|
LI. évfolyam 142. (14194) |
1999. június 22. kedd |
Júliusban a boszniai fôvárosban Balkán- konferenciát rendeznek, amelyen a délkelet-európai stabilitási egyezményhez csatlakozott országok állam- és kormányfôi vesznek részt — jelentette be a hétfôn Bonnban rendezett EU-amerikai csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezleten a német kancellár.
Gerhard Schröder, aki június 30-ig egyben az Európai Unió tanácsának soros elnöke is, közölte, a szarajevói értekezlet jelzés kíván lenni arra, hogy a térség országai bízhatnak benne: az egyezmény aláírói nem csupán beszélnek a békérôl, de segíteni is akarnak és fognak nekik abban, hogy a háború befejezése után "megnyerhessék a békét. Ez csak akkor lehetséges, ha a Balkán államait tétovázás nélkül közelebb hozzuk Európához, gazdaságukat pedig segítjük a talpraállásban" — jelentette ki Schröder.
A bonni kancellári rezidencia kertjében tartott hármas sajtóértekezleten Bill Clinton amerikai elnök megerôsítette, hogy hazája teljes jogú partner kíván lenni a balkáni stabilitási egyezmény megvalósításában, az újjáépítés megkezdésében. Véleménye szerint a szarajevói értekezlet fô feladata lesz meggyôzni a térség államait arról, hogy együtt kell mûködniük jövôjük meghatározásában.
Clinton — Schröderrel összhangban — megerôsítette: Jugoszlávia csupán humanitárius segítségre számíthat a Nyugat részérôl, újjáépítéshez nyújtott támogatást azonban mindaddig nem remélhet, amíg Slobodan Milosevic elnök hatalmon van.
A transzatlanti partnereket megosztó kereskedelmi viták kapcsán az amerikai elnök úgy vélte: ilyen átfogó gazdasági kapcsolatok mellett óhatatlanul súrlódások keletkeznek, például az élelmiszerek biztonságával összefüggésben. Ezek azonban nem vethetnek árnyékot a transzatlanti viszonyra. Szerinte minden államban nyílt, tudományos szempontból megalapozott ellenôrzésre van szükség a fogyasztók biztonságának szavatolása, az exportáruk kifogástalan minôségének biztosítása érdekében.
Jacques Santer, az EU Bizottság távozó elnöke is megoldhatónak nevezte a kereskedelmi vitákat, ám Clintontól eltérôen közös, európai-amerikai fórumot szorgalmazott a transzatlanti kereskedelem volumenének alig 2 százalékát érintô problémák (például a génkezelt élelmiszerek) kiszûrése és rendezése végett, "még mielôtt azok politikai problémákat okoznának".
Nagy-Britannia visszavonja bizonyos számú, a Földközi-tenger térségébe telepített, a NATO Jugoszávia elleni légi csapásaiban részt vett harci repülôgépét azután, hogy az észak- atlanti szövetség befejezettnek nyilvánította a Jugoszlávia elleni akciót — jelentette be hétfôn Londonban George Robertson brit védelmi miniszter.
A védelmi tárca sajtóértekezletén Robertson pontos számokat nem közölt, de hangsúlyozta, hogy a visszavonás után is "elegendô katonai erô marad a térségben, hogy válaszoljon bármilyen jövôbeli erôszakos kísérletre".
A kérdésre, hogy a NATO megvédi-e Montenegrót, ha Szerbia részérôl bármilyen támadás érné, a védelmi miniszter kijelentette: a csapatvisszavonás nem jelenti azt, hogy letettük a fegyvert. Mint mondta, "a NATO fel fog lépni, ha a térség törékeny békéjét bárhol provokáció éri."
Az EU-külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán részt vevô Robin Cook külügyminiszter — videokapcsolaton keresztül — üdvözölte a Nyugat és Moszkva között létrejött megállapodást Oroszország részvételérôl a nemzetközi békefenntartó erôkben. Azzal, hogy az orosz erôk együttdolgoznak a NATO katonáival, nem valósul meg Koszovó felosztása — hangsúlyozta Cook.
Bejelentette, hogy a NATO-orosz kapcsolatok helyreállítása jegyében Igor Ivanov orosz külügyminiszter elfogadta meghívását és a jövô hónapban Nagy-Britanniába látogat. (Ivanov május elején tett volna látogatást a szigetországban, de a belgrádi kínai nagykövetséget ért fatális NATO-bomázás miatt az utat Moszkva lemondta.)
Robin Cook, aki a héten Pristinába látogat, azt is közölte: Nagy-Britannia 60 rendôrtisztet küld Koszovóba, akik segítséget nyújtanak a tartomány polgári rendôri erejének toborzásához, kiképzéséhez és tevékenységük ellenôrzéséhez.
Egy kérdésre válaszolva Cook elmondta, a Nyugat fontolóra veszi, hogy humanitárius segítséget nyújtson a szerb népnek, de Jugoszlávia gazdaságának talpraállításához nem ad segítséget addig, amíg Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hatalmon marad.
Húszórás látogatásra hétfôn Ljubljanába érkezett Bill Clinton amerikai elnök, aki a házigazdákon kívül Milo Djunkanovic montenegrói elnökkel is találkozik.
A szlovén sajtó szerint Clinton mintegy ezer fôs kísérettel érkezett Ljubljanába. Látogatásának központi eseménye az a beszéd, amelyet hétfôn késô délután mondott el a Kongresszus téren szlovének tízezrei elôtt. Az amerikai elnök Ljubljana központjában Délkelet-Európáról, az Egyesült Államok új világpolitikai szerepérôl, Oroszországgal kialakított kapcsolatairól, valamint az ENSZ jövôbeni szerepérôl beszélt. A Delo címû központi napilap hétfôi számának értékelése szerint Ljubljanában egyfajta "Clinton-doktrína" hangzik majd el.
Az amerikai elnök érkezése elôtt Milan Kucan szlovén elnök a ljubljanai rádiónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy országa számára rendkívül fontos a világ egyetlen szuperhatalmával kialakított partneri viszony. Cáfolta, hogy az utóbbi években Szlovénia amerikanizálódna. "Szlovénia közép-európai ország, amelynek legfôbb érdeke az európai államokkal, különösen pedig a Németországgal folytatandó együttmûködés" — szögezte le.
Kucan megerôsítette, hogy Szlovénia továbbra is elsô számú külpolitikai céljának tartja a teljes jogú tagságot az Európai Unióban és a NATO-ban.
Szlovén források szerint az amerikai elnök kedden Macedóniába utazik, ahol a sztenkoveci menekülttáborban tesz látogatást.
Jugoszláviába 3616 orosz békefenntartót vezényelnek, páncélozott szállító harcjármûvekkel — közölte Igor Szergejev orosz védelmi miniszter. Az orosz marsall hétfôn Szentpétervárott kijelentette: a felsôház elé terjesztettek minden szükséges dokumentumot, hogy a föderációs tanács jováhagyja az orosz csapatok külföldi vezénylését.
Szergejev szerint a koszovói békefenntartó akció idejét elég nehéz tervezni, az addig tart majd, amíg szükséges.
Moszkvában eközben Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott azt hangsúlyozta, hogy Oroszország teljesítette hivatalát: elôsegítette a béke megteremtését a Balkánon — s ez is bizonyítja az ország nagyságát. Csernomirgyin — aki az orosz nyelvû sajtó elsô világkonferenciáján szólalt fel — az orosz diplomáciai közvetítô tevékenységét méltatta. Az orosz szektor problémája kapcsán kitért arra a vitára is, hogy szükség van-e egyáltalában koszovói szektorokra. Szavai szerint "senki sem ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországnak saját szektora legyen, a legfontosabb az volt, hogy saját felelôsségi övezettel rendelkezzen, és ilyen zónája lesz is". (Borisz Jelcin orosz elnök a múlt héten, a helsinki orosz-amerikai tárgyalások idején kifejezetten ragaszkodott a külön orosz szektorhoz).
Csernomirgyin úgy vélte, hogy Oroszország komoly szerepet vállal majd a 70 százalékban romba döntött jugoszláv gazdaság újjáépítésében, részt vesz az utak, hidak, olaj- és gépipari létesítmények és üzemek helyreállításában.
Javier Solana NATO-fôtitkár jó ötletnek nevezte azt, hogy Budapest a jugoszláviai újjáépítés koordinációs központjává váljon.
A NATO fôtitkára errôl hétfôn azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen, megbeszélésüket követôen tartottak Budapesten.
Javier Solana a NATO Workshop elnevezésû rendezvényre érkezett Budapestre.
A fôtitkár véleménye szerint Magyarország földrajzi fekvése és infrastruktúrája révén a Jugoszláviához közeli országok közül a lehetô legalkalmasabb lenne a koordinációs központ szerepére.
Orbán Viktor hozzáfûzte, hogy a magyar cégek beszállítóként játszhatnak fontos szerepet az újjépítésben.
— Bizonyos szempontból a vajdasági magyarok nehezebb idôk elé néznek most, mint a légicsapások idején — vélekedett a miniszterelnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Koszovóból érkezô menekültek miatt tovább romolhat a magyarok etnikai aránya a Vajdaságban, s ez nehezebbé teszi a magyar kisebbség érdekérvényesítését.
Rámutatott arra, hogy a légicsapások nyomán nôtt a Magyarország és Jugoszlávia közötti fejlettségbeli különbség. Ennek következtében a szervezett bûnözés, a kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás veszélyével kell szembenéznie a magyar kormánynak.
