|
LI. évfolyam 119. (14171) |
1999. május 26. szerda |
Keddre virradó éjjel is nagy erôkkel támadta Belgrádot és környékét, valamint közép-szerbiai és koszovói célpontokat. A jugoszláv fôvárosban kedd reggel 6 óra 12 perckor ért véget a légiriadó.
A szövetség repülôgépei két hét óta elôször hétfô éjjel csapásokat mértek Belgrád belvárosára. A Studio B magánrádióra hivatkozva az AFP azt közölte, hogy kedden, hajnali három óra körül két rakéta csapódott be a szerb rendôrségnek a Kneza Milosa utcában álló székházába. Ebben az utcában van több minisztérium és nagykövetség épülete, köztük a szövetségi és a szerb belügyminisztériumoké is, amelyeket a szövetséges erôk már korábban súlyosan megrongáltak. A Reuters és a dpa a Beta független hírügynökségtôl úgy értesült, hogy a kedd hajnali légi csapások célpontja ismét a szerb belügyminisztérium volt.
A Tanjug jelentése szerint a NATO gépei több mint 40 rakétát lôttek ki hétfô éjjel koszovói falvakra. A dél-koszovói Prizren környékén 22 lövedék csapódott be, míg Berkovo falu közelében tíz, Landovica környékén pedig tizenkét rakéta robbant. Landovicát. Az északnyugat-koszovói Istok körzetében, Zac falu mellett hat rakéta okozott jelentôs anyagi károkat. Percekkel éjfél elôtt a szövetségesek 13 rakétát lôttek ki a Pristina közeli Slatina repülôterére is.
Draskovic: nyolc napon belül vége a légi csapásoknak
Vuk Draskovic szerint nyolc napon belül véget érnek a NATO légicsapásai. A volt jugoszláv miniszterelnök- helyettes ezt a Le Parisienne címû francia napilapnak adott — kedden megjelent — nyilatkozatában jelentette ki.
Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetôje, akit nemrég váltottak le miniszterelnök-helyettesi tisztségérôl, kijelentette: "Meglátják, legkésôbb nyolc napon belül befejezôdnek a bombázások. Mindennek vége lesz". Draskovic hozzáfûzte, hogy nem mondhat többet. A szerb vezetô szerint ezután elôrehozott választásokat kellene tartani. Nem rejtette véka alá, hogy szeretné jelöltetni magát Slobodan Milosevic utódaként a jugoszláv államfôi posztra. "Nyílvánvaló számomra, hogy Milosevic nem változtat politikáján. Fontos tehát, hogy az ôt támogató híveknek a lehetô legnagyobb része az én oldalamra álljon" — mondta.
A szerb politikus szerint ugyanakkor nehéz lesz elfogadtatni a jugoszlávokkal a NATO által szabott feltételeket, különösen ami a nemzetközi erôk koszovói jelenlétét illeti.
Javier Solana NATO-fôtitkár szerint a nyugati hatalmak Koszovó ügyében folytatni kívánják eddigi stratégiájukat, a szerb katonai és félkatonai erôk, célpontok elleni légitámadásaikat, de nem zárják ki, hogy szükség esetén akár a békemegállapodás elôtt szárazföldi csapatokat vezényeljenek a szerbiai tartományba.
Solana kedden a francia Europe-1 rádiónak nyilatkozva jelentette ki, hogy a szövetségesek folytatják jelenlegi stratégiájukat, hogy megállítsák az etnikai tisztogatást és lehetôvé tegyék a koszovói menekültek visszatérését szülôföldjükre. Ebben, mint mondta, már értek is el eredményeket. A fôtitkár szerint a NATO- csapások kezdete óta eltelt két hónap után "közelebb kerültünk a politikai megoldáshoz".
A NATO-fôtitkára úgy vélte, hogy amennyiben még a majdani békemegállapodás elôtt szükségessé válik szárazföldi csapatok helyszínre vezénylése, a szövetségeseknek e lehetôséget is figyelembe kell venniük. Jelen pillanatban — tette hozzá - változatlanul érvényben van az eddigi NATO-stratégia, azaz a légicsapások folytatása és az arra való felkészülés, hogy a béketeremtést követôen szárazföldi csapatok szavatolják a Koszovóba hazatérôk biztonságát.
Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson a koszovói válság rendezése ügyében Viktor Csernomirgyinnel, az orosz elnök balkáni különmegbízottjával és Martti Ahtisaari finn elnökkel, aki az Európai Unió megbízásából próbál közvetíteni a háborús felek között.
Talbott moszkvai tárgyalásai kezdetén elismerte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásai kiélezték a viszonyt Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Moszkva és a NATO között. Az atlanti szövetség légitámadásai az orosz belpolitikai életben is feszültséget keltettek — mondotta.
Talbott értékelése szerint a tárgyalások résztvevôi továbbra is együtt kívánnak mûködni a válság megoldásában. Az amerikai külügyminiszter még kedden találkozott a szintén Moszkvában tartózkodó Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszterrel, hogy megvitassák a koszovói helyzetet — írta a Reuters.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) nyolcfôs csoportja megérkezett Belgrádból Pristinába, hogy ismét megnyissa a szervezet irodáját Koszovó tartományban — közölte kedden az ICRC egy munkatársa.
Urs Boegli szóvivô szavai szerint az ICRC alapos megfontolások után döntött úgy, hogy újra megnyitja irodáját a jugoszláv tartományban. A nemzetközi segélyszervezet március 29-én, a bombázások után hagyta el Jugoszláviát, és közölte: csak írásbeli garancia fejében hajlandó visszatérni.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök a múlt hónapban ígéretet tett Cornelio Sommarugának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elnökének, hogy az ICRC saját feltételei szerint térhet vissza Koszovóba. Múlt hét szerdán hazatért az a kis létszámú vöröskeresztes csoport, amely ötnapos küldetése során elôkészítette a terepet a szélesebb körû humanitárius mûvelet számára — írta az AP.
Az ICRC munkatársai elmondták, a mostani küldöttség elsôdleges feladata a szervezet irodájának újbóli megnyitása, majd ezután következhet a helyi hatóságokkal való kapcsolatfelvétel és a szükségletek felmérése. Az elôzô vöröskeresztes csoport is vitt már magával kis mennyiségû segélyt, és a mostani küldöttség "sem érkezik üres kézzel" — közölte Boegli.
Hétszázezer forintot szereztek jogtalan áfa- visszaigényléssel azok a román állampolgárok, akik 300.000 forint értékû, Magyarországon vásárolt videokamerát és autórádió-magnót a méhkeréki határátkelôn többször is ide-oda utaztattak Magyarország és Románia között — tudta meg kedden az MTI munkartársa a magyar vám- és pénzügyôrség szegedi parancsnokságán s a gyulai vámhivatalban.
Az immár elôzetes letartóztatásban lévô M. C. V. román állampolgár és többtagú társasága megvásárolta az említett mûszaki cikkeket, s elôször jogosan igényelték vissza az áfá-t. Ám a kamerát és a magnót — a továbbiakban már személyes útiholmiként — többször is visszahozták Magyarország területére, majd újabb hazatérésükkor, maguk által gyártott hamis számlákkal ismét igényelték s meg is kapták a visszatérítést.
A vámellenôrzés sorozatos kijátszása május 15-ig tartott, amikor is a méhkeréki vámosok lefülelték a csalókat. Az APEH nyomozóhatóság adatai szerint ugyanez a társaság — sorozatban — több más magyar- román határállomást is felhasznált hasonló ügylet lebonyolítására.
Az ügyben az adóhivatal bûnügyi igazgatósága folytatja a vizsgálatot.
A bankok kinnlevôségeinek fele, 30 ezer milliárd lej behajthatatlan hitelnek minôsül, de ebbôl nem lehet következtetéseket levonni az egész bankrendszer állapotára, mivel a rossz hitelek legnagyobb része néhány banknál gyûlt fel — közölte Mihai Bogza, a Román Nemzeti Bank (BNR) alkormányzója.
Bogza szerint a behajthatatlan hitelek felhalmozódását a gazdaság romló helyzete és az a törvényi keret okozta, amelynek alapján csak nagyon hosszadalmas eljárással lehet behajtani a hiteleket. Gondot jelent, hogy nincs piaca a bankgaranciáknak, hiányzik a hitelkérelmek elbírálásához a felkészült szakembergárda.
A BNR alkormányzója a szubjektív okok között a korrupciót és a politikai nyomásra elfogadott hiteleket említette. Ugyanakkor ezeket a tényezôket nagyon nehéz bizonyítani — tette hozzá.
Az állam a költségvetésbôl mostanáig 2 milliárd dollárt költött arra, hogy a bankokat életben tartsa. Ez az összeg a jövôben növekedni fog, mivel az állam átvett behajthatatlan hiteleket a bajba jutott Bancorex és Banca Agricola bankoktól.
Bogza úgy vélekedett, hogy a Bancorex gondjainak megoldása a román GDP 6 százalékát emészti majd fel. Ebben az évben a GDP 1,9 százalékának megfelelô összeget költ az állam a bankra, amely 10 ezer milliárd lej nagyságban a behajthatatlan hitelek egyharmadát halmozta fel.
A szenátus elfogadta a közigazgatási törvényt
A szenátus kedden elfogadta az új közigazgatási törvény tervezetét, amely fontos elôirásokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát illetôen is.
A tervezet szakaszonkénti vitája már a múlt héten lezárult, de akkor az ellenzék "megóvta" a teljes szövegrôl tartott végsô szavazás eredményét. A vita akkor azzal zárult, hogy a végsô szavazást egy hét múlva megismétlik.
A mostani ülésen az ellenzéki pártok hosszas ügyrendi vitát kezdtek, hogy a szavazást levegyék a napirendrôl. Miután ez a kisérlet nem járt sikerrel az ellenzéki szenátorok kivonultak az ülésterembôl. A testület azonban döntésképes maradt, s a jelen lévô szenátorok 74 igen szavazattal egy tartózkodás mellett elfogadták a törvény tervezetét.
Az új törvény egyebek között kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, ennek anyanyelvén is lehet érintkezni - szóban és írásban — a helyi hatóságokkal.
A helységtáblákat és a hivatalok névtábláit az adott kisebbség anyanyelvén is lehet feliratozni.
