|
LI. évfolyam 58. (14111) |
1999. március 11. csütörtök |
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett romániai magyar politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy a vessenek véget a minden jogi alapot nélkülözô eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben — hangzott el az RMDSZ szerdai bukaresti sajtóértekezletén.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ belsô parlamentje, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa legutóbbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói felebbviteli bíróság mellett mûködô ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevôi ellen.
Emlékeztetett arra, hogy ô maga kezdeményezte az említett SZKT-nyilatkozatot, s felkérte Románia fôügyészét, az igazságügyi minisztert és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a romániai magyar közösség vezetô politikusai és közéleti személyiségei elleni vizsgálat beszüntetése érdekében. — Az ügyészségi eljárásnak az az egyetlen célja, hogy viszályt keltsenek a többségi románság és a magyar közösség között — jelentette ki.
— Ha tovább folytatódik és mind nagyobb mérteket ölt a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben — közölte a szövetségi elnök.
Markó Béla azt is kilátásba helyezte, hogy szükség esetén ô maga és az RMDSZ összes politikusa — "ha kell, százával" — megjelenik a minden tekintetben jogszerûtlen eljárást makacsul tovább folytató brassói ügyész elôtt, hogy tisztázzák végre: mirôl van szó, és milyen célt szolgál a romániai magyar politikusok törvénytelen zaklatása.
A brassói ügyészség vizsgálata olyan koncepciós per kezdetét jelenti, amelynek az a célja, hogy megfélemlítsék a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azon részét, amely aggódik az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának katasztrofális következményei miatt — így fogalmazta meg véleményét szerdán Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén a tavalyi alsócsernátoni fórum több szervezôje és résztvevôje.
A sajtóértekezleten többek között Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselô, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke és Toro T. Tibor, az RMDSZ Reformtömörülés csoportjának elnöke ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet azzal kapcsolatban fogalmaztak meg, hogy a tavaly szeptemberi fórum kilenc résztvevôje és szervezôje ismét felszólítást kapott: tanúként jelenjen meg a brassói felebbviteli bíróság melletti ügyészségen.
Elsô alkalommal februárban kapott mintegy 20 személy tanúként való megjelenésre idézést. Közülük csak három parlamenti képviselô, illetve szenátor jelent meg, s ekkor derült ki, hogy a brassói ügyészség Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentése alapján folytat vizsgálatot. Funar "az alkotmányos rend elleni fellépés" vádjával jelentette fel az alsócsernátoni fórum szervezôit és résztvevôit.
Az újabb beidézések kapcsán az alsócsernátoni fórum szervezôi és résztvevôi nevében kiadott nyilatkozat leszögezte: "a továbbiakban visszautasítunk mindenféle együttmûködést olyan ügyben, amely az emberi méltóság és a politikai szabadság ellen irányul".
— Az alsócsernátoni fórum egyedüli célja az volt, hogy az RMDSZ visszatérjen Erdélybe, a gyökerekhez, a szövetség V. kongresszusán elfogadott programhoz. Az ott elfogadott határozatok nem sértik Románia alkotmányos rendjét, pontosan beilleszthetôk az RMDSZ programjába. Ezt a programot mostanáig csak a szélsôséges és nemzeti-kommunista erôk próbálták Romániában alkotmányellenesnek feltüntetni — hangsúlyozta a nyilatkozat.
Az elnök szerint Romániát a hadsereg felkészültsége és a demokrácia állapota politikailag alkalmassá tenné a NATO-csatlakozásra, az ország gazdaságilag azonban most képtelen lenne erre.
Emil Constantinescu egy kedd esti tévébeszélgetésben közölte ezt; szavait szerdán idézte a Rompres hírügynökség.
Az elnök kijelentését mintegy alátámasztva, a statisztikai hivatal éppen szerdán közölte, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke tavaly 7,3 százalékkal zuhant. A gazdaság egy évvel korábban is már 6,6 százalékos visszaesést mutattott. Románia tavalyi gazdasági teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi hivatalos elôrejelzéstôl is, amely még 5,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 1998-ra.
Az 1989-es fordulat óta eltelt évtizedben eddig öt olyan év volt, amelyben csökkent a GDP Romániában.
A visszaesés egyébként januárban is folytatódott: a statisztikai hivatal jelentése szerint az ipari termelés volumene az idei elsô hónapban 7,8 százalékkal volt kevesebb a decemberben mértnél, s 12,8 százalékkal maradt el a tavaly januáritól.
Anyanyelven szólhatnak a kisebbségek a közigazgatásban
Mint tegnap besázmoltunk róla, a szenátus törvénybe iktatta a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban.
A román nemzetállamot féltô ellenzéki szenátorok hevesen ellenezték a rendelkezések törvénybe iktatását. Aggályaikra és magyarellenes kirohanásaikra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakciója részérôl Markó Béla és Verestóy Attila válaszolt.
Különösen felforrósodott a vita légköre, amikor a jogszabály két olyan rendelkezésérôl volt szó, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelv- használatát szabályozta. Az egyik szerint a nemzeti kisebbség anyanyelvén is közzé kell tenni a helyi tanács ülésének napirendjét azokban a városokban és községekben, ahol az adott kisebbség a lakosság legalább 20 százalékát teszi ki. A másik rendelkezés elôírja, hogy a helyi tanács ülései az állam hivatalos nyelvén, tehát románul folynak, de lehetôvé teszi, hogy kérésre a kisebbség anyanyelvét is használni lehessen, ha a tanácstagok legalább egyharmada az adott nemzetiséghez tartozik.
A szenátus plénuma végül is az elsô rendelkezés esetében hat tartózkodás mellett 64 "igen" és 29 "nem", a második esetben pedig 75 "igen" és 2 "nem" szavazattal csonkítatlanul fogadta el a törvénytervezet eredeti szövegét, amely figyelembe veszi a kisebbségi jogvédelemre vonatkozó alkotmányos elôírásokat és a vonatkozó nemzetközi normákat.
Az RMDSZ-es honatyák érvelése és a koalíciós szoliradítás tette lehetôvé azt az áttörést, amikor az ellenzék mindent mehtett az etnikai ellentétek kiélezéséért. Olyan eredmény ez, ami feltehetôen nem marad a józan politizálás elszigetelt példája.
Kedves Maros megyeiek, kedves vásárhelyiek!
Immár 10. alkalommal ünnepelhetjük szabadon az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot.
Szeretnénk méltó módon megemlékezni a szabadságharc 150. évfordulójáról, és kérjük, részvételükkel tiszteljék meg ünnepi rendezvényeinket.
— március 14-én 18 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül bemutatásra a Ne késsetek, harangok címû rockopera (írta Páskándi Géza, rendezte Papp Kincses Emese);
— március 15-én de. 11 órakor koszorúzás Nicolae Balcescu szobránál, amelyre a román politikai pártok is hivatalosak;
— az RMDSZ országos központi rendezvényére a Székely Vértanúk Emlékmûvénél március 15-én 15.30 órakor kerül sor.
Beszédet mond: Markó Béla szövetségi elnök, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke, Sipos Levente, a MADISZ megyei elnöke, Kincses Elôd megyei elnök.
Fellépnek: Illyés Kinga, Csíky Csengele és Domokos László, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei, a Gecse utcai református templom kórusa (karnagy Csíky Ágnes) és a Nagy István ifjúsági vegyes kar, (karnagy Kovács András).
A hazai mezôgazdaság legnagyobb kérdése már évek óta, hogy a földtulajdonosok végre és végleg jussanak földhöz. Enélkül a nem alakulhat ki egy önmagában gazdaságilag életerôs falusi társadalmi rend. A probléma még bonyolultabbá válik az érvényes és érvénybe lépô törvények, kormányrendeletek és határozatok nyomán. Ezt bizonyítja a jogtulajdonba helyezés a balavásári folyamata és annak várható iránya, miszerint a földtulajdon még ma sem biztonságos. Nyilvántartási adatok: a község ma 3442 hektár mezôgazdasági összterülettel rendelkezik ide értve a 800 hektáros községi legelôt is; a szarvasmarha-állomány 900, ebbôl alig 400 fejôstehén, a juhállomány: 5000 egyed; a 18-as földtörvény alapján, jogtulajdonba kell helyezni (figyeljen a kedves olvasó!) 3850 hektár; mezôgazdasági területet, ide számolva az Agroindustrial egységhez részévényesként földdel beállt gazdákat is. A községben a birtoklevelek 48%- át sikerült átadni; végezetül: a községben 1748 polgár jogosult a mezôgazdasági értékjegyek átvételére.
Jude Liviu agrármérnök a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság szakfelügyelôje bocsátotta rendelkezésünkre az adatokat. Megjegyeztem, hogy a mezôgazdasági nyilvántartásban helyenként ellentmondásos adatok szerepelnek. Lásd a mezôgazdasági összterületet és a jogtulajdonba helyezendô összterületet. Továbbá az adatok szerint több gazdajegy (kupon) kerül kiosztásra, mint amekkora felületû földet mûvelnek a községben. Nem beszélve arról, hogy Kovács Károly polgármester szerint a mûvelhetô mezôgazdasági összterület (3442 ha) fele a múlt évben nem termett, mert a tulajdonosoknak nem volt tôkéjük újabb kultúrák létrehozására Szénaverôs, Fületelke elöregedett falvak, ahol a munkaerô is gondot jelent, mivel a fiatalok csak hétvégeken térnek haza.
