A hét vezetô ipari hatalom és Oroszország (G8) külügyminiszterei ezen a héten kétszer is tanácskoznak Németországban: ma Petersbergben a koszovói békemegállapodás kereteit megteremtô ENSZ-határozattervezetrôl — ha addigra eredményre vezetnek a katonai tárgyalások -, míg szerdán és csütörtökön Kölnben a Nyolcak Csoportjának éves csúcstalálkozóját készítik elô.

A Nyolcak soros elnökségét betöltô Németország pénteken még azt közölte, hogy vasárnapra összehívja a külügyminiszterek rendkívüli értekezletét, ahol végsô formába öntik az ENSZ-határozattervezet szövegét, amelyben a koszovói békemegállapodás és nemzetközi békefenntartó erô állomásoztatásának alapelveit kívánják rögzíteni. A bonni külügyminisztérium szombaton azonban váratlanul bejelentette, hogy e hét elejére halasztja az értekezlet megtartását, mert a miniszterek szeretnék megvárni a jugoszláv erôk koszovói kivonásáról szóló NATO-jugoszláv katonai megállapodást. Az egyezségrôl folytatott megbeszélések második fordulóját vasárnap tartották a macedóniai Kumanovóban.

Nyugati diplomáciai források szerint Igor Ivanov orosz külügyminiszternek fenntartásai vannak amiatt, hogy a Belgrád elé terjesztett egyezménytervezet alapján — amely Viktor Csernomirgyin orosz elnöki megbízott tevôleges közremûködésével készült — a NATO kulcsszerepet fog játszani a koszovói békefenntartó erôben (KFOR). A Reuters szerint a nyugati országok külügyminiszterei ugyanakkor bíznak abban, hogy Oroszország feladja ellenvetéseit, ha a jugoszláv hadsereg hivatalosan elfogadja a tervet.

A NATO reméli, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) lemond az erôszakról, és nem avatkozik bele a koszovói békefenntartó erôk (KFOR) munkájába - jelentette ki szombaton Brüsszelben tartott sajtóértekezletén Jamie Shea.

Az észak-atlanti szervezet szóvivôje leszögezte: "A NATO reméli, hogy az UCK önmérsékletet tanúsít majd, és nem próbálja meg kihasználni a helyzetet". A KFOR nem fog eltûrni semmiféle beavatkozást koszovói békefenntartó munkájába — fûzte hozzá Jamie Shea. A szövetség elvárja az UCK-tól, hogy engedelmeskedjék a KFOR parancsnoka, Michael Jackson tábornok utasításainak, s az albán fegyveres szervezet vezetôi teljes mértékben együttmûködnek a nemzetközi erôkkel az UCK lefegyverzésében. "Reméljük, hogy számíthatunk a koszovói albán közösség jó szándékára és konsktruktív hozzállására, amelyet a rambouillet-i béketárgyalásokon tanusított" - mondta a NATO szóvivôje.

Javier Solana NATO-fôtitkár elégedett a koszovói jugoszláv csapatkivonás technikai részleteirôl folyó megbeszélésekkel: a találkozó konstruktív légkörben, szakértôk bevonásával zajlik — idézte vasárnap Jamie Shea szóvivô a fôtitkárt.

A szóvivô brüsszeli sajtótájékoztatóján ugyanakkor megismételte, hogy a bombázás és tárgyalás kettôs stratégiája mindaddig folytatódik, amíg a jugoszláv hadsereg és rendôri erôk kivonása bizonyíthatóan meg nem kezdôdik Koszovóból. Hozzátette, hogy az észak-atlanti szövetség vasárnap már észlelte a jugoszláv csapatkivonás elôkészületeinek elsô jeleit, egyebek között azt, hogy a jugoszláv katonai tevékenység mérséklôdött Koszovó északi és középsô részén.

A NATO értesülései szerint egy hadfelszerelésekkel és katonákkal megrakott vasúti szerelvény hagyta el a dél-koszovói Urosevac városát, és feltehetôen észak felé tart.

— Ez a kivonulás elôkészítésének kezdetét jelentheti, de meg kell várnunk, hogy feltevésünk beigazolódjon — mondta Jamie Shea. Közlése szerint általánosságban is mérséklôdtek a harci cselekmények Koszovó középsô és északi felén, ellenben délnyugaton, az albán határ mentén folytatódnak az összecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a jugoszláv erôk között.

