|
LI. évfolyam 102. (14155) |
1999. május 6. csütörtök |
A francia—román barátság volt a visszatérô motívuma annak a fogadásnak, amelynek során a megyei tanács vezetôsége és más megyei hivatalosságok látták vendégül tegnap Nicolas About-t a franciaországi Montigny le Bretonneux kisváros polgármesterét és kabinetfônökét, Michel Logiert.
A francia vendégek egyébként már több mint kilenc éve járnak Maros megyébe, mivel a szóban forgó város partnertelepülési kapcsolatban áll Tekeújfaluval. A Régen melletti települést éveken át segítették, többek között a gáz bevezetésében, a helyi iskolának pedig didaktikai segédeszközöket hoztak. A kapcsolat mûködôképességét bizonyítja, hogy elsôsorban fiatalokból álló küldöttségek jöttek-mentek, s a polgármester a kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében maratoni futóversenyt tervez a két település között.
Beszédében Nicolas About, aki a francia parlamentnek és az Európa Tanácsnak is tagja, kifejezte elismerését a megyei tanács elnökének, aki az elmúlt évek alatt támogatta a kapcsolattartást. A továbbiakban kifejtette, hogy szeretné Romániát is minél hamarabb az Európai Unióban látni, annál is inkább, mivel az Európa Tanács román képviselôi is a francia nyelvet beszélôk táborába tartoznak.
A továbbiakban Ioan Toganel bejelentette, hogy a tantárgyversenyek megyei elsô és második díjasait jutalomképpen Montigny le Bretonneux látja vendégül.
A Népújság kérdésére, hogy hogyan találtak Tekeújfalura, a vendég elmondta: ez teljesen véletlen volt. Mivel maga is tagja a franciaországi polgármesterek egyesületének, egy olyan kisebb települést kerestek Romániában, amelyet támogatni tudnak. Így esett Tekeújfalura a választás.
Mivel tegnap volt az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója, azt kérdeztük a vendégtôl, hogyan látja a szervezet jövôjét. Válaszában Nicolas About többek között elmondta, hogy az általános emberi jogok, a gyerekek és a kisebbségek jogainak védelmében szükség van arra a szervezetre, amely Európa "erkölcsi tekintetének" szerepét tölti be.
A vendégeknek gazdag programot szerveztek megyénkben, az elkövetkezô napokban gazdasági egységeket és mûvelôdési intézményeket látogatnak meg Marosvásárhelyen, Segesváron és Szovátán.
Koalíciós egyeztetés Markó Béla kezdeményezésére
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kérésére egyeztetô tanácskozást tartottak kedden a koalíciós pártok vezetôi.
A találkozón megegyezés született azokról a felvetésekrôl, módosító javaslatokról, amelyeket az RMDSZ a készülô oktatási, közigazgatási és a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvényekhez fûzött.
Az oktatási törvény tervezetérôl most folyik a szövegegyeztetés a képviselôház és a szenátus között, mivel a két házban egymástól eltérô szövegû szövegû tervezeteket szavaztak meg. Az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy az oktatási törvény minden szinten tegye lehetôvé a nemzetiségek anyanyelvén történô tanítást az állami oktatási rendszerben.
A szenátusban a közigazgatási törvény, a képviselôházban pedig a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény vitája akadt el azoknál a cikkelyeknél, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályoznák.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) elnöke a koalíciós egyeztetés után úgy fogalmazott, hogy nagyon fontos problémákat sikerült megoldani. Diaconescu ugyanakkor elhibázottnak nevezte az RMDSZ által megfogalmazott bírálatokat, mondván, az RMDSZ-nek is meg kellene értenie, hogy mind a parlamentben, mind a közvéleményben létezik egy olyan áramlat, amely "fenntartásokkal él a túlzó intézkedésekkel szemben".
Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azt közölte, hogy a köztisztségviselôk jogállásáról szóló törvény esetében arról egyeztek meg: azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százalékát a nemzeti kisebbségek teszik ki, a lakossággal kapcsolatot tartó köztisztviselôk között legalább egy olyannak kell lennie, aki ismeri az ott élô nemzeti kisebbség anyanyelvét.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tanácskozás után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a pártvezetôk megerôsítették a koalíciós egyezményben vállalt kötelezettségeket. "Ebbôl a szempontból hasznos volt a tanácskozás, de végsô soron az lesz a döntô, hogy a koalíciós képviselôk miként szavaznak majd a törvényhozásban, s ezzel kapcsolatban vannak kételyeink" — mondta.
Kedden megérkezett Romániába a Macedóniába menekült koszovói albánok elsô, 41 fôs csoportja. Románia jelezte, hogy 6 ezer menekültet tud befogadni, a tervek szerint június végéig 3 ezer menekült érkezik az országba.
A Macedóniába menekült koszovói albánok saját maguk választhatták Romániát. Az eredeti tervek szerint kedden 60 fôs csoport érkezett volna, de az utolsó pillanatban 19-en visszaléptek, mivel ugyanezen a napon menekültcsoportok indultak Macedóniából Kanadába és az Egyesült Államokba is.
A kormány a hét végén hozott határozatot arról, hogy hatezer koszovói menekültet fogad be átmeneti idôre. A határozat 21 szálláshelyet jelölt ki az ország területén. A menekültek ellátására 114,3 milliárd lejt (mintegy 7,4 millió dollár) kapott pótlólagosan a belügyminisztérium a költségvetéstôl.
Románia ezzel egyidôben azt kérte, hogy a nemzetközi közösség 4 millió dollárral járuljon hozzá a koszovói menekültek befogadásával kapcsolatos költségekhez. A Jugoszlávia elleni légi támadások megkezdése óta 250 ember menekült át a határon Romániába.
A nyugati hatalmaknak és Oroszországnak sikerült annyira közelíteni nézeteiket Koszovóról, hogy ma közös nyilatkozatban rögzíthetik a politikai rendezés elveit. Mindazonáltal még kulcsfontosságú kérdésekben is jelentôs nézeteltérések vannak — írta szerdán a Reuters hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hét legfejlettebb ipari ország — az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia Olaszország, Kanada és Japán — valamint Oroszország képviselôi elsô ízben ülnek össze azóta, hogy a NATO március 24-én megkezdte Jugoszlávia bombázását.
Nyugati diplomaták szerint a Bonn melletti tanácskozásról közös nyilatkozatot adnak ki, amely követeli: hozzanak létre nemzetközi katonai erôt a koszovói menekültek visszatérésének védelmére; vonják ki Koszovóból a szerb erôket; és hozzanak létre átmeneti nemzetközi "kormányzatot" a szerb tartomány számára.
A diplomaták szerint a nyilatkozatot követheti egy immár kötelezô érvényû ENSZ-határozat a rendezés feltételeirôl, de ennek elôkészítése még igen sok munkát igényel.
Bonnban "a G8 írásba foglalja, milyen mértékben jutottak eddig egyetértésre a fô NATO-hatalmak és Oroszország, s fokozza Slobodan Milosevic szerb elnök elszigeteltségét, de még messze járunk a békétôl" — mondta egy tisztségviselô.
A nyilatkozók szerint a ma várható nyilatkozatban még négy kérdésben mutatkozik jelentôs nézetkülönbség a NATO-hatalmak és Moszkva között: a nemzetközi erô összetétele és mandátuma (a Nyugat szerint a testületnek a NATO-ra kell épülnie és nehéz fegyvezettel kell bírnia), a szerb csapatoknak teljesen, vagy részlegesen kell-e kivonulni Koszovóból, s hogy a fokozatos kivonuláshoz hogyan kötik a NATO-bombázások befejezését és a nemzetközi erô telepítését; hogy a rendezést feltétlenül Miloseviccsel kell-e megtárgyalni, vagy rá lehet-e kényszeríteni Belgrádra; mely intézmény, milyen felhatalmazásokkal vezesse az átmeneti koszovói kormányzatot.
Joscha Fischer német külügyminiszter kedden kifejtette: a G8 tanácskozása igen fontos lépés egy olyan BT- határozat felé, amely az ENSZ alapokmányának hetedik fejezetére hivatkozik. (Ez a fejezet azt rögzíti egyebek között, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében erô is alkalmazható.)
A Reuters idézett olyan diplomatákat, akik szerint a nyugati és az orosz álláspont közeledése bírta rá Milosevicet arra, hogy változtasson véleményén a koszovói nemzetközi jelenlét kérdésében.
Németországban állomásozó amerikai katonák elôtt mondott szerdai beszédében Bill Clinton a Jugoszlávia elleni légitámadások fokozását helyezte kilátásba.
Az amerikai elnök a Spangdahlemben (Rajna-Pfalz tartomány) telepített 52. légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjaik elôtt kifejtette: a szerb erôknek el kell hagyniuk Koszovót. A NATO könyörtelenül folytatja a csapásmérést mindaddig, amíg Slobodan Milosevic elnök meg nem hátrál.
Az elnök leszögezte: a háború nem a szerb nép, hanem az etnikai tisztogatás, az elûzés, a tömeges gyilkosságok, a vallási alapú gyûlölet ellen folyik.
"Koszovói küldetésünk célja egyáltalán nem a területhódítás vagy az Egyesült Államok fennhatóságának kiterjesztése. Egyszerûen sokkal fontosabb dologról van szó: arról, hogy olyan világot hozzunk létre, amelyben nem lehetséges ártatlan emberek elnyomása, elûzése és legyilkolása csak azért, mert vállalják vallási és etnikai örökségüket" — hangoztatta Clinton. Az amerikai elnök ma találkozik a német kancellárral. A németországi látogatás elôtt Bill Clinton a NATO brüsszeli központjában járt. Clinton a szövetség három vezetô személyiségével, Javier Solana fôtitkárral, Klaus Naumann katonai bizottsági elnökkel és Wesley Clark európai fôparancsnokkal találkozott, tárgyalásainak témája a koszovói hadmûvelet. Megfigyelôk szerint látogatása azt jelzi, hogy a szövetség elmozdulást lát Belgrád álláspontjában a nemzetközi feltételek teljesítésében.
