Magyar—román oktatási megállapodás

A Magyarországon és Romániában kölcsönösen tanító lektorok számának növelésérôl, a kisebbségi oktatás területén az ösztöndíjasok, diákok és pedagógusok cseréjének bôvítésérôl, illetve a felsôoktatási intézményekben újabb nyelvi lektorátusok létesítésérôl szóló hároméves együttmûködési megállapodást írt alá Pokorni Zoltán magyar és Andrei Marga román oktatási miniszter szombaton Budapesten.

Az Európai Oktatási Miniszterek konferenciáján részt vevô román tárcavezetô az aláírást követôen elmondta: ôsztôl jelentôsen bôvül a romániai felsôoktatási intézményekben a magyar katedrák száma. A Babes- Bólyai Tudományegyetemen 38, kizárólag magyar tanrend alapján oktatást folytató szakon lehet majd diplomát szerezni. Két új magyar nyelvû szak is indul, politológia és ökológia.

Emellett a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemen, ahol eddig párhuzamosan folyt a román és magyar nyelvû képzés, szintén ôsztôl lehetôség nyílik kizárólag magyar nyelvû oktatásra is.

Gyergyószentmiklóson a turisztikai ismeretek mellett földhivatali és kataszteri ismereteket is lehet majd magyar nyelven tanulni. Magyar nyelvû pedagógus- és oktatóképzés indul továbbá Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és kollégium felállítására kerül sor Nagyenyeden.

A román oktatáspolitika vezetôje hangsúlyozta: ez az elsô olyan oktatásra vonatkozó megállapodás, amely a magyar-román alapszerzôdéshez, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez igazodik.

Pokorni Zoltán az aláírást követôen kiemelte: Magyarország számára rendkívül fontos ez a megállapodás. A tárca vezetôje nagyra értékelte, hogy a szerzôdés kimondott módon hivatkozik az Európa Tanács oktatásra vonatkozó ajánlásaira, jól mutatva a román és magyar fél közötti együttmûködési készség növekedését. A megállapodás értelmében a felek folytatják a diplomák, bizonyítványok, tudományos fokozatok és címek kölcsönös elismerésére vonatkozó dokumentációs anyagok cseréjét, illetve támogatják a gyakorlati végrehajtására létrehozott magyar-román vegyesbizottság munkáját. Biztosítják továbbá egymás államát bemutató, tájékoztató jellegû dokumentációs anyagok cseréjét annak érdekében, hogy az országok történelme, földrajza, gazdasága, illetve kultúrája hitelesen jelenhessen meg a másik fél által kiadott tankönyvekben. Támogatják a tanártovábbképzési és tantervfejlesztési programok területén való együttmûködést.

Az Erdélyi Szövetség emlékülése — kezdeményezés

Az Erdélyi Szövetség kezdeményezi, hogy a 11 évvel ezelôtti úgynevezett Erdély- tüntetés emlékére a Magyar Köztársaság 2000-tôl kezdôdôen nyilvánítsa Erdély Napjává június 27- ét — közölte Székelyhidi Ágoston elnök a szervezet budapesti emlékülésén, vasárnap.

A szövetség, amely önálló szervezetként tagja a Magyarok Világszövetségének, az aláírásgyûjtô íven indítványozza, hogy az Országgyûlés még ebben az évben hozzon határozatot az emléknappá nyilvánításról.

Székelyhidi Ágoston kiemelte: Erdély Napja lehetôséget nyújtana arra, hogy nyilvános számadás készüljön a határon túli magyar közösségek helyzetérôl, valamint arról, mit tett és tesz védelmükben az anyaország.

Emlékeztetett arra, hogy 11 évvel ezelôtt több százezren tüntettek a budapesti Hôsök terén a romániai magyarság jogaiért.

Felvonulásukkal az ellen tiltakoztak, hogy Romániában a területrendezési intézkedésekkel elrendelték a háromezres lélekszám alatti települések — köztük az erdélyi és csángó magyar falvak jelentôs részének — felszámolását.

A szervezet elnöke utalt arra, hogy június 27. kettôs évforduló, hiszen egy évvel a tüntetés után, a magyar értékek védelmében hazai és erdélyi magyar értelmiségiek ültek össze több magyarországi nagyvárosban.

Székelyhidi Ágoston hangsúlyozta: megítélése szerint 1988-ban a politikai rendszerváltozás mellett megalapoztatott a nemzeti rendszerváltozás is.

Történelmet írt az a nap — fogalmazott -, mert a szétszakítottság után az összetartozás irányába fordította a nemzettudatot.

— Mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzet, az ország és az állam szerves egységben találkozzék akaratban, felelôsségben, gondolatban és cselekvésben — mondta az Erdélyi Szövetség elnöke.

