|
LI. évfolyam 130. (14181) |
1999. június 8. kedd |
Az atlanti szövetség légiereje vasárnap este ismét fokozta támadásai erôsségét: 21.45 és 22.15 között mintegy 30 lövedéket zúdított különbözô koszovói célpontokra. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint fôleg az albán határ közelében fekvô Prizren környékére összpontosultak a támadások, de csapások érték Pec, Decane, Pristina és Kursumlija körzetét is. Vasárnap este 18.30-kor támadás érte a Pristinától 40 kilométerre keletre fekvô Gnjilane térségét; itt egy nô életét vesztette, egy férfi megsebesült. A Tanjug beszámolója szerint Grmija üdülôközpontját és egy teagyárat is támadás ért.
A NATO légiereje vasárnap éjjel televíziós átjátszó állomásokat támadott Szerbia középsô részén. A Tanjug jelentése szerint hétfô hajnalban, egy óra után a NATO repülôgépei kétszer is csapást mértek a Belgrádtól 100 kilométerre délre fekvô Rudnik- hegység ellen, amelyben több televíziós és rádiós átjátszó állomás fekszik, köztük az RTS szerb televízióé és a Tanjugé is. Az éjszaka Belgrádon kívül hét szerbiai városban — Pancsován, Újvidéken, Szabácsban, Cacakban, Borban, Kragujevacban és Nisben is — légiriadó volt. Az AP jelentése szerint Szabadkán tisztán hallatszott a város fölött áthúzó repülôgépek motorzaja.
Hétfôn délelôtt 10.25-kor — elsô ízben a NATO-jugoszláv tárgyalások szombati megkezdése óta — hangrobbanás hallatszott Belgrád felett.
Kudarcba fulladtak a macedóniai Kumanovóban folyó NATO- jugoszláv tárgyalások. A jugoszláv küldöttség nem írta alá a csapatkivonásról szóló megállapodást, így a NATO légi csapásai folytatódni fognak és tovább erôsödnek — jelentette be Michael Jackson tábornok, a NATO küldöttségének vezetôje hétfô hajnalban, pár perccel 3 óra után.
Jackson azzal indokolta a döntést, hogy a jugoszláv küldöttség olyan javaslatot tett, amely nem garantálja sem a menekültek biztonságos hazatérését, sem a jugoszláv csapatok teljes körû kivonását Koszovóból. Belgrád azt követeli, hogy a dokumentum aláírásával várják meg a koszovói válság rendezését szolgáló ENSZ-határozat megszületését — írta az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Jugoszlávia bombázásának 76. napján, hétfôn is folytatódtak a NATO katonai akciói.
A szövetség mostantól "korábbi intenzitásuk szintjére gyorsítja fel" hadmûveleteit — jelentette be az észak-atlanti szövetség Brüsszelben hétfôn nyilvánosságra hozott közleményében.
A NATO harci gépei vasárnap 483 bevetésben 142 csapást hajtottak végre, ebbôl 61 a szerb légvédelem ellen irányult — áll a közleményben.
A NATO múlt hét csütörtökje óta — amikor is Belgrád elfogadta a nemzetközi Koszovó- béketervet — napi 400-500-ra fogta vissza a szövetséges légierô Jugoszlávia feletti bevetéseinek számát, amely korábban elérte a napi 700-00-at.
Jugoszlávia hétfôn bejelentette, hogy csak az ENSZ határozata után léphetnek külföldi csapatok Koszovó területére.
"A Belgrád által elfogadott politikai megállapodás értelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsa az egyetlen olyan intézmény, amely meghatározhatja a jugoszláviai nemzetközi jelentét nagyságát, mûködési feltételét és mandátumát" — jelentette ki a szerb rádiónak adott nyilatkozatában Nebojsa Vujovic jugoszláv külügyminiszter-helyettes Észak- Macedóniában, a tárgyalások színhelyén, hozzátéve: Belgrád nem tudja befolyásolni az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát. Oroszország hasonló álláspontot képvisel a koszovói biztonsági erôkrôl — írja az AFP a szerb rádió adására hivatkozva.
Egy Macedóniában tartózkodó NATO- szóvivô szerint éppen emiatt a jugoszláv kijelentés miatt szakadtak meg a tárgyalások hétfô hajnalban. A jugoszláv fél viszont az atlanti szövetséget okolja az eredménytelenségért; Vujovic szerint a nemzetközi erôk NATO által felvázolt összetétele sérti a koszovói béketervet.
Tray Cate ôrnagy sajtókonferenciáján elmondta, hogy az atlanti szövetség kész bármikor újrakezdeni a tárgyalásokat, vagy a katonai támadásokat, ha a körülmények úgy kívánják. A Biztonsági Tanács határozatától a NATO azt várja, hogy formába öntse a múlt héten Belgrád által elfogadott béketerv feltételrendszerét és a nemzetközi közösség hozzájárulását adja a NATO jövôbeni koszovói mûveleteihez — írja a Reuters.
Bonn közelében hétfôn kora délután megkezdôdött a G8 (az iparilag legfejlettebb hét nyugati állam és Oroszország) külügyminisztereinek ülése, amelyen ki akarják dolgozni a koszovói rendezés ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztendô határozattervezetet.
Még hétfôn külön is tárgyalást is egyeztetett egymással Koszovóról Igor Ivanov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter azon felül, hogy a Nyolcak értekezlete keretében találkozik.
Az orosz fél különleges jelentôséget tulajdonít ennek a kétoldalú megbeszélésnek — írja az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hétfôn közölte Martti Ahtisaari finn államfôvel, az EU koszovói békeközvetítôjével, hogy végre akarja hajtani a G8 koszovói béketerve által elôírtakat — jelentette be hétfôn Bonnban James Rubin amerikai külügyi szóvivô.
Ahtisaari azután beszélt telefonon Miloseviccsel, hogy félbeszakadtak a terv végrehajtásáról folytatott NATO-jugoszláv tárgyalások. Arra ösztökélte a jugoszláv államfôt, hogy tegye meg azt, amit a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország közös terve elôirányoz, mire Milosevic kijelentette, hogy éppen ez a szándéka — közölte a G8 bonni tanácskozásán jelen lévô újságírókkal Rubin.
Magyar-román kulturális együttmûködés
A Bukarestben rendezett magyar kulturális hét záróaktusaként magyar-román kulturális együttmûködési megállapodásokat írt alá hétfôn a román fôvárosban Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Ion Caramitru kulturális miniszter.
A miniszterek közös sajtóértekezleten ismertették a két tárca két évre szóló kulturális együttmûködési munkatervét, valamint azt a csatolt jegyzôkönyvet, amely a mûemlékvédelem terén idén megvalósuló együttmûködést szabályozza.
A sajtóértekezleten mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy a most aláírt megállapodások nagy lendületet adnak az eddig is látványosan fejlôdô kulturális együttmûködésnek azzal, hogy konkrét, pontosan meghatározott akciókról, azok megvalósítási feltételeirôl szólnak. Az együttmûködési munkaterv emellett hangsúlyozza a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség ügyében tevékenykedô kulturális szövetségek, intézmények közvetlen kapcsolatainak jelentôségét.
A munkaterv kiterjed a kulturális élet egészére: külön fejezetek foglalkoznak a sajtó, a könyv és az irodalom, a színház, a zene, a film, a képzômûvészet, a közmûvelôdés, a múzeumok és mûemlékek, valamint az egyéb együttmükôdési területekkel.
Hámori József a tervezett együttmûködési programok közül külön kiemelte, hogy a mostani megállapodás alapján évente kölcsönösen kiadják legkevesebb három magyar, illetve román író könyvét a másik országban, lehetôség nyílik a magyar színházak romániai és a romániai színházak magyarországi bemutatkozására.
Ion Caramitru a munkaterv mellett külön szólt arról, hogy a magyar fél tevôleges támogatásával jelentôs elôrelépés történt a Bánlakon tervezett regionális kulturális központ létrehozásában.
A magyar miniszter az MTI kérdésére elmondta, hogy a magyar fél rendezni kivánja a Bukarestben mûködô magyar és a budapesti román kulturális központ helyzetét is. A román fél az ország ismert gazdasági nehézségei miatt hónapok óta nem fizeti a román központnak otthont adó épület bérleti díját.
Miután a bukaresti épület tulajdonjogáról jelenleg per folyik az egykori tulajdonossal, a román fél egyelôre nem tudta elfogadni azt a magyar javaslatot, hogy az épületek kölcsönösen kerüljenek a másik tulajdonába. A román fél most azt az újabb magyar javaslatot tanulmányozza, hogy ideiglenesen függesszék fel a bérleti díjak fizetését.
Pontatlanul idézték az elnök szavait?!
Kolozsvárott erdélyi értelmiségiek az úgy nevezett Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján találkozót terveznek, s Emil Constantinescu elnök ennek kapcsán kivánta figyelmeztetéssel elejét venni egy olyan helyzet kialakulásának, amelyet szélsôséges nacionalista erôk kihasználhatnak — közölte hétfôn Rasvan Popescu elnöki szóvivô az MTI bukaresti irodájának érdeklôdésére.
A hétfôi sajtó nagy terjedelemben kommentálta, hogy az államfô hétvégi vidéki útja során Marosvásárhelyen értelmiségiekkel találkozva kijelentette: tudomása van arról, hogy erdélyi értelmiségi körökben egy nyilatkozat készül, amely autonómiát követel Erdély és a Bánság részére Románia föderalizálása keretében. Constantinescu leszögezte, hogy "soha semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a román nép legfontosabb érdekeinek".
Beszédében az elnök nem közölte, hogy kik készítik a szóban forgó nyilatkozatot, de arra felhívta a figyelmet, hogy a koszovói drámába torkollott jugoszláviai válság is a szerb értelmiség nevezetes nyilatkozatával kezdôdött.
