|
LI. évfolyam 56. (14109) |
1999. március 9. kedd |
A megye folyóvizeinek szintje az utóbbi 24 órában számottevôen csökkent, s a szántóföldekrôl az ár visszahúzódóban van. A veszély ennek ellenére nem múlt els a polgári védelem továbbra is figyelemmel kíséri a vízállás alakulását.
A vízügyi igazgatóság vásárhelyi kirendeltségének tájékoztatása szerint folyamatosan csökken a Kis- és Nagyküküllô, valamint a Nyárád vízszintje. A Maros folyó tegnap mindössze a Marossárpatakon felüli szakaszán haladta meg 10 centivel a készültségi szintet, aggodalomra azonban — egyelôre — nincs ok. (Az 5. oldalon a tavalyi árvízek nyomán a legveszélyeztetettebb övezetekban elvégzett — avagy el nem végzett — árvízvédelmi munkálatokról számolunk be.)
Tegnap délelôtt egy szûk félórára két rendôrségi járôrkocsi és az autóklub helyi fiókjának sárga Daciája állt meg a Kultúrpalota elôtti útszakasz két forgalmi irányát elválasztó, forgalmi jelekkel lezárt részen. A rendôrök ezúttal nem a szabálytalankodó autósokat figyelték. A Román Autóklub helyi fiókjával közösen ajándékcsomagokat nyújtottak át a nôi vezetôknek. Elôször egy VW Jetta személygépkocsit intettek ki a forgalomból. A volánnál ülô hölgy ijedt arccal szállt ki az autóból, nem tudván, miféle kihágást követett el. Amikor egy rendôrtiszt szegfûszállal és egy arckrémet, meg nyomtatott üdvözletet tartalmazó csomaggal lépett hozzá, már tovatûnt az ijedtség, helyét a váratlan, kellemes meglepetés keltette derû foglalta el. Alig több mint húsz perc alatt elfogyott a 35 ajándékcsomag, de a mennyiségnél sokkal jelentôsebb volt a gesztus, értékesebb a figyelmesség.
Lakásépítés jelzálogkölcsönbôl
A rendszerváltás után tájainkon alig-alig épültek lakások. Nem villákra és luxuslakásokra gondolunk, hanem olyanokra, amelyek a hétköznapi ember zsebébôl is megvásárolhatóak. Mint Borbély Lászlóval, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkárával folytatott beszélgetésünkbôl kiderül, a közeljövô reményeket ígér azok számára, akik új lakást szeretnének. Ehhez hozzásegítheti ôket az Országos Lakásügynökség.
— Ez az ügynökség a 152. számú törvény alapján jön létre. Már kinevezték a koordinációs tanácsát, amely egy 13 tagú, különbözô minisztériumok és helyi közösségek, helyi tanácsok képviselôibôl álló testület. Ennek egy hónapon belül véglegesítenie kell a lakásügynökség mûködési szabályzatát, és ki kell neveznie igazgatótanácsát is. Mindez azt jelenti, hogy májusban, vagy legkésôbb a második félévtôl kezdve, júniusban indul be az ügynökség. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nyilvánvalóan nem fogja egyszeriben megoldani a lakásigénylôk problémáit. Nem is tudja, hisz egyelôre 100 milliárd lejjel rendelkezik. Lesz azonban egy 300 millió dolláros külföldi hitel segítségével beindított program, amely mintegy tízezer lakás felépítését jelentheti. A minisztérium most gyûjti össze a telejajánlatokat a municípiumoktól és a városoktól.
— Milyen hitellehetôséget jelent a jelzálogos lakáskölcsön, amelynek híre szintén a napokban röppent fel?
— Ennél a hitelformánál a kölcsön garanciája a megépítendô lakás lesz. Tehát a hitelért folyamodó lakásigénylônek nem kell más garanciát lekötnie. Az igénylô elôszerzôdést köt, s a tervek szerint húsz százalék elôleget kell kifizetnie, ekkor kötik majd meg a végleges szerzôdést, és mintegy kilenc-tíz hónap alatt át tudják adni a lakást. A hitelt, amelynek feltételei természetesen az ügynökség anyagi helyzetétôl és pénzügyi politikájától is függenek, nem az ügynökség nyújtja, hanem egy bank, amely szerzôdés alapján az ügynökség mögött áll. Ez hitelez. A tervezett bevételi források között van természetesen a költségvetés, de maga a lakásügynökség is állami kötvényeket fog kiadni. Ezenkívül az építkezési vállalatok úgynevezett garanciái, amelyeket ezek eddig különbözô bankokban helyeztek el, majdan abba a bankba kerülnek át, amely az ügynökséggel szerzôdik. Nyilvánvaló, hogy sok olyan lakásigénylô van, akik a jelenlegi körülmények között nem bírják egy hitel részleteit törleszteni. Elôreláthatólag akkor lehet majd igazán eredményesen, nagyszámú lakásigénylô részére hozzáférhetôen hitelezni, amikor az inflációs ráta, amely az idén számításaink szerint 25%-os lesz, 15 - 20% körülire csökken. Ha megfelelô feltételeket lehet szabni, remélhetôen az ingatlanárak is csökkenni fognak. Szintén idevág, hogy van egy törvénytervezet, amelyben azt kezdeményezi a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium, hogy az építkezések területén ne kelljen hozzáadott értékadót (TVA) fizetni. Nagyon fontos lenne ez, mert így is körülbelül 20%-kal csökkennének az építés költségei.
— Van-e valamilyen összefüggés e lakásügynökség és a fiatal házasok lakásgondjainak megoldására életbe léptetett 1993. évi 19. számú kormányrendelet alapján folyó lakásépítések között?
— Nincsen. Idén az említett kormányrendelet alapján épülô lakásokra 350 milliárd lejt lehet a költségvetésbôl fordítani. Ez a pénz a helyi tanácsokhoz kerül, tovább ôk kezelik az ügyet. Ami a fiatalokat illeti, a lakásügynökséget létrehozó törvényben is benne van, hogy lesz egy alap, amely majd a fiatalok számára kedvezôen hitelez. Példának okáért kisebb elôleggel vagy más kedvezményekkel, de ezt majd a lakásügynökség dönti el. Több lehetôség lesz így lakáshoz jutni, de a kérdésben az a leglényegesebb, hogy szükség van az általános gazdasági helyzet stabilizálására ahhoz, hogy a lakásügynökség kedvezô feltételek között tudjon mûködni.
— Tudott dolog, hogy a múlt rendszerbeli nagyméretû építkezési vállalatok szétbomlottak, a mai piacon több, kisebb méretû cég van jelen. Ki fogja majd a lakásokat építeni?
— Valószínû, hogy e nagy, 300 millió dolláros pályázatot külföldi cég nyeri meg, hiszen a pénzt is hoznia kell. Feltehetôen azonban belföldi alvállalkozókkal fognak dolgozni, munkát adva az említett cégeknek, hasonlóan a most folyamatban levô, tavaly elindított pályázathoz, amely hatvanmillió dollárt irányzott elô szociális lakások építésére.
— Melyik bankkal köt majd szerzôdést a lakásügynökség?
— Több bank is érdeklôdött már ezirányban, a dolgok jelenlegi állása szerint valószínû, hogy a takarékpénztár, a CEC lesz a lakásügynökség partnere.
— Köszönjük a tájékoztatást.
Nem lehet vitáról beszélni a KDNPP és a DP között az államosított házak tekintetében, lévén, hogy a tanácskozások még folynak és a felek még nem helyezkedtek végleges álláspontra e kérdésben — nyilatkozta hétfôi sajtóértekezletén Ion Diaconescu parasztpárti elnök.
Kiemelte, hogy a KDNPP továbbra is az RDK programjában foglalt alapelvek mellett foglal állást, nevezetesen a hajdani tulajdonosok házainak visszaszolgáltatása, valamint a bérlôk társadalomvédelmének biztosítása mellett.
Megítélése szerint a helyzetet elbonyolította az 1996. évi 112-es törvény, amely lehetôvé tette, hogy az állam nagyszámú ilyen épületet eladjon, annak ellenére, hogy egyértelmû volt: a lakásokat igényelni fogják a hajdani tulajdonosok. Véleménye szerint a konvenció programjában foglalt alapelvek érvényre juttatásában a legkevesebb jogtalanságot és feszültséget okozó megoldást kell választani.
Pontosan ismerni kell az 1996. évi 112-es törvény értelmében eladott államosított házak számát, és hogy hányra tartanak igényt ezek közül a hajdani tulajdonosok — mondotta, majd kiemelte: eme adatok függvényében fog a KDNPP álláspontot kialakítani. A parasztpárt célja, hogy biztosítsa a társadalmi békét és igazságszolgáltatást — összegezett a parasztpárti vezetô.
A Román Nemzeti Párt meglepetéssel és aggodalommal vesz tudomást magas rangú román hivatalosságoknak a nemzetközi pénzintézmények ellen elhangzott nyilatkozatairól — hangzik a Viorel Catarama RNP- elnök által aláírt közlemény.