A NATO vezetô személyiségei azonban hajthatatlanok abban, hogy valamennyi — mind az öt — feltétel elfogadására szükség van, az erôszak leállítása és a szerb erôk kivonásának megkezdése pedig alapkövetelmény ahhoz, hogy a szövetség fontolóra vegye a minden eddiginél intenzívebb szakaszukban járó csapások felfüggesztésének lehetôségét.
Az atlanti szervezet végsô célja, hogy tartós békét teremtsen a Balkánon — hangoztatta Javier Solana NATO-fôtitkár a francia La Croix-ban szerdán megjelent írásában.
Mint Solana kiemelte, a NATO hosszú távú stratégiája azt célozza, hogy a rambouillet-i szerzôdéses alapokon nyugvó tartós politikai rendezést érjen el a válság sújtotta térségben.
Méltatva Viktor Csernomirgyin diplomáciai erôfeszítéseit, Solana megismételte, hogy Oroszországnak fontos szerepe lesz a tartós megoldás fellelésében. Ugyancsak támogatásáról biztosította más nemzetek hasonló lépéseit, és jelezte: állandó kapcsolatban áll ez ügyben Kofi Annan ENSZ-fôtitkárral is.
A demokratikus világ igyekszik mindent megtenni, hogy a balkáni térség országai közti kapcsolatok a biztonságon és az együttmûködésen alapuljanak — írta Javier Solana.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök állítása szerint a szerb belbiztonsági erôk teljes mértékben felszámolták a szerbiai Koszovó tartomány elszakadásáért harcoló albán fegyveresek egységeit az ország területén.
Az állami televízió híradása és a Tanjug jelentése szerint Milosevic elnök errôl Milan Milutinovic szerb elnökkel, valamint Dragoljub Ojdanic jugoszláv vezérkari fônökkel és más katonai vezetôkkel tartott belgrádi találkozóján beszélt.
A találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint Milosevic elismerôen szólt a szövetségi hadseregrôl és a rendôrségrôl, amiért megakadályozták, hogy a "világ legnagyobb agresszora" (a Jugoszlávia ellen légi csapásokat folytató NATO) akár egy talpalatnyi földet is elfoglaljon az ország területébôl.
Az államfô szerint a belbiztonsági erôk meggátolták a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyvereseinek határátlépési kísérleteit is, az ország területén pedig teljesen felszámolták a gerillák egységeit, vezénylési központjait és infrastruktúráját.
Milosevic hangsúlyozta, hogy Koszovó-szerte mûködnek a polgári hatalmi szervek, s folyamatosan kapnak segélyeket a menekültek, akik a "NATO-bombák miatt" kényszerültek otthonaik elhagyására.
A jugoszláv elnök ugyanakkor lényegében az UCK akcióival magyarázta a több száz ezres koszovói albán menekültáradatot. Milosevic szerint a gerillák már a NATO-csapások elsô napján általános felkelésre hívtak fel, és a tartomány egész területén összecsapásokat kezdeményeztek a szerb belbiztonsági erôkkel.
II. János Pál pápa szerdán örömét fejezte ki, hogy május 7-9 között Romániában tehet látogatást. "Az elsô alkalommal látogatok egy olyan országba, ahol a keresztények többsége ortodox" — mondta románul a szerdai Szent Péter téri általános kihallgatás során.
A pápa üdvözletét küldte a románoknak és azt mondta, hogy utazásának célja "megerôsíteni a Szentszék és Románia közti kötelékeket, amelyek a kereszténység történelme során oly nagy jelentôséggel bírtak ebben a hatalmas térségben".
"Krisztus nevében jövök hozzátok a harmadik évezred küszöbén" - üzente a pápa románul elhangzott üdvözletében.
A pápa örömöt és békét kívánt a romániai ortodox és katolikus híveknek. "Drága románok, örömmel várom, hogy köztetek lehessek. Mindnyájatokat szeretetemrôl és megbecsülésemrôl biztosítom" - mondta II. János Pál pápa szerdán délben a Vatikánban.
Jean-Marie Lustiger bíboros, Párizs érseke kíséri a pápát háromnapos látogatásra Romániába — jelentette be szerdán a francia fôváros érsekségi hivatala.
Lustiger bíborost Ioan Robu, bukaresti érsek hívta meg, hogy képviselje a francia egyházat a pápa mostani látogatásán, az elsô ilyen jellegû, ortodox keresztény többségû országban teendô útján.
A párizsi bejelentés szerint most, a balkáni válság mélységeiben elmerülve, a nemzetiségek, vallások és államok közti balkáni konfliktus idején különösen nagy jeletôséget kap a Szentatya romániai látogatása. (A pápalátogatásról kapcsolatos további írásunk a 4. oldalon)
Petôfi Sándor 26 évet élt, ebbôl közel egy esztendôt töltött Erdélyben. 1849. július 30- án érkezett Marosvásárhelyre. A fôtéri Görög-ház elsô emeleti erkélyes szobájában szállt meg. Egyenruhát is itt rendelt magának. Szobra is állt már városunkban, a történet ismerôs, aki nem tudja, annak kár újra és újra elmagyarázni. Mit is? Hogy Petôfi Sándor a magyar nép legnagyobb költôje. Életmûve kész-egész, nem évül el, akkor sem, ha Isten ôrizz, eltûnne a világból a magyar kultúra. Ilyen személyiségnek nem lehet, nem szabad akárhol emléket állítani, mert a hely és maga az emlék is persze, az utódot, az utókort minôsíti. A flasztermentalitást, úgy tûnik, semmi sem öli ki a város mindenkori gazdáinak a fejébôl. Mert tessék csak szétnézni: miféle monumentumok találhatók a város legszebb, legreprezentatívabb pontjain? Maga a városépítô Bernády is a peremre szorult, mintha szolga volna Marosvásárhelyen, míg "kollégája", kinek érdemei messze eltörpülnek a Bernádyéi mellett, bezzeg a fôtéren szemlélôdik. A városháza elôtt jutott hely a farkasnak és kölykeinek, a fôtér felsô részén Janku Ábrahám ügyvéd úrnak is — mindazoknak azonban, akiknek valóban, igazán közük volt a Novum Forum Siculorum népének kultúrájához, történetéhez, múltjához, azoknak, hogy, hogy nem: bizony nem maradt hely.
A két Bolyait is ki kellene vitetni Domáldra vagy Bólyára. Eseteleg Hodákra.
Hát nem blaszfémia oda állítani a világszabadság harcos dalnokát, elsô meghirdetôjét, ahol annakelôtte közvéce bûzlött, most pedig gázház?
Hát nincsen számára hely? Méltó Hozzá? És hozzánk!
Mit vétett például a Szent György tér?
Petôfinek minden faluban lehet sírja, mondta volt Kányádinak egy keresztúri öreg tanító. Erdélyben Petôfinek minden városban lehet szobra, mondjuk mi most. És ezzel sem túlozunk.
De ahol nem találnak módot rá, hogy orcapirulás nélkül vállalhassák az utódok is a tisztelgô emléket, ott jobb, ha félreállnak azok, akik gyávák, tehetetlenek, ötlet nélküliek; vagy csak egyszerûen képtelenek felmérni helyzetüket és felelôsségüket.
Szóbeszédek a marosvásárhelyi konzervgyárról
A múlt évben 160 alkalmazott dolgozott a termelôegységben, decemberig, amikor megkezdôdött a munkások elbocsátása. A karácsonyi ünnepek elôtt 40 konzervgyári dolgozó maradt munka nélkül. Idén újabb 80 dolgozót készülnek meneszteni. A gyár vízellátása december óta megszûnt, így a mellékhelyiségek is használhatatlanok, nincs fûtés, az alkalmazottak a szomszédoktól kérnek ivóvizet. (Szerk. megj.: ilyen körülmények között miként mûködik a gyár? Van-e errôl tudomása az egészségügyi felügyelôségnek például?) Egyik technikus — nevét nem árulja el — panaszolja, hogy 1991-ben 5.200.000 lej készpénzzel vásárolt 20 részvényt, azóta egy lej nyereségrészesedést sem kapott. Több mint 20 éve dolgozik a vállalatnál, a fizetése 550.000 lej. Az alkalmazottak szerint a hattagú vezetôség javadalmazása a gyári átlagfizetés (550.000 lej) tízszerese. Mibôl kerül erre pénz? Állítólag egyes javak eladásából, és a folyamatos munkaerô-elbocsátásból.
Hallottuk tehát a szóbeszédet. Közzétettük, mivel már több alkalommal próbálkoztunk a gyár vezetôségével szóba állni, ám mindeddig nem sikerült. Talán ezek után fogadnak, és tájékoztatnak a gyár helyzetérôl, ami semmiképp nem a vezetôség magánügye.
A prefektus megkongatta a vészharangot: a sütôipar számára 750 tonna búzatartalékkal rendelkeznek, amely két hétig elégíti ki a szükségleteket. Az információ nyomán felhívtuk a legnagyobb gabonatároló cég, a Comcereal Rt. igazgatóját, Natea Ovidiut, aki elmondta: valóban csak 750 tonna kenyérnek való búzával rendelkezik a megye.Véleménye szerint a tényleges helyzetismeret érdekében fel kellene mérni, hogy például a Mopan csak a megyében termett búzára alapozta-e termelôi tevékenységét, vagy pedig importál is. Továbbá célszerû lenne megtudni, hány magáncég, mekkora teljesítménnyel és gabonatartalékkal mûködik a megyében. Azt is, hogy a magáncégek a megyei búzát dolgozzák-e fel, vagy más megyébôl vásárolnak, netán lisztet importálnak, például Magyarországról.
— Jelen esetben — gazdaságilag — az a sütôipari egység kerül veszélybe, amely csak a hazai, szûkebb körben megyénkbeli búzára alapozott. A kenyér szempontjából pedig úgy vélem, lesz kenyerünk, hiszen több külföldi—román vállalkozás is mûködik a kenyérpiacon. Amirôl biztos információt adhatok. A múlt évben nem vásároltunk fel kenyérgabonát pénz hiányában, talán ezért is jutottunk ebbe a helyzetbe — vélekedett Natea Ovidiu.