A községben hivatalban lévô mezôgazdasági szakfelügyelônek, miután fogadta "klienseit", földosztói minôségben, jutott ideje válaszolni a kérdésre:
— Ön nem keveredett bele az árvízkárosultak kárpótlásának lebonyolításába. Pedig hát...
— Semmi pedig hát! A szakmámat végzem. Valóban ellentmondóak az adatok. Mérnök legyen a lábán, aki a mostani jogi rendelkezések közepette tájékozódni tud. Szentdemeteren, és nem egyedüli falu, húsz alkalommal mértük ki a földeket, húsz "mellékletet" készítettünk. Azok eljutottak a felsôbb szervekhez, a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrára, közben beindultak a törvényszéken a tárgyalások...; Csodálkozunk, hogy a lajstromban az adatok állandóan módosulnak és sem a mezôgazdasági igazgatóságnál, sem a prefektúrán a statisztikai adatok nem egyeznek? Miért? A prefektúra nem tájékoztatja a törvényszéket (földosztási ügyekben, adatokkal), a törvényszék sem a prefektúrát. Közben jönnek a polgármesteri hivatalokhoz a törvényszéki határozatok, a prefektúráról a jóváhagyások. Az intézményi határozat, és adminisztrációs jóváhagyástengerben" nincs iránytû. Az adatok nem illeszkednek... Tovább mennék. A 169-es törvény alapján minden jogosult visszaigényelhetett 50 ha mezôgazdasági és 30 ha erdôterületet. A szentdemeteri kastélyt és a hozzá tartozó telket a 169-es törvény alapján visszaigényelték a volt gróf hozzátartozói. Az ügyet jelenleg a törvényszéken tárgyalják. Törvény szerint "nincs hozzá közünk". Ám ha a törvényszék úgy dönt, hogy a 169-es alapján a volt tulajdonosok elfoglalhatják ingatlanaikat, akkor... A szentdemeteri kastélyban három tanári család lakik, egy lakosztályt meg is vásárolt a lakó. De maradnak a kérdések: mi történik a másik két családdal, hova költöztetik?
Különben is: Balavásár községben a 18-as törvény alapján minden mûvelhetô földet kimértek, a volt állami mezôgazdasági vállalatok részvényeseinek is. Már nincs amit mérni a 169-es alapján.
Mondom, mérnök és ember legyen a talpán, aki ebbôl kievickél — vélekedett Judea Liviu balavásári agrármérnök. Még megjegyezte: arra már nem is mer gondolni, ha a hajdani gróf hozzátartozói a kendi kastélyt is igénylik a területekkel együtt, mi lesz...
Feltehetôen Szászrégenben sem mindenki elégedett azzal a móddal, ahogyan a Közmû— és Lakásgazdálkodási Önálló Vállalkozás, rövidebben a közüzemek, bérbe adja az üzlethelyiségeket. Viszont közel sincs emiatt annyi vita, hangos cirkusz, mint például a megyeszékhelyen. Mi lehet a nyitja? Erre voltunk kíváncsiak, amikor felkerestük Budnariu Octaviant, a lakásgazdálkodási ügyosztály vezetôjét.
— 147 nem lakás rendeltetésû helyiség van a kezelésünkben, ebbôl hat állami alapból épült, ezeket kiárusítjuk — mondotta az ügyosztály-vezetô. — Természetesen ezek esetében is elôvásárlási joguk van az eddigi bérlôknek. A helyiségeket a mai áron felértékeltetjük, s ha a bérlô elfogadja a megadott árat, rendben van. Ha nem, akkor kerül sor árverésre. A helyiségek egy részében pártszékházak mûködnek, ezekrôl nincs mit tárgyalnunk. Az üzlethelyiségeket továbbra is bérbe adjuk. Egyéves bérleti szerzôdéseket kötünk minden esztendôben. A forradalom után nagyon zavaros volt a helyzet. A nagy kereskedelmi vállalatok maximum öt évre köthettek bérleti szerzôdést a kereskedôk kisebb társaságaival. Egyesek csak 1-2-3 évre kötötték meg. De öt éven át ezekkel sem foglalkoztunk, mert a helyzet központilag sem volt tisztázva. 1995-ben letelt ez az ötéves türelmi idô. 1995-tôl a 1992. évi 279-es kormányhatározat alapján körülbelül 100 üzlethelyiséget évente licitálunk.
— És ez mindig simán megy? Nincs vita?
— Veszekedés nincs, bár a kereskedôknek nem tetszik az, hogy a jövôjük bizonytalan, nem mernek beruházni. De hát a kormányhatározat ezt írja elô. Persze árveréskor elônyben részesítjük a hagyományos bérlôket. Lehet, hogy a piacgazdaság törvényei szerint nem ez a legkorrektebb eljárás, de humánus megoldás, hiszen az árverések lényegében formálisak.
— Senki nem tiltakozott az eljárás miatt?
— Dehogynem, jöttek például marosvásárhelyi üzletemberek, akik itt, Szászrégenben üzletet akartak bérelni, de hát nem volt mit, mert foglaltak a helyiségek. Ez van.
— Ilyen módszerrel bizonyára a bérleti díjak sem túl magasak. Mennyit fizetnek a kereskedôk havonta négyzetméterenként?
— A helyi tanács határozatot hozott a legalacsonyabb bérleti díjról, ami havonta, négyzetméterenként körülbelül egy dollárnak felel meg. Ez alá nem mehetünk.
Az erdôcsinádi Szucsáki Ifjúsági Alapítvány tavalyi, illetve a tervezett idei tevékenységérôl Lukácsy Szilamér református lelkész tájékoztatta lapunkat:
— Az alapítvány céljainak megfelelôen az idén is július elején mezôségi szórványvidékrôl 30 gyereket, táboroztatunk, immár a negyedik alkalommal. Még szeretnénk Dél- Erdélybôl is gyerekeketvendégül látni. Júliusban lesz csángó tábor, amelyet Czellecz Jenô és Kántor Attila közremûködésével szervezünk. Reméljük, lehetôség lesz két csoportot is fogadni, amihez kérni fogjuk a Csángó Szövetségnek és a Magyarok Világszövetsége erdélyi szervezetének a támogatását. A legsikeresebb rendezvényünknek eddig az egyházkerületi IKE sporttábor bizonyult, amelyen a tavaly 110-en vettek részt. Ezenkívül voltak idegennyelv- és néptánctáborok. Minimális részvételi díj ellenében szellemi és testi fogyatékos gyerekeket is üdültettünk az ifjúsági házban. A rendezvénysorozatot az október elején megtartott képzômûvészeti alkotótábor zárta. Ezzel egy régi "álmunk" valósulhatott meg, amelyben segítettek Simon Endre és Zsigmond Attila képzômûvészek. Olyan rangos alkotók jöttek el és örökítették meg az erdôcsinádi tájat és embereket, mint: Simon Endre, Zsigmond Attila, Kákonyi Csilla, Zolcsák Sándor, Kusztos Endre, Albert István, Datu Viktor, Major Gizella, Porzsolt Porbála, valamint Bálint Zsigmond és Pálosi Ferenc fotómûvészek. Ezt a tábort az idén is megszervezzük. Úgy tervezzük, hogy minden résztvevô két alkotását az ifjúsági háznak ajándékozza, az egyiket a létesítendô képtár számára, míg a másikat eladjuk és ebbôl az összegbôl fedezzük a következô tábor kiadásait.
A hagyományos táborokon kívül az idén, mivel igény van rá, szeretnénk több idegennyelv- tábort szervezni. Több népi és társasági tánctábor is lesz Erdôcsinádon. 210 éves a templomunk. Ezt augusztus második felében egyhetes Szucsáki-napok keretében szeretnénk megünnepelni. Szucsáki Ferenc és Gyerômonostori Kabos Klára a Felsô-Marosmentétôl Brassóig több település hitközségét és iskoláját támogattak. Orgonákat javíttattak, kántortanítóknak fizetést adtak. Szucsáki Ferenc sokáig a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum kurátora is volt és a Vártemplomnak barokk orgonát készített. Ezért döntöttünk úgy, hogy e kevésbé ismert, magyar közösségünkért áldozatos munkát vállaló személyiségre méltóan megemlékezzünk. E rendezvényre meghívnánk azokat a falvakat, ahol ôk valamit tettek. Az utolsó nap a faluból elszármazottak is találkozhatnak majd. Tervbe vettük, Erdôcsinád monográfiájának megjelentetését. Reméljük, a Szucsáki-napokig ez is elkészül
— Az elsô nagyobb rendezvény április 24-én a VI. Gyöngykoszorú néptánctalálkozó lesz, amelyre Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából, Hollandiából és Ausztriából várunk résztvevôket. A Felsô-Marosmentérôl 20 – 25 csoport mutatja be viseletét és táncait. Olyanok is eljönnek, akik még nem vettek részt Gyöngykoszorú- találkozókon.
A készülô emeletes házban konyhát, éttermet, az emeleten 100 férôhelyes tanácstermet, a tetôtérben pedig szobákat rendezünk be. Ha ez az épület meglesz, akkor összesen 120 személynek biztosíthatunk szállást. Ezenkívül, különálló épületben egy protokolltermet létesítünk és felépítünk egy ún. lábas házat is. Korszerûsítjük a vízvezetéket, lefolyóhálózatot. Holland különbözô adományokból fedezzük a szükséges anyagiakat, hogy az idén be tudjuk fejezni a munkálatokat. A faluból, de más helységekbôl is nagyon sokan — szakemberek, de nem csak — önkéntesen, bérmentesen segítettek. Rendezvényeinkkel az épületegyüttes bôvítésével azt szeretnénk elérni, hogy az ifjúsági ház igazi zarándokhellyé váljon. Ide bárki eljöhet, a ház belsô szabályrendjét betartva bármilyen közösségépítô, megtartó rendezvény szervezhetô. Csak úgy tudunk megmaradni, ha közösen ápoljuk, gazdagítjuk kisebbségi szellemi kincsestárunkat. Erre kínál lehetôséget az erdôcsinádi ifjúsági ház is.
