|
LI. évfolyam 50. (14103) |
1999. március 2. kedd |
Viorel Cataramã, volt liberális szenátor lett a magát "mérsékelten nacionalistának" valló Román Nemzeti Párt (PNR) elnöke.
Cataramã, aki a közelmúltban távozott a kormánykoalícióban részt vevô Nemzeti Liberális Pártból, az egykori hírszerzési fônök, Virgil Mãgureanu tavaly bejegyzett pártjához szegôdött és azonnal pártelnök lett.
Egyes lapok azt írták, hogy Cataramã "hazatért" — jelentéseik szerint a két mai politikus egykoron ugyanahhoz "a céghez" tartozott: Mãgureanu tisztje volt a Ceausescu-rezsim hírhedt titkosrendôrségének, a Securitaténak, Cataramã pedig külkereskedelmi fôhivatalnokként volt egyben a Securitate ügynöke is.
Cataramã pártelnökként tett elsô nyilatkozatában azt a célt fogalmazta meg, hogy a Román Nemzeti Pártnak gyôzelmet kell aratnia a következô törvényhozási választásokon. Ehhez — véleménye szerint - az segítheti hozzá, hogy a PNR az egyedüli párt, mely valós alternatívát kinál a jelenleg hatalmon lévô Román Demokrata Konvencióval (CDR) és a legnagyobb ellenzéki erôvel, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) szemben.
A pártszervezô Mãgureanu eddig fô politikai stratégiaként azt fogalmazta meg, hogy "a mérsékelt nacionalizmussal" fôként Erdély szavazópolgárait kell elhódítani a két szélsôségesen nacionalista alakulattól, a Nagy-Románia Párttól és a Román Nemzeti Egységpárttól, továbbá a PDSR-tôl, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtôl.
Románia és Bulgária közösen próbál közvetítôként fellépni a koszovói válság megoldásában: a román és bolgár államfô együttes fellépése után a két ország most azt tervezi, hogy közös parlamenti küldöttséget meneszt Belgrádba és Pristinába.
A román és bolgár törvényhozókból álló küldöttség gondolata Radu Vasile román és Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök vasárnap befejezôdött két napos tanácskozásán vetôdött fel. Sinaián Ivan Kosztov jelentette be: Szófia már elhatározta, hogy parlamenti küldöttséget küld Belgrádba és a koszovói tartomány központjába, Pristinába, s felajánlotta, hogy ehhez a delegációhoz csatlakozzanak a román törvényhozás tagjai is.
A közös fellépés elôzményét az jelenti, hogy a franciaországi Rambouillet-ben folyó tárgyalások folyamán Emil Constantinescu román és Petar Sztojanov bolgár államfô közös levélben kérte Slobodan Milosevic jugoszláv elnöktôl: fogadja el a nemzetközi közvetítô csoport által megfogalmazott megegyezési javaslatot.
Radu Vasile a bolgár kezdeményezésrôl azt mondta, hogy az hasznosnak bizonyulhatna "a térségbeli állapotok felmérése szempontjából", de az esetleges román részvételt elôször a parlamentnek kell jóváhagynia.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy tavaly Románia és Bulgária egyaránt engedélyezte légterének felhasználását arra az esetre, ha a NATO légicsapást mérne szerb célpontokra. Vasile most úgy nyilatkozott, hogy a parlamentnek meg kellene erôsítenie ezt a döntést, bár a NATO még nem kért engedélyt a román légtér használatára.
A kormány annak lehetôségét is mérlegeli, hogy kisegítô személyzetet, mérnököket és egészségügyi csoportot küldjön az esetleg Koszovóba vezényelt békefenntartó erôk kötelékébe — tette hozzá Radu Vasile.
Hétfôn megkezdôdött az Európai Unió joganyagának összehasonlítása az EU-hoz csatlakozni vágyó országok második körével, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával.
Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat megelôzi az uniós joganyag átvizsgálása. Ezt a mûveletet az EU másképpen végzi a már tárgyaló országokkal és másképpen a második körbe kerültekkel. A tárgyalók — Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország — esetében néhány napon belül zajlik le a joganyag EU általi bemutatása, illetve annak összehasonlítása a tagjelöltek jogszabályaival. A nem tárgyalóknak viszont elôbb a teljes joganyagot bemutatták, és most kezdik a kétoldalú összehasonlítást, illetve azoknak a problémáknak az azonosítását, amelyekrôl majdan a csatlakozási tárgyalások megkezdése után mélyebb tárgyalásokat kell folytatni.
Az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság hétfôn arra mutatott rá, hogy ezzel a lépéssel felgyorsul az érintett országok felkészülési folyamata. A kétoldalú joganyag-átvizsgálás megkezdését fontos lépésnek tartották az EU kormányfôi is decemberi bécsi találkozójukon.
Románia azt várja, hogy áprilisban a NATO washingtoni csúcstalálkozóján megerôsítik: az észak- atlanti szövetség bôvítése folytatódni fog — jelentette ki hétfôn Andrei Plesu külügyminiszter a Partnerség a békéért (PfP) NATO-program megkezdésének ötödik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián.
A két napos tanácskozás megnyitásakor elmondott beszédében a román külügyminiszter azt a reményét fogalmazta meg, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül Romániával is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat a NATO.
Plesu emlékeztetett arra, hogy Románia volt az elsô ország, mely 1994 januárjában csatlakozott a PfP-programhoz, és eddig sikeres volt minden olyan PfP-akció, amelyben Románia részt vett. Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg vezérkari fônöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia az egyetlen ország, amely az elmúlt öt évben minden PfP-akcióban részt vett.
Alexander Vershbow, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszédében azt hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja változatlan: a NATO bôvítése nem fejezôdik be a három új tag — Csehország, Lengyelország és Magyarország — felvételével. Mint mondta, az áprilisi NATO-csúcson Washington elôterjeszt egy akciótervet, mely világosan megjelöli, hogy milyen utat kell követni a NATO-tagság elnyeréséhez.
A Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség a hagyományôrzô tárgyi népmûvészet (népviselet, szövés, varrás, vesszô- és háncsfonatok, faragás, bútorfestés, fazakalás stb.), valamint a naiv népi jellegû festészet, szobrászat, szövött és varrott képszônyegek s egyéb iparmûvészeti tárgyak alkotóinak szakmai, szervezeti tájékoztatásával és támogatásával foglalkozik. Ennek érdekében elôadásokat, tanfolyamokat, táborozásokat és kiállításokat szervez. Ezért felkér minden érdeklôdôt, hogy amennyiben tagja akar lenni és ezzel részt kíván venni a szövetség munkájában, írásban közölje március 15-ig Benedek Zoltán Maros megyei szövetségi szervezô alelnökkel (postacím: Benedek Zoltán, Târgu Mures 4300, str. Sârguintei nr. 39., ap. 22.) a következô adatokat: neve, születés ideje, postacíme, telefonszáma (ha van). Milyen népmûvészeti ágban dolgozik? Milyen, az utóbbi három évben készült kiállításra kész tárgyai vannak? Milyen tárgyak elkészítését tervezi a következô év végéig?
Március hónap második felében a Népmûvészeti Szövetség megyei tagsága az újonnan jelentkezôkkel együtt megbeszéli a helyi népi tárgyalkotás idôszerû szervezeti, szakmai kérdéseit.
Románia kérését a készenléti hitelmegállapodás megkötésére leghamarabb júniusban vitatják meg a Nemzetközi Valutaalappal — nyilatkozta Emanuel Zervoudakis NVA-fôtárgyaló.
Az NVA-val ezzel kapcsolatosan esetleg aláírhatnak egy memorandumot a következô látogatás alkalmával, amelyre áprilisban kerül sor — jegyezte meg a fôtárgyaló.
A következô hetekben a román kormány kulcsfontosságú intézkedéseket hoz, amelyek a várt eredményekhez vezetnek — mondotta az NVA-képviselô.
A kulcsfontosságú intézkedésekrôl Vasile miniszterelnök aláhúzta, hogy nem a drasztikus, megkövetelt feltételekrôl, hanem a reform természetes folyamatáról van szó.
Emanuel Zervoudakis a Romániában töltött két hetét eredményesnek minôsíttette, fôleg, hogy a feleknek sikerült megállapodásra jutniuk a makroökonómia célkitûzései és politikái felôl.
Nem szokás nálunk a nevelôhangversenyekrôl kritikát, beszámolót írni. Talán így is van ez rendjén, mivel a gyermekeknek szánt koncertek akkor jók, ha ôszinték, bensôségesek. És ezt a légkört nehéz a sajtóba "transzponálni". Mintha a közzétett szakmai mérlegelés által belegázolnánk abba a tiszta indíttatásba, amibôl születnek, és amelynek hullámhosszán a zsenge emberi lelkeket érintik meg, a bontakozó értelmet táplálják. Mégis, a február 27-i, legutóbbi ilyen koncert arra késztetett, hogy néhány gondolat erejéig értékeljem ezt az eseményt.
Ha a mindennapok Marosvásárhelyének kulturális, pontosabban zenei ritmusát figyelem, gyakran kell megállapítanom, hogy elég sok mindentôl megvagyunk fosztva. A filharmónia hétrôl hétre szimfonikus, illetve vokál-szimfonikus hangversenyt biztosít számunkra, néha pedig hangszeres kamarazenei produkciók egészítik ki az összképet, de semmiképp sem mondhatjuk, hogy a lehetôségek skáláját kimerítettük. A dalköltészet mondhatni teljességgel hiányzik világunkból. Pedig oly szívesen elmerülnék például Schubert Téli utazásának egyedien komor világában, vagy megcsodálnám a magyar lírát Kodály zongorakíséretes dalainak tükrében. Hol találkozunk a Nyugat-Európában már a '40-es években elindult kutatások eredményeivel a barokk zene elôadását, a korabeli hangszereket illetôen? Hisz ennek a törekvésnek a kora ide s tova fél évszázadot számlál, s mi, halandó közönség még csak a létét bizonygatjuk a szavak szintjén.
