|
LI. évfolyam 143. (14195) |
1999. június 23. szerda |
Zoran Djindjic, az ellenzéki Demokrata Párt vezetôje kedden azt közölte, hogy az ellenzéki politikai pártok egyesítésével és utcai tüntetésekkel meg lehet dönteni Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hatalmát.
Djindjic a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártoknak össze kellene fogniuk Milosevic ellen. Az ellenzéki vezetô tudatában van annak, hogy eddig nem volt túl szerencsés a Milosevic politikáját nem osztó pártok együttmûködése, de reméli, hogy más ellenzéki vezetôk is tanultak a múltból és nem követik el ugyanazt a hibát.
A különféle ellenzéki erôket tömörítô Szövetség a Változásokért (SZP) ismételten felszólította Slobodan Milosevicet, hogy mondjon le hatalmáról és a nyugati országok vezetôinek nagy része is Milosevic távozásához köti a Jugoszláviának szánt újjáépítési segélyeket.
Djindjic még a keddi nap folyamán találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel.
Valóban fel nem robbant NATO-bombák hatástalanítása közben vesztette életét hétfôn Koszovóban a KFOR brit kontingensének két gurka katonája és két polgári személy — erôsítette meg kedden Pristinában a Reuters értesüléseit a brit csapatok szóvivôje.
Ugyanezt erôsítette meg Londonban egy, az aknamentesítésben részt vevô brit szervezet képviselôje is.
A NATO légi csapásai során fel nem robbant repeszbombákat a helyiek és az UCK fegyveresei találták meg és egy Pristinától 30 kilométerre nyugatra fekvô település iskolájában gyûjtötték össze. A gurka elitalakulathoz tartozó brit aknaszedôk el akarták kerülni, hogy a bombák a városban robbanjanak fel, ezért megpróbálták elszállítani ôket. Az AFP jelentése szerint a repeszbombák azért robbantak fel, mert az aknaszedôk már másodszor mozdították meg ôket.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a NATO között létrejött megállapodás a leszerelésrôl nem jelenti azt, hogy az UCK átadja a fegyvereit. Az UCK összegyûjti és meghatározott helyeken tárolja a fegyvereket, a NATO-nak pedig módja lesz arra, hogy ellenôrizze azokat — jelentette ki Rrustem Mustafa parancsnok a szervezet hírügynökségének, a Kosova Pressnek nyilatkozva.
A parancsnok arról is beszélt, hogy rosszul számít az, aki azt várja, hogy az UCK egyszerûen eltûnik, megszûnik majd. Rrustem Mustafa — "mozgalmi" nevén Remi parancsnok — kijelentette: reméli, hogy az UCK egyszer átalakulhat reguláris haderôvé.
Az AP szerint a parancsnok az egyik legkeményebb UCK-vezetô, Koszovó északkeleti részének parancsnoka. Mindig is ellenezte a Nyugat által kidolgozott béketervet.
Oroszország kulcsszerepet játszott a balkáni harci cselekmények beszüntetésében — jelentette ki kedden Szetpéterváron Kofi Annan ENSZ-fôtitkár. A világszervezet elsô embere — aki hétfôn érkezett a Néva parti városba —, a hágai békekonferencia 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tanácskozás megnyitóján szólalt fel.
Kofi Annan kiemelte, hogy Moszkva erôfeszítéseinek köszönhetôen vált lehetôvé a Biztonsági Tanács koszovói határozatának elfogadása, s külön köszönetet mondott Borisz Jelcin elnök, Igor Ivanov külügyminiszter és Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízott szerepvállalásáért a konfliktus rendezésében. Úgy vélte, immár remény van arra, hogy a koszovói válságot sikerül rendezni a világszervezet számára elfogadható egyetlen úton.
Annan kedden este továbbutazik Moszkvába, ahol szerdán Szergej Sztyepasin kormányfôvel, Igor Ivanov külügyminiszterrel és a törvényhozás vezetôivel tárgyal Oroszország és az ENSZ együttmûködésének kérdéseirôl, fôként a békefenntartás problémáiról. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön fogadja az ENSZ fôtitkárát.
A vajdasági magyarság a közeljövôben "erôteljesebben" száll majd síkra a területi autonómiaért — közölte Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke hétfôn a Beta belgrádi hírügynökséggel.
Az AFP által ismertetett nyilatkozatban Józsa László úgy vélte, eljött az ideje olyan problémákról beszélni, amelyeket a hadiállapot idején nem kívántak felvetni, de továbbra is Szerbia részeként látják megvalósíthatónak jövôjüket.
"Legfôbb ideje egy megfelelô területi szervezôdésen gondolkodni, tekintettel arra, hogy a magyarok Észak-Bácskában többséget alkotnak" — idézte az AFP a vajdasági magyar vezetôt.
Józsa László az AFP szerint elmondta azt is, hogy pártja és a vajdasági magyarság kiterjedtebb hatáskörû autonómiát szorgalmaz a Vajdaságnak, "amelynek minden lakója érvényesíthetné érdekeit egy, az 1974-eshez közel álló modell alapján".
A belgrádi vezetés 1989-ben számolta fel a két tartomány autonómiáját, amelyet az 1974-es jugoszláv alkotmány alapján élveztek.
A piacot védô vámintézkedések segítséget jelenthetnek a hazai termelôknek, de a román mezôgazdaság gondjait önmagukban nem oldják meg — mondta Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter a kedden megjelent nyilatkozatában.
A miniszter a CEFTA Budapesten tartott miniszteri tanácskozásáról szólva kitért a magyar sertés- és baromfihús eddigi kedvezményes vámjának felfüggesztésére is. Mint mondta, ez a lépés a termelôket védi, nem a fogyasztókat, akiknek arra kell számítaniuk, hogy az említett termékek ára 10-20 százalékkal magasabb lesz a boltokban.
Berceanu megismételte, hogy a kedvezményes vám felfüggesztésére azért kényszerült a kormány, mert a rendkívül erôteljesen támogatott magyar termékek "fojtogatták a román termelôket".
