|
LI. évfolyam 52. (14105) |
1999. március 4. csütörtök |
Az alsóház oktatási bizottsága az RMDSZ-indítványok ellen szavazott
A képviselôház oktatási bizottságának plénuma szerdán 15 szavazattal, kettô ellenében (RMDSZ) és négy tartózkodás mellett (KDNPP) elutasította az RMDSZ- frakciónak a magyar nyelvû állami egyetem kolozsvári létrehozásáról szóló két törvénytervezetet.
A kezdeményezôk azzal érveltek, hogy a kolozsvári állami magyar egyetemet a 407/1945. számú törvény alapján hoztak létre, s 1959-ig, amikor a Victor Babes Egyetemmel egyesült, Bolyai Egyetem néven mûködött.
Az RMDSZ két törvénytervezetét nem támogatja sem az oktatási bizottság, sem pedig a szaktárca. A minisztérium kitart a multikulturális egyetem elképzelése mellett, lévén, hogy ez európai szellemû és az etnikai szeparációt megakadályozó megoldás — nyilatkozta a tanügyi államtitkár, hozzáfûzve, hogy a Babes Bolyai Egyetemen jelenleg 77 román, 32 magyar és 10 német szak mûködik.
Hasonlóan vélekedtek az oktatási bizottság tagjai is. A bizottságot vezetô Anghel Stanciu (NRP) szerint az emberi jogokat védô konvenció szellemében megengedhetetlen a faji vagy nembeli megkülönböztetés gyakorlása. Hozzáfûzte, hogy a jogi bizottság elnöke, Emil Popescu is elutasítja a két törvényalkotást mint olyat, ami nem egyezik a törvényes elôírásokkal.
A bizottsági tagok ama elképzelésére utalva, miszerint az állami magyar egyetem létrehozása etnikai szeparációhoz vezet, Asztalos FErenc kijelentette, hogy az RMDSZ nem ezt akarja. Mi nem elkülönülést, hanem alternatívát óhajtunk az anyanyelvükön tanulni kívánó ifjak számára — mondotta.
A gyógyszertárakat egyelôre nem zárják be!
Tegnapi maratoni gyûlés után a Maros Megyei Magángyógyszerészek Ligája úgy döntött, hogy bár volt ilyen elképzelés, a gyógyszertárakat március 15-én nem zárják be. Erre azután kerülhet sor, miután jövô héten, pénteken újra összeülnek a liga képviselôi. Ugyanis ekkorra valamiféle válaszra számítanak azokra a beadványokra, amelyeket a prefektúrára, az egészségügyi minisztériumba, az Egészségügyi Pénztárnak, a Maros Megyei Egészségügyi Igazgatósághoz küldtek.
Antonie Valeria, a magángyógyszerészek ligájának alelnöke elmondta: eddig arra sem méltatták ôket, hogy beadványokra írásbeli választ adjanak. Köztudott, hogy nagyon nehéz helyzet alakult ki a magángyógyszertárak háza táján, lévén, hogy egy fél éve nem kapták meg az állam által ártámogatott illetve az ingyenes gyógyszerekre járó pénzösszegeket. Ezért kellett január 18-tól felfüggeszteni az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek kiadását. Maros megye kb. hetven magángyógyszertárának 25 milliárd lejjel tartozik az egészségügyi minisztérium. Ilyen helyzetben a gyógyszerészek oda jutottak, hogy a behajtatlan pénzek miatt képtelenek a gyógyszerkészlet beszerzésére.
A gyógyszerészek döntésével kapcsolatosan dr. Benedek Imre fôorvost, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját kérdeztük:
— Gazdasági szempontból egyértelmûen a gyógyszerészeknek kell igazat adnom, hiszen nem szabad az állami költségvetést magánpénzekbôl fenntartani.
Részemrôl mindent megtettem a helyzet orvoslása érdekében. Memóriumokkal, személyes megkereséssel fordultam a prefektúrához, a prefektushoz, a megyei tanácshoz, Hajdú Gábor egészségügyi miniszterhez, valamint a biztosítási pénztár vezérigazgatójához. Mint kiderült, az egészségügyi minisztériumnak a gyógyszertárakkal szembeni 700 milliárd lejes tartozását 1998-ra kormányhatározattal egy szerzôdés alapján közadósságként átvette a pénzügyminisztérium. Az egyezség határideje december 25-én járt le, ennek ellenére egy lejt sem fizettek, sôt a nemzeti össztermékbôl az egészségügynek járó 3 százalék helyett is csak 2,6 százalékot adtak.
Azt sem tudom megérteni, hogy az Országos Biztosító Pénztár, amelynek 900 milliárd lej van a kasszájában, miért nem egyenlíti ki az állami és magán beszállítóknál felgyûlt adósságát, annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a feszültségeket.
És amikor feszültségrôl beszélek, gondolok azokra a kisjövedelmû emberekre is, akik rendszeresen kifizették az egészségügyi biztosítási díjat, s ennek ellenére a legkritikusabb idôszakban, az influenzajárvány idején mégsem részesülhettek ingyenes és ártámogatott gyógyszerekben.
Amiért mégis neheztelek a gyógyszertárakra: volt egy egyezségünk, amely szerint a magam részérôl mindent megteszek a helyzet megoldása érdekében, s ennek fejében ebben a nagyon nehéz idôszakban nem állnak le teljesen az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadásával. Nem tartották be.
Antonie Valeria gyógyszerésznô szerint: tudatában vannak annak, hogy a beteggel szemben méltánytalan lenne a gyógyszertárak bezárása, de ha nem kapják vissza a gyógyszerekbe fektetett pénzeket, akkor mûködésképtelenné válnak. Ha sor kerül majd arra, hogy a ligához csatlakozott gyógyszertárak bezárják, akkor egy-két, sürgôsségi eseteket ellátó patika elôre meghatározott program szerint nyitva tartana.
Bár a nemrégi benzinár-növekedés — hogy egyebekrôl ne is szóljunk — következtében a lakosság helyzete egyre súlyosbodik, a várható árrobbanások is sötét színekre festik a jövôt, honatyáink egy része "szakít idôt" arra is, hogy az országot egyre inkább "fenyegetô" magyar veszélyre hívja fel a figyelmet, illetve ennek felemlegetésével próbálja félrevezetni az embereket, elterelni figyelmüket a mindennapok nyomorúságáról. Nos, ezen a héten is lezajlott a Kerekes Károly RMDSZ-, és Lazar Ladariu PUNR- képviselô közötti "soros" pengeváltás.
Keddi "politikai nyilatkozatában" az említett PUNR- képviselô ismét felpattant vesszôparipájára, az RMDSZ-re, és kezdve Tôkés László püspöktôl, az 1848-as forradalmon, 1990 március, a csernátoni, érmihályfalvi és nyárádszeredai fórumokon át, eljutott Fodor Imre kétnyelvû táblájáig. Innen már csak egy lépés volt a polgármesteri hivatal titkára, Iuliana Popa ügyének is etnikai színezetet adni. Nem felejtett el alpári támadásokkal "válaszolni" Kerekes Károly múlt heti felvetéseire sem, s nem tudni mibôl táplálkozó beteges optimizmussal a Vatra Româneasca és a PUNR erejével fenyegetôzött.
Az RMDSZ-képviselô, bár méltatlannak tartotta az ilyenszerû purpárlét, kénytelen volt válaszolni a támadásokra. Elmondta, várható volt, hogy a helyi tanács titkárának ügyébôl is etnikai problémát kovácsol a PUNR. Csakhogy elfelejti, hogy az említett köztisztviselô felmentését szorgalmazó kérést nem csupán Fodor Imre, de több tanácsos is aláírta, köztük a parasztpárti alpolgármester. Nevetségesnek tartotta a PUNR-s védelmet, ugyanis Popa Iuliana január 20-án tett nyilatkozatában a bányászok Marosvásárhelyre való jövetelét sürgette azzal, hogy: "Jönnek a bányászok, s elintéznek majd benneteket, árulók!" Ezt a magatartást pártolja a PUNR. A dolog pikantériája, hogy az érintett Popa I., és mások sem nyilatkoznak az ügyben, egyedül a PUNR siet a parlament elé vinni ezt, a korántsem oly nagy horderejû problémát, zárta szavait Kerekes Károly.
Marosvásárhelyen lesz az Anyanyelvi Konferencia!