És most térjünk vissza e gondolatfuttatás elindító forrásához. Ebben a zenei környezteben az említett nevelôhangverseny a szombat délelôtt egyszerûségében és a Kultúrpalota figyelemre ösztökélô falai között, észrevétlenül új színt lopott a meglévôk mellé a zeneélet palettájára. A közvetlen és kellemes hang, melyen Kovács Zsuzsa a zenetörténet tüneményérôl, Mozartról mesélt, két fontos dologra hívta fel a figyelmemet. Elôször: újra bizonyított, hogyan lehet kicsiknek nagy dolgokról igényesen beszélni, másodszor: hogy ez a munka, a gyerekek életének muzsikával való "megfertôzése" igazán szívügye. A közönség inkább a legkisebbek körébôl gyûlt össze, de élvezet volt látni azt is, hogyan váltanak cinkos mosolyt a Mûvészeti Líceum zenekarának tagjai, miközben Szônyi Zoltán karmesteri pálcáját követve a D-dúr Divertimentót ajándékozzák a hallgatóságnak.
Hogy miért került papírra e néhány gondolat? Nem állt szándékomban senkit sem vádolni a gyenge pontokért. De az említett hiányok közt a szóban forgó esemény válozatosságot s felüdülést hozott, és úgy éreztem, hogy ezt méltatni érdemes.
A Castellum Alapítvány ökumenikus megemlékezésre hívja az érintetteket és együttérzôket március 3-án (szerdán) 17 órára a marosvásárhelyi Vártemplomba. Ezúton emlékezünk az 1949. márc. 2-ról 3-ára virradó éjszakai elhurcoltatás 50. évfordulójára, amikor jogfosztó intézkedéssekkel több száz családot kényszerlakhelyre hurcoltak és teljes vagyonelkobzással és erkölcsi kiközösítéssel sújtottak. Az alapítvány minden érdeklôdôt szeretettel és tisztelettel vár.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa szombat délutáni tanácskozásának egyetlen napirendi pontja a szervezet VI. kongresszusának elôkészítése volt. Ennek a "plánéja" az volt, hogy a különbözô platformok, csoportosulások, érdekszférák mindent megpróbáltak, hogy minél nagyobb számban belobbizzák embereiket a küldöttek közé. Végül 517 küldöttben "egyeztek ki", amelybôl 181 SZKT-tag lesz, 228-an képviselik a területi szervezeteket, 36 hely jutott a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezeteknek. A május 15-16-án Csíkszeredában megtartandó kongresszuson mintegy 200 meghívottra és újságíróra számítanak. Ezt a döntést már vasárnap délelôtt hozták meg, ugyanis szombat este nem jutottak dûlôre. Sepsiszentgyörgy vállalta volna a kongresszus megszervezését, de mint bejelentették, ekkora számú küldöttnek nem tudtak megfelelô termet biztosítani.
Incidensektôl sem volt mentes a tanácskozás. Mint kiderült, az SZKT állandó bizottságának két tagja, Bodó Barna és Somai József, még októberben beadvánnyal fordult az RMDSZ szabályzatfelügyelô bizottságához (SZFB). Ebben az alapszabályzat megfelelô szakaszára hivatkozva kijelentették, hogy a szeptember 30-i SZKT-ülés döntését "nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek". Miután a bizottság felülvizsgálta a dolgot, írásban válaszolt a beadványra, miszerint "az SZFB megalapozottnak tekinti a beadványba foglaltakat" és "az alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minôsíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott határozatát".
A gond csak az volt, hogy Markó Attila, az SZFB elnöke, ezt a döntést úgy jelentette be a testületnek, hogy a bizottság "elutasította" az átiratot. Emiatt tört ki a botrány, aminek az lett a vége, hogy a fent említett két állandó bizottsági tag írásos nyilatkozatban lemondott az SZKT vezetô testületében viselt tisztségérôl, mert "az SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minôsíthetetlen". Így az állandó bizottságban hárman maradtak mindössze. Markó Attila a testület elôtt mondott ugyan valamit a figyelmetlenségrôl meg hasonlókról, tény azonban, hogy — szándékosan vagy nem egészen szándékosan — félrevezette a képviselôket. A kialakult vitában voltak, akik védelmükbe vették a mellébeszélô SZFB- elnököt, mások pedig egyenesen a fejét követelték, s azt, hogy az SZKT vegye már végre komolyan magát, s ha felvállaltak valamit, végezzék becsülettel (Matekovics Mihály). A huzavona után, szintén az alapszabályzatra hivatkozva abban állapodtak meg, hogy nem rendelnek el bizalmi szavazást, hanem Markó Attilának kell beadnia írásos lemondását, amit azonban az ülés végéig nem tett meg.
A legkülönösebb az, hogy a szabályzatfelügyelôk döntésének a LÉNYEGÉRÔL szót sem ejtettek a heves személyeskedô csetepaté során. Vagyis arról, hogy mi következik abból, ha a szeptember 30-i SZKT- döntés jogszerûtlen volt.
Általában, amikor az ügyvezetô elnökség beszámolója kerül sorra, a képviselôk úgymond szivarszünetet tartanak, és Takács Csaba ügyvezetô elnök szinte üres terem elôtt szokta elmondani összegezôjét. Ezúttal azzal hidalták át ezt a mozzanatot, hogy egy héttel korábban eljuttatták az egyébként 59 oldalas dokumentumot a területi szervezetekhez, így nem kellett felolvasni, csupán kérdéseket tehettek (volna) fel a képviselôk. Ha érdekelte volna ôket a dolog. Ám a beszámoló annyira sem hozott izgalomba senkit, hogy bár egyetlen kérdést feltegyenek a témával kapcsolatosan. Teljes egyetértéssel, mindössze négy tartózkodás mellett, szinte látatlanban fogadta el a testület a jelentést.
Kikopott aktivisták elefánttemetôje?
Ezután beszéltek a szociális fôosztály létrehozásának szükségességérôl (Kerekes Károly, Bucur Ildikó), és a lehetôségekrôl. Ám ez a napirendi pont sem örvendett nagy érdeklôdésnek. Az elôterjesztô Bucur Ildikó csupán vázolta a lényeget, és kijelentette, akit érdekel, kaphat tôle egy példányt az elkészített tervezetbôl. Eszerint több programot készítettek a törvényhozás, az információ-közvetítés, tanácsadás, munkahelyek börzéje, útbaigazítás terén. Szakmai rendezvények, konferenciák, tanácskozások is szerepelnek a tervben. Arról szavaztak, hogy kell egy ilyen fôosztály, de az ügyvezetô elnök helyiség, infrastruktúra hiányára és egyéb okokra hivatkozva nem tudott konkrét idôpontot mondani az esetleges kivitelezésre. Bucur Ildikó csak arra kérte az elnökséget, vegyék komolyan a dolgot, hogy a fôosztály ne váljék kikopott aktivisták elefánttemetôjévé. Bárányi Ferenc képviselô arra hívta fel a testület figyelmét, ne arról vitatkozzanak, hogy ki van egy lapon az elsô, második vagy harmadik helyen, hanem vegyék komolyan a dolgot, s figeljenek az öregedô nemzet sorsára. Ha túl sokat politizálunk, nem szerzünk támogatást a cél kivitelezéséhez, mondta. Tôkés András szerint "az RMDSZ nem vállalhatja fel az erdélyi szegénység problémáját", mert azok "nagyon sokan vannak", s azt javasolta, ne legyen szociális fôosztály, inkább egy PHARE-iroda. Végül, Tôkés András és Borbély Zsolt tiltakozása ellenére, a fôosztály megalakítása mellett szavazott a testület.
Elfogadták a Szövetségi Egyeztetô Tanácsnak (SZET) az átvilágító bizottságra tett javaslatát. Eszerint Szabó Árpád, Antal Attila és Csávossy György fogja áttekinteni az RMDSZ-tisztségviselôk politikai önéletrajzát. Arról nem esett szó, hogy mindenki megtette- e ilyenszerû kötelességét. Titkos szavazással kijelölték a kongresszusra az ellenôrzô bizottság, a programmódosító bizottság, és az alapszabályzat módosító bizottság tagjait, határozatokat fogadtak el, végül pedig rátértek a költségvetés vitájára, amely zárt ajtók mögött zajlott.
A romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének vezetô testületeként határozottan igazságtalannak és diszkriminatívnak tartjuk a bukaresti törvényszék által az úgynevezett Agache-perben hozott ítéletet. Ismételten bebizonyosodott, hogy az igazságszolgáltatás reformja továbbra is felemás. A legrosszabb emlékû politikai befolyás érhetô tetten az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselô koncepciós perben.
A nemrégiben elítélt négy kézdivásárhelyi magyar esete egyenes folytatása egy diszkriminatív szemléletnek. Annak a szemléletnek, amely az elmúlt években a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektôl következetesen eltérôen kezelte és kezeli a magyar résztvevôk esetében. Hasonlóképpen azzal az eljárásmóddal azonos, ahogyan az igazságszolgáltatás szervei az 1990. évi marosvásárhelyi márciusi eseményeket kezelték. A véres összecsapásokba torkolló pogrom eltervezôi, szervezôi, a felbujtók, tehát a tényleges bûnösök helyett ártatlan magyarokat és magyar cigányokat fogtak perbe és ítéltek el tendenciózusan felépített vádpontok alapján. A perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy kizárólag magyarokat és magyar cigányokat vetettek börtönbe.
Újabb aggasztó jel az is, hogy nyilvánvalóan politikai szándékkal tett feljelentésre a Brassói Táblabíróság mellett mûködô Ügyészség beidézte az alsócsernátoni közösségi fórum több résztvevôjét, akik a rendezvényen éltek a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával. Zaklatásuk a félelemkeltés kelléktárába tartozik, eszközként azok kezében, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása.
Hasonlóképpen diszkriminatívnak tartjuk a csereháti ügyben a Székelyudvarhelyi Önkormányzat ellen kezdeményezett pereket, valamint a Hargita Megyei Tanács elnöke elleni rágalmazási perben hozott bírósági ítéleteket. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket.
