|
LI. évfolyam 113. (14165) |
1999. május 19. szerda |
Kedd reggel 5 óra 47 perckor megszólaltak a szirénák Belgrádban, és ezzel véget ért a hétfô este 21 óra 54 perckor jelzett légiriadó.
Belgrádban három robbanás hallatszott kedd hajnali 3 óra 20 és 25 perc között, amelyet a jugoszláv légvédelem több percig tartó tüze követett — közölte az AFP. A Studio B magánrádió jelentése szerint hajnali 3 órakor két találat érte Újvidéket. A Tanjug szerint három támadás érte a vajdasági székhely területét, a harmadik robbanást 4 óra 30 perckor hallották a környéken lakók.
A NATO hajnalban két rakétát lôtt ki az észak-nyugat szerbiai ¼becse településre, amelyet elsô ízben támadtak a szövetségesek március 24-e óta. A Tanjug közlése szerint 3 óra elôtt nem sokkal Szabács környékén a szerb légvédelem megsemmísitett egy NATO- rakétát.
A Belgrádtól 220 kilométerrel délre fekvô Nis városának ipari körzetét is támadta kedden az atlanti szövetség — jelentette a Tanjug. A NATO rakétái lerombolták a dél-szerbiai várostól északra található Trupalske Sume-i felüljárót a legfontosabb tranzitútvonalnak számító "Testvériség és Egység" autópálya fölött. Az RTS televízió jelentése szerint a NATO támadása hétfôn 23 óra 3 perckor következett be, és ugyanebben az idôben a nisi repülôtérre is hullottak fürtös bombák.
Vladicin Han város központjában a NATO két rakétával támadta a Morava folyó felett átívelô hidat. A nyugati katonai szövetség immár nyolcadik alkalommal intézett támadást Leskovac külvárosa, Donje Sinkovce ellen. A Tanjug közlése szerint a támadásnak nem voltak áldozatai, de a városrészben súlyos károk keletkeztek.
Massimo D'Alema olasz miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár hétfôn Bariban folytatott megbeszéléseket a koszovói válság rendezésének ügyében. A két politikus a válságot megoldó közös dokumentumon dolgozott — közölte az olasz miniszterelnöki hivatalhoz közel álló forrásokra hivatkozva az AFP.
Ibrahim Rugova koszovói albán vezetô szerint a koszovói válságra a tartomány függetlenné válása jelentené a legjobb megoldást.
A mérsékelt vezetô azután nyilatkozott így a sajtónak, hogy Brüsszelben különtalálkozót folytatott Erik Derycke belga külügyminiszterrel. Rugova egyszersmind elvetette az autonómia gondolatát — írta a belga hírügynökség.
A választott koszovói vezetô a legfontosabbnak a menekültek visszatérését nevezte. Rugova különösen nehéznek minôsítette a Koszovón belül rekedt menekültek helyzetét, amelyet a nélkülözés mellett szerinte a szerb fenyegetés is nehezít.
Rugova elôzôleg együtt kávézott az Európai Unió tizenöt tagországának külügyminisztereivel. A fô téma azon a megbeszélésen is a menekültek helyzete volt, és az EU jelezte, hogy segíteni kíván a gondok enyhítésében a humanitárius szervezeteknek.
Brüsszel arról is biztosította Rugovát, hogy olyan politikai megoldást sürget Koszovóban, amely jelentôs önkormányzási autonómiát biztosít az albánoknak, és lehetôvé teszi a menekültek biztonságos visszatérését. Az EU nem gondolkodik függetlenségben — az unió szerint a jelenlegi határok és Jugoszlávia egységének megôrzése segíthet lehûteni a túlfûtött nacionalista érzelmeket is a térségben.
A legszerényebb számítások is 5 ezerre teszik a koszovói etnikai tisztogatás eddigi halálos áldozatainak számát — jelentette ki Brüsszelben kedden David Scheffer nagykövet, az amerikai külügyminisztérium háborús bûnökkel foglalkozó felelôse.
Elmondta, hogy Koszovóban a második világháború utáni egyik legsúlyosabb tisztogató akció zajlik, amelyet ráadásul a kormányzat irányít. A térségben elkövetett háborús bûnökhöz gyilkosságok, kínzások és nemi erôszak járulnak. A nemzetközi jogi szerveknek számos tömegsírról van tudomásuk, a legalább ötezerre becsült halálos áldozat mellett kétszázötvenezer ember sorsáról nem tudnak.
Scheffer külön kitért a polgárok élô pajzsként való felhasználásának kérdésére, amely több nemzetközi egyezmény szerint háborús bûnnek számít. Koszovóban a nagykövet szerint ennek több szintjét alkalmazzák a szerbek: pajzsként használtak albánokat a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) támadásainak elhárítására, katonai konvojokba vegyítettek és katonai fontosságú létesítményekbe telepítettek civileket, valószínûleg szándékosan vittek polgárokat a NATO-csapások feltételezett helyszíneire, és kényszermunkát is végeztettek a menekültekkel.
Jamie Shea NATO-szóvivô ezt követôen további részletekkel szolgált Javier Solana fôtitkár és Ibrahim Rugova koszovói albán vezetô találkozójáról. Elmondta, hogy Solana az egység megôrzésére kérte az albán vezetôket, illetve a menekültek helyzetének lehetôség szerinti segítésére.
A két szerb hadifogoly átadásának semmiféle üzenete nincs a jugoszláv vezetés felé, s Belgrádnak változatlanul teljesítenie kell az ismert feltételeket a koszovói rendezéshez — mondta kedden a magyar külügyi szóvivô az MTI érdeklôdésére.
Horváth Gábor azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy két szerb hadifoglyot a Nemzetközi Vöröskereszt közremûködésével kedden átszállították Magyarországon, s átadták ôket a jugoszláv hatóságoknak.
A szóvivô kiemelte: az Egyesült Államok a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenció alapján járt el a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmód, valamint visszajuttatásuk ügyében.
— Az amerikai döntés megerôsíti: a NATO és tagállamai nem Jugoszlávia polgárai, s nem a szerb nép ellen folytatják a légicsapásokat, hanem azért, mert elfogadhatatlannak tartják a koszovói etnikai tisztogatást — mondta Horváth Gábor.
A Magyarországon keresztül történô átadás összhangban van a genfi konvenció azon elôírásával, miszerint a hadifoglyokat biztonságos körülmények között kell szabadon bocsátani.
Az RMDSZ-kongresszus visszhangjai
Teljesen ellentétes vélemények fogalmazódtak meg a román politikai körökben azzal kapcsolatban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiai partnerséget javasolt Erdélyben legutóbbi kongresszusán.
Paul Pacuraru liberális párti szenátor szerint a javasolt partnerségnek a legnagyobb figyelmet kell szentelni, mert a többség és a kisebbség kapcsolatával összefüggô kérdéseket minden szinten párbeszéd útján kell megoldalni.
A szenátor a Transilvania Jurnal címû lap keddi számában megjelent interjújában a javaslat ellentétes fogadtatására utalva leszögezte:
"Meg kell haladnunk az archaikus, feudális izû mentalitást a határok kérdésében. Egyaránt gondolok az államhatárokra és a belsô, közigazgatási határokra. A kérdések hatékonyan csak a korszerû, európai politika alapján kezelhetôek. A helyi intézmények hatékony mûködésének nagyon sok kérdése csak a regionális fejlesztés keretében oldható meg a helyi autonómia, a decentralizálás, valamint a kisebbség és a többség közötti nyílt dialógus szellemében. E kérdések megoldásának korszerû modelljeit nem aszerint utasíthatjuk vagy fogadhatjuk el, hogy a régi mentalitás nevében nekünk megfelelnek-e vagy sem."
"Az alternativa a szuverenitás kérdésének brutális megközelitése lenne, ahogyan szomszédságunkban most történik és aminek következményeit láthatjuk. Ma már nem lehet fejlôdésrôl beszélni helyi és regionális együttmûködés nélkül" — hangsúlyozta.
A magyarellenességben élenjáró Cotidianul címû napilap keddi írása szerint az RMDSZ "rambouillet-i rendezést követelt a magyar kisebbség számára" csíkszeredai kongresszusán. Az a javaslat, hogy a magyar kisebbség folytasson tárgyalásokat "a román féllel a kisebbségi jogokról a világosan meg sem meghatározott autonómia távlatában", az RMDSZ számára a különleges státus és az autonómia "békés úton való követelését" jelenti."
"A tárgyalás csak az elsô lépés. Ha ez nem vezet eredményre, a következô lépés egy nemzetközi konferencia, azaz egy erdélyi Rambouillet megszervezése lenne" — írta a lap.
A Román Nemzeti Egységpárt vezetôi keddi sajtóértekezletükön bejelentették, hogy feljelentették a Legfelsô Ügyészségen Tôkés Lászlót, Katona Ádámot, Kincses Elôdöt, Toró T. Tibort és Király Károlyt, mivel az RMDSZ kongresszusán tett kijelentéseik a büntetôtörvénykönyv alapján bûncselekménynek minôsülnek.
Radu Vasile üdvözlete Markó Bélának
Radu Vasile miniszterelnök üzenetben üdvözölte Markó Bélát abból az alkalomból, hogy újraválasztották az RMDSZ elnökének.
