|
LI. évfolyam 133. (14185) |
1999. június 11. péntek |
Közép-Európai idô szerint 17 órakor ült össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Lapzártáig nem érkezett jelentés arról, hogy a világszervezet székhelyén a testület hogyan döntött a NATO vezette nemzetközi erô koszovói telepítése kérdésében.
A NATO fôtitkára csütörtökön utasítást adott a Jugoszlávia elleni NATO-hadmûvelet felfüggesztésére.
Javier Solana Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte: Slobodan Milosevic jugoszláv államfô teljesítette a NATO öt követelését. A fôtitkár szerint a jugoszláv csapatok kivonulása megkezdôdött Koszovóból, ezt ellenôrizte Wesley Clark szövetséges fôparancsnok is.
Solana nyilatkozatában felszólította a szemben álló koszovói feleket, hogy azonnal hagyjanak fel az erôszakkal. A NATO egyik féltôl sem tûri el, hogy erôszakot alkalmazzon, és azt sem, hogy ne teljesítse a megállapodásokat — hangoztatta.
A fôtitkár — akárcsak a NATO-jugoszláv katonai egyezményt követô éjszakai nyilatkozatában — pozitívnak nevezte a NATO-hadmûvelet eredményét a koszovói nép számára. Leszögezte, hogy a NATO-gerincû békefenntartó erôk valamennyi etnikai közösségnek megvédik a jogait a korábban fôként albánok lakta tartományban.
Solana elmondta, hogy a csapások leállításáról máris értesítette Kofi Annan ENSZ-fôtitkárt. Hamarosan sor kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában a hét vezetô ipari ország és Oroszország tárgyalásain született határozat elfogadására, és pénteken az elsô NATO- katonák Koszovó földjére léphetnek.
A NATO és a Jugoszlávia között szerdán este megkötött katonai, technikai egyezmény értelmében a szerb erôknek 11 nap áll rendelkezésükre, hogy kivonuljanak Koszovóból.
William Cohen amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy a 11. nap végére valamennyi szerb katonai, félkatonai és rendôri alakulatnak — összesen mintegy 40 ezer fônek és 300 harckocsinak - el kell hagynia a dél-szerbiai tartományt. A megállapodás értelmében Jugoszláviának már az elsô napon jelentôs erôket kell kivonnia a Koszovó északi részén állomásozó csapataiból. A következô öt nap leforgása alatt minden szerb csapatnak távoznia kell a tartomány déli részébôl, további három nap áll rendelkezésre a közép- koszovói övezet elhagyására, az utolsó két napon pedig az északi szektorban maradt utolsó szerb alakulatoknak is ki kell vonulniuk.
Cohen megerôsítette, hogy a NATO azonnal felfüggeszti légi csapásait, mihelyst megkezdôdik a jugoszláv haderô ellenôrizhetô kivonása Koszovóból. Ezzel együtt figyelmeztetette a szerbeket arra is, hogy a megállapodás bármilyen módon történô megszegése a légi hadjárat felújítását vonja maga után.
Walter Slocombe amerikai védelmi miniszter-helyettes hozzátette, hogy a légitámadások felfüggesztésérôl 24 órán belül megszülethet a döntés. "Szeretnénk, ha ez a lehetô leggyorsabban megtörténne" - mondta, és hozzátette, hogy a NATO éberen felügyeli majd a kumanovói megállapodásban foglaltak végrehajtását.
Jugoszlávia nagyvárosaiban valóságos népünnepély tört ki szerda éjjel annak a hírnek a hallatán, hogy a NATO és Jugoszlávia képviselôi Kumanovóban aláírták a csapatkivonást szabályozó megállapodást. Megkönnyebbült emberek százai özönlöttek az utcákra, mások a levegôbe lövöldöztek, hogy ezzel fejezzék ki örömüket.
Belgrádban még a légvédelmi ütegek is lövéseket adtak le, narancsszínû fénnyel borítva a horizontot. A korábban gyér forgalmú belvárosban és a hidakon emberek ezrei ünnepelték a megállapodás aláírását, amely véleményük szerint gyakorlatilag egyet jelent a légitámadások megszûnésével, a háború végével. Az autókürtök folyamatos bôgését sorozatos lövöldözések tarkították, és hosszú idô óta elôször a belvárosban helyreállt a közvilágítás.
A Beta független hírügynökség közlése szerint Nis, Újvidék, Kragujevac, Bor, Leskovac és tucatnyi más, a légitámadások által keményen sújtott szerb város lakosai lövöldöztek örömükben a levegôbe.
A Reuters jelentése szerint a macedóniai menekülttáborokban élô koszovói albánok óvatosan reagáltak, és eddig az ünneplésnek nem sok jelét adták. Sokan attól félnek, hogy nem élhetnek nyugodtan és biztonságban, mert a múlt keserû tapasztalatai megmutatták, Slobodan Milosevic jugoszláv elnök mindig trükköket alkalmaz.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapi ülésén a következô határozattervezetet készült elfogadni:
— Haladéktalanul és ellenôrizhetô módon véget kell vetni az erôszaknak és az elnyomásnak Koszovóban.
— Ki kell vonni Koszovóból a katonai, rendôri és félkatonai erôket.
— Az ENSZ által támogatott és jóváhagyott hatékony nemzetközi polgári és biztonsági jelenlétet kell megteremteni Koszovóban, amely jelenlét képes szavatolni a közös célok elérését.
— Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján ideiglenes közigazgatást kell létrehozni Koszovóban, biztosítandó a békés és normális életkörülményeket Koszovó minden lakója számára.
— Lehetôvé kell tenni, hogy szabadon és biztonságban hazatérhessen minden menekült és otthonából elüldözött személy, s a humanitárius segélyszervezetek akadálytalanul eljuthassanak Koszovóba.
— Politikai folyamat szükséges egy ideiglenes politikai keretegyezmény megteremtéséhez, amely érdemi autonómiát irányoz elô Koszovó számára, teljes mértékben tekintetbe véve a rambouillet-i egyezményeket, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a többi térségbeli oszág szuverenitásának és területi épségének elveit, valamint az UCK lefegyverzését.
— A válságban lévô térség gazdasági fejlôdésének és stabilizációjának átfogó megközelítése szükséges.
Mint várható volt, az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén terítékre került az elhíresült, a legfeljebb ha piszkozatban létezô Kolozsvári Nyilatkozat. Markó Béla szövetségi elnök éles szavakkal tett szemrehányást Emil Constantinescunak, amiért éppen a szóban forgó dokumentumot találta alkalmasnak választási kampánycélokra.. "Nem vonom kétségbe egy ilyenszerû terv létezését, de fölösleges jelentôségét túldimenzionálni" — mondotta a szövetségi elnök, majd hozzátette: "Jobb lenne, ha az elnök a koalíció problémáival foglalkozna választási kampány helyett. Ha elégedetlenség tapasztalható az erdélyi román és magyar értelmiségiek körében, arra oda kell figyelni."
— A témával kapcsolatos összeállításunk —
Avagy Kelet Nyugat ellen? — kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, mirôl van szó. Immár az ország minden lapjában megjelent az államelnök által jóelôre beharangozott úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat. Ha az elnöki kijelentést követô egy- két napon mindössze találgatás folyt a dokumentumról, hamarosan — amolyan a "jó kifogás sose rossz" alapon — alkalmat szolgáltatott az ellenzéknek arra, hogy újabb RMDSZ-, illetve magyarellenes kampányt indítsanak el, sûrûn emlegetve a nemzetállam, az ország szuverenitása, területi épsége, integritása és egyéb szólamokat. Holott mindössze adminiszteratív, azaz közigazgatási autonómiáról szól az ominózus nyilatkozat szövege. A nyilatkozatot állítólag aláíró értelmiségiek egy része tagadta, hogy bármi köze lenne a dokumentumhoz, mások pedig elismerik, hogy "néhány jeles erdélyi értelmiségi — Erdélyben élô románok, magyarok és németek vegyesen — felvetette egy erdélyi nyilatkozat gondolatát" a budapesti évforduló kapcsán, de végleges dokumentumot még nem írtak alá.
Így hát végül is született egy dokumentum, amelyet még a véglegesítése elôtt siettek egyesek kiátkozni. Mi több, még a sajtót, nevesen a Transilvania Jurnalt is megpróbálták belekeverni, oly módon, hogy egyik-másik munkatársuknak köze van a Pro Transilvania Alapítványhoz. A lehetséges aláírók között emlegetik Sabin Ghermant, a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az oly nagy vihart kavart "Elegem van Romániából" címû politikai esszé szerzôjét, valamint Molnár Gusztávot, a budapesti Közép-európai Tanulmányok Központ politológusát. Egybehangzó véleményük az, hogy Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiája nem jelent föderalizmust.
Ha Emil Constantinescunak az volt a célja a Vásárhelyen tett kijelentéssel, hogy úgymond "megelôzze a bajt", akkor az rosszul sült el. Ugyanis nem ért el egyebet, mint hogy hozzájárult az amúgyis létezô magyarellenes hangulat felerôsítéséhez, de ahhoz is, hogy mind többen kezdjenek el gondolkozni az autonómia, föderalizmus, regionalizmus fogalmakról, mert: az egyszer végiggondolt gondolatot nem lehet semmissé tenni!
Az alábbiakban az elnöki fölvetést követô fejleményeket foglaljuk össze, a szóban forgó dokumentumok tartalmát, illetve az érintettek egy részének véleményét közöljük.
Sabin Gherman, akit a nyilatkozat egyik aláírójának tartanak, kijelentette, hogy ô is a sajtóból szerzett tudomást a dologról, és feltételezte, hogy azok, akik az államfônak az információt szállították, csapdába akarták ejteni. Véleménye szerint a titkosszolgálatok diverziójáról van szó, annál inkább, mivel az elnök egyetértett a közigazgatási autonómiával. Gherman szerint Constantinescu részérôl várható volt egy ilyenszerû nyilatkozat. Az elnök népszerûsége nagyot zuhant, és szüksége van arra, hogy újszerû politikai diskurzussal terelje el a figyelmet a gazdasági nehézségekrôl. Nem hiszem, mondta, hogy a régi, Magyarországhoz kapcsolódó nacionalista félelmek kompenzálni tudnák az ország nyomorúságát.