— A hazai termelôknek ki kell használniuk a mostani helyzetet, el kell érniük, hogy versenyképesek legyenek, sôt piacot hódítsanak el a magyar importtól — tette hozzá.
A miniszter leszögezte, hogy bár a magyar fél az intézkedés visszavonását kérte, a kedvezmény megvonása mindaddig tart, amíg a piaczavaró körülmények léteznek. A magyar kérésre azt a választ adta Budapesten, hogy "ha Magyarország lemond a mezôgazdasági termelôk támogatásáról, a szubvenciókról és az exportprémiumokról, akkor Románia megfontolhatja a védelmi intézkedés visszavonását".
Berceanu szerint az európai államokban egyébként az a tendencia, hogy lemondanak a hazai termelôk támogatásáról. "Románia összhangban áll ezzel a folyamattal, igaz, csak azért, mert nincs pénze a mezôgazdaság támogatására" — tette hozzá.
Mihai Berinde, a minisztérium CEFTA-kérdésekben illetékes helyettes államtitkára elmondta: a budapesti tanácskozáson Románia több más tagállammal együtt elvetette azt a javaslatot, hogy a védelmi intézkedések megtétele elôtt folytassanak tárgyalásokat a CEFTA-n belül.
Kedden 13.25 óra körül mintegy háromórás látogatásra Bukarestbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter.
A külügyminiszter asszonyt az otopeni-i repülôtéren Zoe Petre elnöki tanácsos, Andrei Plesu külügyminiszter és James Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete fogadta.
Emil Constantinescu államfô a Cotroceni-palotában találkozott Albright asszonnyal. Az amerikai külügyminiszter köszönetet mondott Constantinescu elnöknek a koszovói akcióhoz nyújtott erôteljes román támogatásért.
A Cotroceni-palotában tartott sajtóértekezleten a miniszterasszony kijelentette, hogy a román kormánynak a koszovói mûveletekhez és a Milosevic-rezsim elszigeteléséhez nyújtott támogatása hozzájárult a válságot rendezni hivatott megoldás felkutatásához. Az USA szempontjából roppant fontos a bukaresti hatóságok magatartása. Madeleine Albright mint a romániai gazdasági helyzet jó ismerôje, biztosította Constantinescu államfôt, az USA támogatni fogja az ország gazdasági talpraállását, mivel a kongresszus újabb összeget hagyott jóvá e célra.
Andrei Marga tanügyminiszter kedden kiadott rendelete értelmében július 15-ig a szaktárca összeállítja ama helységek jegyzékét, melyek pedagógusai elszigeteltségi pótlékra jogosultak, és megállapítja e pótlék mennyiségét.
Július 25-ig Adrian Miroiu államtitkár a kormány elé terjeszti az elszigeteltségi pótlékról szóló határozatot. Ezt a szaktárca társadalmi dialógusért felelôs bizottsága elôzetesen elemzi.
A parlament múlt heti munkájából külön kommentárt érdemel a kormány által beterjesztett, de a Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter nevéhez fûzôdô állami gazdaságok helyzetét rendezô törvény. Majd tíz éve rendezetlen az állami gazdaságok helyzete, eddig ezek privatizációjára nem mutatkozott politikai akarat. A törvénynek az is külön tétet adott, hogy a Trita Fanita demokrata szenátor törvénye homlokegyenest ellenkezik a kormány tervezetével. A szenátusi változat az állami gazdaságok újraszervezését, illetve egy erôs központ létrehozását javasolja. Mirôl szól a Muresan-féle tervezet, milyen kilátásai vannak a törvény elfogadásának, kérdeztük dr. Kelem Atilla képviselôt, a képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának alelnökét?
- A képviselôházi változat a privatizáció, illetve a magántulajdon szentsége mellett száll síkra, ezért az RMDSZ támogatta ezt a törvényjavaslatot, még akkor is, ha néhány fenntartásunk volt és van ezzel a törvénnyel szemben. Ugyanis az állami gazdaságok székhelyeit, azokat a kúriákat vagy esetenként volt kiskastélyokat, amelyek a volt tulajdonosokat illetnék meg, esetenként a privatizálandó vagyon között említi a törvény. Mi azt javasoljuk, hogy a volt tulajdonosok polgári peres eljárással próbálják a tulajdonviszonyt igazolni, s akkor nem eladhatók ezek az állami gazdasági központok. Különben az RMDSZ üdvözli ezt a törvénykezdeményezést.
— Elég felemás helyzet alakulhat ki, ha a szenátusban egy változat, a képviselôházban egy másik kerül vitára...
— Két külön törvényrôl van szó. Lesznek még bizonyára nézeteltérések. A képviselôházon már át is ment a kormány tervezete sürgôsségi eljárásban, most a szenátus elé fog kerülni és a szenátusi törvény is a képviselôház elé. Úgy érzem, hogy ez egy fontos lépés, s azt hiszem — ez az RMDSZ-frakció véleménye is —, hogy gyorsítani kellene ezt a folyamatot, mielôtt még az állami gazdaságok is a volt téeszek sorsára jutnának, hogy kézen- közön szétlopkodják a vagyont.
— Egy másik mindnyájunkat érintô dolog, hogy a 169-es törvény második részének, a tényleges visszaadás törvényének a tárgyalása elkezdôdött a parlamentben.
— Elég sok ütközés és egyeztetés után még csak az általános vitáknál tartunk. Remélem, hogy a képviselôházon a parlamenti vakációig át is megy ez a törvény. Még mindig nem teljesen bizonyos, de vannak rá jelek, hogy a szántóterületeknek megmarad az ötven hektáros része, illetôleg az olyan községekben, ahol a földterület hiánya miatt nem tudják kiadni ezeket a területeket, ott méltányos kárpótlást javasolt az RMDSZ a megelôzô egyeztetô vitákban és a koalíción belüli egyeztetéseken.
— Mi a helyzet az erdôterületekkel?