Ezeken a telelpüléseken a lakossággal kapcsolatot tartó hivatalnokok között olyan személyt is kell alkalmazni, aki ismeri az ottani kisebbség anyanyelvét.
Az új törvény tervezetét még a képviselôháznak is el kell fogadnia.
A kései fagy, a dér és a jégesô, valamint a záporok április 26. és május 20. között mintegy 588,3 milliárd lej értékû kárt okoztak — derül ki a mezôgazdasági minisztérium összegzett adataiból.
91.543 hektárnyi bevetett termôföldet érintett a csapás, amelynek 56 százalékán a termés teljesen kárba ment.
27 megyét sújtottak továbbá az említett természeti csapások, a leginkább Temes megye károsult (25.122 ha), majd Galac (16.719 ha), Konstanca (12.106 ha), Vaslui (8.751 ha), Iasi (3.846 ha), Braila (3.580 ha), Giurgiu (3.535 ha), Calarasi (2.948 ha) és Prahova (2.119 ha).
A termôföldek legnagyobb részét a május 7. és 9. közötti kései fagy és dér károsította. Legnagyobb arányban a szôlôsök mentek kárba (24.497 ha), a gyümölcsösök (1.487 ha) és a zöldségültetvények (5.047 ha), valamint a burgonyaföldek (2.081 ha).
A zápor és a jégesô 36.746 hektár termôföldet sújtott, amelybôl 11.164 ha búza- és rizsföld, 9.216 ha kukoricaföld, 2.297 ha gyümölcsös.
Andrei Plesu külügyminiszter fogadta az ENSZ mezôgazdasági és élelmezési szervezetének (FAO) Romániába látogató vezérigazgatóját, Jacques Dioufot.
A vendég méltatta a Románia és FAO a közti gyümölcsözô együttmûködést, amely európai viszonylatban élvonalbeli helyen szerepel mind intenzitása, mind pedig a közösen végrehajtott programok minôsége tekintetében.
Jacques Diouf megelégedéssel nyugtázta bukaresti találkozóit, majd pedig röviden beszámolt a FAO utóbbi idôben elért eredményeirôl, akárcsak jövô évi millenniumi terveirôl. A rangos nemzetközi szervezet legfôbb gondja a kedvezôtlen nemzetközi konjunktúra, ami nem jelenti azt, hogy 44 országban nem alkalmaznák a FAO által ajánlott élelmezési programokat.
Plesu miniszter aláhúzta, hogy hazánkban jól ismertek a FAO, személy szerint Jaques Diouf vezérigazgató erôfeszítései a szervezet egész tevékenységének dinamizálásáért, a mezôgazdaságot világviszonylatban sújtó problémák újszerû megközelítéséért. Szintén a vezérigazgatónak köszönhetô a harmadik évezred kihívásainak megfelelni hivatott alapstratégiák kidolgozása. Hozzáfûzte, hogy Románia lényeges támogatást remél kapni a FAO-tól a kedvezôtlen helyzetben lévô falusi övezetek fejlesztése érdekében.
A földfizikai központ közli, hogy május 25-én 12 óra 35 perc 52 másodperckor Vrancea térségében, 140 kilométeres mélységben a Richter-skálán mért 4,4 fokos földrengés volt. Az epicentrumban a kéregmozgás 3 fokos volt a Mercalli skála szerint.
A földrengés nem érzôdött a fôvárosban.
Az 1990—91-es bányászlátogatások áldozatainak szövetsége kedden a fôügyészség székháza elôtt kérte Mircea Criste fôügyész, Dan Voinea tábornok és Gheorghe Surdescu ügyész lemondását.
A fent nevezett személyek favorizálják a bûnözôket és nem hajlandók felelôsségre vonni a vétkeseket — nyilatkozta a Rompresnek Viorel Ene, a szövetség elnöke.
A fôügyészség székháza elôtt ôrséget álló több mint ötven személy igazságszolgáltatásra, a bûnösök felelôsségre vonására és a fôügyészség vezetôségének lemondására szólító jelszavakat skandált.
A Romániában létesített vegyes társaságok tekintetében Magyarország a 7., a közvetlenül invesztált tôke viszonylatában a 13. helyen szerepel, a privatizációban való részvétel szempontjából a 8. helyen áll.
Február végi statisztikai adatok szerint Magyarországon 1681 román cég mûködik, mintegy 20 millió dolláros összberuházással. E kimutatásból hiányzik azonban a Petrom nemrégi beruházása, amely kereskedelmi társaságot nyitott Szegeden és két benzinkutat épít Magyarországon.
XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napok
A ma esti koncerten versenymûveket szólaltatnak meg a vásárhelyi filharmonikusok. Vezényel Szalman Lóránt, Marosvásárhely zenei életének egyik legkiemelkedôbb egyénisége. Hanglemezei kortárs marosvásárhelyi zeneszerzôk szerzeményeit, valamint a nemzetközi zeneirodalom gyöngyszemeit rögzítik. A hangversenyen közremûködnek a Mûvészeti Líceum növendékei: gordonkán Máthé Orsolya, hegedûn Ana Bogaita és Lokodi Károly, harsonán Lázok Gergely és Cazan Sebastian, Haáz Bence oboán, hegedûn, Alina Cosma zongorán, Vass Edit fuvolán, Krisár Ildikó hárfán és klarinéton Szigeti István. A mûvészetis diákok Raáb Magda, Valer Maior, Molnár Géza, Czirják László, László Sándor, Carmen Mihaescu, Nagy Emese és Székely István tanítványai. Mûsoron C. M. von Weber, Mozart, E. Larsson, Beethoven, Graef, Haydn versenymûvei.
Pénteken délután ünnepeltek a marosvásárhelyi Al. Papiu Ilarian Elméleti Líceum magyar tagozatának diákjai: bemutatkozott az újonnan megalakult Diáktanács és a MéDiák nevû lap, ugyanakkor elbúcsúztatták a végzôs évfolyamot is (az eseményrôl hétfôi lapunkban beszámoltunk). Kétségkívül a Papius Magyar Diáktanács megalakulása fontos dolog az itt tanulók életében, hiszen létrejött az a szerv, amelynek célja, hogy összefogja a diákságot. Elnöke Korpos Jutka, aki ismertetôjében elmondta: eddig is volt elvétve egy-egy rendezvény, szavalóverseny. Szeretnék, ha ezentúl gyakrabban lennének; a már hagyományszámba menô gólyabál és az idén elmaradt Violinkulcs zenei vetélkedô mellett hagyomány lenne a farsangi bál, irodalmi estek, szavalóestek, vetélkedôk, gitárestek és félévzáró bulik, továbbá olyan rendezvények, ahol különféle tudományágakról készítenek és olvasnak fel dolgozatokat, és olyan estek, amikor csak azért ülnek össze, hogy jobban megismerhessék egymást. A rendezvény végén Korpos Jutkával beszélgettünk.
— Ez volt az elsô rendezvénye a beköszönô Diáktanácsnak?
— Sajnos, csak az elsô, pedig nagyon szerettük volna, hogy a sokadik legyen. Már nagyon régóta — tehát amióta én kilencedikes vagyok — szándékunkban állt megalapítani a Diáktanácsot; jó ideje gondolkozunk rajta, a baj, hogy csak gondolkoztunk. Most a tanárok mellénk álltak, s végsôsoron Tôkés tanár úr támogatásával jött létre, egy alapítvány révén. A KMI (Keresztény Magyar Iskoláinkért) Alapítványról van szó.
— Mekkora munka volt létrehozni a tanácsot?
— Elôször osztályképviselôket választottunk, ami igazán nem nagy dolog. Több erôfeszítést inkább a mai rendezvény megszervezése, és az újság létrehozása jelentett.
— Elsôsorban a Diáktanács-tagok, ezenkívül munkacsoportokat is alakítottunk. Szeretném megemlíteni Orbán János nevét, a Plájás Ildikóét és a Szepessy Elôdét — ôk az újsággal foglalkoztak, ezenkívül a Diáktanács tagjai is mind hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöhessen ez a mai nap, délután.
— Milyen tervei vannak a Diáktanácsnak?
— Elég merészek: irodalomesteket, szavalóesteket szeretnénk szervezni. Fô célunk, hogy fellendítsük a papius diákéletet, hogy javítsuk a tanár—diák kapcsolatokat. Bárkinek bármilyen elképzelése van, jöhet, megkereshet bennünket, segítünk megvalósítani. Ez nem azt jelenti, hogy kisajátítjuk valakinek az ötletét, és aztán feldolgozzuk, hanem megpróbáljuk közösen életbe ültetni.
— Ilyen rendezvények már az elkövetkezô hetekben lesznek?
— Egyelôre nem, mert most három olyan hét következik, amikor elég keményen rá kell húzni. A Diáktanács nem azért van, hogy hátráltasson minket a tanulásban, hanem hogy segítsen.
— Tehát akkor marad a következô tanévre...
— Igen, a következô tanévtôl leszünk aktívabbak.
1999. május 7-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában került sor a III. Számú Belgyógyászati Klinika asztma és krónikus obstruktív légúti betegségek központja, valamint az AstmaSan Alapítvány által megrendezett Ismerjük és értsük meg az asztmát címû beteg—orvos találkozóra. Ennek célja az asztmával és allergiákkal kapcsolatos ismeretek bôvítése, az egészségügyi nevelés és betegségmegelôzés fontosságának hangsúlyozása, valamint a kezelési lehetôségek ismertetése volt.
A rendezvény nagy érdeklôdésnek örvendett, sok beteg, orvos (általános, család- és szakorvos) és mások részvételével zajlott.
A találkozó alkalmával az AstmaSan alapítvány nyolc ismeretterjesztô füzetecskét bocsátott az érdeklôdôk rendelkezésére román és magyar nyelven. Ezek az ismeretterjesztô anyagok az Interneten is hozzáférhetôk (www.netsoft.ro/astmasan). Az érdeklôdôk az AstmaSan alapítvány Info Astma nevû tájékoztató telefonszolgálatát is igénybe vehetik (092-429-874, megtalálható a Fontos telefonszámok között).
Azért, hogy azok az ismeretek, amelyeket a résztvevôk a rendezvényen elhangzott elôadások kapcsán elsajátíthattak, minél több olvasóhoz is eljuthassanak, a Népújság útnak indítja ezen ismeretterjesztô-nevelô füzetecskék tartalmának folyamatos ismertetését, melyek közül esôként a szénanátháról lesz szó.
