|
LI. évfolyam 128. (14180) |
1999. június 5. szombat |
A Nyolcak Csoportjához tartozó országok — az Egyesült Államok, a nyugat-európai nagyhatalmak, Oroszország és Japán — külügyminiszterei vasárnap rendkívüli tanácskozást tartanak, hogy jóváhagyják a koszovói konfliktus megoldására az ENSZ BT elé terjesztendô határozattervezetet — közölte pénteken Kölnben a német külügyi szóvivô.
Martin Erdman elmondta, hogy a hét legfejlettebb ipari ország külügyminisztériumi igazgatói egész éjszaka tartó tanácskozásukon már egyeztetrték a tervezetet, és azt Günther Pleuger, a német külügyminisztérium politikai igazgatója a nap folyamán ismertette az orosz vezetéssel.
Az Európai Unió állam- és kormányfôi a kölni csúcstalálkozóról kiadandó zárónyilatkozat tervezete szerint felszólítják a nemzetközi közösség szereplôit, hogy nagyvonalú anyagi segítséggel vegyenek részt a balkáni újjáépítés folyamatában.
Az EU ismét megígérte, hogy kiáll a térség országai mellett, és segít nekik elviselni a koszovói válság miatti terheket. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU már kilátásba helyezett 100 millió eurónyi (104 millió dollárnyi) gazdasági segítséget a térségnek, és 196 millió euróval segíti a menekültek visszatérését is.
Az unió — amely részben saját sikerének tartja a finn elnök és a volt orosz miniszterelnök szerdai belgrádi eredményeit - megerôsítette, hogy szívesen vállalná a koszovói átmeneti közigazgatás vezetését. A közigazgatásnak kiemelt szerepe lesz az újjáépítés és rehabilitás irányításában — teszi hozzá a nyilatkozat. Az újjáépítés irányításra az unión belül saját ügynökséget hoznak létre.
Az EU emlékeztetett arra, hogy készen áll a balkáni országokkal fenntartott együttmûködés mind szorosabbá tételére egészen a teljes integrációig. Az elôrelépés alapja azonban az EU-tagsághoz támasztott — 1993-ban Koppenhágában kidolgozott — politikai és gazdasági feltételek teljesítése, köztük az emberi és szabadságjogok biztosítása, a kisebbségek védelme, a mûködôképes demokrácia kiépítése és a piacgazdasági rend megteremtése.
Az unió külön hangoztatja, hogy Jugoszláviát is be kívánja vonni e folyamatba, ám erre csak az után kerülhet sor, ha Belgrád teljesítette a nemzetközi közösség Koszovóval kapcsolatos követeléseit. Montenegrót viszont az EU már kezdettôl a stabilizálási folyamat haszonélvezôjévé kívánja tenni.
Borisz Jelcin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár pénteken telefonon konzultált a koszovói rendezésrôl, és a bonni politikus egyetértett a rendezést célzó további lépéseknek az orosz államfô által felvázolt sorrendjével, vagyis azzal, hogy a bombázások beszüntetetését követôen fogadja el vonatkozó határozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa — közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A telefonbeszélgetésen elsôsorban a belgrádi Csernomirgyin-Ahtisaari misszió során született megállapodásokat vitatták meg. Jelcin nyomatékosan hangsúlyozta, hogy miután Belgrád elfogadta a nemzetközi közvetítôk által javasolt tervet, semmi sem indokolja a Jugoszlávia elleni agresszió folytatását.
A brit televíziók értesülése szerint kilenc alapfeltételt tartalmaz az a nemzetközi béketerv, amelyet a szerb parlament csütörtökön elfogadott. Ezek között szerepel:
— a koszovói erôszakcselekmények és az elnyomás azonnali és ellenôrizhetô beszüntetése;
— a jugoszláv katonai, rendôri és félkatonai erôk ellenôrizhetô kivonása gyors ütemterv szerint;
— az ENSZ égisze alatt nemzetközi polgári és biztonsági jelenlét megvalósítása;
— jelentôs NATO-részvétellel megvalósuló nemzetközi biztonsági erôk bevetése egységes parancsnoki-irányító rendszer alatt;
— átmeneti közigazgatás megteremtése Koszovóban, amelyrôl az ENSZ Biztonsági Tanácsa fog határozni, és amelynek keretében Koszovó jelentôs autonómiát élvez majd Jugoszlávián belül;
— a szerb erôk visszavonulása után meghatározott számú szerb személy térhet vissza Koszovóba a következô feladatok ellátására: kapcsolattartás a helyi közigazgatással és a nemzetközi felügyelô erôkkel, az aknamezôk megjelölése, a szerb örökség részét képezô helyek felügyelete, a kulcsfontosságú határátkelôk biztosítása;
— az összes menekült és otthonából elûzött biztonságos és szabad visszatérése az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának irányításával, a humanitárius szervezetek akadálytalan bejutása Koszovóba;
— a szerb csapatkivonás szakaszos, részletes menetrend szerint zajlik majd, kijelölve az ütközôövezetet Szerbia határán, amely mögé a katonákat vissza kell vonni;
— a NATO katonai akciójának felfüggesztése, amikor a szerb csapatkivonás ellenôrizhetôen bizonyított.
A Szerbia elleni, tíz hete tartó NATO- légitámadások kereken 120 milliárd dollár anyagi kárt okoztak eddig. Több mint 200 gyárat és erômûvet, 50 kórházat, 190 iskolát, 50 hidat és öt polgári repülôteret semmisítettek meg — vonta meg a mérleget a belgrádi hetilap, a Nedeljni telegraf.
Számos vasúti és közúti összeköttetés, pályaudvar és középület is elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. A lista számos lakótelepet és magánházat, illetve katonai berendezést ért kárt is felsorol.
A lerobbant gyárakban és az azoknak beszállító üzemekben kereken 500 ezer dolgozót foglalkoztattak, akik most munka nélkül vannak. Ez annyit jelent, hogy családtagjaikkal együtt ma Szerbiában több mint 2 millió embernek nincs semmi jövedelme, akik komoly egzisztenciális veszélybe kerültek — idézte a lap az egyik szakszervezeti képviselôt.
A legnagyobb lerombolt üzemek közé tartozik a Zastava autógyár Kragujevacban, a Krusik gépgyár Valjevoban és a "14 Oktobar" Kraljevoban, továbbá az Újvidéken, Pancsovában (Pancevo) és Lucaniban található petrolkémiai üzemek — írta a DPA.
Jugoszláv híradások szerint a NATO pénteken délelôtt ismét bombázta a Vajdaság közigazgatási központjának, Újvidéknek a körzetét.
Mint a Tanjug hírügynökség beszámolt róla, az Újvidéktôl délre fekvô Fruska Gora hegy körzetében kilenc óra után legalább öt lövedék csapódott be, közülük kettô Mandjelos településen. Egy másik lövedék az Újvidéktôl keletre fekvô beskai híd mellett robbant fel (ezen a Duna-hídon halad keresztül a Belgrád-Szabadka autóút; a hidat korábban már használhatatlanná tette az atlanti szövetség). Esetleges áldozatokról, anyagi károkról nem érkezett jelentés.
A Tanjug szerint negyed tízkor, illetve tizenegy óra körül légitámadás érte a nyugat-szerbiai Szabács (Sabac) körzetében fekvô Uzvece és Vicinovci településeket is.
Ma este Bukarestben: Románia — Magyarország
Pontosan a félidejénél tart az Eb-selejtezô sorozat. A 7. csoportban szinte abszolút favorit Portugália: az élrôl várja a második mérkôzéseket riválisai ellen, s csak egy nehéz idegenbeli meccs vár rá, Románia ellen.
Szombaton három mérkôzést tartanak: Románia Magyarországot, Portugália Szlovákiát, Azerbajdzsán pedig Liechtensteint látja vendégül. A bennünket közvetlen érdeklô mérkôzésen, az este 9 órakor kezdôdô román- magyaron mindkét fél számára fontos a gyôzelem: a románoknak, hogy tartsák a lépést a portugálokkal, kicsi ugyanis a valószínûsége egy esetleges szlovák gyôzelemnek a csoportvezetô pályáján. Amennyiben a magyarok nem nyernek Bukarestben, akkor a továbbjutást jelentô 2. helyre Romániának van a legnagyobb esélye. A döntetlen igazából egyik csapatnak sem kedvez. Avagy csak a politikának.
Most a politikai felhangokat kapott mérkôzés alkalmával revansra készülnek a vendéglátó románok szurkolói; bár ellentétes információk keringenek arról, hogyan fognak megnyilvánulni, az eddig beérkezett hírek szerint vissza akarnak vágni az ôsszel elszenvedett vereség, meg a többjüket Budapesten ért fogadtatás miatt. Az MTI arról írt a héten, hogy szurkolócsoportok arra kérték a magyar újságírókat, közöljék a magyar közvéleménnyel, hogy barátian fogadják az ellenfelet és drukkereit. Ezzel szemben a román sajtó már napok óta arról cikkezik, hogy nagyon oda szeretnének pörkölni a vendég magyarok orra alá. Még az egymást tûrni nem képes Rapid-, Dinamo és Steaua- drukkerek is kiegyeztek, vezetôik szerint, "mert a nemzeti érdek úgy kívánja". Több Rapid-szurkoló szerint viszont a stadionban valószínûleg kevés drukkere lesz jelen az újonnan bajnokká avatott csapatnak, elsôsorban a jegybotrány miatt — nagyon kevesen jutottak belépôhöz. Emiatt el is határozták, hogy a Giuleïti-i stadionban felállítanak egy óriási képernyôt, ahol majd tízezer ember követheti a mérkôzést. Hírügynökségi jelentések szerint a találkozó után a helyszínre siet Gheorghe Hagi, aki külön ennek a meccsnek az alkalmából tért vissza a román válogatottba.
Halmai Gábor, a magyar válogatott középpályása nagy várakozással tekint a mérkôzés elé, mint mondta: nehéz feladat vár a csapatra. Egyben utalt az októberi találkozóra, melyen a magyar válogatott meglepôen jól játszott és ezzel ráijesztett ellenfelére. Halmai szerint a románok, az akkori mérkôzés tapasztalataiból kiindulva, szombaton óvatosabban fognak játszani. — Nem lesz egyszerû mérkôzés, az biztos — összegzett a középpályás.
