|
LI. évfolyam 59. (14112) |
1999. március 12. péntek |
Szokatlan mértékû visszaesések
A bruttó hazai össztermék (GDP) tavalyi látványos zuhanása azt mutatja, hogy Románia a padlóra került — állapította meg a csütörtöki gazdasági sajtó.
A Román Statisztikai Hivatal által közzétett adatok a gazdasági szakértôk számára is hidegzuhanyt jelentettek. "Arra számítottunk, hogy a GDP visszaesése 1998-ban 5,5-6 százalék lesz, ezzel szemben a 7,3 százalékos zuhanás valóban mellbevágó" — nyilatkozott az osztrák Credintanstalt pénzügyi csoport Romániáért felelôs elemzôjét.
— Az ilyen mértékû visszaesés szokatlan egy békeidôben élô ország számára. Ha ehhez vesszük a külkereskedelem 3,52 milliárd dolláros hiányát, valamint azt, hogy a külföldi beruházások összege tavaly 18,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, nagyon kicsi az esélye annak, hogy rövid idôn belül gazdasági fellendülésre lehessen számítani — állapította meg Ilie Serbanescu, az egyik legismertebb gazdasági elemzô.
Serbanescu véleménye szerint a tavalyi adatok nemcsak azt mutatják, hogy a gazdaság teljesítménye visszaesett, hanem jelzik, hogy "olyan gazdasági anomália alakult ki, amelynek a gazdaság teljesítôképes ágazatai is áldozatául esnek".
A GDP csökkenése önmagában még nem jelentene súlyos problémát, ha a visszaesés a gazdaság átalakításának következménye lenne. Viszont Románia esetében nem lehet a gazdaság átalakításáról beszélni, amit az is igazol, hogy tavaly a munkanélküliség aránya tartósan a 9-9,4 százalék körül mozgott, s csak idén január végére emelkedett 11 százalékra — hangsúlyozták a gazdasági szakértôk.
Az elemzôk úgy vélik, hogy a tavalyi viszonylagos makrogazdasági stabilitás, amit egyebek között az mutatott, hogy az infláció a tervezett 45 százalék helyett valamivel 42 százalék alatt volt, a lej árfolyamának alakulását pedig sikerült ellenôrzés alatt tartani, kizárólag a pénzügyi eszközöknek volt köszönhetô, de ezek nem alkalmazhatók a végtelenségig.
A reálgazdaságban kellene változásnak történnie, mivel most már a lej leértékelése sem segítene sokat: az import túlnyomó többsége olyan nélkülezhetetlen termékekbôl áll, amelyek behozatalát az árfolyam változása nem befolyásolja, az exportot pedig eddig sem a túlértékelt lej akadályozta, hanem az, hogy egyszerûen nincs mit kinálni — állapította meg a Ziarul Financiar.
Parlamenti felhívás a NATO-tagállamokhoz
A parlament csütörtökön felkérte a NATO- tagállamok törvényhozó testületeit: emeljenek szót annak érdekében, hogy a NATO áprilisi washingtoni csúcstalálkozóján kedvezô döntések szülessenek az új tagok, köztük Románia csatlakozásáról.
— Nagyon fontos, hogy az észak-atlanti szövetség további bôvítése olyan pontos stratégia alapján történjen, amely biztosítékot nyújt a jelentkezôknek arra, hogy bevonják ôket a folyamatba és valós esélyeik vannak a csatlakozásra — áll a felhívásban.
A román törvényhozók véleménye szerint a jelentkezôk csatlakozási esélyének arányban kell állnia a térségbeli béke és stabilitás, valamint a közös biztonsági célok érdekét szolgáló erôfeszítésükkel és hozzájárulásukkal. A felhívás ismételten megerôsítette: Románia eltökélt szándéka az, hogy a NATO-tagja legyen.
— A román lakosság 75-90 százaléka a NATO- csatlakozás mellett áll, s ha a NATO washingtoni csúcstalálkozója komoly csalódást is okozhat, az nem változtat azon, hogy Románia a lehetô legrövidebb idôn belül az észak-atlanti szövetség tagja szeretne lenni — jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter.
A hivatalos hollandiai látogatáson tartózkodó Babiuc — a Mediafax hírügynökség jelentése szerint — csütörtökön kifejtette: "a szövetség tagjainak többsége támogat bennünket. Jelenleg két nagy ismeretlen tényezô van, az Egyesült Államok és Németország. Ez a két ország a jelek szerint ellenünk van."
A védelmi miniszter annak a reményének is hangot adott, hogy a NATO három új tagja — Csehország, Lengyelország és Magyarország — megosztja a csatlakozásra való felkészülésben szerzett tapasztalatait Romániával.
Mint annak idején beszámoltunk róla, az Európa Tanács PHARE programja keretében 150 ezer ECU-t hagyott jóvá Vámosgálfalva községnek az árvíz által elvitt híd újjáépítésére és kibôvítésére. A tervek elkészítése mellett szükség volt a helyi tanács egyetértô határozatára is. A tanácsosok nagy többsége egy másik hídhelyre szavazott, így a PHARE-pénz elnyerése kérdôjelezôdött meg. Varga József helyi polgármester Vásárhelyi Ferenc tanácsost és Szabó Andrást okolta a határozat miatt, s nyilatkozatában kifejtette, hogy egyéni érdekek miatt egy zsákutcában álló hídhely megszavazására biztatták a tanácsosokat. Vásárhelyi Ferenc és Szabó András — felelve a vádakra — elmondta: nem személyes érdekek vezérelték ôket, a községben lakók kérését szerették volna érvényesíteni. Benyújtottak a hivatalhoz egy jegyzéket, amiben közel 100 személy igényli, hogy a támogatásból más hidat javítsanak meg vagy építsenek újra. Ugyanakkor a szóban forgó utca nem zsákutca, hanem egy eléggé széles, gépjármûforgalomra alkalmas, két kijáratú utca. A polgármester által kijelölt és a támogatók által elfogadott hídhelyen jelenleg egy három hónapja felállított gyalogátjáró van, ami több millió lejbe került, s lebontása vagy elmozdítása pazarlásnak minôsíthetô — állítják az érintettek.
Mindezek után az ellentét mondhatni, magától feloldódott, lezárult a hídvita: pár napra a fent említett határozat után, komolyan véve, hogy elveszhet a támogtás, a 13 helyi tanácsos egyöntetûen elfogadta a támogatásban szereplô híd újjáépítését, s a határozatot megkapták az illetékes szervek is. Nem marad más hátra, mint várni, hogy mikor láthatnak munkához.
(simon)
Az 1997-es júniusi madridi csúcs fontos esemény volt Európa életében. Út nyílt a kontinens valódi egysége és átfogó biztonsága elôtt. A madridi csúcs egyfelôl megerôsítette a NATO kulcsszerepét az atlanti biztonságban, megtartva a szervezet különleges katonai és politikai koalíció mivoltát, másfelôl a NATO megújult. Ugyanakkor döntött arról, hogy új államok cstlakozhatnak a szövetséghez. A madridi csúcs három közép- kelet-európai államnak biztosította a csatlakozás lehetôségét: Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak. Románia és Szlovénia kimaradt a körbôl, de a NATO ajtaja "nyitva maradt" minden európai állam elôtt.