Vasile a kormánya és saját nevében küldött üzenetében egyebek között hangsúlyozta: "Az Ön kongresszusi beszámolója olyan fontos politikai dokumentum, amelyben újra megfogalmazódnak az ország elôtt álló legfontosabb feladatok, ahogy azt a többségi kormámykoalíció programja is rögzítette. Nagyon nagyra értékeltem a koalíciós partnerekhez intézett szolidaritási felhívást, a mérsékelt hangnemet, azokat a valós és határozott érveket, amelyekkel visszautasított bármiféle analógiát az erdélyi magyarok és a koszovói albánok között.
Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy elismerésemet fejezzem ki az RMDSZ-nek a kormányban nyújtott teljesítményéért és sok sikert kivánok Önnek, elnök úr a Románia demokratizálásáért kifejtett jövôbeni tevékenységéhez" — fejezôdött be a miniszterelnök üzenete.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusának eredményei azt mutatják, hogy az esetenkénti heves viták ellenére az RMDSZ a romániai demokratikus erôkkel való együttmûködés és párbeszéd politikája mellett áll ki — jelentette ki az államfô szóvivôje, Rasvan Popescu.
Emil Constantinescu elnök véleményét ismertetve a szóvivô leszögezte, hogy "azok újraválasztása, akik már két éve ezt a hasznos együttmûködést folytatják a kormányon belül is, ismételten megerôsíti, milyen stabilitást ért el a román társadalom".
Az elnöki szóvivô ugyanakkor "anakronisztikus és káros kezdeményezésnek" minôsítette azt, hogy a kongresszusi küldöttek egy csoportja nyílt levelet intézett Bill Clinton amerikai elnökhöz, s ebben "egyenlôségjelet tett a jelenlegi román rendszer és a katonai, illetve kommunista diktatúrák közé, abszurd párhuzamot vont a romániai kisebbségek helyzete és a koszovói albánok helyzete között".
Az államfô értékeli azt, hogy ezt a levelet az RMDSZ kongresszusa nem tette magáévá.
A helyi közigazgatási törvény a szenátusban
A szenátus keddi ülésén 85 szavazattal 24 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a helyi közigazgatás megszervezésére vonatkozó törvénytervezet 51. szakaszát.
Az említett szakasz értelmében azon területi közigazgatási egységekben, ahol a lakosság több mint 20 százalékát egy nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok teszik ki, a szabályozó jellegû határozatokat az illetô kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén is nyilvánosságra hozzák.
Ugyanezen ülésen a szenátorok 72 szavazattal 42 ellenében, két tartózkodás mellett megszavazták magát a törvényt, de az ellenzéki szenátorok megóvták a szavazat eredményét, felhíva a figyelmet arra, hogy a szavazati listák ellenôrzése nyomán öt szenátor (Vasile Blaga, Petre Roman, Nicolae Cerveni, Dan Vasiliu, Frunda György) hiányzott a terembôl, mégis szavazott.
Ulm Spineanu, az ülés elnöke bejelentette, hogy május 25-én újból szavaznak.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyûlés emberi jogi bizottsága elôtt kedden kiemelt fontosságú feladatnak nevezte azt, hogy a magyar jogrendszer tartalmazzon többletjogokat a határon túl élô magyarok számára.
— A határon túli magyarok és Magyarország között olyan jogi kapcsolatot kell létrehozni, amellyel hazánk jelzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel kezeli ügyüket — fogalmazott az államtitkár, aki szerint a többletjogok biztosítása nem tekinthetô diszkriminációnak.
Hozzátette: a Magyar Állandó Értekezletnek kell megvizsgálnia, hogy ez a kérdés mely jogterületeken a legégetôbb. Az emberi jogi bizottság szerinte a kidolgozandó jogszabály-csomag elôkészítésében vállalhatna szerepet.
Németh Zsolt szavai szerint a magyar külpolitika nemzetpolitikai kérdésként kezeli a határon túli magyarok ügyét. A külügyi tárca felügyelete alatt álló Határontúli Magyarok Hivatala elsôsorban koordináló szerepet tölt be, és minden minisztériumban külön egység foglalkozik a határon túli magyarok ügyeivel.
Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült intézményesíteni és rendszeressé tenni a határon túli magyarokkal folytatott párbeszédet.
Az anyagiakról szólva az államtitkár stratégiai alapintézménynek nevezte e téren az Illyés Alapítványt. Az Új Kézfogás Közalapítvány kapcsán megjegyezte, az intézmény a jövôben továbbképzést, tanácsadást, nem pedig direkt gazdasági támogatást nyújt az érintett vállalkozásoknak.
Képviselôi kérdésekre válaszolva leszögezte: a kormány a vajdasági autonómia- törekvéseket támogatja. A területi status quo megváltoztatására irányuló kijelentéseket feszültségkeltônek tartja. Németh Zsolt javasolta, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése elôtt találjanak átmeneti jogi megoldást arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetôinek legyen rálátása az Országgyûlés munkájára.
Közölte: Magyarország nem kér derogációt a schengeni egyezmény alkalmazása alól, de ez a kérdés olyan értelemben nyitva marad, hogy Magyarország mindenképpen tekintettel kíván lenni a szomszédos országokban élô magyarokkal való zavartalan kapcsolattartásra. Szerinte van esély arra, hogy a közösségi jogban fennmaradjanak olyan típusú vízumok, amelyek választ adnak Magyarország speciális problémáira.
Nem igazán mutattak érdeklôdést a megyében mûködô emberjogi nemkormányzati szervezetek az iránt a tanácskozás iránt, amelyet a megyei tanács közigazgatási, jogi és emberjogi bizottsága szervezett a tegnap délben a prefektúrán. A kilenc meghívott közül csupán három civil szervezet vette komolyan a meghívást, s közvetve hivatását, a LADO (emberi jogok), az ASLIR (a rasszizmus ellen harcoló diákszövetség) és a Humanitárius Segély Alapítvány. A megyei tanács szakbizottságát Csomós Benedek elnök, Ioan Judea titkár, Cornel Chiorean és Moca Rudolf képviselte. Elmondták, hogy a bizottság immár a harmadik tematikus találkozót szervezi, az elsô a gyermekek jogairól szólt, a második a polgári védelem, a tegnapi pedig az emberi jogok kérdésével kívánt foglalkozni. Azok között, akik nem tisztelték meg jelenlétükkel a tanácskozást, ott van többek között a Pro Európa Liga és a Vatra Româneasca is.
A három jelen levô civil szervezet képviselôi ismertették szervezetük tevékenységét, elmondták gondjaikat, és a tanács segítségét kérték. Csomós Benedek arra kérte ôket, hogy készítsenek egy igény- és javaslatcsomagot, s a jövô hónapban sorra kerülô tanácsülésen a testület megtárgyalja azt, és határozatot hoz.
Tavaly Magyarországon a Budapesti Agrárkamara és a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara együttmûködési szerzôdést írt alá. Már akkor szándékukban állt rendszeres találkozókat szervezni, hogy a szerzôdés ne maradjon meg a diplomáciai keretek között, hanem tartalommal töltsék meg azt, és egyúttal az általuk képviselt gazdasági egységek hasznára váljanak.
A tegnap, a Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara székhelyén kezdôdô találkozón tehát részt vettek a szerzôdést aláírókon kívül a helyi közigazgatási szervek képviselôi: Burkhárdt Árpád alprefektus, Orbán Dezsô alpolgármester, valamint mezôgazdasággal foglalkozó intézmények, szervezetek és cégek képviselôi, de jelen volt Kincses Elôd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke is.
Amint a Budapesti Agrárkamara elnöke, Bálint Csaba hangsúlyozta, jövetelüknek négy célja van. Szándékukban áll megerôsíteni a romániai befektetésekben való magyarországi részvételt, beleértve az olyan beruházásokat is, amelyek nyomán a létrejövô vegyes vállalkozások egy harmadik országban értékesítik termékeiket; szeretnének hozzájárulni a román export-import mérleg kiegyensúlyozásához; igyekeznek segítséget nyújtani a román vállalkozóknak Budapesten, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ez hozzájárul majd Budapest még fontosabb üzleti központtá való fejlôdéséhez, és végül de nem utolsósorban piacot keresnek a magyar vállalkozók termékeinek.
A rövid üdvözlô és bemutatkozó beszédeket követôen kötetlen eszmecsere bontakozott ki, amelyben sok gyakorlati kérdésre sikerült akár elvi, akár konkrét megoldást találni.
Több vállalkozó elmondta, hogy így vagy úgy, a gépparkját szeretné felújítani. Náznán Jenô, a Maros megyei Mezôgazdasági Igazgatóság elnöke, amellett, hogy igen átfogó elemzésben mutatta be megyénk növénytermesztését, állattenyésztését, élelmiszeriparát és kereskedelmét egyaránt, felhívta a vendégek figyelmét, hogy a kedvezôtlen idôjárás miatt valószínûleg idén szükségünk lehet szalmásgabonafélékre.