Javier Solana hangsúlyozta, hogy a KFOR minden koszovói lakos biztonságát szavatolni kívánja, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Ezért arra kérte a Koszovóban élô szerbeket, hogy ne hagyják el lakóhelyüket.
A Vajdasággal kapcsolatosan leszögezte, hogy a kérdést a NATO a legnagyobb odafigyeléssel fogja kezelni.
A NATO fôtitkára szerint a koszovói válság alatt bebizonyosodott, hogy helyes lépés volt a három új tagország felvétele a szövetségbe.
Javier Solana rendkívül fontosnak nevezte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) lefegyverezésérôl megkötött megállapodást, mert — mint mondta — az szavatolja, hogy a terület biztonságára kizárólag a békefenntaró egységek ügyeljenek.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök esetleges leváltásával kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy a felelôsség a szerb nép kezében van.
A fôtitkár leszögezte, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapásokat a NATO az ENSZ alapokmányának szellemében hajtotta végre az emberi jogok védelme érdekében.
Göncz Árpád hétfôn Budapesten arra kérte Wesley Clark tábornokot, hogy a NATO tanúsítson megértést Magyarországgal szemben a szövetség által támasztott követelmények, a felkészültség tekintetében.
A köztársasági elnök és a NATO európai erôi fôparancsnokának találkozójáról Faragó András szóvivô tájékoztatta az MTI-t. A megbeszélésen jelen volt Végh Ferenc vezérkari fônök.
Az államfô úgy vélte, hogy az észak-atlanti szövetségnek figyelembe kell vennie Magyarország teherbíróképességét. Göncz Árpád utalt arra, hogy az elmúlt idôszakban külsô okok — természeti csapások, külföldi gazdasági válságok, a dunai hajóforgalom leállása — nehezítették az ország gazdasági elôrelépését.
— A társadalom és a hadsereg felkészültségét nem lehet elválasztani egymástól, ellenkezô esetben feszültségek keletkeznek — jelentette ki Göncz Árpád.
A találkozón a köztársasági elnök a NATO további bôvítését szorgalmazta, hiszen — mint mondta — ezzel a szövetség még inkább képes lesz teljesíteni feladatait, egyben hozzájárul a csatlakozó államok demokratikus fejlôdéséhez is.
— Románia és Szlovénia mielôbbi NATO- csatlakozása közös érdek - hangsúlyozta.
Wesley Clark tábornok a megbeszélésen jelezte: a NATO- nak elôtérbe kell helyeznie a belsô döntéshozó mechanizmus fejlesztését.
Az SZKT és a SZET együttes ülésén
Mint már olvashatták, szombaton külön-külön és együttes ülésen is tanácskozott az RMDSZ legfelsôbb döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselôk tanácsa (SZKT), illetve a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET). Utóbbi alakuló ülést tartott és megválasztotta saját vezetôségét. A két testület együttes ülésén pedig megerôsítette a szövetségi elnök által javasolt ügyvezetô elnököt, és szavazott az ügyvezetô elnökség tagjairól.
Az egésznapos ülés nem volt "érzelmektôl" mentes, az SZKT-kon megszokott üresjáraok, parttalan viták, személyeskedések nem hiányoztak ez alkalommal sem. Délelôtt 10 órakor kezdte meg munkálatait az SZKT, amelynek legfontosabb napirendi pontja a belsô választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési kérdések megvitatása, a választási biztos kinevezése volt. Napirend elôtt kért szót az Arad megyei Murvai Miklós SZKT-képviselô, aki az aradi Szabadság-szobor újrafelállítása ügyében szólt, s azt nehezményezte, hogy a nemrégi nemhivatalos aradi találkozón Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter beleegyezett román kollegája, Valeriu Stoica javaslatába, miszerint vigyék a szoborcsoportot Magyarországra. Késôbb Tokay György képviselô tisztázta a dolgot, hogy ez nemhivatalos beszélgetés volt, és hogy szó sincs arról, hogy a szoborcsoportot elvigyék Aradról. Dávid Ibolya mindössze meghallgatta Stoicát, állást nem foglalt. Véleménye szerint Murvai nem egyeztetett az aradi RMDSZ- szel, mielôtt tiltakozott volna.
Ezek után rátértek az önkormányzati választásokról szóló határozattervezet vitájára. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, javasolta, hogy már ez az SZKT tárgyalja meg az elsô szervezési intézkedéseket. Elmondta, hogy a '96-os általános választások eredményesek voltak az RMDSZ számára, ugyanez nem mondható el az önkormányzati választásokról. Sok helyen zavarok, sôt kudarcok voltak. Ezekre a kérdésekre legkésôbb ôsszel meg kell adni a választ, s a konklúziókat is meg kell fogalmazni, hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Takács Csaba olvasta fel a 2000. évi helyhatósági választások elôkészítésérôl szóló határozatot, amelyet a testület elfogadott. A határozat arról szól, hogy az ügyvezetô elnökség és az országos önkormányzati tanács a soron következô SZKT elé terjeszti: * az RMDSZ országos kampánystábjának létrehozásáról szóló határozattervezetet; * a helyhatósági választások elôkészítésérôl és lebonyolításáról szóló határozattervezetet. * Az ügyvezetô elnökség és az országos kampánystáb elkészíti az RMDSZ helyhatósági választási programját, melyet véleményezés végett az országos önkormányzati tanács elé, elfogadás végett az SZKT elé terjeszt.
A belsô választásokról szóló határozattervezet véglegesítése érdekében az SZKT munkabizottságot hoz létre a frakciók, illetve platformok egy-egy képviselôjébôl. A munkabizottság mûködéséhez szükséges feltételeket az ügyvezetô elnökség biztosítja. Tevékenysége során a munkabizottság egyeztet a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával. A határozattervezetek elkészítésének határideje 1999. augusztus 10.
A Ráduly Róbert képviselô által elôterjesztett határozat azt is elôírja, miszerint a belsô választásokkal kapcsolatos gyakorlati intézkedések listájának és a belsô választásokkal kapcsolatos naptártervezet elôkészítésének érdekében az ügyvezetô elnökség 15 napon belül belsô választási biztost nevez ki. A belsô választásokkal kapcsolatos naptárt az ügyvezetô elnökség fogadja el 1999. július 15-ig. A munkabizottság, valamint a belsô választási biztos tevékenysége megszûnik a szövetségi választási bizottság megalakulásakor.
Ennél a napirendi pontnál parázs vita alakult ki arról, hogy a (fôleg) területi elnökök milyen arányban vegyenek részt a munkabizottságban. Voltak, akik azt akarták, hogy a területi elnökök feltétlenül vegyenek részt, mások (pl. Toró T. Tibor) azt javasolták, hogy két szakaszban történjen meg az anyag elôkészítése, a munkabizottság dolgozza ki az anyagot, ami a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa elé kerül, s az véleményezi, még mielôtt az SZKT elfogadja. Ezt is támogatták, más vélemények is elhangzottak, s vita alakult ki a frakció, illetve platform értelmezése körül is, olyannyira, hogy kénytelenek voltak megállapítani: konszenzusra van szükség, különben a belsô választások ügye erôdemonstrációvá alakul annak kapcsán, hogy ki vegyen részt a munkabizottságban. Murvai Miklós egyenesen politikai versenyfutásnak nevezte a történteket, s figyelmeztette a testületet: itt nem reprezentálni kell. Olyan emberek vegyenek részt a munkabizottságban, akik képesek azt mûködtetni és elôkészíteni a belsô választásokat.
Markó Béla kénytelen volt közbelépni, s felhívta a figyelmet, nem árt még egyszer tisztázni, hogy mit és miért akarunk. Az RMDSZ-ben világos döntés született, hogy ôsszel belsô választások útján újítja fel az SZKT- t. Van egy SZKT által elfogadott szabályozás is, amit természetesen ellenôrizni kell, össze kell vetni a mai lehetôségekkel. Amikor az ehhez szükséges eszközöket kell megteremteni, azt kell megvizsgálni, hogy milyen munkabizottság képes olyan programot kidolgozni, amely nyomán sikeresen lebonyolítható a belsô választás. Az elnök megállapította: elcsúszott a vita, hogy kik, hányan vesznek részt a munkabizottságban, s ki hogyan tudja befolyásolni a szabályzatot szubjektív szempontok szerint. Hangsúlyozta, hogy a megvalósíthatóságról kell beszélni, nem reprezentativitásról. Ne galoppozzunk el, mondta, viszonylag szûk, semleges, operatív munkabizottságra van szükség. Az együttes ülés este meg is választotta a munkabizottságot, amelynek tagjai: Szatmári Tibor, Székely István, Bunta Levente, Bucur Ildikó, Böndi Gyöngyike, Kerekes Károly, Asztalos Csaba, Bakk Miklós, Kerekes Zoltán, Borsos Géza.
A délutáni együttes ülés a szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indult. A belpolitikai környezetrôl elmondta, hogy talán a szokásosnál is dúsabb volt törvényhozási és kormányzással kapcsolatos munkával. Két és fél évvel a kormány létrejötte után a következô évi választás határozza meg a koalíció intézkedéseit. Meggondolkoztatták a közvélemény-kutatások eredményei a koalíciót, de az RMDSZ-t is. Az RMDSZ százalékarányban állandóságot mutat, de ezzel csak akkor tud valamit kezdeni a parlamentben, ha megfelelô partnerei vannak. A koalíció munkájáról azt mondta, hogy számos tekintetben célegyenesbe érkezett. Célegyenesben van az oktatási és a közigazgatási törvény, illetve a nyelvhasználati szabályozók. Ezért köszönetet mondott a parlamenti frakcióknak. Célegyenesben van a tulajdonjog rendezése is, mondta. Bár éles konfliktusok még mindig vannak a koalíción belül, a koalíció felismerte, hogy az elkövetkezô hetekben, hónapokban mindenképpen meg kell ezeket oldani.