Mintegy harminc évvel ezelôtt, pontosabban 1970-ben aligha számíthatott arra a Magyar Anyanyelvi Konferencia — ma: a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága —, hogy akár több évtized múltán is szóba jöhet nyelvi közösségen belül soros konferenciája színhelyéül egy határon túli város. A fenti idôpont azért fontos, mert akkor indult az anyanyelvi mozgalom, jeles magyarországi személyiségek ösztönzésére és aktív részvételével — Illyés Gyula, Lôrincze Lajos —, akik az anyaországban és a határain kívül az anyanyelv ápolását, a magyar nyelven megnyilvánuló kultúra pártfogását, kiszélesítését tûzték ki célul.
Nos, az elképzelések szerint a társaság jövô évi konferenciáját Marosvásárhelyen tartja, úgy augusztus közepe táján — újságolta hétfôn a Bernády Házban szervezett közönségtalálkozón az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Irószövetség elnöke, Pomogáts Béla, aki Komlós Attila ügyvezetô elnök és Kántor Lajos erdélyi társelnök társaságában járt városunkban. Nem egyszerû rendezvényre, hanem éppen a konferencia ügyében jöttek Marosvásárhelyre tárgyalni Fodor Imre polgármesterrel és az önkormányzat néhány képviselôjével, akik messzemenô támogatásukról biztosították az elképzelést. Ezidáig magyarországi nagyvárosok voltak a "házigazdák", a társaság a legutóbbi egri konferencián kapott javaslatot marosvásárhelyi résztvevôktôl, hogy 2000-ben városunk legyen a soros vendégfogadó. A Kárpát-medencétôl a tengereken túlig — Amerikától Ausztráliáig — mintegy 200 személyiség megtisztelô részvételére számítanak, a szervezôk meghívót szándékoznak küldeni demokratikus román értelmiségieknek is, hiszen — mondotta Pomogáts Béla — nemzeti közösségi mivoltunk nem lehet korlátozó tényezô, egy egységes kultúra pártfogásáról van szó.
Gálfalvi György, a Látó fôszerkesztô- helyettese vendéglátóként mindehhez annyit fûzött hozzá: a világ legtermészetesebb dolga, hogy Marosvásárhelyen tartjuk meg az anyanyelvi konferenciát. Amihez még hozzáteendô: az anyanyelvi konferencia megszervezése nem csupán egy-két személy dolga lenne, amint a vendégek elmondták, remélik, hogy a találkozó részvevôi és sokan mások is, városunk magyar értelmisége bekapcsolódik a rendezvény elôkészítésébe.
Romlott Románia országkockázati megítélése
A Thomson BankWatch pénzügyi minôsítô intézet rontott Románia országkockázati megítélésén: a B+ kategóriából B- kategóriába sorolta vissza. Ezzel egyidôben rontott két bank — a Román Külkereskedelmi Bank és a Román Fejlesztési Bank — megítélésén is.
Az intézet szerint Romániának egyre súlyosabb külsô és belsô pénzügyi nyomással kell szembenéznie, miután a gazdaság teljesítménye tartósan romlik, a reformok végrehajtását pedig politikai akadályok nehezítik.
Romániának ebben az évben olyan mértékû adósságszolgálatot kell teljesítenie, amely kétségessé teszi, hogy a kormány képes lesz-e a bankrendszer szanálására és feltôkésítésére. Az adósságok törlesztése mellett azzal is számolni kell, hogy Romániának mintegy 2,5-3 milliárd dollárra lesz szüksége a kereskedelmi mérleg tervezett hiányának finanszírozására.
Ha Romániának sikerülne is megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy újabb készenléti hitelrôl, továbbra is komoly kockázati tényezôk maradnak. Kérdéses, hogy mikor juthat hozzá a készenléti hitel elsô részletéhez, bizonytalan, hogy a román kormány akarja-e, illetve képes-e teljesíteni ésszerû idôn belül az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségeit, s az sem kizárt, hogy a külsô pénzpiacok megnyílása után a román vezetés "ismét passzívvá válik" — hangsúlyozta a Thomson BankWatch.
Az illetékes román bankszakemberek alaptalannak nevezték a minôsítô pénzintézet borúlátását, s kijelentették, hogy ez a vélemény biztos megváltozik az IMF-fel kötött megállapodás után. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége február második felében tárgyalt Romániában, majd azzal távozott, hogy a tárgyalások áprilisban folytatódnak, s optimális esetben júniusban születhet megállapodás az újabb készenléti hitelrôl.
Romániának ebben az évben mintegy 3 milliárd dollárt kell törleszteni külföldi adósságai után. Ebbôl 2,2 milliárd dollárt az állami kölcsönök tesznek ki. A februárban esedékes 339,9 millió dolláros törlesztést teljesítette az ország. Márciusban 40 millió, áprilisban 80 millió dollárt kell kifizetni, májusban viszont már 580 milliót, majd júniusban 342 milliót. Március elején a Román Nemzeti Bank devizatartalékai 1,6 milliárd dollárra estek.
Dollármilliárdok a bányavidékeknek
Az elkövetkezô 12-15 évben legalább 12 milliárd dollárnyi beruházás történik majd a bányavidékek gazdasági átalakítása érdekében.
A kormány elfogadta és támogatásáról biztosította azt az Amerikai Beruházási Program (PAIR) nevû csomagtervet, amelynek keretében amerikai és európai beruházók évente legalább 1 milliárd dollárt fektetnek majd be a bányavidékeken, s ezzel a pénzzel az elektromos áram termelését, a mezôgazdasági export növelését, a fakitermelést, illetve az infrastruktúra kiépítését kivánják ösztönözni.
Az elképzelések szerint a bányvidékeket az teszi vonzóvá a beruházók számára, hogy a román kormány komoly kedvezményekkel ösztönzi a befektetéseket a hátrányos gazdasági térségekben. Az infrastruktura fejlesztéséhez 15 évre koncesszióba adnának 150 ezer hektár területet az állami földekbôl, s ugyancsak koncessziós szerzôdéseket kötnének az utak építésére.
A program évi 20 ezer új munkahelyet biztosítana azokon a vidékeken, ahol az 1997-ben megkezdett bányabezárásokat követôen mostanáig 80 ezer embert bocsájtottak el.
A tervek rendkívül ambíciózusak: az elkövetkezô idôszakban évi 12000 Mwh elektromos áramot szándékoznak Ausztriába, Németországba, Görögországba és Törökországba szállítani, s igen komoly mértékben növekszik majd a mezôgazdasági, illetve a faexport. Ezeknek a bevételeknek köszönhetôen önfinanszírozóvá válik a program.
A kormány kész arra, hogy az évi beruházások 4,2 százalékára kötelezettséget vállaljon. Erre a kötelezettségvállalásra azért van szükség, hogy a külföldi beruházók bizonyságot kapjanak: a román kormány ténylegesen támogatni kivánja a programot.
Egyelôre nem ismeretes, hogy pontosan mely amerikai és európai befektetôk érdeklôdnek a program iránt. A külföldi tôkeberuházások teljes összege nem érte el az elmúlt nyolc évben a PAIR kapcsán emlegetett 12 milliárd dollár felét sem.
II. János Pál pápa tervezett romániai látogatása belsô pártharcok tárgya lett, és a politikusok közti vallási ellentéteket is felszínre hozta. A katolikus egyházfô romániai programjával kapcsolatos viták árnyékot vethetnek arra a történelmi jelentôségû tényre, hogy a pápa elsô alkalommal készül egy ortodox többségû országot felkeresni.
Miközben a színfalak mögött csöndesen, de feltehetôen annál lázasabban folynak az egyeztetések a látogatás programjáról, a szenátusban már politikai vita tárgya lett, hogy hova mehet a pápa Romániában. Ion Moisin, a kormánykoalíció vezetô erejét jelentô Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) egyik szenátora a román görög katolikus egyház mitropolitájának nevében tiltakozott amiatt, hogy a Román Ortodox Egyház elutasítja, hogy a pápa a római és a görög katolikus hívekkel Erdélyben találkozhasson.
Moisin szerint a görög katolikusok már kérték Radu Vasile miniszterelnök közbelépését, hogy II. János Pál "szabadon mozoghasson Romániában". A szenátor úgy fogalmazott, hogy az ortodox egyház elutasította a kolozsvári és bákói látogatást. Mint mondta, a görög katolikusok szeretnék, ha a pápa Balázsfalvát, a román görög katolikusok központját is felkeresné. Egyben követelte, hogy közöljék: kik akarják megakadályozni a pápa kolozsvári, bákói és balázsfalvi programját, de ne csak a nevüket hozzák nyilvánosságra, hanem Securitate- dossziéjukat is.