Az illetékes román hatóságok szombaton engedélyezték, hogy csapatszállító orosz katonai repülôgépek árrepüljenek Románia felett — közölte a védelmi minisztérium.

A minisztérium közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség pénteken késô éjjel kért átrepülési engedélyt a KFOR erôkbe kijelölt orosz csapatokat szállító gépeknek. A kérés hat IL-76 tipusú szállító repülôgépre és négy tartalék repülôgépre vonatkozott.

A kérésben eredetileg az szerepelt, hogy az elsô gép szombaton kora délelôtt repülne át Románia felett, s ezt követnék a többiek 30-50 perces idôközönként.

Az illetékes román hatóságok az államfôvel konzultálva úgy döntöttek, hogy engedélyezik az átrepülést akkor, ha a gépek négy órás idôközzel haladnak át Románia felett. Az orosz hatóságok az eredeti kérést ilyen értelemben módosították — hangsúlyozta a védelmi minisztérium közleménye.

Jugoszláv ajánlat Romániának

Ha a román kormány megszünteti a Jugoszlávia és a jelenlegi jugoszláv vezetés elleni büntetô intézkedéseket, a két ország között "schengeni nyitottság" léphet életbe — nyilatkozta Jugoszlávia temesvári konzulja.

Miroslav Mirovic konzul pénteken a Temesvári Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara (CCIAT) vezetôivel találkozott abból az alkalomból, hogy a kamara meghirdette a "Partnerek a stabilitásért és együttmûködésért" elnevezésû programját. A kezdeményezés célja az, hogy összefogja és elôsegítse a helyi vállalatok és vállalkozók részvételét a jugoszláviai újjáépítésben.

A program elsôsorban a Vajdaságot veszi célba, mivel a jugoszláv tartomány tagja a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiónak. Emil Mateescu, a CCIAT elnöke szerint Temesvár a két ország közötti gazdasági kapcsolatok legfontosabb központja lehet.

A jugoszláv konzul osztotta ezt a véleményt, s nagyra értékelte azt is, hogy Temesvár az Európai Unió segítségével regionális fejlesztési központtá szeretne válni.

— A jugoszláv kormány azt szeretné, ha Jugoszlávia és Románia között egyfajta "schengeni nyitottság" alakulna ki, ami azt jelenti, hogy nem korlátozzák a személyek szabad mozgását, jelentôsen csökkentik a vámokat és komoly kedvezményeket nyújtanak a Jugoszláviában befektetôknek — hangsúlyozta.

Miroslav Mirovic szerint mindennek egyetlen feltétele van: a román kormánynak fel kell oldania a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargót és vissza kell vonni azt a rendeletét, amellyel nem kívánatos személynek minôsítette Romániában Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt és más jugoszláv vezetôket.

A Zsil-völgyi Bányászszakszervezetek Ligájának (LSMVJ) hétvégi rendkívüli ülésén úgy döntöttek, hogy a jogerôsen elítélt Miron Cozma a szakszervezet vezetôje marad, s átmeneti elnököt választottak arra az idôre, amíg Cozma ki nem jön a börtönbôl.

Cozmát az év elején jogerôsen 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert vezetésével a Zsil-völgyi bányászok 1991 kora ôszén negyedik alkalommal dúlták fel Bukarestet. Jelenleg több eljárás folyik ellene, egyebek között azért, mert idén februárban — a jogerôs bírósági ítélet kihirdetése után — néhány ezer bányász élén ismét a fôváros ellen indult.

Az LSMVJ rendkívüli ülésén eredetileg azt javasolták, hogy tekintettel Cozma "akadályoztatására" tegyék meg tiszteletbeli elnöknek, s a szakszervezet élére válasszanak új vezetôt. A küldöttek ezt a javaslatot elvetették, ehelyett megerôsítették Cozmát tisztében és ideiglenes elnököt választottak arra az idôre, amíg Cozma ki nem jön a börtönbôl.

A Zsil-völgyi bányászvezér már csak államfôi kegyelemmel szabadulhatna meg a 18 éves börtönbüntetéstôl.

Megnyílt a McDonald’s

Szombat reggel 7 órakor, Marosvásárhely fôterén emberek százai várakoztak. Mindannyian elsôként szerettek volna az újonnan megnyíló McDonald’s étterembe belépni. Ez a megtiszteltetés a hatéves Labancz Levente Attilát érhette, aki édesanyjával a kora reggeli órában ünneplôbe öltözve várta, hogy beléphessen a csillogó-villogó étterembe. Mások akár másfél órát is sorba álltak mielôtt a pulthoz érhettek, és nem azért, mert netán lassan dolgoztak volna a kiszolgálók…

Igen, megnyílt a McDonald’s: gyorsaság, tisztaság és az elvárt minôség jellemzi. Az asztalok között mosolygó fiatalok, segítik a vendégeket, türelmesen magyarázzák, hova kell a kiürült tálcát tenni, szemrehányás nélkül fordítják meg az étterembôl tálcástól, szendvicsestôl távozni készülô gyerekeket, kicserélik a leejtett pohár hûsítôt, felmossák a padlót, letörlik az asztalt… nagy a nyüzsgés. Olyan, mint a világon bárhol, és pontosan ez a varázsa.