A Remedium Alapítvány közgyûlése
A nyárádszeredai Remedium Alapítvány külföldi vendégeket fogadott kedden. A helyi kórház és egészségügyi ellátás, melyet támogatását felvállaló egyesületet egy ideig az osztrák Csillagkeresztes Hölgyek Társasága karolta fel, de nézeteltérések, gyanakvás, bizalmatlanság miatt az alapítvány és a külföldi szervezet között megromlott a kapcsolat. A tavalytól új, önzetlen támogatói akadtak a Remediumnak.
Dr. Kelemen Atilla állatorvos, RMDSZ parlamenti képviselô — közismerten a lovak szerelmese — 1997-ben a Németországban tartott kettôs fogathajtó világbajnokságon ismerkedett meg dr. Philip Freiherr Heereman báróval, aki elmondta, hogy Carl zu Wied herceggel, az O.S.T.e.V. (segélygyûjtô és -szállító szervezet) elnökével többször járt Romániában. Kelemen Atilla így ajánlhatta figyelmükbe az alapítványt, s a nyárádszeredai kórház ügyét; Tavaly már 20 ezer német márka adomány az alapítványnak, az idén pedig mintegy 50 ezer márka lesz a keret — derült ki kedden
a Remedium Alapítvány féléves közgyûlésén, amelyen a két német úr, valamint Kelemen Atilla képviselô is részt vett.
Szabó Árpád mérnök, a kuratórium alelnökének beszámolójából megtudhattuk, hogy a tavaly augusztustól az alapítvány és a kórház új formában folytatta tevékenységét, hiszen az egészségügyi intézmény újra állami kórház lett. A tavaly júliusban sanyarú gazdasági helyzetbe kerültek, bevételeik nem fedezték a kiadásokat. Így valóságos mentôüvként jött O.S.T.e.V. említett támogatása. Az együttmûködés azóta is tart. A Remedium Alapítvány tagjai az utóbbi fél évben több mint 5 millió lejjel, a Diaconia Ecumenica Alapítvány csaknem 13 millió lejjel, az O.S.T.e. V. pedig — mint említettem — 20 ezer márkával járult hozzá a bevételekhez. Pillanatnyilag csaknem 14 millió lejjel, és több mint 12 ezer márkával gazdálkodhat a Remedium Alapítvány.
A közgyûlésen dr. Benedek Imre, a kuratórium elnöke további elképzeléseiket vázolta. Mivel a kórház állami intézménnyé vált, egy idô óta a Remedium a szociális ellátásra, a legszegényebbek támogatására teszi a hangsúlyt. Felvállalták az állandó sürgôsségi orvosi ügyelet finanszírozását a kórházban, amit ez állami dotációból nem biztosíthatna. Tíz környékbeli körorvos teljesít éjjel, nappal, ünnepnapokon is állandó ügyeletet. A 20, állami alapból ellátott betegágy mellett 10-et a legszegényebbeknek tart fenn az alapítvány. Ugyanakkor a Remedium hónapok óta, hetente kétszer, 35-40 személynek juttat ingyenebédet. A legszegényebb nyárádmenti falvakban, például Csókafalván (ahova Benedek doktor a herceget meg bárót is elszekereztette), Eheden élelmiszercsomagokat, ajándékokat osztottak ki a rászorulóknak. A továbbiakban egészségügyi felvilágosító programot indítanak be, az alkoholizmussal és egyéb egészségkárosító szenvedélyekkel veszik fel a harcot. A kórházban a Remedium Alapítvány (az O.S.T.e.V. hathatós támogatásával) felvállalja a karbantartást, a laboratórium mûszerekkel való ellátását.
A közgyûlésen a nyárádszeredai hozzászólók, többek között Dászkel László polgármester, György Sándor jegyzô, Kocsis József vállalkozó és mások köszönetet mondtak a németországi vendégeknek. Elmondták, hogy immár a helyi költségvetés is lehetôséget ad majd arra, hogy ne csak a külföldi adományokból bonyolítsák a szociális programokat.
A közgyûlésen a Remedium alapítótagjai közé fogadta dr. Kelemen Atillát és Carl zu Wied herceget. A kuratóriumot hétrôl kilenctagúra egészítették ki dr. Kelemen Atillával és Philip Freiherr Heereman báróval.
A németországi vendégek elismeréssel szóltak a Remedium Alapítvány tevékenységérôl. Tapasztalatuk szerint Nyárádszereda és környéke maga is tenni akar az elmaradottságból való kiemelkedésért, s az a véleményük, hogy hosszú és gyümölcsözô lesz a tavaly létrejött kapcsolat. Legközelebb a kórház felújítását finanszírozzák, ami hozzávetôleges számítások szerint 40-50 millió lejbe kerül. Ezt saját költségvetésébôl a nyárádszeredai önkormányzat egyelôre nem tudná felvállalni.
Folytatjuk a március 15-én hatályba lépô közlekedési szabályok ismertetését — az 1966. évi 328-as törvényerejû rendelet alkalmazására vonatkozó szabályzat módosított 48. szakaszának ismertetésével.
A megengedett sebesség felsô határa:
a) helységekben 50 km/óra. Bizonyos helyeken az utak ügykezelôsége, a rendôrséggel közösen, ennél gyorsabb haladást is megengedhet a személygépkocsik vezetôinek, de az maximum 80 kilométer/óra lehet és kötelezô a jelzôtáblák felszerelése.
b) helységeken kívül autópályán 120 km/óra, más utakon 90 km/óra a kifejthetô sebesség felsô határa. Ezen belül — a 110-es cikkely elôírásainak megfelelôen — más- más maximális sebességet határoztak meg az egyes gépjármûfajtáknak:
a) az A kategóriájú gépjármûvek autópályán legfönnebb 100, más utakon legfönnebb 80 kilométeres sebességgel haladhatnak lakatlan területen;
b) a C kategóriába sorolt motoros jármûvek számára autópályán 90, a több autóutakon 70 km/óra az engedélyezett sebesség;
c) a D kategóriás gépjármûvek legfönnebb 90 km/h-t érhetnek el autópályán és 80 km/h-t egyéb utakon;
d) a Tr (vontató és magánjáró munkagép) kategóriában szereplô gépjármûvek haladási sebességének felsô határa óránként 50 kilométer.
A fentiekhez kiegészítésképpen tudni kell, hogy minden pótkocsit vagy utánfutót vontató gépjármû sebességét 10 km-órával kell csökkenteni a maga kategóriájában a szóló jármû részére megengedett legnagyobb sebességhez képest.
Hasonlóképpen 10 km/órával kevesebbet enged meg (ugyancsak lakatlan területen) az új szabályelôírás, minden kategóriában, azok számára, akik még nem rendelkeznek 1 éves vezetési gyakorlattal.
Magától értetôdônek tûnhet, mégis hangsúlyozzuk, hogy a gépjármûvezetôk kötelesek tiszteletben tartani a táblákkal jelzett sebességkorlátozást azokon az útszakaszokon, amelyekre érvényesek.
A legfôbb újdonság tehát az, hogy 50 km/óránál gyorsabban semmilyen gépjármûvel nem szabad hajtani lakott területen. Az intézkedéssel azoknak a baleseteknek a gyakoriságát szándékszanak csökkenteni, amelyek a különféle kategóriájú motoros jármûvek sebességkülönbözetébôl eredhetnek — az élénk forgalmú helységekben. Így általában értelmetlenné válnak az elôzések, annak az esetnek a kivételével, amikor hatósági engedéllyel szakaszonként magasabb sebességhatárokat szabnak meg a személyautóknak és a lassú jármûvek elôzését. Az 50 km/órás sebességhatár általános bevezetése várhatóan folyamatosabbá és biztonságosabbá teszi a közúti közlekedést.
A gyorshajtás szabálysértésnek minôsül és az alábbiak szerint bírságolják:
— 100.000—200.000 lej a büntetés az illetô útszakaszra és gépjármû- kategóriára elôírt legnagyobb sebességnek maximum 20 km/órával történô túllépése esetén;
— 200.000-tôl 400.000 lejig bírságolhatnak a felsô sebességhatár 21-30 km/órával való meghaladásakor;
— amennyiben a sebességtúllépés 30 km/óránál is nagyobb, úgy a pénzbüntetés 600.000 lejnél kezdôdik, de a 900.000 lejt is elérheti.
Méltó emlékmûvet a forradalom áldozatainak!
Idén lesz tizedik évfordulója az 1989 decemberi forradalomnak. Ma már lassan történelem, hogy azon az enyhe decemberi estén hat marosvásárhelyi fiatal életét oltották ki a diktatórikus rendszer gyilkos golyói. 1990-ben a Gyôzelem téren nagy sietséggel felállították az áldozatoknak szentelt ma is álló, de már jócskán leromlott fa- emlékmûvet.
Immár nemcsak a kegyelet, a szégyen is sürget, hogy a tizedik évfordulóra, a hôseinkhez méltó emlékmûvet emeljünk. Olyat, amelyik esztétikumban és anyagának idôtállóságában egyaránt méltó legyen nemcsak a mártírokhoz, hanem városunk közösségéhez is.
