|
LI. évfolyam 69. (14122) |
1999. március 24. Szerda |
Radu Vasile miniszterelnök a szakszervezetekkel, Emil Constantinescu államfô pedig a legnagyobb ellenzéki párttal tárgyalt hétfôn az ország súlyos gazdasági és szociális helyzetérôl.
A miniszterelnök a négy legnagyobb szakszervezeti szövetség vezetôit fogadta hivatalában. A találkozó után azt közölték, hogy szakbizottságokban folytatják a szakszervezeti követelések megvitatását, a négy szövetség képviselôi pedig leszögezték, hogy egyelôre tartják magukat a közösen meghirdetett tiltakozási programhoz.
A négy szakszervezeti szövetség mára tiltakozó felvonulást tervez Bukarestben. A szervezôk legkevesebb százezer ember részvételére számítanak. Április 19-én országszerte figyelmeztetô sztrájkokat tartanak, április 26-ra pedig általános munkabeszüntetést hirdettek meg.
A szakszervezetek fô követelése az, hogy csökkentsék az adókat és növeljék a béreket. Szükségesnek tartják az áram-, a hô- és gázszolgáltatás díjainak, valamint az üzemanyagok árának felülvizsgálatát is. Véleményük szerint a költségvetési bevételeket a költségvetési törvény módosításával, a feketemunka elleni határozott fellépéssel lehetne növelni.
A négy szakszervezeti szövetség által szervezett tiltakozási akciók könnyen utat nyithatnak az általános elégedetlenség kitörésének, mivel a lej árfolyamának múlt heti zuhanását a lakosság most kezdi érezni igazán az árak hirtelen emelkedésével.
Emil Constantinescu államfô össztársadalmi párbeszédet kezdeményezett az ország gazdasági és szociális problémáinak megoldásáról. Az elnök elôbb gazdasági szakértôkkel találkozott, hétfôn a legnagyobb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának elnökét fogadta. A konzultációkat tegnap este a kormánykoalíció képviselôivel folytatta, majd péntekre az üzletemberek képviselôit hívta az elnöki palotába.
A Világbank felszólította Romániát, hogy az életképes cégek privatizációjával gyorsítsa fel a gazdaság szerkezetátalakítását és zárja be a folyamatosan veszteséges vállalatokat — tartalmazza a nyilvánosságra hozott román kormányközlemény.
A közleményt azután adták ki, hogy Radu Vasile miniszterelnök fogadta Andrew Vorkint, a Világbank Romániával foglalkozó illetékesét, akivel áttekintették a pénzügyi szervezet és a balkáni ország között zajló hiteltárgyalások fôbb pontjait.
Mindkét fél egyetértett abban, hogy kiemelt fontosságú feladat a bankok átalakítása és a gazdaság veszteségeinek csökkentése.
Amennyiben Romániának sikerül hitelmegállapodást kötnie a Világbankkal, akkor megnô az esélye annak is, hogy új készenléti hitelszerzôdést tud tetô alá hozni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Igen nagy szükség van új hitelekre, mivel idén 2,2 milliárd dollárnyi adósságot kell visszafizetnie az országnak. A legtöbbet májusban és júniusban, összesen 900 millió dollárt.
Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kedden Budapesten az MTI-nek kijelentette: meglepôdve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetôje ôt szeretné a magyar államfôi posztra jelölni.
— A rádióból értesültem arról, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke az én nevemet vetette fel. Megtisztelô, hogy rám gondolt, de én egy másik ország polgára vagyok — mondta a református püspök.
Cáfolta azt, hogy errôl a kérdésrôl elôzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal, vagy bárki mással.
— Az évek folyamán lelkes emberek felvetették már ezt a gondolatot, de a rokonszenv-nyilvánítás szintjén ez soha nem haladt túl — fûzte hozzá Tôkés László.
A Fehér Ház egyik illetékese kedden azt mondta, nem lát okot a derûlátásra a koszovói válság békés rendezési esélyeit illetôen.
A név nélkül nyilatkozó tisztségviselô kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy Richard Holbrooke megkezdte beszámolóját Washingtonnak a Belgrádban folytatott keddi megbeszélése eredményeirôl.
A washingtoni illetékes nem tudta megmondani, lesz-e újabb Holbrooke-Milosevic tárgyalás, vagy pedig az amerikai közvetítô feladja erôfeszítéseit.
Koszovói helyszíni jelentések szerint kedden — az autonómiaegyezményrôl folyó belgrádi tárgyalások felújulásával egy idôben — ismét összecsapások robbantak ki a szerbiai tartományban, Pristinában pedig érezhetôen megnôtt a feszültség.
Belgrádi független sajtóbeszámolók szerint a szakadár albán fegyveresek egyik fellegvárának tartott, közép-koszovói drenicai körzetben kedd reggel felújultak az összecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a szerb belbiztonsági erôk között.
A térségben automata és nehézfegyverek döreje hallatszik, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Megfigyelôk emlékeztetnek: a belbiztonsági alakulatok napokkal ezelôtt hadmûveletet indítottak a térségben, hogy éket verjenek a szakadárok közép- és észak-koszovói erôsségei közé.
Pristinai beszámolók szerint a fôként albánok lakta szerbiai tartomány székhelyén szintén érezhetôen nôtt a feszültség. A város nappal szokásos képét mutatja, de a sötétedés beálltával a közterek elnéptelenednek. A lakosság aggódik a sorozatos incidensek miatt, a szerb polgárok pedig gyermekeik kimenekítését fontolgatják.
Pristinában kedd reggel viszonylagos nyugalom uralkodott, elôzô este azonban két súlyos incidens is történt.
Ismeretlenek kézigránátot dobtak egy albán kávéházra, két ember életét vesztette, többen megsérültek. Szerb források az UCK mûvének mondták a támadást.
A Suncani városrészben egy automata fegyverrel lelôtt albán holttestére bukkantak. A rendôrség több városrészt lezárt, az utcákon rendôrautók és egy páncélozott jármû cirkált.
A Politikai címû belgrádi vezetô kormánypárti napilap kedden közzétette az UCK "katonai rendôrségét" vezetô Fadil Nimanaj ellen kiadott szerb rendôrségi letartóztatási parancs fényképes másolatát.
A lap szerint a Tigrisnek mondott felkelô Albániában kapott kiképzést, s a hatóságok több emberrablásban, kínzásban, illetve fegyvercsempészetben való részvétellel gyanúsítják.
A NATO-tanács kedd reggel szûkkörû tanácskozást kezdett Brüsszelben Richard Holbrooke hétfô esti belgrádi találkozójáról. NATO-források szerint az amerikai diplomata éjszaka telefonon tájékoztatta Javier Solana fôtitkárt a hétfô esti tárgyalásokról.
Közben Wolfgang Petritsch EU-közvetítô a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: alighanem Milosevic és Holbrooke keddi tárgyalásai jelentik az utolsó esélyt a koszovói válság békés megoldására. Amennyiben a nap folyamán nem történik elôrelépés, félô hogy párbeszéd minden formája véget ér — mondotta Petritsch.
A Demokrata Párt megyei szervezetének állandó bürója kommünikét juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben közlik, hogy március 20-án elhatározták, április 24-re összehívják a megyei koordinációs tanácsot a vásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe.
