|
LI. évfolyam 140. (14192) |
1999. június 19. szombat |
Robin Cook brit külügyminiszter a holocausthoz hasonlította a koszovói albánok tömeges deportálását és a KFOR-erôk által most feltárt tömegmészárlásokat.
Az akkori és a mostani rémtettek alapja ugyanaz a "mérgezô doktrina": a faji felsôbbrendûségé mondta Cook a BBC-nek adott pénteki nyilatkozatában. Hozzátette mindamellett, hogy a koszovói események méreteikben nem vethetôk össze a zsidóknak a nácizmus alatti megsemmisítésével.
"A tömeges deportálások szörnyûsége és különösen a vasúti vagonok használata vészesen emlékeztet arra, ami Hitler és Sztálin alatt történt" idézte Cook nyilatkozatát a DPA.
A külügyminiszter felszólította a belgrádi vezetést, hogy adja át Slobodan Milosevic elnököt a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, különben Szerbia nem számíthat arra, hogy az államok közössége befogadja.
Az amerikai elnök szerint sikerült tisztázni a legtöbb kérdést a Koszovóba vezényelt orosz csapatkontigens körül támadt vitában.
Bill Clinton errôl Kölnben nyilatkozott, ahol pénteken délután kezdôdött a legfejlettebb ipari országok (G7) és Oroszország vezetôinek háromnapos tanácskozása. Az egyik napirendi pont éppen a koszovói rendezés, illetve a Balkán jövôje volt.
Az amerikai elnök nem nevezte meg pontosan, milyen értelemben közeledtek egymáshoz az álláspontok. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy katonái önálló szektort ellenôrizzenek a dél-szerbiai, zömmel albánok lakta tartományban. Az Egyesült Államok (és a NATO) viszont ellenzi ezt, mivel attól tart, hogy egy ilyen engedmény Koszovó tartós megosztását eredményezné.
Az orosz államfô pénteken megerôsítette, hogy vasárnap elutazik Kölnbe, ahol részt vesz a G8 csúcstalálkozójának utolsó napján. A bonni városban addig Szergej Sztyepasin képviseli majd Oroszországot: az orosz kormányfô szombaton este tér vissza Moszkvába, és tesz jelentést az elnöknek a tárgyalások menetérôl.
Mint Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivô elmondta, Jelcin "nehéznek" minôsítette a Helsinkiben folyó orosz-amerikai védelmi és külügyminiszteri egyeztetéseket. Az orosz elnök közölte, hogy Kölnben Bill Clinotn amerikai elnökkel is folytatni kívánja Koszovó problémáinak megvitatását, amelyeket már érintett a két államfô eddigi telefonbeszélgetéseik során. Jelcin reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a KFOR-erôkben való orosz részvétel kérdéseirôl megszületik a megállapodás.
Kisebb incidens történt pénteken délelôtt Koszovóban a kivonuló szerb belbiztonsági erôk és a nemzetközi békefenntartók (KFOR) brit katonái között, az orosz békefenntartók pedig a szakadár albán fegyveresekkel kerültek szembe a dél- szerbiai tartományban.
A brit katonák a Pristinától északra fekvô Podujevóban néztek farkasszemet a kivonuló jugoszláv katonákkal. A városközpontban egy jugoszláv páncélozott jármû próbált végighaladni a fôutcán, de egy brit harcjármû elállta az útját. A katonák között élénk gesztusokkal kísért szóváltás tört ki, de a jugoszlávok végül meghátráltak. Hasonló "incidensek" történtek Podujevo külterületein is. A csapatkivonási egyezmény értelmében a jugoszláv haderônek vasárnap éjfélig kell elhagynia a tartományt.
Az orosz békefenntartók pedig szakadár albán fegyveresekkel kerültek szembe pénteken a pristinai repülôtér mellett. Fegyverhasználatra itt sem került sor, ám a helyzet rendkívül feszült volt közölték pristinai NATO-források az ITAR-TASZSZ- szal. Az orosz légidesszant moszkvai vezérkara nem tud az incidensrôl- jelentette az ITAR-TASZSZ.
Az Economist Intelligence Unit becslése szerint a koszovói háború 8 milliárd dollár GDP-csökkenést jelent a balkáni térség országai számára 1999-ben.
A tekintélyes londoni gazdaságelemzô csoport az átalakuló piacgazdaságok állapotáról kiadott idei második negyedévi jelentésében rámutat arra, hogy a Jugoszlávia elleni háború súlyos rövid távú gazdasági hatásai mellett a térség országait még igen hosszú ideig sújtják majd a háború gazdasági és politikai következményei. Az EIU ezért mínusz 5,4 százalékra módosítja a térség nyolc országának ez évi gazdasági növekedésére tett elôrejelzését.
1998-ban a nyolc ország Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Magyarország és Románia gazdasági növekedése 2 százalékos volt, és ennek alapján az EIU a háború elôtt 1,6 százalékos növekedést prognosztizált az idei esztendôre.
A háború egynegyedükkel, mintegy 1,4 milliárd dollárral csökkenti a közvetlen külföldi tôkebefektetéseket is, amelyek tavaly 5,6 milliárd dollárt tettek ki írja a jelentés.
Számos balkáni országban a háború felborította a belsô politikai egyensúlyt, amely komoly destabilizációs kockázatot jelent. A gazdasági növekedés visszaesése növeli a munkanélküliséget, és társadalmi nyugtalanságokhoz vezethet. A piacgazdasági reformok támogatottsága is tovább csökkenhet.
Bár a koszovói albán menekültek nagy számban térnek vissza Albániából és Macedóniából, az albán kérdés nemzetközivé tétele hoszú távú kockázatot jelent, fenntartja a határok kérdésének veszélyét, súlyosan megterhelheti a térség belsô kapcsolatait. Miután Slobodan Milosevic jugoszláv elnök egy ideig valószínûleg még hatalmon marad, Szerbia továbbra is a külvilágtól elzárt, elszegényedett állam lesz a Balkán szívében, amely tovább nehezíti a térség felvirágzásának lehetôségeit véli az EIU.
A közvetlen gazdasági hatások is jelentôsek. A háború szétzilálta a térség kereskedelmi és szállítási rendszerét. A koszovói, illetve jugoszláviai rombolás több tízmilliárd dollár kárt okozott az infrastruktúrában, a termelési kapacitásokban. Mind a külföldi, mind a belföldi befektetôi bizalom mélyen megrendült. Néhány ország súlyos veszteségeket szenved a turizmus területén, és a megnövekedett kockázatok miatt a külföldi hitelek is jelentôsen megdrágulnak. A fenntartható gazdasági növekedés alapjainak lerakásához kevés segítséget jelent, hogy a magánpénzforrások az azonnali pénzügyi problémák megoldására készek segítséget nyújtani.
Az EIU szerint nem "igazán megnyugató", hogy a térség talpraállása jelenleg nagymértékben a nemzetközi akarattól függ. Értékelése szerint az Európai Unió és a multilaterális intézmények nem tudtak igazi sikereket felmutatni a térségben. Egyetlen balkáni államot sem kompenzáltak például azokért a hatalmas veszteségekért, amelyeket az ENSZ által Jugoszlávia ellen bevezetett kereskedelmi szankciók idején, 1992 és 1995 között elszenvedtek. A térségre vonakozó Marshall-terv távlata egyelôre igen bizonytalan állapítja meg az EIU jelentése.
A kormány csütörtöki ülésén határozatban tiltotta meg, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök és családtagjai, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság miniszterei és más kormánytisztviselôi Románia területére lépjenek.
Adriana Saftoiu kormányszóvivô szerint a döntést összhangban van azzal, hogy az EU Bizottsága további büntetô intézkedéseket vezetett be Jugoszláviával szemben. A most elfogadott tilalom kiterjed a szerb kormány egyes tisztségviselôire, valamint a Milosevic- rezsimet támogató egyes személyiségekre.