Radu Vasile miniszterelnök már a múlt hét végén, a PNTCD országos elnökségének ülésén beszélt arról, hogy "bizonyos ellenállás mutatkozik a kolozsvári és a bákói úttal szemben", és ô személyesen foglalkozik azzal, hogy mit lehet a megoldás érdekében tenni. Vasile azt is kijelentette, hogy a pápa látogatása 70 százalékban az ô erôfeszítéseinek köszönhetôen vált lehetségessé.
Egyes értesülések szerint ez a kijelentés viszont olyan ingerült válaszra késztette Vasile párton belüli erdélyi — és fôként görög katolikus — ellenlábasait, hogy a kormányfô sértôdötten bejelentette: nem foglalkozik többé az üggyel, immár nem támogatja a görög katolikusok kérését.
Diaconescu a lehetséges egyesülésrôl
Románia és Moldova egyesülése csak a két ország népének akaratából történhet meg, de ha a két ország népe az egyesülés mellett dönt, azt sem az oroszok, sem senki más nem akadályozhatja meg — jelentette ki Ion Diaconescu a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) elnöke.
A párt szokásos heti sajtóértekezletén a PNTCD idôs vezetôje úgy vélekedett, hogy ha ma népszavazást tartanának az egyesülésrôl, Romániában az igen biztosan diadalmaskodna, de a Moldovai Köztársaságban valószínûleg nemet mondanának.
Diaconescu szerint azért nem lehetséges még az egyesülés Moldovával, mert Moldova "az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatoknak van alávetve", Románia pedig nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne a Moldovában élôk számára".
Éppen ezért, amíg a román gazdasági helyzet nem lesz jó, ezt a kérdést nem érdemes erôltetni, mert a várttal "épp ellenkezô reakciót válthatna ki a moldovai lakosság részérôl". Romániának a kulturális, szellemi, érzelmi és történelmi egységet kell szorgalmaznia, és amikor "a helyzet nálunk jóra fordul, a moldovaiak is az egyesülést akarják majd" — hangsúlyozta.
A párt sajtóértekezletén Remus Opris szóvivô határozottan elítélte az orosz törvényhozásnak azt a döntését, amellyel Oroszország számára stratégiai érdekzónának minôsítette a Dnyeszteren túli területet. Opris szerint a román külügyminisztériumnak hivatalosan állást kellene foglalnia olyan értelemben, hogy ezzel Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét fenyegeti. Romániának fel kellene hívnia az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy a Nyeszteren túli területet "ténylegesen idegen hadsereg tartja megszállás alatt".
Visszaélések sokasága egy magyar ifjúsági szervezetben? a címe Hanz Péter, a MAKOSZ volt vezetôségi tagja íráásnak, amelyben a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségében nemrég lezajlott eseményekrôl szól. Az akár törvényszéki vádiratnak is megfelelô írásban "megfenyegetett diákvezetôkrôl", SZKT-helyek "áruba bocsátásáról", eltulajdonított közpénzekrôl, a visszaélések "felsôbb támogatásáról", "puccskísérletrôl" és egyebekrôl tesz említést.
A levél olvasása után kerestük meg Nagy Zsoltot, az RMDSZ ifúsági fôosztályának vezetôjét, s kérdeztük, mi a véleménye a MAKOSZ-on belül folyó háborúskodásról, illetve, hogy ez mennyiben a MAKOSZ-on belüli különbözô csoportok "természetes" rivalizálása, és mennyiben, mondjuk úgy, más természetû belháború? Tudniillik, mégiscsak továbbképzésrôl, tanfolyamokról stb. van szó, amelyeken fiatalok vettek részt.
— Sajnos, nem újkeletû dologról van szó. Régóta szembenálló csoportok vannak a MAKOSZ-on belül. A dolog igazán a tavaly tavasszal, nyár elején mérgesedett el, amikor az akkori MAKOSZ-vezetés ellen olyan vádakat hoztak fel a Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezeteinek vezetôi, amelyek arra a következtetésre juttatták a Magyar Ifjúsági Tanácsot, hogy ezekkel a vezetôkkel nem kívánnak együttmûködni.
Azt kell mondanom, hogy ezek egyelôre csak vádak, nem bizonyított tények. Amit azonban sajnálatosnak tartok az ügyben az, hogy kellene lennie egy egészséges belsô kontrollnak minden szervezetben, hogy ezeket a dolgokat tudják kibeszélni, illetve megoldani. Az nem egészséges, amikor külsô eszközökhöz, sajtóhoz, nyílt levelekhez fordulnak ezeknek a kérdéseknek a megoldása érdekében, vagy egyesek akár személyeket érintô fenyegetésekig mennek el, hogy megoldjanak ifjúsági szervezeten belüli problémákat. Ez annál furcsább, mert ifjúsági szervezetrôl beszélünk, nem egy politikai testületrôl, nem egy politikai pártról vagy egyáltalán RMDSZ-rôl, ahol érdekharcok feszülnek egymásnak. Azt kell mondanom, hogy ez jellemzô példája annak, amikor az ifjak a negatív dolgokat tudják csak átvenni a felnôtt testületektôl, és azokat az eszközöket használják, mint a "nagyok". Többször elmondtam már mindkét csoportosulásnak: ne használják a puccs meg hasonló kifejezéseket, mert aki puccsot emleget, azt jelenti, hogy hatalomként éli meg egy szervezetnek a vezetését, holott nem errôl kellene szóljon a dolog. Az aki hatalommal való visszaélésrôl beszél, s meg akarja dönteni a hatalmat, azt sejteti, hogy ô tör a hatalomra, ami megint nem egészséges, hiszen nem hatalomról szólnak ezek az ifjúsági szervezetek.
— Véleménye szerint, hogyan lehet rendet teremteni az ügyben, úgy, hogy a MAKOSZ is rendeltetésszerûen mûködjön. Olyan szervezet legyen, amely valóban eljut a fiatalokhoz és segíti a fiatalokat?
— A történtek ellenére meggyôzôdésem, hogy a MAKOSZ- beli dolog rendezôdni fog. Éppen a hét végén következik a MAKOSZ tisztújító kongresszusa Nagybányán. Remélhetôlg még a kongresszus elôtt sikerül összehozni egy tanácskozást, ugyanis engem felkértek, hogy közvetítsek a különbözô csoportok között. Amennyiben azok hajlandók erre, én szívesen eleget teszek a felkérésnek, s remélem, hogy a kongresszus után egy olyan MAKOSZ alakul, amely mûködôképes, illetve a többi ifjúsági szervezettel együtt tud mûködni.
A Romániát évek óta uraló mély gazdasági válság profán hasonlattal a nemszeretem levest vagy kanalas orvosságot lenyelni kénytelen rakoncátlan gyerek, illetve az azt megetetni szándékozó, többnyire tétova, határozatlan szülô kapcsolatára emlékeztet.
A szülô tudva tudja, hogy a gyermeknek az a jó, ha az orvosságot lenyeli, de fél azt egybôl megitatni, mert rúgkapálástól, karmolástól, prüszköléstôl, köpködéstôl tart. A "gyerek" viszont képtelen a jövôben gondolkodni. Annyit tud, hogy amit most megetetnek vele, rossz, keserû és szenvedést okoz. Ezért a csak lassan, kiskanállal — na még egyet a kedvemért! — adagolt reform-orvosság egyetlen eredménye, hogy a gyerek szenved, a kanalat tartó kézbe többször belerúg, de a beadott orvosság mennyisége a gyógyuláshoz nem elegendô.
Mielôtt a paternalista államforma visszasírásával vádolnának, amely a jóságos, de szigorú állam bácsi szerepét sírná vissza, gyorsan és töredelmesen be kell vallanom, hogy a hasonlat ilyen irányba való továbbvitele teljes mértékben távol áll tôlem, csak szigorúan a gazdasági reformok adagolási ritmusára vonatkozik.
Nagyon sokan — jómagam is — azt vártuk az 1996-os választások után, hogy a keserû, de jótékony reform adagolása felgyorsul, ám nem ez történt. Mivel a kanalat egyszerre többen ragadták meg, az "orvosság" jó része mellélöttyent, vagy cigányútra ment.
