|
LI. évfolyam 101. (14154) |
1999. május 5. szerda |
Nagy-Britannia támogatni fogja az Európai Unió decemberben sorra kerülô csúcstalálkozóján azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra — jelentette ki kedden Tony Blair brit miniszterelnök a román parlamentben elmondott beszédében.
A brit miniszterelnök, aki kedden néhány órás látogatást tett Bukarestben, a koszovói helyzetrôl és a konf-liktus utáni újjáépítés kérdéseirôl tárgyalt vendéglátóival, Emil Cons-tantinescu elnökkel és Radu Vasile kormányfôvel. Tony Blair beszédet mondott a szenátus és a képviselô-ház együttes ülésén.
Blair beszédében rendkívül nagy-ra értékelte a jugoszláv válsággal kapcsolatos román álláspontot, és országa támogatásáról biztosította Románia európai integrációs törek-véseit. Nagy- Britannia a Helsinkiben sorra kerülô EU-csúcson támogatni fogja, hogy Romániát kérjék fel a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és azt szeretné, ha minél rövidebb idôn belül tagja lenne a NATO-nak.
A brit miniszterelnök kitért arra, hogy Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival — Ukrajnával és Magyar-országgal —, és a "térségben példaértékû módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözôségeket".
A román törvényhozók rendkívül nagy tapssal fogadták a brit mi-niszterelnöknek azt a kijelentését, hogy senki nem vonja kétségbe a román határokat, és senkinek nem lesz joga ezt tenni.
Tony Blair hangsúlyozta, hogy a térségbeli válság nagy árat követel Romániától és a Jugoszláviával határos többi államtól. A nemzet-közi közösség, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap segítséget fog nyújtani ezeknek a gondoknak a megoldásához, és Románia továbbra is számíthat támogatásra gazdaságának átalakításához.
A brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után a román vezetôk egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy ez a látogatás új szakaszt nyitott a brit—román kapcsolatok történetében.
— Nagy-Britannia támogatja a balkáni térség újjáépítésének tervét, és ebben a tervben Romániának helyet kell kapnia — hangsúlyozta Radu Vasile, hozzátéve azt, hogy az újjáépítési terv részleteit a Bonnba összehívott nemzetközi konferencián dolgozzák majd ki.
Tegnaptól új fôügyésze van Maros és Hargita megyének
Hétfôn este idôzített bombaként robbant Valeriu Stoica igazságügyi, azaz újabban a közügyek miniszte-rének intézkedése, amellyel országos szinten 31 vezetô tisztségben levô ügyészt váltott le, és nevezett ki újakat a helyükre. A javaslat állítólag Mircea Cristétôl, a Legfelsôbb Bíróság Melletti Ügyészség tavaly kinevezett vezetô ügyészétôl ered, aki elégedet-len volt az ítélôtáblák melletti ügyész- ségek vezetôinek "menedzseri képes- ségeivel", "gyenge eredményeivel", valamint "az igazságügy átalakítá- sáról vallott elképzeléseivel". A változások érdekében az ügyészségek vezetôségeinek megfiatalítását tûzte ki célul. Ennek érdekében egyetlen vezetô állásban levô ügyész sem maradt a helyén a fôvárosi ítélôtábla melletti ügyészség élén, s mennie kell a Marosvásárhelyen mûködô Itélôtábla Melletti Ügyészség fôügyészének, Dan Petrunak is.
Helyébe korábbi helyettesét, Muresan Ioant nevezték ki, akinek helyét Racolta Ioan ügyész foglalja el. A törvényszék melletti ügyészség élén maradt Blaj Ioan, akinek helyettese Milasan Maria lett. A bíróság melletti ügyészséget pedig ideiglenesen Halatiu Carmen vezeti. Ottjártunkkor azonban még az érintettek is csak a központi sajtóból értesültek a változásokról, írásban sem a leváltást, sem a kinevezést, amiképpen ezen intéz-kedések indoklását sem kapták meg.
Ennek hiányára hivatkozott Dan Petru volt fôügyész is, akit leváltásának okáról kérdeztünk. Egyik lehetséges indokként azt említette, hogy egyike volt azon, mindössze három vezetô ügyésznek, aki az ítélôtáblák megalakítása óta a helyén maradt.
Az újonnan kinevezett Muresan Ioantól arról érdeklôdtünk, hogy figyelembe véve a felsôbb fórumok elégedetlenségét a lassú ügyintézést illetôen, a jelenlegi hiányos kerettel hogyan tudja operatívabbá tenni a munkát.
— Valóban nagy hiány van ügyészekben fôleg az ítélôtáblák és a törvényszékek melletti ügyészségek szintjén (mind Maros, mind az ide tartozó Hargita megyében). Sokan mentek nyugdíjba a tapasztalt ügyészek közül, az újak pedig még nagyon fiatalok. Ez a válság azonban — véleményem szerint 3-4 éven belül megoldható lesz. Különben magam is a fiatalítás híve vagyok, szeretném, ha a jól felkészült fiatal ügyészek kerülnének a vezetôi tisztségekbe, természetesen szakmai hozzáértésük és erkölcsi tartásuk alapján.
A már említett hiányos keret fôleg a tapasztalt ügyészeket illetôen érezhetôen rányomta a bélyegét egyes esetek megoldására.
— Maros megyében mintha nem is léteznének korrupciós ügyek. Az ön irányítása alatt remélhetjük-e, hogy magasabb lesz a felderített és az igazságszolgáltatás elé tárt korrupciós esetek száma?
— A felderítés a rendôrség feladata. Ügyészként magam is bûnügyi vo-nalon dolgoztam, és a következôkben is nagy figyelmet szentelünk a fontos ügyeknek, gondolok itt az élet ellen elkövetett bûncselekményekre valamint a nagy anyagi károkat okozó gazdasági bûnügyekre.
Az emberi és kisebbségi jogok védelmére, röviddel a második világ-háború után, még a hidegháborús idôszakban született meg az Európa Tanács. 1949. május 5-én tíz ország: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország és Svéd-ország írta alá a londoni egyezményt a szervezet létrehozásáról. Lassan páneurópai szervezetté vált, ma 41 tagországa van.
Az Európa Tanács fennállásának fél évszázada alatt több mint 170 nemzetközi szerzôdést dolgozott ki. Ezek közös normákat szabnak a tagországoknak, harmonizálják a törvénykezést, a jogeljárásokat. Ezek nélkül a tagországoknak több mint ötvenezer kétoldalú megállapodást kellene kötniük céljaik elérésére. Már 1989-ben "a közös európai házról" beszélt Strasbourgban Mihail Gorbacsov, ami akkor radikális változást jelentett a moszkvai álláspontban.
Ugyanakkor az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy formálisan ugyan nem, de az európa tanácsi tagság és az azzal járó kötele-zettségek teljesítése, "kikerülhetetlen lépcsôfokot" jelent minden olyan ország számára, amely az Európai Unió tagjává szeretne válni.
Melyek a legjelentôsebb ET-szerzôdések? Az emberi jogok és alapvetô sza-badságjogok védelmérôl szóló konvenció, amely 1953-tól lépett életbe, s elfogadása, betartása alapfeltétele bármely új ET-jelölt felvételének. A megállapodás kötelezô törvényi sza-bályozást ír elô e meghatározó kér-déskörben valamennyi tagországnak, s ma már 800 millió európai polgárnak teszi lehetôvé, hogy e jogok megsértése esetén saját országa jog- hatóságaival szemben a folyama-tosan mûködô, strasbourgi székhelyû Emberi Jogok Bíróságához forduljon és adott esetben kártérítést is kapjon. Ezt a konvenciót egészítette ki utóbb a halálbüntetés eltörlését elôíró megállapodás. * Az európai szociális charta az állampolgárok alapvetô szociális jogainak biztosítását, vé-delmét írja elô. * Az emberi jogokról és a biológiai tudományokról kötött egyezség a leghatározottabban tiltja az emberi klónozást. * A kínvallatás megelôzésérôl kötött konvenció értelmében a tagoknak adott esetben lehetôvé kell tenniük, hogy az Európa Tanács illetékes bizottsága bárhol és bármikor felkereshesse a börtönöket, büntetésvégrehajtási intézményeket. * A nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezmény az oktatásról, a szabad nyelvhasználaton át a szociális jogok teljes értékû gyakorlásáig elôírja az állami kötelezettségeket, melyek betartását az úgynevezett monitoring bizottságok felügyelik. Ezek tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak a közgyûlésnek.