A szombati, bukaresti román-magyar labdarúgó- mérkôzés elôtt 62 év és 8 hónap alatt 16-szor játszott egymás ellen a két ország válogatottja. A mérleg magyar szempontból imponáló: 11 gyôzelem, 5 döntetlen.
A szombati román-magyar Eb-selejtezô elôtt Gózon István, a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítója, valamint az MTI sportrovata körkérdést intézett néhány olyan vezetô román és magyar politikushoz, akikrôl hazájukban közismert, hogy nagyon szeretik a labdarúgást.
MTI: A budapesti mérkôzést elítélendô események követték, s félô: hasonlóak történhetnek most Bukarestben is. Az MLSZ talán emiatt sem igényelt a magyar szurkolók számára jegyeket. Megalapozottnak tartja Ön ezeket a félelmeket?
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök:
— Ez a kérdés az MLSZ hatáskörébe tartozik, amennyiben vezetôi így gondolták, akkor természetesen elfogadom a döntésüket. De ahogy a Romániából érkezô, jegyvásárlással kapcsolatos, tumultuózus jelenetekrôl szóló híreket hallom, a stadion csekély befogadóképessége miatt a magyar nézôk nélkül is telt ház lesz. Biztos vagyok benne, hogy szurkolóink hiánya a csapat játékán nem fog meglátszódni.
Radu Vasile, román miniszterelnök:
— Nem hiszem, hogy megalapozottak a félelmek, bár nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen lesz egy meccs légköre. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy labdarúgómérkôzésrôl van szó. Természetesen nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket is hozunk.
Páva Zoltán, az MSZP országgyûlési képviselôje, az ifjúsági és sportbizottság elnöke:
— A tavalyi mérkôzésen történtektôl a politikának határozottabban el kellett volna határolódnia. Nem tartom szerencsésnek, hogy nem lesznek ott Bukarestben a magyar szurkolók, mert az ellentéteket így még jobban lehet szítani. Az sem jó, hogy miközben a szurkolóink itthon maradnak, az MLSZ Bukarestben elnökségi üléssel demonstrál.
Nicolae Vacaroiu szenátor, volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja alelnöke:
— Sajnos, a labdarúgás olyan szenvedélyeket is ébreszt, amelyeknek nem lenne helyük a sportban. Mindezek ellenére a magyarok igénybe vehették volna a számukra fenntartott jegyeket. A negatív jelenségeket nem szabad túlértékelni, nem abból kell kiindulni, hogy azok megismétlôdnek. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a pályákon sportszerû állapotok uralkodjanak. Ismétlem: sajnálom, hogy a magyarországi szurkolók nem lesznek ott a bukaresti lelátón.
MTI: Mit lehet tenni azért, hogy egy ilyen labdarúgó mérkôzés "csak" sportvetélkedés legyen és ne a lappangó nacionalista indulatokat hozza a felszínre?
Orbán Viktor: — Ez fôleg a két csapat játékosain múlik. Ha színvonalas, szemet gyönyörködtetô focit játszanak, akkor a közönségnek nincs ideje és kedve mással, mint a játékkal törôdni. Másrészt a szervezôknek is tudatosítaniuk kell: a mérkôzés nem ellenségek, hanem ellenfelek között zajlik. Sportolók mérik össze tudásukat, s tisztes helytállás esetén a vesztesnek sincs oka a kesergésre.
Radu Vasile: — A labdarúgás a társadalmi feszültségek levezetésének formája lett. Romániában pedig különösen az. Sajnos, nehéz megszüntetni az ilyen jelenségek megnyilvánulásainak lehetôségeit, mint azt Budapesten is látni lehetett. De nálunk sem sokkal kisebb ezek valószinûsége. Mindenesetre remélem, hogy ezt a mérkôzést mindenki sportvetélkedésnek tekinti majd.
Páva Zoltán: — A sportban rengeteg baráti gesztus volt és van, amelyek nem az ellentéteket hivatottak szítani. Sajnos vannak mindenütt olyanok, akik ezt mégis megteszik. Bízom abban, hogy a román rendezôk mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne a nacionalizmus legyen a mérkôzés meghatározó eleme.
Nicolae Vacaroiu: — Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy többet kell tennünk azért, hogy a sport az egymáshoz való közeledés eszköze legyen. Ennek érdekében kell cselekednie mindenkinek. Meggyôzôdésem: közös erôfeszítéssel el lehet érni, hogy a sportvetélkedôk légköre ne elmérgesedô vitákat gerjesszen, hanem a közeledést szolgálja.
MTI: Mi a véleménye a román és a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetérôl?
Orbán Viktor: — A román futball az utóbbi idôben az eredmények és a nemzetközi rangsor szerint is megelôzi a magyar labdarúgást, ám szerintem a magyar csapat jelenleg egységesebb, a románok nincsenek csúcsformában. Nem szabad lebecsülniük az utóbbi idôben elért eredményeinket.
Radu Vasile: — A magyar labdarúgásnak nagy hagyományai vannak, de ez önmagában nem elegendô. Igaz ez Romániát illetôen is. Nagyon szeretem a labdarúgást, s annak romániai helyzetérôl az a véleményem, hogy jobb szervezettségre (a nemzeti bajnokságban kevesebb csapatra), más jellegû klubvezetésre, korszerûbb szakmai és nevelôi szemléletre lenne szükség. Azt hiszem mindenekelôtt az ifjúsági és serdülô csapatokra kellene figyelni.
Páva Zoltán: — Romániában sokkal jobb az utánpótlásképzés, a kiválasztási rendszer, aminek eredménye, hogy sokkal több labdarúgójuk játszik külföldi csapatokban, jónéhányan európai élcsapatokban. Ugyanakkor Bicskei Bertalan szövetségi kapitány kiváló érzékkel nyúlt a fiatalokhoz és a még fiatalabbakhoz, és felépített egy egyre inkább belelendülô CSAPATOT.
Nicolae Vacaroiu: — Minden ország labdarúgása megélt és megél olyan korszakokat, amikor kiváló teljesítményekre képes, sikeres csapatok alakulnak ki, ahogy ez a magyar labdarúgásban is történt és történik. Ugyanez a helyzet a román futball esetében is. Az is közismert, hogy egy ország adott gazdasági helyzete hatással van a labdarúgásra is. Ebbôl a szempontból most a magyarok valamivel jobban állnak. Nekünk viszont van egy értékes válogatottunk.
MTI: Milyen eredményre számít a szombati találkozón?
Orbán Viktor: — Döntetlen közelire.
Radu Vasile: — Gyôznünk kell ahhoz, hogy elérjük célunkat: a döntôbe kerülést az Európa- bajnokságon.
Páva Zoltán: — A mai magyar válogatottak már egészséges önbizalommal, rutinnal rendelkeznek, ezért 2-1-es gyôzelmet várok.
Nicolae Vacaroiu: — Az elôbbiek alapján remélem, hogy válogatottunk sportszerû légkörben és szép játékkal kivívott nehéz, de értékes gyôzelmet érhet el a magyar válogatott ellen.
Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi látogatása során tett elsô nyilatkozatában kijelentette: Az emberek közötti megértés jegyében jöttem ide. A román nép, s ugyanakkor Románia pátriárkája nevében hoztam a román állam legmagasabb kitüntetését Alexandru Todea bíborosnak. Ez is a két román egyház közötti megértést jelképezi. Ugyanakkor a régeni út Marosvásárhellyel való összekapcsolása is ugyanazt szimbolizálja, mert ma, évek múlva talán jobban megértjük, hogy Marosvásárhely egy nagy fájdalom, nagy tragédia kezdete lehetett volna Romániában. De a vásárhelyi románok és magyarok bölcsességének köszönhetôen az 1990-es erôszakos események a megbékélés hosszú útjának kezdetét jelentették.
A két román egyház között is békesség van, s ha békesség van, akkor minden más probléma megoldódik. A lényeg, hogy a két egyház elindult a megértés útján.
A látogatás némi késéssel kezdôdött, az elnöki repülôgép majd egy órával a jelzett idô után szállt le. Katonai zenekar fogadta, díszszázad köszöntötte az államfôt, majd a megye és Marosvásárhely hivatalosságai fogadták Emil Constantinescut. A repülôtéri protokollt rövidre fogták, ahonnan egyenesen Régenbe igyekezett az elnök a Todea bíborossal való találkozóra.
Szászrégenbe déli 12 órakor érkezett úticéljához Emil Constantinescu és egyenesen a meglepôen szerény körülmények között élô dr. Alexandru Todea görög katolikus bíboros lakására hajtatott. Az államelnököt és kíséretét Traian Marian polgármester valamint Régen görög katolikus és ortodox esperese, papok és szerzetesek csoportja fogadta, jelen volt Románia valamennyi görög katolikus érseke és püspöke, ott volt Ioan Robu bukaresti érsek, Lucian Muresan balázsfalvi érsek, Virgil Bercea, Nagyvárad püspöke, Gheorghe Gutiu kolozsvári püspök, Gyulafeférvárról, az erdélyi római katolikusok érseke, dr. Jakubinyi György, Andrei gyulafehérvári ortodox püspök, más egyházi méltóságok.
Constantinescu elnök egyik tavalyi rendeletével visszaállított Steaua României—Románia csillaga legmagasabb állami érdemrendet ugyancsak elnöki rendelettel adományozta Todea kardinálisnak. A magas kitüntetést személyesen hozta el, tekintettel a kardinális elôrehaladott korára és egészségi állapotára. Egyben elhozta és átadta a bíborosnak azokat a felvételeket, melyek II. János Pál pápa bukaresti látogatása idején készültek.
Todea bíboros köszönetét Kolozsvár- Szamosújvár görög katolikus püspöke tolmácsolta, a bíboros az államelnököt ikonnal és díszes egyházi könyvekkel ajándékozta meg. Az államfô a görög katolikus egyház történelmi szerepét, Todea kardinális küldetését méltatta, említve azt a mérhetetlen szenvedést, amit évtizedesnél több kommunista meghurcoltatásban és börtönökben a bíboros elviselt, kitartva hitében, a római Szentszék mellett.
