|
LI. évfolyam 64. (14117) |
1999. március 18. csütörtök |
Ülésezett a Legfelsô Védelmi Tanács
Emil Constantinescu elnök vezetésével kedden sor került a Legfelsô Védelmi Tanács ülésére — közli az elnökség sajtóhivatala.
Szônyegre kerültek a civil védelem teendôi természeti csapások esetén, az emberi áldozatok elkerülése valamint az anyagi károk mérséklése irányában. Sürgetônek ítélték a megyei intervenciós egységek megalakítását. Elsô szakaszban idén tizenkét ilyen egységet alakítanak meg, a második szakasz végén 2005-ben pedig minden megye rendelkezni fog egy intervenciós alakulattal.
Az RHSZ igazgatója továbbá jelentést ismertetett az amerikai Megapower Corporation cég által a Kamino Transport Kft. címére a konstancai kikötôbe küldött tartályhajó helyzetérôl. A tartályhajó informatikai alkatrészeket, szakdokumentációt, könyvelési iratokat, floppykat és mágneses lemezeket szállított.
Ezt követôen a Legfelsô Védelmi Tanács elemezte a belügyminisztérium jelentését a januári Zsil-völgyi eseményekrôl. A rendfenntartó erôk hatástalan visszavágásának fô okait a parancsnokok ingadozó magatartásában, a parancsok kétértelmûségében rendfenntartó alakulatok rossz elhelyezkedésében és az értesülések hiányos felhasználásában azonosították. Ezeket kiegészíti a nem megfelelô logisztikai felszerelés. A tanács tagjai feltétlenül szükségesnek ítélték a rendfenntartó erôk tevékenységét szabályzó jogi keret tökéletesítését.
A köztársasági ôrezred élére az ülésen kinevezték dr. Stoina Neculai dandárparancsnokot, a Speciális Távközlési Szolgálat élére pedig Sima Ion ezredest.
A tagok javaslatai alapján összeállították a Legfelsô Védelmi Tanács idei tevékenységének programját — mutat rá végezetül az elnökség közleménye.
Zsákutcában a Koszovó-konferencia
A belgrádi küldöttség hajthatatlan: elutasítja a tárgyalásokat a koszovói nemzetközi rendezési terv biztonsági részérôl, sôt, a korábbi helyzethez képest visszalépve az autonómia- megállapodás számos lényegi részének újratárgyalását követeli.
A hathatalmi csoport külügyminiszterei ilyen körülmények között hamarosan eldöntik, hogy érdemes-e folytatni a párizsi konferenciát. Miután a koszovói albán küldöttség biztosítékokat adott arról, hogy elfogadja a nemzetközi átmeneti rendezési javaslatot — így a tartomány feletti jugoszláv fennhatóságot, a NATO- erôk jelenlétét és az UCK leszerelését — a nyomás immár Belgrádra irányul.
Milan Milutinovic szerb elnök — a belgrádi küldöttség nemhivatalos vezetôje, Slobodan Milosevic elnök bizalmasa — szerdán Párizsban kijelentette: a politikai megállapodás felülvizsgálatát követelik, s javaslataikra írásos választ várnak. Delegációjuk egyik tagja megerôsítette: a katonai vonatkozásokat illetôen hajthatatlanok, "nem engedhetjük meg egy koszovói állam létrejöttét saját területünkön".
Az amerikai Christopher Hill és az osztrák Wolfgang Petritsch, az EU megbízottja leszögezték, hogy szó sem lehet az eddig elértek felülvizsgálatáról. Legfeljebb technikai módosításról készek tárgyalni, de nem akarják veszélyeztetni a koszovói albán fél "igenjét".
A tárgyalásokon részt vevô egyik európai diplomata szerint a szerb küldöttség úgy viselkedik, mintha nem lennének tudatában a helyzet komolyságának. Mint mondotta, "senki nem akarja a (NATO) légicsapásokat, de ha ez marad az egyetlen mód, hogy kikényszerítsük a rendezést, erre is készek vagyunk".
A nyugati jelzések szerint a NATO megkezdi a szerb katonai célpontok elleni támadásait, ha Belgrád lesz az egyedüli felelôs a kudarcért. Moszkva ugyanakkor erôteljesen ellenzi ezt a lehetôséget.
Az Európai Bizottság, amely kedden hajnalban a tagjait ért pénzügyi szabálytalanságok vádja miatt lemondott, szerdán azt követelte az Európai Unió tizenöt tagországától, hogy mielôbb válasszák meg utódját.
Mivel az EU történetében ez az elsô alkalom, hogy a végrehajtó szerv testületileg lemond, a keddi döntést követôen bizonytalanság alakult ki Brüsszelben, hogy miképpen rendezzék a bizottság jövôjét. Az európai uniós szerzôdések azt írják elô — miként arra a bizottság szerdai közleménye is emlékeztet -, hogy ügyvivôként a távozó bizottság marad hivatalban utódjának megalakulásáig.
Szokásos szerdai ülésén elfogadott közleményében a bizottság leszögezi, hogy tagjainak sem kedve, sem szándéka nincs tovább hivatalban maradni a feltétlenül szükségesnél. A húsz fôbiztos ezért arra szólítja az EU- tagállamokat, hogy mielôbb jelöljék ki az új testületet.
A dokumentum azt is kifejti, hogy bár az EU semmivel nem köti a leköszönô bizottság kezét, a testület ezentúl korlátozott hatalmi jogkört engedélyez magának. Eszerint csak a folyó és sürgôs ügyekkel foglalkoznak, illetve intézményes és törvényi kötelezettségeiknek tesznek eleget. Új politikai kezdeményezést a brüsszeli végrehajtó szerv nem kíván tenni.
Az EU brüsszeli "kormányának" lemondását követôen máris megindult a találgatás arról, hogyan alakul majd meg az új bizottság. Egybevágó nem hivatalos értesülések szerint a fôbiztosok nagy része várhatóan az új testületben is helyet kap, de néhánynak közülük — például a bôvítési ügyekkel foglalkozó holland Hans van den Broeknak és a francia Edith Cressonnak — alighanem végérvényes a távozása. Aligha menekülhet meg a luxemburgi elnök, Jacques Santer sem, akinek legvalószínûbb utódja Romano Prodi volt olasz kormányfô vagy António Guterres portugál miniszterelnök, vagy pedig Javier Solana NATO-fôtitkár.
A külügyminisztérium heti sajtóértekezletén Andrei Plesu tárcavezetô közölte a sajtóval, hogy a minisztérium sajtóhivatalát átszervezik, mivel "tartalmasabb, következetesebb" párbeszédet óhajtanak megvalósítani a médiumok képviselôivel.
Jövô héttôl tehát a külügyi tárca sajtóirodájának vezetôje Simona Miculescu volt miniszteri tanácsos lesz, Carmen Podgorean asszony pedig a tárca emberi jogi ügyosztályvezetôjének lesz a helyettese.
A külügyminiszter bejelentette továbbá, hogy a tárca közönségi kapcsolatokkal megbizott hivatalában új osztályvezetô-helyettest neveztek ki, Gabriela Matei asszony személyében.
Európai kisebbségvédelmi konvenció
Norvégia — az Európa Tanács tagjai közt 25- ikként — szerdán Strasbourgban átadta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai konvenció ratifikációs okmányát.
A dokumentumot Sten Lundbo, Norvégia Európa tanácsbeli nagykövete helyezte letétbe a nemzetközi testület székhelyén.
Norvégiában dánokon, svédeken, finneken kívül egyebek közt mintegy 40 ezer lapp él.
Az oslói kormány ezzel kötelezte magát az elismert kisebbségek nyelvhasználatának és kulturális kibontakozásának elôsegítésére az iskolában és a közéletben. Biztosítania kell a kisebbségi nyelvek használatának lehetôségét a tömegtájékoztatásban, a hatóságoknál és az utcatáblákon. Elismerik saját neveik használatára vonatkozó jogukat is — jelentette a dpa.
A konvenció idén július elsejével lép életbe. Az Európa Tanács egy év elteltével megvizsgálja majd, hogy betartották-e a konvenció rendelkezéseit.
