|
LI. évfolyam 103. (14155) |
1999. május 7. péntek |
A NATO légiereje szerda éjjel támadást intézett a Duna mellett fekvô Prahova kikötôje és a kelet-szerbiai Nis városa ellen. A Tanjug jelentése szerint a Belgrádtól 180 kilométerre délkeletre, a román határ mentén fekvô Prahovában három rakéta csapódott be szerda este tíz órakor. Eltalálták a Jugopetrol állami olajvállalat raktárát és egy vegyiüzemet. A Belgrádtól 200 kilométerre délkeletre fekvô Nisben két olajraktárat gyújtottak fel a becsapódó rakéták. Találat ért egy gyógyszergyárat is.
Szerda éjjel, negyed órával éjfél elôtt két detonációt lehetett hallani Pristina környékérôl — jelentette a Beta hírügynökség. Feltételezések szerint a rakéták Grmija közelében csapódtak be. Csütörtök hajnalban, fél három után tíz perccel több erôs robbanás rázta meg a közép-szerbiai Uzice város körzetét is. A károk mértékérôl egyelôre nem érkezett jelentés. Belgrádban légiriadó volt szerda este 11 óra és csütörtök reggel fél hét között, csütörtök délben is raidóztattak, de légitámadásról nem érkezett hír.
Filip Vujanovic montenegrói miniszterelnök szerdán a NATO támadásainak leállítása mellett foglalt állást, és a konfkliktus diplomáciai úton történô megoldását szorgalmazta.
A macedón hatóságok lezárták a legfontosabb macedón-jugoszláv határátkelôt és megkezdték a koszovói erôszak elôl menekülô albánok visszafordítását a szomszédos szerbiai tartományba — közölték szkopjei ENSZ-forrásokból.
Paula Ghedini, az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának (UNHCR) szóvivôje elmondta: a segélyszervezet munkatársai most ellenôrzik, hogy a macedón hatóságok hány koszovói albánt fordítottak vissza a blacei határátkelônél.
Macedóniának rendkívüli nehézséget okoz a 200 ezernyi koszovói albán menekült ellátása, ezért már jelezte: lezárja Jugoszlávia menti határát, ha a nemzetközi közösség nem tesz kielégítô lépéseket a menekültválság megoldására. Macedónia attól tart, hogy törékeny gazdasága összeomolhat, etnikai összetétele pedig felborulhat a lakosság közel tizedét kitevô menekülttömeg beáramlása miatt.
A gondok enyhítése érdekében az UNHCR "humanitárius folyosót" kíván nyitni Albánia felé, ahová a Macedóniában nyilvántartásba vett mintegy 100 koszovói albán több mint felét kívánja átszállítani.
Musa Ulqini albán tájékoztatási miniszter szerdán azonban közölte: Tirana egyelôre nem tudja elhelyezni a menekültek újabb tízezreit.
Az albán közszolgálati rádió arról számolt be csütörtökön, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg emberei újabb és újabb tömegsírokra bukkannak Koszovó területén, legutóbb a dél-szerbiai tartomány északnyugati részében fekvô Drenica körzetében.
Stutic, Versec és Verboc települések mellett mintegy 200 koszovói albán holttestét fedezték fel a tömegsírokban, akiket a szerbek gyilkoltak meg, majd földeltek el.
A tiranai rádió állítása szerint, — amelyrôl a dpa számolt be - további tömegsírok vannak Srbica város térségében is, egy Rezalle nevû faluban pedig ötven fiatal albán holttestét találták meg az UCK harcosai. Egy másik tömegsírban 100 holttestre bukkantak, Zest település mellett pedig 70 meggyilkolt ember földi maradványai kerültek elô egy tömegsírból — jelentette a tiranai rádió.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter és Madeleine Albright, az amerikai diplomáciai vezetôje csütörtökön délelôtt megbeszélést kezdett a Bonnhoz közeli Petersbergben a koszovói konfliktus politikai megoldásáról. A két külügyminiszter ezt követôen vett részt a G-8 (a világ hét legfejlettebb ipari országa és Oroszország) külügyminiszteri értekezletén.
Diplomáciai forrás szerint a "nyolcak" Bonnban elvi megállapodásra jutottak abban, hogy Koszovóban "hatékony" polgári és biztonsági nemzetközi erôket kell felállítani az ENSZ égisze alatt — jelentette nyugati diplomáciai forrásra hivatkozva az AFP. Az orosz külügyminiszter szóvivôje újságírókkal közölte: "Megegyeztünk egy közös stratégiában".
Az amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, üdvözölné az orosz részvételt a Koszovóba küldendô nemzetközi erôben. Az amerikai elnök Frankfurtba érkezésekor nyilatkozott újságíróknak hangoztatva, hogy a nemzetközi erôk magját a NATO-nak kellene adnia. "Ha ez olyan nemzetközi erô, amelynek magját a NATO adja, de más országok is részt vesznek benne, akkor üdvözölném abban Oroszország jelenlétét" — jelentette ki az elnök a nagy rádió- és tv-társaságok tudósítói elôtt.
A tiranai kormány albániai látogatásra hívja meg Ibrahim Rugovát és családját, hogy a mérsékelt koszovói albán vezetô elmagyarázza, mi is történt valójában vele és körülötte — közölte csütörtökön Tiranában Misa Ulqini albán tájékoztatási miniszter.
Ulqini újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az albán kormány a szakadár koszovói albán mozgalom politikai és katonai szárnyának egyesítésére törekszik, s megítélése szerint nincs veszteni való idô. — Arra számítunk, hogy Rugova családjával Tiranába érkezik, és magyarázatot ad arra, ami történt és ami történik — mondta.
A koszovói válság különös fejleményeként Rugova szerdán Rómába érkezett. A függetlenségpárti, de a szerb hatalmi szervekkel szemben békés ellenállást hirdetô politikus a NATO-csapások kezdete, március 24. óta most elôször hagyta el Jugoszláviát, személyes sorsa és mozgástere pedig kezdettôl fogva találgatás tárgya. Számos nyugati vezetô kétkedését legfôképpen a szerb állami televízióban bemutatott felvételek váltották ki, amelyek tanúsága szerint Rugova találkozott Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel.
Zoran Djindjic, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt elnöke sürgette a nemzetközi közzösséget, segítsen abban, hogy végleg megszûnjön Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rendszere, és "létrejöhessen egy új, európai Szerbia."
Djindjic, aki a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásainak kezdete óta bujdosik, két-három naponta változtat rejtekhelyet, szerdán valahol Montengeróban adott interjút a BBC tudósítójának.
Belgrád volt polgármestere, a legnagyobb szerb ellenzéki párt vezére kijelentette: nyilvánvaló, hogy Jugoszlávia elvesztette a háborút. Slobodan Milosevic legfôbb szándéka azonban, hogy megtalálja a módját, miként maradhatna hatalmon a konfliktus lezárultával. A Szerb Demokrata Párt azonban mindent meg fog tenni, hogy ebben megakadályozza ôt.
Djindjic szerint Milosevic arra törekszik, hogy megossza a NATO-t.
Öröm és szomorúság, remény és kétely, politikusi bölcsesség és a politikai hiúságnak az eseményhez méltatlan megnyilvánulása egyaránt jellemzi a pápát váró Románia hangulatát. Mindenki tudja, hogy történelmi pillanat következik, de abban senki sem biztos, hogy az majd várakozásainak teljesülését hozza.
Részint a lehetséges csalódás enyhítését szolgálja, hogy mind a Szentszék, mind a Román Ortodox Egyház (BOR) nagyon óvatosan használja a történelmi jelzôt. A Vatikán bukaresti nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elsô alkalommal jár a katolikus egyházfô ortodox többségû országban, hiszen elôbb VI. Pál 1967-ben, majd II. János Pál 1979-ben ökumenikus látogatást tett Isztambulban az ökumenikus pátriárkánál és a Konstantinápolyi Ortodox Egyháznál.
Teoctist pátriárka, a BOR feje a maga részérôl így fogalmazott: "Az egyházaknak az a kötelességük, hogy ne csak új lapot írjanak a történelemben, hanem bensôséges üzenetet küldjenek a Nyugaton és Keleten élô embereknek".
Ennek ellenére teljesen egyértelmû, hogy a bukaresti meghívás áttörés, az 1054-ben történt elsô nagy egyházszakadást követôen most ténylegesen közelebb kerülhet egymáshoz a kereszténység katolikus és ortodox szárnya. A Román Ortodox Egyház lépésének külön jelentôséget ad az, hogy az elmúlt években rendre meghiúsult II. János Pál és II. Alekszij moszkvai pátriárka találkozása, mivel az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa még azt sem tudja elfogadni, hogy a két egyházfô "semleges" területen (Pannonhalma is szóba került) találkozzon egymással.
Az ortodox világ 15 autokefál (önálló) egyháza közül a román a második legnagyobb, bár a bukaresti patriarchátus fiatal: 1925-ben alapították. Igaz ugyan, hogy az isztambuli ökumenikus pátriárka "elsô az egyenlôk között", de tényleges súlya kicsi. Az ortodox világban mindenki Moszkvára tekint, s mivel az ismételt moszkvai nem után a Román Ortodox Egyház igent mondott, ez elgondolkoztathatja a többi ortodox egyház vezetését.
A pápa romániai meghívása azonban nyílt vitákat a katolikus egyházon belül okozott, elsôsorban azzal, hogy az ökumenikus célok érdekében a Vatikán elfogadta azt, hogy II. János Pál csak Bukarestet keresse fel, ne utazzon el Erdélybe és Moldovába, ahol a romániai katolikusok — a római és a görög katolikusok — döntô többsége él.
A pápa romániai látogatásának létrejöttéhez alapfeltétel volt, hogy valamiféle megegyezés jöjjön létre a romániai ortodoxok és görög katolikusok között vitájuk békés eszközökkel történô rendezésérôl. A román kommunista rendszer 1948-ban betiltotta a majd 2 millió hívet számláló görög katolikus egyházat, annak ingatlanait kisajátította, templomait az ortodox egyháznak adta.