Gherman azt is kijelentette: az egységes nemzetállam és a föderáció között van egy átmenet. Ez a devolúció, amelyet pár éve sikeresen alkalmaznak Skóciában. Nem etnikai, hanem gazdasági és közigazgatási vetülete van. Szerinte Erdélynek lehetne egy regionális kormánya, egy igazgatótanácsa, amely saját megoldásokkal próbálja a válságot feloldani. Ez a tanács nem dönthetne a hadsereget, a nemzeti pénznemet, vagy külpolitikát illetôen, de a gazdaságban széles körû kompetenciákat kapna. Az európai külügyminiszterek találkozóján is két koncepció hangzott el: autonóm államok és autonóm tartományok az EU- n belül. Mi, folytatta Sabin Gherman, azért harcolunk, hogy ebbe a programba Erdély is beilleszkedjék, mert meggyôzôdésünk, hogy az EU égisze alatt Erdély lehetne Románia Európa felé mutató hídfôje. Itt az ideje, hogy elismerjük: az Európába vezetô út Erdélyen és a Bánságon keresztül vezet. Románia nap mint nap csak veszít integrációs esélyeibôl azzal, hogy a félelemtôl vagy a dühtôl izzad az autonómia kifejezés hallatán, ahelyett, hogy reális decentralizálást valósítana meg.
Érvként sorolta végül, hogy Spanyolországban 17, Olaszországban 20 autonóm tartomány van, nem beszélve az olyan föderalizált államokról, mint Svájc, Ausztria, Németország vagy Belgium.
Az állítólagos aláírók, akik között vannak románok, magyarok, németek, írók, politológusok, történészek és mások, azt mondják, hogy: " Mi, románok, magyarok és németek, úgy véljük, hogy pluralista, kulturális, vallási hovatartozásunk színtere Erdély, ami legalább annyira fontos, mint nemzeti identitásunk, és alapvetô feltételét képezi annak, hogy az Egyesült Európa polgáraivá váljunk."
Ugyanakkor kijelentik:" Látva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelenek új és merész megoldásokat találni a válságból való kilábalásra és arra, hogy megállítsák az Európa-ellenes centralizáció visszaállítását", javasoljuk, "tegyék közvita tárgyává egy, Románia területén belül mûködô, Erdélyt és a Bánságot átfogó közigazgatási autonómia kezdeményezését".
"Románia területén belül, Erdélyre és a Bánságra vonatkozó közigazgatási autonómia perspektíváiról szóló nyilvános vita kezdeményezését szorgalmazzuk, olyan regionális törvényhozói testület létrehozásával, amely a centralizált állam reális alternatívájának tekinthetô, s az illetô történelmi provinciák gazdasági, kulturális és politikai érdekeit tartanák szem elôtt".
A továbbiakban az olvasható, hogy "A román állam nemzeti szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartásával" — kérjök — "az összes történelmi román tartományoknak biztosítani a devolúció és szubszidiaritás elvére alapozó regionális intézmények létrehozását" és "Erdély mozdony szerepének az elismerését, mert az itt élô lakosság hozza létre a bruttó hazai termelés 55 százalékát".
Végül pedig kérik:" Jogegyenlôséget az összes erdélyi nemzeti közösség számára, amelyhez szükség van a megfelelô és törvényes intézményekre, a nemzeti nyelv és kultúra garantálása érdekében
valódi, a közös érdekekre, kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségek közötti együttmûködésre alapozó partnerséget, amelyek, ha regionális szinten megvalósulnak, szilárd alapot képezhetnek a Románia és Magyarország, illetve Románia és Németország közötti, a Románia nyugati integrációja szempontjából stratégiai fontosságú gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok erôsítésére."
Az iménti nyilatkozat állítólagos mintájául szolgáló 1989-es Budapesti Nyilatkozatban természetesen szó sincs olyasmirôl, amit most a jól idomított propaganda feltupíroz. Az aláírók a rendszerváltás mellett tettek hitet, azt feltételezve akkor valójában, hogy fordulat áll be a román—magyar kapcsolatokban is. Ezért jelentették ki, hogy "a két nép szabadsága és prosperitása csak egy, az alapvetô emberi jogokra és szabadságjogokra alapozó pluralista politikai keretben képzelhetô el. A román és magyar demokratikus erôk közös akciója szükséges ezen célok eléréséhez"(...)
"A ma kezdôdô dialógus ezen akadályok legyôzését és a két, egyazon földrajzi térségben elô nemzet közötti normális kapcsolatok kialakítását szorgalmazza.
Tekintve az etnikai térképet, a konfliktusok megoldása semmiképp sem a határok módosításával, hanem azok szerepének megváltoztatásával, a személyek, információk és eszmék szabad közlekedésével képzelhetô el. (...)
Erdély komplementáris térség lévén, a vallási és kulturális pluralizmus modelljévé kell hogy váljon. A népeink hasznára válik, ha megôrizzük az Erdélyre jellemzô kultúrák, vallások és hagyományok sokszínûségét. Garantálni kell minden nemzet autonóm politikai reprezentációját és kulturális autonómiáját. Ennek megvalósítása egyebek mellett a minden szintû magyar nyelvû oktatást, inkluzíve a kolozsvári magyar egyetem visszaállítását is feltételezi."
Aki mindebben kivetnivalót talál, aligha nevezhetô a demokratikus berendezkedés, az európai integráció hívének.
Molnár Gusztáv politológus, a másik állítólagos aláíró, illetve egyes bukaresti lapok szerint ô a kolozsvári nyilatkozat "atyja", kijelentette, fogalma sincs, mirôl van szó, ô csupán a Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulójának megünneplésérôl tud. Véleménye szerint Románia elnöke elsietetten nyilatkozott. Lehetséges, hogy a SRI-tôl kapta az információkat, de azt is rosszul, mert a Budapesti Nyilatkozatban szó sincs föderalizációról. Viszont a titokzatos Kolozsvári Nyilatkozatról azt állítja, hogy a tíz évvel korábbi föderációs eszmék folytatása — jelentette ki Molnár Gusztáv.
Aki az ország helyzetét képes hitelesen mérlegelni, nem vetheti el annak a gondolatát, hogy a regionális érdekeket és értékeket jobban és hatékonyabban kell exponálni, s ennek semmi köze az ország területi integritásához. Ám hiába látják ezt világosan a Bukarest-központú román politika tehetetlenségét szemlélô értelmiségiek, elgondolásaik érvényesítésének pillanatnyi esélyei legalábbis kétségesek. A kérdésben maximálisan érdekelt magyarok és szervezeteik is jobbára elôvigyázatos hallgatással kísérik figyelemmel a fejleményeket. Jó okuk van rá, hiszen még az autonómia leghalványabb igényének felvetése is rendre szélsôséges reakciókat vált ki a centralizált állam továbbéltetésében érdekelt és döntési helyzetben lévô politikusokból. Emezek pedig — Románia kárára — saját érdekeik védelmében sorozatos politikai és magyarellenes kampányra mozgósítják a diktatúrabeli, feltétel nélküli szervilizmushoz szokott tömeget.
Ez utóbbi a további oka annak, hogy a regionalizmus erôsítésében gondolkodó értelmiségiek nehezen remélhetnek sikert. Hozzátehetjük még, hogy a hagyományos, ha úgy tetszik a "multikulturális" Erdély meglehetôsen idegen fogalom a Ceausescu-rezsim idején idetelepített románok számára. Az erdélyiség tudatának kialakulására aligha elegendô fél nemzedéknyi gazdasági, társadalmi zûrzavarokkal teli idô.
A Hollandiai Magyar Szövetség azt kérte a hágai kormánytól, hogy a nemzetközi közösségen belül szálljon síkra a Vajdaság autonómiájának helyreállításáért.
Csütörtöki közleménye szerint a szervezet levélben fordult Wim Kok miniszterelnök kormányához. Ebben úgy vélték, hogy Koszovóéval együtt kell visszaállítani a Vajdaság autonómiáját is, amelyet Slobodan Milosevic jugoszláv államfô az albán tartományéval egy idôben szüntetett meg.
A szövetség úgy véli, hogy a Kárpát- medencében élô magyar kisebbségekért nemcsak Magyarország felelôs, "nagy felelôsség hárul a nyugati nagyhatalmakra is, amelyek a trianoni szerzôdéssel a jelenlegi kisebbségi kérdéseket létrehozták".
A trianoni szerzôdéssel párhuzamosan külön megállapodásokat kötöttek Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával a kisebbségek védelmére, és ezek az egyezmények soha nem szûntek meg — áll a közleményben.
A dokumentum szerint "általánosan ismert tény, hogy Szerbia magyarsága sokat szenvedett és szenved a szerb elnyomás alatt".
"Szüntelenül nagy etnikai tisztogatás folyik a magyarság kárára", a magyar kisebbség fizeti meg a jelenlegi nemzetiségi küzdelem árát. A célravezetô és erôteljes védelemhez az autonómia helyreállítása a helyes eszköz — véli a közlemény.
Elérkezett az ideje annak, hogy Közép- Európában megvessék a jövendô szilárd együttélés alapjait. Ez atlanti és európai érdek, de sikeréhez Európa és Észak-Amerika országainak hozzájárulása szükséges — írta a Hollandiai Magyar Szövetség a helyi kormánynak.
A készülô új oktatási törvény szövegét egyeztetô képviselôházi és szenátusi közös bizottság szerdán szentesítette az úgynevezett multikulturális egyetemek alapításának jogát, amely egyetemeken a román mellett a nemzetiségek anyanyelvén és egy világnyelven történik majd az oktatás.
A bizottság tagjai rendkívül hosszú vita után jóváhagyták azt a kompromisszumot, amelyet a kormánykoalíció pártjainak vezetôi kötöttek hétfôi találkozójukon.