(A Mopan helyzetérôl bôvebb tudósítást az Üzleti élet gazdasági összeállításban közlünk, a 8. oldalon.)
A Maros megyei RMDSZ kongresszusi küldötteit felkérem, hogy jelenjenek meg az 1999. május 15–16-án Csíkszeredában sorra kerülô elôkészítô megbeszélésen.
A kongresszust elôkészítô megbeszélés színhelye az RMDSZ-székház Zonda Attila-terme, idôpontja: 1999. május 12.-e, szerda, délután 16.30 óra.
1999. május 8-án, szombaton este 19 órakor a Vártemplomban a szegedi Bartók Gyermekkórus Pergolesi Stabat Mater címû mûvét adja elô. Vezényel Fagler Erika, zongorán kísér Lucz Ilona.
A kiváló együttes most hangversenyezik második alkalommal városunkban. 1993-ban a Vártemplom Cantemus leánykara látta vendégül a kis dalosokat, most a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar a vendéglátó.
A Bartók Gyermekkórus a Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola 1. sz. Gyakorló Általános Iskolája ének-zene tagozatának kórusa. Itt a tanulók emelt számú énekórákon, a Kodály-módszer segítségével alapozhatják meg zenei mûveltségüket. Az ének-zenei tagozat 1955-ben jött létre. A Bartók Gyermekkórust 1985-ig Erdôs János, azóta Fagler Erika vezeti.
A kórus a város zenei életének tevékeny részese. Rendszeresen fellép a kórusélet ünnepi eseményein — Bartók-, Kodály-, Bárdos- és más jubileumi hangversenyeken. Fennállása óta az Éneklô Ifjúság hangversenyein minden évben arany oklevelet kapott, többször elnyerte az Év kórusa címet. A Magyar Rádió Éneklô Ifjúság versenyén háromszor érdemelte ki a nagydíjat. Elsô külföldi útja 1967-ben Lengyelországba vezetett. Azóta összesen huszonnégy alkalommal képviselte külhonban a magyar kóruskultúrát. Járt Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Grúziában, Németországban, Finnországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Romániában.
A szervezôk szeretettel várják tehát a kórusmuzsika kedvelôit a szombat esti hangversenyre.
Ma délután 18 órakor Marosvásárhelyen a Bernády Házban Kovács András Ferenc és Gálfalvi György mutatja be Markó Béla prózakötetét, amely Az erdélyi macska címmel a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Pénteken és szombaton Busteniben ül össze a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség országos tanácsa, és ekkor várható döntés arról, hogy a szövetség kirobbantja-e, és ha igen, mikor, az általános sztrájkot — jelentette ki Ioan Sacarea, a szövetség megyei elnöke a Spiru Haret tegnap délben tartott sajtótájékoztatóján.
Mint ismeretes, a négy nagy országos szakszervezeti szövetség május 24-éig elhalasztotta a sztrájkot. A Spiru Haret szövetség alkalmazkodott a négy konföderáció egyezményéhez, de fenntartotta magának a jogot, hogy ezek tiltakozó akcióitól függetlenül is sztrájkot kezdjen — hangoztatta Ioan Sacarea. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a négy szindikális blokknak a kormányfôvel aláírt memóriumában — e dokumentumnak köszönhetôen halasztotta el a négy konföderáció az általános sztrájkot — mindössze két mondatban említik az oktatási ágazat rendkívül súlyos gondjait.
Az elnök azt is megemlítette: a Spiru Haret szövetség országos elnöksége a napokban felveszi a kapcsolatot a többi tanügyi szakszervezettel is, azt felmérendô, hogy ezek támogatnák-e szövetségük sztrájkfelhívását. Az innen kapott jelzéseket az országos tanács ülésén elemzik, de Sacarea már most sem tartotta kizártnak, hogy a másik három tanügyi szakszervezeti szövetség részérôl támogató válaszokat kapjanak. Állítása szerint az esetleges sztrájk a folyamatban levô tanév befagyasztásához vezetne. Az elnök becslése szerint megyénkben az oktatásban dolgozó 11 ezer alkalmazottból 9 ezer tenné le a munkát. A sztrájkfelhívás mögött az oktatási ágazat gyatra anyagi helyzete áll. Mint a tájékoztatón kiderült, megyénk viszonylatában mindössze júniusig van fedezet az alkalmazottak bérének kifizetésére, nem számítva azt, hogy az 1998. évi 154. számú törvény visszamenôleges alkalmazása nyomán öt havi tavalyi bérkiegészítés összegét máig nem fizették ki az alkalmazottaknak. Mindemellett a béreket rendszeresen késve fizetik, és több hónapra a járulékos juttatások — túlórák, érdemfizetések stb. — kifizetése is elmaradt.
Sajtótájékoztató a rendôrségen
— Országos szinten az elsô helyet foglalja el Maros megye a felderített sikkasztásos bûncselekmények számát illetôen. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy az év elsô három hónapjában megoldott 91 eset 68 százalékos növekedést jelent a múlt év ugyanezen idôszakához képest — hangzott el a megyei rendôrfelügyelôség tegnapi sajtótájékoztatóján.
Ugyancsak a tegnapi értekezleten tudhattuk meg, hogy az az elsô évnegyedben 2675 bûncselekményre derült fény, 10,45 százalékkal többre, mint a múlt év ugyanezen idôszakában. Egyre több kis- és fiatalkorú verôdik bandákba, és foszt ki kereskedelmi egységeket. Növekedôben van azon bûncselekmények száma, amikor az okozott kár meghaladja az 500 millió lejt. Nem egy esetben a rendôrségi kivizsgálást 2-3 milliárd lejes kár visszaszerzése reményében indították. A bûnözôk nagy része fedezet nélküli csekkel fizetett, majd eltûnt — taglalta Cotoara Vasile ezredes, a felügyelôség parancsnoka.
Nem kis gondot okoz a rendôrök számára a megszaporodott betöréses rablás, amelyeket leginkább falun követnek el. A 3-5-tagú bandák általában idôs, egyedül élô személyek lakásába hatolnak be, ahonnan a tulajdonos megfenyegetése — és nem egyszer megverése — után zsákmányolnak. Az ezredes példaként említette azt az esetet, amikor egy náznánfalvi illetô a helyi lapokban hirdette, hogy eladná személygépkocsiját. Néhány nap múlva egy személy telefonon érdeklôdött, megvan-e még a jármû. Mivel nemleges választ kapott, éjszaka megjelent a lakásban, s a háziasszonyt kényszerítette a pénz átadására. Nem volt szerencséje, a pénzt azelôtt a bankban helyezték el.
44 alkalmazottal — 8 tiszt, 25 altiszt, 11 tagú személyzet — bôvül nemsokára a megyei rendôrfelügyelôség. A jelentkezô 214 személybôl a válogatás után 135-en maradtak a "ringben".
A hónap folyamán 20 rendôr — valamennyien a Rendôrök Nemzetközi Egyesületének tagjai — részt vesz a Zalaegerszegen sorra kerülô tapasztalatcserén, valamint a két város rendôreinek a futballmérkôzésén.
A helyesírásban engedélyezett kettôs alakok általában a szónak két lehetséges és az irodalmi, illetôleg a köznyelvi használatban egyaránt járatos változatát tükrözik. Egy részük abból ered, hogy irodalmi nyelvünk több nagy nyelvjárás összecsiszolódásából jött létre, s ezek közül olykor kettô is magával hozta egy-egy szóalak sajátos kiejtési formáját (például fertelmes és förtelmes). Máskor a régiesebb és az újabb alak küzd egymással, mindkettô használatos, egyik sem egyeduralkodó (csuda és csoda). Ismét máskor két különféle, a nyelvi törvények szerint egyaránt helyes irányban fejlôdött változattal van dolgunk (avval és azzal).
A fenn és a fent határozószóként nagyjában azonos szerepû változatok, de a fenn forma jóval gyakoribb a másiknál. A fenn igekötôvel és határozószóval alkotott összetett szavak jó részében nem is használható a fent alak. Tehát csak így helyes: fennakad, fennállás, fennforog, fennhangon, fennhatóság, fennhéjáz, fennkölt, fennsík, fenntart vagy fönntart. Ellenben egy- két ragos, jeles, képzôs alakban éppen fordított irányú fejlôdés ment végbe, vagyis a fent alak jutott általános érvényre: fentrôl, fentebb, fentebbi, fentírt, illetôleg a fent említett, fent nevezett; kelt mint fent.
A fentieken kívül él még a fönn és a fönt változat is. Ezek egy kicsit népies ízûek, de azért bátran használhatjuk, különösen, ha a beszéd- vagy szövegkörnyezetben amúgy is túlságosan sok az e hang.
A középfokú fentebb, föntebb alak s a belôle képzett, egy kissé hivatalos ízû fentebbi, föntebbi melléknév ma már csak a szövegbeli elôzményre utal. Pl.: errôl a kérdésrôl fentebb, a második fejezetben már szó volt. A határozószó középfoka elsôsorban feljebb, följebb alakban szokásos. Felsôfokként is a legfeljebb, legföljebb forma a természetes, a szónak "nem több mint...", "a legrosszabb esetben"-féle jelentéseiben különösképpen. Néha azonban — konkrét vagy képzelt hely jelölésére — elôfordul a legfenn, legfönn, legfentebb forma is. Ez utóbbiak táji színezetûek.
Bizonyos kettôsségek nemhogy nem károsak a nyelvre, hanem éppen szükségesek benne. A fölemelkedett, felöltözködött kevésbé egyhangú, mint a felemelkedett és a fölöltözködött alak volna. A nyelv tehát a kettôsségeket olykor igen jól tudja hasznosítani, s ezért az ilyeneket nehezen veti el, vagy esetleg végérvényesen meg is tartja.