— Az erdôterületekkel kapcsolatban továbbra is feszes a helyzet, hiszen úgy néz ki, hogy a Demokrata Párt, de a Társadalmi Demokrácia Pártja is a maximálisan 10 hektárig visszaadandó erdôterületek mellett voksol. Mindkettô ökológiai kérdésként kezeli az erdôterületek kérdését. Véleményünk szerint a kettô nincs szöges ellentétben, hiszen az erdôkérdés elsôsorban tulajdonkérdés, és csak azután ökológiai. Így kezeljük mi a kérdést és nem tartjuk méltányosnak, hogy ha véletlenül valakinek hegyvidéken voltak a földjei, tehát nem szántóterületek, hanem erdôterületek voltak, akkor a tulajdonjoghoz nincs joga, viszont ha sík területen voltak a földjei, akkor visszakapja azokat. Ha nem is tudjuk a 30 hektáros területet kiharcolni, itt is a méltányosság elvét szeretnénk bevinni a törvény rendelkezési közé. Ezen túlmenôen természetes, hogy a közbirtokosságei erdôket, illetôleg a közösségi vagyonokat (egyházi vagyonok, közbirtokossági vagyonok, faluvagyonok) az RMDSZ fontosnak tartja, s azt, hogy visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz. Ezt én a törvény általános vitájában, a felszólalásomban tételesen hangsúlyoztam.
— Képviselô úr, hogyan gondolja, lehet jó törvényeket megszavazni, ha közben dúl a harc a koalíción belül?
— Ilyen politikai közérzetben nagyon nehéz jó törvényeket hozni. Sajnos, Romániát megint utolérte a rendeleti kormányzás rákfenéje: amikor a törvények mellett annyi határozat, rendelet, sürgôsségi rendelet van, hogy maholnap azt mondhatjuk, ember legyen a talpán, aki a román törvénykezésben képes eligazodni. Azonban a magántulajdonhoz való jogot mi nagyon fontosnak tartjuk, mindig is támogattuk és támogatni fogjuk azokat a törvényeket, amelyek ebbe az irányba próbálják a román törvénykezést elmozdítani.
A múlt hét végén megtartott RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén merült fel az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye. Murvai Miklós képviselô azt állította, hogy a nemrégiben Aradon Valeriu Stoica- Dávid Ibolya, román, illetve magyar igazságügyminiszter között lezajlott találkozón Dávid Ibolya beleegyezôleg fogadta román kollégája javaslatát, miszerint a szoborcsoportot át kell vinni Magyarországra. Már az SZKT-n megcáfolta ezt az állítást Tokay György képviselô, akit ezúttal újból megkérdeztünk, mi is történt pontosan azon az ominózus találkozón?
Tokay György, a Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy a két igazságügyminiszter között lezajlott találkozó nemhivatalos, tájékozódó jellegû megbeszélés volt, amelyre Dávid Ibolya kérésére került sor Aradon. A találkozón természetesen szóba került a Szabadság-szobor ügye is. Valeriu Stoica akkor azt mondta, hogy esetleg kiadnák a szobrot Magyarországnak. Dávid Ibolya nem kötelezte el magát az ügyben, mondta a képviselô, mindössze meghallgatta román kollégája véleményét. Ezután találkozott az Arad megyei RMDSZ képviselôivel. Ezen a megbeszélésen mindannyian arra a következtetésre jutottak, hogy a szobrot nem máshol, Aradon kell felállítani.
A hányatott sorsú szoborcsoportot 1890-ben állították fel. 1922-'23-ban lebontották, szétszedték. A második világháború után szóba került a szobor visszaállításának ügye, azonban az 1956-os magyarországi forradalom után kútba esett a dolog. A hatvanas évek elején bevitték a várba, ott a várárok mellett egy raktártérben ôrzik a mai napig.
Tokay Györgytôl megtudtuk, hogy a szoborcsoport a hadügyminisztérium védnöksége alá helyezték. Arról is tájékoztatott, hogy a román—magyar alapszerzôdés alapján vegyes bizottságok alakultak a két ország között, ezek egyike a kisebbségi problémákkal foglalkozik, többek között az aradi Szabadság-szobor visszaállításának kérdésével is.
A kérdés nem újkeletû, nyilatkozta a képviselô, másfél- két éve stagnál. Elôrelépés nem történt. Tokay maga is közbenjárt Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszternél, aki azt válaszolta, hogy az aradi városi tanácsnak kell egy ilyen határozatot hoznia, s annak alapján, kormányrendelettel visszautalhatják a város tulajdonába. A kérdésre, hogy miért nem hozott ilyenszerû határozatot a városi tanács, megtudtuk, hogy az RMDSZ mindössze 8 százalékot képvisel a tanácsban, s a koalíciós partnerek nem igazán lelkesednek az ötletért. Azonban mind az aradi, mind az országos RMDSZ szorgalmazza a dolgot, nem mondott le arról, hogy Aradon, megfelelô helyen visszaállítsák a Szabadság-szobrot.
A magyar szabadságharc hajnalának ötvenedik évfordulóján kiadott díszmû szerint régóta érezte szükségét annak a nemzet, hogy az aradi vértanúk emlékének nemcsak fájdalmas sóhajokkal, ünnepi szónoklatokkal, bús dalokkal és írott apoteózisokkal tartozik. Szobrot nekik, nagyságukhoz méltó, a nemzet nagyságát is hirdetô emlékszobrot! — hangzott el már 1867-ben az aradi sajtó elsô felhívása. Nemsokára szoborbizottság alakult Aradon is, Pesten is, országszerte megindult a gyûjtés, emlékérmeket is vertek az aradi szabadságszobor javára, de az anyagi eredmény eleinte csekély maradt. Tíz év alatt alig félszázezer forint gyûlt egybe. Aztán kissé mintha megszégyellte volna magát a nemzet, gyújtó szózatok emelkedtek sajtóban, népgyûléseken, s amit eddig elmulasztott az ország, rohamosan pótolni kezdte. Végre együtt volt a szükséges pénz, s hozzáfoghattak a monumentális emlékmû tervezéséhez.