Ennek értelmében az állami egyetemeken — kérésre - létrehozhatók olyan csoportok, szekciók, kollégiumok és fakultások, amelyen a kisebbségek anyanyelvén oktatnak. Az új törvény rögzíti azt a jogot is, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai anyanyelvükön tanulhassanak az oktatási rendszer minden szintjén. Kivételt csak a földrajz és a történelem képez: ezt a két tantárgyat csak az általános iskolákban oktatják a kisebbségek anyanyelvén is, a közép- és felsôfokú oktatási intézményekben már csak románul tanítják.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elfogadta, hogy a kisebbségek nyelvén mûködô állami egyetemek létrehozásáról majd külön törvény rendelkeznek. A most készülô törvény a nemzeti kisebbségek tagjainak azt a jogot biztosítja, hogy anyanyelvi magánegyetemeket alapíthassanak.
Az ellenzék képviselôi tiltakozásuk jeléül kivonultak a bizottság munkájából, de távozásukkal a testület nem vált döntésképtelenné. Az ellenzék azzal vádolta a kormánykoalíciót, hogy az etnikai elkülönülösen alapuló egyetemek létrehozását támogatja, ami végsô soron Románia föderalizálásához fog vezetni.
Az egyeztetô bizottságban elfogadott szöveget a két ház teljes ülésén is jóvá kell hagyni. Ha valamelyik házban módosítás születik, együttes ülésen kell a végsô döntést meghozni.
Folytatódik a tanügyiek sztrájkja
Az egyetem elôtti és felsôoktatási tanügyi káderek sztrájkja a következô napokban is folytatódik — jelentette be Razvan Bobulescu Alma Mater-elnök, a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások szünetében.
Pontosítása szerint Remes pénzügyminiszter arról akarja meggyôzni a szakszervezeteket, hogy nincs kellô pénzmennyiség az államkasszában a tanügyiek bérrevindikációinak teljes fedezésére.
A szakszervezetek javasolták, hogy a tanügyi tárcával szembeni tartozásai fedezésére a pénzügyminisztérium három hónapos lejáratú állami értékpapírokat utaljon ki a tanügyi kádereknek, a javaslatot Remes miniszter azonban azonnal vissza is utasította, mivel szerinte, ha elfogadná, az összes költségvetési alkalmazott "a fejére szállna".
Razvan Bobulescu szerint e találkozóval a kormány "tesztelni" kívánta a tanügyiek eltökéltségét a sztrájk folytatását illetôen. A tárgyalásokat a következô napokban újraveszik, mihelyt a kormány látni fogja, hogy a tanügyiek nem állnak el a sztrájktól, és "talán akkor majd megoldásokat is fognak találni" — mondotta.
— Kérjük a tanárokat, hogy zárják le a XII. osztályos tanulókat — közölte a szaktárca egyetem elôtti oktatási ügyosztályának vezetôje, Liliana Preoteasa. — Mindannyian tudjuk, hogy az oktatás finanszírozása igen gyenge, de a tanulók igazán nem hibásak emiatt — fûzte hozzá.
A XII. osztályos tanulók helyzetét le kellene zárni, mivel ellenkezô esetben meghiúsulhat az érettségi vizsga. A tanulóknak van elég jegyük, a dolgozatokra kapott jegyeket beírták a naplókba, tehát az osztályzatot le lehet zárni —fogalmazott Preoteasa asszony.
Szív Napok IV. rendezvénysorozata
Románia továbbra is a kényelmetlen elsô helyet foglalja el Európában a szív-érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett elhalálozások tekintetében. Míg jó pár évvel ezelôtt "fej fej mellett" haladtunk más országokkal, például Finnországgal, azokban az országokban, ahol kellô hangsúlyt fektettek a megelôzésre, továbbá a betegek rehabilitációjra, teljes mértékben megváltozott a helyzet — hangzott el a Megelôzô Szívgyógyászat és Szív- érrendszeri Rehabilitáció VIII. Országos Konferenciájának tegnap délelôtt kezdôdött munkálatain.
A marosvásárhelyi Ifjúsági Házban tartott rendezvény nyitóünnepségén, amely egyúttal a Szív Napok negyedik rendezvénysorozatának nyitánya is volt, dr. Kikeli Pál egyetemi elôadótanár, a megelôzô és rehabilitációs szívgyógyászati társaság országos munkacsoportjának elnöke köszöntötte a jelenlevôket, dr. Paul Dubach svájci orvost, az európai társaság alelökét, dr. Mircea Cinteza professzort, a romániai Orvosok Kollégiumának elnökét, a Moldova köztársasági, továbbá a magyarországi vendégeket, s az ország szívgyógyászati központjaiból megjelent jeles professzorokat, szakembereket, a tanácskozáson részt vevô családorvosokat és a rendezvény támogatóit.
A megelôzés sokkal fontosabb, mint a betegség kezelése — hangsúlyozta nyitóbeszédében a svájci vendég, aki elmondta még, hogy otthon érzi magát Marosvásárhelyen. Jó jel az, hogy a rehabilitáció mellett a megelôzés problémakörének helyt adó tanácskozáson a korábbi évekhez képest megkettôzôdött a részvétel — hangzott el, majd köszöntötte a vendégeket Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere is, aki elmondta, hogy a helyhatóság ebben az ország szívében fekvô városban felvállalta és partnerként támogatja a megelôzés és rehabilitáció érdekében szervezett Szív Napokat. Annál is inkább, mivel külföldi útja során meggyôzôdött, hogy Marosvásárhelyrôl elsôsorban a szívgyógyászokat ismerik.
Dr. Kikeli Pál nyitódolgozatát követôen dr. Mircea Cinteza egyetemi tanár elôadásában hangzottak el meglepô adatok az országos helyzetet illetôen. Az elôadó megerôsítette azt a tényt, hogy az európai országok közül Albánia mellett Romániában jut a legkevesebb pénz az egészségügynek (a bruttó nemzeti össztermék körülbelül a három százaléka) ami egy lakosra leosztva évi 60 dollárt jelent. Megcáfolta viszont azt a sokat hagoztatott állítást, miszerint Romániában túl sok az orvos (1,8 jut ezer lakosra), hisz e téren is Albániával vagyunk egy sorban. Elkeserítônek nevezte viszont, hogy a statisztikák ma sem felelnek meg a válóságnak, ami továbbra is rejtve marad. Elhangzott továbbá, hogy, míg az Orvosok Kollégiumának 21.000 tagja van, az orvosok száma országos viszonylatban meghaladja a 44.000-t. A természetes szaporulat Romániában továbbra is negatív marad, s növekedik az elhalálozások száma, a 70 éves átlagéletkor azonban magasabb, mint más országokban, ez azonban a lakosság biológiai adottságait tükrözi.
A svájci vendég a gyógytorna rendkívül fontos szerepérôl tartott elôadást, a kolozsvári Gheorghe Nandris professzor a megelôzés módozatairól értekezett.
A tanácskozás munkálatai ma is folytatódnak.
Az alkalomhoz illôen elegáns fiatalokkal, szülôkkel volt tele a marosvásárhelyi Kultúrpalota környéke. Gyönyörû virágcsokroktól lett színes, ünnepélyes a tér.
A Papiu Ilarian Líceum ballagási ünnepségét a zsúfolásig telt nagyteremben tartották Dorin Florea prefektus, Alexandru P. Fratean, a megyei tanács alelnöke, valamint Dumitru Matei fôtanfelügyelô részvételével. A középiskola igazgatója, Gîju Ioan bejelentette, hogy június 10-tôl minisztériumi rendelettel az intézmény a Nemzeti Kollégium nevet viseli. A bejelentést hatalmas taps fogadta.
A felszólalókat csendben hallgatták végig, azonban, amikor Zoltán Ildikó tanárnô állt a mikrofonhoz, a teremben hangzavar keletkezett. Kár, mert az esemény rangjához méltó, veretes szöveget olvasott fel. Úgy tûnik, a líceum tanulóinak egy részét igencsak irritálja a magyar nyelv. A megnyilvánulás azonban némi képet adhat arról is, hogy milyen szellemû nevelés folyik a szóban forgó intézményben. Ez is egyfajta "érettségi" bizonyítvány".
Hadd idézzünk Zoltán Ildikó szövegébôl, hogy azok, akik a "kulturált" megnyilvánulás miatt nem hallhatták, legalább olvashassák.
"Olyan alapokat igyekeztünk lerakni, amelyekre bizton építhettek ti, a XXI. század polgárai.
Milyen leszel TE, kedves XXI. századi polgár, mostani végzôs diák? Reményik szerint olyan, aki minden embert testvérednek tekintesz; aki nemcsak elvont eszmei síkon , hanem a zaklatott hétköznapokban is figyelemmel és megértéssel tudsz odafordulni társadhoz. Aki szereted a családodat, gondoskodsz nagyszüleidrôl és szüleidrôl, s aki gyermekeidet úgy neveled majd, hogy emberi méltósággal és tisztességgel léphessenek a helyedbe.
Olyan leszel, akit elsôsorban nem a pénz és a piac, hanem az erkölcs és a jóérzés irányít, aki gyorsan szerzett becstelen haszon helyett többre tartja saját tiszta lelkiismeretét és jó hírét, aki munkájából és munkájának él, aki komoly szaktudást, pontos kötelesség- teljesítést és megbízhatóságot visz a társadalomba, tudva, hogy az elhivatottság olyan aranyfedezet, amit semmi más nem tud pótolni..."
A beszédek után következett az éltanulók, valamint a tantárgyversenyeken kitûnôen szereplô diákok díjazása. A Papiu líceumban idén nyolc román és két magyar tannyelvû osztály végzett.
A 49. nemzedéknek szólt utoljára a csengô
Megszólalt a csengô, s a Gaudeamus akkordjaira az ünnepélyre elôkészített udvarra bevonult a két végzôs osztály. A Mûvészeti Líceumban a román és a magyar tagozaton, összesen 58 tanulónak szólt utoljára a csengô.