Ezen kívül azt is közlik, hogy a megyei szervezet etikai bizottsága elutasította Viorel Bubau fellebbezését, akirôl tudjuk, hogy nemrég leváltották a párt megyei szervezetének alelnöki funkciójából és kizárták a pártból. Akkor kérdésünkre Bubau azt válaszolta, hogy fellebbezést nyújt be a megyei etikai bizottsághoz, vagyis, törvényes úton igyekszik igazát megvédeni. A szerkesztôségünkbe juttatott közlemény értelmében a bizottság elutasította a kérelmet, s így Viorel Bubau többé nem tagja a Demokrata Pártnak.
"Mivel tökéletesen megbízunk a Demokrata Párt Maros megyei szervezetének tagjaiban, ezúton is felkérjük, ne vegyenek részt az alapszabályzat- ellenesen meghirdetett március 26.-i megyei koordinációs tanácsülésen, sem más, a párt imázsát és egységét károsan befolyásoló akcióban", olvasható végül az állandó büró által aláírt közleményben.
Viorel Bubaut Bukarestben értük el telefonon, s kérdeztünk rá a fentiekre. A "vádlott" a Népújságnak nyilatkozva elmondta, úgy érzi, itt az ideje, hogy kipakoljon a nyilvánosságnak a pártban folyó törvénytelenségekrôl.
A pártból való kizárásával kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy az országos etikai bizottsághoz fog óvást benyújtani. A másik dologról azt mondta, hogy az alapszabályzat értelmében két esetben lehet rendkívüli vezetôségi ülést összehívni. Az egyik, ha a megyei állandó büró tagjainak az egyharmada kéri. Az állandó büró 25 tagja közül 11-en írták alá a meghívást, de, hogy senki se köthessen bele a dologba, a megyei tanács tagjai is aláírást gyûjtöttek a rendkívüli vezetôségi ülés összehívására. A megyei tanács 241 tagból áll, ezért 60 aláírásra lett volna szükség, mert a statútum a tagok egynegyedét írja elô. Azonban 86-an írták alá a meghívót, így 26-án, a többiek tiltakozása ellenére összegyûlnek. Viorel Bubau szerint azért, hogy komoly dolgokról tárgyaljanak, nem pedig egyéni és csoportérdekeket promováljanak. Kérdésünkre, hogy kik támogatják az úgynevezett "bubau-szárnyat" azt válaszolta, hogy mindazok, akik nem tartoznak a Filipescu—Frateanu szûkebb érdekcsoportba.
Viorel Bubau bejelentette, hogy a hét végi tanácskozást követôen sajtótájékoztatót tart, amelyen mindent elmond a Demokrata Párt megyei szervezetében folyó visszaélésekrôl.
A világnapok sorában március 24-et a tuberkulózis elleni küzdelem napjaként tartják számon immár néhány éve. Hogy mi tette aktuálissá e betegségrôl világnapot elnevezni? Nos, amint dr. Jimborean Gabriela tüdôgyógyász fôorvos szerkesztôségünkbe eljuttatott írásából kiderül, a legyôzöttnek hitt betegség újra támad, s egyre nagyobb mértékben szedi áldozatait már nem csak a gyengén fejlett, hanem a civilizált országok lakosságának körében is. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a földkerekségen 1,7 milliárdra becsülik a tbc bacilusával fertôzött személyek számát, s ilyenképpen a tuberkulózis az egyik leggyakrabban elôforduló fertôzô betegségnek számít. Évente kilencmillióan fertôzôdnek meg, s hárommillió személy halálát okozza a kór. A megbetegedések 95 százalékát a fejlôdô országokban regisztrálják. Mivel a tuberkulózis gyógyítható betegség, a világnap alkalmat teremt arra, hogy mind a döntéshozó szervek, mind a szakemberek és ugyanakkor a lakosság figyelmét is a megelôzés lehetôségeire és fontosságára hívják fel.
Igen változatosak és nehezen ellenôrizhetôek a tuberkulózis újra elterjedésének okai. A szakemberek a világ- és romániai viszonylatban a demográfiai robbanást, a lakosság szociális-gazdasági- mûvelôdési színvonalának a csökkenését, a környezetszennyezôdést, a lakossági mozgásokat, a természeti katasztrófákat, az új körülmények okozta stresszhelyzeteket, a HIV/AIDS-fertôzés elterjedését, a dohányzás, a természeti és mukahelyi ártalmak okozta légúti megbetegedések gyakoribbá válását, a megelôzô munka elégtelenségét említik. A megbetegedések számát tekintve Maros megye országos szinten valahol a középmezônyben található. A helyi adatokról pénteki egészségügyi összeállításunkban számolunk be.
Március 27-én színházi világnap. Van baj elég, de ünnepelni néha mégis kell. Ezúttal színészbálon — színészért, színházért Marosvásárhelyen.
Hírül adtuk: A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulataés a Prospero Alapítvány szombaton színészbálra invitálja közönségét, támogatóit. Tegnap déli sajtótájékoztatóján újra elmondta Béres András társulatvezetô: a színház a bál teljes bevételét a gyakorló és pályakezdô színészek lakásvásárlására, illetve lakbértámogatására szánja. Közel hatszáz jegy eladó! A kivételes színházi eseményen remélhetôleg kapva kap a mindig hálás marosvásárhelyi nézôsereg, annál is inkább, mert nem bérletre szóló lesz az alkalom, csak szombat este tapsolhatunk a helyi színház történetében igen ritka eseménynek.
Valós vásárhelyi mûvésztörténetek, múltidézô, megélt szép és fanyar korok, "izmusok és pletykák elevenednek meg a mûsoron. Nyílt színpadi beszélgetések, faggatók... Hogy példával is éljünk: hol lakott és milyen körülmények között kezdte pályafutását Lohinszky Loránd vagy Ferenczy István? Tisztes lakásban, padlásszobában vagy hol laknak és hogy laknak mai színészeink? Más lakáskategóriákról beszélni nem érdemes. Álmodozni legfeljebb. Dehát — mondják — a színész otthon van mindenütt, és alakít.
Így lesz ez szombaton is, neves vásárhelyi színészek lépnek deszkára, az idôsebbektôl a legfiatalabbakig.
A varietémûsort Kovács Levente és Gáspárik Attila rendezte. Egyébrôl most nem árulkodhatunk. Ott lesz a színpad teljes "felhozatallal", a közönség pedig hajnalig mûvészközelben. Újra színpadon láthatjuk — ha egészsége engedi —, Szabó Duci színmûvésznôt. Több mint 50 évet játszott a vásárhelyi színpadon.
A bál kezdete elôtt este 7 órakor az elôcsarnokban Bartha László színházi fényképész felvételeibôl nyílik kiállítás, színészportrékat, felejthetetlen (vagy felejthetô?) színpadi jeleneteket "játszik vissza" a fotós.
Egy jegy ára 100 ezer lesz plusz egy 10 ezer lejes tombola, ehhez "társul" némi menü, nevezzük most svédasztalnak.