A pénteki szalagavatón Marian Alecu, a McDonald’s romániai igazgatója elmondta: újszerû, hogy egy mozi elôtermét bérelik, de ennek ellenére bíznak a sikerben. A marosvásárhelyi étterem a Romániában befektetett 51 millió dollárból "csak" 1,2 milliót emésztett fel. A többit az ország 18 városában megnyitott negyven vendéglô felépítésére használták. Az ezredfordulóig a tervek szerint a befektetések értéke eléri a 75 millió dollárt, és ha a városunkban most megnyílt helyiség jól mûködik majd, akkor még legalább egyet itt is építenek.

Az ünnepségen, amelyen Fodor Imre polgármester mellett — aki a szalagot is elvágta —Burkhárdt Árpád alprefektus és Cornel Zapartan, az Országos Filmforgalmazó Társaság igazgatója is köszöntô beszédet mondott. Az est legünnepélyesebb pillanata mégis az 50 millió lej értékû adomány kézbesítése volt, amelynek kedvezményezettje a marosvásárhelyi gyerekek háza lett, ahol 60 iskoláskort még el nem ért gyerek lel otthonra. A pénzt, amely a legjobbkor érkezett, Soos Ioan igazgató szerint javítási és belsô szerelési munkálatokra fogják felhasználni.

Megnyílt az étterem. Már most látható, hogy vendégei nem csak elkényeztetett, kizárólag McDonald’s ételt fogyasztó nyugati turisták lesznek. (Bár kétségkívül ezekbôl is lesz néhány.) Kicsitôl nagyig, fiataltól korosabbig alkalomadtán betérhet bárki és pénztárcájától függôen meg is fogja tenni. Az óvodáskorúaknak még elkülönített zsúrtermet is rendeztek be, hogy ott ünnepelhessék születés- vagy névnapjukat barátaik körében. És nem csak ennyi haszna van az étteremnek. Puszta léte a biztonság érzését nyújtja, nyújthatja a befektetôknek. Sôt a McDonald’s által biztosított színvonal elôbb-utóbb a többi vendéglôt is kényszeríti szolgáltatásai javítására. Legalábbis reméljük.

"Hiszem, hogy ez a ház szegény, elhagyatott, árva gyerekek gondozására, nevelésére épült" — határozta meg a tegnap délben megtartott avatóünnepségen a marosvásárhelyi, Kossuth utca 86. szám alatt levô DORCAS Gyermekotthon rendeltetését Adorján Kálmán nyugalmazott lelkész. A rendezvényen jelen volt a város és a megye elöljárósága, valamint különbözô szervezetek képviselôi.

— 18 gyerek befogadására és gondozására épült a ház — nyilatkozta lapunknak Szabó István, a ház igazgatója. Jelenleg hat, 2 és 14 év közötti gyerek lakja a gyerekotthont, amelynek létrehozásához 150.000 dollárra volt szükség. Az összeg nagyrészét a holland Dorcas Aid International Alapítvány biztosította, de hozzájárult a Kreist Life Ministries és a New Venett-i 16 tagú munkáscsoport is. A gyerekotthon létrehozása folytatása a Lídia gyermekotthon építésekor elindított programnak. A Dorcas Alapítvány és a vásárhelyi Krisztusért és Egyházáért Keresztény Szövetség között létrejött egyezmény alapján épült a család típusú intézmény, ahol árva, illetve utcára került magyar és roma gyerekeket gondoznak, taníttatnak. Lévén család típusú intézmény, az otthonban való maradásnak nincs felsô korhatára, addig élnek majd a fiatalok a ház falai között, míg munkahelyet nem kapnak, illetve családot nem alapítanak. A megyében 7 hasonló intézmény mûködik, ahol összesen mintegy 75 gyereket gondoznak, a világszinten elismert alapítvány Romániában mindössze két otthont mûködtet. Az elsôt Nagyváradon a múlt héten avatták fel, a másodikat a tegnap Vásárhelyen nyitották. "Az 1980-ban a holland Andjik városban alakult Dorcas Aid International immár 25 országban nyújt szakmai segítséget, 80 különbözô programot futtat. Célunk az elesettek megsegítése, egy biztatóbb jövô biztosítása" — mutatott rá Dirk Jan Groot, az alapítvány vezetôje.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete szeretettel vár minden érdeklôdôt Az 1849-es tavaszi hadjárat címû elôadásra, melyet dr. Katona Tamás a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára, történész és neves politikus tart 1999. június 29-én, kedden 18 órától a marosvásárhelyi Vártemplom Gótikus termében.