A beszélgetés után a vendégek meghívásnak tettek eleget a marosszentgyörgyi szarvasmarha- tenyésztési kutatóállomáson, majd a gernyeszegi sertéstenyésztési kutatóállomáson, végül Szovátára is ellátogattak.
Lapunk május 15-i számában közölt program csak annyiban módosult, hogy déli 2 órától mégsem röptetik föl a modelleket, azokat kiállítási tárgyakként lehet csupán megtekinteni. E mûsorszám helyett kaszkadôrbemutatót láthatnak május 20-án a Vidrátszegi repülôtér 30 éves jubileumára szervezett ünnepi rendezvények résztvevôi. Tegnap arról is értesítettek, hogy helikoptereket várnak különbözô légi bázisokról — a kommandós bemutatóhoz. A harmadik részletinformáció pedig a légi parádé és terroristaelhárító szám utáni kulturális szórakoztató mûsorral kapcsolatos. Eszerint nemcsak a Maros Mûvészegyütttes zenekara játszik majd román, magyar és német számokat, de fellép a marosvásárhelyi Tornado, Oh mama és a szászrégeni De Alto együttes is. A rendezôk lelkünkre kötötték, hogy családostól menjünk és tartsunk ki az este fél nyolckor kezdôdô tûzijátékig.
Kérdésünkre, hogy gondoskodnak-e a közönség oda- és visszajutásáról (a városba), most már igennel válaszoltak. A Marosvásárhelyi Közszállítási Vállalattal kötött megállapodás értelmében már délelôtt 10 órától az érdeklôdôk rendelkezésée állnak az autóbuszok. Óránként szükség szerint 3-4 busz indul a fôtéri Tarom-ügynökség elôl, a viteldíj 4000 lej egy irányban, személyenként. Akit tehát érdekelnek a vidrátszegi repülôtérnél megnyíló termékbemutató standok, a rádióirányítású repülômodellek, az utasfelvételi épületben berendezett festômûvészeti galéria és az ünnepi elôkészületek utolsó mozzanatai, no meg az egyelôre csak a földön megtekinthetô nagyobb repülô-alkalmatosságok, az már korábban kiutazhat a helyszínre, hogy elkerülje a zsúfoltságot. De emlékeztetünk arra, hogy a rendezvény (a belépés szabad, ingyenes) hivatalos megnyitására csak 13 órakor kerül sor az Aurel Vlaicu emlékmû közelében.
Egy elôzetes számítás szerint 178,9 millió lejbe kerül a közforgalmi röptér fennállásának kerek évfordulója alkalmából tervezett kétnapos (május 21-én csak a külföldi vendégeknek és a hivatalosságoknak szervezett) megemlékezés. A költségek fedezéséhez a megyei tanács százmillióval járul hozzá, a fennmaradó összeget támogatóktól igyekszenek behajtani. Információink szerint sikerült kellô számú adakozót találni az ügy sikeréhez. Listájuk meglehetôsen hosszú, de lévén szó többrôl, mint kétnapi tanulságos, látványos és kellemes szórakozásról — a rendezvény tudniillik a helyi, régióbeli, hazai illetékesek és a külföld figyelmét is rá akarja irányítani a légikikötô és övezete fejlesztésének szükségességére, közzétesszük. Tehát a jelek szeirnt mind a repülôtér nemzetközivé válásának, Marosvásárhely és külföldi városok közötti közvetlen légi összeköttetés létesítésének, mind pedig egy nagyszámú munkaerôt foglalkoztató és korszerû technikát alkalmazó szabad gazdasági zóna kialakításának hívei a következô, legkülönfélébb profilú cégek: Dafcochim, Comirinvest, Ultramed, Arhing, Super Trafic, Silva, Active International, Adsam Impex, Autonom, Metachim, Copy Plus, Taurus, Paticof, Conf Sat, Continental, Prodcomplex, Marbo, Ursus, Agroind, Carbid Fox, Ambas Bere, Valpet, Benta, Mobex, Mobexpert, Centru Transilvania, Energotrans, Rocky Chocolate, European Drinks, Coca-Cola, Europrint, Zborul Com és az elektronikus médiák területérôl a Pro Tv, az Antena 1, valamint a Radio Contact és a Radio Mix FM.
XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napok
Tegnap este a Kultúrpalota nagytermében megkezdôdött a XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napok fesztivál. A nagy nemzetközi és belföldi hírnévnek örvendô hagyományos hangversenysorozat Marosvásárhely tekintélyét építô hatásáról a megyei tanács alelnöke, Alexandru Fratean beszélt a fesztivál hivatalos megnyitóján. A Marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója, Vasile Cazan üdvözölte a közönséget, a fesztiválnyitóra érkezett mûvészvendégeket. Mint beharangozónkban is közöltük, a nyitóhangversenyt Kovács László magyarországi vendégkarmester vezényelte, gordonkán közremûködött a kolozsvári Mihai Marica.
Ma este a kisteremben Oxana Corjos játszik zongorán. Mozart Kilenc változat egy Duport-témára, Brahms Változatok egy Paganini-témára címû mûvét és Prokofjev VI.szonátáját adja elô.
Holnap este 7 órai kezdettel a prefektúra dísztermében (!) a már fôiskolán összeforrott, mintegy öt éve együttmuzsikáló "Elégia" vonósnégyes koncertezik. Hegedûn játszik Molnár Tibor, Bartha Lajos, brácsán Kurucz Tibor, gordonkán Kozma Péter. Mûsoron: J.Haydn: d-moll vonósnégyes, Sztravinszkij: Concertino és Beethoven Esz- dúr vonósnégyes, op 17.
— Az elmúlt években nagyon megnôtt a nemi úton terjedô betegségekben szenvedô fiatalok száma, így fontosnak tartjuk, hogy a Maros megye minden líceumában és szakközépiskolájában tanuló diákok megfelelô tájékoztatást kapjanak a betegségekrôl, terjedésükrôl és megelôzésükrôl — vélekedett Victor Máté, a Fiatalok a Fiatalokért Alapítvány Maros megyei fiókszervezetének elnöke tegnap délelôtt a Tanfelügyelôségen. A felszólalóktól a jelen levô igazgatók azt is megtudhatták, hogy az alapítvány két éve elindított egy programot, melynek keretében a megye öt középiskolájában (Bolyai Farkas, Unirea, mezôgazdasági, Elektromaros, egészségügyi), az osztályfônöki órák keretében felvilágosító órákat tartottak a nemi úton terjedô betegségekrôl és azok gyógyításáról. A tanításhoz videofilmeket, plakátokat, népszerûsítô lapokat használtak. A tegnapi találkozón a megye 37 líceumának és szakközépiskolájának vezetôje ismeretterjesztô lapokat vehetett át, s felajánlották nekik, hogy lemásolhatják a hét részt tartalmazó filmet is. Az alapítvány célja a közeledô vakáció, a sok szabadidô elôtt felhívni a középiskolások figyelmét a rájuk leselkedô veszélyekre.
Fontos mindez, különösen, ha figyelembe veszük, hogy az elmúlt években végzett felmérések szerint 100 nôbôl 20, míg ugyanannyi férfibôl 38 nem ismer az AIDS-en kívül más nemi betegséget. Remélhetôen a megye középiskoláiban tanító osztályfônökök felismerik a tájékoztatás fontosságát, és kihasználják az alapítvány által teremtett lehetôséget.
Hétfôn ko radélután a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) megyei tagszervezeténél tartott sajtótájékoztatót ennek végrehajtó bürója. A küszöbön álló általános tanügyi sztrájkról esett szó.
Az oktatási ágazat már ismert problémáitól eltérôeket nem hallottunk. A tanügyben uralkodó pénzhiány a mozgatórugója a döntésnek, amelyet a szövetség múlt héten tartott országos tanácsának ülésén hoztak a fôvárosban. Az utóbbi hónapokban rendszertelenül fizették a béreket az ágazatban, és nincs mibôl kifizetni a szabadságpénzeket, mint ahogyan szintén nincs pénz a kisérettségin és az érettségin felügyelô és javító pedagógusok megfizetésére sem. Összességében legkésôbb augusztusig tart ki az oktatás idénre leosztott költségvetése, ezért költségvetés-kiigazításra van szükség, vagy bármilyen más módszerre, amivel pénzt tudnak juttatni a tanügynek — mondotta Cornel Crucean, a szervezet elnöke, azt is kihangsúlyozva, hogy a tanügyi szakszervezetek követelései lényegében az oktatási törvény és a költségvetési alkalmazottak bérezését szabályozó törvény betartását követelik.
Holnapra a négy tanügyi szakszervezeti szövetség vezetôinek találkozóját kezdeményezte e szövetség vezetôsége a fôvárosban. Ennek a célja, hogy a többi, szintén sztrájkra készülôdô tanügyi szakszervezettel egybehangolják a munkabeszüntetés idôpontját. E szövetség álláspontja szerint június 7- étôl, azaz a kisérettségi utáni hét kezdetétôl lenne indokolt kirobbantani az általános sztrájkot. Azért kellene így tenni, hogy ne keltsenek további fölösleges feszültséget a kisérettségire készülôdô diákokban és szüleikben, mert az oktatási rendszer most amúgy is eltér az eddigi években megszokottól, másrészt ebben az idôszakban sokan készülnek szabadságra, ami a többiekre róná a terhet, hiszen a sztrájk anyagilag is hátrányosan érinti a résztvevôket.
