|
LI. évfolyam 132. (14184) |
1999. június 10. csütörtök |
Vihar a Kolozsvári Nyilatkozat körül
Több lapban is megjelent a jó elôre elhíresült Kolozsvári Nyilatkozat tervezett szövege, a lapok által aláíróként emlegetett romániai értelmiségiek többsége viszont kijelentette, hogy ilyen nyilatkozatot nem írt alá.
Belpolitikai berkekben napokon át csak találgatás folyt arról, hogy milyen készülô nyilatkozatról beszélhetett Constantinescu elnök Marosvásárhelyen. Ezek a találgatások jó ürügyként szolgáltak az ellenzéki pártoknak arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség "szeparatista követeléseinek veszélyeire" figyelmeztessenek.
Közben több lapban is megjelent a készülô nyilatkozat teljes szövege. Ebben többek között az szerepel, hogy a román állam nemzeti szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával kezdôdjön vita annak lehetôségérôl, hogy Erdély és a Bánság Románia keretében közigazgatásilag autonóm terület legyen és adják meg minden román történelmi tartománynak azt a jogot, hogy saját regionális intézményekkel rendelkezzen.
A lapok összesen 13 aláírót, illetve csatlakozót említettek. Közülük hat román, kettô német és öt magyar nemzetiségû. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában több értelmiségi cáfolta, hogy köze lenne a készülô nyilatkozathoz.
Az úgynevezett kolozsvári nyilatkozat körül támadt vihar azt mutatja: bizonyos erôk bármi áron szeretnék megakadályozni, hogy Romániában megemlékezzenek az 1989. június 16-án napvilágot látott budapesti nyilatkozat 10. évfordulójáról — jelentette ki Molnár Gusztáv, a Transilvania Jurnal szerdai számában megjelent nyilatkozatában.
A budapesti Közép-Európai Tanulmányi Központ politológusa elmondta a lapnak, hogy "néhány jeles erdélyi értelmiségi - Erdélyben élô románok, magyarok és németek vegyesen — felvetették egy erdélyi nyilatkozat gondolatát" az évforduló kapcsán, de végleges dokumentumot eddig még senki nem írt alá.
A készülô nyilatkozatról a közvélemény Emil Constantinescu államfôtôl szerezhetett tudomást, aki a múlt pénteken közölte Marosvásárhelyen: tudomása szerint olyan dokumentumot köröznek erdélyi értelmiségi körökben, amely Erdély és a Bánság autonómiáját követeli Románia föderalizálása keretében.
"Nagyon érzékeny kérdésrôl van szó, ahol minden szót mérlegelni kell. Személy szerint hálás vagyok az elnöknek, mert kijelentéseivel megfelelô légkört teremtett ahhoz, hogy a készülô szöveg a kivánt hatást elérje" — mondta.
Molnár Gusztáv szerint Erdély, a Bánság és a többi történelmi tartomány közigazgatási autonómiája nem jelent föderalizmust, még kevésbé elszakadást. A kérdés megvitatása azonban sürgôssé vált, s "ez utóbbival az elnök is egyetért".
"Nincs tehát szükség vészriadóra. Bizonyára van néhány szakértô a titkosszolgálat, a SRI keretében és azon kívül, akik ezt szeretnék, de ez az ô dolguk. Ezek az urak szeretnék bármi áron megakadályozni, hogy Romániában megemlékezzenek a budapesti nyilatkozat évfordulójáról, ha már a 10 évvel ezelôtti kiadását nem tudták megakadályozni. De nem hiszem, hogy ez sikerülni fog nekik" - szögezte le Molnár Gusztáv.
Az ellenzéki pártok szerint a nyilatkozat ügyében "az illetékes román szerveknek" kell fellépniük. A legnagyobb ellenzéki párt, a PDSR véleménye szerint hivatalból vizsgálatot kell indítani az erdélyi és bánsági autonómiára vonatkozó dokumentum ügyében - mondta Ion Mircea Pascu, a párt alelnöke.
"Az illetékes szerveknek ki kell vizsgálniuk, hogy a kezdeményezôk nem magyar állampolgárok-e, mert az aláírók között magyar állampolgárságú személyek vannak" — hangsúlyozta Pascu.
"Úgy tûnik, a dokumentumot Molnár Gusztáv romániai születésû magyar állampolgár kezdeményezte, s ezért a hatóságoknak hivatalból kell vizsgálatot indítaniuk. Ellenkezô esetben a témát övezô ködöt spanyolfalként lehet felhasználni bármilyen manipulációhoz, akár választási célzattal, akár más súlyosabb, a nemzetbiztonságot érintô kérdésben" — tette hozzá.
A Jobboldali Erôk Szövetsége (UFD) a nyilatkozat valódiságának és az aláírások hitelességének kivizsgálását követelte az ügyészségtôl. Ha hitelesnek bizonyul, az UFD véleménye szerint a dokumentum sérti az alkotmányt, és a kimeríti a büntetô törvénykönyv azon cikkét, amely szerint "a román állam alkotmányos rendjét, nemzeti jellegét, szuverenitását, függetlenségét, egységét és oszthatatlanságát bármilyen formában veszélyeztethetô akció kezdeményezôi, szervezôi, elkövetôi vagy támogatói öttôl tizenöt évig terjedô börtönnel és jogaik megvonásával büntethetôk".
Virgil Magureanu, a SRI volt vezetôje, a Román Nemzeti Párt (PNR) alelnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy a jelenlegi viták Erdély gazdasági autonómiájának tervezeteirôl "a legteljesebb mértékben diverziót" és "fondorlatos próbálkozást" jelentenek" közte és Magyarország között.
A PNR alelnöke kijelentette, ugyanilyen "gyanúsnak" tûnik Emil Constantinescu reagálása Románia föderalizálására, miután a jelenlegi hatalom eddig semmilyen döntést nem hozott ezzel a témával kapcsolatban, és nem is akadályozta meg a számos nyilvános vitát Erdély autonómiájáról.
Rasvan Popescu elnöki szóvivô ismételten kijelentette: Emil Constantinesu elnök azért hívta fel a marosvásárhelyi értelmiségiek figyelmét a Románia föderalizálására vonatkozó nyilatkozat tervezetére, hogy megelôzzön egy olyan helyzetet, amely "problémává válna" az állami integritás szempontjából.
— "Ha ez a szándék dokumentumban öltött volna testet, azt az ország szélsôséges erôi kihasználhatták volna" — mondta a szóvivô, hozzátéve, hogy az államfô még csírájában elejét akarta ennek venni.
A Nyolcak Csoportjának külügyminiszterei Kölnben megállapodtak a koszovói rendezésre vonatkozó ENSZ BT-határozattervezet szövegében. A Reuters az általa megszerzett szövegbôl kivonatosan ismertette a dokumentum fôbb pontjait, ezt adjuk közre az alábbiakban:
A Biztonsági Tanács döntése értelmében a koszovói válság politikai rendezésének az alapját a Nyolcak bonni megállapodásában foglalt általános elveknek kell képeznie. A rendezés alapjául szolgál továbbá a Martti Ahtisaari finn elnök, Viktor Csernomirgyin orosz elnöki megbízott és Slobodan Milosevic jugoszláv elnök belgrádi talákozóján született megállapodás.
A határozattervezet harmadik pontja kimondja: a Biztonsági Tanács követeli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak azonnal és ellenôrizhetôen vessen véget az erôszaknak és az elnyomásnak Koszovóban, haladéktalanul meg kell kezdenie a hadsereg, a rendôri és félkatonai alakulatok teljes, ellenôrizhetô, ütemezett kivonását Koszovóból. A kivonulással párhuzamosan történik a nemzetközi biztonsági erôk bevonulása Koszovóba.
A Biztonsági Tanács döntése értelmében — áll a határozattervezet ötödik pontjában — az ENSZ égisze alatt Koszovóban létrehozzák a megfelelô felszereléssel rendelkezô polgári és biztonsági kontingenst. A határozattervezet szerint a BT üdvözli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság beleegyezett a nemzetkozi kontingens koszovói jelenlétébe.
A BT felhatalmazza a tagországokat és a jelentôs nemzetközi szervezeteket arra, hogy megteremtsék a nemzetközi biztonsági jelenlétet Koszovóban. A nemzetközi biztonsági kontingensnek - amelyben jelentôs részt vállal a NATO — egységes parancsnokság alatt kell létrejönnie — áll a hetedik pontban.
A határozattervezet következô pontjaiban a Biztonsági Tanács követeli koszovói rendezésben érintettek együttmûködését, így a nemzetközi biztonsági kontingens együttmûködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A BT követeli továbbá, hogy a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UCK) és más fegyveres koszovói albán csoportok azonnal vessenek véget támadásaiknak, és a nemzetközi biztonsági kontingens parancsnoka által meghatározott módon tegyenek eleget a lefegyverzéssel kapcsolatos követelményeknek.