A parlament két háza csütörtöki együttes ülésén jóváhagyta az államfônek azt a kérését, hogy egy évvel hosszabbítsák meg és Koszovóra is terjesszék ki a román SFOR-különítmény megbizatását.
Emil Constantinescu államfô a törvényhozásnak küldött levelében kérését a NATO ilyen értelmû felkérésével indokolta.
A parlament tavaly arról határozott, hogy Románia idén június 30-ig 200 katonából álló mûszaki zászlóaljjal vegyen részt az a boszniai békefenntartó erôkben (SFOR). A mandátumot most egy évvel meghosszabbította a törvényhozás. Az összesen 205 katonát felölelô román kontingens egy mûszaki zászlóaljból, egy katonai rendôrségi szakaszból és szállítási különítménybôl fog állni.
Ezzel egyidejûleg a parlament jóváhagyta, hogy csapatokat és haditechnikát szállító lengyel és cseh vonatszerelvények haladhassanak át román területen.
A parlamenti ülésen a külügyminisztérium illetékese tájékozatást adott arról, hogy a kormány elutasította azt a június 15-én Bukarestbe eljuttatott orosz kérést, amely hat orosz katonai repülôgép Románia felett való átrepüléséhez igényelt hozzájárulást.
Viorel Ardeleanu, a külügyminisztérium NATO- osztályának vezetôje az orosz kérés elutasítását azzal indokolta, hogy Románia nem rendelkezett a koszovói biztonsági erôk (KFOR) parancsnokának ilyen értelmû elôzetes egyetértésével.
Ardeleanu tájékoztatójában kitért arra is, hogy Romániától nem kért átrepülési engedélyt Magyarország.
Iparkamarai magyarromán tagozat
Kétszáznegyven cég lépett be elsôre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozatába, amely (a hetedik csabai nemzetközi ipari vásár rendezvényeihez kapcsolódva) csütörtökön alakult meg Békéscsabán.
Romániában, bukaresti székhellyel, már mûködik a testvérkamara hasonló rendeltetésû román-magyar üzleti tanácsa, a magyar kamara Békéscsabán hozta létre a Románia iránt érdeklôdô magyarországi cégek igényeit kiszolgáló szervezetet.
A magyar kamara tavaly Salgótarjánban magyar-szlovák, Zalaegerszegen magyar-szlovén, Pécsett magyar-horvát tagozatot alakította.
A határmenti megyék közül több is pályázott a magyar-román tagozat létrehozására; Békés elsôsorban bihari és aradi kapcsolataival nyerte el az országos szervezet bizalmát s vállalhatta a román tagozat mûködtetését a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara hangzott el az alakuló ülést után tartott sajtótájékoztatón.
A Békéscsabán most létrejött magyar- román tagozat várja a további jelentkezôket, s a következôkben tájékoztatja mind tagságát, mind az egyéb érdeklôdô kamarai cégeket Románia üzleti, gazdasági életét, vám- és adórendszerét illetôen valamennyi fontos újdonságról.
Bangó Gábor, a magyar-román kamarai tagozat elnöke (a viharsarki kamara vezetôje) elmondta: már fölvették a kapcsolatot mind a negyven romániai és a húsz hazai kamarával, hogy kiszolgálhassák a Romániában befektetni szándékozó magyar vállalkozókat. A tagozat Békéscsabán olyan adattárat hoz létre, amely pontos adatokkal fog szolgálni a romániai cégekrôl, a szomszédos ország gazdasági lehetôségeirôl s igényeirôl.
A békéscsabai alakuló ülésen népes romániai kamarai küldöttség vett részt. A tanácskozáson elhangzott, hogy Románia várja déli és keleti részébe is a magyar befektetôket, s hogy a constancai kikötô fejlesztésében is számítanak részvételükre.
A nap folyán találkozót rendeztek a békési megyeszékhelyen a magyar és a román üzletembereknek.
Csáky indítványával azonosul a szlovákiai kisebbségi tanács
Csütörtöki ülésén a szlovák kormány tanácsadó testülete, a nemzetiségi tanács elvetette a három szlovák kormánypárt kisebbségi nyelvtörvény-tervezetét és azonosult kormány kisebbségi kérdéseket felügyelô alelnökének mind a tizenegy módosító indítványával.
Ismeretes, hogy a kormánykoalíció három szlovák pártja olyan kisebbségi nyelvtörvénytervezet kormányzati és parlamenti szentesítését indította útjára, amellyel a negyedik kormányzati partner, a Magyar Koalíció Pártja nem fogad el, ezért a parlamentben is ellene készül szavazni. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a tervezetet az európai szervezetek jelentéstevôi, így az EBESZ kisebbségi fôbiztosa, Max van der Stoel sem tartja elfogadhatónak, jóllehet, a kormánykoalíció szlovák pártjainak néhány képviselôje azt állította, hogy a fôbiztos ,,néhány technikai észrevételtôl,, eltekintve áldását adta a tervezetükre. Csáky ezt a fôbiztos irodájának tájékoztatására hivatkozva szerdán határozottan cáfolta.
A csütörtökön ülésezô nemzetiségi tanács Csáky azon módosító indítványával azonosult, amely egybecseng a Max van der Stoel által képviselt elvárásokkal. Ide tartozik, egyebek között az, hogy a kisebbségi nyelvtörvény hatályának ,,küszöbét,, ne 20, hanem 10 százalékban szabják meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény ott legyen érvényesíthetô, ahol a nem szlovák nemzetiségûek lélekszáma alatta van a 10 százalékos aránynak.
További fontos pontja az MKP indítványának, hogy a kisebbségi nyelvek védelmére hívatott törvény preambuluma olyan kiegészítésre szorul, amely szavatolja, hogy a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezéseinek joghatálya erôsebb az egyéb kisebbségi jogokról, így a magyarok lakta helységek önkormányzatainak tárgyalási nyelvérôl is rendelkezô jogszabályoknál, tehát a szlovák államnyelv védelmérôl szóló törvény nemzetiségi jogokat sértô rendelkezéseinél.
Csáky jelezte: az MKP tizenegypontos indítványát a koalíciós partnerek elé terjeszti és a törvényelôkészítés folyamatában, valamint a kormányülésen is védelmezni fogja. Jóllehet, a partnerek eleve mereven elzárkóznak a saját tervezetük módosításától, Csáky továbbra is bízik a módosítások lehetôségében. Erre legkésôbb július 9- ig lát esélyt.
Ha a magyar törekvéseknek addig mégsem lesz foganatja, a Magyar Koalíció Pártja saját tervezetének parlamenti megvitatásához és elfogadtatásához fog ragaszkodni. Végsô álláspontjának kialakítását a partnerek jobb belátásának és politikai akaratának reményében július 9-ig nyitva hagyja.
Az NVA-tárgyalókkal a napokban sorra került megbeszéléseken felmerült egyetlen probléma a 350 millió dollár értékû kölcsön volt, amelyet Románia a külsô adósság törlesztésére szándékszik fordítani.
Ez idáig 108 millió dollár érkezett meg, s a különbség a nemzetközi piacon eszközlendô három hitelajánlattal fedezôdik mondotta a miniszterelnök, hozzáfûzve, hogy a feltételek nem könnyûek, mivel 27 százalékos kamatot kell fizetni, s emiatt már két ajánlatot vissza kellett utasítani.
A miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában közölte, hogy az NVA-val sorra kerülô összejövetelig konkrét szándéklevél megszövegezését kérte az említett kölcsönökkel kapcsolatosan. A kormányfô véleménye szerint, miután a román bankokhoz megérkezik az elsô leszerzôdött kölcsön, az NVA-nak folyósítania kell a készenléti hitelmegállapodás elsô részét.
