|
LI. évfolyam 145. (14197) |
1999. június 25. péntek |
Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön fogadta Kofi Annan ENSZ-fôtitkárt. Megbeszéléseik homlokterében a koszovói rendezés állt.
Jelcin közölte az oroszországi látogatásán tartózkodó ENSZ- fôtitkárral, hogy Moszkva szilárdan fog ragaszkodni az Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos határozataihoz, és tevékenyen részt kíván venni a békefenntartásban és a koszovói polgári igazgatás munkájában.
Annan azt ígérte Jelcinnek, hogy orosz tisztviselôket is bevesznek a koszovói átmeneti polgári igazgatásba. Köszönetet mondott Oroszországnak a koszovói válság rendezesébén játszott szerepéért, és reményét fejezte ki, hogy Moszkva tevékeny szerepet vállal a békefolyamatban — mondta Igor Ivanov orosz külügyminiszter, aki jelen volt Annan és Jelcin megbeszélésein a Kremlben.
Az orosz külügyminiszter szerint Annan egyetértett Jelcinnel abban, hogy "többpólusú világmodell megteremtésére kell helyezni a hangsúlyt, mert ez az egyetlen helyes út, amely szavatolja a biztonságot és a stabilitást Európában, illetve minden ország, a kis és a nagy államok érdekeit egyaránt szolgálja". Jelcin és Annan "azonos nézeten vannak atekintetben, hogy egy új világrendet a nemzetközi jog tiszteletben tartásával és az ENSZ szerepének megerôsítésével kell kiépíteni" — mondta Ivanov a hírügynökségek szerint
Jelcin és Annan megbeszélésein szó volt az iraki válságról is. Az orosz elnök ismételten azt sürgette, hogy mihamarabb fel kell oldani a Bagdad ellen foganatosított korlátozásokat. Jelcin megerôsítette, hogy Oroszország kész az ENSZ keretein belül együttmûködni minden partnerországgal, hogy gyorsan rendezzék az iraki helyzetetet.
Koszovóba látogatott csütörtökön Javier Solana és Wesley Clark, az a két vezetô, aki a NATO Jugoszlávia-ellenes hadjáratát irányította. A NATO fôtitkára és a katonai szövetség európai fôparancsnoka azért jött a tartomány fôvárosába, hogy ellenôrizze a békefenntartó misszió menetét.
Solana és Clark helikopteren érkezett Pristinába, ahol azonnal megbeszéléset kezdett a KFOR-erôk parancsnokával, Mike Jackson brit tábornokkal. A NATO két vezetôje a tervek szerint találkozik a koszovói albánok és szerbek képviselôivel is, s a Reuters jelentése szerint várhatóan ismét visszatérésre szólítják majd fel a tartományból elmenekült szerbeket.
A vásártartást engedélyezô kiváltságlevél jelképes újraaláírásával tegnap délelôtt kezdetét vette a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozata.
Miután a kiváltságlevelet a polgármesteri hivatal elôtt összegyûlt sokadalom elôtt több nyelven is felolvasták, Fodor Imre polgármester köszöntötte az egybegyûlteket, majd dr. Dorin Florea prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök üdvözlô sorait.
A rendezvény a Várban folytatódott, ahová lovon, hintón, illetve gyalogszerrel érkezett fel a nép. — Mátyás király 1482-ben írta alá a szabadalomlevelet. A templom már akkor is állott, a vár még nem. Ez csak késôbb, Borsos Tamás indítványára épült fel. Azóta sem volt annyira kihasználva, mint most, az utóbbi három évben — mondta vásárnyitó beszédében Fodor Imre. — Sikerült helyrehoznunk ezt a nagyszerû építményt, sikerült bekapcsolnunk a város életébe. Ezért köszönetet mondok azoknak a vállalatoknak, egyesületeknek és egyéb szervezeteknek, akik segédkezet nyújtottak nekünk ebben.
A vásármegnyitón a legtöbb társváros képviselôje is jelen volt. — Boldog vagyok, hogy itt lehetek — szólt dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere, majd figyelmeztetett arra, hogy mekkora felelôsség hárul rá és Marosvásárhely vezetôire: folytatniuk kell és tovább kell építeniük azt a kapcsolatot, amely a két város között még Bernády György és Kada Elek (az akkori kecskeméti polgármester) idején kialakult. Ez gazdasági, oktatási és mûvelôdési téren egyaránt továbblépést kell hogy jelentsen. Dr. Gyímesi Endre Zalaegerszeg polgármestere utalt arra, hogy városa volt az elsô, amely Marosvásárhellyel testvértelepülési szerzôdést írt alá. — Ennek jegyében szeretnénk megtenni mindent annak érdekében, hogy Marosvásárhelyt segítsük — mondta.
A megnyitó végén galambokat engedtek az ég felé szállni, hogy mindenüvé elvigyék Marosvásárhely békeüzenetét.
A Marosvásárhelyi Napok gazdasági rendezvényei közül központi helyet szántak a szervezôk a ligeti kiállítási központban (a Sportcsarnok mögött) berendezett, széles körû fogyasztási cikkeket kínáló vásárnak. A viszonylag kis alapterületû csarnok két szintjén összesen 22 kiállító standja került elhelyezésre.