A BT döntése értelmében a polgári és biztonsági jelenlétet elôzetesen tizenkét hónapra tervezik, de a kontingens az azt követô idôszakban is Koszovóban marad, hacsak a Biztonsági Tanács nem dönt másképp.
A macedóniai Kumanovóban szerda hajnalban felfüggesztették a NATO és Jugoszlávia küldöttségeinek a tárgyalását, miután a jugoszláv delegáció három tagja távozott a tanácskozásról.
A Reuters úgy értékelte a történteket, hogy a szerb csapatok koszovói kivonásáról folyó tárgyalásokon valószínûleg nehézségek merültek fel. Az egyeztetések kedd este fél tízkor kezdôdtek meg.
New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden már nem folytatta az egyeztetést a koszovói békemegállapodás jogi alapjait megvetô határozatról, miután néhány tagállam képviselôje idôt kért arra, hogy konzultáljon országa legfelsô vezetésével a dokumentumtervezet tanulmányozása után. Oroszország és Kína nagykövetei egyöntetûen követelték a NATO légi csapásainak beszüntetését, és ezt elôfeltételül szabták ahhoz, hogy a határozatról szavazzanak és elfogadják.
Szerda kora délután visszatért a kumanovói támaszpontra a NATO képviselôivel tárgyaló jugoszláv küldöttség két vezetôje. A Reuters jelentése szerint a helyszínen tartózkodó újságírók látták Svetozar Marjanovic tábornokot, a jugoszláv vezérkari fônök helyettesét és Nebojsa Vukovic külügyminiszter- helyettest.
NATO források szerint az éjszakai, reggel 6 óra körül befejezett tárgyalási forduló után Marjanovic és Vukovic Belgrádba utazott konzultációra.
A jugoszláv hadsereg parancsára kivonták Koszovó tartományból a harcoló egységekhez tartozó szerb rendôri erôk elsô csoportjait — jelentette szerdán a Tanjug jugoszláv hírügynökség.
"A koszovói harcokban részt vett rendôrtisztek elsô csoportja a jugoszláv hadsereg legfelsôbb parancsnokságának kivonulási parancsát teljesítve visszatért (a közép-szerbiai) Jagodinába" — idézte a Tanjug hírét a Reuters.
A Tanjug nem közölte a Koszovót elhagyó rendôrök számát, s magát az információt sem lehetett független forrásból megerôsíteni — írja a Reuters.
A Tanjug szerint Jagodinában a hatóságok és a lakosság "meleg fogadtatásban" részesítette a hazatérô rendôröket.
A Reuters kiegészítése szerint nyugati újságírók a jugoszláv hadsereg sajtóközpontja által szervezett látogatásuk során szerdán Koszovóban katonai szállítójármûvek mozgását tapasztalták. A megfigyelt jármûvek észak felé haladtak.
Az AFP francia hírügynökség ugyancsak a Tanjug jelentése alapján - nem egyenes idézetben — azt írta, hogy a szerb rendôrök kedden este tértek vissza a Jagodina körzetében lévô Pomoravljébe, ahol a helyi rendôrség vezetôje, Zivojin Trifunovic rendôrezredes, valamint a környezô falvak lakói üdvözölték a hazatérôket.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szerint a szerb hatóságoknak kell megtennie az elsô lépést koszovói csapataik kivonásával, hogy a NATO beszüntesse a Jugoszlávia elleni légitámadásokat.
"Mostantól a szerbeket illeti, hogy elfogadják a (kivonulás) technikai részleteirôl szóló katonai egyezményt, és megtegyék az elsô lépést" — jelentette ki szerdán a washingtoni diplomácia irányítója a CNN hírtelevíziónak Kölnbôl adott nyilatkozatában.
"Álláspontunkat világosan kifejtettük, a szerbek tudják, mit kell tenniük azért, hogy a helyzetet kilendítsék a holtpontról" - tette hozzá.
A NATO és Jugoszlávia képviselôi kedd este óta tanácskoznak Macedóniában a jugoszláv egységek koszovói kivonulásának módozatairól; a gyakorlatba igyekeznek átültetni a Koszovóról szóló amerikai-európai-orosz politikai megállapodást, és ily módon véget vethetnek Jugoszlávia 11 hete tartó bombázásának.
Albright jelezte: a jugoszláv hatóságok nem ellenôrizhetik majd a koszovói menekültek hazatérését annak ellenére, hogy a tartomány jugoszláv fennhatóság alatt marad. A szerbek "nem lesznek képesek a belépôk ellenôrzésére. Az egyezmény elôirányozza, hogy a határon szerb megfigyelôk lesznek, de semmilyen ellenôrzési feladatot nem fognak ellátni" — idézte az amerikai külügyminisztert az AFP.
"A menekültek hazatérését polgári igazgatás fogja irányítani" - szögezte le. Albright emlékeztetett arra, hogy a menekültek többségét (a szerb határôrök) megfosztották személyazonossági irataiktól.
Borisz Jelcin orosz elnök és Tony Blair brit miniszterelnök — a brit kormányfô kezdeményezésére — szerdán telefonbeszélgetést folytatott a koszovói helyzet rendezésével kapcsolatos kérdésekrôl — közölték az ITAR-TASZSZ munkatársával a moszkvai elnöki sajtószolgálatnál.
A brit miniszterelnöki hivatal egyik képviselôje úgy tájékoztatta az orosz hírügynökség tudósítóját, hogy a baráti légkörû beszélgetés során Jelcin és Blair megállapodtak: folytatják erôfeszítéseiket a koszovói válság megoldása érdekében. A brit kormányfô gratulált az orosz államfônek a BT-határozat elfogadására tett orosz erôfeszítések sikeréhez.
tA dicsôszentmártoni Avram Iancu utca, valamint a fölötte emelkedô domboldalon fekvô utcák lakói valamennyien tudják, milyen gondot jelentett az utóbbi években az esôs idô, milyen pusztításokat végzett az utcák lejtôin lezúduló sáros ár, amely a kertekbe, udvarokba is behatolt.
A gond megoldására a dicsôszentmártoni helyi tanács a PHARE-alapból igényelt — és kapott — 1,852 milliárd lejt, amelyet a zóna teljes mértékû víz- és csatornaügyi szempontból való felújítására fordítanak. Kicserélik az elavult vízvezetékeket az Avram Iancu utca teljes 1,3 km hosszú szakaszán, modern, polietilénbôl készült vezetékekkel helyettesítve a régi öntöttvascsöveket, ami lényegesen lecsökkenti majd a csôtörések lehetôségét, s az emiatti kiesést a vízszolgáltatásban. A munkálatok azonban nem szorítkoznak csupán a fôutcára, a domboldalon vízelvezetô csatornákat is létesítenek, felújítják a lefolyókat oly módon, hogy esôzések idején a víznek legyen hol lefolynia. Kiegyenesítik a lejtôket, megszüntetik a szûk, nehezen megközelíthetô helyeket, amelyek vízelvezetési szempontból potenciális veszélyt jelenthetnek. Különösen a Plugarilor és a Pacii utcákra fordítanak nagy gondot, ezek lévén a legveszélyeztetettebbek.
Mint Muth Rodica, a munkálatok ellenôrzésével a polgármesteri hivatal által megbízott személy elmondta, a munkálatok elvégzésére kiírt versenytárgyalást a marosvásárhelyi székhelyû Intraservice cég nyerte, amely a Generalconstructnak adta ki alvállalkozásban a munkálatokat. Azt is megtudtuk, hogy az elvégzésre három hónap áll a rendelkezésre, s amennyiben a munkálatok nem készülnek el a vállalt idôben, a polgármesteri hivatalnak vissza kell szolgáltatnia a teljes összeget, tekintet nélkül arra, hogy milyen stádiumig értek el, és mekkora összeget használtak el a rendelkezésre álló keretbôl. Azt nem igazán sikerült kiderítenünk, hogy ilyen esetben honnan fognak ekkora összeget elôrángatni?
A munkálatok végzése alatt átmeneti korlátozásokat vezetnek be az autós forgalomban. Lezárják a domboldal felé esô sávot, csupán egy sávot hagynak nyitva, azt is kizárólag az autóbuszok vehetik igénybe. A környezô utcák lakóinak idôleges kellemetlenséget jelent, hogy autóikkal nem közelíthetik meg házaikat, az utcákba való be- és kihajtás idônként és helyenként lehetetlenné válik majd. A polgármesteri hivatal elôre is elnézést kér a kellemetlenségekért, s azt a meggyôzôdését fejezi ki, hogy az átadás utáni állapotok mindenkit kárpótolnak majd.