Fölháborítónak tartjuk, hogy tovább folyhat a törvényesség mímelése a demokratikus értékeket, a jogállamiság elveit magáénak valló koalíciós kormányzás idején is, és az igazságszolgáltatás tényleges reformjának leple alatt tovább élhet a politikai és nemzetiségi bosszú szelleme.
Az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi továbbra is határozottan lépnek fel az etnikai negatív diszkrimináció ellen és követelni fogják a jogsértô perek azonnali megszüntetését.
Állásfoglalás az Országos Audiovizuális Tanács 1999. évi 14-es határozatával kapcsolatban
Az Országos Audiovizuális Tanács 1999. évi 14-es határozatával kötelezôvé teszi a nem román nyelven sugárzott mûsorok számára a román nyelvû feliratozást, illetve az élô adások esetében a mondatonkénti szóban történô tolmácsolást. Ez a határozat az információhoz való jog védelmének ürügyén, egyrészt olyan kötelezettségeket ró ki a nemzeti kisebbségek nyelvén mûködô mûsorokra, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák ôket az anyagi ráfordítás terén, a román nyelvûekkel szemben, másrészt az anyanyelv használatának, megôrzésének és fejlesztésének, illetve a sajátos kultúra érvényesítésének és felmutatásának alkotmányos jogát csonkítja.
Egy ilyen döntésre az Audiovizuális Tanácsnak a törvény nem ad jogot, az alkotmány pedig kimondottan tiltja, hiszen az alkotmányos jogok esetleges korlátozásának jogát a parlament számára tartja fenn.
Nem téveszthetjük szem elôl azt, hogy ezen határozat szerves része egy következetesen kisebbségellenes magatartásnak, mely egyebek között abban is tetten érhetô, hogy az elmúlt idôszakban a többségében magyarlakta megyékben szinte kizárólagosan az illetô megyén kívüli, nem magyar tulajdonosok kaptak sugárzási engedélyt, melynek elnyerési esélyei, úgy tûnik, a kisebbségi nyelven mûködô mûsoridôk terjedelmével fordított arányban nônek.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselôinek Tanácsa felhívja a Nemzeti Audiovizuális Tanácsot, hogy vonja vissza alkotmányellenes és törvényellenes határozatát.
az RMDSZ felvételi kérelmérôl az Európai Néppártba (EPP)
Az Európa Tanács, a NATO és a Nyugat-Európai Unió (WEU) Parlamenti Közgyûlésében való hatékonyabb tevékenység érdekében az RMDSZ Szövetségi Képviselôinek Tanácsa kéri a társult tagsági státust az Európai Néppártba (EPP).
A Szövetségi Képviselôk Tanácsa megbízza szövetségünk vezetôit, hogy járjanak el az Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász Romániából történt kitiltásának feloldása érdekében.
A Szövetségi Képviselôk Tanácsa
A közúti közlekedésre vonatkozó 1966. évi 328- as törvényerejû rendelet alkalmazási szabályzatát módosító, az elmúlt év decemberében hozott 890- es kormányhatározat 15. szakaszának második bekezdése kimondja:
Amikor a rendôr megállásra utasítja egy közlekedô jármû vezetôjét, az köteles az út jobb szélére húzni, minél közelebb a járdához, vagy lehajtani az útpadkára, s amennyiben lehetséges, az úttesten kívül megállítani a jármûvet. Az utasítás mindkét irányból közlekedôkre vonatkozik, azokra is, akiket utolér a kék-piros fényjelzést és hangjelzést leadó rendôrkocsi.
A fenti rendelkezés megszegését 200.000 lejtôl 400.000 lejig bírságolják.
1999. március elsejétôl a bukaresti Mina Minovici törvényszéki orvostani intézet határozatának megfelelôen új eljárást vezetnek be a véralkoholszint megállapítása céljából:
Az alkoholszint ellenôrzése végett csak a törvényszéki orvostani intézeteknél vehetnek le mintát vagy ott, ahol erre nincs lehetôség, más, orvosi személyzettel rendelkezô egységekben is — a rendôrök, illetôleg más, erre feljogosított szervek által bekísért egyénektôl.
A véralkoholszint meghatározása érdekében két, egyenként 10 ml-es vérmintát vesznek le egyszer használatos fecskendôvel, egyórás idôközben, följegyezve a vérvétel idôpontját.
A vérmintával egyidejûleg nem kell vizeletmintát is venni.
Viszont minden olyan esetben, amikor fölmerül a kábító hatású készítmény, illetve drogfogyasztás gyanúja, szükségesnek bizonyul mintegy 50-100 milliliter vizeletminta levétele is.
A mintákat tartalmazó üvegekre az, aki levette ôket, köteles címkét ragasztani, s arra nyomtatott nagybetûkkel fölírni az illetô (a mintát adó) család- és személynevét, a mintavétel dátumát, óráját, továbbá ellátni a címkét a saját pecsétjével és aláírásával.
A flakonokat a törvényszéki orvostani intézet vagy az egészségügyi egység orvosának zárjegyével kell ellátni, a megvizsgált személynek és két tanúnak a jelenlétében, akiknek kötelezô módon ott kell lenniük a mintavételnél.
Az alkoholszint újraszámítására csak abban az esetben kerülhet sor, hogyha tiszteletben tartották azt az utasítást, hogy egy óra idôkülönbséggel két mintát vegyenek le analízisre.
Amnnyiben nem vettek vérmintát az elôírás szerint, illetve csupán az arra vonatkozó nyilatkozatok alapján, hogy a kérdéses egyén mikor, mibôl és mennyit fogyasztott, nem végeznek többé a véralkoholszint újraszámítására vonatkozó szakértôi vizsgálatot.
Tekintettel arra, hogy az ismertetett módszertan lehetôvé teszi a laboratóriumi vizsgálatok tudományos alapon és nagy pontossággal történô elvégzését, a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség mindenkit arra kér, akit a véralkoholszint kimutatására köteleznek, hogy saját érdekében tan]sítson megértést és vesse alá magát a vizsgálatnak.
Magyar önkormányzati fórum Kárpátalján
Csap határvárosban tartotta idei elsô ülését a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum, amelyen a megye magyar településeinek polgármesterei és magyar önkormányzati képviselôk a kárpátaljai különleges befektetési és gazdasági övezettel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, különös tekintettel a helyi magyarság gazdasági érdekeire és a határokon átnyúló regionális együttmûködésre.
A tanácskozáson Melega Antal, a kárpátaljai megyei közigazgatás külgazdasági kapcsolatok fôosztályának munkatársa ismertette a megye egészére kiterjedô különleges befektetési rendszert és a 737,9 hektáros különleges gazdasági övezetet.
Szerinte a külföldi befeketetôk számára az övezetben kedvezôek a feltételek, különösen a 250 ezer dolláros befektetési küszöb. A hivatalnok sajnálatosnak mondta, hogy a lehetôség három hónapja megvan rá, de még egyetlen vállalatot sem jegyeztek be a különleges övezetben, bár érdeklôdôkben nincs hiány.
Felszólásában Palkó László megyei tanácsi képviselô, Kárpátalja legjelentôsebb magyar vállalkozója kifejtette: rendkívül szkeptikus a különleges befektetési rendszer és gazdasági övezet kapcsán, mivel Ukrajna függetlenné válása óta nincs elôrelépés a gazdasági reformok terén. Mint mondotta, Kárpátalja példáján látható, hogy a hatalom figyelmen kívül hagyja még a népszavazások eredményeit is, hét éve mindent elkövetnek a külföldi befektetôk becsapására. Ma Ukrajnában a szélhámosok mernek külföldrôl befektetni — tette hozzá.
Ezt a véleményt osztotta Gulácsy Jenô vállalkozó, ungvári képviselô is, aki hangsúlyozta: a kárpátaljai különleges gazdasági övezet nem helyi érdekeket szolgál, azt az a kijevi politikai és pénzügyi csoport harcolta ki magának, amelynek vezetôi a megyében szereztek parlamenti mandátumokat.
A Fórum befejezéseként 21 magyar és 2 német település polgármestere megalakította a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzati Társulást, amelynek elnökévé Nuszer Ernôt, a megyei tanács elnökhelyettesét választották.
Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban
A magyar gazdaság 1999-ben — és reményeim szerint az utána következô három-négy, ma már belátható esztendôben — a polgárok számára egyre több lehetôséget nyújtó idôszak elôtt áll. Ez az idén is egy 4-5 százalékos gazdasági növekedést jelent — mondta a kormányfô a Magyar Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában.
Orbán Viktor a magyar gazdaság állapotáról nyilatkozva mindehhez hozzátette: — Miután bôvül a magyar gazdaság, és ez egyre több esélyt nyújt a polgárok gazdasági aktivitása számára, ezért lényegében a gazdaságpolitikában is jó irányba mennek a dolgok.
Az esetleges pótköltségvetést illetôen — melyet az ellenzék vetett fel — a miniszterelnök kijelentette: az év fordulója pénzügyi-költségvetési szempontból mindig zavaros. Én azt mondom, várjuk meg az elsô negyedév végét, nézzük meg, hogy a második negyedév elsô felében milyen számok mutatkoznak, és akkor térjünk vissza erre a kérdésre — jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfô ugyanakkor arról is szólt, hogy az ellenzék véleményét, és általában a közgazdászokét abból a szempontból érdemes komolyan venni, hogy valóban vannak olyan jelek, amelyek figyelmet érdemelnek, amelyeket a kormánynak a szokásosnál erôteljesebben kell nyomonkövetni, és szükség szerint be is kell avatkozni. Egy ilyen lépést már tettünk, úgymond zároltuk a költségvetés tartalékát — tehát a parlament által megszavazott költségvetésen túli költekezést a tartalék terhére — az most nem engedélyezett.
A kormányfô leszögezte, hogy a mostani gazdasági helyzetben a minisztériumok vezetôi ne reméljenek pótlólagos forrásokat, most nincs az ország ebben a helyzetben.