A külpolitikai környezet kapcsán arról szólt, hogy véget ért a koszovói háború, megszülettek a tragédia nyomai eltüntetésének feltételei, a NATO elérte a célját. Rendezésre van szükség, de ennek kapcsán a kisebbségi kérdést is rendezni kell. A világnak el kell gondolkoznia, mondta Markó, hogy milyen módszerek alkalmazhatók, hogy az ilyen helyzeteket elkerülhessék. Szólt a Max van der Stoellal folytatott megbeszélésérôl, s kijelentette: a kisebbségi fôbiztos megértette, hogy amikor azt állította, hogy a nemzetközi közösség, köztük az EBESZ kisebbségi fôbiztossága tevékenysége csupán fájdalomcsillapító, de nem megoldás a jugoszláviai helyzetre, nem az ô személyére, hanem az intézmények kritériumrendszerére és mechanizmusaik hatástalanságára gondolt. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ajánlás jellegû nemzetközi szabályzók helyett erôs, törvény jellegû szabályozókra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy Európa változtatni fog az álláspontján, s erre lehetséges keret lehet a délkelet-európai Stabilitási Egyezmény- tervezet. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek, a legnagyobb európai kisebbség képviseletének ezeknek a módszereknek a megkeresésében és kidolgozásában szerepet kell vállalnia, véleményt kell fogalmaznia. Számos belsô feladat mellett, az RMDSZ-nek erre is oda kell figyelnie.
Az RMDSZ-en belüli eseményekrôl szólva elmondta, hogy kibôvítette a szövetségi elnöki hivatalt, megújították a SZET-et, sajtóirodát hozott létre, amelynek felelôse Szatmári Tibor. Bôvíteni kell a hivatal belpolitikai és külpolitikai részlegét is. Az ügyvezetô elnök megnevezésénél hangsúlyozta, hogy változásra, de folyamatosságra is szükség van, ezért javasolta Takács Csabát, akivel, mint mondta, rendkívül jól együtt tudott mûködni, mindig fontos támasz volt számára.
Takács elmondta, olyan tevékenységet akar kifejteni, hogy részben befolyásolni tudják a rólunk hozott döntéseket, majd pontokba szedve ismertette az általa fontosnak vélt prioritásokat. A szavazás során kétharmados többséget ért el. Ezután került sor az alelnökök bemutatására és a szavazásra. A szavazást követôen nyilatkozott lapunknak az ügyvezetô elnök. Népújság: Elnök úr, mostanában különösen sokat beszélnek az RMDSZ megújulásának szükségességérôl. A ma megválasztott ügyvezetô elnök tulajdonképpen inkább a folytonosságot képviseli, mint a megújulást. Ugyanez mondható el az ügyvezetô elnökség többi tagjáról is. Ilyen körülmények között, hogyan képzeli el az RMDSZ oly sokat emlegetett megújulását?
Takács Csaba: Úgy gondolom, hogy akkor követünk el súlyos hibát, hogyha a megújulást, vagy bármit a közvélemény felé nem tartalommal, hanem politikai demagógiával töltünk fel. A közvéleményt tulajdonképpen az érdekli, hogy számára mennyivel tud többet vagy jobbat nyújtani egy bizonyos politikai vezetés, egy bizonyos társadalomszervezéssel foglalkozó tisztségviselô, vagy mivel tud többet és jobbat nyújtani a mindennapi gondjainak a megoldására abban a tisztségben, amivel a közössége megbízta. Amikor programokat és prioritásokat fogalmaztam meg, inkább konkrétumokra koncentráltam. Ha a közösségünk úgy érzi, javult valamit az RMDSZ tevékenysége akár helyi, akár országos szinten, ha úgy érzi, hogy valami változott abban, ami meghatározza a saját közérzetét, akkor én azt mondom, hogy ez újat jelent számára. Tehát azt szeretném újnak, jobbnak, és másként érezhetôvé tenni, hogy az RMDSZ politikai harca, küzdelme, társadalomszervezési munkája javulást hoz számára, és úgy gondolom, hogy ebben az a csapat, amelyet ma megválasztottak, garancia arra, hogy mindez megvalósul. Azt mondom, fogjunk hozzá, s dolgozzunk, azért, amit elvárnak tôlünk, mert az RMDSZ- ben szerintem még mindig elég sok az üresjárat.
A különbözô bizottságok megválasztását követôen Szász Jenô Székelyudvarhely polgármestere ismertette a csereháti helyzetet. Megköszönte Eckstein Kovács Péternek, Kincses Elôdnek és Borbély Lászlónak a támogatását, de hathatósabb segítséget kért az ügyben. Antal István képviselô erre válaszolt, mondván, hogy senki ne kovácsoljon politikai tôkét a dologból. Összefogásra van szükség. Ez nem az udvarhelyi polgármesteri hivatal ügye, hanem a közösségé. Az országos RMDSZ odafigyelt a dologra, a héten Markó Béla személyesen találkozik az érdekeltekkel.
A soron következô SZKT-ülést szeptember elején tartják.
Mátyás király 1482-ben kelt kiváltságlevele értelmében június 24-28. között Vásárhelyen újabb sokadalom tartatik. A Marosvásárhelyi Napok harmadik kiadása a két korábbinál is gazdagabb mûsorral várja az érdeklôket, megyeközpontunk kül- és belföldi barátait, a lakosság apraját nagyját. Hagyományos és korszerû vásár, kiállítások, mûvelôdési, tudományos, egyházi, sport-, ifjúsági és szórakoztató rendezvényekbôl válogathat ki-ki kedvére valót, hogy ezen a hétvégén a mindennapokhoz képest hansúlyosabban érezze, hogy mit jelent e nagymúltú erdélyi település polgárának lenni ma, az ezredfordulót megelôzô esztendôben. Évi ünnepén a város újra megmutatja önmagát, polgárait, mindazokat, akik többet vállaltak, vállalnak azért, hogy Vásárhely hírnevét öregbítsék állami, magán és civil szervezetekben tevékenykedve. Így válhat a napok a békés és cselekvô egymás mellett élés, a barátság, az egymásra figyelés ünnepévé.
Június 23-án, szerdán sportrendezvények vezetik be a Napokat, reggel 9.00 órától a Sportcsarnok elôtti térrôl indul a 16 kilométeres távfutás. Délután öt órakor a Kultúrpalota Tükörtermében fogadják a külföldi küldöttségeket.
Este hét órától ünnepi elôadás helyszíne lesz a Palota Nagyterme. Ennek keretében adják át a Díszpolgári és a Pro Urbe díjakat. 1999- ben négy díszpolgárt avatnak: Fülöp György egykori élsportoló, tanár, kiváló edzô és iskolaigazgató, Lestyán Ferenc érseki helynök, protonotárius, aki a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánián 38 évig szolgálta egyházát és híveit, Popa Ioan és Sabau Liviu Maximilian marosvásárhelyi görögkatolikus papok, akik az üldöztetések, nehézségek ellenére is titokban vállalták egyházuk szolgálatát, — ôk négyen vehetik át szerdán este a megtisztelô kitüntetést. A városunkat támogató külföldiek számára létesített Pro Urbe díjjal Firemaster John Jamesont, Anton Dronkerst, Johann Schipaan Boordot, Loek Walswert illetve Ardhesir Vahidit tüntetik ki.
Az idei Napok újdonsága az este 10.00 órakor kezdôdô Szent Iván-éji mûsor népes részvétellel. A nyári napforduló, a néphagyomány szerint pedig a fiatal házasok ünnepének helyszíne a Színház tér. Ezzel szinte egyidôben, azaz 23.00 órától a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében az Álom címû színdarabot adják elô román nyelven. Az elôest programja éjfélkor zárul.
Az elmúlt napokban már jeleztük, az Impress Kiadó legújabb kötete Sütô András naplójegyzeteibôl ragad ki néhány nagy érdeklôdésre számot tartó fejezetet. A könyv már kapható az üzletekben, sokan siettek is gyarapítani vele könyvtárukat. A Marosvásárhelyi Napokon alkalmuk lesz megszerezni a szerzô aláírását is. Sütô András csütörtökön, június 24-én délben 1 órakor a kiadó könyvstandjánál dedikálja kötetét az érdeklôdôknek.
Ma lapunkban olvashatják a kiadványhoz írt ajánló sorait.
Örülök, hogy könyvem Marosvásárhelyt is megjelent. De nem új munkám ez, hanem egy korábbinak, Magyarországon kiadott kötetnek része. Szemet szóért címmel 1993-ban a debreceni Csokonai Kiadó jelentette meg a diktatúra idejébôl való dokumentumokat és naplójegyzeteket tartalmazó könyvemet. Ennek a 89-es évet, a decemberi fordulatot és 90 márciusának eseményeit megörökítô fejezeteit ajánlom olvasóim figyelmébe — új kiadásban, melynek címe: Fülesek és fejszések között. Mintegy visszapillantásként a könyv elejére került 1987 augusztusában készült följegyzésem arról, hogy a magyar szó hallatán józan eszüket vesztô személyek miként ütötték le Lacikát, az unokámat. Indulataik, amelyeket hivatásos uszítók tartanak ébren, a múltnak mélységeibôl buzognak föl s okoznak véres konfliktusokat.