Kötelezô elôírások, ajánlások, szankciók Az emberjogi konvenció kivételé-vel a tagállamoknak nem kötelezô, csak ajánlott a sokoldalú szerzôdé-sekhez való csatlakozás, a megállapodások beiktatása saját nemzeti törvénykezésükbe. Ezzel együtt az Európa Tanácsnak több olyan esz-köze is van, amelyekkel nyomást gyakorolhat a renitenskedôkre. Erre valók a monitorizáló bizottságok, amelyek a parlamenti közgyûlés elé tárják a normák megsértését. Súlyos esetekben morális és politikai ítélet-ként az ET felfüggesztheti adott tag-ország tagságát. Példa erre Görögor-szág, amelynek tagságát a tábor- nokok diktatúrája idején felfüggesz-tették, de felmerült a felfüggesztés lehetôsége Ukrajna esetében is a halálbüntetés fenntartása, illetve Törökország esetében a kurdokkal szembeni kormánypolitika miatt.
Emellett az ET legfôbb szerve, a miniszteri tanács is diplomáciai nyo-mást tud gyakorolni, s tavaly ôsztôl az új emberjogi bíróság hatéko-nyabbá tett folyamatos munkája is hozzájárul az európai elvek betartásához. Ez ügyben egyébként egyfajta fokozatosságra törekszik az Európa Tanács, mióta a tagok többségét az újonnan fölvett, az egykori szocialista, illetve szovjet tömbhöz tartozó országok alkotják. A cél nem a pellengérre állítás, hanem az, hogy az alapelvek elfogadtatásával, anyagiakkal, és ha kell, szakértôkkel segítsék elô az új demokráciák meg-szilárdulását, a demokratikus alap-elvek beépülését mind a társada-lomba, mind az állami-kormányzati gondolkodásba. Legutóbb, 41. tagként, fôleg a bizalom mellett voksolva, az ET Grúziát fogadta soraiba.
A négy évtizeden át csak nyugat-európai országokra korlátozódó Európa Tanácsban az áttörés, a tényleges páneurópai szervezetté való átalakulás 1990 novemberében történt meg, amikor elsôként a volt szocialista tömbbôl, Magyarország is teljes jogú tag lett. Majd sorban következtek a többi közép-kelet- európai államok. A szervezeten kívül maradt legjelentôsebb ország Jugo-szlávia. Így az Európa Tanácsnak nem feladata az ottani háborús válság felszámolása, de lehetôsége sincs erre. Feladatai a majdani politikai rendezéshez kapcsolódnak, majd az emberi és demokratikus jogok — beleértve a kisebbségi jogokat is — érvényre juttatásával, megvalósításuk segítésével és ellenôrzésével.
Az Európa Tanács ünnepi megemlékezéseinek sorában a legjelentôsebb rendezvényre, az ET külügy-minisztereinek tanácskozására, a Közgyûlés Bürójának ülésére május 6-7-én Budapesten kerül sor. Ekkor adja át Magyarország az elmúlt félévben betöltött soros elnöki tisztét a sorrendben következô Írországnak.
A búzaexport azonnali leállítását követelte Trita Fanita, a szenátus mezôgazdasági bizottságának elnöke, mert az országnak "már csak hét-nyolc napra van kenyérbúzája". Ioan Muresan mezôgazdasági mi-niszter ugyanakkor keddi nyilatkozatában állította, hogy az országnak elegendô tartaléka van az új termésig.
Viorel Marin, a Román Malom- és Sütôipari Szövetség (ANAMOB) elnöke szerint az ország kenyérgyárai az elkövetkezô idôszakban kenyér-gabona-hiánnyal kerülhetnek szem-be, mert a magántulajdonban levô pékségek tartalékai kimerülôben vannak. Ezért az állami tartalékban található búzához kell nyúlni, hiszen az új búzára majd csak augusztus végén lehet számítani.
Az ANAMOB adatai szerint a magángazdaságokban 150 ezer, a ga- bonasilókban 100 ezer, az állami tartalékok raktáraiban pedig 300 ezer tonna kenyérgabona van. Ha a lakos- ság liszt- és kenyérszükségletének fedezése érdekében nem nyúlnak az állami tartalékokhoz — mondotta az ANAMOB elnöke —, Romániának búzát kell importálnia, ami viszont a kenyérár növekedéséhez vezet.
T. Fanita szenátor — aki már-már szabályos magánháborút folytat a mezôgazdasági miniszter ellen — felkarolta az ANAMOB panaszát és a szenátusban a búzakivitel azonnali leállítását sürgette. Ezzel szemben Ioan Muresan földmûvelésügyi mi-niszter kijelentette: az állami tartalékok legalább 350 ezer tonna gabonát tesznek ki. Az ország havi szükséglete mintegy 150 ezer tonna, tehát a kenyérgabona-készlet bôségesen elegendô az új termésig.
A miniszter szerint az érintettek azért kezdték el kongatni a vészharangot, mert az állami tartalékokhoz szeretnének nyúlni, ahelyett, hogy felvásárolnák a parasztgazdaságokban lévô kenyérgabonát. Muresan azt közölte, hogy ennek mennyisége eléri az egymillió tonnát.
Fellendül a marosszentgyörgyi sósfürdô?
Tegnap került sor a maros-szentgyörgyi sósfürdô hivatalos megnyitójára. A nagyközönséget, a kezelésre jelentkezôket azonban csak két hét múlva, a szabadtéri fürdô szolgáltatásait igénybe vevôket pedig május végétôl fogadják.
— A földterület, amelyen a sósfürdô és az épületek vannak, nem a szentgyörgyi tanács tulajdona. Ezért az egy hete megkötött koncesszio- nálási szerzôdés egyelôre nem léphet érvénybe — mondta Vizi József polgármester. Tôle tudtuk meg, hogy a 22 milliárd lejre felértékelt ingatlan fenntartására, fejlesztésére és moder-nizálására a megyei költségvetésbôl nem juttattak, így vetôdött fel a koncesszionálás lehetôsége. A 49 évre bérbe adott sósfürdô a polgármesteri hivatal számára évi 127.887 dollár (1,8 milliárd) jövedelmet jelent, amit az idén — a tervek szerint — a helybeli általános iskola korszerûsítésére és egy Szent György- szobor felállítására, valamint a fôtéri park rendbetételére fordítanak. A feladatfüzet értelmében a koncesszionáló fél két éven belül be kell hogy fejezze a munkálatokat.
— Hat tenisz-, két kézilabda-, két kosárlabda- és egy futballpályával, valamint egy olimpiai méretû teke-teremmel bôvül a fürdô — tájékoztatott Opris Ilarie Gheorghe igazgató.
A napi 2000 látogató befogadóképességû fürdôre idén 100.000 személyt várnak, a tavalyi 65.000-rel szemben. Tervezik a tevékenység állandósítását. A Munkaügyi Mi-nisztérium támogatásával kezelési jegyeket és bérleteket bocsátanak ki, amellyel lehetôvé teszik a kezelô-központ téli idôszakban való hasz-nálatát. Az új épület átadásával háromszorosára nô a kapacitás, azonban a mennyiségi növeléssel párhu-zamosan minôségi elôrelépésre is számítanak. Egy japán cég elônyös áron korszerû fizioterápiás felszerelést kínált a koncesszionáló cégnek. Ahhoz, hogy a szükséges munkálatokat befejezzék, számítások szerint 14 milliárd lejre lenne szükség.
— Külföldi, tehetôs vendégek számára a meglévôn és az épülôfélben levôn kívül egy újabbat építünk — mutatott rá Deac Dorina, a fürdôt bérbe vevô Cornalina Rubin Com Impex cég képviselôje. Az anyagiakat az amerikai International INC Trading elnevezésû, magáncégek támogatására szakosodott alapítvány szolgáltatja. Terveik szerint 7-9 millió dollárt fordítanak a fürdô korszerûsítésére, kiépítésére.