Radu Doru Boarescu, az Expomures cég igazgatója, amely a JoInfo mellett a rendezvényt szervezi, azt nyilatkozta lapunknak, hogy az adott körülmények között elégedett a részvétellel. A kiállítók leginkább a megyébôl érkeztek, de van néhány távolabbi cégnek is standja, s a külföldi testvérvárosok közül Kecskemét képviselôi tisztelték meg jelenlétükkel a rendezvényt. Hogy más testvérvárosok (Zalaegerszeg, Szeged stb.) elmaradása ellenére ôk mégis eljöttek, talán annak is köszönhetô, hogy a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi Kamarát Sipos Zsolt, városunk szülötte képviseli, aki a Kecskemét—Marosvásárhely baráti kör alelnöke is egyben.
A kiállítást a város magas rangú képviselôi elôtt Fodor Imre polgármester nyitotta meg, s reményét fejezte ki, hogy részt vevô cégek megtalálják anyagi jellegû számításaikat. Varga Sándor, a kecskeméti Piac Marketing Kft. igazgatója szerint ez így is lesz, hisz az a véleménye, hogy érdemes eljönni egy ilyen kiállításra.
— Jó piacot találnak a magyar cégek Romániában? — kérdeztük.
— Igen — válaszolta Varga S., majd miután kétkedést vélt felfedezni, hozzátette — Ezt nem udvariasságból mondom, hanem ôszintén.
A megnyitót a Népi Mûvészeti Iskola dalos növendékei tették hangulatosabbá. Kár, hogy a nagyközönség — talán az egyéb rendezvények csalogatása miatt, talán azért, mert kissé félreesô helyen található a kiállítási központ — kevésbé érdeklôdik a rendezvény iránt. Reméljük, hogy az üzleti körök jobban fognak. Annál is inkább, mert mint R. D. Boarescu mondta, még körbetelefonálják azokat, akik esetleg szóba jöhetnek mint potenciális üzleti partnerek.
A Marosvásárhely partnervárosi kapcsolatairól írt beszámolónkban arról tettünk említést, hogy megyeközpontunk nemzetközi kapcsolatai ígéretesen fejlôdnek. Éppen az idei Marosvásárhelyi Napok alkalmával érkezett az újabb ajánlat a festôi szépségû Égei-tengerparton fekvô Kusadasi Güzelcamli üdülôváros vezetôségétôl. Orhan Düzbasti török üzletember biztatására látogatott el városunkba a török település polgármestere, akivel a szerda esti fogadáson beszélgettünk.
Amint Bayran Bayaözlü elmondta, nagyon kedvezô benyomást tett rá Marosvásárhely, s az is érdekes számára, hogy két nemzetiség románok és magyarok lakják. A továbbiakban arra kértük, hogy néhány szóban mutassa be az általa vezetett török üdülôhelyet.
Kusadasi Güzelcamli kifejezetten turisztikai jellegû település, szezonban 25.000, szezonon kívül, ami a mediterrán tengerparton jóval rövidebb idô, mint másutt, mindössze ötezren lakják. A települést egy kilenctagú, úgynevezett szenátorokból álló testület vezeti, amelynek élén a polgármester illetve két alpolgármester áll. Az idegenforgalmon kívül a lakosság, mint általában Törökország mediterrán turisztikai övezetében, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozik, barackot, narancsot, mandarint, szôlôt, fügét, dinnyét és paradicsomot termesztenek szabadban és fóliasátor alatt, ahol évente három termést is betakarítanak.
A török üdülôváros polgármestere szerint a legjobban a marosvásárhelyi emberek kedvessége lepte meg. Városunk vezetôi hivatalosan is fogadták, s ez alkalommal meghívta az elöljárókat a júliusban tartandó güzelcamli-i folklórfesztiválra, amikoris a város kulcsát fogják átnyújtani a marosvásárhelyi vendégeknek. Ez alkalommal számba veszik az együttmûködés lehetôségeit is. Egyúttal arra kért, hogy tolmácsoljuk meghívását mindazoknak, akinek lehetôsége van Törökországba utazni, hogy töltsenek el néhány kellemes napot a rendkívül szép és rengeteg ókori emléket ôrzô tengerparton, Kusadasi Güzelcamliban.
A székelykakasdi Kis János — forgatja a nyársra húzott hatalmas ökröt. Sokan nézik, ízlelgetik. Egyelôre szemmel! Az este vágtuk, ma reggel hétkor hoztuk ide. Be van paprikázva, borsózva, fûszerezve s most forgatjuk. Ha annyira megsült-pirult, csontoljuk, felszeleteljük, meggôzöljük és finom mártással fogyasztható.
— Hát, ha személyenként kb. húsz dekát számítunk...
Kis kanyart véve, fehér kötényelôben megjelenik a fiatal Alker Zoltán, aki különleges zamatokkal, ízekkel fûszerezi a nyársra fûzött ökröt...
— Remélem, megfelel majd mindenki ízlésének! Finom lesz majd magyaros mártással.
— Aki ma lemarad errôl, mire fenheti a fogát?
— Lesz majd, ami kell! Egyébként tegnap éjszaka finom bélszínt készítettünk, különleges recept alapján, fóliában sütve parázson.
— Az anyaországiak jobban fûszereznek, több zsiradékot fogyasztanak, hozzánk viszonyítva.