A kitûnô szobrászmûvész, Huszár Adolf csakhamar agyagba gyúrta a szoborcsoport mintáját. Azt késôbb a fiatal Zala György vette kezébe, több módosítást is tett rajta. A remek tervet egy budapesti mûöntô olvasztotta ércbe, s Magyarország népe minden rétegének lelkes részvétele mellett leplezték le a csodaszép alkotást.
A "tizenhárom" emléke lépcsôzetes talapzaton, kolosszális Hungáriát, négyoldalt pedig négy allegorikus alakot ábrázolt. A talapzat alsó részét a tizenhárom tábornok dombormûvû arcképe díszítette. Az emlékmû fôalakja, a Hungária, magasra emelte tölgy- és babérkoszorút tartó jobbját. Fején a fekete sereg koronás sisakja, testét sodrott páncéling, s gazdag hímzésû, féloldalt felvágott lovagruha fedte. A Szent István kardjára támaszkodó bal karról pajzs csüngött alá.
A nemzet szabadságharcunk Golgotájának hívja Arad várost, ahol nemes, hôs szívek kiontott vérükkel pecsételték meg a dicsô küzdelem gyászos végét, a szent ügyet. Az aradi tizenhárom páratlan szépségû emlékmûve méltó volt a vértanúk dicsôségéhez, s a nemzet nagyságához egyaránt.
(Szabadságharczunk emléke nemzeti díszmû alapján)
Marosvásárhelyi Napok harmadszorra
Aki át szeretné élni elmúlt századok hangulatát, csak ki kell ballagnia holnap délelôtt a város központjába. A Színház téren felállított alkalmi színpadon Mátyás királlyal és udvartartásával — lovasküldöncökkel, harsonásokkal, kikiáltókkal — találkozhat, akik 9.00 órától kezdôdôen azt a jelenetet játsszák el, amikor Báthory István országbíró, Erdély vajdájának kérésére Mátyás király egy Maros parti erdélyi mezôvárosnak aláírta a kiváltságlevelet, amely három országos sokadalom tartására jogosította fel Wasarhelt. Az Úrnak 1482. Esztendeje, Augusztus havának Szent Ágoston-napját írták akkor, s a kiváltságlevél feljogosította a kis- és nagykereskedôket, vásáros embereket, hogy a nevezett vásárokra "szabadon és minden félelem nélkül iparkodjanak".
A levelet küldöncök, majd lovascsapat viszi a polgármesteri hivatal elé, ahol zászlóvivôk, lovasok, rezesbanda, fogatok, mazsorettek és csepûrágók sorakoznak. A Tanácsteremben pedig a polgármester és meghívottai várakoznak. Az erkélyen tartott díszbeszédeket követôen a polgármester átveszi a levelet, mazsorettek szerepelnek, majd az elöljárók felülnek a fogatokra, s a rezesbanda hangjára elindulnak a Várba. A menet áttöri a papírkaput, a színpad elé kanyarodik, a kikiáltók megismétlik a vásári felhívást. Fodor Imre polgármester megnyitja a vásárt, majd léggömbök és galambok szállnak a magasba.
Tíz órától a fôtéri római katolikus templomban kezdôdik mise Keresztelô Szent János születésérôl.
A csütörtök délelôtt a vásárok megnyitásának ideje, közhasználati cikkek, autók, autóalkatrészek, építkezési anyagok vására kezdôdik az Expo Mures Sportcsarnok mögötti kiállítótermében, a Színház téren megnyílik a mûvészetek mûhelye, a Rózsák terén a népmûvészeti vásár, a Pandúrok úton a játékok vására.
11.30-tól kiállítások nyílnak a Mûvészeti, Néprajzi, Történelmi Múzeumban, a Népi Egyetemen, a Megyei Könyvtárban, a Teleki Tékában és a Kultúrpalotában.
11 órától a Várszínpadon nagyüzem lesz. A részletes program holnapi lapszámunkban olvasható.
Délután három órától kezdôdôen egyik színdarab a másikat követi a Színház téren, öt órától kórusok, fúvószenekarok szerepelnek a Fôtéren, hat órától a Kultúrpalota Kistermében, illetve a Bernády Házban könyvbemutatókra kerül sor.
Az este újra a színdaraboké, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Chioggiai csetepatét játssza, a meggyesfalvi negyedben levô Anvico Business Centerben az Azi ma Ubut adják elô, a Színmûvészeti Egyetem Stúdiótermében a Seopsiszentgyögyi Tamási Áron Színház a Királykék címû darabbal szerepel. Este 21.00 órától a a Somostetôn a cserkészek gyújtanak tábortüzet, s a vendéglôben a polgármesteri hivatal bálját tartják, 24.00 órától pedig diszkó lesz.
A marosvásárhelyi Mopan Rt. privatizációját követôen, az új többségi tulajdonos, az athéni székhelyû Saint George Mills cég egyik elsô intézkedése volt a megye területén mûködô kisebb sütödék mûködésének felfüggesztése, illetve tevékenységüknek csökkentése. Az intézkedésnek nyilván gazdasági okai voltak. Elsôsorban az egyre erôsödô konkurencia miatt csökkent a piac igénye, másodsorban az elavult technológiák, illetve a néha túlméretezett személyzet annyira megnövelték az elôállítási költségeket, hogy az ott gyártott termékek fogalmazása gazdaságtalanná vált. Ugyanakkor, felvevôpiac hiányában, a marosvásárhelyi malom kivételével minden ôrlôüzem ugyanarra a sorsra jutott.