Az ellenzéki pártok az államfô figyelmeztetése kapcsán azonnal a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget kezdték támadni, s üdvözölték, hogy az elnök "ha megkésve is, de felismerte, milyen veszélyt jelent az RMDSZ Románia számára".
1989. június 16-án — Nagy Imre és társainak újratemetése alkalmával — emigrációban élô román ellenzéki politikusok találkoztak Budapesten a Magyar Demokrata Fórum tagjaival, s e találkozó résztvevôi adtak ki egy nyilatkozatot, amely a Ceausescu-diktatúra felszámolását, a román és a magyar nép párbeszédét sürgette. A nyilatkozatot aláírta többek között Göncz Árpád és I. Mihály volt román király is.
Az MTI érdeklôdésére Rasvan Popescu elnöki szóvivô közölte, hogy pontatlanul idézték az elnök szavait azok a híradások, amelyek szerint a készülô kolozsvári nyilatkozat a Budapesti Nyilatkozat másolata lenne. Az elnök által említett nyilatkozattervezethez az RMDSZ-nek sincs semmi köze. Emil Constantinescu a figyelmeztetéssel annak kivánta elejét venni, hogy a Budapesti Nyilatkozat évfordulójára tervezett lépés olyan helyzetet teremtsen, amelyet a szélsôséges nacionalista erôk használhatnának ki — hangsúlyozta.
Sajtótájékoztatü a prefektúrán
Maros megye prefektusa sajtótájékozatón tért ki annak a beszélgetésnek a témájára, amelyet a nyilvánosság kizárásával rendeztek meg Constantinescu államelnök megyénkbeli látogatása idején az elnök, valamint ortodox, görögkatolikus és katolikus egyházfôk részvételével. Dorin Florea prefektus szerint a sajtót akkor azért kellett kirekeszteni a megbeszélésekrôl, hogy elkerüljék a propagandaízû sallangokat, s ténylegesen konkrét dolgokról tudjanak tárgyalni. Már az elnök látogatása is az egyházak megbékélésének jegyében zajlott, abban a légkörben, amely a pápalátogatás után alakult ki, s amely elôször teremt lehetôséget arra, hogy az ortodox egyház engedjen abból a merevségbôl, mellyel ez idáig a görögkatolikusok jogos követeléseihez viszonyult. Bár Teoctist pátriárka ígéretet tett, hogy rövidesen rendezik a kényes kérdéseket, helyi szinten még mindig nagy az ellenállás. Marosvásárhelyen és Maros megyében a Grand Szállóval szemben levô egykori görögkatolikus székesegyház visszaszolgáltatása jelenti a legfôbb gondot. Az államelnök és a prefektus kérésére Andrei gyulafehérvári ortodox püspök elvben nyitottnak bizonyult, a visszaszolgáltatást illetôen, de hozzátette, hogy "meg kell kérdezni a híveket". Florea prefektus szerint óriási jelentôségû gesztus lenne az ortodox egyház részérôl, s nagyot lendítene a megbékélési folyamaton, ugyanakkor Marosvásárhely példát szolgáltathatna az egész országnak, ha a templomot még a folyamatban lévô bírósági tárgyalás lezárása elôtt visszajuttatnák eredeti tulajdonosainak. A prefektus szerint ezt jelenleg csupán helyi, sôt egyéni ambíciók akadályozzák.
A sajtótájékoztató kitért arra a gondra is, amelyet a megyénkben tevékenykedô, de jövedelemadót itt (vagy esetleg sehol) nem fizetô cégek jelentenek. Elsôként a máshol bejegyzett fakitermelô vállalatok kerültek terítékre. Összesen 14 ilyen vállalat van, ebbôl 6 Hargita megyei, 3 máramarosi, 3 beszterce-naszódi, 1-1 pedig Prahova és Szatmár megyébôl érkezett. A június elsején lejárt határidejû fizetési felszólításnak közülük mindössze egy tett eleget. A legnagyobb gond Ratosnyán van, ahol a plopeni-i Orunus Forest kft., valamint két máramarosi cég, a roscovai Simkunz Prodcom kft., valamint a visói Viseu Forest rt. termelik ki a faanyagot, az idei szerzôdés szerint több mint 37 ezer köbmétert. Az adóhátralékuk meghaladja a 200 millió lejt, amely a ratosnyai helyi tanácsnak megnyugtatóan rendezné a költségvetési gondjait. A prefektus úgy véli, hogy a polgármesterek, a községi tanács nem lép fel elég határozottan, s a Prefektúra ezért óhajt segítséget nyújtani, akár a csendôrség bevetésével is. Kíváncsian várjuk, miképpen fogják a csendôrök kiûzni az erdôbôl a favágókat, illetve miként akadályozzák majd meg a visszatérésüket, a prefektus úr ígéretet tett, hogy a sajtó is hivatalos lesz az akcióra.
A média képviselôivel való megbeszélésen szó esett még a tanügyiek sztrájkjáról is, ami Dorin Florea szerint visszaélés a szülôk és tanulók türelmével, valamint ködös ígéret hangzott el arra vonatkozólag, hogy a kormány fontolóra vette a költségvetés kiigazítását, amellyel biztosítanák a községi költségvetések kiegészítését arra a szintre, amely elég lehet az esztendô pénzügyi túlélésére. Ebben — így a nyilatkozat — figyelembe kívánják venni az állategészségügyi alkalmazottak, valamint a növényvédelemmel foglalkozó személyzet fizetési gondjainak orvoslását is.
Nagytakarításra készülnek a Cégjegyzékben
Románia Kereskedelmi és Iparkamarája, valamint az Országos Cégjegyzék Hivatal 1999. június 1- jén közös gyûlésen elhatározták, hogy a kereskedelmi tevékenység áttekinthetôbbé tétele érdekében felszámolják vagy feloszlatják azokat a kereskedelmi társaságokat, amelyek már nem felelnek meg a törvényes elôírásoknak.
Egyrészt azokról a kft.-krôl, illetve rt.-krôl volna szó, amelyek 1999. június 30-ig nem emelik alaptôkéjüket a 32-es számú kormányrendelet által meghatározott szintre (legkevesebb 2 millió lej a kft.-k, 25 millió lej az rt.-k esetében). Másrészt azon társaságokat számolnák fel, amelyek az 1992. évi 33-as törvény 232. szakasza értelmében már nem mûködnek törvényesen, azaz ismeretlen a székhelyük, nincs az alapszabályzatnak megfelelô vezetôtestületük, bejegyzett adminisztrátoruk eltûnt, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy tevékenységük hosszabb ideje megszûnt.
Az akció csupán Maros megyében mintegy 4700 társaságot érint. Június 4-ig 4121 kft. (az összesnek 33,8%-a) és 39 rt. (9,7%) nem emelte még alaptôkéjét a minimális törvényes szintre. További 5-800 vállalat esetében a feloszlatás a 232. cikkely szerint történne.
Az érintett kereskedelmi társaságok nagy számára való tekintettel az eljárás bonyolultnak, idôigényesnek ígérkezik, a hatalmas költségekrôl nem is beszélve. A legoptimistább becslések szerint is, amennyiben olyan jogszabály- módosításra kerülne sor, amely lehetôvé tenné a felszámolandó kereskedelmi társaságok listás nyilvánosságra hozatalát, az akció 660 millió lejbe kerülne, de az érvényben lévô törvények minden egyes felszámolási határozat teljes szövegû közlését követelik, s ebben a változatban több mint 6,5 milliárd lej emésztôdne fel. Az összeget a Pénzügyminisztérium elôlegezné meg, de az érintett cégeken hajtanák be.
Az elmondottakra való tekintettel a Kereskedelmi és Iparkamara vezetôsége arra kér minden érintett céget, hogy a kellemetlenségeket elkerülendô, érdeklôdjenek a kamara székhelyén. Nagyon sok ugyanis az olyan vállalat, amely a kamara nyilvántartásában egy, míg az adóhivatalnál más címen szerepel, vagy a nyilvántartásban egyéb apró pontatlanság észlelhetô, ami a mûködésének törvényességét megkérdôjelezheti.
Külön csoportot képeznek azok a társaságok, amelyek teljesen rendben és idôben leadták az alaptôke emelésérôl szóló iratcsomót, ügyüket mégsem tudják lezárni, mivel idôközben a Hivatalos Közlöny hirdetési tarifái kétszer is megnôttek. Ezen cégek képviselôit is várják a kamara székházába, hogy kifizessék a különbözetet.
Azon tevékenység nélküli társaságok tulajdonosainak, akik meg szeretnék ôrizni cégüket, a kamara felajánlja a maximálisan három évre igényelhetô felfüggesztést, amellyel elkerülhetô a cég feloszlatása.
Végül a kamara vezetôsége felkéri a hitelezôket és a bankokat, hogy tanulmányozzák a felszámolandó cégek majdan közzéteendô listáját, s közöljék igényüket a felszámolással megbízott szervvel.
az Impress Kiadó új kötete, Sütô András Fülesek és fejszések között címû könyve. A Naplójegyzetek az 1987—1992. közötti évek krónikája, tényfelmutató visszapillantás és a bekövetkezhetô változások, a remény fölvillantása.
A szerzô a Marosvásárhelyi Napokon, június 24- én dedikálja kötetét a Várban az érdeklôdô közönségnek.
Tegnaptól meghosszabbodott az általános és középiskolás diákok szünideje. A négy oktatási szakszervezeti szövetség általános sztrájkot robbantott ki. Mint több marosvásárhelyi tanintézetben is meggyôzôdhettünk róla, a munkabeszüntetés tényleg általánosnak tekinthetô, tanítás nem volt. A reggeli órákban a diákok egy része megjelent ugyan az iskolákban, de kora délelôttre már néptelenné váltak a tantermek. Ehelyett az utcák, és a parkok padjai teltek meg diákokkal, akiket tapasztalatunk szerint nem szomorított el a meghosszabbodott szünidô.