A konvenció egyebek közt Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Svájcban és Magyarországon van már érvényben.
Carmen Podgorean külügyi szóvívô szerdai sajtóértekezletén közölte, hogy az uniós tagállamok belügy- és igazságügy-minisztereinek március 12-i tanácsán ismét szônyegre kerültek ama szabályozások, amelyek megerôsítik a vízumkényszert az EU-ba utazó egyes harmadik országok állampolgárai esetében. A Romániát is feltüntetô "fekete listát" tartalmazó szabályozás 1995 óta van érvényben. Az Euróôpai Bizottság az egyedülálló döntôképes közösségi mechanizmus, a mai napig nem módosította e szabályozást, így hazánk és Bulgária változatlanul megkülönböztetett bánásmódban részesül más társult országokhoz viszonyítva.
A gazdasági törvénykezés instabilitása nagy nehézségeket okoz Romániában a kis- és közepes vállalatoknak.
A politikai kör nem érti meg a gazdaságot, s a gazdasági törvénykezés instabilitása és elôreláthatatlansága nagy nehézségeket szül a kis- és közepes vállalatok tevékenységében — vélekednek az üzleti egyesületek stratégiai szövetségének tagjai.
A kis- és közepes vállalatok fejlôdését a munkaadói akciók összefüggéstelensége hátráltatja.
E probléma áthidalásáért az üzleti egyesületek stratégiai szövetsége egy gazdasági- politikai szerzôdés kidolgozását javasolta, az érdekeiket szorgalmazó felekkel való tárgyalások alapjaként.
A Nagy-Románia Párt sem a régi. Valami furcsa történik vele. Vagy pánikba estek, vagy pedig lassan otthagyták ôket a "profibb" szekustagok, s átültek egy olyan csónakba, ahol a "nagykormányost" nem fenyegeti például a mentelmi jog megvonásának veszélye, ami nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolhatja saját "karrierjüket". Mert tény és való, hogy a nagy tam-tammal behirdetett leleplezés, bizonyos Luminita Neamt és Emil Constantinescu állítólagos szerelmi viszonyáról, silány fércmunka. Talán egy gyakorlottabb amatôr szekus vagy egykori aktívabb besúgó is hitelesebbet komponálhatott volna.
De mibôl is állt a minap végrehajtott nagy "leleplezés"? Amivel ráadásul akkor álltak elô, amikor már közröhejbe fulladt a Rona Hartner- féle próbálkozás. Joggal vártunk valami újat, "erôsebbet", de nem kaptunk többet, mint egy erkölcsi fogyatékos által kazettán feltálalt, idétlenségekkel teli sztorit. Kevés, ha valaki honi Monica Lewinsky szeretne lenni. Ahhoz ennél több kell, példának okáért legalább egy légyott nyomait ôrzô ruhadarab, vagy lihegésekkel teli magnófelvétel, ilyesmi.
Szóval a Nagyrománia "leleplezô" bemuttaóján L. N.-tôl megtudhattuk, hogy románca Emil Constantinescuval nyolc évig tartott, majd az elnök egyszerûen "nem kereste meg többé". A Tele 7ABC riporterének elmesélte, hogy Szatmár megyébôl származik, és '90-ben került Bukarestbe a jogi egyetemre. Érdekes mozzanat, hogy az Avasból a fôvárosba került kislány, aki saját bevallása szerint egyetemi évei alatt a szünidôkben besegített a szüleinek a mezei munkákban, egybôl az Ambasador Szállóba került, ott lakott, ott étkezett, etcetera, etcetera. Nem sok diák engedheti meg magának ezt a luxust.
"Izgalmas" volt a megismerkedésük is: L.N. egy este békésen vacsorázott (az Ambasadorban természetesen), amikor a szomszéd asztaltól egy úr "szemezni" kezdett vele. Ô válaszolt a jelre, s az úrember átült az asztalához. Így megy ez minden olcsó filmben, minden ponyvaregényben! Na és az úr bemutatkozott, hogy a neve Emil Constantinescu, a bukaresti egyetem rektora. L.M. hitte is, meg nem is, mert hát, ugye, sose lehet tudni, ki szólítja le az embert, de annyira megtetszett az illetô bájos, "zsidós" mosolya, hogy "engedett a csábításnak" és még akkor este vagy két órán át cseverésztek, miközben Emil "félszáraz" bort ivott.
Még "izgalmasabb" az elsô randevú, ugyanis Emil Constantinescu, talán a mélységes és ôszinte vonzalmát kifejezendô, "egy szál fehér rózsával, és egy zacskó naranccsal" érkezett a légyottra. Egy tasak narancstól akárki beleszerethetett volna a pasasba, még ha nem is a rektorok rektora.
Hogy valami nem stimmel a "vallomásban", abból is kiderült, hogy a nô, aki, saját bevallása szerint nemigen hitte el a bemutatkozónak, hogy friss ismeretsége valóban az, akinek mondja magát, évek múlva "jött rá", hogyhát tényleg milyen jó fogást csinált. Ugyanis, egyszer, talán az otthoni kukoricaszedés egyik szünetében, meglátta Emil Constantinescut Ion Iliescuval egy tévévitában.S mit ad isten: kiderült, hogy a barátja egyenesen elnökjelölt. Közben telt-múlt az idô, mint a mesében, s utóbb nemcsak narancsot kapott, hanem ígéretet, hogy segíti a tanulmányai elvégzésében. Állítólag segítette is, és 1994-ben sikeresen letette az államvizsgát, és ma jogtanácsos, nem lényeges, hogy hol.
A vallomás azzal folytatódik, hogy ahogy telt az idô, úgy lett egyre bizalmasabb a viszonyuk, olyannyira, hogy már nemegyszer kikérte a véleményét a nagypolitika problémáiban. Bizonyára szerelmi odaadásának a jeleként. Szerelem ide vagy oda, 1998-ban beütött a "tragédia", Emil minden elôzetes bejelentés nélkül, egyszerûen "nem kereste meg többé". Talán a féltékenység is arra sarkallta, hogy "kipakoljon", mert mint mondta, meghallotta, hogy Rona Hartner, aki színis volt, eldicsekedett, hogy az Emil Constantinescu szeretôje.
És így csordogált a párbeszéd végeérhetetlenül az említett jogtanácsos és a tévériporter között. Mire befutott a még valamiféle Rodica is bekerült a képbe, meg egy negyedik nôrôl is szó esett. A jobbérzésû embert adott pillanatban rosszullét fogta el az egésztôl. De hát mindig voltak és vannak gátlástalan magamutogatók, esetleg megbízottak, ügynökök, akik pénzért vagy másvalamiért bármit hajlandók elvállalni. Most a sláger éppen az államfô lejáratása.
A "leleplezô" bemuttaó után, az ízléstelenség miatti undor mellett legfelljebb a kérdés marad: ilyesmihez hogy ad(hat)ja a nevét egy marosvásárhelyi egyetemi tanár, még akkor is, ha történetesen a helyi PRM vezetôje. Ami egészen más kérdés. Saját kommentárjuk szerint ugyanis ezzel a kazettával azt kívánták demonstrálni a közvélemény elôtt, hogy "ki vezeti ezt az országot"! Próbálkozásukkal azonban önmagukról állítottak ki, távolról sem rokonszenvet ébresztô, bizonyítványt.
Valutalázban ég az ország. Tegnap a lej dollárhoz viszonyított hivatalos árfolyama átlépte a tizennégy ezres határt. Az elmúlt hetekben annyit zuhant a hazai pénznem, hogy félô,
nem lesz, ami megállítsa. A közszájon forgó oknak a Bancorex bukását, a vegetáló és támogatásból élô vállalatokat, valamint a pénzügyminiszter következetlen illetékpolitikáját emlegetik a szakemberek. A törlesztendô küladósság lehetetlenné tette, hogy a nemzeti bank látványosan visszaszoríthassa a lej leértékelését. Nem volt erre elég valutatartaléka.