Az államelnöki kitüntetést és látogatást a görög katolikus egyház nevében Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek köszönte meg, ezt követôen Emil Constantinescu Régen fôterére ment, ahol a város polgáraival találkozott, majd visszatért Marosvásárhelyre.
Az államfô délutáni programjában két találkozó szerepelt. Az egyik a Kultúrpalota kistermében zajlott a megye üzletembereivel. Egy-két szavas bevezetô után a különbözô cégek igazgatói léptek sorra mikrofonhoz, a vállalatok, és általában a vállalkozók problémáiról beszélve. Az elhangzottakból kitünt, hogy általános elégedetlenség van a vállalkozók körében. Szinte minden magánvállalatot ugyanazok a gondok nyomasztják: a magas árak, az állami vállalatok illojális konkurenciája, és mindenekfölött a megfelelô törvények hiánya. Az elôterjesztôk ugyanakkor írásos dokumentációt adtak át az elnöknek, és a támogatását, védôvámokat, szubvenciót kértek. Emil Constantinescu megköszönte a reális helyzetfeltárást, megígérte, hogy tanácsosai tanulmányozni fogják és levonják a megfelelô tanulságokat.
a megye és a város értelmisége várta az államfôt. Fodor Imre polgármester köszöntötte, megköszönte a látogatást és figyelmébe ajánlotta a helyhatóságok gondjait. Ugyanakkor átadott egy érmét Marosvásárhelyrôl és a város albumát, majd végezetül meghívta a Vásárhelyi Napokra. A különbözô mûvelôdési intézmények képviselôi a kultúra vé delmében szóltak a közös problémáról, a pénzhiányról. Ugyanis ezek az intézmények, kezdve a színházaktól, múzeumokig vagy oktatási-, illetve kutatási intézményekig állandó anyagi gondokkal küszködnek. S ha már lúd, legyen kövér panasszal álltak elô földügyekben is, de nem maradtak ki a forradalmárok sem.
Válaszában az államfô a kultúra társadalommegtartó erejérôl beszélt, illetev arról, hogy a román társadalmat axiómák, szóbeli erôszak, intolerancia fojtogatja, amelybôl hiányzik az igazi gondolat mélysége. Vásárhelyt a román—magyar megbéklés modelljének nevezte, s felidézte ifjúkori emlékeit a városról, amelyben egyebek mellett a vargabéles is szerepelt.
Végül felhívta a figyelmet egy úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatra, amely mint mondta, a Budapesti Nyilatkozat mintájára készült és olyan kifejezések szerepelnek benne mint a devolúció. Állítólag Erdélyre és a Bánságra vonatkozik. A devoláció, mondta Emil Constantinescu, magyarul föderalizációt jelent, s kijelentette: soha nem fogadtam el, s amíg élek nem fogom elfogadni azokat a szeparatista eszméket, amelyek nem fogadják el az alkotmány elôírásait, miszerint Románia egységes, szuverén nemzetállam. Az említett nyilatkozatról a Népújság kérdésére kiderült, hogy sehol sem jelent meg egyelôre, nincs rajta aláírás, egyfajta tervezet. Az államfô azonban egyfajta provokációnak tekintve az értelmiség figyelmébe ajánlotta, s arra kérte, beszélgessenek róla, mert egyrészt belsô stabilitásra van szükség a nehéz gazdasági körülmények között, másfelôl pedig a régió helyzete is ezt követeli meg.
A találkozók befejeztével a Kultúrpalota elôtt várakozó emberekkel kezet fogott, s végül hazautazott az államfô.
A délkelet-európai újjáépítés új érvet adhat ahhoz, hogy az Európai Unió levegye Romániát és Bulgáriát a vízumkötelezett országok listájáról - jelentette ki pénteken Budapesten Martonyi János külügyminiszter, miután tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.
Újságírók elôtt a magyar diplomácia vezetôje úgy vélte: a nemzeti vízum esetleges magyarországi bevezetésére csak akkor lenne szükség, ha Románia mégsem kapna vízummentességet az EU-tól, s más erôfeszítések sem vezetnének eredményre.
Markó Béla elmondta: a mostani idôszakban alakulnak meg a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai, amelyek közül az integrációs foglalkozik a magyar EU- csatlakozás utáni kapcsolattartás lehetséges formáival a határon innen és túl élô magyarság között.
— Jövô hónap végén sor kerülhet a magyar-román kormányközi vegyes bizottság következô ülésére, amelyre Martonyi János külügyminiszter is ellátogat Bukarestbe — közölte az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az elmúlt idôszakban rendszeres találkozók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselôi között.
— Az RMDSZ kongresszusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet, s ezt a jövôre nézve is megôrzi - szögezte le Martonyi János, aki gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnöki posztjára történt újraválasztásához.
Megkezdôdött az RMKDP IV. kongresszusa
A Bernády Házban zajló kongresszus elsô napján különbözô beszámolók hangzottak el. Kelemen Kálmán megnyitóbeszédét követôen Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának üzenetét tolmácsolta.
Kelemen Kálmán felszólalásában elmondta, hogy bár 1990 májusában keresztény hittel és reménnyel indultak, kilenc esztendô után be kell ismerniük, hogy elképzeléseiknek csak egy kis része valósult meg. "Kezdetben el sem tudtuk volna képzelni, hogy az emberi szolidaritás által 1989 decemberében felszabadított hatalmas energiák hét esztendôn keresztül a posztkommunista maffia gödreiben emésztôdnek el. Gondolni sem mertünk volna arra, hogy kilenc év után még akadhat Romániában olyan politikus, aki kétségbe meri vonni alapvetô emberi jogunkat az önálló magyar nyelvû egyetemünk újraindításához, vagy olyanok, akik azt gondolják, hogy vég nélkül és büntetlenül gyalázhatják évezredes szülôföldünk helységeinek magyar nyelvû feliratait." A továbbiakban kiemelte, hogy az RMKDP vezetôi voltak azok, akik 1996-ban a külföldi hatalmak részérôl a bizalom megelôlegezését kérték a Demokratikus Konvenció és személyesen Emil Constantinescu elnökjelölt számára. Cserébe viszont nem azt várták, hogy az intézkedések meghozatala helyett az elidegeníthetetlen jogaink tiszteletbentartásának az esetleges idôszerûségérôl filozofáljanak, ne szolgáltassák vissza a jogtalanul elrabolt javakat.
Végül kijelentette: az RMKDP történelmi hivatást teljesített, amkor lemondva saját külön szavazat jogáról, lehetôvé tette az egész RMDSZ részére az Európai Néppárt társult tagsági mnôségének az elnyerését. Reményét fejezte ki, hogy a párt a jövôben megújult formában, mozgalom és platform alakjában még hatékonyabban fog tevékenykedni nemcsak a romániai magyarság gondjainak a megoldásáért, hanem az egész romániai közélet erkölcsi megújulásáért.
Varga László tiszteletbeli elnök szerint most jött el az ideje és társadalmi igénye annak, hogy új lendülettel kezdjenek az RMKDP szervezésébe. Ebben pedig a névváltoztatás nem akadály, hanem komoly segítség lesz. Nagyon sok szimpatizánsunkat riasztja vissza az, mondta, hogy egy pártba kellene belépnie. Egy kereszténydemokrata mozgalom szervezését sokkal szívesebben fogják támogatni.
Ugyanakkor javaslatot terjesztett elô, amelyben annak okán, hogy kétévi pereskedés után az alkotmánybíróság is ellenük határozott, javasolta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nevét változtassák Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomra, és ezen a néven ôrizzék meg jogi személyiségüket.
A politikai alelnök, dr. Bárányi Ferenc beszámolója szerint a kereszténydemokrácia alapelvei tökéletesen egybeesnek a romániai magyar nemzeti közösség igényeivel, elvárásaival. Mi a jövôben is saját kereszténydemokrata programunkat követjük az RMDSZ keretei között, mondta, mint önálló kereszténydemokrata mozgalom, de sokkal határozottabban. Kötelességüknek tartotta az RMDSZ pluralista sokszínûségében minél nagyobb súlyt kivívni a kereszténydemokrata eszméknek. Elismerik ugyan a pluralizmus egységet megtartó szükségességét, de minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a kereszténydemokrácia a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseleti szövetségének, az RMDSZ-nek vezetô ideológiája legyen.
Az alelnökök, országos vezetôségi tagok és tisztségviselôk jelentéseit követôen a délutáni órákban viták, javaslatok hangzottak el a romániai magyar kereszténydemokrácia jövôbeli mûködési alakzatait és irányelveit illetôen. Ugyanakkor elfogadták a beszámolókat is. A kongresszus ma folytatja munkálatait.
Ideiglenes egészégügyi pálya a Várban
Egészségügyi pályák létesítését tervezik Marosvásárhelyen: az egyiket a Víkendtelepen, a másikat a Somostetôn állítanák fel. Június 12-én, a Szív Napok alkalmával kipróbálható a pálya, ideiglenes jelleggel ugyanis egy a várban is lesz .
Kiss István szervezô elmondta: Nyugaton minden kis falu, város mellett van ilyen egészségügyi pálya. Régi terve már, hogy Marosvásárhelyen is létesítsenek egyet, erre most nyílott lehetôség. Az egészségügyi pálya különbözô gyakorlatok, akadályok összessége, 15 feladat teljesítését feltételezi. Nincs kötve, hogy valaki mennyi idô alatt fejez be egy kört, a lényeg a szervezet alkalmazkodóképességén van meg azon, hogy az erôfeszítés után a szervezet mennyi idô alatt jut vissza eredeti állapotába. Az egészségügyi pályák mellé tablókat is felállítanak, ezen feltüntetik, hogy egy bizonyos életkornak milyen eredmények felelnek meg, aki ezt a szintet eléri vagy fölötte teljesít, az jó, aki azon alul, már nem annyira. Lévén, hogy a várban csak bemutató jelleggel mûködtetik szombaton a pályát, itt nem lesz tábla.