A vezetékek elhelyezése után új aszfaltszônyeg kerül az úttest domb felôli sávjára. Ami az utca másik oldalát illeti, a helyi hatóságok abban reménykednek, hogy a vezetékek cseréjére és az útburkolat felújítására ott a jövô évben kerülhet sor, ezúttal helyi alapokból.
A megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság beszámolója
A megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság január—április hónapokban hat programmal igyekezett hatékonyabbá tenni tevékenységét — tudhatták meg a legutóbbi megyei tanácsülésen részt vevôk az igazgatóság beszámolójából. A fent említett idôszakban a szociális munkások családlátogatása és tanácsadása, valamint az igazgatóság és az alapítványok anyagi támogatása nyomán 38, az elhelyezési központokban, valamint a Kiskorúak központjában élô gyereket fogadott vissza családja. Az Európai Gyerekek Trösztje felvállalta 25 család anyagi támogatását, s sikerült 10 gyereket visszahelyezni családja körébe. A szakképzett pótmama program iránt idén 95 személy érdeklôdött. Közülük 35-en már átestek az orvosi, pszichológiai felméréseken, s sikeresen elvégezték a tanfolyamot is, 25-en jelenleg készülnek a pótmama "szakmára". A pótmamák fizetését együttmûködési szerzôdés alapján az Európai Gyerekek Trösztje, a Boldog gyerekek, a Világ gyermekei — Románia és a Gyermek Romániában alapítványok fizetik. A pótmama programban az igazgatóságot a Holt International, a Családok mindörökre alapítványok is támogatják. Az utcai ellátási program keretében megkezdték az utcán élô: kolduló, mérgezô, illó anyagokat fogyasztó kiskorúak személyi adatainak összegyûjtését, családi helyzetük felmérését. Ugyanakkor az igazgatóság találkozót szervezett a nemkormányzati szervezetekkel, amelynek témája az utcagyerekek helyzetének megoldása volt (egységes programot még nem dolgoztak ki). Az idén indult be a Halló, Oblio telefonvonal is, amely azokon a gyerekeken igyekszik segíteni, akik gondjaikat, nehézségeiket nem tudják szüleikkel, tanáraikkal megbeszélni. Kedden és csütörtökön 14-20 óra között a 211-699 -es telefonszámot azok a kiskorúak is tárcsázhatják, akiket fizikailag, pszichikailag, szexuálisan molesztáltak, vagy veszélyben érzik magukat. A telefont felvevô szociális gondozók, pszichológusok és szociológusok az érdeklôdôkkel a gyermekek jogait is ismertetik. A megyei tanács alárendeltségébe tartozó igazgatóság 41 élelmiszercsomagot osztott szét a sokgyermekes családoknak, és 11 ebédjegyet tudott biztosítani a rászorulóknak. Az örökbefogadások terén is tevékeny volt. Az év elejétôl 16 gyereket helyeztek el véglegesen az országban és 23-at külföldön, míg 102 kiskorúnak ideiglenes családot biztosítottak (családoknál, személyeknél vagy szakképzett pótmamáknál). A tanácsülésen felolvasott beszámolóból az a sajnálatos tény is kiderült, hogy január—április hónapokban megyénkben 20 gyereket hagyott el édesanyja ez idô alatt körülbelül 2000 csecsemô született). A Domby Károly igazgató által összeállított tevékenység-elemzô jelentés végén olvashatjuk: a gyermekek érdekeinek felvállalásában, problémáik megoldásában az igazgatóságnak szüksége van a hasonló tevékenységû állami szervek, a helyi közösség és a nemkormányzati szervezetek segítségére.
Reméljük, a szóban forgó szervezetek meghallják az együttmûködésre kész igazgatóság felhívását, s támogatják programjait.
Az állategészségügy privatizálása
Az 1998. évi 160-as törvény alapján kezdôdött el az állategészségügy átszervezése, divatos szóval élve: magánosítása. A folyamat ez év elején indult be igazán, de sajnos egyáltalán nem problémamentes. A múlt héten felröppent a hír, hogy a Maros megyei állatorvosok is fontolgatják a sztrájk megszervezését, mint tették azt az állategészségügyiek néhány megyében. Mi történt a privatizálási folyamat elindítása óta eltelt idôszakban? Melyek a lehetséges sztrájk okai? Miként zajlik le gyakorlatilag az állategészségügy rendszerének váltása? Dr. Rusu Ioant, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatóját kértük meg, válaszoljon a kérdésekre.
- Az átszervezés jogi alapját a fent említett törvény biztosítja. A folyamat gyakorlatilag azután gyorsul fel, miután a Hivatalos Közlönyben megjelenik az állategészségügy privatizálásával kapcsolatos kormányhatározat. Úgy hírlik , hogy már ebben a hónapban közzé teszik. Tudjuk, hogy miként szabályozza majd a kormányrendelet a magánosítási folyamatot. Annak lényege: az állatorvosok kihasználásra átveszik a rendelôk épületeit, az eszközöket, felszereléseket, vállalva a szaktevékenység elvégzését. Az állatorvosok a munka megszervezése szempontjából két lehetôség közül választhatnak: természetes személyként (az 54-es törvény alapján), ez esetben a szakembernek hivatalos felhatalmazással (autorizatie) kell rendelkeznie a polgármesteri hivataltól; jogi személyként (családi vállalkozás, kft.). Az állatorvosoknak mindkét esetben be kell szerezniük a szabad foglalkozásra feljogosító igazolásokat (atestat de libera practica) a megyei állatorvosi kollégiumoknál. Megjegyzem, hogy középkáderek nem privatizálhatnak csak az állatorvosi oklevéllel rendelkezôk. Megyénkben a 98 állatorvos mintegy 60%-a már átvette a szabad tevékenységre feljogosító igazolásokat.
— Az épületek haszonbérbe vétele nem jár majd nehézségekkel?
— Nem, mert az állatorvosi rendelôk épületeinek 70%-a az igazgatóság, míg 30%-a a helyi tanácsok tulajdona. Az épületek koncesszionálásakor, bárki legyen a tulajdonos, engedményeket is tehet, de ez majd az orvosok és tulajdonosok közötti megegyezés egyik tárgya lesz.
— Ön személyesen az esetleges sztrájk megszervezését jó megoldásnak látja a kofliktusok feloldására?
— Az állatorvosok körében a feszültségkeltô okok sokrétûek. Az 1998. évi 189-es közpénzügyi és az 1999. évi 36- os-es helyi költségvetési törvény tételesen megfogalmazza, hogy a helyi tanácsoknak a költségvetésükbôl bizonyos pénzösszegeket kell biztosítaniuk az állatorvosok fizetésének biztosítására, a rendelôk, a felszerelések karbantartására. A megyei Állategészségügyi Igazgatóság az említett törvények alapján elkészítette a polgármesteri hivatalokkal a protokoll-megegyezéseket. Jelen pillanatig a 93 polgármesteri hivatal közül 32 nem fizette ki a területükön tevékenykedô állatorvosok fizetéseit, április, május, június hónapokra, hivatkozva a szegényes helyi költségvetésre. Ez már önmagában feszültséget keltett a megyében. Ráadásul egyes helyi tanácsok — Mezôzáh, Marosbogát, Libánfalva, Kóródszentmárton, Széplak, Nyárádgálfalva, Vámosgálfalva, Kocsárd, Görgényszentimre — egyszerûen visszaküldték a hivatalos protokoll megállapodásokat. Szerintem törvényellenesen jártak el. Ezek a tények nyilván fokozták szakembereink elégedetlenségét, ennek nyomán hozakodtak elô a sztrájk gondolatával. Habár az állatorvosok nem kapták meg fizetéseiket, azért a területeiken dolgoztak. Eddig még ragályos betegség nem ütötte fel a fejét, az ún. stratégiai, kötelezô vizgálatokat elvégezték. Az elöregedett állattartó gazda beteg borját azért gyógyítani kell, mert annak ára elérheti a hatmilliót is. Én nagyon remélem, hogy a közigazgatási szervekkel együtt találunk majd egy megoldást, addig, amíg a Hivatalos Közlönyben megjelenik az általunk annyira várt magánosítással kapcsolatos kormányhatározat.
Végezetül úgy vélem érdemes megjegyezni: a megyénkben dolgozó állategésszégügyiek egyhangúlag a privatizálás folytatása és megvalósítása mellett voksoltak. Ebben még egy másik érvet látok arra vonakozóan, hogy megyénkben az állategészségügyiek nem lépnek sztrájkba.
