|
LI. évfolyam 115. (14167) |
1999. május 21. péntek |
Radu Vasile román miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nem fogják aggasztani a nagyberuházóknak nyújtott pénzügyi könnyítések, mert nem várható, hogy évente két-háromnál több jelentôsebb befektetés lesz Romániában.
Vasile közölte, hogy a hét elején két levelet küldött az IMF vezetésének, s ezekben megmagyarázta, hogy a román kormány miért hozott határozatot az 50 millió dollárt meghaladó beruházásokhoz nyújtott kedvezményekrôl, miután a Valutaalaptól kért készenléti hitel feltételei között elfogadta azt, hogy a pénzügyi szigor keretében felfüggeszt minden könnyítést.
A rendelet múlt heti jóváhagyása után az IMF hivatalosan Bukarest tudtára adta, hogy a lépés ellentétben áll az áprilisban kialkudott feltételekkel.
"Mindenki számára, aki Romániában él, világos, hogy évente két-háromnál több 50 millió dollárosnál nagyobb beruházás nem lesz. Emiatt a befektetôknek nyújtott adókedvezményekbôl származó gondok sem lesznek nagyok" — idézte a kormányfô szavait a Ziarul Fianciar címû gazdasági napilap.
A könnyítések elsô haszonélvezôje a francia Renault tárasaság lesz, amely a pitesti-i Dacia többségi részvénycsomagját akarja megvásárolni. Kormánykörökbôl származó hírek szerint a kabinet pénteken hagyja jóvá a rendeletet, amellyel a Renault megkapja a március közepén aláirt szándéknyilatkozatban elôirányzott adókedvezményeket.
Miután az IMF-fel folytatott tárgyalások kérdésessé tették a francia társaságnak ígértek teljesítését, a Renault mostanáig nem volt hajlandó aláírni a végsô megállapodást.
A másik nagyberuházó, amelyik részesülhet a könnyítésekben, valószinûleg a török Akmaya társaság lesz, amely már az év elején aláírta a legnagyobb román olajfinomító, a Petromidia részvénytöbbségének megvásárlásáról szóló szerzôdést, de az ígért kedvezmények elmaradására hivatkozva eddig egyetlen dollárt sem fizetett, holott a szerzôdés értelmében május elsejéig át kellett volna utalnia a vételár elsô, 85 millió dolláros részletét.
Szenátorok a magyarországi románok helyzetérôl
A magyar hatóságok jóindulatúak és nyitottak a magyarországi román kisebbség kérdéseinek kezelésében — hangsúlyozták bukaresti sajtóértekezletükön a magyarországi látogatáson járt román szenátorok.
A szenátus emberi jogi bizottságának küldöttsége május 9-l2. között tett hivatalos látogatást Magyarországon. A delegáció tagjai beszámoltak a magyarországi román nemzetiség helyzetével kapcsolatos benyomásaikról és tapasztalataikról.
Constantin Blejan liberális párti szenátor kijelentette: a magyarországi román kisebbség sajnos mára elveszítette nemzeti sajátosságait, mert az idôk folyamán nem biztosították számára a nemzeti identitás megôrzéséhez szükséges feltételeket. A kisebbségi önkormányzat csak az oktatás és a mûvelôdés területén érvényesül és távolról sincs meg a közigazgatásban, ahogy azt Romániában alkalmazzák — mondta.
Ion Vasile, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának szenátora a román kisebbség magyarországi parlamenti képviseletének kilátásairól szólva rámutatott: a magyar vendéglátók biztosították a román szenátusi bizottság tagjait, hogy erre valószínûleg 2002-ben, a magyar alkotmánymódosítás után kerülhet sor.
A küldöttség tagjai azt tapasztalták, hogy a magyar hatóságok jóindulatról és nyitottságról tettek tanúbizonyságot a román nemzeti kisebbség kérdéseinek megoldásában, ezért a törvényhozás illetékes bizottságainak készülô jelentésükben javasolni fogják, hogy a magyarországi román kisebbség támogatása érdekében ezután gyakrabban kerüljön sor hasonló találkozókra — hangzott el a sajtóértekezleten.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyûlés emberi jogi bizottsága elôtt kedden kiemelt fontosságú feladatnak nevezte azt, hogy a magyar jogrendszer tartalmazzon többletjogokat a határon túl élô magyarok számára.
— A határon túli magyarok és Magyarország között olyan jogi kapcsolatot kell létrehozni, amellyel hazánk jelzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel kezeli ügyüket — fogalmazott az államtitkár, aki szerint a többletjogok biztosítása nem tekinthetô diszkriminációnak.
Hozzátette: a Magyar Állandó Értekezletnek kell megvizsgálnia, hogy ez a kérdés mely jogterületeken a legégetôbb. Az emberi jogi bizottság szerinte a kidolgozandó jogszabály-csomag elôkészítésében vállalhatna szerepet.
Németh Zsolt szavai szerint a magyar külpolitika nemzetpolitikai kérdésként kezeli a határon túli magyarok ügyét. A külügyi tárca felügyelete alatt álló Határontúli Magyarok Hivatala elsôsorban koordináló szerepet tölt be, és minden minisztériumban külön egység foglalkozik a határon túli magyarok ügyeivel.
Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült intézményesíteni és rendszeressé tenni a határon túli magyarokkal folytatott párbeszédet.
Az anyagiakról szólva az államtitkár stratégiai alapintézménynek nevezte e téren az Illyés Alapítványt. Az Új Kézfogás Közalapítvány kapcsán megjegyezte, az intézmény a jövôben továbbképzést, tanácsadást, nem pedig direkt gazdasági támogatást nyújt az érintett vállalkozásoknak.
Képviselôi kérdésekre válaszolva leszögezte: a kormány a vajdasági autonómia- törekvéseket támogatja. A területi status quo megváltoztatására irányuló kijelentéseket feszültségkeltônek tartja. Németh Zsolt javasolta, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése elôtt találjanak átmeneti jogi megoldást arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetôinek legyen rálátása az Országgyûlés munkájára.
Közölte: Magyarország nem kér derogációt a schengeni egyezmény alkalmazása alól, de ez a kérdés olyan értelemben nyitva marad, hogy Magyarország mindenképpen tekintettel kíván lenni a szomszédos országokban élô magyarokkal való zavartalan kapcsolattartásra. Szerinte van esély arra, hogy a közösségi jogban fennmaradjanak olyan típusú vízumok, amelyek választ adnak Magyarország speciális problémáira.
A nemrégiben a Népújság hasábjain megjelent hirdetés alapján a Manpel részvényesei arról értesülhettek, hogy május 27-ére Ágoston Margit összehívja a közgyûlést. Tegnapi lapszámunkban a Manpel Rt. felügyelôbizottsága azt közölte, hogy a részvényesek összehívott gyûlése nem törvényes. Bár a közgyûlést egyesek törvénytelennek tartják, mégis ez lehetne a Manpel-ügy békés rendezésének egyik módja. De — mint Ágoston Margittól megtudtuk — a közgyûlést elhalasztják, és az új idôpontról a napokban értesítik a részvényeseket.
Kérdéses, hogy sikerül-e egyáltalán megszervezni és lefolytatni a közgyûlést, még bizonytalanabb, hogy annak határozatait elfogadja-e majd mindkét fél. Egyelôre csak annyit lehet tudni, hogy Ágoston Margit jelöltetni szeretné magát az igazgatótanácsba, azonban még számára is függôben maradt annak eldöntése, hogy ô maga jelentkezik-e az igazgatói posztra vagy sem.
A Manpel-ügy közismerten oly szövevényes, hogy azt még átlátni is nehéz, nemhogy véleményt mondani róla, netán elvállalni a döntôbíró szerepét. Ami tény, egyelôre Ágoston Margit tegnapi véleménye, miszerint, jóakarattal rendezhetô a konfliktus és néhány év alatt a gyár újra elérheti korábbi jövedelmezôségét.
Sajtótájékoztató a Marosvásárhelyi Napokról
Tegnap délben a Marosvásárhelyi Napok szervezésével megbízott Pancu Liviu és Nagy István színmûvészek tartottak sajtótájékoztatót a polgármesteri hivatalban.
A rendezvénysorozatnak végleges programja még nincsen, mert az amatôr mûvészek, nemkormányzati szervezetek május utolsó napjáig jelentkezhetnek programajánlatokkal, a kereskedelmi társaságok pedig június negyedikéig. Azt már tudni lehet, hogy csaknem 30 nemkormányzati szervezet jelentkezett eddig programajánlatokkal. A szervezôk szabad kezet adnak a jelentkezôknek, hiszen ez is egy megnyilvánulási módja a Napok idei, az eddigi évektôl eltérô szervezési elvének, miszerint a polgármesteri hivatal csak keretet ad a rendezvénysorozatnak, amelyet a város mûvészei, szervezetei töltenek ki, hiszen a városért teszik,amit tesznek. Ugyanez az elv érvényesül szemben is. A részt evô társaságok saját eseményeket hoznak be a rendezvénysorozatba, önállóan valósítják meg ezeket. Liviu Pancu szerint ez az elképzelés abból indul ki, hogy a gazdaság általános nehézségei miatt nincs a cégeknek pénze, tehát marad a társszervezôként való részvétel és egyben támogatás is, az elôbb vázolt módon.