A rendezvényen résztvevôk között kérdôíveket osztottunk szét azzal a céllal, hogy a kapott válaszokból, észrevételekbôl és javaslatokból következtetni tudjunk arra, hogy melyek azok a kérdések, témák, amelyek leginkább foglalkoztatják a lakosságot.
Ezért a szénanátha ismertetését követôen sorozatunkban másodikként az allergiás és nem allergiás rinitieszekrôl fogunk bôvebben szólni.
Dr. Dumitru Moldovan allergológus, belgyógyász fôorvos
Jeleztük már, hogy a közeljövôben új unitárius templom épül Marosvásárhelyen. Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk olvasóinkat Szabó László gondnok közremûködésével. — Az utóbbi tizenöt esztendôben örvendetesen gyarapodott a vásárhelyi unitáriusok száma, és tekintettel erre, a február l4-én tartott egyházközségi közgyûlés úgy határozott, hogy ezután két egyházközségben szervezik majd a hitéletet. Amihez, természetesen új templomra van szükség. A városi tanács ehhez tavaly nagyon szép telket jelölt ki, 99 évre kaptunk rá koncessziót, és így meg is köthettük a szerzôdést a polgármesteri hivatallal.
— Hol található az említett terület?
— A Kövesdomb alatt, nem messze a Ludas utcai református templomtól. A terület igazán monumentális templom építésére ösztönözte a tervezôket.
— Következhetett hát a második lépés.
— Pályázatot hirdettünk, néhány alapvetô szempont megjelölésével: a templomegyüttes maximum 400 férôhelyes legyen, továbbá szükség van egy kb. 60 férôhelyes tanács-teremre, két irodahelyiségre, és az épületcsoportot kiegészítô mellékhelyiségekre — vizesblokk, teakonyha stb. Két alapvetô szempontot hangsúlyozunk: a tervezôk vegyék figyelembe az erdélyi építészet hagyományait, sajátosságait, továbbá azt, hogy — a lehetôségekhez mérten — a használt építkezési anyag a terméskô legyen...
Tizennégy építész vette ki a pályázati felhívást, közülük heten jelentkeztek munkával: a Winkler Enikô és Lipovan Octavian házaspár két tervvel, továbbá Koszta Árpád, Puskás Sándor, Beyer Gábor és Fall Zsuzsanna, Bakó Loránd és Pintya András. Három munka nem felelt meg az elvárásainknak, ezért nem juthattak a döntôbe. A munkákat a tanácsteremben állítottuk ki, és kértük a pályázókat, homlok- vagy oldalnézetben, illetve metszet formájában mutassák az épületegyüttest; és hogy térben is megközelíthetô legyen a munka, mind a laikusok, mind pedig a szakemberek számára, jobb, ha készítenek kis makettváltozatot is. Így mind funkcionálisan, mind pedig építészeti szempontból könnyebben megközelíthetô. A döntô szót a híveknek szántuk. Hogy minél többen megnézhessék, és hogy véleményüket akár írásban is rögzíthessék, vendégfüzetet nyitottunk. Közel 80-an véleményezték a hét pályamunkát. A jeligéseket, persze. Eljött a polgármester úr is, a városi tanács képviselôi, Burkhárdt Árpád alprefektus, aki "civilben" építész; és szava volt természetesen az egyház gazdasági bizottságának, a presbitériumnak. A múlt hét szerdáján történt zsûrizés nyomán a legjobbnak, legalkalmasabbnak az ötös számú terv bizonyult, kidolgozója a Winkler—Lipovan házaspár. Nemcsak azért, mert kitûnô építészeti megoldásokkal válaszolt elvárásainkra, hanem mert valóságos erôdtemplom benyomását kelti a mûépítész pár munkája. Létrejött ugyanis ily módon egy olyan belsô udvar a vázlatterv szerint, mely egy sor szabadtéri, alkalmi rendezvény számára nyújt lehetôséget.
— Honorálták-e díjjal is a tervezôket?
— Jobbára szimbolikusan, hiszen az elsô helyezett egymillió lejt, a második és harmadik ötszáz- ötszázezret kapott. Presztízskérdés ugyan, bár lényeges, hogy ôk kapják meg a kivitelezési tervek kidolgozásának jogát is.
— Mibe kerül majd a templom felépítése?
— Milliárdokban kell gondolkodnunk, ám számíthatunk ebben saját erôforrásokra, az egyetmes egyház támogatására, külföldi pénzsegélyre. Mintegy két-hárommilliárd lejnyi tôkére van szükség.
Hogyan volt szabad egy ilyen beiskolázási tervet még az 1999/2000-es tanévre is elfogadni? — ezzel a címmel közölt szemrehányó írást Szabó György Pál a Népújság május 19-i számában. A cikkben képviselôink, kormánytisztviselôink és a megyei tanfelügyelôségen ülôk szemére veti az általa diszkriminatívnak nevezett beiskolázási tervet az elkövetkezô tanévre, s így kollégáimmal együtt érintve érzem magam is.
Mielôtt még konkrét adatokkal válaszolnék az ellenünk felhozott vádakra, szeretném megjegyezni, hogy kérésre fogadtam el a fôtanfelügyelô-helyettesi tisztséget, s a továbbiakban azt is vállaltam, hogy minden soron következô tanügyminiszter elôtt vizsgát teszek. Megtettem ezt is, mivel úgy éreztem, hogy a tisztséggel felvállaltam a Maros megyei tanügy képviseletét is. Az eltelt idôszakban a tanfelügyelôség szerkezete olyan mértékben változott, hogy ma hatan vagyunk tanfelügyelôk, de lehetnénk többen, ha pedagógus kollégáink nagyobb számban és több szakon jelentkeztek volna versenyvizsgára.
Mivel ezzel a csapattal fáradságot nem kímélve dolgozunk, elvárnánk, hogy mielôtt kritizálnának, érdekvédelmi és egyéb szervezeteink megérdeklôdjék, hogy milyen problémákkal küszködünk, és ahol lehet, segítsenek a munkánkban.
Szeretném megjegyezni, hogy nemrégiben az én kezdeményezésemre ültünk össze, hogy felújítsuk az RMPSZ-t, azaz a Pedagógusszövetség tevékenységét, mivel nagy szükségünk van a támogatásra mind szakmai, mind egyéb szempontokból.
A jelenlegi anyagi és társadalmi körülmények között mindenütt a passzivitás lett úrrá, s válságban van maga a tanügy is, ahol a reform bevezetése érdekében olyan felfogásbeli változásra van szükség, amit minden lehetséges fórumon támogatni kellene.
A reform bevezetésében nagy szerepe van az iskolaigazgatóknak is, amibôl sajnos szintén kevesebb van, mint amennyi lehetne, hisz sok iskolában a magyar pedagógusok egyszerûen nem pályáztak.
A továbbiakban a legfôbb vádpont szerint 2023 tanuló végzi a nyolcadik osztályt és mindössze 1300 középiskolai hely áll a rendelkezésünkre. Nos, ismert tény, hogy az utóbbi években nem felsôbb utasítás, hanem a pszichológiai tanácsadó irodánk álal decemberben elvégzett, majd áprilisban megismételt felmérés alapján állítjuk össze a beiskolázási tervet. E felmérés során a tanulóknak arra kell válaszolniok, hogy milyen profilon és milyen nyelven szeretnének tovább tanulni. A felmérésben — mint azt a tanár kollégák nagyon jól tudják — minden tanuló kötöttségek nélkül fejezheti ki az óhaját. Nos, a decemberi felmérés eredménye szerint a 2023-ból mindössze 1140 magyar diák jelezte, hogy tovább akar tanulni. Az áprilisi felméréskor már többen, 1550-en írták be továbbtanulási szándékukat. A különbség a végzôsök és a tovább tanulni akarók között 473, az általános iskolák végzettjeinek a 23 százaléka. Elôször is azzal kellene foglalkoznunk — érdekvédelmi szervezetünk, az egyházak, mûvelôdési szervezetek, szövetségek —, hogy ez a közel félezer végzôs miért elégszik meg azzal, hogy nyolc osztályt kijárt.
A beiskolázási terv megalkotásakor az 1550 tanuló számára 1250 helyet biztosítottunk, 975-öt a 39 líceumi osztályban. Tavaly 41 osztályt terveztünk, s ebbôl négy nem indulhatott, mert nem volt jelentkezô. Így egyáltalán nem indult magyar tannyelvû líceumi osztály Bándon, nem indulhatott a tervezett matematika-fizika osztály a Papiuban, s egy-egy humán osztály Dicsôszentmártonban illetve Erdôszentgyörgyön.
A szakiskolák hét osztályában az idén 175 helyet biztosítunk, tavaly hat osztályt terveztünk, s ebbôl a Traian Vuia szakközépiskolában egy autószerelôi osztály jelentkezôk nélkül maradt.
Mindehhez tegyük még hozzá, hogy ahol 15 gyermek összegyûlt, indulhatott az osztály.
A továbbiakban az öt inasiskolai osztályban 125 helyet hirdettünk meg, ez azonban a gyermekek óhaja szerint módosulhat.
Figyelembe véve, hogy a próba-kisérettségin mindössze 50 százalékos volt az átmenetel, azt hiszem, hogy a tovább tanulni óhajtók 80,65 százalékára építô beiskolázási terv nem nevezhetô diszkriminatívnak.
Ami az említett iskolákat illeti, ahol nincs magyar tagozat, meg kell jegyeznem, hogy egészségügyi posztliceális osztályunk van magyar nyelven, amely idéntôl a Bolyai líceum mellett, annak szerkezetében mûködik. Ami a többi kifogásolt iskolát illeti, a mezôgazdaságiba Marosvásárhelyen két, Segesváron és Régenben egy-egy diák jelentkezett, a dicsôszentmártoni szakiskolába három, Sáromberkére kettô, a radnóti energetikai s a görgényi erdészeti líceumba pedig egy sem.