Örvendetes és jellemzô, hogy a tehetôsebb vásárhelyi polgárok tisztességesen felkarolták a rendezvényt. Talán nem érdektelen, ha papírra vetjük az alkalomra adományozó, színházpártoló cégek és magánszemélyek tegnap délig beérkezett névsorát: Gala, Pani Toya, Göktaslar, Grandlion, Gemini, Kebab, Pety vendéglô, Tip-Top, valamint Kazatsay Ödön önzetlen segítségét köszöni a színház.
Báli jegyelôvétel a színház jegypénztáránál!
(n.a.)
Takács Zoltán, a Folk Center Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az Erdélyben együtt élô népcsoportok (magyar és roma) milyen mértékben vettek át egymás hagyományaiból, táncaiból egyes elemeket, illetve milyen mértékben tartották meg érintetlenül táncaik, zenéjük jellegzetességeit. "Megfigyelhetô, hogy míg a roma férfi soha nem fogja meg párját, hanem tánc közben, melyre a gyors lábjáték jellemzô, végig körülötte kering, a magyar férfi magához öleli a lányt" — taglalta az elnök a két nép táncának egyik jellegzetességét, majd rámutatott, hogy a romák tánca az erdélyi népmûvészet jelentôs színfoltja.
Telt ház elôtt lépett fel a vajdaszentiványi hagyományôrzô tánccsoport. A marosvásárhelyi Öves Zenekar moldvai zenét játszott, táncukkal a kovács mesterséget elevenítették fel. Osztatlan sikert aratott a gernyeszegi hagyományôrzô tánccsoport, többször is visszatapsolták a színpadra.
A jelenlevôk rövid beszámolót hallhattak a romániai romák történetérôl, demográfiai adataikról, felekezeti hovatartozásukról. A beszámoló szerint ennek a kisebbségnek a társadalomból való kiszorítását nagymértékben befolyásolja szociális helyzetük (sokgyerekes családok, munkanélküliség, írástudatlanság). A más nemzetiségek részérôl tapasztalt nemtörôdömség mellett 30 helységben gyújtották fel és rombolták le a romák házait, egyeseket közülük meg is öltek.
Miként arról nemrégiben lapszámunkban is beszámoltunk, a négy országos szakszervezeti konföderáció (Alfa Kartell, OSZT, Fratia RSZSZOSZ, RDSZSZ) vezetôi közös revindikációk alapján országos méretû tiltakozó akció kirobbantásáról döntöttek. Ennek elsô lépéseként ma a fôvárosban és a megyeszékhelyeken tiltakozó felvonulásokat szerveznek.
Marosvásárhelyen 13 órakor 3 gépkocsioszlop indul a városközpont felé, egy a Tudor lakóteleprôl, egy a Barajului utcából, egy pedig a vegyikombinát mellôl indul. Ezek a gépkocsivezetôk szakszervezetének képviseletében vonulnak, de ezekkel egyidôben még több ezres tömeg felvonulása is várható, az érdekvédelmiek megyénkbeli szervezeteinek állítása szerint. Tegnap két sajtótájékoztatót is tartottak a Maros megyei szakszervezetek. A követelések jegyzékén többek között a munkával kapcsolatos jogrend, a költségvetés, az ÁVA mûködésének módosítása szerepel, de kiemelt helyet kapott az adópolitika módosítását, vagy a gazdasági fejlôdést elôsegítô intézkedések sürgetése is. A konföderációk közös követelései mellett a gépkocsivezetôk a gázolaj árának 4000, a benzin árának pedig 6000 lejes felsô árszintet követelnek. Ám a tájékoztatók során kiderült, a közös tiltakozás ellenére jócskán akad nézeteltérés is a szakszervezeti berkekben megyei szinten. További részletekkel holnapi lapszámunkban térünk vissza.
PHARE-program pályázatot készítettek a sóváradi híd újraépítésére, tudtuk meg Mátyás Endre polgármestertôl. A pályázatot mintegy másfél—kétmilliárd lej értékben elfogadták. A helyszínen volt a bukaresti iroda, felméréseket készítettek, ahhoz, hogy februárban kiderüljön, hogy a prefektus és a megyei tanács elnöke megvétózta, s a pénzt másfele irányítják. A protokollumot február 28-án kellett volna aláírni, már a dokumentációs anyag elkészült, de Szovátát nem hívták meg az aláírásra. ha az idén nem sikerül felújítani a hidat, baj lesz, mondta a polgármester, mert ha a meglévôt elviszi a víz, a part két oldalán lévô lakosság elszigetelôdik egymástól. Az idén be kellett volna fejezni a munkálatokat, minden kész volt, de eddig csak ígéretet kaptak mind a megyétôl, mind Bukaresttôl.
Korszerûsödô állategészségügyi szolgáltatás
Az állategészségügyi rendelôk privatizálása mellett a megyei mezôgazdasági igazgatóság saját szolgáltatását is korszerûsíti. Így április végén használatba helyezik a székház mellett épített biobázist. Az új épületszárnyban laboratóriumot rendeznek be, ahol kísérleti állatokon végzett kivizsgálások alapján különbözô betegségeket tanulmányoznak. A laboratóriumon kívül a biobázison lesz még egy boncterem és egy állategészségügyi gyógyszertár is. E beruházást a Mezôgazdasági Minisztérium finanszírozza. A tervek már 1994-ben elkészültek, azonban pénzhiány miatt eddig nem tudták kivitelezni. Akkor mintegy 400 millió lejre értékelték fel a munkálatokat, a jelenlegi árakkal ez meghaladhatja a 950 milliót is. A biobázis elônye, hogy bizonyos fertôzô betegségeket hamarabb kimutathatnak, így idejében hatékonyabban lehet majd fellépni ellenük. Ezenkívül az exportra szánt, illetve külföldrôl behozott állati eredetû élelmiszertermékeket is ki kell vizsgálni. A biobázis laboratóriumának korszerû berendezéssel akár radiológiai vizsgálatokat is végezhetnek majd. Egyúttal az igazgatóság épülete is négy új irodahelyiséggel bôvül. E bôvítést kötelezik az Európai Unió elôírásai. Március 22-26. között országunkban tartózkodik az Unió állategészségügyi szaktestületének egy nemzetközi bizottsága, akik megyénkbe is eljönnek. Megtekintik az építkezést, ugyanakkor ellátogatnak több állattenyésztô farmra, illetve élelmiszert termelô céghez. Felkeresik a marosszentgyörgyi szarvasmarha- tenyésztô állomást, a maroskeresztúri Agroindustriala Rt.-t, a nyárádszerdai Maróka farmot, a marosszentannai Sanlacta , valamint a segesvári Hochland tejfeldolgozó cégeket. A küldöttség jelentést készít tapasztalatai alapján, amelyet majd átad az Unió szaktárcájának, illetve a Mezôgazdasági Minisztériumnak. Megyénk élen jár az állategészségügyi ellátás korszerûsítése terén — mondta Rusu Ioan, a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetôje.
alapos gyanújával vettek ôrizetbe hétfôn három marosvásárhelyi lakost, akik — a rendôrségi értesítés szerint — vasárnap késô este halálra vertek egy fiatalembert. A tettesek, a 35 éves Sz. Mihály (foglalkozásnélküli, nôs, 9 kiskorú gyerek apja), a 33 éves Sz. József (munkás, nôs, két kiskorú gyerek apja) és a 26 éves Sz. Sándor (munkás, nôtlen) testvérek módjára együtt italoztak Székelykakasd egyik bárjában. Verekedés tört ki a testvérek és a bárban tartózkodó 28 éves helybeli G. Csaba között. A botütésekkel, rúgásokkal nyomatékosított nézeteltérés az utcán, majd az egyik tömbház elôcsarnokában folytatódott. Az ütések következtében G. Csabát koponyatöréssel és mellkassérüléssel szállították kórházba, ahol elhunyt.