A rendezvénysorozat elsô napján, június 23- án gálaelôadást szerveznek, a város legfontosabb személyiségei, és a meghívottak részvételével. Ennek alkalmával nyújtják át a díszpolgári címeket és a Pro Urbe kitüntetéseket, amelyeknek címzettjeirôl a helyi tanács keddi ülésén döntenek. Szintén ekkor avatják majd fel a várban a "marosvásárhelyiek házát", amely a késôbbiekben találkozók és kiállítások helyszínéül fog szolgálni. Másnap reggel lesz a Napok hivatalos megnyitója, amely a polgármesteri hivatal elôtt kezdôdik, majd a várban folytatódik. Bár a program még nem végleges, annyi már biztos, hogy a vár színpadán mindennap lesz kétórás gyerekmûsor, folklórelôadások amatôr és hivatásos mûvészekkel, majd az esti órákban a helyi rádióadók háromórás mûsora, éjféltôl pedig a diszkók mûsora következik.
Nagy István színmûvész, a Marosvásárhelyi Napok mûvészeti rendezôje mondotta el, hogy az amatôr elôadók mellett a hivatásos mûvészeti intézményeket is megkeresték, amelyek mindegyike szerepet vállalt a rendezvénysorozatban. A már ismert módok mellett még egyet találtak a szervezôk, hogy a köztudatba vigyék a rendezvénysorozatot. A sportrepülô-klub közremûködésével a napok alatt majd a levegôbôl is dobnak le szórólapokat. Emellett idén a város hat pontján, a Tudor negyedbeli Fortuna üzletház elôtti keresztezôdésben, a Gyôzelem téri keresztezôdésben, az 1989. December 22. utcai Unic üzletház elôtti keresztezôdésben, az Aranykakas vendéglônél, az Állomás téren, és a kövesdombi Unirea mozi elôtti téren alakítanak ki elôretolt pontokat, ahol majd a rendezvénysorozat ideje alatt naponta 9-11 óra között rövid utcai elôadások lesznek azzal kapcsolatosan, ami azon a napon történik a Napok keretén belül.
Az RMDSZ-kongresszusán elfogadott
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség VI. kongresszusán a romániai magyar nemzeti közösség politikai és érdekvédelmi szervezete a következô állásfoglalást fogadta el:
I. Az RMDSZ aggodalommal követte az évek óta tartó délszláv válság eseményeit. Az elmúlt években határozottan támogatott minden olyan, a balkáni válság megoldását elôsegíti kezdeményezést érintô eseménnyel, amely a politikai eszközök keresésére, a konfliktusok megelôzésére vonatkozott.
A szélsôséges nacionalizmus által kirobbantott háborúk, az etnikai tisztogatással járó események sorozata veszélyeztette és veszélyezteti a szomszédos országok, az egész Balkán és Kelet-Európa biztonságát, Európa stabilitását, és gátolja a térség békés államainak gazdasági fejlôdését.
II. A nemzetközi közösségnek a Jugoszláviában legutóbb kirobbant válság és véres etnikai tisztogatások leállítására, a tárgyalások útján történô rendezés érdekében tett erôfeszítései kudarcáért, a rambouillet-i konferencia sikertelenségéért egyértelmûen a Milosevics szerb regim felelôs. Ezért egyetértünk a nemzetközi közösség, a NATO határozott döntésével, mely szerint nem tûrhetôek tovább a Milosevics-rendszernek, a szerb hadseregnek a térség békéjét veszélyeztetô akciói, a kisebbségek népirtását célzó intézkedései.
A kialakult helyzetben a NATO-beavatkozást szükségszerûnek és indokoltnak tartjuk.
III. Az RMDSZ egyetért a román kormánynak és parlamentnek a NATO-val való együttmûködésre vonatkozó döntéseivel, a jugoszláv válság megoldása érdekében, és támogat minden olyan, a nemzetközi közösség által szorgalmazott politikai megoldást, mely biztosítja Koszovó autonómiájának visszaállítását és a menekültek hazatérését. Támogatjuk azokat a politikai megoldásokat, melyek szavatolják a jugoszláviai nemzeti közösségeknek a többségi nemzettel való békés együttélését – beleértve a vajdasági nemzeti kisebbségeket, köztük a magyarokat is.
A jugoszláv válság kapcsán a legfontosabb tanulság mindenképpen az, hogy a hasonló konfliktusokat meg kell elôzni. A Balkánon és Kelet-Közép- Európában, így Romániában is számos más nemzetiségi kérdés megoldásra vár, és éppen a koszovói krízis bizonyítja ezek rendezésének szükségességét.
Az átfogó politikai rendezés nem zárhatja ki a különbözô megoldások kapcsán körvonalazódott, Európában bevált autonómiaformákat, ugyanakkor viszont nem veszélyeztetheti a többség és kisebbség közötti békés együttélést.
A Balkán és Kelet-Közép-Európa stabilitása érdekében az RMDSZ szorgalmaz és támogat minden olyan rendezési folyamatot és modellt/megoldást, amely a szubszidiaritás és a különbözô autonómia-formák gyakorlatát alkalmazza, a jószomszédsági kapcsolatok, az európai integrációs folyamat felerôsítése és az államok integritása elvének jegyében.
Képviseletünk révén támogatjuk az Európa Tanács kezdeményezéseit az önkormányzaton alapuló, jogi érvénnyel bíró kisebbségvédelmi rendszer kialakítása érdekében.
IV. A fentiek értelmében az RMDSZ javasolja egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, melynek elôkészítésén és ülésein a rendezési folyamatban részt vevô országok képviselôi mellett – a térség stabilitási tényezôiként – a parlamenti képviselettel rendelkezô kisebbségek képviselôi is jelen vannak.
A rendezési folyamat résztvevôinek megoldásokat kell találniuk a régiót foglalkoztató valós gazdasági, biztonságpolitikai és interetnikus problémákra. Figyelembe kell venni a háború okozta súlyos anyagi veszteségeket, melyek érintették a szomszéd országokat, köztük Romániát is. Ugyanakkor az átfogó rendezési folyamat jegyében az RMDSZ üdvözli a nemzetközi intézményeknek a térség gazdasági újjáépítését, a felzárkózáshoz szükséges erôforrások mozgósítását célzó szándékát.
Mindezek megoldására hozott intézkedések alkalmazása révén a térség országai megfelelhetnek a NATO- és az EU-csatlakozás feltételeinek és a biztonságpolitika követelményeinek.
Az RMDSZ Kongresszusa elhatározza, hogy az elkövetkezôkben a Szövetség hangsúlyt fektet az alábbi ifjúságpolitikai célkitûzések megvalósítására:
1. Partnerségi és együttmûködési megállapodás véglegesítése a romániai magyar ifjúsági szervezeteket tömörítô Magyar Ifjúsági Tanács és az RMDSZ Ifjúsági Fôosztálya között; szerepkörök, feladat- és tevékenységi területek kölcsönös tisztázása.
2. A magyar ifjúság érdekképviselete és érdekérvényesítése az ifjúsági és nemzeti kisebbségi költségvetési támogatások tekintetében — az Ifjúsági Fôosztály és/vagy a Magyar Ifjúsági Tanács képviselete a döntéshozásban, együttmûködési megállapodások kialakítása.
3. A helyi és megyei szintû koalíciós együttmûködésben az ifjúsági szervezetek érdekérvényesítô szerepének segítése.
4. Az anyaország ifjúságpolitikáját megvalósító intézmények, szervezetek érzékenyítése a romániai magyar ifjúsági szervezetekkel való együttmûködésre, közös rendezvények és a finanszírozási lehetôségekbe való bevonás szorgalmazásával.
5. A Kárpát-medencei ifjúság együttmûködésének elôsegítése és az ifjúság mint sajátos társadalmi réteg problémáinak képviselete a Magyar Állandó Értekezlet munkálatain.
6. Az RMDSZ politikai kapcsolatai, nemzetközi partnerei révén a politikai elit utánpótlásának érdekében egy magyar ifjúsági-, közéleti-, politikai képzôintézet létrehozása.
Elfogadta az RMDSZ 6. kongresszusa, Csíkszereda, 1999. május 16.
Az RMDSZ programja kinyilvánítja, hogy nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyománya szerint a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet része.
A csángómagyarság vállalja az egyetemes magyarsághoz tartozást és azt a sajátos önazonosságot, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban jellegzetes etnikai jegyeket is magába foglal.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségével együttmûködve, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja a csángómagyar régió átfogó fejlesztési programjának kidolgozását és végrehajtását, és cselekvési programjában kiemelt helyet biztosít a sajátos etnikai önazonosságot is vállaló csángómagyar közösség egyéni és kollektív jogai védelmének.