A jelenlegi kormány — az Iliescu-rezsim rendkívül terhes öröksége, de saját hibái, kötélhúzása miatt is — mára kényszerhelyzetbe került. Az ellenzéknek teljes mértékben igaza van, amikor azt állítja, hogy az idei költségvetés tételei nem fedezik a szükségleteket. De: nem nekik kell a pénzt elôteremteniük! A jobboldali ellenzékbe vonult Vosganian- féle Románia Alternatívája Pártnak sem lehet nem igazat adni, amikor azt állítja, hogy egyes tételek nem kellôenmegalapozottak. De: nem nekik kellett azt rekordidô alatt összeállítaniuk! Az idei költségvetés, a források szegénysége mellett, egy kevésbé mediatizált problémára is felhívta a figyelmet: a politikai vezetés még mindig a Ceausescu-rezsimtôl örökölt, betokosodott hivatalnokok siserahadának a rabja!
Nem veszem védelmembe Remes pénzügyminisztert, hisz a magas adószint szerintem se jó megoldás. Elismerem viszont, hogy kényszerhelyzetben cselekedett. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendô egyezmény élet-halál kérdés az ország számára, s nem hiszem, hogy — mint egyes vélemények elhangzottak — Románia abban a helyzetben lenne, hogy feltételeket szabhasson. Így egyetlen választása az IMF elôtti teljes zászlóhajtás marad.
Megváltozik a helyzet, amikor az elkövetkezendô idôszak teendôit vesszük számba. Könnyû ugyanis egy olyan országot, mint — teszem azt — Németország, politikai jellegû döntésekkel irányítani, hisz az ottani hivatalnok lelkiismeretes, pontos, betartja a határidôket. Prioritást kell(ene) élvezzen tehát az eddig szinte teljesen elhanyagolt intézményi reform. Mindaddig ugyanis, amíg a közhivatalnok rálegyint a határidôre — hej, ráérünk arra még! —, amíg hasára ütve ad meg költségvetési számokat — ha többet kérek, legfeljebb egy részét megkapom —, amíg a "holló a hollónak" elv alapján a pénzügyôrök nem bántják a nagy állami vállalatokat, annál inkább nyaggatják — legtöbbször csak azért, hogy tevékenységüket igazolják — a kisvállalkozókat, amíg elôfordulhat az, amit Plesu külügyminiszter lebilincselô ôszinteséggel vallott be, ti. hogy az irodájába reggel kéretett szendvics a büfébôl, amely ugyanabban az épületben található, délben kerül az asztalára; nos, addig még a legjobb szándékú, politikailag legegységesebb kormányzat sem érhet el eredményeket.
Ha újrabútorozzuk a lakást, elôbb alaposan sepregetni kell. Sôt, nem árt, ha kinyitjuk az ablakot, hogy kimenjen a bûz is.
A legapróbb vállalkozók irodájában
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal egyik legforgalmasabb irodája az a földszinti helyiség, ahova az egyéni vállalkozók és a családi társulásokat létrehozók, illetve a vállalkozói engedélyeket visszaadó személyek járnak. Az iroda neve amolyan "fából vaskarika", mert azt mondja, hogy "biroul autorizarii activitatii lucrative", ami szó szerinti fordításban annyit tesz, hogy a hasznot hozó tevékenységet engedélyezô iroda. Ha feltételezzük, hogy valahol minden tevékenységnek van haszna, akkor furcsa a megnevezés. De hát így kell elfogadnunk. Az iroda egyik munkatársa Rachita Ioan. Ôt faggattuk arról, amit mostanában hallottunk, éspedig: az utóbbi idôben nagyon sok magánvállalkozó mondott le mûködési engedélyérôl. Vajon mi lehet ennek az oka?
— Tulajdonképpen e téren mindig nagy a mozgás. Egy 1997-es kormányhatározat értelmében a kereskedelmi tevékenységet folytató egyének vagy családi vállalkozások teljesen függetlenül attól, hogy mennyi az évi forgalmuk, 2 illetve 4 millió lejes átalányadót fizetnek. Vagyis a magánvállalkozók kettôt, a családiak négyet. Amikor az emberek kiváltják ezt a kereskedôi engedélyt, azt hiszik, hogy nem lesz nehéz annyi bevételhez jutni, hogy nyereséges legyen ténykedésük. De most már nemcsak azt az adót kell fizetni, hanem mindenféle illeték nyomja a vállukat, ezekrôl nem nyilatkozhatok, hiszen ez az adóhatóság dolga. Tehát állandóan adjuk ki és érvénytelenítjük az ilyen engedélyeket. A tavaly a meglevô engedélyek hatvan százalékát vontuk vissza, mert az érintettek lemondtak a mûködési jogról. Tulajdonképpen az utcai árusokról beszélek. Dolgukat nehezíti, hogy a zöldségpiacokon csak télen árusíthatnak iparilag feldogozott élelmiszert. Mikor zöldség-, gyümölcsszezon van, kitiltják ôket a zöldségpiacokról, s marad számukra és általában a mindenfélét árusítók számára helyszínnek a Hadsereg téri piac, és a Maros melletti, valamint a Jeddi úton levô ószer. Higgye el: a legelesettebb emberkategóriáról van szó. Az a sok nyomorúság, amit ezek az emberek magukkal hoznak az irodába, sokszor szinte elviselhetetlen. Jönnek hozzám virágárus, négy- vagy többgyermekes asszonyok, s az irodában zokognak, mert nincs egy karéj kenyér, amit a gyerekek elé tegyenek. Mi nem segíthetünk rajtuk. Nemcsak az átalányadót fizetik, hanem még a társadalombiztosítási és nyugdíjalap- hozzájárulást is. Azért kínlódnak, hogy valamiképpen fennmaradjanak. Hogy ha betegek, ellátást kapjanak, és öregségükre legyen majd egy kis nyugdíjuk.
— Ezeknek az egyéni vállalkozóknak van egy olyan kategóriája, mely két évig nem fizet adót. Élnek ezzel a joggal az emberek?
— Ôk azok, akik a híres 9-es rendelet alapján tömeges leépítésekkor kerülnek az utcára. Az állami vállalatokból kiebrudaltak. Tehát ha valaki közülük vállalkozói engedélyt vált ki, akkor valóban két évig adómentességet élvez, és egy összegben kapja kézhez a végkielégítést. E téren azt látom, hogy az ég világán senki nem ellenôrzi azt, hogy aki ilyen helyzetben van, késôbb valóban dolgozik- e, tesz-e valamit mint vállalkozó, vagy sem. Sokan kiveszik az engedélyt, felveszik a végkielégítést, s már hozzák is vissza a papírt...
— Eddig csak a kereskedôkrôl beszélgettünk. Mi a helyzet a más szakmát ûzôkkel? Ôk, a kisiparosok is tömegesen mondanak le az iparengedélyükrôl?
— Ez Marosvásárhelyen egyáltalán nem jellemzô. Meggyôzôdésem, hogy rengeteg jó szakember van a városban, akik kiváló szolgáltatási hálózatot tudnának mûködtetni. Náluk más a gond: nincs szabad helyiség, ahol tevékenykedhetnének. Lakásaikban nem folytathatnak ilyen tevékenységet, mert legtöbbször a szomszédok nem egyeznek bele, meg gyakran a körülményeik sem megfelelôek. Olyan helyiséget pedig nem találnak, amit bérelhetnének. Ezen a téren ez a legnagyobb gond.
Rachita Ioan sok éve dolgozik a vállalkozói engedélyeket kibocsátó irodában. Legalább 10 ezer ilyen engedélyt adott már ki. Azt mondja: ennyi elesett embert, mint mostanában, még nem látott. Mindenképpen azon a véleményen van, hogy a legapróbb vállalkozókat feltétlenül támogatni kellene. Az akarat, a szándék megvan bennük, képesek lennének eltartani magukat és családjukat, ha valaki egy kicsit odafigyelne, és némi kedvezményben részesítené ôket.
Késlekedik s Kisipari Szövetkezetekre vonatkozó törvény
A kisipari szövetkezetek szemben a hanyatló gazdasággal, évek óta haszonnal termelnek és végeznek szolgáltatásokat. Mégis, úton-útfélen akadályokba ütköznek, és energiájuk egy része ezek leküzdésére pazarlódik. Muntean Marianával, a Kisipari Szövetkezetek Területi Egyesülete elnökével készített interjúnkban nehézségeik feltérképezésére teszünk kísérletet, ha megoldásukban sokat nem is tudunk segíteni.