Véget értek a Marosvásárhelyi Napok

Igyekezzetek a város jólétére, mert az a ti jólétetek is lészen — ajánlotta, Jeremiás próféta szavait idézve Sárpataki János, a Marosi Református Egyházmegye esperese, vasárnap délben a Vásárhelyi Napok záróünnepsége keretében tartott ökumenikus istentiszteleten. A pár száz összegyûlthöz, a zsidó, az evangélikus, az unitárius, a görög- katolikus és az adventista egyházak lelkészei is szóltak, s az alkalmat a felekezeti kórusok dicséretei tették ünnepélyesebbé. Az istentisztelet után Fodor Imre polgármester köszöntötte az egybegyûlteket, kiemelve: három évvel ezelôtt a keresztény életvitel három alappillérére — hit, munka, bizakodás — támaszkodva indították el a Vásárhelyi Napokat, a azóta is ezen értékek segítik ôket munkájukban. Majd megköszönte a város lakosságának, a gazdasági egységeknek, a nemkormányzati szervezeteknek, a népmûvészeknek a segítséget, s a Napokon való résztvételt, és viszontlátással búcsúzott. A záróünnepélyen Orbán Dezsô és Eugen Crisan alpolgármesterek is köszöntötték az egybegyûlteket, s bezártnak nyilvánították a napokat.

Várudvar-szerte harsogott a kürt, a harsona. Messzire üzent a hangsúlyos dobütô. A színpad elôtti tér hamar feldúsult, mihelyt megszólalt a frankfurti zeneiskola fúvószenekara és a Nagy István Vegyes Kar. Híre is mehetett emlékezetes, szép, közös szerdai hangversenyüknek a Kultúrpalotában. De térjünk vissza a várszínpadra! A Milos Formann rendezte Hair dallama, ritmusa alig fért a napsárga vászontetô alatt. A vegyes kar élén Manfred Beutellel olykor kissé spirituálésan érzelmes dallammal, máskor izgatóbb ritmusúval lepett meg. Nyilvánvaló örömmel fújtak, daloltak mind. A dalosok, a fúvószene ütemére bólogatva énekeltek, tapsoltak nemkülönben a közönségbôl többen is. A merészebbje táncolt is. Bravó! Bravó! És a tetszésnyilvánító fütty. Mindaz, amit e zenekar produkált, jelzi, hol tart a mai német zeneoktatás, -képzés, no meg azt is, mennyire jók a hangszereik!

A záróünnepséget követôen Fodor Imre polgármester véleményét kérdeztük:

— Úgy gondolom, hogy az idei Marosvásárhelyi Napok mennyiségileg gazdagabb, minôségileg színvonalasabb mûsort kínált korábbi két rendezvénysorozatunkhoz képest. A közel 190 rendezvény s 30 kiállítás, a Várszínpadon és egyéb helyszíneken bemutatott gazdag mûsor átfogta városunk gazdasági, tudományos, mûvelôdési, nevelési, szociális és sportéletének nagyon sok területét. A gazdasági kiállítások között elôször láthattunk autószalont Marosvásárhelyen. Kiss István és a marosvásárhelyi sporttanárok, edzôk támogatásával lenyûgözôen színes, változatos volt a kínálat sportrendezvényekbôl. A Napok alatt zajlott az országos fogathajtó verseny második futama is. Szeretnénk ezt hagyományossá tenni, hogy ezentúl Marosvásárhely legyen az országos fogathajtó bajnokság nyári rendezvényeinek színhelye. Ahogy az ország minden részébôl érkezett fogatok felsorakoztak, éppen a Napok leglényegesebb mondanivalóját, a nyitottságot jelképezték. Újszerû mondanivalót közvetít az a tény is, hogy a szórakozás napjaiban nem feledkeztünk meg városunk elesett, hátrányos helyzetû lakóiról értük szerveztük, nekik szólt, a szociális rendezvények egész sora.