— A NATO-tagsággal azt a kötelezettséget vállaltuk, hogy minden esztendôben a nemzeti össztermék 0,1 százalékával növeljük a hadi kiadások mértékét. Ez vállalható, nem könnyû, de kibírható teher — jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: semlegesség esetén, ha Magyarország saját erôbôl szeretett volna egy elfogadható szintû védelmi rendszert kiépíteni, azt a következô 15-20 évben egyszerûen nem tudta volna megtenni, a magyar költségvetés képtelen lett volna kigazdálkodni.
A kormány a következô évre olyan költségvetést próbál készíteni, amely nem egy esztendôre lenne érvényes. Ily módon egy rugalmasabb rendszerben megoldható lenne, hogy a várható béremelések már januártól-februártól érzékelhetôk legyenek. Errôl a miniszterelnök annak kapcsán beszélt, hogy egyes szakszervezetek sztrájkra készülôdnek a közalkalmazottak és az egészségügyiek béremléséért.
A miniszterelnök szerint nincs az országban kilátástalanságot jelzô hangulat, ô gyakrabban találkozik másfajta életérzéssel. — Amerre én járok az országban, mindenhol azt tapasztalom, hogy az a meggyôzôdés erôsödik az emberekben, hogy érdemes még egy kicsit többet dolgozni, mégegyszer végiggondolni a családjuknak a sorsát, újra tervezni a jövôre vonatkozó elképzeléseket, mert úgy tûnik, hogy nagyobbak lesznek a lehetôségek — jelentette ki.
Vasárnap Ungváron megtartotta jubileumi, egyben tisztújító X. közgyûlését az ukrajnai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.
A jelenleg 22 ezres tagságú KMKSZ alulról jövô kezdeményezésre elsôként alakult meg a határon túli magyar szervezetek közül 1989. február 26-án még az egykori Szovjetunióban. Elnevezésével szemben a szövetség a nemzeti kultúra ápolása mellett azonnal felvállalta a 200 ezres kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmét. Politikai szerepvállalása a tavalyi ukrán parlamenti választásokon teljesedett ki, amikor a szervezet elnökét beválasztották a kijevi parlamentbe.
Elnöki beszámolójában Kovács Miklós a KMKSZ legnagyobb eredményének a helyhatósági és parlamenti választásokon való eredményes szereplés mellett a beregszászi magyar tanárképzô fôiskola létrehozását nevezte. Sajnálatosnak mondta, hogy a független Ukrajnában, amelynek megalakulásához a KMKSZ is hozzájárult, máig nem sikerült rendezni a kárpátaljai magyarság anyanyelvû oktatásának kérdését, hiszen a szövetségnek most megint tiltakoznia kell, mert az ukrán oktatási hatóságok ismét meg akarják fosztani a kisebbséget a magyar nyelvbôl és irodalomból teendô érettségi vizsgától.
Kovács kiemelt fontosságúnak értékelte az ukrán hatalomhoz való viszony mellett az anyaországhoz fûzôdô kapcsolatokat. Mint mondta, a kárpátaljai magyarság szívbôl örül anyaországa NATO- tagságának és sikeres euroatlanti integrációjának, és hangsúlyozta, hogy a KMKSZ jó kapcsolatokra törekszik a magyarországi parlamenti pártok mindegyikével. A magyarországi parlamenti pártok képviselôi ott voltak az ünnepi közgyûlésen.
A magyar kormány üzenetét tolmácsoló Németh Zsolt politikai államtitkár kiemelte: a KMKSZ elvszerû, következetes politizálásával nagyban hozzájárult az ukrajnai demokratikus kibontakozáshoz, a soknemzetiségû Kárpátalja nemzetiségi békéjéhez. Németh egyúttal kormánysegítséget ígért Kárpátaljának az árvíz utáni újjáépítéshez.
A KMKSZ közgyûlése, amelyen anyaországi Pro cultura Hungariae emlékplakettel tüntették ki Fodó Sádor alapítót, tiszteletbeli elnököt, ismét a 33 éves Kovács Miklóst választotta elnökké.
Román és bolgár küldöttség Belgrádba és Pristinába?
Románia és Bulgária azt fontolgatja, hogy közös parlamenti küldöttséget meneszt Jugoszláviába a koszovói békés rendezés elôsegítése érdekében. A javaslatot, amelyet elôször Bulgária terjesztett a rambouillet-i Koszovó-értekezlet résztvevôi elé, megvitatták a két szomszédország kormányfôjének hét végi találkozóján Sinaián.
"Kezdeményeztük, hogy bolgár parlamenti delegációt küldünk Belgrádba és Pristinába" — mondta újságíróknak Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök a megbeszélések után, amelyeken javasolta, hogy román parlamenti képviselôk is tartsanak majd a küldöttséggel. A román kormányfô, Radu Vasile hasznosnak minôsítette a javaslatot, de hozzáttette, hogy azt még el kell fogadnia a bukaresti parlamentnek.
Mint a Reuters utal rá, tavaly mind Románia, mind Bulgária engedélyezte, hogy légterét használják egy Szerbia elleni esetleges NATO-akcióhoz. Vasile vasárnap elmondta, hogy a NATO most még nem kért román segítséget, de Bukarest fontolóra veheti támogató egységek, például mérnökök és egészségügyiek küldését egy békefenntartó erôbe.
Marin Rajkov bolgár külügyminiszter-helyettes közölte: országa tanulmányoz egy NATO-kérést, hogy nyújtson segítséget egy Macedóniában felállítandó erônek. "Készek lennénk segíteni a NATO-csapatokat logisztikával és annak engedélyezésével, hogy a csapatok áthaladjanak Bulgárián — mondta. — De itt tekintetbe kell venni a bolgár törvényhozást, és a segítségnek Bulgária és a NATO közötti egyezményen kell alapulnia.
A két miniszterelnök a tanácskozások során abban is megegyezett, hogy a NATO-bôvítés következô fordulójából kimaradó két ország közös beadványt terjeszt majd a szövetség áprilisi washingtoni csúcsértekezlete elé. "Ha sikerül közös formulát találnunk a washingtoni csúcsra, az mindkét országnak hasznára válik" — idézte Kosztovot a Mediafax magánhírügynökség.
Második alkalommal szervezték meg a vásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermében a Pro Dame elnevezésû, eladással egybekötött kiállítást. Tavasz lévén, elsôsorban a szebbik nemhez, a hölgyekhez szól a tárlat, amelybôl nem hiányoznak a piperecikkek, nôi táskák, ízléses kerámiák, finom fehérnemûk, plüssjátékok, de az apró csecsebecsék sem. De ugyanolyan mértékben szól a férfiakhoz is, akik — ha zsebük bírja — kedvük szerint válogathatnak a kínálatból. Szól a családoknak, hiszen nem hiányoznak a lakberendezési tárgyak sem: fotelek, falicsempe, fürdôszoba-elemek stb. Az idén 21 Maros és Kolozs megyei, illetve olaszországi cég képviselteti magát — tudtuk meg Ioan Romantól, a szervezô Pro Expo Kft. igazgatójától. Újdonságnak számít, hogy a kolozsvári Farmec cég mindenkit, aki 50.000 lejen felül vásárolt, ajándékban részesített: a hölgyek a helyszínen ingyenes kozmetikai kezelésben részesülhettek, illetve új frizurával távozhattak.
A március 8-ig nyitva tartó kiállítás és vásár naponta 10 és 18 óra között várja az érdeklôdôket.
Az üzemanyagok árának már egy ideje várható emelése miatt a gépkocsivezetôk szakszervezetének országos elnöke kétmillió embert felölelô tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba egy, a hét végén sugárzott televíziós interjújában.
Szerdán és csütörtökön Craiován gyûl össze a gépkocsivezetôk szakszervezetének országos tanácsa — nyilatkozta lapunknak Abodi Gheorghe, az említett szakszervezetet is képviselô Fr¦ia RSZSZOSZ megyei szervezetének végrehajtó elnöke. Ennek során várható a döntés a gépkocsivezetôk válaszlépésérôl. Mint ismeretes, e szakszervezet az elmúlt hetekben több alkalommal is tiltakozott az üzemanyagárak akkor még csak esetleges emelése ellen, mindahányszor tiltakozásokat kilátásba helyezve arra az esetre, ha a kormány intézkedéseinek nyomán a hajtóanyagok ára megemelkedik.
A Frãtia szakszervezeti szövetség eredetileg múlt hónapra tervezte általános sztrájkját, legutóbb pedig arról számolhattunk be, hogy a munkabeszüntetést március közepére halasztotta a szövetség. Tegnap tudtuk meg a szövetség megyei végrehajtó elnökétôl, hogy március 10-én, azaz jövô szerdán a fôvárosban találkozik a négy jelentôs szakszervezeti szövetség — a Frãtia, az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és a Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (CSDR) — vezetôsége, ahol a szövetségek várható tiltakozásairól tanácskoznak. E találkozó kimenetelétôl függôen hoznak majd döntést a Frãtia általános sztrájkjának sorsáról is, addig további tiltakozásokat nem szerveznek.
Tanácskozás a polgári védelemrôl
Március elseje a polgári védelem nemzetközi, február 28-a pedig a polgári védelem országos napja volt. Ennek alkalmából tartották a tegnap a prefektúrán azt a találkozót, melyen a megyei polgári védelmi igazgatóság múlt évi tevékenységét értékelték, s szó esett az ez évi teendôkrôl is. A tanácskozáson részt vettek a megyei és városi önkormányzatok, a prefektúra, a rendôrség, csendôrség, polgárôrség stb. képviselôi.
— Az, hogy a múlt évi sorozatos természeti csapások során olyan hatalmas anyagi károk keletkeztek, elsôsorban a helyi polgármesteri hivatalok gyenge felkészültségének, valamint a lakosság passzivitásának rovására írható — mutatott rá Jinga Alexandru alezredes, a Megyei Polgári Védelmi Igazgatóság parancsnoka. Megemlítette, a Kolozsváron polgári védelmi vonalon tartott felkészítôn a felkért 20 községi polgármester közül mindössze kilencen voltak jelen.