A szóvivô közölte, hogy egy 120 milliméteres jugoszláv gránátvetôbôl 15 lövedék csapódott albán területre. Áldozatokról nem tett említést. Megerôsítette, hogy vasárnapra virradóra csökkent a Jugoszlávia elleni NATO- támadások intenzitása: a repülôgépek 431 bevetésbôl mindössze 95 bombatámadást hajtottak végre. Koszovóban 14 tüzérségi ütegre, és két lôszerraktárra mértek csapást. A szóvivô a NATO-jugoszláv katonai megbeszélések és a bombázások folytatódásának idôtartamára vonatkozóan nem akart találgatásokba bocsátkozni, de kiemelte, hogy inkább órákban, mint napokban érdemes gondolkodni. — A nyugati országok tapasztalatai azonban eddig azt mutatják, hogy az ördög a részletekben bújik meg. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a késôbbi félreértések vagy eltérô értelmezések elkerülhetôk legyenek — vélekedett.

A jugoszláv hadsereg hosszabb kivonulási idôt és különbiztosítékokat kér arra, hogy a koszovói fegyveres felkelôk nem indítanak rajtaütéseket a visszavezényelt katonai gépkocsioszlopok ellen — értesült belgrádi katonai forrásból az AP amerikai hírügynökség

— A jugoszláv hadsereg becslései szerint legkevesebb 10-14 napot igényel, hogy a megállapodásban rögzített minden erô elhagyja a dél-szerbiai tartományt — közölték nevük elhallgatását kérô jugoszláv katonai források.

Belgrád ezenfelül az albán határ mentén harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) "hatékony elválasztását" követeli a jugoszláv alakulatoktól, és kéri az UCK hadmozdulatok hathatós nyomon követését is. A források szerint Jugoszlávia szeretné, ha egyfajta NATO- ellenôrzésû ütközô övezet létesülne az UCK és a jugoszláv hadsereg alakulatai között. A hadsereg ugyanakkor jogot akar kapni arra, hogy tüzet nyithasson a távozó menetoszlopokra támadó UCK- harcosokra.

A jugoszláv biztonsági erôk minden tagjának — a rendôrfelügyelôtôl a katonai hírszerzôig — távoznia kell Koszovóból, a visszavonulási kötelezettség nemcsak a reguláris hadseregre, hanem a felfegyverzett polgári erôkre is vonatkozik — jelentette be szombaton Brüsszelben a NATO szóvivôje.

Jamie Shea emlékeztetettrá: Michael Jackson tábornok, a békefenntartó erôk parancsnoka "kristálytiszta" utasításokkal érkezett a macedóniai tárgyalásokra arra vonatkozóan, hogy ki mindenkinek kell elhagynia Koszovót. Eszerint távozniuk kell nemcsak a reguláris hadsereg katonáinak, hanem a felfegyverzett civil csoportoknak is, a nemzeti gárdának, a határrendôrségnek, a tartalékosoknak, a katonai rendôröknek, a biztonsági szolgálat embereinek, a belügyi alkalmazásban álló, helyi rendfenntartó, a terrorista-ellenes tevékenységre és a tüntetések feloszlatására kiképzett rendôröknek, s mindazoknak, akiket Jackson tábornok majd megjelöl — sorolta hosszan a NATO szóvivôje.

Shea elmondta: a hadsereg, a rendôrség és más szervek egységeinek be kell tartaniuk a számukra elôírt kivonulási menetrendet, mégpedig a kijelölt gyülekezési helyeken és útvonalakon. Minderre a megállapodás életbe lépésétôl számítva hét nap áll rendelkezésre.

A szerb katonai és rendfenntartó hatóságoknak el kell látniuk a NATO-t a megfelelô információkkal a taposóaknák és a rejtett csapdák hollétérôl. Ezen kívül negyvennyolc órán belül ki kell vonni a jugoszláv légierô és légvédelem minden eszközét, vagyis az összes repülôgépet, radart, föld-levegô rakétát, légvédelmi ágyút.