A görög katolikus egyház az 1989 decemberi fordulat után ismét törvényesen mûködhetett, s természetesen visszakövetelte javait. Az ortodox egyház önként nem volt hajlandó a visszaszolgáltatásra. Viták, perek, nem egyszer erôszakos templomfoglalások követték egymást. A két egyház csak tavaly októberben jutott el odáig, hogy képviselôik tárgyalóasztalhoz üljenek. Az eddigi két tárgyalási forduló során megegyeztek arról, hogy vitájukat békésen, a világi igazságszolgáltatás kizárásával próbálják megoldani. A nyilt ellenségességnek egyelôre vége lett, de a hamu alatt tovább ízzik a parázs, hiszen a görög katolikusok az egykoron elvett 1800 templomukból eddig csak százat szereztek vissza.
A római katolikus egyháznak alapvetôen a román állammal van vitája, az államtól képtelen visszakapni kisajátított javait. A római katolikusok helyzetét azonban bonyolítja az, hogy híveinek döntô többsége magyar nemzetiségû, igy kapcsolatait a nemzetiségi kérdés problémái is terhelik. A pápa jelenléte Erdélyben annak elismerését is szolgálta volna, hogy az egyházak milyen rendkivül fontos szerepet játszanak a nemzeti azonosságtudat fenntartásában, az anyanyelv megôrzésében.
Sok erdélyi katolikusnak az, hogy a pápa látogatása Bukarestre korlátozódik, nagyon nehéz konfliktust okoz: a Szentatya iránti szeretet és feltétlen engedelmesség parancsát kell összeegyeztetniük azzal az érzéssel, hogy ennél a látogatásnál saját katolikus közösségük háttérbe szorul. A költségek, a távolság, az elszállásolási gondok mellett ez a tényezô is csökkentheti az Erdélybôl Bukarestbe utazó katolikusok számát (kezdetben egyes erdélyi püspökök sem zárták ki, hogy esetleg el sem mennek a fôvárosba az eseményre).
Az ökumenikus párbeszéd egyetemes érdeke és a romániai katolikusok sajátos problémái így különleges tétet adnak a pápa bukaresti látogatásának, amelynek eseményeit várhatólag igen nagy figyelemmel fogják követni Románia határain belül és kívül egyaránt — mérlegét pedig sokan próbálják majd megvonni, sokféle szempontból.
Hétfôi központi lapok ismertették II. János Pál május 7-9. között esedékes romániai látogatásának március 15-én megállapított programját.
A pápa 1999. május 7-én, pénteken déli 12 óra körül érkezik a fôváros baneasai repülôterére, ahonnan az ünnepélyes fogadás után világszerte ismert gépkocsijával, a pápamobillal az ortodox pátriarkátus székesegyházába megy imádkozni, majd üdvözli a mitropolia székehelye elôtt köszöntésére egybegyûlteket. Innen a bukaresti apostoli nunciatúrára hajtat, ahol a román püspöki konferencia és kíséretének tagjaival ebédel.
Ebéd utáni pihenôjét követôen a Szentatya a Cotroceni-palotában találkozik Emil Constantinescu államfôvel, közéleti, politikai személyiségekkel, valamennyi felekezet képviselôivel és a diplomácia testület tagjaival. Este negyed nyolckor a pápa visszatér a nunciatúra székhelyére, s itt ér véget pénteki programja.
Másnap reggel 8 óra 40 perckor II. János Pál a bukaresti Bellu temetô katolikus sírkertjébe megy, ahol imát mond. Ezt követôen, délelôtt tíz órakor a Szent József római katolikus templomban szentmisét mutat be, majd ebédre visszatér a nunciatúrára. Innen délután negyed hatkor az ortodox pátriarkátusra megy, ahol találkozik Teoctist pátriárkával, a Szent Szinódus tagjaival és üdvözli az ott megjelenô személyiségeket. Szombati programja este fél nyolckor ér véget.
Május 9-én, vasárnap reggel kilenckor húszperces találkozóra kerül sor a Szentatya és Radu Vasile miniszterelnök között, majd a pápa a fôváros Unirii terére megy, hogy részt vegyen a Teoctist pátriárcha és a Szent Szinódus tagjai által bemutatott szentmisén. Fél egykor ebéd következik az apostoli nunciatúrán, majd az ebéd utáni pihenôt követôen, negyed ötkor a Dâmbovita- folyó és a parlamenti palota között elterülô Izvor parkban az ortodox pátriárka jelenlétében szabadtéri misét mutat be.
Este fél nyolckor a papamobil a baneasai repülôtérre viszi a pápát, akinek repülôgépe a búcsúztató ceremóniát követôen fél kilenckor indul vissza Rómába.
A Legfelsô Védelmi Tanács is megvitatta
A román Legfelsô Védelmi Tanács megvitatta azt a technikai emlékeztetôt, amelyet Románia írt alá a NATO-val a román légtér használatának körülményeirôl.
A tanács ülésérôl kiadott közlemény szerint Románia és az észak-atlanti szövetség között megállapodás született a NATO gépei által használható légi folyosókról és repülési magasságokról. Ezeknek a légi folyosóknak a védelmét a NATO látja el.
Az észak-atlanti szövetség vállalta, hogy katonai gépei nem repülnek sûrûn lakott területek, gazdasági objektumok felett. A NATO ellátja a román felet a légvédelem és a repülésellenôrzés terén megvalósuló koordinációhoz szükséges személyzettel, technikai eszközökkel. A NATO együttmûködik a román hatóságokkal abban is, hogy a légtér használata a lehetô legkisebb mértékben járjon következményekkel a polgári repülésre.
A megállapodás elôírja, hogy a NATO gépei szükség esetén igénybe vehetnek egyes román repülôtereket is.
Az európai köztudatban május 9-e kettôs ünnep: egyrészt jelzi a második világháború végét és a szövetséges erôknek a náci Németország fölötti gyôzelmét, másrészt pedig azt a napot, amikor véget ért a több évszázados rivalitás Németország és Franciaország között.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter tervet készített, amelynek megfelelôen Franciaország és Németország fegyvergyártó iparát egy nemzetek fölött álló, nemzetközi ellenôrzés alá helyezték. Ennek következményeként 1951-ben Párizsban aláírták az Európai Szén- és Acélközösségrôl szóló szerzôdést. Ehhez Franciaországon és Német- országon kívül Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg csatlakozott.
A következô lépést az 1957-ben aláírt Római Szerzôdés jelentette, ugyanakkor két újabb struktúra alakult, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergiai Közösség (Euroatom). Ebbôl a három struktúrából jött létre az Európai Közösségek.
Robert Schuman hosszú távú tervet is készített: az Európai Közösségek fokozatos fejlesztése a gazdasági in-tegrációtól a politikai unió felé. Ez a dolog 1993 novemberében, a maastrichiti szerzôdés életbe lépésekor valósult meg, amikor az Európai Közösségek Európai Unióvá alakult. Ehhez 1993 elejétôl 15 ország csatlakozott: Francaország, Német-ország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Dánia, Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Finnország, Svédország.
A közép-kelet-európai totalitárius rezsimek bukását követôen az ezen országokban kialakuló demokratikus rendszerek kifejezték óhajukat az európai értékrendszerek, illetve az európai struktúrákba való beilleszkedésre.
Románia 1995. február 1-jén írta alá az Európai Unióhoz való társulási szerzôdést, amely elôírja: sza-badkereskedelmi térség létrehozatalát 10 év után Románia és az EU között, a politkai dialógus, illetve a gazdasági, kulturális és pénzügyi tevékenység összehangolását, beleértve a PHARE-program által nyújtott vissza nem térítendô támogatást a gazdasági és politikai reform fejlesztése érdekében.
Románia EU-hoz való csatlakozási folyamata során egyidejûleg több gazdasági, politikai, törvényhozási feltételt kell hogy teljesítsen, amelyek célja a társulási folyamatnak a két félre gyakorolt negatív hatás csökkentése.
Romániában a politikai és csatlakozási akciót koordinálandó, 1995-ben kormányrendelettel létrehozták az Európai Integrációs Kormányközi Bizottságot, amelyet a kormányfô irányít, ügyvezetô elnöke pedig a kormány integrációs fôosztályának vezetôje. A prefektúrák szintjén pedig létrehoztak egy-egy európai integrációs osztályt.
Az idén, a Maros megyei prefektúra európai integrációs osztálya május 9-re egész sor tevékenységgel készült, az "Európa Hete" égisze alatt. Ebben a kontextusban emeljük ki az "Út Európa felé" címû kerekasztal- beszélgetést, amelyre 1999. május 7-én, ma délelôtt 10 órakor kerül sor a Kultúrpalota Tükörtermében, és a vasárnap, május 9- én fél tizen-egykor megtartandó, díjazással egybekötött aszfaltrajz-versenyt "Európa Gyermekei" témával. A város központjában sorra kerülô versenyre elvárják az óvodás és kis-iskolás gyerekeket szüleikkel és tanítóikkal együtt.
Vlad Rosca államtitkár Marosvásárhelyen
Tegnap Marosvásárhelyen járt Vlad Rosca államtitkár, a kormány helyhatósági ügyosztályának fônöke. A megye polgármesteri hivatalainak jegyzôivel folytatott találkozója után rövid sajtótájékoztatón számolt be a látogatásról és témájáról.
Az államtitkár Arad, Brassó, Máramaros, Szilágy és Maros megyékben tett körutat, melynek alkalmával elsôsorban a helyi közpénzügyi törvény alkalmazásáról tájékozódott. — Számos jelzést kapott a helyhatósági ügyosztály fôként az erdélyi megyékbôl, hogy az új közpénzügyi törvény biztosította anyagi feltételek között a községi önkormányzatok nem tudnak bár annyi jövedelmet sem behajtani, hogy az a saját apparátusuk fenntartási költségeit fedezné — mondotta az államtitkár, és kijelentette, körútja során alkalma volt meggyôzôdni, hogy a vidéken található valós helyzet e tekintetben sokkal súlyosabb, mint azt a kormányhivatalban tudni vélték. Majd elmondotta, a körút befejeztével a jövô hét elején jelentést terjeszt a miniszterelnök és a kormány elé, amelyben javasolni fogja, hogy az állami költségvetés kiigazításakor növeljék meg a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegeket, és így juttassanak pluszpénzeket a községi tanácsoknak.