Az év elejétôl több mint 25 százalékkal romlott a lej az amerikai pénzhez viszonyítva. A borúlátó jóslatok szerint, ha ezt a ritmust tarja karácsonyra elérheti akár a 25000-res szintet is. Az eddigi inflációfékezô szerepébôl a valutapiac inflációgerjesztôvé válhat Remes miniszter segédletével, aki újabb üzemanyag- drágulást helyezett kilátásba a tizennégy ezres szint átlépése után. És akkor megint drágulnak az élelmiszerek, a szállítás, a szolgáltatások és minden egyéb.
Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója bár kijelentette, hogy többé nem dob mentôövet a lejnek, mégis kétségbeesett manôverezésbe kezdett a zuhanás fékezéséért. Még a hónap elején közel 10 millió dollárt dobott piacra csekélyke eredménnyel. A fenevadat nem lehet megfékezni, míg el nem éri az infláció mértékét. A közel két évig mesterséges szinten tartott árfolyam a gazdaság valós teljesítményeihez igazodik csupán. A szakemberek láthatták a veszélyt. Erre utal a mostanra idôzített szakszervezeti tiltakozási hullám. Az ellenzéki politikai erôk alattomosan kihasználják a kormány következetlen gazdaságpolitikáját.
Amig a termelés élénkülése elmarad, nem számíthatunk stabil valutaárfolyamra. A nemzeti bank devizatartaléka alig másfél milliárd dollárnyi, 400 millióval kevesebb, mint az év elején. Csak reménykedhetünk a külföldi kölcsönben, ami csökkenthetné a belföldi valutaínséget. A valódi megoldás a veszteséges vállalatok és ágazatok felszámolása (lásd kohászat, bányászat stb.) a magánosítás, az export növelése. Elméletben ezt mindenki tudja. Elméletben Remesnek is igaza van. Csak a gyakorlattal van baj, mert a lakosság tárcájából adók és illetékek formájában kisajtolt pénzt a feneketlen lyukak betömésére használják.
Az infláció máris nagyobb a tervezettnél.A tíz éve remélt nyugati életszínvonalból csak a valutában számolt üzemanyagárat, telefondíjat láthatjuk.Dollárban számoljuk a heteket, az éveket.
Dollárélet—centre váltva.
Románia és Szlovákia között mondhatni, hagyományosan jó a viszony, értékelt Peter Kopecky, Szlovákia romániai nagykövete múlt heti marosvásárhelyi látogatása alkalmával. A diplomata ugyanakkor azt is elmondta: a két állam partnerszerzôdést készül aláírni az év folyamán.
A Romániában élô szlovákok lélekszáma 23.000-24.000-re tehetô, mondta a nagykövet, majd hangsúlyozta: a románok és a szlovákok mindig békésen megfértek egymás mellett. — A kisebbségi jogok biztosítása terén Szlovákiában sajnos olyan dolgok történtek a Meciar- kormány idején, amelyek határozottan visszalépést jelentettek. — Említhetem, hogy a kétnyelvû bizonyítványokat egynyelvûekre cserélték arra hivatkozva, hogy Szlovákia szuverén állam. A Szlovákia és Magyarország közötti viszony is nagyon megromlott. Szerencsére jöttek a választások és Vladimir Meciarék vereséget szenvedtek. Új kormány, új parlamenti többség alakult, amely más szemszögbôl tekint a nemzetiségi kérdés megoldására.
Marosvásárhelyi látogatása alkalmával a nagykövet tájékozódott az itt élô magyarok és románok viszonyáról, illetôleg arról, hogyan sikerült feledtetni az 1990-es márciusi eseményeket. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában is jelentôs a magyar lakosok aránya az ország összlakosságához viszonyítva, és el szeretnék kerülni az itt kialakult helyzeteket.
— Romániában is meg kell oldani a nemzetiségi kérdést — nyilatkozta lapunknak a nagykövet. — Az egyesült Európa békésen együttélô nemzetiségekre épít, s ha itt sikerül elérni azt, hogy mindenki megférjen, mindenkinek biztosítva legyenek a jogai, azt hiszem, az Európai Unió pluszpontként könyveli majd el, amit Románia javára ír. Nem hiszem, hogy nagy különbségek vannak a szlovákiai magyarok és a romániai magyarok jogai között. Amit országomról elmondhatok az, hogy a közeljövôben valószínûleg kiszélesedik a kulturális autonómia, és újra kétnyelvû okleveleket állítanak ki a végzôsöknek. Az anyanyelvi oktatás kérdése is megoldott, minden szinten magyarul tanulhat, aki akar. Külön magyar egyetem ugyan nincs, de van egy Pedagógiai Intézet, amely magyar nyelven tanító tanárokat készít fel. Lehetséges, hogy hamarosan az önálló egyetem kérdéskörét is felvetik, nem tudom. Úgy érzem, a legfontosabbakat megoldottuk, még Dubceknek köszönhetôen. Ennek eredménye, hogy már a kommunisták idejében bevezették a kétnyelvû helységnévtáblákat, a magyar mûvelôdési intézmények saját költségvetésbôl gazdálkodtak, és sorolhatnám — összegzett Peter Kopecky.
Másik téma felé kanyarodva a diplomata elmondta: Szlovákiában az államosított házak ügyét a lehetô legjobban oldották meg. A házakat visszaadták volt tulajdonosaiknak, de a bérlôket nem tették ki azonnal az utcára, tízéves haladékot kaptak, hogy rendezzék ingatlangondjaikat. Ebbe az is belefér, hogy a bérlô esetleg megegyezzen a volt tulajdonossal fizetési kötelezettségeit illetôen, s továbbra is a szóban forgó házban maradjon. A mezôgazdasági termelôszövetkezeteket sem számolták fel, 60%-uk ma is jó eredményekkel mûködik, és bért fizet a termôföldek volt tulajdonosainak. Az állami mezôgazdasági vállalatokkal más a helyzet, ugyanis többnyire a magyaroktól és németektôl elkobzott területeket mûveltek meg, és ezeket sokan visszakérték — mondta a nagykövet.
Kevesen kíváncsiak a határidôs ügyletekre
Résztvevôinek számát tekintve akár zártkörûnek is mondható a vásárhelyi Ifjúsági Házban tegnap tartott szeminárium. A kolozsvári Bursa Transilvana Rt. és az Expomures által szervezett találkozóra ugyanis a sajtó résztvevôit leszámítva, mindössze négyen voltak kíváncsiak. Ez nem túlontúl meglepô, ha figyelembe vesszük, hogy az érdeklôdôk a határidôs (futures) ügyletekrôl hallhattak elôadást és a téma már önmagában is csak a tôzsdében érdekelt cégeket illetve a megfelelô pénzügyi lehetôségekkel rendelkezô vállalkozókat vonzhatja.
Az elôadó, a kolozsvári árutôzsde határidôs ügyleteket bevezetô programjának igazgatója, Pop Diana igyekezett, — tekintettel az általános ismereti szintre, — a legelemibb szintû alapfogalmak bemutatásától elindulva bevezetni a jelenlevôket a határidôs ügyletek számunkra még idegen világába. Elôadásából kiderült, hogy az értékpapírokat és árukat egy olyan "piacon" (futures market) is forgalmazhatjuk, ahol elôre rögzített árfolyamon adják és veszik a devizákat és árukat egy jövôbeni meghatározott napon történô teljesítésre, szemben a Spot típusú szerzôdésekkel, amikor a tranzakciókat közvetítés útján ugyan, de azonnali fizetéssel adják és veszik. Természetesen a hagyományos értelemben vett áruk egyre inkább elveszítik áru jellegüket és helyüket értékpapírok és tulajdonjogok váltják fel. Ennek megfelelôen léteznek olyan "piacok", ahol árukat adnak/vesznek és olyanok, ahol helyettük értékpapírokkal "kereskednek", ezeket árutôzsdéknek illetve értéktôzsdéknek nevezzük.
A Bursa Transilvana Rt. 1994-ben alakult egy áruközvetítô kft.-bôl, majd 1997-ben tagja lett a Szebeni Áru- és Értéktôzsdének és ezáltal a korábbi sikeres spot típusú ügyletek mellett határidôs ügyletekkel is bôvítette szolgáltatásai és egyben ügyfelei körét.