Új módszerekkel komoly összegekkel károsítanak meg vásárhelyi lakosokat — értesített a megyei rendôrfelügyelôség sajtószolgálata. A szerkesztôségünkbe küldött átirat szerint férfiak csöngetnek be a lakásokba a délelôtti órákban, amikor rendszerint gyerekek nyitnak ajtót. Úgy mutatkoznak be, mint szüleik jó ismerôse, s arra kérik a gyerekeket, adják meg szüleik munkahelyi telefonszámát. Tárcsáznak, majd fiktív beszélgetést folytatnak, melynek során a kiskorúak már egyáltalán nem kételkedhetnek az idegen szavaiban. A bizalmukba férkôzött szélhámosok ráveszik a gyerekeket, adják át a házban levô pénzt, mivel arra szüleiknek szükségük van. Majd távoznak, de elôbb megnyugtatjá a gyereket, csak várja anyja, apja hazaérkezését, semmi baj nem lesz. Hasonló módszerekkel több vásárhelyi lakásból lejjel és valutával távoztak.
A rendôrség felhívja a lakosság figyelmét, a hasonló bûncselekmények elkerülése érdekében világosítsák fel gyerekeiket. A tettesek azonosítása és ôrizetbe vétele érdekében pedig, ha bármilyen érdemleges információval rendelkeznek, értesítsék a rendôrséget a 955-ös telefonszámon.
A dicsôszentmártoni Borzás negyed Comix Complex üzletébe hatolt be a 16 éves Z. Gheorghe és F. Nicolae, s az ott levô hûtôvitrinbôl egy rézradiátort próbáltak elvinni. A két kiskorút tetten érték vasárnap este a környéket ellenôrzô rendôrök. Szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádakkal szemben.
Az utóbbi napokban a megye lakossága hét olyan esetben kérte a tûzoltók segítségét, amikor az emberi gondatlanság és nemtörôdömség miatt tarlótüzek keletkeztek, amelyek a komoly anyagi károkon kívül károsították a környezetet, valamint pánikot keltettek a lakosságban.
Pénteken három különbözô helységben pusztítottak a lángok. Keménynagyszôllôsön két hektár száraz növényzet égett el, a faragói gyümölcsösben 3 hektár növényzet semmisült meg és 70 gyümölcsfa pusztult ki. A szerencsétlenséget elôidézôk kiléte egyelôre ismeretlen. A nyárádszeredai G. Árpád fészerében tárolt széna és szalma egy 11 éves kislány által elhajított égô gyufától vált hamuvá. Egyelôre azonosítatlan személy okozta azt a tüzet, amelyben elpusztult a küküllôdombói erdôültetvény és az annak közelében levô legelô. A vásárhelyi 6-os Szerelôvállalat külterületén levô száraz növényzetet gyújtotta meg valaki hétfôn, s a lángok az rt. udvarára is átterjedtek. A tûzoltók gyors beavatkozásának köszönhetôen az épületben nem esett kár. A nyárádtôi vasúti sínek melletti száraz növényzetet gyújtották meg kedden este, s terjedtek át a lángok a távközlési faoszlopra. Ugyancsak Nyárádtô község területén égett le 70 hektár legelô a kedden késô este életre kelt "vörös kakastól".
A megyei tûzoltóalakulat sajtószóvivôje felhívja a lakosság figyelmét, legyenek elôvigyázatosak, hiszen a szabadban rakott és utólag felügyelet nélkül hagyott tüzek könnyen továbbterjedhetnek, legelôket, erdôket, ültetvényeket, melléképületeket és házakat pusztítva el.
Szabályszerûen kelt át az úttesten a 73 éves C. Otilia, akit BV-06-ADP rendszámú személygépkocsijával gázolt el a 27 éves A. Ioan. A kedden reggel történt közúti balesetben a gyalogos súlyosan megsérült.
Marosvásárhelyen a Remat Rt.-nek öt hulladékbegyûjtô pontja van, de az év elejétôl egyiknél sem veszik át az összegyûjtött papírt. A Kövesdombon — az Univers üzletközpont háta mögött — levô pontnál tájékoztattak, hogy bár nagyon sok személy hoz kisebb-nagyobb mennyiségû papírt, felsôbb utasításra nem vehetik át. A középkorú hölgy elmondta, hogy amióta visszautasítja a papírhulladék átvételét sok êharagosa lett, ugyanakkor a közelben levô szemeteskukák tömve vannak papírral, sôt idônként egy-egy szitkozodó meg is gyújtja a hulladékot. Mint megtudtuk a hétköznapokon 8-16 óra között nyitva tartó begyûjtô pontban ócska vasat (250 lej kilogrammja), használt akumulátort (200 lej kilogrammja), alumíniumot (a tömör kilója 4500 lej, a fólia kilója 500 lej), sárgarezet (4500 lej) és rezet (8000 lej) vesznek át. Ugyanezeket, s ugyanilyan áron lehet eladni a Dacia piac mellett, a November 7 negyedbeli és a meggyesfalvi piacokon valamint a Frigoriferrel szemben levô park végében levô begyûjtô pontoknál is.
A hulladékpapír átvételének zárlatáról a Remat Rt.-nél érdeklôdtünk. Nagy Vilmos, a Kereskedelmi Iroda vezetôje kérdésünkre elmondta, hogy az országban mûkôdô papírgyárak nem fizetnek az újrahasznosítható papírhulladékért, így a Remat sem fizethet értük. Az év elejétôl csak a Raktár utca 19. szám alatt levô raktárnál vesznek át papírhulladékokat, de csak vállalatoktól, kereskedelmi társaságoktól, csak nagy mennyiségben, s fizetség nélkül. Véleménye szerint a közeljövôben (április vége-május) megoldodnak az anyagi gondok, s a gyár, s így a Remat is fizetôképesebb lesz, s át tudja majd venni a papírhulladékokat a magánszemélyektôl is.
Marosvásárhelyen a Szabadság utcában mûkôdött az Ormatic Mur Kft. begyûjtô pontja, ahol papír és fém hulladékokat vettek át. Mint a Maroskeresztúri Ormatic Mur-nál tájékoztattak a megyeszékhelyi pontot anyagi gondok miatt zárták be, de a Keresztúron mûkôdô begyûjtônél 200 lej/kilogrammért beveszik a papírt, majd a Piatra Neamti-i Petrocab Rt.-nek adják tovább.
Nem marad más hátra, mint eldönteni gyûjtjük tovább a papírt, s reménykedünk, hogy hamarosan eladhatjuk vagy eldobjuk, megsemmisítve az értékes újrahasznosítható anyagot. Ha a körülmények lehetôv teszik értékesíthetjük Maroskeresztúron (Fô út, 678 C. szám) is.