A Vár udvarán a vásárhelyi Foto Klub által rendezett kiállításon Török Gáspár fotómûvész kínál-ajánl újdonságot az érdeklôdôk figyelmébe. Olyan kiállítást rendeztünk be a Napokra, melyen Marosvásárhely testvérvárosai mutatkoznak be. Városonként tíz, Budapestrôl és Marosvásárhelyrôl tizenöt fénykép képezi a tárlat anyagát. Nem mûvészfotókról van szó, hanem olyanokról, amelyeket többnyire a bemutatkozó reklámfotók közé sorolhatunk.
— Úgy hírlik, a tárlat anyaga útra kel.
— Vándorkiállításnak szántuk, ezért útja Kecskemét, Zalaegerszeg, Szeged, Budapest XI.kerülete, és Ilmenau.
— És mert annyian sürgölôdnek itt a kis asztal körül...
— Újdonság ez a Marosvásárhelyi Napok harmadik rendezvénysorozata alkalmával: Ugyanis hat, a régi Marosvásárhelyt ábrázoló metszetrôl készítettünk levelezôlapot, melyek csak itt kaphatók...
A közismert könnyûzeneszám dallamára írt új dalt a Népújság-indulót mindazok hallhattak tegnap délben a várszínpadnál, akik részt vettek a Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatosan kiírt Népújság-pályázat nyerteseinek kisorsolásán.
Mire a szerencsés nyertesek nevére fény derült, a lapunk rendezvényét megtisztelô közönség bô órás mûsor szórakoztatta. A lapkészítés mûhelytitkaiból kaphattak ízelítôt az érdeklôdôk, ugyanis zenével kísért élô interjúk sora is hangzott el a színpadon. A zene ugyan nem egy természetes tartozéka a mindennapi lapkészítésnek, de a sorsolással egybekötött mûsort Dán Péter és Szôcs János, az Autostop MS együttes tagjai színesítették hangulatos zeneszámokkal.
Lapunk helyettes fôszerkesztôje, Nagy Miklós Kund volt a rendezvény mûsorvezetôje. Fodor Imre polgármestert, és a társvárosok képviselôit várta a színpadra, de mint többnyire a lapkészítésben is gyakran megtörténik hasonló eset, itt is felborult az eredeti terv. Elsô interjúalanyként dr. Adorján Mihály ügyvéd, Kecskemét város önkormányzatának képviselôje, lépett elsôként színpadra. Bodolai Gyöngyi kérdéseire válaszolva mondta el, hogy a kecskeméti küldöttség nagyon jól érzi magát Marosvásárhelyen. Sok emberi, baráti kapcsolatot sikerült városunkban kialakítaniuk. Azt is megtudtik, hogy a héten jött létre a Marosvásárhely—Kecskemét Baráti Kör Egyesület, amely reményeik szerint további lendületet ad majd a két város látványosan fejlôdô társkapcsolatának.
A jó ökör legyen fiatal, egészséges, izmos — tudhatták meg a jelenlevôk az ökörsütô mesterektôl, akik a rendezvény következô mozzanataként azt is elmondották a riporternek, hogy több mint fél napba is beletelik az ízletes falatok elkészítése.
Az írott sajtóhoz képest a rádiózásnak az az elônye, hogy sokkal gyorsabban eljuttathatja üzenetét hallgatóihoz. Ugyanis Márványi Péter, a Kossuth Rádió marosvásárhelyi tudósítója Nagy Miklós Kund kérdésére válaszolva mondta el, hogy már tegnap reggel beszámolt a rádióhallgatóknak a marosvásárhelyi sokadalom elsô napjának történéseirôl.
Márványi Péter számára — hallhattuk nyilvánosan vallani — Marosvásárhely különös, varázsos hely, ahol már három és fél éve otthon érzi magát — ez az a "háttér"információ, ami a Marosvásárhelyi Napok kapcsán eszébe ötlik az ismert rádiósnak.
— Az idei rendezvénysorozat különlegessége a Mátyás lakomája címû politikai kabaré — válaszolta Nagy István, a Napok társszervezôje, lapunk helyettes fôszerkesztôjének kérdésére. Ám sajnos ezt tegnap este csak a külföldi meghívottak számára adhatták elô, mivel a helyszínként választott Hentesek bástyája alig hatvan férôhelyes. Remények szerint a kabarét a késôbbiekben szélesebb közönséggel is megismertetik.
Érdekességek, sorsolás, zene, szóval a kínálat nem volt egyhangú. Mi több, a közönség városunk jövôképét is megismerhette Bölöni Domokos Városunk 2000-ben címû humoreszkjébôl. A külön ez alkalomra született írást, amelyet lapunk szerkesztôje személyesen olvasta fel.
És végül a "hab a tortán", a sorsolás. Több mint száz helyes megfejtés érkezett versenyünkre. A szerencse pedig Korondi Kinga és Simon Virág munkatársnôink kezén fordult meg, akik ebbôl a szelvény-sokadalomból kiemelték a nyertesek nevét tartalmazó borítékokat. Egy-egy Népújság könyvcsomaggal lett gazdagabb három olvasónk, Fülöp Sándor (Marosvásárhely) és Dénes Ferenc (Marosvásárhely), illetve Tôkés Margit (Nyárádgálfalva). Székely József (Marosvásárhely) egy rádiókazettofont nyert fôdíjként. És egy meg nem hirdetett meglepetésként, a szintén marosvásárhelyi Tôkés Annamária szeptember 4. és 11. közötti egyhetes szovátai üdülést nyert. Végezetül, mivel az újság — ahogy a dal szólt — "nem csak a húszéveseké", a Népújság mûsora a lap indulójával ért véget.