Mint a Mopan Rt. igazgatója, Nemeï Gheorghe, illetve aligazgatója, Schmidsfelden Ludwig tájékoztattak, a vállalat vezetôtanácsa nemrég olyan jellegû döntést hozott, amelyet a vidéki sütôüzemek munka nélkül maradt dolgozói minden bizonnyal örömmel nyugtáznak. Miután a marosvásárhelyi központi egységben mintegy 3,2 milliárd lejt fektettek új technológiákba, újragondolták a termékstruktúrát és ehhez méretezték a személyzetet is (ami sajnos 118 alkalmazott elbocsátásával járt), az év végéig a bezárt dicsôszentmártoni, segesvári, illetve a csak alig mûködô szászrégeni sütödék újraindítását határozták el. Hozzávetôleg 5 milliárd lejt szánnak ezeknek az egységeknek a legmodernebb technológiával való ellátására, beleértve a jelenleg is mûködô szovátai és marosludasi pékségeket is. Természetesen az újrainduló egységek a piac igényeihez igazítják majd termelésüket, s a személyzetet is ennek függvényében méretezik.
Ami a bezárt malmokat illeti, ezeknek a sorsa még nem dôlt el. Az bizonyos, hogy újraindításuk lehetôsége egyelôre nem merült fel. Amennyiben igény mutatkozik rá, a vezetôség bérbeadás útján való hasznosításon gondolkodik, ellenkezô esetben a jövôjükrôl ezután döntenek.
A vállalatnak egyébként nemrég nehéz helyzettel kellett megbirkóznia, amikor kiderült, hogy a sütésekhez szükséges búzamennyiség nem tart ki az új termésig. Mindez annak ellenére, hogy lapunk munkatársának márciusban még az igazgató azt nyilatkozta, hogy nem fenyegetnek ilyenszerû gondok. A Mopan az állami tartalékalapból kért — és kapott — megfelelô mennyiségû kenyérgabonát, de addig is — a többségi tulajdonos jóvoltából — a bukaresti Titan Rt. segítette ki liszttel, ahol a Saint George Mills szintén többségi tulajdonhányadot mondhat magáénak.
A gombamódra szaporodó magánpékségek egyre erôsödô konkurenciális nyomásának a Mopan a minôség javításával, a termékstruktúra változatosabbá tételével próbál ellenállni. A vállalat vezetôsége szerint êtisztességes konkurencia esetén képesek felvenni a versenyt, s visszahódíthatják az elpártolt kenyérfogyasztókat is.
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház 1999. június 25-én 19 órától a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdiótermében a Vásárhelyi Napok alkalmából elôadja a Királykék címû elôadását, melyet a Császár új ruhája meséje alapján Sebestyén Rita írt.
Rendezô: Béres László fôiskolai hallgató. Szereplôk: Mátray László f.h., Pálffy Tibor, Váta Loránd, Tóth J. Tamás, Bartha Boróka, Szakács László.
Június 28-án 19 órától Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház nagytermében játssza Ivan Turgenyev vígjátéka alapján Sebestyén Rita dramaturgiai átdolgozásában az Isten hozott szellôt. Rendezô: Bocsárdi László.
Az elôadás a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján 4 díjat is nyert: Szabolcs—Szatmár—Bereg megye nagydíját, Váta Loránd alakítási díjat, Török Illyés Orsolya a legtehetségesebb fôiskolás díját és Sebestyén Rita a darabon végzett dramaturgiai munkájáért részesült kitüntetésben. A dráma Csehov és Bulgakov mûvészetét elôlegezi meg, s olyan intenzitással nyilvánul meg az elôadásban, amely során egy mai interpretáció következtében a tragikus és komikus felhangok új színeket nyernek.
Szereplôk: Szakács László, B. Angi Gabriella, Török Illyés Orsolya, Fülöp Klára, Bartha Boróka, Tóth J. Tamás, Pálffy Tibor, Váta Loránd, Márton Lóránt.
A rendezô munkatársa: Zsoldos Árpád, díszlet- és jelmeztervezô: Bartha József m.v.
Tegnap Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erôss Attila látta el kézjegyével új könyvét. 1993 óta ez a nyolcadik kötete.A Procardia Alapítvány szervezésében sorra kerülô bemutatósorozat szerves részeként, a szerzô alkotásainak ismerôi, kedvelôi és méltatói Remények bölcsôje, álmok temetôje címû próza- és színmûkötetével gyarapíthatják könyvállományukat. A Simon Endre marosvásárhelyi képzômûvész illusztrálta elegáns kötetet Mészáros József lektorálta és szerkesztette, és a marosvásárhelyi Juventus Kiadónál látott napvilágot.
Valamennyi írásomnak, és elsôsorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat — mondja Erôss Attila.
— Gondoljunk csak az l990-es marosvásárhelyi történésekre, vagy, legfrissebben, a koszovói helyzetre. Bírálóim és méltatóim — feltehetôen — nekem róják fel pesszimista hangütésem. Bár alig hiszem, hogy bárki is, aki az utóbbi nyolcvan esztendôt Erdélyben , magyar kisebbségi sorsban élte-érte túlságosan optimista lenne, lehetett volna ?! Én inkább objektív- realistának tekinteném magam..
Szeretném, ha nem tekintené szerénytelenségnek részemrôl senki, amiért e fogalmat bedobom most a köztudatba, ám miért objektív és miért realista!? Mert részrehajlás nélkül figyelem az élet jelenségeit és az embereket, és azért a realista, mert a valódi igazságot akarom elmondani...
Tanúként.
A Sárga könyv tulajdonképpen megyénkben nem volt létszükséglet, hiszen más kiadványok többé kevésbé pótolták a hiányt, mégis szükség van egy ilyen adatbázisra, amelyben könnyûszerrel megtalálható akár név, akár szakterület alapján egy cég. Nyugaton ma már minden hivatalban, sôt az utcai fülkékben és otthonokban is a telefon mellett mindig ott hever egy ilyen sárga könyv.
Sajnos az Ipari, Kereskedelmi és Agrárkamarához bejegyzett mintegy 17.000 cégbôl csak ezer neve szerepel a Sárga Könyv elsô Maros megyei kiadványában. Igaz számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a fent említett cégek közül mindössze 6-7.000 mûködik valóban.