Jamie Shea hozzátette: amint a jugoszláv erôk elhagyják a helyszínt, helyükre azonnal NATO-katonák lépnek, akik elfogalalnak minden falut, minden utcasarkot, úgy, hogy egy talpalatnyi terület se maradjon ki. A Reuters hírügynökség ugyanakkor felveti a kérdést: képesek lesznek-e a NATO-erôk lefegyverezni minden egyes szerb civilt? Ez a probléma már csak azért is megoldásra vár, mert a Koszovó területén bujdokló mintegy 550 ezer albán "belsô emigráns" elsôsorban a vadászpuskával és más lôfegyverrel rendelkezô szerb szomszédjától fél. A Reuters NATO-diplomatákat idézve felhívja a figyelmet arra is, hogy a békefenntartó erôknek szembesülniük kell majd az infrastrukturális gondokkal is, hiszen helyre kell állítani az elektromos és távközlési rendszert, nem is beszélve az ivóvízhálózatról. A KFOR- nak ezen kívül gazdasági és társadalmi problémákat is kezelnie kell, beleértve az éhínségbôl és a nyomorból adódó mehézséget.

Közép- és Kelet-Európa Duna menti országainak szívsebészei találkoztak a harmadik Nemzetközi Szívsebészeti Fórumon, amelyet június 6-án, vasárnap, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében tartottak. A rendezvény házigazdája és szervezôje városunk Deac Radu professzor vezette Szív- és Érgyógyászati Központja volt. Deac professzor nyilatkozata szerint a marosvásárhelyi központ számára nagy tisztesség, hogy Pozsony és Debrecen után vendégül láthatta Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Bulgária (sajnos a jugoszláv meghívottak csak dolgozatukkal voltak jelen, amelyet Deac Radu professzor olvasott fel) és a romániai szívgyógyászati központok jeles szakembereit. Magyarországról 14 szakember vett részt a fórumon a Magyar Szívsebészeti Társaság képviseletében, továbbá a budapesti, valamint a debreceni szív- és érsebészeti klinikáról, köztük a marosvásárhelyi származású Péterffy Árpád professzor is.

A fórum célja ez alkalommal is az volt, hogy bebizonyítsa: Európa központi és keleti részén olyan színvonalú szív- és érsebészetet gyakorolnak, mint a híres nyugat- európai és egyesült államokbeli központokban — hangsúlyozta Deac professzor. Az érdeklôdést bizonyítja, hogy közel 80 szakember jött el Marosvásárhelyre a Duna menti országokból, továbbá egy angol vendégelôadó is.

Az ünnepélyes megnyitót követôen vasárnap délelôtt dr. Dan Simionescu a marosvásárhelyi központ tudományos fôkutatója tartott nagysikerû elôadást a szívsebészet molekuláris és biológiai alapjairól. A délelôtt folyamán a szlovák, a budapesti, valamint a bukaresti vendégek, a marosvásárhelyi központ szakemberei, az angol vendég a bécsi szívsebészek, továbbá a temesvári és budapesti meghívottak kaptak szót. A délutáni tudományos szesszió végén hangzott el a jugoszláv meghívottak dolgozata. Az elôadók rendkívül aktuális és széleskörû érdeklôdésre számot tartó sebészeti eljárásokat mutattak be, valamint számot adtak arról, hogy milyen eredmények születtek ebben a térségben a szívsebészet terén. Utolsó napirendi pontként kerekasztal-beszélgetésre került sor a rendkívül költséges szívsebészet finanszírozási lehetôségeirôl a Duna menti országokban. A fórum a Mûvelôdési Palotában tartott szimfonikus hangversennyel ért végét.

Alig néhány perccel azután, hogy Rune Petersen norvég játékvezetô véget vetett a "történelminek" kikiáltott román—magyar labdarúgó mérkôzésnek, kirobbant az immár hagyományos gyôzelmi mámor. Marosvásárhely fôterén megjelentek az elsô, zászlókat lobogtató, Románia és Hagi nevét skandálók. Mindössze negyedóra elteltével a Prefektúra elôtti tér megtelt a tülkölési tilalomra fittyet hányó, tizen- és huszonéveslelkendezôkkel.