Kétnapos tudományos tanácskozással kezdôdik a marosvásárhelyi Szív Napok idei rendezvénysorozata. A Megelôzô Szívgyógyászat illetve a Szív-érrendszeri Rehabilitáció Országos Konferenciájának megnyitó ünnepségét ma 10 órától tartják a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban. A délelôtti ülésszak elôadói között van dr. Joe Perk egyetemi elôadótanár, az Európai Szív-érrendszeri Rehabilitációs Társaság elnöke, illetve dr. Paul Dubach alelnök. A romániai helyzetet dr. Kikeli Pál egyetemi elôadótanár, illetve Nandris Gheorghe szebeni professzor tekinti át, a magyarországi rehabilitáció helyzetérôl dr. Hoffman Arthur beszél, a családorvos szerepérôl dr. George Habor tart elôadást.
A délután folyamán illetve pénteken neves romániai és külföldi elôadók tudományos dolgozatai hangzanak el, csütörtökön 19.30-tól a Csíky Csaba vezette Musica Humana kórus illetve Kóréh Orsolya zongoramûvész szórakoztatja a részvevôket.
Június 11-én 12 órától az ifjúsági ház C termében kerekasztal- megbeszélést tartanak a nemkormányzati szervezetek és a hatóságok részvételével. Témája A civil társadalom szerepe az egészséges életmód népszerûsítésében.
A Procardia Alapítvány és marosvásárhelyi polgármesteri hivatal közremûködésével június 12-én negyedszer várják az érdeklôdôket a Szív Napoknak a lakosság számára szervezett rendezvényeire, amelyek színhelye ezúttal a Vár területe. Szombaton 10 órától aerobic, sporttánc-bemutató, rajz-, kerékpár-, görkorcsolyaverseny lesz gyermekeknek, továbbá kerékpármenet, tombola valamint nyeremények és meglepetések várják a részvevôket. Ez alkalommal avatják fel az egészség-útvonalat is.
Szombaton a Vár udvarán, a bulevárdon, valamint a Rózsák terén szív-érrendszeri kockázatfelmérô és egészségügyi kérdésekben tanácsot szolgáltató szûrôpontok fognak mûködni. A szervezôk Dohányzás — egészségünk ellensége, a mozgás annak barátja címmel rajzversenyt hirdettek Maros megye és az ország iskoláiban. A beérkezett száz rajzból kettô került a Szív Napok plakátjára. Alkotóik Poliac Raluca a marosvásárhelyi 4-es számú iskola VIII. osztályos tanulója, illetve Nagy Suteu Milan, a nyárádtôi általános iskola v. osztályos diákja. "Szeretettel meghívjuk városunk egész lakosságát a Szív Napokra. Jelenlétükkel a rendezôk azon törekvését támogatják, amely városunk lakossága egészségének javítását szolgálja" — olvasható a szervezôbizottság sajtóközleményében.
Búcsú a sztrájk nyomása alatt Bár egyes líceumokban a ballagási ünnepélyek megtartása a tanügyi sztrájk miatt tegnap még bizonytalan volt, a végzôsök túlnyomó többsége az elôre eltervezett idôpontban vehet búcsút az iskola padjaitól. Kivétel a marosvásárhelyi Elektromaros líceum, ahol a holnapra tervezett ünnepély elmarad, ezt a tanügyi sztrájk befejezése utáni hét péntekén szervezik meg. Az ünnepségek már ma elkezdôdnek. A marosvásárhelyi Papiu líceum végzôseinek tíz órától kezdôdik az ünnepsége a Kultúrpalotában, majd egyórától a Mûvészeti líceum végzôsei ballagnak.
A Bolyai Farkas középiskola diákjai pénteken reggel 8 órától úrnapi istentiszteleten vesznek részt a vártemplomban, 9-tôl tartják az utolsó órát az iskolai ünnepség. Szintén holnap, 9 órától ballagnak a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai maturándusai, majd tíz órától a Bolyai mellett az Építészeti, a Kémiai és az Avram Iancu Líceum végzôseit is búcsúztatják. 11 órától a Pedagógiai liceum végzôsei ballagnak. Az Unirea líceumban szombaton tíz órától tervezték a ballagási ünnepséget, de a sztrájk miatt tegnap még nem volt biztos, hogy megtartják-e a tervezett idôpontban. A vidéki líceumok végzôsei, Dicsôszentmártonban, Mezôbándon, Erdôszentgyörgyön, Szovátán, Nyárádszeredában, illetve Szászrégenben, szintén pénteken délelôtt vesznek búcsút az iskolapadoktól. Mezôbándon ugyancsak bizonytalan még az ünnepség sorsa a tanügyiek munkabeszüntetése miatt.
Belátható idôn belül a lehullott esô, hó, jég után ugyancsak pénzt kér a lakosságtól a marosvásárhelyi Aquaserv Önálló Vállalkozás. A harmat, a dér, a zúzmara és a ködkicsapódás, minthogy rendszerint nyomtalanul elillan, nem jön számításba.
Manisor Elena, a szerzôdéskötési és számlázási osztály vezetôje emlékeztet arra, hogy még a Ceausescu-rendszer idején, 1981-ben hozott egy 18-as számú határozatot a néptanácsok bizottsága nevezetû bukaresti szerv. Abban írták elô azt is, hogy a vezetékvíznek milyen hányada után vagyunk kötelesek csatornahasználati díjat fizetni, meg azt is, hogy a föld alatti lefolyórendszerbe vezetett csapadék mennyiségének függvényében szintén jár valamennyi pénz a közüzemeknek. Ez utóbbi rendelkezést azonban csak a vállalatokra, közületekre alkalmazták, a lakosságot megkímélték a plusz kiadástól. Most mégis elérkezettnek látják, hogy — 18 év késedelemmel — eleget tegyenek a felsôbb-központi ajánlásnak. A népszerûtlen lépés megtételére beszélgetôpartnerünk szerint az adott okot, hogy az utóbbi idôk bôséges esôzései miatt gyakran nagyon feltöltôdtek hordalékkal a csatornák, s megtisztításukra és javításukra igen sok idôt meg energiát voltak kénytelenek fordítani. A szükséges eszközök beszerzésével, pótlásával és a többletmunkaerô foglalkoztatásával járó költségek fedezésére szánják tehát azt az összeget, amit ezután bevételeznek.
Az Aquaserv kimutatásában pillanatnyilag mintegy 6500 családi ház és 299 lakó-, illetve tulajdonosi társulás szerepel. Valamennyihez kivitték-viszik a vízóraleolvasók azt a pontos címre, névre szóló értesítést, hogy közölniük kell a vállalattal a beépített terület nagyságát. Tették ezt olyan gondolattal, hogy mindenkinek idôt adjanak a kért adat megszerzéséhez, mert a telekkönyvbe beírt aktuális szám érdekli ôket.
A kisebb épületek lakóit a következô alkalommal egy-egy ûrlappal keresik majd meg a díjbeszedôk és a bemondott adat birtokában aláíratják majd a nyomtatványt, miszerint az illetô a saját felelôsségére nyilatkozott. A lakó- és tulajdonosi társulásoktól ezzel szemben már írásban kérik a választ — egy hónapon belül. A családi házak birtokosaitól tehát azt várják el, hogy mondják meg, mennyi azon épületek alapterülete, amelyeknek a tetejérôl a városi csatornahálózatba folyik a víz. A társas (tömb)házak gondnokaitól pedig annak meghatározását kérik, hogy mekkora a "blokk" lefolyónyílásokkal ellátott tetôterasza, illetve, ha cseréppel, bádoggal stb. fedett lejtôs tetôszerkezete van, akkor az alatta lévô födémfelület. Amennyiben a felszólításnak nem lesz foganatja, a szolgáltató kénytelen lesz az adóhivatali nyilvántartást igénybe venni, amely vagy talál, vagy nem a valósággal.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen mértékû díjnövelésre számíthatunk, interjúadónk egy számítási példával szolgált. Eszerint, ha valakinek a háza (plusz az egyéb közmûcsatlakozású épületei) 100 négyzetméter területet foglalnak el a telken és ezt a számot beszorozzuk 0,2-dal — ami azt jelenti, hogy 0,2 köbméter vagy 200 liter csapadék lehullásával számolnak egy év alatt —, akkor azt a közbensô eredményt kapjuk, hogy az Aquaserv 20 köbméternyi csapadék elvezetését fizetteti meg éves viszonylatban. Ám, ha ezt elosztjuk 12 hónapra, arra a következtetésre jutunk, hogy havonta 1,66 köbméterrel kalkulálnak tovább s amennyiben (a pillanatnyi tarifával) 1.455 lejbe kerül a víz köbméterének csatornahasználati díja, végsô soron minden hónapban 2.415 lejjel terhelik meg pluszban a 100 négyzetméteres ház birtokosát.