Mint ismeretes, az oktatási szakszervezetek elsôsorban a bérezést szabályozó jogrend megsértése miatt szüntették be a munkát. E hónap végétôl nincs költségvetési pénz a bérek kifizetésére, ráadásul a minisztérium adós még a a tavalyi 154. számú törvény alapján öt hónapra járó bérkiegészítés összegével, valamint az alkalmazottak 13. bérével is. A 154. számú törvény mellett nem tartják be a pedagógusok jogállását szabályozó 1997. évi 128. számú törvényt, az oktatási ágazat anyagi bázisa folyamatosan romlik, és sok tanintézet képtelen kifizetni az energia, vagy más szolgáltatóknak járó díjakat — áll a szakszervezetiek követeléseit tartalmazó nyílt levélben, amelyet a múlt héten intézett közösen a kormányfôhöz a négy szakszervezeti szövetség elnöke, és amelyet lapunk pénteki számában tettünk közzé.
— A szervezetünkhöz tartozó tanintézetekben egyhangúan támogatják az általános sztrájkot. Tehát a tagok mellett a szakszervezeten kívüliek is beszüntették a munkát, de természetesen az egyhangú jelzô nem jelenti azt, hogy elszigetelt, egyéni esetekben ne fordulhatna elô tanítás — nyilatkozta tegnap délelôtt lapunknak Cornel Crucean, a Szabad Tanügyi Szakszervezeti Szövetség megyei tagszervezetének elnöke. A szakszervezetiek remélik, hogy a kormány mellett a szülôk és a közvélemény is megértést tanúsítanak a sztrájk iránt, hiszen a munkát beszüntetôk csak a törvény által biztosított jogaikat, magyarán a törvény betartását követelik. Az elnök meg nem erôsített értesülései szerint a kormány ígéretet tett a négy szövetség vezetôinek, hogy elôteremti a béreknek egészen augusztus végéig való kifizetéséhez szükséges pénzt, de a szakszervezetek az elnök szerint nem fogják üres ígéretekben bízva abbahagyni tiltakozásukat.
— A négy szakszervezeti szövetségnek a sztrájk kirobbantására vonatkozó egyezménye szerint amennyiben a munkát beszüntetôk nem találnak megértésre a kormánynál, befagyasztják a tanév lezárását, és az érettségi vizsgát is — mondotta tegnap lapunknak Ioan Screa, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet megyei elnöke. Ezt a sztrájkot a végsôkig hajlandók folytatni a szakszervezetiek. Ígéretekkel már nincs értelme beérni, hiszen tavaly októberben a kormányfôvel írtak alá egyezményt a négy szövetség elnökei, amelyben a mostaniakkal azonos, teljesen törvényes követelések teljesítését vállalta magára a kormány, és íme, mindezek máig sem oldódtak meg. Legújabb híreim szerint a négy szövetség vezetôit még ma fogadja a pénzügy, illetve a tanügyminiszter, de eredményekrôl még korai lenne beszélni — mondotta.
A szakszervezetiektôl kapott információink szerint mintegy nyolcezer alkalmazott szüntette be a munkát az ágazatban. A jogrend kötelezi a tevékenység egyharmadának fenntartását, ezért a napközikben, óvodákban, különleges iskolákban nem állt le a munka, és a kiegészítô személyzet egy része is a helyén van.
"Legyenek tekintettel a diákokra"
fogalmazott lapunk kérdésére tegnap Matei Dumitru fôtanfelügyelô: — A tanfelügyelôség legutóbbi adatai szerint a megye tanintézeteinek 50%-ában állt le délelôttre az oktatás, miután a kora reggeli órákban még az iskolák 80%-a fogadta diákjait. Ismerem a szakszervezetiek követeléseit, mind a miniszterelnökhöz címzett nyílt levélbôl, mind pedig abból a átiratból, amelyben a felügyelôséget értesítették a sztrájk újrakezdésérôl. Ezek meghaladják a felügyelôség hatáskörét, de a tanfelügyelôség vezetôjeként is ki kell jelentenem, hogy a törvényeket be kell tartani. Azonban figyelni kéne arra is, hogy a munka tárgya a pedagógusok esetében maga az érzô gyerek, és az oktatási folyamat nem olyan természetû, mint más gazdasági tevékenység, ahol a kihagyott munkát fizikailag be lehet pótolni. Az oktatás ennél sokkal komplexebb folyamat, és a gyerekek semmirôl sem tehetnek. Nagyon remélem, hogy még ma (sz. m. tegnap) sikerül megoldani a konfliktust, mert a XII.-es diákok számára ez az utolsó felmérô hét, tehát kényes idôszakban vagyunk.
A Maros Megyei Prefektúra megdöbbenve veszi tudomásul azt a felháborító helyzetet, amelyben a megyei, egyetem elôtti oktatási rendszer szakszervezeti vezetôi megpróbálják a tanév lezárását megzavarni azzal, hogy a tanulókat az óráktól való távolmaradásra késztetik.
A rendelkezésünkre álló információk szerint a szakszervezeti követelések nem tartoznak sem a Prefektúra, sem más helyi kormányszerv hatáskörébe, ennek ellenére intézményünk több rendben is megpróbálta e követeléseket rendezni találkozókat szervezve a szakszervezet, prefektúra és tanfelügyelôség között.
Javasoljuk a megyénkbeli tanintézetek igazgatóinak, hogy tegyenek bizonyságot szakmai és menedzseri hozzáértésükrôl, ne hagyják magukat belerángatni a szakszervezeti vezetôk veszélyes próbálkozásába.
Véleményünk szerint a tanügy problémáit más úton is meg lehet oldani, anélkül hogy veszélybe sodornák a tanév lezárását, amely közvetlenül érint 110 ezernél több tanulót, valamint szüleiket is, akik gyerekeikkel együtt élik át a VIII. és XII. osztály befejezésével járó izgalmakat.
A Prefektúra sajtóirodája
A széplaki ember lelki tisztasága úgy marad meg bennem emlékül, hogy az csak a legnagyobb gonddal, tisztán kezelt borhoz, Jézus Krisztus kiontott vérének a jelképéhez hasonlítható. Ünneplô lélekkel kívánom, hogy ez a lelki tisztaság maradjon meg az elkövetkezô évszázadokban is ebben a faluban.
"A falu keletkezése idején, az Árpád- házi királyok uralkodása korában itt állott egy olyan földesúri lak, melyet a környékbeliek és a szomszéd falusiak is megkülönböztetôen tartottak szépnek és neveztek így."
1595-ben már volt unitárius egyházközség Küküllôszéplakon. Az ellenreformáció idején nem nézték jó szemmel a protestánsokat, nagy kockázatot jelentett, ha valaki megmaradni merészelt hitében, mint a széplaki Petrisevics Horváth család, melynek tagjai részint reformátusok, részint unitáriusok voltak. Amikor az egyik részen templomot, azaz inkább csak amolyan családi imádkozóhelyet építettek, a másik részen harangot adományoztak. " Ez a békességes felekezeti egymás mellett élés - hallottuk dr. Benkô Samu akadémikustól vasárnap - erdélyi történelmünknek egyik legszebb példája."
Ünnepre gyûlt össze egy kis közösség. Háromszáz éve épült a templom, százhét éves a papilak. A templom öt éve mûemléknek számít. Az 1800-as évek elején még százon felüli volt a hívek száma, igaz, hogy már akkor is társközösségben mûködött a közeli (kóród)szentmártoni és (vámos)udvarhelyi hívekkel. A lélekszám folyamatosan csökken. Kovács Sándor szôkefalvi unitárius lelkész részletezô tanulmánya szerint 1847-ben még nyolcvan körül járt a lélekszám (Széplak, Kóródszentmárton, Héderfája), 1915-ben 76 felnôtt és 13 gyermek volt unitárius. Mára a számuk kétségbeejtôen leapadt: 13 felnôtt és 8 gyermek, vagyis 21 lélek - ennyien maradtak Küküllôszéplakon az unitáriusok...
A templom története összefonódik a Horvátországból a török hódítás elôl 1543 táján ide menekült Petrisevics családéval, melynek egyik tagja Széplakra házasodott.
Kôbôl rakott, négyszögletû templomának legfôbb éke az a kôtábla, amely éppen a templom építését örökíti meg. Dr. Benkô Samu érzékletes szavakkal ecseteli a településnek és népének történetét. Simon bán leszármazottai 1325- tôl, 674 éve élnek itt. Az Erdélyben otthonra lelt báró széplaki Petrisevich Horváthok ( a táblán így szerepel a név: Petrityevit Horvat de Seplak) közül két testvér, Ferenc és Miklós, valamint megözvegyült sógornôjük, a Folti-lány - Petrisevics Horváth Borbála emeltették ezt a kis hajlékot Istennek. A kôtáblán a két család címere is látható. A Folti család a XVIII. században kihalt, így ez az egyetlen megmaradt emlék címertani emléknek is tekinthetô.
Zsúfolásig telik a fehér falú kis istenháza, sok a "vegyes házasság", mondják tréfásan; például a mostani polgármester református ugyan, de egyik nagyapja unitárius volt, egy életen át harangozott ebben a piciny toronyban. A küküllôi kör unitárius lelkészei feleségeikkel szintén megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.
A szószéki szolgálatot Szabó Árpád unitárius püspök látja el. - Amikor együtt vagyunk ebben a hajlékban, túl sorsazonosságunkon, tudjuk azt, hogy Hozzád egyetlen út vezet - és ez a szeretet útja.
Szívtôl szívig, testvértôl testvérig vezetô út. Azokért imádkozik a püspök, akik Kômûves Kelemenekként beépítették áldozatukat, hitüket, szeretetüket ennek a templomnak a falaiba.