Mivel a Helyi Közszállítási Rt. és a marosszentgyörgyi tanács továbbra sem jutott dûlôre a közszállítás sorsát illetôen, a koncesszionáló cég jobbnak látta saját jármûvek beszerzését. 5 milliárd lejt fordítanak két, nyugati igényeket kielégítô autóbusz megvásárlására, amelyek majd a Vásárhely — Szentgyörgy útvonalon fognak közlekedni.
A kezelôbázis szolgáltatásait igény-be vevôknek egy kezelésért (iszapolás, ülôfürdô, masszírozás stb.) 10.000 lejt kell fizetniük, a szabadtéri strandra a belépti díjat a jövô héten határozzák meg. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy minden szerdán 15.30 órától dr. Dorgo Calin rendelôjében ingyenes szakvizsgálatot biztosít.
A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka után újabb vendégtársulattal találkozhat a vásárhelyi közönség. A nagyváradi mûvészek hozzák el Tomcsa Sándor Mûtét címû színmûvét. A sikeres elôadást Kovács Levente rendezte. Ôt kértük, hogy ajánlja a produkciót az érdeklôdôknek.
A Mûtét számomra igen kedves feladat, a marosvásárhelyi közönség még a régi Székely Színházban találkozhatott vele a ‘40-es években. Nagy dolog kicsiben címmel jelent meg ez az elôadás, Kovács Györgynek is kedvenc darabja volt. Utána a ‘70—71-es években a fôiskolán Kovács György osztályának volt vizsgaelôadása, ‘91-ben pedig az akkori végzôs osztály az én rendezésemben, bemutatott egy "Mûtét"-változatot. Azok közé a ritka erdélyi darabok közé tartozik, hiszen meglehetôsen szegény az erdélyi dramaturgia a II. világháború között, ami mind a mai napig friss, játszható, témája, formája egyaránt szólhat a mai közönséghez is. Erôteljesen magán viseli az erdélyi, az elszakadt, a semmibe kivetett erdélyi kisembereknek a sorsát, ez az életérzés, mondjuk Nagy István Özönvíz utánjához teszi közelállóvá ezt a darabot. Egy olyan hangvétel, amely a II. világháború közötti kétségbeesésben bizonyos fajta reménysugarat fogalmaz meg a helytállásban. A kisemberekben levô morális erônek egy olyan megmutatkozása, amely mindenféleképpen egy olyan színházi élmény, ami az emberek számára valamit jelenthet.
— A tomcsai humor is benne van?
— Igen, rendkívüli mértékben benne van, Tomcsa mély humorral, árnyalt színekkel tragikomikussá formálva nézte ezeket a helyzeteket. Azt hiszem, ez is benne a korszerû, a groteszkbe hajló látásmód, a mai kor egyik alapvetô látásmódja, és ezért is közel áll hozzánk. A váradi közönség is nagyon szerette a darabot. És bizonyos nosztalgikus felhangok is nagyon jól jöttek. Ez a váradi elôadás egy zenésített változat, nem a hagyo- mányos zenés dramaturgia szerint, hanem zenés narrációval egy fordított epikus színház alakult ki, a narráció zenei háttérként jelenik meg. Ez olyan, mintha a kornak az életérzéseit tükrözô slágerekre, közismert dalokra vetülne rá ez a történet.
— Aki Tomcsa szövegét és néhány örökzöld slágert akar hallani, annak tudnia kell, hogy a nagyváradi színház május 10-én lesz a Nemzeti Színház nagytermében és a színház olyan közismert és kedvelt színészei szerepelnek, mint Medgyesfalvi Sándor, Csíky Ibolya, Bányai Irén, ifj. Kovács Levente. Gondolom, mindenki jól fogja ezen az elôadáson érezni magát. Szeretettel meghívunk mindenkit.
Az l999—2000-es iskolai év az egyetem elôtti oktatásban l999. szep-tember elsején kezdôdik, az egyete- misták, fôiskolások számára pedig, feltehetôen szeptember elseje és októ-ber tizedike között, valamennyi egye-temi központ saját döntésének megfe-lelôen. Ugyanisaz egyetlen követendô szempont az, hogy minden egyes szemeszter idôtartama tizennégy hét legyen — jelentette be Andrei Marga közoktatási miniszter a KDNP sajtótá- jékoztatóján.
Az l999—2000-es tanév 34 iskolai hétbôl áll majd — azaz l70 munkanapból —, a 2000—200l-es tanév viszont — amint az Oktatásügyi Minisztéri-um jelzi—, elôreláthatóan 36 hétbôl, azaz l85 munkanapból, mind a gimnáziumi és líceumi tanulók, mind pe-dig a posztliceális intézmények nö-vendékei számára. A cél ugyanis az, hogy a romániai közoktatás mihamarabb megfeleljen az európai követel-ményrendszernek. Az elemi oktatásban továbbra is az eddigi 34 héttel kell számolni, azaz l70 munkanappal.
Az 1990—2000-es iskolai év két félévbôl áll. Az elsô szeptember l és január 28-a között, a második február 7 és június l5-e között tart. Az elsô évharmadban a vakáció október 23-3l-e között,valamint december l8 és január 9-e között lesz.
A félévek közötti szünet január 29- tôl február 6-ig tart. A második félév-ben két hét a szünidô. Az elsô tavaszi vakáció idôpontját és tartalmát a különbözô gimnáziumok és iskolák igazga-tósága határozza meg a tanulók fele-kezeti hovatartozásának megfelelôen, tekintettel arra, hogy ez a húsvéti vakáció. A szünidô második hetét az egyes tanintézetek a megyei tanfelügyelô- ségek beleegyezésének megfelelôen vagy a húsvéti tanszünet meghosszabbításaként vagy pedig egy késôbbi idôponttól kezdôdôen adhatják ki.
John C. Whitehead volt amerikai külügyminiszter-helyettes szerint he-teken belül véget érhet a jugoszláviai NATO-csapás, és a felek megegyezésre juthatnak. Az amerikai politikus a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) keddi üzleti találkozóján mondott beszédet Budapesten.
A volt külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a jugoszláviai, de más délszláv államok újjáépítésében is komoly szerepe lehet a szomszédos államoknak. Véleménye szerint az ehhez szükséges pénzalapokat, fôleg Nyugat- Európából kell biztosítani.
Whitehead szerint a rekonstrukciót nem elsôsorban segélyekbôl, hanem a szabad piacgazdaság által elôteremtett forrásokból kell megvalósítani.
Viktor Csernomirgyin, az orosz államfô jugoszláviai különmegbízottja hétfôn a Fehér Házban Bill Clinton amerikai elnököt tájékoztatta arról, milyen eredménnyel jártak a Slobodan Milosevic jugoszláv államfôvel múlt pénteken Belgrádban folytatott megbeszélései.
Csernomirgyin az Ovális Irodában tartott tárgyalás után Al Gore amerikai alelnökkel folytatta a véleménycserét a koszovói válság békés, diplomáciai megoldásának lehetôségeirôl. Clintonhoz eközben már Jesse Jackson tiszteletes volt hivatalos, aki a hét végén Belgrádban kieszközölte a három elfogott amerikai katona sza-badon engedését. Az elnök kedden Európába indul, de az amerikai katonák németországi meglátogatása és a brüsszeli NATO-illetékesekkel folytatandó egyeztetések mellett — az eddigi jelzések szerint — nem várható, hogy sor kerüljön a jugoszláv elnök által szorgalmazott személyes Clinton-Milosevic találkozóra.
Csernomirgyin azzal távozott az Ovális Irodából, hogy most közelebb vannak a diplomáciai megoldáshoz, mint az elnökkel való találkozó elôtt.
E kijelentés érdemi tartalmát egye-lôre csak találgatni lehet. Egy, névtelenséghez ragaszkodó amerikai tisztségviselô azt mondta: Csernomirgyin nyilván azt akarta közölni, hogy az orosz álláspont közeledik az ameri-kaihoz, merthogy az Egyesült Álla-mok véleménye szilárd és változatlan.
A NATO európai erôinek fôparancsnoka, Wesley Clark tábornok szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök vesztésre áll a háborúban a szövetségi haderôvel szemben.