Az NVA helyesli ezt a megoldást.
Az NVA-tól érkezô összeget a Nemzeti Bank valutakészletére és a fizetési mérlegre fordítják fûzte hozzá.
A sztrájk miatt elhúzódik a tanév
Maros megye tanfelügyelôsége utasította az iskolák vezetôségét, hogy a tanügyi sztrájk miatt kiesett tanórákat az alábbiak szerint pótolják: a XII. és XIII. osztályok diákjai június 181920-án, tehát ma, holnap és vasárnap; az elemi iskolák IVII. osztályai, a középiskolák IXXI. osztályai, a tanítóképzôk és az esti tagozatok XII. osztályai június 1830. között pótolják az elmaradt órákat. A vakáció tehát csak július 1-jén kezdôdik. Az iskolák igazgatóságán idejében kiállítják a a beiratkozáshoz szükséges bizonyítványokat a középiskolák és szakiskolák kezdô osztályaiba, valamint az érettségire jelentkezô diákok számára. A június 7 június 30-a között a tanfelügyelôségnek alárendelt intézményekben folytatott és folyó mindenfajta oktatási tevékenységért az igazgatóságokat terheli a felelôsség olvastuk az igazgatóknak megküldött körlevélben, melyet Dumitru Matei fôtanfelügyelô írt alá.
A középiskolákban június 20-án, vasárnap tartják a felvételi vizsgákat, ott ahol a meghirdetett helyekre túljelentkezés van.
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban két matematika- informatika, két természettudományi, egy angol, egy intenzív német, egy társadalomtudományi és egy református magyar tannyelvû osztály indul, összesen 200 hellyel. Tegnap délig a meghirdetett helyekre 280-an jelentkeztek. A beiratkozás ma 11 óráig tart. A felvételi vasárnap 10 órakor kezdôdik.
A Papiu Ilarian Kollégiumban ma 15 óráig lehet iratkozni. Minden valószínûség szerint, mindkét magyar tannyelvû a matematika-informatika és a humán-osztály helyeinek betöltésére felvételi vizsgát szerveznek, amely vasárnap 8 órakor kezdôdik.
Az Unirea Elméleti Líceumban a meghirdetett két, 25- ös létszámú magyar tannyelvû természettudományi, illetve társadalomtudományi osztályba túljelentkezés van. Iratkozni ma 12 óráig lehet.
A Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban szintén 12 óráig fogadják el a tanulók jelentkezését. Tegnap délig a magyar tagozaton még nem volt túljelentkezés, ezért a felvételi megszervezése csak a listák lezárása után dôl majd el.
Tegnap délután az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban kezdetét vette az intézmény fennállásának 50. évfordulójára szervezett rendevzénysorozat. A mai társulat és a színház nyugalmazott, de ezúttal jelen levô tagjai, a jubileumra érkezett vendégek hazai és külföldi bábmûvészek, színikritikusok, más szakmabeliek , valamint a rangos együttes tisztelôi, a város kulturális személyiségei, elöljárói ünnepi elôadásokon, kerekasztal- megbeszéléseken, kötetlen eszmecseréken idézik fel ebbôl az alkalomból a bábszínház ötven évét, méltatják az Ariel jelentôsebb megvalósításait, tisztelegnek a társulat életét meghatározó nagy egyéniség, a pár hete elhunyt Antal Pál rendezô emléke elôtt.
Így történt az elsô napon is, amikor a jelenlevôk Haller József díszlettervezô munkáinak kiállításával emlékezhettek több fontos elôadásra, majd a Faust bábváltozata szemléltette egykori megálmodója, a rendezô és szövegíró Antal Pál alkotói erényeit, a társulat szakmai felkészültségét, tehetségét.
Ma 10.45 órakor az Ariel jubileumára készült, két nyelven megjelentetett monográfiát mutatják be a szerzôk, Eugenia Anca Rotescu és Nagy Miklós Kund részvételével. Utána kerekasztal- beszélgetésen vitáznak az animációs mûvészetrôl. 15.30 órakor Adrian Munteanu Seri cu licurici címû verses meséskönyvét viszik a közönség elé. 16 órakor a chisinaui Licurici színház Prin poveste rostogol címû elôadása látható. Este 7 órakor a bukaresti színmûvészeti akadémisták játsszák a Fat-Frumos din lacrima címû bábdarabot. A Tornado zenekar koncertjét és Cristian Zamfirescu kiállítását követôen az ultimaT nevû szakfolyóirat 1. számát ismerheti meg a közönség, 23 órától a helybeli román tagozat adja elô Horatiu Mihaiu Steps címû produkcióját.
Vasárnap az ünnepeltek újítják fel A kis herceget, Antal Pál egykori nagy sikerû rendezését, Haller József díszleteiben. Délután 4-kor egri vendégek, a Harlekin színház tagjai mutatják be a Kukac Matyi címû bábjátékot Szíki Károly rendezésében. 19.30-kor a román tagozat zárja a megemlékezések sorát a Fat-Frumos din lacrima Radu Macrinici kínálta változatával, Anca- Maria Colteanu rendezésében.
Egyre aktívabb az Általános Orvosok Családorvosok Maros Megyei Egyesülete, amely valóban felvállalta és minden lehetséges módon képviseli tagjainak érdekeit. Ezt a célt tükrözte az a csütörtök délután megtartott tanácskozás is, amelyre sikerült összegyûjteni mindazon fórumok, szervek vezetôit, akikkel a családorvosoknak együtt kell mûködniük annak érdekében, hogy munkájuk valóban eredményes legyen.
A Dózsa György úti Anvico Business Center gyûléstermében dr. Sánta Dóra, az egyesület elnöke ismertette az Együttmûködés a Maros megyei orvosi ellátás terén nevet viselô tervet, amely azzal a céllal íródott, hogy azonosítsa a közös nevezôket a családorvosok, szakorvosok, gyógyszerészek, valamint az egészségügy terén mûködô különbözô szakmai és adminisztratív fórumok között annak érdekében, hogy valóban megújuljon az orvospácins közötti kapcsolat. Az együttmûködés alapján lehet majd kidolgozni azokat a stratégiákat, amelyek megkönnyíthetik és lerövidíthetik az információáramlást, megállapíthatják a felelôsségeket, és hatékonyabbá tehetik az alapellátást, ami együttesen növelné a megyei orvosi és adminisztratív fórumok tekintélyét. Mindezen célok megvalósítását az egyesület egy rendszeres kerekasztal-sorozat megszervezésével szeretné elérni az elkövetkezô egy év során. Csütörtökön délután tehát arra kértek választ, hogy az Orvosi Kollégium, a Megyei Közegészségügyi Felügyelôség, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, az MOGYE, a Megyei Rohammentô-szolgálat, a Gyógyszerészek Ligája, a Megyei Tanács valamint a bukaresti Egészségügyi Menedzsment-intézet képviselôi belegyezésüket adják-e, hogy a sikeres együttmûködés érdekében elküldjék képviselôiket ezekre a tanácskozásokra.
A konfliktusok zöme a tájékozatlanságból ered, a közös stratégia kidolgozása ezt teheti gyorsabbá, pontosabbá és zökkenômentessé, hozzájárulhat a szakmai és gazdasági követelmények összehangolásához, a prioritások rangsorolásához, az egyeztetô tárgyalások átláthatóvá és demokratikussá tételéhez.
A cél megvalósítása érdekében a szövetségnek anyagi forrásokra, és székhelyre van szükséges hangzott el a tegnapi tanácskozáson, amely a fenti program felvázolása után a családorvos szerepének meghatározásával folytatódott.