A holnapi találkozón tehát arról próbálják majd meggyôzni a többi oktatási szakszervezetet, hogy ezt a programot kövessék, ugyanis mint már lapunkban is beszámoltunk róla, a Spiru Haret szakszervezet például a kisérettségi bojkottját tervezte. E téma kapcsán szóba került az oktatási szakszervezetek megosztottsága. A probléma nem az, hogy több szövetség is létezik, hiszen a célok azonosak, csak az emberek és a módszerek különböznek, hanem hogy az egyetem elôtti oktatás három szakszervezete az alkalmazottaknak csak mintegy felét tömöríti soraiban — mondotta Cornel Crucean. A szövetségek közti különbség vezetôségi szinten érzékelhetô leginkább, a tagok szintjén már nem, hiszen a nehézségek mindenkit egyformán sújtanak. Megtörtént, hogy az aláírásgyûjtésnél egy iskolában, ahol két szövetségnek van szervezete, az emberek mindkét szervezetnél aláírták a részvételi nyilatkozatot, és a sztrájkfelhívást nem csak a szakszervezeti tagság, hanem valamennyi alkalmazott támogatta — tudhattuk meg a továbbiakban, és arról is beszámoltak a büró tagjai, hogy a tagok ezúttal egy hosszan tartó sztrájkot is támogatnának, hogy elérhessék a követelések teljesítését.
Mint már ismert, a négy szakszervezeti konföderáció általános sztrájkja május 24-étôl esedékes. Az oktatásbeliek eltérnének ettôl a változattól, vagyis függetlenül attól, hogy mit tesznek a konföderációk, az oktatásbeli szakszervezetek június 7-étôl lépnének sztrájkba. Ezt a lehetôséget szintén a négy tanügyi szakszervezeti szövetség vezetôinek holnapi találkozóján vitatják meg, a közös sztrájkba lépésre való felhívással együtt. Cornel Crucean lapunknak adott nyilatkozata szerint azért kellene a tanügyi szakszervezeteknek külön idôpontban sztrájkba lépniük, mert a konföderációk nem képviselik mindenkor eredményesen az érdekeiket, másrészt pedig ezzel a megoldással külön is, hangsúlyozva hívnák fel a figyelmet az oktatási ágazat nehéz gondjaira.
Egy új tankönyv megjelenése általában nem nagy esemény minálunk, nem ébreszt érdeklôdést szélesebb körökben; esetleg csak a szakmabeli pedagógusokat indítja véleménymondásra. Ezúttal azonban örvendetesen "rendhagyó" esettel állunk szemben: napvilágot látott Romániában, a kolozsvári Stúdium Könyvkiadó gondozásában az elsô magyar tankönyv. Pontos címe: A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. (Tehát ez — és nem több.) Készült a VI. és VII. osztályos magyar tanulók részére. Írta László László és Vincze Zoltán.
És ez bizony nem jelentéktelenség — még akkor sem, ha tekintetbe vesszük, hogy a romániai iskolákban csupán a VI. és VII. osztályos magyar fiatalok számára engedélyeztetett múltunk megismerése, legalább ilyenképpen: nagyvonalakban, vázlatosan, részlegesen.
Mégis, a szóban forgó kiadvány valódi újdonsága és dicséretes erénye különösképp nyilvánvalóvá válik akkor, ha a benne foglaltakat (ide értve a térképeket is) legalább futólagosan összevetjük a használatban lévô román nyelvû történelemkönyvek ide-oda beszúrt magyar "vonatkozásaival". Azzal a sok valótlansággal, csúsztatással, megalázó minôsítéssel, amit a tudós szerzôk történelmünkbôl helyenként "beépítettek" munkáikba. Emlékezhetünk: ennek a különös mûveletnek a célszerûségét fogalmazta meg pár évvel ezelôtt (már az 1989-es decemberi fordulat után) a román oktatásügyi miniszter, nyilván abból az egységes nemzetállami vágyálomból fakadóan, hogy nemzeti történelmünk ilyenfajta "beépítése" — elmisztifikálása — elômozdíthatja a szülôföldjén ezer esztendeje ôshonos erdélyi magyarság "beépítését" a románságba — azaz: asszimilációját. Mert aki nem ismeri a múltját, könnyen elveszítheti nemzeti identitását, megtagadhatja hovatartozását is. Ezért nem pusztán didaktikai kérdés számunkra a történelem oktatásának ügye. (Sajnos, a legilletékesebb nemzetiségi politikusaink sem érzékelik ezt kellôképpen...)
Mit tanulnak nemzetünk múltjáról például a IV. osztályos magyar gyermekek néhai Dumitru Almas 1997-ben kiadott, románból magyarra fordított tankönyvébôl? Ilyesmiket: Amikor a magyarok a 9. század végén megjelentek a Kárpát-medencében, az "ôslakos román nép" már kenézségeket és vajdaságokat teremtett Erdélyben; és hogy a románok a kereszténységet már a római uralom idején, vagyis 271 elôtt felvették, sôt "Krisztus egyik apostola, Szent András terjesztette el Dáciában"; meg aztán kiderül ugyanitt, hogy "a X. századtól kezdve a XIV. századig, legyôzve a vándornépeket, a románok több államot alapítottak: Erdélyt, Havasalföldet, Moldvát és Dobrudzsát (...)"
A VII. osztályos román tankönyv (írta Hadrian Daicoviciu, Pompiliu Teodor és Ion Câmpeanu) szerint: "A magyar királyság Erdélybe való behatolása a román vajdaságok ellenállásába ütközött", s aztán a magyar királyok a románok által lakott vidékekre telepítették a székelyeket, akik a magyarokkal együtt "a fennálló civilizációba integrálódtak".
A székelység az összes román tankönyvekben a magyarságtól eltérô, más etnikumként szerepel. Amikor a magyarokról esik szó, csak negatív képet rajzolnak rólunk a szerzôk. Erdély múltja csaknem kizárólagosan a románok történelmére korlátozódik. (Nem az ország, hanem a román nép történelmét tanítják az iskolákban — akárcsak a háború elôtti idôkben.)
Gátlástalanul folyik a legdurvább történelemhamisítás. A mítoszépítés.
Egyebek között errôl értesülhetnek az V. osztályos kisdiákok: "Bethlen Gábor is a Moldvával és Havaselvével való viszonyaiban arra törekedett, hogy visszaállítsa a Vitéz Mihály által megvalósított régi egységet." Az új Dáciát. Ugyanez a törekvés érvényesült — a szerzôk szerint — Iancu de le Hunedoara, vagyis Hunyadi János törökellenes küzdelmeiben is. "Ménmarót vajda államáról", a román Gelu vezette Szamos-völgyi vajdaságról, Erdély földjén honfoglalás elôtti román államalakulatokról szereztek tudomást tankönyvükbôl a IV. osztályos tanulók, románok, magyarok egyaránt.
1996 áprilisában volt egy nemzetközi kollokvium Iasi városában, mely alkalommal a történelem oktatásában használt román tankönyveket elemezték a jelenlévôk. (Az itt elhangzott elôadások szövege nyomtatásban is megjelent a Xenopoliana címû folyóirat 1996. évi 1-4. számában.) A kollokviumon részt vevô elfogulatlan, józanul gondolkodó román történészek (mert hát ilyenek is vannak, hál’istennek, megállapították): 1989 óta nem történt alapvetô változás ezen a területen. Lucian Boia professzor figyelmeztetô szavai szerint ezekre a tankönyvekre a múlt századi gyökerû romantikus román történelemszemléletet tükrözô történelmi mítoszok ápolása a jellemzô. Majd hozzátette: "a történelmi mítoszoktól terhelt történelemszemlélet nem lehet útitárs az Európába való visszatérés kínkeserve útján". (E tanácskozás anyagát ismertette Demény Lajos a Limes címû tudományos szemle 1998/4. számában, s ezt közölte 1999. február 11-i számában A Hét is — A magyar múlt és a magyar—román viszony a mai román történelemoktatásban címmel.)
Mit olvashatunk viszont Vincze Zoltán tollából A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai címû, új tankönyv 14. lapján — a honfoglalást tárgyaló fejezetben? Egyebek között ezt is: a Kárpát-medence "területén akkoriban nem volt szilárd politikai hatalom. A Bolgár Kánság, a Keleti Frank Birodalom és hûbérese, Morvaország osztozkodtak a medencén. Seregeik gyakran csaptak össze, s hol a frankok, hol a morvák hívták segítségül a magyarokat". (Egyetlen krónikában, dokumentumban sem történik említés itteni "román országokról".) Megtudható továbbá (a 24. lapon), hogy "a Kárpát-medence keleti felében, Gyula, az egykori gyulák leszármazottja volt az úr. István anyai nagybátyja volt, s nem ismerte el unokaöccse felsôbbségét. 1003-ban István legyôzte, s udvarába vitte. Az »erdôn túli«, azaz erdélyi tartományban a király másik rokona, Zoltán lett az uralkodó helytartója. Késôbb ebbôl az országrészbôl alakult ki az erdélyi vajdaság". Másutt: "Zoltán az egykori római Apulum falait felhasznált kôvárból, Gyulafehérvárról igazgatta a tartományt". Egy mondat a könyv 37. lapjáról: "A bolgár cársággal folytatott háborúk idején IV. Béla megszervezte a szörényi bánságot, középen Szörény várával (Turnu Severin)".