A próbák között szerepel szaladás elôre és háttal, fekvôtámasz, hasizom-gyakorlatok gumiszônyegen és bordásfalon, felugrás egy felfüggesztett tárgy után, szaladás fák között cikcakkban, egyensúlyozás deszkán, "tarzánozás" és egyebek. A részvevôk közös bemelegítést végeznek egy tornatanár vezetésével, ami után a gyakorlatokat valószínûleg a sportiskolások mutatják be nekik.
Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Locativ Rt. székhelyén rögtönzött sajtótájékoztatóra került sor, a kereskedelmi helyiségek bérletdíjának árverésével kapcsolatos, csütörtökön kirobbant botrány miatt.
Farcasan Mircea igazgató úgy vélekedik, hogy a lakásvállalat tökéletes rendben végezte dolgát ebben az ügyben. Érvei szerint a helyi tanács a vállalat részvényeseinek közgyûlése is, tehát a tanácsi határozatok értelemszerûen e közgyûlés határozatainak tekintendôek. Mint ismeretes, a botránynak ott az alapja, hogy a helyiségek bérletdíjainak legutóbbi árveréseit olyan helyi tanácsi határozat alapján szervezték, amelyet felfüggesztettek, mivel a Prefektúra a megyei törvényszéken eljárást indított ellene. Farcasan mérnök szerint a részvényesközgyûlés határozatait a Prefektúrának nincs joga megtámadni, azt azonban beismerte, hogy vitára ad okot annak eldöntése, hogy a tanács mikor határoz önkormányzati, és mikor részvényes-közgyûlési minôségében.
Ez az érvelés azonban nem volt hosszú életû. Az ominózus, 1998. novemberi 160. számú tanácsi határozat ugyanis egyértelmû, nincs benne arra való utalás, hogy a dokumentum a lakásvállalat részvényes-közgyûlésének döntése lenne. A határozat ellen kezdeményezett jogi eljárásról mindeközben a lakásvállalat nem értesült.
A szóban forgó novemberi határozat ellen a kormányhivatal idén január 13-án kezdeményezett jogi eljárást. A periratokat február 8-án terjesztették a megyei törvényszék elé, és a per még folyamatban van. Ez a sokat emlegetett határozat is egyike azoknak, amelyekben a marosvásárhelyi tanács a kereskedelmi helyiségek jelenlegi bérlôinek — sok közülük lejárt, vagy zavaros hátterû bérleti szerzôdéssel rendelkezik — jogi helyzetét próbálta tisztázni.
A helyzet pikantériája abban rejlik, hogy a — legalábbis a végleges törvényszéki ítéletig — felfüggesztett határozat alapján a polgármesteri hivatal az árverések megkezdésére ad utasítást a lakásvállalatnak. A hivatalos dokumentumokon pedig jogászok aláírása is szerepel, akiknek tudniuk kellett, hogy a törvényszéki folamay miatt az inkriminált határozat nem ültethetô életbe. Mindezek után kíváncsian várjuk az Orbán Dezsô alpolgármester által kilátásba helyezett vizsgálat eredményét.
Pénteken délelôtt a Sanitas szakszervezet képviselôi tüntettek a Megyei Kórház elôcsarnokában.
A tüntetôk követeléseinek teljesítésérôl dr. Liebhárdt Mihály fôorvost, a kórház igazgatóját kérdeztük. Elmondása szerint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által a költségvetés kiegészítésére átutalt összeg az egészségügyi személyzet bérének 40%-os növelését teszi lehetôvé, májustól kezdôdôen. Ez a béremelés a személyzet által elvégzett munkának megfelelôen lehet magasabb vagy alacsonyabb, az egységen belüli 40%-os átlag keretében.
Az igazgató reményei szerint a közeljövôben talán sikerül majd elérni a kért 60-80%-os béremelést is.
Jövônk a Föld — óvjuk meg! (Pamântul este viitorul nostru sa-l salvam!) jelszó alatt emlékezik a központi környezetvédelmi hatóság (Víz, Erdô és Környezetvédelmi Minisztérium) az 1972. június 5-étôl, Stockholmban megrendezett ENSZ világkonferenciára. Erre a napra és a környezetvédelem ügyére emlékeznek minden évben, a világ minden országában a kormányzati és társadalmi szervek, magánszemélyek, áttekintve az ezzel kapcsolatos helyi és nemzetközi teendôket.
A megemlékezôk általában a világot foglalkoztató globális környezeti problémákról ejtenek szót, jogos aggodalommal, néha jó adag túlzással szólva a földi öoószisztémát veszélyeztetô jelenségekrôl, folyamatokról.
Sajtóhírek a napokban figyelmeztettek, hogy a világnépesség száma rövidesen eléri a hatmilliárdot, ami sajnos, azt jelenti, hogy a népesedésrobbanás fogalmát nem csupán az emberiség riogatására találták ki, és hogy az általa gerjesztett feszültségek óriási feladatok elé állítják fôleg a jövô nemzedéket. Az ezzel kapcsolatos lehetséges veszélyekrôl nemrég olvashattunk elgondolkodtató írást a Népújság hasábjain. Ezért most nincs szándékunkban a globális folyamatokból származó vélt vagy valós fenyegetésekrôl, veszélyekrôl elmélkedni, már csak azért sem, mert a kérdések zömében a tudósok véleménye is megosztott.
Talán szokatlan módon, a mindennapok környezeti ártalmaira, a hétköznapjainkat megkeserítô apróbb-nagyobb bosszúságainkra szeretnénk emlékeztetni ezen a napon, hiszen az egyén (egyelôre!) csak ezeket tapasztalja, ezek ártalmait érzi nap mint nap saját bôrén.
De nem ezeket az ártalmakat akarjuk most felleltározni, térben és idôben elhelyezni, hanem a velük szembeni magatartásunk visszásságaira szeretnénk emlékeztetni hétköznapi példák kapcsán.
A környezetszennyezést, károsodást minden ember nemkívánatos, elítélendô jelenségnek tartja. A környezetvédelem kívánalmaival, elvárásaival is egyetért — elvben! —, ha azonban ilyen irányú feladataira vagy mulasztásaira figyelmeztetjük, azonnal ingerültté, sértôdötté válik, s ha netán erôfeszítést vagy áldozatot is kérünk tôle, gyakran elpártol a környezetbarátok táborától.
Ellentmondásos magatartásunk talán a hulladékgazdálkodás területén nyilvánul meg a legkézzelfoghatóbban. Baráti beszélgetések, sajtóbeli megnyilatkozások, panaszos kijelentések igazolják, hogy a települések lakói, nevezetesen Marosvásárhely lakói elégedetlenek a köztisztasági állapotokkal. A megnyilatkozások során kiderül, hogy a környezeti ártalmakért mindig más a hibás (!), soha sem a nyilatkozó személy. Azért, hogy a város piszkos, szemetes a polgármester vagy a hivatala, vagy pedig a szakhatóságok a felelôsek, a polgár soha. Pedig elsôsorban ô a felelôs települése köztisztasági állapotáért, mivel a tisztaságot nem megteremteni kell, amint azt nemrég városunkban a rabok tették, hanem meg kell ôrizni, fenn kell tartani, állandóan ôrködni kell fölötte, ez pedig elsôsorban a polgár feladata.
Egy 1976-ból származó, máig is érvényes jogszabály írja elô, hogy minden hulladéktermelônek, azaz minden lakónak, szabványosított, tökéletesen záró, könnyen kezelhetô, a hulladék mennyiségének megfelelô kapacitású edényben kellene gyûjtenie a háztartási szemetet. Arról, hogy hogyan történik ez, 1999-ben Marosvásárhelyen bárki meggyôzôdhet egy reggeli séta kapcsán. A jogszabályban leírt edény ritka, mint a fehér holló. A nagykapacitású konténerek állapota közismert és a sajtó gyakori témája. Ezek cseréje folyamatban van, de érdekes módon a közvélemény és a sajtó kétkedése közepette (lásd a Népújság Kukásodunk címû mal1ciózus írását). A magánházak és a jogi személyek jórésze még a "kukásodás" meghirdetése után is alkalmi edényekbe, töredezô faládákba, koszos bádog vagy mûanyag göngyölegek maradékaiba, illetve szétesô kartondobozba gyûjti a szemetet és teszi ki a lakása vagy intézménye elé.
A "szemétkakukkok" száma a szolgáltatás költségének növekedésével egyenes arányban emelkedik. Olyan esetet is ismerünk, amikor a város köztisztasága miatt elégedetlenkedô személy a más edényébe lopta be a szemetét vagy valamelyik utcasarokra ürítette ki, mert könnyebb a szolgáltató vállalatot vagy a polgármesteri hivatalt szidni, mint a nem olcsó- gyûjtôedényt megvásárolni vagy bérelni, azt rendszeresen tisztítani, fertôtleníteni, amint azt a jogszabály elôírja. Nem is merek arra gondolni, hogy mi történne, ha a szolgáltató csak a szabályosan gyûjtött szemetet szállítaná el!
A másra mutogatást a felügyeleti munka kapcsán is számtalanszor tapasztaljuk. Ha magán- vagy állami vállalatok felelôs személyeit az általuk okozott környezeti ártalmakra figyelmeztetjük, elsô reakcióként a szomszédba mutatnak. Jó, jó, nálunk ez van, de mit szól a kombináthoz, a cukorgyárhoz, a disznóhizlaldához, mért nem ellenôrzik azokat — kérdezik? A válasz, hogy cseppbôl lesz a tenger és hogy a sok diffúz vagy pontszerû apró szennyezô forrás összhatása túltehet az ipari óriás környezeti ártalmain, ritkán meggyôzô.
Azt, hogy az ember léte és tevékenysége miként hat a bioszféra egészére, ma még pontosan nem ismerjük, de, hogy minden egyes cselekedetünk következményekkel jár, nap mint nap tapasztaljuk.
Közelednek a Marosvásárhelyi Napok. A rendezvény keretében nagyon sok sportrendezvény lesz, ismertetésüket mai lapszámunkban elkezdjük és folyamatosan közöljük. Elsô az autós triatlon.