A fôtisztelendô püspököt és a püspökné asszonyt a helybeli közösség nevében Bordi Ibolya köszönti. Gyermekek szavalnak, az egyházkör nevében Nagy László esperes mond veretes beszédet. - Megpróbáltatott ez a kis közösség. Amikor végre - egyetemes egyházi és külföldi segítséggel - megjavíthattuk (unitárius és más felekezetûek közmunkában dolgoztak ott!) - közbeszólt a zabolázatlan természet.
Közel a víz, a Kis Küküllô. Már 1822-ben is elárasztotta a környéket, akkor a kegyszereket is elmosta, de hálistenek mégis megmaradtak. Nem sok maradt meg, de értékük a közösség számára felbecsülhetetlen. Be is mutatja szerre mindet Kovács Sándor lelkész. Most az idén, április 20-án félméteres víz volt mindkét templomban - mert hiszen (igaz: hátat fordítva, de) ott van néhány lépésnyire a református templom is, vélhetôen mindkettô ugyanazon a telken épült.
Kimerték a vizet, kimosták a szônyegeket - gyakorlatuk szerint, ha nagyidô jön vagy hosszas esôzésre van kilátás, jóelôre felszedik azokat -, kitakarítottak, és újrakezdték a meszelést.
Tanulságos a harangok története is. A nagyobbik átvészelte az idôket. Harangot ugyan már 1674-ben öntettek, három évvel késôbb kelyhet is adományoztak nagylelkû patrónusai, de ez a mostani, a repedt hangú 1801-bôl való, a kicsit 1849. április 7- én elvitték ágyúnak, bizonyosan Gábor Áronhoz. Nem került vissza. 1902-ben a megszûnt fintaházi közösség harangját hozzák a helyébe, de az is megreped, használhatatlanná válik. 1908-ban Segesváron öntetnek helyébe másikat, nagyobbat, azt meg az elsô világégés követeli el: 1916-ban elviszik "háborús célokra".
Kovács Sándor sorolja az adatokat, forrásai többfélék, lehet közöttük itt-ott ellentmondás is. Ô maga Zsákodon szolgált hosszú évekig. 1692-ben Ajtai Dániel volt a lelkész, az ô szolgálata idején épült a templom, akkor még megjelölték a papok falu szerinti hovatartozását is, derzsi, bölöni, kökösi, köpeci, sárdi, ürmösi, újszékelyi, kissárosi (Tudós Balázs Márton, az ô nevét azért írom ide, mert különösen tetszik), árkosi, ótórdai lelkészek váltogatták egymást, a sor hosszú, és csak 1962-ben torpan meg. (Nem kedvelem különösebben a számmisztikát, de furcsa az Ajtai Dániel 1692-je és ez a szám.) Attól kezdve a szôkefalvi egyházközséghez tartozik Széplak, onnan járt fel Nagy László esperes (1986-tól 1997-ig), és onnan jár fel manapság Kovács Sándor. 1962-tôl 1985- ig Adorjáni Károly tartotta a lelket a széplaki unitáriusokban, emlékszik a gyermekkorát itt töltô Benkô Samura, aki ma akadémikus; emlékszik a harmadéves teológusra is, aki egy nyarat a kóródszentmártoni hívekkel töltött legátusként, és ez az ember Szabó Árpád püspök úr.
Balogh Ferenc fôgondnok az egyházi képviselôtanács üdvözletét hozta. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az unitáriusok inkább örökölték a templomaikat régebb; ez a széplaki pedig olyan, hogy azt "mi magunknak építettük".
Fehér Endre, a szomszéd templom református lelkésze 43 éve látta meg elôször, a vonat ablakából (legációba menet) az egymásnak furán háttal "ôrködô" két építményt, és természetesen - nem értette a dolgot. Ma érti. Százhatvan éves a református, háromszázéves az unitárius templom. Helyükön is templom állt valaha. Ez arra int, mondja, hogy ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem ami összeköt. És ez a szeretet és a hit.
Moldovan Vasile ortodox lelkész elôrehozta kilenc órára a maga miséjét, hogy tizenegykor ott lehessen a magyarok ünneplésén. - Harmadik alkalommal vehetek részt más felekezet istentiszteletén - jegyzi meg. - A falu istenfélô népe együtt örül, románok, magyarok ott vannak egymás családi ünnepein is, mulatságokon, lakodalmakon, és - együtt siratja el, akik örökre távoznak. Hiszen a temetésre minden jóérzésû ember elmegy.
A lelkész következtetése egyszerû. - Egyazon Istent szolgáljuk.
Dr. Kisgyörgy Árpád egyházi fôgondnok tennivalóinkra emlékeztet. A sors az erôsek akarata és a gyengék reménysége. Ez a hajlék akkor épült, amikor a hatalom üldözte a más hitet vallókat. Mégis áll. Titka a közösségi összetartozás, az összetartás. "Úgy szeressétek egymást, mint az unitáriusok" - terjedt el a szólás annak idején. Ez mára fokozottan érvényes. Fogy a nemzet és fogy a közösség. Munkanélküliség, elvándorlás, az elszegényedés veszélye, megfutamodás a gondok elôl - ám ha eleink ki tudtak állni, amikor unitáriusnak lenni bûnnek számított, akkor nem felelôtlenség-e ma veszni hagynunk legszebb értékeinket, legdrágább ajándékainkat, megmaradásunk zálogait ezen a földön?!...
Szentgyörgy-naptól Szent Mihályig foglalkozott a lelkész az ifjakkal. Ráckövi Gáspár 1595-ben elkezdett munkáját lelkészek nemzedékei folytatták. A Maros-Küküllôi Egyházkör nemsokára kettéválik, külön mûködik a marosi, külön a küküllôi. Közben "Lassan elfogynak azok, akik lelki otthonuknak tekintették ezt a hajlékot" - halljuk a püspök úrtól.
A széplaki ember azonközben teszi a dolgát. Mindig dolgos nép volt ez. Akkor is halálra dolgozta magát, mikor normát írtak érte csupán. Most bujának és megdolgozatlannak tûnik a határ, tüzetes szemlélô azonban megtalálhatja a gondos munka nyomát, dehát "sok a föld, kevés a munkás kéz", és fôleg kevés a gép. Kevés rá a pénz. Molnár István polgármester és még néhányan a derékhadból valók, abban az életkorban, amikor a férfiak és a nôk már elértek valamit, és éppen megerôsítik hadállásaikat. Ez a nemzedék - sajnos, kevesen maradtak itthon - még gondot visel a temetôre is. Túlélni, most ismét ez a jelszó falun. Át kell vészelni ezt az újabb "átkos" idôszakot, míg megint becse lesz a munkának, értéke a földnek és a föld gyümölcsének. Vagyis a tudás, a hozzáértés megtermi "valutáját" - a megtartó jólétet.
Benkô Samu szép szövege muzsikál a fülemben. Egy tisztességes élet ars poeticája. Egy nagy tudós bizonyságtétele népe mellett.
Egy széplakié, aki Murokországban született ugyan, (Lôrincfalván, 1928. február 25-én), de gyermekkora legtökéletesebb örömeit itt kapta feledhetetlen ajándékul a családtól és a falutól. Az édesapa, Benkô Elek itt volt református pap, a "háttal álló" templom szószékérôl hirdette az igét. És az édesanya, Dósa Erzsébet szájából itt "édes volt az étel". Személyekre és dombokra, határrészekre, dûlôkre emlékszik, hosszan fog kezet az ismerôsökkel, minden idôsebb széplaki emlékszik azokra az idôkre. És a vendég is tudja kirôl-kirôl, amit tudni jó. Benkô Samu arcán nincs semmi "tudósi": olyan ez az arc, mint mindig: olvasható mindenkinek, aki tud emberül.
Csak ülök és olvasok. Ami a kezem ügyébe esik, anyanyelvemen. Maradok a rangon. Nem megyek sem felül, sem alul. Van írás, amin csak végigfutok, van olyan is, szép számmal, amelyre felkapom a fejem. Ízlelgetni, elemezgetni kezdem ôket, megpróbálok bekukkintani a szerzô magasra emelt kártyái közé. Ha van olyan, amely dadogósra sikeredett és témája érdeklôdési körömbe vág, leveszem a kesztyût. A fôtanfelügyelô-helyettes úr Nincs szó diszkriminációról! címen Szabó György Pál kérdésfelvetésére a napokban adott válasza mindenképpen ebbe a kategóriába illeszkedik. Ingó cölöpépítményen nyugvó érvrendszere, puerilis csúsztatásai, nyilvánvalóan kézmosó szándéka kísértetiesen emlékeztetnek Karinthy Frigyes magyar nyelvterületen közismert Magyarázom a bizonyítványom címen, a rossz tanuló szájába adott monológjára.
Kezdjük mindjárt a végén a logikai kacskaringók kiegyenesítését. Szerzô II. felhányja Szerzô I.-nek, hogy gépbe kopogtatás elôtt nem ült le az illetékes elvtársakkal egy cenzúra-jellegû beszélgetésre, nem hangolta rá egyéni véleményét a kollektív helyzetbeállításra. A tények konkrét ismeretében végül is 1999-et írunk, nem hiszem, hogy bármely ilyen jellegû egyeztetésre szükség lenne.