Már egy hónap is eltelt, mióta a Kisipari Szövetkezetek Területi Egyesülete (ATCOM) képviselôit fogadta a prefektus, és márciusra újabb találkozót terveznek, amelyre az Állami Vagyonalap, a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezôgazdasági Kamara képviselôit is meghívják. Mariana Muntean tapasztalatai szerint a szövetkezetek mindennapi gondjai? És miután Dorin Florea prefektus meghallgatta problémáikat, változott-e valami?
— Azok a gondok, amelyeket akkor ott felsoroltam és amelyekkel nap mint nap szembesülünk, nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Nem is számíthattunk rá, hogy az elmúlt egy hónap alatt minden gyökeresen meg fog változni.
Amit elsôsorban tudni kell a szövetkezetekrôl, az, hogy nem a kommunista rendszer maradványai. A szövetkezeti szervezôdés Romániában is 150 éves hagyománnyal rendelkezik, nem beszélve a fejlettebb államokról. Az elmúlt negyven év persze a szövetkezeteken is rajta hagyta a nyomát, de a lényeg alig változott. Egyik fô elvünk, hogy a munka és az emberek tömörülésébôl mindannyian nyerni tudunk. Az idô pedig minket igazol. Sajnos sokan nem tudják, hogy mit jelent pontosan a kisipari szövetkezet, ezért történhet meg, hogy míg az elmúlt negyven évben azt vetették a szemünkre, hogy magánvagyonnal rendelkezünk, most az a baj, hogy közösségi vagyont kezelünk. Minthogy félig- meddig mind a kettô igaz, ugyanis sem állami vagyonnal nem rendelkezünk, sem magánvagyonnal, sok mindenben külön elbírálásra volna szükségünk. Mindenekelôtt a kisipari szövetkezetek megszervezésére és mûködésére vonatkozó törvény megjelenése a legfontosabb. A tervezet "kálváriájáról" annyit, hogy 1995- tôl terjeszették a parlament elé, 1996-ban napirendre tûzték a szenátusban, de csak 1998-ban hagyta el a szenátus "labirintusát" s azóta a képviselôházban vesztegel. Így kénytelenek vagyunk egy 1990-es rendelet illetve egy 1949-es, alkotmány elôtti törvény alapján mûködni és szervezôdni. Ugyanakkor, miközben ez a törvény késik, egyre gyakrabban jelennek meg néha egymásnak is ellentmondó határozatok és rendeletek, amelyeknek az útvesztôiben naphosszat bolyonghatunk.
A törvény hiánya nem csak elvi problémákat vet fel, mivel olyan gyakorlati kérdéseket hagy megválaszolatlanul, mint például a szövetkezetek által örökös bérbe adott földek sorsa. Ezeket a földterületeket, amelyeken például épületeink is vannak, formailag határidô nélkül bérbe vettük a volt néptanácsoktól és most is fizetünk értük egy bizonyos díjat a polgármesteri hivataloknak. Amíg azonban a területek tulajdonviszonya nem tisztázódik, nem kaphatunk építkezési engedélyeket stb. Vannak olyan szövetkezetek, amelyek bôvítenék nyereséges tevékenységüket, de nem építkezhetnek. Más esetekben a volt tulajdonosok igényelik vissza földjeiket, amelyeken épületeink vannak. A területek koncesszióba vételének lehetôsége pedig ijesztô, hiszen ha erre kerül a sor, olyan sokba kerül, hogy nem fogjuk tudni kifizetni.
— Beszélgetésünk során számtalan más apróbb gondra is fény derült, ezekre hely hiányában nem térhetünk ki, a szövetkezetek tavaly elért eredményeibôl néhányat mégis — úgy érzem — ismertetnünk kell...
— Gazdasági mutatóink közül csak három számot említek, amelyek szerintem önmagukért beszélnek: a 22 szövetkezet tavaly 87 milliárd lej értékben termelt árut, 8,8 milliárd lej értékben végzett szolgáltatásokat és a megelôzô évhez képest 10,55%-os növekedést elérve, 7,7 millió dollárra exportált javakat. E számok mellett már szinte mondanom sem kell, hogy az elmúlt évet minden szövetkezet veszteségek nélkül zárta és minden reményünk megvan arra, hogy idén is hasonló évet zárjunk.
Erdôszentgyörgy lakói közül sokakat foglalkoztat a fenti kérdés. A központban levô parkban ugyanis 1989 elôtt egy faépületben mûködött a kisipari szövetkezet nappali bárja. A változások után néhány évvel a területet, annak megnövelése nélkül bérbe adták hasonló tevékenységre. A közelmúltban azonban, amikor a faépület helyébe egy stabilabb cukrászda építése elkezdôdött, magasba csaptak az indulatok.
Az egyik oldalon a tulajdonosok állnak. Érveik között kiemelkedô helyet foglal el az a tény, hogy a faluban levô cukrászlaborban készülô termékeket — bár Marosvásárhelyen keresett áru — otthon, Erdôszentgyörgyön nem tudják egy megfelelô cukrászdában is értékesíteni. Véleményük szerint minden okirat rendben van. Igaz ugyan, hogy az illetékesekhez érkezett panaszok nyomán végzett kivizsgáláskor a bizottság talált némi eltérést az eredeti tervekhez képest, de ezért kirótta a megfelelô büntetést, a tulajdonosok pedig megpróbáltak igazodni az eredeti tervekhez és engedélyekhez. Beszélgetésünk során a polgármester is ezt az álláspontot látszott támogatni.
A másik oldalon állók nehezményezik, hogy az épület nem ideiglenes jellegû, hiszen sem a tégla, sem a beton nem ilyen építkezések kísérôelemei. Támadásaik közben a "cukrászdaellenesek" fôként arra hivatkoznak, hogy az említett területtôl nem messze (kevesebb mint százméteres körzetben) két bár is található, miközben Erdôszentgyörgynek nincs több parkja. Érveik ellenére azonban, minthogy a jóváhagyások megvannak, a cukrászda várhatóan elôbb-utóbb el fog készülni.
A parkban tehát legalábbis 2003-ig cukrászda fog mûködni és az ügy által felkavart indulatok idôvel bizonyára elfelejtôdnek. A szomorú csak az, hogy az eset kapcsán — mint ahogy az lenni szokott — számtalan más vád is elhangzott, elôsegítve a polgármester és a helyi tanácsosok közötti szakadék további elmélyülését, s ennek leginkább a község lakói látják majd kárát.
A VIII. osztályos tanulók alig több mint fele érte el az átmenôjegyet, vagyis az ötöst a február 26- án tartott kisérettségin (abszolváló vizsgán), amely a megye minden általános iskoláját átfogta. Mint beszámoltunk róla, korábban Sáromberkén szerveztek a körzeti iskolákat átfogó próbavizsgát, amely országos méretû lévén, az eredményekre még várni kell.
A Maros Megyei Tanfelügyelôség, abból a meggondolásból kiindulva, hogy az általános iskolát végzô valamennyi diák számára megteremtse a lehetôséget arra, hogy megbarátkozzék ezzel a felmérési móddal, még mielôtt utasítást kapott volna rá, megszervezte a február 26-i vizsgát. Megyeszinten 5804 tanuló vett részt a próba kisérettségin, 3675-en városról, 2129- en a falusi iskolákból. A módszer ugyanaz volt, mint az országos szintû felmérés alkalmával: minden diák csak egy tantárgyból töltötte ki a tesztlapokat.
A városi iskolákban tanuló 3675 diák közül 2230-an írták meg az átmenôjegyet, 1440-nek a dolgozatát ötösön aluli jeggyel osztályozták. A 2129 vidéki iskolás közül 757-en kaptak ötösön felüli jegyet, 1372 pedig még az ötöst sem tudta megírni — tájékoztatott Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes.
Hogy milyen tanulságot vont le az elkeserítôen gyenge eredményekbôl a tanfelügyelôség? Nos, a jegyeket tantárgyanként és iskolánként lebontva elküldik az illetékeseknek, továbbá a kísérlet végeredményérôl tájékoztatják a minisztériumot. Az elkövetkezô napokban pedig övezetenként az igazgatók és szaktanárok körében szóban is megbeszélik, s eldöntik a tennivalókat. Fontos ez azért is — hansúlyozta a fôtanfelügyelô- helyettes —, mivel az általános iskolai tanárok munkáját eddig a líceumi felvételi tükrözte, most nekik helyben kell szembenézniük tevékenységük eredményével.