A parancsnok megítélése szerint az 1998-as év volt a legnehezebb a '70-es áradások óta. Külön kiemelte a június 15 — július 17. közötti idôszakban bekövetkezett árvizeket, amikoris víz alá került a dicsôszentmártoni Bábahalma és a Borzás negyed, Segesvár hat utcája, Udvarfalva, Désfalva, Mezôcsávás, Dózsa György, Ádámos, Marosludas és Szászrégen egyes részei, illetve nagyméretû földcsuszamlás történt Bátos, Felfalu, Marosoroszfalu és Csíkfalva községekben. Az árvízkárok kiküszöböléséért Maros megye 10 milliárd lejt kapott, további 500 millió lej értékû segély érkezett a Vöröskereszt részérôl. Az alezredes kiemelte: abban az esetben, ha idén is hasonló szerencsétlenség érné megyénket, a polgári védelem szakemberei minden szempontból fel vannak készülve annak elhárítására. Ugyanakkor a polgári védelmi igazgatóság felszereléseivel egy 300 fôs tábor fenntartását tudja biztosítani. Hátravan az igazgatóság gumicsónakokkal való ellátása, amivel — ha arra szükség adódik — élelmet, ruhanemût, ivóvizet, gyógyszereket szállítanának a rászorulóknak.
A tavaly a megye területén 400 különbözô méretû menedékhely létesült, ismertette a következôkben Jinga alezredes. A felmérések szerint ezek a megye lakosságának mindössze 28,66 százalékát képesek befogadni.
Az igazgatóságnak négy motoros tûzoltó fecskendôje van, amelyeket különbözô polgármesteri hivataloknak adtak kölcsön az árvizek idején. Mivel azokat — a parancsnok beszámolója szerint — mai napig nem szolgáltatták vissza, dr. Dorin Florea prefektus kategorikusan felszólította a szóban forgó polgármestereket, hogy legkésôbb 48 órán belül jelentkezzenek a gépekkel.
A tanácskozáson következtetésként megfogalmazódott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi közigazgatás illetékes személyeinek (elsôsorban polgármestereinek) felkészítésére, hiszen természeti csapás esetén ôk az elsôk, akiknek a segítségét kérik és elvárják a lakosok.
Március elsô hetében nem fenyegeti árvízveszély megyénket — értesültünk a Román Vizek ÖV helyi kirendeltségétôl. Az idôjárás-elôrejelzô szolgálat erre a hétre meleg idôt jósol, a napközbeni hômérséklet 15-16 fokig emelkedhet.
A naptár szerinti tavasz tehát meleggel segít mihamarabb feledtetni a zimankós, havas napokat. Az elôrejelzések szerint a felmelegedéshez nem társul újabb csapadékhullás, ezért nincs árvízveszély — állítják az illetékesek.
A hét végére a helyzet megváltozik. Az idô a meteorológusok szerint ekkorra lehûl, és négyzetméterenkénti 1-2 liternyi esô, esetleg havas esô vagy hó is lehullhat. A számítások szerint várható csapadék mennyisége azonban kevés ahhoz, hogy a még olvadóban levô hó levével együtt veszélyes mértékig duzzassza a patakok, folyók szintjét megyénkben.
Halló-halló gyerekek/Gyorsan-gyorsan ide gyertek/ Kacagás és jó mulatás/Kezdôdik az elôadás — hangzott el szombaton Kemény Henrik közönségcsalogató mondókája a Baróti Szabó Dávid Középiskola és a baróti Tanulók Háza által szervezett Erdélyi Bábfesztiválon. A Kovászna megyei kisváros mûvelôdési házában közel 150 helybéli és környékbeli óvodás és kisiskolás gyûlt össze, hogy megtekintse a baróti, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szalontai, szászrégeni és zilahi amatôr bábcsoportok elôadását.
A pénteken este érkezô csoportokat Dimény Olga iskolaigazgatónô, fôszervezô fogadta és szállásolta el a helyi tanintézmény tornatermében. A vezetô tanárok, csoportvezetôk tôle tudták meg, hogy a megmérettetésen induló csoportok közül a három legjobb május második hetében részt vehet a budapesti VIII. Kárpát-medencei Bábfesztiválon. A megbeszélésen jelen volt Felkuti Károly, a budapesti fesztivál szervezôje is, aki a bábos seregszemle fontosságára hívta fel a csoportvezetôk figyelmét, kiemelve: ideje volt, hogy az erdélyi amatôr bábcsoportok megismerjék egymást, összemérjék képességeiket, bekapcsolódjanak a magyar amatôr bábcsoportok közösségébe, ne csak egy szûk körben hallassák hangjukat, mutassák be bábjaikat.
A versenynapon elsôként fellépô kolozsvári Vakvarjúcska Bábstúdió Az üveghegytôl délre címû negyven perces darabja túl korszerûre sikerült, s a nézôtéren ülô kicsik és nagyok egyformán tanácstalanul êálltak elôtte. Sokkal jobban értékelték a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület Habakuk bábcsoportja által bemutatott A mókus és a szarka nevet viselô darabot, s hosszan tapsoltak a zilahi Hepehupa bábcsoport által elôadott mesének is. A sepsiszentgyörgyi Rongyoskák Lázár Ervin: A hazudós egér címû meséjének feldolgozásával, s a felhasznált zenével arattak nagy sikert. A rövid szünet után a szászrégeni Csimbum nevû csoport lépett fel a Libuska címû darabbal, majd a szatmári Kincskeresôk és a helybéli Ákom-bákom csoport tagjai szórakoztatták a közönséget. S mivel a tét nagy volt, mindenki türelmetlenül várta a zsûri döntését.
Az eredményhirdetés elôtt Felkuti Károly véleményére voltunk kíváncsiak.
— Minden csoport elôadását kamerával vételeztem, s majd mindenkinek elküldöm a saját játékát tartalmazó kazettát, hogy megtekinthesse, s tanulhasson hibáiból. A darabokat figyelve megerôsödött bennem az a gondolat, hogy fontos bábfesztiválokat szervezni, hiszen minden társadalomnak szüksége van elégedett, boldog gyermekekre, s a bábok készítése és életre keltése által a kis és nagyobb gyermekek sikerélményhez jutnak, s egyuttal a nézôtéren ülôket is megnevettetik. Szerintem kiemelkedôen jók voltak a szászrégeniek, eredeti ötleteket, hangulatos zenét és látványos bábokat használtak, képesek voltak bevonni játékukba a közönséget.
Dimény Olga igazgatónô ismertette az értékelô bizottság döntését. Az elsô helyezett a szászrégeni Csimbum csoport lett, a csapat tagja, Szôcs Orsolya pedig elnyerte a zsûri különdíját is. A második helyen a helybéli Ákom-bákom végzett, ôket a sepsiszentgyörgyi Rongyoskák követték.
A marosvásárhelyi Habakuk dicséretet kapott a szép beszédért és a csapat összeforrott játékáért. Bartha Júlia, a csoport vezetôje összegezve a fesztiválon szerzett tapasztalatait, elmondta, hogy hasznosnak tartja a vetélkedôt, mert lehetôséget nyújtott más csoportok bábjátékát és tagjait megismerni, felmérni a hiányosságokat, amelyeket idôvel kiküszöbölnek. Tôle azt is megtudtuk, hogy a csoport résztvételét Frunda György és a marosvásárhelyi Marco Kft. támogatása tette lehetôvé.
A szászrégeni, nyertes csapat vezetôjével, Tamás Ibolyával — aki egyben az Eugen Nicoarã Mûvelôdési Ház referense is — az öltözôben beszélgettünk.
—A Csimbum 1992-ben alakult, s egy évvel késôbb kapta a nevét. Azért lett Csimbum, mert a kis történetek bemutatását élô zene kíséri, s az néha csim, néha bum. A gyerekeket kis játékos próbán választjuk ki, megfigyeljük, milyen a beszédük, mozgásuk. Már a kezdetektôl segítségemre volt Erôs Lilla, Mátyás Erzsébet és Kovács Imola az Augustin Maior, 5- ös iskolában dolgozó tanítónôk, akik idônként a darabokban is felléptek. Voltunk már a budapesti bábfesztiválon, s elôadásainkat bemutattuk Buziásfürdôn és többször Szászrégenben is. A jelenlegi darabban csak gyerekek játszottak, a díszleteket, s a bábokat együtt készítettük.
A fesztivált záró megbeszélésen elhangzott a folytatás szükségessége, s bár szervezô még nem jelentkezett, az ottlevôk címet és névsort cseréltek, s megígérték, hogy tartják a kapcsolatot, s készülnek a következô megmérettetésre.
A Maros Megyei Forrás és Tréningközpont program keretén belül az Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért március 9-14 között Vezetôképzô tanfolyamokat szervez Maros megyei ifjúsági szervezetekben tevékenykedô (18-26 éves) fiataloknak. A programot a Maros megyei Ifjúsági és Sporthivatal támogatja.
Beiratkozási határidô március 6-ika.
További információkat a 210-905-ös telefonszámon, a szervezet székhelyén, Rózsák tere 55. sz., illetve e-mail címünkön: office@outwardbound.ro szolgáltatunk.
Az üzemanyag és energia árának emelése egész sor drágítást von maga után. Tegnaptól a Román Vasúti Társaság 7 százalékkal drágábban szállítja utasait. Az árváltozások nyomán a személyvonattal másodosztályon Brassóba utazóknak 33.500 lejt kell fizetniük, míg ha gyorsabban szeretnének célba jutni, 45.100 lejes jegyre van szükségük. Kolozsvárig egy jegy ára személyvonatra 21.500, gyorsvonatra 25.900 lej, Bukarestig 101.200 lej személyvonatra, és 243 ezer lej, ha hálókocsiban való elhelyezést igényel az utazó. Budapestig s vissza a rapid másodosztályára 400.800, elsô osztályára 596.000 lejért lehet jegyet váltani. A Marosvásárhelyi Közszállítási Rt. március 15-tôl 7,5-8 százalékkal növeli a buszjegyek árát — tájékoztatott Chiorean Emil igazgató. Elôreláthatóan egy utazás ára 150 lejjel lesz több, s a bérletek kiváltásánál is több pénzt igényelnek. A távolsági buszokkal egyelôre változatlan áron utazhatunk. Az illetékesek szerint a héten nem változtatják a jegyek árát. A Mopan Rt.-nél csak a görög tulajdonos utasítása nyomán emelik a liszttermékek árát, s mivel egyelôre ez nem történt meg, az árak változatlanok maradnak. A Maros Tejfeldolgozó Rt.- nél a hét folyamán döntenek a termékek drágításáról. Az Extra és Fortuna társaságok vezetôi tájékoztatása szerint a hozzájuk tartozó üzletekben az árak egyelôre nem változnak. A közeljövôben az árak a forgalmozóktól függnek. Amennyiben az üzemanyag árának emelése nyomán a forgalmazó drágábban hozza az árut, a társaságok üzleteiben is megemelt értékû termékek jelennek meg.