Ma, március 12-én, három új tag felvételével, Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozásával lezárul a NATO fennállásának elsô ötven éve. A szövetség 19 tagúra bôvül. Az említett három állam csatlakozása egyben azt is jelenti, hogy a védelmi szövetség kiterjeszkedett egykori hidegháborús ellenövezetére.
A három volt szocialista ország csatlakozásával ténylegesen is új korszak kezdôdik az európai biztonságpolitikában. A bôvítés, amely a NATO befolyásának erôsödését jelenti, mégsem tekinthetô a konfrontáció (Nyugat és Oroszország), az ellentétek élezôdésének. Hosszabb távon a NATO bôvülése az európai biztonsági rendszer teljes átalakulását jelentheti, részeként az európai egységesítés folyamatának.
A North Atlantic Treaty Organization (Észak- atlantiSzerzôdés Szervezetek) 1949. április 4-én jött létre. Ezen a napon Washingtonban 12 ország (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy- Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália és az Egyesült Államok) írta alá az Észak-atlanti szerzôdést, s ezzel megalapította a legjelentôsebb nyugati katonai-politikai szervezetet. 1952-ben Görögország és Törökország, 1955-ben az NSZK, 1982-ben Spanyolország csatlakozott a szervezethez. A szervezet fô célja, hogy a tagországok bármelyikét ért külsô támadás esetén együttesen fellépjenek a támadók ellen, s ezért hadierôiket egymás kölcsönös támogatásával fejlesztik. A szervezet ugyanakkor keretet biztosít a katonai, politikai, gazdaság és más területeken a tagállamok közötti együttmûködés fejlesztésére is.
Az Észak-atlanti szövetségnek harom földrészen tizenhat független, szuverén tagállama van (mától hárommal bôvül). Legfontosabb szervezete az Észak-atlanti Tanács, amely a tagállamok nagyköveti rangú képviselôibôl áll, amely szükség esetén bármikor összehívható. Magasabb szinten a tagállamok külügyminisztereinek, esetenként kormányfôinek részvételével "NATO-csúcsot" tartanak. Az ülésen a fôtitkár (jelenleg Javier Solana) vagy a helyettese elnököl.
A NATO kezdettôl fogva kerek negyven (40) évig potenciális ellenfélként tekintett a volt Szovjetunióval közeli kapcsolatokat ápoló kelet- és közép-európai országokra. Akkoriban nem volt kizárható, hogy a szövetség katonai konfliktusba keveredik ezekkel az államokkal — a Varsói Szerzôdés néven ismert katonai szervezet tagjaival —, az viszont teljesen kizártnak tûnt, hogy a NATO még ebben az évezredben szövetségesei közé fogad közülük hármat.
Amikor lényegében bebizonyosodott, hogy a kelet-európai rendszerváltások visszafordíthatatlanok, a nemzetközi közösség mindent megtett, hogy mielôbb magába olvassza és a demokratikus értékrend elkötelezett vallóivá fejlessze az erre már érettebbnek tûnô államokat. Ennek egyik eszköze volt a nemzetközi szervezetek tagságának felajánlása. Amikor a NATO-tagságot helyezték kilátásba Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak, világossá tették azt is: ezek az államok nemcsak a demokratikus értékek elsajátítására és gyakorlására képesek, hanem oltalmazására is.
A közép-európai államok felvételének kedvezô politikai és stratégiai hatásai vannak a szövetség számára, nemzetközi megközelítésben pedig jelentôsek gazdasági velejárói is. Elsô számú politikai és stratégiai elônye a keleti bôvítésnek a lényegében legyôzhetetlen biztonsági övezet kiterjesztése, illetve a szövetség közelebb férkôzése a közvetett érdekszférájába tartozó területekhez. Az orosz határ megérintése nem katonai célzatú: a NATO ma már partnerként és szükség esetén teljesen együttmûködô félként tekint Moszkvára, amely azonban nagyhatalomként önállóan gondolkodik.
Más lett a NATO Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával, mássága azonban korszerûsödést jelent, nem pedig visszalépésszerû változást. A szövetség az új kor kihívásaihoz - a válsághelyzetekhez, a nagy igazságtalanságok, a szervezett bûnözés, a szegénység elleni harchoz - alkalmazkodott, amikor keletre bôvült és igyekszik bôvülni.
Minôségi ugrással ér fel a teljes jogú tagság a közép- európai tagországok számára is. Bár ez eleinte terhekkel is jár, amíg a NATO létezik, külsô fenyegetéstôl nem kell tartaniuk, és a szövetség ellenállhatatlan kényszerítô erôként garantálja a belsô stabilitás fenntartását is. A NATO- tagsággal a közép-európai országok számára a rendszerváltás véget ért, a szovjet éra végképp történelemmé távolodott és végérvényesen megszilárdult a demokrácia.
Kilenc könyv az asztalon. A svédországi magyarok Erdély irodalmát közvetítik az egyetemes magyarságnak. Az Erdélyi Könyvegylet létrejöttérôl, céljairól Veress T. Magda (az én nemzedékem még Telegdi Magdaként is emlékszik rá) beszélt, kedvesen és közvetlenül, északi szokás szerint tegezve az egybegyûlteket. Erdély szétdobált köveit illesztgetik Veress Zoltánék a magas skandináv északon. Célkitûzésüktôl, hogy ti. élô, sôt Erdélyben élô írók mûveit adják ki, évente egyet, elôfizetéses alapon és számozott példányban, csak két kiadvány kedvéért tértek el, egy antológia és egy interjúkötet, melyek némileg árnyalják, illetve elmélyítik a sorozat képét. Dávid Gyula szerint szellemi határsorompók kezdenek kialakulni, s ezek miatt már az anyaországbeli könyvek sem jutnak el pl. Erdélybe. De már itt sem tudni, hol és mi lát nyomdafestéket, mert a könyvpiac hovatovább egyre áttekinthetetlenebb lesz. Másrészt az EKE képviseletében szóló Veress T. Magdát az itteni könyvgazdagság valósággal elbûvölte. — Olyan könyvkínálatot találtam, hogy sajnálom, hogy nem tudom mindet magammal vinni.
Az EKE Erdély kövei sorozatának nyugati elôfizetôi egyébként harminc százalékban nem erdélyiek.
Az EKE történelmi regénypályázatára, melyet az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére hirdetett meg azonos tárgykörrel, két kitûnô regény érkezett. Nem mondták ki a másik címét, de ideírjuk: A Seregek Ura (így, csupa nagy kezdôbetûvel) alcíme szerint Erdélyi káprázat, szerzôje pedig Lászlóffy Aladár. Szép lett volna, ha ezt a könyvet is, illetve, mivel ez jelent meg korábban, ezt a regényt még tavaly láthatták volna a marosvásárhelyi érdeklôdôk.