A Romániában sárga könyveket kiadó Sedona cég tegnapi bemutatkozása során Cornel Secu igazgató elmondta, ez a kiadás megfelel az elvárásaiknak. Maros megyei színpadra lépésük sikernek tekinthetô, hiszen a rendelkezésre álló 6 hónap alatt a maroknyi csapat valóban emberfeletti munkát végzett. Mindenhol a legelsô év a legnehezebb és nemcsak romániai (már 37 megyében megjelent sárga könyv) hanem külföldi hasonló kiadványokat kiadó cégek ugyanezekkel a nehézségekkel küszködnek. Sôt, annyi már most látható, hogy eltérôen pl. Tulcea, illetve Giurgiu megyéktôl, itt ha gazdasági szempontból nem is a legjobb üzlet, veszteséges semmiképpen nem lesz. Most a fô nyereség a népszerûség lesz. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy az elsô néhány év alatt annyira jövedelmezôvé válik, hogy a sárga könyveket ingyenesen lehet terjeszteni.
Itt egyelôre csak azok kapnak ingyenes példányt, akik szerepelnek a Sárga Könyvben levô adatbázisban és ezután dôl el a további példányok sorsa és persze ára. A számítások szerint a megjelent 5.000 példányból 2.500-at ingyenesen terjesztenek majd.
A Sedona cég a sárga könyvek mellett rendelésre CD- n is forgalmaz adatbázisokat, sôt idén egy, a napfogyatkozással kapcsolatos információkat tartalmazó CD-t is piacra dob. Ugyanakkor az Interneten is elérhetôek és, míg országunkból kevesebben, külföldrôl naponta legalább 300-an felkeresik az elektronikus hálón oldalukat, de vannak napok, amikor ez a szám meghaladja az 1000-et is.
Emellett terveikben szerepel egy kék katalógus kiadása is, amely a szakterület, cím és telefonszám mellett további információkat közöl majd az egyes cégekrôl (pl. alkalmazottak száma, alaptôke stb.)
Vagyis ha minden jól megy, néhány éven belül egész Románia területén könnyen elérhetôvé válik az információ és legalább e tekintetben valamelyest felzárkózunk az európai mércéhez. Hogy ehhez a Sedona cég fog-e hozzásegíteni vagy sem, az a mi szempontunkból mellékes. A cég vezetôi szerint pedig az egészséges konkurenciára szükség van, mivel csak ez segíti elôre a vállalkozást.
Másodszor jelentkezik munkáival a marosvásárhelyi Népmûvészeti Klub. A Bolyai Farkas Líceum Paniti Bartha Sándor nevét viselô népismereti faragó önképzôköre állítja ki éves termését, mellettük pedig olyan alkotók állítanak ki szôtt és varrott, hímzett és alakos szônyegeket, mint Orbán Irén, Gazda Anna, Puskás Klára, a sepsiszentgyörgyi Ôsz Pál Margit, a szovátai Lengyel Anna vagy az erdôszentgyörgyi Szekeres Margit.
A kiállítás érdekessége, hogy hangszereket is bemutat: a fiatalok többnyire régi húros hangszerek mintájára alkották meg a maguk egyéni darabjait. A szerszám muzsikál, mondotta bevezetôjében Bandi Dezsô iparmûvész, a kör irányítója. Ha a faragó keze nem jól fog, az már messzirôl hallatszik, olyan, mint a hamis hang. Nos, itt az alkotások muzsikálnak, és nincs közöttük hamis hangú. A faragókörre tavaly ôsszel 65-en jelentkeztek, harminchárman maradtak hûségesek hozzá, nyolcan közülük kereken nyolc éve járnak rendszeresen. Ezért a kezdôk zsengéi mellett egészen kiforrott szemléletre valló munkákat is találunk a Bernádyban.
A megnyitón egy szép lány be is mutatta muzsikusi tudományát. Fülöp Zita érzékletesen adta elô A nagy török asszony címû népballadát, azt a dalt, amelyet Bandi Dezsô gyermekkorában, ezelôtt 75 évvel hallott elôször a nagyanyjától Magyarsároson. Zita a napos-holdas motívumokkal gazdagon díszített, önnön kezével faragott gitáron kísérte énekét.
A kiállítás a Vásárhelyi Napok egyik revelációjának ígérkezik. Megtekinthetô július 3-áig, (vasárnap kivételével) naponta 8—14 óra között. Ha szervezett csoportok igénylik, Bandi Dezsô tanár szakszerû magyarázattal is szolgál, ezt azonban kéri elôre bejelenteni a Bernády Ház 166—855-ös telefonján.
Marosvásárhelyi rendezései kapcsán már írtunk Bokor Péterrôl. Olvasóink tudhatják, hogy Bukarestbôl települt évekkel ezelôtt Kanadába, s a '89-es fordulat után színházi felkéréseknek téve eleget, ismét mindegyre hazatért. Így jutott városunkba is, ahol a nemzeti Színház mindkét társulatánál rendezett, s mint interjúban is elmondta, szándékában állt hosszabb távon együttmûködni az itteni tháliásokkal. A Jacques és gazdája címû sikeres elôadás rendezôje a napokban levelet juttatott el szerkesztôségünkbe azzal a kéréssel, hogy tájékoztassuk a közvéleményt arról a helyzetrôl, amely a helybeli Nemzeti Színház és az ô viszonyában kialakult. Levelét a Tompa Miklós Társulat vezetôjének, Béres Andrásnak címezte. Közben kiderült, hogy a Liviu Rebreanu Társulat mûvészeti aligazgatója, Nicu Mihoc, illetve a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Zeno Fodor számára is volt hasonló mondandója s ezt a levelét más lapban ugyancsak közzé tette. De mi maradjunk azoknál az észrevételeknél és panaszoknál, amelyek a magyar társulatot érintik. Ha ezek nem orvosoltatnak, Bokor Péter él azzal a jogával, hogy törvényes úton érvényesíti igazát s térítteti meg az erkölcsi és anyagi kárt, amit a marosvásárhelyi színház okozott neki — olvasható a levélben.
Nem idézzük szóról szóra a levelet, a lényeget, a legfontosabbakat azonban összefoglaljuk az olvasó tájékoztatása végett, úgy is oly gyakori a szóbeszéd, ami felnagyítja, elferdíti a dolgokat, jobb elsô kézbôl értesülni a jelenségekrôl.