A határidôs szerzôdésekben résztvevôket a maguk során két fô típusra oszthatjuk, egyikbe tartoznak az importôrök és exportôrök, akik a valutapiac kockázatait igyekeznek csökkenteni, míg vannak olyanok is, akik spekulálnak, annak reményében, hogy nyereséghez jutnak. Mindannyian igyekeznek betartani a tôzsde aranyszabályát: alacsony áron vásárolj és magas áron adj el. Persze mindkét feltétel nem valósulhat meg egyszerre, így a kettô közötti különbségbôl egyik félnek nyeresége, míg a másiknak vesztesége származik. A harc tehát azért folyik, hogy a végén, a határidô lejártával, azaz a szebeni tôzsde esetében 1, 3 illetve 6 hónap múlva az elsô csoportba sorolhassák magukat a felek.
Fogalmazási verseny a Víz Nemzetközi Napja alkalmából
Március 22-e a Víz Nemzetközi Napja. Ebbôl az alkalomból a marosvásárhelyi Aquaserv Egyedáruság tegnap fogalmazási versenyt rendezett kisiskolások számára a vállalat klubhelyiségében.
Darabán Ottó, az Aquaserv igazgatója elmondta: a verseny a Pacsirta program része, amely a megyei tanfelügyelôség, a Fókusz Öko Központ, az Oázis Alapítvány és a holland környezetvédelmi minisztérium közötti együttmûködés eredménye. Célja a gyerekek képzése, nevelése által kommunikálni, közvetíteni a felnôttekhez, mentalitásváltoztatást elérni a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ez a verseny egy továbbképzési és ismeretterjesztési sorozat kezdete, amelynek végsô célja, hogy tudatosítsa mindenkiben, környezetünket és a Maros vizének minôségét meg kell védeni.
A versenyen huszonkét harmadik-negyedik osztályos kisgyerek vett részt a 3-as, 5-ös, 8-as, 16-os és 18-as általános iskolából, tíz román, tíz magyar és két német. A fogalmazás címe Az ember és a víz, mindenki az anyanyelvén írhatott, s a díjakat is külön osztották ki. A dolgozatok javításának ideje alatt a versenyzôk két filmet néztek meg Az ember és a víz, illetve Mi fizetjük a vizet címmel, amelyeket a budapesti Vízmûvek Rt. ajánlott fel. Díjazottak: I. díj: Halmen Balázs (18-as általános iskola, Havasi gyopár ökológiai klub) és Samsudean Andrei (8-as általános iskola, Curcubeul); II. díj: Balázs Nóra (18-as általános iskola, Havasi gyopár) és Maxân Maria Emanuela (5-ös általános iskola, Raza de lumina); III. díj: Berecki Beáta (5-ös általános iskola, Fénysugár) és Budan Renata (16-os általános iskola, Ochiul ager).
— Mint mondottam, ez egy kezdet — összegzett Darabán Ottó —, amelynek folytatása lesz. Mindannyiunknak tennünk kell a környezetünkért, a vizünkért. Tudjuk, hogy a marosvásárhelyi ivóvíz minôsége pillanatnyilag nem olyan, amilyennek lennie kellene, de remélhetôleg néhány év múlva elérjük a kívánt szintet. Marosfô, a Maros eredési helye 188 kilométerre van innen, a folyó mindössze két város (Maroshévíz és Szászrégen), és egy disznóhizlalda (Gernyeszeg) mellett folyik el, mégis annyira szennyezett, hogy nagyon nehéz tisztítani. A jövôben azt kell elérnünk, hogy mindannyian felelôsebb magatartást tanúsítsunk a víz tisztaságának megôrzéséért.
A vámosgálfalvi hídvita szomorú vége:
Mint annak idején beszámoltunk róla, az Európa Tanács PHARE-programja keretében 150 ezer ECU-t hagyott jóvá Vámosgálfalva községnek egy árvíz által elvitt híd újjáépítésére és szélesítésére. A tervek elkészítése mellett szükség volt a helyi tanács egyetértô határozatára is. Ennek ellenére a tanácsosok nagy többsége egy másik hídhelyre szavazott, így megkérdôjelezôdött a PHARE-pénz elnyerése. Varga József helyi polgármester Vásárhelyi Ferenc tanácsost és Szabó Andrást okolta, s nyilatkozatában kifejtette, hogy egyéni érdekek miatt egy zsákutcában álló hídhely megszavazására biztatták a tanácsosokat. Vásárhelyi Ferenc és Szabó András — felelve a vádakra — elmondta: nem személyes érdekek vezérelték ôket, a községben lakók kérését szerették volna érvényesíteni. Benyújtottak a hivatalhoz egy jegyzéket, amiben közel 100 személy igényli, hogy a támogatásból más hidat javítsanak meg vagy építsenek újra. Ugyanakkor a szóban forgó utca nem zsákutca, hanem egy eléggé széles, gépjármûforgalomra alkalmas, két kijáratú utca. A polgármester által kijelölt és a támogatók által elfogadott hídhelyen jelenleg egy három hónapja felállított gyalogátjáró van, ami több millió lejbe került, s lebontása vagy elmozdítása pazarlásnak minôsíthetô — állítják az érintettek.
Mindezek után az ellentét, mondhatni, feloldódott. Pár napra a fent említett határozat után, meggondolva azt, hogy elveszhet a támogatás, a 13 helyi tanácsos egyöntetûen elfogadta a támogatásban szereplô hid újjáépítését, s a határozatot megkapták az illetékes szervek is. Ennek ellenére a PHARE bukaresti képviselete visszavonta a támogatást, így a vámosgálfalviak elvesztettek 150 ezer ECU-t.
Az eset jól példázza, hogy hova vezet, ha áldatlan, kicsinyes érdekharcokba keverik a köz érdekét. Se híd, se pénz! Jó ez így?
Újra a nyárádselyeiek drámájáról
A közmondás szerint hegy a heggyel nem találkozik. Nyárádselyén mégis így lesz. A Kápolna és Martfele hegye elindult a falu házai felé. A Népújság március 12-én, pénteken képes összeállításban tájékoztatta olvasóit az eseményekrôl. A hír hallatára a média többi része is megindult. Aznap délutáni híradásában a PRO TV megrendítô felvételeket sugárzott. Aztán a megyei lapok, és Dorin Florea prefektus is rájött, hogy a megyében, a Bekecs alján létezik egy 307 házszámú település, ahova prefektusunk az események bekövetkezte után szinte egy héttel látogatott el, elsô alkalommal. Félretájékoztatások is voltak. Lásd az egyik román nyelvû napilapot, amelyben az olvasható, hogy Nyárádmagyaróson omlik a hegy. Miközben Magyarós és Selye között a távolság hat kilométer. Tisztázzuk egyszer és mindenkorra, Nyárádselye nem Nyárádmagyarós.
A hírek nyomán, a prefektus tanácsadója, Ioan Iacob és Jinga Sandu, alezredes, a polgári védelem megyei parancsnoka szombaton meglátogatták a falut. Dorin Florea prefektus valószínû, hogy beszámolójuk nyomán utazott hétfôn Selyébe, kíséretében volt Jinga Sandu alezredes, valamint a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium megyei képviselôje. A látogatás hátterérôl érdeklôdtünk, a nyárádmagyarósi polgármesteri hivatalnál. Kacsó Vencel polgármester és Kiss László, a hivatal titkára elmondta, hogy a prefektus, Selyébôl visszatérte után a következô intézkedések elvégzésére kérte a község vezetését: 1. a Megyei tanács múlt év decemberében pénzbeni segélyt - 338 millió lejt - utalt ki 28 selyei család számára ; a felajánlott összeg hasznosításának határidejét a megyei tanács április 15-ig szabta meg; a falubeliek a tél miatt a pénzt nem tudták hasznosítani, emiatt a prefektus kérte a helybeli polgármestert, hogy a községi tanács határozat alapján kérje a megyei tanácstól a határidô meghosszabbítását (Kovács Vencel a határidô júniusig való halasztását kéri majd); 2. ugyancsak a helyi tanács hozzon határozatot, amelyben kérik a megyei tanácsot, hogy hozzon létre egy szakembercsoportot, amely felméri a károkat és elôzetes tanulmányt készít a hegy mozgása megállításának módózatairól, a költségek fedezésére a megyei tanács a kormánytól igényeljen támogatást; 3. mivel a hegy mozgása folyamatos, a megyei tisztségviselôk kérték a polgármesteri hivatalt, hogy a fokozottan veszélyes házakban lakókat jegyzôkönyv alapján kérjék fel az épület elhagyására, legalább éjszakánként; 4. Jinga alezredes pedig biztosította a polgármesteri hivatalt, hogy írásban tájékoztatja azokról a teendôkrôl, amelyeket vészhelyzet esetén kell alkalmazni, továbbá kérte, hogy a selyei iskolát, a kultúrotthont készítsék elô az emberek befogadására, vészhelyzet esetén. Kiss László, a polgármesteri hivatal titkára azt is elmondta, hogy szerdától megkezdik a házak réseinek papírral való leragasztasát, annak érdekében, hogy lássák mennyire tágulnak a rések, továbbá ma (csütörtökön) rendkívüli tanácsülést tartanak az említett határozatok megalkotása céljából.