Ez tulajdonképpen nem új történet. A forradalmár-szervezetek már évekkel ezelôtt helyet kértek egy szebb, végleges emlékmûnek. 1995-ben az akkori marosvásárhelyi tanács hozott is egy határozatot, amelyben a Bolgárok terén jelölte ki az új emlékmû helyét. Ezt a forradalmárok nem fogadták el, így egészen a közelmúltig elakadt az ügy.
Nemrégiben a tanács városrendészeti szakbizottsága találkozott több forradalmár-szervezet képviselôivel. Csata Ernô tanácsos, a szakbizottság tagja mondotta el lapunknak, hogy a forradalmárok több elképzelést is a bizottság elé tártak. Terveik szerint az új emlékmû egy 14 méter átmérôjû, 12 méter magas, obeliszk-szerû építmény lenne. Terv még nincs, csak egy tájékoztató jellegû rajzot mutattak be a bizottságnak. Ennek helyét a Rózsák terének közepére kérték, de volt olyan igény is, hogy az obeliszk az Ismeretlen katona fôtéri emlékmûvének helyére kerüljön.
A szakbizottság azt kifogásolta, hogy a Rózsák téri park szélességét teljesen elfoglalta volna az obeliszk talapzata, másrészt a tér közepén az emlékmû veszített volna jelentôségébôl, mi több, nem is illeszkedett volna a téren már álló két szobor közé. A tárgyaláson végül sikerült kompromisszumra jutni. Az új emlékmû helyét a jelenlegi Balcescu-szobor helyére jelölték ki, amelyet a Bolgárok terére költöztetnek. Az obeliszk elhelyezését indokolja, hogy az egy évtizeddel ezelôtti események a szóban forgó téren zajlottak.
Megállapodtak, hogy a szakbizottság a municípiumi tanács következô ülésére határozattervezetet terjeszt a testület elé ez ügyben. Még bizonytalan, hogy az új emlékmû mikorra készülhet el, mert a tanácsi határozat után a forradalmár-szervezeteknek pályázatot kell kiírniuk a tervezésre, amit majd se szeri, se száma bizottságoknál kell feltehetôleg jóváhagyni, s csak ebbôl a labirintusból kikerülve lehet hozzálátni az építéshez. Csata Ernô szerint a helyi tanács anyagilag is támogatja majd az emlékmû kivitelezését, a pénz java részét azonban a forradalmárok a Libertatea alapból remélik elôteremteni.
Egyelôre tehát csak az új emlékmû helye biztos. Szégyen lenne, ha nem készülne el az idén. A mainak az állaga teljesen leromlott, s információink szerint, ezt az idén amúgy is el kell költöztetni mostani helyérôl, hogy a parkot a majdani gyalogos aluljáró munkálatainak keretében rendezni lehessen. Tehát minden érdekeltnek (ki nem érdekelt?!) hozzá kell járulnia, hogy lerövidüljön a tervezés és az építés ideje, s az avatóra decemberben sor kerülhessen. A forradalom marosvásárhelyi áldozatai megérdemlik ezt az erôfeszítést.
Marosvásárhelyen járt a szlovák nagykövet
Marosvásárhelyen járt tegnap Peter Kopecky, Szlovákia romániai nagykövete. A diplomata elsôsorban az együttélô magyar és román lakosság viszonya, a helyi bútoriparban rejlô lehetôségek és a Maros megyei szarvasmarha-tenyésztés felôl érdeklôdött. (Tudosításunk a 3. oldalon)
Peter Kopecky Nagyváradról érkezett és Nagyszebenbe indult a kora délutáni órákban. Délelôtt fogadta dr. Dorin Florea prefektus és Burkhárdt Árpád alprefektus, majd bejárta Marosvásárhely turisztikai szempontból érdekesebb helyeit: a Mûvelôdési Palotát, a Nemzeti Színházat, a Teleki Tékát és a Várat.
— Arra vagyok kíváncsi, hogyan alakult a helyzet itt, Marosvásárhelyen, az emlékezetes kilencvenes márciusi események után — mondta a románul hibátlanul beszélô nagykövet, aki turisztikai munkakörben dolgozott több éven át, és 1987-1990 között közel négy esztendôt töltött országunkban. — Nem mindegy, milyen feltételeket biztosít egy adott ország az ott élô kisebbségeknek. Nálunk például az annyit átkozott kommunisták idején is kétnyelvû iskolai bizonyítványokat osztottak, de a Meciar-féle nacionalisták betiltották arra hivatkozva, hogy Szlovákia szuverén állam és ez nem lehetséges. Én igenis úgy gondolom — azoktól eltérôen, akikben "szlovák szív dobog" —, hogy a magyarokat megilleti egyebek közt a kétnyelvû oklevelekhez való jog is. Sajnos a a két állam által aláírt alapszerzôdést az elôzô kormány úgy kezelte, mintha nem is létezett volna — tette hozzá a nagykövet.
Peter Kopecky a továbbiakban Ilie Graurral, az Iliada Impex Kft. képviselôjével, a szarvasmarha-kivitelrôl folytatott véleménycserét. A látogatás a Mobex bútorgyárban fejezôdött be, ahol a diplomata szlovák üzletemberek felkérésére tájékozódik az együttmûködési lehetôségekrôl.
Lezárult a forradalmi szervezetek vezetôi tisztségéért folytatott harc?
A megyei törvényszéken a tegnap született döntés a marosvásárhelyi December 21. Egyesület ügyében. A tárgyalást vezetô bíró elfogadta Ilcu Vasile volt elnök fellebbezését a múlt év júniusi közgyûlés törvényességére vonatkozóan. Ennek értelmében az egyesület elnöke Ilcu Vasile marad. Elutasította Császár W. Zoltánnak azon folyamodványát, melyben kéri a fentemlített közgyûlésen megválasztott vezetôségnek a jogi személyek regiszterébe való bejegyzését.
Mint ismeretes, 1998. június 13-án Császár W. Zoltán vezetésével közgyûlést tartottak, s elnöknek Császárt választották. A közgyûlésen Tôkés Albert is megpályázta az elnöki tisztséget, de sikertelenül. A közgyûlést követôen Tôkés fellebbezést nyújtott be a táblabírósághoz, megkérdôjelezve a közgyûlés összehívásának törvényességét. Arra hivatkozott, hogy a büntetett elôéletû Császárnak nincs joga a tagság összehíváshoz, illetve törvénytelenül tölti be a vezetô tisztséget. A fentiekkel párhuzamosan, egy korábbi közgyûlésen ('97 novemberében) Ilcu Vasilét választották a December 21. Egyesület elnökévé, amelyet a táblabíróság '97 decemberi döntése is megerôsített. A múlt évi júniusi közgyûlést követôen ô is fellebbezést nyújtott be a táblabíróságra, kifogásolva az elnöki tisztségébôl való önkényes felmentését, valamint a közgyûlés összehívásának törvényességét. A táblabíróságon tartott elsô tárgyalás után a dossziét a törvényszékre utalták át, ez hozott döntést a tegnap.
Az RMDSZ Segesvár kerületi szervezete és a Fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület kétnapos ünnepségsorozatot rendez az 1848—49-es magyar szabadságharc emlékezetére. A történelmi egyházak március 14-én ünnepi misét, illetve istentiszteletet tartanak. Vasárnap este 7 órakor a segesvári mûvelôdési ház Eminescu- termében a Mircea Eliade líceum magyar tagozatának diákjai várják a közönséget ünnepi megemlékezô elôadásukra.
Március 15-én délután 3 órakor a váran a Petôfi-szobornál lesz koszorúzás és megemlékezés, majd az Ispánkútnál és Héjjasfalván a Zeyk Domokos emlékmûnél. Délután 4 órakor a fehéregyházi Múzeumkertben mondanak emlékbeszédeket és koszorúzzák meg az obeliszket.
Március 5.—7. között zajlott Nagykárolyban a Petôfi Sándor vers- és prózamondó verseny országos döntôje az általános iskolák V—VIII. osztályosainak részvételével. Maros megyét három tanuló képviselte: Trombitás Melinda a 5. számú iskolából, felkészítô tanára Tövissi Éva, akitôl ezeket a híreket kapjuk; Tamási Csongor a 7. számú iskolából, tanára Cota Erzsébet — mindkét diák ötödikes. A harmadik a 8. számú iskola hetedikes tanulója, Bartha Zoltán, ôt Sabau Anna tanárnô készítette fel. A verseny ötlete Benkô Samu akadémikus történésztôl, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnökétôl származik, mondja Tövissi Éva tanárnô. — Szervezôi a Szent Györgyi Albert Egyesület és az RMDSZ nagykárolyi szervezete. A zsûribe meghívták Dávid Gyula iridalomtörténészt, szatmárnémeti színészeket, közülük Parászka Miklós színész-rendezô vállalta az elnökséget. A kétnapos vetélkedô elsô napján választott Petôfi-verset kellett elmondania a versenyzôknek. Ezen az elôdöntôn minden versenyzô továbbjutott.
A második napon ugyancsak választott Petôfi-vers hangzott el, s nagy örömünkre az ötös suli ötödikese, Trombitás Melinda. Bartha Zoltán a Szentlélek Plébánia különdíját nyerte el a szép magyar beszédért. Tamási Csongor pedig a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület különdíjával jöhetett haza, ezt szép, választékos elôadásáért adták neki.