Jövôbeli terveinket illetôen szeretnénk hangsúlyosabbá tenni a gazdasági rendezvényeket, s arra törekedni, hogy az egyre bôvülô kínálatból a legszínvonalasabb, legtartalmasabb ajánlatokat válasszzuk ki. Mert abból most már nincs hiány, ahogy közönségbôl sem. Kezdetben a fiatalok válaszoltak a hívásra, hisz bennük kevesebb az elôítélet, most viszont úgy látom, hogy hatottak az idôsebbekre, a szülôkre is. Jövôben az ezredforduló jegyében szeretnénk illô módon megszervezni a Napokat. Tervünkben van, hogy erre az alkalomra egy monográfiát jelentessünk meg Marosvásárhelyrôl, a további újdonságokat, meglepetéseket illetôen már ettôl a perctôl kezdve várjuk a javaslatokat, ötleteket.

Hasznos volt testvértelepüléseink küldöttségeit így egyszerre fogadni. Azok, akik már jártak nálunk, és azok is, akik elôször voltak itt, elcsodálkoztak rendezvényeink népszerûségén, továbbá azon, hogy milyen gazdag szociális munka folyik városunkban, hogy a nehézségek ellenére is milyen jól tudnak szórakozni a marosvásárhelyiek. Ilyen szempontból felejthetetlen estének minôsítették a Mátyás király lakomáját.

Munkatársaimon kívül, akik derekasan kivették részüket a szervezésbôl, rengetegen ajánlották fel segítségüket teljesen önzetlenül. Ezúttal szeretnék mindannyiuknak, elsôsorban a két rendezônek, Nagy Istvánnak és Liviu Pancunak köszönetet mondani.

Nem állítom azt, hogy minden tökéletes volt, de nem érthetek egyet azokkal sem, akik a Napok ideje alatt csak bíráltak bennünket. Egyébként azok tették, akik mindig is bírálnak. Ennek ellenére úgy érzem, nem a negatív, hanem a sikeres, színvonalas, hangulatos, a város lakóiban az összetartozás érzését erôsítô rendevények határozták meg az idei Marosvásárhelyi Napok lényegét.

"Csak az maradjon otthon, aki nagyon beteg, vagy akinek lába három napja hideg"— mondják középkori ruhába öltözött (színis) fiatalok, akik lovasszekérrel járják körbe a várat.

Szombat van. Az élet ugyanúgy folyik, mint eddig, egyesek dolgoznak, mások pihennek, ismét mások, a hétvégére való tekintettel házasságot kötnek. Minden szokványos. A hivatalnok a teremben (városunkban) kérésre magyarul is felolvassa a hivatalos szöveget s a fiatalok vagy kevésbé fiatalok örömmel mondhatják ki a "boldogító igen"-t. A hét végén a meglepetések sora már a házasságkötô terembôl kivezetô ajtónál megkezdôdött, hiszen ott állt a Marosvásárhelyi Napok mackója és díszoklevelet nyújtott át azoknak, akik e napon esküdtek örök hûséget egymásnak.

Tele van a vár emberekkel. Nevetnek, ámulnak, találkoznak, beszélgetnek, sörözgetnek az emberek. És talán egy pillanatra elfelejtik mindennapi gondjaikat.

Százak, ezrek izgatottan várják a tûzijátékot… Még a tizenhárom menyasszony közül is jelen van az egyik.

Nemhiába. 25 millió lej értékben, 10 percen át pompás fényrózsák nyílnak az égen. Ámulunk-bámulunk és azt hiszem, nem tévedek, ha többes számban mondom, örülünk. Valóban szép volt és nem kár az elköltött pénzért. A néhány perc ünnep után csordultig telt szívvel indulhatunk otthonainkba, a hétköznapjainkba.

Nem szégyellem bevallani, sajnálom, hogy véget ért és alig várom, a IV. Marosvásárhelyi Napokat.

Fikció és valóság

Hatalmas robbanás rázta meg a vásárhelyi Pandúrok sétánya épülôfélben levô tömbházát. Lángok mardosták a negyedik emeleti lakást, a kigomolygó sûrû füst másodpercek alatt elsötítette az eget. Ijedt emberek ugrottak ki a hétszintes blokk lakásaiból, a lángok pusztító ereje elôl menekülve. A helyszínen levô tûzoltók által kifeszített légmatrac mentette meg életüket, míg a létrán felmászó katonák a "vörös kakast" fékezték meg.

Pánikra azonban semmi ok, a fenti vérfagyasztó jelenetek mindössze a vásárhelyi tûzoltócsoport által végrehajtott gyakorlat forgatókönyve. Szaktudásukat és hozzáértésüket bizonyították, amikor eloltották a lángokat, kimentették az áldozatokat. Szombat déli 2 óra volt.

Talán nem is gondoltak arra, hogy képességeiket ugyanaznap még egyszer letesztelhetik. Ezúttal még nagyobb tömeg elôtt, valóságban megtörtént tüzet kellett eloltaniuk. Este 9 óra körül a vásárhelyi Petôfi téren menet közben gyúlt meg a MS-59-PDM forgalmi rendszámú Peugeot személygépkocsi. A benzintartály meghibásodása váltotta ki a tüzet, amelyben elégett a motorház egy része, tönkrement a motorháztetô festése. Személyi sérülés nem történt.