Dr. Florea Dorin prefektus hozzászólásának lényegét az a vélemény képezte, hogy a reform bevezetésének nehézségei annak tulajdoníthatók, hogy az egészségügyet véleménye szerint aljas játék folytán hatalomra került hozzá nem értô egyének irányítják. Dr. Porutiu Mihai, az EBP igazgatója a biztosítási pénztár szerkezetét ismertette, majd azt hangsúlyozta, hogy a megyei pénztárat az általános orvosok ellenségének tekintik ugyan, de tulajdonképpen a hozzá nem értés és a pazarlás ellensége. Dr. Florea Constantin, az orvosi kollégium képviseletében tájékoztatta a jelenlevôket, hogy megalakult az orvosi rendelôk megyei akkreditáló bizottsága, amelynek ô maga tölti be az elnöki tisztét. Szóba került, hogy miért nincs egy általános orvos is a bizottságban, amire dr. Liebhardt Mihai kórházigazgató megjegyezte, hogy meg kellene szabadulni attól a gyanútól, ami az újjal kapcsolatban merül fel az orvosokban. A gazdasági igazgatónak feltett kérdésekkel újra szóba került a megyei pénztár alapjainak felhasználására kapott központi rendelet, amellyel a jelenlevôk közül többen nem értettek egyet. Szóba kerültek a vidéki rendelôk tulajdonjoga körüli bonyodalmak, s e téren megértést a helyhatóságok részérôl Virág György, a megyei tanács alelnöke ígért. A privatizáció buktatóira figyelmeztette orvos kollégáit Moldovan Mariana, a Gyógyszerészek Ligájának elnöke. Dr. Kikeli Pál egyetemi elôadótanár pedig a hatodéves hallgatóknak a családorvosi tevékenységre való felkészítésérôl, a reális statisztikák és a menedzseri ismeretek szükségességérôl beszélt. Szemrehányást tett orvos kollégáinak dr. Ciorbea Mariana a Közegészségügyi Igazgatóság statisztikus orvosa, a pontatlanul kitöltött ûrlapok miatt.
Az egyesek által viharosnak beharangozottt megbeszélés során végül is nem tisztáztak egy sokakat foglalkoztató kérdést, ami az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek felírására vonatkozik, viszont a szervezôk nagy érdemének tartható, hogy ez a megbeszélés-sorozat elkezdôdött, s a következô tanácskozások alkalmával talán sikerül megegyezésre jutni valamennyi vitatott kérdésben is.
A Bekecs alatti településen ebben az évben március 10-én jártunk, amikor a Martfele és Kápolna hegyoldal egy része elindult a falu házai felé. Azóta bôvebb csapadékhulláskor mindig mozog a hegy. Akkor a megyei elöljáróság, Dorin Florea prefektus vezetésével a központi szervek kíséretében kiszáll Nyárádselyébe. Felmérték a károkat, majd arra a döntésre jutottak, hogy el kell kezdeni a munkálatokat a falu megmentéséért. Azóta sem történt semmi. Nyárdselye lakosait kedden este újabb csapás sújtotta: jégverés. A szerdai becslések szerint mintegy 500 hektáros szántó- és legelôterületen károsodtak a haszonnövények. A veteményeskertek teljesen tönkrementek. Kacsó Vencel, Nyárádmagyarós polgármestere értesítette a prefektúrát a természtei katasztrófáról, ennek nyomán, csütörtökön Burkhárdt Árpád alispán, Liviu Timar, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese, valamint a Romsilva megyei igazgatóságának igazgatója szállt ki Selyébe. A helyszínelés folyamán megállapították a hegy tovább csuszamlik, a vadak által okozott károk tetemesek, és igencsak jelentôs méretû a károsított terület nagysága. A prefektúra és helyi vezetés megállapodása szerint a jövô héten elkezdôdik a károk pontos felmérése tájékoztatott tegnap Kiss Ferenc, a nyárádselyei polgármesteri hivatal titkára.
A Marosvásárhelyi Napok keretében
A jövô héten kezdôdô Marosvásárhelyi Napok keretében rengeteg sportrendezvény lesz, az egyik ezek közül a Borbély Attiláról elnevezett verseny, amely a marosvásárhelyi kosárlabdasport egykori nagy egyéniségének kíván emléket állítani.
A tornára négy csapat hivatalos, így részvevôk lesznek a Medgyesi Iskolás Sportklub, a Nagyszebeni Iskolás Sportklub, a Szatmárnémeti Iskolás Sportklub és házigazda minôségében a Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub és Sportlíceum közös együttese. Az emlékverseny szervezôi az ISK SL és a Week-end Sportegyesület, a polgármesteri hivatal közvetlen támogatásával. Színhelye az Egészségügyi Líceum tornacsarnoka. A részvevô csapatok három mérkôzést játszanak, mindenki mindenkivel. A ranglistát az összegyûjtött pontok alapján számítják ki.
A szervezôk kb. 100-150 nézôre számítanak. Az emlékverseny kétnapos, június 24-én és 25- én rendezik meg. Az elsô nap a mérkôzések délelôtt 10 órakor kezdôdnek és este 8-kor érnek véget, második nap a program 9-tôl 12-ig tart.
A négy csapatot oklevéllel, emlékplakettel és kupával jutalmazzák.
A cím láttán sokan Illyés Gyula metaforáját idézik fel magukban. A költô neve és gyakran idézett gondolata el is hangzott csütörtökön délután a marosvásárhelyi Kultúrpalota galériáiban. Nemcsak a téma juttatta eszünkbe a határokon felülemelkedô keretet, a kiállító, Molnár Dénes ötlete is szinte felkínálta az illyési megfogalmazás átvételét. A grafikus, amellett, hogy a falakon behozta a termekbe a történelmet, az Erdélyben és a nemzet más életterein épített várakat, kastélyokat, mûemlék templomokat, fametszeteit a levegôbe is felfüggesztette a galériát átszelô drótokon. Installációs leleménye különös hangulattal gazdagította egyéni tárlatát.
Sokan voltak kíváncsiak a kiállításra, melynek megnyitója is kellemes emlék. Azzá tette a Kovács András vezette Nagy István kórus néhány régi dala és a Folk Center képviselôinek éneke, furulyaszólója is. A mûvészt, aki ezúttal xilografikáiból válogatott, Cornel Moraru és Nagy Miklós Kund szavai hozták közelebb a közönséghez.
Nagy munka az, amit Molnár Dénes önként felvállalt. Egy letûnôben levô világot igyekszik legalább mûvészi átlényegítésben menteni az enyészettôl. Biztosan nem csalódik senki, aki megnézi a tárlatot.
Romániában s Maros megyében is az elmúlt 10 évben nagyon megnôtt az abortuszok száma. Míg 1990- ben megyénkben 100 élve született csecsemôre 189 abortusz jutott. 1997-ben ez az arány 100 a 135-höz. Országszerte a nem kívánt szülés elkerülésére a mûvi vetélés a legismertebb módszer. Éppen ezért szükség megismertetni a lakossággal a korszerû fogamzásgátlási módokat, tájékoztatni a hozzáférhetési lehetôségekrôl. A sajtónak fontos szerepe van a felvilágosító kampányban hangzott el tegnap délután a Fiatalok a Fiatalokért és az ENSZ Lakossági Alapja (Fondul National Unite pentru Populatie) által, a szovátai Mogyorósi Szállóban szervezett háromnapos munkamegbeszélésen. A Maros megyei sajtó képviselôi ma és holnap az orvosokból, pszichológusokból álló elôadókkal többek között a családtervezési rendelôk szerepérôl, az egészséges szaporodás jelenlegi országos helyzetérôl és a nemi úton terjedô betegségek megelôzésének fontosságáról vitáznak. A szexológiai mûhelytalálkozóról bôvebben keddi lapszámnunkban számolunk be.