"A NATO gyôzedelmeskedik. Milosevic elnök veszít, és ezt ô is jól tudja" — mondta Clark miután találkozott Petar Sztojanov bolgár elnökkel. Clark elmondta: a NATO és Bulgária közös bizottságot hoz létre, amely megvizsgálja, miként lehetne csúcstechnológiájú radarberendezésekkel ellátni Bulgáriát, hogy meg tudja különböztetni a NATO repülôgépeit más gépektôl.
A NATO repülôgépei mindaddig folytatják a bombázást, ameddig Slobodan Milosevic nem hajlandó befejezni a népirtást Koszovóban — jelentette ki Bill Clinton amerikai elnök a japán kormányfôvel, Obucsi Keidzóval közösen tartott sajtóérte-kezletén.Clinton köszönetet mondott Jesse Jackson tiszteletesnek a három jugo-szláv fogságba esett amerikai katona kiszabadításáért és diplomáciai tevékenységéért. Hozzátette azonban: az Egyesült Államok nem feledkezhet meg a koszovói menekülteknek tett fogadalmáról.
A szerb villamosmûvek közlése sze-rint kedden Szerbia- szerte akadozott az áramszolgáltatás, vélhetôen a vaskapui (Djerdap) erômûnél támadt üzemzavarok miatt.
Szerbia területének mintegy hetven százaléka maradt áram nélkül vasárnap, miután a NATO harci gépei az elektromos berendezésekben rövidzárlatot okozó grafitbombákat vetettek be. A közmûvek alkalmazottai azóta folyamatosan dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán, ám a szerb villamosmûvek (Elektroprivreda Srbije) kedden reggel ismét országos szintû áramellátási gondokról adott hírt.
A villamosmûvek szerint az áramszüneteket a Belgrádtól délkeletre fekvô vaskapui erômûben bekövetkezett üzemzavarok okozzák, bár nem volt arra utaló jel, hogy az erômûvet is NATO- támadás érte volna — jelentette a Reuters.
A belgrádi lakosok ideiglenes áramszünetekrôl adtak a hírt a fôváros különbözô részeibôl, az üzem-anyaghiányt tetézô áramszünetek pedig nagyrészt megbénították a tömegközlekedést.
Az akadozó áramellátás miatt a kormány a hét elején takarékosságra szólította fel a lakosságot, a kórházaknak és a pékségeknek biztosítva elsôbbséget az áramszolgáltatásban — jegyezte meg a Reuters.
A NATO repülôgépei csak rendkívüli esetekben szállhatnak le romániai repülôtereken, az észak- atlanti szövetség azokat nem használhatja arra, hogy gépei onnan induljanak a jugoszláviai célpontok elleni beve-tésre — jelentette hétfôn katonai forrásokra hivatkozva a Mediafax hír-ügynökség.
A hírügynökség által idézett források szerint ezt a kikötést feltehetôleg rögzíteni fogja az a technikai emlékeztetô is, amelyet az elkövetkezô napokban írnak alá a román illetékesek a NATO képvi-selôivel.
A parlament április 24-én hagyta jóvá, hogy a NATO repülôgépei a jugoszláviai konfliktus ideje alatt korlátozás nélkül használhatják Románia légterét. Romániában ezt követôen vita bontakozott ki arról, hogy a légtér használatába beletartoznak-e a repülôte-rek is. A román védelmi minisztérium hétfôn közzétett közleménye szerint a légtér használata a román törvények értelmében a repülôgépek le- és felszállására szolgáló területekre is vonatkozik.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rendszere a "kommunizmus utolsó tevékeny bástyája" Európában — jelentette ki Andrei Plesu kül- ügyminiszter. Plesu errôl a román állami rádióban beszélt, Dan Pavelnek, a PER Ala- pítvány bukaresti irodavezetôjének hétfôi sajtónyilatkozataira reagálva. Plesu, akit a román sajtó egy része többször vádolt "egy baráti és szomszédos ország" elleni NATO-akció támogatásával, úgy vélte: a "belgrádi politikai vezetôk szégyellhetnék magukat, amiért egy véres (koszovói) etnikumközi konfliktus hátterében állnak, több százezres menekülthullámot váltottak ki és a kommunizmus utolsó tevékeny bástyája maradtak" (Európában).
A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy az 1989-es romániai forradalom a "Le a kommunizmussal" jelszó alatt ment végbe. — Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontja ugyanezen jelszóhoz kötôdik és közvetlenül összefügg az 1989-es forradalommal — tette hozzá Plesu.
A Szerbiában élô román nemzeti-ségûek védelmét kérte a román veze-tôktôl a jugoszláviai Astra Romana társaság vezetôje. Dimitrie Craciunovici, a társaság elnöke a Romania Libera címû lap keddi számában közölt felhívásában azt hangsúlyozta, hogy "a több mint egymilliós kelet-szerbiai románság" embertelenebb bánásmódnak van alávetve, mint a koszovói albánok. A Timok-völgyi románok vezetôje Románia elnökét, kormányát és parlamentjét, személyesen Andrei Plesu román külügyminisztert kérte arra, hogy bel- és kül- földön, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, a nagyhatalmak és más államok kormányainál "vesse fel és tárja fel a szerb források szerint is körülbelül 1,1 millió fôsre becsült kelet-szerbiai románság sanyarú sorsát, kegyetlen eszközökkel folytatott kiirtását". "Még a NATO-t is tájékoztatni kellene arról, hogy a Szerbiában élô Timok-völgyi románokat 166 éve államilag vezérelt erôszakkal próbálják megfosztani nemzeti azonosságuktól, és a velük szemben alkalmazott embertelen és erkölcstelen bánásmód még súlyosabb, mint a koszovói albán kisebbséggel szemben alkalmazott módszerek" — írta felhívásában a szerbiai román vezetô, aki erkölcsi támogatást és elismert kisebbségi státus kikövetelését kéri a szerbiai románság számára. Craciunovici felhívásában bírálta a román sajtót, amely — mint írta — ahelyett, hogy a szerbiai románok sorsával törôdne, a szerbek ügyével foglalkozik.
Az 1996-os választások elôtt az RMDSZ meghatározó politikusai a budapesti televízióban (az MTV1-en) arról beszéltek, hogy a választások után mindenképpen be kell lépniük a kormánykoalícióba. A koalíciós aka-rat olyan nagy volt, hogy mindezt akár Iliescuékkal is vállalták volna, mondván, a hatalom sáncain belül kerülve sokkal jobban meg lehet valósítani az RMDSZ programját. Szerencsénkre a Demokratikus Konvenció gyôzött, s így ideológiailag és emberileg sokkal könnyebben volt vállalható a koalíciós belépés, mint egyébként.
Azóta is sokan kérdezik: érdemes volt-e belépni a koalícióba vagy sem.
Én most is úgy látom, hogy az RMDSZ-nek feltétlenül meg kellett próbálnia azt, hogy kormányzati sze-repet vállalva, legalább programjának egy részét így valósítsa meg. Egyre jobban kiderül azonban az, amitôl hiába próbáltuk óvni a csúcsvezetést: óriási hiba volt precíz, határidôs tennivalókat rögzítô koalíciós szerzôdés nélkül belépni a kormányba. A koalíciós szerzôdés hiánya nem csak azt jelenti, hogy a kormány munkája igencsak esetleges és mulasztásai egyértelmûen nem kérhetôk számon, hanem van egy nehezen kivédhetô következménye is. Arra gondolok, hogy a határidôket tartalmazó koalíciós szerzôdés hiányában a kormányzati ciklus felénél sehogy sem lehet presztízsveszteség nélkül kilépni a kormányból, arra hivatkozva, hogy a kormányprogram bizonyos pontjai nem teljesültek (jelesül az önálló magyar egyetem létrehozása nem valósult meg). A kormányprogram nem két évre, hanem négy évre szól. A nyugati kancelláriákban ezt a kilé- pést sehogy sem értenék meg, bármennyire is mutogatnánk Andrei Marga tanügyminiszterre és eszmetársaira. Egy szó mint száz, a román part-nerek ismeretében a koalíciós szer-zôdés megkötésérôl való lemondás, Talleyrand szavait kölcsönözve, több volt, mint bûn, hiba volt.