A verseny rendezôje a Week-end SE, a Román Autóklub (ACR) Maros megyei fiókja és a Magnific Auto SE. A triatlon kétnapos lesz, június 25-én és 26-án, pénteken és szombaton zajlik.
A motorsportoknak Marosvásárhelyen hagyománya van. Elsôsorban a motorbiciklizést kedvelték és már az ötvenes évek elején szép eredményeket értek el. Felkapták a gyorsasági motorozást, utóbb pedig a terepmotorozást is. A hetvenes évek végétôl az autóversenyzés is hívekre talált, 1986-1987-ben pedig országos negyedik helyet is sikerült hazahozni, ami abban az idôben elég nagy dolognak számított. 1990-tôl megszûnt a tevékenység ilyen téren. Idén volt egy ügyességi verseny, most pedig egy három próbás vetélkedôt rendeznek, amelyen mindenki bebizonyíthatja tudását, hozzáértését.
Újdonságnak számít, hogy az egyik szám gyorsasági autózás, ilyen még soha nem volt Marosvásárhelyen. Zárt pályán rendezik meg, a Kövesdombon, az Ego market és a felsô csorgó közötti szakaszon. A verseny pénteken 16 órakor kezdôdik. Szombaton reggel 9 órakor az ügyességi szakasszal folytatódik, ennek színhelye a Pandúrok útja, ezután pedig elméleti teszt következik, amelyben azt ellenôrzik, hogy a versenyzôk mennyire ismerik a közlekedésügyi törvényt.
Bárki jelentkezhet, akinek B-kategóriájú hajtási jogosítványa van. Mind a három számban nevezni kell, ugyanis a nagydíjat az abszolút gyôztes kapja, de a szervezôk minden próba elsô helyezetteit jutalmazzák. Külön versenyeznek a nôk, külön a férfiak. Egy autóval két személy nevezhet, de egy személy nem nevezhet két vagy több autóval. A gépkocsit elôzetesen mûszaki vizsgálatra kell vinni, az ellenôrzési papírt jelentkezéskor fel kell mutatni, akárcsak az autó forgalmi engedélyét, a biztosítási okiratot, s a jogosítványt is. Beiratkozni június 24-ig lehet az ACR Rózsák téri székhelyén.
A legjobban szereplôket komoly díjakkal jutalmazzák. A verseny szponzorai a Knorr, a Magnific Auto és az Erdészeti Hivatal. A díjazás a várban lesz.
Amint a csütörtöki sajtótájékoztatóról közölt tudósításban említettük, Dénes József igazgató szerint megyénk valamennyi lakossági áramfogyasztójához eljuttatták azt a négyszín nyomású ûrlapot, amely elôfizetôik elsô fokú döntéséhez szükséges.
Vagyis, arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy megbíznak-e a szolgáltató vállalatban, elfogadják-e a villamosenergia-fogyasztásnak tapasztalati alapon történt felosztását az év 12 hónapjára, avagy más árammennyiségek elôzetes leszámlázását kérik. A típusnyomtatványból azt is megtudhattuk, hogy ha egyetértünk a Conel-Electrica Rt. javaslatával, akkor az égvilágon semmit sem kell tennünk, egyszerûen eltehetjük ezt a cifra papírlapot emlékbe és emlékeztetôül a többi "családi" iratok közé. A hallgatás beleegyezés alapon ebbôl az áramszolgáltatók már tudomásul veszik, hogy rájuk bíztuk az elszámolás további menetét.
Ezzel szemben, ha valaki úgy gondolja, hogy ô jobban elôre tudja látni, mikor mennyi villamos energiára lesz szüksége, akkor az ûrlap jobb oldali részén található táblázat üres kockáiba beírhatja a saját javaslatát. Példának okáért a Conel által júliusra javasolt 162 kilowattóra helyett 50 kilowattórát, vagy arra számítva, hogy két hónapon át idegenben tartózkodik, arra az idôszakra bevezethet 0 kWh-t és így tovább. Ilyen esetben, amikor nem értünk egyet az áramszolgáltató fiókegység által beírt adatokkal, azaz magunk szeretnénk meghatározni, hogy hónapról hónapra milyen számlát hozzanak ki, ugyancsak magunknak kell gondoskodnunk elképzeléseink közlésérôl. Erre három mód van: 1. megvárjuk, amíg újból felkeres a villanydíjbeszedô és átadjuk neki a nyomtatvány jobb oldali (leollózott vagy letépett) részét, amelyben kitöltöttük az üres rovatokat; 2. elvisszük személyesen vagy valakivel elküldjük az áramelosztó központ hivatalába (Marosvásárhelyen a Turbina-árok, volt Kossuth, ma Calarasilor utcai hídjánál lévô "új" épület földszintjén, a pénztárak termében); 3. a kitöltött nyomtatványt elpostázzuk a rajta lévô címre.
Még egyszer fölhívjuk azonban az olvasó figyelmét arra az apró betûs szövegre, amely a szóban forgó ûrlap bal felén, az alatt a táblázat alatt húzódik meg, amellyel kimutatták, hogy 1997 decemberétôl 1999 januárjáig hány kilowattórát fogyasztottunk a kéthavonta kiállított számlák szerint. A záró mondat fordításban így hangzik: " Az esetben, hogyha az ön által becsült fogyasztásokat a valóság megcáfolja, fenntartjuk az a jogot, hogy az elôzetes számlák kiállításánál a nyilvántartásunkban szereplô átlagos fogyasztásokkal kalkuláljunk." A sajtóértekezleten megkérdeztük: milyen mértékû eltérés esetén hagyja figyelmen kívül a cég az elôfizetô álláspontját? Azt válaszolták, hogy nagy eltérés esetén. Hiába érdeklôdtünk továbbá, hogy mekkora lehet — mondjuk százalékban — ez a különbség a fogyasztó és a Conel-Electrica által számlázásra javasolt árammennyiség között. Csak annyit mondtak, hogy erre vonatkozóan, egyelôre legalábbis, sem felsôbb ajánlás nem érkezett, sem helyi döntés nem született.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó nyomtatvány magyarázó szövegében (2. bekezdés) az áll, hogy a villanyóra két leolvasása között, tehát körülbelül 90 napos idôközben három olyan számlát kézbesítenek, amelyet csak feltételezett fogyasztás alapján állítottak ki, szükségesnek találtuk tisztázni, mi történik a 3. hónap után. Mint megtudtuk, a tényleges fogyasztásra utaló adat birtokában a szolgáltatónak negyedévenként véglegesen el kell számolnia az elôfizetôvel. Amennyiben (a feltételezések alapján) a valóságosnál kevesebb áram értékét inkasszálták a megelôzô periódusban, úgy a következô számlán jelentkezni fog a fogyasztó tartozása. Ha viszont túlfizetett az illetô, mert takarékosabb volt, mint ahogy elôre becsülték, akkor a Conel-Electrica nem adja vissza készpénz formájában a megmaradt összeget, hanem betudja a következô számlázáskor. Az effektív bevételezett érték és a részvénytársaság három hónap utáni, a villanyóra állása alapján kiszámított követelése közötti különbözet szerencsés esetben akár oly mértékû is lehet, hogy a fogyasztónak egy hónapig semmit sem kell fizetnie.
Romániában a jelen idôszakban a 4,5 millió gazda 38 millió földparcella (2,7 ár parcellánként) tulajdonosa. A tulajdonosok földjei tehát felszabdaltak, felületük nagyon kicsi és szétszórtak, amelyeken nem lehet hatékony gazdasági tevékenységet végezni, emiatt mezôgazdaságunk éppencsak önellátó. Ráadásul a gazdálkodók nagy része nem alkalmazza a hatékony, korszerû termesztési technológiákat, nincsenek üzemszervezéssel, menedzsmenttel, piackutatással kapcsolatos ismereteik, nincs lehetôségük hatékony gépek vásárlására tôkehiány miatt. A földmûvelôk idejétmúlt technológiák szerint termelnek, elöregedett mûszaki felszerelésekkel.
A megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatalokat januárban azért hozták létre, hogy a felsorolt szakterületeken hatékony segítséget nyújtsanak a földmûvelôknek, állattenyésztôknek, gabonatermesztôknek.
Szekeres Árpád, a megyénkbeli Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal igazgatója elmondta, hogy csütörtökön az Agrónomusok Házában egész napos tanácskozást szerveztek, amelyen a délelôtti órákban a 18 területi központ 41 dolgozójával vitatták meg a januártól eltelt idôszakban végzett tevékenységüket és jövôbeni teendôiket. A hivatal által szervezett tegnapi tanácskozás délutáni egy órakor folytatódott, amelyen részt vettek a megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság munkatársai, mezôgazdasági termesztôk, állattenyésztôk. A jelenlévôk elôtt mutatkozott be az Alfa Laval Agri, az egyik legnagyobb európai cég, amely állattenyésztésben használatos
gépeket, felszereléseket, eszközöket, különbözô szereket gyárt. A cég romániai képviselôje, Sandu Miclaus fejôgépeket és a kis teljesítményû tejfeldogozó vonal mûszaki jellemzôit ismertette. A fejôberendezés például kisgazdaságokban alkalmazható, ugyanis legkevesebb négy fejôstehénre van szükség ahhoz, hogy az kapacitása szintjén használható legyen. A jelenlévôk fokozott érdeklôdést tanúsítottak a fejôberendezés iránt, (legelôn és istállóban is üzemeltethetô) annál is inkább, hogy ára valóban csábító, 2100 német márka. Sandu Miclaus szerint még ebben a hónapban gyakorlati bemutatókat tartanak Ludason, Nyárádszeredában, Régenben, Segesváron és Sármáson. A Marosvásárhely környékiek a marosszentgyörgyi Szarvasmarhatenyésztési és Kísérleti állomásnál tekinthetik meg, ahol már üzembe helyezték.
A megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal egy másik meghívottja is bemutatkozott tegnap az Agronómusok Házában. A MYO Kft., amely a bukaresti Semanatoarea RT., a craiovai mezôgazdasági gépgyár (MAT) és a brassói traktorgyár (UTB) termékeinek kizárólagos forgalmazója. A mezôgazdasági gépeket, felszereléseket lízing-rendszerben forgalmazza, 12 és 36 hónapos részletfizetési lehetôséggel. Egyetlen cég az országban, amelynél hazai gyártmányú mezôgazdasági gépek, felszerelések részletre is vásárolhatók. Daniel Matievschi, a MYO kereskedelmi igazgatója szerint a cég az általa forgalmazott termékeket a Marosváráhelyi Napokon külön standon mutatja be .
Tizenöt órás utazás után érkezett a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, május 27-én este Hévízre, a Balaton nyugati partjához közel fekvô szép kis fürdôvárosba. Kórusunkat a hévízi Illyés Gyula Zeneiskola, a Bárdos Lajos Kórusfesztivál szervezôje várta, és a gondos vendéglátók hamar feledtették az utazás fáradalmait.
Péntek reggel Keszthely városával ismerkedtünk. Elôször a Festetics- kastély termeiben gyönyörködtünk, a zeneterem akusztikáját ki is próbálhattuk. A fôutcán a ragyogó napsütésben végigsétálva, emléktáblák, híres épületek elôtt meg-megállva, megismerhettük történelmünk e helyszínének nevezetességeit. Sétánk a Balaton partján zárult, majd visszautaztunk Hévízre, ahol ebéd után a kórus megmártózhatott a tó gyógyvizében. Délután a gyermekkarok fesztiválhangversenyében gyönyörködhettünk, majd este a tófürdô kórházának elôadótermében önálló hangversenyt adtunk a betegeknek.
Szombaton vendéglátóink a Kisbalatonra vittek el. Ez egy védett lápos terület, melynek sajátos növény- és állatvilága arra hivatott, hogy a Balatonba ömlô Zala folyó vizét megszûrje. Ezt a természetes szûrôt tették tönkre az ötvenes években, és most nagy költségek árán próbálják eredeti állapotába visszarendezni. Este került sor a fesztivál felnôttkórusainak hangversenyére. A színvonalas hangverseny zárókórusaként szerepeltünk, majd felcsendült az összkar elôadásában Bárdos Lajos Istené az áldás címû kánonja. A hangverseny utáni ünnepi vacsorán is zengett az ének, ahol a dalosokkal együtt énekelt Hévíz városának polgármestere is. Vacsora után az utcabálon járhatta a táncot ifjú, idôs egyaránt.
Vasárnap az impozáns keszthelyi Karmelita Bazilika várta a dalosokat; a szentmisén Bárdos Lajos Missa Tertiáját énekeltük érdekes elôadásban, a gyermekkórusokkal karöltve.
Nehéz szívvel búcsúztunk el új barátainktól, vendéglátóinktól, akik szeretô gondoskodásukkal felejthetetlenné varázsolták ezt a három napot.
Váltsuk valóra az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogaira vonatkozó egyezményét címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Mentsük meg a gyermekeket Szervezet Maros megyei fiókszervezete szerdán délután, a prefektúra kistermében. A gyermeknaphoz kapcsolódó rendezvényre csak a megyei tanács, a gyermekjogvédô igazgatóság, a rendôrség és az ASLIR küldte el képviselôit, a nemkormányzati szervezetek és alapítványok nem tettek eleget a meghívásnak. A találkozón többek között elhangzott: a kiskorúnak joga van véleményt mondani az ôt érintô dolgokról és részt venni olyan rendezvényeken, amelyek fejlôdését és kikapcsolódását szolgálják. Ugyanakkor megfogalmazódott: a rohanó világban a szülôk és tanárok jobban oda kellene figyeljenek a gyerekekre, meg kellene hallgassák és értsék ôket. Mind a gyerekeknek, mind a felnôtteknek ismerniük kell az ENSZ által 1988-ban elfogadott 54 cikkelyt tartalmazó egyezményt, amelyhez Románia 1990-ben csatlakozott. A helyi közösségek több gondot kellene fordítsanak a jövô nemzedék képzésére.
S bár a jelenlevôk kissé több gyermekjogi ismeretettel távozhattak koránt sem állítható, hogy a találkozó megközelítette a címében szereplô célt. Talán a jövô héten az iskolaigazgatókkal szervezendô hasonló kerekasztal az elmélet helyett a gyakorlatra fekteti a hangsúlyt, s ezáltal eredményesebb lesz.
Rémes a legoptimálisabb útvonal is Bándon és Mezôsályon keresztül. Ezt csak azért mondom: illúziója se legyen sima annak, aki — halat ehetnék — Marosvásárhely felôl igyekszik a záhi tavakhoz. Mert folyóra portyázni ez idô tájt reménytelen eset, egyrészt, mert tilalomidôt jelez a horgásznaptár, másrészt csak horgászmesét bugyborékol a Maros-part.
Volt szerencsém Nyugatról érkezett vendégeket kalauzolni keresztül-kasul a megyén, volt szerencsénk Segesvár ódon falai közt egyetlen fia szászra sem lelni hirtelen, hogy ismerôseim magánarchívumában is legyen egy darabka erdélyi történelem, kóstoltunk túrót tömlôbôl a villámló Görgényi- havasokban, szívesen adta a rózsaarcú román pásztorasszony, kaptunk hajtûkanyaros durrdefektet a szovátai Fekete Medve elôtt, a tó felé fordulóban, Korondon csontnyelû tôrre is alkudoztunk, mert mondták, külföldiek már csak azt viszik szívesen szuvenírként.
Szóval menet a mezôségi tavak felé... Zümmög a kamera, nem érti a láncra fûzött eleven lándrász-szalonna, mi az egzotikum abban, ha az árok partján legel. Mifelénk nem igazán érthetô, mi a forró égövi abban, ha tetôtôl talpig, alapzattól tetôzetig tiszta három színben ágál a kocsma, ott, ahol vagy másfél évtizede államelnöki ediktummal szocialista versenyelsô volt a kolhoz. Aztán és autókázás közben más egyéb is kiderítve: a Bándon túli tanya, Drakula a hírnév atyja, és így tovább az út, endemikus képsorokkal.
Ezüstrudak vívnak csatát a tó fölött, és ívnak a halak a víz alatt, a horgászok mint karthauzok, nagyokat hallgatnak, három szemük van, vagy talán több is, egyiket a zsineg feni, másikat a más kosara, harmadik a tóôrt lesi, a fényes szemét a negyediket, kiszúrta, ötödikkel karcsú sellôt vetkôztet bôrébôl, dörejjel rándul az égbolt ebédre. Nyugatról szálló madarak, NATO- gólyák kelepelnek békára. A menedékházból Albano dél-európai nótája szól.
Barnult hátú traktoristák fáradtak, végeztek a gyomirtással. Kis pihenô, jöhet a mûszakzáró gépmosás, behúznak a tó partjára, ôk nem a nagyüzemi fogyasztók, mindössze néhány vödör víz is elegendô a gyomirtó gépezetre, szivárványszínben lecsorog.
A trágyából kiépített partszegély furcsa a Ruhr-vidéki gyermeknek. Az ipar-kölyök nem érti, mi az, hogy fauna-táplálék. És né, kiált fel az áteresztôn: kamikaze aranyhalak! Kiugranak a nyálkás betonra, megmutatják kutyagumin hízlalt aranyos gazdagságukat, villanás, majd vissza a habzó mélybe.
Hazafelé azt mondja a gyermek: — Hazudtatok, nincsenek itt sellôk. Mert általában pucérak, szégyenükben elbújnak?
Tényleg, miért is nincsenek itt vízisellôk?
A Rózsák tere 12. szám alatt lakom. 1990-ig semmi gond nem volt, senki és semmi nem zavart. Azonban, amióta a Venus-taxi állomása a ház elôtt van, megkezdôdött a botrány. Ugyanis akkor szerelték fel a ház tetejére a taxi-állomás adó-vevô antennáját. Annak idején feltettük a kérdést: nem fogja-e zavarni a lakók tévé- és rádiókészülékeit az antenna mûködtetése? Azt feltelték, hogy nyugodtak lehetünk, nem fognak zavarni. Valóban, eleinte nem is zavartak, csak a rádióhullámok egyes sávjait, valamint az RTV-2 mûsorát. S ritkán az 1-est. Elnéztük.
1995 decemberében beköttettem a kábeltévét a Portal céggel. 1996-tól rosszul vételeztem az adásokat. De nem mindig, csak akkor, amikor a forgalomirányító hölgy a taxisokkal beszélt. Öt-hat programot nagyon zavartak. A Sport márkákú tévém is elromlott, szerintem ezt is az antenna okozta. A tévé képernyôjét kicseréltettem, de a zavarás továbbra sem szûnt meg. Szóltam a taxisoknak, jöttek, megnézték, s megígérték, hogy intézkednek. Eltelt egy kis idô, nem tettek semmit. Ekkor megfenyegettem ôket, hogy levágom az antennájukat. Fizettem az RTV-1, RTV-2 és a Portal elôfizetési díját, s mégis a Venus-taxit hallgattam, s a cikcakkban szaladó képet néztem.
1997-ben volt egy balesetem, megmûtöttek, s a hallásom megsérült. Most már a taxisok hangja nem zavar, de a kép tovább futkos. Tetôantennát nem lehet használni, mert nagyon közel lenne a másikhoz. Még csak annyit, hogy miután leszigetelték az antennát, a padlásfeljáratot lelakatolták. Miután ismét, harmincadjára szóltam, feljöttek, s azt tanácsolták, vegyek egy színes tévét magamnak, akkor nem lesz problémám. De hát én betegnyugdíjas vagyok, azért írok Önökhöz, hogy segítsenek!
A panasszal a Venus-taxi fônökéhez, Bandi Árpádhoz fordultunk. Szerinte háromszor volt kint a helyszínen, volt úgy, hogy egy kerek órát töltött Fekete Lajosnál, akkor nem zavarta a taxi adóállomása a tévémûsorokat. Nem tudják "kinyomozni", mi okozhatja a zavarást, mert, ha az adó-vevô készülék okozná, akkor állandó lenne, s nem idôleges. Ami tôlük telt, megtették, szûrôt szereltettek az antennára, s így a taxisok hullámsávja nem zavarhatja a tévéhullámokat.