Dehát ember tervez, a kiadó végez. Kozma Mária Asszonyfa (1848—1849 a Székelyföldön) címû regénye a bemutató Dávid Gyula irodalomtörténész szerint két, egymással összemosódó, egymást folytonosan váltó síkban játszódó szöveg, egy szász asszony bekerülése az erôsen zárt közösséget képviselô csíki társadalomba, olyan durva idôben, mikor a székelyeknek elég, ha valaki németül szólal meg, és máris kard ki hüvelybôl. Párhuzamos a tulajdonképpeni történéssel, a naplóval a kéziratot felfedezô csíki könyvtárosnô narratívája, harmadik szereplôként viszont, mint azt maga a szerzô, Kozma Mária elmondotta: Csíkszereda lép a regénytérbe, a városka, amelynek akkor két emeletes háza volt csupán.
Forradalmak idején nemcsak a gyôzelemre kell felkészülni, hanem a veszteségre is. A gyôzelem és a vereség ott lüktet az egyéni sorsokban is, és ebben, mármint a vereségben, nagy történelmi sorsfordulók idején sokkal nagyobb hôsiességre van szükség, mint a "sima" diadalok közepette.
Ez a regény sugallata; valljuk be, drámai téma, konfliktusok összeszikráztatását, majd katartikus megoldást kínáló feladat. Hogy valójában ilyen-é a könyv, azt talán csak majd, a második kiadás piacra kerülésekor döntheti el az olvasó, a svédországi egylet ugyanis hozzánk csak az elôfizetôk kielégítése után megmaradó fölösleget hozta el, az pedig nem sok.
Veress T. Magda szerint kezdeményezésüket egyfajta lelkiismereti parancs diktálta, hiszen bármilyen erôs okuk volt annak idején az ország, a szülôföld elhagyására, "egyéni lépésünk magyarázata nem mentség is egyben; nem ment fel a közösségi felelôsség alól." Az EKE tehát valamiképp "a lelkiismeret-furdalás gyümölcse" is.
Az eddig megjelent kilenc kötet "dialógus az otthonmaradottak és a messzi idegenben élô magyarok között" — hangoztatta Dávid Gyula. A Pallas—Akadémia rendezésében legközelebb április 12-én tartanak könyvbemutatót a Bernády Házban, tudtuk meg az est házigazdájától, a kiadót vezetô Tôzsér Józseftôl. Egyed Ákos mûvét, az Erdély 1848—1849 címû kétkötetes munkáját ismertetik majd, a szerzô jelenlétében.
És figyel... Ezt bizonyítja Finna Csaba mérnök (telefonon érkezett) hozzászólása a legutóbbi tévékritikához. Teljesen jogosan azt mondja: tévedtem, amikor azt írtam, hogy azon a bizonyos éjszakán éjféltôl nem a mi Székely Jánosunkról volt szó az MTV2 mûsorában. Márpedig róla szólt az öszeállítás. Jómagam, amikor megláttam, hogy egy számomra idegen férfi szövegel, majd holmi operarészlet következik, akkor kikapcsoltam a tévékészüléket. A mérnök úr viszont végignézte az egyórás összeállítást, melyben — mint mondja — Székely János verseit szavalták, és részleteket lehetett látni korábbi potréfilmekbôl. Hát ezt elszalasztottam. Mentségemre legyen mondva: a mûsor elsô perceibôl nem derült ki, hogy mi lesz a téma. Nos, ezért kell körültekintôen tévéadást szerkeszteni. Hogy a nézôt már az elsô percben odaszegezzék a képernyô elé, kétség ne férjen ahhoz, hogy mi lesz a fô téma az éppen elkezdôdô összeállításban. Másrészt a nyomtatott mûsorok semmitmondóak. Ezt el kell ismernünk. Viszont rengeteg a közölnivaló, és kevés a laptér.
Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban
Ismét a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jegyzôjének már ismert ügye képezte az intézmény tegnapi sajtótájékoztatójának gerincét. Popa Iuliana szerdától távozott a hivatalból. A tájékoztatón részt vevô Briscaru Cornel jogtanácsos elmondotta, 45 nap alatt kell pályázatot kiírni a jegyzôi állás elfoglalására, addig egy, a hivatalban alkalmazott jogtanácsosnak kell ellátnia a jegyzô teendôit. Ezt a személyt a polgármesternek kell kijelölnie, és a prefektus felhatalmazása alapján láthatja el a jegyzôi teendôket. A kijelölés már megtörtént, de az érintett személy nevét nem fedték fel — nem hivatalos információ szerint Gican Adina, a helyhatósági igazgatóság megbízott vezetôje a jelölt —, a kormánybiztosi felhatalmazás tegnapig még nem érkezett a hivatalba.
A jegyzô távozott ugyan, de az ügy hullámai tovább fodrozódnak. A Popa Iuliana felmentését kérô polgármesteri folyamodvány nyomán készített jelentéssel kapcsolatos állásfoglalás ez alkalommal sem hangzott el, de Valentina Lucian szóvivô szerint a hivatal a jövô héten hozza nyilvánosságra álláspontját. Addig is a városháza jogászai dolgoznak a jelentésre fogalmazott válaszdokumentumon. Zárójelben hadd említsük, a jelentés elkészültekor a prefektus is sajtótájékoztatót ígért azzal kapcsolatban, de máig sem szervezték meg. A hivatal zavaros mûködésére vonatkozó jelentésbeli vádak a tegnap elhangzottak szerint csak részben valósak, ezek nyomán esetleges intézkedést a kormány helyhatósági fôosztályának kell hoznia.
A tájékoztató másik kérdése a város takarításának problémája volt. Március 22-tôl kezdi a polgármesteri hivatal a már elôzô évekbôl is ismert tavaszi nagytakarítást, idén is a marosvásárhelyi börtönnel közösen. Idén ezt az akciót összekötik a köztéri parkok helyreállításával is, aminek keretében a padokat és a játszótereken található játékokat is rendbe teszik. Fákat is fognak ültetni az akció során, aminek érdekében a Rhododendron környezetvédelmi szervezettel közösen egy programot is kidolgoztak. Ez részben a kivágott fák pótlására vonatkozik, de emellett a parkokba is számítanak még fákat elültetni.
A gépjármûvezetôk hibájából bekövetkezett baleseteknek egyik legfôbb oka — a gyorshajtás mellett — az, hogy nem igazították hozzá kellôképpen a haladási sebességet az adott idôjárási feltételekhez, látási és útviszonyokhoz. Az erre vonatkozó tudnivalókat az 1966. évi 328-as dekrétum alkalmazási szabályzatának 49. szakaszában találjuk meg.
Eszerint a vezetônek az út sajátságaihoz és állapotához, a szállítóeszköz adottságaihoz és terheléséhez, az uralkodó meteorológiai jelenségekhez, a forgalomsûrûséghez és más körülményekhez kell adaptálnia a sebességet oly módon, hogy a látómezején belül és bármilyen elôre látható akadály elôtt meg tudja állítani a jármûvet.