Érdekérvényesítô képességünkkel élesen szemben áll az a mód, ahogy a román politikai élet tudja saját — vélt — érdekeit érvényesíteni, méghozzá úgy, hogy a kecske is jól lakjon és közben a káposzta is megmaradjon.
Románia 1996 nyarán világos jelzéseket kapott a Nyugattól: ha az addigi nacionalista, modernizációellenes kurzust tovább folytatják, esélyünk sincs a NATO-hoz való csatlakozásra. Ennek következtében a választások elôtt álló (!) posztkommunista és nacionalista román politikai elit vállalta a román—magyar alapszerzôdés azonnali megkötését — az már a magyar diplomácia ügyetlenségén múlott, hogy a végsô változatból "kifelejtették" az egyházi és közösségi vagyon visszaadását és a diplomák kölcsönös honosítását. S ráadásul Teodor Melescanu külügy-miniszter öndicsérô szavait idézve: sikeresen kiherélték a kollektív jogainkra vonatkozó 1201-es ajánlást.
Az addigi román ellenzék pedig, 1996 ôszi választási gyôzelme után — vigyázó szemét Madridra vetve — a kormánykoalícióba bevonta az RMDSZ-t. (Ez a lépés a külpolitikai okokon kívül azzal is magyarázható, hogy a magyarok szavazatai nélkül Emil Constantinescu nem nyerte volna meg az elnökválasztást.)
A NATO-ba való bekerülés pszi-chózisa idôszakában Románia or-szágképének javítását legkönnyebben a kisebbségi jogok kiteljesítésével lehetett elérni. Mennyivel könnyebb kétnyelvû táblákat kitenni, iskolát, egyetemet alapítani, mint a román gaz- daságot rendbetenni, vagy a haditechnikát NATO- szintûvé fejleszteni.
A román politika akkori kényszerhelyzetét (1996 novembere — 1997 júliusa, a madridi csúcsértekezletig tartó idôszakról beszélek) a kormánykoalícióba belépô RMDSZ csúcsvezetése nem tudta kihasználni. (A marosvá- sárhelyi Bolyai líceumot is ebben az idôszakban szerezhettük volna vissza.)
Nem vitás, a román fél ügyesen politizált, állandóan azt hangoztatta, hogy az RMDSZ-t csak a sajátos kisebbségi problémák érdeklik, s mit sem törôdik az olyan kardinális kérdésekkel, mint a gazdasági reform. Azért, hogy bebizonyítsa, ez a vád hamis, az RMDSZ-vezetôség az elsô hetekben, hónapokban nem ütötte a vasat az oktatási és közigazgatási nyelvhasználati törvény parlamenti szavazással való azonnali megváltoztatása végett.
A román kormány — nem vitás, az RMDSZ-nek tett ígérete miatt is, de fôleg a madridi csúcsra való te-kintettel, egy hónappal a NATO- bôvítésrôl döntô csúcsértekezlet elôtt megalkotta az oktatási és helyhatósági sürgôsségi kormányrendeleteket. Ezeket azonban azóta sem foglalta törvénybe a román törvényhozás két háza, s csak igen korlátozott mértékben kerültek alkal-mazásra. Mi tudjuk, koalíciós partnereink nem teljesítették vállalásaikat. Ugyanakkor ez külföldrôl, mindenekelôtt az Egyesült Államokból nézve egészen másként fest, távolból a romániai magyarság helyzete megnyugtatónak mondható, mert az RMDSZ kormányzati tényezô. (Ez a helyzet másfél éven keresztül — a szlovákiai változáso-kig — régiónkban egyedülálló volt.) Ebbôl kifolyólag Bill Clinton ameri-kai elnök két alkalommal is hangsúlyosan megdicsérte a román vezetés kisebbségi politikáját (saját bukaresti és Constantinescu elnök amerikai látogatása alkalmából), sôt újabban egyenesen "román modell"-t emleget. Jelenleg úgy néz ki, hogy a román kormánytöbbség képtelen arra, hogy a beígért és az európai normákhoz igazodó törvényeket megszavazza. A román politikai elit még mindig csak rövidtávra gondol-kodik, a közelgô választásokra figyel. Nem akarja belátni azt az evidenciát, hogy az elégedett kisebbség stabilizációs tényezô.
Innen is származik az RMDSZ dilemmája: maradjon-e a koalícióban, ôrizvén a "minden jó úton halad, demokratizálódunk" látszatát, vagy pedig lépjen ki a kormányból, esetleg várja meg azt, hogy kilök-dössék. A kormány gazdasági politikájának a sikertelensége, a szociális gondok felerôsödése szintén visszahull az RMDSZ-re, hiszen kormányzati tényezô. Egy percig sem szabadna elfelednünk azt, hogy a társadalmi kötelezettségek teljesítését nem lehet csak a piacra bízni.
Nem vitás, a Truman könyvtárban lezajlott ünnepség óta — amelyben Albright asszony amerikai külügy-miniszter olyan hangsúlyosan szólt a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának felette szükséges voltáról — új helyzetben politizál a Kárpát-medencei magyarság. Ezt a megállapítást még tovább erôsítette a washingtoni NATO-csúcson megfogalmazott csatlakozási elvárások listája. Világosan leszögezték azt, hogy a világ legerôsebb szervezete az emberi és kisebbségi jogok biztosítását és betartatását, a kisebbségek megvédését részesíti elônyben az idejétmúlt korlátlan nemzeti szuve-renitás doktrínájával szemben.
Az elsô világháborút oly rosszul lezáró Párizs környéki békék óta elôször fordul elô az, hogy a nemzeti kisebbségek, a határon túli magyarok demokratikus identitásvédelmi igénye és az önálló anyanyelvi intézményrendszer létrehozására vonatkozó törekvése külsô, nagyhatalmi, sôt NATO-támogatást élvez. A személyi, helyi önkormányzati és kulturális autonómia szorgalmazása megkapja a meghatározó hatalmak külsô támogatását és ezáltal a gyakorlatban megtörtént a kollektív kisebbségi jogok elismerése. Az asszimilációmentes lét csak így biztosítható.
Az újonnan megválasztott RMDSZ-vezetésnek az lesz az egyik fô feladata, hogy az eddigi reagáló politizálással felhagyva, a helyzette-remtô politizálásra áttérve, elôsegítse azt, hogy e téren, az asszimilációmen-tes, emberhez méltó létünk biztosítása terén, mielôbb érezhetô, kézzelfogha-tó eredményeket érjünk el. Mostantól viszont a romániai magyar kisebbségnek is van egy "védôhatalma": a NATO.
Romániának elsôrendû érdeke az, hogy minél jobb legyen a magyar—román viszony, mert csak így juthat be az áhított euroatlanti szövetségi rendszerekbe — ez a NATO másik üzenete. Ha a román politikai elit nem eszerint politizál, akkor a balkáni nagyhatalmi rivalizálás oda vezethet, hogy a szerbiai orosz visszatérés ösvénye pont Románián vezetne át. Ez ellen a vészforgatókönyv ellen minden gondolkodó román állampolgárnak fel kell lépnie. Rajtunk semmi sem fog múlni!
* Részlet az 1999. május 1-jén az RMDSZ-politika és értelmiségi fele-lôsség témával rendezett kolozsvári fórumon elhangzott beszédbôl.
Szászrégen municípiumi tanácsa április 28- i rendes ülésére hét napi-rendi pontot tûzött ki. Volt, amit meg-vitattak, volt, amit elnapoltak, de fon- tossági sorrendben nyilvánvalóan az idei költségvetésbôl kivetülô azon rendelkezésekre összpontosult a figyelem, amelyek a városfejlesztés szakágazatait hivatottak szabályozni. A "hivatott" szó fogalmát itt máris némi malíciával kell fogadnunk, ugyanis a Maros-parti városvezetés más urbanizációs központok azonos gondjaival küzd az alacsony költségvetés miatt, ezzel kapocsszerûen összefügg az állami és nem utolsósorban a magánszektor állapota is. A tanácsülést követô napokban, de mindjárt az év derekán, a költségvetés függvényében beüzemeltethetô évi városfejlesztési tevékenység "gyors-mérlegét" készítettük el Traian Marian polgármesterrel. A realitás mozgás-terén nem számolhatunk be felfelé tendáló városfejlesztési mutatókról.