A fejlesztési programnak részét képezi a mezôgazdasági információs rendszer létrehozása, a távközlési hálózat bôvítése, a munkaerôpiac kedvezô szabályozása, a szociális védelem kiszélesítése.
Kiemelt cselekvési elôirányzássá minôsül a csángómagyarság sajátos oktatási programmal mûködô tanügyi intézményeinek létrehozása és mûködtetése, önálló kulturális intézmény létesítése, a csángómagyarság körében mûködô ifjúsági szervezetek megalakulásának elôsegítése és megerôsítése.
Támogatjuk a csángómagyarok azon kérelmét, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák.
Elfogadta az RMDSZ 6. kongresszusa
A romániai magyar szépirodalmi és közmûvelôdési folyóiratok találkozójára kerül sor a Kemény Zsigmond Társaság 1999. május 25-én, délután 5 órakor, a Kultúrpalota kistermében megrendezendô összejövetelén. Az illetô folyóiratot bemutató rövid bevezetés után az író- költô-szerkesztôk saját alkotásaikból olvasnak fel. A következôk jelentették be részvételüket: Korunk, Kolozsvár, Balázs Imre József; Látó, Marosvásárhely, Kovács András Ferenc; Helikon, Kolozsvár, Szilágyi István; A Hét, Bukarest, Ágoston Hugó; Mûvelôdés, Kolozsvár, Szabó Zsolt; Székelyföld, Csíkszereda, Ferences István. A találkozó különmeghívottja Füzi László, a kecskeméti Forrás fôszerkesztôje. Klasszikus gitárdarabokat ad elô Csáki András (Budapest). Az összejövetel délután 5 órakor kezdôdik (az este 7 órára, a Zenei Napok keretében meghirdetett hangverseny miatt).
XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napok
A ma esti hangverseny "tiszta" Beethoven: "III. Leonora" nyitány, III., c-moll zongoraverseny és a VII. szimfónia. Vezényel a dél-koreai Sun-Young Lee, a kanadai Oshawa-Durham szimfonikus zenekar állandó karmestere. A mûvésznô Szöulban született, ugyanott végezte a zeneakadémiát zongora, kamarazene, zeneszerzés és vezénylés szakon. Azóta jórészt bejárta a nagyvilágot, mesterkurzusokat végzett Bécsben és Salzburgban, repertoárja igen széles és változatos, különös ügyszeretettel mûveli a kortárs zenét. Nyilván — miként azt a Népújság kérdéseire válaszolva elmondta —, nem elôször jár Romániában, vezényelt már Ploiesti-en, Brassóban és Bukarestben.
Távol-keleti származására, Nyugat- Európában és Amerikában folytatott zenei pályafutására való tekintettel kérdeztük a mûvésznôt: van-e valami lényeges különbség Ázsia és Európa" klasszikus és modern" hangjai között?
— A régi idôkben valóban ez egy kicsit másként volt, úgy egy-két nemzedékkel ezelôtt, de most, hogy a gazdasági élet annyira egyesítette a világot, talán úgy is mondhatjuk: lassan egy a világ, és egy a zenekultúrája is. Én most Párizsban élek, de vezényelek Kanadában, Európa országaiban, ha pedig visszamegyek Koreába, persze, hogy van egy kis különbség, de az, amit a zenehallgató keres, az a jó zene, és nem azok az apró kis különbözôségek.
— Ebben az elanyagiasodott világban a komoly muzsikára értendô zenének van, lehet-e még valamiféle világhoz szóló üzenete?
— Koreában születtem, ott végeztem zenei tanulmányaimat , egy idô után úgy történt, hogy Párizsba mentem, nem tudtam egy szót sem franciául, ám történt egyszer, hogy a párizsi utcán valaki zenét játszott, éreztem, ez az a nyelv, amit én is tudok. A zene szerintem a ma emberének legfontosabb kommunikációs eszköze. Akkor is, ha nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, ám a zene egy nagy közös anyanyelv, elhiheti nekem.
— Közép-kelet-európai térségünknek, az itteni népek kultúrájának van-e valamiféle meghatározó sajátossága, ami kizárólag ránk vall?
— Nyugat-európai hangversenyeim során gyakran találkozom Kárpát-medencei zenemûvészekkel, az én kanadai zenekaromban is van néhány Romániából elszármazott zenész, s amióta ez a nagy "világegység" meglett, megtörtént a zenei globalizáció, azóta bárhol találkozni Duna menti zenemûvészekkel. Válaszolva kérdésére, különös lelkûek az itteni emberek, amikor innen elszármazott hegedûmûvész játékát hallgatom, eleve megmondanám, hogy Kelet-Európa melyik régiójából jött, ez a vonóshangszerekre jellemzô leginkább, van bennük valamiféle múltból hozott szomorúság. Amikor beszélnek, mintha bezárkóznának, mikor játszanak, akkor mintha mélyebben gondolkoznának.
— A ma esti marosvásárhelyi hangversenyén kizárólag Beethovent vezényel.
— Nem egészen tudom, hogy itt mit jelent Beethoven a közönségnek, s jóllehet a VII. szimfóniája nem olyan híres, mint az V., vagy III. szimfóniája, remélem, ma este sokan eljönnek és meghallgatják, remélem különleges percekben osztozhatunk a közönséggel. Nagyon örültem ennek a mûsornak, különösen Beethoven VII. szimfóniájának, amirôl én azt gondolom, hogy ez a legszebb szimfónia. Számomra legalábbis.
Csendes-hivatalosan indult déli 13 óra 20 perckor az ünnepi mûsor. Runcan Petru Stefan fôigazgató lépett a szabadtéri emelvényen elhelyezett mikrofonhoz (rajta kívül még gazdasági, marketing-, irányítási és mûszaki igazgató is van a vidrátszegi légikikötô keretében), hogy köszöntse a ragyogó kék ég alatt egybegyûlteket.
És ekkor ért az elsô meglepetés. Ugyanis egyenként odaszólították a dolgozói közösség olyan régi, hûséges tagjait, akiket a kerek évforduló alkalmával díszoklevéllel jutalmaztak. Elsôként a Nagy József repülésirányító "radarista" nevét hallottuk, aztán az elektronikus távközlési hálózat mûködtetésében évtizedeken át példásan helytállt Kolozsvári Tiborét, Szabó Tiborét, Gergely Jánosét, Floare Simionét, Cazan Vasileét, a navigátor Kohn Miklósét. Nekik köszönhetô, hogy a rádióirányadó, a goniométer, a radarberendezés, az adó-vevôállomások és egyebek a százféle mûszaki-anyagi nehézség ellenére üzemképesek voltak.
Ezt követôen Orbán Dezsô, Marosvásárhely alpolgármestere tett említést a tíz évre kidolgozott, úgynevezett Euro-direct programról, melynek megvalósítása érdekében a megyei jogú város tanácsa 1,3 milliárd lejes hozzájárulást szavazott meg a repülôtér utasfelvételi épületének kiegészítésére.
Harmadikként Nan Gheorghe, a Megyei Kereskedelmi, Mezôgazgazdasági és Iparkamara elnöke 17.000 gazdasági társaság képviselôjeként szólalt fel, hogy hangsúlyozza, milyen nagymértékben segíthetné a város, a megye, a környezô vidék sokoldalú fellendülését, amennyiben a külföldi üzletemberek közvetlenül ide repülhetnének a legkülönbözôbb országokból. Ami nem puszta elmélet, hiszen csupán a mi megyénkben több mint 1.000 vegyes vagy külföldi tôkével mûködô vállalkozás létezik.
A második meglepetés az volt, hogy a fôépületen áthaladva, a betonpálya szélén megpillantottuk a zöldes terepszínû négymotoros óriásgépet. Tudniillik errôl sem szóltak elôzetesen a sajtónak az évfordulós ünnepség szervezôi. A román légierônek ajándékozott Herculeshez az elején közel sem engedtek az ôrök, és kérdésünkre, hogy csak nem a közönség által annyira óhajtott sétarepülésre szánták-e, azt a választ kaptuk, hogy a katonák nem vállalják a felelôsséget egy légi baleset vagy éppen katasztrófa esetén. Késôbb azonban annyira megbátorodtak, hogy tömegesen bekíváncsiskodhattunk a 49 fegyveres és fantasztikus tömegû fegyver, lôszer, más szállítmány befogadására képes monstrum gyomrába.
A Bukarest—Marosvásárhely menetrend szerinti járat hófehér ATR utasgépe pontos idôben érkezett és szintúgy fordult vissza, elegáns könnyedséggel emelkedett el a földtôl, nem üvöltve, erôlködô motorokkal, nehézkesen, mint az immár kiöregedett és kiselejtezett Antonov 24 típusú magasszárnyú gépek.