Egy ép egészséges forradalmár kontra egy rokkant vendéglátóipari szakember.
A közöttük keltett konfliktus a tettlegességig fajult. A tét egy fôtéri üzlethelyiség Marosvásárhely központjában, amelyet a polgármester aláírásával Ranca Mihai forradalmárnak utaltak ki. A helyiséget bérlô hátrányos helyzetû szakember több évtizedes — az egészséges emberekéhez képest sokszoros — erôfeszítései pedig mit sem számítanak. A hozzá hasonlók támogatása, vagy legalábbis ügyük emberséges kezelése kiment divatból. Úgy tûnik, hogy manapság a "forradalmárok" korát éljük. Ôk kapják a kereskedelmi helyiségeket, s akik évekig mûködtették, azoknak még arra sem adnak lehetôséget, hogy egy törvényes versenytárgyaláson részt vegyenek. A korábbiakban pedig nem véletlenül emlegettük a tettlegességet, a kiutalás címzettjénak bajtársa ugyanis hetekig molesztálta a helyiségben dolgozó nôket, s tavaly decemberben a tettlegességig feszítette a húrt.
De mielôtt még belebonyolódnánk a történtekbe, kezdjük azzal hogy a LOCATIV Rt.-nek a Rózsák tere 24. szám alatt levô helyiség jogállásáról készült beszámolója világosan leszögezi: "Annak ellenére, hogy ezt a helyiséget nem nyilvánították diszponibilisnak (azaz szabadnak), a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal az 1998.O9.18-i 341-es számú rendeletével Ranca Mihainak utalta ki a 27,60 négyzetméteres, pince nélküli felületet, irodanyitási célra".
Feltevôdik tehát a kérdés, hogy a lakásgazdálkodási vállalat fent említett véleményezése ellenére a helyiséggel milyen alapon rendelkezett a polgármesteri hivatal. A történtek megvitatása érdekében a LOCATIV Rt.-hez múlt csütörtök reggelre összehívott megbeszélésen a kérdésre Oroian Radu irodavezetôtôl zavaros választ kaptunk. A hivatal számára nem lehet mentség az a tény, hogy a forradalmároknak kiutalandó helyiségekrôl összeállított kezdeti 25-ös lista valamennyi tételét idôközben versenytárgyalásra bocsátották, ezért kellett másokat keresni, s az ideiglenes engedéllyel mûködô helyiségek között így találtak rá a Pete Endre által vezetett üzletre. Ebben a magyarázatban csak az a bökkenô, hogy a közel száz hasonló helyzetben levô helyiség közül miért pont erre esett a választásuk. Mint kiderült, a hivatali önkény fokozni tudja, hogy a sok "állítólagosan" törvénytelen helyzet közül melyik a törvénytelenebb. Az ilyen érvekkel való takarózás alatt azonban a diszkrimináció mûködik, hisz miért ne mondanánk ki, hogy a már kilakoltatott vagy kilakoltatásra váró üzeletvezetôk zömében magyar nemzetiségûek, annak ellenére, hogy amúgy is elenyészôen kevesen voltak. Ezt a galuskát pedig az RMDSZ-es polgármesterrel és az RMDSZ többségû tanáccsal nyeletik le olyan tisztviselôk, akiknek viselt dolgairól nemegyszer beszámolt már a sajtó.
Pete Endre, a kilakoltatásra váró üzletvezetô 1965- tôl mûködik az említett helyiségben. A kereskedelmi technikum elvégzée után került az egykori Expres büfébe könyvelônek, amely 1979-ben a régeni sörgyár elsô képviseleti üzletévé vált. Amikor a fôtéri büféket megszüntették, a Vegetáriánus vendéglônél lett egységvezetô. Ezen idô alatt folyamatosan árultak az egységhez tartozó (szerzôdésekben annak alegységeként feltüntetett) Gospodina üzeletben, amelyet a büfébôl, majd a vendéglôbôl láttak el félkész áruval. Hogy miképpen mûködött a vendéglô, s milyen volt az éléskamrája, arra az 1990 elôtti kiállításokon nyert díjak, s a Vegetáriánus egykori fogyasztói tanúskodnak, köztük nyugdíjasok és diákok, akik számára kedvezményes áron állandó menüt kínált az étterem.
A változások után a vendéglôt és annak alegységét, a Gospodinát bérlô UNIC Rt. 1991-ben névre szóló haszonbérleti szerzôdést kötött a két egységvezetôvel, akik létrehozták a COMIMPEX & COMPANY céget, majd 1994-ben egy társulási szerzôdéssel különváltak, Bogdan Petru vezette tovább a vendéglôt, Pete Endre részben a COMIMPEX részvényeseként a Gospodina üzletben folytatta a tevékenységet a Granada Prodcom cég keretében. Idôközben laboratóriumot hozott létre, hogy elláthassa az egységet, amelyet a félkészáru-forgalmazásnak megfelelôen akart átalakítani, természetesen akkor, ha véglegesen is tisztázódik a helyiség jogállása.
1996.05.21-én a polgármesteri hivatal ideiglenes mûködési engedélyt ad a Granadának, s ugyanazon év szeptemberében átiratban értesíti a közüzemeket, hogy szerzôdést köthet az államosított házakban levô helyiségek bérlôivel. A közüzemek pedig közli a Granada Prodcom Kft-t mûködtetô Pete Endrével, hogy tovább használhatja a helyiséget annak nyilvános árverésen történô bérbeadásáig, ha napirenden van a közköltségek fizetésével.
Kilakoltatással fenyegetnek Mindezek után 1998-ban a korábban említett módon kiutalják a helyiséget, s a Locativ Rt. tavaly decemberi átiratában felszólítja a Granadát, hogy hét napon belül ürítse ki az üzletet, ellenkezô esetben kérni fogja a polgármesteri hivatalt, hogy rendelje el a kilakoltatást. Ezt követôen Pete Endre, aki az UNIC-tól öt dolgozót vett át, és foglalkoztat ma is, sôt, idôközben egy munkanélküli személyt is alkalmazott, a bírósághoz fordul. Hasonlóképpen Ranca Mihai is, aki azt sérelmezi, hogy érvényes kiutalással a kezéban nem tudja birtokba venni a helyiséget, amelyben az egység profiljának megváltoztatásával turisztikai irodát, pénzbeváltót szándékszik nyitni.
A csütörtöki tanácskozáson a LOCATIV Rt. igazgatója végül is arra a következtetésre jutott, hogy a kiutalást nem kellett volna megadni, s a hivatal feladata, hogy más helyiséget találjon az elégedetlen forradalmárnak.
Annál meglepôbb volt viszont Gliga Gheorghe igazgató álláspontja, aki a polgármesteri hivatal gazdasági- társadalmi kapcsolatok ügyosztályát vezeti. Gliga úr dühösen jelentette ki, hogy Pete Endrét már régen tetten kellett volna hogy érjék a hivatal ellenôrei, s jól megbüntessék több alkalommal is, mivel az ideiglenes mûködési engedély nem bizonyít semmit. A fenyegetés gyakorlatba ültetése nem is késett, csütörtökön már meg is jelentek a polgármesteri hivatal ellenôrei, akik azonban a mûködési engedély láttán a jelenlegi bérlônek adtak igazat, s a fergetes büntetés elmaradt.
A tanácskozáson beszámoltak arról is, hogy szociális ankétot rendelt el a hivatal, amelyenek során (tegyük hozzá, hogy szekus módra és stílusban), számba vették a Pete Endre lakását, összes engedélyét, állítólag azért, hogy eldöntsék, neki vagy a forradalmárnak van-e nagyobb szüksége a helyiségre.
Végül a megbeszélésen Ranca úr, aki perrel fenyegetett mindenkit, leszögezte, hogy a hivatal vagy érvénytelenítse a kiutalást és adjon más hasonló helyiséget számára, vagy hajtassa végre a kilakoltatást.
Így áll most a helyzet, s egyelôre a bíróságra hárul a döntés felelôssége. Holott a polgármesteri hivatalban kellett volna alaposabban és emberségesebben — még a kiutalás elôtt — meghányni-vetni, hogy hol és hány ember rovására adnak helyiségeket az állítólagos forradalmároknak. A vita során felcsapó indulatokból pedig az derül ki, hogy a hivatal dolgozói közül valakik számára nagyon is fontos, hogy Ranca úr beköltözhessen, Pete Endre pedig kiköltözzön az említett helyiségbôl.
Kivehetôk az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek
A pénzügyi zárlat miatt a gyógyszertárakban hónapok óta nem voltak kivehetôk az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek, s ez sokak életét a meglévô nehézségek mellett tovább terhelte.
Péntek déltôl a marosvásárhelyi Salvia gyógyszertár, tegnaptól pedig az Aesculap is elfogadja a fent említett recepteket, így kiválthatók az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek, mindaddig, míg a készlet tart. Közben pedig reménykednek, hogy az elmaradt kifizetések mégiscsak megtörténnek és nem csak pillanatnyilag hozzáférhetôk a gyógyszerek. A két patika döntése eltér az év elején a gyógyszertárak által megkötött megállapodástól, de mint mondják, a korábbi állapot tarthatatlan volt.