Amint Manisor Elenától megtudtuk, az olyan betonozott, aszfaltozott, kövezett stb. udvarok után, amelyek csatornázottak (összefolyóval, víznyelôvel rendelkeznek), nem kell csatornahasználati díjat fizetni. Még. A fedett és fedetlen telekrészek pontos, szakszerû felmérését majd egy késôbbi szakaszban végzik el a cég megbízottai.
Megyénk 204.000 villamosított háztartásának hozzávetôlegesen 34 százaléka, tehát alig több mint egyharmada, havonta 50-100 kilowattóra energiát igényel. Ha figyelembe vesszük a lakosságnak azt a mintegy 39 százalékát is, amelyiknek áramszükséglete ez alatt van, akkor kiderül, hogy a háztartási áramfogyasztók 73 százaléka, azaz csaknem háromnegyede él meglehetôsen szerény civilizációs szinten — legalábbis ilyen megvilágításban. Így hát alig haladja meg a Conel-Electrica elôfizetôinek a 26 százalékát (jó egynegyedét) azoknak a rétege, akik háztartásuk gazdagabb felszerelésének tulajdoníthatóan átlagban legalább 100 kWh-t kérnek a szolgáltató cégtôl. Összehasonlításképpen, Magyarországon, amelyet nem szokás a legfejlettebb országok közé sorolni, 100 kilowattóra körül mozog az átlagos lakossági fogyasztás.
Nekünk pedig magyarázzák, hogy azt a keveset is, amivel kénytelenek vagyunk megelégedni, miért kapjuk ezután drágábban, mint a gazdasági egységek. Tudniillik: költségesebb az erômûvekben elôállított nagyfeszültségû áramot több fokozatban letranszformálni és vezetékek szövevényével mindenüvé eljuttatni, mint az ipari, mezôgazdasági és más üzemekbe. Az elosztóhálózat állandó karbantartást, javítást, idôrôl idôre felújítást, bôvítést, korszerûsítést igényel s ez rengeteg pénzt felemészt — mondják. Nem beszélve arról, hogy az energiaszállítás elkerülhetetlenül veszteséggel jár. Az okok többnyire ismertek: a vezetôanyagok fajlagos ellenállása a fizikai törvény alapján fékezi az anyag elemi részeinek áramlását, de az áramlopások sem szûntek meg teljesen. Információnk szerint megyénk a maga 6 százalék körüli hálózati veszteségével viszonylag jól áll, ha azt vesszük, hogy az ország egyes vidékein ennek a sokszorosa is nyomtalanul "eltûnik".
Az áramszolgáltató vállalatnál tartott sajtóértekezleten fölvetettük azt a kérdést, hogy az új irányzat úgy fest, mintha a kormányzat a gazdasági társaságokat kívánná elônyben részesíteni és a lakosságot büntetné a kidolgozott energiaár- politikájával. Holott jól tudjuk, nem a háztartási áramfogyasztók a Conel-Electrica igazi adósai, hanem a dédelgetett állami tulajdonú nagyvállalatok. Nekik bezzeg elnézik az esetenként tíz, száz és ezer milliárd lej nagyságrendû hátralékokat! Nem merik megszorítani ôket, évrôl évre központi támogatással halogatják a hatékonyabbá tételüket vagy felszámolásukat. Elbánni többnyire a kisfogyasztók közül is csak a legkisebbekkel van bátorságuk. A magánszemélyt vagy családot, ha anyagi válságba jut, gondolkodás nélkül kikapcsolják a hálózatból. Pedig az országos villamossági vállalat még mindig jobban jár a lakossági áram szolgáltatásával olyan szempontból, hogy annak ellenértékét rendszeresebben és biztosabban be tudja hajtani.
Dénes József igazgató elhárította az a feltételezést, hogy Maros megyében is léteznek az adósságterhüket maguk elôtt görgetô olyan nagyfogyasztók, amelyekkel a Conel-Electrica kivételezne. Mint mondta, egyedül a nyárádtôi Avicola adósuk 3 milliárd lejjel és nehezen elképzelhetô, hogy ezt a tartozást be tudják hajtani, hiszen a baromfitenyésztés egy éve leállt és a cég még a fölvett bankhitelt sem tudta visszafizetni.
A tilttakozó akciók utórezgése
Tegnap benyújtotta lemondását a megyei útjavító vállalat háromtagú vezetôsége. Több órán keresztül ülésezett a DPM Rt. vezetôtanácsa, amely elfogadta a három igazgató lemondását, és új, továbbra is átmeneti megbizatással rendelkezô vezetôséget nevezett ki a cég élére.
— A vezetôtanács elfogadta Vetianu Emil vezér, Sala Vasile mûszaki, és Butaru Virgil kereskedelmi igazgatók lemondását, de még nem döntötték el, hogy e három személyt milyen beosztásban alkalmazzák a továbbiakban — nyilatkozta lapunknak Bochis Nicoleta, a megyei tanács útügyi osztályának igazgatója. A vezetôtanács ugyanakkor Gabudean Constantint nevezte ki vezérigazgatónak, Fábián Anna került a mûszaki, és Branea Maria a kereskedelmi igazgatói állásba. Kinevezésük csak átmeneti, hiszen a megyei tanács határozatának megfelelôen már megalakult az a bizottság, amely a végleges vezetôség kijelölésére hivatott versenyvizsgát szervezi, ugyanis a közelmúltban szervezett elsô ilyen vizsgán egyetlen jelentkezô sem ütötte meg a mércét. A formaságokhoz kötôdô törvényes határidôk miatt ez a folyamat legkevesebb 55 napot vesz igénybe, és mi szeretnénk ennyi idô alatt lebonyolítani a versenyvizsgát — mondotta az igazgatónô.
Mint ismeretes, a vállalat szakszervezete nemrégiben munkabeszüntetéssel követelte a most lemondott vezetôség távozását. A három volt igazgató akkor már felajánlotta lemondását, de ezt a lépést a vezetôtanács akkor elutasította. Nem hivatalos értesüléseink szerint a munkakonfliktus végére mégis úgy sikerült pontot tenni, hogy a tárgyalások folyamán a vezetôtanács is beleegyezett a volt vezetôség nem azonnali, hanem néhány nap utáni távozásába — mint ahogy ezt a tegnapi események is alátámasztják.
Megszámlálhatatlan az a bejelentés, amellyel hozzánk fordulnak a gyógyszerek felírásával, kibocsátásával és ártámogatottságával kapcsolatban. A legtöbb panasz mégis arról szól, hogy a betegeknek a 400-500 ezer lejes betegnyugdíjból nem jut pénze gyógyszerre. Elszomorító és kegyetlen helyzet, amikor az általános nyomorúságban az egészségi gondokkal küzdô emberek nem engedhetik meg maguknak azt a "luxust", hogy az életüket fenntartó gyógyszert megvásárolják maguknak, még ártámogatottság mellett sem.
Kimegyek a Fôtérre és felgyújtom magam! -mondta végsô elkeseredésében Székely András, aki Marosvásárhelyen, a Hunedoara utcában lakik. Mozgássérült, fél fele béna, szívmûtött. Corderonera és Enapra van szüksége, ám a háziorvosa nem írta fel a gyógyszereket. Pedig az 53-as törvény értelmében joga van a gyógyszerekhez. Végül egy hónapra való adagot a kardiológus írt fel.
Adorján Magdolna a marosvásárhelyi Stefan cel Mare utcából telefonált, hogy férje, aki Parkinson- kórban szenved 20 éven át ingyen kapta a gyógyszert, de májusra már nem írta fel a háziorvos a NAKOM-ot. Kéréssel fordultak az Egészségbiztosítási Pénztárhoz, hogy a 811.000 lejes gyógyszert megkapják. Itt azt felelték nekik, hogy jóllehet a betegség azok közé a betegségek közé tartozott, amelyekkel ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek, a NAKOM az új gyógyszerlistán nem ingyenes, hanem ártámogatott. Tehát a NAKOM az ingyenes gyógyszerek listájáról átkerült az ártámogatott gyógyszerek listájára. A panaszos kiszámította, hogy ha a gyógyszere ártámogatott, akkor is havi 300.000 lejt kell kifizetnie, amire a betegnyugdíjból nem telik.