Idôközben újabb látnivaló akadt, tudniillik aláereszkedett a leszállópályára egy karcsú, kétmotoros, amerikai gyártmányú Beechraft típusú, de már román felségjelzésû és tulajdonú gázturbinás-légcsavaros repülôgép is. Szintén amolyan kiállítási tárgynak szánták, csillogott-villogott a verôfényben, de csak annyi. Poptean Cristian bukaresti repülésfelügyelôbôl mindössze annyit sikerült kiszedni, hogy ennek a mûszeres mozgó laboratóriumnak a segítségével hitelesíti a román polgári légiforgalmi hatóság a navigációs berendezéseket.
A programban egy kis átfedés történt, minek következtében egybeesett a légiparádé kezdete és a váróterembe összehívott tanácskozás. Mi, miközben a PZL 104-esek — közismertebb nevükön a Wilgák — 1000 méter magasba vitték a nemzeti válogatott keret sportolóit, illetve a marosvásárhelyi repülôsklub kötelékébe tartozó oktatókat és növendékeket, hogy ejtôernyôvel kiugorjanak, odabent a vetítettképes elôadásoktól vártuk a szenzációs bejelentéseket. Csalódtunk, mert még Dorin Florea prefektustól is csak annyit hallottunk, hogy "elveszett a vidrátszegi repülôtér nemzetközivé nyilvánítására vonatkozó dokumentum, és most mindent elölrôl kell kezdenünk". Szerinte igaz ugyan, hogy a megelôzô helyi közigazgatási hatóságoknak nem sikerült ezt az ügyet elintézniük, de ô aztán igazán a szívén viseli a dolgot, támogatja a kezdeményezést, hiszen természetesnek, civilizáltnak és lehetségesnek látja az elképzelés megvalósítását. Beleértve a szabad gazdasági övezet létesítését. De, mint mondta, úgy látszik, hogy egy kicsit messze vagyunk Bukaresttôl.
A külföldi vendégektôl inkább csak udvariassági megnyilatkozásokat hallottunk. John Jones, a londoni Wiggins befektetési cégtôl, Bodo Stuppel, a hamburgi röptér marketing-igazgatója és Michael Hövel, a düsseldorfi Inavia társaság képviselôje ezúttal semmi konkrét dolgot nem tárt föl arról, hogy miként segítenek bennünket kiemelkedni a vidékies elmaradottságból. Mert, bár szellemesnek tûnt — egyebek között — az a megjegyzése, hogy Marosvásárhely hasonlít Hamburghoz, csak méretekben kisebb, erre nem lehet alapozni.
De odakint ettôl függetlenül ment tovább a légi akrobatika. Pompásan szerepeltek a gyakorló és iskolagépként ismert ZLIN-ek pilótái: Militaru Gheorghe, Nicolof Florin és Stoicescu Dragos. Nemkevésbé remekeltek a marosvásárhelyi vitorlázó pilóták, lélegzetelállító mutatványokkal kápráztatták el a szemlélôket. Volt ott bukfenc, háton repülés, orsó, dugóhúzó, zuhanás, oldalrepülés, bukóforduló, lepergés, oldalra csúsztatás, minden, amit csak ki lehet hozni ezekbôl a mûrepülésre is alkalmas gépekbôl.
A változatosság kedvéért motoros vitorlázót is röptettek, olyat, amelyik tervezôje Iosif Silimon, illetve Silimon József nevének kezdôbetûit (IS) viseli. Aztán alkalmunk volt követni annak az ultrakönnyû Geamini névre hallgató magánrepülôgépnek a viselkedését, amelyik Petrescu Stefan fotóriporternek a saját tulajdona. Az Agerpres és a Reuter hírügynökségnek egyaránt dolgozó 71 éves pilóta "szerkentyûjének" sebessége 70 és 170 kilométer/óra között mozog és 3 kilométer magasba tud vele fölemelkedni, hogy akár a Kárpátok csúcsait is megörökíthesse a kiállításokra és albumokba szánt felvételein.
Nem vitás, hogy a Hercules fölszállása (visszasietett Bukarestbe) a tegnapi nap egyik nagy látványossága volt. Azt követôen a terroristák ártalmatlanná tételét szemléltetô színjáték már csak amolyan hab volt a tortán. S bár fülsiketítôen ropogtak a sisakos katonák kezében a vaktölténnyel ismétlô fegyverek, többnyire mulatságosnak tûnt a hátborzongatónak szánt bemutató.
Itt sajnos abba kellett hagynunk a szemlélôdést, mert lapzárta volt a Népújságnál. Pedig szívesen maradtunk volna az esti tûzijátékig. Talán legközelebb azt is sikerül megörökítenünk.
A hôsök napjára, Románia állami függetlensége kivívásának 122. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnepséget tartottak Marosvásárhelyen és Radnóton.
Délelôtt a megyeszékhelyen a román katona emlékmûvénél helyezték el a kegyelet koszorúit a városi és megyei helyhatóságok, különbözô politikai pártok megyei szervezetei, a Háborús Veteránok Országos Egyesülete, az Azomures Rt., a vásárhelyi helyôrség, a belügyminisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat, a polgárôrség, a Hôsök Kegyeletéért Egyesület képviselôi. A ceremóniát a nagy katedrálisnál istentisztelet, majd a román hôsök temetôjénél gyászmise követte. Délután Radnóton emlékeztek a harcokban elhunyt katonákra. A napot a marosorbói hôsök emlékmûvének megkoszorúzása zárta.
Az ifjúság kultúrája nyomában címmel augusztus 10—17. között harmadik alkalommal szervezi meg a Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága és a Student International Exchange Network a Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet és Diákfesztivált. Program szerint a résztvevôk "teljes napfogyatkozás" melletti pikniken, nemzetközi diák mûvészeti kiállításon és elôadóest-sorozaton, borkiállításon, kézmûvesvásáron, nemzetközi gyermekdélutánon és rajzversenyen, kulturális és sportvetélkedôkön vehetnek részt, ugyanakkor dzsessz, folklór, country és népitánc-esteken szórakozhatnak. Az érdeklôdôk a szervezôbizottságtól június 1-jéig kérhetnek bôvebb felvilágosítást, cím: 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b. A/1., telefon/fax: 36-72- 251-444/2038, internetcím: oisr@ehkb.jpte.hu.
Ezzel a témával szervez tanácskozást május 25—27. között a Mezôménesi Egészségügyi és Megelôzô Orvostani Központ a Maros Megyei Ipari és Mezôgazdasági Kamara, az Egészség és Mértékletesség Egyesület valamint az Omega Alapítvány. A helyszín a Filimon (volt Iskola utca) 16 szám alatti gyûlésterem. Május 25-én két elôadásra kerül sor: A stressz barát-e vagy ellenség? valamint Hogyan azonosíthatom a stresszet elôidézô tényezôket az életemben?
Május 26-án Hova akarok elérni?, Hogyan csökkentsen a stresszt a közlésben? címmel hangzanak el elôadások.
Május 27-én Transzcendens vagy keresztény meditáció? témával hangzik el értekezés, majd a részvevôk a kolozsvári barokk régizene együttes elôadását hallgathatják meg Mezôménesen.
A háromnapos rendezvény elôadói dr. Leonard Azamfirei, dr. Nicolae Dan, dr. Sorin Morosani és dr. Valentin Nadasan.
Jóllehet a marosludasi napokat idén a május 24—30. közötti hétre tervezték, a rendezvénysorozatot már 22-én, szombaton megkezdik Kiss Ibolya nyugalmazott tanárnô, amatôr festômûvész 24. egyéni kiállításával, amelynek színhelye a mûvelôdési ház elôcsarnoka. A kiállítás megnyitójára 15 órakor kerül sor. Megnyitó beszédet mond lapunk fôszerkesztô helyettese, Nagy Miklós Kund és Ciger Vasile tanár.
Május 24-én, hétfôn több rendezvényt szerveznek, így délelôtt 11 órakor a 2-es Számú Általános Iskolában kerékpárversenyt. 13 órakor Ioan Oancea, a fôvárosban mûködô az Emberi Jogok Romániai Intézete tanárának elôadását hallgathatják meg az érdeklôdôk a marosludasi mûvelôdési házban, majd ezt követôen versenyt szerveznek az emberi jogokkal kapcsolatos témakörben. Részt vesznek a marosludasi 1-es, 2-es számú általános iskolák, valamint a kutyfalvi és szengyeli általános iskola tanulói.
A keddi napot a sportnak és a zenének szentelik. 13 órakor kézilabdaversenyre kerül sor az ipari iskolaközpontban, 14 órakor az V. marosludasi népzenefesztivált tartják meg. A versenyre beneveznek az 1- es általános iskola tanulói. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Csomortáni Katalin Viola által vezetett népdalkör tagjai szép számban vesznek majd részt szólóénekesként is. Este 7 órakor kosárlabda-bajnokságot szerveznek a ipari iskolaközpontban.