A gépjármûvezetô köteles csökkenteni a sebességet:
a. nem irányított útkeresztezôdésekben;
c. veszélyes és beláthatatlan kanyarokban;
d. sorompóval vagy félsorompóval ellátott szintbeli vasúti átjáróknál;
e. csoportokhoz és menetoszlopokhoz érve, függetlenül attól, hogy azok mozgásban vannak, vagy egy helyben állnak;
h. amikor irányonként egyforgalmi sávos úton szembemegy a megállóban lévô autóbuszokkal, trolibuszokkal és/vagy villamosokkal;
i. villamosmegállóhoz közeledve;
megállóban veszteglô busz és troli elôzésekor, valamint a járdaszigetnél álló villamos mellett elhaladva;
k. ködben, felhôszakadásban és sûrû havazásban;
1. "Egyenetlen úttest" jelzôtáblához érve, valamint nedves kockakôvel burkolt, továbbá nyálkás, havas, jeges útszakaszon;
m. táblával is megjelölt gyermekintézmények (óvodák, iskolák, játszóterek stb.) közelében;
n. jelzôtáblával és/vagy útburkolati jelzéssel ellátott gyalogos-átkelôhely elôtt;
o. állatok jelenlétére figyelmeztetô táblát megpillantva
A szabályzatból — mint már említettük — törölték a gépjármûvezetônek azt az általános kötelezettségét, hogy bármilyen veszély elkerülésének határáig mérsékelje a sebességet. Lassítás alatt újabban a haladási sebesség oly mértékû csökkentését kell érteni, amire a 16 pontban felsorolt helyeken és helyzetekben maga a törvényszöveg kötelez és számos esetben tájékoztatást adó, veszélyt jelzô táblák, útburkolati jelek, fényjelzések stb. figyelmeztetnek, hogy biztonságosan haladhassunk tovább.
A 49. szakaszban megfogalmazottak figyelmen kívül hagyásáért 150.000 lejtôl 350.000 lejig terjedô pénzbírság szabható ki.
A defektes gépjármûvek el- vagy bevontatására vonatkozóan a következôket találjuk a szabályzat 51. szakaszának elsô bekezdésében:
A meghibásodott gépjármûvek és pótkocsik vontatása egy legfönnebb négy méter hosszú fémrúd közbeiktatásával történik. Az olyan személyautót, amelyiknek a fékberendezése mûködôképes, egy engedélyezetten e célra gyártott és forgalmazott hajlékony vonókötéllel vagy hevederrel is el lehet húzatni.
A fenti elôírás megszegéséért 120.000-300.000 lej a pénzbüntetés.
Megyeszerte elvonult az árhullám, de a marosszentkirályiaknak még mindig gondot okoz a belvíz. A remeteszegi domboldalról megolvadt hólé elárasztotta a Hídvég, a Szûk és az Alsóforduló utca közötti háztáji gazdaságokat. Az ottlakók elmondták, hogy a víz szintje a tavaly nyáron is elérte a házakat, akárcsak néhány nappal ezelôtt. A mezôn van egy levezetô árok, amelyet azonban eltömtek, a szûk meder nem vezethette le a vizet. Mivel a házak Szentkirályhoz, de a terület Marosvásárhelyhez tartozik, a város polgármesteri hivatalát csak e hét végén értesítették az esetrôl. A Citadin Prest Rt. egy kotrógépet irányított a helyszínre, amellyel a tegnap még takarították, mélyítették az árkot. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal idei talajrendezési terveiben szerepel a szóban forgó mezô lecsapolása és kiszárítása, így ôsszel már remélhetôleg nem kell tartania az ottlakóknak, hogy egy kiadós esôzés miatt ismét megtelik vízzel a kertjük és az udvaruk.
Emlékezetes nap ez Japán és Románia számára — nyilatkozta csütörtökön Yoshiaki Koyama bukaresti japán nagykövet az országa által hazánknak nyújtott mintegy 7,7 millió dollár értékû vissza nem térítendô segély kiutalását megerôsítô okiratok aláírását követôen. A segélyt Japán két kórház, nevezetesen a fôvárosi Floreasca Baleseti Kórház és egy ugyancsak bukaresti gyermeklinikának orvosi berendezésekkel való felszerelésére nyújtotta.
Jelen pillanatban a korszerûsítés révén Japán a legnagyobb adományozó ország világszerte — emelte ki Andrei Plesu külügyminiszter a ceremóniát követôen.
Hajdú Gábor egészségügyi miniszter a kormány, a szaktárca és a román nép köszönetét fejezte ki a japán kormánynak nagylelkû adományáért.
Tegnap délután tartotta alakuló ülését az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT).
Kincses Elôd megyei elnök bevezetôjét követôen, a leköszönô TKT tevékenységérôl szóló jelentést olvasta fel dr. Kelemen Atilla, majd a testület kézfelemeléssel megalakultnak tekintette magát.
Többes jelöléssel, titkos szavazással megválasztották a TKT Állandó Bizottságát. Elnök: dr. Kelemen Atilla, alelnök: Kakassy Sándor, Burkhárdt Árpád, titkár: Varga Sándor, Török Gáspár.
Lapzártakor még hátravolt a megyei szervezet alapszabályzatának módosítása, az ügyvezetô elnök és az alelnökök megerôsítése, a kongresszusi elôkészületek és a különfélék. A TKT-ról szóló részletes beszámolónkat szombati lapszámunkban olvashatják.
Vészesen szorul a kultúra nadrágszíja
Közös sajtókonferenciát hívott össze tegnap délre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház . A júniusban 50 éves fennállását ünneplô Ariel igazgatója, Gavril Cadariu bemutatta a sajtókonferencián megjelent színházi szakembereket, a bukaresti Cristian Zamfirescu díszlettervezôt, Segesvárról jött Anca Maria Colteanu, a Torony Színház fiatal rendezônôje, de ott voltak a marosvásárhelyi színházi élet reprezentánsai, Zeno Fodor, a Nemzeti igazgatója, Nicu Mihoc, a Romulus Guga Társulat mûvészeti igazgatója, , a bábszínház jubileumára készülô — a marosvásárhelyi gyermekszínház történetét felodlgozó — kétnyelvû monográfia társszerzôi, a bukaresti Anca Rotescu és Nagy Miklós Kund, színészek, rendezôk, kritikusok.
Szó esett nyilván a gyermekszínház ünnepi elôadásairól, az Antal Pál rendezte Faust- bemutatóról, Mihai Eminescu Fat frumos din lacrima — Radu Macrinici dramaturgiájával — Anca Maria Colteanu rendezésében hamarosan színre kerülô darabjáról, de a közös sajtókonferencia a marosvásárhelyi színházi élet páratlan ínségére, a semmire sem elég, ám abból is lefaragott költségvetésre, egyszóval a kultúra drámai helyzetére hívta fel az elektronikus és irott sajtó figyelmét. A sajtókonferencián kinyomtatott nyílt levelet szórtak a színháziak, Zeno Fodor, Béres András, Nicu Mihoc, Gavril Cadariu aláírásával. Azoknak írtak nyílt levelet, akiket "még érdekel" a teátrum döbbenetesen sanyarú helyzete, Victor Hugót hozva vissza a történelembôl, aki 151 évvel ezelôtt Franciaország parlamentjében olvasta fel a "költségvetô kultúrellenes hatalom" ellen szóló hires periratát.