Csütörtökön a megyei kórházban nagy érdeklôdésre számot tartó könyvbemutató volt, amelyen két szakkönyvet mutattak be. Mindkét kötet röntgenorvosoknak, szakembereknek és orvostanhallgatóknak szól. Mivel az orvostudomány e szakterületén az utóbbi idôben kevés radiológiai tanulmány jelent meg, a két kötet kiadása "ûrpótlóként" szolgál. Az elsô kötet címe: Radiológiai anatómia és technika, szerzôi dr. Grigore Stanciu professzor, a radiológiai klinika vezetôje, társszerzô Stanca Suciu, az egészségügyi líceum biológiatanára. A második kötetet szintén a professzor szignálja, címe: Klinikai röntgendiagnosztika. Az Ardealul Kiadó gondozásában megjelent kötetek mûszaki kivitelezéséhez László József negyedéves orvostanhallgató járult hozzá.
A szerzô, dr. Stanciu Grigore radiológus professzor mutatta be köteteit a hallgatóságnak, majd Zeno Chitulescu fôorvos és Gliga Virgil egyetemi elôadótanár, a gyereksebészeti klinika vezetôje méltatták a sok évi orvosi tapasztalatot tartalmazó köteteket, valamint a professzor orvosi munkásságát. A szakkönyvek értékes tudományos anyaga mellett újdonságnak számít, hogy rengeteg fotót tartalmaznak. Az elsôben 944, a másodikban 360 fényképet reprodukáltak, míg az eddig megjelent ilyen jellegû könyvek többségében az illusztrációt rajzokkal oldották meg.
1989 elôtt jól tudtuk, milyen a Kent cigi körforgása a társadalomban: ajándékozgatják ide meg oda, pácienstôl a doktorig, doktortól a párttitkárig, párttitkártól elsôtitkárig, elsôtitkártól a titkárnôig, titkárnôtôl a húsboltosig, húsboltostól a halászengedélyeket kibocsátó hivatalnokig (övé volt a kezdôrúgás, neki hegesztették meg a gyomrát); aki aztán, miután felismerte a dobozt az aljára tetovált diszkrét jelrôl, szilveszterkor rá akar végre gyújtani belôle, akkor azonban csöngetnek, jön a Télapós (a részeges após, róla egészen megfeledkeztek, mit lehet ennek adni ajándékba, a fél liter vodka mellé), és vége az idillnek. A részeges após végigkínálja a madár- és elvtárslátta Kentet az egész sokoldalúan fejlett szocialista grófságban.
Manapság van cigi dögivel; pusztul is tôle a nép, sorba állunk a halálnál. Manapság a természetben és a társadalomban új divatok tombolnak. Ott van például a zöldkártya. Enélkül nem tanácsos átjönni Magyarból, átmenni Magyarba. Ezzel bennünket mint lehetséges elütötteket véd a társadalmi szerzôdés. Aki elmulasztja beszerezni, az meg úgy járhat, mint Gy. Neki ez valahogy kiment az ablakán, sok a gondja, nôsülés elôtt áll, ezért jött haza öt év után elôször , hogy csinosnak mondott aráját szüleinek bemutassa, a frigyet elfogadtassa.
A román részen kérik ám a zöldkártyát. Hát neki az iratai közt sok zöld miegymás van, de spéci ez per pillanat sehol. Na ha nincs, hát vissza kell menni.
Gy-nek eszébe jut román nyelvtudása, kérlelni kezdi a tisztet vagy altisztet, nem ismeri a rangokat, mert katona itthon sem volt, s ott sem lesz már. A hivatalos közegnek akkor esik meg a szíve, amikor értesül a Hymen-hírrôl, és mûértôn végigröntgenezi a már nem bakfis menyasszonyt. Jó mûbôr.
Nézze, volna egy mód kezdi aztán, és óvatosan arra tekint, amerre a feljebbvalóját tudja. De nehogy észrevegye a...
Gy. közelebb hajol. Suttognak egy keveset, aztán Gy. odaoson a gyomtenger partjára telepített Shop nevû bódéhoz, és vásárol egy karton cigit. Csekély 3.200 forintja bánja.
A boltos átadja a portékát, valamit firkant egy papírra, aztán már jöhet is vissza Gy. a cigivel. Boldogan nyújtja oda. A tiszt vigyorog, szalutál, s int, húzzanak el végleg a búsba.
Valahol a Királyhágón levegôznek. A menyasszonynak eszébe jut a cédula. Tonikját szopogatva betûzi, de nem érti, mi áll rajta. Gy. viszont igen. A boltos kusza golyóstoll-hieroglájfja így néz ki: ACHITAT.
Bájos arája szemén harmat. Aha, érti már. S felnevet.
Áhítat.
180 éve, 1819-ben született JACQUES OFFENBACH, német származású francia zeneszerzô. A francia operett legnagyobb mestere, 102 mûvet komponált, amelyek közül néhány ma is a világ operaházainak repertoárdarabja (pl. a Hoffmann meséi). (1880-ban hunyt el.)
180 éve, 1819-ben született BRODSZKY SÁNDOR festô, a romantika jeles képviselôje. Nevezetesek balatoni tájképei. (1901-ben hunyt el.)
210 éve, 1789-ben hunyt el PAUL HENRI DIETRICH HOLBACH, német származású francia filozófus, a felvilágosodás képviselôje. Ô írta a nagy francia Enciklopédia kémiai és fiziológiai cikkeinek nagy részét. (1723-ban született.)
160 éve, 1839-ben született JOAQUIN MARIA MACHADO DE ASSIS brazil író, költô. Regényei, elbeszélései Rio de Janerio életérôl festenek színes képet. (1908-ban halt meg.)
130 éve, 1869-ben született ifj. br. KORÁNYI FRIGYES gazdaságpolitikus, pénzügyi szakember. Többször volt pénzügyminiszter, 1927-ben jelentôs szerepe volt a magyar valuta stabilizálásában. (1935-ben hunyt el.)
135 éve, 1864-ben született HERMANN MINKOWSKI, litván születésû német matematikus, fizikus, a speciális relativitáselméletben az egységes téridô geometria interpretációjának megalkotója. (1909-ben hunyt el.)
110 éve, 1889-ben született ANNA ANDREJEVNA AHMATOVA orosz költônô. Versei a szerelmet, az asszonyságot, a hazaszeretetet örökítik meg. (1966-ban halt meg.)
480 éve, 1519-ben született THEODOR DE BEZE (BEZA) francia protestáns teológus, humanista, költô. Kálvin tanítványa, legközelebbi munkatársa, majd Kálvin halála után utóda, a svájci reformáció vezetôje volt. Teológiai és jogtudományi mûveiben Kálvin tanait védte. Megírta Kálvin életét, jelentôsek zsoltárfordításai is. (1605-ben hunyt el.)
135 éve, 1864-ben született HEINRICH WÖLFFLIN svájci mûvelôdéstörténész, a stílustörténet kutatója. Mûvészettörténeti alapfogalmak címû mûve ma is aktuális szakmunka. (1945-ben halt meg.)
115 éve, 1884-ben született GYÓNI GÉZA (ered. Áchim) költô, újságíró. Lírájában a háború dicsôitésétôl annak teljes tagadásáig jutott el. Orosz hadifogságban halt meg 1917-ben.
20 éve, 1979-ben hunyt el ÖRKÉNY ISTVÁN író. Regényeit, novelláit, drámáit erôs intellektualizmus, groteszk humor, drámai feszültség jellemzi. (1912-ben született.)
105 éve, 1894-ben született HERMANN OBERTH, erdélyi származású német rakétakutató. A rakétamozgás elméletével foglalkozott. A háború után az Egyesült Államokban dolgozott. (1989-ben halt meg.)