A versenyzôket értékes díjakkal jutalmazták: a kétkötetes, új Petôfit, számozott példányokat (ezekbôl csak 300 példányt adott ki a Mentor és a Polis Kiadó), pénzjutalmat, Adorjáni Ilona nagykárolyi mûvész egy metszetét. A fogadás nagyon jó volt, emlékezik a tanárnô. Köszönjük a nagykárolyiaknak a kedves vendéglátást, a gyerekeknek a hozzáállást. Külön öröm volt az, hogy meggyôzôdhettünk: még vannak irodalomszeretô és -értô gyerekek, akik hibátlanul mondanak el szépen tizenkét Petôfi-verset, sôt többet is.
A szovátai polgármesteri hivatal és a marosvásárhelyi Veterán Futók Egyesülete március 27-én 11 órai kezdettel VI. alkalommal szervezi meg a Tavaszi Cross 1999 — Szováta elnevezésû futóversenyt, amelyre elvárják mindazokat, akik szeretnek sportolni, és különösképpen futni. A versenyt Szováta utcáin rendezik meg, egyszeri indítással minden kategória részére. Az egyéni helyezéseket a férfiak és nôk mezônyében korcsoportok szerint állapítják meg. Egyéni és csoportos beiratkozásokat személyi igazolvány vagy útlevél, illetve listák alapján fogadnak el a verseny színhelyén és napján reggel 8 és 10 óra között.
A korcsoportok: 14 éves korig, 15-18 évesek, 19-29 évesek, 30-39 évesek, 40-49 évesek, 50-59 évesek, 60-69 évesek, 70 év felett.
Minden korcsoportban az elsô hat helyezett oklevelet kap, az elsô három helyezett jutalmakat is. A versenyzôk a verseny napján a rajtvonalnál, 9 órától kezdôdôen vehetik át a sorszámaikat és kaphatnak további információt.
A szervezôk biztosítják a verseny megszervezéséhez szükséges anyagi fedezetet, az orvosi ellátást, az okleveleket és jutalmakat, valamint kedvezményes áron elszállásolási lehetôséget. Minden egyéb költség a versenyzôket terheli. Az esetleges óvásokat az utolsó versenyzô beérkezésétôl számított 15 percen belül fogadják el a versenybírák 5.000 lej (kb. 100 forint) lefizetése ellenében. Beiratkozási díj: 5.000 lej.
A szervezôk fenntartják a versenyszabályzat módosításának jogát, ugyanakkor minden változást idôben közölnek.
Az esetleges szponzorok a 213-945-ös telefont hívhatják. További részletekért a 065/163-826-os marosvásárhelyi (fax)számon kívül hívható a 065/570-581-es szovátai szám is.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt véleménye szerint Ôexcellenciája II. János Pál pápa beígért romániai látogatása sokkal nagyobb történelmi jelentôséggel bír a térség jövôje szempontjából, mint ahogy azt egyesek elképzelik. A romániai ortodox egyház, Isten és a történelem elôtt olyan szerencsés helyzetbe került, hogy ebbôl az alkalomból világtörténelmi szerepet játszhat. Most mutathatná meg ország és világ elôtt, hogy az a szerencsétlen tevékenység, amit 1948-ban, a kommunistákkal együttmûködve, a román görög katolikus egyház elárulásában és megsemmisítésében vitt véghez, nem lehet jellemzô az egész ortodoxia lelkiségére és képes a kereszténység kétezredik esztendejének a közeledtével bûnbánatot gyakorolni, megújulni. A Gondviselés azt az egyedi, soha meg nem ismétlôdô alkalmat kínálja a román ortodox egyháznak, hogy a két nagy egyház, az ortodox és a Katolikus, sôt a többi keresztény egyház Krisztus misztikus testében való újraegyesülésének az elindítója legyen. Ezeknek az üdvtörténeti és világtörténelmi lehetôségeihez képest minden más szempontnak el kell törpülnie. A román ortodox egyháznak, a közelgô pápalátogatás alkalmával, nagy krisztusi szeretettel, ami csak azokra az egyházakra jellemzô, amelyekben "Istennek kedve telik", azzal kellene majd Bukarestben, Balázsfalván és Csíksomlyón büszkélkednie, hogy a felszabadító jézusi szeretet lelkületével, valójában mint Románia legnagyobb keresztény egyháza, képes kisugározni Jézusunknak, a megváltó Istenünknek egyesítô szeretetét. Amennyiben nem lesz képes felemelkedni — mély alázattal —, a Gondviselô Isten által nyújtott lehetôségeinek a magaslatára, véleményünk szerint jobban teszi, ha mint meghívó, Ôexcellenciája, II. János Pál pápa tudomására hozza, hogy a látogatását olyan idôre halassza el, amikor majd esetleg elkerülhetô annak a lehetôsége, hogy valaki vagy valakik az erdélyi és a moldovai katolikusok millióit megbotránkoztassák. Márpedig, "aki csak egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül, jobban tenné, ha..."
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Országos Vezetôségének a felhatalmazásából,
Varga László tiszteletbeli elnök
Az ötvenes évek elején, derekán elôírták a helyesírási norma szerinti osztályozást: egy, két, három aláhúzással kis, közepes és durva hibákat kellett megkülönböztetnünk, majd bizonyos számú kis hibát közepessé, a közepes hibát durva hibává alakítottuk át, s az így kijött hibapontok szerint adtuk a jegyet egy lapoldal terjedelmû tollbamondásra. Ez az eljárás nem tekintette hibának azt, amit a tanuló még nem tanult, noha a kérdéses szót már I-II. osztálytól kezdve írta, írásképét ismerhette. Továbbá ugyanazt a hibát többszöri elôfordulás esetén is csak egy hibának tekintette. Ez az értékelés felületességre nevelt, mert a kis hibák (pl. betûalakítás) alig nyomtak valamit a latba. Sok idôbe került egy tollbamondás javítása, osztályozása is, mert állandóan figyelnünk kellett az illetô osztály (V-VII.) helyesírási normáját.
Aztán bevezettették az ún. "komplex" javítást, mely minden hibát egyenlônek minôsített. Megszámoltuk a hibák számát, ezt szoroztuk százzal, s az eredményt elosztottuk a tollbamondott szavak számával, amelybe még a névelôket, kötôszavakat, módosítószavakat is beleszámítottuk, s az így nyert hibaszázalékot jegyre alakítottuk át. (pl. 0-5% között tízes stb.) Ez az értékelés is valótlan eredményeket szolgáltatott, hisz a szöveg "fajsúlya" különbözô volt, továbbá olyan szavak is elôfordultak benne, amelyekben semmi helyesírási nehézség nem adódott.
Fokozati vizsgára készülve, törprengéseim vezettek rá arra, hogy a szöveg "hibalehetôségeinek" számát vegyem figyelembe, s ezek alapján minôsítsek. Hibalehetôségnek tekintettem a négy helyesírási alapelvet megsértô írásmódot, írásjeleket, betûalakítást stb.-t. Ennek az eljárásnak elônye, hogy nem szükséges egy teljes lapoldalt diktálni, hisz 6-10 sornyi szövegben elôforduló hibalehetôség arányából is megállapíthatom a hibaszázalékot, mely egyben két tizedesig a pontos minôsítést is megadja. (Pl. ha egy szövegben 51 hibalehetôség van, csökkentem 50-re. A tanuló írásában 7 hiba fordult elô. Jegye: 50- 7=43: 5=8,60; vagy 58 hibalehetôségnél emelem 60-ra, hibáinak száma 23. Jegye: 60-23=37: 6=6,16.) Tehát a gyorsabb számítás érdekében hol emeltem, hol csökkentettem a hibalehetôségek számát. Ezeket a jegyeket a konzultációs füzet fedôlapjának belsô oldalára mindig bejegyzem. A tollbamondásban hibásan leírt szavakat kijavítva újból leírják, ugyanakkor megjelölik, majd szóban megmondják a szövegben elôfordult hangkapcsolatokat és azok számát.
A helyesírási készség fejlesztésének érdekében nagyon eredményes az I-IV. osztályok tanítóival való kapcsolattartás. Bizonyíthatják volt kolléganôim, mily nagy segítséget adtak az V-VIII. osztályokban is elôforduló egyik-másik szó helyesírásával kapcsolatban azzal, hogy az általam kért 50 szót (pl. azt, itt, mondta, otthon, eddig, utánam, erre, mindjárt, mindnyájan stb.) a II-IV. osztályokban minden évharmadban többször is "sulykolták", melyeket én alkalomszerûen lediktáltam, majd mindeniket elôfordulási hibák szerint külön-külön osztályonként összeszámoltam, összesítô táblázatban nyilvántartottam. Ezt a tanévek során többször is megismételtem, újabbakkal bôvítettem. Eredménye megpelô volt: az V-VIII. osztályokban csak nagyon ritkán fordultak elô ezek a hibák.
Nagyon hatásos, ha az egyes felmérések eredményét az V-VIII. osztályokban "helyesírási fejlôdési táblázatban" kifüggesztjük, szülôi értekezleten a magyartanár a szülôk elôtt ismerteti, azok segítségét is kéri, megnevezve 1-2 esetet, melyek kiküszöböléséhez támogatásukat óhajtja.
A fentebb említett sajátos felmérés alapján kiszámíthatjuk az egyes osztályok hibaszázalékának (jegyének) átlagosát, s azokkal a tanulókkal, akik az átlag alatt vannak, külön gyakorlatokat végeztetünk típushibájuknak megfelelôen. Ennek érdekében nagyon helyes, ha minden magyartanár tanulóiról "helyesírási tükröt" készít.