A vásárhelyi rohammentôszolgálat tájékoztatott, hogy a Vásárhelyi Napok ideje alatt tíz alkoholmérgezéses személy került az elsôsegélynyújtó helyre. Nagyrészük 40 és 50 év közötti férfi, de akadt közöttük két-három nô is. Pénteken egy 40 év körüli nôt öngyilkossági kísérlettel kezeltek, nagy mennyiségû gyógyszert vett be.

A természet, a cserkészélet, a kirándulások kedvelôi sétáltak ki szombaton este a Somostetôre egy kicsit nosztalgiázni, a cserkészek gyújtotta tábortûz mellett. Kezdetben egészen halkan, majd a közönség által is megpártolt fiatalok gyújtottak kissé bátrabban népdalra a tûz mellett, majd román kollégáik énekeltek gitárkíséret mellett.

Ezalatt a somostetôi vendéglôben már gyülekeztek a a külföldi küldöttségek, a díszpolgárok és meghívottaik, illetve a hivatal vendégei, akik anyagilag illetve erkölcsileg támogatták a Marosvásárhelyi Napokat. A pohár pezsgôvel Fodor Imre polgármester köszöntötte a részvevôket, akik hamar ellepték az állófogadásra gazdagon megterített asztalok környékét.

A közönségnek dr. Ploesteanu Grigore illetve Török Gáspár mutatta be Marosvásárhely képes albumát, s a polgármesteri hivatalnak az alkalomra kiadott Közlönyét. A késôbbiekben Koós Éva adott elô nagy sikerrel cigánydalokat a Mobex zenekar kíséretében, s fellépett a kolozsvári Aurel Tamas is. A hajnalig tartó táncmulatságon az Autóstop MS zenekar húzta a talpalávalót a láthatóan igen jól mulató közönség számára.

Június 24-én, csütörtökön délután a Marosvásárhelyi Napok keretén belül a Ligeti-pályán sorra került ASA öregfiúk — Medgyesi Gaz Metan öregfiúk mérkôzése. A hazai csapat megbízott vezetôedzôje, Ördögh Attila a következôket válaszolta kérdéseinkre:

— 20-25 év óta elôször gyûltünk össze erre a nosztalgia-mérkôzésre. A mi eredményeink jók volnának most is Vásárhelyen, mert a közönség elvárná, de sajnos, ez van. Szép, látványos mérkôzés szemtanúi lehettek a nézôk, idôként egy-két jó megmozdulást mutattak be a srácok, vagyis meg-megvillantak a pályán, mint egykor hajdanán, mindamellett, hogy az idô már eljárt felettük.

Minek alapján állította össze a kezdôcsapatot?

— Abban a pillanatban, mikor engem felkértek, én igyekeztem egy olyan kezdôcsapatot a pályára küldeni, melyek tagjai voltak a nosztalgikus éveknek, a három UEFA- szereplésnek. Mivel az ellenfél egy fiatalabb, energikusabb játékosokból álló csapattal állt fel játszani, ezért én kénytelen voltam többet cserélni, akár a kézilabdában.

Miért nem jött el pl. Bölöni Laci?

— Tulajdonképpen az 1970-ben, Mexikóban sorra került vb-n szerepelt román válogatottat hívták meg, de nem tudni milyen okból, ôk nem jöttek el Marosvásárhelyre. Én a Bölöni Laci édesanyjával beszéltem és tôle tudom, hogy Laci jelen pillanatban Olaszországban van, ahol a pihenôszabadságát tölti. De gonolom, ha eljött volna Vásárhelyre a hajdani válogatott, akkor Bölöni Lacinak is szurkolhattunk volna a mérkôzés alatt, mivel mindent elkövettünk volna, hogy hazahívjuk.

A marosvásárhelyi szurkolók, ha ideig- óráig is, újra szurkolhattak a hajdani ASA aranycsapatának.

Milyen érzés volt újra együtt játszani a hajdani csapattársakkal — kérdeztem Hajnal Gyuszitól, a volt kiváló játékostól?

— Nagyon örvendünk, hogy mi, akik még életben vagyunk újra játszhattunk. A másik öröm meg az, hogy még bírunk játszani és még mindig megvan a foci varázsa.

Mikor játszottak utoljára együtt a fiúk?

— Azt hiszem, hogy még a nyolcvanas években, akkor, amikor abbahagytam a focit. Azóta, sajnos, még az utcán is nagyon ritkán találkozunk.

A legközelebbi mérkôzés mikor lesz?