25 éve, 1974-ben hunyt el LÁNCZOS KORNÉL matematikus, fizikus. Jelentôs eredményeket ért el a differenciálgeometriában és a kvantummechanika matematikai apparátusának kidolgozásában. (1893-ban született.)
170 éve, 1829-ben hunyt el JOHANN HEINRICH WILHELM TISCHBEIN német festô, rézmetszô. Romantikus felfogású portrékat, tájképeket festett. (1751-ben született.)
130 éve, 1869-ben született MARTIN ANDERSEN NEXÖ dán író, a skandináv realista próza jelentôs mestere. Mûveiben a társadalom legszegényebb rétegeinek életét ábrázolta. (1954-ben halt meg.)
85 éve, 1914-ben született WOLFGANG WINDGASSEN német operaénekes, hôstenor. Kiváló Wagner-énekes, a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik sztárja volt. (1974-ben halt meg.)
30 éve, 1969-ben hunyt el Marosvásárhelyen TESSITORI NÓRA elôadómûvésznô, a szavalómûvészet egyik legjelentôsebb úttörôje. Nagy sikerrel tolmácsolta a magyar költészet, az erdélyi líra és a világirodalom legszebb verseit. (1883-ban született.)
Az ember, ha ad magára, nem sajnálja mástól a pénzt. Még akkor sem, ha neki éppen nincsen belôle elég. De hát kinek van? Annak a futballistának biztosan, aki szerdán este egyetlen mérkôzés után kétszázhuszonöt millió lejnyi pénzt rakhatott a mellényzsebébe; persze dollárban, hogy elférjen. Szeretem a futballt, egy-egy jó mérkôzést szívesen végigizgulok a tévé elôtt. Már ezért sem irigykednék. Végre akad valaki ebben az országban, akit megfizetnek tisztességesen, vagy éppenséggel felülfizetnek. Na jó, azt se bánom, ha az élsportoló kivétel. Van ilyen, kell legyen ilyen. Jól mondom, körülöttük mindig nagy a felhajtás, a csiuuadratta. Ôket ismerik messze földön; ôk hordozzák hírünket, általuk dagad a nemzeti érzelem; velük érvényesül a nagy szemfényvesztés, mert ôk szolgáltat(hat)ják a cirkuszt nekünk. Ami ugye azért kell a népnek, hogy ne unatkozzon és ne gondoljon állandóan arra, amire nem kell(ene). Egyébként ebben semmi újdonság, az ókortól errefelé így van ez. Volt esze (magához való), aki kitalálta.
Persze a cirkuszt is elviselem; ha másnak jó. Miért lennék különb azoknál? A tévé élesben adja a mérkôzést, egyet a sok közül; de inkább azt, ami körülötte folyik. Elôtte, a szünetben, a végén. Petárdák robbannak, konfetti szálldos ötvenezer kézbôl, lézersugár írja az éjszakai égre a két csapat nevét, meg azt, hogy milyen sört volna jó inni; aztán beindul a végeérhetetlen tûzijáték, csillaghullással. Ájuldozik a bemondó: "nézzék ezt a szép bolondériát!" Nézem. Az ember nehezen szabadul hatása alól. Különben, ha megadják a módját s elköltöttek a parádéra néhány százezer dollárt, miért ne nézném? Felcicomázták a nézôsereget, mint statisztériát síppal, dobbal, zászlókkal, színes rongyokkal. Hogy legyen mit rázni, ha így szokás, és ilyen bûkezûen szórja valaki a pénzt. Mert fesztiválozni, azt tudunk. Senki el nem veheti tôlünk az érzést, ha egyszer szükségét érezzük, hogy bizonyítsunk, ebben legalább. Mi a semmit is megünnepeljük, amikor úgy tartja kedvünk. És az sem számít, mibe kerül. Elgurítjuk a milliárdokat veszendôbe, mintha felvetne a pénz és volna belôle annyi, hogy ne tudjuk hová tenni. Kihajigáljuk az ablakon, elkótyavetyéljük, amit másra költhetnénk. Mert ennél többet nemigen ér nagyzási mániánk. És akinek a hóbort nem sajátja, és akár szégyelli is magát érte, nem csodálkozik nagyon. Egyébként néhány órával elôtte a fôfinánc még kiabálhatta a nyomorult tanítónak: hagyják már abba a követelôzést, mert elfogyott a pénze, és nincs mibôl fizessen. Neki legyen mondva, már a fizetést is elsinkófálta volna. Rákérdezni lehet(ne), de minek? Amikor éppen annak nincs becsülete, aki tisztességesen dolgozna s élni szeretne. Térden állva a világ elôtt, a hatalom új kölcsönökért kunyerál, hogy a régieket valahogy visszaadja. Miközben az itthoni bankokat gyanús hitelezôk fosztogatják gátlástalanul, olyanok, akik soha nem törlesztenek majd. És hagyják, akik megtehetik, csurran-cseppen belôle nekik; más magyarázat nincs. Csak a szegény marad a legszegényebb. S alig-alig bírja: drágul a kenyér, a villany, a gáz, a gyógyszer; a gond csak hétköznapi. S bizony: amíg mások parádéznak, fél téglával verik a mellüket és szemérmetlenül költekeznek, addig hogy a fenébe mondhatná: rosszabb már nem is lehet.
Kételyek a képesség elbírálásában
"Panaszom nem egyedi. A kisérettségi vizsgával kapcsolatos, amelynek izgalmát, gyerek és szülô, együtt éltük át.
A fiam a 18-as Számú Általános Iskolába járt, és a vizsgát is ott tette le. Történelem- földrajzból 4-es osztályzattal kiesett, amit iskolai szinten megóvtunk. Ezután sem változtattak a jegyen. Maradt a 4-es. Kértük a dolgozat újra felülbírálását a tanfelügyelôségen, ahol az eredményhirdetés után 3,70-re változott az osztályzat.
Ezzel szemben az iskola ajtajára kifüggesztett listán, olyan gyerek is volt, aki eredetileg 3,50, 3,10 és 2,95-ös osztályzatot ért el, óvás után pedig megkapta az átmenô jegyet.
A megyei fôtanfelügyelôtôl kihallgatást kértünk, ahol azt a választ kaptuk, hogy a dolgozat csak ennyit ér. Amikor rákérdeztünk, hogyan lehetséges az, hogy a 2,95 pontos dolgozatból 5-ös lett, azt választották, hogy ez a kérdés nem a mi hatáskörünkbe tartozik, mert mi nem vagyunk tanárok. Nem tudjuk eldönteni, hogy melyik dolgozat, mennyit ér. A fôtanfelügyelô úr megkérdezte, hogy a saját gyermekem dolgozatát mentem megóvni, vagy más jegyét reklamálni." (Név, cím és telefonszám a szerkesztôségben)
A panasszal kapcsolatban Matei Dumitrut, a Maros Megyei Tanfelügyelôség fôtanfelügyelôjétôl kértünk magyarázatot, aki elmondta, hogy idén 5720 nyolc osztályt végzett tanuló jelentkezett kisérettségire, s ebbôl 4504 sikeresen vizsgázott. A kiesett 1340 tanuló közül, s nem csak közülük, rengeteg óvást nyújtottak be iskolai szinten, amibôl 212 a tanfelügyelôségre is eljutott, lévén, hogy iskolai szinten a szülôk nem voltak megelégedve az óvásokra adott válasszal, illetve jeggyel. A megyei bizottság a 212 dolgozatot újra kijavította. A végleges jegy az eredeti marad, ha az iskolai bizottság és a megyei bizottság által adott jegy között a különbség nem haladja meg a 0,5 pontot. Például, ha valaki az iskolában 4,60-as osztályzatot kap, de a megyei bizottság megadja az ötöst, tehát a különbség csupán 0,40 pont, akkor is marad az eredeti jegy, s a tanuló kiesik.