Kukoricakóró és fatörzs, cserépköcsög és szárított tök, megannyi fura zeneszerszám, ám a belôlük elôcsalogatott muzsika népes hallgatóságot vonzott.
— Meg ne sértsen! Ez valódi hangszer mind! Mi pedig a sepsiszentgyörgyi Tutora együttes lennénk! — így a tutorás.
— A legeredetibb hangszer a tutora. Bele kell dudorászni, kiadja a hangot — most rá kell fújni, mert párás a levegô — és szól. Szóval, folytassuk mert mehetünk — itt minden látható is — a flótától a tökcsörgôig, a bôrcsörgôtôl a köcsögdudáig, a bôrdobtól a vájtkobzáig, nyeles basszusteknôtôl a bikáig, fidulától a tökciteráig, vájtnyakas citerától az ágascsettegôig, kopogótól a bodzakürtig, tökkürttôl a csettegôig, receficéig...
— Kik készítik e sok, fából, szárból, bôrbôl, ágból, bodzafából csörgô, csettegô, kopogó, kürtölô muzsikáló szerszámot?
— Mi. És meg is lehet vásárolni ôket...
— Mi, ki hozta össze a Tutorát ?
— Az élet! És köszönjük neki!
A fôtéri park sétányán 10 óra körül "vertek sátrat" a korondiak. Körülöttük hirtelen gyülekezni kezdett a bámészkodó, vásárló tömeg. Hogy mit kínáltak a székely fazekasok? Amit általában. Kecses bokályokat, tányérokat, köcsögöket, káposztafôzô fazekat és csészéket. A kerámiatárgyak mellett ott álltak a vesszôbôl készült bevásárló- és kenyérkosarak, fali díszek, szôttesek, rongyszônyegek, apró csecsebecsék. A standokon akadt olyan tárgy is, ami nem a székely ember keze munkája — messzirôl, Vietnamból hozták —, a rizsszalmából készült kalap és kenyérkosár.
A Vár udvarán az Avram Iancu utca felôli bejáratnál jobbra a mezôfelei gazdakör képviselôi állították ki szebbnél szebb gyékényfonataikat és írásos varottasaikat. Egy ilyen nagyszabású rendezvényrôl nem is hiányozhatnak a híres gyékényfonók alkotásai, amelyek nemcsak számunkra jelentenek értéket, külföldön is igen keresettek. A látogatók érdeklôdéssel pásztázták végig a nádból készült kenyér- és bevásárló kosarakat, a különbözô mintájú falvédôket, virágtartókat és a nádfonattal bevont palackokat.
Szép írásos terítôkkel, párnákkal, falvédôkkel van jelen a Bethlen Alapítvány. Az unitárius egyház nôegylete különféle himzett kézimunkákat, festett bútort, a Lórántffy Zsuzsanna egyesület a Habakuk bábcsoporttal együtt saját készítésû kesztyûsbábokat, kabalákat, népi varottasokat mutatott be. A népmûvészeti tárgyak között sok képzômûvészeti alkotást is kiállítottak. Így ki-ki talált ízlésének és pénztárcájának megfelelô vásári portékát.
Múlt héten az Állami Vagyonalap eladta a ludasi Romvelo részvényeinek 44,48%-át. A vevô a craiovai ZRC Kft. tervei, számításai még egyelôre nem kerültek nyilvánosságra. A Romvelo igazgatójától, Borda Ioantól csak annyit tudtunk meg, hogy a közeljövôben nem szándékoznak újabb átszervezésbe kezdeni és további elbocsátások sem várhatók. Mint ismeretes nemrégiben menesztettek 200 alkalmazottat, s így a gyárban foglalkoztatottak száma 250-re csökkent. Közben 100%-osan magánkézbe került, így merôben új helyzet elôtt állnak, amelyhez alkalmazkodniuk kell.
Borda Ioan igazgató azonban nem aggódik:
— Romániában 6 millió kerékpár van, amelyhez összesen 12 millió kerékpárgumi tartozik és mi vagyunk az egyedüli hazai gyártók. Termékeink minôségileg, sôt alapanyag és energia fogyasztásban illetve termelékenységben is összemérhetôek vagyunk a külföldiekkel.
Az igazgatóval folytatott beszélgetés alapján sejtjük: ami a vezetôséget illeti, valószínûleg nem lesznek alapvetô változások. Egy kis számítás elvégzése után mindenki beláthatja, hogy a craiovai ZRC 44,48%-a nem elégséges új igazgatótanács megszavazásához. A részvények 48,2%-a a Pénzügyi Befektetési Társaság tulajdonában van, míg a fennmaradó 8% az alkalmazottaké.
Így a Romvelo háza táján a régi és új egyszerre megtalálható: egy régi gyár régi vezetôsége új tulajdonosokkal és új helyzetben. Úgy gondolom és nem hiszem, hogy ezzel egyedül lennék, hogy a ludasi kerékpárgumi- gyárnak új esély adatott, csak élni kell tudni vele.