Kimutatásaink szerint valóban vannak magyar gyerekek, akiket már az óvodától román csoportba íratnak, vagy mert nincsen magyar óvoda, vagy mert így látják jónak a szülôk. 7480 gyerek jár magyar csoportba, 224-en román tannyelvû óvodába, ebbôl 11-en magánóvodában. Az I-IV. osztályban 11373 kisdiák tanul magyar osztályban, 119-en román tagozatra járnak. V-VIII. osztályban 9495 gyerek tanul magyar tagozaton, 313-an román osztályba járnak. A líceumoknál nagyot változik az arány, hisz 3811 gyerek tanul magyar nyelven, 1321 pedig román osztályban. A szakiskolában 239-en tanulnak magyarul, 1834-en román nyelven. Ezen az öröklött helyzeten is, ma a gyerekek óhaja alapján változtatni lehet.
Ez azonban mindnyájunk feladata, s a felelôsség nem hárítható csak a tanfelügyelôségre, mert mindenütt, ahol összegyûl egy óvodai csoport vagy egy osztály indításához szükséges gyerek, ott ennek a folyamatnak a tanfelügyelôség részérôl nincsen akadálya.
Mivel az említett cikket egy tanár kolléga írta alá, elvártam volna, hogy elôször eljöjjön hozzám egy baráti beszélgetésre, emlyen megvitassuk a helyzetet, s esetleg utána bíráljon a sajtóban.
A múlt héten a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságában alakult ki érdekes helyzet: egyazon törvénye belül a visszaadandó erdôterületek nagysága kétféleképpen szerepel: egyszer 10, majd 30 hektár.
— Mi történt végül is a bizottságban — kérdeztük dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselôt, a mezôgazdasági szakbizottság alelnökét, aki a vitás gyûlés vezetôje volt.
— Az egyik ülésen a Demokrata Pártnak az ellenzéki pártokkal közösen, sikerült kivinnie, hogy a törvénytervezetben szereplô 30 hektárt 10 hektárra csökkentse. Viszont azon az ülésen, amelyet én vezettem, a tervezet összes többi cikkelyében megmaradt az eredeti 30 hektár. A 22. cikkelyben megállapítjuk, hogy 10 hektár erdôt kaphatnak vissza a tulajdonosok, a többiben pedig 30 hektárról van szó, ami hatalmas vitára adott okot. Több órás tárgyalás után az ellenzéki képviselôk elhagyták a szakbizottság munkálatait. Nem voltak hajlandók a 22-es cikkely újraszavazására, pedig volt már erre precedens a tanügyi törvény vitája során. Végül is az ellenzéki képviselôk nélkül, de mintegy egyórás gyôzködés után sikerült átvinni, így most már a parlamenti vitára a jelentésben egységesen 30 hektárról lesz szó. Remélem, hogy a parlament még júniusban befejezi a vitát és megszavazza a törvényt, amennyiben sikerül a koalíción belül egyeztetni. Tudni kell, hogy a Demokrata Párt képviselôi is kivonultak errôl a szavazásról a PDSR-vel, PUNR-vel és a Nagy-Romániával együtt. Tehát tovább tart a koalíción belüli diszfunkciók sorozata, ami nagyon nehéz helyzet elé állíthatja a koalíció maradékát, a Parasztpártot, az RMDSZ-t és a liberálisokat. Néhány szavazaton elcsúszhat a törvény.
— Ha meg az idén nem alkalmazzák a törvényt, itt is van a következô választási kampány, s újból lehet ígérgetni, csak legyen, aki elhiszi. A másik gond, hogy ha a törvény szeptember elsejétôl nem alkalmazható, akkor újabb mezôgazdasági évet veszít az ország.
— Ez így van, belefutunk az új mezôgazdasági évbe, és akkor már nem fogunk tudni érvényt szerezni ennek a törvénynek.
— Képviselô úr, önnek kettôs minôsége van. Egyrészt a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának alelnöke, másrészt, nem kevésbé fontos, hogy a Maros megyei Területi Képviselôk Tanácsának is az elnöke. Ilyen minôségben mit kíván tenni a TKT, hogy élénkebbé váljék a megyei szervezet tevékenysége?
— Én a harmadik ciklusban vezetem a Maros megyei Területi Képviselôk Tanácsát. A TKT-nak, mint az RMDSZ megyei legfelsôbb döntéshozó szervének, elég nagy a felelôssége abban, hogy egy megyében milyen munka alakul ki. Azt mondom, hogy a kivitelezô, a végrehajtó szerv a megyei elnökség kell legyen. Mi most egy teljesen új helyzet elôtt állunk. A legutóbbi TKT-n már megbeszéltük, hogy nem kívánunk olyan döntésekbe belemenni, ami a kongresszus után esetleg elôálló új helyzetben megváltozhat. Mindenképpen az elsô feladat az lesz, hogy a szabályzat- harmonizáció megtörténjen az országos szervezet és a megyei szervezetek között. Tehát át kell ültetni megyei szintre azokat a szabályozásokat, amelyeknek a VI. kongresszus döntése értelmében, kötelezô módon, a megyei szervezetek alapszabályzataiban is szerepelnie kell. Egy másik fontos feladat, amirôl a választási kampány során nagyon sokat beszéltünk, az önálló városi szervezet létrehozása. Ennek az ügye elakadt. Azonkívül a TKT-nak külön kellene foglalkoznia azzal is, hogy egy-egy körzetnek vagy kerületnek külön értékelje a munkáját, ennek a vezetôségét hívjuk meg a TKT-ra. Ilyen értelemben például közelíthetjük a TKT munkájához a területi szervezetek munkáját. Illetve direkt információkat kaphat a TKT arról, hogy a különbözô kerületek, körzetek milyen gondokkal küszködnek.
— Talán én látom rosszul, de úgy tûnik, hogy a megyei szervezet ügyvezetô elnöksége egyfajta öntörvényû mûködésre rendezkedett be, s a TKT szinte amolyan témaemésztô testületként mûködik, holott a szervezet életében a TKT a két közgyûlés közötti legfelsôbb döntéshozó testület. A kettôt (TKT - ÜE) hogy lehet úgy összefogni, hogy abból eredményes mûködés alakuljon ki?
— Az ügyvezetô elnökség intézménye nem új Maros megyében. Még Zonda elnök úr idejében ügyvezetô elnökség volt. Sajnos, akkor sem sikerült igazán ez a dolog. Az ügyvezetô elnökség egy operatív vezetés kellene hogy legyen, a TKT pedig nem témaemésztô, hanem döntéshozó szerv, amelynek a döntéseit az alapszabályzat értelmében köteles elfogadni a szervezet. Tényleg vannak ebben a dologban még zökkenôk, az egyeztetés nem igazán mûködik minden esetben. Mégis úgy gondolom, hogy megfelelô empátiakészséggel, megfelelô jóindulattal kezelve a dolgokat, minden ilyenfajta zökkenôn át tudjuk a megyei szervezetet segíteni. Ez természetesen nem csak a TKT állandó bizottságának kell az óhaja legyen, hanem a megyei ügyvezetô elnökségnek is. Ha így lesz, akkor a dolgok mûködni kezdenek.
— Mikor tartják a következô TKT-ülést?
— Valamikor júniusban, még az intenzív szabadságolás megkezdése elôtt tartunk egy TKT-t. Mint említettem, vannak olyan kérdések, amelyeket tudatosan a kongresszus utáni elsô TKT-ra halasztottunk legutóbb. Ezeket a dolgokat át kell tárgyalnunk, és úgy kell belemenni a július- augusztusi "uborkaszezonba", hogy ezeket a kérdéseket már megfelelô módon kezelje a megyei szervezet.
— Különösen, ha valóban sor kerül ôsszel a belsô választásokra, annak a sikeres lebonyolítása is szempont kell hogy legyen.
— Egyike vagyok azoknak, nemcsak megyei, de országos szinten is, akik nem igazán látják a belsô választások kivitelezhetôségét, de valószínüleg erre vannak nálam sokkal illetékesebbek, akiknek konkrét elképzelései vannak errôl. Többször hangsúlyoztam: nem hiszem, hogy bizonyos dolgokat, ilyen a belsô választás, vagy a program, mindig tabuszerûen és mindig éppen a saját egyéni érdekünk védelmében kellene felhoznunk. Az RMDSZ programját, határozatait is emberek hozták. Ami rossz egy programban, azt bátran el kell vetni, bátran hozzá kell nyúlni akár teljesen új dolgokhoz is, hiszen ez a szervezet mozgékonyságát, a szervezet életképességét segítené elô, minthogy bizonyos bebetonozott szlogeneket hangoztattassunk (Vissza az RMDSZ programjához, belsô választások stb.) Ennek én nem láttam semmiféle finalitását, s pont azok, akik sokat hangoztatták, nem így nyúltak hozzá a problémákhoz.
— Képviselô úrnak milyen a viszonya a sajtóval?
— Úgy érzem, hogy a viszonyom a sajtóval ôszinte. Meg kell mondanom, hogy soha nem voltam az a képviselô, aki a sajtó kegyeit kereste, de természetesen azt is tudom, hogy ma a sajtó nagyon fontos, és a közvélemény tájékoztatására szükség van. Nekem is szükségem van a korrekt, becsületes kapcsolatra. Ettôl függetlenül a sajtó hatalmas felelôsségére is szoktam figyelmeztetni, hiszen csak egy etikus és korrekt sajtó tudja a társadalom által tôle elvárt szerepet betölteni, még akkor is ha ezt a sajtót nagyon sokan próbálják pillanatnyi célokra felhasználni.
A Zenei Napok egyik élménye a kolozsvári Mihai Marica kilencedikes diák gordonkajátéka volt. Vele beszélgettünk elôadás után.
Alig 16 éves vagy magad is, és mint hírlik, a nyáron kezdô hangszeresekkel foglalkozol az Óceánon túl...
— Igen, ösztöndíjjal az AEÁ-ban töltök másfél hónapot Rudjakov mesterkurzusain. De azért én nem nevezném magam mesternek... Ehhez nagyon sokat kell még tanulnom. Újdonság ez, örülök is neki, és remélem, sikerül majd helytállnom társaim között!
— Látom, izgatott vagy. A színpadon nyoma sem volt rajtad a feszültségnek. Igaz, aki hétéves kora óta gordonkázik, aki annyit hangversenyezett ilyen fiatal korban, mint te a Stuttgarti Ifjúsági Kamarazenekarral, a Fehér Házban, a New York-i Világbankban, Ausztriában, Hollandiában, Svájcban — a hazai fellépésekrôl nem is szólva — és olyan neves karmesterekkel, mint pl. Petre Sbârcea, Florin Mihaiescu, Daisuke Soga, Jean Baily és mások. Hogy érzed magad most Marosvásárhelyen? A mai koncerten?