A veteránok törvényadta joga, hogy ingyenes gyógyszerellátásban részesüljenek. Kiss Gyula (Eminescu utca) is részesül ebben a kedvezményben. Maicort és Calderomot írt fel neki az orvos. A vénnyel el is ment a Salvia gyógyszertárba, de csak az utóbbi gyógyszert adták ki neki — panaszolja. Jóllehet a gyógyszerésznô a Maicort nem húzta ki sem a receptrôl, sem az egészségügyi könyvecskébôl. A panaszosban felmerült tehát a gyanú, hogy a gyógyszert, aminek ára 80 ezer lej körül van, kiadott gyógyszerként könyvelték el.
— jelezték többen, mert az otthon végzett számítások nem találnak a gyógyszerész számításaival. Orosz Mária a Pentoxifilinért és a Tioridazinért 20.744 lejt fizetett ki, de szerinte csupán kb. 10.000 lejt kellett volna fizetnie.
A fent említett panaszokkal dr. Csíki Zsuzsannához, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár aligazgatójához, valamint Antonie Valeria gyógyszerésznôhöz, a Magángyógyszerészek Patronátusának alelnökéhez fordultunk.
Az egészségbiztosítási pénztár április elsejétôl kezdte mûködését. Április, május, június hónapra, az átmenetinek nevezett periódusra, keretszerzôdéseket kötött a gyógyszertárakkal. Ugyancsak az egészségbiztosítási pénztár megállapodott a családorvosokkal, hogy havonta nem léphetik túl a 8 millió lejes keretet, ami azt jelenti, hogy egy családorvos csak 8 millió lej értékben írhat fel ingyenes vagy ártámogatott gyógyszert. Ha ezt a keretet a családorvosok nem tartják tiszteletben, a pénztár fizetésképtelenné válik. Dr. Csíki Zsuzsanna aligazgatónô szerint a megye 600.000 lakosából kb. 200.000 nyugdíjas, illetve betegnyugdíjas. A maradékból le kell vonni a gyerekek számát, a munkanélkülieket, s kiderül, hogy nagyon kicsi a fizetôképes lakosság száma. Így a pénztár anyagi lehetôségei szûkösek. Számításuk szerint minden személyre csupán havi 5000 lej jut! Ezt az összeget szorozták be a családorvosok által ellátott betegek számával, s így jött ki átlagban a 8 millió lejes keret családorvosonként. Tehát a családorvosnak ilyen megkötések szerint kell dolgoznia! Folyton arra kell gondolnia, hogy a keretet nehogy túllépje, mert vele fizettetik meg a plusszot. Ezért van az, hogy a drága gyógyszereket, nem írja fel az orvos.
- mondotta Antonie Valeria gyógyszerésznô. Ebbe képtelenség beilleszkedni. Az orvos egy receptre csupán 400.000 lej összértékû gyógyszert írhat fel. A Parkinson-kóros betegnek járó NAKOM közel egymillió lejbe kerül. Ha ezt felírja az orvos, akkor mi lesz a többi ezer-ezerkétszáz betegével? Szomorú a betegre nézve, de nincs honnan megtéríteni a gyógyszer árát. A panaszos jelezte, hogy ez a gyógyszer az ingyenesgyógyszer-listáról átkerült az ártámogatott orvosságok listájára. Azonban a gyógyszerészek a 276 gyógyszert tartalmazó új listát mnég nem látták. Hogy a pénztárnak honnan van errôl tudomása, nem tudni.
Ami a harmadik panaszost illeti, elmondta, tudomása van a gyógyszerészkollégiumnak arról, hogy visszaélések történtek és történnek a gyógyszerkibocsátásnál. Ezért ismételten kéri a betegeket, hogy azt a gyógyszert, amit nem vettek ki, húzassák ki a receptrôl és az egészségügyi könyvecskébôl, hogy a csalásokat elkerüljék, s hogy a felírt gyógyszerek helyett ne pelenkát adjanak ki a gyógyszertárban. A pénztelenség miatt az orvosok a drága külföldi gyógyszerek helyett a belföldieket fogják felírni. Persze, ez több betegnek nem fog tetszeni, de ez a spórlás egyetlen módja. Hiába követelik a veteránok például a Maicort, ha ennek van hazai gyártmányú megfelelôje, például a Cordil, ezt fogja felírni az orvos.
A negyedik panasszal kapcsolatban a gyógyszerésznô, akárcsak az inkriminált kövesdombi gyógyszertár fônöknôje, tájékoztatott, hogy a beteg nem a vényen található gyógyszerek végösszegének a 20 százalékát fizette ki. A gyógyszerészek egy, a minisztérium által kiadott gyógyszerlistával dolgoznak, ezen találhatóak a tájékoztató árak, s ezeknek az áraknak megfelelôen dolgoznak. Ezek azonban nem azonosak a jelenlegi gyógyszerárakkal. Az állam a listán szereplô árak szerint téríti meg a 80 százalékot a betegnek. De a betegnek a tájékoztató ár 20 százalékát és a tájékoztatási ár, valamint a reális ár közötti különbséget is ki kell fizetnie. Ezért van olyan sok panasz a gyógyszerárakkal kapcsolatban.
Manapság sokat beszélnek a lakáshiányról, a fiatalok lakásproblémáiról. Emiatt alakul meg az Országos Lakásügynökség, amelynek célja, hogy a gondot megoldja. Bár sokan úgy vélik, nem tudja egészében orvosolni a helyzetet, nem tud majd mindenki új lakásba költözni, remélik, hogy valamelyest mégis javulnak a körülmények, és felépül néhány új lakóház.
A sokat emlegetett problémákkal ellentétes helyzetet tapasztal az, aki a lakáspiacon körültekint. Itt éppenséggel azt tapasztalni, hogy nagyon sok az eladó lakás, ahová rögtön be lehetne költözni, ha... ha a potenciális vásárlónak van elég pénze. Ide is legyûrûzik viszont az éppen aktuális gazdasági helyzet, a szegénység, a nincstelenség. Esetenként nagyon sokat elkérnek és bizony igen-igen bele kell nyúlnia a zsebébe annak, aki vásárra szánja a fejét.
Az árak váltakozók. Kétszobás, I. osztályú a Tudorban, a Dacia üzlet és a Rádióstúdió környékén 86-115 millió. A lakótelep végén, az Auto-Moto üzlet környékén 113 milliót kérnek. A háromszobás lakások is hasonló pénzekbe kerülnek, a Cutezantei (Merészség) utcában 110 millió lejt, a December 1. úton 115 millió lejt kell fizetni, a Testvériség utcában azonban akár 165 millióval is megkönnyítheti a vásárló zsebét egy lakás vásárlása. A Kövesdombon valamivel kevesebbet kérnek, a Petru Dobra utcában 82 millió lejbe, a Csalhó utcában 96 millió lejbe kerül egy kétszobás lakás, a Godeanuban 100 millió, a Parângului utcában 102 millió lej egy háromszobás. Igaz, ittis van a tulajdonosa szerint 150 millió lejt érô háromszobás lakrész, a Csalhó utcában kínálják, állítólag nagyon jó helyen van. A November 7 negyed számít a város egyik legdrágább negyedének, a George Coïbuc utcában egy kétszobás 175 millióba kerül, egy háromszobásért pedig akár 195 millió lejt is elkérhetnek az árusok. A város legifjabb lakótelepén, az Uniriiban 98-108 millió a kétszobás, háromszobás. A drága helyek közé tartozik még a Kárpátok sétány és a Kornisa is, itt is 150 millió lej felett kezdôdnek a tárgyalások.
Vásárlók és eladók üzletkötését megkönnyíthetik a lakásközvetítôk; ilyen társaságból több van Marosvásárhelyen, kínálatuk gazdag, lehet válogatni. Eladóból azonban egyelôre jóval több van, mint potenciális vásárlóból. Az újsághirdetésekben is inkább eladó lakásokat hirdetnek, kevesebb az olyan, aki vásárlási szándékkal keresne partnert.
Nem is csoda; elég, ha az országos átlagbért vesszük alapul, és azonnal nyilvánvalóvá válik, miért olyan alacsony a vásárlókedv, miért nem kell a lakás, miért vállalják sokan, hogy inkább összeszorulnak és kevesebb szobában húzzák meg magukat többen. Gyakori példa, hogy az ifjú pár beköltözik a szülôk lakásának egyik szobájába. Indulásként elfogadható, de sokáig nem tartható a helyzet; hiszen ideig-óráig ketten megférnek, de mi van, ha jön a gyerek, aztán a másik gyerek, és esetleg még egy harmadik is?
Kiút egyelôre nem kínálkozik. Elfogadott tény, hogy Marosvásárhelyen a reálisnál több pénzt kérnek el a lakásokért (akár albérleti, akár adásvételi szerzôdésrôl legyen szó), s tekintve az óriási túlkínálatot, kissé akár furcsálhatnók is; hiszen ahol túl sok van valamibôl, ott elôbb vagy utóbb leverik az árakat. Mifelénk azonban egyelôre senkinek nem akaródzik lennebb helyezni a mércét, lassanként ugyanis oda jutottunk, hogy a lakás lett az ember egyik legnagyobb kincse és vagyontárgya.