— A jóváhagyott költségvetésbôl elvileg szigorúan a legszükségesebb teendôkre fordítható pénzösszegbôl mintegy 7 milliárd lej hiányzik, mely összeget a polgármesteri hivatalnak járó helyi illetékek és adók kasszírozásából próbálnak részben kiegészíteni. Csakhogy. Amíg a társaságokat úgy általában a fizetésképtelenség jellemzi, addig a helyi pénzforrásokra sem lehet bizonyosággal számítani, vagyis az illeték-és adóbefizetési rendszer szaggatottan mûködik.
— Ami Szászrégen közúti forgalmát alaposan "átszabályozza", az a városi és város környéki utak krónikusan rossz állapota. Ez — Traian Marian polgármester szerint — egy vagy másfél hónap múlva feljavul, ugyanis mintegy 2 milliárd lejt utalt ki a tanács kizárólag útfeljavítási célokra, mindent megelôzô prioritásként. Lényegesen rontja, azaz idôben megnyújtja a munkálatok (el)végzését a kedvezôtlen idôjárás, gyakorlatilag hetes idôkie-séseket jegyez a hivatali idejének nagyrészét útjavításokkal töltô Nagy András alpolgármester.
— Az útjavításhoz némileg kap- csolódva fontos kérdés ugyanakkor a károsult és elavult vízhálózati rendszer feljavítása, ami összességében megoldatlan. A városban számon tartanak olyan utcákat is, ahol nincs vízvezeték és kanalizálás. A tavaly és tavalyelôtt kiutalt pénzekbôl történt némi elôrelépés de ez az igényeket és a szükségszerû elvárásokat korántsem elégíti ki. A szerelési tanulmányok a területrendezési minisztériumban vannak, rábólintás esetén sem lehet kedvezôbb a helyzet pénz hiányában. A polgármesteri hivatal adott ki építési engedélyeket, az utóbbi idôben épült egy sor magánház ugyan, ám a hivatal garanciát avagy felelôsséget nem vállalt a villany-hô-vízhálózatok mielôbbi bekötésére.
— Szociális téren Szászrégenben legégetôbb a krónikus lakáshiány. Több mint 1500 lakásigénylô nyújtotta be kérését a hivatal illetékes osztályára, válaszul csakis azt kaphatják: nincs honnan. Az állami tulajdonban volt lakóépületek, tömbházak a 112-es törvény azaz vásárlások alapján átmentek magántulajdonba, úgyhogy a lakásbiztosításról sem lehetnek túlzottan nagy illúziók. E szociális kérdéskörhöz kapcsolódik a munkanélküliség számának nö-vekvô tendenciája, tekintettel arra, hogy a Maros-parti város ipari vállalatai vagy teljesen bezártak, vagy csak részlegenként mûködnek áru- szerzôdés hiányában, minimális kapacitással. A város ma 12 százalékos munkanélküliséggel számol, mindez köztudottan egyéb szociális gondokat von maga után. Kérdé-sünkre, hogy jött-e idegen tôkebefektetô a városba, erôtlen igen a válasz, a Prolemn faipari vállalatot török érdekeltség mûködteti. A sporteszközöket gyártó vállalat rész-legein is jelentkezett külföldi befektetô, ám masszívabb privatizációra, értelemszerûen a munkanélküliség csökkenésére Szászrégenben is várni kell.
Miközben más Maros-parti vagy folyó közeli városvezetés még most is az árvízkárok végleges (?) felmérésén dolgozik, Régenben a kimutatással készen állnak. Abból a szerencsés helyzetbôl kifolyólag, hogy az áprilisi ár nem okozott tetemes károkat sem a város területén, sem a környékén, ugyanis a Marosnak ez a szakasza viszonylag szabályozva van. Régen alatt Szászpetelébôl jeleztek felbecsülhetô károkat a szabályozatlan patakok miatt. Ami Régenben az árvízkárok számlájára írandó, az két lakóház, abból is egyik földcsuszamlással károsult. A város környéki termôföldeken sem okozott komolyabb gondokat a víz. A termôföldek apropóján érdeklôdtünk: mit mutat a szászrégeni kataszter? A tulajdonbizonylatok kibocsátásában a város megyeszinten "elöljáróként" könyvelhetô el, ami azt jelenti, hogy az okiratokat folyamatosan kézbesítik. Mindössze egy 100 hektáros termôterület fölött folyik "kísérleti" vita a helyi gyümölcstermesztési kísérleti intézettel, de ez a 100 hektáros terület is alkalmat ad arra — miért ne? — , hogy a jogos tulajdonos a polgármester szemére vesse, miként is történik az: mikor rendezi a hivatal végérvényesen a visszaigénylési ügyeket?
Itt a hivatalból kapott választ ismételjük el: csupán idô kérdése, ha igaz...
A régeni Raului (Folyó) utca autósforgalma felér a vásárhelyi Cuza Voda vagy akár a Dózsa György utca teherforgalmával. Van mit javítani rajta, állapítjuk meg, van mit javítani rajta, mondja Balogh József, a gernyeszegi Multiprod Impex Kft. tulajdonosa, helyszínen munkavezetôi státusában. Abban megegyezünk: éppen jó helyen jár a sajtó. Azt gondolom, Balogh József tipikus vállalkozó, van szóláseleganciája, ez is megnyerô. Mindezt csak azért: találkoztunk útszélibb és pecsétesebb vállalkozói héttitokkal... Szóval, hogyan csinálja a Multiprod Kft.? Versenytárgyalást nyert és szerzôdést kötött a szászrégeni polgármesteri hivatallal, miszerint három utcát kijavít 3.800 négyzetméteres felületen. A munkakezdést követôen két napra 1300 négyzetméter kész is van. A szerzôdés és az elszámolás szabály-zata tartalmazza: lévén, hogy a költségvetésbe rendre folyik be a pénz, miután az út "felélte" az elkülönített pénzösszeget újra licitálnak a rendelkezésre álló újabb pénzalap függ- vényében. Annak, aki valamelyest ért a szakmához, elmondhatjuk: a Multiprod BA—8-as aszfaltszônyeget terít a már liktalanított útszakaszra, a minôséget a vállalkozó két évig garantálja. A polgármesteri hivatal 20 százalékos elôleggel bízta meg a vállalkozót, átadás után történik az elszámolás.Az aszfaltot a cég Beszterce-Naszód megyébôl szállítja, 1 tonna aszfalttal 13 négy-zetméteres útfelületet borítanak be, áfával 750 ezer lejes áron számítják az 1 tonnás aszfaltmennyiséget. Versenytárgyalás alapján a cég javítja a Sáromberke—Szászrégen közti útszakaszt is.
A Multiprod Kft. tulajdonosa elmondta, hogy az úgynevezett Basescu- alapra számítani nem lehet, a polgármesteri hivatal a decemberi hóeltakarításra sem kapta meg a megfelelô pénzalapot, úgyhogy a szállítási miniszterünkrôl elhíresült alap mintegy 43 millió lejjel tartozik a Multiprod Impex Ktft.-nek.
Gazdag programot ígér Böjte Lídia, a Kemény János Mûvelôdési Társaság vezetôje. Május 18-án Boér Ferenc kolozsvári színmûvészt várják, aki Ady Endre szerelmes verseibôl tart elôadóestet. A mûvelôdési rendezvények tulajdonképpen irodalmi évfordulók felé tájékozódnak, tematikájukkal azokhoz kapcsolódnak. A 6-os Számú Általános Iskolában Benedek Elekre emlékeznek Vajda Ilona tanítványai. A júniusi hagyományos szászrégeni könyvtári napok keretében a városi könyvtárral közösen a Kemény János Mûvelôdési Társaság Nyírô Józsefre emlékezik. Itt kell beszámolnunk arról, hogy a kultúrház magyar nyelvû báb-csoportja a Székelyudvarhelyen nemrég megtartott bábfesztiválon elsô díjat nyert Tamás Ibolya módszertani szak-elôadó rendezôi munkája nyomán. A díjazott bábcsoport szombaton indul Budapestre.
Május verses estékkel lesz tele Régenben. Remélhetôleg mind a diákság, mind a felnôttek és öregek érdeklôdésére számíthat Ószabó István budapesti Jászai-díjas színmûvész szászrégeni vendégszereplése, aki a diákokat Ludas Matyiként szórakoztatja, várja továbbá a régeni közönséget a Toldi estéje címû elôadómûsorával.