1998. 06.25/1074-es bejegyzési szám: a polgármesteri hivatal kéri a prefekturát egy szakbizottság megalakítására, amely mérje fel a Nyárádselyén a földcsuszamlás következtében keletkezett károkat 20 magángazdaságban és 5 hektár mezôgazdasági területen, az akkori átiratban megjegyezték, hogy a földcsuszamlás az 1975-ös árvíz nyomán kezdôdött el és folyamatos. Ezen kérés nyomán, annak idején Jinga alezredes meglátogatta Selyét, fényképeztek és ennyi.
1998. 08. 14/1136-os bejegyzési szám: a polgármesteri hivatal a kormány természeti katasztrófa- elhárító bizottságához intézet átiratot, ecsetelve a helyzetet, akkor már 20-30 magángazdaság és tíz hektár mezôgazdasági terület károsult. A kormánybizottság nem válaszolt az átiratra.
1998. 08. 14. /1135-ös bejegyzési szám: az átirat címzettje a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium, csatolták a megyei tanács felmérését is. Az átiratra nem kaptak választ.
1998. 09.07/1088-as bejegyzési szám: kérik a megyei tanácsot, Nyárádmagyarós község költségvetésének kiegészítésére, hivatkozva a selyei földcsuszamlások okozta károkra. Ennek nyomán a megyei tanács szakbizottságot hozott létre, amely elkészítette a felmérést, arról a nyárádmagyarósi polgármesteri hivatalt az 1998. 07.08/1086-os átiratban tájékoztatta, miszerint valóban 20 magángazdaságot és 10 hektár mezôgazdasági területet érintett a földcsuszamlás. A szakbizottság megfogalmazta, hogy sürgôsen létre kell hozni egy hidrogeológiai szakbizottságot, amely tanulmányt készít az altalajvíz levezetésérôl és a munkálatok kivitelérôl. Kérik a hivatalt, hogy további építkezési engedélyeket ne adjanak ki. Ezek után a megyei területfejlesztési igazgatóság aligazgatója, Kopacz Miklós járt Selyén , a munkálatokról költségvetési tervezetet készített (több mint 100 millió), Bukarest nem hagyta jóvá. Kacsó Vencel polgármesternek akkor azt javasolták keressen egy olyan vállalatot, amely elvégezné a munkálatokat. A MIF Rt, volt IELIF, talajfeljavító vállalattól egy mérnök kiszállt, ám a munkálatok elvégzését nem vállalta. Felajánlotta a nyárádmagyarósi polgármesteri hivatalnak, gépeket ad kölcsön és végeztessék valaki mással a munkákat.
Az 1998. 08.05/1115-ös átiratban kérték a megyei tanácsot pénzsegély kiutalására. A válasz: decemberben Selye 338 millió lejt kapott kizárólag házak javítására.
Terepszemlézô bolyongásaink során sehol sem láttunk megkeseredettebb embert, mint Nyárádselyében, a völgybe tartó Martfele tövében. A megpróbáltatás persze nem ma kezdôdött. Az amúgy állandó mostoha havasalji idôjárás, a földrajzi elzártság, a terméketlen hegyi talaj — ami "szívesebben" csak követ teremne a selyei embernek — szinte emberfölötti megerôltetô munkával tartja helyben a település munkásnépét. És most elindult a hegy is...
Drámai a helyzet Kacsó (Samu) Mihály portáján. Kérges kezû emberek ülnek készültségben és a mennyezetet lesik. Reménykedéssel a mennyboltot is a réseken.
— Megszakadtunk — mondja a házigazda. De ezt úgy értse az újságíró és olvasó — folytatja —, hogy elôbb a munkában, aztán a több évtizedes gürcölések, megfeszített robot után a hegy támadott — a hetvenes árvizek után — alattomosan. Az elôbbi évtizedek már bilincsbe verték a hajlékot, "boronafoggal vasalták" meg a ház falait.
— Kedden múlt egy hetitôl csuszamodott meg a hely. Megmutatom a pincét is, ha be mernek jönni, megmutatom a ház bütüit, mindent, amit látni akarnak, nézzék meg az egész lakást. Nem azért sírok, hanem csak azért, mert egész életemet ezért dolgoztam le, hogy legyen nekem is olyan lakásom, mint más rendes embernek. Egy kicsi fürdôszobám. Árvaságban nôttem fel, nem volt aki elhalmozzon engemet. Szóval kedden éjjel hallom, hogy szakad a fal, szakad a fal, gondoltam, hogy mondjam feleségemnek: gyere Berta, menjünk ki a lakásból, mert mindjárt ránk jön Martfele. Kemény téglalakás, látják, bár volna lábfás... Nézzék meg, a küszöbbel színelt a vasazás, most már van jó araszos távolság. Araszokban lehet mérni a hegy lépéseit lefelé...
Kacsó Béni: — Az én házam is megrepedt. De nincs is ház, istálló vagy pajta, hogy meg ne repedt volna Selyében.
— Közösségi összefogásban, úgy tudjuk, élenjárók voltak a selyeiek. Így volna ez ma is?
— Amikor a föld suvad, nem tehetünk semmit. Amikor az épületek mennek, falak meghasadnak, mondja, mit lehet tenni? Így van ez már régentôl fogva: évenként javítgatjuk házainkat — hiába. Az a bosszantó, hogy úgy szól a rendelkezés: a kiutalt kártérítést csak ugyanott, a megkárosodott helyre lehet befektetni.. Arra nem ád lehetôséget, hogy máshol építkezzen az ember. Ez magos Déva vára, uram, amit építünk estére, leomlik reggelre. Olvasta ugye... Hát persze, hogy segítünk egymáson, ki vállal és marokkal, ki szekérrel jön. Ahogy lehet, uram.
Valóban, hallhatóan perceg a fal, állandóan hull a mennyezet. Ha padláson jár valaki, féltenyérnyi darabok hullnak az elsôházban a szôttes terítôre. A fürdôszoba elsüllyedt, a fal és kád között sötét ék.
Ott mélyen lent a pokol — mondják az emberek múló döbbenettel.
Albert Mózes jócskán benne a korban, 85 éves, átélte a bekecsalji megpróbáltató idôket. Emlékezik, hogy a negyvenes években két budapesti mérnök megjövendölte: a mélység egyszer Selyét majd megmozgatja. Jött a felsô javaslat: a selyeieket el kell költöztetni Bácskába. Végigszaladt a vég szele a selyeieken. — Akkor inkább itt halnak meg. Nem kértek a bukovinai székelyek sorsából. Bár, ma már ki tudja... Nem fáj semmi, csak a 85 esztendô — mondja a villogó tekintetû idôs ember: megsuvasztott a hegy, de az is tart össze, tudják meg azt tôlem, Martfele hasán futottunk mindig össze, ha jött a baj... Így lesz ezután is. Nem megyünk sehová.
Kucsma alatt ráncos arccal áll egy ember az utcán, azt a látszatot kelti, nem tudja merre forduljon. Pedig pihen a hegy talán, nappal nem csitorog az eresz...