Több hónapja gyûlô feszültség tört felszínre tegnap azon az összejövetelen, amelyet az Általános- és Családorvosok Maros Megyei Egyesülete hívott össze. A Stúdiószínház nagyterme adott pillanatban zsibvásárhoz hasonlított, amin nem lehetett csodálkozni, hisz az egészségügy átalakításának kezdeteit az alapellátásban dolgozó orvosok sínylik meg a leginkább. Ami viszont elôrelépést jelent, hogy dr. Sánta Dora vezetésével az általános orvosok egy csoportja óriási munka árán létrehozta azt a szervezetet, amely az elkövetkezôkben hangot ad sérelmeinek, és képviseli érdekeiket mind az orvosi kollégiumban, mind pedig a biztosítási pénztárral, valamint a közegészségügyi igazgatósággal szemben.
A nyugodt légkörben induló találkozó kezdetén dr. Sánta Dóra ismertette az idén januárban bejegyzett egyesület tevékenységét, annak felépítését, majd elhangzott, hogy fel kell készülniük az orvosi kollégium ôsszel esedékes tisztújítására. Mivel megyei szinten a legtöbb orvos az alapellátásban dolgozik, céljuk az, hogy minél többen bekerüljenek közülük a kollégium tagjai közé, s ennek érdekében 20 személyre tettek javaslatot, felkérve a tagságot, hogy a választások idején családorvos kollégáikra szavazzanak.
Az egyesület pénzügyeirôl szóló beszámolót követôen dr. Belgun Edit ismertette, hogy az adattár az egyetemi hallgatókat ellátó orvosi rendelôben található, ahol kedden és csütörtökön 13-17 óra között fizethetô be a tagdíj, és megtalálható minden törvény, rendelet, határozat, ami a családorvosok mûködésére, az orvosi rendelôk akkreditálására vonatkozik. Beszámoló hangzott el az orvosi kollégiummal, valamint a biztosítási pénztárral való kapcsolattartásról, a családorvosk számára fontos régi és új törvényeket, rendeleteket pedig dr. Salat Csaba vette leltárba. Jelen volt Pop Liana, a Közegészségügyi Igazgatóság jogtanácsosa, aki az ülés végén felforrósodott hangulatban alig gyôzött válaszolni a résztvevôk által feltetett kérdésekre, már amelyikre módjában állt válaszolni, hisz a jelen pillanatban legfontosabb szabályozás, a családorvosok és a pénztár között megkötendô keretszerzôdés életbe ültetésére vonatkozó útmutatások még nem láttak napvilágot.
A gyûlésen elhangzott, hogy elkészült az ártámogatott gyógyszereket tartalmazó új lista, amely az Egészségügyi Minisztérium és a Országos Biztosítási Pénztár jóváhagyásával az Gyógyszerészek Kollégiumának, majd a Pénzügyminisztériumnak az ellenjegyzésére vár.
A lakosság 71 százaléka választott családorvost Maros megyében, ezért arra kérték azokat a kollégákat, akiknek nem teljes a listájuk, közöljék adataikat a biztosítási pénztárral, ahol az érdeklôdôk tudomására hozzák, hogy a továbbiakban kinél van még szabad hely.
A legtöbb vitára az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek felírására megszabott szûkös keret, a rendelôk akkreditálása érdekében a kollégium által dollárban beszedett pénzösszegek rendeltetési helye, a családorvosok szánalmasan kevés, a mai napig sem emelt fizetése, valamint az tény váltotta ki, hogy a pénztár városon 1200 személyben szabta meg a minimális pacientúra számát, amit azonban nem ír elô a törvény. A családorvosok sérelmeirôl a közgyûlésen egy tiltakozást fogalmaztak meg, amelyet a felsôbb fórumokhoz továbbítanak.
Hírözön — így jellemezhetô a polgármesteri hivatal sajtóirodája által tegnap tartott sajtótájékoztató, amelyen a májusi rendezvényekrôl Valentina Lucian sajtószóvivô számolt be. A ma délutáni 6:3 címû film bemutatója mellett szó esett a május 8-9-én, az Európa nap tiszteletére szervezett rendezvényrôl, melynek keretében az érdeklôdôk meghallgathatják Valentin Stan politológust, részt vehetnek a Németkalap-tetôre szervezett túrán, s megkóstolhatják a székelygulyást is. A szóvivô elmondta, hogy a 6-7 vázlat közül kiválasztották a Vásárhelyi Napok jelképét is: egy középkori, harci öltözetet viselô medve, kezében egy korra jellemzô zászló, s rajta a köszöntés: Servus '99. A jelkép készítôje Bucur Maria, a megyeszékhelyi Történelmi Múzeumban tett "felfedezô útja" nyomán született, s érméken, zászlókon, öntapadós matricákon fog jelentkezni, sôt a várba érkezôket hasonló öltözetû ôrök fogadják majd. A találkozón elhangzott, hogy Fodor Imre polgármester május 18-án, részt vesz a Slatinán tartandó Municípiumok Szövetségének Közgyûlésén, ahol többek között az alapszabályzat módosításról és az idei költségvetésrôl tárgyalnak, majd 19-22-e között a Szegedi Napokra utazik. Lázár Balázs és Dan Ibolya képviseli a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt a Szalonikiben, a május 19-23. között tartandó balkáni fiatalok találkozóján — értesítette az egybegyûlteket Valentina Lucian, aki azt is elmondta, hogy a küldöttek kerekasztal-megbeszéléseken vesznek részt, ezek fô témája a fiatalok munka- és szórakozási lehetôségei. Jelenleg gyûjtik össze a fiatalokkal foglalkozó szervezetektôl, valamint a Munakerôelosztó és Foglalkoztatási Ügynökségtôl és a Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamarától azokat az adatokat, szórólapokat, képeket, amelyeket a Szalonikiben rendezendô kiállításon mutatnak be és ismertetve a helyi körülményeket. A fent említett rendezvényre Romániából még a dévai polgármesteri hivatal képviselôi hivatalosak.
A Maros megyei prefektúra európai integrációs osztálya
A politika konyhamûvészetének is megvannak a maga rejtelmei. Közönséges halandónak ritkán van alkalma ezekbe betekinteni, a szándékok, a nyilvánosság elôtt zajló politikai produkciók mozgatórugóit kendôzetlenül szemügyre venni. Az RMDSZ-en belüli, Reform Tömörülés néven ismertté vált irányzat márciusban tartott kongresszusának, mondjuk így, "technikai" anyagát juttatta kezünkbe a véletlen. A politikai csemegeszámba menô irat szerzôi szerint feltehetôen nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Szerintünk azonban hasznos adalék, fogódzó a közgondolkozás számára, hiszen a közelgô tisztújító kongresszus kapcsán sûrûn szóba került a Reform Tömörülés szerepvállalása, avagy szerepvállalási igénye. Tehát fogódzzunk meg!
Az RT álláspontja a szövetségi elnökjelöléssel és választással kapcsolatban
Kiindulópont: Ha a követ-kezetességünkhöz és elvsze-rûségünkhöz ragaszkodunk a kérdéshez visszanyúlni kár. Semmiképpen nem támogathatjuk — akár hallgatással se — a jelenlegi csúcsvezetést.
I. Elfogadjuk a jelenleg érvényben lévô játékszabályokat (a kongresszus elnököt választ) és mint platform, élünk a jelölés jogával.
1. Saját belsô körünkbôl állítunk jelöltet — a legkézenfekvôbb megoldás: az RT újonnan megválasztott elnökét.
Mellette szól: az "erdélyi FIDESZ" a nyerô ágban van; bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk akár a Szövetség vezetésére is; kommunikációs csatornát biztosítunk programunknak; belôjük a nevet a köztudatba.
Ellene szól: nem vagyunk még elég erôsek; össztüzet nyitnak ránk; nagyot lehet bukni, nemcsak a személy, a csapat is; meg kell sze-rezni legalább egy területi szervezet támogatását.
2. Az RT holdudvarából jelölünk egy köztiszteletnek örvendô és ezáltal esélyes személyiséget (pl. Kin-cses, Kónya, Kolumbán stb.)
Mellette szól: ismert személyiség, nagyobb az esélye a gyôzelemre; bukás esetén nem vetül az RT-re negatív fény; feltételeket szabhatunk, egyezségeket köthetünk a jövôre nézve.
Ellene szól: üzenet, hogy nincs csúcsvezetô- képes emberünk; ki-csúszhat a helyzet ellenôrzése a kezünkbôl.
II. Elvi okokból belsô választások utánra halasztjuk az elnökválasztás kérdését és nem élünk a jelölés jogával. Ebben az esetben alapszabály-módosító indítványt kell tennünk.
1. Közvetlen elnökválasztás a belsô választások során.
Mellette szól: nem kell senkit jelölni, egyelôre nem fedjük fel nyíltan kártyáinkat; népszerû a népfelség elvére való hivatkozás, gyûjthetünk politikai tôkét.
Ellene szól: elvi következetlenség, mert mi nem nagyon erôs szövetségi elnököt szeretnénk; valószínûleg nem fogadják el a javaslatot, és akkor kiengedjük a kezdeményezést a kezünkbôl.
2. Közvetett elnökválasztás — belsô választások során létrejött SZKT választ.
Mellette szól: ez is elég népszerû, nagyobb legitimitást nyer a tisztség; gyengül az elnöki hatáskör.
Ellene szól: ugyanaz, mint fent.