Miként azt Böjte Lídia elmondta, tekintettel a szûkös körülményekre, a városi kultúrház oly módon támogatja a Kemény János Mûvelôdési Társaság zavartalan mûködését, hogy szívesen és ingyenesen bocsátja a társaság rendelkezésére a termeket.
A régeni Simon Loránd alapfoglalkozása könyvelô, számára e kis prémes állat tenyésztése, a velük való foglalkozás egy nemes szenvedély, szórakozás, immár másfél éve. Feleségével, Andreával együtt elôször a Duna TV-bôl hallottak a csincsilla magyarországi tenyésztésérôl. Pénzt gyûjtöttek, mert hát egy egyed ára 350 DM. Megvásároltak egy családot (öt nôstény egy bak) kísérletképpen, hogy kipróbálják: az állat alkalmazkodik-e a Régenben létrehozott körülményekhez. És sikerült, tavaly márciusban fiadztak az anyák. Ma összesen 38 kisállatot tartanak a külön megrendelt, kis ketrecekben.
— Több szempontból is különleges tevékenység a csincsillatenyésztés. A családi ház egyik szobáját e célra rendezték be...
— A szobában állandó hômérsékletet, 15 C fokot kell biztosítani, napfény közvetlenül nem érheti az egyedeket. A 30 C fokos hômérséklet esetén az állat elpusztul, mert nem tud izzadni, magyarul hôgutát kap. Állandó tisztaságot kell fenntartani, oda egérnek, légynek nem szabad bejutnia. Ezen kívül a helyiséget mentesíteni kell az állatok számára stresszet elôidézô tényezôktôl, mint az erôs zaj, hirtelen fény, szagok stb. Most már megértik, hogy a vaku fénye miatt nem engedtem meg a fotózást a szobában. Hiszik, nem hiszik, itt, ahol most vagyunk, másfél éve nem porszívoztunk, megteszi azt a seprû, a kefe. Naponta egyszer, pontosan, ugyanabban az idôben kell etetni. A csincsilla tenyésztése olyan ember-nek való, aki türelmes, rendszeretô és ismeri életmódjuk törvényeit.
— Nem csupán etetni, ápolni kell ôket?
— Nagyon szigorú szabályokat kell tiszteletben tartani ahhoz, hogy a családok fennmaradjanak és szaporodjanak. Tudni kell, hogy a csin-csilla a nyúl és a mókus egyféle keresztezôdése. Dél-Amerikában honos rágcsáló.
A chinchilla indián törzsrôl nevezték el. A szabadban hatalmas kolóniákban élnek, a tenyésztés körülményei között azonban kialakultak bizonyos rendszabályok. Például egy családot mindenkor 5 nôstény és egy bak képez. A különleges ketrecnek öt, különválasztott "helyisége" van, ide helyezzük a nôstényeket. Az öt helyiség fölött egy folyosó van, minden helyiségbe való lejárati lehetôséggel. A bak három héten át ismerkedik a nôstényekkel. Miután látható, hogy megbarátkoztak a bak sorra lejárhat a nôstényekhez, ám a nôstények egymással nem találkozhatnak (egyszerûen megölnék egymást) és nem is találkoznak, mert a nyakukra helyezett széles bi-lincs megakadályozza ôket az említett folyosóra való kijutásban. A bak egyformán segíti családja tagjait. Ritka és valóban lélekhez szóló lát-vány, amikor a bak fiadzáskor az újszülöttekre rálehel, melegíti ôket. Ilyenkor minden anyánál szinte ugyanannyi idôt tölt. Ezen idôszakban agresszívvé válik a bak és állandóan támad, védi övéit még a tenyésztôjével szemben is. Ilyenkor persze nagyobb figyelmet szentelünk nekik.
— A hamvasszürke prémes állatok tenyésztését szenvedélyének nevezte, hát eléggé sok pénzbe került.
— Szerintem az nem vétek, ha, talán az évek során a szenvedély átalakul üzletté. Egy rövid csincsilla szôrmekabát ára 10.000 dollár, ennek ellenére keresett a piacon. A kisállat bundáján egy négyzetmilliméteren 180 szál szôr nô, ott nem él meg a bolha sem más élôsködô, ez a magas forgalmazási árának egyik tényezôje. Április 20—24-e között a Kolozsváron megszervezett Agraria nemzetközi kiállításon vettünk részt két egyeddel. Érmet vagy oklevelet nem hoztunk el, mert a szervezôk egyszerûen nem számítottak arra, hogy a csincsillának is standot kell biztosítani a kiállításon. Ehelyett kárpótolt a sok látogató. Naponta egy szusszanásnyi percünk nem volt. A Mezôgazdasági Tudományegyetem szakhallgatóival órákon át beszélgettünk. Elmondták, hogy tanultak e dél-amerikai rágcsálóról, ám élve még egyet sem láttak. A kiállításon hallottuk, hogy Romániában talán még sehol sem tenyésztenek csincsillát.
És most visszatérek az elôbb említett szenvedély-üzlet kapcsolatra. Ha az állományt fel tudom növelni, talán üzlet is lehet belôle. A legjobb minôségû prém az állat születésétôl számított 8-9-ik hónapban kapható. Ha figyelembe vesszük, hogy e korban a csincsilla éppen hogy félkilós, elképzelhetô, hány kisállatra van szükség egy rövid prémkabáthoz. De ez még csak elgondolás, hiszen az állat bôrét Romániában sehol sem érlelik, az különleges, savmentes technológiát igényel. Úgyhogy egyelôre a szenvedélyünknek élünk.
A pápa látogatása nem zavarja a közlekedést
II. János Pál pápa látogatása alatt a forgalom Bukarestben normális körülmények között zajlik, a hivatalos útvonal kivételével. Csupán néhány percre terelik el a jármûveket ott, ahol a papamobil áthalad. A kíséretet alkotó zarándokok gépjármûveiket a polgármesteri hivatal által kijelölt helyeken parkolják le.
Glatz Ferenc lett ismét az Akadémia elnöke
Zárt üléssel folytatta hétfôn megkezdett munkáját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyûlése kedden. A köztestület tagjai elfogadták a választási ügyrendet, és meghallgatták a jelölôbizottság beszámolóját. Délelôtt megkezdôdött a titkos szavazás. A szavazatok összeszámlálása után kiderült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közgyûlése ismét Glatz Ferencet választotta a köztestület elnökévé.
A hajógyártásra és javításra szakosodott Daewoo Mangalia Heavy Industries (DMHI) az idei évre 200 millió dollár megrendelést kapott és eladásai várhatóan elérik a 82 millió dollárt. A cég tervei szerint a DMHI idén 27 új hajót értékesít, és további 28 javítását végzi el. A DMHI elnöke szerint a cég kapacitását 2001-ig lekötötték a már megkötött, illetve tárgyalás alatt álló szerzôdések — közölte a Rompres. A dél-korei Daewoo Heavy Industries 1996 májusában 53 millió dollárért szerezte meg az addig Május 2-a nevet viselô, 1981-ben alapított hajógyár 51 százalékát.
A Romániában mûködô vaskapui erômûnek köszönhetôen Kelet-Szerbiában nem szakadt meg az áramszolgáltatás — írta kedden a jugoszláviai NATO-bombázások okozta áramszünetrôl szóló beszámolójában a Curentul. A lap kiemelte, hogy Szerbiának ezt a részét "a hetvenes években Romániával közösen épített vaskapui vízierômû látja el árammal".