Catarama szerint az új megállapodások huzavonája annak tudható be, hogy a reformprogram nem halad, a tárgyaló csoport pedig képtelen helyesen és pontosan ismertetni a román érdekeket a nemzetközi pénzintézmények keretében. Az RNP határozottan helyteleníti a kormány jelenlegi politikáját, nevezetesen az infláció és a költségvetési deficit alacsony szintjének a fô makrogazdasági mutatók feláldozása árán történô megvalósítását. A mi véleményünk szerint új adó- és költségvetés- felépítési politikát kell folytatni a román tôke feltétlen támogatása, az export és a beruházások serkentése, a munkaerô- foglalkoztatás fellendítése, az adók számottevô mérséklése révén. Ilyképpen el lehet érni az inflációnak és a költségvetési deficitnek azt a szintjét, amely lehetôvé tenné a megállapodások aláírását a nemzetközi pénzintézményekkel — áll a közleményben.
Az évtized legnagyobb árvize pusztított tavaly nyáron megyénkben. Az ok: egy különösen csapadékos esztendô, továbbá a védmûvek és tartozékaik elhanyagolása, az anyagiak hiányában befejezetlenül maradt vagy nagyon lassan haladó kisebb és nagyobb méretû árvízvédelmi fejlesztési munkák. Mindehhez hozzá kell még számítanunk az elôrejelzésekben mutatkozó pontatlanságokat, a helyi önkormányzatok és a lakosság felkészületlenségét, tehetetlenségét, amit csak részben írhatunk a tájékoztatási hiányosságokra. Természetesen az okok között szerepel a természeti erôk kiszámíthatatlansága is, hisz olyan csermelyek, patakok duzzadtak meg és öntöttek ki, amelyek korábban soha nem okoztak árvizet.
A tanulságot drágán fizettük meg, hisz Maros megyében közel 2000 gazdaságot érintett az ár vagy a nagy esôk miatt bekövetkezett földcsuszamlás, 9 hidrotechnikai építmény, 115 közúti híd és átjáró, kórházak, tanintézmények, mûvelôdési házak és egyéb középületek rongálódtak meg, a kár pedig meghaladta a 131,5 milliárd lejt. És ezek a számok nem is tükrözik a természeti katasztrófának az emberek életében okozott kellemetlenségeit, azt a rengeteg munkát, amit a víz okozta károk kiküszöbölésére kellett fordítani.
Úgy tûnik, az idén sem nézünk könnyû napok elébe. A hegyekben hullt 80 centiméteres hónak még el kell olvadnia, s ha a nagy meleg hirtelen köszönt ránk, s a felmelegedést rendkívüli csapadék kíséri, bármikor bekövetkezhet egy újabb katasztrófa. Mi történt megyénkben ennek kiküszöbölésére, hogyan nézünk a várható tavaszi vízhozam-emelkedés elébe, errôl tájékozódtunk az elmúlt napokban megyénk néhány kritikus pontján.
Radnóton már megszokták az árvizet. Ha bôvebb a vízhozam, akkor évente kétszer is kilép a Maros a medrébôl és elönti a város alsó részét. Az elmúlt évben elsôsorban a környékbeli patakok áradtak meg, s így több utca is víz alá került. A vízügyi szakemberek 1996-ban hozzáfogtak egy védôgát felépítéséhez, de mindössze 10 napot dolgoztak. Ugyanakkor több mint két éve elkezdôdött egy fenékküszöb kialakítása és egy híd építése a Maroson, de itt sem haladnak a munkálatokkal. A tavaly 4,5 milliárd lejt utaltak ki erre, ami csak a szükséges állagmegôrzésre volt elég. Radnótot a Maros város felôli oldalán épített mintegy 2,5 km hosszú védôgát mentené meg a sorozatos árvíztôl, de pénzhiány miatt ennek a megvalósítására már nem is mernek gondolni. A költségvetésbôl nem tudnak pénzt fordítani árvízvédelmi munkálatokra, mert túl kevés. Ezzel szemben, az árvízkor bebizonyosodott, hogy hatékony védelmi tervet dolgoztak ki. A város minden gazdasági egysége jármûveket, munkagépeket bocsátott az árvízvédelmi bizottság rendelkezésére, az iskolák, a mûvelôdési otthon és polgármesteri hivatal készen állt az érintettek befogadására, az anyagi javak, bútorok ideiglenes tárolására — mondta Orza Gheorghe, Radnót alpolgármestere.
A Radnót és Dicsôszentmárton közötti utat az áradás okozta földcsuszamlás rongálta meg. Helyenként egy sávot teljesen használhatatlanná tett a domboldalról lezúduló víz. Az országutak igazgatósága megerôsítette ugyan az útburkolatot, azonban aszfaltréteg még nem került az úttestre, erre állítólag az idén kerül sor. Az út görönygyös, de járható, táblák jelzik az útszûkületet, s a kritikus szakaszokat.
Dicsôszentmártont a Kisküküllô áradásától védi ugyan a bözödújfalusi gyûjtôtó és a balavásári ideiglenes tározó, a múlt nyáron azonban a Magyarsáros, Szôkefalva irányából a Küküllôbe ömlô Sós patak árasztotta el az állomás környéki utcákat, s a sós víz tetemes kárt okozott. A katasztrófán nem kell csodálkoznunk, hisz a patak medre feltelt hordalékkal, benôtte a vízinövényzet, s az évekkel ezelôtt elkezdett védvonal kiépítését is régen abbahagyták. Amint a város elöljáróitól megtudtuk, a vízügyi szakemberek a nyár és az ôsz folyamán kitakarították a patak medrét, s befejezték az árvízvédelmi töltés kiépítését, helyreállították a kiszakadt és megnyitott töltésszakaszokat.
Az árvízkárosultak közül sokan cáfolták azt, amit mind a város alpolgármestere, mind a polgármester megerôsített, az elmúlt héten bejártuk a Sós patak mentét. Nos, a munkálatokat valóban elvégezték, de amennyiben nem szakemberként látni lehet, nem mindenütt a legjobb minôségben. A szôkefalviak elpanaszolták, s meggyôzôdtünk mi is: a falu határában még egy kis szakasz lett volna hátra a közeli dombokig, ami azonban kitakarítatlan maradt. Mivel itt nincs medre a pataknak, s a szántóföldekre vezetô mellékúton levô híd el van dugulva, a falu határában, továbbra is a legelôkön folyik a víz, s a letérô ezen szakaszán a traktorok is alig tudnak áthaladni. Nem vagyunk szakemberek, de érthetetlen számunkra, hogy az illetékesek miért nem intézkedtek annak érdekében, hogy a helyszínen dolgozó kotrógép addig, takarítsa ki a patakot, ameddig szükséges.
Az elmúlt nyáron Adámost s a községhez tartozó falvakat sem kímélte az árvíz, közel 600 millió lejes kárt okozott. A faluba vezetô hídról nézve ottjártunkkor magas volt a Kisküküllô vízállása. A verôfényes tavaszi napon Sebes Pál alpolgármestert munkában találtuk. Egy kotrógépet irányított, amely karácsonytól állt munkába, s amikor az idô engedte, a Küküllô szomszédságában levô vízgyûjtô patak medrét takarította ki. A polgármesteri hivatal 65 millió lejt fordított erre a célra, s Sebes Pál jónak minôsíti a vízügyiekkel való együttmûködést. További gondjuk, hogy a vasút mellett kanyarodó töltés az árvízkor egy 20-30 méteres részen elszakadt, emiatt öntötte el a víz Sövényfalvát. Ezt a kiszakadt töltésszakaszt kell minél hamarabb visszaállítani, s ezekben a napokban erre összpontosítanak.
A tapasztaltak birtokában Munteanu Nicolae mérnököt, a Román Vizek ÖV megyei kirendeltségének igazgatóját kerestük fel. A diszpécserszolgálat vezetôje éppen a megnövekedett vízszintekrôl tett jelentést. Késôbb a számítógépen az igazgató is megmutatta, hogy az elôrejelzések csapadékot jósolnak, ami be is következett.
Kérdésünkre, hogy a tavalyi tervekbôl mit valósítottak meg, Munteanu Nicolae elmondta, hogy a Nyárád mentén helyreállították a töltéseket, s most fejezik be az Újfalunál tavaly elkezdett töltésvonalat. Dolgoztak Mezôszabadnál, Ludason és jelen voltak a dicsôszentmártoni munkálatoknál. Mindezt saját erôbôl végezték megközelítôleg 3,5 milliárd lej értékben. Elmaradt viszont a Küküllôszéplak, Küküllôdombó, Adámos, Sövényfalva körzetében 1995-ben megkezdett nagyszabású munka, amire sem tavaly, sem az idén nem hagytak jóvá egy lejt sem. Itt vetettük fel az Adámosnál levô gátszakadást, amire az igazgatótól azt a feleletet kaptuk, hogy az a töltésvonal a helyi polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik, mivel a töltéseket a termôföldek védelme érdekében valamikor a termelôszövetkezet építette.
Aggodalmát fejezte ki, hogy Dicsôszentmártonban tönkrement a borzási híd, s a Sáros patak medre fedetlen. Radnóton a híd elkészültét ígérte az idénre, a védôgátat viszont, ami megmentené a települést az árvíztôl, pénz hiányában nem tudják folytatni. Erre az évre tervezik a holtmarosi híd átadását, a Jód-völgyi, ratosnyai és borzatelepi munkálatok folytatására azonban csak nagyon szerény összegeket fordíthatnak a szükséges 50 milliárd helyett.