— Reméljük, hogy ez a találkozó egy kicsit felrázta a társaságot és megérett bennünk az az elhatározás, hogy gondoljunk egymásra, az összefogásra és az élet hátralevô részében próbáljuk egymást segíteni, egészségben lenni.

Cseh Gábortól, a mérkôzés játékvezetôjétôl kérdezem, mennyire volt lámpaláza a mérkôzés alatt?

— Hát, jó néhány éve nem bíráskodtam és természetesen lámpalázas voltam a mérkôzés elôtt.

Harmadik alkalommal állítottak fel kosárlabda- palánkokat a prefektúra elôtti térre szombaton a streetball, magyarul utcai kosárlabda kedvelôinek. A bárki elôtt nyitott tömegsport-rendezvényt a Week-end SE, illetve az Altius sportalapítvány szervezte a Marosvásárhelyi Napok részeként. Persze, a két intézménynév mögött ezúttal is egy sereg lelkes ember rejtôzik, akik magánemberként is önzetlenül vettek részt a szervezésben. A Bolyai líceum sportpályájáról, illetve az OGYE sporttermébôl a palánkok leszállítását a Herlitz vállalta magára, míg a verseny fô szponzora, a Kaiser sör gondoskodott a több doboz sörbôl, trikókból és serlegekbôl álló díjazásról.

Sajnos a részvétel — számbelileg — elmaradt az eddig megszokottól, a tavalyi 96-tal szemben az idén csupán 32 csapat nevezett, de ennek egyik legfôbb, objektív oka az, hogy az érettségi vizsgákat ugyanazon a napon tartották, s a kosárlabda-tömegsport jelentôs hányadát képezô maturandusok kényszerûen távol maradtak az idei bajnokságról. További lehetséges magyarázat, hogy a rengeteg egyidejû sportrendezvény miatt nem jöttek el olyanok, akik egyszerre több helyen is szívesen ott lettek volna.

A jelenlévôket azonban láthatólag egy csöppet sem zavarta a csökkent részvétel, inkább a labdával, a kosárral, néha az ellenfél taszigálásával, vitatkozással voltak elfoglalva. A bírót csak azért nem szidták, mert ebben a sportágban a sípmester kizárólag a csapatok kérésére nyilvánít véleményt, egyébként az eredmény nyilvántartására és a tíz percben maximált mérkôzésidô mérésére szorítkozik.

Az indulók listájára tekintve akár az NBA-ban is érezhettük magunkat, hiszen részt vett a (Chicago?) Bulls, valamint a (Utah?) Jazz is a bajnokságban, de voltak komoly gyári csapatok is, mint az Ursus, Durex, Adidas (?!), pályára léptek az ôsmagyar Gyulák, Dósa, Gara, s akár Las Vegasból is érkezhetett volna a hasonló nevû csapat. Politikára utalt a KFOR, ám remélhetôleg nem a Vasgárda. Ezúttal gitárok nélkül lépett fel a Neurotica, a nevük ellenére kiválóan látták a labdát a Vaklovak, s ott tüsténkedett Komám, a barbár. Ám mindannyian kicsik voltak a Nagyok mellett, de fölöttük is ott trónolt a Boss. Hogy a Tarantula csípje meg!...

Végül, alaposan kihasználva azt a szabályzatba belefoglalt lehetôséget, hogy minden csapatban egy leigazolt játékos is szerepelhet, a Marosvásárhelyen profi idegenlégióskodó szerb játékost, Aleksandar Ilicet felvonultató Pazi nevû gárda nyete a dicsôséget és a legtöbb habzó innivalót. Csapattársai Májeri László és Fülöp András voltak.

Mit tehet mindehhez hozzá a krónikás? Talán egy ismert filmcímet parafrazálva, a következôket: Jövôre veletek — és másokkal — ugyanitt.

A nagymúltú marosvásárhelyi vízilabdasport felélesztésére tesznek kísérletet a sportág szerelmesei. Ezt a pénteken megrendezett noszztalgiamérkôzés alkalmával jelentette be dr. Benedek Imre, aki a megye és a város nevében köszöntötte a vízilabda egykori nagyságait és az egybegyûlteket.

Több mint százan vannak máris feliratkozva arra a listára, akik támogatni kívánják a csapat újralétrehozását. A feladat nehéz és egyben nemes. Deák Gyula az egykori nagyságok nevében emlékeztet arra, hogy ôk soha nem a pénzért játszottak, az odaadás, a város iránt érzett tisztelet hajtotta ôket. Simon Ferenc szerint tettek kellenek, nem nagy szavak. — Abban az idôben még érvényes volt a mondás: mindenki egyért, egy mindenkiért. Nem volt fedett uszodánk, mégis ki lehetett jutni az olimpiára. Ha valaki valóban akar valamit és mindent megtesz azért, hogy célját elérje, nem létezik, hogy ne tudjon eredményeket felmutatni. S ha már vannak eredmények, megjelennek a szponzorok is — így Simon Ferenc.