Az utóbbi idôben több rendezvényen Ioan Toganel, a Maros Megyei Tanács elnöke említést tett arról, hogy külföldi cégek érdeklôdnek a térségünkben esedékes közberuházásokról. Röviden szóltunk már errôl lapunkban. A tanácselnököt most arra kértük, hogy részletesebben is tájékoztassa errôl a Népújság olvasóit.
— Konkrétan milyen beruházásokról van szó, és milyen stádiumban van ezeknek a kivitelezése, illetve a külhoni beruházókkal való egyezkedésnek melyik fázisába jutottak?
— Köztudott, hogy 1999. január elsejétôl a központi költségvetésbôl többet nem osztanak le célirányos összegeket beruházásra. A már elkezdett munkálatok befejezésének, újak elkezdésének a finanszírozása kizárólag a helyi önkormányzatokra tartozik. Az is ismeretes, hogy a városokon kívül a többi településnek egyáltalán nem lesz pénze az infrastruktúra fejlesztésére, mert nincs annyi helyi bevétel, hogy erre is fussa. A vezetékes vízrendszer, a kanalizálás, az útépítés, a gázbevezetés terén ezután az egyetlen esély, hogy külföldi hitelt kapjunk, hogy külhoni befektetôk vegyenek részt ebben a tevékenységben. Az érdeklôdôk meg is jelentek, mivel ezek biztos befektetésnek számítanak, hiszen a lakosságnak szüksége van a közszolgáltatásokra. Német és francia vállalkozók érdeklôdtek ezekrôl.
— Tehát a kezdeményezés az együttmûködésre tôlük érkezett, nem a megyei tanács keresett külhoni beruházókat?
— Valóban ôk ajánlkoztak. A múlt héten járt itt a németországi Müller cég Frankfurt térségébôl, mely a Romgaz céggel finanszírozná a Szászrégen—Maroshévíz gázvezeték kiépítését. A cég tehát helyi — és nemkormányzati — garanciával a költségek 50 %-át hitelezi. A törlesztési idôszak 15-20 év, az elsô három türelmi idô. Elônyös hitelekrôl van szó, a kamat 1-2 százalékkal haladná meg a libor kamatszintet.
— A beruházás másik 50 százalékát ki állná ebben az esetben?
— A helységek közötti fô gázvezeték megépítését a Romgaz finanszírozná. A falvakban a helyi vezeték a községi költségvetésbôl vagy a családok pénzébôl készül el. A Müller cég a kanalizálásban, szennyvíztisztító hálózat építésében is érdekelt. Át is adtuk a Maros menti helységekre vonatkozó ilyen jellegû terveket. Marosvécs, Magyaró, Marosoroszi ilyen téren közösen elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, hogy közös hálózatot építtessenek ki egyetlen ülepítôállomással. Ugyanakkor megrendeltünk egy tanulmányt a megyeszékhely körüli falvak, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Szentkirály, Keresztúr, Nyárádtô kanalizálására. Viszont erre sincs pénz. Reméljük, hogy a Müller cég ebben is részt vesz. A múlt héten az említett elképzelésekkel felkerestük a Pénzügyminisztériumot, és olyan bankok képviselôvel is találkoztunk, melyekkel kapcsolatban áll a Müller cég. Két-három hónap alatt kiderül, hogy lesz-e mindebbôl valami.
— Mi történik, ha a falusi lakosságnak nem lesz pénze, hogy a beruházásból rá esô 50 százalékos részt finanszírozza?
— A gázhálózat építésében a lakosság igencsak érdekelt, és azt hiszem, ezen a téren nem lesz gond. A közmûvesítésnél lehet, hogy kisebb lesz az érdeklôdés.
— Pedig környezetvédelmi szempontból ez is egyre fontosabb lesz, gondoljunk például a kutak fertôzöttségére.
— A kanalizálásra van egy másik pénzforrás, az Európai Unió által a rendelkezésünkre bocsátott alap: az Unió ISPA nevû programja. E keretbôl is hívhatunk le pénzt, és ennek érdekében meg is kerestük a Vásárhely környéki községeket, hogy ismertessük e programot. 2000-ben lesz a legesedékesebb, hogy ebbôl a pénzbôl részesüljünk. A helyi tanácsoktól függ, hogy életképes projekteket mutatnak-e be a finanszírozónak. A megyei tanács ebben támogatást nyújt. A program kezelôje a Környezetvédelmi és Mezôgazdasági Minisztérium. A harmadik anyagi lehetôség a helyi adminisztrációt hitelezô bank. Ilyen jellegû intézmények minden fejlett országban léteznek. Ennek létrehozásához külön törvényre van szükség, és reméljük, hogy ez már ôsszel mûködni fog. Nemrég Lengyelországban és Csehországban alkalmam volt tanulmányozni azt, hogy miként mûködik ez a rendszer. A kamatok kedvezményesek, és a hitelgarancia általában a község megbízhatósága. Ugyanakkor ezekben az államokban és Magyarországon is a helyi tanácsok gyakran kötvényeket bocsátanak ki.
— Az új közpénzgazdálkodási törvény lehetôvé teszi, hogy a hazai önkormányzatok éljenek ezzel a lehetôséggel?
— Az új 1998. évi 189-es törvény lehetôvé teszi a helyi hitelfelvételt. Ki kell dolgozni még a metodológiát.
— Jelzések érkeztek olvasóinktól is, hogy a megye vezetôsége mintha elhanyagolná, háttérbe szorítaná a zömmel magyarlakta térséget, például a Nyárád mentét. Mikor közberuházásokról, gázbevezetésrôl, vízhálózat- bôvítésrôl esik szó, általában csak a Maros völgyérôl, a Szászrégentôl felfele esô területekrôl, a Görgény völgyérôl esik szó. Ezek szerint a megyei tanácsnak vannak "mostohagyermekei"?
— Elôször is a Maros völgyében Magyaró és Marosvécs magyarlakta helységek. Másodsorban a Görgény völgyében Üvegcsûr szintén magyar falu. Vegyük azt a programot, amelyet a kormány támogat, ahol 121 milliárd lejrôl van szó, ez a vízhálózat-bôvítésre vonatkozik, és ezt a megyei tanács meg a Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium kezeli... Szóval ezen a listán 38 helység szerepel, kizárólag azok, amelyek részérôl megkaptuk a megvalósíthatósági tanulmányt, és amelyeket már jóváhagytak kormányhatározattal vagy a Pénzügyminisztérium beleegyezésével. Nem lehet azt állítani, hogy diszkrimináció áll fenn. Ahonnan kaptunk jóváhagyható tervet, oda megy a pénz. Ebbôl a keretbôl Vámosgálfalva kap 17 milliárd lejt, ahol a többség magyar nemzetiségû. A listán szerepel Makfalva, Erdôszentgyörgy, Magyaró — ezekben a zónákban magyarok laknak. A Marosvásárhely környékén levô falvakban is jelentôs számú magyar lakosság él.
— Ismétlem: fôként a Nyárád menti települések némelyikének lakói érzik úgy, hogy háttérbe szorultak.