Elsôként Frâncean Florina igazgató, majd Péter Mária aligazgató szólt a diákokhoz és az eseményen jelen levô hozzátartozókhoz. Mindketten emberségre, tisztességre, helytállásra intették az immár felnôtt nemzedéket. Chivu Gheorghe és Bordi Géza osztályfônökök arra is felhívták a végzôsök figyelmét, hogy a ballagás egy korszak vége, de ugyanakkor kezdet is. A hogyan tovább kérdését feszegették, s arra biztattak, hogy ne álljanak meg félúton, hanem tovább mûveljék magukat, hiszen erre az iskola szelleme kötelez. Kötelez, mert a Marosvásárhelyen mûvészettel feltarisznyált növendékek mindig megállták a helyüket, híres zenészek, a versenyben helytálló képzômûvészek lettek.
A 49. évfolyammal együtt "ballagott" Bordi Géza, a XII. B. osztály osztályfônöke is. Beszédébôl hivatása, a diákok iránti szeretet sugárzott. "Valami visszafordíthatatlanul elmúlt, az elsô szerelmek, a kibontakozások, a szorongások, a mûvészi szárnybontogatás kora. S véget ér a biztonság állapota... Ezután magad kell dönts, s döntéseidért nem tehetsz szemrehányást senkinek! Iszonyú feladat!" Majd Thomas Mannt, kedvenc íróját idézte: "Pihenni csak azok pihenhetnek, akiknek nincs hivatásuk!" — ezzel az útravalóval bocsátotta útjára osztályát, sok sikert kívánva nekik az elkövetkezô vizsgákon, azzal a reménnyel, hogy tíz év múlva a padból senki se hiányozzék, még az osztályfônök sem.
Ezt követôen díjazták az éltanulókat, az országos és nemzetközi fesztiválon sikereket elért diákokat.
Mint az ismert Strauss-mûben, mire a "darab" véget ért, elszivárgott a "zenekar" is. Azaz a mi esetünkben a jelenlevôk. Ki-ki rendkívül fontos dolgára hivatkozva hagyta el a megyei tanács kistermét, hogy a szervezôk, a rendôrség képviselôje és néhány tanügyi maradjon csak, továbbá a tanácskozás témájában megfogalmazott kérdés, hogy konkrétan mit kell, mit lehet tenni a kiskorúak körében egyre inkább terjedô bûnözés megfékezésére, megelôzésére. A címben megfogalmazott tétel szerint ennek oka, hogy a kiskorúak nem ismerik eléggé a törvényeket és az emberi jogokat. Ezt a témát próbálták meg körüljárni azok, akiktôl valamilyen mértékben függ ez e társadalmi jelenség, a LADO megyei szervezete, a tanfelügyelôség, a megyei tanács, valamint a Pedagógusok Háza rendezte szerda délutáni tanácskozáson, amelyet Lupu Gheorghe vezetett.
A helyzet aggasztó a számok tükrében is: 185, kiskorúak által elkövetett bûncselekmény, ebbôl 7 nemi erôszak, négy kábítószerrel kapcsolatos bûntény, 21 lopás, 157 iskolakerülés. A megyei tanfelügyelôség jogtanácsosa, Dunareanu Florina szerint az ok a különbözô zárlatokban keresendô: hisz nem megfelelô a tájékoztatás az iskola és a szülôk, a pedagógusok és diákok (az elôbbiek ma sem viszonyulnak demokratikusan a diákokhoz), az iskola és a helyi közösségek, az iskola és a média között. Hogyan tartják be a gyermekek jogait, amikor olyan sztrájk folyik, amelynek ideje alatt nem veszik figyelembe a törvényes elôírásokat, miszerint a tevékenység egyharmadát biztosítani kellene?! — fakadt ki a jogtanácsos.
A továbbiakban azonban érthetetlen volt Dunareanu Ioan tanár kitörése az amerikai iskolák ellen, amelyek szerinte az agresszió melegágyai. Nem tudni, hogy egy társadalomtudományokat tanító szakember hogyan állíthat egyetlen újságcikkre hivatkozva ilyent, egy kalap alá mosva az Egyesült Államok valamennyi iskoláját, és elfelejtvén azt, hogy óriási területrôl és rengeteg tanintézményrôl van szó, amelyek között vannak nagyon színvonalasak és olyanok is, ahol valóban tragikus dolgok történnek. A továbbiakban egy tanítványának a témáról szóló dolgozatára utalva azt kifogásolta, hogy az ügyészségen nagy a káosz az információk tárolását illetôen, s hogy az iskola nem végzi el mindazt, amit a család reá hárít.
A téma sûrûjébe terelte a beszélgetést Szöllösi Géza ezredes, a marosvásárhelyi börtön parancsnoka, aki kategorikusan kijelentette, hogy a kiskorúaknak (30 kis- és fiatalkorút tartanak fogva a helyi fogházban) nincs mit keresniök a börtönben. Mondta ezt egy nagyon friss élmény hatására is. A napokban a marosvásárhelyi fogházban két fiú kivette az ablakot a helyébôl, majd az WC-ben elbarikádozva magukat, a fejükbe húzták a ablaküveget, ezt megelôzôen pedig 20-25 szeget is lenyeltek. Elbeszélgetve velük, kiderült, hogy a családtól kezdve az iskoláig mindenütt kiközösítették ôket, és értelmetlennek érzik az életüket — mondotta az ezredes, aki elsôsorban a család fontosságát hangsúlyozta a gyermeknevelés folyamatában, és kifejtette véleményét, miszerint börtönbe zárás helyett átnevelôintézetekben, iskolákben kellene foglalkozni a kiskorú bûnözôkkel.
Rata Doina tanfelügyelô szerint a pedagógusoknak sokkal többet kellene tenniök annak érdekében, hogy megismerjék tanítványaikat, ezek családját, és azt, hogy szabad idejében a gyerek mivel foglalkozik. Változtatni kellene a tanár—diák kapcsolaton, a parancsuralmi rendszer helyett a partnerség irányában. A társadalmi és egyéb nehézségek okozta problémák megoldására pedig — véleménye szerint — sokkal több pszichopedagógiai kabinetre lenne szükség az iskolákban, amelyek valóban a második családot jelentenék a gyermekek számára. A tanfelügyelônô felrótta ugyanakkor, hogy a meghívott igazgatók közül kevés jelent meg. A részvevôk egyrészt a gimnáziumi tanulóknak a különbözô bandákhoz való csatlakozását, a sátánizmus terjedését, a szellemi csalást, lopást és az ezt követô elítélendô szülôi magatartást említették. Popa Iuliana, a 8-as számú általános iskola igazgatónôje Ardeshir doktor példáját említve nehezményezte, hogy miért kell idegeneknek megoldást találniok a mi problémáinkra, vádló hangsúllyal jegyezvén meg, hogy vajon "ezeknek az idegeneknek" honnan van erre pénzük.
Csomóss Benedek megyei tanácsos a belügyi szervek és az iskola közötti kapcsolat külföldön tapasztalt eredményeire hívta fel a figyelmet, Fratean Alexandru, a megyei tanács alelnöke a politikum szerepére figyelmeztetett, majd kifejtette, hogy bárki pályázhat olyan európai pénzekre, mint Ardeshir doktor, s megígérte, hogy a megyei tanács az elkövetkezôkben hangsúlyosabban felhívja a figyelmet a lehetôségekre.
Orbán Dezsô alpolgármester a hivatalt ért vádakra válaszolt, majd felsorolta, hogy mit tett, tesz és mit szándékszik tenni a város a felsorolt problémák megoldása érdekében.
Ilyenformán a tanácskozás végül is arra volt jó, hogy bebizonyítsa, hogy milyen mértékû egyes tényezôk tájékozatlansága e téren, s hogy az információáramlás mennyire nehézkesen, zárlatosan mûködik. Ugyanakkor azt is bizonyította, hogy effajta rendezvényeinken továbbra is a demagógia van elôtérben, s egyesek, beleszédülve saját szavaikba, nem tudnak megállni, holott már régen eltértek a tárgytól.
Sajnos a jelek szerint a tanügy átalakítása sem hoz megoldást ezen ágazat alapvetô bajaira, s továbbra is kevés a remény, hogy a pedagógusközpontú iskola helyett az anyagilag megfelelôképpen támogatott gyermekközpontú oktatás váljék általánossá. S ha a közeljövôben nem várható javulás a kiskorúak körében terjedô bûnözés társadalmi-gazdasági okait illetôen sem, a szerdai tanácskozáson felvetett problémák zöme továbbra is aktuális marad.
Tárgyi anyanyelvünk megôrzéséért
Az emberiség talán legôsibb mesterségei közé tartozik a gyékény- és a vesszôfonás. Azok a tárgyak, amelyeket hajdanában a halász- vadász törzsek a megélhetés kényszerébôl készítettek, az évezredek folyamán sajátos kifejezôformákká alakultak, díszítôelemekkel gazdagodva anyanyelvvé váltak — hallhattuk Bandi Dezsô iparmûvészt a marosvásárhelyi Bernády házban szerdán délután megnyílt gyékényfonat- kiállításon.
Ezt a mesterséget valamikor az '50-es évek elején újra fel kellett fedezni. Ma már Bözödön, Jobbágytelkén, Mezôfelében, Kenden és sok más "nyersanyagban" gazdag településen — a földmûvelés mellett — a kicsiktôl a nagyokig mindenki fon. Hagyomány, szokás, megélhetési forrás? Ez ma már nem számít, hiszen az idôk folyamán tárgyi kultúránk is a szükségleteknek megfelelôen alakult, de mindig magában hordozta az alkotó lelkét, fantáziáját, képzeletvilágát. Errôl árulkodik a kiállított tárgyak sokfélesége, gazdagsága. A gond az — hagsúlyozta Bandi Dezsô —, hogy a rétegkultúra kárára állami szinten csak az elit kultúra intézményeit támogatják. A hazai népmûvészetnek önmagának kell megállnia helyét a giccsalkotókkal, a kínai, az indonéziai fonónépek kommersz termékeivel szemben. Éz ez nem könnyû. Mégis vannak olyanok, mint például a mezôfelei Szegedi, a nyárádszeredai Mihály, a bözödi Berei család, Koncz Júlia és a szentdemeteri Bálint Mária, a kiállítók, és még sokan mások, akik mesterien éltetik tárgyi anyanyelvünk e formáját. Június 17-ig ezért is érdemes betérni a Bernády Házba.