A Magángyógyszerészek Ligája mindenesetre ma a délelôtti órákban várhatóan felülvizsgálja korábbi megállapodását. Az álláspontok egyeztetése egyébként is idôszerû, mivel pénteken Brassóban a Magángyógyszerészek Országos Ligájának a keretein belül a helyi szervezetek találkoztak és az ott történteket a Marosvásárhelyt képviselô Husar Maria ma ismerteti a helyi gyógyszerészekkel. Figyelembe véve az újonnan kialakult helyzetet, a beszámoló után a gyógyszertárak vezetôi döntést hoznak az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek ügyében is.
Az ügy visszássága, hogy már-már lemondtunk arról, hogy valamikor visszaáll a normális állapot, s ezért hálával fogadjuk e két gyógyszertár döntését. Pedig egy percig sem szabad elfelejtenünk, hogy a fizetéseinkbôl havonta levont egészségügyi hozzájárulások okán az ártámogatott gyógyszerbeszerzés lenne a minimum, amit el kellene várnunk az új körülmények között.
Bécsi vendégszereplésre készülnek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei. Az Ausztriai Magyarok Egyesületeinek Központi Szövetsége Molnár Ferenc JÁTÉK A KASTÉLYBAN címû színmûvét látja vendégül március 5- én a császárvárosban.
Amint arra a színházkedvelôk emlékezhetnek, Molnár Ferenc szellemdús alkotása az elmúlt évadban került a színház repertoárjába, olyan közkedvelt mûvészek elôadásában, mint SZÉLYES FERENC, NAGY ISTVÁN, DOMOKOS LÁSZLÓ, KILYÉN LÁSZLÓ, VIOLA GÁBOR és KÁRP GYÖRGY. A felújított változatban Annie szerepét MÁRTON GYÖNGYI játssza. Az elôadás rendezôje a magyarországi Jászai-díjas mûvész, GALI LÁSZLÓ, a díszletet LANGMÁR ANDRÁS, a jelmezeket HÚROS ANNAMÁRIA, a zenét ALDOBOLYI NAGY GYÖRGY jegyzi.
A szerzô eme darabjának mûfaji megjelölésként az „anekdota" alcímet adta, jelezvén valamit a történet humoros, fordulatos, tanulságos voltáról is. Az ünnepelt mûvésznô, a sikeres színpadi szerzôpáros, és az ígéretes tehetségû ifjú komponista esete valóban anekdotába illô, ugyanakkor alkalmat kínál a drámaírónak az általa oly jól ismert színházi világ visszásságainak, trükkjeinek, kulisszatitkainak kifigurázására.
„Könnyû játék, egy ötlettel való tréfálkozás" – állítja Molnár Ferenc darabjáról, melyre igen jól illenek Kárpáti Aurél szavai: „Nevetése nem fenékig vidámság, nagyon is keserû iszapot kavar a felszín pajzánul csillogó hullámzása mélyén. (…) Lényeg a játék, mely nem tükrözi a valóságot, legfeljebb jelzi, emlékeztet rá, játékfiguráival, játékéletével."
JÁTÉK tehát a kastélyban, JÁTÉK Bécsben, de JÁTÉK Marosvásárhelyen is, hisz a külföldi vendégszereplés elôtt az itthoni közönség is derülhet Annie és Ádám,Turai és Gál, Almády, a Titkár és a Lakáj történetén, azaz Molnár Ferenc JÁTÉK A KASTÉLYBAN címû színmûvén 1999. március 3-án, szerdán este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.
A Pallas-Akadémia Könyvkiadó Erdély hegyei sorozatának 6. kötete. A Gyalui-havasok az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb hegyvonulata, amelynek legmagasabb csúcsa egyben egyik legszebb turisztikau célpontja az Öreg-havas. A Gyalui-havasok vonzerejéhez tartozik, hogy középmagasságú hegy lévén, útjai, hegyi ösvényei könnyen járhatóak és mindenütt elérhetôk az átlag turista számára is. A hegységre jellemzôek a panorámákban bôvelkedô hegyoldalak, szirtek, amelyeknek szépségét fokozzák a hegység mély völgyei, mészkôszorosai, gazdag erdôrengetegei.
A könyv megvásárolható a Pallas-Akadémia, valamint a Corvina üzleteiben. Ára: 43.000 lej.
Néprajzi feladatcsomag
1. Mit jelentenek a következô, a szegedi emberek életéhez, életmódjához, szokásaihoz kapcsolódó szavak? (Fontos pontosan, a szó jelentését hûen visszaadó magyarázatra törekedni!):
a) Kit neveztek Pákásznak, mit volt a tréfás nevük?
b) Ki a jégpatkó?
c) Kik voltak a lajmások? Mi volt a feladatuk?
d) Mi a csámesz? (csámasz)
e) Mi az abronyica? Mire használták?
f) Mi a szuszék? Mit tároltak benne?
g) Mi a lulázás?
h) Kik voltak a superok?
i) Mi a száma vagy szármány?
j) Milyen ital a papramorgó? (20 pont)
2. Készítsetek egy maximum 15 mondatból álló portrét Bálint Sándorról. A portért gyerekeknek írjátok! Az anyagból tudjuk meg mindazt, amit szerintetek tudni kellene egy szegedi általános iskolásnak Bálint Sándorról, tevékenységérôl, munkásságáról! (10 pont)
3. Villámkérdések:
a) Ki készít ma Szegeden "szegedi papucsot"? Nevezzetek meg egy ma is tevékenykedô, élô alkotót! (1 pont)
b) Mi jellemzi a szegedi papucs formáját? (1 pont)
c) A szegedi festett bútoroknak milyen volt az alapszíne? (1 pont)
d) Hogyan díszítették a parasztházak oromzatát? Mi ez a jellegzetes díszítés? (1 pont)
e) A múlt század végén, a XX. század elején mi volt a jellegzetes tevékenységi köre az alsóvárosi embereknek? Mivel foglalkoztak? (4 pont)
f) Milyen ruhadarab a test hönálló? Nôk vagy férfiak viselték? Írjátok le, hogyan nézett ki! (2 pont)
4. Feladat:
a) Hogyan hívják azt a jellegzetes Szeged környéki növényt, amely egy egész település életét jelentôsen befolyásolta, meghatározta? (1 pont)
b) Mi a település neve? (1 pont)
c) Nevezzetek meg legalább két olyan használati tárgyat, amely ebbôl készült! (2 pont)
d) Szegeden és a Szeged környéki falvakban mikor szokták a búcsút tartani? Milyen naphoz kapcsolódnak a búcsúk napjai? (2 pont)
e) Soroljatok fel négy olyan népdalcímet, amely Szegedhez és környékéhez kapcsolódik! (4 pont)
5. Feladat:
a) Miért nevezetes, miért fordulónap Szent György napja? Mi minden kapcsolódik e naphoz? (3 pont)
b) Mi a délalföldi kerámiák jellemzôje? Milyen színûek? (2 pont)
Idei januári és februári lapszámaink a szerkesztôségen és a nyomdán kívülálló okok miatt késve jelenik meg. A késésért olvasóink szíves elnézését kérjük.
A szerkesztôség
TÁNCOS IDÔK — ez a mûsor címe."Miért Táncos Idôk? Mert Táncos Idôket élünk! — mondja László Csaba rendezô-koreográfus. Hiszen valamiféleképp mindannyian "táncot" járunk, akarva, akaratlanul. Ha pedig valaki új "táncba" kezd, mindig megfontolja. Visszatekint, a múltat tükörként szemléli, és erôt gyûjt belôle. Vajon lesz-e elég tartaléka az útra, hogy ne kelljen visszatáncolnia, hogy végig tudja járni, még akkor is, ha közben mások is meg akarják táncoltatni, még akkor is, ha sokan ellenzik ezt a táncot, akik egyébként táncbarátok, még akkor is...még azért is!
Óhatatlanul Kányádi Lakodalmasa köszön itt vissza; hogy ti. itt nem csak legényvirtusról van szó, hanem egy megmaradási stratégia táncbeli kivetülésérôl. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes egyik része kissé feljebb húzódott a Nagyküküllô mentén, és az új társulatban olyanok is ropják, akiknek már tízéves "pipacsos múlt" van a hátuk mögött. Király László versébôl igen találóan idézi László Csaba: "fölvillámlik a valótlanságban / egy elfelejtett pipacsrobbanás".
Csütörtökön este héttôl láthatjuk ôket a Kultúrpalota színpadán. A mûsor, melynek ôsbemutatója tavaly december 12-én volt, kétrészes, udvarhelyszéki táncokkal indul, ezt bácskai hangszeres muzsika követi, aztán sorjáznak: az argesi Cãlusar, a sárközi karikázó és ugrós, a kalotaszegi vetélkedô és az ördöngösfüzesi táncok. A páros élet témával Enyed környéki táncokkal folytatódik, székelyszenterzsébeti cigány népdalokat az odavaló Kóré Géza prímás muzsikál, énekel Bartha Anna, aztán Gráciák címmel közép-mezôségi táncokat láthat a közönség, zárásként pedig megnézheti a balázstelki katonabúcsút. Muzsikál a Csalóka zenekar (Rózsa Tibor, Kelemen Zsolt, Borsodi Árpád).
Az AIDS-es kisgyerek januárban hunyt el, otthon, családja körében élte végig a betegség borzalmait, s vele együtt szenvedett családja is. Önhibáján, szülei hibáján kívül betegedett meg, mert valaki befertôzte, persze a vétkes kilétére nem derült fény. A statisztikai adatok által igazolt megbetegedésekért senkit sem állítottak elô, felelôsségrevonás, legalábbis tudtunkkal a megyében nem történt. Franciaországban például, ahol kiderült, hogy több, szívvel mûtött beteget fertôztek meg HIV-vírussal, a vétkeseket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával állították bíróság elé, az egészégügyi minisztérium hatalmas összegû kártérítéseket fizetett ki a betegeknek, illetve azok családjainak. De arra sem gondolt senki, hogy egyes bûne miatt halálba küldött gyerekek életéért valamiféle kártérítést fizessenek. Mert ezeknek a kis betegeknek a gondozása, ápolása, gyógyszerezése rengeteg pénzt emészt fel, nem beszélve arról, hogy legalább egyik szülônek a munkaviszont is be kell szüntetnie, hogy állandóan a gyerek mellett legyen. A jelenlegi törvénykezésnek csak arra terjedt ki a figyelme, hogy jogi keretet teremtsen az egyik szülô beteggondozói besorolására, amely havi bruttó 647 ezer lejes juttatással jár. De a szóban forgó esetben a hét év betegség ideje alatt csak az utolsó másfél évben kapta az anyuka ezt a juttatást, nehézkes ügyintézés, mások közbenjárása után.