A feladó szerint 1998. decemberében állapodtak meg, hogy Bokor Péter a Tompa Miklós Társulattal színre viszi Wertenbaker Kinek kell a színház címû darabját. Ennek értelmében 1999 januárja és áprilisa között megtette a szükséges elôkészületeket (megszerezte a színmû fordítását, a szöveg adaptációját, a szerzôi jóváhagyást, elôkészítette a szereposztást, leszögezte a díszlettervezôvel, koreográfussal az együttmûködést stb.), azonban Béres András a közelmúltban közölte vele, hogy úgy döntött, leállítja e produkció további munkálatait, a színház nem mutatja be a darabot. Mindezért a rendezô kizárólag a társulatvezetôt hibáztatja.
Részletezi azokat a kiadásokat, amelyekkel a döntés miatt anyagilag károsult. Ezek a következôk: Edmonton—Bukarest—Edmonton repülôút kétszer — 3688 kanadai dollár (mintegy 38 millió lej), az elôadás hangoszlopa és zenei illusztrációja — 6 millió lej, a Bukarest—Marosvásárhely—Bukarest vonatjegy — 420.900 lej, a rendezôi tiszteletdíj — 2400 USD (37 millió lej), vagyis a színház összesen több mint 81 millió lejjel tartozik Bokor Péternek. Ebbôl egymilliót május 5-én kézhez kapott a rendezô, aki az elszenvedett erkölcsi károkat is nehezményezi. A marosvásárhelyi egyezség miatt visszautasította erre a pediódusra vonatkozó jelentôs színházi ajánlatokat, és szavahihetôsége is csorbát szenvedett a munkatársai, partnerei szemében. A vásárhelyi színház döntésének indokait nem tudja megérteni és elfogadni.
Nagyjából ez áll a levélben. Természetesen a címzett véleményét is kértük az ügy kapcsán, kíváncsiak vagyunk a Nemzeti Színház álláspontjára is. Béres András aligazgató elmondta, hogy idôközben megindult a peres eljárás, Bokor Péter az igazságszolgáltatáshoz fordult az ôt ért anyagi, erkölcsi sérelem miatt. Nyilván a társulat illetékesei másképp látják a dolgokat, mint a rendezô, Béres András megígérte, hogy a következô napokban, amennyiben a peres ügyet befolyásolható módon nem érinti, válaszol kérdéseinkre.
Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petôfi-szobrot a római katolikus templom kertjében. Ebbôl az alkalomból kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról címû kiadvány, mely mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, XIII. Leó pápa szavait hordozza mottóként: " A történelem elsô törvénye, hogy ne merjünk hazudni. A második, hogy ne féljünk kimondani az igazságot." Ebben jegyében áll össze az anyag, tartalma, alcíme szerint is "Dokumentumok az 1848—49-es forradalomról, Szászrégen(rôl) és vidékérôl".
Csernátoni József szerkesztô elôszava arra enged következtetnünk, hogy ez a füzet egy emlékkönyv- sorozat elsô darabja kíván lenni. "Szándékaink közt szerepel folytatni és közreadni a kiadvány következô számaiban olyan dokumentumokat — legyenek azok magánszemélyek levéltárában , egyházi vagy nemesi családok tulajdonában —, melyek e vidék történelmi múltját tárják fel, igazolják évszázados jelenlétünket, és a korszak kulturális, gazdasági felemelkedését szolgálják. Fel kell tárni, közkinccsé kell tenni e nagy jelentôségû, de még nem közölt dokumentumokat. Felhívjuk olvasóinkat e nemes cél támogatására."
Pakó Benedek Elôszó helyett ezt írja: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erôk. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belsô önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bûntudatgerjesztô, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülô, jobb jövôt építsen."
Mit találunk az elsô kötetben tehát? Íme a címek: Szászrégen és vidéke az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. A forradalom és szabadságharc következményei. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc a Felsô-Maros mentén. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónô emlékirata 1848—49-es élményeirôl. Bod Sándor feljegyzései az 1848—49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekrôl. A régeniek részvétele az 1848—49-es szabadságharcban. (Bíró Donát közlései). Történetek az 1849-es szabadságharcból (Márk Endre). Emlékezzünk kegyelettel az 1848—49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). A költô visszatér (Darvas Ignác kisesszéje). Petôfi Sándor — a magyar költészet hullócsillaga...(Kunsági István írása). Ez utóbbiban olvassuk: "Jorga Ferenc az 1848- as szabadságharc utáni költôt álmodja meg és önti formába...A talapzatról az érett poéta néz le ránk, aki az eseményeket történelmi távlatukban szemléli és súlyuknak megfelelôen mérlegeli azokat." A kiadvány közli Petôfi Nemzeti dalának és a Gábor Áron rézágyúja címû dalnak a szövegét, kottával.
Szászrégen magyarsága körében sajátos pezsgés tapasztalható az utóbbi idôben. Lapot indítottak Szászrégen és vidéke címmel. Szobrot állítottak Petôfinek, idôsebb és fiatal értelmiségiek végeznek értékes szellemi és mûvészi alkotómunkát a városban. Mûvelôdési társasága is mindegyre hallat magáról. Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felsô-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása, úgy, amint azt XIII. Leó kéri iker-aforizmájában?
A Múltunkról egyes tanulmányai egyéb kiadványokban is érdeklôdésre számíthatnak, szélesebb forgalmazású lapok, folyóiratok közölhetnék ezeket, hiszen az emlékkönyvnek mindössze ötszáz példánya — volt —, mert már június 20- án a szoboravatási ünnepségen szétkapkodták példányait. Aki mégis reménykedik, érdeklôdjön a szászrégeni római katolikus plébánián, Pakó Benedek plébánosnál. (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999)
Tegnap napvilágot látott a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal folyóiratának elsô száma. A kétnyelvû lap magyar címe Marosvásárhelyi Városháza Közlönye. A 12 oldalas, színes fedôlapú sajtóterméket a hivatal külkapcsolati és protokollirodája szerkeszti, elsô három száma egyelôre havonta fog megjelenni. A mintegy kétezer példányban kinyomtatott elsô lapszámból, amely a város életének érdekes és idôszerû eseményeit taglalja, tiszteletpéldányokat juttatnak a közintézményeknek és a kereskedelmi társaságoknak, a fennmaradt mennyiséget pedig díjmentesen fogják szétosztani a Marosvásárhelyi Napokon. A polgármesteri hivatal pénteki bálján bemutatandó folyóirat késôbbi lapszámait nyomdaköltségi áron fogják majd árusítani.