Május 26-án, szerdán déli 12 órakor a 2-es általános iskola szervez futóversenyt, majd ezt követôen a mûvelôdési házban George Calinescura emlékeznek. Elôadást tart Ioan Bratan tanár, majd 17 órától Octavian Gogaa emlékét idézik. Meghívott Dan Brudascu kolozsvári publicista. Az Andrássy-telepi általános iskolában Gyarmati László tanár vezetésével sportvetélkedôkre kerül sor 15 órai kezettel.
Híreinkben a további programokról is szólunk a jövô héten.
Most még kiemeljük, hogy pénteken az Andrássy- telepi iskolában Egyed Tibor tanár irányításával vers- és mesemondó versenyre kerül sor, amelyen a helyi óvodások is részt vesznek.
Vasárnap, a Marosludasi Napok záróakkordjaként a polgármesteri hivatal elôtt mûvészi ünnepi mûsort szerveznek, több vetélkedôt, s ez alkalommal megünneplik a gyerekek nemzetközi napját is.
Ma és holnap emlékeznek Szabédi Lászlóra Kolozsváron és Szabédon. A Szabédi Napok alkalmából tudományos ülésszakot tartanak, melynek témája: Írói hagyatékok sorsa — irodalmi gyûjtemények helyzete a Kárpát- medencében és Nyugaton. Meghívott elôadók: Pomogáts Béla (témafelvezetô elôadás), dr. Praznovszky Mihály (a Petôfi Irodalmi Múzeum szerepe az írói hagyatékok megmentésében, átörökítésében), dr. Keresztes Lászlóné Várhelyi Ilona (a Debreceni Irodalmi Múzeum mûködésérôl, a Sárospataki Gyûjtôlevéltár irodalmi anyagáról), dr. Somogyi Pál (helyzetkép a nyugati írói hagyatékok sorsáról, a magyarországi hozzáférhetôségérôl), Gál Sándor (Szlovákiai helyzetkép), Dávid Gyula (Erdélyi helyzetkép), Marosi Ildikó (Erdélyi írói hagyatékok magyarországi közgyûjteményekben), Balázs Imre József (Szabédi-ház — új szerepkörben). A hozzászólók: Zuh Imre (A nagyszalontai Arany János Irodalmi Múzeum mûködésérôl), Bardócz Lehelné Gajzágó Éva (a Benedek Elek Emlékház három évtizede), György Béla (a Spectator-hagyaték sorsa), Nagy Pál (a Bözödi- hagyatékról), Borcsa János (a Méliusz- hagyatékról).
Az ülésszakot az EMKE kolozsvári székházában tartják.
Pénteken Kolozsváron koszorúznak a Házsongárdban, szombaton pedig Szabédra utaznak a résztvevôk, ahol megtekintik a Szabédi- emlékszobát és koszorút helyeznek el a költô emléktábláján.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnökségének nem állt szándékában, hogy a sajtóban közzé tegye alábbi levelét. Az RMDSZ kongresszusi küldöttek figyelmét szerettük volna felhívni a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás néhány aggasztó jelenségére. Utólag értesültünk róla, hogy a szöveg, amelyet az RMDSZ ügyvezetô elnökéhez eljuttattunk, nem került a kongresszus nyilvánossága elé.
Ebben a kényszerhelyzetben választjuk a sajtó nyilvánosságát álláspontunk ismertetésére.
Az elmúlt években nem sikerült megállítani vagy akár lelassítani az anyanyelv használatában nyolcvan évvel ezelôtt beindult negatív folyamatokat: a leépülést és a kiszorulást, a provincializálódást és a különfejlôdést, az államnyelv dominanciáját biztosító és teljesen egyoldalú kétnyelvûsödést, amely sok esetben tömeges nyelvcseréhez vezet. Mindez a magyar nyelv alárendelt jogi státusának a következménye, amely a gyakorlatban a nyelvhasználat korlátozásában és diszkriminatív szabályozásában nyilvánul mg.
Tudjuk, az RMDSZ nem képes ellensúlyozni a nemzetállami hegemóniát, az azonban elvárható, hogy legalább elvi engedményeket semmiképpen ne tegyen, és miközben tekintettel van a többségi nemzet érzékenységére, legyen kellôképpen tekintettel a magyar nemzeti közösség alapvetô érdekeire, képviselje határozottan és következetesen ezeket az érdekeket. Ezért a következôket ajánljuk az RMDSZ és a kongresszus figyelmébe.
1. Hozzon olyan határozatot, amellyel visszavonja az anyanyelvû oktatás korlátozásával kapcsolatban tett elvi engedményeket (a földrajz és történelem román nyelvû oktatása), egyben érje el a magyar tanítók és óvónôk diszkriminatív versenyvizsgáztatásának módosítását, és jelentse ki, hogy a továbbiakban elvi kérdésekben nem engedi meg a kompromisszumot.
2. Folyamatosan hívja föl a közvélemény figyelmét arra a veszélyre, amelyet a magyar tanulók román nyelvû iskolázása jelent. Jelenleg legalább ötvenezer magyar gyerek végzi tanulmányait román tagozaton, és ez a szám évrôl évre növekszik. Közéleti személyiségeink, érdeképviseleti szervezetünk vezetôi, az egyházak, pedagógusaink tudatosítsák a szülôkben a felelôsséget gyerekeik jövôje iránt, és hívják fel a figyelmet arra, hogy ez a jövô az erdélyi magyarság jövôje is egyben. Ugyanakkor lényegesen javítani kell a magyar nyelvû közoktatás színvonalát, eredményességét. Nem lehet beletörôdni abba, hogy egyre kevesebb gyerek tanul tovább és nem lehet mindezért kizárólag a gyerekekre és a szülôkre hárítani a felelôsséget. Sajnos, nagyon sok olyan döntés születik, amely egyáltalán nincs tekintettel a minôség alapvetô követelményére.
3. Az erdélyi szellemiségnek megfelelôen a kétnyelvûségnek legalább részben kölcsönösnek kellene lennie, ezért szorgalmazni kell a kisebbségi nyelvek fakultatív oktatását a többségi iskolákban.
4. Oktatási képviseletünk utasítsa el minden, tartalmával vagy magyartalan és szakszerûtlen nyelvével fertôzô tankönyv megjelenését és használatát, figyeljen arra, hogy a többségi diákok kezébe ne kerülhessen magyarellenes vagy uszító, magyar ellenségképet propagáló, fontos történelmi vagy jelenkori tényeket torzító vagy elhallgató tankönyv.
5. Vizsgálja felül a köztisztségviselôk jogállásáról szóló törvénnyel és általában az anyanyelv hivatali használatával kapcsolatos egyezkedések eredményeit, és a továbbiakban is ragaszkodjon ahhoz, hogy azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek egy bizonyos részarányt képviselnek, megteremtôdjön az anyanyelv használatának szabadsága és lehetôsége.
Az RMDSZ képviselôi és tisztségviselôi erôsítsék a magyar nyelv közéleti szerepét, példájukkal bátorítsanak másokat is az anyanyelv használatára. A kisebbség emberi méltóságához ez is hozzá tartozik: az anyanyelv vállalása, a hûség az anyanyelvhez, a nemzeti közösség nyelvi és mûvelôdési hagyományaihoz.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöksége:
dr. Péntek János, Török Katalin, Ördög- Gyárfás Lajos, Zsigmond Emese, Tapodi Zsuzsa, dr. Zsigmond Gyôzô, Mészely József
Dortmund városi tanácsa a napokban egyhangúlag úgy döntött, hogy humanitárius segélyakciót szervez jugoszláv testvérvárosa, Újvidék nélkülözô lakosai számára.
A Ruhr-vidéki nagyváros költségvetésébôl 100 ezer márkát különített el a segélyszállítmány számára, és a dortmundi polgárok körülbelül ugyanekkora összeget adtak össze a nemes célra. A csecsemôtápszert, rizst, tisztálkodási és egészségügyi szereket tartalmazó elsô szállítmány már a múlt héten megérkezett a vajdasági székhelyre — írta a Neue Zürcher Zeitung.
A további adományok szállítóra várnak. A szerb vállalkozó, aki az elsô szállítmányt eljuttatta Újvidékre, ugyanis balesetet szenvedett és nem tudja vállalni a szállítást. A német szállítmányozó vállalatok pedig vonakodnak attól, hogy egy háborús válságövezetbe utazzanak.
A segélyezés egy váratlan telefonhívással kezdôdött. Günter Samtlebét, Dortmund szeptemberben leköszönt fôpolgármesterét két hete felhívta az újvidéki polgármester, és beszámolt neki az éjszakáról éjszakára bombázott Duna menti város lakóinak kétségbeesett helyzetérôl. Samtlebe ezután kapcsolatba lépett a városi tanács pártfrakcióival. A bonni külügyminisztérium nem emelt kifogást a humanitárius segélyakció ellen, egyetlen kikötést tett: biztosítani kell, hogy az adományok a megfelelô kezekbe kerüljenek. Errôl olyan segélyszervezetek gondoskodnak, mint a Vöröskereszt, a Caritas, az evangélikus egyház segélyszolgálata, illetve szerb oldalon a hasonló jellegû segélyintézmények.