A megyei Pénzügyôrség dolgozói 578 millió lejre büntettek májusban és 325 millió lej értékben koboztak el árut és készpénzt azoktól a gazdasági egységektôl, amelyek nem tudták okirattal igazolni a termékek származási helyét. Ezenkívül 1.861 millió lej törlesztésére kötelezték azokat, akik elmulasztották bizonyos adók és illetékek befizetését. Az említett idôszakban az ellenôrök 276 gazdasági egységet látogattak meg és összesen 289 büntetést szabtak ki — olvasható a megyei Pénzügyôrség közleményében.
Egy példa: a marosoroszi lakosok észrevételezései alapján a pénzügyôrök kiszálltak a Ticu Raita családi vállalkozáshoz, ahol megállapították, hogy bár az 1998. március 1- je és 1999. február 28-a közötti idôszakban nem termelt, ennek ellenére különbözô gazdasági egységeknek 388 millió lejben adott el árut — a többi között seprût, védôkesztyût, bakancsot, védôöltözéket —, amelynek nem tudta igazolni származási helyét. Ezenkívül 11 vételi nyilvántartót töltött ki, amelybe 168 millió lej értékû árut vezetett be, hogy egy esetleges ellenôrzés esetén igazolni tudja magát, az eladást igazoló nyugtákra pedig összesen 65 millió lej értékû TVA-t írt be, amit nem utalt át az országos költségvetésbe, pedig az érvényben levô törvénykezés ezt kötelezôvé teszi. Mindezekért a pénzügyôrök elkobozták az illegálisan forgalmazott 168 millió lej értékû árut, megbüntették a tulajdonost, s kötelezték a TVA és 38 millió lej késedelmi illeték befizetésére. A kivizsgálást a rendôrség folytatja.
Az üzemanyagforgalmazó állomásokat is ellenôrizték. Arra voltak kíváncsiak, hogy március 2-án leltároztak-e, ugyanis az 1999. évi 14- es számú kormányrendelet ezt elôírta, lévén hogy akkortól emelkedett a luxusadó értéke. Megállapították, hogy tízbôl hét esetben nem számították ki helyesen a luxusadót arra a hajtóanyag- készletre, amely az említett idôpontban raktárukon volt. Az érintetteket 586 millió lej kifizetésére kötelezték és ugyanakkor összesen 52 millió lejes büntetést is kiszabtak.
Felfüggesztették a tervezett vasúti sztrájkot
A legfelsôbb törvényszék kedden 30 napra felfüggesztette a vasúti szakszervezetektôl június 10- re bejelentett figyelmeztetô sztrájkot — nyilatkozta a Rompresnek Ion Socaciu, a Solidaritatea konvenció alelnöke.
Elfogadták az erdészeti kihágásokat büntetô törvényt
Az erdészeti kihágásokra rótt büntetéseket leszögezô törvénytervezet elnyerte a szenátorok kedvezô szavazatát. 113 szenátor szavazott a törvény mellett, kettô ellenében, és hárman tartózkodtak, így a kétharmados törvény elnyerte a minôsített többség szavazatát. A Romica Tomescu erdôgazdálkodási miniszter által meglehetôsen fontosnak ítélt törvénytervezetben megállapítják az erdészeti kihágásoknak minôsülô tettek büntetését, az általuk az ország erdôalapjában tett károk mérséklése céljából. A pénzbírságok 6-15 millió lejig terjednek az erdôrongolás esetében. A cigaretta vagy más égô tárgyak elhajítását az erdôben hat millió lejjel bûntetik, a tûzoltásban való részvétel megtagadását pedig 600-800 ezer lejes pénzbírsággal.
II. János Pál pápa mostani lengyelországi zarándokútja alkalmából a Magyarok Világszövetsége (VET) egy székelykaput adományozott az ószandeci önkormányzatnak és a klarisszák ottani kolostorának. A katolikus egyházfô mostani útja során június 16-án Ószandecen (Stary Sacz) szentté avatja Árpádházi Boldog Kingát, IV. Béla magyar király feleségét. A VET a varsói magyar nagykövetség kezdeményezésére csináltatta a nagy méretû — 7 méterszer 11 méteres — székelykaput, amelyet a szentté avatási ünnepség színhelyén állítottak fel. A pápa ôszentsége a kaput és annak háromszéki készítôit június 16- án megáldja.
Az interneten a német elsô osztályú Borussia Dortmund labdarúgócsapata nyerte a bajnokságot a Bayern München elôtt. A dortmundiak honlapját 6,65 millióan látogatták, míg a nagypályás bajnok müncheni klub oldalára csak 5,74 millió ember kattintott. Az internet-rangsor harmadik helyezettje az FC Schalke 04 lett. A gelsenkircheni csapatra 3,21 millió szurkoló volt kíváncsi.
A 29 éves fekete topmodell, az Angliában élô Naomi Campbell szerepelni fog a világhírû olasz filmrendezô, Michelangelo Antonioni új filmjében Sophia Loren oldalán. Naomi a Corriere della Sera címû milánói lapnak elmondta, hogy a film témája "virtuális utazás a lélek birodalmában". A forgatókönyv még szigorúan titkos. Naomi visszautasította azokat a pletykákat, melyek szerint utcalány szerepét alakítaná a filmben.
Sztriptíz a királynô ablaka alatt
A várt ôrségváltás helyett vetkôzô számot láthatott kedden a londoni Buckingham- palota elôtt mintegy ötszáz turista. Három brit ledobta magáról ruháit, és megfürdött a szökôkútban, közvetlenül II. Erzsébet királynô ablaka alatt. A pôre fürdôzôk "a meztelenséghez való jogot" akarták kifejezni. Teljességgel ésszerûtlen, mondotta egyikük, hogy ebben az országban törvényellenesnek minôsül az emberi test felfedése, ami pedig teljesen természetes dolog. Míg a turisták lelkesen ünnepelték a demonstrációt, a rendôrség villogó kék fénnyel érkezett a tett színhelyére, a nézôket félretolták, a meztelen tüntetôket pedig erôszakkal elvezették.
Egy olasz torpedóromboló vette fedélzetére a koszovói menekülteket arról az albán halászhajóról, amelyet az embercsempészek sorsára hagytak a nyílt tengeren. A csempészek a hajó után vontatott motoros gumicsónakkal menekültek el. A menekültek egyike rádión kért segítséget, és az olasz mellett egy amerikai és egy brit katonai hajó is sietett az Észak- Albániából indult halászhajó segítségére. Az olasz torpedóromboló ért elsônek oda. Naponta több száz koszovói menekült ér partot Olaszországban. Sokan jönnek menetrend szerinti kompokkal is az albán kikötôkbôl. Az ott mûködô csempészbandák a menetjeggyel együtt árulják a hamis útlevelet is. Kedden egy magát 110 évesnek mondó aggastyán is Olaszországba érkezett.
Tudományos mûhelyek találkozója
A hét környezô országban mûködô magyar tudományos mûhelyek találkozóját idén június 17-én és 18-án rendezi meg Debrecenben a területi akadémiai bizottság. Ilyen jellegû fórumot immár negyedszerre rendeznek a civis városban. A tudományos mûhelyre mintegy száz résztvevôt várnak, az üléselnökök között olyan neves szakemberek lesznek, mint Benkô Samu, az Erdélyi Múzeum—Egylet elnöke, Bauer Gyôzô, a Szlovák Tudományos Akadémia Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjai, illetve Szilágyi Pál, a kolozsvári BBTE rektorhelyettese. A fórumot Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Kroó Norbert, az MTA fôtitkára nyitja meg.
Az Európai Unió egészségügyi miniszterei aggódnak a belga dioxinmérgezés nyomán kialakult fogyasztói bizalomvesztés miatt, és határozottan elmarasztalják a belga kormányt az esettel kapcsolatos információk titokban tartásáért. Megállapították azonban, hogy azonnali egészségügyi veszélytôl nem kell félni, mert túlságosan kis idôtartamról van szó. Nem engedhetô meg, mondták, hogy mérgezô anyag kerüljön az élelmezési folyamatba. Belgiumnak feltétlenül azonosítania kell a mérgezés forrását, meg kell büntetnie azt, be kell határolnia és meg kell semmisítenie az esetlegesen mérgezett élelmiszer-készleteket. Közben a belga kormány bejelentette: szerdától minden érintett ágazatban feloldja az árusítási tilalmat.