Tegnap az államelnöki hivataltól egy üdvözlôlevél érkezett a Prefektúrára, amelyben Emil Constantinescu államelnök hivatala köszönetét fejezte ki a megyei kormányhivatalnak a hónap elején lezajlott, megyénkbeli elnöki látogatás sikeres lebonyolításáért — tájékoztatta lapunkat Ioan Iacob, a kormányhivatal szóvivôje.
A kormány helyhatósági fôosztálya körlevélben figyelmeztette tegnap a megyei kormányhivatalokat, hogy a héten az idôjárás hangsúlyozottan lehûl, helyenként zivatarokra, jégesôre, és viharos széllökésekre is számítani lehet, ezért a megyei katasztrófa- elhárító bizottságnak fel kell készülnie a lehetséges természeti csapások elleni védekezésre — kaptuk a tájékoztatást a kormányhivatalból.
Sûrûn váltogatják egymást a kiállítók a marosvásárhelyi Minigalériában, a Képzômûvészeti Alap fôtéri üzletében. A legújabb mûvészvendég Fekete Zsolt festômûvész, aki friss alkotásaiból tett fel a falakra egy kamarakiállításnyi válogatott anyagot. Olajkompozíciókkal ismerkedhetnek meg ezúttal a látogatók.
Tegnap a szovátai polgármesteri hivatalban a helyhatóság, a marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet, és tizenkét helybéli, fafeldolgozó cég képviselôinek részvételével tartottak megbeszélést. A találkozó témája a helybéli polgármesteri hivatal és a Rhododendron által közösen kezdeményezett kísérlet eredményeinek megvitatása volt. A kezdeményezés nyomán két szovátai cégnél komposztálják a fafeldolgozás nyomán keletkezett fûrészport, és az eljárással a szennyezô melléktermékbôl talajfeljavításra használható anyagot nyernek. A tegnapi megbeszélésen levont következtetés szerint a kísérlet egyelôre bíztató eredményeket mutatott fel — tájékoztatta lapunkat Mátyás Endre polgármester.
Képzômûvészeti alkotótábor nyílik hétfôn Mezôpanitban. Molnár Dénes mûvészeti tanácsadó közlése szerint a táborba várják: Várhelyi Imola (Nagybánya), Egyed Tibor (Marosludas), Bartha Béla (Dicsôszentmárton), Czirjék Lajos (Mezômadaras), valamint Kedei Zoltán és Gheorghe Muresan képzômûvészeket Marosvásárhelyrôl. A táborzáró kiállítás szombaton, július 3-án nyílik meg.
Holnap délután három órától szerkesztôségünkben — Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76. szoba — jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Pénteken este hét órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet tanácstermében a Magyar Értelmiségi Bibliakör tartja szokásos havi találkozóját. A rendezvényen elhangzó elôadás témája a többdimenziós holografikus vetületek világképe A látható, láthatatlan és a Hit címû könyv ismertetése alapján. Elôadó Moldován Béla, a könyv szerzôje.
Marosszentgyörgyön vasárnap délután tartanak házas-találkozót, amelyen több évtizede együtt élô házaspárok vesznek részt. A találkozó délután hat órától a római katolikus templomban tartandó misével kezdôdik, majd ezt követôen a házaspárokat a Kolping-teremben köszöntik fel.
A marosvásárhelyi Pro Expo Kft., az egrestôi Eldi pékség, valamint a balavásári polgármesteri hivatal a Marosvásárhelyi Napok alkalmával 30 darab, kitûnô minôségû kenyeret adományoz a marosvásárhelyi éjjeli menhely lakóinak. A menedékhelyet fenntartó marosvásárhelyi polgármesteri hivatal köszönetét fejezte ki a kezdeményezésért.
Rendôrségi jelentés szerint vasárnap hajnalban a szászrégeni Radnótfáji utcában a 23 éves helybéli B. N. I., az MS 51 NIC rendszámú személygépkocsival közlekedve nem adván elsôbbséget, nekiütközött a 46 MS 1486 rendszámú oldalkocsis motorkerékpárnak, amelyet a szintén régeni illetôségû, 67 éves Sz. J. vezetett. A baleset következtében Sz. Zs., a motorkerékpár 62 éves utasa súlyos sérüléseket szenvedett.
Szombaton rendezték meg a labdarúgó Románia Kupa megyei szakaszának negyedik fordulóját, ahol a következô eredmények születtek: Szászrégeni Maviprod — Marosvásárhelyi Elektromaros 2 - 1, Görgényorsova — Szászrégeni Avîntul Silva 2 - 5, Szovátai Bútorgyár — Segesvár 2 - 1, Radnót — Marosludas 9 - 1. A továbbjutott csapatok ma 17 órától a következô párosításban játszanak: Szászrégeni Maviprod — Radnót, Szovátai Bútorgyár — Szászrégeni Avîntul Silva. A mai mérkôzések gyôztesei szombaton, 11 órától semleges pályán játsszák a megyei kupadöntôt.
Ma 16 órától a marosvásárhelyi ligeti stadionban a 9. Számú Általános Iskola V.-es atlétika osztályába felvételizôk számára felvételi versenyt szerveznek.
A III. Marosvásárhelyi Napok alkalmából holnapi lapszámunkban négyoldalas melléklet jelenik meg, amely, egyebek között, tartalmazza a rendezvénysorozat teljes mûsorát.
Copyright © Népújság - 1999