Való igaz, mivel a politikai rendszerváltás nemigen változtatott a jól besulykolt kommunista módszereken, hogy az általános iskolák végzôs osztályainak szintjén, decemberben és áprilisban is végeznek opciót kiugrató felméréseket, de ezek mindig az elôzô tanév iskolahálózatára vonatkoztathatók csupán, hisz az új csak tova májusban, miniszteri jóváhagyás után kerül nyilvánosságra. Természetes, hogy nincs és nem is lehet jelentkezô nem létezô, soha nem létezett osztályokra. Egészen más lenne a helyzet, ha a tanuló, a család, az orientálást végzô tanári közösségek szeptember 1-tôl tudnák, hogy a következô tanévtôl anyanyelvi osztályok indulnak a marosvásárhelyi Agróban, Sáromberkén, a turisztikai és szállodaipari Gazdasági Szakközépiskolában, a szakiskolai- és inasképzés minél széleskörûbb, diverzifikáltabb hálózatában. Az örökölt helyzetre hivatkozni, a "megújhodás" immár tizedik esztendejében, enyhén szólva álcázott tehetetlenségre valló, pilátusi gesztus. Egy, a tûrhetôség határait súroló, agyoncentralizált tanügyi rendszerben, ahol a nem kis százalékban kontraszelektált intézményigazgatóknak (az ing felvétele csak az árcédulával rendelkezô tulajdonosoknak kötelezô) leggyakrabban csak "pisz" a neve, nagyon kis esélye van az alulról jövô, Szülô utcából indult kezdeményezéseknek. Pedig a szülô tudja (tudná!), hogy mit kell tennie és erre a fôtanfelügyelô-helyettes úr statisztikája a legjobb példa. Ha elérhetô lehetôsége van rá, elsöprô többséggel magyar nyelvû csoportba-osztályba íratja be gyermekét: ezek szerint az iskola elôtti oktatásban (óvodarendszer) az apró emberpalánták 97,10%-a, az elemi tagozatokon az arra érettek 98,96%-a, a gimnáziumokban a tinédzserek 96,71%-a alaposan elsajátíthatja szülei nyelvén az életben való helytálláshoz szükséges ismereteket. Hogy a felsôbb régiókban beáll a törés, nagyot változik az arány (líceumi szinten 74,25%), szakiskolai vonatkozásban 11,53%!!!), csupán a hálózat fentebb említett, felelôtlenül bûnös megtervezésének az eredménye, amely az RMDSZ által meghirdetett, minden szinten megszervezendô anyanyelvi oktatás elvének szisztematikus megsértése, kijátszása. Akkor, amikor tízévi csiki-csuki után sem sikerült, egyetlen negatív példaként sûrûn felemlített erdélyi nagyvárosként újra egynyelvûvé varázsolni a 442 éves Református Kollégiumot, nem hiszem, hogy kudarcként kell elkönyvelnünk, hogy a több mint fél évszázados tradícióval bíró Al. Papiu Ilarian líceumban nem valósul meg egy-egy, a multikulturalitás oltárán feláldozott magyar tannyelvû osztály. Ne ezért boruljunk sírva egymás nyakába.
Nincsenek háttérinformációim arról, hogy az RMPSZ országos szinten milyen eredményességgel mûködik, de arról, hogy szûkebb pátriámban csak vegetál (az én kis patriarchális "szemétdombomon" egyetlen tagja sincs), arról van tudomásom. A kérdés csupán az, hogy azon általános passzivitás gyökerei, amire a fôtanfelügyelô-helyettes úr olyan szkeptikus rezignáltsággal utal, nem a fent idézett szövetség szétziláltságából, szervezetlenségébôl, ésszel és kézzel fel nem fogható eredménytelenségébôl fakadnak- e. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy 1990 telén, ez az akkor még keresztvíz alá sem került, spontánul összeverôdött, szám szerint és földrajzilag is jól reprezentált dászkelgyülekezet tettrekészségben, elszántságban messze túlszárnyalta kései utódát. O tempora! Már most, látatlanban megígérhetem, hogy az eredményes felújítónak imába foglaljuk tüstént a nevét. Bízom abban, hogy az RMPSZ Pioker Ignáca körültekintôbben fog munkálkodni az etnikai algoritmus objektívebb érvényesítésében, a több felelôsséget nem is, de mindenképpen egészségesebb hozzáállást követelô vezetôi struktúrákban is. A válogatás ódiumát mindenképpen a már "kiválasztottaknak" kell elviselni. S ha ôk már munkálkodnak, abban valójában nem találhatunk semmi kivetnivalót. Végül is Elek apó utolsó üzenete nekik is szól: "Fô, hogy dolgozzanak..."
Illemhely illem Marosvásárhelyen
A 90-es évek elején nyugati vendégeink meghívtak vacsorázni, s ránk bízták a vendéglô kiválasztását. Mielôtt azomban helyet foglaltunk a család feje betért az illemhelyre, s miután azt elfogadható állapotban találta szólt, hogy foglaljunk helyet, s rendeljünk nyugodtan.
Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatalhoz három közvéce tartozik, az állomásokon és néhány piachelyen levô illemhelyet is beszámítva elmondhatjuk, hogy a 180 ezres megyeszékhelynek - ahol nyáron néhány ezer turista is megfordul - ez a kevésnél is kevesebb.
A közillemhelyek tiszták, vécépapírral, szappannal, törülközôvel, fertôtlenítô- és tisztítószerrel ellátottak kell hogy legyenek - olvashatjuk az 1994. évi 98-as számú törvényben, ami a közgészségügyi és higiéniai feltételeket írja elô. Azok az intézményeket, ahol az illemhely nem felel meg az elôírásoknak, 30-250 ezer lejjel bírságolhatók a közegészségügyi igazgatóságok és a fogyasztóvédô hivatalok szakfelügyelôi által - tudhatjuk meg továbbá a törvénybôl.
A marosvásárhelyi autobuszállomáson már az illemhelyre vezetô lépcsôn érezhetjük a kellemetlen bûzt. A helyiségre ráférne a felújítás, az ajtókról lepattogzott a kék festék, a pókhálók áldozataikat várják. Az ár egységes: 1000 lej, nyugtát nem adnak. Aránylag tisztaság van, a sarkokban oltott mész (fertôtlenítôszerként használják) nyomok találhatók, a kagylónál kis szappanmaradék várja a tisztálkodókat, a törülközôt azomban elfelejtették kitenni. Feltehetôen baj van a rendszeres tisztántartásával, így inkább elspórolják.
A vonatállomáson kissé jobb a helyzet. Szépen lecsempézték az illemhelyet, a szag is elmarad, csak a törökvéce látványa fogadhatja kellemetlenül azt, aki angolvécét várna el. A használati díj itt is egységesen 1000 lej, a nyugta itt is elmarad. A kézmosószert elfelejteték kitenni, a törülközô helyén szürke gézdarab fityeg.
A polgármesteri hivatalban Eremia Maria, a Köz- és Magánterületek Irodájának szaktanácsadója felel az illemhelyekért. Tôle tudtuk meg, hogy jelenleg az aluljáróban, a Petôfi téren és a Mûvész mozival szemben levô kis parkban levô illemhelyet ügykezeli a hivatal, míg az Antonescu sétányon, a Kövesdombon levôt, valamint a Cuza Voda utcabelit (a Violeta bár alatt) kereskedelmi társaságok bérelték ki. Míg az elôbbi kettô mûködik, az utóbbit bérlôje már egy éve bezárta. - Június elején szeretnénk nekifogni a Luxor alatti illemhely felújításához, s igyekszünk rendezni a Violeta bár alatti helyiség helyzetét is, hogy az is használható legyen. Az általunk ügykezelt illemhelyeken két váltásban dolgoznak, a nôk 500 lej használati díjat, míg a férfiak 300-at kell hogy fizessenek, a beszedetett összegekért nyugtát adnak - mondotta a szaktanácsadó.
A valóság kissé másként fest. Az illemhelyeket a Daniela Crisannal és Andra Antonnal, a fogyasztóvédô hivatal szakfelügyelôivel látogattuk meg. A Petôfi téri illemhelyen, bár szappan és törülközô nem volt, tisztaság fogadott. Mint az ott dolgozó hölgy közölte, naponta mindössze 6-8 személy tér be. Az árak nem voltak feltüntetve - mint kérdéseinkre elmondta a hölgyeknek 500, a férfiaknak 300 lej a használati díj - nyugtáról nem is hallott. A szakfelügyelôk a fertôtlenítôszerekrôl érdeklôdtek - éppen elfogyott hangzott a válasz.
A Mûvész mozival szemben levô illemhelyen, az édesanyját helyettesítô lánytól tudtuk meg, hogy a szappant és a törülközôt azért kell nélkülöznie a betérônek, mert az utcaseprôk minden hajnalban elviszik, ami mozgatható, így inkább ki sem teszik azokat. A díj itt egységesen 500 lej, nyugtát nem adnak.
A Luxor alatti illemhely állapota a legsiralmasabb, valóban felújításra szorul. A mosdókagylók nagyrésze hiányzott, vagy nem mûködött, a vécéfedelek töröttek, a csempe sárosan és porosan várta a vizet és súrlószert, az ablakokon nem lehetett kilátni a piszoktól. Hamarosan bezárják, s felújítják mentegetôzik az ott dolgozó hölgy, ezért ilyen az állapota. S hogy az addig betérôket bûz, s elfogadhatatlan állapot fogadja, az senkit nem érdekel? - tettük fel a kérdést, amire vállvonogatás volt a válasz.
Meszire elkerülöm a közvécéket. Szerintem fertôzô gócpontok, mert nem tisztítják s fertôtlenítik kellôképpen ôket. Ha nagyon kell, inkább cukrászdába lépek be, rendelek valamit, s még fizetek az illemhely használatáért is - mondotta M.R. sétáló fiatalasszony.
A Cuza Voda utcai napipiacon, valamint a Tudor negyedbeli Gyémánt (Diamant) piacon mûködô illemhelyeken rend és tisztaság van. A hölgyek 1500 lejt, míg a férfiak 500 lejt pengetnek le használati díjként, nyugtát nem adnak. Mindkét illemhely reggel 5-6 órától 21-22 óráig tart nyitva. Hogy az itt éjszakázók hol könnyebbülnek meg, csak találgatni lehet. A nagypiacon a mennyezetrôl mállik a vakolat, rozsdás csöveket láthat a felpillantó. A hölgy - ha a betérô igényli - szappant és törülközôt is elôvesz, azért nem teszik ki, mert gyakran eltûnik.