A központi sajtó értesülései szerint július 1-jétôl ismét emelkednek a luxusadók, azok az adónemek, amelyeket különbözô élvezeti cikkek forgalma után zsebel be az állam. Egyelôre az alkoholtartalmú italok, dohányáruk és a kávé luxusadójának az emelésérôl volna szó, de Traian Decebal Remeï pénzügyminiszter az üzemanyagok árába foglalt adó emelését is szeretné elérni.
Megkérdeztük a Maros Megyei Pénzügyi Igazgatóságot, hogy milyen konkrétumokkal szolgálhatnak az ügyben, de — mint nálunkfelé ez már megszokott — helyi szinten még semmit nem tudnak a Bukarestben elhatározott adóemelésrôl. Ezért kizárólag a központi sajtóban közölt nem hivatalos értesülésekre szorítkozhatunk. Ezek szerint a kávé luxusadója kg-onként 10.800 lejrôl 17.938 lejre emelkedne, a cigaretta csomagonkénti ára 270 lejjel nône, amire még rátevôdik a megadózott kereskedelmi értékre számított 20%. Hasonló mértékû a szeszes italokra kirótt adónövekedés is. Példának okáért egy üveg fél literes, 12 fokos sör árára az adó miatt mintegy 300 lej tevôdik rá.
A közölt adatok természetesen nem véglegesek, amíg hivatalos formát öltenek, még változáson mehetnek keresztül.
A statisztikai adatok szerint minden ilyen adóemelkedéskor az illetô árucikkek forgalma alaposan visszaesik. Az üzemanyag luxusadójának márciusi emelése a benzinkutak forgalmának 28%-os csökkenését eredményezte. Ilyen körülmények között nehezen érthetô Remeï pénzügyminiszter makacs kardoskodása az újabb emelés mellett, hisz a forgalom csökkenése miatt megtörténhet, hogy az államkassza bevételei, ahelyett, hogy nônének, csökkenni fognak. A gazdasági forgalomra gyakorolt negatív hatásról nem is beszélve.
Megyénkben öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, a kisérettségi-médiák alapján szombaton, június 26-án 10 órakor jelentkezhetnek a diákok. Tegnap délután a tanfelügyelôség székhelyén kifüggesztették a maradt helyeket, s megígérték, hogy a diákok eredményeit csökkenô sorrendben is feltüntetik, hogy az érintettek ennek alapján felmérhessék lehetôségeiket. A megyeszékhelyi Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelôket képzô szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a mûszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsôszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelô szakára (9 hely) is.
Javuló postai szolgáltatásokat ígérnek
A tervek szerint 2000-ben privatizálják a Román Postát. Dumitru Moinescu vezetôtanácsi elnök, akivel a postások országos gyaloglóversenyének Szovátán megrendezett döntôjén beszélgettünk, úgy véli, hogy az addig még hátralevô idôszakban leginkább arra kell törekedniük, hogy szolgáltatásaik minôségét javítsák és elavult munkamódszereiket korszerûsítsék.
— Azt szeretnénk, hogy ügyfeleink és dolgozóink egyformán elégedettek legyenek, egyrészt a kiszolgálással, másrészt a munkakörülményekkel — mondta Dumitru Moinescu. — Pillanatnyilag ugyan nem állunk túl jól, tudom, többet várnak el tôlünk. Belátom, szolgáltatásaink minôségét illetôen hatosnál nagyobb érdemjegyet nem érdemlünk. De hamarosan változni fog a helyzet, s remélhetôen dolgozóinknak is sokkal jobb munkakörülményeket teremthetünk és nagyobb fizetéseket is biztosíthatunk a jelenlegieknél. Üzleti téren évi 7%-os növekedést szeretnénk elérni.
A postai dolgozók sokszor valóban nem úgy bánnak az ügyfelekkel, ahogyan kellene, vélekedett az elnök, aki ugyanakkor hangsúlyozta, nem mindenütt egyforma a helyzet: van, ahol civilizáltan, kultúráltan beszélnek az emberrel, van, ahol nem. Nyilvánvaló, hogy sokat kell még a személyzettel foglalkozni azért, hogy változást érjenek el a mentalitásukban. A posta ugyanakkor célul tûzte ki, hogy csúcstechnológiát szállító külföldi cégekkel mûködjön közre, ezeket igyekszik Romániába csábítani azért, hogy közvetlen megegyezés alapján a lehetô legjobb felszereltségre tehessen szert.
Megtudtuk továbbá, hogy hamarosan bevezetik a direct mailing szolgáltatást, amellyel elsôsorban azokat a cégeket célozzák meg, amelyek különbözô nyomtatványokat szeretnének eljuttatni ügyfeleikhez. A direct mailing lényege, hogy a postán intézôdne minden, a nyomtatvány szerkesztésétôl és nyomtatásától a kézbesítésig. Tervezik ugyanakkor a postahivatalok számítógépekkel való felszerelését. Negyvenegy esetben erre már sor került, ezek a hivatalok a megyeközpontokban vannak és ezeknek köszönhetôen indulhatott be az on-line szolgáltatás, amelynek révén legtöbb harminc percen belül bármilyen pénzösszeg eljuttatható egyelôre a bukaresti címzetthez, nyáron pedig Neptun, Saturn és Predeal irányában is él a szolgáltatás. Predealon valószínûleg állandósítani fogják, mivel ott folyamatos a turistaforgalom. Csökkenteni szeretnék ugyanakkor a küldemények kézbesítésének idôtartamát is.