Most, hogy a haláleset bekövetkezett, a bánattól, keserûségtôl megtört szülô hozzánk fordult, érdeklôdnénk meg, hogy jár-e nekik temetkezési segély, mert tudomása szerint, elhunyt nyugdíjasoknak, nyugdíjasok élettársainak jár ez a fajta anyagi juttatás.
Elsôként a Hátrányos Helyzetûek Felügyelôségének vezteôjét hívtuk fel, akinek válasza határozott nem volt. Majd az érvek következtek. Mert nincs törvényes keret rá stb. Esetleg kérdezzük meg a polgármesteri hivatalban mûködô gyámhatóságot, ott talán tudnak segíteni. A gyámhatóságtól a szociális védelmi osztályhoz irányítottak, ahol szintén elutasító választ kaptunk: sajnos, ilyen esetekben nem nyújtható temetkezési segély.
A szülôk, a munkanélküli apa s a gyerek halálával munkanélkülivé vált anya — akik még két gyermekek nevelnek —, maradnak azzal a tudattal, hogy a sok emberjogi, ilyen-olyan védelmi szervezet, osztály, felügyelôség mellett az elesett ember csak a saját maga erejére, s az isteni gondviselésre számíthat.
Nimród késôi utódai, a Maros megyei vadászok Sárpatak csoportja az elmúlt hét végén tartotta meg szezonvégi rendezvényét — a vadászbált. Helyszín: Marosvásárhely egyik új, elegáns kisvendéglôje, a Rosen Garden, de ez sem véletlen, mert a tulaj, Szabó Imre, maga is vadász és tagja a csoportnak. A már emelkedett hangulatban, két tánc között mondta el Elekes Béla csoportfelelôs, hogy régen megyei szinten rendezték ugyanezt, de jó tizenöt éve már, hogy ezt a meghitt együttlétet elfelejtették. Ezért határozták el, hogy egyrészt felújítják a tradíciót, másrészt a feleségeknek is kedveskedni akartak — ez az ô Márciuskájuk. A csoport tagjai ezután már nem találkoznak olyan rendszeresen, mert vége az 1998/99-es ôszi-téli szezonnak (a vadak a vemhesség korába kerültek, védeni kell ôket).
A feleségek szinte a szájából veszik ki a szót. Szôcs Melinda, aki vadász lánya és vadász felesége is egyszemélyben, bevallotta, hogy kétszeresen örül, vége a hetente három (szerda, szombat, vasárnap) "férfiak napjának", na meg aztán a nôk is részt vehetnek egy kis együttmulatásban.
Sz. Lenke szerint az idei összejövetel jó ötlet volt, ideje, hogy a feleségek is jelen legyenek, mert eredetileg "bakkzsúrt" akartak a férfiak, pedig bált nôk nélkül el sem lehet képzelni.
Az est folyamán elôkerültek (hogy is hiányozhattak volna) a vadásztörténetek, amit Fãrãgãu Viorel, a bál leglelkesebb résztvevôje adott elô nagy sikerrel, s többek között elmesélte, "hál'istennek nem lôttünk meg egy hajtót sem".
Az egyik asztaltársaságnál egy kisfiúra lettem figyelmes, elôször arra gondoltam, szülei nem volt kire hagyják, de megtudtam, hogy a kis nyolcéves Covrig Marius, aki elsô elemista, már "öreg hajtónak" számít, mert több mint egy éve jár édesapjával vadászatokra, és legkevesebb harminc alkalommal hajtotta már a vadat Apu elé, olyan ügyesen, hogy az idény elsô vadászatán a 220 kilós vadkant ô ejthette el.
Idôközben elkezdôdött a menü felszolgálása, amibôl természetesen nem hiányzott a vad sem. Hajdu Jenô és zenekara kellemes zenéjére járták a táncot a bálozók, s csak azért nem kivilágos kivirradtig, mert hajnalban indultak a férfiak szezonzáró, utolsó vadászatukra, a fácánok nagy rémületére.
Kettô elment dolgozni. Egy meglátta. Egy meglôtte. Egy hazavitte nekik a büntetést. Egy megsütötte volna a saját zsírjukban. Kettô melós és inspektor négy. (Patru la doi pentru ai nostri.)
A hargitai fecskemadár annyiban különbözik a szerelôktôl, hogy nem hagyja el piciny fészkét könnyhullatás nélkül, emez meg szemrebbenés nélkül hazudik. Állítom, hogy egyikük sem tehet másképp. Ha létezik még egyetlen feddhetetlen ember, csapjon fel szerelônek, és nemsokára feddhetetlen emberektôl mentes világról beszélhetünk. Ez is valami olyasmi, mint az a valóság, hogy ha egy tudós meg akar gyôzôdni arról, hogy milyen ostoba, iratkozzon be a sofôriskolába. És lám, mindjárt kiderül, hogy a vízszerelô meg a tudós közt csak annyi a különbség, hogy az elôbbit szünet nélkül szidják meg fenyegetik.
Kezdetben volt a munka, és türelmesen várt ki tudja hány milliárd évet a munkásra. Aztán lett a munkás és elvégezte a munkát. Aztán lett a fogyasztó és elfogyasztotta a munkás munkájának fogyasztható eredményét. Aztán lett a fogyasztóvédô, hogy megvédje a fogyasztót, hogy zavartalanul fogyasszon. És úgy megvédi, mint a pinty. Hogy a fogyasztó észre sem veszi, az egész csak annyi, mint egy bolhacsípés. És mivel a fogyasztóvédô is fogyasztó, kellett egy pénzügyi ellenôr, aki megvédi a fogyasztóvédôt. De a pénzügyi ellenôr is fogyasztó...
Nem jó ez a munka. Nem jó semmilyen munka. Két év alatt, mióta vele foglalkozom, ugyanannyit öregedtem, és ez elég rossz mérleg azokhoz képest, akik örökifjak maradtak, mint az az ismerôs hölgy, aki évek óta Magyarországon dolgozik, többnyire ott is tartózkodik, és csak azért jár haza havonta 2-3-szor, hogy...
— Mit gondol maga, Misi? Én csak azért járok havonta 2-3-szor haza Magyarországról, hogy rázzon az a francos busz?
— Gondolom, nem csak azért...
— Jól gondolja. Van itt nekem egy züllött, részeges vejem, egy beteg ember, még fiatal, de a lélek mégiscsak hálni, vagy aludni, vagy mit tudom, hogy mondják, jár bele. Ötmillió lejt adnék valakinek, hogy eltegye láb alól.
— Hm, szép pénz — ismertem be, és magamban rögtön kiszámítottam, hogy abból 15,15 db. vízórát lehetne venni.
— Hm, hm, mutassa meg nekem azt az embert — tettem az egykedvût.
— Rendben — nézett rám kissé hitetlenkedve. — Minden este itt iszik a környéken.
Irtózatos füst volt az ivóban. A hölgy az ajtón kívülrôl mutatta meg a vejét. Egy asztalnál ültek ketten. Egy kék kabátos, kisportolt óriás, meg egy kis, aszott, toprongyos ürge. Elnéztem az aszottat. Nem vagyok nagy sztár, de 5.000.000 lej kidobott pénz egy ilyen melóért.
— Az a kék kabátos, ott, az a szemét csavargó.
Öt másodperc alatt a bodegától 40 méterre voltam. Ott vártam be a hölgyet.
— Ajaj, ajaj — jajveszékeltem. — Hagyjuk a fenébe a vejét, úgyis elviszi a vodka. De azt a kicsit háromért megoldom.
Valamit morgott, és beleveszett a ködbe.
Szól a telefon.
— Maga a vízóraszerelô?
— Mondhatjuk úgy is.
— Maga ember?
— Inkább vízóraszerelô vagyok.
— Tudja, ki van az én hátam mögött?
— Gondolom, a felesége.
Úgy odacsapta a kagylót, hogy a kuplázsom füle még órákig zúgott utána.
A fejeden egy koppanás! Igen, ez érhet, nyájas olvasó, ha mostanában a marosvásárhelyi fôtéren, annak a katolikus plébánia felé esô oldalán, pontosabban a Drugstore üzlet elôtt gyanútlanul sétálsz. A "drugstore" angol szót magyarul drágsztornak ejtik, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy akkor légy óvatos, ha a nagy aprózár, a Nemzeti Bank helyi székhelyének környékén jársz...
Tegnap alkalmam volt látni, amint egy gyanútlan járókelôt majdnem agyoncsapott egy fél tégla. Mert az igazán pazar, az Isten tudja, milyen stílusban épült fôtéri palota eszterhéjából potyognak a téglák. Nem tudom, kinek a dolga megállítani ezt az épületporladást, azt sem, hogy ki kellene valamiféle útelzárással jelezze, hogy balesetveszély fenyegeti az arra járókat. Csak azt láttam: hogy majdnem életét veszítette szemem elôtt a polgár, akitôl úgy 10 centiméterre puffant le a járdára a tégla. Meg lehet nézni. Nem csalás, nem ámítás. Egyszerûen esik szét az épület. Gondolom, államosított ház. Valószínûleg harcol érte a volt és jelenlegi tulajdonos. De ez még mindig nem ok arra, hogy a gyanútlanul arrajárók életveszélyben legyenek. Valakik hát érezzék már magukat illetékesnek, és tegyenek valamit az életveszély elhárításáért!