Abban az esetben, ha az eredeti jegy, s az újrajavított dolgozat jegye között nagyobb a különbség 2 pontnál, a dolgozatot a megyei bizottság elnöke, azaz a fôtanfelügyelô is felülbírálja.Így volt ez az említett 2,95 pontos dolgozattal is. Vagy, a másik esetében az eredeti 1,15 pontos dolgozatra a megyei bizottságnál 5,20 pontot adtak, mert a dolgozat elsô, iskolai szintû javításakor hiba csúszott be. Ezzel kapcsolatban 12 tanárnak kell nyilatkozatot írnia. A lényeg, folytatta a tanfelügyelô, hogy a tanárok esetleges hibájáért, mert ilyen is elôfordul, ne a tanulók szenvedjenek.
A fôtanfelügyelô rengeteg szülôt fogadott kihallgatáson, akiknek, mint mondotta, kételyeik voltak és vannak gyerekeik képességének, tudásának elbírálásával kapcsolatban. Olyan is akadt, aki azt állította, hogy 100 márkáért "intézték el" a bejutó jegyet. De ki az a tanár, tette fel a kérdést Matei Dumitru, aki a jelenlegi bizonytalan körülmények között 100 márkáért, amivel csupán egy pár lábbelit lehet venni, kockáztatná az állását?
A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány marosszéki népzene és néptánctábort szervez Jobbágytelkén (Sîmbrias-Maros megye) július 11-18. között.
Az érdeklôdôk a következô programokon vehetnek részt:
táncoktatás naponta kezdôknek, haladóknak, apróknak
nyárádmenti népdalok oktatása
hagyományos népi mesterségek bemutatása
A tábor ideje alatt kisgyerekek számára játszóház mûködik.
Szervezünk kiállításokat, szórakoztató programokat, meglepetéseket, kirándulásokat.
Az emelkedett hangulatról folk-kocsma gondoskodik, muzsikával, hajnalig.
Érdeklôdni lehet a 094-699-915 és a 094-857-144 telefonszámokon.
(A pihenésre vágyók tartózkodjanak a táborban való részvételtôl.)
Hatmilliárd euróra lesz szüksége Romániának az elkövetkezendô három évben ahhoz, hogy felkészüljön majdani EU- csatlakozására. Errôl a bukaresti kormány egyik integrációs kérdésekkel foglalkozó illetékese nyilatkozott, aki szerint mindehhez az EU részben vissza nem térítendô pénzeket bocsát az ország rendelkezésére, így a Phare-Ispa és Sapard programok keretében 1,8 milliárd eurót juttat az országnak a szállítás, az infrastruktúra, illetve a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására. A kormány saját fejlesztési hozzájárulása ezen idôszakra 2,4 millió eurót tesz majd ki, míg a felkészüléshez szükséges további pénzeket külföldi hitelekkel kell majd megszerezni írta a Rompres.
Eredmény nélkül fejezôdtek be Kijevben Ukrajna és Románia között a fekete-tengeri kontinentális talapzat és a kizárólagos gazdasági övezetek elhatárolásáról folyó e heti tárgyalások jelentette csütörtökön az Unian híriroda. Bukarest és Kijev nem tud megegyezni egymással az ukrán fennhatóságú kicsiny Kígyó-szigetet körülölelô tenger hovatartozásáról, azaz elsôsorban arról, hogy melyik államnak van joga az olajkincsben gazdag talapzat kiaknázására. Közös megállapodás szerint ha idén év végéig az ügyben nem születik mindkét felet kielégítô megoldás, akkor bármelyikük az ENSZ hágai nemzetközi bíróságához fordulhat. A háromnapos tárgyalási forduló lezárultával Ukrajna és Románia megállapodott: a következô, hatodik fordulót szeptemberben Bukarestben tartják meg.
Teoctist pátriárka vatikáni látogatása
A román ortodox egyház (BOR) nagy örömmel vette tudomásul, hogy II. János Pál pápa vatikáni látogatásra hívta meg Teoctist pátriarkát. A látogatás pontos idôpontjáról késôbb egyeztetnek jelentették be csütörtökön Bukarestben a BOR Szent Szinódusa kétnapos ülésének végén. A román ortodox és a román görög katolikus egyház közötti párbeszédrôl a szinódus megállapította, hogy ez a megfelelô mód a két egyház vitájának megoldására. A Szent Szinódus ülésén döntés született arról is, a gyulai román ortodox püspökség a bánáti metropolia (érsekség) fennhatósága alá kerül.
Bôvül az MTI határon túli szolgáltatása
Az eddigi öt romániai magyar szerkesztôség mellett, a vételi rendszer telepítésével, a nagyváradi Bihari Napló is kedvezményesen juthat hozzá mûholdon keresztül a Magyar Távirati Iroda híreihez az errôl szóló megállapodást az érintett vezetôk pénteken, Budapesten írták alá. Mint elhangzott: a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által mûködtetett hírcserehálózat alapjául szolgálhat egy önálló romániai magyar hírügynökség létrehozásához, amely talán már fél éven belül megkezdheti az érdemi munkát. Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke kiemelte: a Magyar Távirati Iroda számára misszió a határon túli magyar sajtó hírekkel történô ellátása, és lehetôségeihez mérten minden tôle telhetôt megtesz azért, hogy a majdani erdélyi magyar hírügynökség a lehetô legmagasabb szinten lássa el feladatát.
Hírösszefoglalók három nyelven feliratozva
Július második hetétôl három nyelven feliratozva sugározza hírösszefoglalóit a Duna Televízió közölte a sajtóiroda az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a Virradóra címû reggeli mûsorban a hírek 7 óra 30 perckor angol nyelvû felirattal lesznek olvashatók. A hírösszefoglalókat reggel szlovák, délben pedig román nyelvû írásos szöveggel szerkesztik.
Az M1-es autópályát üzemeltetô Elsô Magyar Koncessziós Autópálya Rt. igazgatósága e heti ülésén döntött az autópályadíjak július 1-jei emelésérôl a koncessziós szerzôdés szabályai szerint közölte a cég illetékese az MTI-vel. Az ELMKA csütörtökön közzé tett árai szerint a személyautóknak júlis 1-tôl 1.700 forintot kell fizetniük, a korábbi 1.400 forint helyett a Gyôr-Hegyeshalom szakaszon.
Deficit rekordszinten az Egyesült Államokban
Az amerikai kereskedelmi deficit havi értéke mindössze tízmillió dollárral volt kisebb áprilisban, mint márciusban, amikor minden idôk legnagyobb külkereskedelmi hiányát jegyezhették fel 18,95 milliárd dollárral. A kivitel, de az import nagysága is csak minimálisan minimálisan nôtt. Japánnal és Nyugat-Európával szemben érezhetôen mérséklôdött ugyan a havi mérleg hiánya, de a javulást kompenzálta a kínai egyenleg amerikai deficitjének duzzadása. Ez utóbbi áprilisban megközelítette a 4,8 milliárd dollárt.
8,5 millió belga csirkét vágnak le
A dioxinmérgezés miatt 8,5 millió egészséges csirkét is le kell vágni és meg kell semmisíteni Belgiumban. A botrány és a pánik miatt ez a mennyiség középtávon eladhatatlan, ezért kerül sorra a szükségintézkedés közölte pénteken a belga tenyésztôk szövetsége. A kár körülbelül 400 millió belga frank (9,92 millió euró) tették hozzá. Ehhez járul a termelôknek az az egyelôre még föl sem mérhetô kára, hogy körülbelül 150 millió, ugyancsak dioxinmentes tojást csak jóval áron alul tudnak értékesíteni, a fogyasztók gyanakvása miatt - idézte a jelentést az APA hírügynökség.