— Nagyon jól! Igazán jó volt a zenekarral dolgozni, Kovács László karmesterrôl nem is szólva, aki mindent megtett azért, hogy nekem sikerem legyen. Sok szeretettel, türelemmel fogadott. Próbánk csak kettô volt, de jól ment minden. Valószínû, hogy ezért sem volt lámpalázam. Bár igaz, hogy míg más tanulni, tanulmányozni szeret inkább, én a hangversenyen érzem igazán jól magam.
— Nehéz versenymûvet választottál...
— Igen, de ez nem baj. Talán egy Dvorak- vagy egy Schumann- mû lett volna nehezebb ennél! Finom, pontos játékra és alaposságra volt szükség ahhoz, hogy úgy szólhasson, amint engem ma este a közönség fogadott: melegséggel. Persze, köszönhetem mindezt a tanárnômnek, Gabriela Tudornak, aki Serafim Antropov növendéke volt, Marin Cazacunak, akihez havonta járok Bukarestbe, édesapámnak...
— A közönséget emlegetted az elôbb! Van-e már, munkál-e már benned valamiféle elôadói krédó?
— Nem fogalmaztam még meg magamnak ilyesmit, de azt tudom, érzem, hogy egy elôadómûvész számára a közönséggel kialakított kapcsolat a legfontosabb. Neki kell hogy tetsszen az, amit mi nyújtunk. Nem a legelsônek, a legjobbnak kell lennie egy mûvésznek! Hely mindenki számára van...
Nevük ellenére nincs okuk a szomorúságra. Éppen néhány napja érkeztek haza a ködös Albionból, Londonban is muzsikáltak. A szigetország sok mindent tartogat a zenész számára, kiváltképpen a Kelet-Európából érkezô tálentumoknak. Nincs ott már semmi egzotikum, de a minôségit be lehet szerezni. És lejárt az az idô, amikor a zenész a koncert után tokba helyezte hegedûjét és csöndben megsúgta a kollégának: én már nem megyek haza... Vasfüggöny nincs, csak kultúrmenedzsment kell manapság, élni vele, ahogy lehet. A tempó Nyugaton tempó, s ha úgy adódik közben, be lehet nézni Milan Skampa mesterkurzusaira, aki mellesleg a londoni Amadeus vonósnégyes csellistája, de a mesterek névsora nyitott: Norbert Brainin, Sigmund Nissel, Devich Sándor, Komlós Péter, Bohumil Smejhal és így tovább. A vásárhelyiek nem hagyhatták ki az alkalmat.
Csak birja szusszal az Elégia. A temó itthon is feszes és pengô. Zenei fesztivál, a mûsortervben fenntartott hellyel, az "Elégia" vonósnégyes hangversenye. Úgyhogy nyomás haza.
Bartha Lajossal ülünk egy keveset a Kultúrpalota elôcsarnokában, miközben már megint hangol a zenekar. A vájtfülû már tudja, mi az, ám a zeneileg gyengén táplált marosvásárhelyi kultúrpolgárt is érdekelheti az Elégia "sztorija", ugyanis itt is hallja, ott is hallja, miközben szinte semmit nem tud róla.
Vonósnégyes zenekar. Játszik klasszikusokat, romantikusokat, moderneket. A kezdeti idôpont még 1994-re nyúlik vissza, több tagcsere után kristályosodott ki a zenekar mai arculata. Elvégre minden hozzáállás kérdése. A mai "felállításban" két éve muzsikálnak négyen: Molnár Tibor, Bartha Lajos, Kurucz Tibor és ifj. Kozma Péter. Két vonósnégyesbôl végül egy. Jó. Mondja Bartha Lajos, a klasszikus zeneirodalomban a vonósnégyesnek van a legnagyobb hagyománya — külföldön. Nehéz betörni a nyugati "piacra", ám Bartha Lajos optimista: erre jó a hazai verseny. Már hangol a zenekar, menni kell. Este pedig megint koncert, még egy hétig így megy ez.
"Ó Fortuna/ mint a Luna/ egyre-másra változol: majd nagyobbodsz/ majd meg elfogysz,/ hej, az élet ronda sor." Egyszerre csattan fel a Palota színpadán az ütôhangszerek xilorimbától xilofonig terjedô, terpeszkedô együttesébôl az indító hang, az azonnal ráfelelô kórussal a kantáta. Orff ritmikai leleményessége, az akkordikus egyszerûség vagy a szövegi és zenei kontrasztok bôsége, talán a hangszerelésben egyébként is bôségesen használt szín és ütôhangszerek adták az ötletet, vagy mindannyian egyszerre gyôzték meg Kovács Jánost arról, hogy nagyszerû együttesére áthangszerelje a zenekari anyagot? Mozart-, Sztravinszkj-, Prokofjev-, Csajkovszkij-, Debussy-, Musszorgszkij-mûvek után ez is remekbe sikerült. "A Nap ontja áldásait, áttetszôn, szelíden/ új színt hint el április..." A baritonszóló alatt vibrafon, marimbák sejtelmes puhasággal szólnak, feldübörögnek melléjük a timpánok, dobok és mindenféle szerkentyûk a kórus férfiszólamával: "Míg kocsmában jól idôzünk, föld bajával nem törôdünk". Gyermekkar és szopránszóló nem éppen finom erotikáról, Ámor mindenütt jelenvalóságáról énekel és vele búg, cseng, simogat, dobog, remeg, vibrál a hangzatok serege. "Jöszte, jöszte, ha kérlek" indul a szerelmi kórus, a gyermekkar hozzákapcsolódik, és minden szól felfûtött hangulatban, kitárulkozik az emberi hang az ôsi hangszerelésben, hiszen az emberi kor hajnalán mi más kísérte volna a szerelmi eksztázis táncát, énekét, mint a mindenféle hangot adó tárgyak ütögetése. A bariton a szokatlan intonációs váltások után lereked, a szoprán végig csodálatosan csillog. A bevezetô kórus elsô részével — Ó, Fortuna — pompás ritmikai és hangegységben ér véget a mû. Új hangzásvilág, de nem szokatlan. Emlékeinkbôl jött elô, s ezért hatása annál rokonszenvesebb. Kórusnak és énekes szólistáknak az alkalmazkodása rettenetesen kényes, hiszen szokatlan az ütôsök természetes precizitása, magától értetôdô pontossága az idôben. A legkisebb pontatlanság, lazaság azonnal hatványozottan kiugrik. Jól állta a próbát szinte minden esetben a kórus és a szólista-hármas — Ramona Eremia, Petre Ghilea, Gheorghe Mogosan. A karmester Florentin Mihaescu pedig ura volt e szokatlan hangzásvilágnak. A siker oroszlánrésze azonban a zseniálisan hangszerelô és ezt a csodálatosan együttlélegzô ütôszenekart létrehozó Kovács Jánosé. Jó negyedórás vastaps és három ráadás a mûbôl, a Palota zsúfolásig megtelt hangversenyterme a világhírú karmûben kicsit önmagát, a marosvásárhelyi alkotómûvészetet is ünnepelte.
Kovács András karnagyot legfrissebb élményeirôl kérdeztük:
"Székelyudvarhely gazdag kórushagyománnyal rendelkezik. Sajnos, az ifjúsági kórusmozgalom még nem kapta meg azt a keretet, amelyben hatékonyan, szervezett formában a nagyközönség elôtt kifejthetné tevékenységét.
Ezt az ûrt szeretné pótolni a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány által szervezett Bárdos Lajos — Palló Imre Éneklô Ifjúság Kórusfesztivál." Ez olvasható a május 14-16. között ötödik alkalommal megszervezett kórusfesztivál mûsorfüzetében. A fesztivál a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány rendezvénysorozatának része.
Vasárnap, május 16-án az általam vezetett két ifjúsági kórussal, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Karral és a Mûvészeti Líceum Ifjúsági Vegyes Karával mint meghívott utaztam, immár ötödik alkalommal Székelyudvarhelyre. A délelôtti szentmisén mi énekeltük Bárdos Lajos Missa Tertiáját, Makkai Edit orgonakíséretével. Már itt, a Szent Miklós plébániatemplomban mindegyik kórus bemutatkozott, egy-egy, a liturgiába illó kórusmûvel.
A délutáni hangversenyen, melyet a mûvelôdési ház nagytermében rendeztek, hét kórus énekelt: a budapesti "Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium gyermekkórusa — Csetényi Mária, a székelyudvarhelyi Református Kollégium Ifjúsági Kórusa — Major Magda, a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Líceum leánykara — Mészáros Ildikó, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Ifjúsági Vegyes kara — Simó Margit, a Kispesti Leánykar — Borhi Csilla vezényletével és a két marosvásárhelyi kórus. A Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar zárta a fesztivált, majd a részt vevô kórusok karnagyai a Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány emléklapját és a Dr. Palló Imre Alapítvány emlékplakettjét vehették át.
Mint már említettem, 1995-tôl mindegyik Éneklô Ifjúság Fesztiválon részt vettem, és örömmel állíthatom, hogy a kitartó, rendszeres munka ez alkalommal is meghozta gyümölcsét. Kitûnô színvonalú produkcióknak tapsolhatott a nagyszámú közönség. Ami mint pedagógust különösképpen megragadott, az a fegyelmezett, érdeklôdô figyelem, amellyel a többnyire kiskorú közönség hallgatta az elôadást. Igazi öröm volt nekik énekelni.
A Palló Imre Mûvészeti Líceum tanári kara, élén Bodurián János igazgatóval mintaszerûen irányította ezt a rendezvényt.
És egy nevet még megemlítenék, mert úgy érzem, munkája, emberi-mûvészi magatartása példaértékû. Simó Margitról, a székelykeresztúri Petôfi Sándor Általános Iskola zenetanárnôjérôl van szó. Mi, kollégái tudtuk, hogy énekkara a legszebben éneklô erdélyi gyermekkórusunk. A gyermekek azonban felnôttek, most líceumi tanulók, és kérésükre a tanárnô be-belop egy-egy zenetörténetórát zsúfolt programjukba. És ezekbôl a zenével "megfertôzött" fiatalokból áll a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium szépen, tisztán éneklô vegyes kara. Simó Margit tanárnô Miskolczi Ottótól, a Bárdos Lajos Zenei Hetek budapesti szervezôjétôl, az Alapítvány Fesztivál- díjas Karnagya kitüntetést vehette át.