E néhány eligazító megjegyzést fontosnak tartom. Ne gondolja az olvasó, hogy elsô kiadásban ajánlok figyelmébe olyan szöveget, amely több mint félévtizede már megjelent Magyarországon. Miért nem itthon? Miért nem a Kriterionnál, ahol 1980-ig — betiltásomig — minden munkám megjelent? Megkímélem magam a panaszkodástól.
Figyelemre érdemesebb olyasmit fölemlíteni, ami közvetlenül érinti könyvem mondandóit. 1998 decemberében jelent meg sajtóközleményekben egy volt "szekuritátés" lehallgató tiszt vallomása, amelyben többek közt ez olvasható: "Sütô András sikaszói házában többször jártunk. Elég körülményes volt azt a házat berendezni. (Magyarán: a lehallgatáshoz szükséges hálózatot, az elektronikus szerkentyûket beszerelni. S.A.) Szegény Sütô éppen csak azt nem tudta, hogy akárhány lakatot is tesz az ajtajára, a megoldást arra, hogy bejussunk, mi mindig megtaláltuk." Hogy miként találták meg, és hogyan fedeztem föl garázdálkodásaik nyomait: ebben a könyvben is olvasható. Jómagam arról is szólok, amirôl nem beszél naplóm hitelesítôje: hogy ti. mire képesek a fülesek, midôn a delikvens szemfüles, és közhírré teszi gyalázatosságaikat, vandál rongálásaikat. Az ország, a nép álma felett ôrködô szekusok valamely "kitörésük" alkalmával ajtókat, ablakokat törtek össze sikaszói házunkban, hogy szabályszerû betörés látszatát keltve tereljék más irányba a gyanakvásomat. Egyelôre csak ennyit könyvem "hôseirôl", máskorra hagyván a fejszés hazaffyak tetteirôl szóló újdonságokat.
Lapunk eddig is aktívan részt vett a város nyári ünnepén, az idén azonban a korábbiaknál is sokrétûbb részvételre kérték fel a rendezôk. Június 24-én, csütörtökön délben a rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója után a Népújság egy órát kap a várszínpadon. Mûsorunk 12.15 órakor kezdôdik, és fô attrakciója az a sorshúzás, amelyen azok az olvasóink nyerhetnek, akik helyesen kitöltötték és beküldték szerkesztôségünkbe az újságból kivágott négy versenyszelvényt. A szerencsések rádiókazettofonnal, esetleg Népújság- könyvcsomaggal térhetnek haza. Meglepetésre is számíthatnak a pályázók.
A sorshúzás mellett beszélgetések, rögtönzött színpadi interjúk, a sokadalom hangulatába illô zeneszámok szórakoztatják majd azokat, akik a színpad köré gyûlve is bizonyítják, hogy lapunk barátai. A dalokat a népszerû Autostop együttes két egykori kiváló hangszerse, énekese, Dán Péter és Szôcs János szólaltatja meg. Várjuk önöket, kedves olvasók, kicsit, nagyot, minél népesebb társaságban!
Akárcsak az elôzô években, az Impress Kiadó könyvstandjánál is találkozhatunk. Egész friss és régebbi kiadványaink szerzôi is dedikálnak. Csütörtökön 1 órától Sütô András Fülesek és fejszések között címû új kötetét látja el kézjegyével az érdeklôdôknek.
Pénteken Bíró Gábor, Bölöni Domokos, Kabos Éva, Nagy Miklós Kund és Nagy Pál dedikációit szerezhetik meg a könyvvásárlók a Népújság és az Impress Kiadó standjánál.
A Marosvásárhelyi Napok idején alkalom adódik a Megyei Múzeum történelmi osztálya által rendzett gyönyörû porcelánkiállítás megtekintésére, a Közmûvelôdési Ház harmadik emeleti kiállítótermeiben.
Ez a kiállítás áttekinthetô képet ad a nézônek az agyagmûvesség népmûvészeti készítményeitôl kezdve az iparmûvészet legfinomabb porcelánalkotásáig.
Az emberiség egyik legôsibb kézmûvessége az agyag- (kerámia) mûvesség volt, melynek égetett tárgyai (edények, dísztárgyak, csempelapok, szobrok) sokezer éves múltra tekintenek vissza. A régészeti ásatások alkalmával felszínre került használati tárgyak fokmérôi az ôsember, illetve az emberiség kulturális fejlôdésének.
Nyersanyaga az agyag, nedvesen formálva, szárítva és kiégetve szilárd anyaggá (tárggyá) válik, melynek színe a kiégetéskor az agyagba kevert ásványoktól, a vöröstôl a barnáig változik. A legfinomabb agyagból, a kaolinból finoman formált tárgyak készíthetôk, melyek égetés után megtartják fehér színüket. Az így kezelt anyag a porcelán.
Az agyagkészítmény lehet mázatlan és mázas, annak függvényében, hogy az égetés elôtt belemártják-e a mázfestékbe (zománcba) vagy sem. A máz üvegszerû védelmet nyújt a fizikai és kémiai hatásokkal szemben, vízállóvá teszi, színezi, díszíti a kiégetett darabot. Két festési eljárás ismeretes: a máz alatti festés, mikor a már kiégetett tárgyat festik- díszítik, mázzal borítják és másodszor égetik; a máz feletti festés, mikor az alapmázra nemesfémek oxidjaival festik-díszítik a darabot és ismételten kiégetik, miáltal fényes, színes, mázas felületû lesz a készítmény.
Az ókorban az egyiptomiak, babiloniaiak, asszírok ismerték már a színes zománcos eljárást. A görögök és a rómaiak a fekete és vörös alakos, valamint a fehér alapon mintázott (színezett) készítmények elôállítását kedvelték... A középkorban ólommázas cserépedényeket készítettek, a XVI. századtól a zöld mázas edények, kályhacsempék készítési módját alkalmazták. Ezt követôen, a kézi gyártás mellett, a manufakturák (kisüzemek) is elkezdték mûködésüket; az agyagipar kereskedelmi mûvészeti mesterséggé vált. Itáliában készítették elsô ízben a fajanszot. Az elsô égetés elôtt óntartalmú mázzal festették be a kiszárított tárgyat s az égetés után üvegfestékbe mártva másodszor is égették.
A porcelán kínai találmány. A finom kaolinból mintázott darabok kiégetés után fehér, áttetszô, szilárd anyaggá váltak. A kôcserepet, a legmagasabb hôfokon égették, az edényre kôsót szórva, melynek gôze a felületet fényes réteggel vonta be (kôkorsó, kupa).
A porcelánból használati és dísztárgyakat készítettek, sima és dombormûves felülettel, fehér színben hagyva vagy színesre festve, díszítve, aranyozva. A porcelánkészítmények finomsága és mûvészi kialakítása nagyon változatos. Értékesek a francia sevres-i, a német meisseni, az angol Wedgewood, a bécsi, az olasz és a magyar eozinos készítmények. A történelmi stíluskorszakok mintáit véve alapul, beszélhetünk reneszánsz, barokk, empire, rokokó, szecessziós készítményekrôl, valamint a keleti (kínai, japán) divatú képes porcelántárgyakról.
A helyi múzeum kiállításán betekintést és ismereteket szerezhet a látogató a változatos népmûvészeti, manufakturális és nagynevû porcelángyárak szebbnél szebb készítményeirôl.
Elismerés illeti a múzeum dolgozóit a kiállítás kezdeményezéséért, mellyel a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeinek színvonalát emelik. Köszönet a múzeum illetékes szakembereinek, akik az anyagot szakszerûen válogatták össze és állították ki a nagyközönség nevelésére, gyönyörködtetésére.
A kéthetes tanügyi káosz végeredménye a már klasszikus "még egy ilyen gyôzelem, és elvesztünk" mondatba belefér. Annak a dzsentrinek a hanyag nagylelkûségével, aki utolsó százasát a prímás vonójára tûzi, lemondtunk a 13.- ról (egyébként is szerencsétlen szám), a többit a szavatartásáról közismert kormányunk ígéreteire bíztuk. Most pedig örülünk annak, ami egy hónappal elôbb még természetes volt, hogy megkapjuk, és tessék elképzelni, pontosan, a több mint egy éve befagyasztott fizetésünket. Így kell a tanügyi nyájat fokozottabb munkavégzésre lelkesíteni. És, hogy ne teljenek semmittevéssel napjaink, tanügyminiszterünk máris intézkedik. Három nap alatt (18-20.) bepótoljuk a XII.-esek elherdált öt napját, és 12 nap alatt (18-30.) a IX.-XI.-esek 9 napját. Ez így matematice nem is néz ki olyan rosszul. A baj csak az, hogy a 12 napban az elôzô három is benne van, 5 nap tanmenet szerinti oktatás is benne van (a IX.-XI.-nek), a felvételi is (a IX.-be) és az érettségi is. Ez már egy kissé szorít, és azt az élelmes cipôkereskedôt jutattja eszembe, aki egyszer egy 40-es csukát erôszakolt fel a 42- es lábamra. Nem mondom, felment, de egyet sem tudtam lépni benne. Nem tudom, hogy multikulturális atyamesterünk melyik monokulturális tanoda padjait koptatta valamikor, de hogy az iskolák mindennapjait nem ismeri, az tuti. De ne csüggedjenek, a környezetében még vannak jópáran, akik a saját portájuk kilincsét az ajtó sarokvasánál keresik. A hab a tortán pedig az, hogy "az alárendelt intézményekben folytatott és folyó mindenfajta oktatási tevékenységért az igazgatóságokat terheli a felelôsség" (Nú., jún. 19.) Tetszik látni, mit jelent a minket borzongató multiság, mert ôkegyelme Pilátustól is tanul. Ítélezik és utána mossa kezeit. Félek, hogy a Kárpátok géniusza is ihlette, aki egy hektárról 6 tonna búzát követelt és meg is kapta, papíron. Megnyugtatom, neki is így fog sikerülni.