Sajnos, nemigen esik szó (itt sem) a székelyek eredetérôl, az ide vonatkozó különbözô elméletek alapján. Meg a csángókról sem történik említés. Fontos viszont annak megállapítása, hogy "az úgynevezett Erdély — az erdélyi vajdaság — területét a 9-10. században jórészt hatalmas erdôk borították, lakossága gyér volt. Fokozatos benépesedése a Szent István király által elindított államszervezés eredményeként valósult meg".
Kiagyalt mítoszok, semmivel sem bizonyítható tételek helyett — íme — a história szigorú tényei... Amirôl beszédesen vallanak az Árpád- kori erdélyi templomok, a Szent Lászlót ábrázoló freskók, a székelyföldi várak maradványai a Hargita rengetegeiben, a régi temetôk csontjai, a máig megôrzött helynevek. Mindez arról tanúskodik hitelesen, hogy a magyarság már az Árpád-korban jelent volt az egész Erdélyi- medencében, az Olt és a Küküllôk mentén, a Mezôségen és Kalotaszeg vidékén, ahol házat-hazát épített eljövendô nemzedékek számára.
Üdvös lenne, ha ezt az iskolai történelemkönyvet nem csak a VI. és VII. osztályos magyar tanulók használnák, hanem megvásárolhatná, forgathatná bárki. Ott volna a helye a legkisebb faluban, szórványban is, a szülôi ház könyvespolcán, kézügyben, akár a televíziókészülék mellett vagy fölött. Hogy látva lássa az erdélyi magyar: eleink nem holmi vad betolakodók voltak ezek a földön, s tudva tudja a világ: mi minden megtörtént velünk azóta, hogy a sors rendelésébôl itt élnunk-halnunk kell.
Nincs itt semmi címbeli gond, az Írásbeli Kultúra Országos Bizottsága ugyanis megírta levelét. Azt mondják, a 24. órában még nincs késôn, bár idôérzékünk szerint a 25. órán is túl járunk, mert úgy hírlik, a kultúra megkopott hajlékának zsalugátereit is csöndben, szerénységre valló csörömpölés nélkül leeresztették a kultúra éjjeliôrei. A nappaliak megszöktek, finoman szólva másfelé néztek, valahol a nyugati horizonton tünedeztek el a lenyugvó fényben. Mondják, elmentek a fénnyel.
Szóval a kultúrbizottság (mûfajilag) nyílt levelével állított be múlt hét végén a futár a miniszterelnöki hivatalba. Feltépve a pecsét, olvastatik: Románia lesz az az ország, ahol nem nyomtatnak könyveket. Minden meg van értve, a gazdasági nyomor, a bürokrácia, a korrupció, mindenféle árvíz és sáskajárás, meg Avasban a mélytalaji dübörgés is, ám a kultúra, ezen belül a könyvnyomtatás sorsa mindennél kétségbeejtôbb, bizony. Ezt pedig fülekben jól csengô nevek mondják, a nyílt levelet sem röstellik aláírni vagy heten: Octavian Paler, Dan Horia Mazilu, Dinu C. Giurescu, Ion Vartic, George Gana, Eugen Negrici és Gálfalvi Zsolt. Nyilván a felsorolás véletlenszerû is lehet, korántsem azt jelzi, hogy miénk lenne az utolsó szó. Dehogy. Mi csak tudjuk.
A beadvány apropóján: mire való az írásbeliség? Tudósítani például az ügyrôl, az irásbeli kultúrbizottság elegáns hangvételû beadványáról. A bukaresti Adevarul meg is írja az aktuális kultúrkonfrontációt elvégre arra is való az írásbeliség, hogy a nagy napilapnak esélye legyen Gálfalvi Zsolt nevét következetesen elírni, noha az esztéta, irodalomkritikus már egy-két helyen nevével és nevezetesen megfordult. A közszolgáltatási televíziónál és egyebütt.
A lap megírja: a hazai kultúra, a könyvkiadás érdekében, satöbbi, nevek mellett Gálfalvi Szolt. Nocsak, ezek szerint most már bizonyos: Gálfalvi Zsolt is szólt. Ha az Adevarul írja...
Közoktatási Modernizációs Közalapítvány
A Közoktatási Modernizációs Közalapítványt (KOMA) a Magyar Köztársaság kormánya hozta létre 1995-ben. A Közalapítvány célja tantervek, tanítási programok fejlesztésének és terjesztésének, a diákönkormányzatoknak a támogatása, a közoktatás információs rendszerének kialakítása, az oktatásban jelentkezô pedagógiai problémák vizsgálata, a diákság és a szülôk demokratikus kultúráját fejlesztô tervek támogatása. Mint Rados Péter titkárságvezetôtôl megtudtuk, a Közalapítvány elnöke Dobos Krisztina, a pályázatokat a 16 tagú kuratórium bírálja el. Kérdésünkre: Élnek-e a határon túli magyar iskolák és pedagógusi közösségek a pályázati lehetôséggel, a válasz nemleges volt. Mint Rados Péter elmondta, a KOMA nyitott a Magyarország határain kívül élôk számára is, sajnos az érintettek közül kevesen ismerik a közlapítványt, így nem pályáznak.
— Az országból rengetegen igényelnek támogatást. Gondjaink vannak a vidéki iskolákkal, mert nem tudják megfelelôen "eladni" terveiket, ötleteiket. Egy Budapest belsô kerületében levô iskola, annak tanári kara profi pályázó, s ez a vidékiekkel szemben elôny. Jelenleg Komplex környezeti értékek helytörténeti, földrajzi háttérrel címmel hirdettünk pályázatot. Ennek célja a helyi természeti és épített környezeti értékek, történelmi emlékek és hagyományok megismertetése a tanulókkal, a lakóhely ügyei iránt érdeklôdô, cselekvô lokálpatriotizmus kialakítása a fiatalokban. Pályázhatnak iskolák, pedagógusok, iskolai közösségek, civil szervezetek, amennyiben a programjuk alkalmazására vonatkozó nyilatkozattal rendelkeznek. Beküldési határidô május 21. — tájékoztatott a titárságvezetô, akitôl arról is értesültünk, hogy a KOMA által meghirdetett pályázatok és adatlapok megtalálhatók az Interneten: honlap:www.koma.hu, e- mail:komalap@elender.hu. A pályázatokat az alapítvány címére — Báthory u. 10.szám, VI/601, Budapest V., 1054 — kell beküldeni.
A Népújság 1999. május 13-i számában megjelent Kinek áll jogában a Manpelt vezetni? c. interjú kapcsán, kérem közölni a következôket:
Ha valamirôl nem beszélünk, akkor az a valami nem is létezik — gondolhatta Nasca Vladimir úr, a Maros Megyei Cégjegyzôhivatal igazgatója, amikor igencsak kimerítô választ adott a Népújság munkatársának a Manpel-háborúval kapcsolatosan. Azt éppen nem állítom, hogy valótlan dolgokat beszélt, de egy biztos: féligazságokat mondott.
Tehette is, mert az ügyletet több mint két éve ismeri, még jogtanácsos korából. Akkor még viszonylag kívülrôl szemlélte az eseményeket és nemegyszer hangsúlyozta: egy rt. vezetôtanácsát csak akkor lehet bejegyezni vagy kitörölni a Cégjegyzôhivatal nagykönyvébôl, ha ezt a részvényesek közgyûlése határozta el, vagy pedig törvényszéki döntés vonatkozik a bejegyzésre, illetve kitörlésre. És akkor megkérdem: mit jelent az, hogy "aláírtam egy olyan határozatot, amelyben az általam vezetett hivatal elismeri, hogy a Manpel vállalatnak és igazgatótanácsának vezetôje Székely Sándor". Kérném szépen a gyengébbek kedvéért megmagyarázni, mióta dönt az ön hivatala a részvényesek helyett? Mitôl felsôbbrendû ez a hivatal a törvényszéknél? És ön, igazgató úr, honnan meríti azt a jogot, hogy csak úgy aláírja a Székely Sándor igazgató minôségét tanúsító dokumentumokat? Minden fedezet nélkül! Ugye, ugye, hogy a hiba mégiscsak önöknél van, ha nem is a számítógépeknél, de a "gépkezelôknél" biztos!
Külön köszönet azért, mert elismeri, hogy Ágoston Margit törvényszéki határozattal a kezében vette át a vezetést 1999 januárjában.