Gm2—x feltalálta a világ legolcsóbb aszfaltját. Ô ugyan nem aszfaltnak nevezi, de itt az olvasók kedvéért nem mondok geoflaszt(ot) helyette. Mint minden nagy találmány, ez is roppant egyszerû: közönséges líbiai vagy szaharai homokot vegyi eljárással rugalmas aszfalttá lehet alakítani, és az egész szinte semmibe sem kerül. Az persze titok, hogy mivel sikerül flasztert csinálni a homokból, gyártási és államtitok, melyet már megpróbálnak ellopni a nagyhatalmak kémei. De a baj mégsem ez, hiszen az egész gyártási eljárás a GM2—x agyában van, onnan pedig nem könnyû kiszedni, még hazugságdetektorral sem.
A baj az, hogy a világ egyáltalán nem akar új és olcsó utakat. Vagyis nem a világ nem akarja ezt, hanem azok, akiknek a világ, s ezzel az aszfaltgyártás, útépítés is a markukban, a bizniszükben van: a nagy galaktikagengek, az asztromultik.
Emlékezzünk csak: a vízhasználaton alapuló hidrogénmotoros autót is rég feltalálták, bevezetése egyszerre forradalmasítaná a közlekedést a Földön, mégsem alkalmazzák. Mert mi lenne akkor a hatalmas olajkitermelô és -feldolgozó cégekkkel, a gépkocsigyártó világcégekkel? Tönkremennének ugyebár, hiszen sutba kellene vetniük eddigi gyártási technológiáikat, az újra való átállás pedig, haha, oly olcsó (volna), hogy abból nem lehet világmonopóliumot összekalapálni.
Ha tudná az emberiség, miféle aljas és kicsinyes okok hátráltatják fejlôdését, menten megbolondulna.
Egy másik üdvtanos, BH—Gamma azt találta ki, hogy adóztatni kellene a bûnözôket is. Ha a prostik adóznak, a büdös kurvapecér stricik meg a brávók miért ne?! BH—Gamma olyan törvényt hozna, amely évente, mondjuk, engedélyezne tíz rablást (most kerek számokat mondok), amibôl egy lehet bankrablás erôszakkal vagy simán, két lakásfeltörés, amibôl egy lehet tolvajkulcsos behatolás, egy pedig feltörés, egy a lakók kinyírásával, egy pedig csak megfélemlítésükkel, megkötözésükkel, fagyasztóba zárásukkal vagy csak egyszerû elkábításukkal; engedélyezne a törvény továbbá négy áruházi fosztogatást, ezekbôl kettôt nagyvárosban, kettôt vidéken, kettôt általános pánikkal, kettôt szordínóban, kettôt rendôrszirénázásos mítinggel egybekötve, stb.
Lehet szó gyilkoságról, mondjuk politikait kombinálva egy féltékenységbôl elkövetettel, vagy maffia típusú leszámolást keverve galériák bunyójával futballmeccsen.
Garázdaság, perverzitások — a pedofíliától az általános választásokig, csendháborítás, adócsalás, pártkongresszus, sajtóértekezlet: ami csak van és még nincs, de elképzelhetô, tehát el fogják követni; azt mind magába foglalná a törvény.
Egy feltétellel: az adóbevallásban vagy annak korrekcióiban foglaltassék benne A BÛN JÖVEDELME. És tessék példásan adózni utána. Különben lesújt a jogállam, és keményen büntet, fegyelmez!
Ha egy rablás hozott nekem ötvenmilliót, akkor minimó hatvan százalékos az adókulcs. Na jó, negyven. De attól alább nincs apelláta, nem parlamentírozunk, az államnak is élnie kell.
Ezzel megszûnne maga a köztörvényes állami rablás; hiszen az állam is jövedelemadót kell hogy fizessen, amiért naponta orvul kiemeli zsebünkbôl a mindennapi kenyérre és csapvízre valót!
BH—Gamma jól tudja, hogy ilyen törvényt soha semmiféle parlament nem fogadna el. Mert az állam a legnagyobb adócsaló; csak nem lesz bolond lemondani saját illicit profitjáról, míg az egészet el tudja sumákolni. Egy állam akkor sem adózik, ha saját jövedelmét gyarapítaná vele.
Az állam teljesen meg van hibbanva.
Az államok üldözik azokat, akik az emberiség üdvén munkálkodnak. Elôbb csak kiszorítják ôket munkahelyükrôl, aztán mindenféle trükköt vetnek be ellenük, ellehetetlenítik a társas érintkezésben, azt terjesztik róluk, hogy idegesek, neuraszténiásak, bolondok. Skizók és mazók. Rendszeres megfigyelés alatt tartják ôket, távolból sugarazzák a zseniálisabbját. A megfigyelés és a sugarazás ma már a tévé képernyôjén keresztül történik. És van egy intergalaktikus banda, amely az egész Föld ellen konspirál. El akarja tenni láb alól az emberiséget.
Ezek kényszerzubbonyba dugnák gyönyörû Kék bolygónkat!
De mi nem engedjük, nem hagyjuk. Embertársak, akik még normálisak maradtatok! Harcoljunk együtt a geoflasztért, a vízzel mûködô autóért és a gengsztertörvényért!
Koszovó ne tévesszen meg senkit. Ott csak az van, hogy lerombolnak mindent, mert kell a hely a tôkének, ahová befeküdjék. Mint egy mocskos, orwelli disznó.
Hullák ezreivel trágyázza melegágyát az intergalaktikus nagytôke.
Hogy újratermelje magát. Meg a koszos profitját.
Vigyázat, barátaim. Sugaraznak!
A tanügyi reform a kötelezô tanórák mellett a választható foglalkozásokra is bizonyos számú órát ír elô az I-IV. osztályokban. Ahogy hétfôn délután a marosvásárhelyi 16-os számú iskolában láttuk, egy nem mindennapi lehetôség a origami, azaz a papírhajtogatás. Ezzel a kisiskolások számára szórakoztató foglalatossággal, a papírral való játékkal sok gyerek már az óvodban megismerkedik. Aki pedig megszereti, az késôbb, nagykorában is szívesen gyakorolja. Ezt bizonyították Negrea Dorina tanítónô volt tanítványai is, akik maguk is részt vettek a bemutató órán.
Mint a tanítónô beszmolójából kiderült, a tevékenységet fellendítette az a tény, hogy tagjaivá váltak a Shido japán- román baráti társaságnak, ahonnan anyagot és videokazettát kaptak. Az elsô osztályos kisdiákok, valamint a meghívottak számára igazi élmény volt, hogy a támogatás folytatásaként a bemutatón részt vett Midori Hosoi, a Shido Egyesület Japánból érkezett önkéntes aktivistája, aki ezentúl támogatást nyújt a tanítónônek és diákjainak. A kimonóban megjelent Midori Hosoi kisasszonyt és Marosvásárhelyen tartózkodó japán barátnôit román és magyar népmûvészeti kiállítással köszöntötték a 16-os iskolában, ahol a meglátogatott tantermeken látszik, hogy a szülôi közösségek is aktív szerepet vállaltak abban, hogy a tanintézmény otthonosabb legyen, amit Nagy Olga igazgatónô is hangsúlyozott. A japán vendéget Budea Beatrice, a Shido elnöke mutatta be, majd a gyerekek bizonyították, hogy mit tudnak. Aztán a meghívottak tanították ôket, s ahogy a kendôbôl csónak, majd madár és végül jellegzetes japán sisak lett, a jelen levô felnôttek is papír után nyúltak, s végül hajtogatott az egész terem.
Ahogy elnéztük a nagy igyekezetet, nem kétséges, hogy a románul már szépen beszélô Shido kisasszony szívesen látott vendég lesz minden óvodában és iskolában, ahova meghívják majd.
Lassan-lassan itt a szabadságolások, vakációzások, nyaralások ideje. Mit ajánlanak — és természetesen mennyiért — a különbözô utazási irodák, ennek néztünk utána.
Kereken 1000 dollárt kell lepengetnie annak, aki nyolc napot thaiföldön szeretne tölteni — derül ki a Turism Grand Kft. ajánlatából. Valamivel olcsóbb (430-tól 560 dollárig) az észak-ciprusi szállódában való hétnapos üdülés. Ezzel szemben a törökországi 6-8 férôhelyes villákban egy éjszakára az elszállásolás 16 márkába kerül személyenként. Ha valaki ugyanazon üdülôhelyen három-ötcsillagos szállodában szeretne megszállni, a napi 35-90 márkáért reggelit és vacsorát is kap. A belföldi nyaralóhelyeket választóknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen tavalyihoz viszonyítva az idén átlag 25 százalékkal nôttek az árak. A tengerparton, idôszaktól és a szállodák kategóriájától függôen, 51.540—164.000 lejbe kerül egy éjszakára az elszállásolás. Félix- fürdôn a napi 240.000—340.000 lejes ár az elszállásoláson és háromszoros étkezésen kívül a gyógykezelést is magába foglalja. Herkules-fürdôn, Sinaián és Szovátán a fenti szolgáltatásokhoz hozzávetôlegesen 250.000 lejért juthat bárki.
Újdonságnak számít a nálunk is egyre nagyobb teret hódító City break-rendszer. A világ különbözô országaiba, városaiba szerveznek kirándulást akár egy-két jelentkezô számára is. Az egyetlen feltétel, hogy legkevesebb három éjszakát töltsön ott a kiránduló.
A vásárhelyi Calibra cég is meglehetôsen színes ajánlattal áll ügyfelei rendelkezésére. Természetesen azokéra, akiknek van pénzük. Hiszen egy tengerparti nyaralás ára félmillió illetve 52,5 millió lej között változik. A Balaton-parton való hatnapos tartózkodás 170—505 márka egy személy számára. Egy Ausztria—Olaszország nyolcnapos körutat 370 dollárért lehet megtenni. Legolcsóbb Horvátország: napi 43-89 márka.