A panaszt a Távközlési Felügyelôség Marosvásárhelyi Ellenôrzô Központjának fônökéhez, Caluser Danielhez is továbbitottuk, aki ígéretet tett arra, hogy ellenôrizni fogják a Venus- taxi rádió adó-vevô állomását, elvégzik a szükséges méréseket, s ennek alapján állapítják majd meg, hogy az adó- vevô állomás okozza-e a hibás vételt, vagy a panaszos tévékészülékében van a hiba.
Állategészségügyiek fizetés nélkül
Maros megye 93 állategészségügyi körzetébôl 31 gazdátlan maradt, miután 62 átkerült a helyi tanácsokhoz. A 31 rendelô alkalmazottja éppen a "gazdátlanság"-ból kifolyólag, mivel a helyi tanácsok pénzhiányra hivatkozva nem voltak hajlandóak átvenni ôket, fizetés nélkül maradtak, mi több, pénzhiány miatt lebénult a rendelôk tevékenysége is. Így a megye 225 állatorvosa és asszisztense közül 98-nak a sorsa függôben van. Olyan helyiségek is vannak, ahol átvették ugyan az állatorvosi rendelôket, de a szerzôdésben kikötötték, hogy a pénzhiány miatt csupán 2-3 hónapig biztosíthatják a személyzet bérét.
Az Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint fennáll az a veszély, hogy az állategészségügyi rendelôk alkalmazottai nem végzik el az állatok kötelezô oltását, s így számos megbetegedés ütheti fel a fejét. Az állategészségügy megmentésére az egyetlen megoldás — az igazgató szerint — a rendelôk magánosítása lenne.
A Hivatalos Közlöny idei május 25-i 232. számában megjelent a 72-es számú sürgôsségi kormányrendelet, amelynek értelmében a helyi közigazgatás bérbe adhatja, koncesszionálhatja vagy eladhatja azokat a helyiségeket, amelyekben állatorvosi rendelés folyt.
A törvény alkalmazásának szabályzatát azonban még nem dolgozta ki az Országos Állategészségügyi Ügynökség. E dokumentum megjelenéséig hajlandóak várni a Maros megyei állategészségügyiek , akik június 10- ére sztrájkot hirdettek, miután az ország 31 megyéjében már folyik a sztrájk. Ha a jelzett dátumig a Mezôgazdasági Minisztériumhoz tartozó Országos Állategészségügyi Ügynökség nem intézkedik annak érdekében, hogy az állategészségügy magánosításának feltételei, szabályzata napvilágot lásson, jövô csütörtöktôl sztrájkba lép az állatorvosi rendelôk személyzete.
A tegnapi megyei tanácsülésen Gámentzy Zoltán állatorvos interpellált ebben a kérdésben, s a tanács elé terjesztette azokat a problémákat, amelyekkel az állategészségügyieknek szembe kell nézniük. Az interpellációból kitûnt, hogy olyan helységek sem vették át az állatorvosi rendelôket, amelyek anyagilag megbírnák ezek finanszírozását. Ezekben az esetekben a megyei tanács közbelépett, s felkérte a helyi tanácsokat, hogy a tavalyi 189-es közpénzügyi törvény elôírásainak megfelelôen törvényesen járjanak el! Az állatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy az ország több megyéjében megbénult az állati eredetû élelmiszerek vizsgálata, ami a lakosságra nézve súlyos következménnyel járhat.
Az erdôkben rablógazdálkodás folyik!
Megyénk össz-erdôterülete 216.147 hektár. Az 1991. évi 18-as földtörvény alapján 16.534 polgár kérését hagyták jóvá a jogtulajdonba helyezésre, a visszaigényelt erdôfelület 914.193 hektár. Ez év március 31-ig 9.865-en váltak hivatalosan erdôtulajdonosokká, a tulajdonbizonylatok átvétele után. A megye 14 településén az erdôk visszaadása befejezôdött. 26 községben azonban el sem kezdték e tevékenységet. A prefektúra igazgatósága nemrég ellenôrzést végzett ez ügyben is, megállapításaik szerint a helyi községvezetések nem ismerik alaposan az erdôterületek helyzetét, ez adott okot a vég nélküli halasztásokra. A megyei kataszteri és mezôgazdasági nyilvántartó hivatalnál érdeklôdésünkre elmondták, hogy csupán hét helyi földosztó bizottság helyezett el 30 jogtulajdonba helyezési személyi lapot, továbbá 12 helyi bizottság készített elô 301 személyi lapot — hiányosan. Az erdôk jogtulajdona korántsem rendezett, ez az egyik alapvetô oka annak, hogy a jelenlegi idôszakban is inkább fogy az erdô, mint gyarapodik.
Dogaru Anton, a megyei erdészeti igazgatóság igazgatója nemrég kijelentette, hogy megyénkben az erdôkben rablógazdálkodás folyik. Az okok összetettek. A legnagyobb baj az, hogy az újdonsült erdôtulajdonosok is inkább a fát hasznosítják, nem ápolják saját tulajdonukat. Még nem igazi tulajdonosok, mivel a legkisebb figyelmet sem fordítják arra, hogy erdôiket átmentsék a következô évekre. Gyakorlatilag nem tudják azt, hogy a kitermelt területek újrafásítását saját maguk is elvégezhetik. A csemetéket a Romsilva biztosítja számukra ingyenesen, sôt mûszaki, technológiai tanácsokkal is szolgálnak az erdészeti hivatalok. Csakhogy, a tulajdonosok még ma is azt hiszik, hogy újrafásítás után erdôiket elveszítik. Nem így van. A fásítás, erdôtelepítés a magántulajdonban lévô erdôk esetében szerzôdés alapján történik. Nem kell attól rettegni, hogy telepítés után a tulajdonos elveszíti erdejét. Az erdôket ôrizni kellene, a magántulajdonosok nem képesek erre, a Romsilvának pedig ez nem kötelessége. A fát pedig nagy mennyiségben lopják. A megyei erdészeti igazgatóság vezetôje szerint az erdôterületeket csak olyan egyéneknek kellene visszaadni, akik valóban tulajdonosokká szeretnének válni, akik nem csak kitermelik az erdôt, hanem megôrzik annak fejlôdôképességét is. Garanciát kell igényelni a tulajdonostól — elméletileg. A gyakorlatban azonban ez megvalósíthatatlan, ugyanis az erdôk igazi karbantartója, vigyázója a Romsilva, amely hivatallal szemben az erdôtulajdonosok még bizalmatlanok. Anton Dogaru véleménye szerint az erdôtulajdonosokban még nem alakult ki az igazi birtokosi tudat, amely nem csak a kivágott fát jelenti, hanem az elültetett csemetét, annak ápolását, hosszú éveken át.
Június 6.400 éve, 1599-ben született DIEGO RODRIGUEZ DE SILVA Y VELAZQUEZ spanyol festô, a klasszikus spanyol festészet kiemelkedô képviselôje. IV. Fülöp udvari festôje volt. Tájképeit az élénk színek, a táj hangulati érzékeltetése, portréit a karakter ábrázolása jellemzi. (1660-ban halt meg.)
200 éve, 1799-ben született ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN orosz költô, író, az orosz romantika második nemzedékének legkiemelkedôbb képviselôje. Jevgenyij Anyegin c. verses regénye az orosz élet enciklopédiája. (1837-ben halt meg.)
140 éve, 1859-ben született BÁNKI DÓNÁT gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, az MTA tagja. Találmányai közül jelentôs a vízbefecskendezéses hûtéssel tökéletesített nagynyomású robbanómotor, a gôzturbina, vízturbina stb. (1922-ben halt meg.)
105 éve, 1894-ben született BONCZA BERTA költônô, Ady Endre felesége. Tôle kapta a Csinszka becenevet, s ez késôbb írói neve is lett. Írásai Csinszka versei címmel jelentek meg. (1934-ben halt meg.)
45 éve, 1954-ben halt meg ALAN MATHISON TURING angol matematikus, a modern számítógépek mûködési elvének egyik kidolgozója. (1912-ben született.)
190 éve, 1809-ben hunyt el THOMAS PAINE angol politikus, filozófus. 1774-tôl Amerikában élt, eszmei elôkészítôje volt a Függetlenségi Nyilatkozatnak. Politikai radikalizmusa megelôzte korát. (1737-ben született.)
175 éve, 1824-ben született br. MEDNYÁNSZKY CÉZÁR plébános, 1848—49-ben a honvédség fôpapja. A szabadságharc bukása után Franciaországba menekült. Emlékiratai értékes kordokumentumok. (1857-ben öngyilkos lett.)
65 éve, 1934-ben született THINSZ GÉZA költô, mûfordító. Svédországban élt, jelentôs szerepe volt a magyar—svéd irodalmi kapcsolatok fejlesztésében. Játékos-ironikus verseivel a dalmûfaj megújítója. (1990-ben hunyt el.)
160 éve, 1839-ben született ION CREANGA, a nagy román mesélô. Elbeszéléseiben, meséiben ízes humorral eleveníti meg a moldvai parasztok életét és érzésvilágát. (1889-ben halt meg.)
120 éve, 1879-ben született SZABÓ DEZSÔ író, a két világháború közötti magyar irodalom egyik legnagyobb hatású egyénisége, a magyar expresszionista próza egyik legjelentôsebb képviselôje, a politikai szatíra klasszikusa. Regényeiben és publicisztikájában sajátos, ellentmondásos gondolatvilág nyilvánul meg.
100 éve, 1899-ben született MARTYN FERENC Kossuth-díjas festômûvész. Szürrealista képeket, majd figuratív festményeket alkotott. Szobrai és kerámiái is jelentôsek. (1986-ban halt meg.)
100 éve, 1899-ben született JASZUNARI KAVABATA Nobel-díjas japán író. Kedvelt mûfaja a miniatûr novella volt, de a próza valamennyi ágát mûvelte. Témái: a magány, az öregkor, a halál, az elesettek sorsa. (1972-ben halt meg.)