Ami a további nagyszabású terveket illeti, PRARE- pénzekbôl, illetve állami támogatással a korábban említett munkálatokénál gyorsabb ütemben ebben az évben megkezdik a jobbágyfalvi gát és tározó kivitelezését, ugyancsak PHARE- támogatással kezdik meg a Komlód felsô folyására tervezett töltés kiépítését (a munkálat elsô szakasza). Ez esetben a dokumentáció elkészült, s a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás elôkészítése van még hátra.
Gátló tényezô — a körbetartozások
Bár az idei költségvetést még nem ismerik, az igazgató nem reménykedik különösebben. A kirendeltség bevételei a vízgazdálkodási díjakból származnak, ezt azonban a körbetartozások miatt nehéz behajtani, s így a vízügy is adós marad szolgáltatóival szemben. A felszerelés, a géppark terén semmi sem váltzott, továbbra is az 1990 elôtti gépekkel dolgoznak, amelyeknek az üzemeltetése, javítása nagyon költséges. A munkát pedig, ami nem lett kevesebb az 1800 személy helyett 1200- nak kell elvégeznie.
Korántsem kecsegtetô kilátásokkal nézünk egy esôs tavasz elébe. Tapasztalataink alapján a helyhatóságok nem állnak, felkészültség dolgában, a helyzet magaslatán, sem a törvény által elôírt eszközök, sem a töltéserôsítô, katasztrófa- elhárítási tervek dolgában. Hatékony árvízvédelemrôl tehát nem beszélhetünk. Lassan, körülményesen javulnak az árvízvédelem körülményei. Sok helyen így az idén is maradnak a reménnyel, hogy az égi és földi "hatalmak" ne zúdítanak a már meglévônél is több bajt mireánk.
A marosvásárhelyiek számára mindig különleges élmény, ha a Duna Televízió vezetôségével, jeles személyiségeivel találkozhatnak. Pénteken a Bernády Házban maratoni Duna-nap volt. Hiszen a fiatalokkal való délelôtti terefere után, melyrôl szombaton már beszámoltunk, délután több mint négy órán át további csoportokkal, nézôkkel szembesültek az adáskészítôk.
Kora délután a Duna Televízió Baráti Kör által meghívott értelmiségiek, vállalkozók találkoztak Sára Sándor elnökkel, Lugossy László, Marosi Barna és Szabó László Zsolt alelnökökkel, valamint a népes küldöttség többi tagjával. A vendégeket Fodor Imre polgármester köszöntötte. A továbbiakban az ott megfogalmazott véleményébôl tallózunk. • Volt, aki úgy vélte, hogy változatosabb, rámenôsebb kellene legyen a Virradóra ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a TV3 Nap-kelte mûsorával. Mások szerint ugyanez magas színvonalú, profi mûsor. • Ne csak az erdélyi nehézségeket, hanem az eredményeket, jó kezdeményezéseket is tükrözzék az adások. •Nem szerencsés dolog az, hogy a Duna TV-ben a leggyakrabban Tôkés László és Markó Béla szerepel, ha Erdélyrôl van szó. Jó lenne, ha más kimagasló értelmiségiek és egyéb kategóriák véleményét is kikérnék. •A magyar kormánynak nincs joga ahhoz, hogy a Duna TV-nek a más tévés társaságokba való beolvasztását tervezze, hiszen az nemcsak az anyaországiaké, hanem az összmagyarságé. •Sok nézô igényelné, hogy a szórakoztató mûfajok, filmvígjátékok gyakrabban szerepeljenek a Duna TV mûsorában. •Jó lenne, ha a késôbbiekben a Duna TV is támogatná egy majdan létrehozandó erdélyi magyar magánegyetem ügyét. • A híradó mûsorok gondosabban válogassanak a romániai események közül, a bemondók pedig helyesen ejtsék ki a román politikusok nevét, és ne cseréljék össze a neveket, vagyis a kép találjon a szóval... •Fôként a fiatal nézôk megnyerése miatt az adásban legyen több tudományos újdonság. •A Duna TV vállalja fel a fiatal határon túli színészek lanszírozását, szerepeltesse ôket, esetleg tévéjátékokban. •Fokozottabb legyen a nyelvi igényesség. • Az esti, szélesebb körû közönségtalálkozón a hozzászólók szintén változatos kérésekkel, javaslatokkal "bombázták" a Duna TV vezetôségét, munkatársait. Felmerült az az igény, hogy a vezetôségnek legyen hosszabb távú elképzelése arról, hogy miként támogatja a csángómagyarok ügyét. •A szórványban élô magyar fiatalok számára rendszeresen találkozókat kellene szervezni. •Több történelmi jellegû adás legyen, és ezek egy reális, józan nemzettudat kiépítésének alapjául szolgáljanak. •A bemondók, riporterek kerüljék az idegen szavakat, beszéljenek természetesen, mellôzzék a "média- mûnyelvet". • Kell a humor! •A Duna TV hasznosítsa a bukaresti magyar nyelvû interjú- és dokumentumfilm- archívumot. •A vezetôség tartsa a kapcsolatot az egyre izmosodó erdélyi magyar szellemi mûhelyekkel: a közgazdászok, orvosok, mérnökök és más értelmiségi kategóriák szervezeteivel.
Sára Sándor elnök és munkatársai fôként a véleményeket meghallgatni, összegyûjteni indultak erdélyi körútra. De azért a kérdésekre adott válaszokból néhány friss információt is megtudhattunk. Persze szó volt arról, hogy "szegény az eklézsia". Ezért kevés a színházi közvetítés, és az idén mindössze egyetlen tévéjátékot készít a Duna TV. Mûsorok tûnnek el, újak jelennek meg, aminek oka részben a pénzszûke, részben az, hogy kifulladnak a mûsorok. Így például a Kapcsok helyett ezután heti rendszerességgel a Forrásvidék jelentkezik, a Harmónia pedig beolvad a Virradóra mûsorba, ahol naponta lesz negyedórás egészségvédô rovat. Néhány hónap múlva teljesen átalakul a híradó, mely — ígérik — pergôbb, mozgalmasabb lesz.
A vendéglátók, a Duna Televízió Baráti Kör nevében Bulyovszky Lóránd köszönte meg a Duna TV népes gárdájának marosvásárhelyi jelenlétét, mondván, hogy ez a tévétársaság az egyetlen, amely eljött hozzánk, hogy a nézôk véleményét meghallgassa, hogy igényeink szerint állítsa össze mûsorát, vagy legalábbis figyelembe vegye a nézôk szempontjait.
Vasile miniszterelnök e héten találkozik a koalíciós vezetôkkel, hogy eldöntsék, melyek azok a törvények, amelyekért felelôsséget vállal a parlament elôtt. A felelôsségvállalás kevés projektet ölelhet fel, s nem hoz törvényt. Eldöntjük, melyek lesznek azok; vagy a tulajdonra vonatkozó törvények, vagy az új privatizációs törvény — nyilatkozta hétfôn a miniszterelnök.
Mint elmondotta, Radu Sârbu nemrég kijelentette, hogy a privatizációs törvényt március 15-ig elô kellene terjeszteni reformgyorsító törvénycsomagként, valószínûleg sürgôsségi rendelet formájában. Ez összekapcsolná a tulajdonnak szentelt törvényt, a privatizációs törvényt és a köztisztviselôk jogállását. Tartalmazhatná továbbá a csôdeljárás törvényének módosítását, a kisebbségi részvényes törvényét, az adókedvezmények visszaállítását célzó törvényt, valamint a miniszteri felelôsség törvényét.
Az elsô privatizációs törvényt a Ciorbea- kormány terjesztette elô két évvel ezelôtt és vállalt érte felelôsséget a parlament elôtt, de az üzleti körök módosítást kértek a privatizációs folyamat felpörgetése végén. Egyúttal vannak olyan hangok is, amelyek stabil törvényes keretet kérnek a végrehajtástól, ami ösztönzôleg hatna a romániai beruházásokra.
Sajátos demokráciánk kilenc évi átmeneti szakaszában, a "fanyelv felfrissítése" végett, köznyelvünkben használatos szavak közepette az aggodalom (románul îngrijorare) kifejezés igen gyakorivá, mondhatni elcsépeltté vált, és egyesek, hogy minél nagyobb nyomatékot adjanak mondanivalójuknak, nagy elôszeretettel használják. E szó pontos értelmezése végett fellapoztam az Akadémiai Kiadó által szerkesztett magyar értelmezô kéziszótárt és annak kilencedik oldalán a következô magyarázatot találtam: aggodalom, valami rossztól, valami bajnak a bekövetkezésétôl való szorongó félelem.
Miután számos, aggodalomra való okunk van, kíváncsi voltam, hogy mit tekintenek a "legnagyobb baj bekövetkeztetésétôl való szorongó félelemnek", s így egyes személyek/személyiségek különbözô alkalmakkor, szóban vagy írásban kinyilvánított aggódásaiban "kurkásztam".