A Maros Mûvészegyüttes magyar tagozata április végén a várairól híres Dévára és Vajdahunyadra, valamint Temesvárra látogatott el legújabb musorával. Örömmel tapasztalhattuk, hogy az erôteljes iparosítás hatására nyelvileg ma már csak szórvány magyar vidéknek számító Déván több mint 300 nézô volt kíváncsi az elôadásra. Temesvár háromnyelvû színházában is - ahol nemsokára a bukaresti Nottara Színház vendégszerepel, Görgey Gábor egy darabjával - több mint 100 nézô elôtt léphetett színpadra az együttes. A dévai katolikus iskolában - amely egész Erdély területérôl gyûjti össze a nehéz és hátrányos helyzetû magyar családok tanulni vágyó gyerekeit - tartott rövid nyárádmenti bemutató és tánctanítás is nagy sikert aratott a közel 100 iskolás körében.
A turnén elôadott mûsor annyiban tért el a marosvásárhelyi bemutatótól, hogy az elôadást színesítô vásári jelenetek kimaradtak, mivel a közremuködô nagyszámú gyermekszereplô utaztatása a gazdasági nehézségek miatt nem lehetséges. A táncosok és zenészek elszállásolását dévai családok vállalták. Megszokott dolog, hogy a fellépések során a tíz-tizenötezer lejes belépôkbôl a terembérleti díj levonása után csak épp hogy futja napidíjra és benzinköltségre.
Az együttesnél már nem szokatlan dolog ez a fajta önmenedzselés. Az új mûsor sem jöhetett volna létre, ha Fazakas János, "Fazi" japán barátai nem nyújtanak anyagi segítséget a koreográfusok munkájának honorálásához.
A Sodrásban címû produkció két részbôl épül fel.
Az elsô, amely eredetileg az "Ide lábam, ne tova..." címet viseli, Varga János "Boxos" alkotása. A zalaegerszegi koreográfus az Európa számára is példaértékû parasztkultúra még ma is élô táncainak, zenéjének állít emléket. Nyárádselye, Nyárádmagyarós, Marossárpatak, Válaszút és Köménytelke mai lakóinak táncát egy programban figyelhetjük meg a 60-as évektôl a gyûjtések során rögzített táncokkal. A nyárád menti régi négyes, verbunk, a sárpataki cigánytánc, a bonchidaihoz nagyon hasonlító válaszúti ritka magyar, csárdás és cigánytánc, a virtuóz köménytelki román táncok nagy élményt jelentenek a közönségnek. A koreográfus a mai rohanó világunkban szokatlannak tûnô változatlanság, hosszú távú érték- és hagyománymegôrzés bemutatásával is bizonyítja, hogy a sokféle háborút, gazdasági és politikai változást túlélo falusi közösségi kultúra és élô hit minta lehet korunk értékválságának leküzdésében. A falun élôk egyszerû, de a tanult embert is ámulatba ejtô bölcsessége, erôs identitástudata, önfenntartó képessége példaként kell hogy szolgáljon a természettôl már elidegenedett városlakók számára is.
A második részben a közönség egy történetet láthat a katonákról, Könczei Árpád alkotását. A "Sodrásban" aktualitása a bemutató óta a Koszovóban történtek miatt tovább növekedett.
A koreográfus a magyarlakta vidékek verbunkjait szedte csokorba, azon táncokat, amelyek már a XVIII. századtól összefonódtak a nemzeti függetlenséggel és öntudattal.
A produkció a "Katona vagyok én..." bevezetô énekkel indul. Az ezt követô menetelés szaggatottsága csak fokozódik az egyes jeleneteket lezáró állóképekkel. Arra ösztökél, hogy rádöbbenjünk: a háború kártyapaklijában ott van a fiatalkor feláldozása és a halál is - az ezt nem saját akaratukból vállaló szeretteinkrôl pedig sokszor csak a beállított pillanatfelvételek, fotók maradnak meg számunkra.
A gömöri tréfás verbunk vidámsága sikerrel tudja oldani ezt a feszültséget. Apró ötletek - pl. a karéjban hátul verbunkozó lányok látványfokozó tánca, a hármasával végrehajtott figurázás, a kántort az ölbe kapott lányok dobálásában is követô regruták mulatozása - egyéni színt visznek a felvidéki (ma Szlovákiához tartozó) területrôl származó tánc eloadásába.
A két mezôségi és egy kalotaszegi párral elôadott átmenetek és az "Árusé" verbunk hitelességét csak tovább fokozza, hogy a kalotaszegit táncoló fiatal legény még mozdulataiban is hasonlít a nemrég elhunyt Berki Ferenc "Árus" virtuóz mérai táncosra és prímásra.
A szanyi verbunk Rábaköz táncaiból ad ízelítot az erdélyi közönségnek. A bodrogközi, ördöngosfüzesi, kiskunsági, vajdaszentiványi, valamint a kalotaszegi "fehér gyászt" bemutató blokk, ahol döbbenetes volt látni a végletekig lelassított csapásokat félhomályban végrehajtó, elesett harcosainkat sokkolóan szimbolizáló férfitáncosokat, állandó odafigyelésre készteti a nézôket.
A zárókép általánosan elterjedt dallama az 1848-49-es szabadságharcban, az elsô és a második világháborúban elesett magyar honvédek sorsának hasonlóságát szimbolizálja. Az eltérô korok katonaruháiba öltözött táncosok megmerevedett záróképe is arra figyelmeztet, hogy a "katonásdi" nem játék, hanem véres valóság. Azonban mindnyájunkban megvan a képesség, hogy a legrosszabbat is túléljük - mi sem bizonyítja ezt jobban, mint fennmaradásunk ténye.
Néhány hete még arról esett szó, hogy a marosvásárhelyi tanács április végi ülésén Liviu Pancu, a Marosvásárhelyi Napok idei szervezôje részletes beszámolót terjeszt a helyhatósági testület elé, a rendezvénysorozattal kapcsolatban. A beszámoló a tanács legutóbbi ülésén nem került napirendre, mert egyes belsô hivatali dolgokat nem sikerült a tervezett iramban megoldani - nyilatkozta tegnap lapunknak a Napok menedzsere.
Kirobbanó rendezvénysorozatot szeretnének idén tetô alá hozni, és megkísérlik a rendezvényeket több helyszínre is eljuttatni. A Napok programja már javarészt elkészült, de még nem fejezték be a különbözô - és hozzátehetjük, nagyszámú - szervezetektôl érkezô programajánlatok felleltározását. Liviu Pancu szerint az idei Napok újdonsága az lesz, hogy több társszervezôt is bevonnak a munkába, akik a szervezésbeli hozzájárulás mellett támogatók is lesznek. Ez a meggondolás abból ered, hogy egyre nehezebb anyagi támogatókat szerezni, tehát valamiképpen a jelentôsebb gazdasági egységeket is érdekeltté kell tenni a részvételben - társszervezôként.
A rendezvénysorozat elôtt három héttel kezdik meg a Napokat bevezetô, népszerûsítô kampányt. Ennek keretében versenyeket is szerveznek majd, amelyek gyôzteseit a Napok keretében díjazzák. Itt már szerephez jutnak a támogatók. Gazdasági és kulturális téren is lesznek újdonságok. Két kiállítás lesz a rendezvénysorozatban, egyet az Ifjúsági Házban szerveznek, ahol autóalkatrészek, építôipari, és épületszerelési termékek lesznek. A másikat a sportcsarnok látja vendégül, itt általános fogyasztási cikkeket állítanak ki. Ezek a seregszemlék a vállalkozók számára is új kapcsolatok kialakításának lehetôségét jelentik. Emellett a fôtéren majd kirakóvásárt szerveznek. Kulturális vonalon a Színház téren kialakítandó, kétnapos mûvészeti mûhely lesz az újdonság, ahol majd valamennyi mûvészeti ágazat helybéli képviselôi szereplési lehetôséghez juthatnak. A mûvészettel kapcsolatban álló valamennyi városi intézmény részt vesz a Napok megnyilvánulásain. Mindezek mellett persze a szórakoztató és sportrendezvények sem fognak hiányozni a Napokról.
Szintén újdonság, hogy idén egy jelkép- figurát is akarnak tervezni a Marosvásárhelyi Napokra. Jellegzetes, de nem túlságosan komoly és hagyománytisztelô jelkép elkészítését fontolgatják a szervezôk.
A Vár is változik a Napok tiszteletére. A színpadot három részrôl körülzárják, és függönnyel látják el, emellett a várnak egy faipari cég közremûködésével reneszánsz stílusú belsô berendezést terveznek. A közterületfenntartó igazgatóság szakfelügyelôjétôl, Oltean Sorintól értesültünk, hogy egy ivókutat is felállítanak az Antonescu sétányról nyíló bejárat mellett, és az adminisztratív épületben található illemhelyre meleg vizet, és az épületbe földgázt vezetnek be. Ezek, a Napokra tervezett javítások, újítások a várban, leszámítva a padok, a sétány melletti játszótér és a zöldövezet mindenképp esedékes karbantartását.
Egyetlen magyar betûnek sem kegyelmezett. Nagysolymoson, egy kis székely településen megparancsolta, hogy szeme láttára vegyék le az osztályok faláról a szemléltetô képeket, amelyek az évszakok jellegzetességeit mutatták be. "Itt nincs többé magyar nyár és magyar tél! Tanulják meg ezek az ostoba kölykök, hogy ebben az országban az évszakok is románok!" Ostoba kölykök? A székelyföldi iskolákba hosszú éveken át már csak román nemzetiségû, magyarul alig, vagy egyáltalán nem tudó tanárokat neveztek ki. A Ceausescu-diktatúra végsô idôszaka ez. A román tanárok nem tudnak értekezni a székely diákokkal. A húszas évek térnek vissza, Anghelescu hírhedt törvényeinek ideje.Annyi különbséggel, hogy a román tanárok most nem buktatják el tömegével a székely diákokat. Sôt, jó jegyeket adnak nekik. Lehülyézik diákjaikat, de átengedik ôket. Mert a bukaresti szemlélet szerint a diák bukása a tanár nevelôi képtelenségét bizonyítja. A tanfelügyelôk megbüntették az elégtelen osztályzatokat osztogató tanárokat.