— Nem a mi hibánk. A Nyárád mentén elôször is nincs meg az a vízgyûjtô medence, amibôl meg lehet oldani a vezetékes vízellátást. Máshol már vagy léteznek csôhálózatok, vagy a szászrégeni, illetve vásárhelyi vízüzemhez lehet ezeket kapcsolni. A Nyárád völgyével kapcsolatban 5-6 éve van egy környezetvédelmi elképzelés. Ennek keretében létre kellene hozni a jobbágyfalvi gyûjtôtavat, de ez késik. Emiatt vízüzemet sem lehet létesíteni. Erdôszentgyörgynél a Bözödi-tó révén, elkészül az erdôszentgyörgyi, balavásári és gyulakuti vízhálózat. Makfalva Szovátáról vagy helyi forrásból kapja majd a vizet. Ez eddig az elsô szakasz. A második szakaszban is azok a helységek következnek, ahol készültek a megvalósíthatósági tanulmányok, de ezek még nincsenek jóváhagyva. Itt 13 községrôl van szó. Sajnos, ezek között sincsenek Nyárád menti falvak.
— Mi az oka annak, hogy ezek a községek nem mozdultak ilyen téren? Megkapták az információt arról, hogy jelentkezni lehet? Hogy el kell készíttetni ezeket a terveket?
— Az információ mindenki számára egyformán hozzáférhetô. A polgármesterek egyformán és egyidôben tudják meg ezeket a dolgokat. Egyfelöl hiányzik a helyi kezdeményezés, másrészt — mint mondtam —, nincsenek vízgyûjtô tavak a vidéken.
— A gázbevezetéssel hogy áll a Nyárád mente?
— A megyei tanács programja szerint a gázvezeték- hálózatot Bölkényben, Kozmatelkén, Nyárádremetén, Székelyhodoson, Havadon bôvítjük. Ez a megye évi gázkvótájából kerül ki. Tehát a gázt mi biztosítjuk, de a bevezetés költségeit nem tudjuk finanszírozni. Itt is csak a hitelek segíthetnek, mert a lakosságnak nemigen van erre pénze. Ilyen téren sem teszünk kivételt. A Nyárád menti falvakban is folytatódik a gáz bevezetése. Sok község azt várja, hogy a költségvetésbôl kapjanak ehhez támogatást. De erre nincs lehetôség. Tavaly is csak ott adtunk támogatást, ahol az közintézmények gázellátásáról volt szó.
A valutaárfolyam ingadozása az árak emelkedése mellett helyenként érthetetlen változásokhoz vezetett. Ilyenek például a Dema üzlet udvarán mûködô Mocheta EEP Ltd. üzletben kifüggesztett árak is. Az üzletbe belépve legelôször a napi német márka árfolyamát látja a vásárló. A termékek mellé is márkában függesztették ki az árakat. Egyedül a krepp asztalterítôk és párnahuzatok ára maradt meg lejben, a többi áru értékét át kell számítanunk. A márkában való ár kifüggesztésének okairól az üzlet vezetôjénél érdeklôdtünk. A cég direk importôre a kínált termékeknek, ezért függesztették ki márkában az árakat. Az üzletvezetô elmondta, hogy a vásárló kérésére bármikor szívesen átszámítják az értéket, s az ügyfél lejben, s nem márkában fizet.
— Az árak márkában való kifüggesztése ellnekezik az érvényben levô törvényekkel, melyek szerint minden terméket el kell látni román felirattal, s az áruk értékét az állam fizetôeszközében, vagyis lejben kell meghatározni s kifüggeszteni — tájékoztatott Emilia Leah, a Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal igazagtónôje.
— Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a szovátai Fürdô Rt. várja a részvényesek közgyûlését, amely dönteni fog a további teendôkrôl a privatizáció terén. Ez azóta lezajlott. Mire jutottak? — kérdeztük Fülöp Nagy Jánost, a fürdôvállalat igazgatóját.
— Január 29-én volt a részvényesek nagygyûlése, és az volt az elemzés vége, hogy a privatizációval egyelôre nem tudunk elôrelépni. Abban az idôben jelent meg a 893-as kormányhatározat, amelynek alapján újra kellett volna értékelnünk a vállalatot, mind az épületeket, mind a telkeket. Sajnos, még a telkek nincsenek a mi tulajdonunkban, nincsenek telekelve a Fürdô részvénytársaság nevére. Tehát nálunk csak az épületekrôl lehet szó. Azóta visszavonták ezt a kormányrendeletet, június 15-ig nem alkalmazzuk, tehát azon az értéken maradnak az épületeink, amelyre a kormányrendelet megjelenése elôtt találták.
Voltak kisebb-nagyobb nézeteltérések a brassói SIF, illetve a bukaresti ÁVA képviselôi között a részvényesek közgyûlésén. Akkor még érvényben volt a 33. számú sürgôsségi kormányrendelet, amelyet a parlament szintén visszautasított azóta. Ez volt az a rendelet, amelyben lízinges eladásról lehetett volna szó. Rengeteg ilyen kérés került a közgyûlés elé, hogy a haszonbéres szerzôdéseket alakítsák át lízinges eladásra. A január 29-én született határozat azonban úgy szólt, hogy nem adunk lízingbe. A bérbe és haszonbérbe kiadott épületek addig, amíg a szerzôdésük lejár, ebben az adminisztrálási formában maradnak. A szerzôdések lejártával a Fürdô Rt. saját kezelésébe veszi vissza a szóban forgó épületeket.
— 1999. december 31-én járnak le a szerzôdések. Közben az új privatizálási törvény megjelenését várjuk, amelyet a kormányfô március 15-re ígért, de egyelôre késik.
— Mégis, mihez kezdenek? Mi például a fürdôvállalat hatásköre?
— A fürdôvállalat az érvényes szerzôdések alapján újra fel kell mérje az értékeket erre az évre, és az új privatizációs törvény függvényében — amelyben szó van épületek eladásáról, részvénycsomagok eladásáról, sôt még lízingrôl is —, majd a részvényesek újra fognak határozni, melyek lesznek azok a privatizációs formák, amelyeket a részvénytársaság alkalmaz. Közben mi letettünk a bukaresti Állami Vagyonalaphoz egy privatizációs dossziét, mert az ÁVA még ebben az évben minél hamarább el szeretné adni a maga 40 százalékos részvénycsomagját. Állítólag érdeklôdôk is vannak, ezért kérték tôlünk a dokumentációs anyagot. Ebbôl valószínûleg hamarosan az lesz, hogy az ÁVA azt a 45 százalékot, ami majdnem 12 milliárd lej könyvelési értéket jelent, eladja.
— Mi változik, ha az ÁVA eladja a maga részvénycsomagját?
— Százszázalékosan magáncég leszünk. Mert jelenleg az ÁVA 40 százaléka állami tôke, de a többi, amibôl 42%, ami a SIF-é, és a 18% a kuponosok részérôl, már privát részvénycsomag.
— Önök a sajátjukkal hogyan fognak, hogyan tudnak gazdálkodni?
— Ha az ÁVA eladja a maga részvénycsomagját, akkor megváltoznak a részvényesek, s remélhetôleg a mentalitás is arról, hogy mit is akarunk kezdeni ezzel az anyagi alappal. Akkor már gazdaként kell gondolkozni.
— Hogyan állnak a kezelôbázs átalakításával?