Van-e igazi vesztese a kéthetes "nesze semmi, fogd meg jól" játéknak? Van bizony! Maga a tanulóifjúság! Azok, akiket mindnyájan jövônk letéteményeseinek tartunk és a legártatlanabbak az egész szemfényvesztô hercehurcában. Vajon az érettségire, felvételire, az Életre készülôket elkerülték-e a két hét feszültségei? Bizony, hogy nem! A tanügyiek anyagi veszteségei másodrendûek az ô veszteségeik mellett. És ez már nem vicc!
Gyakran elfeledjük, hogy nemcsak oktatunk, hanem nevelünk is. És nemcsak az osziórán, hanem állandóan. Még akkor is, amikor nem vagyunk közvetlen kapcsolatban a tanulókkal. A többes szám pedig a minisztertôl lefele minden tanügyi dolgozóra vonatkozik. Mert milyen következtetéseket vonhat le a tizenéves tanuló az ellentmondó intézkedések, az ígéretek be nem tartása, a felelôsség másra hárítása, a mellébeszélés kavalkádjából? Mást nem, csak azt, hogy ez így természetes, így kell csinálni, mert azok is így csinálják, magas szinten is, akikre az ifjúság nevelését bízták. Amikor maga is döntéshozó helyzetbe kerül, bármilyen szinten, nagyon világos fejûnek, mindkét lábbal szilárdan a valóság talaján állónak kell lennie, hogy ellenállhasson a kísértésnek.
Egy kicsit kilépve a tanügyi körbôl kérdezhetjük, hogy milyen következtetésekhez juthat a tizenéves, látva, hallva, olvasva, hogy a Caritas-, a cigaretta- (1, 2, 3), a bank- és egyéb, milliárdos botrányok fôkolomposai mai napig valahol az ôsködben húzódnak meg leleplezetlenül. Mert ôk is oktatás-nevelésügyünk termékei, igaz, hogy a '90 elôtti korszakból, de ha fel akarjuk számolni azt a korszakot, fel kell számolnunk a módszereit is. A kecske és a káposzta sztorija azóta annyit változott, hogy akkor egy kecske zabálta fel a rábízott káposztát, ma pedig több kecske teszi ugyanezt. Nyilván, több kecske többet zabál. Ezért vagyunk ott, ahol vagyunk, és ezért törekszünk Európa felé olyan okosan, mint a tordai malac az etetôvályúhoz.
Én úgy érzem, hogy a felülrôl jövô és változást hozó csodára még várni kell. Bizakodóbb lennék, ha a sokat emlegetett, de még nagyon bizonytalanul cseperedô intézményi autonómia erôsödne gyorsabban és bátrabban. Hinnünk kellene abban, hogy ma már intézményen belül is hozhatunk önálló döntéseket, természetesen az adott törvényes keretek között, nem várva, hogy azokat felülrôl diktálják. A baj az, hogy ha nálunk az autonómia szó bármilyen összefüggésben megjelenik, rögtön megszólalnak a vészcsengôk, nehogy valami huncutságon törjük a fejünket. Ezért vagyunk magunk is sokszor óvatosabbak a kelleténél. Pedig bátraké a szerencse!
A Maros Tejfeldolgozó Rt. gondja:
Ismeretes, hogy a szarvasmarha-állomány legelôre hajtása utáni idôszakban
megnövekedik a tejhozam. Ez már megmutatkozott a megye legnagyobb tejfeldolgozó üzemének gazdasági nyilvántartásaiban is. Milyen változásokat idézett elô ez a tény a feldolgozás folyamatában, az értékesítésben? — kérdeztük Zahan Vasilét, a Maros Tejfeldolgozó rt. aligazgatóját.
— Viszonyítási adatokkal érzékeltetném a változásokat: a téli idôszakban 10000 tejtermelô gazda, mezôgazdasági társulás, állami mezôgazdasági rt, szállította a tejet üzemünkbe szerzôdés alapján, jelenleg már 15000 termelôtôl vásároljuk fel a tejet. Jó jel, mert ez azt is jelenti, hogy egyre több termelôben erôsödik irántunk bizalom. Nyilvánvalóan növekedett a begyûjtött tej mennyisége is, télen naponta 60.000 liter tejet dolgoztunk fel, jelenleg a napi átlag 100.000 liter. Az üzem termelési folyamatában a megnövekedett tejmennyiség nem okoz gondot, annál inkább az értékesítésben. Árukészleteinket legutóbb június 18-án mértük fel, íme: 47274 kg vaj; — 71883 kg különbözô zsírtartalmú tejporok; — 17454 kg túró- és sajtfélék. A készlet amúgy nem túlméretezett, de, hogy a következô két hónapban is növekvô tejhozammal számolhatunk. A kialakult helyzetben a kereskedelmi élelmiszerüzletekben 10%-kal csökkentettük a fogyasztási tej árát, saját bemutató kereskedelmi egységeinkben pedig a kereskedelmi adalék nulla százalék. A sajtfélék eladásának ötemesebbé tétele érdekében 3 — 5%-os árcsökkentést alkalmaztunk.
— Az ön véleménye szerint miért esett vissza a tej és a tejtermékek fogyasztása?
— Szerintem ennek részben az elszegényedés az oka, emiatt a családok vagy nem vásárolnak annyi tejet, mint régen, vagy a sok költségtôl mentes házi tejet veszik. Ez utóbbi ismeretes, hogy milyen minôségi követelményeknek tesz eleget. A fogyasztáscsökkenés komoly gondokat okoz nekünk. Gondoljunk csak bele: most ötezerrel több tejtermelôt kell fizetnünk, miközben termékeink a raktárakban fekszenek. A termelôkkel szembeni adósságainkat a szerzôdés szerinti 30 napon belül folyósítjuk. Az elmúlt években banki hiteleinket is törlesztettük, ám tartozunk az állami alapnak olyan tételeknél mint például profitadó, egészségügy- biztosítási alap stb.
—Végezetül sokakat érintô kérdés: érdeklôdik-e valaki a Maros Rt, privatizálása iránt?
— A hat egységünk közül a dicsôszentmártoniban felfüggesztettük a termelést, a segesvári részleget megvásárolta a német Hochland cég. A megnyitóünnepségen jelen voltam és a cégvezetôkkel való beszélgetések azt bizonyítják, hogy komolyan érdeklôdnek a marosvásárhelyi és a szovátai részleg magánosítása felôl.
Mint értesültünk, az Európa Tanács díszlobogóját ítélték oda Segesvár municípiumnak — miután az elmúlt év szeptemberében ugyanez a szerv díszoklevéllel is kitüntette a Nagy Küküllô-parti települést.
Minek tulajdonítható ez a tavalyinál is magasabb rangú elismerés? — kérdeztük Stefanescu Constantin polgármestertôl.
— Az európaiság eszméjének fölkarolásáért. Annak köszönhetjük, hogy Segesváron rendezvényeket tartottunk az Európa Tanács napja és Európa napja alkalmából, több európai várossal ápoltunk a testvér- és partnervárosi kapcsolatokat, és az iskolákban számos elôadás hangzott el kontinensünkrôl. Ugyanebben a szellemben szerveztük meg a nemzetközi zenei fesztivált, a régizene-fesztivált és a középkori mûvészetek fesztiválját, amelyeken sok külföldi elôadómûvész és együttes lépett fel. A legkülönbözôbb alkalmakkor és helyeken ismételten kifejeztük azt az óhajunkat, tulajdonképpen az egész román nép, az ország óhaját, hogy tagjává váljunk az Európai Uniónak.
— Mikor veszik át a bejelentett kitüntetést?
— Most azt várják tôlünk, hogy közöljük az erre a mi szempontunkból legmegfelelôbb dátumot. Tekintettel arra, hogy az eseményhez méltó rendezvények sorozatával szeretnénk köszönteni ezt a kivételes alkalmat, amit az idô rövidsége miatt sem könnyû összehozni, de nemhogy a nyári hónapokban, hanem még szeptemberben sincs olyan jelentôs ünnepünk, amivel összekapcsolhatnánk a vendégvárást, úgy gondoltuk, hogy októbert javasoljuk. A román hadsereg napjára meghívjuk majd a svájci Baden, a németországi Neu-Isenburg és Würtzburg, valamint a franciaországi Blois polgármesterét is, akik már kifejezték azt a kívánságukat, hogy jelen legyenek egy katonai díszszemlén és meghallgassanak egy itteni katonai fúvószenekart. Ez természetesen csak egy ötlet. Szóba került az az elképzelés is, hogy egy mûvészeti fesztivállal kapcsoljuk össze a tervezett eseményt, de az a véleményem, hogy olyankor túl sokan vannak Segesváron, tehát nem lenne a legszerencsésebb dolog ilyen rangos küldöttségeket fogadni. Tehát valószínû, hogy azzal maradunk, amit mondtam. Október 23. különben is egy szombati napra esik, majd következik 24., vasárnap és 25., hétfô, a hadsereg napja.
A Petôfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából tervezett segesvári és fehéregyházi ünnepi rendezvényekre államelnökök, kormányfôk, miniszterek, más hivatalosságok is meghívót kapnak, legújabb értesüléseink szerint külföldi muzeológusok népes csoportja ugyancsak jelezte részvételi szándékát, nem beszélve arról, hogy Mester Gyula, a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal csupa szív, csupa lendület képviselôje — többek között — egy 120 tagú kórus és egy 70 tagú fúvószenekar itteni szereplését jött nemrégiben elôkészíteni. Az országos és helyi szervezôknek ugyancsak fô a fejük azért, hogy minden vendéget a lehetôségekhez mérten, még ha szerényen is, de civilizált körülmények között szállásoljanak el és étkeztessenek. Annyi már bizonyos, hogy nemcsak a városbeli szállodákban foglalták le az igényelt napokra a helyeket, hanem a Kolping és a Gaudeamus Házban is. Hasonlóképpen "megszerezték" erre a célra a Segesvártól 25 kilométerre levô székelykeresztúri iskola diákbentlakását.
A Hochland, Summer & Co. Nyugat-Európa egyik legjelentôsebb élelmiszeripari cége, amelyet a McDonald's vendéglôlánc fô beszállítói között is emlegetnek. Bár különösnek tûnik, a konszern családi üzlet, olyan értelemben, hogy a hat számottevô vagyonrész közül ötöt ugyanaz a família birtokol. A gyártás Németország, Franciaország, Spanyolország és Lengyelország után Romániára is kiterjedt, s így most már — magas szintû gépesítés mellett — 2.200 munkaerôvel évente 200.000 tonna késztermékkel számolnak, az üzleti forgalmuk pedig eléri az 1,3 milliárd márkát.
A segesváriak szerencsés körülménynek tartják, hogy a jó hírû cég vezetôsége egész Romániából városukat szemelte ki olyan szándékkal, hogy kiépítse a keleti piacot megcélzó bázisát. A június 11-én fölavatott tejipari üzem újabb történetérôl így nyilatkozott Nicoleta Hatiegan gazdasági igazgató:
— A Hochland konszern 1998 júliusában vásárolta meg a Maros megyei tejipari vállalat itteni részlegét, és létrehozta a kizárólag német tôkével mûködô Hochland România Kft.-t. Augusztustól decemberig minden régi gépet és berendezést eltávolítottak a gyárból, majd az épületektôl kezdve a közmûhálózatig mindent rendbe hoztak és elhelyezték a Németországból származó felszereléseket, amelyeket két kategóriába sorolhatunk. Három kisebb gép még olyan régebbi technológiával dolgozik, amelyik jól megfelel az itteni követelményeknek — ezek adják a termelés 30 százalékát. Van aztán egy olyan, még náluk, külföldön sem létezô, teljesen automatikus, szoftveres ultramodern berendezés, amely a termelésünk 70 százalékát biztosítja. Január és február a receptek megismerésével, valamint a gyártási próbákkal telt el. Termékeinkkel március 15-én jelentünk meg elôször a hazai piacon. Egyelôre kizárólag ömlesztett sajtot készítünk tejfölös, gombás, sonkás, zöldséges és paprikás változatban. De szeptemberben egy újabb gépsort vagy gyártási vonalat kapunk a vákuumcsomagolású sajtszeletek elôállítására. Abból is lesz választék. Jelenleg két mûszakban folyik a munka; a vezetôséget is beleértve 94-en vagyunk. A német nyelvet ismerô elsô 12 alkalmazottat a Hochland székhelyén képezték ki, a többieket viszont már ôk szakosították idehaza, menetközben. Az avatóünnepségen teljes létszámban jelen volt a német konszern adminisztrációs tanácsa. Ez alkalommal mind az elnök, mind a vezetôségi tagok hangot adtak megelégedésüknek a román féllel való együttmûködéssel. Ugyanakkor nem titkolták el azt a szándékukat, hogy az elkövetkezôkben kiterjesszék tevékenységüket az övezetben — anélkül, hogy pontosan megjelölték volna az övezet határait.
A 14 millió márkás tôkeráfordítással a Hochland, Summer & Co. a romániai élelmiszeriparba befektetô határon túli cégek listájának élére került, s nincs kizárva, hogy meg is ôrzi vezetô helyét, tekintettel az említett mûszaki fejlesztési, választékbôvítési és piachódítási terveire. De az igazgatónô szavaiból az is kiviláglott, hogy a csôd szélén álló egységet megmentô külföldiek nemcsak konvertibilis valutát hoztak Segesvárra, hanem olyan korszerû technikát, technológiát és gyártási fegyelmet is, amely eleddig ismeretlen volt tájainkon. Jellemzô példa, hogy a berendezések hibátlan mûködtetéséért 4 mérnök felel — a magas képzettségû gépészekkel, villanyszerelôkkel és elektronistákkal egyetemben. És még valami: a volt "tejgyár" új gazdái, mint hallottuk, nem ismerik a minôségbiztosítási elôírásokkal szemben tett kompromisszumot, s ez szavatolja, hogy a hazai nyersanyagokból (többek között Cedar sajtból, vajból és tejporból) elôállított termékeiknek lesz vevôje. Hogy hány, az attól függ, milyen mértékben tartják szem elôtt az itteni lakosság vásárlóerejét.
Elhallgatott a sajnálatos tanügyi sztrájkot oly kedvesen megtörô Gaudeamus igitur dallama, nem zavarja már a tanárok szomszédait a líceumi éveket búcsúztató szerenádok zaja, sôt már a tanár—diák meccsek sem szórakoztatják az iskolák apraját-nagyját.
Diákok és tanárok együtt álltak ringbe az érettségi vizsga lehetséges kis jegyei ellen. A líceumok zaját már a szorongó újak, a leendô gólyák adják a végzôsök helyett.
De szegény "pápiusok", gondolhatná bárki, aki csak a Népújság június 11-i számában megjelent ballagási beszámolóból merítette élményeit.
"Mily szellemiség árnyékában kellett sínylôdniük négy éven keresztül" — vélhette a hiszékeny olvasó. Jól kiosztották nekünk az "érettségi bizonyítványt".
Csakhogy ez így nem igaz, mondjuk mi, a túlélôk. Egyszerûen arról volt szó, hogy a Bernády által építtetett Kultúrpalotába óriási hôségbe bezsúfolódott 1000-1200 vendég nagy része román anyanyelvû volt. Számukra az ifj. Zoltán Ildikó kolléganôm által magyarul felolvasott, felemelôen hangzó veretes búcsúztató egyszerûen érthetetlen volt. A többség háttérzaja érezhetôen felerôsödött. Ez igaz. De a jelen lévô vendégsereget nem a "Papiu" feladata civilizálni. Bocsánat, egy részérôl van szó, mert a beszédet óriási taps követte! Ellenben a Kultúrpalotában tapasztalt események nem iskolánk szellemiségét minôsítik, hanem inkább azt a szocialista ízû, román—magyar barátságot tüntetô módon demonstráló vegyes ünnepségeket, amelyek a vegyes iskolák sajnálatos velejárói. Az ilyenfajta ünnepségek inkább azt a — számunkra fájdalmas — valóságot domborítják ki, hogy a vegyes iskolakohók nem a román—magyar barátságot, hanem a többség kisebbség feletti dominanciáját hivatottak szolgálni. Nemhiába harcolunk az önálló magyar tanügyi rendszerünkért. Az újságírónô ezt nem értette!
A Papiu líceum eszmeisége nem azonos a politikai "elit" bizonyos részének eszmeiségével! Tanári karának jó része nem hangolódik rá egyes sajtóorgánumok és tv-adások hullámhosszára sem. Iskolánkban a magyar tagozat külön tarthatja minden megbélyegzés nélkül gólyabálját, kirándulásait, kultúrmûsorait, a végzôsök búcsúztatását, sôt iskolabankettjét is. Saját diákönkormányzata és iskolai havi lapja van. Önállóan tevékenykedik, ha akar. És akar! Persze ez nem azt jelenti, hogy nem hívjuk meg a román tanárokat a futballmeccsekre, a bankettünkre, az iskolai ünnepségeinkre, vagy fordítva. Sôt, jelenlétüket megtisztelônek tartjuk! Hogyne látnánk szívesen Gîju igazgató urat vagy Taut igazgatónôt a magyar diákönkormányzat alakuló ülésére! Jólesô érzés volt a román nyelven elhangzó üdvözlôbeszédeiket hallgatni. Miért ne örvendenénk annak, hogy kitûnô román tanárok is tanítanak a magyar tagozaton? Igaz, hogy sért minket az a felismerés, ha egyesek számûzetésnek tekintik a csodálatos román irodalom magyarok között való hirdetését. Meggyôzôdésem, hogy legjobb magyar tanárainkat küldenénk magyart tanítani azokba a román osztályokba, ahol igény mutatkozna a magyar nyelv tanulása iránt. Valóban örvendtek diákjaink Bui Simion történelem szakos tanár bankettünkre való megérkezésekor, hiszen az utolsó pillanatban számtalan plusz órában ô pótolta be a végzôsöket magyarul nem tanító ifjú magyar történelemtanár egy évvel azelôtti mulasztásait. Folytathatnám, de nem teszem.
