község gazdaságát, kultúráját. A néhai templomépítô grófról elnevezett egyesület révén szeretnének pénzt gyûjteni a különbözô közintézmények (iskola, rendelô, kultúrotthon) karbantartásához, mûködtetéséhez. Az elsô nagyszabású rendezvény, amely felett az egyesület védnökösködne, az az augusztus 15-22. között a községben megrendezendô nemzetközi népi tánctábor lesz.
A marosvásárhelyi Outward Bound ifjúsági szervezet április 19-25. között az Országos EUROTIN Iroda ifjúsági szakosztályának közremûködésével nemzetközi tanácskozást szervez Marosvásárhelyen és Szovátán Interkulturális tanulás többnyelvû közösségekben témával. A résztvevôk fiatalokkal vagy ifjúsági szervezetekkel dolgozó, együttmûködô németországi, csehországi, görögországi, olaszországi, norvégiai, lengyelországi, portugáliai, szlovákiai és angliai, valamint hazai fiatalok lesznek.
Copyright © Népújság - 1999