— Nagyon rosszul. Pénzünk nincs, egyik törvény megjelenik és hatálytalanítja az elôzôt. Még meg sem száradt a nyomdafesték egy törvényen, törölik egy kormányrendelettel. Ez így megy mintegy másfél éve. Amíg a régi épületeinkbôl egy jónehányat eladhattunk, az árát a kezelôrészleg felújítására fordítottuk. A vásárhelyi ANCONA-val dolgoztattunk, 1997 decemberében azonban leállítottuk a munkát, mert elfogyott a pénz. Azóta épületeket nem adtunk el, s ha az új privatizációs törvény nem jelenik meg, s annak alapján a részvényesek nagygyûlése határoz, hogy újabb épületeladásokat lehet eszközölni, nem lesz pénzünk a munkálatok folytatására. Sem az ÁVA-tól sem a brassói SIF-tôl nincsen esélyünk pénzügyi támogatásra, még kölcsön formájában sem.
— Ha mégis megjelenik a törvény, és megtörténik a privatizáció, melyek a további teendôk? Ha például a Szováta Szállót külön adják el, a többit hogyan fogják kiszolgálni?
— A tulajdonunkban lévô szállodákat bérbe, illetve haszonbérbe adta ki a Fürdô Részvénytársaság. Ha majdani eladásukra egyenként kerül sor, akkor a Szováta szállóhoz tartozó kezelôbázis megrendelés alapján bárkit fogadhat. A turisztikai felügyelôségnek volt egy olyan javaslata, hogy a gyógykezelô fürdôhelyeket, pl. Szováta, Kovászna, Govora, Félix stb., minél apróbbra darabolják, hogy a privatizációra kerülô értékek minél kisebbek legyenek, s így könnyebben találjanak vevôre. Emiatt voltak nagy nézeteltérések, mert például Szovátán, ahol egy kezelôbázis négy szállodát szolgál ki, véleményünk szerint nem volna jó feldarabolni. Meggondolandó ugyanis, hogy helyes-e, ha a gyógykezelô központ tetemes költségeit egyetlen szálloda viselje, s a többiek, ha van turistájuk, küldenek és fizetik a gyógykezelést, amikor nincs, akkor nem. A gyógyfürdôk azért harcoltak, hogy ha mondjuk s szovátait fel is osztják két vagy három részvénytársaságra, akkor is azt a négy szállodát, amelyeket egy kezelôbázis szolgál ki, hagyják egyben. Szerintem a mostani részvénytársaságból ki kellene szakítani egy újabb részvénytársaságot, amelynek a vagyonában kimondottan azok az épületek maradjanak, amelyeket valamikor államosítottak. Ha egy-két év alatt véget érnek a visszakövetelési perek, akkor ezek az épületek visszakerülnek egykori tulajdonosaikhoz. Ez is privatizációt jelent. Viszont addig is a megmaradó részvénytársaságot, amelynek a tulajdonjogi helyzete már a szétválasztás pillanatától tiszta, hagyni kellene élni. Amíg egy részvénytársaság tulajdonában, például a mi esetünkben 58 ilyen épület van a tulajdonunkban, olyan épületek vannak. amelyeket vissza lehet perelni — már 42-en perelnek is —, ugyanakkor a telkek sincsenek a vállalat tulajdonában, addig privatizációról beszélni nagyon nehéz.
Több éves szünet után újra megrendezik Szovátán a Tavaszi Futóversenyt. Sajnos, a hagyományteremtô rendezvény anyagi okok miatt több évig szünetelt. Az elôzô három alkalommal a Veterán Futók Szövetsége közremûködésével e verseny nemzetközi színvonalúvá nôtte ki magát. Jeles hazai sportolók, hajdani többszörös országos és Európa-bajnokok jöttek el Szovátára. Az idei rendezvény megszervezése szovátai kezdeményezés, amelyet a polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság, valamint a megyei Veterán Futószövetség is támogat. Így remélhetôleg garancia van arra, hogy valóban hagyományossá váljon. A Téli Játékok mellett — ha nem kis anyagi áldozatok árán is —, szükség van az ilyen rendezvényekre. Emeli annak a városnak a rangját, amely nagyrészt a turizmusból, az ide látogató vendégekbôl él. A szervezéssel járó munka hosszú távon jár eredményel. Az idén március 27-én, szombaton 11 órakor nyolc korcsoportban rajtolhatnak a 14—70 év fölötti sportolók. Az útvonalat Szováta-fürdô utcáin jelölték ki 5 km-es távolságon. (Beiratkozni március 26-án 14 óráig lehet. A versenyszámokat március 27-én a rajt helyszínén a Medve-tó fölötti téren vehetik át a benevezettek.) A szervezôk az életkor és a férfi, nôi kategóriák szerint az elsô hat helyezettnek oklevelet, a dobogósoknak pedig díjat is átadnak.
A szovátaiakat meghívták a március 26. és 30. között Dunaújvároson sorra kerülô Magyar Gyermekek Fedettpályás Atlétikai Világtalálkozójára, ahova a 2-es számú általános iskolából hét gyermek és egy kísérô tanár utazik el. A Maros megyei város képviselôi mintegy 400 határon túli és anyaországi fiatallal találkozhatnak e rendezvényen.
Az ítélôtábla helyt adott az NRP akciójának
Az ítélôtábla közigazgatási bírósága hétfôn döntött az RNP versus kormány ügyben, helyt adva az NRP kérésének, miszerint nyilvánítsák semmisnek a Petôfi-Schiller Egyetem létrehozásáról szóló tavaly szeptemberi kormányhatározatot. A kormány 15 napon belül fellebbezhet.
Radu vasile miniszterelnök a négy szakszervezeti szövetség — RSZSZOSZ-Fratia, az OSZT, az Alfa-Kartell és az RDSZSZ — vezetôit hétfôn a Victoria palotába hívta meg a revindikációk megtárgyalásáért. A szakszervezeti vezetôk óhaja az, hogy a találkozás teremtse meg a kormány írásbeli vállalásának elôfeltételeit a négy szakszervezeti szövetség által megszövegezett követelések megoldására.
Mintegy ötven delfin vetôdött parta hétfôn Ausztráliában, és közülük néhány már el is pusztult. Jelenleg nyolcvan önkéntes igyekszik visszavonszolni a tengeri emlôsöket a nyílt tengerre, idéz egy állatvédôt jelentésében a DPA. Az eset az Adelaine-tôl délnyugatra levô Kangaroo-sziget egyik homokos partszakaszán történt. Állatorvosok lehetségesnek tartják, hogy a delfincsapat egyik vezérállata megbetegedett és sekélyebb vízbe úszott, hogy könnyebben lélegezhessen. A többi állat valószínûleg követte társát, és a hirtelen jött apály miatt partra vetôdtek.
A világbajnok francia labdarúgó-válogatott két játékosa. Zinedine Zidane és Fabien Barthez leplezte le Párizsban a kettejüket, valamint a brazil Ronaldót megformázó viaszfigurákat, amelyeket a Grévin Múzeumban állítottak ki, adta hírül az AFP francia hírügynökség. A szoborba öntött jelenet azt ábrázolja, amint Zidane szorításában Ronaldo sikertelenül próbálja bevenni Barthez kapuját.