Olyan mélységes harag támadt Nicolae Vrabie ellen, hogy 1989 után egy román nemzetiségû tanár, a magyarul kitûnôen beszélô és író Gelu Pateanu - nagy magyar irodalmi mûvek román tolmácsolója - újságban szólította fel Vrabie fôtanfelügyelôt azonnali távozásra a megyébôl. Minek következtében aztán Gelu Pateanunak Budapestre kellett menekülnie.
(Beke György: Megparancsolt szellemi öngyilkosság, Történelmünk, 1999. március.)
Erdélyben nem ritka a verset kedvelô, verset mondó ember. Fiatal korában ugyan mindenki ír legalább egy szerelmes verset, suttog is néha a kedves fülébe izgató szavakat. De kevesen mernek pódiumra állni, s még kevesebben tartanak is ki a múzsa mellett, fôleg olyanok, akik egészen mással foglalkoznak mindennapjaikban. Furcsamód a versmondók, mûkedvelô képzômûvészek nagyobbik része nem a pedagógusok körébôl kerül ki, hanem az egészségügyiek közül. László János nyárádszeredai magyartanárt többször hallottam szépen szavalni, de önálló mûsorral tudtommal nem lépett fel közönség elôtt. A szovátai Mester Zoltán viszont igen. Szén Csilla orvos Jobbágyfalván szerez híveket a költészetnek. Ritka kivételként említhetô mint "munkás" a backamadarasi származású Barabás József, aki bôrgyári mesterbôl épp mezôgazdásszá képezi át magát, de sosem adta fel vágyát, hogy egyszer egy nagyot dobbantson, egy nagy Ady- mûsorral álljon pódiumra.
Rüsz Károly Kiskenden él, úgynevezett egészségügyi középkáder. 1999. április 17-én volt 62 éves. Nyugdíjba vonulása esedékes. Nagyapa és - minden pejoratív zönge nélkül - notórius versmondó. A szép szó megszállottja. Feleségével, a magyartanárnô Teréz asszonnyal, Fülöp Kálmán költôvel a helyi irodalmi kör szervezését is magukra vállalták, segítségre, mondhatni jó befogadó közegre találtak a Pál András lelkész vezette kiskendi református gyülekezet nôszövetségében, melyet a tiszteletes asszony irányít, üléseiket, találkozóikat rendszerint vasárnaponként tartják, vecsernye után, a templommal átellenben épült Barátság Házában.
— 1997-ben mutattam be A nyelv csak élve tündököl címû összeállításomat - meséli Rüsz Károly. - A címet Horváth Istvántól kölcsönöztem, az ô versei mellett Ady, Áprily, Arany, Bartalis, Faludy György, Farkas Árpád, Gellért Sándor, József Attila, Kányádi Sándor, Petôfi, Székely János, Szép Ernô verseibôl válogattam. Van olyan föld címû másik mûsorommal egy év múlva jelentkeztem, ebben az említettek mellett Benedek Elek, Kiss Jenô, Magyari Lajos, Tompa László szövegeit mondtam, a mûsor gerincét azonban Petôfi-versek alkották. Mindkét elôadással felléptem Erdôszentgyörgyön, Jobbágyfalván, Nyárádszeredában, Balavásáron, Kiskenden és Nagykenden, iskolákban, templomban, imaházban. Amióta kinyílt nekünk is a világ, rendszeresen részt veszek különbözô szavalóversenyeken. Tavaly áprilisban ott voltam a Csengey Dénesrôl elnevezett vers- és prózamondó versenyen Nagykanizsán, különdíjban részesültem. Augusztusban a Talpra, Petôfi! országos szavalóversenyen vettem részt Gödöllôn, októberben a Bartalis János szavalóversenyen, decemberben pedig a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyen, ott két különdíjat kaptam, a Szatmári Friss Újságét és a Határon Túli Magyarok Hivatalának díját.
— A Van olyan föld címû elôadással idén januárban Kelementelkén szerepeltem. Február 7- én a kiskendi templomban a két világháborúban elesett hôsök emlékére tartott istentisztelet után Arany Jánost szavaltam (az Emlényeket) és Szimonovot (Várj reám). Petôfit szavaltam március 14- én a temetôben Sámuel József honvéd, kendi pap sírjánál, április 5-én félórás mûsort tartottam a májai református templomban. Most készültem el újabb összeállításommal, ennek címe: De Sándor merre van? Egyórás mûsor, összeállításában ezúttal is nagy segítségemre volt feleségem. A szabadságharc és Petôfi emlékének szentelem ezt az órát. Tizennyolc versét mondom el, közöttük van a Véres napokról álmodom, az Egy gondolat bánt engemet, a Beszél a fákkal a bús ôszi szél, a 15-dik március 1848, A szabadsághoz, Európa csendes, újra csendes, a Szeretlek, kedvesem...Ezeket Szilágyi Domokos két verse követi: Szembôl halál és Héjjasfalva felé. Aztán az Emlények Aranytól. Végül Szôcs Kálmántól A Petôfi család sírhelye. Ez utóbbit Visky Árpádtól hallottam Fehéregyházán, és semmi sem tudta kitörölni emlékezetembôl.
— Az a vágyam, hogy a július végi fehéregyházi nagy emlékezô ünnepség alkalmával elmondhassam a Szilágyi Domokos és a Szôcs Kálmán verseit Petôfirôl. A mûsort egyébként épp most, hatodikán, csütörtökön mutatom be az erdôszentgyörgyi középiskola diáksága és tanári kara elôtt. Aztán következne Nyárádszereda és Jobbágyfalva május 9-én, a nagykendi iskola 11-én, a gyulakuti iskola 12-én, és a balavásári 13- án. Május 16-án a kiskendi Barátság Házban, 30-án a nagykendi református imaházban lépek a felnôtt közönség elé. Ezzel vagy korábbi elôadásaimmal fel szeretném keresni Nagyernyét, Makfalvát, Kibédet és Csíkfalvát is.
A múlt héten tartotta tavaszi ülésszakát az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése. Egyik legfontosabb problematikája a koszovói válság kérdése és rendezési lehetôségei volt, de ezen a tanácskozáson fogadták el Frunda György szenátornak a titkosszolgálatok tevékenységének ellenôrzésérôl szóló jelentését is. A jelentés kapcsán heves vitákra került sor. Különös módon a román küldöttségen belül erôsebb pengeváltások voltak, mint a közgyûlés plénumában. Ezekrôl, illetve a közgyûlés egyéb részleteirôl beszélgettünk Frunda György szenátorral.
— Az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyûlésére rányomta bélyegét a koszovói válság.
— Egy egész napot tárgyaltunk Koszovóról. Elsô alkalom, amikor az Európa Tanács közgyûlése ekkora idôkeretet fordít egy kérdésre. Általában három-négy óra után döntést szokott hozni. Most két hónap elôkészítés után, a múlt szerdán került napirendre a koszovói kérdés, amelyre meghívták az albán elnököt is. A közgyûlés két csapatra oszlott: egyesek jóváhagyták a NATO-beavatkozást, mások pedig elutasították és agressziónak minôsítették. A jogi bizottság célja az volt, hogyan lehet minél hamarabb végét vetni a háborúnak, és melyek legyenek a következô lépések. Az ET feltételként szabta, hogy Szerbia vonja ki csapatait Koszovóból, a másik feltétel, hogy engedje meg és biztosítsa az albánok visszatérését, s ezzel páruzamosan engedje meg egy nemzetközi békefenntartó csapat bevonulását. Ugyanakkor felkérte fôleg a NATO-tagországokat, hogy anyagilag támogassák az újjáépítést Koszovóban.
— Másik fontos napirendi pont volt, hogy a közgyûlés elfogadta Frunda Györgynek a titkosszolgálatok ellenôrzésérôl szóló jelentését.
— Még '94-ben indítványoztuk 15-en az elsô, a titkosszolgálatokról szóló ajánlástervezetet. Én magam két és fél éve dolgozom rajta. Akkor az Európa Tanácsnak még csak 32 tagországa volt, s kérdôívet küldtünk ki a tagországoknak. Tavaly Münchenben munkabizottságot szerveztünk. Ennek a munkája során derült ki, hogy nagy a szakadék, a különbség a tagországok között, ami megnehezítette a jelentés elkészítését. Ebben végül is egyfelôl ajánlottuk a miniszteri bizottságnak, hogy dolgozzon ki egy keretegyezményt, ami jogi eszközként a tagországokra nézve kötelezô lenne. Továbbá azt, hogy amíg a miniszteri bizottság meghozza a döntést, a monitorizáló bizottságnak lesz az eszköze. Ez ellenôrzi, hogy a tagországok titkosszolgálatai hogyan tartják tiszteletben az európai emberjogi egyezményeket.
— Valójában mirôl szól a jelentés?
Három nagy fejezete van. Az elsô a titkosszolgálatok szervezése. Vagyis, hogy csak törvényes alapon dolgozhatnak, a nemzeti parlamenteknek kötelessége elfogadni egy ilyenszerû törvényt. Ne feledjük, hogy 90-ig rendelet alapján dolgoztak a titkosszolgálatok, s nagyon gyakran túllépték, sok helyen még ma is túllépik a hatáskörüket. Másodsorban elôírja azt, hogy kizárólag a nemzeti érdek megvédéséért dolgozhatnak, és hogy ezt nem szabad túllépni. A nemzeti érdekbe nem szabad beleérteni a szervezett bûnözést és a gazdasági bûnözést, mert ennek leple alatt lehetne a legnagyobb önkényeskedéseket elkövetni, az emberi jogokat leszûkíteni. Ezért azt mondtuk, hogy a titkosszolgálatok csak akkor foglalkozhatnak a szervezett bûnözés vagy a gazdasági bûncselekmények kérdéseivel, ha az azonnali és konkrét veszélyt jelent a nemzeti érdekre. Ebben az esetben adatokat gyûjthetnek, amelyeket átadhatnak a rendôrségeknek, ügyészségeknek, hogy azok saját hatáskörükben törvényesen eljárhassanak. Harmadsorra elôírja azt, hogy a kormányok nem bôvíthetik a titkosszolgálatok tevékenységét, és itt van az az ominózus mondat, ami miatt kitámadtak: hogy a kormányok nem használhatják a belsô titkoszszolgálatokat politikai eszközként a nemzeti kisebbségek, vallási csoportok, politikai ellenzék, vagy más speciális lakossági csoportok elnyomására.