A volt fôpolgármester azzal érvelt, hogy mit ér a testvérvárosi kapcsolat, ha háborús és válsághelyzetekben érvényét veszti. Samtlebe egyúttal emlékeztetett arra, hogy Újvidéken a pártok nagykoalíciója kormányoz, amely nem fúj egy követ Milosevic jugoszláv elnökkel.
Újvidék és Dortmund testvérvárosi kapcsolata immár 18 éves. A boszniai háború idején az embargó ellenére, akárcsak most, folytatták a segélyezést.
(MTI-Panoráma) — A NATO nemcsak légierejét vetette be Jugoszlávia ellen, nemcsak páncélosait és tüzérségét vonultatta fel Albániában és Macedóniában a jugoszláv határ mentén, nemcsak haditengerészetét irányította az Adriai-tengerre, hanem bevetette annak a különleges egységének (ESCO) "pszicho-katonáit" is, akik a lélektani hadviselés legkülönfélébb módszereivel "támadják" a jugoszláv fegyveres erôket,
Az ESCO-egység parancsnoksága Stuttgartban van, ahol Eldon Bargwell dandártábornok vezetésével dolgozták ki a Jugoszlávia elleni lélektani hadviselés részleteit. Bargwell a vietnami és az Öböl- háború veteránja, 1967 óta tartozik a különleges egységek kötelékéhez. Az alája rendelt egységek legfontosabb támaszpontjai a floridai Forth Walton Beachben és Pennsylvániában vannak, ahol pilótákat képeznek ki a különleges feladatokra kialakított C-130E/RR repülôgépek irányítására, illetve szakszolgálatosokat rádiós és tévés adóberendezések üzemeltetésére. Az orrnál elôrenyúló adóantennájukról könnyen felismerhetô Hercules-gépek tulajdonképpen "repülô televíziós és rádiós stúdiók", amelyek a célország légterében, vagy annak határai mentén — ahogyan az most Jugoszlávia esetében is történik — "ráállnak" a helyi központi tv- és rádióállomások hullámsávjára, és azok adójelét elnyomva propagandaanyagokat közvetítenek a megcélzott hallgatói és nézôi réteg számára.
A NATO-stragégák a Jugoszlávia elleni bombázások elsô 2 hete után döntöttek arról, hogy az RTS szerb televízió székházának és átjátszó tornyainak lerombolásával megkönnyítik az ESCO- egységek "repülô stúdióinak" munkáját. A számítás csak részben vált be, mert - a NATO szerint — Szerbia tv- átjátszó kapacitásának ugyan már 80 százalékát is lerombolták, de a szerb rádió és tv továbbra is sugároz, nem ritkán a katonai tartalékadók készleteinek felhasználásával. A NATO szerint meg lehetne semmisíteni a szerb mûholdas televíziózást is, de akkor Brüsszel számára egy fontos jugoszláviai információforrást zárnának el. Így aztán az ESCO "repülô stúdiói" minden nap ott köröznek Jugoszlávia légterének határain, és 6-8 ezer méteres magasságból sugározzák szerb nyelvû programjaikat, hogy megpróbálják megtörni a jugoszláv állami tömegtájékoztatás monopóliumát. A programokban rendszeresen ismétlik például Bill Clinton amerikai elnöknek és Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek a szerbekhez intézett üzeneteit. E repülôk mellett a NATO földi "stúdiókat" is bevetett a Jugoszlávia elleni lélektani hadviselésbe. Az önálló áramforrással ellátott, mozgékony stúdiók a Jugoszláviával szomszédos országok területérôl sugározzák adásaikat, és állítólag Jugoszlávia területének jelentôs részére el tudják juttatni programjaikat.
Brüsszelben nem is tagadják, hogy a NATO akciójának megindítása óta több mint 20 millió röpcédulát dobtak le Jugoszlávia területére az ESCO-egységek. A röpcédulákon arra szólították fel a szerbeket, hogy ne engedelmeskedjenek a jugoszláv hatóságok mozgósítási parancsainak. Brüsszel szerint valószínûleg a röpcédulák is hozzájárultak ahhoz, hogy a jugoszláv nagyvárosokban átlagosan 5 százalékos a behívóknak engedelmeskedôk aránya, míg az országos átlag 65 százalékos. A röpcédulák egy részét a Jugoszláv Hadsereg (VJ) katonáinak szánták. Ezeken a röplapokon félelmetesre nagyított Apache-helikopter és minire zsugorított szerb harckocsi látható "Ne várj meg engem!" felirattal. A röpiratok szerzôi arra buzdítják a jugoszláv katonákat, hogy szökjenek meg egységeiktôl, ne várják meg a NATO-erôk újabb csapásait, mert akárhová is bújnak, a támadók mindig megtalálják ôket, és ha Koszovóban maradnak, biztos halál vár rájuk.
Katonai elemzôk szerint a jugoszláv áramszolgáltató rendszer elleni grafitbombás támadások is a lélektani hadviselés módszerei közé tartoznak, amellyel a NATO erôfölényét akarják bizonyítani: bármelyik pillanatban meg tudják bénítani Jugoszlávia áram- és vízszolgáltatását.
A lélektani hadviselés további módszere lehet azoknak a híreknek a terjesztése, amelyek szerint "NATO- kommandók tevékenykednek" Koszovóban a szerb erôk hátában. A nyugati sajtó errôl szóló híreit a délszláv térség sajtója is szorgosan terjeszti, beszámolva arról, hogy 3-5 fôs amerikai, brit, francia és norvég kommandók hajtanak végre titkos küldetéseket a dél-szerbiai tartományban, és állítólag olyan lézeradókat helyeznek el a kiszemelt célpontok — épületek, parancsnoki központok, tüzérségi ütegek, harckocsik — környékén, amelyek a célra vezetik a NATO repülôgépeirôl ledobott bombákat.
El lehet képzelni, hogy mekkora szerb erôket köthet le ezeknek az állítólagos kommandóknak a felkutatása...
Keller Tivadar (Zágráb)
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgosan cáfolja, hogy nem értenének egyet abban, mi legyen a következô lépés Koszovóban, mégis úgy tûnik, nincs azonos hullámhosszon Tony Blair brit kormányfô és Bill Clinton amerikai elnök a NATO szárazföldi csapatainak bevetését illetôen — írja a Reuters brit hírügynökség.
Robin Cook brit külügyminiszter e heti rádió és tévéinterjúiban a légitámadásokat nagyon sikereseknek minôsítette, de értésre adta azt is, hogy London szerint ideje tovább lépni és felkészülni a szárazföldi haderô bevetésére. Cook határozottan elutasítja azt a nézetet, hogy pusztán a légi csapások elegendôek a NATO koszovói céljainak eléréséhez. Hozzátette, hogy a szárazföldi beavatkozást illetôen "rendkívül túlzóak" a brit és az amerikai álláspontot közötti eltérésekrôl szóló jelentések.
William Cohen amerikai védelmi miniszter azonban a minap egy tévéinterjúban azt mondta, hogy nincs egyetértés a NATO-n belül a szárazföldi csapatok bevetésérôl, és az Egyesült Államokon kívül Németországnak, Olaszországnak, Görögországnak is aggályai vannak.
A kérdés igen kényes a NATO számára, olyannyira, hogy megvitatása szándékosan lekerült a szervezet múlt hónapban tartott washingtoni csúcstalálkozójának napirendjérôl. A politikai vezetôk "visszapasszolták" a problémát a tábornokokhoz, hogy tanulmányozzák az összes lehetôséget, és tegyenek azután jelentést. Szakértôk szerint ez a halogatás csak annak leplezését szolgálja, hogy a kérdésrôl már politikai szinten is folyik a vita.
Cook állítása szerint az amerikaiak mindig is elkötelezettek voltak aziránt, hogy szárazföldi erôk is kellenek a koszovói válság megoldásához. Bár több emberre van szükség, a NATO már félúton jár a szükséges létszám elôteremtésében — tette hozzá. Tagadta, hogy május végéig csoda fog történni, de nem rejtette véka alá: osztja a véleményt, miszerint nem lehet sokáig halogatni a szárazföldi csapatok telepítését.
Bár Blair és Clinton ideológiai "bajtársak", távolról sincsenek azonos politikai helyzetben. A brit kormányfô kézben tartja pártját és a parlamentet, Clintonnak viszont egy határozatlan és ellenséges kongresszussal kell bajlódnia. A brit közvélemény viszonylag pragmatikusan gondolkodik a várható emberáldozatokat illetôen, Clintonnak azonban komolyan számolnia kell azzal, hogy milyen hatással lennének szavazóira a hazaérkezô "fekete nejlonzsákok".