— Ami a fô dolog lenne, a patakot kellene meggátolni, sokat viszi a falut az is. Ez az utca felpúposodott most. A tavaly megjavítottuk az alapot, most megszakadt fejül... De nem áll meg biztos, ha esetleg száraz esztendôk jönnének. Érdemes megnézni: egy körtefa úgy ketté hasadt, mint a vaj. A kapunk süllyed el, a ház sarka is, a kút is béjött vagy 20 centit... Siklódi Albert vagyok, selyei.
— Csak amióta itt jártak az urak Vásárhelyrôl, néhány nap alatt is sokat jött a hegy — véli Kacsó Béni. Tiszta hiába öntjük be a betont a régi alapokba: két hét múlva a beton is karvastagságra szakad. Selyét — legnagyobb segítségként föl kellene mentsék egyelôre a házadók alól, veszélyeztetett övezetté kellene nyilvánítsák. Hiszen nem csak a falu indult el, megy a kevés termôtalaj is. Kacsó Mihály 40 áras gyümölcsösét is feldúlta a talajmozgás. A ló lába térdig süllyed az ingoványban.
— 160 ezer lej a nyugdíj, plusz a betegségem, elég lenne gondnak egy életre — kesereg Kacsó Mihály. A háza összeszakadt. Vénségére a mankóspálca marad? A hegy tudja...
Forrai László: — Javítani lehet, de nem biztos, hogy érdemes. Csúszik ki a talaj alólunk, ez a baj. Hegyi Albertnél 24 óra alatt 40 centit ment a ház. Hogy mi lenne a megoldás? Martfelen van egy forrás, azt kellene a falu alsó irányába vezetni. Kotrógéppel le kellene menni a paláig, van egy fûzfásunk, a Porongyos, azt egészen belevágni, majd visszatölteni, hogy a forrás irányát megváltoztassa. Arról van szó: a víz elérte a palát, csúszik azon az egész terep.
— Honnan származik elképzelése?
— Jól mutatják a csúszások, kérem. A pala is mutatja. A víz bekerül a pala és föld közé, viszi mint a bárkát... De hát ez a szakemberek dolga lenne... A selyei embert, ha baj van szomszédjában, nem kell dobbal hívni. Elköltöztetésrôl szó sem lehet. Én egy kalyibát csinálnék, de nem mozdulnék el a Bekecs oldalából.
A hegycsuszamlásnak vannak részletei: "... valaki a klózetben ült, miközben feldôlt a tyúkól. Kijövet onnan, feldôlt az árnyékszék is"
Martfele déli lejtôin szántanak, vetnek a selyeiek. Átalvetôbôl szórják a magot. "Ahol feltörnek itt is, ott is az átkozott források" — cseng vissza Mózes bácsi hangja. A jövô titka a mélyben marad.
Bárhogy is legyen, nem kongatunk vészharangokat, ám bizonyos: Nyárádselye bajban van! A prefektus, a megyei tanács, a községi elôljáróság dolga most a kapaszkodó embereken segíteni. Idejében. Amíg lehet. Mi történik, merre sodor egy közösséget sorsa, abban választott képviseletünk is felelôs. Mindez nem "hegyi beszéd".
Hat egyetemi hallgatónak adta át dr. Barabássy Sándor egyetemi oktató kandidátus azt a tíz hónapra szóló ösztöndíjat, valamint egyszeri anyagi támogatást, amelyet a budapesti székhelyû Marosvásárhely Baráti Társaság és Bolyai Alapítvány kuratóriuma ítélt oda a legjobb pályázóknak.
Az 1990. március 22-én Budapesten létrehozott alapítvány célkitûzése, hogy tagjai, akik a Bolyaiak hagyományain nyugvó erdélyi magyar iskola végzettjei, s ma külföldön szellemi potenciált képviselnek, visszaadjanak valamit azért az útravalóért, amivel egykor innen elindultak — hangsúlyozta dr. Barabássy Sándor, a társaság illetve az alapítvány kuratóriumának nevében. Kifejtette reményüket az önálló magyar nyelvû felsôoktatási intézmény létrehozására Marosvásárhelyen, még akkor is, ha a jelek szerint nagyon nehéznek tûnik a megvalósítás.
Az ösztöndíjakhoz szükséges összeget a társaság tagjai ajánlották fel, mivel a magyar adótörvények alapján évi jövedelmük egy százalékát erre a célra fordíthatják. A pályázatot pedig a múlt évben írták ki, s ezen minden Marosvásárhelyen tanuló egyetemi, fôiskolai hallgató részt vehetett. Ennek ellenére csak az OGYE hallgatói válaszoltak a felhívásra, akik 16 pályázatot küldtek be. Ebbôl kilenc volt nagyon jó minôségû, s így nehéz volt kiválasztani, hogy kinek ítéljék az ösztöndíjakat illetve a támogatást.
A pályázat nyertesei nevében Szabó József hatodéves orvostanhallgató mondott köszönetet, s ígérte meg, hogy a bizalom nem lesz hiábavaló.
A továbbiakban felmerült, hogy támogatni kellene a fiatal tanszemélyzetet is, akik közül egyesek a szûkös anyagiak miatt kénytelenek állást változtatni. Válaszként elhangzott, hogy erre a célra jött létre az Apáczai Közalapítvány és a vendég is ígéretet tett, hogy a javaslatot megfontolják. Szóba került még a középiskolai oktatás támogatásának szükségessége, egyébként a Bolyai Alapítvány erre is hozott most támogatást, s az is, hogy Vásárhelyen nagy szükség lenne egy bentlakás felépítésére.
Dr. Barabássy Sándor ígérete szerint a pályázatot jövôre is meghirdeteik, s várják bármely marosvásárhelyi egyetem vagy fôiskola hallgatóinak jelentkezését. Addig is álljon itt az idei nyertesek neve: Kovács Melinda, Szabó József és Nemes Nagy Enikô hatodéves, illetve Szilveszter Mónika és Dundler Erika szintén szintén hatodéves orvostanhallgató, valamint Jakab Béla negyedéves gyógyszerészhallgató.
Nyelvhelyességi viták során gyakran kerül szóba bizonyos nyelvi formák "logikátlansága". Sokan ilyen példákat tekintenek értelmetleneknek: élôhalott, nincstelen, vízszerelô, halászlé. Azt is lehetetlennek tartják, hogy valaki halálosan szerelmes legyen. Hasonló vád éri az agyonlô kifejezést, amikor történetesen szíven talál valakit a golyó.
Az ilyen szemlélet szerint a nyelv mozdulatlan rendszer, amelyben nem a lélektan, a történelmi fejlôdés és az érintkezés törvényei érvényesülnek, hanem a "józan ész", egy gépies és naiv logika uralkodik. Ennek nevében ítélkeznek minden "szabálytalan" jelenség fölött. Mivel azonban — szerencsére — az emberek nemcsak bölcselkednek a nyelvrôl, hanem élnek is vele, egészen természetesen beszélnek a napkeltérôl és napnyugtáról, panaszkodnak a sötét világítás és az úttalan utak miatt, megszidják gyermeküket, amiért tiszta piszok a keze, s rettenetesen jókat nevetnek egy pokolian mulatságos eseten. A "helytelen" munkavédelem mellett természetesnek érzik és elfogadják a hasonló, tömörített szerkezetû árvízvédelem, balesetvédelem, légvédelem stb. szavakat.
A nyelv nem filozófiai, logikai vagy matematikai rendszer, amelyben csak az ésszerûség, a szabályszerûség uralkodik. A nyelv a valóság logikáját a maga törvényei szerint tükrözi. Ha a szokatlannak, logikátlannak tetszô nyelvi alakulatok a nyelvérzék és a természetes szemlélet számára világosak és egyértelmûek, akkor tökéletesen betöltik szerepüket.