Ami pedig a tételeket illeti, nos, egyes vélemények szerint nem voltak nehezek, s egy jó tanuló diák könnyedén elbánt velük. De, amint az eredmény is tükrözi, nagyon sokan vannak az általános iskolában, akik nincsenek hozzászokva az alkotó munkához, s legfennebb csak a tananyag kisebb vagy nagyobb méretû reprodukálására képesek, a mindennapok során a megszokott módon kérik számon a diáktól a leckét. Amíg tehát a tananyag mennyisége nem változik, s amíg nem válik otthonossá az alkotó munka elvárása, és ennek rendszeres mérése, addig sokkal jobb eredményekre a jövôben sem számíthatunk. Hacsak a teszteket nem közelítik jobban a valóságos helyzethez.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén tovább folytatódik a marosvásárhelyi hôközpontok és a vezetékhálózat felújítása. A tavalyi korszerûsítésekrôl és az idei tervekrôl a távfûtést és meleg vizet szolgáltató Energomur Egyedáruság múlt pénteki sajtótájékoztatóján számoltak be.
A tavalyi korszerûsítési munkálatokra az Energomur saját költségvetésébôl, valamint az állami költségvetésbôl az egyedáruság számára leosztott összegekbôl különített el pénzt. Így a többi között megújulhatott a Tudor lakótelepi 1-es számú hôközpont, amely 1918 lakásnak, 24 kft- nek, egy gyógyszertárnak, 2 óvodának és egy általános iskolának szolgáltat meleg vizet és fûtést. Itt a régi típusú kazánokat és gázégôket olasz, automata, Baltur márkájúakra cserélték.
1997-tôl kezdve tizenkét darab Ganz gázégôt vásároltak, amelyeket a Tudor lakótelepi 7-es, 10-es és 11-es kazánházakba szereltek be. Az új típusú mûszerekkel jóval olcsóbban lehet elôállítani 1 Gcal-t, ugyanis számottevôen lecsökkent a felhasznált gáz mennyisége.
Baltur kazánok és új típusú gázégôk kerültek a Budai Nagy Antal lakótelepi kazánházba is, amely 935 lakást, 8 gazdasági egységet, egy iskolát és egy gyógyszertárat lát el. Az automatizálás terve elkészült; ezt a kazánházat "mintakazánházzá" szeretnék alakítani.
Az állami költségvetésbôl leosztott pénzalapokból négy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését finanszírozták. Az egyik alapján a Cisnadiei utcában új kazánház létesül, mivel a Prodcomplex Rt. a továbbiakban már nem tudja fûteni a környéken levô lakásokat és meleg vizet sem tud szolgáltatni 84 lakásnak és egy orvosi rendelônek. Egy másik tanulmány a Szabadság utcai 2-es kazánház felépítését célozza, amely 80 lakást lát majd el, a harmadik tanulmány pedig a 300 lakást kiszolgáló meggyesfalvi 3-as számú hôközpont kazánházzá alakítását tervezi. A negyedik tanulmány alapján korszerûsítik a Kárpátok sétányán levô 1-es számú kazánházat: 780 lakás, 4 gazdasági egység, egy általános iskola és 2 óvoda javára. Itt helyettesítik az összes berendezést, automatizálják a kazánházat és órával mérik az elôállított hôenergiát, ugyanakkor kicserélik a most használt vezetékeket is.
Saját pénzalapokból mérôórákat szerelnek fel a Tudor lakótelepi 1- es (a Dacia üzlet környéke), a Szabadság utcai (103-109. szám), a Savinesti sétányt ellátó, a Bartók Béla utcai és a Kárpátok sétányon levô 2-es számú (a Május 1 strand környéke) kazánházakba, valamint a Színház tér környékén levô hôközpontokba is, a kis hatásfokú kazánokat Baltur típusúakra cserélik, amelyek 90%-os hatásfokkal mûködnek, a Tudor lakótelepi 2-es (a Moldova utca és környéke), a Bartók Béla utcai (Színház tér és környéke), a Savinesti és a Kornisa sétányokat ellátó kazánházakban.Hasonlóképpen mérôórákat szerelnek fel a tömbházakba és lépcsôházakba május 1-jével kezdôdôen.
Több kazánban fôjavítást végeznek és kicserélik azokat a vezetékeket, amelyek mûszaki szempontból már nem felelnek meg. Ugyanakkor részekre osztják a fôvezetékeket, amelyek a kazánházakból indulnak ki, hogy esetleges meghibásodások esetén ne kelljen az egészet lezárni.
Létrehozták a diszpécserszolgálatot is, amelynél bejelenthetôk az esetleges meghibásodások, és amely az Energomur vezetôi szerint jól mûködik. Lakáson, vagy tömbházon belüli meghibásodást egyaránt be lehet jelenteni, a szerelôk kiszállnak a helyszínre és kijavítják a hibákat, de ehhez a tulajdonosi társulásoknak jelezniük kell, hogy állandó jelleggel igényt tartanak erre a szolgáltatásra.
Romániai viszonylatban még nem beszélhetünk autópályákról. A közlekedésrendészeti szabályzat 26. szakaszába azonban — amelyik a több, azonos irányú forgalmi sávos közutakkal foglalkozik — máris bekerült az alábbi szöveg (4. és 5. bekezdés):
Autópályán tilos túlméretes vagy túlsúlyos gépjármûvekkel közlekedni. Kivételt képeznek az illetékes hatóságok által engedélyezett jármûvek. Hasonlóképpen tilos olyan jármûvekkel ráhajtani az autópályára, amelyek bármilyen okból kifolyólag nem tudnak 50 km/óránál gyorsabban haladni. Tilos az autópályán jármûvezetést tanulni, gépjármû- alvázat vagy motoros jármûvet kipróbálni, felvonulni, a "sztrádát" lakodalmas vagy gyászmenet céljára igénybe venni, megnyilvánulást szervezni, reklám-karavánnal végighaladni vagy sportversenyt és próbát (edzést) tartani rajta. Az elôírások megszegését 200.000-400.000 lejjel büntetik.
Az autópályán a gépjármûvezetônek tilos:
a) folyamatosan a gyorsforgalmi (belsô) sávon haladnia és ott várakoznia;
b) a két ellenirányú forgalmú úttestet elválasztó övezetbe behajtania (az azokat összekötô "járható" sávot is beleértve), valamint tolatnia és megfordulnia;
c) egy elromlott gépjármûvet az autópálya legközelebbi kijáratánál tovább vontatnia vagy vontatott gépjármûvel az autópályára fölhajtania.
600.000-900.000 lej pénzbírság jár a fenti elôírások megszegôinek.
A végrehajtási utasítás 27. szakasza mostantól a következôket tartalmazza:
A jármûvezetôknek az útburkolati jelekkel rendelkezô útkeresztezôdések elôtt legalább 50 méterrel be kell sorolniuk a követendô haladási iránynak megfelelô forgalmi sávba és tiszteletben kell tartaniuk a haladási irányt mutató jeleket és jelzôtáblákat.
E szabályok megszegôit 60.000-tôl 150.000 lejig büntethetik.
Az útburkolati jelekkel el nem látott keresztezôdések elôtt is legkevesebb 50 méterrel el kell foglalni a következô helyeket:
a) a jobbra térni készülôk besorolnak a jobb oldali forgalmi sávba;
b) akik balra szeretnének kanyarodni, ráhajtanak a bal oldali forgalmi sávra;
c) az egyenesen elôre igyekvôk bármelyik forgalmi sávon haladhatnak. Ez az újdonság a szabályzatban!
Olyan körülmények között, amikor a keresztezôdésben villamosok is közlekednek és a jobb oldali sín olyan közel van a járdához, hogy nem lehet két sávban haladni, minden jármûvezetô köteles egy sorban felfejlôdni, függetlenül attól, hogy milyen irányba akar továbbmenni — szabadon hagyva a villamospályát.
Amennyiben a villamos járdasziget nélküli megállóhoz ér, a többi jármûnek érkezési sorrendben mögötte kell várakoznia és csak azt követôen indulhatnak tovább, hogy a villamos ajtói becsukódtak.
E szabálymegszegés büntetése 60.000-tôl 150.000 lejig terjed.