A makrobiotika tudománya szerint étkezni, táplálkozni annyit jelent, mint magunkba fogadni a Világmindenséget: a napsütést, a talajt, a vizet és a levegôt. Azok vagyunk, amit elfogyasztunk.
A kiegyensúlyozott étkezésesetén összehangoltan kell táplálkoznunk:
-az evolúciós renddel (gyümölcs, magok, gabona, zöldség stb.)
- az ökológiai renddel (más táplálékot kívánunk a trópusokon, a mérsékelt égöv alatt vagy a sarkvidéken)
-az évszakok változásával (tavasz, nyár, ôsz, tél)
-a különbözô napszakokban (reggel, délben, este)
-a különbözô életkorokban (gyermek-, felnôtt-, idôskorban)
-a különbözô foglalkozásokban (ülô, fizikai, sportoló stb.)
- még a velünk született és egyéb adottságokat is figyelembe kell vennünk.
Fontos, hogy mindig azt a gyümölcsöt, zöldséget, gabonát fogyasszuk, és gyógynövényt alkalmazzuk, amely a mi vidékünkön, éghajlatunkon terem. A távoli vidékekrôl behozott élelmiszerek nem használnak szervezetünknek.
A makrobiotika elmélete szerint a mindennapi étrendben megfelelô módon kell kiválasztanunk mind a növényi, mind az állati táplálékok fajtáit, tulajdonságait és mennyiségét. Néhány kisebb kivételtôl eltekintve a növényi élelmiszerek többsége inkább nôi (yin) eredetûek, energiájúak, az állati eredetû élelmiszerek pedig férfi (yang) eredetûek és energiájúak. A kiegyensúlyozott étrend összeállítása szempontjából fontos, hogy az élelmiszereket ebbôl a szempontból is megfelelô módon válogassuk.
A gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek (gumós, leveles-fejes, leveles és tengeri zöldségek), magvak, diófélék és a mérsékelt éghajlaton termô gyümölcsök a skála közepén helyezhetôk el. Ezek a legideálisabbak a táplálkozásra.
Táplálékaink közül a gabonafélék egyszerre magvak és gyümölcsök. Egyesítik magukban a növényi fejlôdés ciklusának kezdetét és végét. Az emberi fogyasztásra leginkább alkalmas, kiegyensúlyozott táplálékot adják.
A teljes gabonaszem életkonzerv. Régen az erdélyi parasztok a búzát életnek hívták. Egyik legtartalmasabb búzafajtánk az ôsi tönkölybúza.
Megtapasztaljuk, ha étkezésünk fôrészeként gabonát eszünk, szervezetünk egyre tisztább lesz és harmonikusabbak leszünk. Teljes kiôrlésû lisztbôl készült kenyeret, kekszet, tésztát fogyasszuk. Például fekete kenyér, Graham kenyér, Graham keksz, durumbúzából készült integrál tészta. Ezek gazdagok B vitaminokban, valamint magas rostanyagtartalmuk következtében csökkentik a koleszterinszintet és meggátolják a székrekedést.
Minden nép táplálkozásának egyik sarokköve valamelyik gabona. Amíg a népek hagyományosan, természetesen táplálkoztak, addig egészségesebb volt az emberiség. Amióta túlfinomított élelmiszereket fogyasztunk, rohamosan elszaporodtak a betegségek.
(Folytatjuk)
Bernád Ilona
A középkori eredetû kisközség római katolikus híveinek temploma a gótikus építészeti stílushoz sorolható. A templom a falu magaslatán áll. A két nagyszoba (10x7 m) nagyságú hajóhoz diadalívvel csatlakozik a szentélye, mely a nyolcszög három oldalával zárul. A templomhajó és a szentély vastag falait, a kinti sarkokon, erôs pillérek támasztják. Ablakai félkörívesen, rézsútos béletes falazattal készültek. A szentély falvastagságához szentségfülkét alakítottak ki.
A templom KUNCZMANN nevû plébánosa 1332-ben és 1333-ban fizette a pápai tizedet.
A falu nevét egy 1319-es okiraton ZASZGYZNOYO (Szászdisznojó) az 1381-es iraton ZAZSYSNOYOU formában jegyezték fel, ugyanakkor az 1323-as keltezésû okiraton GYZNOYO formában írták (Diplomatarium, az országos levéltár okleveleinek gyûjteménye, Budapest). A plébános neve és a falu nevének leírt formája arra enged következtetni, hogy Szászrégen és a közelében lévô szász telepesek a középkor idején Disznajón is éltek. Egy 1892. évi népszámlálási adat szerint a falu 1184 lakosa közül 1015 magyar és 158 román volt, az 1910-es adat szerint a faluban 48 római katolikus, hat görög katolikus, 155 ortodox, négy evangélikus, 920 református és 50 izraelita élt. A reformáció után a falu népe elôbb a lutheránus vallást követte, majd a református vallás híveivé váltak. Egy 1586-os évszámú sírkô felirata — a torony építésekor került felszínre — tudatja, hogy a sírban a református lelkész leánykája volt elhantolva. Mikor az új vallás követôi a templomot használatba vették, a belsô falon lévô festett képeket rávakolással elfedték. 1754-ben készült a szószék feletti koronája, gróf Rhédei Pál adományából. 1888-ban a templom javítása alkalmával a fedôvakolat alól falfestmény töredéke került felszínre. Hogy a katolikusok a templomukhoz építettek-e sekrestyét, arról csak régészeti ásatások révén lehetne tudomást szerezni. A templom torony nélkül épült, jelenlegi tornyát 1892-ben készítették. A templomhajó fôbejárata elé épített torony háromszintes és a hajó belmagasságát kétszeresen növi túl, szintjeit övpárkányok jelzik. A torony fôpárkánya, az órák helyeinek megfelelôen, félkörívesen kiképezett. A torony magas sisakja nyolcsíkú. Feltételezhetô, hogy a toronnyal egy idôben készült az északi bejárat elôtti, oromfalas portikus is. A reformáció után a templom nélkül maradt katolikusok száma kevés volt s csak 1785-ben építhették kisméretû kápolnájukat, a régi templom szomszédságában, Ábel Károly anyagi segítségével. A kápolnát Szent István tiszteletére szentelték fel.
Keresztes Gyula
A Yaris mortorjának megalkotásakor a szakemberek a lehetô legkisebb tömegre, fogyasztásra, károsanyag- kibocsátásra, a nyugodt járásra és a legnagyobb teljesítmény elérésére törekedtek. Alapmotornak egy liter hengerûrtartalmú, különösen korszerû felépítésû erôforrást terveztek. A motortömb acélöntvény, a hengerfej könnyûfém. A blokkhoz használt anyag látszólag ellentmond a súlycsökkentésnek, valójában mégsem, mert a gyártáshoz új öntési eljárást dolgoztak ki s így a korábbi konstrukciónál 24 %-kal könnyebb lett az új motortömb. Az acélöntvény elônye a könnyûfémmel szemben állítólag a jobb rezgéscsillapítás. Szintén a nyugodtabb járás elérése érdekében maradtak a négyhengeres konstrukciónál, holott sok gyár ilyen kis hengerûrtartalomnál a durván "forgó" háromhengeres felépítést választja. A kisméretû erôforrásban a gázcserét hengerenként négy szelep végzi, amelyeket két, felül fekvô vezérmûtengely nyitogat. A vezérlés azonban nem merül ki ennyiben. A Toyota ugyanis — elsôként a világon — ebben a méretosztályban is bevezette az "intelligens változó szelepvezérlést". Innen ered a motor sokat sejtetô betûjele, a VVT-i. A terhelés függvényében változó idôben nyitószelepekhez hengerenkénti befecskendezôrendszer juttatja el a benzint. A fejlett motorvezérlés, a korszerû felépítés és a jelentôsen csökkentett belsô surlódás meghozta a várt eredményt. A kis motor teljesítménye közel 50 kW (68 lóerô) 6000/perc fordulatszámnál, a nyomatéka pedig 4100/percnél 90 Nm. Ezt a teljesítményt a hagyományos motorok egy méretkategóriával nagyobb hengerûrtartalom esetén képesek csak produkálni.
Az új motorokhoz új váltót társítottak, az ötsebességes kézi kapcsolású váltó tömör felépítésû, kisebb és könnyebb elôdeinél. További érdekesség a Terra modell felszereltségéhez rendelhetô automata tengelykapcsoló. Mindezeknek küszönhetôen a Yaris jól gyorsul. Állórajttal alig 12 másodperc alatt eléri a 100 km/órát, a végsebessége pedig 156 km/h. Ehhez kedvezô fogyasztás társul, a kisautó átlag 5,6 liter benzint éget el 100 kilométer megtétele alatt.
A Yaris futómûve a stabilitást ötvözi a komforttal. A kerekeket elôl független MacPherson felfüggesztések tartják, míg hátul csatolt lengôkaros konstrukcióra támaszkodik a karosszéria. A kényelem fokozása érdekében megnôttek a rugóutak. Így a Yaris nem pattog, és nem ráz, futási kényelme a nagyobb autókéval vetekedik. A futómûhangolásnak köszönhetôen a megnövelt komfort nem megy a stabilitás rovására. A Yaris követi a hirtelen gyors, kormánymozdulatokat, jóindulatúan viselkedik a kanyarokban és nem "bünteti" a vezetô hibáit váratlan reakciókkal. A tervezôk a lehetô legnagyobb mértékben elszigetelték a felfüggesztés elemeit a karosszériától. Ennek köszönhetôen a jellegzetes futómûzajok és rezgések nem jutnak el a kocsiban tartózkodókig, ami kellemessé teszi az utazást.