Tévednek vagy tréfásan túloznak azok, akik helytelenítik, hogy a kórházakból elbocsátják a gyógyult betegeket, mondván: vagy beteg valaki, vagy gyógyult. De minek tekintsük akkor a leszerelt katonákat, akik már nem katonák, s a nyugdíjas nyomdászt, aki már nem nyomdász, csak nyugdíjas. Miért hibáztatjuk azt, aki felszáll az autóra, holott tudjuk, hogy inkább fellép. A haragos ember fejébe csapja a kalapot, holott közismerten a fejére teszi. Bizony furcsállhatnók az említett nyelvi alakulatokat, ha nem tudnók, hogy a nyelv nem a logika szülötte, hanem az emberi lélek, a gondolkodás és a társadalmi fejlôdés terméke, és ezeknek sajátos bonyolultságát tükrözi.
A Népújság Alapítvány kuratóriuma tehetséges fiatalok számára fotóriport- pályázatot hirdet. A pályázatra 35 éves életkorig bárki benevezhet, aki sajtófotóval jelentkezik. A fényképeket 1999. július 30-ig folyamatosan be lehet küldeni a Népújság szerkesztôsége címére: 4300 Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, vagy személyesen.
A szakemberekbôl álló zsûri külön méltányolja az eseményfotót, a fotóriportokat.
A legjobb alkotókat három díj jutalmazza:
A szerkesztôség a lapban megjelent képeket külön honorálja.
A jelentkezôk közöljék nevüket és pontos lakcímüket, a borítékra írják rá fotóriport-pályázat.
Április 23-25. között, a vásárhelyi Kultúrpalotában tartják a hatodik Tudományos Diákköri Konferenciát. Mint ismeretes, a TDK a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség évente megrendezett tudományos ülésszaka. A TDK olyan egyedülálló rendezvény Erdélyben, amelyen a hallgatók magyar nyelven mutathatják be általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti vonatkozású dolgozataikat.
— A TDK hármas célú: a tudományos tevékenység népszerûsítése a diákok körében, ösztönzés a kutató munkára; a tudományos dolgozatok írásának és bemutatásának elsajátítása; szakmai újdonságok, újítások ismertetése és megismerése. Nem utolsósorban azonban célja bizonyítani, hogy magyar nyelven is folyik tudományos munka — mondta Fülöp Mária fôszervezô.
Az idei ülésszak újdonsága, hogy elsô alkalommal más, belföldi és külföldi egyetemi központokban tanuló magyar orvostan- és gyógyszerészhallgatók is feliratkoztak a rendezvényre. Jelenleg 56 diák jelentkezett a kolozsvári, nagyváradi, temesvári, budapesti, szegedi, debreceni, pécsi, prágai, pozsonyi és újvidéki egyetemi központokból. Ugyanakkor a vendég elôadókon kívül 140, Marosvásárhelyen tanuló diák jelezte részvételi szándékát. A háromnapos rendezvény idején olyan neves egyetemi tanárok elôadásai hangzanak el, mint: prog. dr. Szent- Györgyi András (Boston), dr. Kunos György, a WHMA (World Hungarian Medical Association) elnöke, a richmondi egyetem tanára, prof. dr. Klein György, a stockholmi Karolinska Institute tanára, prof. dr. Meisner Péter (London), prof. dr. Renner Antal és prof. dr. Hamar János, a Budapesti Traumatológiai Intézet igazgatója, illetve professzora, prof. dr. Erôs István, a Szegedi Gyógyszertani Intézet rektora.
A megyei törvényszéken a tegnap tartották a SILVA- ügy újabb tárgyalását. Mint ismeretes, a szászrégeni sörgyár beperelte a PRO tévét, mivel az az 1997. január 3-i hírekben A gyilkos sör címmel olyan hírt közölt, amely — a felperes szerint — rontotta a cég hitelét és csorbította hírnevét. A felperes Silva Rt. két és fél milliárd lejes anyagi és erkölcsi kártérítést követel az alperestôl.
Az utóbbi tárgyalástól eltelt idô alatt a felperes benyújtotta az ügy áthelyezésére vonatkozó kérését, amelyrôl a bukaresti Legfelsôbb Bíróság március 25-én hoz határozatot. Addig az ügy további tárgyalását felfüggesztették. Abban az esetben, ha a bíróság elutasítja a kérést, a következô tárgyalásra április 21-én kerül sor a megyei törvényszéken.
Mármint a falvakban és a települések közötti tavaszi sánctakarítás, karbantartás. Tavasszal olvad a hó, árad a víz, folyna az utak menti kis árkokban. Sok településen sajnos az utakat árasztja el, hiszen a sáncok már évek óta telítettek. A helyi tanácsok képviselôi pedig panaszkodnak: nincs pénz. A selyeiek nem felejtették el, polgárosodásunk feltételezi a már feledésbe tûnô önkéntes munkát. Fülöp László Nyárádmagyarós község tanácsosa nem tétovázott. Néhány falubelijével, Török Albert, Kalányos János, Major Boldizsár, Tordai Levente, Kusztos T. Dénes, Márton Albert, Moga Károly, hozzáláttak a Magyarós és Selye közötti útszakasz (4 kilométer) menti sánc kitakarításához, mélyítéséhez. Reggel az állatkúrálás után kezdik a munkát délután négy-öt óráig. Fülöp László tanácsos Nyárádszentmártonban fedezett fel egy magánvállalkozót, akitôl bérbe vette a kis kotrógépet, annak segítségével két hét alatt végeznek a munkálatokkal. Lehet így is.
Ebben az évben kedden, március 16-án vesztett a legtöbbet értékébôl a lej — az amerikai dollárhoz viszonyítva. Huszonnégy óra leforgása alatt a dollár 356 lejjel drágult. A pénzügyi szakértôk úgy vélik, hogy ilyen ütemben az árfolyam nagyon hamar átlépi majd a következô pszichológiai határt, a 15000 lejes árfolyamot. A Román Nemzeti Bank vezetôsége szerint a keddi nagy értékvesztést a spekulatív akciók eredményezték.
Az a hír járja, hogy április elsejétôl újra 26 százalékkal drágul a Rom Telecom szolgáltatása. A cég többségi, görög tulajdonosa azt állítja: ô semmi egyebet nem tesz ezáltal, mint alkalmazza a részvénycsomag adásvételi szerzôdésében feltüntetett szabályt, mely szerint a telefondíjakat negyedévenként a lej/dollár árfolyamhoz lehet igazítani. Utoljára az idén, január elsejétôl nôtt a telefondíj mintegy 20,46 százalékkal.
Az államelnök a nemzeti érdekrôl
Bukarestben ezekben a napokban zajlik az a konferencia, melynek témája Románia nemzeti érdeke, az ország biztonsága a XXI. században. Ennek keretében Emil Constantinescu elnök többek között kijelentette: "a demokráciát nem lehet a jogállam és a törvényesség keretein kívül megteremteni, ugyanakkor a piacgazdálkodást sem érdemes úgy bevezetni, hogy az mély társadalmi szakadásokhoz vezessen. A nemzeti érdek az, hogy a törvényesség, a társadalmi egyenlôség, a piacgazdaság és a demokrácia közötti összhang létrejöjjön."
A magyarországi románok vezetôséget választottak
Hosszas huzavona, több botrányba fulladt összejövetel után a hét végén Gyulán a magyarországi románok végre önkormányzati vezetôséget választottak. A Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének elnöke Traian Kreszta üzletember, alelnökök: Ioan Tanászi, Tiberiu Boka és Maria Berényi.
Az RTDP elsô alelnöke, Adrian Nastase a napokban azt nyilatkozta, hogy pártja nem ért egyet azzal a móddal, ahogyan a kormány elkótyavetyélni készül a Postabank 45 százalékos részvénycsomagját. Az alelnök azt mondta: biztos forrásból származó információi vannak arra vonatkozóan, hogy a kormány 41 millió dollárt kér a részvényekért, holott csak a bank épületei, székhelyei több mint 120 millió dollárt érnek. Nastase úgy véli: az ügylet célja nem az, hogy a Postabankot kimentsék nehéz anyagi helyzetébôl, hanem az, hogy "egyesek jelentôs juttatásokban részesüljenek". A Postabank üzletrésze iránt a General Electric Capital Corporation és a Banco Portugues Investimento érdeklôdik.