Az RT nem jelöl, de megengedi, hogy tagjai közül jelölhessenek mások (területi szervezetek), tehát tovább lebegteti a kérdést.
Ez a megoldás egyesíti az elônyöket és csökkenti a hátrányokat. Egy gond van vele: el kell érni, hogy legalább két területi szervezet jelölje emberünket. Késôbb megvan a visszalépés lehetôsége is.
Szívével és imájával a pápa közel lesz mindazokhoz, akik nem tudnak részt venni a bukaresti szertartásokon és reméli, hogy a jövôben lehetôsége lesz majd lakóhelyükön is felkeresni a katolikus híveket — mondta Joaquin Navarro Valls, a Vatikán szóvivôje a pápa ma kezdôdô romániai látogatásával kapcsolatban. Az ANSA olasz hírügynökségnek adott interjújában a vatikáni szóvivô burkoltan megerôsítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le Erdély felkeresésérôl: "Az utazás programja Teoctist pátriárkának az ortodox egyház meglátogatására vonatkozó meghívása alapján készült" — mondta. "A katolikus egyházfô Teoctist román ortodox pátriárka 1989-es vatikáni látogatását viszonozza. Mindazonáltal a Romániában tett elsô utazása során a lehetô legnagyobb számú hívôvel kíván találkozni, minden rítus követôi közül. Számít arra, hogy találkozhat mind a latin, mind a görög és az örmény rítusú katolikusokkal az egész országból" — mondta Navarro Valls. Az ortodox egyházak önállóságának hangoztatása mellett Navarro Valls azt mondta: nem lehet eltekinteni attól a történelmi ténytôl, hogy 1054 óta elsô ízben kapott meghívót egy pápa egy ortodox pátriárkától és a meghívás elfogadásával válaszolt arra. "Új légkört és történelmi dimenziót teremtô" eseményrôl van szó — mondta Navarro Valls, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy a bukaresti látogatás közelebb hozza-e Moszkvát a Vatikánhoz? A látogatás rövidebb távú kihatásairól szólva azt mondta, hogy az bizonyosan hozzá fog majd járulni a történelmi elôítéletek és nehézségek leküzdéséhez, elô fogja segíteni az ortodox- görög katolikus vegyes bizottság júniusi ülésének sikerét. A pápa szóvivôje rámutatott, hogy paradox módon a drámai balkáni háborús helyzet és a Szentszék ezzel kapcsolatban tanúsított magatartása elôsegítette a közeledést a katolikus és az ortodox egyház között. "A Szentszék diplomáciája által kifejtett erôfeszítéseket igen nagyra értékelték ortodox körökben. Különösen fontos, hogy sikerült elkerülni a katolikus egyháznak a Nyugattal való azonosítását" — mondta az olasz hírügynökségnek adott interjújában Joaquin Navarro Valls. A vatikáni szóvivô szerint további értékeléseket a látogatással kapcsolatban majd csak a bukaresti találkozók után lehet tenni.
Miként tudósításunk után bebizonyosodott, még túl korai készpénznek venni a marosszentgyörgyi sós fürdô 49 évre szóló bérbeadását, valamint a balneológiai célokat szolgáló ingatlan javak magénszférába való juttatását, ugyanis a sós fürdôt képezô telek tulajdonjoga fölött az erôszakos államosítással tulajdonjogától megfosztott örökös a marosszentgyörgy polgármesteri hivatallal törvényszéki PERben vitatkozik. Elôbbi mint magánszemély, törvényszéki beadványában a fürdôhelyiségre mint ingatlanra jogot formál, csatolva a fent forgó telek tulajdonjogáról rendelkezô, azt bizonyító okiratokat, míg utóbbi mint jogi személy kategorikusan elutasítja azt, 1999. március 10-én a marosvásárhelyi bírósághoz címzett 745-ös számú átiratában tagadva a felperes tulajdonjogi bizonyítékait, az eljárását alaptalannak tekintve. Tekintettel a tényállásokra, némileg zavaró lehet az a körülmény, miszerint a polgármester részleteket nem tálaló elmondása szerint a bérbeadási szerzôdés egyelôre nem léphet életbe, mégis a balneológiai egység ingó és ingatlan javait bérbe vevô cégvezetés máris tehetôs külföldi vendégeknek ajánlja cége speciális szolgáltatásait. A jognak köztudottan tekervényes útja van, a fenti ügyben dönteni részrehajlás nélkül nyilvánvalóan a bíróság hivatott.
Még egyszer a telefonhívás letiltásáról (3.)
A Romtelecom részvénytársaság lapunk április 22-i számában megjelent közleményében a hívásletiltó osztályok fölsorolásánál a 03-as szám után azt írtuk: nemzetközi automata és kezelôszemélyzetes beszélgetések, valamint helyközi (megyeközi, interurbán) automata beszélgetések (00..., 971, 0...). Mármint hogy ezeket lehet a 03-as osztálykiválasztó szám betáplálásával letiltani. Ez így igaz! Nem irányadó viszont a Siemens központtal kapcsolatosan kiadott szórólapon a 03-as számot követô szöveg (restrictie la international si interurban automat), mivel ebbôl kimaradt az utalás arra, hogy a jelszavas hívásletiltás a kezelôszemélyzetes központ esetében is mûködik, ha külfölddel beszélünk, helyesebben, beszélnénk.
Hasonlóképpen túlságosan le van egyszerûsítve a Siemens szórólapon a 04-es osztály szövege (restrictie la international si interurban). Valójában ezzel a számmal mind a kezelôszemélyzetes, mind az automata központok segítségével lebonyolítható nemzetközi és megyeközi beszélgetéseket meg lehet akadályozni (00..., 971, 0..., 991). Úgy, amint azt a Népújságban közöltük.
A 05-ös jelszavas hívásletiltó osztállyal kapcsolatosan csak annyi kiegészítésünk lenne, hogy az AUDIOTEXT típusú szolgáltatás nem a 89..., hanem a 890123-as hívószámmal válik hozzáférhetôvé.
Ami a Goldstar telefonközpontra vonatkozó — szintén a telefonközpontokban és/vagy postahivatalokban található — szórólapokat illeti, ????? is lenne mondanivalónk. Az egyik dolog az, hogy a 05-ös hívásletiltó osztálynál a "890 pentru provincie" szöveg alatt az országos INTERNET hálózatot kell értenünk. Tehát arról van szó, hogy a 05-össel nem akadályozható meg a telefonvonalak ilyen célú használata Románia területén. Ha valaki attól tart, hogy az ô számlájára interneteznek, akkor a 06-os, 08-as vagy 09-es osztályt szükséges igénybe vennie.
Egyébként, mint megtudtuk, a Goldstar központ segítségével is mûködtethetô valamennyi (szám szerint 9) hívásletiltó osztály, csupán takarékossági megfontolásból hagytak ki közülük néhányat a Siemensnél említettek közül a nyomtatvány szerkesztôi.
Végül ide kívánkozik még két apró helyreigazítás: a Goldstar szórólap második oldalán a pulzusos (PULSE) üzemmódú telefonkészülékek esetében fölös az SR betûjelzés, ami a hívásletiltó osztályra utal (tipul restrictiei). Tehát a törléshez elegendô a következôket bepötyögtetni: 907 VXYZ. Azt már tudjuk, hogy a VXYZ a parolát szimbolizálja, a betûk helyett bármilyen számjegyek állhatnak, meg hogy a Romtelecom közleményében csak példaként helyettesítették e négy betût 1234-gyel. A Siemens szórólap túloldaláról ezzel szemben kimaradt egy speciális jelzés (#). Azt, hogy a jelszavas hívásletiltó parancsot fogadta-e a központ tulajdonképpen emígy kérdezhetjük meg: *#33*parola* hívásletiltó osztály#. Ha jól csináltuk, máris megszólal az üzenetrögzítôbôl egy nôi hang: "Comanda acceptata" — azaz elfogadták a rendelést.
Vásárhelytôl Nagysármásig, Illyésmezôig
Összegezésképpen az elôfizetôk élhetnek a technikai lehetôséggel. Marosvásárhelyen azok, akiknek a hívószáma 16-tal, 21-gyel és 25-tel kezdôdik, a Siemens központ hívásletiltó szolgálatát otthonról mûködtethetik. A régi Penta központhoz tartozók (hívószámuk 12-vel, 13-mal, 14-gyel vagy 15-tel kezdôdik) ezzel szemben kénytelenek kérvényt írni a Romtelecomhoz, amennyiben igénylik a hívásletiltást. Ugyanez érvényes természetesen azokra a vidéki elôfizetôkre is, akik a vásárhelyi telefonközponthoz tartoznak.
Az automatikus Goldstar központokhoz bekötött maroskeresztúriak, nagysármásiak, nyárádszeredaiak, szovátaiak, görgényszentimreiek, vámosgálfalviak, mezôbándiak, valamint azok, akiknek Radnóton 471-gyel kezdôdik a telefonszámuk, megint csak kényelmes helyzetben vannak, hiszen csupán rajtuk múlik, hogy aktiválják- e vagy sem a szolgáltatást. De figyelem! Radnóton a 470 vagy 477 kezdetû hívószámok tulajdonosai, továbbá a régeni, dicsôszentmártoni, erdôszentgyörgyi és dédai elôfizetôk megint csak arra kényszerülnek, hogy írásban igényeljék a Penta központ ráállítását a jelszavas hívásletiltásra.
Hasonlóképpen kérvényezni lehet a hívásletiltást Koronkában, Mezôszabadon, Andrássy-telepen, Mezôsályban, Lövéren, Bábahalmán, Dombón, Sóváradon és Illyésmezôn — a Topex telefonközpontok körzetében.
Kevés a zöldövezet, sok a virágtipró
Lassan szépülni kezd a város — mondhatjuk, ha végigsétálunk a fôtéren, s találkozunk a városi virágkertészet alkalmazottaival, akik füvet nyírnak vagy virágokat ültetnek. Igaz ugyan, hogy az évek óta megszokott virágokat láthatjuk viszont, de legalább színt adnak a betonrengetegnek.