Ion Iliescu: aggodalmunkat fejezzük ki az RMDSZ egy önálló magyar nyelvû egyetem létrehozásáért folytatott követelése miatt, mert ez nem egyéb, mint szeparatizmus, ami a marosvásárhelyi etnikai konfliktusokhoz is vezetett;
Adrian Nastase: magyar egyetem felállítása Romániában nemcsak idôszerûtlen, de törvénytelen is, s ami a legsúlyosabb, aggodalmat kelt az erdélyi románság körében, ugyanis sérti nemzeti öntudatát;
C. V. Tudor: aggodalomra ad okot az RMDSZ revizionista jellegû autonómiát célzó programja, ami végsô soron az ország integritása és szuverenitása ellen irányul, ezért a Soros által pénzelt terrorista szervezetet fel kell számolni és vezetôit bezárni;
Ioan Gavra: az RMDSZ a magyar revizionizmus szócsöve és ezért aggodalmunkat fokozza az a tény, hogy magyar nyelvû feliratokat akarnak elhelyezni az ôsi román földön, ami az erdélyi románság elmagyarosítását célozza;
Hajdú Gyôzô: a magyarság olyan szervezetbe kell tömörüljön, amely felvállalja sorsát. Aggodalmam megalapozott, amikor azt állítom, hogy egy kintrôl irányított RMDSZ-ben ezt nem találja meg;
Gh. Dumitrascu: a "Petôfi—Schiller egyetem létrehozása a román nép érdekei ellen irányul és aggodalomra ad okot, mert magában hordja a területi autonómia csíráját, ami végsô fokon hazánk területi épségét veszélyezteti;
Gh. Funar: a házasulandók a házasságkötéskor (magyarul) kimondott igen-je súlyosan sérti az ország törvényeit, ugyanis a hivatalos nyelv a román és ez aggodalomra ad okot, mert az ország biztonságát veszélyezteti;
Rodica Stanoiu: a jelenlegi hatalom kisebbségi politikája aggodalommal tölt el, ugyanis enged a koalícióban lévô RMDSZ veszélyeket rejtô követeléseinek;
Fazakas János: aggódom a romániai magyarságért, mert nem tudott egy tradíciós (!?) egységbe tömörülni, ezért az RMDSZ meg kell gondolja, milyen irányba vezeti tagságát;
Petre Turlea: ami Hargita és Kovászna megyében történik a románokkal, egyenlô a nemzeti identitás elvesztésével, ezért aggodalmunk indokolt, hiszen tudjuk, mit jelent, amikor iskola és templom hiányában nem tudnak román nyelven tanulni és misét hallgatni;
Péter Ferenc: engem zavar az a magatartás, hogy bármi áron egységesnek kell maradnunk az RMDSZ-ben. Aggódom a magyar nép sorsáért;
Valeriu Tabara: a csernátoni fórumon elhangzott követelések veszélyesek és aggodalomra adnak okot, ha arra gondolok, hogy miután Magyarország NATO-tagállam lesz, egy itteni esetleges Koszovó esetén vajon kinek adnak igazat?;
Doru Suciu: Kincses Elôd a Maros megyei RMDSZ elnökévé választása nagy veszélyt jelent, és aggodalmunkat növeli az a tény, hogy ô a Tôkés László radikális vonalát követi;
Kolozsvári Zoltán: Valóban aggódom és aggódunk — meggyôzôdésem, az erdélyi magyarság jelentôs többségével együtt. A Tôkés László köré csoportosult "radikálisok" egyre hangosabban, egyre türelmetlenebbül olyan irányt próbálnak ráerôszakolni az RMDSZ-re, amely óhatatlanul a valós veszély felé sodor;
Gh. Pruteanu: miután a Zsil völgyét román törvényeket nem tisztelô úgynevezett autonóm területté próbálta nyilvánítani M. Cozma, aggodalmas az a tény, hogy Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ radikális képviselôi és olyanok miatt, mint Frunda, aki szerintem galád (perfid) ember, már megvalósítás elôtt áll, és ezért jobban oda kell figyelnünk, hogy mi történik körülöttünk.
Mivel, ezek szerint nagyobb bajok bekövetkezésétôl való szorongó félelemre nincs okunk, a fentiekért aggódásaim nincsenek, ugyanis ezek annak a forgatókönyvnek részét képezik, amellyel egyének, csoportok és pártok politikai (választási) tôkét próbálnak kovácsolni. Ellenben aggódom, hogy kik és miért aggódnak! S ha arra gondolok, hogy hol voltak ezek és miért nem aggódtak 1989 elôtt (pedig lett volna miért), vagy éppenséggel miért nem aggódnak ma a számtalan olyan valós ok miatt, amelyek teljes erkölcsi, politikai és szociál-gazdasági csôd veszélyével fenyegetik országunkat, aggodalmamat reálisnak és megalapozottnak tartom. Továbbá aggódom azon aggódók miatt, akik a "radikálisnak" címkézett RMDSZ-tagokat, mumusként, valamilyen "veszélyes kommandósoknak" állítják be, holott "radikális az, aki gyökeres megoldásra törekvô, illetve alapos, mélyreható változás híve" (Magyar értelmezô kéziszótár, 1137. oldal) és kérdezem: hát nem ezt akarjuk és nem ezért folyt vér 1989 decemberében?
Március idusán ünnepeljük az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 151. évfordulóját.
1848. március tizenötödike a magyar nemzet történetében a szabadság, egyenlôség, testvériség jegyében meghirdetett nemzeti értékekhez való ragaszkodást, a polgári fejlôdést jelentô reformot és az ezért vívott hôsies harcot jelképezi.
A nemes célok és eszmék érvényesítéséért elindított forradalom máig érvényes tanulságai a romániai magyarságot nemzeti értékeinek vállalására, ápolására és gazdagítására ösztönzik. Nemzeti közösségünk a szülôföldön való megmaradás és boldogulás reményében kinyilvánítja elkötelezettségét, hogy a demokratikus értékek felvállalásában és érvényesítésében partnere akar lenni a többségi nemzet hasonló értékekért tenni akaró politikai pártjainak, civil szervezeteinek, az európai felzárkózás politikai, gazdasági és társadalmi követelményeinek teljesítése érdekében. A többségi román nemzettel, a többi nemzeti kisebbséggel együtt kívánunk hozzájárulni a demokratikus jogállam megszilárdításához, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat felgyorsításához, amely egyként szolgálja az ország valamennyi állampolgárának boldogulását.
Felkérjük RMDSZ-szervezeteinket, a civil társadalmi egyesületeket, egész közösségünket, hogy nemzeti ünnepünkön hagyományainkhoz híven, méltósággal ünnepeljenek.
A központi rendezvényekre az idén Marosvásárhelyen kerül sor, a Székely Vértanúk Emlékmûvénél.
Takács Csaba ügyvezetô elnök
Dicsôszentmártonban március 13-án délután 4 órakor a municípiumi mûvelôdési ház nagytermében a küküllôdombói fúvószenekart Székely András vezényli, az elméleti líceum szavalói a szabadságharc ihlette verseket mondanak Szlovácsek Ida összeállításában. Ez alkalommal a sepsiszentgyörgyi Háromszék népi együttes az Égbenyúló fa címû táncjátékával vendégszerepel. A Dicsôszentmártonhoz közeli Abosfalván március 14-én délután 2 órai kezdettel a küküllôdombói fúvósok és magyarsárosi dalárda — Iszlay József vezényletével — tiszteleg, ugyanott mondanak verseket a désfalvi és mikefalvi fiatalok.
Marosludason március 13-án 11 órai kezdettel tartanak megemlékezést a városi mûvelôdési házban. Az ünnepség vendége lesz Kincses Elôd, Entz Géza, a magyarországi Pro Professione Alapítvány elnöke, Kelemen Atilla és Kerekes Károly parlamenti képviselôk.
Március 14-én a Nyárádszeredával szomszédos Andrásfalván tartanak ünnepi megemlékezéseket. Délután 2 órakor megkoszorúzzák Deák Farkas sírját, a koszorúzást istentisztelet követi a református templomban, a mûvelôdési házban helyi mûkedvelôk szerepelnek. Március 15-én délután 3 órai kezdettel Nyárádszereda fôterén, Bocskai fejedelem szobra elôtt RMDSZ tisztségviselôk tartanak ünnepi szónoklatokat, a református templom ökumenikus istentisztelet színhelye lesz, majd este az ünnepi rendezvények sorrendjében elôadás következik Magyar ének címmel, fellépnek a székelyudvarhelyi tanítóképzôs növendékek.
Szovátán Petôfi mellszobrát koszorúzzák meg március 15-én, majd a szabdságharcosok kopjafáját. A Munkásklubban a Bernády Egylet tagjai lépnek fel: kóruszene, szavalatok, küküllô- és nyárádmenti táncok. Ez alkalommal látja a fürdôváros vendégül a magyarországi testvérváros, Szikszó önkormányzati küldöttségét.
Március 5-iki lapszámunkban hírt adtunk arról a döntésrôl, amelyet az Egészségügyi Minisztérium és az Orvosok Kollégiuma hozott, miszerint az orvosi rendelôket bérbe adják. A feltételeket tartalmazó iratcsomag csak március 2-án érkezett meg a közegészségügyi igazgatóságokhoz, amelyek hatáskörébe kerül a bérbeadások lebonyolítása. A bérbeadások feltételeit részletesen ismertettük.
Tegnap a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság sajtóértekezletet hívott össze, hogy dr. Panturu Ileana igazgatónô ismertesse annak a körlevélnek a tartalmát, amelyet a Romániai Orvosok Kollégiuma küldött ki a megyei tanácsokhoz annak érdekében, hogy az orvosi rendelôk bérbeadásához szükséges részleteket tisztázzák.