Nicu Mihoc, a Romulus Guga Társulat mûvészeti igazgatójának beszámolója már-már hihetetlen... a kívülálló számára. Az igazgató "igazán sajnálja", hogy a nyílt levelet nem irta alá több meghatározó kulturális személyiség és mondjuk, a megyei mûvelôdési felügyelôség... "Jön a fiatal színész, dôl össze a színpadon, mert kicsi fizetésébôl ételre már nem futotta" — így ecsetelte a pályakezdôk helyzetét az igazgató. Drámai a valóság, a dráma pénzhiány miatt romlóházában... Csalódott Ion Caramitruban — mondotta —, a minisztertôl sokkal radikálisabb intézkedésekre számított a kultúra. Vásárhelyen késik a költségvetési kiutalás, a pénz hiányában késnek a bemutatók, a magyar társulatnál az Elektra, a románnál a Macbeth színrevitele. Katasztrofális lesz az esztendô a kultúrára nézve. Vajon e nyílt levélre odafigyel-e valaki?
Fogyasztóvédelmi felügyelôk, gazdasági egységek képviselôi és fogyasztók számára szervezett találkozó színhelye volt a tegnap a vásárhelyi Ifjúsági Romarta földszintje. A háromórás rendezvényre a fogyasztók jogvédelmi világnapja (március 15.) alkalmából került sor.
— Elsô alkalommal szerveztük meg a közvetlen dialógust a megyei fogyasztóvédelmi hivatal szakfelügyelôi, a fogyasztók és gazdasági egységek között. Fontosnak tartjuk, hogy a vásárlók ismerjék jogaikat, ugyanakkor arról is felvilágosítjük ôket, milyen elemeket kell ellenôrízinük egy-egy termék vásárlása esetén — mutatott rá Emilia Leah, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója. A rendezvény második színhelye a segesvári polgármesteri hivatal lesz, ahol március 15-én, hétfôn délelôtt 11 órától tudományos ülésszakot szerveznek. A fogyasztók mellett részt vesz Burkhárdt Árpád, a fogyasztóvédôk megyei konzultatív tanácsának elnöke, Moldovan Radu, a segesvári kirendeltség alelnöke. A szimpóziumon ismertetik a fogyasztóvédelmi hivatal felépítését a '89 elôtti és utáni idôszakban, valamint az érdeklôdôk betekintést nyerhetnek a megye és a világ különbözô országai fogyasztóvédelmi hivatalainak tevékenységébe.
Négy felügyelô és az igazgatónô fogadta a tegnap három órán keresztül az érdeklôdôket. A Romarta földszintjén berendezett "fogadószobában" kiállított termékeken (pipere-, elektronikai cikkek, ruhanemûk, lábbelik, játékok stb.) mutatták be, milyen ismertetô elemeket kell tartalmazniuk a termékek címkéinek. Az ide betérôk arról is tudomást szerezhettek, hova kell fordulniuk abban az esetben, ha hiányosságokat, kihágásokat észlelnek.
Annak ellenére, hogy a szervezô fogyasztóvédelmi hivatal felajánlotta azt a lehetôséget, hogy a fogyasztók a helyszínen nyújtsák be írásos panaszukat, ezzel senki nem élt. Többen kifogásolták viszont, hogy a vásárlást követô rövid idôn belül levált a talp a cipô felsô részérôl, illetve olyan termékeket vásároltak, melyeken nem volt román nyelven feltüntetve a használati utasítás. Olyan cégek képviselôi is eljöttek, akiket a fogyasztóvédelmi felügyelôk megbüntettek.
— Bár megítélésünk szerint kevés cég képviselôje fordult meg a Romartában, hasznosnak tarthatjuk a találkozót. Szándékunkban áll ezután negyedévenként különbözô helységekben szervezni hasonló dialógusokat — összegzett Emilia Leah.
Ismét Távol-Nyugaton, Kanadában (14)
Január végén, február elején, miközben a parlamentben a költségvetésrôl folyt a vita az elmúlt esztendôrôl, nem valami fényes eredmények láttak napvilágot. A téma kedvéért ezek közül csak egyet. Az elmúlt évben (is) a külkereskedelmi mérleg hiánya mind az elôzô évekhez mérve, mind az ország összteljesítményéhez viszonyítva nôtt. Magyarán, a külföldrôl vásárolt áruk értéke mind jobban és jobban meghaladja az eladottakét. Ez a különbség a múlt évben a hazai össztermelésnek már a tizedét érte el. Elemzô legyen a talpán, aki ebbôl valami jót ki tud olvasni. Viszont felvetôdik a kérdés, miért e siralmas helyzet? Válasz helyett álljon itt egy kép, melyhez hasonlót a tévé már elôzôleg is közhírré tett.
Az elmúlt év augusztus 21-én nyílt meg Torontüban, sok-sok ország részvételével egy nagy nemzetközi kiállítás. Az árubemutatókon kívül volt ott körhinta, óriáskerék, céllövészet és lovaglóverseny, úgy, ahogyan az valaha egy nagyvásárhoz illett. Ha volt is különbség, az abból állott, hogy minden a XX. század technikájához igazodott.
A megnyitó utáni hetedik napon, azaz augusztus 27-én bemerészkedtünk a nagy forgatagba, vagy, ha jobban tetszik, a modern zsibvásárba. Elsô dolgunk volt megnézni, hogy lám, mely országok vannak jelen. A román zászló ki volt téve, tehát irány a román stand. Kevéske járkálás után, az egyik sarkon meg is találtuk. Biztosak lehettünk benne, hogy jó helyen járunk, mert ki volt rá írva: termékek Romániából. A látvány egy üres stand és más semmi. Hogy az ilyesminek milyen hatása van egy nemzetközi kiállításon, azt még egy suszterlegény is tudja. Lehangoltan és háborogva sompolyogtunk tovább.
Néhány nappal utána hivatalosak voltunk egy ismerôsünkhöz. A háziasszony kedvéért románul folyt a beszélgetés. Már az elsô mondatkor elôjöttem a kiállításon látottakkal, illetve a nemlátottakkal. A háziakat nem nagyon lepték meg élményeink. Cserében, jó adag keserûséggel, elmesélték, hogy az elôzô évben, azaz 1997-ben ôk hogyan jártak.
Akkor is — mint minden évben — volt kiállítás Torontóban. Mert a szívük úgy diktálta, barátaikkal elmentek megnézni a román standot. Nekik is kijárt a meglepetés. A stand közepén ült egy hölgy, aki alig tudott felvilágosítással szolgálni, sôt még az angolnyelv-tudása is elég silány volt. Valószínûleg a káderes sógornôje lehetett, úgy, ahogy az a viccben meg van írva.
Mindezek láttán felesleges, hogy a gazdasági elemzôk magasröptû magyarázataikkal igazolják külkereskedelmünk állandó deficitjét.
Nem akarok én senkivel sem kötekedni, de példának elôhozhatnám akár az afrikai, akár a latin-amerikai országokat. Mind ott tolakodtak, mutogatták áruikat. Mint egyszerû bámészkodó, sok idôt töltöttem a különbözô népmûvészeti portékáknál. Csodálatos faragott szobrocskákat, gyöngybôl készített díszeket, elefántcsont ékszereket sorakoztattak fel a kiállítók. Szerintem a korondiak és a kalotaszegiek is elfértek volna közöttük.