A japánok legkedveltebb utazási célpontjai tavaly sorrendben az Egyesült Államok (4,9 millió turista), Dél-Korea (1,9 millió) és Kína (1 millió) voltak. A japán turisták egy-egy külföldi útjuk alatt átlagban több mint 500 dollárt költenek el. Hét év óta azonban elôször esett vissza a külföldre utazó japánok száma (a múlt évben). A tokiói kormány által kedden közzétett adatok szerint 15,8 millió, vagyis az elôzô évhez képest 5,9 százalékkal kevesebb turista utazott külföldre, egyidejûleg csökkent — 2,7 százalékkal, azaz 4,1 millióra — a Japánba látogató külföldiek száma is. Szakértôk a japán gazdasági pangással és a jen viszonylagos gyengeségével magyarázzák, hogy megtört a japánok külföldre utazásának állandóan növekvô tendenciája.
A holland királynô gazdagabb a britnél. A mindig szerény megjelenésû Beatrix vagyona 1,5 milliárd font sterling, ismerteti a liberális The Guardian egyik tanulmánya. A legújabb vagyonlajstrom szerint az európai uralkodó famíliák közül az elsô helyen a liechtensteini hercegi csalág áll 3,3 milliárd fonttal. Második a luxemburgi család kereken hárommilliárd fonttal. A gazdaságáról híres Windsor-ház, a brit uralkodócsalád csak a harmadik, 2,7 milliárd fontos vagyonával.
Kenyában egy tolvaj éppen hullámlemezt lopott egy kisvárosi kórházból, mikor tetten érték. Egérutat keresve a folyóba ugrott, de ott rendes napi élelmiszeradagjukat várva hemzsegtek a krokodilusok. Az üldözô rendôrök pánikszerûen kaptak észbe, és nagylelkûen lemondtak a tolvaj további üldözésérôl.
Hosszas vita után végre eldôlt, lesz középkori fesztivál Segesváron. A július 23 - 25. közötti rendezvénynek az idén a "Bolondok hete" nevet adták. A szervezôk az elôzô évek tapasztalatából okulva ezúttal kitiltották a rockegyütteseket a fesztiválról. A mûsorban régi zene szerepel, (a segesvári Armonia és a budapesti Musica Historica elôadásában), az érdekeltek megtanulhatnak középkori ételeket fôzni, vívni és különbözô erôpróbán is részt vehetnek. A színmûvészeti egyetem diákjai szórakoztatják majd a nézôket. A rendezvényt a fesztivál nevét viselô alapítvány támogatja.
Tárgyalóasztalnál a szakszervezetek
Ma fél kilenckor a városházán a prefektúra keretében mûködô társadalmi dialógus bizottság tagjai találkoznak a tanügyi szakszervezetek, a tanfelügyelôség és a szabad szakszervezetek szövetségének képviselôivel. A felek a tanügyi sztrájkról tárgyalnak.
Sportosztály alakul Június 11-én 9 és 18 órától a megyeszékhelyi 18-as számú általános iskolában tehetségválogatást tartanak a román és magyar tagozaton alakuló V.-es sportosztályokba, a fiúknak kosárlabdából, lányoknak röplabdából.
A Brassói Vasúti Igazgatóság közli, hogy június 7. és július 12. között a vasúti töltésen vegyszerezéssel irtják a gyomnövényeket. Az Arsenal nevû gyomirtó szer veszélyes lehet az állatokra, így, aki teheti ebben az idôszakban ne legeltessen a töltésen.
Tovább folytatódik Régenben az utcák javítása. A munkacsoportok a Subcetate, a Gurghiului, az Axente Sever, Salcâmilor utcában tömik a lyukakat. Hozzáfogtak a város központját elkerülô (Marosvásárhely — Maroshévíz irányban) út megépítéséhez, azonban pénzhiány miatt csak az útalapot tudták elhelyezni. Amint a költségvetés megengedi, itt is folytatják a munkálatokat.
A hét végén nyit a dicsôszentmártoni strand. A Bicapa Rt. által gondozott fürdôt a felnôttek 3000, míg a gyerekek 1500 lejes belépôvel látogathatják.
A Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió, a megyei Ifjúságügyi és Sportigazgatóság, a Közmûvelôdési Felügyelôség, valamint a Megyei Könyvtár tanácskozást szervez június 11- én 18 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében: A régi erdélyi civilizáció Kelet és Nyugat között címmel. Elôadó Razvan Theodorescu akadémikus, az RTV volt vezetôje.
Kerekasztal az iskolai bûnözésrôl
A tegnap 14 órától a marosvásárhelyi prefektúrán a LADO emberjogvédô szervezet, a tanfelügyelôség, a pedagógusok háza és a megyei tanács kerekasztal-beszélgetést szervezett az iskolai bûnözés megelôzésérôl, valamint a törvények és az emberi jogok ismertetésérôl a tanügyi intézményekben.
Ma délután 3 órakor szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda) jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Tegnap délután Carmen Andreesan és Felicia Oltean által készített 18 gobelint állítottak ki a marosvásárhelyi pedagógusok házában. A nagyrészt vallási témájú, illetve, tájat és zoomorf alakokat ábrázoló gobelin tárlatot Dascal Martin, a pedagógusok házának igazgatója nyitotta meg.
2,2 milliárd lej értékû csalás
A bârladi Bratimex Company Kft. tulajdonosa, az 51 éves Leu Ioan 2,2 milliárd lej értékben mûtrágyát vásárolt a marosvásárhelyi vegyi kombináttól, amelyet hamis csekkel fizetett ki. Mire kiderült a csalás, a tettes eltûnt.
Június 8-án délután Ernyében az országúton Popa Emanuel 22 éves gépkocsivezetô áthajtott az ellentétes irányú sávra és frontálisan ütközött a Berekméri József által vezett gépkocsival. A baleset következtében az elôvigyázatlan sofôr utása, Moldovan Mircea Mihai súlyosan megsérült.
A volt segesvári tejfeldolgozó egység helyén német tôkével sajtgyár létesült. A Hochland cég gyárát június 11-én, pénteken 13 órakor avatják fel a város elöljárói, számos meghívott jelenlétében. Jelen lesz Summer Rolf, a Hochland cég menedzsere és a bukaresti német nagykövetéség képviselôi is.
Június 13-án 17 órától a szovátai polgármesteri hivatal udvarán az Európa Kulturális Útja rendezvénysorozat keretében elültetik a Népek Barátsága Fát. Részt vesznek a polgármesteri hivatal, a Bernády Közmûvelôdési Egylet, Budapest XIII. kerületi polgármesteri hivatalának, valamint az Adrianus Utazási Iroda képviselôi, a város lakói.
A marosvásárhelyi Hit és Fény Közösség (Ügyes Kezek Alapítvány) fogyatékos gyerekek számára az idén Marosmagyarón szervezi meg nyári táborát, amihez támogatókat keres. Ajánlatokat a 131-534-es telefonszámon várnak este 8 óra után.
A marosvásárhelyi Pro Biciclo Urbo szervezet kétnapos sátoros kerékpártúrát szervez a Maros partján levô malomfalvi berekbe. Az oda-vissza 30 km távolságú útra jelentkezôk Both Károly túravezetôtôl a 140-439-es telefonszámon kaphatnak bôvebb felvilágosítást. Indulás június 12-én, szombaton reggel 8 órakor a Bolyai líceum elôtti parkból. Visszaérkezés vasárnap délután.
A múlt pénteken megyénkben járt Dumitru Prunariu román ûrhajós, aki a védelmi kollégiumnál levô több katonatiszt kollegájával együtt többek között meglátogatta a segesvári kaszárnyát és a várost. A vendég találkozott a város polgármesterével is.
Továbbképzô tanfolyam hátrányos helyzetûeknek
Június 9 és 13 között zajlik Marosvásárhelyen és Szovátán a németországi és romániai Outward Bound szervezetek által közösen szervezett élménypedagógiai továbbképzés utolsó alaptanfolyama. A programon 16 Maros megyei, hátrányos helyzetú fiatalokkal foglalkozó nevelô vesz részt. A jelenlegi tanfolyam tematikája a környezeti nevelés. A következô tematikus tanfolyamon júliusban és augusztusban lesz, az élménypedagógia a városban és a munka mozgássérült fiatalokkal témával, melyek után a részvevôk saját csoportjaikban gyakorlatilag is alkalmazhatják az elsajátított ismereteket. A programot az Európai Közösség PHARE LIEN programja támogatja.
A marosvásárhelyi Hahota színtársulat amatôr színjátszók jelentkezését várja. Érdeklôdni a 139-289-es telefonszámon délelôtt 8.30-10 és este 20 - 22 óra között.
Copyright © Népújság - 1999