Itt kell megemlítenem, hogy az elmúlt 9 tanévben magántanítványaim közül a legjobb eredményt a 20-as és 4-es általános iskolák tanulói érték el.
Az én munkámban annak idején nyugdíjazásomig (1981) nagyon eredményes eljárásnak mutatkozott az, hogy tanulóim egy 48 lapos füzetbe (2 évig volt elég) valamelyik mûbôl öt sor szelektív (válogató) másolást végeztek mindennap, sem elôre, sem utólag, továbbá az óra elején az ún. "rendtartó intézkedések" helyett egy 24 lapos füzetbe (elég volt négy évre) névsor szerint egy-két mondatot írattam a táblára, ôk pedig a 24 lapos füzetükbe (pl. Rossz asszony kezében hosszú vesszô van. Sokat láss, sokat hallj, de keveset szólj!). Ezalatt beírtam a hiányzókat, egyéni füzeteiket gyorsan összeszedtem, utána a táblára írtakat javítottuk. Beadott füzeteiket gyorsan kijavítottam, szekrényembe zártam, majd következô órán kiosztottam, javították hibáikat. Tíz hibátlanért a naplóba beírtam egy tízest, 100 hibáért (ez rendre gyûlt össze) egy négyest, s minden kezdôdött elölrôl. Ennek eredményeképpen figyelt fel annak idején Kozma Ibolya, Gámán Sándor (+) és más középiskolai tanár a marosszentgyörgyi tanulók átlagon felüli helyesírási készségére. Munkával járt, de megérte. Akadnak 40-50 éves szülôk, volt tanítványaim, akik titokban ma is írják néha-néha az "ötsorost", hogy felelni tudjanak gyermekük kérdéseire.
Nagyon fontosnak látom (ezt már többször is említettem), hogy a párhuzamos osztályok, az iskolák között, sôt városi szinten is helyesírási találkozókat, esetleg versenyeket szervezzenek, melyek meggyôzôdésem szerint tanulót, tanárt egyaránt fokozottabb ilyen irányú tevékenységre serkentenének. Legközelebb ennek szervezési formáját fogom részletezni.
Borzasztóan jól szórakozhatnánk. Hiszen a dolog akár humoros is lehetne, ha az ember csak azt nézné, hogy miféle bukfencekre képes kínjában ilyen-olyan érdekbôl valaki. Topog a politika mocsarában, átvedlik mikor mivé, csak haszna legyen belôle. Forgatja köpönyegét, hazudik, ha kell, mert mi az neki?! És árt és tudatosan rosszindulatú. Mert annak, aki ennyire jellemtelen, nem szokott lelkiismeret-furdalása lenni. Ravaszsága nem mérhetô a máséhoz, s kár lenne lekicsinyelni. A látványos erôlködésen elcsodálkozhatunk, hogy itt a tülekedésben nem változik senki és semmi. De csak ennyi. Rajtunk, kisebbségi magyarokon, már az sem fog nagyon, ha ilyenkor az idegengyûlölet szólamaival ágálnak körülöttünk. Megszoktuk, s mintha természetes lenne; hiszen lekártyázzák jóelôre. Jön mindig egy hogyishívják. Akinek aztán megjegyezzük a nevét. Elôfordul, nem olyan, amilyennek elsôre látszott. De hát nem ezen múlik. Helyébe lép azoknak, akik már lejáratták magukat s akiknek mocskolódó praktikáit elunta már mindenki. Nagy a jövés-menés, de a sorban nem hiányzik soha a következô, van utánpótlás a hazudozásban és ármánykodásban. A téma elnyûhetetlen. Megjátsszák, hogy nem tudnak másról rosszat mondani, csak a magyarokról.
Mint Viorel Catarama. Aki mostanában már nemcsak a vagyonát vigyázza, hanem siratja az erdélyi románokat. Immár ô is. Nyilvánvaló, miattunk. Az még hagyján, hogy a magyart nem akarja jómódban látni, aki tehetôs, ilyen önzésbôl teszi. Talán; ha a kifogás nem egy másik nemzetnek szólna. V. C. most ezt is megpróbálja. Nem akárki, hanem gazdag. Cége van sok. S ha érdekelne sem tudnám, hogy mibôl. Nem rokonoktól örökölte, az biztos. A többit pdig ne firtassuk hiába. Úgysem kötne az orrunkra annyit legalább, hogy az elsô millióját honnan a fenébôl és hogyan szerezte. A ráadás meg bagatell, csak érteni kell hozzá. A múlt maradjon úgy, ahogy van, mert egyáltalán nem jó, ha kiderül, ki miben sántikált akkoriban. Akinek pénze megfiadzott, szeretné elfelejteni, hogy mi volt valamikor. V. C. verekedett emiatt eleget és kergette magát új kalandok után liberális társai között. Váltakozó sikerrel. Persze kiábrándulásról szó sincs. Csak kevésnek találja a simogatást, amit a politikától kaphatott. Neki legyen mondva. Hagyta a pártját, minden megrázkódtatás nélkül. Egyszerûen továbbállt. És eladta magát ígéretesebb vevôknek. Ebben titok már nincs. Itt annyi a nemzeti párt, hogy abban semmi különös, ha egyikben ô is otthonra talált. Nem mondanám, hogy örökre helyére került, mert nem tudhatom, hová juthat még, ki elveit szemrebbenés nélkül cserélgeti. Ha egyáltalán van ilyen neki. Most maradjunk annyiban: ez az ember újabban egészen más pózban díszeleg. A szemforgatásban jeleskedik, pedig maga sem hiszi, amit prédikál. Annyi baj legyen. Az már látszik, hogy ilyesmi a legkevésbé zavarja. A funárok és pruteánok stílusa neki kismiska. És még hoz is a konyhára. Különben miért szegôdött volna ellenünk? Mindenki odatolakodik, ahol a haszon és ahonnan kapaszkodhat felfelé. Makacsul, oktalanul és dicstelenül; de mit számít? És kinek?
Hát nekünk, feltétlenül. Megvetjük és elkerüljük; és nem ereszkedünk soha arra a színvonalra, ahonnan gyalázkodik rólunk. A fajtája ismerôs, a neve még újdonság a magyar veszélyrôl rémálmokat mesélgetôk között. Ide írom utoljára: Viorel Catarama, újgazdag és szenátor, ott ücsörög az ország házában, állítólag a nép küldte oda. Elhiszem, és nem mondom, hogy a pénze.
Eddig úgy képzeltem, hogy a kerékpár népszerûsége Kínában és — az európai országok közül Hollandiában a legnagyobb, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem így van. Japánban a kétszázötvenes tempóval száguldó szuperexpressz vonat, a shinkanzen mellett a bicikli a legfontosabb jármû. Percek alatt el lehet vele jutni a lakástól a metróállomásig, vagy körbe lehet vele karikázni a környék boltjait.
Nekem is volt egy biciklim Japánban. A házigazdámtól kaptam, azzal, hogy nyugodtan használjam, amíg ott tartózkodom. A saját és más "bringákat" vizsgálva megállapítottam, hogy a japán kerékpár a maga nemében legalább annyira fejlett, mint a híres szupervonat. Európai társaival ellentétben a japán kerékpárokat nem kell a falnak támasztani, ha le akarjuk ôket állítani, hanem csak elôre kell hajtani a hátsó tengely végekre erôsített állványt, amely ráfekszik az úttestre és egyenesen tartja. Elöl, a kormánynál bevásárlókosár van, az ülés mögött szintén az, vagy csomagtartó. Természetesen lámpával, dinamóval és kerékzárral árusítják ôket. A kerékzár rendkívül egyszerû szerkezet, nincs az az átlagképességû ember, aki ne tudná kinyitni puszta kézzel is, ha akarná. Mégis, nincs szükség bonyolult zárakra, még a le nem zárt bicikliket sem viszi el senki. Ha tulajdonosai ottfelejtik, akkor hetek múlva a rendôrség viszi el, majd bezúzzák, mert nem kellett senkinek.
A biciklizéshez külön lehet kapni kesztyût, amely esôs, hideg idôben védi a kezet. Az emberek itt esôben is bicikliznek, ami komoly teljesítmény, mert egyik kezükben tartják az esernyôt, a másikkal a kormányt fogják, és ezzel a kezükkel a kormányon levô kéziféket is kezelik, ugyanis nincs kontrafék. Az igazi produkció azonban az anyáké: az elsô kosár tele van a bevásárolt holmival, a kormány befelé nézô oldalára szerelt kis ülésen ül az egyik gyerek, a nô hátára kötve a másik, vagy ha nagyobb, akkor a hátsó csomagtartón kuporog. Könnyedén karikáznak így végig az utcákon.
Bevásárláskor a bicikli nagy segítség. Az élelmiszerüzletek elôtt napközben rengeteg kétkerekû "parkol", szépen, sorjában, amíg tulajdonosaik — leggyakrabban háziasszonyok — vásárolgatnak. Amelyik üzlet tulajdonosa megteheti, "bicikliparkôrt" is szerzôdtet a bolt elé. Igaz ugyan, hogy az "ôrnek" nem az ôrködés a feladata, mert a lopást szinte csak hírbôl ismerik a japánok. Ô inkább abban segít a biciklivel érkezô vásárlóknak, hogy helyet találjanak a járgányuknak, majd a vásárlás végeztével kiszabadítja az esetleg beszorult bringát és segít megpakolni a csomagtartókat a frissen vásárolt áruval.