A Népújság kérdésére válaszolva Dumitru Moinescu kifejtette, hogy a posta egyik nagy gondja ma az, hogy a külföldi szállítmányok esetében többnyire ráfizetéssel dolgoznak, ugyanis a határon túlról érkezô küldemények lényegesen több pénzért jutnak el a romániai címzetthez, mint fordított esetben. (Kérdésünk azt firtatta, mivel magyarázható, hogy van — mert van — olyan európai ország, ahonnan olcsóbban lehet levelet, képeslapot küldeni Romániába, mint innen oda.) — A helyzet éppen fordított — állította az elnök. — Célunk, hogy olyan árpolitikát dolgozzunk ki, amellyel ellensúlyozhatjuk ezeket a különbségeket — mondta Dumitru Moinescu.
Az elmúlt napokban újabb díjszabás- emeléseket jelentettek be. Eszerint június 21-tôl átlag 1,1%-kal növekednek az egyes szolgáltatásokért fizetendô díjak, így például az országban kézbesített legtöbb 20 grammos küldeményekért az említett naptól kezdve 1.300 lejt kell fizetni, míg a levelezôlap 600, a képeslap pedig 800 lejbe kerül.
Szaporodnak az olyan kiadványok, melyek egy-egy település öneszmélése jegyében, még inkább: turistacsalogató csemegeként, az önkormányzatok vállalkozásaként látnak napvilágot. Számos székelyföldi nagyközség nyomatott már színes füzetet, afféle kiskalauzt, többé-kevésbé szakszerû, hiteles és stílusos szöveggel, amolyan monográfia-amalgámot, benne egy kis múlttal, egy kis földrajzi leírással, népességi adatokkal, jelennel, a jövô bizakodó távlatával, és persze ha lehet, térképpel és sok színes fényképpel. (Ezek egyikét- másikát lapunkban is bemutattuk olvasóinknak.)
Most egy némileg rendhagyó kiskalauzt tartok kezemben, mert Erdély egyik legrangosabb vidéki településérôl nem kisebb személyiség, tudós írt tartalmas összefoglalót, mint Tonk Sándor. Ez a füzet egyben az Erdélyi mûemlékek sorozat 31. darabja is. A Marosvásárhely és Szászrégen között félúton fekvô település történetét elsô említésétôl, 1319-tôl, urait, népességénak alakulását, híres kastélyának és református templomának történetét napjainkig frappánsan sûrítô munkához gazdag könyvészetet csatol a szerzô, a tartalmi kivonat pedig román, francia és angol nyelven igazítja el a magyarul nem tudó érdeklôdôt.
"Az, amit a kastély mai látogatója lát, csak szomorú maradványa, torzója az egykor volt mûvészeti, szellemi kincseknek. Pedig a gernyeszegi kastély sorsa szinte kiváltságosnak is tekinthetô a többi erdélyi kastély sorában. Azáltal ugyanis, hogy utolsó tulajdonosa, gróf Teleki Mihály, mikor Észak- Erdély sorsa eldôlt, fölajánlotta kastélyát a román egészségügyi hatóságoknak, maga az épület, melyben napjainkban is tüdôgondozó mûködik, mégha berendezését szét is hordták, megmaradt és megcsodálható" — állapítja meg rezignáltan Tonk Sándor.
(Gernyeszeg. Erdélyi mûemlékek 31. (1999). Lektorálta Kovács András. Felelôs szerkesztô Szabó Zsolt, mûszaki szerkesztô és fényképek ifj. Maksay Ádám, sorozatgrafika Deák Ferenc, angol fordítás Szántai János. A füzet az Idea Print nyomdában készült. Megjelent az Erdélyi Mûemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Alapítvány gondozásában. Készült a Gernyeszegi Polgármesteri Hivatal támogatásával. Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár.)
Program az iskolák infrastruktúrájának helyreállítására
A tanügyminisztérium az idén gyakorlatba ülteti az iskolák felszereltségének helyreállítására hivatott programot, olvasható a szaktárca szerdai közleményében. A programot a Világbank véleményezte és az ország megyéiben mûködô 838 iskolára vonatkozik. A román törvénykezésekhez és a Világbank procedúráihoz híven már 147 iskola számára rátértek a kölcsön elsô részének leszerzôdésére és szeptembertôl további részlet leszerzôdését tervezik, húzta alá a közlemény.
"Környezetvédelmi adatok Békés, Arad és Bihar megyérôl" címmel magyar és román nyelvû kötetet adott közre Gyulán a Körös- Vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség. Az országhatáron átnyúló, három megyét átfogó térség környezeti állapotát föltáró kötet, amely Magyarország és Románia szomszédos területeinek az adatcseréjét is szolgálja, részletesen ismerteti az egyes (például por, vegyi, korom) szennyezettségek mutatóit, a vízfolyások terheltségét, a lakosság közmûvekkel való ellátottságát, a települési hulladékok és a közlekedési zajterhelés megyénkénti kezelésének helyzetét. A kötet a három megyében végzett természetvédelmi munka eredményeirôl is közöl adatokat. A magyarországi olvasó megtudhatja belôle, hogy Aradon és Biharban merre, milyen védett területek vannak, a romániai pedig a békési helyzetrôl tájékozódhat. Az ezer példányban közreadott békési, aradi, bihari magyar-román környezetvédelmi adattár anyagát térképek, grafikonok, s egyéb ábrák teszik szemléletessé, áttekinthetôvé.