Felis silvestris: Vadmacska. "Gonosz egy állat, még az embert es megtámaggya, de ritkán lehet látni, örökké é van búva" (P). "Écce kaptunk az erdôn köjkeket, kettôt hazavittönk s tartottuk, hogy hállám mi lessz, osztán mikó södôk lettek észöktek" (I). — Lynx lynx: Hiúz. Hejusz, héjusz, híjusz. Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Az erdôn, nagyon ritkán, nálunk is lehet találkozni vele. "Az erdôn van, de csak vajécce lehet látni, erôst ravasz állat, az embert es megtámaggya, a fáró lesi, hogy mi jô, réjavág az állat nyakára s osztán a vérit kiszípja" (I).
— Martes foina: Nyest. Jól ismerik, különösen a vadászok megfigyelései pontosak, érdekesek. "fehér a torka, sötét a bundája, szôrös a talpa" (Sz). Szereti az ember közelében, megeszi a cukrot is. Az egyik erdész adatközlô figyelte meg, hogy egy nyest három négyzetméteres ketrecbe zárva egész nap szüntelenül járt, legalább 20 km utat tett meg. "Szép, gyönyörû állat, ezelôtt fogták a bundája miatt, most má gyérebben, s van is belôllek" (Ko). "A hijúba (padlásra) is fékötözik egerészni, ki ircsa égytôl égyig. Valamék évbe a hijúba féraktuk a csôs törökbúzát, hogy száraggyon, fémentek az egerek, s sokszó ojan zakotát csinátak, hogy éje nem tuttunk alunni. Févittem égy patkánfogót, osztán nyihán nap múlva mentem megnézni, s mit gondó, égy szép nagy nyest vót benne. Erôst megsajnáltam, de már nem vót mit csináni egyebet, lehosztam a fogót."
— Meles meles: Borz. Kutyaborz. Ritkán kerül szem elé, de jól ismerik. A vadászok szerint könnyen szelidíthetô. A dombok erdôit kedveli, amelyek közelében gyümölcsös van. "Écce égy borz béjött a faluközi, mindenki kergette, de nem lehetett megfogni az istennek se" (I). Úgy tudják, hogy a borz nagyon tiszta állat, s ezt a ravasz róka ki is használja. Mikor el akarja foglalni a borz szakszerûen elkészített kotorékát, a bejárata elé piszkol, a borz ezt nem tûri, inkább elköltözik, a róka meg beköltözik.
— Mustela erminea aestiva: Hermelin. Fejérkígyó, fejérkégyó (K), hermelin, menyét. Érdekes ennek az állatnak a korondi neve. A hosszú, nyúlánk, nagyon hajlékony teste miatt nevezik fejérkégyónak. Sokan a menyéttel (Mustela nivalis) tévesztik össze, csak kevesen tudják attól megkülönböztetni. Aki ismeri, tudja, hogy a bundája télen teljesen fehér, nyáron viszont barnás színû (a hasa kivételével), akárcsak a menyété. Csalhatatlan bélyeg, hogy a hermelin farka vége mindig fekete. A menyéttel együtt a majorság veszedelmes ellenségének tartják, üldözik, csapdázzák, pedig nagyon hasznos kis állatok. A rágcsálók ádáz ellenségei.
— Sus scrofa: Vaddisznó. Vaddisznyó. Az utóbbi idôben nagyon elszaporodott, a termesztett növényekben komoly károkat okoz. A burgonya- és kukoricavetések mellé kalibákat építenek, s az elvetéstôl a betakarításig folyamatosan ôrzik, csóvákkal, este fáklyákkal, tûzrakással, kiabálással, kolomppal, csengôvel, vas veregetésével, kutyákkal próbálják a vaddisznókat elriasztani, sokszor eredmény nélkül. "Erôs bátorok lettek, semmivel se törôdnek, a pityókát kitúrják, a törökbúzát lemocskolják, még ojan se vót, hogy az embert megtámatták. A mútkó valami remeteji embereket támadott meg egy vadkan, a falu között, jól megmocskota ôket, bé kelletett vinni a kórházba." (Szk) "Akámit csinál az ember, nem lehet véllek bírni." (I, K, P, Sz, SZk) Selejtezô vadászatot végeznek ugyan, de amikor kevés a makk, az erdôk körüli szántôföldeken garázdálkodnak. "A hatóságot héjába kérjük, nem intézkenek semmit, ezét osztán sokszó ingyen dógozunk." (Sz).
— Ursus erctos: Barna medve. Medve, vérmedve. A legtekintélyesebb és a legjobban rettegett nagyvadunk. Az utóbbi két-három évtizedben eléggé elszaporodott, állománya a Görgényi-havasokban és a Hargitán is ma már jelentôs. Az emberek nagyon félnek tôle, nem alaptalanul, mert a lakott területeken nemegyszer garázdálkodni szokott. Egy-egy látogatása alkalmával a sertés- és szarvasmarhaáállományban komoly károkat okoz. Az ilyen garázda, "húsra kapott" medvét "vérmedvének" nevezik. Szovátán 1968-ban engedéllyel a vadászok kilôtték egy 14 éves, 400 kg-os kapitális példányt, amely elhurcolt 22 db disznót, két borjút és összetört 70 szilvafát! Két évvel késôbb elejtettek egy 6-8 éves, 350 kg-os állatot, amely 40 juhot vitt el! Az erdôt járó emberek, s a málnászók sok történetet tudnak a medvével való találkozásról, amelyek közül sok a félelem szüleménye vagy kitalált mese. "Nem sokat válogat, mindent megeszik, a vadmézet s a szilvát erôst szereti" (Ko). "Mikó bocsjai vannak erôssen veszedelmes" (Sz). Régebb a népi orvoslásban is szerepet játszott. "Tárgyadag" (gyomorfájás) esetén a beteggel büdöskôvel (kénporral) összekevert medveepét etettek (Sz). Más recept szerint megszárított és tejben feloldott medveepét itattak (B, F, K, Pp). A fagyott testrészt is medveepével kezelték (A).
A sorozat itt véget ér, akik elolvasták információkat kaphattak az állati élet sokszínûségérôl, az egyszerû emberek gazdag, tapasztalatok útján szerzett természetismeretérôl, az állatok megítélésérôl, s a természetvédelem ösztönös, az elôdöktôl örökölt fenntartásáról.
Forrásanyagul a Székelyföldön végzett gyûjtéseim anyaga és Erdô-mezô állatai a Sóvidéken címû könyvem szolgált.
Gub Jenô
Lerágott (síp)csontok boltja...
Mottó: Páros lábbal, elôre indulj!
Sír-rí, panaszkodik a sporttársadalom. Úton, útfélen, médiákban, mindenütt. Elfogyott a pénze, a csôd szélén áll, a szétzilált gazdasági alap vonagló felépítményeként, és kunyerálja- követeli az anyagi támogatást, bármilyen irányból jönne is az. Úgy tûnik, sportvezetôink számára, függetlenül attól, hogy még az "özönvíz elôtt" avagy a "nagy zajlás után" mászták meg az uborkafát, megállt az idô, nem érzékelik vagy nem akarják érzékelni, hogy bizony mindjárt tíz éve "forradalmasított" társadalmunk átmenetinek becézett, de vég nélkülinek tûnô reformmenetelése, ha "humbug-szinten" is, de átrendezte az erôviszonyokat, összekuszálta, elkátyúsította a kristálytiszta forrásként feltörekvô és még inkább a feketén bugyogó pénzecskék útját. Ami könnyen ment X, Y, Z vagy W megyei, municípiumi, városi, községi, elsô- vagy rosszabb esetben csak propagandatitkároknak, akik a "forró drótokon", az úgymond sportszeretô, Daciada-kultuszban nevelt dolgozók zsebeinek meglékelésébôl származó bankóhegyeket lapátoltattak egyik irányból a másikba, érdekszférából érdekszférába, az manapság bordélyházi szûzleányálom a sziszifuszi kitartással létrehozott önkormányzatok élén álló polgármestereknek. A "szegény ember vízzel fôz" elv imperatívuszában megfogant országos és helyi költségvetések, a PIB látványos és konstans csökkenésének kényszerétôl hajtva ugyanúgy a büdzsé ködbe veszô peremére számûzték a sportmozgalmat, mint a tanügyi, egészségügyi, szociális juttatások, kultúra túlélési igényeit tartalmazó gubanccsomagot.
A "már nékem beborult az ég" szorító realitásából természetszerûen felfakad a Nagy István-i Hogyan tovább? elodázhatatlan, dilemmatartalmú sorskérdése. A nyugati modell csábító, követésre méltó, de kies hazánkban való meghonosításához néhány elenyészô apróság egyelôre, de úgy tûnik, hogy kétkettôre is, hiányzik, mint például a pénzügyileg potens, anyagi erôfeszítéseinek méltányos honorálásáról meggyôzôdött befektetô, valós menedzserkvalitásokkal megáldott és nem saját feneketlen zsebei hasznára dolgozó sportvezetô és nem utolsósorban az ezredvég profimentalitásától átitatott egzekutáns, az ebben a szellemben nevelt sportoló. Mindezek hiányában, széles a honban, Encidától Boncidáig mindennapossá vált — a berkekben — a csupán egyik napról a másikra való túlélést célzó süvegelés, kéregetés gyakorlata, amire többnyire, elenyészô összegû alamizsnákat leszámítva, két üresen tátongó tenyér szégyenkezô felmutatása a válasz.