Hamarosan én is követtem a szokást és biciklivel indultam bevásárolni. Kicsi volt a hûtôm, szivesebben vásárolgattam gyakrabban, frisset. Mindenki így tesz és pénteken sem kell nagyobb élelmiszerkészleteket felhalmozni a hétvégére, mert az üzletek ekkor is nyitva tartanak. Az sem volt gond, ha a bevásárlásra csak este értem rá, mert az üzletek többsége reggel kilenctôl este kilencig van nyitva, beleértve a szombat- vasárnapot is. Japánban nincs semmi rendkívüli a vasárnapi nyitva tartásban. Ez számukra nem szabadnap. Minden üzlet heti egyszer tart zárva, de nem vasárnap, hanem valamelyik hétköznapon, ami üzletrôl üzletre változik.
Már egészen megszoktam a biciklis vásárlásokat, megbarátkoztam az üzlet elôtt segédkezô "bicikliôr" bácsikával is és úgy tûnt, hogy most már semmi sem zavarhat össze. Mégis, egyszer megtörtént, hogy az én biciklimet is elvitte a rendôrség. Nem azért, mert megfeledkeztem róla, hanem mert tiltott helyen "parkoltam" vele. Persze ki volt írva szép, nagy betûkkel, hogy ott tilos biciklit parkolni, de hát én nem törôdtem a sok japán betûvel, azaz krix-krax-szal, nem hittem, hogy nekem szól. Szomorúan közöltem házigazdámmal, hogy bicikli volt — bicikli nincs. Nem csinált nagy gondot belôle. Felhívta a helyi igazgatást és kiderült, hogy aznap valóban szedtek össze tilosban hagyott bicikliket. Másnap utána lehetett menni és 1000 jen (kb. 16 német márka) büntetés fejében ki lehetett váltani. Boldogan mentem érte és miután újból karikázhattam, érdekes módon már mindig messzirôl felismertem a "Biciklit parkolni tilos!" feliratú japán táblákat.
Mialatt igyekeztem minden szabályt pontosan betartani Japánban, a legkisebb kihágás nélkül, még sokáig gondolkoztam azon, hogy vajon miért olyan híresen alacsony a bûnözések száma ebben az országban? Hogy lehet az — tûnôdtem — hogy míg például Amszterdamban is, a legkopottabb biciklit is ellopják (ezt saját szememmel is láthattam), addig Japánban a modern, új bicikliket is nyugodtan ott lehet hagyni az utcán? (de nem a tilosban!) Miért van az, hogy Amerikában sötétben nem tanácsos elhagyatott utcákon egyedül járni, ellenben Japánban eszébe se jut félni egy magányos nônek éjjel hazamenni? Sok amerikaival beszéltem Japánban és kivétel nélkül mindegyik elsôk között arra tért ki, hogy milyen nagyszerû dolog félelem nélkül közlekedni az utcán, éjjel-nappal. Nincs robbantás, támadás, hirtelen fegyverrántás.
Japánban valóban ritka a lopás, betörés, vagy utcai erôszak. Megfigyeléseim és kérdezôsködéseim alapján lassanként rájöttem arra, hogy ennek két oka van: az egyik a nevelés, a másik a társadalom jóléte. Az a néhány csavargó, aki kopott kis bôröndjével feltûnik az utcákon, a felhôkarcolók közti kis parkokban, tereken, önszántából választotta ezt az életmódot és nem szorul lopásra, koldulásra. Az élelmiszerüzletek hátsó kijáratánál átveheti az aznap lejárt szavatossági idejû ételeket, de az éttermek környékén is bôséges ételmaradék akad. Azokon a napokon pedig, amikor lomtalanítást hirdetnek egy- egy lakótelepen, sok jó állapotban levô ruha és más használati eszköz kerül az utcára, amikbôl aztán csendesen, háborítatlanul lehet "turkálni".
Éppen ezért kolduló embereket Japánban nem lehet találni. Akiket én koldusnak néztem, azok valójában békésen pipázgattak a Shinjuku Park Tower épülete elôtt a parkban, társaikkal beszélgettek, kártyáztak, miközben a maguk által mosott holmi a kerítésre terítve száradt.
A társadalom jóléte tehát ilyen "jómódú koldusokat" eredményez. De lássuk, mit tesz a nevelés a bûnözési arány leszorításában?
Egy japán barátnôm mesélte, hogy a közelükben levô iskolában két, 14 éves fiút rajtakaptak lopáson. Egy-egy CD-lemezt akartak fizetés nélkül kivinni az egyik üzletbôl. A fiúkat az iskolájukból azonnal elbocsátották és egyúttal egész sorsuk megpecsételôdött: nem tanulhatnak tovább már akármilyen iskolában, ezért nem választhatnak "jólmenô" szakmát. Ezenfelül a szomszédaik is kiközösítik ôket, sôt még a szüleiket is, és a fiúknak nehéz lesz bármilyen közösségbe is beilleszkedni ilyen "szégyenfolttal". A kamaszkori "kihágás" egy életen át el fogja ôket kísérni.
Megkérdeztem japán barátnômet, mi van akkor, ha egy felnôtt "blattolni" akar a metrón, azaz jegy nélkül akar utazni? Milyen büntetés vár rá? Nem lenne egyszerû a metróra jegy nélkül bejutni egyébként, a mindig pontosan és jól mûködô jegyellenôrzô automaták miatt. A barátnôm csodálkozott a kérdésemen, valószínûleg nem értette, hogy úgy is szokás utazni, hogy nem fizetünk... Azt mondta, hogy abban az esetben, ha a jegy nélkül utazót elkapják, ez óriási szégyen lenne, és akkor elbocsátanák a munkahelyérôl, a barátai, családtagjai (!) pedig kiközösítenék. De hát ez nem szokás Japánban, tette hozzá, az emberek nem szoktak csalni. Legfeljebb néhány tinédzser szórakozásból tenné, akik nem is sejtik milyen súlya van egy-egy ilyen tettüknek.
Ez volna tehát a magyarázat arra, hogy az emberek nem akarnak összeütközésbe kerülni a törvénnyel. Nem a törvény erejétôl félnek, hanem a társadalmi nyomástól, a kiközösítéstôl.
Romániának nincs szüksége mezôgazdaságra, mivel a piacon lévô zöldségek és gyümölcsök kétharmada importcikk, nyilatkozta Gheorghe Predila, a Romániai Magánföldmûvesek Szövetségének elnöke. A tavaszi mezôgazdasági kampány hitelezési mechanizmusa nem csupán kétértelmû, de késésekkel is jár, a román földmûvelôk számára pedig egy bankhitel valóságos öngyilkosságot jelent, mondta. A mezôgazdasági munkálatok hektáronként 3 millió lejbe kerülnek a mezôgazdasági szakértôk által végzett tanulmányok szerint. Idén egy mezôgazdasági szelvénnyel csupán a talajtermékenyítés fedezhetô, hívta fel a figyelmet az Országos Mezôgazdasági Tanácsadó Ügynökség nyilatkozata.
Radu Vasile fogadta Bokros Lajost
Kedden a kormánypalotában Radu Vasile miniszterelnök fogadta Bokros Lajost, a Világbank privatizációs és pénzügyi fejlesztési szektorának igazgatóját. A megbeszélések a romániai magánosítási folyamatra összpontosultak, lévén, hogy Radu Sârbu ÁTA-elnök a múlt héten bejelentette: folytatódik a veszteséges társaságok bezárása, míg 370 nagy kereskedelmi társaságot az ÁTA megyei tagozatai magánosítanak. A miniszterelnök egyúttal bejelentette, hogy a gazdaság-talpraállítási program végleges formája két hét múlva készül el.
Megalakultak a kongresszust elôkészítô bizottságok
A kongresszusi munkálatokat elôkészítô programmódosító bizottságba az RMDSZ szövetségi elnöke Birtalan Ákos képviselôt, az ügyvezetô elnök Péter Pál ügyvezetô alelnököt nevezte ki. A bizottság végleges összetétele: Ágoston Hugó, Birtalan Ákos, Horváth Andor, Péter Pál, Szatmári Tibor, Székely Ervin, Tamás Sándor. Az alapszabályzat- módosító bizottságba Markó Béla Varga Attila képviselôt, az ügyvezetô elnök Borbély László ügyvezetô alelnököt nevezte ki. A bizottság tagjai: Borbély László, Bulyovszky Lóránd, Márton Árpád, Nagy F. István, Nagy Károly, Ráduly Róbert, Varga Attila.
Izrael történetében elôször arab lányt választottak meg az ország szépévé. A 21 éves Rana Raszlan a keddi döntô után kijelentette: nem számít, hogy ki az arab és ki a zsidó. Be kell bizonyítani a világnak, hogy együtt tudunk élni. A zsûri egyik tagja, aki egyébként indul a miniszterelnöki posztért a májusi választásokon, egyenesen arról beszélt, hogy Rana megválasztása üzenet az arab világnak arról, hogy az izraeliek igazi békét akarnak. A tavalyi Miss Izrael a Világszépe (Miss World) címet is elnyerte. Izrael közel hatmilliós lakosságából mintegy egymillió az arab.
EU-konferencia Pesten a bôvítés utáni migrációról
Ôsszel Budapesten várhatóan nemzetközi konferenciát rendeznek arról a kérdésrôl, kell-e tartania az Európai Uniónak attól, hogy a csatlakozás után a társult országokból munkaerô-vándorlás indul meg az EU-országok felé. Ezt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter jelentette be kedden Brüsszelben, miután találkozott az EU-tagállamokból és a társult országokból érkezett kollégáival. Úgy vélte, Magyarországon a nyelvtudás és a vándorlási szándék is hiányzik ahhoz, hogy jelentôs mértékû munkaerô-vándorlás vegye kezdetét.