Nem kizárt, hogy a vakációjukat üdülôhelyeken töltô diákok és iskolások is kevesebben lesznek, mint a tavaly. Hiszen a megyei Táborigazgatóság által kínált jegyek ára félmilliónál kezdôdik. A tengerparton a hétnapos pihenés 455.000—770.000 lejbe kerül, a hegyvidéken való táborozás ára 455.000 (hét nap), illetve 655.000 lej (10 nap). Angol és francia nyelvtáborokat is szerveznek Sinaia mellett, illetve a Kolozs megyei Jegenyén. Ezeknek ára egyelôre ismeretlen. Szovátán és Laposnyán 455.000 lejért táborozhatnak hét napig a gyermekek. Egyik tábor sem foglalja magába a szállítás költségeit.
Nagyapa szerint Vadad a világ közepe. Számára, akárcsak nekem, így is van. Azok, akik kintrôl tekinthetnek rá, mit jelent. Vannak, akiknek megélhetési hely. Mások számára gazdag falu vagy éppenséggel a szegénység közepe? Sokak szemében tényleg a világ végén vagyunk.
Magunkra hagyatottan, becsapottan, a világtól kizártan, mégis emberi módon szeretnénk éni. A kapcsolat a külvilággal az út. Az a két kilométer köves, mely még a térképre is ritkán kerül fel.
Mindig is mi gondoztuk a magunk dolgait. Csakhát mások voltak az akkori meg a mai feltételeink. A kommunizmus elôtti rendszerben a környék egyik leggazdagabb faluja volt. Minden udvaron volt legalább egy fogat. A falubíró parancsát tisztelték az emberek. Mert mindent közösen megbeszéltek, csináltak.
A szocializmus éveiben jó fejôstehénnek bizonyultunk. Hordtak is el mindent, amit csak tudtak. De mert úton történt mindez, legalább azt valamennyire rendben tartották. Mostanában már nem sokat lehetne elszállítani. Azt a keveset sem lenne ahol, ha mások ígéreteinek a betartására várunk.
A volt gépészeti állomás három éve tíz-tíz kocsi prizsmával tartozik, mégis képes volt az összegyûjtött kevés pénzt elvenni tizenöt remorka kô szállításáért. A csíkfalvi polgármesteri hivatal költségvetése mindjárt még az eloszthatósági mértéket sem üti.
De a vadadiak nem akarnak a világ végén maradni. A múlt hónapban két hidat javítottak meg. Elterítették azt a kevés kôcsomót is az út közepérôl. Ami a legfontosabb volt, mindenkinek kimértek tíz vagy húsz méter sáncot. Senki sem akart utolsó maradni. Habár akadt, aki csak kapával szerette volna kikaparni, mindenki rendes munkát végzett. Még a vasárnapi lakóknak is a vetés mellett elsô dolognak bizonyult.
Itt nincs vége. Mert ha pénz kevés is, de az összetartás többnek bizonyosodott. Még lesz útjavítás a vadadi úton.
Ha a szôlôhegyeinkrôl a korona le is esett, nem sok bor van eladó. A tejet, és még ha értéken aluli is, a vágóállatot, a piacra ki kell vinni. Mi is kellene lássunk, tanuljunk másoktól. Minket is meg kellene találjanak netalán, ha keresnének. Ezekhez út kell.
Kellene már máshova is, mert egyre messzebb van Európa.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság — EMT — ez év június 4-6. között rendezi a polgármesteri hivatallal együttmûködve Székelyudvarhelyen az EPKO '99 nevû építészkonferenciát, mely az oktatásban, kutatásban, mûszaki és gazdasági tervezésben, kivitelezésben, épületfelújításban, ingatlanfejlesztésben, építôanyag-iparban, építôelem-gyártásban, építésügyi igazgatásban tevékenykedô szakemberek, valamint a szakma újdonságai iránt érdeklôdôknek szól. A konferencia keretében cégbemutatóra adunk lehetôséget, valamint a polgármesteri hivatal udvarán kiállításhelyet biztosítunk.
Az eddigi visszajelzések alapján számos magyarországi cég (ASA Építôipari Kft., Pfleider Kft., Plan 21 Mérnök Kft., Kelesys Kft., Kontavill Rt., Lignum Európa Kft., EMI Rt., Szentesi Vasútépítô Kft.), illetve állami intézmény is (Budapesti Mûszaki Egyetem, MÁV Rt., Széchenyi István Fôiskola, Gyôr, Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, Bm-i Állami Közútkezelô Kht.) képviselteti magát ezen a konferencián.
Minden érdeklôdôt szívesen várunk!
További felvilágításért, kérjük, forduljanak az EMT kolozsvári titkárságához, tel. 064/194-042, 190-825, vagy e-mailen: emt@emt.org.soroscj.ro címen.
Dicsôszentmártonban a Sipos Domokos ME és a MADISZ helyi szervezete május 14-én és 15-én megszervezte a Kisküküllô menti líceumi tanulók VII. és az általános iskolások IX. hagyományos szavalóversenyét az Ökumenikus Kulturális Központban (Magyar Ház).
Pénteken a líceumi tanulók versenyén részt vettek Erdôszentgyörgy, Segesvár, Szováta és Dicsôszentmárton diákjai. A zsûrinek (Vitális Ferenc, Moldován Ilona, Bartha Béla, Bíró Katalin) nehéz feladat jutott, mert a sok jó közül kellett kiválasztaniuk a legjobbat.
A díjazottak a következôk: IX. oszt.: I. díj Sheitz Rozália (Dicsôszentmárton), II. díj Magyarosi Ilona (Segesvár), III. díj. Tontsh Kinga (Segesvár). X. oszt.: I. díj Benefi Gyöngyi (Segesvár), II. díj Pethô Ildikó (Dicsôszentmárton), III. díj Barabás Kinga (Segesvár). XI. oszt.: I. díj Abodi Erzsébet (Erdôszentgyörgy), II. díj Havadi Júlia (Erdôszentgyörgy), III. díj Fülöp Ildikó (Szováta). XII. oszt.: I. díj Mezei Carmen (Szováta), II. díj Károly Réka (Szováta), III. díj Dósa Irma (Szováta), MADISZ-díj Tóth Csaba (Szováta), Güze-Müze (diáklap) díj Dávid Edit (Segesvár).
Az általános iskolások versenyén részt vettek a dicsôszentmártoni, dombói, désfalvi, bonyhai, királyfalvi, sárosi, vámosgálfalvi, szászcsávási és a haranglábi iskolák tanulói.
A zsûri tagjai: Vitális Ferenc, Moldován Ilona, Bartha Béla, Vincze Katalin.
A díjazottak a következô tanulók:
V. osztály: I. díj Toth Gabriella (Sáros), II. díj Kis Vas Izabella (Csávás), III. díj Bordi Sándor (Csávás); VI. osztály I. díj Keszegh Emese (Vámosgálfalva), II. díj Kecskés Dénes (Dicsôszentmárton) III. díj Oltyán Albert (Désfalva), Kiss Béla (Dicsôszentmárton); VII. osztály I díj: Báthory Ildikó (Dicsôszentmárton), II. díj Molnár Rebeka (Désfalva), III. díj Miklós Gyöngyi (Dombó); VIII. osztály: I. díj Nagy Tünde Katalin (Bonyha), II. díj Székely Jenô (Bonyha), MADISZ-díj Nagy Tünde Katalin (Bonyha), Ébresztô diák-lap díj Bándi Éva (Királyfalva), Balogh Emôke (Harangláb).
A vendégek nem unatkoztak, mert a "madiszosok" gondoskodtak zenérôl és buliról, majd megcsodálhatták a teremben kiállított 20 képzômûvész tavaszi tárlatát. Az eredményhirdetésig a tanulók és a tanárok is megtekinthették a Horváth István néprajzi szobát, ahol Kisküküllô menti cserépedények, kenderfeldolgozáshoz és szövéshez használt tárgyak, népi szôttesek, háztartási eszközök voltak kiállítva.
A jelenlévô kollégák véleménye az volt, hogy jó volt találkozni, mert örvendtünk egymásnak, kicseréltük észrevételeinket, szakmai tudásunkat. A zsûri és mindnyájunk megállapítása pedig az volt a versenyrôl, a tanulók minôségileg sokat fejlôdtek, szeretnek szavalni, szeretik a verseket, a szép kiejtés és a szép beszéd mindig jelen volt. Gondolom, a tanárok munkája nem volt eredménytelen, mindenik iskola díjjal tért haza.
A verseny anyagi támogatói a Sipos Domokos ME, a református és a katolikus egyház, EMAKT, a désfalvi RMDSZ és a szülôk, a bonyhai RMDSZ.
Köszönet mindenkinek a lelkes támogatásért, jövôre újra találkozunk!
Szlovákiai államfôválasztási esélyek
A szlovák közvéleménykutató-intézet legfrissebb felmérése szerint a szombaton esedékes államfôválasztás döntô, második fordulójában Rudolf Schuster legyôzi Vladimir Meciart. A felmérés hétfôn este közzétett eredményei azt mutatják: Schuster, a négy kormánykoalíciós párt jelöltje várhatóan a szavazatok 55,9 százalékát szerzi meg, míg Meciar csak a voksok 39,6 százalékára számíthat. A gyôztes az lesz, aki a szavazatok felét, plusz egy voksot szerez. A vasárnap és hétfôn megkérdezett 1291 ember válaszai alapján a szombati választáson 87 százalékos részvételre lehet számítani. A felmérés szerint a Magyar Koalíció Pártját és az általa favorizált Rudolf Schustert stabilan támogató szlovákiai magyarok 97 százaléka megy el szavazni.
Még 2001 vége elôtt üzembe állna Lengyelország elsô nagysebességû vonata, a Krakkó—Gdansk útvonalon. Egy magas rangú lengyel vasúti illetékes szerint a Varsót is érintô pálya nagyobb része gyakorlatilag megvan, mivel a '70-es években az úgynevezett "szélvonalat" Sziléziából észak felé úgy építették meg, hogy rajta a szerelvények akár 250 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnek. Tavaly a lengyel államvasutak már a szerelvényekre is rendelést adott: az olasz Fiat cég vasúti részlege összesen 16 Pendolino nevû szupergyors vonatot szállít a lengyeleknek, írta az AFP.