Országszerte gondokat okozott a bôséges csapadék, és lelassította a korábbi viharok miatt elöntött területek víztelenítését, ezért még a péntekre virradó éjszaka is a tûzoltók több száz helyen szivattgyúzták az utakról, a mélyebben fekvô területekrôl, a pincékbôl a vizet Magyarországon tájékoztatta az MTI-t a BM Tûzoltóság Országos Parancsnokságának sajtóügyeletese. Heves megyében újabb felhôszakadás volt csütörtökön délután Abasár és Markaz környékén, s még az éjszaka folyamán is több mint 30 házból kellett szivattyúzni a vizet. Különösen nagy térséget öntött el a csapadék Tolna megyében, ahol Györe környékén hét négyzetkilométernyi területet mintegy félméteres víz borít. A tûzoltók itt is egész éjszaka dolgoztak. Budapesten a fôvárosi tûzoltók csütörtökön 35 pincébôl és alagsori raktárból távolították el a vizet, s pénteken hajnalban további két helyszínen kellett segítséget nyújtani a szivattyúzással.
Moszkvában megnyílt az elsô orosz autósmozi, amelyhez étterem és bár is tartozik. A filmszínház 110 férôhelyes mármint autókat számítva -, a jegy árában pedig benne van inni- és ennivaló is. Az autósmozi a legújabb orosz és külföldi filmeket fogja vetíteni, és elsôsorban a tehetôs moszkvaiakra számít közönségként. Az AP megjegyzi, hogy feltehetôen az elsô fecske után sem fognak gomba módjára szaporodni Oroszországban az autós mozik, mivel még a "gyalogos mozik" is válságban vannak. A lakosságnak nemigen van pénze szórakozásra, az orosz filmeseknek pedig filmezésre, a viedeotékákból kölcsönözni pedig jóval olcsóbb.
A kormány mintegy 5,4 milliárd lejt hagyott jóvá a megyénkben keletkezett tavaszi árvízkárok megtérítésére. Mint Burkhárdt Árpád alprefektus lapunknak elmondotta, ebbôl a pénzbôl a lakásokban, illetve az elhullott állatokban keletkezett károkat térítik meg. A helyszínen elvégzett felmérések nyomán kiutalt összeg, amelyet 32 község, és négy város károsultjai között osztanak szét, nem fedi az árvizek nyomán keletkezett teljes veszteséget, ami mindent összeszámítva mintegy 52 milliárd lejre rúg.
A jövô héten harmadszorra megszervezendô Marosvásárhelyi Napok költségeire a különbözô szponzoroktól több mint kétszázmillió lejes anyagi támogatás érkezett a szervezôkhöz. Ehhez még hozzáadódik a helyi költségvetésbôl elkülönített négyszázmillió lejes keret is. A rendezvénysorozat pontos költségei azonban jóval meghaladják e pénzösszeget, hiszen sok támogató nem pénzben, hanem társszervezôként, vagy szolgáltatóként járul hozzá a Marosvásárhelyi Napok lebonyolításához.
Két emeletes kollektív garázs épül a Tudor negyedben
Véglegesítették annak a városi tanácsi határozatnak az iratcsomóját, amely két, állami tulajdonú területen létesítendô emeletes kollektív garázs építését teszi lehetôvé. Az emeletes garázsok egyike a Transilvaniei (Erdély) utca és a Segesvári út környékén létesül, míg a másikat a Negoiu, Mugurilor (Rügy) és Cutezantei (Merészség) utcák környékére tervezik.
Szerdán, június 23-án 12 órakor nyílik meg a marosvásárhelyi 11. Számú Általános Iskola sporttermében Fehérvári Ilona festô, rajztanár, és tanítványainak képzômûvészeti kiállítása. A tanárnô immár ötödik alkalommal rendezi meg ezt az év végi kiállítást, amely június végéig tekinthetô meg.
Június 24-én 18 órától a marosvásárhelyi Mihai Eminescu könyvesboltban mutatják be Aurel Ratiu, a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztôje által írt, a Maros megyei sportélet az évek során címû kötetének második, kiegészített kiadását.
A Procardia Alapítvány szervezte rendezvénysorozat keretében kedden délelôtt a Bolyai utca 3. szám alatti Bolyai - Gauss könyvesboltban Erôss Attila Remények bölcsôje, álmok temetôje címû vers-, próza- és színmûkötetét dedikálja. A rendezvényen a szerzô munkáiból is felolvas.
Holnap háromnegyed tizenkettôkor, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Lôrincz Kinga grafika- kiállítását nyitják meg. A tárlatot, amely július 3-áig, naponta 9 - 13 óra között tekinthetô meg, Kedei Zoltán festômûvész nyitja meg.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal idei költségvetésében a sporttevékenységek támogatására elôirányzott összegek között javasolták a Herlitz Mobex kosárlabdacsapatot mûködtetô Altius sportalapítvány százmillió lejjel való támogatását. Ezt tegnapelôtt a helyi tanács hagyta jóvá, és a támogatás felhasználásának ellenôrzésére Matepiuc Ioan és Csegzi Sándor tanácsosoknak az alapítvány kuratóriumába való kinevezését is jóváhagyta a testület.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységének közlése szerint kedden, június 22-én 12 - 16 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Lavandei, Azurului, Savinesti, Cîmpului, Jiului, Pîinii, Rovinari utcákban, illetve a Libertatii utcában a 30-70., illetve a 37-81. számok között.
A megyei rendôrfelügyelôség közlése szerint június 15-én éjjel a 21 éves szentpáli G. Gy. betört az idôs M. I. és M. M. 75, illetve 79 éves lakosok házába, akiktôl pénzt és élelmet kért. Az idôsek visszautasították a kérést, erre a bûnözô erôszakoskodni kezdett, bántalmazta az áldozatokat. A házaspárt súlyos testi sérülésekkel kórházba szállították, míg a tettes ellen letartóztatásban folyik a vizsgálat.
Rendôrségi jelentés szerint szerdán, június 16-án délután Marosvásárhelyen, az 1918. December 1. és az Arató utca sarkán Pap Zsolt 19 éves marosvásárhelyi lakos a 2 MS 1125-ös rendszámú gépkocsijával figyelmetlenül kanyarodott be és elgázolta a kerékpárral szabályosan közlekedô 31 éves Csiki Emesét, aki a baleset következtében súlyos sérüléseket szenvedett.
Tizennyolc diákot vettek fel a marosvásárhelyi Sportlíceum magyar kilencedik osztályába és 47-et román tagozat két osztályába szerdán megtartott képességvizsga nyomán. A három kilencedik osztály 75 helyére 90-en jelentkeztek, de csak 65-öt vettek fel, tehát tíz hely üresen maradt, amit a következôkben fognak betölteni.
Románia-kupa: ma a negyedik forduló
Ma délelôtt 11 órai kezdettel rendezik meg a labdarúgó Románia-kupa negyedik fordulóját, amelyen az eddig továbbjutott együttesek mellett újabb csapatok is pályára lépnek. A harmadik forduló eredményei: Szászrégeni Maviprod Disznajó 6- 2, Szovátai Bútorgyár Nyárádszereda 7- 2, Sármás Radnót 1-3, Körtvélyfája Görgényorsova 2-6, Segesvár Marosvásárhelyi Gaz Metan 1-0. A mai mérkôzések párosítása: Szászrégeni Maviprod Marosvásárhelyi Elektromaros (az Otelul pályán), Görgényorsova Szászrégeni Avîntul Silva, Szovátai Bútorgyár Segesvár (Sóváradon), Radnót Marosludas.
Június 25-én, pénteken megnyílik a Medve tó strandja. Belépôjegy felnôtteknek 10.000 lej, gyermekeknek, kiskatonáknak, nyugdíjasoknak 8.000 lej. Nyitva tartási idô: 10-13, 15-18 óra.
Copyright © Népújság - 1999