A Bécsi Egyetem Nagy Dísztermében kedden ünnepélyesen átadták az idei Herder-díjakat. A kitüntettek között van Fried István professzor, a szegedi egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetôje, valamint az ô általa ajánlott magyar diák, Fogarasi György is. Az idén a további díjazottak: Szvetlana Alekszijevics fehérorosz újságírónô, Vera Bitrakova-Gozdanova macedóniai régész, Mircea Dinescu költô, publicista, Henryk Mikolaj Górecki lengyel zeneszerzô, Dzevad Karahasan boszniai dramaturgia-professzor és Ferdinand Milucky szlovák építész. A Herder-díj összege 30 000 német márka, s a díjazott javaslatára egyéves ösztöndíjat kap a bécsi egyetemen az adott ország egyik tehetséges diákja is. Mindszenty hercegprímásra emlékeznek Mindszenty József hercegprímásra emlékeznek e hét szombatján, május 8-án az Esztergomba zarándokló magyarországi és a határon túl élô magyar római katolikusok. Az ünnepi szentmisét Paskai László bíboros, prímás, az Esztergom—Budapesti Fôegyházmegye érseke celebrálja. Az 1975-ben Bécsben elhunyt, s az ausztriai Mariazellben eltemetett, majd 1991-ben Esztergomban újratemetett fôpap boldoggá avatásához készített 3.700 oldalas iratkötet már két éve Rómában van, a kutatómunka viszont még nem fejezôdött be. 2.000-re emlékmúzeumot avatnak Esztergomban a hercegprímás emlékére.
A két ország közötti külkereskedelem fokozásának lehetôségeirôl tanácskozott hétfôn George Cojocaru és Dicsuk Pál, a romániai ipari és kereskedelmi kamara, valamint a budapesti székhelyû román—magyar ipari kamara elnöke. A valutabefektetés tekintetében, az Állami Tulajdonalap adatai alapján Magyarország a 14. helyen áll, 86,4 millió dollár értékû beruházásokkal. Idén márciusban Magyarország az idegen tôkerészvétel alapján a második helyet foglalta el a Cégjegyzék kimutatásaiban. A ma-gyar cégek által befektetett alaptôke márciusban 344.415 dollárt tett ki 27 vegyes társaság bejegyzése esetében. Olyan vámpolitika szükségességét hangsúlyozták, amely ösztönzi a két ország közötti termékimportot és exportot.
Az amerikai IBM számítógép-gyártó cég újabb nagyteljesítményû professzionális számítógépet mutatott be. A készülék másodpercenként 1,6 milliárd mûvelet elvégzésére képes. Az IBM a vonali kereskedelmi szolgáltatóknak szánja az új gépet. A cég arra számít, hogy az elektronikus számítógépes kereskedelem az idén ugrásszerûen megnô, mert a magánfogyasztás mellett mindinkább megjelenik a társaságközi kereskedelem is a képernyôkön. Egy amerikai kutatóintézet szerint a piac ez utóbbi része a tavalyi 43 milliárd dollárról 1,3 billió dollárra nô a következô négy évben. A hatodik generációs IBM-gép árát egyelôre még nem közölték, jelenleg a legolcsóbb ötödik generációs professzionális készüléke 600 és 900 ezer dollár között mozog, a drágábbak pedig ennek akár a tízszeresébe is kerülnek.
Továbbképzés — saját költségen
A tanügyminisztériumban közölték, hogy ezentúl csak egyetlen egyetem utáni (posztuniverzitáris) továbbképzés költségét állják. Minden további képzést ki-ki a saját költségén végezhet el.
Újabb kincstárjegyeket bocsátottak ki
Az állami kincstár újabb jegyeket kínál megvételre. Az 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej névértékû jegyeket az érdekeltek hétfô kivételével, naponta 8–14 óra között vásárolhatják meg a prefektúra Enescu utcai bejáratánál. Három hónapos határidôvel a kincstárjegy kamata 80 százalékos. Az értékpapírokat május 14-ig lehet megvásárolni.
A megyei munkaügyi igazgatóságon kezelôjegyeket biztosítanak az állami és mezôgazdasági nyugdíjasoknak, illetve a költségvetési intézmények alkalmazottainak. Az elôbbi kategóriába tartozók hétfôn, kedden és csütörtökön, míg az utóbbiak szerdán 7.30-tól vehetik át a kedvezményes jegyeket. A nyugdíjasok, a nyugdíjuk 70 százalékát, míg a költségvetési intézménybeliek a jegy felét fizetik ki. Eddig Szováta, Kovászna, Félix fürdô, Borszék, Szentgyörgy- fürdô, Tusnád voltak a legkeresettebb helységek. Az állami nyugdíjasok 1544, míg a mezôgazdaságiak 434 jegyet váltottak három hónap alatt.
A tegnapelôtt érkezett haza a magyarországi Simontornyáról az erdélyi testvértelepülés, Nyárádszereda küldöttsége, akik ezúttal is az iskolások már hagyományos csereüdültetését tárgyalták meg. Az egyezség szerint az idén július 29. és augusztus 10. között 21 gyerek és 2 felnôtt nyaral majd a Balaton partján, ugyanebben az idôszakban simontornyai gyerekek jönnek el vakációzni a Nyárád mentére.
Szováta város küldöttsége május 28. és 31. között részt vesz a Brzesko-i Napokon (Lengyelország), ugyanakkor május 13–14. között a sümegi testvértelepülés egy küldöttsége látogat a Sóvidékre. Zöld csütörtök A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központban csütörtökön 17 órától találkozik a Zöld Jegyzôkönyv Csoport. A több helybéli nemkormányzati környezetvédô szervezet tagjaiból álló csoport a megyeszékhely zöldövezeteit, parkjait veszi számba, ugyanakkor megtárgyalják a konkrét teendôket a helyzet javítása érdekében. Bárkit szívesen látnak a megbeszélésen.
Hetvenéves Siklódy Tibor marosvásárhelyi festômûvész. Ebbôl az alkalomból kiállítással lép közönsége elé. A tárlatnyitóra május 8-án, szombaton délben 12 órakor kerül sor a Bernády Kultúr- központban. Az alkotó pályájáról, mûvészetének sajátosságairól, az utóbbi években született festményeirôl, melyek a mostani válogatás nagy részét képezik, Nagy Miklós Kund beszél a megnyitón.
A magyarsárosi unitárius egyház énekkara május 16-án vidéki kórusokat lát vendégül. A helyi Kultúrotthonban a háziakon kívül kórusmûveket ad elô Dombó, Tordaszentmihály, Marosújvár, Nagyenyed dalárdája, valamint Magyarsároson szerepel a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes.
Szentivánéji álom a színházban
A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem színmûvészeti karának IV. éves hallgatói — Cristina Pardanschi és Cornel Raileanu osztálya — május 7-én, pénteken 17 és 19,30-tól a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében bemutatják William Shakespeare: Szentivánéji álom címû darabját.
Európa Tanács utcája Segesváron
A segesvári polgármesteri hivatal május 3–9. között, az Európa Tanács 50. évfordulója tiszteletére Európa Napokat szervezett. Ebben az idôszakban a városban kifüggesztik a nemzeti lobogó mellé az Európa Tanács zászlaját is, több helyen Strasbourgból kapott szórólapokat fognak majd osztogatni, ugyanakkor felavatják az Európa Tanács utcáját. A város iskolái vetélkedôn vesznek részt, ahol az intézménnyel kapcsolatos kérdésekre kell majd felelniük.
Az egyetemi magánoktatás kilátásai
E címmel szervez tudományos értekezletet a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem május 6-án 16 órai kezdettel az egyetem Cuza Voda utca 22. szám alatti székhelyének 38-as termében.
A marosvásárhelyi Népi Egyetem menedzsertanfolyamot szervez. Az érdeklôdôk három hónap alatt betekinthetnek az üzletelés titkaiba, ismerkednek a könyvelés, az üzleti tervek elkészítésével stb. A május—június közötti idényben csak 20 fiatalt oktatnak, pénteken és szombaton. Beiratkozni a Népi Egyetem székhelyén Rózsák tere 57. szám alatt, naponta 9–16 óra között május 13-ig lehet. Szükséges: igazolvány az iskolából, vagy munkahelyrôl (részvételi korhatár 22 év), másolat az érettségi diplomáról. A válogatást május 14-én, 16 órakor tartják a Népi Egyetem nagytermében.
Az RMGE Laposnya utcai székházában május 6- án, csütörtökön reggel 9 órakor vizsgáznak az Ezüst Kalászos tanfolyam általános és bioorientált mezôgazdasági szakon végzett hallgatói. Ugyanitt, délután 5 órától a Biokertész csoport tagjai számára az ôszi-tavaszi szakmai elôadássorozat utolsó mozzanataként dr. Márkus István tart elôadást.
Copyright © Népújság - 1999