A helyzetet felmérô szakfelügyelôk küldtek egy figyelmeztetô átiratot a polgármesteri hivatalnak, melyben felhívják a figyelmet a közvécékben uralkodó helyzetre és hiányosságokra, büntetést nem róttak ki. A Piacigazgatósággal a piaci illemhelyek helyzetérôl a közeljövôben tárgyalnak - tájékoztattak.
Ajánlottabb lenne az illetékeseknek jobban figyelni a közillemhelyek állapotára, hiszen megengedhetetlen, hogy az ezredfordulón századeleji állapotok uralkodjanak megyeszékhelyünk közvécéiben.
A Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal felügyelôi április második felében és május hónapban 60 alkalommal ellenôriztek kenyeret és péksüteményt készítô, forgalmazó egységeket - tudhatjuk meg az Emilia Leah igazgatónô által összeállított közleménybôl. A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a szászrégeni Bevado Pani Com. Kft. egészségügyi mûködési engedély nélkül tevékenykedik, és a segesvári Pis Kft.-nek nincs erre az évre láttamozott engedélye. Ugyanakkor fény derült arra is, hogy a szászrégeni Bevado Pani Com., a Pam Kft. és a gernyeszegi Talizlact Kft. gyártási engedély nélkül készíti a kenyeret. A Megyei Mezôgazdasági és Közélelmezési fôigazgatóság a megyei Közegészségügyi Igazgatóság felügyelôivel közösen végzett ellenôrzések során felfigyeltek arra, hogy megyénkben kevés kenyérfajtát gyártanak, és a termelôk által bevallott minôség és mennyiség nem egyezik a valósággal. Példaként említhetô, hogy a marosszentannai Bopanum kft. Kenyere fertôzött volt Bacilus Mezentericussal, a szászrégeni Brutcom Transp Kft.-nél lejárt szavatosságú kemény kenyeret forgalmaztak, míg több pékségbôl félig sült vagy teljesen odaégett, minôségileg nem megfelelô termék kerül a piacra. A felügyelôk hat egységet találtak, ahol a kenyéren nem voltak feltüntetve a törvény által elôírt adatok, a gyártó neve, a termék súlya, ára. A fent említett kihágásokért 16.074.000 lej értékû terméket kivontak a forgalomból.
A termelôegységeket vizsgálva a hivatal és az igazgatóságok alkalmazottai füstös falakkal, nem kellôképpen tisztított egységekkel találkoztak. Egyéb szabálytalanság: a szászrégeni Temrof Kft.-nél a helyiség fertôtlenítésével egyidôben kenyeret is készítettek, a segesvári Pis Kft.-nél a termelôegységben a kenyerek mellett festéket és alkatrészeket tároltak. A közleménybôl kiderül az is, hogy a szászrégeni Bevado Kft. pékség disznóol közvetlen közelében mûködik, így a helyiségben a friss kenyérillat helyett disznóol szag terjeng. A nyersanyagokat sem mindenhol tárolták megfelelô körülmények között. Például a szászrégeni Temrofnál bogarakat, míg a sármási Sarmasu Progresul Kft.-nél rágcsálókat találtak a lisztet tároló zsákok mellett.
Az ellenôrzött egységek közül 10 nem megfelelôen felszerelt és fertôtlenített, egészségügyi engedéllyel nem rendelkezô jármûveken szállította a kenyeret és péksüteményt.
A felügyelôk elrendelték 19 egység ideiglenes bezárását, és pár esetében kérték a Közegészségügyi Igazgatóságtól a pékségek egészségügyi mûkôdési engedélyének megvonását. Mint Emilia Leah igazgatónô kérdésünkre elmondta, az egységek addig kell szüneteltessék tevékenységüket, ameddig a felügyelôk által kifogásolt hiányosságokat rendezik. A hivatal vezetôje közölte: nagyon ritkán vonják vissza az egészségügyi mûködési engedélyeket, mert általában az egységek rövid idôn belül megoldják a hiányosságokat, és megfelelnek a törvény által elôírt feltételeknek.
A hivatal közleményébôl azt is megtudhatjuk, hogy év elejétôl öt fogyasztó emelt kifogást a kenyér minôsége ellen. Példaként megemlíthetô a marosugrai Tracia Pan Kft. által készített kenyér, amelyben rovart talált fogyasztója; az egységet 1.000.000 lejre büntették és a fertôtlenítés idejére felfüggesztették mûködését. A hétúri Pamir Prod Kft. pékség által elôállított kenyér sületlen volt, ezért kivontak a forgalomból 85 kenyeret és a pékségre 1.000.000 lej büntetést róttak ki.
A kenyeret és péktermékeket gyártó és forgalmazó egységeket ellenôrzô felügyelôk 38 alkalommal büntették a törvénytelenséget elkövetô pékségeket, a bírságok összértéke: 29.200.000 lej.
Szombaton végre lejátszották a Románia — Magyarország labdarúgó-mérkôzést. Soha ekkora cirkuszt nem váltott még ki egy futballmeccs, soha egyetlen találkozónak nem voltak ilyen felhangjai, mint a szombat estinek. A 2-0-ás román gyôzelem pedig lovat adott a vérszemet kapott szurkolók feneke alá, s innen is, onnan is randalírozásokról, ablak- és fôtörésekrôl, valamint egyéb garázda cselekedetekrôl érkeztek jelentések. Sok "nagy hazafi" arra használta ki az alkalmat, hogy emlékeztesse a romániai magyarokat arra: nemkívánatosak. Marosvásárhelyen is volt példa ilyen jellegû megnyilvánulásokra. A Fôtéren hórát táncoltak, a Iancu-szobor mellett himnuszt énekeltek, egyesek fel is másztak rá és onnan üvöltötték az éjszakába, hogy: Jöjjön a polgármester és süssön nekünk flekkent! Ki a magyarokkal az országból! Ne haragudjatok ránk, amiért jobbak voltunk nálatok! Ugyanitt összevertek egy mit sem sejtô járókelôt, bár az utólagos bevallása szerint még elkiáltotta, hogy Hajrá, románok! Ezenkívül a Bolyai-szoborról is elvittek egy koszorút.
Számunkra érthetetlen, miért maradt a rendôrség olyan elnézô és miért nem állították elô rögtön a hangadókat. (1990-ben szobormászásért még komoly büntetés járt — a szerk.) Érthetetlen továbbá, illetve nagyon is érthetô, miért tolerálják az ilyen megnyilvánulásokat, miért engedik, hogy újra és újra megismétlôdjenek ezek a jelenetek. Az országban több helyütt volt példa hasonló eseményekre. Nagyváradon összetörték egy magyar állampolgár autóját, akit nem igazán érdekelt a bukaresti mérkôzés eredménye, hiszen meccsnézés helyett inkább útra indult. Ahogy elhagyta a borsi határátkelôt és Nagyváradra érkezett, leállították és tönkretették a gépkocsiját és más jellegû anyagi károkat is okoztak neki. Saját bevallása szerint több mint ötmillió lejes kár érte, amit valószínûleg senki nem fog megtéríteni neki.
A magyar és a román lapok a mérkôzés elôtt és után is jelentôs helyet szenteltek a mérkôzésnek. A Recurs címû marosvásárhelyi román lap tegnapi számában megjegyzi: Ritkán hallani azoktól a magyaroktól, akik Magyarországon jártak, hogy ott jól bántak volna velük. Nagy többségüknek rosszul esik, hogy ott románoknak nevezik ôket. Abban az országban viszont, ahol élnek, mindent megtesznek azért, hogy sorompót állítsanak közénk és maguk közé. Szombaton este újra bizonyították, hogy nem csupán felsôbbrendûeknek tartják magukat, de keveredni sem akarnak velünk. Sokszor parasztnak, civilizálatlannak tartanak; pedig most kezet nyújtottunk és példát adtunk jóérzésbôl. Nem hisszük, hogy valamilyen bajuk lett volna, ha a románokkal együtt ünnepeltek volna. Ellenkezôleg. A külföld pedig a román példát sokáig emlegethette volna. De nem csak hogy nem örültek velünk együtt, de sokan lakásuk teraszáról szidták azokat a fiatalokat, akik országuk nevét kiáltották a késôesti órában. Nem akarok általánosítani. Bizonyára voltak olyan magyarok is, akik a román válogatottal tartottak és akik örültek. Az azonban, amit általában tapasztaltunk, elgondolkodtat. A mérkôzés elôtt megkérdeztem Jánost: kivel tartasz? A mieinkkel, válaszolta. — Nem értem — mondtam. — Hát Magyarországgal — így ô. Ha "a mieink" és az "otthon" nekik a magyarokat és Magyarországot jelenti, kérdem én: miért siránkoznak amiatt, hogy Romániában a románok albérlôknek tartják ôket?
(Ehhez már szavak sem kellenek; ha az "ungurii afara" szerintük a jóérzésre példa...)