Megjelent a kormányfô verseskötete
Radu Vasile miniszterelnök közzétette elsô verseskötetét. Az Echilibru în toate (Egyensúly mindenben) címû antológiát az írószövetség kiadója, a Cartea Româneasca jelentette meg. Az antológiában közreadott költeményeket a kormányfô még a diktatúra idején írta, de akkoriban nem gondolhatott megjelentetésükre. Olyan vers is szerepel köztük például, amelynek soronkénti kezdôbetûit összeolvasva a "Le Ceausescuval, éljen a szabadság!" mondatot kapjuk, írta a DPA. A versek színvonaláról még nem nyilvánítottak véleményt az irodalomkritikusok. Mircea Dinescu szerint azonban valóban jó versek. A Libertatea napilap keddi számában egy román közmondást idézett, amely úgy tartja, hogy minden románban egy költô rejtôzik. Hozzátette: "A miniszterelnök is költônek született".
Két Nobel-békedíjas az iraki embargó és a bombázások ellen
A Nobel-békedíj két jutalmazottja kedden felhívást intézett az ENSZ-hez, hogy oldja fel a Bagdad ellen foganatosított szankciókat, és vessen véget az irakiak elleni "népirtásnak". Felszólították továbbá Londont és Washingtont, hogy vessen véget Irak bombázásának. "Az iraki nép csöndes kiirtása folyik. Táplálék híján éhen halnak a gyerekek. Vannak olyanok, akik tiszta vízhez sem jutnak. Láttam, amint tehetetlen anyjuk mellett haltak meg. Ôk nem katonák. Felszólítjuk az ENSZ-t, hogy vállaljon erkölcsi felelôsséget az iraki nép szenvedéséért" — mondta Mairead Corrigan-Maquire, a Nobel-békedíj kitüntetettje, aki egy másik díjazottal együtt az argentin Adolfo Perez-Esquivellel tett látogatást Irakban. Iskolákban és kórházakban jártak, hogy tudomást szerezzenek arról, hogy milyen szenvedést okozott az irakiaknak az 1990-ben foganatosított gazdasági korlátozás. Az utat szervezô Fellowship of Reconciliation elnevezésû, New York-i székhelyû humanitárius szervezet közölte: a két Nobel-békedíjas iraki útjának az volt a célja, hogy támogatást szerezzenek az embargó feloldásához.
Millenniumi babaösztönzés Norvégiában
Egy norvég város erotikus hévvel tervezi serkenteni a vállalkozókedvet az ezredfordulós szülésversenyhez. Otta város mozija erotikus filmeket fog vetíteni március végén és április elején, a Norlandia szálló ingyen biztosít szobákat a pároknak háromórányi idôtartamra, egy óvode pedig vállalja, hogy éjszaka is vigyáz a párok gyermekeire, míg azok egymással lesznek elfoglalva. További kedvcsinálóként, üzletemberek díjakat ajánlottak fel az új évben megszületô elsô gyermek számára. A szálló egyébként csak helybeliek számára kínálja ingyen szobáit, és csakis olyan ottaniaknak, akik házasok vagy hivatalosan élettársak. A gyerekfogantatási akció szervezôi szeretnék lassítani az elvándorlást Ottából és környékérôl a nagyobb városokba.
Tömeges elbocsátások Marosvásárhelyen
Jelenleg 11,5 százalékos a munkanélküliségi ráta Maros megyében, a munkanélküliek száma meghaladja a 32 ezret. A munkaerôelosztó és fejlesztési ügynökség közölte, hogy négy marosvásárhelyi vállalat jelentett be tömeges elbocsátásokat. Március 23-ig a Manpeltôl 400, a Transmurtól 56 személy kerül ki, úgy, hogy rájuk nem alkalmazzák a 9-es számú kormányrendeletet, tehát nem részesülnek végkielégítésben. A Sumel 98, a Romcab 468 alkalmazottat bocsát el, az ô esetükben viszont alkalmazzák az említett kormányrendeletet.
A január 30-i 36-os sürgôsségi kormányrendelet értelmében a földtulajdonosok, földbérlôk vagy állattenyésztôk hosszú lejáratú mezôgazdasági hitelekhez folyamodhatnak traktor, illetve mezôgazdálkodásban és állattenyésztésben használatos gépek vásárlására. A kormányhatározat alkalmazására vonatkozó elôírások is napvilágot láttak, de ebben nem nevezték meg azokat a bankokat, amelyek felvállalják a hitelnyújtást. A mezôgazdasági igazgatóság szakemberei, mihelyt e részletkérdés birtokába jutnak, tájékoztatják az érdekelteket.
Megkezdôdött a könyvelési mérlegek leadása
A Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság felhívja a gazdasági egységek figyelmét, hogy március 5- tôl megkezdték a könyvelésimérleg- nyomtatványok árusítását a Sedcom könyvesüzletekben Marosvásárhelyen, Segesváron, Szászrégenben, Szovátán, Marosludason és Dicsôszentmártonban. A könyvelési mérlegeket április 15-ig kell benyújtani az intézmény marosvásárhelyi (Dózsa György utca 9. szám alatti) iktatójában. A megye többi városában a határidô március 19, s ha a mérlegeket nem nyújtották be eddig a dátumig, akkor Marosvásárhelyre a fent említett címre kell eljuttatni ezeket.
A Maros Megyei Rendôrparancsnokság sajtóirodája közölte, hogy március 15. és 28. között felfüggesztik gépjármûvezetôi vizsgákat. A rendôrség e döntését azzal indokolta, hogy a közelmúltban végzett tanulóknak ez idô alatt el kell sajátítaniuk az új, a 890-es kormányhatározatban elôírt forgalmi szabályokat. Továbbá a rendôrség forgalmi osztályának át kell dolgoznia a kérdôíveket.
A megyei utakat karbantartó Maros Megyei Útügyi Rt. hozzálátott az árvíz által okozott rongálódások javításához. Orbán Márton, az Rt. mûszaki igazgatója tájékoztatott, hogy munkálatok folynak Szászrégen és Alsóbölkény között, ahol nagy mennyiségû sár rakodótt az úttestre, melynek következtében forgalmi akadályok keletkeztek. Úgyszintén nagyszabású javításba kezdenek Sövényfalván, ahol az úttest az áradások következtében besüllyedt, s ezt fel kell tölteni.
A kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány, és az angliai Embassy Educational Services angol nyelvoktatási központ romániai képviselete 1999. július—augusztus folyamán 2, 3 és 4 hetes angliai nyári nyelvtáborokban való részvételi lehetôséget kínál 11-28 év közötti fiataloknak a következô központokban: Weymouth, Oxford, Shoreham-by-Sea, London Bridge, London Camden, Southampton, Brighton és Hastings. Bôvebb információk és iratkozás a Heltai Alapítványnál, Klinikák útja 18. szám, Kolozsvár, tel/fax (064) 190.811 vagy (064) 1890.096.
Fogyasztók jogvédelmi világnapja
A Maros Megyei Fogyasztóvédôk Hivatala ma találkozót szervez a gazdasági egységek képviselôi és a fogyasztók részére. Az Ifjúsági Romarta földszintjén 11 és 14 óra között zajló rendezvényre a fogyasztók március 15-i jogvédelmi világnapja alkalmából kerül sor.
Március 4-én létrejött a marosvásárhelyi börtönt megfigyelô megyei bizottság. A bizottság tagjai: Banciu Horea, a marosvásárhelyi táblabíróság alelnöke, Ciontea Florin, a megyei katonai központ szociológusa, Csomós Benedek, megyei tanácsos, Eparu Cristian a CAKRA alapítványtól, Haller István a Pro Europa Liga részérôl, Judea Ioan, megyei tanácsos, Lupu Gheorghe, az Emberjogi Liga tagja Micu Rodica, a marosvásárhelyi bíróság elnöke, Ognean Virgil, a megyei rendôrfelügyelôség parancsnokhelyettese, Rata Doina tanfelügyelô, Szöllösi Géza börtönparancsnok, Csibi Erika pszichológus. A bizottság elnöke Judea Ioan megyei tanácsos, titkárok Haller István és Csibi Erika.
A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány és a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum közös kiállítást szervez, melynek témája 1848-1849 dokumentumai a marosvásárhelyi múzeumban. A kiállítást Bónis Johanna március 13- án, szombaton 12 órakor nyitja meg.
Az értelmiségiek bibliakörére ebben a hónapban rendhagyó módon március 19-én, (és nem a hónap utolsó péntekén) 18 órakor kerül sor a Gecse utcai református templom tanácstermében, közölte Moldován Béla elôadó. Az elsô kör témája A tudomány és a hit címû kötet tartalmának ismertetése és megvitatása.
A március 11-én 19 órára mûsorra tûzött Cazul Popescu címû elôadás, amelyet a marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozatán Calin Florian rendezett, objektív okok miatt elmarad.
Szerdára virradó éjszaka hajnali 2 órakor a marosvásárhelyi tûzoltók segítségét kérték, mivel az 1848-as út 62. szám alatti szeméttároló meggyúlt. A tárolóból kigomolygó sûrû füst pánikot keltett a tömbház lakóiban. Anyagi kár nem keletkezett. A tüzet eldobott cigaretta okozta.
Copyright © Népújság - 1999