Csupán úgy éreztem, hogy kötelességem megszabadítani iskolánk tanári karát, valamint arra elhíresült ballagás ideje alatt oly elérzékenyült és fegyelmezett módon viselkedô román tagozatos diákokat egy 90-es évekbôl visszamaradt elôítélettôl.
Ha elvárjuk a többségtôl, hogy alaptalanul ne vádoljanak, akkor mi se tegyük azt!
A hét végén Cserefalván tartotta ez évi találkozóját az EENET, azaz az országos környezetvédelmi nevelési hálózat. Ez tíz, környezetvédelemmel, és környezeti neveléssel foglalkozó nemkormányzati szervezetet foglal magában az ország minden tájáról. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ koordinálta hálózat jelen találkozójának célja az elmúlt évben lezajlott eredmények számbavétele, valamint a tagszervezetek nevelési módszereinek kölcsönös kicserélése volt.
A találkozón legnagyobbrészt tanárok képviselték a tagszervezeteket. A háromnapos találkozó fontos része volt a környezeti nevelésnek az oktatásban való szerepérôl és fontosságáról folytatott vita. Nevezetesen, hogy a környezeti nevelés elemeit hogyan lehet a különbözô iskolai tantárgyak keretében bevinni az oktatásba.
Másik fontos pontként a megfigyeléseknek a környezetvédôk munkájában való fontos szerepérôl esett bôvebben szó. Ez utóbbi témakörben gyakorlati feladatként a résztvevôk patak, és madármegfigyelést is végeztek, bemutatták, majd kiértékelték a megfigyelések során szerzett adatokat. Nem maradt el a hálózat munkájának jövôjérôl folytatott vita sem, amelynek keretében felmerült az EENET egykor volt, de idôközben megszûnt lapja újraindításának szükségessége.
Június 17-20. között Szovátán, a Fiatalok a fiatalokért Alapítvány és az ENSZ Lakossági Alapja A sajtó szerepe az egészséges szaporodás feltételeinek terjesztésében címmel szemináriumot tartott a Maros megyei írott és elektronikus sajtó képviselôinek. Mint Stela Serghiuta, az ENSZ LA sajtófelelôse elmondta, a rendezvényt azzal a céllal szerevzték, hogy bevonják a sajtót az egészséges családtervezés eszméjének terjesztésébe.
A csütörtöki bevezetôben az elôadók ismertették az elmúlt évek felméréseinek eredményeit: Romániában az elmúlt tíz évben nagyon megnôtt a nemi betegségekben szenvedôk és a mûvi vetélések száma, ugyanakkor csökkent az élve született csecsemôk száma. Az 1998-as évi adatok szerint a 15-24 év közötti nôk 33, míg a ugyanolyan korú férfiak 34,2 százaléka nem használ semmilyen fogamzásgátló eszközt. A középiskolás fiatalok 50 százaléka csak hiányos ismeretekkel rendelkezik a fogamzásgátló módszerekrôl, eszközökrôl, a nemi úton terjedô betegségekrôl. Legtöbben nagyobb barátaiktól, folyóiratokból, filmekbôl szerzik ismereteiket. A fent említett jelenségek okairól beszélve elhangzott: hiányos a fiatalok szexuális nevelése, sem a család, sem az iskola, sem az egyház, sem a nemkormányzati szervezetek nem fektetnek megfelelô hangsúlyt a szexuális felvilágosításra.
Néhány éve országszerte megalakultak a Családtervezési rendelôk, ahol felvilágosítást, tanácsot adnak a szexuális élettel és gondokkal kapcsolatban. A rendelôkben a díjmentes orvosi vizsgálatok mellett az odafordulóval ismertetik a korszerû és hagyományos fogamzásgátló eszközöket és módszereket, s megfelelelô használati utasítást is nyújtanak. Ugyanakkor a rendelôkben kedvezményes áron lehet hozzájutni a nemkívánt terhesség megakadályozását szolgáló eszközökhöz, s az alkalmazottak teljes titoktartást biztosítanak. Maros megyében Családtervezési rendelô mûködik a megyeszékhelyi nagykórházban, s ennek kirendeltségei a segesvári, dicsôszentmártoni, marosluasi, szászrégeni kórházakban.
A nemi úton terjedô betegségek kapcsán szó esett arról, hogy sokan nincsenek tisztában a nemi úton terjedô betegségek, s fôleg az AIDS veszélyének, s még a jelek megjelenésekor is szégyellnek orvoshoz fordulni. Nem tudnak nyíltan beszélni a betegségrôl, sokszor nem értesítik partnereiket a fertôzésrôl, mert félnek az elôítéletektôl. Ugyanakkor, ha kiderül a fertôzés, ôszinte beszélgetés helyett a közvécékre, vagy a szállodaszobákban használt türölközôkre hivatkoznak, holott a baktériumok, vírusok, gombák csak a test váladékai révén terjednek. Az AIDS-rôl beszélve a résztvevôk inkább a tévhiteket emelték ki: ilyen, hogy csak a homoszexuálisok betegsége, a nôknek nagyobb esély van a fertôzésre, a vírus kézfogással, különbözô tárgyak közös használatával is terjed, a fertôzött személyen már az elsô napok után látszanak a betegség nyomai. A nemi betegségek terjedésének megelôzésében fontos szerepe van a felvilágosító kampányoknak, s a gumióvszer használatának — vonták le a következtetést a jelenlevôk. A szemináriumot záró megbeszélésen a résztvevôk ígéretet tettek, hogy lehetôségeikhez mérten tájékoztatják a lakosságot a hallottakról, míg a szervezôk megígérték, hogy rendszeresen küldenek a szerkesztôségeknek az egészéges élettel és szaporodással összefügô tájékoztató, ismertetô anyagokat.
Kétségkívül fontos szerepe van a sajtónak az egészséges és felelôsségteljes szexuális élet feltételeinek népszerûsítésében, de elsôsorban a családban, majd az iskolában kellene ôszintén beszélni a szexrôl, a szexuális élet szépségeirôl és nehézségeirôl, az értékekrôl és a felelôsségrôl. Ajánlott lenne nyíltan tárgyalni a kamaszok kérdéseirôl, gondjairól, s nem akkor szólni róluk, mikor már túl késô.
Létszámcsökkentés a Nemzeti Banknál
Központi források szerint, miután egy neves tanácsadó cég felmérései kimutatták, hogy a Román Nemzeti Bank személyzetének létszáma meghaladja a szükségeset, a jelenlegi 1400- ról 1000 személyre csökkentik a bank alkalmazottainak számát. Mivel a központi bank nem engedheti meg magának a bürokrácia luxusát, a leépítést már a legfelsôbb szinteken is komolyan veszik, így a pillanatnyilag foglalkoztatott 30 igazgató helyett a jövôben csak 14 hozza meg a döntéseket. Az önmagában örvendetes hír azonban nem tud garanciát felmutatni arra vonatkozóan, hogy a leépítés a szaktudás és nem egyéb kritériumok alapján történik majd, hiszen ha nem azok kerülnek majd az ajtón kívülre akik felelôsek a bank mostani helyzetéért, akkor a 30 %-os leépítés semmit sem old meg.
A mediafax jelentése szerint a Richter skála 4,3-as fokának megfelelô erôsségû földrengésre került sor Vrancea megyében vasárnap hajnalban, amelynek epicentruma a föld felszínétôl 160 kilométerre volt. A Mercalli skálán 6 fokos erôsségû földmozgás anyagi károkat nem okozott.
Különleges ajándékkal tér haza a kölni csúcsról Bill Clinton: Jelcin elnök olyan, mostanáig titkos információkat adott át neki, amelyek az 1963-as Kennedy-gyilkossággal vannak kapcsolatban. Sandy Berger, Clinton nemzetbiztonsági tanácsadója "nagyon érdekes ajándéknak" nevezte a dokumentumot, de nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az iratok új megvilágításba helyezik-e a vitát: ki ölte meg John Fitzgerald Kennedy elnököt? Az AP hírügynökség szerint a dokumentum valószínûleg Lee Harvey Oswaldról, a feltételezett gyilkosról tartalmaz információkat, aki egy ideig Oroszországban élt.
Hétfôn Budapesten nyílt meg a határon túli magyar újságírók második nyári egyeteme. Pozsgay Imre megnyitójában hangsúlyozta, a nyári egyetem célja, hogy pártsemlegesen, de nem politikamentesen rálátást adjon a mintegy 50 határon túli magyar újságírónak, gyakornoknak és egyetemistának a magyar újságírás helyzetére. A 12 napos nyári egyetemen résztvevôk megismerkedhetnek az újságírás alapjaival az anyaországi újságírók segítségével, majd a kurzus végén oklevelet kapnak.