A megyei rendôrfelügyelôség sajtóirodája
Bizonyára érte már olvasóinkat is olyan kisebb- nagyobb kellemetlenség, amelyrôl véletlenül éppen bekövetkezése elôtt beszéltek. Ilyenkor szokták tréfásan azt mondani, hogy nem jó az ördögöt a falra festeni, s olykor még azt is hozzáteszik: mert megjelenik. Ez a közismert babonás szólás azt a tanácsot tartalmazza, hogy lehetôleg ne beszéljünk arról, amitôl félünk, mert még bekövetkezik. A kifejezés használói azonban általában már nem hisznek abban, hogy valamely kellemetlenség, baj összefügg azzal, hogy beszélünk-e róla vagy sem. Éppen ezért ezt inkább olyan szólásnak tekintjük, amelyet megszokásból vagy a tréfa kedvéért mondogatnak.
Kétségtelen azonban, hogy ez az igen régi, más nyelvekbôl már a XV. század óta kimutatható és Európa-szerte elterjedt szólásmondás eredetileg mégiscsak a babonás hiedelemmel kapcsolatos. Az a naiv elképzelés az alapja, hogy a szónak, a névnek mágikus ereje van: azzal, hogy nevén nevezünk valamely félelmetes lényt, meg is idézzük, azaz megjelenésre, esetleg ártó hatalmának kifejtésére késztetjük. Ez az ôsi, primitív hiedelem az oka többek között annak, hogy némely vallásban az egyszerû hívôknek nem szabad Isten nevét kiejteniük, a boszorkány szó helyett némely nyelvjárásunkban a szépasszony elnevezést használják. Valószínûleg ezért ment feledésbe a népünk körében hajdan felsôbbrendû lénynek tartott medve ôsi finnugor neve is, s ezért kellett a medve szót késôbb valamely szláv nyelvbôl átvennünk.
A nem jó az ördögöt a falra festeni mondás felfogható tehát úgy, hogy a benne elôforduló ördög a rossznak, a kellemetlenségnek, a bajnak szimbolikus megnevezése. De miért beszél a szólás az ördögnek éppen a falra való festésérôl? O. Nagy Gábor szerint erre egy középkori legenda adja meg a választ. E szerint egy szerzetes gyönyörû Mária-képeket festett, de ezeken rendkívül csúf alakban ábrázolta az ördögöt. Amikor a festô a templom magas falára egy ilyen képet vázolt, megjelent neki az ördög és felszólította, hogy ne ábrázolja ôt ilyen rút alakban. Minthogy a szerzetes nem engedett az ördög kérésének, az kirántotta alóla az állványzatot, hogy zuhanjon a mélybe. A mûvész fohászára Mária kinyújtotta a képen már megfestett kezét, s addig tartotta a levegôben a festôt, amíg mások lesegítették.
Az is lehetséges, hogy ez a történet csupán egyik változata annak a legendatípusnak, melybôl e szólás származik, és amelynek az lehetett a lényege, hogy az ördög bosszút áll azokon a festôkön, akik ôt visszataszító formában ábrázolják. A középkori festményeken valóban elrettentô ördögalakokat láthatunk. Milyen kár, hogy ilyen "ördögi intelmekrôl" napjainkban sokan megfeledkeznek.
Ifjúsági ismeretterjesztô szemle, kiadja a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó Kft. Fôszerkesztô Dáné Tibor Kálmán, szerkesztô Bajnóczi Zoltán, felelôs kiadó dr. Bartha Zoltán. Csaknem félszáz munkatársat sorol fel az utolsó (a 64.) oldal tájékoztatója, közöttük marosvásárhelyieket is. A Tinivár Diákabrak címû ifjúsági folyóiratának testvérére kilenc évet vártak "szülei". Hogy az elsô számban mi minden van benne, tartalomszerûen fel nem sorolható, ugyanis a tartalomjegyzékrôl le kellett mondaniuk...a tartalom javára. Néhány beszédesebb címet idézzünk hát: Nincs mi ellen lázadni? * Jegyzetelni tudni kell! * A világ tegnap és ma * A betûírás kezdetei * Csillagösvényen * A pedagógia válságairól * A reformáció kezdete * Bakócz Tamás emlékezete * Festett kazettás mennyezetek * Életünk és ételünk * A fraktálok világa * Az információs technológia múltja és jövôje * Kozmikus hatások a földi életre * Mit ettek a Királyerdô sárkánygyíkjai? * A hangyák társadalma * Diákok 1848—1849-ben. És ez csak mintegy fele az ügyes kis füzetnek, hiszen benne az emberi kultúra nagyon sok területérôl származó olvasnivalóból mazsolázhatunk. És van szemle, könyvajánló, arcképcsarnok (melyben Imreh István, Makovecz Imre, Nemeskürty István, Mohy Sándor és Veress István munkásságáról találunk adatokat).
Ez az új lap egy kicsit olyan, mint az Interpress Magazin volt. Lehet belôle mindenki könyve, érdekes, olvasmányos, erdélyi tudományos szemle, ismerettár, hiszen voltaképpen ilyen lapunk sincsen. Kortól függetlenül olvasható, élvezhetô. Akkor is, ha egyes anyagai más, fôleg szaklapokból kicsit visszaköszönnek. (Az újszülöttnek sem minden cikk új.)
Az újszülöttrôl általában nem tudjuk, lángész-e, vagy ragyabunkó lesz belôle. Most könnyû a dolgunk. Ez a géniuszka egyszer még zseni is lehet.
Ki ne maradjon: az elsô példány ára ötezer lej, a második megjelenését márciusra ígérik. És március van.
Törvény az adófizetôk védelmére
A szenátus plénuma kedden elfogadta az adóellenôrzésre vonatkozó 1997-es, 70-es számú kormányrendeletet jóváhagyó törvényt, mely szerint az adóellenôrzés a pénzügyminisztérium és a területi egységek hatáskörébe tartozik. A törvény ugyanakkor meghatározza az adófizetôk jogait és kötelességeit, biztosítja az ellenôrzés zökkenômentes lefolyását, illetve az adófizetôk védelmét a kihágások ellen.
Be nem hajtott követelések és adósságok a Conelnél
A legfontosabb 25 ipari áramfogyasztó 3162 milliárd lejjel tartozik a Conelnek, ami az elôzô hónap szintjét csaknem 1200 milliárd lejjel növeli. A követelések a villamos- és hôenergia- adósságokból halmozódtak fel. Ezzel egyidejûleg a Conel mintegy 5000 milliárd lejjel tartozik az állami költségvetésnek és szállítóinak.
Március elsejétôl a lakosságnak szállított hôenergia ára 26600 lejjel nôtt és eléri a 122000 lejt gigakalóriánként. Az összeg magába foglalja mind a termelôi árat, mind a szállítási díjat.
Az élelmiszerárak megduplázódását jósolják
Az üzemanyag, villamos és hôenergia drágulása nyomán keddtôl kezdve az élelmiszerárak 15%-kal emelkedtek a termelôknél. Ezekhez az árakhoz adódnak a különféle díjak, adók, védôvámok és a HÉA, ami végeredményben az árak megkétszerezôdéséhez vezet — nyilatkozta az élelmiszeripari szakszervezeti szövetség elnöke, Dragos Frumosu. A következmények mérsékléséért a szakszervezet kérni szándékszik a béradók, illetmények és adók csökkentését.
A szállítási szakszervezetek és munkáltatói szövetségek szerint az üzemanyag drágulása, valamint a számtalan illeték és adó az ágazatban tevékenykedôk csôdjéhez fog vezetni. A Román Közúti Szállítók Országos Egyesülete, a Magánszállítók Szövetsége, a Gépkocsivezetôk Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Közúti Szállítók Szövetsége közös okiratot intézett a döntéshozó szervekhez és megoldásokat javasolt a fenti helyzetre.
Tiltakoznak a bányászakciók áldozatai
Az 1990-91-es bányászmegmozdulások áldozatainak szövetsége nyílt levelet intézett Románia Parlamentjéhez, amelyben tiltakozik Petre Román szenátuselnök kezdeményezése ellen, hogy közkegyelemben részesítsék a bányászokat az 1999. január 18. és 22. közötti tetteikért. Véleményük szerint egy ilyen törvény elfogadása veszélyes precedenst teremtene, ami bátorítana bármilyen további erôszakos megmozdulást. Ugyanakkor arra emlékeztetnek: Petre Roman demokrata elnök vezette 1990-ben a bányászokat, akik feldúlták az ellenzéki pártok, fôként a KDNPP és az NLP székházait. Az 1990, 1991 és 1999-es évek erôszakos akcióinak áldozatai joggal érezhetnék igazságtalannak a bányászok közkegyelemben való részesítését — mutat rá a nyílt levél.