A tavalyi 124-es sürgôsségi rendelet értelmében az egészségügyi rendelôk egyéni orvosi rendelôkként, orvos csoportok, vagy egészségügyi társaságok által mûködtetett rendelôkként fognak mûködni. A legfontosabb az, hogy a rendelôk mûködéséhez kötelezô a Romániai Orvosok Kollégiumának véleményezése.
A véleményezéshez benyújtott iratoknak a következôket kell tartalmazniuk: l. típuskérvény; 2. a szakmájában véglegesített orvos vagy orvosok szabad gyakorlást igazoló engedélyének másolata; 3. csoportosulási, társulási vagy társasági szerzôdés minden társult orvos részérôl, valamint egy megbízott orvos megnevezése, aki a bejegyzési formaságokat intézi. Az iratok benyújtásakor 20 dollárnak megfelelô pénzösszeget is letétbe kell helyezni.
A közegészségügyi igazgatóság igazgatónôje szerint a megyében most folyik a rendelôk feltérképezése, s mivel a bérbeadás metodológiája nagyon megkésett, maga a privatizáció is késni fog. Egy folyamatnak vagyunk a részesei — mondotta az igazgatónô —, amelynek részletkérdései még hiányoznak. A fontos, hogy az orvosok március 31-ig a kéréseket nyújtsák be.
A menedzserek is elégedetlenek
A politikai osztály tönkre kívánja tenni az üzleti köröket, hogy a politikai hatalmon túlmenôen szert tegyen a gazdaságira is — nyilatkozta a Rompresnek Dan Voiculescu, a romániai üzletemberek szervezetének elnöke. A szövetség úgy véli, hogy a politkusok, kormányzási és törvényhozási aktusok révén, le akarják rombolni a román tôkések nyolc esztendôvel ezelôtt megkezdett munkáját — fejtette ki Voiculescu a szövetség pénteki sajtóértekezletén, példaként az NLP-t említette, amely programja által azt bizonyítja, hogy Romániában nincs szükség hazai tôkére.
A szövetség forgatókönyve szerint a dolog úgy nézne ki, hogy a politikusok tôkére tettek szert a kulcsfontosságú minisztériumokban betöltött tisztségek révén, azt most konzerválják, de piacra dobják, mihelyt a jelenlegi üzletembereket csôdbe taszítják ama kedvezôtlen gazdasági légkör segítségével, amit meghonosítottak.
Arra a kérdésre, mivel magyarázza, hogy politikusok és üzletemberek szembe kerültek egymással, Voiculescu megerôsítette: más magyarázat nem lehet, mint hogy a politikusok maguk akarják elfoglalni az üzletemberek helyét. A szövetségbe tömörült üzletemberek joggal hiszik, hogy politikai összeesküvés folyik ellenük. Ôk nem óhajtanak politikusok lenni, mindössze annyit akarnak, hogy nyugodtan folytathassák azt, amit 8 évvel korábban elkezdtek — összegezte Voiculescu.
A romániai üzletemberek szövetsége 43 tagot számlál, cégtulajdonost és menedzsert. E cégek évi forgalma meghaladja az egymilliárd dollárt és mintegy 250 ezer embert foglalkoztatnak.
A vásárhelyi technikai könyvtár elôcsarnokában megnyíló kamarakiállítás egy tradíció folytatása. Hosszú éveken keresztül a marosvásárhelyi Fotóklub tagjai itt állították ki képeiket, elsôsorban azért, mert mindkét részrôl igény volt erre. A sorozatot az a tény szakította meg, hogy a klub tagjainak évtizedes álma valósult meg, saját fotógalériájuk lett. Ennek dacára megvan a lehetôsége annak a szerencsés pillanatnak, hogy városunkban egyidôben négy fotókiállítás is a közönség rendelkezésére álljon, a Bolyai utcai Gauss könyesvüzletben, a Santa Pro Sanitas orvosi rendelôben és a Romániai Magyar Szó fiókszerkesztôsége után itt is.
A kiállítás tematikáját az idô határozta meg. Úgy látszik, végérvényesen itt a tavasz, a természet újraébredése, a fertilitás kezdete, a fiatalság, üdesség szimbóluma nem lehet más, csak a nô.
Az ember mindenkor, mindenhol az örömöt, a kellemes érzelmeket keresi. Ha évezredek óta nem így tenne, talán már régen kihalt volna. Érthetô, hogy felnôttként nem akarunk belenyugodni kisgyermekkorunk korlátlan örömének elvesztésébe.
Szellemünknek ebben a leírhatatlanul szép fejlôdési folyamatában, ösztön-örömnek humán-örömmé válásában született az egyik legnagyszerûbb varázslat: mûvészetet teremtett az ember. Így hozta létre a fotografikus megjelenítés mûvészetét is. A meztelenség különös helyet foglal el az ember életében, a fotómûvészet történetében. Ábrázolása akkor válik mûvészi értékûvé, ha túlmutat önmagán, ha olyat jelképez, olyan esztétikai ideált képez, melynek — ha még oly kis mértékben is — egyetemes érvényû tartalma, társadalmi és egyéni fontossága van. Az esztétikai ideálok egyike a szép emberi test, a mûvészien ábrázolt meztelenség. Nyolc ilyen témájú kép látható ma itt a falakon, még ha nem is mindegyik felel meg a fent említett követelményeknek.
A portréfényképezés hosszú fejlôdésen keresztül jutott mai színvonalára. Bátran állíthatjuk, hogy az ember megörökítése volt az a társadalmi igény, mely ezt a találmányt létrehozta és továbbfejlesztette. A portréfényképezés fô erôssége a belsô kapcsolatteremtés és a helyes expozíció — a legjobb pillanat megragadása kell hogy legyen. A fotóesztétika világszerte elfogadott álláspontja az, hogy az egészalakos, az ülô személykép éppúgy portré, mint a csoportkép vagy a gyermekfotó. Ahol az ember, a személyiség megörökítése a cél, az mind portré.
A kiállító fotográfusok 11 nôi portréval álltak a közönség elé, amibôl a legtöbb fiatal, szép és üde, s csak három idôs hölgy néz le reánk a falakról. De érdemes megjegyezni, mit ír a múlt századi Walt Whitman észak-amerikai költô a szép asszonyokról:
Asszonyok ülnek vagy mennek — egyikôjük
szépek a fiatalok! de az öregek még szebbek!
A közönség mindig talál a kiállított képek között legalább egyet, amelyet befogad, mely mûvészi élményben részesíti, mely pillanatnyi érzelemvilágával azonos hullámhosszon pendül, így mindig akad legalább egy nézô, aki az elmenetelkor elmondhatja: megérte megnézni ôket!
*Részletek a március 4-iki megnyitón elhangzott szövegbôl
Komán János cimborasága a verssel nem újkeletû, az 1944-ben Marosugrán született költô lírai megnyilvánulásait azonban szigorúan korlátozta az 1989 elôtti "irodalompolitika". Komán János elkötelezettsége népe, nemzete mellett csaknem minden szövegébôl kisüt, akár a szûkebb szülôföldrôl szól ("Ugrán most olyan forrók a szelek..."), akár értelmiségi elhivatottságáról vall a lantos elôdökre emlékezvén ("és ez a föld azé, aki itt lakik — Tinódi Lantos Sebestyén); deklarált népisége azonban néha már bántó, és óhatatlanul közhelybe fúl (A székely kapu látható ének, / szemnek is dalolgató muzsika, / amit úgy tanítgatnak a vének, / hogy tudja Erdély valahány fia.")
Sokkal rokonsznvesebb a tanár-költô ritkás szövetû lírai attitûdje, ennek sajgó, kései sirató-szerû felvillanásai. A kötetet mégis alig menti meg valami a közhely- vigyázállástól: "Annyi a megsértett ember, / ki önkéntesen is sajog, / annyira, hogy nélküle már / mi nem is vagyunk magyarok." Mi tagadás, ez napilap- rigmus, nem líra. A gyakori képzavarokról nem is beszélve.
A reménnyel "cimboráló" Komán János késôn érô költô; ha még érik; és ha az. Kötetének verseit válogatta Izsák József irodalomkritikus és Backné Kramm Andrea tanárnô. Kiadja a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Csíkszeredában, 1999-ben. És mert "Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát is, az egyes fejezeteket illetôen is" — egyébként fejezeteket nem találtunk a kötetben —, kénytelenek vagyunk eltekinteni a számunkra egyetlen rokonszenves vers, a kötetzáró Emlékezés Bözödi Györgyre címû szöveg újraközlésétôl. Két sorát mégis idézni merészeljük, mintegy a szerzôre is vonatkoztatva: "a fény árnyat vet mosolyára, / várom, hogy kinôjön a szárnya"...
Az újságírás iránt érdeklôdô, az életjelenségeket riporteri módon és eszközökkel megközelítô tehetséges fiatal tollforgatók számára indít riportpályázatot a Népújság Alapítvány kuratóriuma. A pályázatra 30 éves életkorig bárki benevezhet egy vagy több riporttal, melyek nem haladhatják meg a 90 gépelt sornyi (60 jel) terjedelmet. Tematikai megkötések nincsenek, a mûfaji sajátosságokat tiszteletben kell tartani.