A szombaton megjelent magyar lapok többnyire a mérkôzés elôtti hangulatot próbálják megidézni és a találkozó legfontosabb tudnivalóiról tájékoztatnak. "Bukarestben egyébként nem is értékelik nagyra a magyar válogatott képességeit, hiszen bárkivel készítenek interjút a román újságok és televízióállomások, minden megkérdezett kapásból azt feleli: Nyerünk! "(Népszabadság) "A jegybotrány, úgy tûnik, elvette kissé a dolgok élét. Az utca embere már nem is reméli, hogy belépôhöz jut, s a szurkolók is hátat fordítani látszanak válogatottjuknak. A román szövetség öngólt rúgott a túlságosan megszervezett jegyelosztással, a Rapid és a Dinamo drukkerei bojkottálják Hagiékat, bejelentették, hogy nem teszik tiszteletüket a Steaua stadionban. Ehelyett a Rapid stadionban felállított óriásképernyô elôtt nézik meg majd a meccset — természetesen ingyen. A középpályás Petre a következô ígérettel igyekszik jókedvre deríteni a szurkolókat: Megverjük a magyarokat, a kutyámat pedig Détárinak fogom elnevezni". (Magyar Hírlap) "A magyar válogatott 1948. június 6-án hazai terepen 9-0- ás vereséget mért Románia legjobbjaira. Nem vitás, a korabeli összeállítást böngészve, a "magyar csapat" kitétel mindkét félre érvényes volt, mivel az ellenfél a következô összeállításban kezdett: Márki — Ritter, Farmati, Bakucz, Pál, Perényi — Incze II, Marian, Bonyhádi, Mereca, Dumitrescu. A félig magyar, féli szász Ritter és a három echte román kivételével a felsoroltak mind magyar anyanyelvûek." (Napi Magyarország) "A sportlapok áttekintik az eddigi eredményeket, nagy részük azonban igyekszik azt is hangsúlyozni, hogy mekkora különbség van a két ország futballja között. Számos helyen utalnak arra, hogy a magyar bajnokságban igazából a román második, illetve harmadik vonalhoz tartozó játékosok brillírozhatnak. Akadnak ugyanakkor olyanok is, akik a végére mintha nyugtatni igyekeznének a kedélyeket. A Fotbal Plus címû lap például magyarul köszönti a szomszédokat, igaz, Bicskei Bertalan neve mellé Csank János fényképét tette". (Magyar Nemzet)
— Erre a gyôzelemre tulajdonképpen számítottunk — jegyzi meg tegnapi számában a Pro Sport nevû román sportlap. — Igaz, nagyon sokszor számítottunk rá, de mintha összeesküdt volna ellenünk minden, eddig nem jött össze. Csapatunk gyôzelme logikus, nem csupán azért, mert 15 perc után kivégeztük az ellenfelet, hanem azért is, mert a pályán történtek nem kaphattak másféle befejezést — írja a Pro Sport. "A nagy harcok általában már azelôtt eldôlnek, hogy az elsô golyót kilôtték volna", olvasható a tegnapi Gazeta sporturilorban. "Szombaton fittyet hánytunk a múltra, a 63 gyôzelem nélküli esztendôre. Soha nem tudtuk egyesíteni erôinket azért, hogy nyerjünk. Most szerencsénk volt Adrian Paunescuval és nagy bûvészünkkel, Gheorghe Hagival. Magyarország vesztett, még mielôtt Pedersen a sípjába fújt volna. Abban a pillanatban veszített, amikor Hagi bejelentette: visszatér. Az egész ország megbolydult ekkor."
A szombat esti román—magyar mérkôzés, a 2000- ben megrendezésre kerül› Európa-bajnokságon való részvétel szempontjából sorsdöntô összecsapás volt, azonban a sajtó hatására a közéletben is hatalmas tétje lett, itthon nemzeti ügy lett bel›le, sajnos nemzetiségi ügy is. A politikai töltetet a román média híradásai és más mûsorai bôségesen biztosították.
A PRIMA TV híradója a román—magyar meccset politikai hírként értelmezte, hiszen helyet adott ennek a híradó politikai részében, igaz, csak a legvégén, a "rövid hírek" és a Sporthírek között. A tudósító kiemelte a gyôzelem fontosságát, elôször csak pusztán sport szempontból (annál érdekesebb volt, hogy ebben az esetben miért kellett a sportrovat el›tt foglalkozni a témával), hangsúlyt fektetett "a továbbjutás lehet›ségét jelent› három pont"-ra. Emellett Hagi érdemeit méltatta, illetve visszavonulásával foglalkozott röviden. Majd a mérk›zés utáni pillanatokról mutatott képeket, illetve a szombat éjszaka Bukarest utcáin lezajlott eseményekr›l, ismertetve a Magyar Köztársaság Nagykövetségének épülete el›tt történt összetžzést is, hangsúlyt fektetve arra, hogy a szurkolók a román nemzeti himnusz éneklésével demonstráltak (mindenik riportban megjelenik, hiszen ebben a térségben a nemzeti szimbólumok között az egyik legértékesebb). Késôbb a sporthírekben újra el›véve a témát elemezte a mérkôzést, interjút készített a játékosokkal (akik megköszönik a szurkolók példátlan segítségét és arra kérik ôket, hogy minden válogatott mérkôzésen hasonlóan biztassák a csapatot), illetve még egyszer bemutatta a mérk›zés utáni fiesztáról készült képeket.
Az ANTENA 1 Figyelôje a balkáni békelehetôséget is megelôzve, fôhírként hozta a "történelmi gy›zelmet". Hosszabb riportjában a meccs utáni örömünneplés bukaresti képeit mutatta, illetve beszámolóját azzal kezdte, hogy a szurkolók magyarellenes jelszavakat skandáltak az Egyetem téren, majd a követség épülete elôtt a román himnusszal folytatták a magyar kisebbség elleni megnyilvánulásukat. Az itt történt összecsapásról ez a tudósítás is beszámol, azonban hozzáteszi, hogy sem a rendôrök, sem a szurkolók nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy miért is történt az atrocitás. Képeket mutat, amelyen egy szurkolót két rendôrtiszt és egy kiskatona hurcol meg. Ugyancsak a politikai hírek keretében részletet mutat a mérkôzés utáni sajtótájékoztatóról, kiemelve azt a részt, amelyben a román sajtó képviselôi Bicskei szövetségi kapitányt ostromolják azzal a kérdéssel, hogy mennyire volt szándékos Hagi "folyamatos" faultolása. Egyik újságíró meg is jegyzi, hogy 17 szabálytalanságot követtek el a magyar játékosok Hagi ellen, amire Bicskei azt válaszolja, hogy szerinte csak 3 ilyen eset volt, illetve hogy szó sem lehet szándékosságról.
A PRO TV csak a sporthírekben szorít helyet a mérkôzésnek, kiemeli, hogy az ország több városában is örömünnep indult a mérk›zés után, illetve képeket mutat a kolozsvári magyar konzulátus betört ablakairól. A miniszterelnököt is megszólítja, majd a külföldi sajtó (La Gazetta dello Sport, illetve Vasárnapi Hírek) beszámolóiból idéz. Elmondja, hogy a hétfôi PRO Sport napilap olcsóbban jelenik meg a gyôzelem eredményeképpen.
A mérk›zés utáni sajtótájékoztatóra ez a riport is kitér, beszámolva arról, hogy Bicskei kifogásolta a magyar himnusz éneklése alatt feltörô román szurkolók "Kifelé! Kifelé! Kifelé a magyarokkal az országból" bekiabálásait. A riport végén itt is elhangzik, hogy a szurkolók a román himnuszt énekelték éjszaka Bukarest utcáin.
A TELE 7 ABC híradójában ugyan megjelent magyar vonatkozású hír, ez azonban a múlt heti Markó—Martonyi találkozóról szólt. A sporthírekben viszont nacionalista hangnemben indít: "23 millió román várta szombat este a történelmi gyôzelmet", hozzátéve, hogy a szombat esti mutatvány alapján Puskás nem ismerné fel a magyar csapatot. Ezután Victor Piturca a sajtótájékoztatón elhangzott, a meccs fontosságát kiemelô mondatát vágja be a riport készítôje, amely szerint a történelmi gyôzelmen túl (és itt a sajtó munkatársai tapssal szakítják félbe) a három pont megszerzésén van a hangsúly.
George Gerbner, neves médiaszociológus hangsúlyozta a tömegkommunikációs eszközök közvéleményformáló hatását, éppen ezért az ehhez hasonlóan megjelenô hírek fontossága a tartalmon is túlmutat néha, a puszta jelenléte is politikai töltetet sugall. Gond ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a megjelenített valóság az információkkal összefonódó értékek és normák szerint rendezôdik el.
Ha az Akmaya lemond a Petromidiáról, amely megkötötte ugyan a finomító vételszerzôdését, de ez idáig csupán a garanciát fizette ki, nem zavarja meg a román hatóságokat, amelyek a török cégtôl kifizetett garanciával maradnak és készek mindent elölrôl kezdeni, vélekedett Erôs Viktor, az Állami Tulajdonalap alelnöke. A Renault mellett az Akmayát részesítette volna kedvezményben a kormány. A nemzetközi pénzügyi szervek nyomására egyelôre a francia cég az egyedüli, amely kedvezményeket kap. Erôs azt nyilatkozta: ha az Akmaya kifizeti mindazt, ami rá hárul, anélkül, hogy mi egyelôre szavatolnánk a kedvezmények megadását, akkor minden rendben van. Az ATA máris új beruházókat vár. A tenderfüzetet nem bocsátották eladásra, mivel a szerzôdést hivatalosan nem bontották fel.
A kormány jóváhagyta a Metrorex részvénytársasággá alakítását. A Metrorex a szállítási minisztérium alárendeltségében fog mûködni, és kezdetben teljes egészében állami tôkével mûködô kereskedelmi társaság lesz.
Babiuc nemzetvédelmi miniszter pénteki sajtóértekezletén kifejtette, hogy a fegyveres erôk tervezett csökkentése nem érinti a nemzetbiztonságot. Különben ez a véleménye a védelmi tárca szakértôinek, akárcsak az átszervezési terven dolgozó amerikai és angol szakértôknek is. A külföldi szakértôk azt a tervezetet szorgalmazzák, amely az állományt 85 ezer katonára csökkenti, a polgári alkalmazottakét pedig 21 ezerre. A román hadsereg jelenleg 180 ezer fôt számlál.
Hordozható képernyôs telefont mutatott be a japán Kyocera elektronikai konszern. A készüléket június végétôl már meg is lehet vásárolni Japánban. Az ára átszámítva 300 euró (kb. 75 ezer forint) lesz. A Visual Phone-nak elkeresztelt készülék másodpercenként két képet közvetít a hívó személyrôl az úgynevezett Personnel Handyphone System (PHS) rendszer révén. A képet azonban csak ugyanilyen készülékkel lehet fogni. A képernyôs telefon mérete 140x54 milliméter, súlya pedig 165 gramm. A Kyocera cég évi 50 ezer darabot szándékszik eladni belôle.