Az év elsô négy hónapjában 20.553 fôvel csökkent Magyarország népességének lélekszáma, ez 4.836-tal több, mint 1998 azonos idôszakában - derül ki a Magyar Központi Statisztikai Hivatal hétfôi közleményébôl. A népesség lélekszáma 10 millió 71 ezer fô volt idén április végén. A népesség természetes fogyása számottevôen növekedett, 6,2 ezreléket tett ki a vizsgált idôszakban, ami csaknem egyharmaddal magasabb mint 1998 elsô négy hónapjában. Az elôzô év hasonló idôszakához viszonyítva 1999. január- áprilisban csökkent a házasságkötések és a születések száma, a halálozásoké pedig jelentôsen emelkedett. Az elôzetes adatok szerint 7.868 pár kötött házasságot, 30.464 gyermek született és 51.017-en haltak meg. A csecsemôhalandóság az elôzô évi 9,9 ezrelékrôl 8,2 ezrelékre csökkent. A házasságkötési arány 2,4 ezrelék volt, 0,1 ezrelékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Európában a magyar autópályák a legdrágábbak azok közül, amelyeken a megtett út alapján kell fizetni, mivel a Magyarországon egy kilométer díja átlagosan 1,30 schillingnek felel meg. A második helyezett Spanyolország, ahol egy kilométernyi út átlagosan 1,17 schillingbe kerül a fizetô autópályákon. A harmadik Franciaország 0,84 schillinggel, majd Portugália következik 0,72 schillinggel, Olaszország 0,64 schillinggel, Horvátország 0,60 schillinggel, Szlovénia 0,40 schillinggel és Görögország 0,25 schillingnek megfelelô átlagos díjjal kilométerenként. Ausztrián kívül idôhatáros matricát kell váltani Svájcban is, legkevesebb 345 schillingnek megfelelô összegért, Csehországban 320 schillingért, Szlovákiában pedig 154 és 308 schilling közötti áron.
A tudomány fôvárosa lesz hat napon át Budapest a jövô héten szombaton kezdôdô, a maga nemében egyedülálló, és elsô alkalommal megrendezendô tudomány világkonferenciájának otthonaként. Nem végleges adatok szerint 142 országból 1140-en jelezték részvételüket. A tudósokat delegáló országok száma azonban még 150-re is emelkedhet, és a tanácskozók száma a kétezret is elérheti. A "tudós csúcstalálkozón" eddig 61 miniszter és 19 akadémiai elnök jelezte részvételét.
Színházi és balett-évadzáró Gyôrött
Bombicz Barbara és Demcsák Ottó balettmûvészeket a Gyôri Balett örökös tagjává nevezték ki. A Gyôri Nemzeti Színház örökös tagja címet Gulyás Sándor karnagy, Csala Benedek karnagy, Sipka László karakterszínész, továbbá Bán Miklós, a színház mûszaki gárdájának tagja és Szaló Margit színpadi szobrász kapta. A kitüntetô címeket a két együttes közös évadzáró társulati ülésén adták át vasárnap. Az eseményen mind Kiss János, a Gyôri Balett igazgatója, mind Korcsmáros György, a Gyôri Nemzeti Színház igazgatója sikeresnek minôsítette a most lezáruló évadot.
Karitász-világkongresszus Rómában
A cigányság problémáiról is szó esett a Nemzetközi Karitász Vatikánvárosban zajló közgyûlésén a csehországi romák kanadai kivándorlása kapcsán. A katolikus egyház segélyszervezetének magyarországi fôtitkára, Adányi László örvendetesnek nevezte, hogy végre nemzetközi szinten is szóba került a cigányság problémája. A Nemzetközi Karitász, amelynek 154 tagszervezete a világ 198 országában, illetve területén segíti a rászorulókat a hét végén befejezôdô közgyûlésén, elfogadja a következô négy évre szóló munkatervét és megválasztja új tisztségviselôit. A fôtitkár hangoztatta, hogy a Karitász politikamentes szervezetként minden bajbajutott, rászoruló megsegítését feladatának tartja, politikai, vallási és nemzetiségi hovatartozás nélkül. Római kongresszusán egy 77 millió német márkás programot hirdetett meg a Nemzetközi Karitász a Koszovóban lerombolt családi házak újjáépítésére. Ebbôl a pénzbôl még az idén 500 családnak segítenek felépíteni lerombolt házát, jövôre további 2000, majd 1500 és még 1000 lakóház újjáépítését támogatják.
Tizenhat középiskolában vizsgáztak
Maros megyében vasárnap 16 középiskolában tartottak felvételi vizsgát. Öt líceumban a magyar tannyelvû osztályok betöltésére is kiírták a megmérettetést. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban volt a legnagyobb túljelentkezés. A nyolc magyar tannyelvû osztály 200 helyére 313-an iratkoztak be, a Papiu Ilarian Kollégiumban 50 helyre 63-an, míg az Unirea Elméleti Líceumban szintén 50 helyre 56-an vizsgáztak. Felvételi vizsgát szerveztek még a szászrégeni Lucian Blaga és a Petru Maior líceumokban is, ahol 28, illetve 29 tanuló iratkozott be — tájékoztatott Donáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettes.
Megyeszerte nagy károkat okozott a hét végi jégesô — jelezte, Timar Liviu igazgató a Mezôgazdasági Igazgatóságtól Maroskeresztúron, Bátoson, Marosugrán, Kerelôszentpálon, a Mezôségen és a Nyárádmentén becslések szerint 70-80 százalékban verte el a jég a megmûvelt területeket. A károk pontos felmérése most folyik. Azokban az övezetekben, ahol a 8300 hektárból épen maradtak az árpatáblák, a hét végén megkezdhetik az aratást.
A Maros Megyei Prefektúra, a megyei tanács, a megyei rendôrfelügyelôség és csendôrparancsnokság szervezésében ma reggel 9 órakor a prefektúrán szímpóziumra kerül sor, melynek témája: Közrend a civil társadalomban és a gyülekezés mint alapvetô jog. A rendezvényen részt vesz Dorin Florea prefektus, Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke és az említett intézmények vezetôi.
A prefektúra négytagú delegációja Korpádi György igazgató vezetésével Maroskecén tegnap általános ellenôrzést végzett. Kiszállásuk indítékát a Pantea Gheorghe polgármester ellen benyújtott panaszok képezték, amelyek többnyire a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos visszaéléseket jeleznek.
Június 24-én, csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünkben — Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba — jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Pénz az ifjúsági szervezeteknek
Június 23-án, szerdán 10 órától bírálják el a Maros Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság székházában (Cuza Voda utca 22. szám) az ifjúsági szervezetek programjait és osztják szét a harmadik negyedévre kiutalt 90 millió lejnyi támogatást.
A Blackeye Kft. és a Duna Televízió szervezésében június 27-én, vasárnap délután 4 órakor rendkívüli Kobak-bulit tartanak gyerekek és felnôttek számára a marosvásárhelyi Ifjúsági Ház épületében levô Cuba Libre diszkóban. A tánc- és szórakoztató mûsor után kisorsolják a Budapesti Gütz Kft. ajándékait. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál és a Kobak gyermeklap terjesztôinél kaphatók. Egy jegy ára 10.000 lej.
A Procardia Alapítvány szerveztte könyvbemutató- sorozat keretében ma délelôtt 10 órakor a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss (Bolyai utca 3. szám) könyvesboltban Erôss Attila Remények bölcsôje, álmok temetôje címû vers-, próza- és színmûkötetét dedikálja. A könyvbôl a szerzô olvas fel részleteket.
Június 25-én, pénteken délután 6 órakor a marosvásárhelyi RMDSZ 5-ös körzete és a Szabadság utcai református egyházközség a templomban irodalmi estet szervez. Fellép Kilyén Ilka színmûvésznô. A belépés díjtalan.
A Kemény Zsigmond Társaság június 29-én, kedden délután 6 órakor tartja évadzáró összejövetelét a Bernády Házban. Meghívott vendég Kabós Éva. A beszélgetést Nagy Pál irodalomtörténész vezeti. Az est keretében verseket mond Kilyén Ilka. Fellép Csiha Emese és a mûvészeti líceum vonósnégyese.
Június 25-én, pénteken megnyitják Szovátán a Medve-tó strandját. A belépôjegy ára felnôtteknek 10.000 lej, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 8000 lej. A délelôttre kiváltott jegy a második, délutáni belépésre nem érvényes.
Július 13-án, kedden 19 órakor a Folk Center Alapítvány szervezésében a marosvásárhelyi Kultúrpalota Nagyteremben fellép a budapesti Jánosi együttes és Kobzos Kiss Tamás, aki 1848-as dalokat ad elô. Szintén az alapítvány szervezésében július 16-án, pénteken 19 órakor, a Kultúrpalotában kerül sor a Makám együttes etno-dzsesszkoncertjére.
Június 19-én éjfél után Palotailván a 24 éves marosvásárhelyi Cuza Cosmin az 1-BN-5307-es forgalmi rendszámú személygépkocsi vezetôje elgázolta a 40 éves Orosz Alexandru és a 45 éves Rotund Stela helybeli lakosokat, akik ittas állapotban az úttesten tartózkodtak. A baleset következtében mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, s a kórházba szállítás után rövid idôre elhunytak.
Június 18-án 19 órakor Petele községben a 30 éves marosvásárhelyi Catana Alexandru Mircea az MS-03-XGS mikrobusszal elütötte a 72 éves Niomasi Valentin, 72 éves nyugdíjast, aki kerékpárral elôvigyázatlanul balra kanyarodott. Az áldozat súlyosan megsérült. Ugyanailyen jellegû baleset áldozata lett a 13 éves Boierescu Calin, akit Marosvásárhelyen a Voiajor komplexum mellett ütött el a 36 éves karácsonfalvi Göcsi Jenô, aki az MS-75-JEN forgalmi rendszámú személygépkocsit vezette.
Mezey Sarolta
Copyright © Népújság - 1999