A Világbank cáfolja a sajtóértesüléseket, melyek szerint javasolta volna a Bancorex vezetôségének leváltását, pontosítva, hogy a bank szakértôi mindössze rámutattak, hogy hol vélik szükségesnek a vezetés és ellenôrzés megszilárdítását. A kormány kezdeményezésére a VB részt vett a Bancorex összetett átszervezési tervének kidolgozásában nyújtott szaktanácsadásban, ugyanakkor javasolta, hogy dolgozzon ki, valamint léptessen életbe egy olyan programot, amely védelmezze a betéteseket és biztosítsa a román bankrendszer integritását. A VB továbbá várja, hogy a kabinet ismételten szaktanácsadást igényeljen egy gyors ütemû átszervezés és privatizálás megvalósítását célzó terv kidolgozására.
Bécsben vendégeskedik a szilágysomlyói aranykincs
A bécsi Kunshistorisches Museumban május elejéig látható az 1797-ben és 1889-ben Szilágysomlyón talált teljes aranykincs, amely a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. A majdnem 8 kg súlyú, 73 arany- és ezüsttárgy a feltételezések szerint egy kelet-germán, vagy gepida királyi dinasztia 150 év alatt összegyûlt kincsei voltak, amelyeket az V. században rejtettek el tulajdonosaik.
A napokban, a megszokottnál kicsit késôbb megérkeztek az elsô vándormadarak — feketerigók, mezei pacsirták stb.— Magyarországra. A tavasz hírnökei azonban, a gólyák még mindig nem érkeztek meg. Ôk Közép- vagy Dél- Afrikában várják az idô jobbra fordulását. A madarakon elhelyezett adóvevôk segítségével interneten követhetô vándorlási útvonaluk. Az így szerzett információk alapján a gólyák egy része Szudánig, más része pedig Afrika legdélibb csücskéig is eljutott, ahonnan nemrégen indultak vissza. A szakemberek idén kb. 4800 gólyapár Magyarországra érkezését várják .
Nyolc külföldi, négy brit, két amerikai és két, vélhetôen új-zélandi turista lemészárlása után egy nappal, a Szövetséges Demokratikus Erôk (ADF) elnevezésû lázadó szervezet harcosai megtámadtak egy falut, ahol öt embert meggyilkoltak. Ugandában a ruandai hutu felkelôk és az ADF-fegyveresek a szomszédos Kongóból irányított rajtaütései miatt hónapok óta bizonytalan helyzet alakult ki és idén már 37 ember vesztette életét az ADF falvak elleni rajtaütésében.
Egy tévéinterjúban Monica Lewinsky sajnálatát fejezte ki a Bill Clintonnal kapcsolatos botránya miatt, mondván: világos számára, hogy megbocsátásról szó sem lehet, mégis szeretné, ha az elnök felesége és lánya tudná, mennyire sajnálja a történteket és azt, hogy mi mindent kellett átélniük.
Kedden Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke angol és német bankkonzorciumok képviselôit fogadta. A nyugati bankárok érdekeltek abban, hogy a Régen—Maroshévíz közötti gáz gerincvezeték megépítését hitelnyújtással támogassák. Az építkezéssel kapcsolatos hitelnyújtási programot egy késôbbi idôpontban szögezik le.
Folytatódnak a vidéki találkozók
A megyei tanács vezetôsége által a községközpontokban szervezett találkozók sora ma Nyárádkarácsonyfalván folytatódik. A találkozón részt vesz Virág György, a megyei tanács alelnöke, megyei tanácsosok, a megyei tanács igazgatói, valamint Ákosfalva, Backamadaras, Nyárádgálfalva, Dózsa György, Kerelôszentpál, Marosugra, Jedd helyi tanácsosai. A találkozók fô témája az új közpénzügyi törvény alkalmazásával kapcsolatos problémák.
Március 15-tôl visszavonják a régi bankjegyeket
A Román Nemzeti Bank ismételten felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy március 15-e után bevonják a régi 1000 és 5000 lejes bankjegyeket. A jelzett idôpontig a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni ezeket a címleteket, de a lakosság visszajárópénzként ne fogadja el ezeket. A határidô lejárta után, március 31-ig csak a kereskedelmi bankok fogadják el a lejárt bankókat.
Az elmúlt hónapban 11,5 százalékra emelkedett megyénkben a munkanélküliségi ráta, közölte a Munkaerôelosztási és Foglalkoztatási Ügynökség. A nyilvántartott munkanélküliek száma 32.533, amelybôl 22.290 személy részesül munkanélküli segélyben, 10.243 személynek pedig semmiféle jövedelme nincs.
A megyei egészségügyi igazagtóságnak 35 milliárd lejes adóssága halmozódott fel, tájékoztatott Laurentiu Petru gazdasági igazgató. Ebbôl 23 milliárdot a gyógyszerek ára tesz ki, további 12 milliárd a szolgáltatóknak — víz, gáz, villamos energia, élelem — járó adósság.
Áprilisig már nem adják a tiketteket
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális védelemmel foglalkozó hivatala arról tájékoztatott, hogy a marosvásárhelyi nyugdíjasoknak a helyi tanács által egy negyedévre megszavazott 15 ingyenes autóbuszjegy vásárlására feljogosító tiketteket március folyamán már nem osztják. Azok a nyugdíjasok, akik egy hónap leforgása alatt a tikettet nem váltották ki, már csak április elsejétôl tehetik meg, a következô negyedévre.
Annak ellenére, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közleményben hívta fel azoknak a lakótársulásoknak a figyelmét, amelyeknek eurokukát utaltak ki, hogy ha ezeket március elsejétôl nem használják, akkor büntetik ôket, s a szemetüket nem szállítják el, a büntetésekre nem került sor. Karácsony László, a Salubriserv Rt igazgatója szerint az eurokukákkal rendelkezô 81 lakótársulásnak, csak a 10 százaléka használja azokat. A Salubriserv az illetô társulásokkal ezen a héten közös programot fog kidolgozni az 1750 kuka hatékony felhasználására.
Határidô-hosszabbítás jogi személyeknek
A megyei pénzügyi igazgatóság aligazgatója, Lazar Sorin tájékoztatott, hogy jogi személyeknek meghosszabbították a helyi adó és illetékfizetési határidôt március 15-tôl június 15-ig. Az utóbbi tíz éven belül vásárolt lakások esetében, a híresztelések ellenére, nem jár adómentesség.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés szervezésében Marosvásárhelyen is bemutatkozik a stockholmi Erdélyi Könyv Egylet. A svédországi kiadót, amelynek több szép kötete hozzánk is eljutott, Veress T. Magda kiadóvezetô ismerteti a Bernády Házban március 10-én délután 6 órakor. Ebbôl az alkalomból kerül a közönség elé Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) címû pályadíjnyertes regénye, az EKE kilencedik könyve. A kiadványt Dávid Gyula irodalomtörténész méltatja.
Március 5-én, pénteken Marosvásárhely vendége lesz Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, a DTV több más vezetôje, vezetô beosztású munkatársa. A Dr. Bernády Közmûvelôdési Alapítvány mellett mûködô Duna Televízió Baráti Kör szervezte találkozósorozat keretében délelôtt az ifjúság képviselôivel, kora délután a város szellemi életének reprezentánsaival folytatnak eszmecserét a tévés vendégek. 18 órától a Bernády Házban a Duna TV nézôivel találkoznak a televíziósok s hallgatják meg a közönség észrevételeit a mûsorokról.
Március 6-án, szombaton 10 órai kezdettel második alkalommal tartják Erdôcsinádon a Körbejáró kézfogás elnevezésû tapasztalatcserét, ezúttal a gernyeszegi tanács RMDSZ- képviselôinek szervezésében. A találkozó célja a kölcsönös megismerés, a kisrégiók gondjainak megbeszélése, a gazdasági kapcsolatok kiépítése. A találkozó terve: érkezés 10 óráig, falulátogatás, 11 órától istentisztelet, 12-tôl a résztvevô községek tisztviselôinek elôadásai, majd megbeszélés és eszmecsere.
Ma délután 4 órától szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet) jogi tanácsadást tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
A Hahota színtársulat március 4-én, csütörtökön este 7 órakor Marosludason, a Mûvelôdési Házban viszi színre a "Csak az ne jöjjön, aki nem bírja" címû zenés újévi kabarémûsorát.
Ma délután 4 órakor a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi fiókszerkesztôségének minigalériájában Haragos Zoltán (EFIAP) fotómûvész kamaratárlatának megnyitójára kerül sor.
Copyright © Népújság - 1999