20 éve, 1979-ben hunyt el JOHN WAYNE amerikai filmszínész. Fôként vadnyugati hôsöket alakító, sokak számára felejthetetlen markáns egyéniség volt. (1907-ben született.)
210 éve, 1789-ben hunyt el JEAN ÉTIENNE LIOTARD svájci festô. Világos színezésû, lágy pasztell arcképei révén kora egyik legkedveltebb portréfestôje volt. (1702-ben született.)
185 éve, 1814-ben született br. KEMÉNY ZSIGMOND író, politikus, publicista. Politikusként az erdélyi liberális nemesi ellenzék szószólója volt, publicistaként a XIX. sz. második felének legtisztábban látó gondolkodója. Történelmi regényei a magyar irodalom maradandó remekmûvei. (1875-ben hunyt el.)
70 éve, 1929-ben született ANNA FRANK német diáklány. A zsidóüldözés elôl családjával Hollandiába menekült. A német megszállás után egy rejtekhelyen éltek (ma múzeum), de elárulták ôket, s Anna a koncentrációs táborban halt meg 1945 márciusában. A rejtekhelyen töltött életüket megrázó Naplójában írta le. A Napló 1946-ban jelent meg s tette ôt halhatatlanná.
Románia valutabevétele az idén az utóbbi tíz év legdrasztikusab zuhanását muttaja — jelentette be az Exportôrök és Importôrök Országos Egyesületének elnöke. Emiatt az ország küladósságához mintegy ötmillió dollár értékû kereskedelmi deficit adódhat. Mihai Ionescu, az egyesület elnöke figyelmeztetett, hogy Romániát jövôben a fizetésképtelenség fenyegeti, a 2000-ben törlesztendô adósságok és kamatok (mintegy 2,2 milliárd dollár) miatt. Az egyesület szerint a kormány és parlament nem folytat megfelelô gazdaságpolitikát a külkereskedelem terén, s az utóbbi hetekben elfogadott kormányintézkedések nem hatékonyak, ezeket az ipari és kereskedelmi minisztérium javaslataival kellene kiegészíteni.
A CONEL villamossági társaság kérést továbbított a petrozsényi Kôszénfejtô Országos Társasághoz a társaságok közötti szerzôdésben leszögezett idei szénmennyiség csökkentésére. A CONEL kérését a hôerômûveknél felhalmazott nagy széntartalékokkal és az utóbbi idôszak bôséges esôzéseivel indokolta, melyek következtében a vízi erômûvek teljes kapacitással mûködnek. Kérését indokolja az a tény is, hogy a Vaskapui vízierômûveknél fejlesztett teljes energiamennyiséget a jugoszláviai háború következtében Romániának szállítják. Valeriu Butulescu, a Kôszénkifejtô Országos Társaság szóvivôje úgy nyilatkozott: jelen pillanatban nem lehetséges a CONEL- nek szállítandó, szerzôdésben megállapított szénmennyiség csökkentése, minthogy e szerzôdéstôl függ e társaság Cozián leszögezett költségvetése.
Az Európai Unió Kölnben tanácskozó állam- és kormányfôi megegyeztek abban, hogy Javier Solana lesz a szervezet biztonság- és külpolitikai koordinátora — jelentette be pénteken hajnalban a házigazda német kancellár. Az 57 éves spanyol politikus jelenleg a NATO fôtitkára, ez a megbízatása azonban az idei év végén lejár. Decemberig döntés születik arról is, ki legyen az utóda az atlanti szövetség élén — közölte Gerhard Schröder. Egyidejûleg kizárta azt a lehetôséget, hogy a német kormány védelmi minisztere kövesse Solanát a fôtitkári poszton. Az unió közös biztonság- és külpolitikáját irányító Solana majdani helyettese a francia Pierre Boissieu lesz.
Megállapodás a vidombáki repülôgépgyárral
A kormány és a vidombáki repülôgépgyár közötti megállapodás szerint a kormány figyelmébe fogják ajánlani az IAR 330 L Puma helikopter 1999-re tervezett korszerûsítéséhez szükséges, mintegy 240 milliárd lejt kitevô összeg átirányítását a repülôgépgyárhoz, az idei 253-as kormányrendelet hatályba lépése vagy a költségvetés kiigazítása révén. Megállapodtak továbbá a pénzügyi tárca iránt tartozások törlesztéséhez szükséges kompenzálási eljárások kidolgozásában, a törvényes iratok június végéig történô összeállításával. A pénzügyi és a munkaügyi tárcák — a törvény értelmében — át fogják ütemezni a repülôgépgyárnak az állammal és a társadalomvédelmi költségvetéssel szembeni tartozásait, a késésekkel járó büntetéseket pedig, legalábbis részben, törölni fogják.
A magántôkével mûködô élelmiszeripari egységek munkáltatói és szakszervezetei által létrehozot kartell fô célkitûzése a követelések kölcsönös támogatása — jelentették be sajtóértekezleten a Gazdasági És Társadalmi Tanács székházában az élelmiszeripari munkáltatók és szakszervezetek képviselôi. Az újonnan létesült szervezet harcolni fog a termelôk védelmezését biztosító törvénykeret elfogadásáért, valamint a mezôgazdasági dolgozókat megilletô nyugdíjalap létrehozásáért. Az élelmiszeripari munkáltatók és szakszervezetek felhívják a kormány figyelmét arra, hogy Románia nem rendelkezik olyan agrárpolitikával, mely biztosítaná a hazai termelés növekedését, valamint a lakosság kellô élelmezését.
Lesz nyelvtörvény Szlovákiában
Ján Figel szlovák külügyi államtitkár meggyôzôdése szerint az Európai Unió decemberben esedékes helsinki csúcsértekezletéig Szlovákiában már hatályos lesz a kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló törvény. Figel Pozsonyban találkozott az Európai Bizottság állandó szlovákiai képviseletének vezetôjével, Walter Rochellel. A megbeszélés után nyilatkozva kijelentette, hogy a törvény megalkotásához megvan a kellô politikai akarat. "Biztos vagyok abban, hogy sikerül megtalálni az egész társadalom számára fontos kompromisszumokat" — mondta.
Egészségügyi szempontból rendkívül aggasztó a koszovói helyzet, a menekültek mindenben hiányt szenvednek: alapvetô orvosi ellátásban, gyógyszerekben, élelmiszerben és ivóvízben — közölte Koppenhágában dr. Stephan Vandam, az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának képviselôje. Vandam járványok, fôleg a kolera kitörésétôl tart a háború sújtotta térségben. A képviselô az AFP tudósítójának elmondta: a legfontosabb feladat az, hogy a földönfutóvá lett emberek a lehetô leghamarabb orvosi ellátásban részesüljenek. Vandam 12 napos jugoszláviai körútja során meggyôzôdött arról, hogy szerb erôk módszeresen pusztítottak el egész településeket, elûzve lakosait.
Kiváló "munkát" végez Fehéroroszország keleti részén a mûrendôrség: nevezetesen azok a mûanyag rendôrbábuk, amelyeket forgalmas utak mellé állítottak fel "elrettentô" célzattal — hogy a szabálytalan vezetéstôl elrettentsék az autósokat. A Reuters jelentése szerint a mûrendôrök hatása azonnali: a vezetôk ész nélkül a fékre taposnak, majd pedig szolidárisan figyelmeztetik egymást a "rendôrveszélyre". Egyelôre csak tíz rendôrbábu teljesít szolgálatot, viszont mindegyikük napi 24 órásat. A mûrendôrök olyannyira élethûek, hogy nemrégiben egy rendôrparancsnok hivatalos panaszt tett, mert nem tisztelegtek egy rendôrségi díszkíséretnek, amely viszont valódi rendôrökbôl állt.
Vasárnap tér vissza a Discovery
Csütörtökön a Discovery amerikai ûrrepülôgép — fedélzetén öt amerikai, egy kanadai és egy orosz ûrhajóssal — levált a nemzetközi ûrállomás- kezdeményrôl, és a személyzet megkezdte az elôkészületeket a Földre történô visszatéréshez. Elôzôleg napokon át dolgoztak az egyelôre csak két egységbôl álló ûrállomáson — szerelési munkákat végeztek, illetve a magukkal vitt rakományt helyezték el a majdani ûrállomás-lakók számára. A csütörtök esti leválasztás után az ûrrepülôgép alacsonyabb orbitális pályára tért. A Discovery a tervek szerint vasárnap tér vissza.
A Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete szervezésében június 8-án, a Borsos Tamás utcában megnyílik Szász László képzômûvész szabadtéri kiállítása, amelyet június 30-ig, 9-15 óra között lehet megtekinteni.
A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum 22 diákja a gyermekek jogait árbázoló két nagy képet festett, melyekkel Bukarestben elsô díjat nyertek. A magyar és román diákok által készített munkákat bemutatják New Yorkban és a világ 19 fôvárosában. A kis mûvészeket hétfôn 14 órakor, a líceum dísztermében díjazzák a rajzversenyt rendezô Mentsük meg a gyermekeket szervezet Maros megyei képviselôi.
A Conel marosvásárhelyi fiókegysége értesíti a lakosságot, hogy a Mezôcsávás körzetében található 3- as számú transzformátorállomásnál végzendô karbantartási munkálatok miatt hétfôn 8-15 óra között szünetel az áramszolgáltatás Mezôcsáváson. Kedden és szerdán a mezôkölpényi 2-es számú transzformátorállomásnál folynak a munkálatok, ezért 8-15 óra között nem lesz villanyáram Mezôkölpényben.
A marosszentkirályi plgármesteri hiavatal épülete közel 150 éves, s kicsinek bizonyul a nagyközség számára. Ezért a megyei tanács a közeljövôben versenytárgyalást szervez az új székhely megtervezésére — tudtuk meg Kádár György alpolgármestertôl, aki azt is elmondta, hogy idén a munkálatokra 200 millió lejt tudnak kiutalni, ebbôl az összegbôl tanulmányokat, engedélyeket és az alap elkészítését tervezik fedezni. Az új épület Marosszentkirály központjában lesz, a régitôl 150 méterrel fennebb, míg a jelenlegi épületbe az adóügyi hivatal költözik.
K&ou