— Itt tört ki a botrány, amikor a PDSR csak egyénekrôl akart beszélni, mert úgy értelmezte, hogy az egyéb csoportokon akár terrorista szervezeteket is lehet érteni.
— Ezt rosszindulatú csúsztatásnak nevezem. Az elôírás célja egyértelmû: a törvényesen megszervezett és törvény által elfogadott szervezetekrôl van szó, és hogy a kisebbséget mint egészet ne zaklathassa és ne nyomhassa el a kormány vagy a hatalom. Tudni kell, hogy Romániában a szekuritáténak, majd 1997-ig a SRI-nek is volt egy magyar fôosztálya. Ez abszolút negatív diszkrimináció, úgy állítja be a magyarokat, mint a rendôrség a visszaesô bûnözôket.
— Ezt úgy mondták, hogy különleges és törvényes megfigyelés alá helyezték, saját érdekükben.
— Törvényes, mert erre törvény volt. Amióta ezen a jelentésen dolgozom, meg is szüntette ezt a SRI, mert ellentmondott a nemzetközi egyezményeknek. A PDSR-s kollégák, Adrian Nastase és Ovidiu Sincai javasolták ennek e bekezdésnek a módosítását olyan értelemben, hogy az egyéneket ne lehessen megfigyelni. Egyébként az egész jelentés egyénekrôl szól, és ott, ahol szükségesnek találtam, ebben az egy esetben bevittük a közösségeket, a kollektív jogokat. Ebben nemcsak nemzeti kisebbségekrôl van szó, hanem például vallási csoportokról vagy politikai pártokról. El kell mondanom, hogy bár Nastase és Sincai képviselôk mellett még ketten írták alá a módosító javaslatot, azt sem a jogi bizottság, sem a közgyûlés nem fogadta el. Csak a PDSR- s és PUNR-s kollégák, vagyis hárman szavaztak mellette, pedig a közgyûlésen több százan voltunk.
A szervezéssel kapcsolatosan még két javaslatom volt. Az egyik az, hogy lehetôleg ne katonai konstrukcióban legyen felépítve és hogy a titkosszolgálatok csak költségvetésbôl leosztott pénzzel gazdálkodhassanak. Ez is érinti a SRI-t, mert Románia az egyetlen ország, ahol megengedett, hogy a titkosszolgálatok gazdasági és kereskedelmi tevékenységet is folytathassanak, ami ellentmond mindenféle demokratikus normának.
A második nagy fejezet a titkosszolgálatok hatáskörérôl szól. Csak akkor nyomozhatnak valaki után, ha van egy elôzetes bírósági engedély erre. A nyomozás nem tarthat három hónapnál többet. Ugyanakkor, amikor engedélyt kér, a titkosszolgálatnak bizonyítania kell, hogy az illetô valós veszélyt jelent, s hogy a rendôrségi eszközökkel több bizonyítékot nem lehet már begyûjteni. Erre kaphat bírósági engedélyt a titkosszolgálat, azzal a megkötéssel, hogy ha bebizonyosodik, hogy az adott személy ártatlan, akkor a tudomására kell hozni, hogy a telefonját lehallgatták, és ha úgy érzi, hogy emberi méltóságában, erkölcsileg, vagy annál inkább anyagilag veszteség érte, akkor beperelheti az államot és kártérítést kérhet.
S végül a harmadik fejezet, a demokratikus ellenôrzés, amely elôírja, hogy a titkosszolgálatot mind kormány-, mind parlamenti, mind bírósági szinten ellenôrizni kell. Még két javaslat van, hogy a titkosszolgálatok legyenek transzparensek, mert a cél az, hogy normális viszonyt alakítsunk ki köztük és az állampolgárok között. Ne legyenek félelmetes hétfejû sárkányok, mint régebb voltak, hanem valóban a nemzeti érdekeket védjék. A másik cél, hogy a monitorizálási bizottság ellenôrizze, hogy a tagországok mennyire tartják tiszteletben az Európai Emberjogi Egyezmény elôírásait, és mennyire harmonizálható a titkosszolgálatok tevékenysége az európai normákkal. Remélem, hogy a jelentés megteszi a hatását, s pár év múlva nagyon fontos nemzetközi dokumentum lesz, amely meg fogja majd védeni a polgárokat, nemzeti kisebbségeket, köztük a romániai magyarokat is, a hatalom visszaéléseitôl.
— Milyen szavazatarányban fogadták el a jelentést a plénumban?
— Egyhangúlag elfogadták. A plénumban Stolea egységpárti képviselô három ujjal ellene szavazott, de mivel nem merte becsületesen vállalni, s csak félujjal emelte a kezét, nem igazán látszott, s a jegyzôkönyvben úgy szerepel, hogy egyhangúlag.
— Még az elmúlt szesszióban javasolta egy ad-hoc albizottság létrehozását a nemzeti kisebbségek védelmére. Akkor ezt elnapolták.
— Tavaly szeptemberben javasoltam a parlamenti közgyûlés állandó bürójának, hogy hagyjon jóvá egy nemzeti kisebbségi bizottságot. Ennek három célja lenne: egyrészt kidolgozni az Európai Emberjogi Egyezmény mellékletét a kisebbségi jogokról, kulturális autonómiáról, másodsorban lobbyzni és meggyôzni az Európa Tanács képviselôit, hogy nemzeti szinten fogadják el, ratifikálják a keretegyezményt, a nemzeti kisebbségi chartát és harmadsorban összegyûjtse azokat a panaszokat, amelyek a tagországok nemzeti kisebbségei részérôl érkeznek és ezeket irányítsa vagy a monitorizálási vagy a jogi bizottság felé. Tudni kell, hogy 1994-ben Bécsben az államfôk és kormányfôk aláírták az ismert bécsi záróokmányt, amely kötelezi az ET-t, hogy kidolgozzon egyrészt egy keretegyezményt, másrészt egy mellékletet. A keretegyezmény elkészült, a melléklet nem. Elfogadhatatlan, hogy az ET ne tartsa be saját ígéretét és öt évvel az aláírás után még nincs meg a tervezet sem. Vannak olyan tagországok, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét, ezért monitorizálni kell a kisebbségek helyzetét a tagországokban, ugyanis egyre több kisebbség képviselteti magát az ET-ben.
— Ha ennyire fontos, miért napolták el újból a javaslatát a júniusi parlamenti közgyûlésig?
— Azért, mert elvben az ET a jogi bizottsághoz küldte véleményezés végett ezt a javaslatot. A jogi bizottság véleménye megoszlott. Az ellenzôk egyik zászlóvivôje Adrian Nastase, aki elfogadhatatlannak tartja a kollektív jogokat. De a bizottság nagy többsége támogatja, hogy nemzeti kisebbségi jogok léteznek, és attól függetlenül, hogy doktrinálisan mit mondunk, a kisebbségi keretegyezmény a nemzeti kisebbségek és a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogairól beszél. Az igaz, hogy van egy magyarázó melléklet, amely azt mondja, hogy nem lehet így értelmezni, de ez a szerkesztônek a magánvéleménye. Mivel a keretegyezmény egy jogi eszköz, az Európai Emberjogi Bizottság majd eldönti és biztos vagyok abban, hogy a kollektív jogokat elismerik. Például akkor, amikor kimondják, hogy nem szabad módosítani az etnikai összetételt, az egy kollektív jog. Hasonlóképpen a valláshoz fûzôdô jogok kollektív jogok. A legkeményebb dió, hogy az ET közgyûlésének nagyon kicsi a költségvetése, így mindaddig, amíg költségvetésnövelés nem történik, addig újabb állandó bizottságokat nem hoznak létre. Ezért kértem hogy ad-hoc bizottság legyen, amelynek fô szerepe a prevenció, és rengeteg baj megelôzhetô lenne. Ezt meg kellene érteniük a többségieknek is, akkor is, ha a romániai fô ellenzéki pártnak a tagjai.
— Az a vád is elhangzott, hogy ön Budapest utasításait követi az Európa Tanácsban.
— Ez egy aljas rágalom. Nemcsak a magyar képviselôk egy része ért egyet velem, de Gunnar Jansson is igazat adott nekem. De például A. Nastase képviselô úr, azért mert Tabajdi Csaba a jogi bizottság ülésén odajött hozzám és fénymásolatot adott az egyik magyar lapban megjelent cikkérôl, és egy borítékot, amelyben almapaprika-mag volt, úgy értelmezte, hogy én parancsokat kapok Magyarországról. Az, aki ezt elhiszi, rosszhiszemû, buta ember. Az ET-ben nagyon jó kapcsolataim vannak a dánokkal, finnekkel, németekkel, s nyilvánvaló, hogy a magyarokkal is. Romániai magyarként vagyok én ott, és természetes, hogy a közösségem érdekeit képviselem. A román küldöttség, ha okos lenne, megértené, hogy a román küldöttség tagja vagyok, és ha a Frunda György jelentését elfogadják az Európa Tanácsban, akkor az Romániának is dícsôség.
Olasz Vatikán-szakértô a pápa romániai útjáról
II. János Pál holnap kezdôdô bukaresti látogatása történelminek tekinthetô olyan értelmében, hogy elsô ízben tesz látogatást az ortodox többségû Romániában egy katolikus egyházfô és elôször találkozik a román ortodoxia legmagasabb méltóságaival — mondta Alceste Santini olasz Vatikán-szakértô az MTI-nek adott interjújában.
— A pápa találkozik Teoctist pátriárkával, a Szent Szinódus tagjaival és én úgy hiszem, hogy ennek a találkozónak visszhangja lesz az egész ortodoxiában, új erôre kaphat a katolikusok és a görögkeletiek közti ökumenikus párbeszéd, amely egy ideje egyhelyben topog — jelentette ki az olasz történész-újságíró, számos könyv szerzôje.