A japán Bandai játékgyártó, a Tamagocsik szülôháza, forgalmának 19 százalékos zuhanásáról számolt be a nemrég véget ért üzleti évben, és veszteségessé vált. Az ok: a Tamagocsitól végképp elpártoltak a gyerekek, a kis tojásdad elektronikus játék csak bô két évig tartotta izagalomban a vásárlókat. A céget a nagyobb katasztrófától a Power Rangers nevû harci játékfigurák mentették meg. Miközben a játék ötletét adó filmsorozat még több-kevesebb sikerrel megy a televíziókban, ezen figurák eladásai még növekedést mutatnak. A cég most egy pár hónappal ezelôtt bemutatott videojátékkal, a "Csodahattyú"-val próbál újra felemelkedni: a játék a kedvelt Game-Boy-jal játszható és ára mindenki számára elérhetô. Ezzel együtt az eladásokat csak elég jónak minôsítették az elemzôk.
Tovább csökkent a magyar népesség
A magyar lakosság száma 16622-vel csökkent az idén az elsô negyedévben, ami 5300-zal több, mint a tavalyi év azonos idôszakában, tájékoztatott közleményben a magyar Központi Statisztikai Hivatal. Az elôzetes adatok szerint több mint 5000 pár kötött házasságot. A negyedévben csaknem 23 ezer gyermek született, s mintegy 40 ezren haltak meg. Az újszülöttek száma 4 ezerrel növekedett 1998 elsô három hónapjához képest. A magyar népesség lélekszáma 10 millió 75 ezer fô volt március végén. Ezer lakosra 9,2 élve születés és 15,8 halálozás jutott. Az élve születések aránya 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, míg a halálozási 1,6 ezrelékponttal magasabb a tavalyinál. A csecsemôhalálozás aránya javult, az elôzô évi 10,3 ezrelékkel szemben 8,3 ezrelékre csökkent. A népesség természetes fogyása 6,7 ezrelék volt, ami csaknem 50 százalékkal magasabb a tavalyi év elsô negyedévénél.
Harmincötre emelkedett kedden hajnalra a hétfô délutáni ukrajnai bányarobbanás áldozatainak száma. Hétfô délután a nyugat-ukrajnai Zaszjadko bányában (Donyec-medence) egy 1055-1250 méteres mélységben húzódó tárnában metánrobbanás történt. A legfrissebb jelentések szerint a robbanás pillanatában a tárnában 181 bányász tartózkodott. Közülük 122-t a felszínre hoztak, a többiekrôl nem tudni semmit. A mentési munkálatokat 27 mentôbrigád végzi.
Két üveg majonéznek köszönheti az életét egy eltévedt japán hegymászó. Az 59 esztendôs oszakai férfi a 2295 méter magas Nagano körzetében az Iwasuga-hegy csúcsát akarta egyedül meghódítani, ám tizenhét nappal ezelôtt eltévedt a felfelé vezetô úton. A férfi családtagjai értesítették a rendôrséget, amely nagy erôkkel kezdte meg az elveszettnek hitt alpinista keresését, ám 48 óra elteltével, mivel semmilyen nyomra sem bukkant, beszüntette a kutatást. A teljesen kimerült hegymászóra szombaton bukkantak rá egy félreesô völgyben, távol attól a csúcs felé vezetô úttól, amelyen elindult. Az 59 esztendôs férfi elmondta: több mint két héten keresztül a nála levô két üveg majonézen és egy doboz sajton élt.
Októberre hatmilliárdan leszünk
Októberre hatmilliárdan leszünk a Földön, jövendöli a Worldwatch Intézet római tagozata. 1960-ban még csak hárommilliárd ember élt bolygónkon, és még sohasem történt meg, hogy röpke negyven év alatt megduplázódott volna a népesség. A demográfiai toplistát tavaly is Kína vezette 1 milliárd 255 millió fôvel, a második helyen India állt 976 millió lakossal. A harmadik az Egyesült Államok 274 millió fôvel, a negyedik Indonézia 207, az ötödik Brazília 165 millió lakossal, írja az ITAR-TASZSZ. Oroszország már csak a hatodik volt 148 millió fôvel és a prognózis szerint 2050-re lecsúszik a 16. helyre. Az orosz népesség akkor már csak 114 millió fô lesz, megelôzi Pakisztán, Nigéria, Banglades, Etiópia, Irán, Kongó, Mexikó, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Egyiptom.
Az algériai egészségügyi hatóság azt tervezi, hogy új mentôállomásokat hoz létre a halálos veszéllyel járó skorpiócsípések gyors orvoslására. Az arab országban tavaly 105 ember halálát okozták skorpiók. A csípôs kedvû állatok Algéria 48 állama közül 28-ban "garázdálkodnak", és tavaly összesen 37 ezer 400 lakosba fecskendezték mérgüket. A halálos végû esetek oka az volt, hogy a sérültek nem kaptak idejében orvosi ellátást. Régebben a skorpiók Algériában csak a déli, sivatagos területeken tanyáztak, ám egyre közelebb vándorolnak az ország északi, sûrûbben lakott vidékei felé.
Díszdoktori kitüntetés Szebenben
A nagyszebeni Lucian Blaga Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Victor Papilian Fakultása díszdoktori címet adományoz Seres-Sturm Lajos tanszékvezetô egyetemi tanárnak a marosvásárhelyi OGYE rektorhelyettesének és Nicolescu Dorin egyetemi tanárnak, a vásárhelyi Urológiai Klinika vezetôjének tudományos munkásságuk elismeréséül. Az orvosprofesszoroknak a kitüntetô címet május 28- án adják át Szebenben.
Emil Constantinescu személyesen adja át Todea bíborosnak Románia érdemcsillagát, a legmagassabb állami kitüntetést. A bíboros betegsége miatt nem tud a fôvárosba utazni, így valószínûleg az államelnök régeni otthonában keresi majd fel a magas rangú egyházi méltóságot, azonban a látogatás idôpontját még nem jelölte ki az elnöki hivatal — tájékoztattak a prefektúráról.
Vásárhelyi színmûvészek Olaszországban
Az Európai Protestáns Szabadegyetem Olaszországban rendezte meg 30. jubileumi összejövetelét. A nyugati magyarok e népszerû intézménye, melynek rendezvényeire utóbb bekapcsolódtak az anyaország, majd a kisebbségbe került határon túli magyarok képviselôi is, több alkalommal hívott meg találkozóira erdélyi mûvészeket. Ilyen visszatérô fellépô vendége volt a Szabadegyetem idei megnyilvánulásainak Illyés Kinga, Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd színmûvész is. A három marosvásárhelyi elôadómûvész Torre Pellicében emigráns magyar költôk és prózaírók írásaiból mutatott be válogatást a Protestáns Szabadegyetem részvevôinek.
Nagy Zoltán festészeti kiállítása
Holnap délután 6 órakor dr. Nagy Zoltán festményeibôl nyílik kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Kultúrközpontban. Az orvos festômûvész negyven év anyagából válogatta a bemutatandó húsz olajképet és akvarellt: tájképkompozíciókat, portrékat, csendéleteket. A kiállító mûvészetét, festôi pályáját Sebestyén Spielmann Mihály történész, író méltatja a megnyitón.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorán a héten többször is szerepel Giraudoux Elektra címû színmûvét, melyet rövidesen a kisvárdai fesztiválon is bemutat. Ma este 7 órától a Molter Károly, szombaton este 7 órától a Szabó Ernô-, vasárnap délelôtt 10-tôl a Bolyai Farkas- , délután 5-tôl pedig a Tamási Áron- bérlet tulajdonosai láthatják az Anca Bradu rendezte produkciót.
Május 27-én 17 órától a Népi Egyetem Rózsák tere 57. szám alatti székhelyén dr. Berdj Asgian professzor, az egyetem rektora az interkulturális tevékenységek keretében a zene gyógyító hatásáról tart elôadást.
Május 28-tól június 3-ig a magyarországi Konkoly Dezsô természetgyógyász naponta 9—21 óra között fogadja az e gyógymód iránt érdeklôdô betegeket a marosvásárhelyi 1918 December 1. út 41/3. szám alatt. Alkalmazott módszerek: bionergetika, auratisztítás, zeneterápia, aromaterápia, gyógynövények és masszázs. Konkoly Dezsô május 31-én 18 órától a Papiu líceum dísztermében Karma, a lélek útja címmel tart elôadást.
A marosvásárhelyi székhelyû Outward Bound élménypedagógiai tanfolyamokat szervezô nemkormányzati szervezet Határok nélkül — Without Borders név alatt 1999 nyarán nemzetközi táborokat szervez. A táborok helyszínei: Marosvásárhely, Szováta, Bözödi-tó, Gyilkos-tó, Csalhó- hegység. A programban szerepel Marosvásárhely interkulturalitásának felfedezése, kisebb kerékpártúrák Szováta környékén, tájékozódási vetélkedô, a parajdi sóbánya meglátogatása, tutajépítés a Bözödi-tón, gyalogtúra a Kisbékás- szorosban, Gyilkos-tó és környékének a felfedezése, expedíció a Csalhó-hegységben, valamint sok érdekes csoportépítô és kreatív tevékenység, népmûvészeti mûhelyek. Részvételi feltételek: angol nyelvtudás, 18 éven felüli életkor, megfelelô fizikai és szellemi adottság. Idôtartamok: július 25—augusztus 9., augusztus 6—20., augusztus 27—szeptember 11. Feliratkozni és érdeklôdni az OB Marosvásárhely, Rózsák tere 55. szám alatti székhelyén lehet (telefon 210-905).
Két lelkes fiatal elkészítette Radnót nem hivatalos honlapját az Interneten. Akik többet szeretnének tudni e városról, azok a http://www.netsofr.ro/-lbudai/radnot honlapon "utazhatnak" e városba a számítógép segítségével.
Pénteken háromnegyed hattól a marosvásárhelyi Sportcsarnokban hagyományos kispályás labdarúgó-rangadóra kerül sor. A Népújság munkatársai ismét összemérik erejüket és tudásukat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós színtársulatának válogatottjával. A pályán jelen lesz a megye több jeles kultúr- és véleményformáló személyisége is. A csapatösszetételt a kezdésig titokban tartják az edzôk. Támogató a Csíki Sör Rt.
Ünnepel a Mircea Eliade líceum
Május 28—29-én kétnapos rendezvénnyel ünneplik a segesvári Mircea Eliade líceum fennállásának vitatott évfordulóját. Az épület megvolt már 1880-ban, amikor állami gimnáziumnak adott otthont, azonban a mostani iskola vezetôsége az 1923. szeptember 30-i román állami líceummá való átalakulását