A fülöp-szigetiek egy ámulatra érdemes zenekarral rukkoltak elô, ami a kiállításukhoz tartozott. A zenekar a mûegyetem hallgatóiból verbuválódott, hangszereik pedig — a nagydob kivételével — mind bambusznádból készültek. A zenekarnak fele diáklány volt. Látszott rajtuk, hogy a jóisten ôket jókedvében teremtette. Nemcsak a látvány vagy a pihenés kedvéért ültünk le a koncertjüket meghallgatni, hanem a különleges zenei élményért is. Úgy látszik, van, ahol tudják, hogy egy kiállításon dobbal is lehet verebet fogni.
Az ausztrálok kengurubôrbôl készült nagy karimájú kalapokat árultak. Gabi barátom biztosan dupla áron is megvette volna ezeket. Az ausztráloknak talán nem is a kalapeladás volt a lényeges, hanem a reklám, amivel odacsalogatták a közönséget.
Legjobban a néhány milliós Izrael külön csarnokával vonzotta a látogatókat. Ôk nem engedték meg maguknak csak a kiváló áruk kiállítását. Valük minden nyelven lehetett beszélni, nem takarékoskodtak sem a reklámmal, sem a mosolyukkal. Még a gyerekeket is szórakoztatták, hogy addig as szülôkkel üssenek nyélbe valamilyen üzletet. Ebédidôben az ember nyilván a mindenféle gyorsbüfékhez igyekszik. Volt ott görög, kínai, mexikói, olasz és ki tudja még hány szakács és konyhai különlegesség. Gyomorbajos legyen a talpán, aki ennyi ínyencfalatnak ellen tud állni. Itt már a reklám elég tapintatos volt. De ahogy az ember az asztaltól felállt, már ott voltak a standok csokoládékkal, cukorkákkal, halvával és szultánkenyérrel, és azonkívül számtalan nekünk ismeretlen csemegével.
A magamfajta látogató olyasmire is kíváncsi lett volna, hogy a jelenlevô országok mivel és milyen külkereskedelmet bonyolítanak le, van-e hiány a külkereskedelmi mérlegükben. Mit hozott nekik a konyhára, ha már eljöttek erre a kiállításra. Kétlem, hogy valamelyik is megbánta volna.
Bûnt követ el az az ország, amelynek szabad termelôi kapacitása, felesleges munkaereje van és egy ilyen kiállítás áldásai helyett siránkozással akar külkereskedelmet felfuttatni.
A fentiek mellett az a kérdés sem hanyagolható el, hogy egy megye, egy város konyhájára mennyit hoz egy jól megszervezett kiállítás. Volna hozzá helyben elég intézmény és hivatal, a baj csak annyi, hogy nem akarozik.
Karácsonyi vásár: ez volt az apropója németországi látogatásomnak.
Aki azonban egy miénkféle vásárra gondol, téved. Jobb, ha mindjárt azt is mondom, képzômûvészeti kiállítás; ugyanis németországi és kelet-európai képzômûvészeket hívott meg ez a kisváros, Erkrath-Hochdahl, lehetôséget adva nekik, hogy bemutatkozzanak, kiállítsák és el is adják termékeiket vagy mûveiket.
Három romániai résztvevôt láttam, az egyik zöld-sárga színösszeállítású tányérokat kínált, a másik faragott sípot árult, egy kolozsvári képzômûvész (Csata Hermina Szilvia) pedig bôrdíszmûveket ajánlott. Elbeszélgettem Csata Szilviával, és nagyon sok érdekes dolgot megtudtam. Így például, hogy nagyon jó dolognak tartotta ezt a kiállítást, mivel lehetôsége nyílt arra, hogy szétnézzen a német piacon, s ott adja el mûveit. Másrészt viszont arra is felhívta a figyelmemet, hogy Romániában ilyen "vásárok" nemigen vannak, így az embereknek nincs akkora lehetôségük a "kereskedésre". És ez rossz. Egész bürokráciát kell legyôzni ahhoz, hogy az ember saját gyártmányú képzômûvészeti tárgyakat árusíthasson. Mesélte, hogy ô jól elvan, beszél németül, de viszont az az oltyán, aki a sípokat árulta, halvány kukkot nem ért az itteniek beszédébôl, neki kell fordítania, ha éppen úgy fordul, hogy valakivel társalogni kell. Oroszul éppen meg tudott szólalni, de azzal Németországban nem sokat ért.
Nagy meglepetés volt számomra egyébként, hogy a velem egyidôsök általában mind beszélnek vagy legalábbis értenek és meg tudnak szólalni angolul, így nem jártam úgy, mint az elôbb említett öreg, mert németül én sem igazán tudok. Amikor már közel jártam a magyar-osztrák határhoz, Sopron környékén felvett valaki, akirôl kiderült (legalábbis ô ezt mondta), hogy egy haverja meg akarta vásárolni a szovátai sífelvonót és az ô cége kellett volna leaszfaltozza az utat odáig, fel (ma sem tudom, igaz ez, nem igaz?), ez az úriember kérdezte tôlem, hogy tudok-e németül, s amikor mondtam, hogy csak nagyon keveset, kicsit csodálkozott és mondta, hogy hát akkor bizony kicsit nehéz lesz. Egy óra múlva már tudtam, miért mondta ezt. A benzinkútnál, ahol álltam, odamentem két német mikrobuszoshoz, meg is szólítottam ôket angolul, de természetesen nem értették, amit mondtam. Akkor kinyögtem németül, mit szeretnék, de nem, nem, válaszoltak, üresen kell hogy menjenek. Gyanítom, féltek felvenni ott, a határ elôtt.
Németországban is ezt tapasztaltam: az idôsebbek többnyire csak németül tudnak, arra alapozva, hogy a németet Európa lakosainak nagy része amúgy is beszéli.
Visszatérve a kiállításra és Csata Szilviára, elmondta, hogy mennyire nehéz azokat a nagy faldíszeket eladni, mert elég sokba kerül. Sokkal kapósabbak az apróságok, a bôrtáskák, csatok, övek. És még ennél is kapósabbak az öreg oltyánnak a sípjai. Nagyságtól függôen harminc-ötven márkáért árulta ôket; állandó volt körülötte a tömörülés, sokan kíváncsiskodtak. Az öreg átlag ötpercenként fújt bele a sípjába, amíg ott voltam a kiállítócsarnokban. Ha megszólalt, azt jelentette, megint eladott egyet. Nem is akartam összeszámolni, mennyi pénzt jelenthet ez neki.
Amúgy a csarnokban mindenféle nemzet összegyûlt, voltak lengyelek, észtek, litvánok, magyarok és természetesen németek meg egyéb nemzetek és nemzetiségek. A kiállított termékek között pedig: babák, kendôk, vázák, faszobrok, fahajó, faváros, kis festmények, varrottasok, kézimunkák és még mennyi minden!
Egyesek a helyszínen mutatták be, hogyan dolgoznak, ezek körül mindig sok volt a szájtáti. Vagy két helyen én is megálltam bámészkodni. Egyiknek- másiknak már annyira ráállt a keze arra, amit csinált, annyira magától értetôdôen simultak a dolgok, mintha magától ment volna az egész.