A rendôrök szintén rövid idôn belül felbukkantak, de csak arra szorítkoztak, hogy megakadályozzák az autók behajtását az idôközben áthatolhatatlanná vált térre. Ez sem volt könnyû feladat, ugyanis folyton érkeztek az ünnepelni vágyók, ki mikrobusszal, ki teherautóval, a legtöbben azonban alaposan "kihasznált" személygépkocsival, amelynek csomagtartójába, hátsó ütközôjére, motorháztetejére, valamint minden egyéb lehetô és lehetetlen helyére került utas. Az érkezô autókból kiszállók tovább gyarapították az ünneplôk sorait. Háromnegyed tizenkettôre ért a csúcspontjára a tömeghisztéria. Ekkor a téren mintegy 2-3000 gyôzelemittas szurkoló tartózkodott, többségük azonban megelégedett a középen örömtáncot járó, ujjongó, ordítozó, zászlókat lobogtató, petárdákat elsütögetô, jelszavakat skandáló 3-400 tagot számláló "kemény mag" szemlélésével.

Az érkezô jármûvek között feltûnôen sok volt a bukaresti rendszámú, s az általános zûrzavarban — ki tudja honnan — még egy többtonnás, Neamt megyében bejegyzett utánfutós TIR-autó is felbukkant.

A skandálások szövege nem minden esetben szorítkozott a foci tárgykörére. Mikor megunták Románia, Hagi és Adrian Ilie nevét, egyéb témákat is elôrángattak: "Ne-am p...t pe ei!" — kiáltozták, egészen nyilvánvalóvá téve, hogy kikrôl van szó. Egy adott pillanatban egy túlfûtött hazafi elordította magát: "Le a polgármesterrel!" A tömeg felvette a kesztyût: êSa vina primarul, sa ne pupe steagul" (jöjjön a polgármester, csókolja meg a zászlónkat) volt a következô jelszavuk. Egy derékig meztelen atyafi, láthatóan erôsen illuminált állapotban, nemzetközi politikai témákat feszegetett: "Halál a NATO-ra! A románoknak nem kell a NATO! Dobjanak ide is egy bombát!" Azt azonban nem fejezte ki világosan, hogy mindennek mi köze van egy labdarúgó-mérkôzés eredményéhez. A lengetett zászlók között többet is a régi, szocialista román címert díszített. Vajon melyik pártnak a kelléktárából kerültek elô?

Fél egy körül az addig csak szemerkélô esô felerôsödött, s ez rövid idôn belül szétoszlatta tömeget. Egy órára az esô teljesen elmosta a valószínûleg hosszabbra tervezett ünnepet. A kisebb csoportocskák azonban még sokáig járták a várost, s tüntetô tülkölést még a hajnali órákban is lehetett hallani. Kis öröm a nagy ürömben...

Az elmúlt hét végén Románia, valamint a megyék ipari és kereskedelmi kamaráinak elnökei munkatanácskozásra ültek össze Szovátán. A könnyed hangulatú, a fürdôváros minden elônyét kihasználó tanácskozáson egybevonták a kamaraelnökök évnegyedi rendes közgyûlését az elmúlt egyéves idôszak eredményeinek elemzésével.

Mint Nan Gheorghe, a Maros megyénkbeli kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondta, az itt megvitatott kérdéseket Románia Kereskedelmi és Iparkamarájának június hónap végén megrendezendô közgyûlése elé terjesztik. Az elmúlt idôszak eredményeinek vizsgálatakor a rációra és a tettekre való felhívások eredményességét vették szemügyre, majd megvitatták a jövô évi akciótervet, valamint a megyei kamarák egy részében mûködô döntôbíróságok tevékenységét vették szemûgyre.

Nan elnök azt is elmondta, hogy míg Romániában egyesek sztrájkolnak, mások fizetésemeléseket követelnek, olyanok is vannak, akik tenni szeretnének valamit az ország gazdasága érdekében, s természetszerûúleg ezt önmagukra, az ipari és kereskedelmi kamarák rendszerére értette.

Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt

Szombaton folytatta munkálatait az immár mozgalommá alakult RMKDP. A javaslatot Varga László tiszteletbeli elnök tette meg még az elsô napon, és a kongresszus elfogadta. Ugyanaznap jelentette be Frunda György szenátor is, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba.