A nagynépi szolidaritást tükrözendô, a helyzet Marosvásárhelyen sem különb. A sportegyesületek egyre-másra dobják be a törülközôt, legfeljebb takaréklángon éltetve a látszatot, a még be nem zárt sportlétesítmények állaga nem csak vitatott tulajdonjoguk folytán siralmas, a perspektívát éltetô emberanyagot szállítani hivatott gyermek- és ifjúsági (egyszóval iskolás) sport adósságokkal terhelt, a szó szoros értelmében mez-telen, a mélyen alulfizetett szakemberek nagy része kiábrándult, hitevesztett vagy kilép a brancsból, káeftésedik vagy kínosan szemérmes mosollyal vegetál. Ennek a páratlan konjunktúrának tudható valószínûleg be, hogy a város leganakronisztikusabb, a demilitarizálódási kampány delelôjén még katonai adminisztráció alatt sínylôdô sportklubja, az ASA nyerte el a városatyák bizalmát, lepkefing fajsúlyú, 300.000.000 lejnyi költségvetésbôl kipasszírozott könyöradományt, s ezen felül egy illustrisszimusokkal spékelt vezetôtanácsi névsor mennybemenetelt garantáló ígéretét. A gulyáságyúk lovagja, egy magyar nevû fôtiszt, akinek napi programjában az esti fohászokat a nappali publikus, kompetenciákat nem csillogtató nyilatkozatok helyettesítik, nem hiába fenyegetôzött, választottjaink, pártideológiákat mellôzve, melléje álltak és megmentették a csapatot a csereháti szeplôtelen szívek és az aranyosgyéresi forrongó munkanélküliek túláradó szeretetétôl. Fogadják mindezért mind az 51 megmaradt, hûségesen kitartó, fizetô drukker háláját, ôszinte elismerését. Mi mindnyájan bízzunk abban, hogy egy, a hullám tarajára (avagy tönk szélére?) ültetett alpolgármester telefonjai feledtetni tudják majd velünk a már egy hete startolt jövôben Veres elvtárs pattogó utasításait, boszorkányosan irányított "hosszú kéz" politikáját. De mi lesz azokkal az egyesületekkel, ahol nem ezredes a góré?
A Megyei Tanács tegnap délben sajtótájékoztatót tartott Maros megye és a kínai Shanxi tartomány kapcsolatáról. Mint lapunkban már a május 11-i lapszámunkban beszámoltunk, Virág György, a Megyei Tanács alelnöke által vezetett küldöttség április hónap folyamán járt Kínában, ahol meglátogatták a 33 milliós lakosú tartományt, valamint a 2 millió lakost számláló székhelyet, Taj Huant.
A megye vezetôsége elsôsorban egészségügyi és gazdaségi téren kíván együttmûködni a kínai partnerekkel. Az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetôsége tanár- és diákcserét szorgalmaz, csupán az anyagi források szûkössége miatt van némi fennakadás, ugyanis a kínai elôadót nem tudják azon a szinten honorálni, amely ösztönzô lehetne. Megoldásként magánrendelôként mûködô, hagyományos kínai gyógymódot alkalmazó praxis beindítását javasolják. A rendelô iránt máris nagy érdeklôdés mutatkozik.
Ambíciós terv az is, mellyel a megye felajánlotta, hogy a kínai áruk terjesztôjeként kíván fellépni a román és a kelet-európai piacon. Erre a COMAT Rt. vámudvara kínál lehetôséget. A küldöttség tagjai elmondták, hogy ezúttal nem azokról a kínai tucatárukról van szó, amelyeket bolhapiacokon, utcasarkokon dömpingáron kínálnak, hanem olyan termékekrôl, amelyeknek a minôsége valóban megállja a helyét a nemzetközi versenyben.
A szeptemberben, Shanxi tartomány székhelyén megrendezendô vásárra a megye vállalkozói is hivatalosak. Miután bizonyos jelek arra utalnak, hogy számítani lehet arra, hogy Kínában igény mutatkozhat az Azomuresben gyártott mûtrágyára, a marosvásárhelyi vállalat is részt kíván venni a rendezvényen. Érdeklôdik a rendezvény iránt továbbá az Imatex is, amelynek hagyományos kapcsolatai voltak az ázsiai országgal. További vállalatok jelentkezését is várják.
Közelítve a mindennapok világához, létre kívánnak hozni egy vállalkozást, amely egy kínai jellegû éttermet szeretne építeni és üzemeltetni Marosvásárhelyen. Mint a Kínában jártak elmondták, az Európában és több helyen a világon kínai éttermekként emlegetett vendéglátóipari egységeknek kevés köze van a valódi tradicionális kínai konyhához. Ezért a megnyitandó étterembe szakképzett kínai szakácsot hoznának Taj Huanból. Ennek azonban ára van. Egy elsô osztályú kínai szakácsmûvész ugyanis havonta 1500 dollárnak megfelelô összeget vág zsebre. Ezért valószínûleg a vásárhelyieknek meg kell majd elégedniük egy fiatalabb, vagy kevésbé képzett séffel.
A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság adatai szerint a növényvédelmi munkálatok elvégzésében is hiányosságok mutatkoznak. Az 5.000 hektár cukorrépa-terület felén sikerült kiszórni gyomirtó szereket. Továbbá: 50.000 hektáron terem kukorica, de csupán 13.000 hektáron juttattak ki növényvédô szereket, a 25.000 hektáros búzaterületet sem sikerült teljes egészében herbicidálni, csak 20.000 hektáron, az árpaföldeken 7.000 hektáron a 8.300 hektárból. A gazdálkodók nem fordítanak kellô figyelmet a növényvédelmi munkák elvégzésére, avagy más okok is közrejátszanak abban, hogy évrôl évre egyre kisebb területekre jut ki gyomirtó szer? — kérdeztük Tomsa Mihait, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség fôfelügyelôjét.
— A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatósággal együtt helikoptert hoztunk Kolozsvárról. Mi ingyen végezzük a szórást, a gazdáknak, társasoknak csak a gyomirtó szereket kell megvásárolniuk. Kérdésére csak azt válaszolhatom, hogy nem hanyagság a hiányosságok oka, hanem a tôkehiány, a pénztelenség. A múlt évben két hét alatt 6.000 hektáron végeztük el a gyomirtó kiszórását helikopterrel, idén jó, ha meghaladjuk a 2.000 hektárt. Annak idején meghirdettük, bárkinek ingyen elvégezzük a szorást, ennek ellenére nagyon kevesen igényelték a helikopteres gyomirtást, amely sokkal hatékonyabb, mint más módszerek. Azért is kölcsönöztük a helikoptert, hogy azt a kevés gabonát, ami a megyében terem, az utolsó szemig megmentsük a betegségektôl, rovaroktól.
— A szórással járó költségeket ki fedezi?
— Egy óra repülés, szórás a helikopterrel 4,5 millió lej, ennek 30%-át az állam fedezi, a többit a növényvédelmi hivatal. Ezen a héten még igényelhetô a helikopter gyomirtók szórására.
Ki ne ismerné a "kicsi bika" társadalmi jelenséget? Ha még mindig akad csak egy ilyen elbámult alak is, utoljára elmondom az ô kedvéért. Tehát ül a kicsi bika meg az öreg bika a dombtetôn, a tehéncsorda meg a völgyben legelészik. A kicsi bika egyszer csak felpattan, berobog a völgybe és eltûnik a tehenek között. Pár perc múlva felkapaszkodik az öreg mellé és a füvet harapdálja. Aztán hirtelen újra lerobog a tehenek közé, majd rövidesen visszakapaszkodik a dombtetôre. Egyszer megkérdezi az öreg bika "hát te meg mit mûvelsz öcsémuram?" "Hogyhogy mit mûvelek? Falok valamit, lefutok, meghágok egy tehenet, aztán feljövök, megint falok valamit, megint lefutok, meghágok egy másik tehenet..." "Nem jó ez így, öcsémuram" — mosolyog a vén bika. "Így nem lehet sokáig szusszal bírni. Csinálj úgy, mint én. Hajnalban feljövök ide, délig rágom a jó kövér füvet, aztán lemegyek a völgybe és sorra veszem az egész csordát..."
Be kell látnunk, hogy a "kicsi bika"-jelenség ma is döbbenetesen idôszerû. Igazi mintapéldája az evolúciónak. Ha a kicsi bikák az öreg bikákra hallgatnak, egy idô után igazi öreg bikák válnak belôlük. Nos, ez az evolúció. És ez egy bikaöltôn át tart. Ha mégis akad olyan kicsi bika, aki idônap elôtt öreg bikának tartja magát, hát az bizony elsiette az evolúciót.
46 éves vagyok és már teljesen kifejlôdtem. Másnak egy hosszú emberöltô éppen csak hogy elég erre, nekem meg már harmadszorra sikerül. Köztiszteletnek örvendô, irigylésre méltó polgárnak látszom, és fôleg a megtévesztésig pénzesnek. És ilyenkor már nagy a baj. Eddig tart az én pariodikus evolúcióm, és megint nincs más lépés, csak az elsp. Vissza a munkásosztály legaljára, és elölrôl kezdeni a fejlôdést.
Felvettek egy épülô tömbházhoz falat fúrni meg törni. Ahogy nekifogtam dolgozni, odalett a többi melós nyugalma. Mint valami eszelôs atomharkály, naphosszat a vasbetont kopogtatom. Az már bóknak számít egy-egy öreg kômûvestôl, hogy "ez a munka nem is olyan nagy dolog, egy buta fej kell ide, meg két jó, erôs kar." (Nem baj, fater, még maga is felküzdheti magát ide, a feje már megvan hozzá).
Ha már így áll a helyzet, és poros munkaruhában járom a fôutcák hosszát, érthetô, hogy mindenkinek elôre köszönök. Egy darabig még vissza-visszafelelnek, de mikor rájönnek, hogy javíthatatlan vagyok, többet ügybe sem vesznek.
A munkások közt igen erôs a kapcsolat. Ez az a bizonyos "összetartozás", amitôl minden fônök úgy retteg. Felülrôl figyeljük a mozgást. Két út áll elôttünk, amely a szokásos reggeli vodkához vezet. Ugyanaz a kettô, amely a fônök elôtt is áll. Ô is figyeli a terepet, az útirányunkat próbálja kitalálni. Addig-addig próbáljuk egymás helyébe képzelni magunkat, hogy bárki bármelyik úton elindul is, a söntésnél mindig összefutunk, de férfiasan átnézünk egymáson.