Az elégtelen részvétel ellenére mégis érvényes az elnöki jogkör kibôvítésérôl májusban megtartott népszavazás, döntötte el a moldovai központi választási bizottság. A május 23-i referendumon a szavazásra jogosultak 58,33 százaléka vett részt. Az alkotmány értelmében az érvényességhez minimum 60 százalékos részvétel kell, a bizottság úgy döntött: jogában áll érvényesnek mondani a szavazást. Mert a résztvevôk 62 százaléka az elnöki jogkör kibôvítése mellett szavazott, ellene csak 35 százalék. Petru Lucinschi moldovai elnök "látja, hogy a lakosság többsége mellette áll, ezért valószínûleg ôsszel alkotmányos népszavazást ír ki majd ugyanerrôl a kérdésrôl " — mondotta az elnök szóvivôje. Az alkotmányos referendum lehetôvé tenné, hogy az elnök — a parlament hozzájárulása nélkül! — módosítsa az ország alkotmányát.
A gyorsmérleg szerint többmilliárd forint értékû üzletkötés történt a IX. Kelet—Nyugat Nemzetközi Kiállításon és Vásáron, amely vasárnap zárta kapuit Nyíregyházán. A résztvevô 400 cég szinte mindenike kötött üzletet, különösen az építôanyag-kereskedelmi cégek, a gépkocsiforgalmazó vállalkozások és a bútorgyártó üzemek eredménye emelkedett ki. Az egyik romániai cég, amely márványt forgalmaz, lerakatot nyit Magyarországon, és onnan látja el a régió feldolgozóüzemeit alapanyaggal.
1944. június 6-án, röviddel éjfélt követôen, kétévi katonai, politikai és lélektani elôkészületek után, a szövetségesek sok ezer tonnányi bombát hullattak a Le Havre és a Cherbourg közötti partszakaszra, majd több hullámban ejtôernyôsök ezreit dobták le, hogy a nehéz terepen segítsék a hídfôállások megteremtését. 55 év telt el a szövetséges erôk normandiai partraszállása óta. Franciaországban, különösen a nyugati partvidéken ünnepségek sorát rendezték az eseményre emlékezve. Az idei emlékezések díszvendége Wesley Clark tábornok, a NATO európai erôinek fôparancsnoka lett volna, de az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Legfôbb ünneppé az Aromanches-ban tartott emlékezés lépett elô, ezen a francia kormány nevében Jean-Pierre Masseret, a veteránok ügyeivel foglalkozó államtitkár ötvenöt külföldi veteránt tüntetett ki. Franciaország összesen hetvenezer ilyen elismerést adott át az utóbbi ötven évben.
Berlinben vasárnap megtartották a szélhámosok elsô nemzetközi kongresszusát. Hencegôk, nagyzolók, szemfényvesztôk és szélhámosok tucatjai vettek részt a berlini Kreuzberger- víztorony lábánál összehívott rendezvényen, és ott a legképtelenebb témákban mérhették össze nagyotmondó képességeiket. Értekeztek például a sósvízi vízesésekbôl nyerhetô energia hasznosításáról, a hipochondria alaptechnikájának beható kérdéseirôl és a sajtgyalu vallásra gyakorolt szerepérôl. Egyetlen szabály volt csupán: a résztvevôk csak "nagyokat" mondhattak, hazudniuk nem volt szabad. A rendezvény szervezôje abban látja a dolog hasznát, hogy a mindennapi életben egyre inkább szükségünk van az önmenedzselésre, arra a képességre, hogy a lehetô legelônyösebben állítsuk be magunkat a világ felé. A szélhámosok akadémiája, melyet ez év elején alapítottak az egyetemisták, elhatárolja magát a házasságszédelgôk és a valódi csalók népes táborától. Ôk a hencegés és a nagyzolás igazi mûvészei, ezek elsajátítása pedig hosszú tanulási folyamat eredménye.
Arthur Miller klasszikus darabja kapta a legjobb rendezésért, a legjobb férfi és nôi fôszerepért, valamint a legjobb színpadra állításért járó Tony-díjat az idei, 53. ceremónián, és ezzel az év legjobb Broadway-elôadásait jutalmazó rendezvény idei nagy nyertese lett. Brian Dennehy játszotta Willy Lomant, ô kapta a legjobb férfi, a feleségét alakító Elizabeth Franz pedig a legjobb nôi szereplô díját. A 83 éves szerzôt életmûdíjjal jutalmazta a zsûri. Miller meghatódva vette át díját a manhattani Gerschwin színház közönsége elôtt. A legjobb zenés darabért járó jutalom a Fose címû musicalt illette, ezt a legendás show-man, Bob Fosse által koreografált táncos jelenetekbôl állították össze.
10,7%-os munkanélküliségi ráta
A Maros Megyei Munkaerôelosztó és Foglalkoztatási Ügynökség tájékoztatása szerint a megyében jelenleg 10,7%-os a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek összlétszáma 29.895, ebbôl 21.585-en részesülnek munkanélküliségi segélyben, míg 8.310-en semmiféle anyagi juttatást nem kapnak. Az elmúlt hónapban a legtöbb elbocsátás Segesváron volt: 61 személy a Nicovala fémipari vállalattól és 67 a Ves zománcozottedény-gyárból került ki. Marosvásárhelyen a Comcereal 18, míg a SURM Rt. 23 alkalmazottját bocsátotta el, Dicsôszentmártonban a Gecsat vállalat csökkentette 35-tel a személyzetet.
250 millió lej értékû beruházást hagyott jóvá múlt héten a Maros Megyei Tanács a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági Gyermek- és színház felújítására. A munkálatok fô célja, hogy az épület alagsorában is elôadótermet alakítsanak ki. Ugyanakkor új, 92-95% hatásfokú hôközpontra cserélik ki a jelenlegit, bôvítik a gázvezeték-hálózatot, s modern világítástechnikával látják el a termeket és a színpadot.
Átszervezik a Népi Mûvészeti Iskolát
Pénzhiány miatt döntött úgy a megyei tanács, hogy leszûkíti a marosvásárhelyi Népi Mûvészeti Iskola tevékenységét. Ennek következménye, hogy körülbelül 40%-kal csökken majd az iskola kurzusain részt vevôk száma. A tanács ezzel az intézkedéssel évi 240 millió lejt takarít meg.
A búza levélbetegségeinek megelôzéséért a megyében múlt héten Marosvásárhely, ezen a héten Dicsôszentmárton környékén végzik e kultúrnövény kezelését. A meôgazdasági igazgatóság közölte, hogy a kalászos növények permetezése hektáronként 200.000-300.000 lejbe kerül. A gazdáknak csupán a vegyszert kell kifizetniük, a repülés ingyenes, ennek költségét az állam állja. A helikopteres permetezést nagyobb parcellák kezelésére a Növényvédelmi Központokban lehet igényelni.
Június 9-én, szerdán délelôtt 10 órai kezdettel a szervezet székhelyén - Marosvásárhely, Bolyaiak tere, 36. szám - tartja évi nagygyûlését a Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára.
A régi részletbôl változatlanok az üzemanyagárak
Bár a kôolajfinomítók bejelentették az üzemanyag termelôi árának emelését, a marosvásárhelyi benzinforgalmazók egyelôre vonakodnak árat emelni. A magánkutasok elmondták, hogy amíg a készlet tart, addig a régi áron forgalmazzák a benzint. Az árak tekintetében nagy a bizonytalanság a PECO kôolajforgalmazó társaságnál is. Az eladási részleg vezetôje, Cristureanu Otilia elmondta, hogy még nem kaptak semmiféle értesítést a központjuktól, de nem zárta ki, hogy ez hamarosan megérkezik. Amennyiben semmi nem kényszeríti ôket, szeretnék a régi áron forgalmazni továbbra is az üzemanyagot.
Június 9-én délután 6 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílik a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség vesszô-, szalma- és gyékényfonat kiállítása. Megnyitóbeszédet mond Bandi Dezsô iparmûvész.
A Pedagógiai Líceum rendezvényei
Ma 13 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdôdik a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum rendezvénysorozata. Az avatót füzetek, szemléltetô eszközök kiállításmegnyitója követi. Ezután kézilabda- és kosárlabda-mérkôzésekre, majd mozgásos játékok bemutatására kerül sor. A szerdai napot a tanulók napjának nevezték el, 13 órától tudományos dolgozataikból olvasnak fel a hallgatóságnak. Csütörtökön 14 órától az iskola pedagógia- és módszertantanárai, valamint a gyakorló iskolák és óvodák tanerôi tapasztalatcserére ülnek össze. Június 14-én, hétfôn tartják a tanítók és óvónôk napját, 15-én pedig Mihai Eminescunak szentelnek mûvészi mûsort, tájékoztatott Sipos Anna pedagógiatanárai.
Csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba) jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Nyárádremetén június 12-én, szombaton 10 órakor a helyi általános iskola névadó ünnepségére kerül sor az intézmény, valamint a római katolikus plébánia szervezésében. Az iskola dr. Nyulas Ferenc nevét veszi fel.
Szerda este 7 órától a megyeközpontban dr. Tapolyainé Bartha Gizella amerikai pszichológusnô tart elôadást az Otthon - otthontalanság címmel a Ludasi utcai református templomban.
A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceumban június 10-én, csütörtökön 13 órakor, a Pedagógiai Líceumban június 11-én, pénteken 11 órakor ballagnak a végzôsök. A Bolyai Farkas Líceum református kollégiumi tagozata június 13- án 11 órától tartja kicsengetési, hálaadó istentiszteletét a Gecse utcai kistemplomban.
Copyright © Népújság - 1999