A második nap napirendjén a program- és alapszabály-módosító javaslatok elôterjesztése, megvitatása és az új program, illetve alapszabály elfogadása, az elnök és az országos vezetés megválasztása szerepelt. Szombat délelôtt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is üdvözölte a kongresszust.

Markó Béla rendkívül fontosnak tartotta ezt a kongresszust az RMDSZ szempontjából is, mert véleménye szerint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) munkája és az RMDSZ- szel való együttmûködése példaértékû volt, különösen a külpolitika terén. Az RMKDM sokat segített az RMDSZ-nek azzal, hogy ott volt és részt vett az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD), illetve az Európai Demokratikus Unió (EDU) munkáiban. Az RMDSZ-en belül, mondta a szövetségi elnök, állandó vita van az RMDSZ egysége és pluralizmusa körül. Ha nem ôrzik meg az RMDSZ egységét és cselekvési képességét, nem tudják céljaikat elérni, hangsúlyozta, de kiemelte, hogy emellett a pluralizmusnak is érvényesülnie kell a szövetségen belül. Ilyen szempontból példaértékûnek ítélte az RMKDM munkáját, és megerôsítette abban a meggyôzôdésében, hogy pluralizmus nélkül az egység sem elképzelhetô.

Az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja elôtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. Az elkövetkezô idôszakban kül- és belpolitikában egyaránt sok közös tennivalójuk lesz, s együtt kell felkészülniük a 2000-ben esedékes választásokra is.

Varga László tiszteletbeli elnök két kérdést vetett fel. Az egyik az volt, hogy az Európai Néppárt tudomásul vette és elfogadta az RMKDM-et mint állandó tagot. Arra kérte Markó Bélát, vigyék át az állandó magyar értekezletbe is ezt, és hívják meg az RMKDM-et, hogy ôk is tudják érvényesíteni szempontjaikat. A másik probléma pedig az volt, hogy, mint mondotta, jónéhány megyében az RMDSZ helyi vezetôi kellemetlen konkurenciának tekintik az RMKDM-et.

Markó Béla válaszában elmondta, hogy még nem tudja, hogyan lehet érvényesíteni az állandó magyar értekezleten azt, amit "Európában úgy látszik könnyebb volt kialakítani", de indokoltnak tartja, hogy vegyék figyelembe az RMKDM létét és szándékait. A megyei RMDSZ szervezetek és az RMKDM viszonyáról szólva a szövetségi elnök megígérte, hogy ezt a kérdést napirendre tûzi a szóban forgó vezetôkkel.

A testület a felszólalásokat követôen elfogadta az RMKDM programját és szervezeti szabályzatát, majd rátértek a választás procedúrájára. Egyetlen elnökjelölt indult (akit többen is javasoltak) Kelemen Kálmán, így újból ô lett az immár mozgalommá alakult párt elnöke. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetôséget, illetve a különbözô szakbizottságok tagjait.

A frissen megválasztott elnök, Kelemen Kálmán a Népújság kérdésére, hogy miként látja szervezete jövôjét?, kijelentette:" Örömmel vettem tudomásul a tegnap hozott döntéseket, mert véleményem szerint nagyobb teret biztosít a közéleti tevékenységünkhöz. Eloszlanak azok a fenntartások, amelyek a pártkénti mûködésünk idején irányomban voltak, gondolván, hogy megosztjuk a romániai magyarságot, bár következetesen bizonyítottuk, hogy nem ez volt a tevékenységünk célja és eredménye.

Örömmel veszem tudomásul azt is, hogy az egyházi vezetôk is híveikkel együtt közelednek ehhez a szellemiséghez, mellénk álltak, sôt vezetôségi tagunk is van Darvas Kozma József személyében, nem beszélve a mögötte álló, és sorainkba hozott emberekrôl, akik mind felelôsségtudattal rendelkezô magyarok. Ez egy olyan emberi tôkét hozott be a mozgalomba, amivel a megoldatlan kérdéseinkre válaszokat tudunk adni, és a sokat bírált, félreértelmezett kereszténydemokrácia szellemiségét a fényét újból tudjuk érvényesíteni."