A nosztalgiamérkôzés alkalmával díszoklevéllel tüntették ki az egykori nagyságokat, Fülöp Györgyöt, Deák Gyulát, Simon Ferencet, Fodor Albertet, Májer Sándort és Rigó Sándort. Két mérkôzést játszottak, a megjelenteket életkor szerint (20 év fölött, 30 év fölött, 40 év fölött és 45 év fölött) sorolták csapatokba. Ötször négy perces meccseket játszottak. Ezzel az alkalommal bemutatkozott Gagyi Csaba is, aki Marosvásárhelyen kezdte a vízilabdázást, aztán Kolozsvárra került, utána Magyarországon folytatta, innen visszatért Romániába, a Crisulhoz, pillanatnyilag pedig a német Bundesligában szereplô Cannstadt együttesében játszik.

A mérkôzése(ke)n mindenki remekül szórakozott. Meglátszott, hogy itt-ott bizony baj van a kondícióval, mások az éveket próbálták hiába tagadni, de így vagy úgy legyen is: az élmény, az újratalálkozás öröme mindenkivel feledtette a ma gondjait.

A Marosvásárhelyi Napok keretében teniszversenyt is szerveztek amatôrök számára.

Az egyéni mezônyben 32 részvevô indult, míg a párosban 16 csapat vett részt.

A három napig tartó versenyt kiváló szervezésben Aszalos László az Euromur Kft. és a polgármesteri hivatal segítségével bonyolította le.

Eredmények: egyéni elôdöntôk: Raus Valentin — Ferenci Emil 6/3, 6/2, Dendea Silviu — Lôrinczi Tibor 6/2, 6/1. Döntô: Dendea Silviu — Raus Valentin 6/3, 6/1. A 3-4. helyért Ferenci Emil — Lôrinczi Tibor 8-6.

Páros elôdöntôk: Raus/Lôrinczi — Copotoiu/Eseanu 6/4, 7/5; Farkas/Dendea — Bocskay/Takács 6/1, 6/4, Raus/Lôrinczi — Farkas/Dendea 6/4, 6/0.

Az Eurosport, amelynek mûsorát 47 országban 200 millió ember nézi, a tervek szerint 2000-tôl sugározza majd minden mûsorát román nyelven. Ezt a román változatot készítô stáb vezetôi jelentették be péntek esti sajtótájékoztatójukon Marosvásárhelyen.

A Népújság kérdéseire válaszolva Adrian Ilie igazgató kifejtette, hogy az Eurosport filozófiája a minél rangosabb eseményt minél kevesebb pénzért elgondoláson alapszik. Ennek szellemében nem sajnálnak a világbajnokságokra és kontinentális rendezvényekre áldozni, de csak abban az esetben, ha az illetô sportág kimondottan népszerû, a tévéközvetítést bizonyítottan sokan nézik. Ugyanakkor a mûsorpolitika fontos tényezôje az is, hogy a pénzügyi szempontból erôsebb országok lakói melyik sportágakat kedvelik a leginkább. Ezért van a sok darts-közvetítés, mert Németországban valóságos célbadobó-ôrület alakult ki. A kézilabda- és kosárlabda-közvetítések pedig azért maradtak el (erre voltunk leginkább kíváncsiak), mert Európa-szinten nem mutatkozik iránta érdeklôdés. Legalábbis Adrian Ilie szerint nem. Doina Stanescu mûsorigazgató ehhez még hozzátette, hogy mivel ebben a két sportágban általában két ország csapata méri össze erejét, más államok lakói nem élvezik ezeket a közvetítéseket. A rögbire rátérve pedig azzal magyarázták, hogy októberben élôben adják a Világkupát, hogy Nagy-Britanniában hatalmas iránta az érdeklôdés, hogy Franciaországban is nagyon sokan nézik a közvetítést és Európában van még néhány olyan ország, ahol meg-megnéznek egy-egy mérkôzést. Mindenesetre, azokban az országokban, ahol ezt a sportágat kedvelik, az emberek nagy része fizetôképes.

Megtudtuk továbbá, hogy az elkövetkezô években lehet, hogy megszerzik a Forma—1 közvetítési jogát, a tárgyalások jól haladnak. Ezen kívül arra is ígéretet tettek, hogy Marosvásárhelyrôl valamikor közvetíteni fognak, ennek egy feltétele van: rendezzenek világversenyt, idôben jelentsék be, hogy mûsorra tûzhessék, s akkor semmi akadálya.