Az a tény, hogy a menedzseri szerzôdés dátum szerint érvényét veszítette, igaz! De ki a felelôs azért, hogy két hosszú éven át nem engedték meg Ágoston Margitnak, mint a legutolsó törvényesen kinevezett igazgatónak, hogy megszervezze a privatizáció utáni elsô közgyûlést? Elsô próbálkozása alkalmával 1996 decemberében le akarta mondatni erôszakkal a Székely-csapat, de nem sikerült! És azóta folynak a perek, dúl a háború! Nasca úr nagyon jól tudja mindezt, de az interjúban elhallgatta a lényeget. Tehát: Székely Sándor nem 1997. február 25-tôl "igazgató", amikor úgymond megválasztották, hanem 1996. december 16- tól foglalta el a bársonyszéket, erôszakkal! És ezek után 1997 áprilisában bejegyezték önöknél mint törvényes igazgatót. Nasca úr, miért nem adott hangot aggályainak vagy felháborodásának akkor is? Miért értett egyet hallgatólagosan Székely Sándor törvénytelen funkciógyakorlásával? Hogy ez nem az ön dolga? Úgy van! De akkor most miért emelt szót?
Hogyan lehet az, hogy ön mint jogtanácsos, és most mint igazgatója a Cégjegyzôhivatalnak, nem csodálkozik el egy kicsit azon, hogy a Manpel-ügyiratokban a törvényszék minden közgyûlési határozatot felfüggesztett, melyeket eddig a Székely-csapat szervezett? Mert ha belegondolna, akkor látná, hogy egy közgyûlés sem volt törvényes, abból az okból kifolyólag, hogy azok, akik ezeket a gyûléseket összehívták, törvénytelenül foglalták el bársonyszékeiket. Ezért nyert meg Ágoston Margit minden pert! Ja, persze, most az 1997. augusztus 5-i közgyûlés utáni beiktatást tekinti ön szakszemmel törvényesnek?! Nasca úr, ön tudja a legjobban, hogy a fent említett közgyûlés dossziéját egy és fél évig a Cégjegyzôhivatal tisztviselôi nem is látták! Székely Sándor és Kocsis Sándor naftalinban ôrizte mindaddig, amíg csak szükségük nem lett rá! Ezen a közgyûlésen nem is volt választás! Csupán megerôsítették funkcióikban azokat a vezetôket, kiket két hónappal azelôtt, július 9-én végérvényesen felfüggesztettek a Táblabíróságon.
Igazgatói székbôl hogyan tudta elfogadni és fenntartani annak a közgyûlésnek a határozatait, amely csak 18 hónapi "késéssel" érkezett önökhöz, a törvény által elôírt két héttel szemben?
Hogy mi a logikus és mi nem, arról sokat lehet beszélni ugyan, a bôrgyári események jó példának bizonyulnak ebben az irányban. Mert, teszem azt, logikus lenne, ha olyan vezetô kerülne a Manpel élére, aki a szaktudása mellé a privatizáció alkalmával egy élet gyümölcsét is hozta, feláldozta! Ugyancsak logikus az is, hogy egy befektetô igazgató sosem hoz olyan döntést, amely a részvényesek érdekeivel ellentétes! És nem lenne logikus, ha ez másként történne!
De, mert ami logikus, nem mindig törvényes és fordítva, és mert a Manpel-ügylet perei még nem fejezôdtek be végérvényesen, a kedves olvasónak mégiscsak illene megmagyarázni, hogy kinek van joga vezetni a Manpelt. Ha másként nem lehet, akkor a törvény szellemének segítségével. A privatizációs törvény értelmében annak van joga vezetni, aki szaktudásról tett tanúbizonyságot, vagy aki pénzét fektette be ebbe az üzletbe! Ágoston Margit mindkét feltételnek megfelel, Székely Sándor egyiknek sem! Ugyanis a Manpel Rt. az 1996-os évet 6,7 milliárd nyereséggel zárta, a Székely-csapat kétéves vezetése után az 1998- as évet 2,3 milliárd lej veszteséggel "írtuk be".
Ugyanakkor 1998-ban nem voltak kifizetve az Állami Vagyonalap felé "szerzôdés szabályozta" részletek, emiatt veszélyben van az emberek befektetett pénze, veszélyben maga a szerzôdés.
De ez a Székely-csapatnak nem fáj, mert nincs veszítenivalójuk. Sôt, az elmúlt két évben, fizetés gyanánt több mint 180 millió lejt vett fel Székely úr, az illegális vezetôtanácsának ügyködése viszont a fizetés szempontjából 1,5 milliárdot jelentett a vállalatnak.
... És a példákat sorolhatnám.
Zavar az, hogy ön is, Nasca úr és még sokan mások is úgy ítélik meg a Manpel- háborút mind két ember háborúját! Holott ez megközelítôleg sem az! Itt a befektetôk alapvetô jogáról van szó! Tehát sokkal többrôl, mint puszta ambícióról.
Együtt gondolkozásra, közös munkára hívjuk mindazokat a pedagógusokat, akik egyetértenek Kodály Zoltán szavaival: "Csak boldog gyermekbôl lehet boldog felnôtt, s csak ezekbôl lehet boldog ország." — vagyis nemzet! Ehhez azonban tudással és erkölcsi értékrenddel megalapozott, egészséges ön- és nemzetismerettel rendelkezô ifjú nemzedékre van szükség.
A Duna Televízióhoz érkezô levelek között örvendetesen megszaporodtak a határon túli tanároktól érkezô kérések, melyek szükségesnek tartják oktatási mûsoraink gazdagítását. A segítséget kérôk — érthetô okokból — elsôsorban történelem- és magyartanárok, akik átérzik annak a felelôsségét, hogy a "A múlt ismerete nélkül nincs jövô" (Diderot). Gondjaikat, s a Duna Televíziótól várt ezirányú segítséget személyes találkozásaink alkalmával is megfogalmazták már. Elmondták, hogy a magyar óvodás gyermekeknél is felismerhetô, a Duna Televízió mûsorainak személyiségformáló hatása. Ismerünk olyan pedagógusokat, akik saját maguk másolják és terjesztik kollégáik között mûsoros kazettáinkat, s olyanokat is, akik iskolájuk faliújságján hívják fel a figyelmet a Duna Televízió programjaira.
Az eredményesebb munka érdekében szeretnénk rendszeres, élô kapcsolatot kialakítani a Duna Televízió oktatási és egyéb mûsorait munkájuk során rendszeresen felhasználó pedagógusokkal, tantestületekkel, tanítóképzô fôiskolákkal. Különös gondot kívánunk fordítani a hivatalos magyar tannyelvû oktatásból kiszorult, de a magyarságismeretet önkéntes alapon végzô hétvégi iskolák, egyházi közösségek, cserkészcsapatok munkájának segítésére.
Kérjük és várjuk leveleiket a következô kérdésekben:
• Pedagógiai, módszertani szempontból a Duna Televízió milyen típusú mûsorait tudták eddig felhasználni?
• A Duna Televízió eddigi mûsorai közül melyekre építhették óráikat, vagy az önképzôkörökben, tanulmányi versenyeken, hétvégi iskolák programjaiba miként tudták felhasználni?
• Véleményük, tapasztalatuk szerint hogyan lehetne a Duna Televízió történelmi, irodalmi, nyelvmûvelôi, vallási mûsorait módszeresen, szervezetten beépíteni az oktatásba, nevelésbe?
Gyors és tartalmas válaszaikat mûsoros kazettákkal jutalmazzuk!
Tervezzük egy olyan mûsorajánló összeállítását és szétküldését, amelybôl rendszeresen tájékozódhatnak azokról a mûsorainkról, amelyeket a történelem-, irodalom-, nyelvtan-, ének- és hittanórák gazdagítására vagy önképzôköri célokra használhatnának fel.
Kedves tanárnôk és tanár urak!
Legyenek munkatársaink, szerkesszük együtt a Duna Televízió magyar nyelvi, történelmi, irodalmi és mûvelôdéstörténei mûsorait! A tervezett "Tanárok félórájában" pedig kicserélhetik, átadhatják egymásnak tapasztalataikat, ötleteiket. Reményeink szerint így fokozatosan kiépülhet a magyar pedagógusok egymást segítô közössége határon innen és határon túl.
Válaszaikat a következô címre küldjék: Duna Televízió Közmûvelôdési és Vallási Mûsorok Fôszerkesztôsége 1537 Budapest, Pf. 445.
Már jól eltûntek a hófoltok a bekecsalji kis falvakból, a nagymamák már a zöldségeskertek ágyásaira gondoltak. A vasárnapi családtagokat újabb apró megbízásokkal látták el. Elôször, hogy már kapható-e, mennyibe kerül. Voltak, akik a tavasz elébe sietve, a nyárádszeredai piacon be is vásároltak, remélve, hogy e szerencse ez alkalommal bôkezûbben társul melléjük, mint tavaly vagy tavalyelôtt, sokallva a gyûszûnyi magocskákért az ezresek hadát odaadni. De a vásár vásár, minden szabadon adandó és vehetô, még ha a jótállás fel sem vetôdik. Ha meg is ígérendô, nem számon kérhetô. Még a gondosan becsomagolt, pár szemet tartalmazó tasakocskák is már nemegyszer okoztak keserves perceket a kertgondozók körében.