A pályamunkákat 1999. szeptember 30-ig folyamatosan be lehet küldeni a Népújság szerkesztôsége címére: 4300 Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám.
A szakemberekbôl álló zsûri a beküldési határidô lezárulta után dönt, az eredményhirdetésre novemberben kerül sor. A szerkesztôség közben megjelenteti és cikkdíjjal honorálja a közlésre érdemes írásokat.
Három díj jutalmazza a legjobb riportok szerzôit:
A jelentkezôk közöljék nevüket és lakcímüket, esetleg telefonszámukat. A borítékra írják rá: Riportpályázat.
Édesanyákat, nagymamákat, tanító- és tanárnôket köszöntött a marosvásárhelyi Gyermekek Palotája közel 100 tanulója. A nôk nemzetközi Napja alkalmából sorra kerülô rendezvénynek szombaton a megyeközponti Építészeti Szakközépiskola díszterme adott otthont.
Az elôadás mindvégig a tavasz, az új, a szép hangulatát idézte. Versek, rövid jelenetek hangzottak el, majd a balett- és moderntánc-körök tanulói kápráztatták el mozgásukkal a nézôket. Nagy sikert arattak a ruhatervezô kör tagjai által készített és bemutatott kreációk is. Egy szó mint száz, kellemes volt a hangulat.
Baróthi Ádám szobrászmûvész 1945-ben Marosvásárhelyen született, de sok évtizede Szászrégenben él és alkot. A kisváros talán legmarkánsabb képzômûvésze. Évekkel ezelôtt néhány társával létrehozta az Átrium kisgalériát, mely a központ érdekes színfoltja. Létezik-e még a galéria, kérdeztük a mûvészt.
— Az Átrium ma egy "haldokló csoda", mert a bérilletményt nem vagyunk képesek kifizetni, s ezért a helyiség felét kiadtuk kereskedôknek. Nem illusztris látvány, ami ott van. Viszont a polgármesteri épületben levô virágüzletben egy öt évre megkötött szerzôdés alapján mûalkotásokat árusítunk. Ennek fejében a hivatal tanácstermében munkákat helyeztünk el, nem adományként, hanem kölcsön adtuk ezeket. Ha pedig külföldi delegációk jönnek hozzánk, akkor a vendégek számára ajándéktárgyakat szállítunk. Ha régeni delegáció megy a határon túlra, szintén ellátjuk kis ajándéktárgyakkal. Egy ilyen kisvárosban mûalkotásra kevés a pénz. A galériában továbbra is kiállításokat szervezünk fiatal képzômûvészeknek.
— Mivel foglalkozik jelenleg a szobrász Baróthi Ádám?
— Nemrég a régeni RMDSZ egy csomagtervet nyújtott be az önkormányzathoz, és azért, hogy e tervbôl valóság legyen, keményen megküzdöttünk a tanácsban. Négy személyiségnek a dombormûves, kétnyelvû feliratos bronzportréját helyezzük el a város különbözô pontjain, épületein. Az ôsszel a mûvészeti iskola falára Rudolf Wagner de Regeny zeneszerzô tiszteletére kétnyelvû (román, magyar) emléktáblát függesztettünk. Következik az, hogy Dsida Jenônek állítunk emléket, aki hajdanán, két éven keresztül Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Melléje kerül ugyancsak az abafáji kastélyra Gyulai Pál emléktáblája, aki az 1500-as esztendôkben élt, Pádovában végzett orvos, fejedelmi diplomata, krónikás, humanista költô volt. Szolgálatai fejében kapta Abafáján a Gyulai- birtokot, ahol nemesi kúriát épített magának. A falu ma is úgy emlegeti a kastély körüli kert egy részét, hogy Gyulai-kert. Az ifjúsági házra pedig Kemény János báró bronzportréját helyezzük el, mert 1926-ban abban az épületben jelentette be a nagyközönség elôtt, hogy az erdélyi íróknak egyesületet létesít Helikon néven. A munkák tervezését, kivitelezését ingyen vállaltam el, a bronzöntést az RMDSZ, a régeni magyar tisztségviselôk állják... Ezenkívül emlékplaketteket készítettem a régeni református templomra, és a tavaly a tanítóképzô falára is emlékplakett került, azt is jómagam készítettem. De hát sok minden egyébbel is foglalkoztam. A katolikus templom udvarán van az az 1848-as emlékmû, mely igaz, gyorstalpalással készült, amikor a tavaly itt járt a magyarországi forradalmi lovas emléktúra. A helyi tanácson még nem tudtuk keresztülvinni a Petôfi-szobor ügyét, de nem adjuk fel... Egyébként hadd mondjam el, hogy hamarosan létrehozzuk a szászrégeni képzômûvészek múzeumát. Nagy csaták árán kaptunk egy fôtéri helyiséget, és következik ennek tatarozása. Harminc év alatt vagy negyven képzômûvészt neveltem ki ebbôl a "faluból"... Az innen elszármazott mûvészekhez kérést juttattam el, hogy küldjenek munkákat a leendô múzeum számára, mely késôbb remélhetôleg bôvülni fog.
Laczkó Angi Sándor évek óta szélmalomharcot folytat egy szászrégeni belügyi alkalmazottal. A Kórház utcában lakik, a 12. szám alatt, saját házában. Portájának van egy elülsô, keskeny, gyalogosoknak való bejárata, és egy hátsó, szélesebb kapuja, amelyen át a nagy, teherszállító jármûvek is bejárhatnának... Viszont sok évvel ezelôtt e nagykapu elé garázst építtetett egy régeni belügyi alkalmazott, Valean Valentin. Laczkó bácsi gazdaember. Termôföldje van, s a terményt be kellene hordja udvarára. Ennek akadálya az a bizonyos garázs. A rendôr elôbb egy pincét létesített a szóban forgó területen, majd föléje garázs épített. A terület régebben szintén a Laczkó bácsié volt, de 4,5 árat elvettek tôle akkor, amikor tömbházak épültek. Tehát közterületen építkezett a rend ôre. Csakhogy más jogába belegázolt.
1991-tôl pereskedik Laczkó bácsi. Az elsô pert megnyerte. A jogerôs, fellebbezhetetlen végzés úgy szólt, hogy a rendôr le kell hogy bontsa a garázst, vagy a felperes az alperes költségén lebonthatja az épületet.
Azóta még egy per lezajlott, a jogerôs végzés ugyanaz lett: a garázst le kell bontani. Viszont évek óta senki egyetlen lépést sem tesz annak érdekében, hogy a Laczkó-porta körül a törvényes rend helyreálljon.
Felszámolták a közönségszolgálati irodát
Szászrégenben, a polgármesteri hivatalban megszûnt az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartásra, panaszaik meghallgatására létrehozott közönségszolgálati iroda. Ez azért feltûnô, mert mostanság megnôtt az úgynevezett PR (public relation) tevékenység ázsiója.
Az ügyben a legérintettebb Adriana Stef asszony, agrármérnök, aki az irodát vezette. Ô elmondta, hogy 1997-ben éppen a régeni önkormányzat részérôl Bukarestben egyhetes PR-kiképzésen vett részt. Az ügyosztályon, az utóbbi idôben rajta kívül már négyen dolgoztak.
— Szerintem az nem tetszett a polgármester úrnak, hogy kezdtünk külön életet élni — állítja Stef asszony. — Mi magunk sajtókonferenciákat, különbözô ünnepek alkalmával rendezvényeket szerveztünk a régenieknek; kivettük részünket a vásárok szervezésébôl; az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hozzánk jöjjenek panaszaikkal. Vagyis tettük a dolgunkat. Úgy vélem, hogy jó adag féltékenység volt abban a gesztusban a vezetôség részérôl, hogy felszámolta az irodánkat. Mindenképpen megpróbáltunk egy új felfogást bevinni munkánkba. Tapasztalatcserére mentem Marosvásárhelyre Valentina Lucian asszonyhoz, hogy mi is a megyeszékhelyihez hasonló információs központot létesítsünk, és általában haladjunk a korral. Volt is már szó róla, hogy a hivatal épületének egyik utcára nyíló helyiségében, ahol most gyógyszertár mûködik, megnyitunk egy ilyen irodát, ahol még közvetlenebbül tarthatjuk a kapcsolatot a lakossággal. Szerettem volna sajtófigyelô szolgálatot létesíteni, hogy nyomon követhessük: mit írnak Szászrégenrôl az újságok, mit mondanak a rádió- és tévéállomások. Egy darabig a külkapcsolatokkal is mi foglalkoztunk, hiszen én két idegen nyelvet is jól beszélek... De aztán lassan háttérbe szorítottak minket. A külkapcsolatokkal már nem foglalkozhattunk. Amikor nemrég a helyi tanács elé terjesztette a polgármester a hivatal személyzeti felépítésének tervét, akkor abban már nem volt benne a mi ügyosztályunk. A tanácsosok közül 15 szó nélkül megszavazta az új felállítást, hatan tartózkodtak. Meg kell mondanom, hogy ezek közül négy az RMDSZ-t képviseli a tanácsban. Mikor megkérdeztem a polgármestert, hogy miért szüntette meg irodánkat, azt mondta: azért, mert Tordán sincs ilyen szolgálat...