Közben nem sokkal odébb kézimunkákat árult egy magyarországi asszony, aki szintén tolmács segítségével kommunikált a vásárlókkal. Kérdezôsködni kezdtünk; a dolog úgy volt beállítva, hogy azokat ô varrja, de nekem kicsit gyanús volt az egész: ezek az asztalterítôk (vagy aminek még használják) igencsak hasonlítottak azokra, amelyeket itt, Marosvásárhelyen is varratnak, bedolgozókkal. Mindenesetre, az egy négyzetméteres kézimunka éppen 100 márkába került, az 1,20-as 120-ba és így tovább. A németek pedig szinte örömmel fizettek, hogy ennyire olcsón megkapták, hiszen náluk a kézimunkát más mércével mérik, hihetetlenül drága, mint minden, amit nem géppel készítenek. A magyarországi nônek pedig mindenképpen megérte; hogyne érné meg ezzel boltolni, ha egyszer tíz perc alatt legalább 1.000 márkát bevételez!
Ügyes dolog, gondoltam. Aminthogy ez a kiállítás is az. Esély egyeseknek, hogy valamiket eladjanak, esély másoknak, hogy ünnep elôtt akár olcsóbban is vásárolhassanak.
Legközelebb húsvéti vásár lesz; gondolom, ott is sok lesz a meghívott.
Az ÁVA elégedett a Petromidia árával
Az alsóház külpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságánál történt szerdai meghallgatása során Radu Sârbu, az ÁVA elnöke megelégedéssel nyugtázta a Petromidia eladási árát. A török fél az adásvételi szerzôdésben vállalta, hogy 220 millió dollárt ruház be és teljes egészében átvállalja a Petromidia több mint 300 millió dollárra rúgó adósságát. A török társaság két feltételhez köti a 238 millió dolláros ár kifizetését, nevezetesen: az adósság, illetve az ár kifizetésének átütemezését kéri, ez azt jelenti, hogy az ÁVA által kért ár 35 százalékát a szerzôdés aláírásától számított 30 napon belül folyósítja, további 15 százalékát pedig 6 hónapon belül. A fennmaradó 50 százalékot jövôre fizeti ki az Akmaya.
Az azerbajdzsáni országos olajtársaság által március 9-én szervezett és a Lukoil Romania Grup átal megnyert árverés elônyt jelent Románia számára a Kaszpi-tengeri kôolaj átvételéért és nyugat-európai országokba szállításáért folytatott versengésben. A licit pénzügyi és technikai részleteit a jövô héten hozzák nyilvánosságra. Victor Craciun, a Lukoil szóvivôje szerint a kôolaj feldolgozási ára igen elônyös lesz, hogy így minél több ügyfelet vonzzanak magukhoz. A licit megnyerése révén a Lukoil évente egymillió tonna olajat fog kitermelni és feldolgozni a ploiesti-i Petrotrel-Lukoil finomítóban.
A könnyûipari dolgozók bére a legkisebb
az ágazaton belül, állítják a könnyûipari szakszervezetek. Mivel a Munkáltatói Szövetség kategorikusan visszautasította, hogy a legkisebb bér 800 ezer lejes legyen a továbbiakban, a szakszervezetek eldöntötték, hogy általános sztrájkot kezdeményeznek. A könnyûipari vállalatokban a vezetôk bére három és nyolc millió lej között mozog, míg az alkalmazottaké 300-500 ezer lej. A túlórákat nem fizetik, a rendkívüli munkakörülményekért nem folyósítják a kiharcolt pótlékot. A dolgozók nem kapnak munkaruhát, védelmi felszerelést, és nem biztosítják számukra az idôszakos orvosi ellenôrzést.
Heti hírmondó — a forradalomról
Vasárnap este hét órától a Duna Televízió Heti hírmondó címû mûsorában az 1848-49-es forradalom lesz a fô téma, vagyis az, hogy magára ébredt-e azóta a magyar nemzet; a 12 pont szellemében ma össze tud-e fogni Magyarország; mi valósult meg és mi nem azokból; mennyire teljesedett ki a szabadság és a demokrácia. A mûsorvezetô Szulyovszky Csaba. A beszélgetésben részt vesz Alexa Károly újságíró, irodalomtörténész, Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, Boross Péter volt MDF-es miniszterelnök és Földes György MSZP-s történész.
Ugyancsak vasárnap, március 14-én 12 órakor jelentkezik a Duna Televízió honismereti magazinja, a Forrásvidék, amely ezúttal a szolnoki csata 150. évfordulójára emlékezik. A nézôk részesei lehetnek a magyar és külföldi hagyományôrzô csapatok részvételével felidézett hadijátéknak, bepillanthatnak A szolnoki csata címû kiállításba, és megismerhetik a történészek által elért legújabb ilyen tárgyú kutatási eredményeket.
Megszépül a Szent István-bazilika fôhomlokzata
Várhatóan csak 2004-ben fejezôdik be a budapesti Szent István-bazilika teljes rekonstrukciója. Az idén, augusztus 20-ig viszont elôreláthatólag véget ér a fôhomlokzat felújítása. Eddig a munkálatoknak az egyharmadával készültek el, a teljes felújításhoz még hozzávetôleg hétmilliárd forintra lenne szükség. Az idén 900 millió forintot szánnak erre a célra a központi költségvetésbôl.
Sajtódíjak átadása a Pilvax kávéházban
A magyar Sajtószakszervezet és a Duna Press által alapított sajtódíjat az idén Peter Tufo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Pintér Dezsô, a TV2 elnöke vette át szerdán Budapesten, a Pilvax kávéházban. A kuratórium negyedik alkalommal ítélte oda a díjakat a magyar újságírás szakmai tevékenységének kiemelkedô jelentôségû támogatásáért.
Az idén nem lesz terasz Budapesten, a Vörösmarty téren, a Luxus Áruház elôtt, így döntött a fôpolgármester kérésére a Fôvárosi Közgyûlés városvédelmi bizottsága. Az Art Cafe Kft. viszont engedélyt kapott, hogy ismét teraszt mûködtessen az úgynevezett ORI- épület elôtt. A bizottság erôteljesen korlátozta a Vörösmarty téri rendezvények számát. Az ülésen a téren lakó polgárok képviselôje is elmondhatta a zajos rendezvényekkel szembeni kifogásokat. A téren ezután szigorúan be kell tartani a zajrendeletet. Ez alól adott esetben csak a kerület adhat felmentést.
Rockopera-trilógia a magyar millenniumra
Szörényi Levente és Bródy János Veled Uram! címû új mûvének ôsbemutatóját a millenniumi eseményekhez kapcsolódva a tervek szerint 2000. augusztus 20-án tartják a városligeti Királydombon. Az említett alkotással kiteljesedô trilógia elsô darabjaként az Attila-Isten kardja új változata az idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon kerül színre. A fôbb szerepekben Vikidál Gyula, Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Kovács Kati, Sebestyén Mária és mások lépnek fel. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2000. március 18-án nyit majd az István, a király címû mû bemutatójával. A produkció vadonatúj szereposztásban és rendezésben lesz látható a Nemzeti Színházban, illetôleg a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
Magyar fejlesztésû mûszerek a világûrben
Várhatóan az év végén kezdi meg az Amerikai Ûrkutatási Hivatal, a NASA annak az úgynevezett ûrkemencének a tesztelését, amelyet a miskolci egyetemen fejlesztenek ki a NASA-val kötött együttmûködés keretében. Ez valószínûleg a jövô évezred elején kerül a világûrbe. A mûszer segítségével a súlytalanság állapotában megolvasztják, majd újrakristályosítják az anyagokat, és ezáltal új ötvözeteket hozhatnak létre. Az új kutatási eredményeket a hétköznapi életben például a félvezetôk gyártásában lehet majd felhasználni.