Az új világ kezdeteként értékeli Horn Gyula volt magyar kormányfô a vasfüggöny 1989. június 27-i átvágását. Az akkori külügyminiszter a magyar—osztrák határ megnyitásának tizedik évfordulója alkalmából nyilatkozott az APA osztrák hírügynökségnek. A szerdán megjelent interjúban Horn Gyula visszaemlékezett arra, hogy milyen meghatódott volt ô maga és Alois Mock osztrák külügyminiszter a vasfüggöny átvágása alkalmából. A szocialista politikus elmondta, hogy szerinte tíz éve a Varsói Szerzôdésen belül Magyarország egyre jobban kitágította a szuverenitását, s a rendszerváltás elôtt különleges szerepet játszott a térségben.
Az utolsó szó címû zenés történelmi játék ôsbemutatójával emlékeznek meg az idén holnap, június 26-án, Gödöllôn A magyar szabadság napjáról. A programról szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatót Gémesi György, a házigazda város polgármestere, és Koltay Gábor, a mûsor rendezôje. A magyar szabadság napját kilencedik alkalommal ünnepeli a nemzet — minden június utolsó szombatján — arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én hagyta el az utolsó orosz katona Magyarországot.
A Svédországban 1997 óta újnáci tüntetéseken letartóztatott 569 fiatal közül 210 kapott katonai kiképzést, bár törvény tiltja, hogy a faji gyûlölködés miatt elítélt fiatalok szolgálatot teljesítsenek a nemzeti hadseregben, írta hétfôn a stockholmi Aftonblandet címû napilap. A letartóztatott újnácik közül 26-an katonai rendfokozatot is szereztek. Egyes politikusok szerint ellentétes a lelkiismereti szabadságra vonatkozó svéd törvényekkel, ha a katonai hatóságokat tájékoztatják arról, ki tartozott náci szervezetekhez. A svéd igazságügyi miniszter, Laila Freivalds asszony azonban kijelentette: Svédországban mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar, de senki nem cselekedhet náciként, idézte az AFP.
Galaxis-milliárdok a világegyetemben
Amerikai csillagászok rendszeresen felfrissítik a világegyetem térképét, felvezetve rá az idôközben felfedezett új galaxisokat. Márpedig csodák csodájára az utóbbi három év termése hatalmas gyarapodást mutatott, s az ismert galaxisok száma 50 milliárdról 125 milliárdra nôtt. Természetesen nem arról van szó, hogy három év alatt ennyi új csillagrendszer született volna: a megdöbbentô eredmény sokkal inkább a technikának, pontosabban a Hubble ûrteleszkópnak köszönhetô, amely 1998 októberében végigfésülte a déli félteke égboltját, a legtávolabbi, addig nem is látott galaxisokat keresve. S a hosszú, tíznapos exponálási idô, valamint a különleges, infravörös kutatási módszer meghozta a nemvárt eredményt.
A világ legnagyobb léggömbje látható szerda reggel óta a párizsi égbolton és 2000. december 31- ig ott is marad. A "Fortis" átmérôja 22 méter, színe aranysárga, s kedd éjszaka töltötték fel 5500 köbméter héliummal. Azóta a Szajna partján, az André Citroenrôl elnevezett park fölött lengeti a szél. A léggömböt, amelynek burka és zsinórja Németországban készült, július elsején avatja fel ünnepélyesen Jean Tiberi, Párizs polgármestere. Azt követôen mindenki utazhat rajta — 66 frank (tíz euró) lefizetése ellenében. A 12 évnél fiatalabb párizsi gyerekek viszont ingyen használhatják. Az óriásléggömb rákerült a mecénás, az 1990-ben létesült Fortis belga-holland pénzügyi szolgáltatási cég internet honlapjára is (www.fortisassurances.fr.) — jelentette az AFP.
Csütörtöktôl a nagyközönség is láthatja Amszterdamban az új Van Gogh-múzeumot, amely egyebek mellett ellipszisre emlékeztetô külsejével vívta ki a kritikusok elismerését. Az épületet a japán Kutokava Kiso tervezte, a kivitelezés két évig tartott. A megnyitóünnepségen Beatrix királnyô is részt vett. A De Telegraf címû holland lap szerint a nyitó kiállítást az ifjabbik van Gogh, az 1857 és 1891 között élt Theo mûveibôl szervezték. A múzeumban azonban a híresebb testvér, Vincent festményei is helyet kapnak majd.
Német autóbuszok Maros megyében
Ioan Toganel megyei tanácselnök és Gert Blumenthal düsseldorfi közszállítási vállalatvezetô megbeszélésének eredményeként kb. harminc-negyven használt autóbuszt terveznek Maros megyébe hozni a németországi városból. Az átlag nyolc-tízéves, Mercedes vagy MAN-motorral mûködô közszállítási jármûvek legtöbb ötvenezer márkába kerülnek, de csak az összeg húsz-huszonöt százalékát kell egyben kifizetni, a többit öt évre elosztott részletben is lehet törleszteni. A megyében mûködô közszállítási vállalatok július 15-ig kell hogy közöljék, érdekli-e ôket az üzlet vagy sem.