A képviselôk kedden végsô szavazatukat adták a nyugdíjtörvényre, amelyet 207 szavazattal egy ellenében és 13 tartózkodás mellett elfogadtak. Ennek értelmében a következô 13 évben fokozatosan nôni fog a nyugdíjkorhatár. A munkaügyi és társadalomvédelmi bizottság javaslatára a korhatár a nôk esetében eléri majd a 60, a férfiaknál pedig a 65 évet. A munkaügyi bizottság módosítási javaslatának elfogadása elôtt a törvénytervezet a nôk esetében a 62 éves korhatárt írta elô.
Az alkalmazottak védelme érdekében
A szenátorok kedden törvénytervezetet fogadtak el a munkába besorolt személyek védelmezési intézkedéseirôl. Nicolae Norica munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár, a törvény kezdeményezôje szerint erre fôként azért van szükség, mert egyre nagyobb méreteket ölt a feketemunka. A törvénytervezet értelmében egy személy munkába való besorolása minden esetben az alkalmazott és a munkaadó között megkötendô egyéni munkaszerzôdés alapján történik, és ezzel a munkába besorolt személy elnyeri az alkalmazotti minôséget, tehát vonatkoznak rá a munkatörvénykönyvben elôírt, valamint a kollektív és egyéni munkaszerzôdésekbe foglalt jogok és kötelességek.
A szerda reggel mért adat szerint a Tisza vízállása Szolnoknál egy centiméterrel haladta meg az 1970-es eddigi legnagyobb, 909 centiméteres vízszintet, és az áradás folytatódik. Elszántan védekezik a hatóság és a lakosság a Tiszaliget nevû övezet megmentéséért. Az épületek kiürítése megkezdôdött. A Magyar Honvédség 100 katonával segíti a munkát. A helyi lakosok mellett a Jászságból érkezettek is részt vesznek a gátak megerôsítésében. Az érintett helységek polgármesterei arra kérték a sajtót, hogy pontosan tájékoztasson, ne terjesszen rémhíreket.
Csoóri Sándor költô kedden este a Római Magyar Akadémián tartott elôadást. Néhány versét is felolvasta, majd a költôvel Szabó Gyôzô, az akadémia új elnöke beszélgetett a nagysikerû irodalmi esten. Tôkési Emese fiatal operaénekesnô magyar népdalokat adott elô. Csoóri szerint Európa vissza fogja szerezni azt a vezetô szerepet, amelyet évszázadokon keresztül betöltött a kultúrában. A Magyarok Világszövetségének elnöke elôzôleg a római La Sapienza egyetemen, illetve Bolognában tartott elôadást irodalomról, költészetrôl, és beszédeket mondott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.
Vajdasági magyar katona temetése
A vajdasági Moholon kedden eltemették Nemes Zoltánt, a jugoszláv hadseregnek azt a magyar nemzetiségû katonáját, aki szombaton vesztette életét Koszovóban, amikor szeparatista albán fegyveresek megtámadták Nemes jugoszláv katonai egységét. A súlyosan sebesült katonát a Kosovska Mitrovica-i kórházba szállították, de belehalt sérüléseibe. A 21 éves fiatalembert hozzátartozói, barátai és ismerôsei jelenlétében lakóhelyén, az Ada község közelében levô Mohol egyik temetôjében helyezték örök nyugalomra.
A Barátság Alkotótábor jubileumi kiállítása
25 éves a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor. A negyedszázada született s azóta nemzetközi hírnevet szerzett mûvésztelep évrôl évre számos jelentôs képzômûvészeti alkotással gazdagodott. Ezt a szárhegyi kastélyban állandó képtár szemlélteti. A tábort mûködtetô Kulturális Központ az idén vándorkiállításokkal is népszerûsíteni kívánja az összegyûlt anyagot. Az elsô ilyen rendezvényre Marosvásárhelyen kerül sor. A jubileumi kiállítást március 20-án, szombaton délután 5 órakor nyitják meg a Kultúrpalota földszinti galériáiban. Megnyitó beszédet Banner Zoltán mûkritikus mond.
A Preventio Egészségvédelmi Társaság, a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem Közegészségtani Tanszéke és az MMDSZ szervezésében pénteken délután 4 órától és szombaton 10 órától fiataloknak szóló egészségnevelô program bemutatására kerül sor az orvosi egyetem épületének III. emeletén lévô 339-es teremben. Meghívottak: Szabó Kocsis Krisztina és Dudás Robert, a szegedi Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hallgatói.
A Gábor Dénes Mûszaki Informatika Fôiskola marosvásárhelyi tagozata II. félévi megnyitó találkozóját március 20-án, szombaton 9 órakor tartja a Mihai Eminescu Diákház nagytermében. A hallgatók ez alkalommal kapják kézhez az oktatócsomagokat is.
Adomány szociális intézményeknek
Az Alpha Transilvania Alapítvány február-március folyamán anyagilag több Maros megyei szociális intézményt támogatott. A dr. Alexandru Lupsa idegsebész által létrehozott alapítvány 1050 kg margarint osztott ki 8.400.000 lej értékben a ludasi és mezôzáhi gyerekotthonoknak, a marosvásárhelyi, holtmarosi és szászrégeni öregotthonnak, a mikházi és marosvécsi otthonoknak, valamint a mezôkapusi krónikus betegeket ápoló otthonnak.
A magyarországi Biokultúra Egyesület vezetôségi testülete március 21-én, vasárnap Marosvásárhelyre látogat, az RMGE székházában az erdélyi termelôkkel és szervezeteik vezetôivel találkozik. A tanácskozásra 11 órától kerül sor.
Az R Klubban (a fedett uszoda mellett) március 19-én, pénteken délután 3 órától a szokásos egészségügyi ismeretterjesztô elôadás címe: Kálciumgazdag táplálkozás A csondrendszerünk egészségéért. Elôadó dr. Dragoi Simona, a táplálkozástan szakorvosa, az ASPOR (Csontritkulást Megelôzô Romániai Társaság) tagja.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt március 27-én 10 órára összehívja tagságát a Forradalom utca 8. szám alatti székhelyére. Ugyanitt — András Árpád elnök tájékoztatása szerint — az érdekeltek Enyed mellôli faiskolából származó gyümölcsfákat és jó minôségû zöldségmagvakat is beszerezhetnek hétköznap délelôtt 8-12 óra között.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata értesíti a színházkedvelôket, hogy a március 19-re tervezett Fösvény címû elôadás betegség miatt elmarad.
A marosvásárhelyi matematikatanárok Vályi Gyula Társasága március 19. és 21. között tartja harmadik Vályi Gyula-emlékversenyét és rendezvényét. A versenyen részt vesznek a marosvásárhelyi matematikakör tagjai, valamint a csíkszeredai, dévai, gyimesbükki, nagyenyedi, baróti, kézdivásárhelyi, szatmári, kolozsvári, sármási, sáromberki és nyárádszeredai VI-VII-VIII. osztályos tanulók. A rendezvény keretében a matematikaversenyre a marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskolában 20-án 9 órától kerül sor.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében péntek este 19 órakor orgonahangversenyre kerül sor. Az est szólistája Molnár Tünde marosvásárhelyi mûvész. Mûsoron Bach-, Liszt-, Reger-, Ciortea-, Türk- és Terényi-mûvek.
Csütörtökön délután 4 órától szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9 szám, II. emelet) jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Március 6-án Nyárádtôn Samu Gavril (52 éves) és Samu Matei (39 éves) nyárádtôi lakosok, miután szeszes italt fogyasztottak, összevesztek s az utóbbi egy emelôvel Samu Gavrilt fejbeütötte. Ennek következtében az áldozat olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, amely az orvosi kezelés ellenére, március 15-én halálát okozta. A tettes nevére elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki.
Goga Constantin, a Nemzeti Bank Maros megyei fiókjának igazgatója tájékoztatott, hogy Maros megyében is forgalomba kerültek az új 500 lejes pénzérmék. A régi 500-as papírcímletek továbbra is érvényesek, és egyelôre nem vonják be azokat. A régi 1000 és 5000 lejes bankjegyeket március 15-ig fogadták el a kereskedelmi egységek, és március 31- ig válthatók be ugyanilyen értékben a kereskedelmi bankokban.
Copyright © Népújság - 1999