A katolikus egyház feje különbözô irányokban próbálkozott találkozóval ortodox pátriárkákkal, fôleg II. Alekszij moszkvai pátriárkával. A román ortodox egyház vezetôje az elsô pátriárka, akivel létrejön ilyen találkozó — mutatott rá a vatikáni kérdések neves olasz ismerôje.
A katolikus-ortodox párbeszéd formálisan a pápa és Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka találkozójával kezdôdött, de a konstantinápolyi pátriárka inkább csak szimbólum, mint eleven valóság, hiszen néhány ezer követôje elenyészô Törökország óriási többségében muzulmán lakosságához képest — mutatott rá Alceste Santini.
A bukaresti látogatás újdonsága tehát az, hogy a pápa elsô ízben találkozik egy jelentôs befolyással bíró ortodox pátriárkával és egy nemzeti ortodox egyház teljes szinódusával — mondta. Rámutatott arra is, hogy ez a találkozó egy olyan pillanatban jön létre, amikor a közeli Jugoszlávia háborúban áll. Ennek kapcsán voltak bizonyos jelzések a Vatikán részérôl az ortodoxia felé.
Ha kedvezô lesz a bukaresti látogatás eredménye — márpedig annak tûnik az elôkészületekbôl ítélve -, akkor megnyílhat egy út a fô cél, Moszkva felé is — mondta az olasz Vatikán-szakértô. A találkozó Teoctist pátriárkával és a Szent Szinódus tagjaival nagyon szívélyesnek ígérkezik és ez, ha nem is azonnal, de hosszabb távon kedvezô eredményt hozhat.
Santini úgy vélte, hogy a pápa az idô rövidsége miatt mondott le Erdély felkeresésérôl és azért is, mert ezúttal az "ortodoxia nagyobb problémájával" kívánt foglalkozni. A katolikus egyház feje Bukarestbôl nemcsak a román görögkeletiekhez akar szólni, hanem az összes ortodox hívôhöz, úgy a közeli Jugoszláviában, mint a távoli Moszkvában — mondta.
Az olasz szakértô úgy véli: nem kizárt, hogy II. János Pál egy másik alkalommal valóban el fog látogatni Erdélybe, feltéve persze, hogy egyéb programja és egészségi állapota azt lehetôvé teszi. Egy ilyen újabb romániai út azonban nem valószínû ebben az évben.
Santini szerint a romániai látogatás perspektívája nem befolyásolta a pápát abban, hogy oly egyértelmûen állást foglalt a NATO egy másik ortodox többségû országot, Szerbiát sújtó katonai beavatkozása ellen.
— A katolikus egyházfô már az 1991-es Öböl-háború óta folyamatosan elítél mindenféle háborút, meghaladva az egyház régi álláspontját az "igazságos" háborúról — hangsúlyozta.
A Vatikán közvetítési erôfeszítéseinek kudarca ellenére a pápa nem tér le a béke hirdetésének útjáról — mondta az MTI által meginterjúvolt olasz Vatikán-szakértô, aki arra számít, hogy II. János Pál Bukarestben az ottani diplomáciai testületet fogadva "erôteljes" beszédet mond majd és ennek két fô témája lesz: a béke és Európa.
Santini szerint az egyházfô újra felveti egy nagy Európára vonatkozó eszméjét, miszerint nem elég "az euró Európája" vagy a "NATO Európája". A pápa stratégiája szerint Európa fogalmának a kontinens egészét magába kell foglalnia — mondta.
"A pápa több alkalommal kifejtette eszméjét az Atlanti-óceántól az Urálig terjedô Európáról és úgy hiszem, hogy ezt újra megerôsíti Bukarestben is a román kormánynál akkreditált nagykövetek elôtt" - mondta Alceste Santini.
A beszéd várhatón "erôteljes" lesz, mert a katolikus egyházfô megítélése szerint csak egy szélesebb, tágabb Európa tölthet be világszerepet. A pápa nem fogadja el, hogy egyetlen világhatalom legyen, mint amilyen az Egyesült Államok lett a szovjet birodalom összeomlása után — vélekedik az olasz Vatikán-szakértô.
Az újszülött elsô fürösztését alapvetô momentumnak tekinthetjük a baba egészségének megôrzésében. Azok a benyomások, amelyek ez alkalommal érik az újszülöttet, kihatnak további életére. Éppen ezért az elsô fürdetést végzô személy (védônô, anya vagy szülésznô) teljes felelôsséggel tartozik, vállalva e mûvelet helyes bemutatását.
Belátom azt, hogy nehéz fába vágtam a fejszémet, amikor egy kimondottan gyakorlati aktus elméleti ismertetésére vállalkoztam, azzal az elhatározással, hogy az igenis kivitelezhetôvé válik, ha megfelelô odafigyeléssel végzik, és a leendô szülôk (férj-feleség) még a baba megszületése elôtt többször is lejátsszák egy lepedôbôl megalkotott, képzelt újszülöttel.
Az egészséges újszülôt elsô fürdetésekor kizárt minden fajta gyógyszer alkalmazása. Egy felesleges fertôtlenítôszer íze, szaga, túlérzékenységi tüneteket idézhet elô és beteggé teheti az egészséges újszülöttet vagy csecsemôt. Ezen szerek használatához csakis orvosi utasítással folyamodjunk. Ne felejtsük, hogy egy jó babaszappan önmagában is fertôtlenít.
Pár évtizedes munkásságom során elsôdleges fontosságot tulajdonítottam az újszülött fürdetés bemutatásának odahaza vagy az anyák iskolája tanfolyamainak keretében, ahol minden esetben szívesen fogadták, mert egyszer sem találkoztam olyan fiatal anyával, aki ilyen irányú gyakorlattal rendelkezett volna. De gyakran találkoztam olyan, többször szülô anyával, aki 3-4 év után második gyermekét várva, s igényelte a fürdetés bemutatását, s nem szégyellte bevallani, hogy már el is felejtette és nem mer egyedül nekifogni az új jövevény fürdetésének.
A fürdetésnek nevelô szerepe van: új helyzettel ismertetjük meg a babát, s az új benyomások lényege az örömnyújtás kell hogy legyen, amelyekre ráépíthetjük további testápolói, nevelôi munkánkat. Úgy fürösszünk tehát, hogy ne féljen, ne iszonyodjon a víztôl a baba, sôt, kívánja azt.
Tudományos vizsgálatok során bizonyítást nyert az a tény, hogy a magzat már méhen belül is hallja az anya hangját, és figyel a környezetében elhangzott magasabb, erôsebb zajokra. Ezek után ne is csodálkozzunk azon, hogy felmerül az anya újszülöttjével való beszélgetésének szükségessége a szülés elsô pillanatának lezajlása után. Innen már csak egy gondolat választ el az anya ilyeténképpen való magatartása és gyermeke beszédkészségének gyors kialakulása között.
Mivel többféle fürdetési technikát ismerünk, kiválasztottam a legkönnyebb és a leggyakrabban alkalmazott fürösztési technika leírását, a kádba helyezés legbiztonságosabb módszerét.
Mindennapi életünk részét képezik. A kávé a rohanó, elcsigázott ember frissítôje lett, a tea inkább a társasági kapcsolatok ápolását, az ember önmagával való találkozását segíti elô, a kakaó pedig a gyerekek fejlôdésben levô szervezete számára biztosít fontos anyagokat, vasat, kálciumot, magnéziumot stb.
A kávébab pörkölésekor aromás anyagok keletkeznek, melyek meghatározzák a különbözô fajták ízét, zamatát, aromáját. Egy csésze feketekávé 0,1 g koffeint tartalmaz.
A kínai tea fiatal és rügyleveleit fermentálás után (fekete tea, vagy anélkül, zöld tea), izzó rézlemezen pörkölve szárítják. A tea 10-szer kevesebb koffeint tartalmaz, mint ugyanannyi kávé.
A koffein izgatja a központi idegrendszert, elsôsorban az agykérget, könnyíti és javítja a szellemi mûködéseket, csökkenti a fáradtságérzetet, sôt álmatlanságot, izgatottságot is okozhat.
Hat a vérkeringésre is, kis adagban csökkenti a pulzusszámot, nagy adagban gyorsítja. A vérnyomást általában nem befolyásolja. De érzékeny egyéneken elôfordulhat vérnyomásemelkedés. Vannak areaktív egyének is, akik este, lefekvés elôtt nyugodtan megihatnak egy csésze kávét, és ez nem okoz semmilyen zavart.
A kakaót a kakaófa magjából nyerik és 1–2 százalékos teobromin-tartalmával nem okoz semmilyen idegrendszeri vagy vérkeringési izgató hatást.
A gyógyászatban a reggeli után egy csésze kávét gyakran szoktuk ajánlani idôsebb embereknek, akiknél agyi vérkeringészavarokat tapasztalunk. A frissítô, senkentô hatás révén javítja a közérzetet, a memóriát, megszünteti a reggeli szédülést. Még a magas vérnyomásos betegnek is jót tesz, ha a vérnyomását megfelelôen kezelik, például modern, 24 órás retard típusú gyógyszerekkel.
A kávé fogyasztásától eltanácsoljuk a gyomorfekélyes, a bélhurutos betegeket, savtermelést fokozó hatása miatt, a neurózisos, szívritmuszavaros betegeket az idegrendszer izgató hatása miatt.