Holtan találtak egy labdarúgót
Holtan találtak autójában egy élvonalbeli román labdarúgóra és barátnôjére. Mario Narcis Bugeanura és barátnôje a játékos édesapja lelt rá a futballista garázsában. A 24 éves középpályás az elsô osztályú Gloria Bistrita együttesében szerepelt kölcsönben, de eredeti klubja az élcsapatnak számító Rapid volt. Bugeanu és barátnôje halálát a rendôrség jelentése szerint fulladás okozta. További információkkal azonban a hatóságok nem szolgáltak.
Skoda Feliciákat kezdenek el gyártani Oroszországban október végétôl, jelentette be hétfôn Vlagyimir Grodeckij, az orosz Izsmas cég vezérigazgatója, akit az ITAR-TASZSZ idézett. Az Izsevszk városában létrejövô cseh—orosz vegyes vállalat kezdetben Feliciákat állít elô, majd 2002-tôl a Volkswagennek kimondottan az orosz piac számára készülô autóját gyártja majd. Az izsevszki Felicia ára 6,5-7 ezer dollár lesz. Idén 5 ezer autót terveznek gyártani. A vegyes vállalat felállításáról májusban írják alá a megállapodást a cseh kormány és a Skoda Auto, valamint az orosz kormány és az Izsmas cég között. A szerzôdés a késôbbiekben évi 80-170 ezer autó elôállítását irányozza majd elô. A Skoda-Volkswagen legkevesebb 300 millió dollárt fektet az üzletbe.
A mûemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései
címmel 1999. március 21-27. között Tusnádon nyolcadszor zajlik az immár hagyományossá vált, nemzetközi mûemlékvédelmi ülésszak. Közép-Európa legjelentôsebb ilyen jellegû szakmai fórumán az idén a népi építészeti örökség védelmének kérdéskörét vizsgálják meg, tárgyalva a népi épületek kutatásának és védelmének néprajzi, építészeti és társadalmi vonzatát.
A konferencia egyik szekcióüléseként vendégül látja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kétévenként szervezett tanácskozását, melynek címe Erdély Népi Építészete. A konferencia fôszervezôi a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Mûemlékrestaurátorok Egyesülete, a Keöpeczi Sebestyén József Mûemlékvédô Társaság, társszervezôi a román mûvelôdésügyi minisztérium, a magyarországi Országos Mûemlékvédelmi Hivatal, a Kolozsvári Mûszaki Egyetem építészmérnöki kara, az ICOMOS román, magyar és német nemzeti bizottságai, valamint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a szebeni Astra Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az ECOVAST román nemzeti csoport.
A szántóföldek 20%-a parlagon marad
A Maros Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenô tájékoztatott, hogy a megye 135 ezer hektárnyi szántóterületébôl tegnapig csupán 74 ezer hektárt szántottak fel, ami a terület 55%-át képezi. Az elmúlt héten a kedvezô idôjárás lehetôvé tette, hogy 15 ezer hektáron végezzenek ezzel a munkálattal. Becslések szerint a fennmaradó szántatlan területekbôl kb. 20% marad megmûveletlenül. Kis területeken elkezdôdött a zab, az árpa és a cukorrépa vetése.
A Munkaerôelosztó és Fejlesztési Ügynökség statisztikai adatai szerint a megyében 11,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek közül 22.444-en (ebbôl 8688 nô) segélyben részesülnek, míg 9793-an (ebbôl 5783 nô) semmiféle anyagi juttatást nem kapnak.
Ingyenes és ártámogatott orvosság
Mint már hírül adtuk, a gyógyszertárak saját döntésük, illetve pénzügyi lehetôségük szerint bocsátanak ki ingyenes, illetve ártámogatott gyógyszert. Tegnap a Dacia üzlet melletti Pro Vitában, a kövesdombi Herbában és a Iuliu Maniu utcai Belladonna gyógyszetárban nem, a fôtéri Rubifarmban, az Atlasban és az Aesculapban kiadták, míg a Galenusban csak az ingyenes gyógyszerekkel szolgáltak ki addig, amíg a készlet tart.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség próbafelvételit szervez az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre, valamint a Petru Maior Egyetemre készülô fiatalok számára. A tesztvizsgát március 27-én, szombaton tartják meg a Bolyai Farkas Líceum 41-es termében, az alábbi program szerint: délelôtt 10 órától fizika, szerves és szervetlen kémia, algebra és analízis, 16 órától IX-es és XI-es biológia.
A Pro Európa Liga által szervezett Tolerancia Hete keretében csütörtökön délután 5 órától Immigrációs politika és a nôkkel való kereskedelem címmel tartanak elôadást. Erre az alkalomra meghívják a liga nôtagjait, különbözô nôszervezetek tagjait, pártok és ifjúsági szervezetek képviselôit.
Molnár Dénes metszetei Sopronban
A marosvásárhelyi grafikus munkáiból nyílt vasárnap kiállítás a soproni Erdélyi Házban. A Soproni Erdélyi Kör rendezvényén, amelyre április 3-ig várják a közönséget, Sz. Nagy Sándor, a nyugat-magyarországi város helyi képzômûvészeti társaságának elnöke tartott megnyitóbeszédet, verset mondott Tóth Réka. A megnyitón jelen volt Molnár Dénes is, aki erre az alkalomra erdélyi mûemlékeket megörökítô metszeteibôl válogatott.
Az RMGE március 27-én, szombaton 12 órakor megrendezi az immár hagyományossá vált, harmadik Kis- Küküllô menti borversenyt a balavásári Szôlôhegy vendéglôben. A borversenyre benevezhetnek és részt vehetnek gazdaköri és gépköri tagok.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata értesíti a színházkedvelôket, illetve bérlettulajdonosokat, hogy Jean Girandoux Elektra címû színmûvének bemutatóját technikai okok miatt március 26-ról április 4-re, vasárnapra halasztják. Az elôadásra a Kemény János bemutatóbérletek érvényesek. KÖvetkezésképpen a március 31-re tervezett elôadás is elmarad.
Marosvásárhelyen március 25-én, csütörtökön 8 és 20 óra között a Földmûvesek (Agricultorilor), Zöld, David Rusu, Lazar Blejnaru, Ionel Giurchi, Ioan Roman, Mircea Robu és Benefalvi utcákban, míg 9 és 13 óra között a Cutezantei utca 56-60., 41-49. számai között, a 20-as iskolában, a Rodniciei utca 30-38., valamint a Muncii utca 4-22. számai között szünetel az áramszolgáltatás.
Marosvásárhelyiek sikeres szereplése
A Bákóban megrendezett Poliatlon nevet viselô bajnokságon sikerrel szerepeltek Stefanescu Sanda edzô vezetésével a marosvásárhelyi úszók. Elsô helyen végzett Szekeres Andrea 100 m-es gyors, 50 m-es hát és 50 m-es pillangóúszásban és Vasilescu Oana 100 m-es mellúszásban. II. helyezést ért el Szekeres Andrea gyorsúszásban, III. helyezést pedig Farr Szabolcs 50 m-es hátúszásban. A 4x50-es gyorsváltó és vegyes váltó tagjai is harmadik helyre kerültek. A versenyen való részvételt a Panacom Kft. támogatta.
Copyright © Népújság - 1999