A nehéz fizikai munka egy idô után annyira megnemesíti az embert és annyira különbözôvé teszi az állattól, hogy öröm nézni. Egyik éjszaka szól a telefon és értesítenek, hogy egyik közeli rokonunkat be kellett vinni a sürgôsségire. Nosza, talpra, fut az ember, mert ilyenkor futni kell, és nemsokára néhányan összeverôdünk az ORL földszinti halljában. Szerencsére a mi betegünkkel nincs nagy baj, már megvizsgálták, és most várnia kell, mert a teljes orvosi személyzet az elsô emeleten fúr-, farag, toldoz-, foldoz, tataroz, barkácsol, sminkel, gipszel, gittel egy rendkívül súlyosan sérült egyént. Mondják, hogy fuvaros, felborult a szekér, ô alája került, a ló meg ijedtében tovább húzta a felborult jármûvet.
Egy óra múlva mozgolódás támad ott fent. Egy agyonpólyált, félig megskalpolt, a felismerhetetlenségig összepotyolt, ízekre tépett emberformát támogatnak le vagy 8-10-en a földszintre. Onnan hívják a Megyei Kórházat, hogy sûrgôsen küldjenek egy mentôt, és vigyék át a polgárt a sebészetre, hogy rögtön megmûtsék.
Mindenki irtózattal széled el, de én még arra sem vagyok képes. Csak nézem elbûvölten az elôttem ülô eleven istencsapást földbe gyökerezett lábbal. Az illetô egyik szemével valamicskét láthat, mert úgy tesz, mintha figyelne. Egyszer csak megszólal mély, reszelôs hangján (valahol, valamikor még hallottam ezt a hangot, még a szekér alatt sem esett benne kár):
— Én is, de csak '85-ig. Veled mi van, haver, mivel hoztak ide? Te aztán jól nézel ki...
A képviselôház a szerdai plénumon befejezte a saját dossziéhoz való hozzáférés és a szekuritáté mint politikai rendôrség felfedésére vonatkozó törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. Felújítva a szakbizottságokhoz (jogi és védelmi) újbóli megszövegezés végett visszaküldött elôírások elemzését, a képviselôk elutasították az Acsinte Gaspar RTDP-képviselô által kezdeményezett módosítást és elhatározták, hogy a titkosszolgálatok tagjainak, valamint a diplomáciai és a konzuli személyzetnek a dossziéi továbbra is titkosak maradnak.
Romániának minél elôbb újra kell tárgyalnia a mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalának liberalizálásáról kötött összes egyezményét mezôgazdasága megmentése érdekében, jelentette ki szerdán Viorel Catarama, a szenátus gazdasági bizottságának elnöke. A politikus szerint, mióta a Ciorbea-kormány megszüntette a mezôgazdaság szubvencionálását, a román mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja vészesen csökkent. Eközben a hazai piacot erôteljesen támogatott külföldi mezôgazdasági és élelmiszeráruk özönlötték el. Ebben a helyzetben a mezôgazdaság megmentésére az egyedüli esélyt a behozatalt liberalizáló egyezmények újratárgyalása jelenti. Ha ez nem sikerülne, akár fel is mondhatjuk valamennyit, mondta a szenátor. A szenátus gazdasági bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a belsô piac védelme végett jelentôs pótvámot kellene kivetni a mezôgazdasági importra.
Az ET megdorgálta Törökországot
Az Európa Tanács végrehajtó szerve, a miniszteri bizottság szerdán Strasbourgban megdorgálta Törökországot, mert rendfenntartó erôi sorozatosan és súlyosan megsértik az emberi jogokat az ország kurdok lakta területein. Ez az elsô alkalom, hogy a bizottság ennyire szigorúan jár el a 41 államot tömörítô ET egyik tagjával szemben, mutattak rá a páneurópai szervezetben. Szerdán elfogadott határozatában a miniszterek bizottsága aláhúzta: több mint két éve az Emberi Jogok Európai Bizottsága tucatnyi esetben marasztalta el Ankarát, amiért biztonsági erôi az ország délkeleti részén megsértették az emberi jogokat. A figyelmeztetések, felhívások azonban hatástalanok maradtak. A helyzet azóta semmit sem javult Törökország szóban forgó részében, áll a dokumentumban. A testület ezért nyomatékosan felszólította a török hatóságokat, hozzanak intézkedéseket a kínzások, a rombolás, az emberölések és a személyek eltüntetésének beszüntetése érdekében.
A szenátus után a képviselôház is megszavazta, hogy a törvényhozásba csak a szavazatok öt százalékának megszerzésével kerülhessenek be a pártok. A képviselôház keddi vitájában 238 igen szavazattal 54 nem ellenében fogadták el a választási törvény módosítását. A módosítás értelmében a pártszövetségek akkor lépik át a parlamenti küszöböt, ha a szövetség az elsô párt után öt, minden további párt után pedig három-három százalék szavazatot kap. A május végi szenátusbeli szavazáshoz hasonlóan csak a kis pártok voksoltak a változtatás ellen. A szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt, illetve a Román Nemzeti Egységpárt arra hivatkozva utasította el a parlamenti küszöb emelését, hogy annak következtében 3-5 millió választópolgár szavazata "elvész". A választási törvény módosításának parlamenti útja a szenátusban, illetve a képviselôházban elfogadott tervezetek egyeztetésével folytatódik.
Bíróság elé kerül Razvan Temesan, a Bancorex külkereskedelmi bank volt elnöke, akit az ügyészség azzal vádol, hogy 18 millió dollárral megkárosította a bankot. A most befejezôdött ügyészségi vizsgálat szerint Temesan, aki 1997-ig volt a Bancorex elnöke, hitelgaranciák nélkül hagyott jóvá tíz kölcsönt egy bukaresti társaság részére, összesen 45 millió dollár értékben. A bank kôolaj, gázolaj, illetve benzin behozatalára adott hitelt a Star Trade Invest társaságnak, de az csak 23 millió dollárt fizetett vissza. A társaság igazgatóját a rendôrség körözi. Az ügyészek szerint Temesan tudta, hogy a bukaresti cég hitelképtelen, ennek ellenére nem kért megfelelô garanciákat.
A maffia ügyvédjébôl polgármester lett
A maffia volt ügyvédjét, Oscar Goodmant választották meg kedden Las Vegas polgármesterévé. Vetélytársai szerint Goodman megválasztása károsan befolyásolhatja a világ szerencsejáték-fôvárosaként ismert Las Vegas megítélését. Arnie Adamsen városatya attól fél, hogy a most megválasztott polgármester múltja lesz a város jövôje. A választókat azonban nem gyôzte meg Goodman ellenzôinek aggodalmaskodása. A szavazók 69 százaléka szerint az ügyvéd korábbi klientúrája nem árthat Las Vegas hírnevének, derült ki a Las Vegas Review Journal címû lap által készített felmérésbôl. A kaszinótulajdonosok is támogatták Oscar Goodman megválasztását, aki kijelentette, hogy "ô lesz a legjobb polgármester, akit valaha is megválasztottak Las Vegasban". Mint az AFP megjegyzi, a National Law Journal jogi szaklap Goodmant az Egyesült Államok tizenöt legjobb törvényszéki ügyvédje közé sorolta.
Rehabilitálás — nyolcvan év késéssel
Nyolcvan évvel kivégzésük után az orosz fôügyészség rehabilitálta az orosz cári család négy tagját. A négy nagyherceggel, Pavel Alekszandroviccsal, II. Sándor cár fiával, Georgij Mihajloviccsal és Nyikolaj Mihajloviccsal, az utolsó orosz uralkodó, II. Miklós két nagybátyjával, valamint Dimitrij Konsztyatinoviccsal kivégzôosztag végzett 1919. január 24-én a szentpétervári Péter- Pál erôdben. Az orosz fôügyészség képviselôje az ITAR-TASZSZ-nak azt mondta, hogy a négy Romanov elleni ítéletnek a szövege nem ismeretes, az orosz állami archívumban csupán részletek lelhetôk fel belôle. A nagyhercegeket ennek ellenére a vörös terror áldozatainak nevezte.
Ma 17 órakor, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében kezdôdik a Bárdos Lajos — Nagy István kórusfesztivál, a Nagy István Ifjúsági Kulturális Egyesület, a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány és a Marosvásárhelyi Filharmónia közös szervezésében. A nyitónapon gyermekkórusok hangversenye van mûsoron, amelyen a marosvásárhelyi 5- ös, 15-ös, 18-as, 20-as általános iskolák kórusai, valamint a magyarországi hévízi Illyés Gyula ének-zene tagozatos általános iskola kórusa lép fel.
A Szív Napok alkalmából kerékpáros menetet szervez holnap Marosvásárhely központjában a Pro Biciclo Urbo szervezet. A kerékpárosok találkozója a Várban lesz fél egykor, az innen induló menet célja felhívnia figyelmet arra a fôtéri kerékpáros közlekedés engedélyezésére vonatkozó kérésre, amelyet több mint 1300 aláíró is támogatott. Minden kerékpározó és más polgár részvételét várják, akik az egészséges életmód és az egészséges városi környezet hívei.
Vasárnap Makfalván a helyi óvoda fennállásának 155. évfordulójára emlékeznek. Az ünnepség délelôtt 10 órakor a helybéli kultúrotthonban kezdôdik, majd 11 órától istentisztelettel folytatódik. A megyei tanfelügyelôség részérôl Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes és Farkas Ernô vesz részt az ünnepségen.
A marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Kulturális Alapítvány, a helyi polgármesteri hivatal, tanács, és az általános iskola közös szervezésében a hét végén kórushangversenyt és hagyományôrzô népi tánccsoportok seregszemléjét szervezik, amelyre a jászberényi testvérkórust is meghívták. Holnap 9 órától a résztvevôk Fehéregyházán, majd Segesváron ünnepi mûsorral és koszorúzással tisztelegnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, ill. Petôfi Sándor emléke elôtt.
A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet lírai estet szervez június 17-én, csütörtökön este hét órától a helybéli református egyházközség imatermében. A Kedvenc versem címû lírai estre bárki benevezhet kedvenc versével.
A marosvásárhelyi Impact 9 extrém-sport csoport kaszkadôrbemutatót tart Marosvásárhelyen a Rózsák és a Gyôzelem téren, vasárnap, június 13-án délután öt és hat óra között.
A közlekedésrendészektôl kapott információk szerint szerdán két, súlyos sérülésekkel járó közlekedési baleset történt megy&eacut