Ebben a mai gazdasági krízisben minden garas elköltése meggondolandó, így aztán mind többen kérdezgették magukban: a hollandok az idén ejsze nem hoznak vetômagokat? Pedig milyen jól fogna! Aztán a napokban Jobbágytelke, Hodos, Ehed és Iszló gazdasszonyai felsóhajtottak. Az eijsdeni küldöttség megérkezett. Nem kevés kellemes meglepetést hoztak csomagjaikban. A jól használható ruházati cikkek és ajándéktárgyak mellett a vetômagvak is helyet kaptak. A családonkénti pár tízezer lejt érô csomagocskák a gazdasszonyok igazi támogatást nyújtanak. A valódi gondoskodás példája. Nem kevésszer kimutatott gyarlóságunk, figyelmetlenségünk, elmaradó köszöneteink ellenére ôk rendszeresen és kitartóan végzik a felvállalt emberbaráti segítô munkát, azt remélvén, hogy az elvetett mag kikelvén rendszeres odafigyelést, munkát, gondoskodást, egymással való törôdést hoz magával köreinkben is. Akkor majd kinyújtják a másik kezüket is. Megpróbálnak bevezetni, nemcsak földrajzilag, Európába.
Minekünk addig is egyre jobban, pontosabban kell dolgoznunk és a segítô gondoskodásért egy-egy szerény köszönetet kimondanunk.
Köszönjük, Eijsden.
A Maros Megyei Tanfelügyelôség végre évek óta elsô ízben közli — a helyi magyar sajtóban —, hogy a megye területén lévô általános iskolák magyar tagozatain az idén 2023 tanuló végez, és hogy ezeknek a végzôs tanulóknak — hacsak valami újabb és nem várt meglepetés nem történik az újonnan bevezetett úgynevezett képességvizsgákon — 1300 hely áll a rendelkezésükre a megyében a líceumok, szaklíceumok, szakiskolák és inasiskolák magyar nyelvû osztályaiban a továbbtanulásra. Nem értem az egészet! Nem, hiszen a jóváhagyott továbbtanulási helyszám még az általános iskolák magyar tagozatain végzett tanulóknak is csak mindössze 64,3%-a. De akkor mi lesz a többi 723=35,7% tanulóval? Mi lesz legalább ezekkel, ha már egyáltalában nem is beszélünk azokról a megye területén lévô magyar gyermekekrôl, akik olyan szórványokban élnek, ahol magyar tannyelvû osztályok hiánya miatt vagy más okokból nem volt lehetôségük még arra se, hogy legalább az elemi és gimnáziumi tanulmányaikat anyanyelven végezhessék. Ôket tehát már eleve leírták s így számadataik már nem is szerepelnek a magyar tanulók tanügyi nyilvántartásaiban. De hát mi lesz akkor legalább ezzel a 35,7%-kal? Ez ugyanis több mint minden harmadik magyar tanuló! Számukra miért nincs továbbtanulási lehetôség az anyanyelvükön? Mivel számol ez a beiskolázási terv? Azzal, hogy román tagozatokon fognak továbbtanulni, azzal, hogy megbuktatják majd ôket a képességvizsgákon vagy azzal, hogy egyáltalán nem tanulnak tovább sehol? Nem tanulnak még legalább egy mesterséget vagy egy — a megélhetôséghez nélkülözhetetlen — egyszerû szakmát sem? A helyzet mindenképpen nyomasztóan elgondolkoztató!
A kérdésekre az egyértelmû választ aztán az 1999. ápr. 13-án, a tanügyminisztérium 1999. márc. 10-i 3401-es számú rendeletével elfogadott, a sajtóban is közzétett, idei hivatalos Maros megyei beiskolázási terv világosan tartalmazza. Hát akkor tehát újra csak számoljunk, barátaim. Összesen lesz tehát 6225 hely megyei viszonylatban a líceumok, szakiskolák és inasiskolák nappali tagozatain. Ebbôl 4850=77,92% román, 1300=20,88% magyar és 75=1,2% német. Hát igen, ez a 20,88% így egyben egyike a minden idôk legalacsonyabb Maros megyei magyar nyelvû osztálylétszám-arányának! Igen, így már érthetô. Tehát azt a szerencsétlen 35,2%- ot gyakorlatilag már eleve a román tagozatokra tervszerûsítették a továbbtanulásra! Miért is ne tervszerûsítették volna oda, hiszen úgy, ahogy azt még a diktatúra idején az illetô iskolák teljes elrománosításával megvalósították s azóta sincs magyar tagozat, de még csak magyar osztály sem egy egész sor olyan — alapvetôen fontos — szakképesítést nyújtó szaklíceumban, mint amilyenek a megye területén levô mezôgazdasági iskolaközpontok, a marosvásárhelyi turisztikai és gazdasági, a Gh. Marinescu egészségügyi, a dicsôszentmártoni vegyipari, a radnóti energetikai, a görgényszentimrei erdészeti és más iskolaközpontok. Az inasiskolai osztályoknak pedig még mindig csak alig 10%-a magyar oktatási nyelvû. Mit csináljon, hogy válasszon tagozatot tehát az a magyar tanuló, aki történetesen ilyen szakokat vagy szakmákat szeretne választani? A legfelháborítóbb azonban ilyen értelemben a megye területén levô négy mezôgazdasági iskolaközpont esete, amelyekben már évek óta nincs sehol és semmilyen szakon magyar nyelvû oktatás. Mintha ezt az erdélyi termôföldet csak román nyelven lehetne megmûvelni! Mit, hogy magyarnyelvû oktatás nincs, de a felvételi anyag is (lásd a Népújság május 6-i számában a marosvásárhelyi mezôgazdasági iskolaközpont hirdetését) csak és kizárólagosan minden szakra a román nyelv és irodalom! A magyar gyerek tehát, ha be akar ezekbe az iskolákba jutni, mert mezôgazdász szeretne lenni, akkor csak versenyezzen a román tanulóval a román nyelv és irodalomból! Kik intézik még mindig így ezeket a dolgokat és kik hallgatnak és nem üvöltenek emiatt?
De hát hol van a többi magyar gyermek a magyar tagozatokon végzett 2023 tanuló fölött, vagy valóban csak ennyien lennének? Dehogy, barátaim. Tekintettel a fenti szomorú helyzetre, egyre többen vannak olyanok, akik azért, hogy ezekbe a kizárólagosan román nyelvû iskolákba valahogy bejussanak, már az általános iskolát is román tagozatokon végzik. Bûnösök érte, nemzetárulók? Nem tudom, de egy dolog biztos: nem ôk a felelôsek érte!
Reformokról hallunk a román tanügyben is, emberi és nemzetiségi jogokról a parlamentben és a nemzetiségi kérdésben világviszonylatban is példaadó és követendô "román modell"-rôl a nemzetközi fórumokon. Ott ülnek a képviselôink azokban a parlamenti padsorokban, azokban a kormányszékekben és azokban a hivatalokban, beleértve a megyei tanfelügyelôséget is, ahol valószínûleg ezekben a kérdésekben döntenek. Nem értem az egészet. Hogy volt szabad, egy ilyen mélységesen diszkriminatív beiskolázási tervet Maros megyében még az 1999/2000-es tanévre is elfogadni?!
A vidéki és bukaresti adóellenôrzô hivatalok tavaly 1327 milliárd lejt hoztak az állami költségvetésbe, több mint 16 ezer ellenôrzô akció folytán, közölte a pénzügyminisztérium. Az ellenôrzések nyomán több mint 5 ezer pénzbírságot róttak ki, 170 milliárd lejt meghaladó értékben. 549 esetben bizonyult szükségesnek a kivizsgálás folytatása.
II. János Pál pápa kedden betöltötte 79. életévét. Ebbôl az alkalomból a Vatikán félhivatalos lapja, az Osservatore Romano azt kívánta neki, hogy "megvalósíthassa a romániai látogatásával megnyitott jövôt". Az évforduló ellenére ez a nap ugyanúgy telt a Vatikánban, mint bármely más munkanap. A lengyel hagyományok a névnapnak tulajdonítanak nagyobb jelentôséget, s a pápát is inkább november 4- én, Károly napján ünneplik, amely munkaszüneti nap Vatikánvárosban. A szokásos reggeli hivatali munka és az audienciák, közte Schröder német kancellár fogadása után a katolikus egyházfô elfogyaszt egy lengyel specialitásokból álló ebédet, amelyet apácák készítenek számára. Más államfôk üdvözlô táviratain kívül szokott érkezni ilyenkor a pápához sok születésnapi torta is, amelyeket hagyományosan a római egyházi szervezetek között osztanak szét.
NATO-csapás - román károk, igények
A román gazdaságot az év végéig 700 millió dollár kár éri a jugoszláviai háború miatt, mondta Andrei Plesu külügyminiszter Varsóban. Románia nem vár pénzügyi ajándékot a Nyugattól, de reméli, hogy a konfliktus befejezése után részesedik a balkáni újjáépítési tervben, jelentette ki Plesu, miután találkozott lengyel vendéglátójával, Bronislaw Geremek külügyminiszterrel. Geremek kijelentette, hogy Lengyelország kész részt venni a balkáni béketeremtést kísérô gazdasági kezdeményezésekben.
A pénzügyminisztérium 40,2 millió EURÓ hitelt szavatol az Otopeni nemzetközi repülôtér számára. A csütörtökön elfogadott sürgôsségi kormányrendelet értelmében szavatolja a minisztérium, az állam nevében, a hosszú távú hitelt, ami az Otopeni repülôtér modernizáláshoz szükséges importbeszerzések értékének 85 százalékát teszi ki. A kölcsönt a nemzetközi repülôtér országos társasága szerzôdi le a londoni Midland Banc Pic-tól.