A háború a furfangosok nagy alkalma. Felvonulási területük. Csak az érvényesül, aki furfangos. Ma sorba álltam kenyérért, benzinjegyért, sorba álltam a töltôállomáson üzemanyagért. Háromszor álltam sorba. Nem sokszor. Mert mások sorba álltak cukorért, olajért, megint mások a bankban, még mások cigarettáért. Sorok képzôdnek a piacon, ha gyertyát lehet venni, az üzletben, ha elem érkezik, az artézi kutaknál, hogy megtelítsék a mûanyag flaskókat. Aki képes soron kívül a felsorolt áldásokban részesülni, az furfangos. Összeköttetései vannak, rokonai, barátai. A sógor-koma viszony, a kéz kezet mos viszony diadalt ül.
Az már szinte nevetséges, miként válik semmivé a nagy igyekezet. Aki sok húst készített be, azt az áramszünetek kergetik kétségbeesésbe, mert a mélyhûtôk kipurcannak, a hús romlani kezd. Aki sok benzint raktározott, azt saját készlete veszélyezteti, mert a családok többsége az éjszakákat a garázsokban tölti, egyfajta óvóhelyként használva azt. Aki a víkendházát tömte meg, az most a Duna partról nézheti vágyakozva a Fruska Gorát, mert a hidakat lerombolták, autókat egyelôre nem szállít a komp, a boldogság szigete odaát maradt, "a messzi távolban." A gondosan elkészített tervek befuccsolnak, a kapkodás fölöslegessé válik, minden erôfeszítés önmaga ellen fordul. Ettôl függetlenül mindenki okos akar lenni, mindenki igyekszik.
A háború a paradoxonok világa. Elsô nap visít a sziréna, az emberek fejetlenül rohangálnak az utcán, a városi kertészet emberei a füvet vágják a házunk elôtt. Kérdezi tôlük a szomszéd, miért nem bújnak el, jönnek a bombázók, mire furcsállkodva néznek rá. Hiszen akkor nem lesz meg a norma, mondják. Délben levonnak a fizetésébôl. Mennyit? Kérdi a szomszéd. Hát két dinárt minden négyzetméter után. Akinek hatszáz dinár az alapfizetése, annak minden két dinár sokat jelent. A rikító zöldbe öltöztetett munkások folyamatosan kaszálják a füvet a légiriadó alatt. Mire az emberek elôkerülnek a búvóhelyekrôl, a környéket a frissen lekaszált fû erôs illata árasztja el.
A mindennapi élet diadalának sok példáját említhetném. A szomszédasszony nyugodtan ültette a virágjait, amíg szálltak fölöttünk a repülôk. Az állomásnál a katonaság szakértôi méregettek egy bombaütötte krátert, a sínek innensô oldalán egy társaság kalákában húzott föl egy családi házat. Az alattunk levô javítószolgálat légnyomás által kiütött ablakai helyére deszkákat szögezett a tulajdonos, közben egyik alkalmazottja különleges kenôccsel dörzsölgette Audi 6-osának fényezését. A különbözô értékû, hatású és jelentôségû cselekedetek össze-vissza keverednek.
Az Újvidéki Színház rendszeresen tartja elôadásait. Déli tizenkét órakor. Egyik nap rábeszélem az asszonyt, hogy menjünk be, minél többen vagyunk a teremben, annál jobb kedvvel játszanak. Húzódozik, hogy nincs kedve ebben a helyzetben színházba menni. De már az elsô gegnél együtt nevetünk. "Gegbe rúgtuk" a háborút! Mintha egy picit kitoltunk volna vele. Másfél órára kibújtunk a hatása alól. Az újságokban napok óta vitatkoznak róla, érdemes-e a színházaknak a háború alatt játszani. Erkölcsös dolog ez vagy nem az. Hazafias tett vagy nem az. Mi csupán nevettünk egy kicsit. Jólesett.
A bombázás megkezdése elôtti napon hívtak a Fórum Kiadóba. Megjelent az Újvidéki Dekameron második negyede, huszonöt novella. Micsoda öröm, hogy két év után ismét megjelent egy könyvem. Talán az utolsó itt kiadott könyv, hiszen ki tudja, mi lesz a kiadóval. Mi lesz velem? Mi lesz az otthon ôrzött kéziratokkal? A Dekameront a horvátországi háború alatt írtam, kínomban bezárkóztam a szobába, a kamaszkoromba menekültem. A feleségem kíváncsian kérdezi, most majd mirôl írsz, amíg tart a háború. Közben Vicsek Károly barátom, filmrendezô noszogat, hogy írjam meg Ábrahám Pál történetét. A nyomor furfangjai közé tartozott, hogy Európa színházai mindkét világháború alatt operetteket és kabarét játszottak. Mit tehetek? Dolgozom tovább, s néha olvasgatom Füst Milán naplóját. Ami megmaradt belôle. Mert az öreg százszor elpanaszolta, hogy a bombázásokban odaveszett a kézirat nagy része. Talán jó ómen, ha Füst Milánnal vígasztalom magam. A bombákat semmilyen furfang nem riasztja el, de az emberek mindenféle praktikákkal élnek, hogy elkerüljék sorsukat.
Gobby Fehér Gyula (Újvidék, 1999. május)
Gyarmati István, a rakétatechnológiák ellenôrzési rendszerének soros elnöke hét végén Bukarestben hivatalos látogatáson vesz részt. Ez alkalommal találkozik a külügyminisztérium és más érdekelt intézmények vezetôségével. Románia már 1990-ben kifejezésre juttatta ama óhaját, hogy tag lehessen a tömegpusztító fegyverek terjesztését gátló struktúrában. A magas rangú magyarországi tisztségviselô látogatása jó alkalom arra, hogy Románia megerôsítse a rakétatechnológiák ellenôrzési rendszere iránti érdeklôdését. Az említett szervezet, 1987-ben jött létre, 28 állam a tagja és célja a tömegpusztító fegyverek elterjedési kockázatának korlátozása.
Munkalátogatásra tegnap Romániába érkezett Daniel George, egy, a szövetség gazdasági igazgatóságának igazgatója által vezetett NATO-delegáció. A tárgyalásokon a román fél beszámol a fegyveres erôktôl elbocsátott személyzet szakmai átirányítását célzó saját programjáról, majd közösen vizsgálják meg a lehetséges változatokat és ezek eszközeit, melyek révén a NATO hatékonyan hozzájárulhat az említett program gyakorlatba ültetésének sikeréhez. Tegnap együtt felmérték a koszovói válság nyomán kialakult helyzetet, és kifejezésre jutott az a remény is, hogy Romániát a szövetség következô magas rangú összejövetelén meghívják a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Délkelet-európai kezdeményezések
Bukarestben került sor csütörtökön és pénteken a Délkelet-Európai együttmûködési Szövetség politikai ügyosztályának rendes összejövetelére. Részt vettek Albánia, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia és Törökország képviselôi, és megfigyelôk jöttek Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból. Az ülésen elemezték az együttmûködésben elért eredményeket és megvitatták a stabilitást és a gazdaság fejlesztését célzó kezdeményezéseket.
Román—magyar üzletember-találkozó Aradon
Nagy érdeklôdés kísérte azt a román—magyar üzletember-találkozót, melyet szerdán Aradon szervezett az Arad megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A RomPart elnevezésû találkozón Magyarországról mintegy 40 cég — fôként kis- és közepes méretû vállalkozás —, számos megye kereskedelmi kamarájának képviselôje vett részt. Elôbb Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa adott tájékoztatót a két ország kereskedelmi forgalmának alakulásáról, az eddig elért eredményekrôl, a Romániában nyíló üzleti lehetôségekrôl. Ezt követôen a résztvevôk röviden bemutatták cégüket, s elmondták, milyen jellegû kapcsolatok érdekelnék ôket. Az aradi rendezvényt követôen az ITD-Hungary beruházás- és kereskedelem-ösztönzô társaság szervez május 25. és 27. között háromnapos magyar—román üzletember-találkozót Bukarestben.
A Corvina Könyvesház, a Pro Print Kiadó, valamint a Székelyföld Alapítvány ma este hét órától a csíkszeredai nagyhírû Tilos Kávéházban második alkalommal rendezi meg a Pünkösdi Költérversenyt. Meghívottak Bogdán László, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Karaliáth Orsolya, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes.
A bolgár jegybank elnöke szerdán jelentette be, hogy az országban július 5-tôl új bankjegyek és pénzérmék kerülnek forgalomba. Ezeknél a jelenlegi ezer levás értéket egy levára változtatják, azaz három nullával kisebb lesz a névérték. Ennek megfelelôen a márkához igazított leva nem a mostani ezer az egyhez számolandó, hanem egy leva egy német márkának felel majd meg. A legkisebb bankjegy 1 levás lesz, a legnagyobb értékû az 50 levás. A jelenlegi, azaz a régi pénz az év végéig marad forgalomban, de a jövô évben beváltják az új pénzre. A változáshoz 250 millió darab új levabankjegyet nyomnak.