Szászrégen polgármestere, Marian Traian, kérdésünkre, hogy miért számolták fel a közönségszolgálati irodát, így válaszolt:
— Elemeztük a helyzetet, és megállapítottuk, hogy ez az iroda nem érte el a kitûzött célt. Ilyesmire szerintünk a nagy városokban van szükség, ahol a hivatalokban nagy a forgalom, ahol az emberek nem ismerik egymást. De itt, ahol nagyon pontosan tudjuk, melyek a fô problémák: a földügy, a szociális, megélhetési gondok, a városfejlesztési kérdések — nincs értelme egy ilyen iroda fenntartásának. Ha meg kell oldani egy ügyet, akkor a kapcsolattartási iroda munkatársa mellett mindig hívatnom kellett az illetô más szakosztály emberét is, hogy valami elôremozduljon. A városi vezetôség arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség erre az irodára. Szerintem így eredményesebben dolgozunk. A polgármesteri hivatal az emberek szolgálatában áll, akik várnak tôlünk valamit. Korrekteknek kell lennünk velük szemben, nemcsak szóban, hanem tettekkel is. Ezek az emberek engem választottak vezetôjüknek, nem másokat, s én azzal tartozom nekik, hogy tiszteletben tartsam óhajaikat. Mások nem választott személyek. Most már elég jó fizetést kapnak, és rám kell hallgassanak. Lényegében egyes tevékenységek megduplázódtak, aminek nem volt értelme. Munkatársaimtól soha nem kértem olyasmit, ami az egyéni érdekemet szolgálja. Minden az emberek érdekében történik. Az iroda feloszlatását a tanács jóváhagyta. Az alpolgármesterrel is egyetértünk ebben a kérdésben.
Nagy András RMDSZ-es alpolgármester úgy véli: "A közönségszolgálati irodának abban a formában, ahogy létezett, valóban nem sok értelme volt. Viszont azt kellett volna tennünk, hogy ne számoljuk fel, hanem alakítsuk át korszerû információs központtá. Ehhez viszont nincs meg a gépi felszereltségünk. Nálunk a polgármester és jómagam mindig a panaszosok rendelkezésére állunk, ha kell, hozzánk bármikor bejöhetnek. Azok az emberek, akik abban az irodában dolgoztak, a felkészültségüknek megfelelô helyre, a mezôgazdasági, népjóléti, a jogi, az építkezési ügyosztályra kerültek. Szerintem ott hasznosabbak lesznek."
Adriana Stef továbbra is meg van gyôzôdve róla, hogy a jelen körülmények között közönségszolgálati iroda nélkül nem lehet korszerû helyhatóságról beszélni. Lényegében csak egy alaposabb közvélemény- kutatás alapján állapíthatnánk meg, hogy eredményes volt-e az iroda, vagy sem. Mindenesetre a világon egyre gyakoribbak az ilyen jellegû csoportok. Ha ezek jól végzik munkájukat, akkor csakis a köz hasznára válnak. Úgy tûnik: Szászrégenben inkább személyi ellentétrôl, félreértésekrôl van szó, és nem arról, hogy valaki úgy véli: nincs szükség a lakossággal való közvetlen kapcsolattartásra.
Március 15. tiszteletére Szászrégenben március 12-én a helyi mûvelôdési ház kistermében a 3-as számú általános iskola tart elôadást. Március 14-én, vasárnap az egyházak emlékeznek meg az 1848-as szabadságharc évfordulójáról. Minden templomban mûsoros program lesz.
A Kôrösi Csoma Sándor Múzeum azon felhívására, hogy ki-ki lehetôsége szerint támogassa a múzeum ügyét, a régeni RMDSZ százezer lejes téglajegyet vásárolt. Ugyanakkor Földváron emlékmû készül a gyûjtôtábor áldozatainak emlékére. Erre a célra az RMDSZ kétszázezer lejt, a régeni római katolikus egyház 176 ezer lejt, a radnótfáji egyház 160 ezer lejt, az abafáji egyház 120 ezer lejt gyûjtött össze. Az adományt eljuttatják a földvári egyháznak.
A múlt héten újra megjelent az ASTRE címû többnyelvû régeni hetilap. Bár a tavaly is láthattuk, olvashattuk egy-egy számát, az új lapon újra az 1-es szám szerepel. Igaz, e lapszám abban különbözik az eddigi néhánytól, hogy míg azok háromnyelvûek voltak, addig ez már négy nyelven: románul, magyarul, németül és cigányul közöl írásokat. Sajnos a magyar nyelvû oldal tele van helyesírási és nyomdahibával...
A szászrégeni rendôrség adatai szerint, míg a tavaly 839 bûnesetet vizsgáltak ki, 1999. január elseje és március elseje között összesen 244 bûntényt jegyeztek be, ezek közül 118 gazdasági (csalás, kenôpénz elfogadása stb.) jellegû, ezenkívül 70 alkalommal hatoltak be házakba, törtek fel autót, loptak, míg 56 esetben másfajta (tettlegességig fajuló családi viták, gyerektartás fizetésének megtagadása stb.) törvényszegés esetében léptek közbe a rendôrök. Az adatokat Rujoi Parfente ezredes a szászrégeni rendôrség parancsnoka kommentálta.
— Az idén nem volt gyilkosság vagy erôszak a városban és a hozzánk tartozó községekben. Legutóbb tavaly karácsonykor a 16 éves Stefan István a 26 éves P.M. barátnôjével hazatért a kántálásból, majd nem sokkal ezután valamin összevesztek. A tettes tûzifával agyonütötte a lányt, aki szörnyethalt. Még aznap éjjel letartóztattuk a gyilkost, aki bevallotta bûnét.
Annak ellenére, hogy az 1996-ban kibocsátott 18-as számú törvény arra kötelezi a kereskedelmi helyiségek tulajdonosait, hogy megfelelôen védjék üzleteiket, ezt sokan elmulasztják. Emiatt havonta 5 – 6 alkalommal kell helyszínelnünk feltört üzletekben, raktárhelyiségekben. Nem csökkent a gépkocsifeltörések száma sem. Felmerült egy sajátos eset, a tettes után még nyomozunk. Az illetô úgy töri fel a tömbházlakások ajtaját, hogy beüti a yale-zárat.
Az említett idôszakban 62 közúti baleset történt övezetünkben, nagy részüket a túlzott sebesség és a csúszós út okozta. Ezenkívül 4 súlyosabb, két alkalommal halálos kimenetelû esetünk is volt.
A különlegesebb bûntettek közül megemlíthetjük azt, amelyik január 15-én 15 óra körül történt. Az alsóbölkényi B.E. gyalog ment haza felé, amikor két fiatal az úton megtámadta és erôszakkal elvettek tôle 3 millió 350 ezer lejt. Kiderült: az áldozat a régeni piacon értékesített egy bikaborjút, ezt a tettesek megfigyelték, követték, míg sikerült pénzétôl megfosztani. Két hét múlva kerültek rács mögé: a 20 éves Moldovan Tiberiu és a 19 éves Moldovan Mircea ellen indítottak eljárást.
Hasonlóan járt P.S.F. bukaresti lakos, akit a régeni távolsági autóbuszállomáson két ismeretlen tettes kirabolt. A vizsgálatok kiderítették, hogy Moldovan Rudolf 34 éves és Casulea Engelbert 24 éves visszaesô bûnözôk egymillió lejétôl fosztották meg. Az utóbbi tettest körözi a rendôrség, valószínûleg külföldre távozott.
A régeni rendôrség is sikernek könyveli el, hogy letartóztatták a 33 éves Ciurar Stefant és Lacatus Nicolaét, akik 1998. november 14-én behatoltak a dedrádi M.C. házába, a háziasszonyt a telefonkábellel lekötözték és ékszereket, ruhanemût, élelmiszert raboltak. Utólag az is kiderült, hogy korábban máshova is betörtek.
Felülvizsgálják a bankok minôsítését
Az egyik legtekintélyesebb hitelminôsítô ügynökség, a Moody's figyelmeztette a román kormányt, hogy újra felülvizsgálja három romániai hitelintézet, a Bancorex, a Mezôgazdasági Bank és a Román Fejlesztési Bank helyzetét, és valószínûleg visszaminôsíti ezeket, mivel e bankok kihelyezett hiteleirôl egyre-másra bebizonyosodik, hogy behajthatatlanok. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója errôl azt mondta a napokban: a Moody's e lépése abból adódik, hogy szakértôi nem ismerik kellôképpen Románia jelenlegi gazdasági helyzetét. Ô nem látja okát a visszaminôsítésnek.
Az Egyesült Államokban tett látogatása után Traian Basescu közlekedésügyi miniszter kijelentette: a Nemzetközi Valutaalap attól tette függôvé a készenléti kölcsönmegállapodás tetô alá hozását, hogy a román kormány elôbb úgynevezett post-FESAL szerzôdést kössön a Világbankkal. Ez utóbbi küldöttsége a héten Bukarestbe érkezik, és valószínûleg március 26-ig megkötik a szerzôdést. Ennek az a feltétele, hogy a Radu Vasile vezette kabinet be kell mutassa az ipari átszervezés újabb lépéseivel kapcsolatban kidolgozott elképzeléseit.