Kultúra-menedzsereket képeznek
A demokrácia kulturális dimenziója néven tizenkét hónapig tartó kultúra- menedzserképzô tanfolyam veszi kezdetét szeptemberben Bukarestben, a Turisztikai Minisztérium szervezésében. A kurzust PHARE-alapból finanszírozzák, százhúsz részvevôvel indítják be, ôket az ország egész területérôl válogatják ki, a polgármesteri hivatalok ajánlása alapján. A legfontosabb információkat a tanfolyamról nemrégiben a segesvári polgármesteri hivatal illetékesei is megkapták, hat személyt pedig már be is ajánlottak, ebbôl hárman a városi könyvtárnál dolgoznak, ketten a történelmi múzeumban, egy személy pedig a városi mûvelôdési házban tevékenykedik.
Két szászrégeni csapat a Románia-kupa megyei döntôjében
Két szászrégeni együttes jutott a labdarúgó Románia-kupa megyei döntôjébe, miután az elôdöntôben az újonnan C- osztályba jutott Avîntul Silva 5-0 (2-0)-ra verte Sóváradon a Szovátai Bútorgyár csapatát, míg a Maviprod a régeni Otelul pályán 2-1 (1-1, 1-1)-re legyôzte a Radnóti Futballklubot. A döntô mérkôzést június 26-án, szombaton délelôtt 11 órakor rendezik meg a helybeli Metalul pályán.
Új harsona-kvintett mutatkozik be vasárnap déli 12 órakor a marosvásárhelyi Várszínpadon, a filharmónia rendezvényének keretében. Molnár Géza harsonatanár vezetésével régi és jelenlegi tanítványai (Dávid János, illetve Lázok Gergely, Cazan Sebastian és Szabó Zsolt) a klasszikus és modern harsonairodalom legkedveltebb mûveit adják elô.
Marosvásárhely térségébôl 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintát gyûjtöttek a június 17-e és június 22-e közötti idôszakban, határérték-túllépést pedig egyetlen esetben sem tapasztaltak — olvasható a helybeli Környezetvédelmi Kirendeltség lapunkhoz leküldött tájékoztatójában. A vizsgált periódusban a Maros folyó három ellenôrzô szelvényébôl (Vásárhely felett és alatt és Csapón) 21 vízmintát gyûjtöttek. Vízminôségi határérték- túllépést csak Csapónál észleltek: az ammóniumkoncentráció hét, a nitrátion- koncentráció öt, a nitrit-ioné szintén öt, míg a szervesanyag-koncentráció két esetben haladta meg a megengedett értéket. Az ammónium, nitrát és nitrition-koncentráció határértékeinek túllépéséért a marosvásárhelyi Azomaros Rt.-t és a városi szennyvíztisztítót terheli a felelôsség, míg a szervesanyag szint- túllépésének oka a gyakori esôzés.
Villanyhálózati munkálatok miatt június 28- án, hétfôn 8-14 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosszentkirályon, a Fô út 44-112. és 41-109. számai között, a Gyümölcsös, a Fûzfa, a Szeszgyár utcában, valamint a Maros utca 2-6. és 1-29. számai között.
Kerámia, csempe, porcelán, mesterség és mûvészet címmel kiállítást nyitnak meg június 25-én, pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában mûködô megyei múzeum kiállítótermében. Az ünnepi rendezvény délelôtt 11 órakor kezdôdik.
Az A-osztály B-csoportjában a Herlitz Mobex
Elkészült az A-osztályos férfi kosárlabda- bajnokság csoportbeosztása. A Marosvásárhelyi Herlitz Mobex együttese a B-csoportba került a Bukaresti Dinamo, a Kolozsvári Carbochim, a Bukaresti Steaua, a Bukaresti Sportul studentesc, a Brassói Romradiatoare, a Pitesti-i ESK és a Bukaresti Erbasu csapatával együtt. Négy teremtorna lesz, az itt elért eredmények alapján a két csoport elsô négy helyezettje jut az elsô értékcsoportba, míg az utolsó négy a második értékcsoportban folytathatja. A Herlitz Mobex három alkalommal Bukarestben, míg egy ízben Kolozsváron lép közönség elé. A bajnokság szeptember 9-én kezdôdik el, az utolsó csoportmérkôzéseket pedig október 17- én rendezik meg.
Az Oblio-vonal a vakációban naponta hívható
Naponta 7-15 óra között hívható az Oblio- vonal. A 211.012-es telefonszámon azoknak a gyerekeknek a bejelntkezését várják, akik gondjaikat, bajaikat, problémáikat szeretnék megosztani valakivel. A hívásfogadás programja a nyári szündiôre való tekintettel változott meg.
Sikertelen magánosítási kísérlet
Újabb sikertelenséget könyvelhetett el a Maros megyei Állami Vagyonalap (ÁVA). A marosvásárhelyi Gyapotszövöde és a segesvári Siltex meghirdetett privatizációs árverésére nem akadt jelentkezô. Az érvényes jogszabályok értelmében az árverést két hét múlva megismételik.
Copyright © Népújság - 1999