Egészséges, állandó stresszben élô egyéneken tapasztaljuk azt a rossz szokást, hogy napi 4–5 kávé fogyasztása után izgatottságukat, álmatlanságukat nyugtatókkal próbálják megszüntetni, gyakran eredménytelenül. Ilyenkor alakul ki az az ördögi kör, mikor a rosszul átaludt éjszaka után egy újabb napot újabb 4–5 kávé fogyasztásával próbálnak átvészelni, és ezt évekig képesek folytatni, amíg jelentkeznek a kimerülés tünetei: szívszúrások, fejfájás, fáradékonyság, emésztési, fekélyes, illetve kolitiszes panaszok. Gondolkozzunk el egy kicsit: mennyivel jobb lenne a reggeli kávé utáni cigaretta helyett 20–30 percet kocogni vagy csak sétálni, hisz a mozgás felfrissít, könnyebb a gondolattársítás, s az intenzív, fizikai munka révén a fölösleges sók, a többletfolyadék izzadás révén kiválasztódik, endorfin-hormon termelôdik (nevezik még boldogsághormonnak is, mert semlegesíti az adrenalin, a stresszhormon hatását) és nem utolsósorban séta, kocogás közben az ember egyedül van és rendet tud tenni gondolataiban.
A tea elkészítésének és fogyasztásának Keleten évezredes hagyományai vannak. Japánban például a teaházat a kert közepébe építik, hogy az ember az oda vezetô úton megszabaduljon a napi gondoktól. Angliában a teaszertartások közül a legismertebb az ötórai tea, mely eredetileg a felsô tízezer délutáni sziesztáját követô szertartás volt. Ma már inkább a társasági kapcsolatok ápolását, a gondolatok kicserélését, a társalgást szolgálja.
Külön csoportba tartoznak a gyógyteák, melyek sok esetben drága gyógyszereket is képesek helyettesíteni.
Reméljük, hogy a természetes életmód térhódításával együtt a teaivási szokásaink is megváltoznak, s a tea helyet kap mindennapjainkban, akár frissítôként, akár családi, baráti, munkaköri találkozók alkoholt helyettesítô italaként.
A magas vérnyomás a családorvosi gyakorlatban - e témával szervezi meg a marosvásárhelyi 3-as Számú Belklinika a TRIMED Alapítvánnyal közösen a második családorvosi tanácskozást, amelyet 1999. május 13-án 19 órai kezdettel tartanak a Kultúrpalotában.
Elôadók: dr. Ioan Muntean egyetemi tanár, aki az orvosi kollégium szerepérôl beszél, dr. Doina Podoleanu A magas vérnyomásban szenvedô beteg kivizsgálása a családorvosi rendelôben témával tart elôadást, majd dr. Emilian Carasca egyetemi elôadótanár a magas vérnyomásos beteg ambuláns kezelésérôl értekezik.
A megbeszélést vegetáriánus ételekbôl készült bemutató követi. Bejelentkezni a 216-510-es telefonszámon lehet.
Nemrégiben a Megyei Tanács Állandó Bizottságának ülésén hangzott el az a statisztikai összefoglaló, amely Maros megye egészségügyi intézményeinek hálózatát, valamint a lakosság egészségügyi állapotát térképezi fel. Ebbôl válogattunk néhány adatot, amelyek közérdeklôdésre tarthatnak számot.
Megyénkben kilenc kórház mûködik közpénzekbôl, a legnagyobb az 1525 ágyas Megyei Kórház, ezt követik összesen 1302 ággyal azok a kisebb kózházak, amelyek az úgynevezett Városi Kórház fennhatósága alá tartoznak. A vidéki kórházak közül a legnagyobb a 863 ágyas dicsôszentmártoni intézmény, a Segesvári Városi Kórház 469 ágyyal, a Régeni Eugen Nicoara Kórház 375, a Ludasi Városi Kórház 335, a Sármási Egészségügyi Központ 44, az Erdôszentgyörgyi Egészségügyi Központ 50, a Gernyeszegi Preventórium 127 ággyal mûködik. A statisztikából sajnos kimaradt a nyárádszeredai kórház, amely az utóbbi idôben szintén állami támogatásban részesül.
Megyénkben 12, közpénzbôl fenntartott járóbetegrendelô-intézet mûködött. A közigazgatásilag a megyei kórházhoz tartozó felnôtt, illetve gyerek- és a három fogászati poliklinika mellett a városi kórház fennhatósága alá tartozik a Marosvásárhely Municípiumi Poliklinika. Megyénk négy nagyobb városában biztosítanak még szakrendelést a járóbetegeknek, a segesvári, dicsôszentmártoni, ludasi és régeni rendelôintézetekben.
Az említett egészségügyi egységekben megyei szinten 1051 orvos dolgozik, a fogorvosok száma 126, a gyógyszerészeké 54, az egészségügyi középkádereké 3270, az összszemélyzeté pedig 7352. Az 1051 orvos közül 830 városon dolgozik, a fogorvosok közül 74-nek, a gyógyszerészek közül 53-nak, az egészségügyi asszisztensek közül 2896-nak városon van a munkahelyük. Vidéken 221 orvos és 52 fogorvos gyógyít, a gyógyszerészek száma 1, a középkádereké 374, az összemélyzeté pedig 874. Ide nem sorolták be a statisztikusok a magánpraxist folytató orvosokat, gyógyszerészeket és középkádereket.
A megye nagyobb települései, elsôsorban városai közül, a legegészségesebb Szászrégennek a lakossága, ahol a legtisztább a levegô, a megyeközpontban a cukorbetegek azáma haladja meg jóval az átlagot, Ludason nagyon sok a szív- és érrendszeri megbetegedés, Dicsôszentmártonban kiugróan magas a vérnyomásos betegek száma. Megyei szinten a cukorbetegség a leggyakoribb (8696 személy), ezután a magas vérnyomás (8643), a szívelételenség (6211) következik. 2616 a fekélyes, 2026 az epilepsziás, 1662 a tüdôbetegek, 1338 a májcirózisos, 1225 az agyvérzésen túlesett, 184 a veseleégtelenségben szenvedô betegek száma.
1970-ben 592.427 lakosa volt Maros megyének, 1998-ban pedig 602.721. 1970-hez képest ijesztôen megnôtt az elhalálozások száma. Míg a korábban említett évben 5354-en haltak meg, 1998-ban már 7897-en. A születések száma viszont érezhetôen csökkent. 1970-ben Maros megyében 12.783 újszülött látott napvilágot, 1998-ban viszont csak 6759. A természetes szaporulat az 1970-es évi 12,6 százalékról mínusz 1,89 százalékra csökkent. A negatív értékek 1995-tôl jelentek meg, azóta hol fogytak, hol növekedtek - olvastuk többek között a statisztikában.
Az asztmában szenvedôk száma világszerte emelkedôben van. Az ellátásukkal kapcsolatos költségek emelkedése és a modern kommunikációs eszközök fejlôdése az orvosi beavatkozás új módszereit tették lehetôvé és szükségessé. A betegek felvilágosítása, az orvosi nevelés és tanácsadás, a betegségmegelôzés fontosságának hangsúlyozása az orvosi tevékenység egyre lényegesebb részét képezik.
A dr. Dumitru Moldovan fôorvos és dr. Nicoleta Radu Égetô által a közelmúltban létrehozott AstmaSan alapítványnak éppen ez az egyik fô célja.
A betegségeket, illetve azok tüneteit kiváltó tényezôk csökkentését célzó módszerek egyik legfontosabbika a megelôzés, amely a gyógyításra fordított költségek csökkenését és a gyógyítás eredményességének fokozódását eredményezheti.
Éppen ez a célja a III. Belgyógyászati Klinika Asztma, Krónikus Bronhitisz Központja és az AstmaSan Alapítvány által rendezett találkozónak, amelyre 1999. május 7-én, pénteken 15 órakor kerül sor a Kultúrpalota kistermében, Ismerjük és értsük meg az asztmát címmel.
A rendezvényen betegek és orvosok (család- és szakorvosok), meghívott vendégekként az asztmában jártas, hírneves szakemberek (prof. dr. Ioan Paul Stoicescu, prof. dr. Mircea Nanulescu, dr. Irina Strâmbu) vesznek részt. Jelen lesznek még a jelentôsebb asztmaellenes gyógyszereket gyártó cégek képviselôi.
Az AstmaSan Alapítvány ismeretterjesztô és nevelô-füzetecskéket bocsát az érdeklôdôk rendelkezésére román és magyar nyelven a Boehringer Ingelheim, Schering Plongh és Halcis cégek támogatásával, helyi és országos szórással, a következô témakörökben:
1. Ismerjük és értsük meg az asztmát; 2. Asztmaellenes gyógyszerek; 3. Asztma és terhesség; 4. Az adagolószelepes kézi inhalátor és a spacer helyes használata; 5. Allergiás és nem allergiás initiszek; 6. Szénanátha; 7. Háziporallergia; 8. Immunoterápia. Ezekrôl a témákról bôvebben a Népújságban olvashatnak majd ismeretterjesztô sorozatot.
Ezek az ismeretterjesztô anyagok az alapítvány által létrehozott InfoAstma telefonszolgálat (száma 092-429-874, megtalálható a fontos telefonszámok között), illetve az Internet (www.netsoft.ro/astmasan) révén bármikor, bárhol elérhetôek.
Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!
Szászrégent ma privatizációs szempontból országos viszonylatban is vezetô városként tartják számon. Lassan a kisvállalkozók városa lesz, annak ellenére, hogy a külföldi tôkejelenlét nem számottevô. Barabási Zoltán mérnök-vállalkozó szerint ebben nincs semmiféle ellentmondás, ugyanis a gyors és viszonylag masszív privatizációt a rendszerváltás után éppen a helyi arányokhoz mérten túlméretezett mamutvállalatok elôrevetült csôdhelyzete határozta meg. Kezdetben a "butik- és bárpolitika" volt a kecsegtetôbb, kiépült a helyi magánkereskedelem, s jó néhány ipari jellegû beruházás sem maradt ki a vállalkozások sorozatából. A helyi adottságoknak megfelelôen a bútoripar áll a magánkezdeményezések vezetô helyén, ám tudván, hogy a jó minôségû és garantált alapanyag távoli lelôhelye miatt cserépgyártásra mifelénk manapság igen kevesen vállalkoznak, megkérdeztük a Gladiátor cég vezetôjét: a Maros folyó felsô szakaszán az építkezés üteme kifizetôdô vállalkozássá teszi a cserépgyártás mesterségét? A válaszból egyértelmûen kitûnik: a fokozatos elszegényedést az eladott árumennyis&eacu