A megyeszékhely parkjainak, zöldövezeteinek ápolásával, széppé tételével a városi Virágkertészet foglalkozik. Ugyancsak hozzájuk tartozik a virágok, facsemeték termesztése is. A kertészet gondjairól és terveirôl Muresan Gheorghe igazgatóval beszélgettünk. Tôle tudtuk meg, hogy a 138 állandó alkalmazottal rendelkezô kertészet május eljesétôl újabb 38 szezonmunkást foglalkoztat.
— Nemrég fejeztük be a díszcserjék ültetését, a fiatal csemetéket tüskékkel vettük körbe, hogy megóvjuk a vandál kezektôl. Az elôzô évek tapasztalataiból tanulva alkalmaztuk ezt a módszert, hiszen a fémkeret nem tudta kellôképpen megvédni a csemetéket. 1200 darabot ültettünk, megfigyelések szerint ezek 95 százaléka megfogan. Nekifogtunk a padok rendbetételének is. Bár hozzánk csak a parkokban levôk tartoznak, a Poklos-patak partján található padokat is megjavítottuk. Eddig 557-et sikerült rendbetennünk, hátra maradt még 150, amit ha az idôjárás megengedi a jövô héten elvégezzünk. Majd zöldre festjük ôket. A "szépítés" közel 60 millió lejbe kerül. Alkalmazottaink elkezdték a tavaszi virágpázsit ültetését, s az oszlopokra felakasztott "cserepeket" is begyûjtöttük, hogy petúniával beültetve tegyük vissza. Újításként könyvelhetô el a város fôterére, a parkolóórák közelébe tett, sárgára festett betonládák kihelyezése is, amit a polgármesteri hivatal utasítására végeztünk, s jelenleg folyik a virágokkal való beültetésük. Az évek során ültetett virágfajtákon nem nagyon tudunk változtatni, a meglevôk magokkal, dugványokkal kell gazdálkodnunk. Igyekszünk minden hozzánk tartozó területet lefedni, de ahhoz, hogy a város negyedeiben levô zöldövezeteket is állandóan gondozzuk, közel 100 emberre lenne még szükségünk. A munkaerôhiány mellett küzdenünk kell a lakosság nemtörôdömségével, sôt pusztító hadjárataival is. A polgármesteri hivatal által rendelt, sárgára festett betonládákba már beültetett virágokat két nap alatt kitépték, leszakították. A tulipánok bimbózás után eltûnnek, az élô sövényeket letapossák, a napokban az Egyesülés (Unirii) negyedben ültetett díszcserjékbôl egyet meggyújtottak: a padokra felmásznak, összetörik ôket, s még sorolhatnám. Szükség lenne a rendôrség, a polgárôrök közbelépésére, "vigyázó szemére" és "büntetô jobbjára", hogy mindezt megakadályozzuk. S szükség lenne a lakosság segítségére is, mert ha a szépet szeretôk többen lennének, s megszólítanák a rombolókat, virágosabb s zöldebb lehetne a város. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a városben elültetett fák a vegyikombinát ellen harcolnak, ôk a tiszta levegô elôállítói, s pusztításukkal önpusztítást végzünk — vélekedett a Virágkertészet igazgatója.
Az amúgy is kis számú park, valamint a központban levô zöldövezetek rendben tartása mellett egyen- egyenként figyelnünk kellene a tömbházak mellett levô kis zöld sávokra is, hiszen pár facsemete s virág elültetése, gondozása elfogadhatóbbá, tavasziasabbá teheti a tömbházlakások környékét, s talán egész életünket.
Rendôrmérleg — 1999 elsô negyedéve
A közelmúltban fejezôdtek be a Maros Megyei Rendôr- felügyelôségen azok a tanácskozások, amelyeken a rendôri állomány az 1999-es év elsô negyedének munkáját értékelte. A munkaértékezletek eredményérôl a szerdán tartott sajtótájékoztatón számolt be Cotoara Vasile alezredes, a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség parancsnoka.
A bemutatott adatok szerint '99 elsô három hónapjában 2675 bûncselekmény vizsgálatát zárták sikerrel, ami 10,45 százalékos növekedést jelent a múlt év ugyanezen idôszakához képest. Az ismertté vált bûncselekmények több mint kétharmadát városi környezetben követték el (1875). A kriminalitást taglalva, a feketelista elsô helyét Szászrégen foglalja el (ahol a 100.000 lakosra esô bûncselekmények száma 861), amelyet Segesvár (661), Szováta (570), Marosludas (564), Dicsôszentmárton (498), Marosvásárhely (492) és Radnót (288) követ.
A rendôri vizsgálatok során 1634 személyt hallgattak ki, 103-mal többet, mint a múlt év ugyanezen idôszakában. Közülük 152-en kiskorúak, 714-en pedig fiatalok voltak, a kategória a bûncselekményben résztvevôk 52 százalékát teszi ki.
Az összesítés szerint 13,8 százalékkal több gazdasági- pénzügyi visszaélést követtek el (994). Növekedés észlelhetô az ismertté vált hûtlen kezeléses esetek (20) terén. Sikkasztásra 91 alkalommal derült fény, 62-vel több, mint 1998 elsô negyedévben. Kevesebb volt a szolgálati visszaélés (41), valamint a hamis csôdjelentés (7).
Az antikorrupciós iroda munkatársai 59 korrupciós ügyet fedtek fel, melybôl 6 befolyással való üzérkedés. A rendôrök 11 országos körözött személyt vettek ôrizetbe, további 117 ügyében folyik a nyomozás.
A közrend és közbiztonság minél hatékonyabb biztosítása érdekében a rendôrség együttmûködési kapcsolatokat fejlesztett ki a Pénzügyminisztérium szakosztályaival, a Számvevôszékkel, a Fogyasztóvédelmi Hivatallal, az Állategészségügyi Igazgatósággal és a Megelôzô Orvostannal. A fent említett igazgatóságok szakemberei a három hónap alatt 697 ellenôrzést tartottak különbözô gazdasági egységeknél. A "látogatások" során 157 millió lejes hiányt fedeztek fel, valamint 577 pénzbüntetést róttak ki.
Az ismertté vált bûnügyek száma 93-mal csökkent a múlt év ugyanezen idôszakához képest, "mindössze" 1020-ra derült fény. Öt alkalommal követtek el emberölést, nagy részüket ittas állapotban. Emberölés kísérletét az elôzô évinél eggyel többet, 2-t követtek el. Kevesebb volt a testi sértés (3), illetve a lopás (742). A rablások száma 18-ról 22-re változott, a nemi erôszakoké ugyanannyi maradt (5). A nyomozások során kiderült, hogy a személy ellen irányuló csaknem valamennyi bûnesetet családtagok között követték el.
Megyei szinten viszonylag kedvezôen alakult a közlekedési bûncselekmények mutatója. A felfüggesztett 836 hajtási jogosítvány (287-tel kevesebb) közül 211- et ittas vezetésért vontak vissza. A 29 súlyos karambol során 12-en vesztették életüket és 21-en súlyosan sérültek.
Több mint 400 Manpel-i alkalmazott folyamodványa
Alulírottak, a marosvásárhelyi Manpel Rt. volt és jelenlegi alkalmazottai, felháborodásunkat fejezzük ki a társaságnál keltett helyzet miatt.
10-25 éve dolgozunk ennél a társaságnál, és ma munkahely nélkül maradunk, mivel a társaságot egy olyan embercsoport teszi tönkre, akik az utóbbi két évben egyetlen célt követtek: saját meggazdagodásukat.
Ezen az úton fejezzük ki elítélô véleményünket mindazzal kapcsolatban, ami a Manpel Rt.- nél az utóbbi két évben történt.
Tragédiánk 1996 ôszén kezdôdött, amikor számunkra ismeretlen okokból érdekbôl eltávolították a vezetôséget, amellyel elégedettek voltunk, és helyüket mások vették át, akiknek két év alatt sikerült mindent tönkretenniük. Kérdezzük: hogyan lehetséges, hogy e rombolásért, amelynek nyomán családok százai maradtak munkahely nélkül, senkit nem vonnak felelôsségre?! Hogyan lehetséges, hogy mindahány szakavatott intézmény szeme láttára létesül egy új kesztyûgyár, a Dermagant, Székely Sándor volt igazgatónk vezetésével?
Ugyanaz a Székely Sándor, aki ma is a Manpel igazgatói székéért harcol, akinek ma is birtokában van a társaság pecsétje, és a Manpel cég nevében levelezik!
Ugyanaz a Székely Sándor, aki az általa kialakított katasztrofális helyzetet kihasználva a szakképzett munkaerôt kezdte a Dermaganthoz vonzani, hogy a Manpel Rt.-t megilletô exportrendelésekre dolgozzanak.
Kérdezzük: miért nem ellenôriznek egy ilyen helyzetet? Miért csak mi, szerencsétlen és pénztelen emberek kell elviseljük egy katasztrofális vezetés következményeit?!
Mi gyakorlatilag részt vettünk a cég magánosításában az otthonról, gyerekeink szájától elvont pénzzel, amiért Székely úr csapata megkülönböztetett, mi több, zaklatott bennünket. Idôközben Székely úr "a nadrágszíját húzta össze", hogy más cégekbe fektessen be, mint ahol vezérigazgatóként érdekelt volt!
Úgy véljük, hogy munkahelyünk elvesztése részben a Dermagant cég megjelenésének is tudható be, amely ma tulajdonképpen a mi rendeléseinket teljesíti. Székely úr kihasználta igazgatói pozícióját, hogy munkahely nélkül hagyjon bennünket. Mint a marosvásárhelyi Manpel Rt. részvényesei, teljes támogatásukat kérjük a felvetett problémák tisztázásához, és azok megbüntetéséhez, akik mai tragédiánkért felelôsek. Fájdalmunkban határozottak vagyunk, hogy a végsôkig harcoljunk az igazságért!