A következô két héten belül a Dacia gépkocsigyárat megvásárolja a Renault, nyilatkozta Radu Sârbu, az ÁTA elnöke, a tôkepiacnak szánt szeminárium alkalmából. A törvényes keretet a csütörtöki kormányülésen elfogadott sürgôsségi rendelet jelenti, amely kedvezményekben részesíti az 50 millió dollárt meghaladó stratégiai beruházókat. Sârbu azt is közölte, hogy a galaci SIDEX részvényeinek megvásárlására öt komoly cég pályázik.
Pünkösdi kiállítás Esztergomban
Minden eddiginél több, csaknem 200 cég, illetve vállalkozó jelentkezett a május 21 és 24 között az esztergomi Prímás-szigeten lezajló VII. pünkösdi kiállításra és kézmûves vásárra. A részvételi lehetôség iránt olyan nagy volt az érdeklôdés, hogy csak a szabadtéri kiállító-terület kibôvítésével tudtak mindenkinek helyet adni, tájékoztatott Pálos Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esztergomi ügyvezetôje. Elmondta, hogy ezúttal is érkeznek kiállítók a szomszédos országokból, Németországból pedig az ottani kézmûves kamara 12 tagú vezetôségét várják Esztergomba.
Vladimir Meciar háromszoros szlovák exkormányfô a hét végén lezajlott államfôválasztás elsô fordulójának második helyezettje hétfôi sajtótájékoztatóján cáfolta azt a híresztelést, miszerint a második fordulóban vissza kíván lépni. Az ilyen találgatásoknak semmi köze a valósághoz, mondta Meciár, aki a második fordulóban a koalíció közös jelöltjével, a tízszázalékos elônnyel elôtte végzett Rudolf Schusterrel lesz kénytelen összemérni erejét. Meciár sikernek tekinti, hogy 37 százalékos eredményt ért el a 47 százalékkal elsôbbséget szerzett Schusterrel szemben. Szerinte ez csak "lényegtelen különbség". A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetôje arra számít, hogy a választói preferenciák számára kedvezô módon mozdulnak el.
Kelet-európai prostituáltak Spanyolországban
Közép- és kelet-európai lányok futtatásával foglalkozó nemzetközi bûnbanda tagjait tartóztatta le a spanyol rendôrség. A csoport hamis ígéretekkel Spanyolországba csalta, majd ott prostitúcióra kényszerítette a lányokat. Az akció során 17 nôt, fôként magyarokat és cseheket, illegális beutazás miatt szintén ôrizetbe vettek. A spanyol hatóságok úgy akadtak a banda nyomára, hogy egy szlovák áldozatuk, akinek sikerült megszökni, Ausztriában feljelentést tett. A bécsi rendôrség az Interpolon keresztül értesítette a spanyol hatóságokat. A banda felszolgálói állásokat ígért a Costa Bravan, de a kiérkezô lányok papírjait elvették, és La Junquera, Figueras, Tarragona környékén prostitúcióra kényszerítették ôket.
A Magyar Rádió 28 milliós veszteséggel zárt
A korábbi évekhez képest minimálisnak mondható, 28 millió forintos veszteséggel zárta az 1998-as évet a Magyar Rádió Rt., jelentette be a magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Agárdi Péter közölte: nagyon szigorú gazdálkodással sikerült a veszteséget 28 millió forintra csökkenteniük. 1997-ben még 144 millió forintos vesztesége volt a rádiónak.
Újabb kincstárjegyek vásárolhatók
Az állami kincstár újabb jegyeket kínál megvételre. Az 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej névértékû jegyeket az érdekeltek hétfô kivételével, naponta 8-14 óra között vásárolhatják meg a Prefektúra Enescu utcai bejáratánál. 90 napos határidôvel a kincstárjegy évi kamata 82 százalék. Az értékpapírokat két hétig lehet megvásárolni.
Tegnaptól Marosvásárhelyen 9,5 százalékkal drágultak a Helyi Közszállítási Rt. szolgáltatásai. Eszerint egy utazásért 150 lejjel fizetünk többet, vagyis ezután 1650 lejbe kerül egy utazás. A bérletek ára is módosult: egy vonalra szóló bérlet 49.000 lej, két vonalra 83.000 lej, valamennyi vonalra 120.000 lej.
Fogyasztásra alkalmatlan húst árultak?!
Alultáplált sertésekbôl származó húst értékesítettek a múlt héten a vásárhelyi Frigorifernél, kilóját 10.500 lejben mérve. Jelenleg még 400 tonna, a temesvári Comtim cégtôl származó féldisznó található a lerakatban. Ezeknek eladására azonban nem kerül sor, mivel dr. Dorin Florea prefektus indítványozására az Állategészségügyi Igazgatóság és a Fogyasztóvédelmi Hivatal szakemberei a tegnap kiszálltak a helyszínre, kivizsgálni a helyzetet. Az állategészségügyi törvény elôírásai szerint ugyanis az alultáplált állatokból származó hús fogyasztásra alkalmatlan.
Több mint 15 hazai cég mutatja be termékeit a vásárhelyi Enescu utcai Unirea kiállítóteremben. Belsô lakberendezési tárgyakat, fürdôszoba-felszereléseket, piperecikkeket, ruhanemûket és egyéb termékeket vásárolhatnak az érdeklôdôk. A Pro Expo Kft. által szervezett kiállítás május 29-ig, naponta 10-19 óra között tart nyitva.
Kiss Ibolya festészeti kiállítása
Gyûjteményes kiállításon mutatkozik be marpsludasi közönségének a város ismert festôje, Kiss Ibolya. A nyugalmazott tanárnô, aki az évek során rendszeresen a nézôk elé vitte új munkáit, ezúttal egész pályáját felvillantó válogatással várja a mûvészetkedvelôket egyéni tárlatára, amely május 22-én, szombaton délután 3 órakor nyílik meg a ludasi kultúrház elôcsarnokában. Kiállítását, munkásságát Nagy Miklós Kund és Ciger Vasile méltatka a megnyitón.
Mörfi barátai és olvasói ismét találkozhatnak a szerzôvel, ezúttal a Bolyai-Gauss könyvesboltban (Bolyai utca 3. szám), ahol a szerzô, Kuszálik Péter Mörfi a köbön címû kötetét dedikálja május 21-én, pénteken délután 2 órától.
A vásárhelyi repülôtér fennállásának 30. évfordulója alkalmából az Impact 9 elnevezésû, extrém sportot ûzô csoport kaszkadôr-bemutatót tart. A mutatványra csütörtökön 14.15 órakor a röptéren kerül sor.
Hétköznapok és szentség címmel háromnapos rendezvénynek ad otthont a vásárhelyi Calarasilor u. 2. szám alatti Philothea-ház. Csütörtökön este 7 órától a kolozsvári Visky András költô, dramaturg elôadása lesz mûsoron. Címe: A mindennapi élet liturgiája, Színháznak lenni hallgathatják az érdeklôdôk. Pénteken ugyanazon idôponttól Madaras Péter állatorvos (Kolozsvár) a szegénységrôl és gazdaságról beszél, szombaton délután 6 órától Visky Ferenc ny. ref. lelkipásztor (Nagyvárad) Van ilyen család is címmel tart elôadást.
A Studió színházban a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának végzôsei elôadásában május 21-én, pénteken este 7 órakor a Jó reggelt, napsugár! — ácsorgások két színben — címû színmûvet tekinthetik meg az érdeklôdôk. Szombaton, ugyancsak 7 órától Peter Weiss Marat / Sade címû kétrészes drámáját viszik színre. Vasárnap Karácsony Benô Rút kiskacsa kétrészes zenés vígjátékát mutatják be. Jegyelôvétel a Stúdió pénztáránál.
A rendôrségi értesítés szerint tiltott helyen haladt Marosvécsen, a 15-ös országúton az 56 éves helybeli P. Zaharie, akit MS-02927 forgalmi rendszámú személygépkocsijával az 57 éves vásárhelyi illetôségû K. Gyula gázolt el. A figyelmetlen gyalogos a helyszínen életét vesztette.
Imnmár hatodik alkalommal szervezik meg a MAKOSZ- szépségversenyt. A vásárhelyi Ifjúsági Házban vasárnap délután 6 órakor sorra kerülô vetélkedôn a középiskolák szépségkirálynôi mérik össze tudásukat, szépségüket. Jegyek a megyeközponti líceumok (Papiu, Bolyai, Unirea) magyar osztályaiban vásárolhatók.
A napokban vették ôrizetbe a 29 éves A. Emilt és a 18 éves I. Danielt, akik egy hónappal korábban a megye területén két személyautót és ugyanannyi kereskedelmi egységet raboltak ki, valamint egy lovat és szekeret loptak el. Az okozott kár közel 11 millió lej.
Hálózati munkálatok miatt ma 8 és 15 óra között szünetel a villanyáram-szolgáltatás a vásárhelyi 3-as transzformátorállomáshoz tartozó térségben.
Copyright © Népújság - 1999