Az Országos Közvélemény-kutató és Marketing Intézet (INSOMAR) a hét végén közzétette újabb felmérését arról, hogy a lakosság hogyan éli meg a fennálló nehéz gazdasági helyzetet. A városlakók körében végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 40,3 százaléka szerint a jelenlegi kormány semmiben sem különbözik az eddigi, forradalom utáni kormányoktól, 38,5 százalékuk pedig úgy véli: a Vasile-kabinet kevésbé eredményes, mint az eddigi kormányok. A legtöbben azon a véleményen vannak, hogy a helyzet javulásának záloga a lakosság mentalitásának megváltozása, mások egy technokrata kormánytól várnának javulást.
Román részvétel a berlini seregszemlén
Szombaton nyílt meg és március 10-ig tart nyitva az a berlini kiállítás, amelynek témája a földkerekség idegenforgalma. A 15 ezer hektárnyi területen több mint hétezer cég állította ki ajánlatait, ezek 190 országból sereglettek a német nagyvárosba. Románia 192 négyzetméteres felületen rendezte be pavilonját. Több mint 50 hazai turisztikai cég van jelen. A romániai ajánlat fô attrakciója az 1999-es napfogyatkozással kapcsolatos program.
Jelentôs forgalom a Rassdaq-on
A múlt héten több mint 86 milliárd lej értékû részvény cserélt gazdát az elektronikus tôzsdén, a Rasdaq-on. Ez 24 százalékkal volt nagyobb, mint az elôzô heti forgalom. A legjelentôsebb vásár a fôvárosi Ascensorul társasághoz fûzôdik. Részvényeinek 70 százaléka került új tulajdonos kezébe.
Évfordulós magyar mise Milánóban
Ünnepi istentiszteletet mutattak be vasárnap Milánóban abból az alkalomból, hogy már ötven éve tartanak magyar misét az észak-olasz nagyvárosban. Az évfordulós szertartást Ternyák Csaba címzetes érsek, az Apostoli Szentszék Papi Kongregációjának vezetôje és Németh László, a római Pápai Magyar Intézet rektora celebrálta. A nagyobb olasz városokban rendszeresen — Milánóban minden hónap elsô vasárnapján — tartanak magyar nyelvû misét az ott élô magyarok, magyar származásúak számára. A vasárnapi milánói évfordulós misét a zsúfolásig megtelt Signora della Sanita nevû templomban tartották.
Sikeres volt a most befejezôdött elsô félév a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fôiskolájának székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatán: a 72 hazai magyar hallgató 3,7-es átlagot ért el (a legjobb osztályzat az 5-ös). A hallgatók közgazdász-kereskedôk szeretnének lenni. Legkedveltebb tantárgyuk az angol nyelv és a pszichológia volt. Legtöbbet pedig a matematika- és a közgazdász- könyvet kellett forgatniuk. Az új tanévre az élénk érdeklôdés miatt száznál több elsôst vesznek fel. Jelenleg egy gimnázium bérelt termeiben mûködik a központ, de azt tervezik, hogy hamarosan önálló épületbe költöznek.
Újraindították a 3. blokkot Csernobilban
Vasárnap délután sikeresen újraindították Ukrajnában a csernobili atomerômû karbantartásra leállított 3. blokkját, közölte Borisz Baranov, az erômû ügyeletes mérnöke. A generátorok ellenôrzése után a helyi idô szerint 16 óra 55 perckor üzembe helyezték az ukrán fôvárostól alig 150 kilométerre fekvô nukleáris erômû egyetlen, még áramtermelésre használt reaktorát. Az óránkénti 3200 megawatt kapacitású reaktor egyelôre kis teljesítménnyel üzemel, majd fokozatosan növelik az áramtermelést.
Nemzetközi katonazenekari találkozó
Március 13. és 14-én rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Katonazenekari Találkozót, ahol a magyarokon kívül cseh, lengyel, román, holland, valamint osztrák együttesek vesznek részt. A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium által szervezett rendezvény megtartására az 1848-49-es forradalom évfordulója alkalmából kerül sor, azonban az esemény ahhoz is kapcsolódik, hogy Magyarország március 12-én válik hivatalosan NATO-taggá.
50 év alatt oldódnak meg a lakásgondok
Romániában a lakásprobléma 50 év alatt oldható meg, hiszen az évente igényelt 450 ezer lakás közül csupán 9 ezer épül fel — nyilatkozta pénteken Dan Ioan Popp, az ingatlanügynökségek egyesületének elnöke. Országunkban jelenleg 5 ezer társaság foglalkozik ingatlanügylettel. Az elsôdleges (új építkezések) és a másodlagos (régi épületek) ingatlanpiaca közti különbség abban rejlik, hogy hozzáadott értéket teremt és nagy jövedelmeket hoz az államnak, a lakosság egy részének és a kereskedelmi társaságoknak — fôzte hozzá Popp. Az országos lakásügynökség Popp szerint reménykeltô hivatal, de elôírásai nem életképesek.
Tegnap reggeltôl Marosvásárhelyen csak a központban levô Salvia gyógyszertárban kaphatók ártámogatott és ingyenes gyógyszerek, amíg a készletük tart. Bár az elmúlt héten az Aesculap gyógyszertárban is hozzá lehetett jutni ártámogatott gyógyszerekhez, tegnap reggeltôl már csak térítés ellenében szolgáltak ki.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia könyvkiadó és könyvkereskedés szervezésében március 10- én 18 órakor a megyeszékhelyi Bernády Házban bemutatkozik a stockholmi Erdélyi Könyv Egylet. A kiadót Veress T. Magda vezetô mutatja be, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) címû pályadíjnyertes regényérôl Dávid Gyula irodalomtörténész beszél.
Ajándékozott a polgármesteri hivatal
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tegnap délben a nôk napja alkalmából köszöntötte a megyeszékhelyen elhunyt forradalmárok nôi hozzátartozóit. A hivatal székhelyén Fodor Imre polgármester üdvözölte a hölgyeket, majd ajándékot, s virágot nyújtott át nekik.
Makfalva községben az esôzések nyomán megcsúszott a községközpont és Abod közötti út. Mint Kutasi Zoltán polgármestertôl megtudtuk, tegnap délre várták a helyszínre a marosvásárhelyi és erdôszentgyörgyi Romgaz kirendeltség képviselôit, akik felajánlották segítségüket az út helyrehozatalához. A helyszínre egy geológust is vártak, aki felmérje a csuszamlás következtében keletkezett károkat, s tanácsot adjon a javításhoz. A Romgaz érdekelt az útszakasz helyreállítáásban, mert Abosfalván több szondája van, s ezek karbantartásához járható útra van szüksége — mondta a polgármester.
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy szerdán, március 10-én 9-19 óra között Marosvásárhelyen a Csángó, az Alsó forduló, a Gyümölcsfa utcákban valamint a Remeteszeg utcában az Alsó fordulótól a 123. számig nem lesz villanyáram.
V. Szász István Hétágú Síp címû könyvét mutatja be Bölöni Domokos március 11-én este 7 órakor a marosszentgyörgyi római katolikus plébánián tartandó Kolping- találkozó keretében.
Március 11-én, csütörtökön délután 4 órától a marosvásárhelyi Biokertész csoport klub-jellegû találkozót szervez. A rendezôk szándéka, hogy kötetlen beszélgetés keretében a csoport tagjai vitassák meg a jogi helyzetüket. Minden leigazolt tag szívesen látott a Laposnya utca 23. szám alatti RMGE- székházban.
Holland kormánysegély Karácsonfalvára
Az elmúlt héten a 12 tonna vetôburgonyát kapott Karácsonfalva község — tájékoztatott Ferenczi György polgármester. A holland kormány adományából vásárolt burgonyát Brassóból hozták, s egyelôre a polgármesteri hivatal raktárában tárolják. A napokban zöldségvetômagokat is kap a község, s majd akkor kerül sor a burgonya szétosztására is. A községhez 3200 hektár terület tartozik, a segélybôl, amelyet a községnek szántak, csak a belteleknek számító 10 árnál több földdel rendelkezô családok részesülnek.
A Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet marosvásárhelyi fiókegysége beszámoló és választmányi közgyûlést tart március 11- én, csütörtökön 14 órától, az Unirea Elméleti Líceum dísztermében. A rendezvényre elvárják a szervezet tagjait és szimpatizánsait.
A Maros Megyei Munkaerôfoglalkoztatási és - képzési Ügynökségnél a tegnap kifüggesztett jegyzék alapján a következô állásokat ajánlják: 20 kereskedelmi ügynök, 30 bróker, 20 biztosítási ügynök, 2 báros, 1 szakács, 145 szabász, 1 gazdasági igazgató, 1 könyvelô, 1 fôkönyvelô, 1 ôr, 1 kapus, 2 közgazdász, 1 pék.
A marosvásárhelyi Egyesülés negyedbeli piacon tegnap 3500-4000 lejért lehetett burgonyát vásárolni, míg egy kilogramm hagymáért 5000- 6000 lejt, a foghagymáért 25.000-t a petrezselyemért 10 ezret, a káposztáért 3500-at, a szemes paszulyért 10.000-t, az almáért 6000-13000-t, a fejes saláta darabjáért 3000 lejt kértek. Ugyanott 3500 lejért lehetett venni egy liter házi tejet, 20.000-ért egy kilogramm sajtot vagy telemeát, s a házi tojás darabja 750 lej volt.
Copyright © Népújság - 1999