Forró vonalat létesített a Timoc-völgye és a Controceni-i palota között a Romtelecom. A jugoszláviai románok ezzel jogot nyertek rá, hogy szabadon használhassák nyelvüket, és édes szavakat suttogjanak Constantinescu elnök fülébe.
A Kossuth rádió nyomán mától a marosvásárhelyi területi adó magyar mûsorában is Baráth József New York-i háborús tudósításait játsszák be az idôjárásjelentés helyett. Ha ugyanis Baráth József ezt mondja: Holnap ismét lesz bevetés Jugoszláviában, vagy ezt: Felszálltak a NATO-gépek, akkor a Kárpát-medencében nagyszerû hétvégére lehet számítani.
Visszaállítják II. Rákóczi Ferenc szobrát a Kossuth és az Arany János utcák özötti terecskére. Másfelôl a városatyák úgy döntöttek, hogy a Somostetôn, PHARE-segélybôl, Petôfi—Schiller- tornyot épít a város. A két nagy költô tízméteres egészalakos szobra alkotja a tulajdonképpeni építményt, Schiller keletre tekint, Petôfi pedig nyugatra. Az építmény legalább kilenc szintes lesz, helyet kap benne egy népi egyetem, egy kaszinó, három tévéstúdió és hat Mekdönci és egy szuper körbeforgó vendéglô, a tetején pedig helikopter-leszállót képeznek ki. A torony keleti és nyugati oldalain, a költôk "fejében" csillagvizsgálót illetve meteorológiai elôrejelzô központot rendeznek be.
Ma már a kis gyerek megveri az apját,
A nô meg viseli a férfi kalapját.
A leány udvarol mostan a legénynek,
Sok úr meg kalapot emel a szegénynek.
Fôispán tiszteleg a kondás fiánál,
A hercegnô mellé néha meg cigány áll.
Pap helyett a huszár s a baka bibliáz,
Katinak a csókról a barát magyaráz.
Gyorsvonatnál jobban fut a vicinális,
Protekció mellett nagy úr a szamár is.
A hírlapok minden rossz gombát közölnek,
És doktori címet adnak az ökörnek.
Szelíd lett az anyós, a vô meg haragos.
A levegôért is fizetünk már adót,
És felpártoljuk a leghuncutabb csalót.
Ezelôtt a zsemlye beillett cipónak,
Nagyító üvegen nézzük ma diónak.
Furcsa világ van ma, én csak annyit mondok,
Bírónak beválnak már a sültbolondok.
Bakter parancsolgat a szolgabírónak,
A mesét sok helyütt hiszik el valónak.
Hírét se halljuk az útszéli zsiványnak,
Még a kökénybôl is ma már bort csinálnak.
Még a nap se úgy süt, mint valaha régen,
Egyik ember vájkál a másik zsebében.
A templom közepét a fû benótte már,
S a börtön kulcsain fénylik a napsugár.
A sok hamisságba megbotlik a lábunk,
Már a léniát is görbére csináljuk.
Némely úron szûr van, s a paraszton bunda,
A szamár bejut a minisztériumba.
Fordított a világ, semmi se jó benne,
Hatvanéves asszony is legényt szeretne.
Csak már vége lenne ennek a világnak,
Hiszen jó verset is csak ritkán csinálnak.
Ki lesz az RMDSZ új elnöke, és miért?
Válaszokat legközelebb május 10-éig (zece mai) fogadunk el. A borítékra írják rá: Flaszter.
Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon örökbe fogadni. Amikor ugyanis bajba jut a világ, elôször válságkezeléssel próbálnak rajta segíteni, majd egy darabig menedzselik, és amikor már-már a halálán van, örökbe fogadják. A dolog persze nem ilyen egyszerû, legalább akkora ceremóniával jár, mint ha valaki be akar lépni: a Jordán folyóba, a pártba, az Európai Unióba.
Ha Koszovóban háború dúl, akkor a civil lakosságot hol az albánok, hol a szerbek fogadják örökbe. A térség pedig nem ússza meg a NATO gyámatyai pofonjai nélkül.
A román demokrácia eddigi legnagyobb vívmánya, úgy tûnik, a külföldi kölcsönök tartós örökbefogadása.
Belpolitikai téren pedig az adófizetô állampolgárok pénzének a menedzselése. Minek következtében ez a fogalom jelentésváltozást szenved, körülbelül azt jelenti, hogy Sobri Jóskával találkozunk a pusztában, de nem bánt, sôt kedélyesen iszogatunk egy csárdában, utána pedig neki ajándékozzuk ingünket- gatyánkat is, ha még megvan. Mert a pénzünk titokban már rég az ô bankjába utalódott át. A pénzünk azt játssza, amit Copperfield Dávid, a szabadulómûvész: zsebünk börtönébôl az ég kék óceánjába illan el. Elég, ha a modern betyárok ennyit mondanak: prozsekt, lízing, portfólió – és a pénzünk már el is van varázsolva.
Egyébként ilyen átutalással lehet megoldani a gazdaság minden gondját. Ugyanis minden gondot elég, ha átutalunk a másik párt, tábor vagy látványtervezô csatorna, közvéleményugrató intézet számlájára, és Pilátust utánozzuk, persze a legjobb minôségû szappannal, mert a piacgarázdálkodás lelke mégiscsak a jó reklám.
A szegény ember fôleg gyermeket fogadott örökbe. Ezidáig. Mert most egészen beláthatatlan örökbefogadási távlatok nyílnak elôtte. A demokrácia azzal jár karöltve, akiben igen erôs az örökbefogadási hajlam, sôt ezt már készséggé is fejlesztette. Ha Kecseti Pityu például megjelenik Marosvásárhelyen az anyafarkas elôtt egy csokor virággal, akkor ne nôügyre tippeljünk, hanem örömteli találkára a demokráciával.
Ha viszont prefektust látunk kátyút dugni, akkor minden pajzán gondolatot számûzve legyünk meggyôzôdve róla: itt is örökbefogadás esete forog fenn. A mozgás, mint tudjuk, maga az élet. Hol volnánk ma, ha az ôstojásból nem jön ki az ôshüllô. Ha az ôshal nem jön ki a vízbôl, és nem növeszt ôstüdôt magának, azután pedig lábat meg szárnyat, meg, hát igen, erszényt is, mint emlôs. Ha a majom nem megy fel a fára, azután pedig – önként, senkitôl sem kényszergetve – ugyanúgy le is nem jön; hogy mi is végre emberré válhassunk, a teremtésit .
Az ôsembert örökbe fogadta a természet, azután az ôsember modernizálódott, és már ô vált örökbefogadóvá. Ma úgy beszélünk, hogy az egész Föld, sôt a Galaktika meg a Kozmosz is a mi egyedüli örökségünk. Errôl azonban egyetlen közjegyzôi hivatal sem tud hiteles papírt felmutatni.
Az evolúció voltaképpen az örökbefogadás végtelen variációja, állapíthatjuk meg az akadémiával karöltve, ahol az eszméinket lízingelik. Az örökbefogadás tulajdonképpen az emberiség nagy prozsektje is egyben. Summa summárum pedig a jóisten portfóliója.
De addig még sok kátyú keletkezik útjainkon. Holott élnünk adatott, és mozognunk kell. A mozgás az ezredvégen hovatovább nyüzsgéssé sûrûsödik, és azt a látszatot kelti, mintha az emberiség nem férne meg a bôrében. Új világokat keres az ûrben, olyan intergalaktikus folyosókat, melyek nem kívánnak egy lapátnyi flasztert sem. Nyilván az a célja, hogy az új galaktikákat, sôt a világegyetemnél is nagyobb spáciumokat az isten nevében örökbe fogadja. Az emberiség tehát voltaképpen egy rendkívül jólnevelt , szigorú etikai normák szerint harcoló kozmikus konkvisztádor.
A dologban persze van egy kis turpisság is. Az tudniillik, hogy idelent a Földön megdrágult a flaszter. Idegen világok flasztereit importálni még teleportálással is rendkívül költséges mulatság, azonkívül veszélyes is, mert sosem tudhatjuk, melyik típusú flaszterbôl ugrik ki egy vadonatbarbár új világszörny, amely katasztrófát idéz elô kék bolygónkon.
Ezért kell tehát nem a flasztert, hanem az egyre szaporodó emberiséget teleportálni a világûr újabb és újabb Tasmániáiba, hogy örökbe fogadhassa azokat is.
Ilyen nagy összefüggésben kell szemlélnünk idehaza a flaszter helyzetét. Nyilván elôjegyzéses alapon kell kivárnunk, míg rang és cím, faj és mód szerint mindenki áttelepülhet a neki örökbe szánt új világba. Ez azért is komplikált egy kicsit, mert már alkotott nekünk valaki egy másvilágot, sôt kettôt is, érdemeinknek megfelelôen, ezek egyikében bôven volna flaszter, csakhogy rendkívül olvasztott állapotban. Emiatt ebben a forró másvilágban olyannyira felgyorsul a mozgás, hogy az már örök kínszenvedés, melyet állítólag igen kevesen úszunk meg. Legjobbjainkat igazából az a remek érzés tart mindvégig kitûnô formában, hogy nem ebbe a buliba nyerünk besorolást, miután leszereltek, hanem a másikba, mely légies és könnyed, galambok pletykálnak benne a vércsékkel; s – effélék. Csak suttogják, de igaz: rettenetesen unalmas!
Ha tehát jobb lábbal kívánunk belépni a harmadik évezredbe, meg kell oldanunk földi forgalmunk bonyolult problémáját. És mint világrendezô elv, ebben is az örökbefogadás jelenti a legtökéletesebb üdvöt.