Népszerûtlen intézkedésre szánta el magát a szlovák kormány: emeli az áltanános forgalmi adó alsó határát, és szükség esetén újra bevezeti a importárut terhelô pótvámot is.
Huszonhét évvel a tragédiától beárnyékolt müncheni olimpia után, elôször tett teljes beismerést az a férfi, aki a véres merényletet végrehajtó Fekete Szeptember terrorista-csoport tagja volt. Abu Daud a Párizsban most megjelent Palesztina—Jeruzsálemtôl Münchenig címû könyvben ismerteti, hogy miképpen szervezte meg az izraeli sportolók elleni támadást. Az kérdéses, hogy mennyi a valóságtartalma a könyvben megjelenteknek. A vallomástevô szerint a merénylet elôkészületeirôl Jasszer Arafat is tudott és több más palesztin vezetô támogatta ôket.
A washingtoni magyar nagykövetségen szerda este levetítették a The Last Days (A végsô napok) címû amerikai dokumentumfilmet, amely a holocaust öt magyar származású túlélôjének elbeszélésére alapozva mutatja be a magyarországi zsidóság 1944-45-ös tragédiáját. A film - amelyet a Steven Spielberg által létrehozott Shoah Alapítvány megbízásából forgattak - a dokumentumfilmek kategóriájában idén Oscar- díjat nyert. A filmben megszólal Tom Lantos demokrata párti képviselô, Alice Lok Cahana festômûvész, továbbá Renée Firestone, Bill Basch és Irene Zisblatt.
Az Uránusz óriásbolygó újabb holdját fedezték fel és ezzel tizennyolcra emelkedett az Uránusz ismert égi kísérôinek száma - jelentette be szerdán Washingtonban a Nemzetközi Asztronómiai Szövetség (IAU). Az újonnan felfedezett égitest átmérôje 40 kilométer.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szerdán délelôtt köszöntötték a Feszty-körkép másfél milliomodik látogatóját, Soltiné Radnics Magdolnát, szigetszentmikósi könytárost, az ottani Finn-Magyar Baráti Kör elnökét, aki egy finn csoporttal tekintette meg az emlékparkot. A látogatók nagy száma bizonyítja, érdemes volt fejleszteni a parkot, amely Magyarország egyik legkedveltebb történelmi kirándulóhelyévé vált. Az emlékpark vendégeinek nagy többsége hazai lakos, s csak mintegy 6 százalékot tesz ki a külföldiek száma.
Az Egyesült Államokban szerdán bemutatták George Lucas legújabb filmjét, a Csillagok háborújának a negyedik epizódját "Star Wars: The Phantom Menace" címmel. A 115 millió dolláros költséggel készült alkotást meglehetôsen lehúzta a kritika. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a film óriási kasszasikernek ígérkezik.
Egy új városi ifjúsági szövetség létrehozásáért
Az RMDSZ megyei szervezetének Zonda-termébe (Rózsák tere, Apolló-épület) várják május 26-án mindazoknak a magyar ifjúsági szervezeteknek a képviselôit (kettôt), akik részt vettek a Bolyai Farkas Líceumban április 28- án lezajlott kerekasztal-megbeszélésen. Ezen arról tárgyaltak, hogy szükségszerû-e egy városi szintû ifjúsági szövetség létrehozása.
Díjazott sepsiszentgyörgyi elôadás Marosvásárhelyen
Euripidész Alkésztiszével vendégszerepel a Nemzeti Színház kistermében a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata. A május 28-án este 7 órakor kezdôdô kamaraelôadás rendezôje Bocsárdi László. A klasszikus görög színmû szentgyörgyi színpadi változata az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál 1998-as rendezvénysorozatán elnyerte a legjobb elôadás, Pálffy Tibor pedig a legjobb férfialakítás díját. Jegyek elôvételben a színház fôtéri jegyirodájában.
Bemutató az Ariel Ifjúsági és gyermekszínházban
Ma este 8 órától újabb elôadásával lepi meg közönségét az Ariel román társulata. A június 15-ig tízszer elôadandó dara Richard Bach mûve, a Pescarusul Jonathan Livingston (J. L. sirály) a század egyik jelentôs poémája, a hit, szeretet és szárnyalás jelképe.
címmel szervez tudományos ülésszakot Kisdisznódon (Szeben megye), május 28—30. között az Erdélyi Evangélikus Akadémia. Az evangélikus templomokban levô orgonák állapotáról és feljavításukról szóló elôadások mellett a jelentkezôk megtekinthetnek néhány orgonát, valamint Hermann Binder orgonakészítô mester mûhelyét is. A érdeklôdôk május 25-ig jelezzék írásos részvételi szándékukat. Az akadémia címe: Vár (Cetatii) utca 6. szám, 2400, Szeben, bôvebb felvilágosítást a 069/211-595-ös vagy a 069/229-724-es (Gustav Bindert kell keresni) telefonszámon nyújtanak.
Érdekli-e önt saját egészsége?
A csontritkulásról és megelôzésérôl, a reumás fájdalmak csökkentésérôl nyújtanak bérmentes tájékoztatást minden pénteken 3-4 óra között román nyelven, 4-5 óra között magyar nyelven a Rheum-care Alapítvány és az ASPOR (Asociatia pentru Prevenirea Osteoporozei în România) önkéntes orvosai, szakemberei az R Klubban (a fedett uszoda mellett).
Szépségkirálynô-választás lesz május 22-én, szombaton délután 6 órakor, a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban. Az erdélyi középiskolákból érkezô versenyzôk a VI. Miss MAKOSZ rendezvényen mérettetnek meg. Jegyek elôvételben a marosvásárhelyi elméleti középiskolák megbízott magyar tagozatos diákjainál, vagy elôadás elôtt a helyszínen kaphatók.
Képviselôi fogadónap Marosludason
Kerekes Károly parlamenti képviselô a helyi RMDSZ- irodában május 21-én, pénteken 17 órától várja az érdeklôdôket, majd a marosludasi választmány tagjaival találkozik.
Mozgássérültek részére tolószékek kaphatók a dicsôszentmártoni református egyházközségben. Érdeklôdni lehet a lelkészi hivatal 065/440-445-ös telefonszámán naponta 9-14 valamint 19-21 óra között.
A kecskeméti Helpi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, a marosvásárhelyi Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért közösen, az Eurotin országos irodája támogatásával június 16-27. között ifjúsági csereprogramot szervez. A For You(th) '99 - Partnerkapcsolatok kiépítése ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek között címû program 22-27 év közötti, ifjúsági szervezetekben dolgozó fiataloknak szól. A rendezvényen az ifjúsági munkában használt módszereket ismertetik, a kecskeméti és a romániai ifjúsági szervezetekben dolgozók partnerkapcsolatokat alakíthatnak ki, ugyanakkor a jelenlevôk személyiségfejlesztô és csapatépítô tevékenységeken vehetnek részt. Beiratkozási határidô: június 10. Bôvebb felvilágosítást a Rózsák tere 55. szám alatt tevékenykedô Outward Boundnál nyújtanak, telefonszám: 210905.
Ma 10 órától a marosvásárhelyi Ambasador folyóirat székhelyén: Rózsák tere 45. szám, III emelet, bemutatják Romeo Soare Karikaturista igazolvány címû könyvét.
Az egészségre veszélyes termékek ellen
Május 15-tôl Románia is tagja a Trapex rendszernek, amelynek lényege, hogy a PHARE-államok közösen vonják ki a forgalomból az egészségre veszélyes termékeket — tájékoztatott Emilia Leah, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal vezetôje. A tagállamok közti gyors információcsere 1999 márciusában indult be. A Trapex rendszer hasonmása az Európai Unióban 1984 óta létezô Rapexnek, a titkári teendôket jelenleg Magyarország látja el. Amennyiben egy termékrôl bebizonyosodik, hogy károsítja a fogyasztó egészségét, az országos fogyasztóvédelmi hivatal az összegyûjtött adatokat a magyarországi titkársághoz továbbítja, ahonnan azok eljutnak az összes Kelet- és Közép-Európai tagállamba. A Trapex rendszer ugyanakkor felgyorsítja az információcserét a Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Közegészségügyi Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Hivatal között is.
Mezômadarason és Szászrégenben a Hahota
Május 25-én, kedden este 8 órakor Mezômadarason, míg 26-án, szerda este 7 órakor Szászrégenben mutatja be M. Roman: I love you címû többszörösen díjazott elôadását a Hahota Színtársulat.
Kultúrházavatás a Maros Mûvészegyüttessel
Május 22-én, szombaton este 8 órától Szentháromságon lép színre a Maros Mûvészegyüttes Sodrásban címû zenés-táncos mûsorával. Ez alkalommal avatják a nyárádgálfalvi tanács által nyújtott támogatásból felújított kultúrotthont is.
Copyright © Népújság - 1999