Korábbi kezdeményezését újítja fel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a DRAMAFEST Alapítvány, a Mûvelôdési Minisztérium, a Brit Tanács és a Nagy Britanniai Royal Court Színház. 1999. március 15-tôl Prezente 2000 címmel páéyázati válogatást hirdet a Román drámaírás londoni hetére, amelyre 2000- ben kerül sor. A román—angol tervezet szerint azon a héten angolul mutatják majd be a kiválogatott román szövegeket a szerzôk és a brit sajtó képviselôi jelenlétében. Ugyanabban az idôszakban Romániában is megrendezik a Brit dramaturgia hetét. A pályázatra benevezôk szeptember 1-ij juttathatják el szövegeiket a Marosvásárhelyi Nemzeti színház címére.
Nemsokára 1500 lejbe kerül az utazás
Elôreláthatóan március 20-tól változnak a vásárhelyi Helyi Köszállítási Rt. által alkalmazott díjszabások. Chiorean Emil igazgató tájékoztatása szerint ettôl az idôponttól egy utazás 1500 lejbe kerül. A bérletek ára április elsejétôl változik: 7,2 százalékkal kell többet fizetniük a bérletet vásárlóknak.
Sporttáncvetélkedô — harmadszorra
Országos szintû sportvetélkedônek ad otthont a hét végén a marosvásárhelyi Sportcsarnok. A megyeközponti Apolló Sporttáncklub és az Egyetemi Mûvelôdési Ház közös szervezésében március 13-14-én sorra kerülô rendezvényre az ország 48 sporttáncklubjának több mint 700 sportolója jelentette be részvételi szándékát. Az idei rendezvény újdonsága, hogy az immár hagyományossá vált Apolló-kupa mellett kiosztják a Románia-kupát is. Ez utóbbi rangját emeli, hogy az elôdöntô és a döntô nyertesei a itt szerzett pontok alapján külföldi versenyeken is indulhatnak.
Nem bizonyultak hiábavalónak dr. Dorin Florea prefektusnak a megye községeibe való kiszállásai, nyilatkozta Ioan Iacob szóvivô. A helyszínen észlelt hiányosságok, gondok orvoslására szerdán a Vízügyi Igazgatóság vásárhelyi kirendeltsége, valamint a Talajfeljavítási Igazgatóság szakemberei Mezôzáhon és Mezôméhesen jártak, felmérni az árvíz okozta károkat, módot találni, hogy a legelôket elöntött vizeket visszatereljék medrükbe.
Tanácskozás a földtörvény alkalmazásáról
A Prefektúra kistermében ma 10 órától tartják azt a soros ülést, amelyen megvitatásra kerülnek a földtörvény alkalmazásával megbízott területi bizottságoknak a termôföldek és az erdôalap elosztására vonatkozó észrevételei. Ugyanakkor a községeik és falvak lakóinak panaszait és ajánlásait is meghallgatják, orvosolják.
Új pontonhíd a csapószentgyörgyieknek
A múlt hét szombatján a Maroson átvonuló lehullám tönkretette a Csapószentgyörgyöt Radnóttal összekötô pontonhidat, így a község elszigetelôdött a külvilágtól. Furman Marcel polgármester elmondta, a marosvásárhelyi katonai alakulat mûszaki zászlóaljának parancsnoksága szerdán 24, tegnap további hat pontonelemet vitt a helyszínre, hogy abból pontonhidat húzzanak fel. Mivel a Maros magas vízszintje és a vízár miatt lehetetlen felépíteni a hidat, a község lakóinak szállítását idôlegesen a tegnap üzembe helyezett csónakkal oldják meg. A pontonhidat — ha azt a körülmények megengedik — a jövô héttôl használhatják Szentgyörgy lakói.
Március 15-e Marosszentgyörgyön
A marosszentgyörgyi mûvelôdési otthonban hétfôn este 7 órától ünnepi mûsorral emlékeznek az 1848-as szabadságharcra. Fellép a helybeli Soli Deo Gloria vegyes kar, majd iskolások szavalnak, táncokat mutatnak be. Az egyházak ifjúsági csoportjai és a szentgyörgyi magyar ifjúság tánccsoportjának fellépése egészíti ki a mûsort.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata felvételi- konzultációkat szervez a színész, a teatrológia, valamint a rendezô szakon (ez utóbbi közlését egy késôbbi idôpontban közlik). Az elsô találkozóra vasárnap, március 14-én délelôtt 10 órakor kerül sor, majd ezt követôen, a felvételi idôpontjáig folyamatosan minden vasárnap fogadják a jelentkezôket. Érdeklôdni az intézet székhelyén (Köteles Sámuel u. 6.), illetve a 160-362-es és 166-281-es telefonszámokon lehet.
Nemzeti ünnepünkön, március 15-én este fél 8 órai kezdettel a nyárádszeredai mûvelôdési otthonban Illés Lajos, az egykori híres együttes tagjának, a Cantus Hungaricusát, azaz Magyar énekét mutatja be a szerzô zenei táborában 1997 nyarán részt vett 30 erdélyi fiatal. A csoport vezetôje a disznajói Csôsz Irma.
Hétfôn 8 és 18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a következô utcákban: Remeteszeg (az 1-es és 2-es számtól a Pomilor utcáig), Új, Görgény, Len, Lucerna, Lóhere, Gyümölcsfa, Baraganului (a 67-es és 83-as számok között).
Tisztújító közgyûlést tart a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség Maros megyei szervezete. Ez alkalommal a múlt évi tevékenységrôl készült beszámoló mellett Dónáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettes ismerteti a próba- kisérettségin elért eredményeket. A közgyûlést holnap 10 órától tartják a Bolyai líceumban.
A marosvásárhelyi Víkend Sportegyesület az Altius Alapítvánnyal közösen és a megyei kosárlabda-bizottság segítségével városi kosárlabda-bajnokságot szervez. Alsó korhatár 15 év, felsô korhatár nincs. A 12-16 keretek tagú csak amatôr játékosokkal nevezhetnek be. Beiratkozni március 13-ig lehet az Altius székhelyén (Ifjúsági utca, a volt IPJ épülete), tel. 163-975, illetve 164-450.
Március 15-21. a tisztaság hete Radnóton. A polgármesteri hivatal díszcserjéket és -fákat szerzett be, amelyeket hétfôtôl kezdôdôen a város tömbháznegyedeiben, a fôutak mentén, játszótereken, valamint iskolák és óvodák udvarán ültetnek el. A lakosok kötelesek a házuk elôtti területek takarítására. A tisztaság hetének célja a város levegôjének tisztán tartása, egy tisztább környezet megteremtése.
Copyright © Népújság - 1999