Íme tehát, mi áll amögött, hogy a demokrácia jelesei örökbe fogadnak egy-egy gödröt. Marosvásárhelyen politikai, sôt etnikai színezetet is kaphat az ügy. Mert ha a prefektus az 1918. December 1. nevû Hosszú utcát választja, akkor ez nyilvánvalóan a kormányzó parasztpárté kell hogy legyen, és minden gödörnek kerül egy-egy jeles gazdája. Akarom mondani a nagyobb gödröknek nagyobb gazda dukál, a kisebbek
érjék be közemberekkel, azaz közpárttagokkal. A liberálisok vegyék át a Szabadság utcát és a környékét. Az RMDSZ állandó támadások össztüzében harcolja ki magának a Kossuth utcát, s nagy nehezen talán a Bolyai utcát is. A teret, sok mással, például a fôtérrel egyetemben, a nagyromániások vindikálják. A demokraták kivállalják a Somostetôt és Marosszentannát. És így tovább. Az Arató és a Legelô utcákat bizonyára a mi magyar kisgazdáink fogadják örökbe, a kereszténydemokraták pedig körmenetben aszfaltozzák le a Palásközt, mert kevesen vannak.
Dalolnánk aszfaltozás közben . Mi, új örökbefogadók. Azt is, hogy öröködbe, Uram, új pogányok jöttek.
Most már azt gondolhatná a nyájas földönkívüli, aki az interneten olvassa ezt a tudósítást, hogy ezzel sikerül kivívni a szabad mozgást Novum Forum Siculorumban, vagy abban a kies konglomerátumban, ami Székelyvásárhelybôl mára sikeredett. Ah, kedves E.T., mekkorát csalódtál.
Mert nézzük csak, mi van. Minden jeles személyiség gödre mellé jelt állítunk. És természetesen elnevezzük. Megvan már a Prefektus Kátyúja. Oda szép faragott tábla is illik, melyen a kormánymegbízott képének is jut hely. De mellette helyet követel majd a párt kátyúja is, ez azért jó, mert jól látható, mint mondottam: jelezve van. Nem kell tehát belépnünk. Aztán jön az egyház, és hármasoltárt, troicát emel a prefektus kátyújának tôszomszédságába, mert ez egyben az állam és egyháza eszményi együttmûködésének a félreérthetetlen jelképe. Jönnek a többi notabilitások, és ki-ki állíttat magának egy-egy jelet a kátyúja mellé. Közben kátyú-kincstárjegyet bocsátanak ki, öt napon át ostromolják az emberek a kasszákat, hogy meghitelezzék az államot a garantált, gazdag kamat bizonyosságának reményével. A Kossuth utcában és a Bolyain lesz Markó Béla-kátyú, Frunda-kátyú és Kincses-kátyú, lesz Bernády-kátyú és Petôfi – Schiller-kátyú, lesz Funár- kátyú, és aztán jönnek az egyházaink és az intézményeink, sajátosságunk méltóságával jelöljük meg legfontosabb kátyúinkat. Kopjafák erdeje jelzi a romániai magyarság nagyszerû tengelytöréseit.
Minden kátyú gazdára talál. Ha mégis maradna út kátyú nélkül, ki lehet adni a koszovói menekülteknek, ugyancsak lízingbe. Gondoljunk bele, micsoda forradalmi örökbefogadásnak vagyunk a hôsei!
Ha már minden gödör elkelt, újakat kreálunk, ez nekünk nem gond. A még gazdára nem talált gödröket ugyanolyan módszerrel tartják nyilván, mint a temetôi parcellákat. F – 6, H – 4, satöbbi.
A mûvészetek megújulását várom a kátyúk örökbefogadásától. Lelki szemeim már olvassák is a világirodalom egyik legszebb szerelmes versét: " Gödreink közt már az ôsz barangol, / Kóró lett a fényes kopjafa, / Zizegô- szép flaszterzöld hajadról / Nem álmodom többé már soha…"
Kedves E.T., ne hidd, hogy gépjármûvek népesítik be Marosvásárhely és a megye és a régió és az ország útjait, és úgy siklunk gépkocsijainkkal, mint az ûrrepülô, mert nem ez itt a cél. Hiszen az örökbe fogadott kátyúkat nem lesz mivel betömni. A prefektus úr demonstrációja hogy úgy mondjam, metafora volt.
Nem is kell betömni a kátyúkat, hiszen ha mindet megjelöljük, az már nem közút, hanem ezredvégi erdélyi skanzen. A jelek, hármaskeresztek, kopjafák között szerelmesen andaloghat még a megrögzött agglegény is, új hippik foglalhatnak maguknak hazát, politikai rendezvények színhelyeivé válnak sugárútjaink, és így tovább. Ha betömnénk a gödröket, semmibe foszlana az egész. Nem azért fogad örökbe valamit az ember, hogy aztán mindenki végiggázolhasson rajta.
A szegény emberrel kezdtem, vele végzem. Azt szeretném kiharcolni, hogy jusson minden nyomorultnak legalább egy gödör. Na jó, legalább egy fél gödör. És azt is jelöljék meg valamivel, az adózók költségén. Mondjuk így: "Kecseti Pityu kátyúja." Vagy így: "Székely-Magyar Örökség. Tulajdonos: Kecseti István." Ennyi elég volna, és Kecseti Pityu mindennap megtekintené, hogy mit csinál a gödre, és ettôl jobb lenne a közérzete. Esetleg emléktárgyakat árulhatna a sétafikáló, gesztikuláló, társasági életet élô polgári tömkelegben, és evvel nemcsak a turizmus lendülne fel, hanem Kecseti Pityu is.
Szóval a gödör-ügy ezzel egyszer s mindenkorra meg lenne oldva. Leginkább már csak szerelemgödrökkel, gödröcskékkel fogalkozna a társadalom, és szorgalmasan fogadna továbbra is örökbe mindent, ami csak örökbe fogadható.
És amikor, már a harmadik évezred közepe felé, egy megszállott idióta feltaláló valami olyan anyagot kísérletez ki, amelyen gördülô jármûvek embert szállítanának viszonylagos kényelemben és jólesô sebességgel, akkor, remélem, lesz annyi civis tartás, annyi karakánság a helyi bíróságon, hogy minden teketória nélkül életfogytiglani ûrrepülésre ítéli az illetôt.
Aki majd a kimondhatatlan nevû csillagképek elképzelhetetlen pofájú népségének magyarázza kétségbeeseve, mi az, hogy: flaszter.
A székely ember mindennapi munkája során, erdôn- mezôn, udvarán, kertjében stb. számtalanszor találkozik, kerül kapcsolatba az állatokkal. Ez a kapcsolat sokszor érzelmi töltéssel gazdagodik, és fôleg a madarak esetében, nemesen szolgálja a természetvédelmet. A madarak a legjobban az ember szeme elôtt lévô, érzelmileg is erôs szálakkal kötôdô állatok. A madár a szabadság, szelídség, kedvesség, hûség, szerelem, családi boldogság, béke jelképe. A madár a népköltészetben is mindig jelentôs szerepet játszott. A székely népköltés közel harminc madárfajt ölel fel. Herman Ottó, a nagy biológus, madárkutató írta: "A nép szellemét nem a madár cifrasága foglalkoztatja, hanem a madár életmódja, s minél nyíltabb, hozzáférhetôbb ez, annál inkább népies a madár maga."
Igen érdekesek a madarakkal kapcsolatos nevek. Amilyen változatosak a madárhangok, olyan sokféle a megnevezésük: a vadgalamb turbékol, a fecske csicsereg, a rigó fütyül, a pacsirta énekel, dalol, a fürj pitypalattyol, a bagoly huhog, a kuvik kuvikkol, "tyüvikkel", a szarka cserreg, a holló és a varjú károg, a veréb csipog, csiripel, a gólya kelepel, "kerepel", a kánya sír, a vadruca hápog, a vadliba gágog, a rozsdafarkú "csesszegtet", a gyöngybagoly visít stb.
A székely ember szellemi kincse az a gazdag névanyag, amit dolgainak, tárgyainak, fogalmainak megnevezésére a madaraktól kölcsönzött, ami a madarakkal kapcsolatos. Helynevek: Bagolyvár, Csóka (falunév), Hollósvölgy, Kakukkdomb, Sasbérc stb. Növénynevek: kakukkszegfû, kányazsombor, rigópohár, szarkaláb, varjúmák stb. Lónevek: Daru, Fecske, Holló, Rigó, Sólyom stb. Biológiai fogalmak: a madár fészket rak, fészket csinál, fészkel, tojik, költ, "kôt", kotol, kotlik, kikölt, "kikôt", tollasodik, etet, csíp, csipked, kiváj, kivág, megvág, kikapar, kopogtat, kakaskodik, verekedik, "feredik", tollászkodik, csattogtatja a szárnyát, tollát hullatja, mosdik, megszólal, énekel, repül, elrepül, elszáll, felszáll, felriad, felreppen, "elmejen", elköltözik, költözik, megjön, visszajön, bujdosik, bújkál, gubbaszt, lecsap, elcsíp, elkap, elfog, lépeget, szökdécsel, szökdösik stb.
Az alábbiakban vidékünk sok madárfaja közül a legfontosabbakat, legérdekesebbeket tekintsük röviden át.
— Accipiter gentilis: Héja. Üllû, kendermagos üllû (K), madarászüllû, madarászó üllû (F, K, Pp). Eléggé ritka madár, ma már alig lehet látni egy-egy példányt. A majorságudvar elrabolt csirkéi miatt kártékonynak tartják, ezért kegyetlenül üldözik, pedig éppen védelmet érdemel! Megtörténik, hogy felületes megfigyeléssel más héja nagyságú ragadozó madarat is üllûnek néznek.
— Asio otus: Erdei fülesbagoly. Filesbagoly, fülesbagoly, fülösbagoly (Ko). Szórványosan elôforduló faj, de jól ismerik, sajnos hasznáról keveset tudnak. Ezzel magyarázható, hogy tollas fiókát elôszeretettel visznek haza és tömetnek ki. Nem egy háznál lehet látni kitömött baglyot. Pedig egyik leghasznosabb madarunk!
— Athene noctua: Kuvik. Halálbagoly (K), kuvikkbagoly, tüvik, tyüvik (I), vészbagoly (A, As, Fs, K, P). A Székelyföldön mindenütt tartja magát az a hiedelem, hogy akinek a házán éjjel kuvikol, ott valaki meghal. Ezért nem szeretik, félnek, irtóznak tôle, de van, aki ismeri hasznosságát. "A mûhelyünknek a hijúján (padlásán) vót égy kuvikk, s a fészke körül ki vót nyútóztatva tizennégy egér, s huszonnégy lótetû. A csodákozás ôt meg. Éppeg kotót, s észe a fijajinak horta oda. Sze ké emlékezzék a tanár úr, igaz, égy kicsit régecske vót, de átalhíttam, hogy nézze meg. Akkó monta, hogy a baglyok hasznosok, s mû osztán attó kezve má nem bántuk, hogy ott van" (Sz). "Tuggya, tanár úr, mikó Pista beteg vót, égy bagoly minden öste mijen dógot csinált, állandójan kuvikkolt, s szegén osztán nemsokára meg is hótt" (Sz). "Écce nem jóféle madár a szencségnek se" (Szk).
— Buteo buteo: Egerészölyv. Egerészôüllû (K), ôlyv.
— B. lagopus: Gatyás ölyv. Turulmadár, magyar turulmadár (K). Általában különbséget tudnak tenni a két faj között. Érdekes, hogy a sóvidéki települések közül csak Korondon nevezik turulmadárnak, de a madarat másfelé is ismerik. Ez a turulmadár-kérdés bôvebb vizsgálatot érdemelne. "Csak télen lehet látni, égy- égy szénabuglya karójának a hegyibe üldögél, nézi a mezôt, lesi az egereket" (K).
(Folytatjuk)
A szakszervezetek vezetôi szerdán azt nyilatkozták, hogy a május 24-ére tervezett általános sztrájkot ki lehet robbantani hamarabb is. A szakszervezetek elégedetlenek azzal, ahogy egyes miniszterek valamint a parlament tárgyal velük; a memorandummal összefüggô tárgyalások kedden a pénzügyminiszter, szerdán az iparminiszter miatt halasztódtak. A szakszervezeti vezetôk sürgôs találkozót kértek a kormányfôtôl, és amennyiben erre nem kerül sor, pénteken bejelentik a tárgyalások felfüggesztését és jövô héten összehívják a négy országos tanácsot a sztrájk kirobbantása végett.
Bulgárai autóbusz-szerencsétlenség
A zömmel román turistákat szállító autóbusz május 4-i bulgáriai balesete kapcsán Simona Miculescu külügyi szóvivô közölte, hogy a hét áldozat közül öt román és a 29 súlyosan sérültbôl 25 szintén román. Ezenkívül 12-en könnyebb sérülést sznevedtek. A szófiai román konzulátus kapcsolatban áll a burgaszi rendôrséggel az áldozatok azonosítása és nevük nyilvánosságra hozatala végett.
Románia és a Nemzetközi Mezôgazdasági Fejlesztési Alap május 10-re tervezi az Érchegység falufejlesztési programjának finanszírozására szánt hitelegyezmény aláírását. A szóban forgó egyezmény mintegy 16,5 millió dollár értékû kölcsönt ír elô. A Nyugati Érchegység falufejlesztési tervét a német kormány is támogatja, 2,5 millió dollárral járulva hozzá a program mûszaki részének megvalósításához.
Markó Béla az MTV2-es mûsorában
A Magyar Ház május 7-i adásában a nézôk Markó Bélát láthatják, ez alkalommal azonban nem politikusként. Az este 9-kor kezdôdô adásban a József Attila-díjas költô Az erdélyi
macska címû esszégyûjteménye kerül bemutatásra. Emellett lesz egy kis tavaszi zsongás Székelyföldrôl, szó kerül a vajdasági és Mura vidéki átalakulásokról, illetve mintegy félezer kolozsváriról, akik Budapesten találkoztak újra.
A Romtelecom ellen az Interneten
Hazai internethasználók egy csoportja "háborút indított" a Romtelecom ellen az AntiRomTelecom címû honlapon (http://antirtl.go.ro). Ezen egy sor vélemény és információ olvasható a nemrégiben privatizált hazai telefontársasággal kapcsolatban. Ezenkívül egy tiltakozás, egy on-line közvélemény-kutatás stb. található az oldalon.
A Budapesten megjelenô Európai utas és a Pozsonyban megjelenô Kalligram címû magyar, valamint az OS címû szlovák folyóirat közös bemutatóját tartották szerdán Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. Az Európai Utast Módos Péter fôszerkesztô, Rockenbauer Zoltán esszéíró, Romsics Ignác és Szarka László történészek és Miszlivetz Ferenc szociológus "kísérték el" Pozsonyba.
Német játékvezetô a román rangadón
Huszonnyolc év után fordul elô ismét, hogy külföldi játékvezetôt kérnek fel egy román bajnoki labdarúgó-mérkôzés vezetésére. A német Edgar Steinborn vasárnap a Dinamo — Rapid találkozón fújja a sípot, mert a hazai bírók elveszítették hitelüket, többségük nem tudja függetleníteni magát különbözô klubok érdekeitôl.
"Az MLSZ elnökének mûködését felfüggesztô február 4-én hozott határozatomat jövô hétfôi hatállyal visszavonom" — jelentette be Deutsch Tamás csütörtök reggel a TV3 Napkelte címû mûsorában. Az ifjúsági és sportminiszter döntését indokolva leszögezte, hogy azért vonta vissza Kovács Attila felfüggesztését, mert erre a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) sürgôsségi bizottságának szankcióval fenyegetô határozata kényszerítette. Kovács Attila telefonon reagált a felfüggesztését megszüntetô miniszteri bejelentésre: tudomásul veszi a döntést és megértette, hogy annak meghozatalára kényszer hatására került sor.
A Magyar Jégkorong-szövetség pályázik a jövô évi C-csoportos világbajnokság megrendezésére, miután — a hírek szerint — két ország, Kína és Litvánia már benyújtotta jelentkezését, s úgy hírlik, hogy Románia is szeretné megrendezni a rangos eseményt.
Díszbemutató keretében vetítették Enyedi Ildikó Simon mágus címû filmjét az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten, a Puskin moziban. A magyar-svájci-francia koprodukciós alkotás az Európa Tanács Eurimages Alapjának támogatásával készült. Enyedi Ildikó a Simon mágusért részesült rendezôi díjban az idei 30. Magyar Filmszemlén. Andorai Péter a legjobb színészi, Máthé Tibor pedig a legjobb operatôrnek járó elismerést érdemelte ki a jubileumi mustrán.
A május elsejei négynapos ünnepségre szokatlanul zord idôjárás köszöntött be Moszkvába, az éjszakai hômérséklet mínusz 3 fokra zuhant, de nappal sem haladta meg az 5 fokot. A fagyok egy ember halálát okozták, míg további hetet kórházba szállítottak testük vészes kihûlése, illetve más fagyási sérülések miatt.
Tibet indiai számûzetésben élô vallási vezetôje saját bevallása szerint egyházi látogatásra érkezett Belgiumba, ahol négy napot tölt, mégis elôször Jean-Luc Dehaene miniszterelnökkel találkozott magánlátogatáson. A hatvannégy éves vallási vezetô elmondta: Kínában egyre több mûvész és értelmiségi személy mutat rokonszenvet és együttérzést Tibet problémájával. "Nem a régi Tibet visszatérését kívánjuk, hanem azt, hogy Tibet csatlakozzon a korszerû világ nemzeteinek szellemiségéhez" — mondta a dalai láma.
Legtöbb 5 napig elégséges liszt- és búzatartaléka van még a vásárhelyi Mopan Rt- nek. Mivel a következô gabonakészletet jóval magasabb áron szerezhetik be, a kenyér, valamint a péktermékek ára sem marad változatlanul. Elôreláthatóan tíz napon belül átlag 800- 1000 lejjel drágábban vásárolhatjuk meg a Mopan- kenyereket — közölték a cég illetékesei.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen mûködô Egyetemisták Ligája ma délután 14.30 órától tüntetést szervez. A diákok a megemelt bentlakásdíjak ellen az elôadásokról való hiányzással tiltakoznak. Mihai Târnoveanu elnök elmondta, az elôzô tüntetés és a tárgyalások sikertelennek bizonyultak, így ma délutántól meghatározatlan idôre sztrájkot hirdetnek. A liga vezetôje reméli, hogy minden orvosis csatlakozni fog a liga megmozdulásához, s nem vesz részt az elôadásokon.
A Bernády Házban újabb kiállítás nyílik szombat délben 12 órakor. Siklódy Tibor festômûvész mutatja be az utóbbi években született festményeit. Az alkotó a héten töltötte 70. életévét, az akvarell és gouache munkák, e tájba oltott lírai lapok nem lanyhuló alkotókedvérôl tanúskodnak. A festô mûvészetérôl, tárlata anyagáról Nagy Miklós Kund beszél a megnyitón.
Autóbusszal a pápa látogatására
II. János Pál pápa május 7-10-e közötti bukaresti látogatására a vásárhelyi érdeklôdôk számára a Corbet Transair Agency indít autóbuszt. Egy jegy ára 230.000 lej. A magánúton utazók közúti biztonságát a megyei rendôrfelügyelôség biztosítja.
A hazai kormányzati és nemkormányzati szervezetek, valamint a japán kormányzati szervezetek közötti együttmûködés fejlesztése céljával a japán Shido Kulturális Egyesület egy képviselôje érkezik Vásárhelyre. A két évig a Shido Mûvelôdési Egyesület és a Megyei Pedagógusok Háza keretében dolgozó vendéget május 9-én 17 órakor fogadják a vásárhelyi Pedagógusok Házában. A város elöljáróival való találkozást hétfôre tûzték.
Holland testvérgyülekezet anyagi segítségével és a koronkai gyülekezet önkéntes munkájával készült el a koronkai gyülekezeti központ. A vasárnap 11 órától sorra kerülô avatóünneps&eacu